224

Ce. k. osztrák szabad, elslő amerikai ésangolorazági ezabadamazott

ANATHERIN-SZÁJVIZPOPP J. G.

pyakorló fogorvostól.Bécsben, Stadt, Bognergasse 2. szám.

Ára egy üvegnek 1 frt. 40 kr Pakolásírt 20 kr.Ezen jeles készítmény 15 évi fennállása óta még Európán tul is terjedést és

hírt szerzett magának. Ennek használata különösen jónak bizonyult mindenneműfogfájás ellen, száj gyenge részeinek minden betegségei ellen, a fogak mozgása,könnyen vérzó beteges iny, odvasság és scorbut ellen. Feloldja a nyálat, mi által afogakoni kőképzés el lesz 'ávolitva, üaitőleg és az izletre javitólag hat a szájban,és elhárítja a száj kellemetlen szaeát, mely mesterséges vagy odvas fogak, ételvagy dohányzás által származik. Miután ezen szájvíz a fogakra és szájrészekresemmi tekintetben elgyöngitőleg vagy marólag nem hat, a szájnak mint tisztítószer a legkitűnőbb szolgálatokat teszi, a annak minden részeit tökéletes egészség-ben és épségben egész a késő korig megtartja. — Bizonyítványokban nagytekin-tőtü orvosi egyéniségek restéről ennek ártalinatlansága és jelessége elismertetik, éshasználata számos jóhirü orvosok általrendeltetik is.

Fogón az odvas íogak olmozasara, ára 2 ft. 10 kr.Anaiherin-fogpasta, ára 1 ft. 22 kr.

N ö v é n y i f o g p o r , ára 63 krajczár.Kaphatók P e s t e n : TÖRÖK J. gyógyszerész urnái, király-utcza 8. sz. Vér-

tessy Sándor illatszerárus urnái, Unschnld Ede urnái vácziutczában. MolnárJános urnái, LnefT M. illatszerárus urnái, ThalmayerA. és társa, Hoffcnann K.,Balitzky Sándor uraknál. Budán : Grünberg udv. gyógyszerész urnái, és Ratfagyógyszerész urnái, Tábdn, külvárosban 1890 (13—18)

Fécamp apátságiBenedek-szerzetesek liqueurje,

fenáll 1510-dikE kitűnő liqueurj

emésztés előmozdításaüdvös növények, me-

év óta s e név alatt

BENEDIGTINEismeretes

gutaütés ellen s azra használtatik. Azonlyekból e liqueur össze-

állitva van, azt a legjobb óvnzerre teszik aiimlen jáiványos nvavalák ellen.A. LEGRAND ainé H Comp. Fécamp-ban (Seine Inferieure).

Parisban, 19, rue Vivienné.Kapható Magyarország s a külföld minden előkelőbb kereskedésében i gyógy-

Kertárábsn. 2022 (7 -8)

KANYAJOZSEF(előbb Bőhm és Kánya)

Pesten, József-tér 10-ik sz. a.,ajánlja

minden évszakradúsan ellátott

legújabb bel- és külföld:

iiíii-ilivalaniJT CL J3L t éL X" éL t .

2031(3-6)

Die in Wien 1866 prümierte Samenbandlnng.Brúder Franki in Praj?,

8ebllUngi(Uu (Foric) 1074 II, Hitel „Emfliichar Hof'kauft und verkauft

Kiefern-, Fichten-, Timothee-, Klee-S a m e n etc. «tc ,

•mpfl«hlt ilch i á n Being* ronIfagdebnrger und Quedlinburger Zucker-und Futterrtiben-Samen, rothem Brabanterund steieriechem, weissen Kleesameo, fraoi.Luzerné, Pernsuer und Rigaer Kron-Sae-Leinsaraen, •merikaniachem Pferdezahn-Mais, Kukurutz, Lupioen, Wicken, Buch-weizen, Esparsette, Baigrasern, Honiggra«,engliichen Turnipssaroen, Klee- and Gras-

mischungen,ttberhaupt allén Arten

Klee-, Gra*-, Futterpflanzen, Fotter- andRankelrOhrn , Orkonomlr-, Handfls-,

Wald- nnd GemüMf-Samrn,sowie auch von

Portland Cement, Stelnkohlen-Theer,belgl»fhnn Waxen'ett, Branpech Raps-

knehen, Pera-Gnano, Knoehenmehl.Auftrllge auf die Torzüglich bewahrton,

25- bií Söfaches Ertragnias liefernden18A0er PreeetelrrSaatKtrale and Saaí-

bafer, engl. Kaatgetreide,welche mit lü fl. Angabe per Tonne veriehen•ind, werden von Február an in plombirtenOriginal-Sacken von circa 2% Metzen, jeoe

auf echte Originul-engl. nnd am*rlkanl«cb«-n Karloffeln,

NeasrelAnder-Sommerrapg,•welche mitöfl Angabe perZentn<>r versehenBÍnd, wenlen im Frühi«>>" uostfreiemWetter eff-'V*--* - ^naer Katalog, sowievnno-r Lrosuuure über Probsteier Saatgetreide werden aul'Verlanpen franko zugesen-det. Für die Erbtbeit sammtlirbrr Orlgi-nal-Saaten garantiren wir. 1956 (14—16)

Brüder Franki in Prajf.

M i n d e n n e m ű

takarópapiros(lUakulatur)

kapható Pesten, egyetem-utcza 4-ik sí.

Szüléket érdeklő.Hosszú időt igénybe vett szorgos tanul-

mányozásomnak sikerült a gilisztás beteg-ségnek — mely a gyermekek sorából olytemérdek áldozatot ád a sírnak — az álta-lam feltalált „ Giliszta-csoko'ádémban" tö-kéletes gyógyszerét állitni elő. Használatimódja a szeletek göngyölein olvasható.

Kapható Pesten Török József gyógytára én a Tballmeier tm társa kereskedé-sében — g ezenkívül számos bizonylatokattartalmazó könyvecskémben jegyzett t. bi-zományosaimnál.

Egy darab 20 kr. éi nálam Tokajban6 darab 1 ft. o. é.

Kröczer Ágoston s. k.gyógyszerész Tokajban.

üt. Bizonylat. Püspök Ladány april5-én 1867. Mélyen tisztelt tekintetes nrlA t. ur által feltalált, és ax összes emberi-ség jóllétét nem kis mértékben előmoz-dító Glliftz'a-cwokolarié üdvös eredmé-nyételéggé tanunitjaazon élénk érdekeltség,a melynek folytán * fentemlitctt Giliszta-csokoládé mostanában P.-Ladányban szin-tén k-zárólagos beszéd tárgyává lett. C»akismétlésekbe kellene esnem, ha annak szint-»gy * gyermekeknél, — mint a felnőtteknéladott utasítás szerinti használata után el-maradhatatlan, biztos, minden várakozástkielégítő, sót gyakorta felülmúló, valóbanboldogiló hatásáról részletesen szólani kivinnék Legyen elég tehát általánosan eny-nyit említeni.

Most pedig, midőn egyfelől mind főbbek,mind különösen magam nevében legfor-róbb köszönetemet van szerencsém kijelen-teni a küldött csokoládékért: ugyanakkormásfelől kérem a t. urat, hogy az ide mel-lékelt 6, azaz öt osztr ért. forintért a márhárom ízben tapisz'alt dicséretes pontos-sághoz hasonló gyor«»sággal Giliszta-cso-koládét küldeni méltóztassék.

Áldja m-g a minden áldásoknak Istenea t. ürít hosssu élettel, állandó jó egészség-gel és megelégedéssel, tiszta szivlól kívánja

tisztelőjeTörök Lajos s. k.

2096(2-3) ref. rector.

Legjobb világítás.

Lig-ro-ine lámpáktökéletes pótléka a gyártyáknak, azon elónynyel.hogyakölfségnégyszer ol-csóbb, mint a stearin-gyertj áknál — a terjesztett világosság pedig kettőztetett.

Ligroine lámpákciélirányosan készítve,minden veszély nél-kül még a Ián pa feldőlésénél is, miután fo-lyékony anyag nélkül égnek minden alakbanés minőségben, például: gazdasági, kony-ha és kézi lámpák, fűggA és fali lám-pák csillárral asztnli lámpák igen ele-gáns alakokban 40 krtól 2 ftig darabon-kint. Pakfong zseb-tüzi szerek ligroineégével úgymint bádog töltő kannák

LIGROINE-RE

Brünner testvér urak bécsi gyárukbólkapható

2104 Csányi Róbert-nél Pesten, ( 3" 8 )

nagyban : mérleg-uícza a „Tigris" vendéglőben — kicsinyben : Városház-tér 5-ik szám.

Épen ugy Llg-ro-ine legjobb minőségben, jutányos áron.

Csányi R.-nél Pesten.

Tizennegyedik évfolyam.

TAKAREKTUZHnagy választékban.

Alulírott bátor vagyok a t. ez. kö-zönségnek ajánlani az általam csinos és-czélszerü modorban készített takarék-tdzhelyeket, ugyszinte a befalazandótűzhelyekhez megkivántató mindenneműrészeket, valamint cserép- avagy pléh-falazattal kiállított asztalt flzhelye-ket, vidékről tett megrendeléseket pon-tosan teljesítek.

SÍT" Ezenkívül vállalkozom minden-féle épflletmnnkák elkészítésére pon-tos szolgálat mellett a legjutányosabbáron, belváros haltér 4-dik számalatt Pesten.

Tisztelettel

Fábián Lajos,2095 (8—8) lakatosmester.

Gazdasági gépek.A közelgő idényre nem mulasztom el, a t. ez. földbirtoko-

sokat s mezei gazdákat mindennemű

locomobile, cséplőgépek(gőz- és járgányerőre),

vetőgépeim és szállítható malmaimra stb.figyelmeztetni, s illetőleg azokat a legjobban ajánlani.Mindazon uraknak, kik különösen a külföldi gyártmányokiránt bizonyos előszeretettel viseltetnek, bátor vagyokcsak azt megjegyezni, — miszerint minden alkalmatmegragadván, a külfölddeli versenytől sohavissza nem riadtam — sőt nyilvános küzdtérre isfelhiván őket, — azon helyzetben vagyok, hogy számta-lan vevőimet megnevezhetem, kik gépeimet szilárdmunka s jó anyagra nézve, az angol gyárak-ból kikerült gépeknek jóval elibe helyezik.

WF* Illustrált árjegyzékek kivánatra bénnentve kül-detnek meg.

A árak a legolcsóbbra határozvák osztr. ért. bankje-gyekben.

Raktár Pesten: feldanasor 16-ik sz. alatt.

2108 (2—6) gépgyára, Alsergrund, Bécsben.

Kiadó-tulajdonos Heekenast ticmxUv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1867 (egyetem-utezs 4-dik szám alatt)

EIAfizetési fflltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. - Fél évre fi ft.Csnpán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. —Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer hasibzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, haromsssori vagy többiiSriiktatásnál csak 7 krba szamittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij különminden igtatás után 30 ujkr.

A Trattner-Károlyi könyvnyomda története.Hányszor ferdité el részint rósz akarat,

részint tudatlanság a hazánkban történteket?hányan szerették volna Magyarországot terraincognitának tekintetni, és nemcsak művelt-ség és tudomány iránti hajlamunkat, de halehetett volna, még létünket is eltagadni!Különösen a nyomdászat terén némi érde-münket és roppant haladásunkat teljesenignorálták, ámbár hazánkfiai már a XV. ésXVI. században Olasz , Franczia-, Német-,Cseh- és Törökország több városában állí-tottak föl nyomdákat és ott huzamosb ideigműködtek is.

E szándékos mulasztás némipótlásául álljon itt addig is, migczikkünk tulajdonképeni czéljá-hoz jutnánk, néhány oly hazánk-fiának neve, kik külföldön nyom-dákat alapitottak. Ilyenek: 1)Tamás (Septemcastrensis = erdé-lyi) 1472 — 1481. Mantuában, ké-sőbb Modenában. 2) BárczavidékiZeideni Corvus (Holló) András1476—1486. Velenczében. 3) Ber-nát (de Dacia = erdélyi) 1478. Pá-duában. 4) György (Dalmatinus =dalmátországi) 1480. Velenczében.5) Péter (Ungarus = magyar) 1482.Lyonban. 6) Márton (zeideni = fe-ketehalmi, Erdélyből) 1481. Ve-lenczében. 7) Garai Simon (Simonde Gara, Magyarországból) 1491.Velenczében. 8) Bassay (Ungarus= magyar) 1494. Cremonában. 9)Luczius (Siebenbürger = erdélyi)1583-ban Helmstadt német város-ban. 10) Bakatár Miklós (magyar)1498. csehországi Pilsenben. 11)M.-Tótfalusi Kis Miklós, 1684-benAmsterdamban. (Ekkor egyszer-smind Európa egyik legkitűnőbbbetüvésnöke, később kolozsvárinyomdász; született Aradmegyé-ben.) 12) Said Effendi, magyar re-negát 1727-ben Konstantinápoly-ban alapitotta a legelső nyomdát. — Lehet-tek ezenkívül még több honfiaink is, kikkülföldön nyomdát alapitottak, mit csak azeurópai nagyobbszerü könyvtárak kutatásaután lehetne kinyomozni. (Lásd: Panzer. —S?" ~ . e m é n y J - „Történelmi és irodalmi ka-lászok." — Tudományos Gyűjtemény. —Taubel b. „Orthotyp. Handbuch." Halle.)

Ezek előrebocsátása után álljon itt egykönyvnyomdász család ismertetése, mely a18-dik században már sokat tett itthon és akülföldön a könyvnyomtatás emelésére, snevét mai napig is jó emlékezetben tartjaközöttünk.

E család egyik kitünőbbje Trattner Já-nos Tamás volt. Született 1717. nov. 11-énMagyarország Jahrmansdorf nevű helységé-ben, Kőszeg mellett, szegény szüléktől, kikkorán elhalván, az árva fiu Müller nevű ro-konához, bécsújhelyi nyomdászhoz j utott, hola nyomdászatot megtanulván, 1739-ben

PETRÓZAI TRATTNER JÁNOS TAMÁS. (1789-1824)

Bécsbe ment, Ghelen Péter akkori városbirónyomdájában szept. 8-án alkalmazást nyertés itt kilencz évig mint segéd működött.

Lankadatlan szorgalma, ernyedetlen buz-galma, szaktudománya, műveltsége, őszinte

! becsületessége és a tehetséget fölismerő ba-rátainak támogatása folytán, 1748-ki márcz.

i 12-kén a Jalm-féle kisszerű bécsi nyomdát

megvette, az erre szükséges 4000 forintotneki Bilizotti Antal füszerkereskedő min-den biztosíték nélkül kölcsönözvén. 1750-benmár 16 sajtóval működött, Ekkor báró VanSwieten cs. udv. orvos és Márki prépost ér-tesítették Mária Teréziát a fiatal nyomdászhaladásáról és öt kegyébe és pártfogásábaajánlották. — 1752-ben Mária Terézia a tan*ügyeket szabályozván, az összes iskolaikönyvek nyomtatását Trattner János Ta-másra bizta. Ekkor már 32 sajtóval kezdettműködni. Papirszükségletét saját két papír-malma fedezte. — 1773-ban a nagyszerű

Trattnerhofot építette Bécsben, hola nyomdászat minden ágai egye-sítve voltak. — 1787-ben az Eber-gassingi uradalmat megvásárol-ván, ide második papirmaimát épí-tette, ezenfölül még Pesten, Tri-esztben , Linzben, Insbruckban,Varasdon és Zágrábban voltakfióknyomdái.

Hazánkban: Pest, Pozsony,Sopron, Temesvár, Besztercze, Sze-ben, Zágráb, Várasd, Pancsova; azausztriai tartományokban: Bécs,Prága, Brünn, Lemberg, Varsó,Trieszt, Gratz, Linz, Olrnütz, Krem-sier, Görtz, Laibach, Innsbruck,Teschen, Klagenfurt, Troppau, Kö-niggratz; külföldön: majnai Frank-furt és Lipcse városokban nyitottkönyvkereskedéseket.MáriaTeréziaparancsolatjára József fia számárakis nyomdát szerelt föl, és a föher-czeget e művészetbe be is vezette.

Mária Terézia cs. k. udv. nyom-dászszá, Ferenez, Mária Teréziaférje a római sz. birodalom lovag-jává, II. József alsó-ausztriai ne-messségre, II. Lipót magyar ne-mességre emelte. — 1798-ban ötvenévi jubileumát nagy diszszel meg-

. ünnepelvén, ugyanazon évi július31-én rövid betegség után, meghalt.

I E nyomdában tanult egyik távoli ro-kona Trattner Mátyás , ki Vasmegyében,

: F.-Eörben született vagyontalan családból, ésmég gyermekéveiben került Bécsbe. Felsza-badulván, tökéletesbités és tapasztalásszerzésvégett főnöke által Parisba küldetett, hol 13évig mint nyomdász működött, és a közfi-gyelmet annyira magára vonta, hogy párisi

19-ik szám.

Pest, május 12-én 1867.

polgár czimmel tisztelték meg. Parisból 1779-ben Magyarországba visszatérvén, a mostanimagy. kir. egyetem, előbb jezsuiták nyom-dájában ügyvivői állomást nyert, 1789 benfia születvén, az akkor már Európaszertehires bécsi Trattner János Tamást kereszt-apának felkérvén, igére és fogadá egyszer-smind, hogy fiát nevére keresztelted ésminden törekvése oda fog irányulni, hogyez a nyomdászat terén keresztatyja nyom-dokain haladjon és nevét az utókor számárais fentartani érdemes legyen. A jó szivüöreg ur nemcsak a keresztapaságot fogadtael, hanem ezenföliil pesti jól fészereit nyom-dáját, melyet 1783-tól 1789-ig szintúgy,mint többi nyomdáit, ügyvezető által ke-zeltetett, keresztfiának ajándékozta, azonkikötéssel, hogy nagykorúságáig, azaz: 24-ikévéig a nyomdát atyja kezelje.

Trattner Mátyás tehát a pesti nyomdátátvette és ismeretei és szorgalma által azakkor Pesten még pangó nyomdászatnak ujlendületet adott, annyira, hogy 1813-ban fiamár az akkori kívánalmaknak teljesen meg-felelő és 6 sajtóval felszerelt könyvnyomdabirtokába jutott.

Fia, pesti Trattner János Tamás, magyarszellemben neveltetvén, a magyar nyelv ésirodalom, valamint azok kezelői iránt a leg-melegebb rokonszenvvel viseltetett. Barátaivoltak Kazinczy Ferencz, Kis János super-intendens, Horvát, Fejér, Jankovich, Fáy,Kölcsev, Thaisz, Kovacsics, Vitkovits, Kul-csár, Helmeczy, Döbrentei és még számosmás tudós és iró. Elősegítette a magyar nyelvés tudományos irodalom újjászületését, sebbéli érdemeit a hírneves „TudományosGyűjtemény" 1816-ban történt megalapításaés számos magyar kiadvány eléggé bizo-nyítja.

Azon időben kezdődött a „Mondolat" fe-letti elkeseredett nyelvészeti harcz, mely-ben az irók két pártra szakadván, egyfelőlKazinczy és társai, másfelől Kisfaludy társaiálltak egymással szemközt. E harczban a ma-gyar nyelv salakjaitól megtisztulván, a ma-gyar irodalom a könyvnyomdászattal együttemelkedni kezdett. Hogy mennyire bántottaezen „Mondolat" Kazinczyt, kitűnik több ke-serű leveléből, melyek egyikében igy ir:„Most semmi újítást nem engedek (magam-nak), a mi nyereségére nincs a nyelvnek sminden szó leirása alatt látom a Somo-gyiano-, Ruszekiano-, Kisfaludyano-, Tulda-nubiano Satyr korbácsát." Szemere pedigezt irá Kazinczynak: „Bocsáss meg uram ne-kiek (Pesten és Budán lakó Íróknak), mertnem tudják mit cselekesznek!"

Trattner J. T. adta ki és nyomtattaDayka, Berzsenyi, Kis János, Virág verseités klassikusait, Báróczy, Horvát, Fejér,Kazinczy Ferencz és több más jeles irókmunkáit Azonban Trattner, a maga káránokulván, kiadásaiban óvatosabb, takaréko-sabb kezdett lenni, miért is Kazinczy Fe-rencz, kit leginkább tisztelt és kinek szaváralegtöbbet adott, öt sokszor bátorítani, néhadorgálni is kényszerült. Kitűnik ez Kazinczy-nak 1814-ki apr. 13-án Kis Jánoshoz kül-dött leveléből, hol többek közt igy szól:„Mart. 27-én levelet vettem Trattnertől. Eza fiatal ember, tapasztalatlanságból-e, vagybizalrnatlankodásból? vagy talán szertelentakarékosságból, sok bohó tetteket követ el.Báróczyt hirem nélkül oly apró betűkkel,oly összetömött sorokkal, oly keskeny szé-lekkel nyomtatta, hogy hozzá vevén azutána velint s az igen is nagyszerű betűkkelnyomtatott ajánló-levelet, melynek lapjaitveszteséggel alantocskán kezdé, — soha nemtudja az ember: tudatlannak, izetlennektartsa-e, vagy pedig csak magával küszködő- jnek? — Verseidnek kiadások felöl azt írja, I

•226

hogy az oszlopok egy sorral rövidebbek lesznek, mint a Berzsenyi verseinél, de pétibetűkkel nyomtattatja, hogy egy oszloprakét oszlopnyi textust tolhasson össze.. Ezszakácskönyvvel, s az Eckartshausen szerelmeskedö imádságaival biz vast teheti, haneki ugy tetszik, de nem versekkel, nem iKis János verseivel. El fogom tiltani ettö'.azon levelemben, melyet hozzá mindjárt mostirni fogok, s kikötöm, hogy itt ne a papiros-nyerés legyen gondja, hanem az, hogy akönyvnek külsője is mutassa, mely tekintet-tel volt a munka iránt a kiadó és a publi-cum, melynek Ítéletét a kiadó ismerte. Tratt-ner örömest nyomtat velinre, mert az nekihasznot hajt. Ám nyomtassa u?y, ha nekiugy tetszik, noha én az ily vékony velinen,mely a szint általereszti, teljességgel nemkapok: de azt kikötöm, hogy a nyomtató-papiros elég fejér legyen, s nem a legaprób-bak a betűk, stanza és stanza közt illő hé-zag stb."

K dologról azonban Kazinczy Trattner-nek nagy kímélettel irt 1814-ki júliusban:„Okosan cselekszi ugyan, — mondja többiközt — ha 10—12 esztendei typographiaitapasztalásait szem előtt tartja, s felvigyáz,hogy meg ne csalattassék intézeteiben, dekérem egyszersmind, hogy bízzon valamitaz írókhoz is, s ne tegyen rajtok eröszakotstb." — Trattner azonban a nyomtatványokkiállítását illetőleg nem fogadott el semmi-féle tanácsot vagy helyreigazítást, és e rész-ben makacs volt: „Tanult könyvnyomdászlétemre — monda ilyenkor— és számos évitapasztalásom következtében csak jobbantudhatom, mint az irók: mikép kell a mun-kát kiállítani." E részben még Kazinczynaksem engedett. Igy volt Kis János verseivelis, mert e munka kiállítására egészen ujmetszetü petit betűket rendelt meg Bécsben,melyek az akkori lassan haladó betüöntésés súlyos vámrendszer mellett, nagy költ-ségébe kerültek, — ezzel csupán a munkadíszét akarván emelni.

Kazinczy e felöl igy ir Kis Jánosnak:„Trattner makacs, lehetetlen volt elvonniazon feltételtől, hogy egy oszlopra csak 22sort rakasson, lehetetlen elvonni attól, hogyverseidet ily rendű (garmond) betűkkel adjaki. Paradirozni akar azzal, hogy ilyeket isbir, s azt gondolta, hogy tégedet megtisztelakkor, midőn ezen betűivel a te munkáidjelennek meg nála legelsöbben. Ez azt az in-convenienst szüli, hogy igy a dal előtt állórubrika felett és alatt több fejérség marada,mint a mit az igaz proportió kíván*). Egyébiránt ezek a betűk ezerszerte szebbek, minta melyekkel a mi Berzsenyink és a Daykaversei nyomattak, a papiros szép lesz és arezek épen gyönyörűek: és igy Trattner va-lóságos hálát érdemel tőlünk."

Trattner nagy tekintélyben volt az irókelőtt, s mindegyik óhajtotta, hogy munkáiaz ö kiadásában jelenjenek meg. „Június23 kán irja Helmeczy, — mondja Kazinczyegyik levelében — hogy Trattner visszakül-dötte manuscriptumodat. Azonnal irtamTrattnernek s kértem, hogy ajánlását nevonja vissza, s a mennyire tehettem, felvilá-gosítottam megtévedése iránt. Reménylem,hogy kérésem nem lesz haszontalan. Sajnál-nám, ha Trattner makacsabb volna, mintgondoltam, mert 36 ivnyi munka kiadásáranehéz nyomtatót (kiadót) kapni."

Hogy azon időben nem igen jövedelmezővolt Magyarországon a kiadás, látható Ka-zinczy saját szavaiból: „De mit remélhetünk?A nemzet nem olvas, játszik a tanulással,kap az újságon, de jón nem kap. Az Istentudja: mint kelljen álmaiból felrázni." —

*) Ebből látszik, hogy Kazinczy a könyvnyomdászatiaestheticát is értette. — Sz. J.

Kultsár István a „Hazai és Külföldi Tudósí-tások" 1820-diki 4-ik számában erre vonat-kozólag igy ir: „A jó (magyar) poétái költe-mények csak imitt-amott csillognak, „rarinantes in gurgite vasto," a tudósok nemdolgoznak, a nemesek nem olvasnak, a gaz-dagok a nemzeti literaturára semmit semáldoznak. Igy lévén dolgunk, lehetne-e csu-dálni, ha a nemzet, mely a maga tulajdoná-hoz oly hideg, oly érzéketlen, nemsokára anemzetek sorából kiveszne? mint már többnémet geograghusokban, mappákban és his-tóriai táblákban (lásd: „Strom der Zeit")valósággal kihagyatott és vagy Németor-szághoz átaljában, vagy különösen Ausztriá-hoz csatoltatott."

Az előfizetés ez időben hitelét veszté,mert több iparlovag pénzt gyűjtött egy sohameg nem jelenő munkára; többi közt bizo-nyos Ege József „Compendium benigni ur-barii" stb. czimü munkára, 12 írtjával 400előfizetőt nyert, — a munka 12 ivben meg-jelenvén, kiderült, hogy az egész csak plá-gium és gróf Festetics egyik régibb munká-jából Íratott le; ezenföliil az előfizetőknek amunka minden ive 1 írtba került!

Tratfner adta ki többi közt „KazinczyFerencz minden munkáit" is. Minden kötetegy rézmetszetü arczképpel volt díszítve,miről igy ir Kazinczy egyik barátjához:„Az én munkáimnak kiadását a 9-dik kö-teten kezdjük s augusztusra csak ez azegy kötet jelen meg, mert 400 reméltpraenumeráns helyett százat sem kapottTrattner; a mint irja: a kettő, mely mostelmarad, novemberben lép közre.*) Ezen9 dik kötethez Trattner nem a Révai por-tréját térte, a mint én meghagytam, ha-nem Pászthoryét. Engednem kell neki vala-mit, de helyrehozom egy jelentéssel stb."

Kazinczy látván Trattner roppant kárát,engedni is hajlandó lett valamit. Azon idő-ben a rézmetszetü arczképek kiállítása, mi-után Bécsben készültek, igen költséges lévénTrattner e munka többi köteteit „rezekí!

nélkül akarta kiadni, de támogattatvántöbbjeles hazafi által, kik a rézmetszetek költsé-geihez járultak, mégis azokkal jelentek meg.Trattner háláját e munka 8-dik kötetébenigy fejezi ki: „Hálás tisztemnek tartom meg-nevezni azon nagylelkű hazafiakat, kik aPortrait-metszetési költségekben engem se-gélleni méltóztattak, u. m. Nagymélt. Már-tonfi József erdélyi püspök, Mélt. gróf SzékiTeleki László, kir. táblai báró és somogyifőispáni administrator, Mélt. gróf BarkóczyJános, Mélt. Szőgyéni Szögyényi Zsigmondreferendarius ő nagyságokat, végre T. CsehiIstván urat", stb.

A 9-ik köteten kezdvén Kazinczy mun-káit nyomtatni, a 8-dik maradt utolsónak,melynek végszavában Trattner hazafiságá-nak egész tisztaságában, őszinteségébenáll előttünk. „Kötelességemnek tartom —mondja ott — ezen kevés sorok által a N.két hazának szives hálámat jelenteni, hogyengem e kilencz kötetre terjedt költségesmunka kiadatásában előfizetési utón segél-leni méltóztatott, s ámbár a papirospénz-nek becse napról-napra mindinkább veszett,én mindazáltal a meghatározott elejéntiolcsó ár mellett, letéve minden nyereség-ről, híven megmaradtam végiglen. Ehhezképest az leend legnagyobb jutalmam ésvigasztalásom, ha ígéretemnek megtartásá-nál fogva teljes megelégedést nyerhettemT. T. Előfizetőimtől. Egész életemnek czélja:

*) A kiadóknál és könyvkereskedőknél átalánosanjlfogadott szokás volt, hogy a munkák mindig valamelyikvásárra készüljenek el;miután a postai szállítás igen költ-séges volt, vásár alkalmával az előfizetők példányaikatvagy maguk, vagy pedig, ekkor legtöbb alkalom 'lévén,mások által vitették el. A gyűjtőknek is magán utón kül-dettek meg a példányok. — Sz. J.

Kedves hazámnak erömhöz képest hasz-nálni: — s én azt máskép nem tehetem,mint ha hasznos, szépen írott s gyönyörköd-tető munkákat saját költségeimen nyomtat-tatok s ezáltal iparkodom hazai literaturán-kat kedvesebbé, az olvasó közönséget szá-mosabbá tennem, s végre tudósainkat ésÍróinkat munkák Írására serkententem.Trattner János Tamás."

A „Tudományos Gyűjtemény" ügyébenennek 5-dik évfolyamában többi közt ezeketmondja: „Miután csak a folyóirások általlehet a nemzetet olva-ásra szoktatni, elha-tároztam magamat, hogy míg élek, a „Tudo-mányos Gyűjteményt'' folytatni fogom, éskinyilatkoztatom egyszersmind, hogy miteddig literaturánknak tettem, csak kezdeteiparkodásomnak és reméllem, hogy még töb-bet is tehetek."

Tágitni nem tudó szelleme a magyarirodalmat kezdetben tetemes áldozattalugyan, de folyvást ápolta és vas karokkalemelte, nem rettenvén vissza semmiféle aka-dálytól vagy anyagi áldozattól, miért is ahaza átalános elismerésében, az idő folyamaalatt pedig megérdemlett anyagi jutalombanis részesült. I. Ferencz tekintetbe véve az öés tudományosan képzett öescsének, ki avárnok-testnel kapitány volt, és mint ilyena „Tudományos Gyüjtemény"-ben több czik-ket is irt, számos érdemeit, Petrózai elönév-vel magyar nemesi rangra emelte, Krassóés Szatrnár megyék rendéi pedig táblabiróiczimmel t isztelték meg. (Vége következik.)

Szabó József, nyomdász.

A kapitány végrendelete. .( R a j z . )

(Vége.)

— Ugyan atnice, szóljon csak ki Jánosnak.Nem hallja megint a zörgetést — szólott Szi-vós ur.

Az ifjú ember elejtvén szalmakalapját, ki-szólt.

Nemsokára nyilt az ajtó s hárman léptek berajta. Egy kis alacsony férfi sárga, boszus arczczal,éles, szúró szemekkel s tekintetében örökös elége-detlenség kifejezésével. Egy nő sötét ruhában,sötét hajjal, sötét szemekkel, sötét arczczal s talánsötét lélekkel is. E házaspár — Beregi János ésneje arczára tekintve, különös, de legyőzhetetlenkérdés merül fel lelkűnkben: — vájjon nevettek-eezek valaha életökben? Engedett-e egyiknek azelégedetlenség, másiknak a bánat egy (vidám per-czet? Ugy tűnt fel közöttük a kedves Lujza, mintkét kopasz bérez között a virágos völgy. Két sze-me a völgy fölött mosolygó égre, szőke haja avölgyben hullámzó gabonára, mosolya a napsu-gárra emlékeztetett (Legalább igy gondolta eztLajos.)

Mikor beléptek, SZÍVÓS ur fölkelt s oly vidámarczczal, hogy mosolya látszott mosolyogni, kezetcsókolt a sötét asszonyságnak, kezet fogott aboszus úrral és mélyen hajtotta meg magát Lujzakisasszony előtt.

— Kedves menyasszonykám, monda, végetlenörömöt okoz nekem, még e szomorú helyen is, ta-lálkoznom kegyeddel.

Lujza hebeg valamit és félrefordul. MeglátjaLajost és elpirul. Lajos is elpirul.

A sötét asszonyság leül Szivós ur mellé, Be-regi ur pedig boszusan nézi az ablaknál a borulóeget és elégedetlenségét fejezi ki az időjárás fe-lett. A sötét asszonyság nem szól, csak bámul ma-ga elé, mintha a kapitány kis arczképét nézné; deannál többet beszél Szivós ur a gonosz időjárás-ról és még többet az idei nagy termésről a bol-dogult kapitány birtokán, melyet a gonosz időjáráss e tehetett tönkre.

jza épen Lajos mellé jutott és nagyonhallgattak mindaketten, mintha félnének beszélniegymással, Egy menyasszonynak mindenesetre soknallgatnivalója, vagy inkább annyi mondanivalójavan, hogy a sok közül nem tudja, mit mondjon.V égre megszólalt Lajos s beszédük tárgya az ud-var lett. Az udvarról áttértek a gyerekjátékokra,a melyek ott folytak. A gyerekjátékokról a

napra, mikor megismerték egymást. Erről a nap-ról többi emlékeikre. Az emlékekről arra a napra,mikor viszontlátták egymást. Pont. Lujza szemé-ben köny csillogott, nem reggeli, hanem esti har-mat, melylyel a virágok a búcsúzó napot siratják.Lujza három napja menyasszony. Elégedetlenatyja Szivós úrral (a gazdag ügyvéddel s tá-voli rokonuk, a kapitány javainak bizonyos örö-kösével) végre beelégedett s a jegyváltás óta há-rom nap múlt el.

A nagy száj megint nyelt, még pedig kétolyan embert, a kik János előtt nem nagy tekin-télyben állhatták, mert fenhangondörmögött előt-tük, a mint kérdezték, hogy merre menjenek.

Két szegény atyafi volt. Egy szegény lakatosés egy szegény lakatosné. Szegénységük érzetébenegyszersmind szerények. A lakatos megberetvál-kozva burnótszinü üuneplő kabarjában, mely ipjá-nak, kitől oröklé, igen jól állhatott, de neki sar-káig ért és i»en bő volt. A lakatosné bekötöttfejjel és fekete reezés keztyüben, mely noha har-mincz esztendeje szolgál, most van másodszor akezén.

A m'nt benyitnak a nagy, rideg szobába, hovaaz öreg János részéről sem a legbarátságosabbanutasittattak, igen alázatosan hajtogatják magukatminden oldalra, még a törvény embereinek készi-tett, ez idő szerint azonban üres két szék felé is.A lakatosné kezet csókol a sötét asszonyságnak, akisasszony részéről, hasonló szándéka szelídenvisszautasittatik. A lakatos nagy kisértetben vanszemben Szivós ur mosolygós arczával, hogy el-mosolyodjék, a mi természetesen igen illetlendolog volna. Mindaketten pedig, miután ülésselsenki által meg nem kináltattak, a kályha mögéhúzódnak és állva várják a következendőket.

Következett egy öreg assíony, ránezos kép-pel, egy leánynyal és egy bottal, melyre támasz-kodott, egy pár szál hajjal és sok sóhajjal a világinyomoruságok és hiábavalóságok ellen. ÖzvegyRácz Györgyné s a boldogult kapitány nagynénje,ki már végelgyengülést lábolt ki s a mint dr.Labdacky határozottan állítja, csupán az örökségreményében. Sóhajjal köszön és sóhajtva szól:

— Szörnyű teher ez a tehetetlen öregség,szörnyű teher. Tessék elhinni.

Elhiszik mindnyájan s Szivós ur kénytelenfölkelni a karosszékből, hogy helyet adjon az öregasszonynak. Mosolyogva ül menyasszonya mellé ésfülébe sugdos az egy hónap múlva történendő dol-gokról. Lujza és Lajos hallgatnak, mindakettőélénken kipirulva.

—- Hogy tudott ilyen rósz időben eljőni,néniké? kérdi Szivós ur, miután bevégezte a sug-dosást.

— Csak elvánszorogtam. Hátha engem is illetmajd a végrendelet — sóhajt a néni.

— Minden bizonynyal — alázatoskodik a la-katosné, de nagyon elszégyenli magát, a mint azelégedetlen ur durván förmed rá:

— Már hogy illetné minden bizonynyal?Semmi sem bizonyos a világon.

A lakatosné ma délelőttre megszűnik a be-szédtől és még hátrább vonul. Szivós ur mosolyánneheztelés villan keresztül Beregi ur felé, mire azsiet előbbi szavait ilyeténképen toldani meg:

— Semmi sem bizonyos. Mindnyájunk remé-nyei bizonytalanok, — kivéve Szivós uramöcsé-mét, jövendőbeli vőmuramét.

Nincs ideje az atyaíiságnak helybenhagyni ebizonyosan helybenhagyandó nyilatkozatot, Szivósurnák sincs ideje meghajtani rá magát, a lakatos-nénak sincs ideje tovább szégyenkedni, a sötétasszonyságnak sincs ideje tovább vizsgálni a bol-dogult kapitány arczképét, — itt vannak a tör-vény emberei.

A mint akis vörösorruszolgabiró és kisérője,egy halavány tiszteletbeli aljegyző belépnek, mö-göttük Boris bekandikál és ijedten jegyzi meg,hogy az öreg Ráczné épen olyan, mint az öreganyja volt hajdan, Szivós ur meg ugy néz ki,mint valami éhes farkas, mely megjegyzések Já-nosnak hosszú perpatvarra adnak alkalmat, mely-ben kétségtelenül bebizonyította, hogy az öregRáczné semmiesetre sem lehet olyan, mint Borisöreganyja, de az éhes farkasra nézve nem tudottsemmi csalhatatlan ellenvetéssel állani elő.

A törvény emberei Szivós és Beregi urakkalkezet fognak, a sötét asszonyságnak és Lujza kis-asszonynak (minden ellenvetése daczára) kezetcsókolnak, a szalmakalapját rejtegető fiatal em-bert, valamint a szegény lakatost és lakatosnétnem veszik észre.

A számukra készített helyre leülnek s egyideig rejtelmes csendben maradnak, míg Szivósurnák egy figyelmeztető köhentésére a vörösorru

ezolgabiró által a végrendelet elővétetik s pecsétjefeltöretvén, kibontatik. A halavány tiszteletbelialjegyző egy tekintetet vett bele, mely ellen Beregiur tiltakozni akar. Egynéhány pillanat múlvahangzani fognak az igék a vörösorru szolgabiróajkairól.Szívós ur kipirosult arczczal mosolyog ésfészkelődik, Beregi ur nagy szemeket mereszt, elé-gedetlen a hosszas várakoztatással, és meg-jegyzi, hogy csak a veleje olvastassák a végren-deletnek, a sötét asszonyságot nem látszik érdekleniaz egész, mert a kapitány olajfestetü képét nézi, aszegény házaspárnak elállott a lélegzete, az öregRáczné elfelejt sóhajtani s mintha tiz esztendővelfiatalabb lenne, oly egyenesen hajlik előre, a szal-makalapos fiatal ember a sötét asszonyságot nézi,Lujza félrefordul.

— Csak a velejét olvasom. Tehát: „Az örök-kévaló és a többi és a többi, ekképen (kezdi aszolgabiró, mellőzvén a bevezetést) először is: ne-velt fiamnak Fehér Lajos hites ügyvédnek, Jánosés Boris öreg cselédeim eltartartásának terhévelés a többi és a többi, hagyom kétezer holdnyiföldbirtokomat, a raksányipusztát, ingóságaimmal,ezüstömmel, s a többi s a többi

Az első meglepetésben nem tud szólni senki.Szivós ur arczárói eltűnt a mosoly, Beregi ur le-vegő után kapdos és még nagyobb szemeket me-reszt, az öreg Rácznét a negyedik és utolsó vég-elgyengülés környékezi, Lajos kipirulva, öntu-datlanul nyúl Lujza kezéhez, de félve kapja visszaa magáét, (-a Szivós jegygyűrűjéhez ért), csakBereginé nézi egykedvüen tovább is a kapitányarczképét. A halavány tiszteletbeli aljegyző jóizünnevet. A vörösorru szolgabiró folytatja:

— „Másodszor: házamat hagyom Nagy Pállakatosmesternek, rokonomnak s a többi. Harmad-szor: Beregi János rokonomnak s a többi tízezerforintot. Negyedszer: árvaháznak, ötödször kór-háznak, hatodszor rokkant katonáknak s a többis a többi a a többi ezer-ezer forintot. Kelet rend-ben. Tanuk hiány nélkül, hatan. Aláírás rendben.

— Nem jól tetszett olvasni, el van tévesztve— nyögi Szivós ur elfelejtve a mosolygást; bizo-nyos, hogy el van tévesztve. Különben a törvényigazságához fordulunk.

Beregi ur Szivós ur előtt dörmög, hogy po-tom tízezer forinttal szúrták ki neki a szemét;azonban titkon Lujzára és Lajosra pislog. A sze-gény házaspár odakünn Jánost és Borist ölelgeti.Az Öreg Ráczné aléltan dűl a karosszékbe. A ha-lavány aljegyző kaczag és esküdözik, hogy ez akomédia minden diurnumnál többet ér.

A fiatal örökös az ablakhoz vonul, kibontjaa kapitány levelét és olvasni kezdi, mialatt egynagy, nehéz könycsepp gyülekezik a szemében.Ennyi volt a levélben:

„Lajos, kit fiamul szerettem! Boldoggá akar-talak tenni. Vedd nőül, a kit szeretsz s anyjánakmondd meg, hogy nem felejtettem el. Áldjon mega boldogság atyja. Atyád."

Lajos fiatal volt, és ugyan kicsoda ítélné elazért, hogy a mint az a könycsepp kihullott alevélre, a boldogságnak azzal a mosolyával arczán,milyet a sors minden ember számára csak egyettartogat, Luizához sietett, szemébe nézett ésmegfogta a kezét. Luiza is fiatal volt és ugyankicsoda Ítélné cl, ho^y Szivós urat és Szivós urjegygyűrűjét elfeledve, a nagy feledségben kezétis ott feledte Lajos kezében, fejét pedig vállárahajtva, szép csendesen elkezdett sirdogálni,JiogyBeregi ur, meg Bereginé asszonyság értsenekbelőle.

Beregi ur, noha mimiennel elégedetlen, deelvégre is apa volt, és akármennyit hányjuk-vessüka dolgot, mindig igen szép dolog marad az, mikorszegény ember olyan vőre tesz szert, a kinek két-ezer holdja van a raksányi pusztán. Még csak azidőre vetett az ablakon át egy elégedetlen pillan-tást, majd Szivós úrra egy még elégedetlenebbet,azután mindennemű elégedetlenséget levetkezniigyekezvén,^ odament a gyerekekhez, a kik bárszaggatott és igen komoly szavaiból, elég világo-san megérthették, hogy ez ünnepélyes pillanatszolgáltatott alkalmat Beregi urnák mélyebb pil-lantást vetni ifjú sziveikbe, kit is e pillantás any-nyira megindított, hogy kész kezeiket egymásbatenni s rajok adni atyai áldását.

Mig itt ölelés és kézcsók váltakoztak, addigSzivós ur kipirult arczczal tüzeskedett a vörös-orru szolgabiró előtt, hogy fővárosi legkitűnőbbkartársai segedelmével — kik nevét mindig tisz-telettel emiitik — meg fogja mutatni, hogy ér-vénytelennek nyilvánittatik a végrendelet. Megfogja mutatni. Ráczné gallérját is ránczigálta,hogy megkérdezze tőle — ha ugyan magához jő —

támogatja-e ő is a vállalatot? Ez azonban tökélete-sen kárba veszett fáradság volt.

— Hát Beregi ur, Beregi ur! — kiabált.Maga nem is zúgolódik. Pedig van rá oka. Nagyoka van rá. Közösen indítjuk meg a port. Közösen.

— Azaz, hogy nem, közösen tisztelt ügyvédur! monda, teljesen kibékülvén a dolgok ilyeténfordulatával, a megtámadott Beregi. Én nem indi-tok semmiféle port. Tudja, a dolgok nagyon meg-változtak. Az ember előleges számításaiban sok-szor csalódik. En is, lássa tisztelt ügyvéd ur,csalódtam abbeli reményemben, hogy önt nemso-kára mint vomuramat lesz szerencsém tisztelhetni.Leányommal semmikép nem boldogulhattam erészben. Megbánta elhamarkodott lépését s im ittküldi vissza a jegygyűrűt.

Luiza, kiről szó volt, már anyját ölelgette.Mögötte állt Lajos, ki egynéhány rövid perezalatt elfeledte azt,amit hosszas évek alatt tanult:hogy csak lemondás, szenvedés az élet. Pedig aza köny, a mely a sötét asszony szemeiben ragyo-gott (s talán egy uj sírra hullott odakünn a teme-tőn), most is váltig azt állította, hogy bizony csakaz, és semmi egyéb. Boti Zsolt.

gróf és dr. Cheadle, tevék meg azt a terhes utatÉszak-Amerika közepén át Uj-Yorkból a Cariboutartományig. Mi, a kik afféle vadon vidékekensoha sem jártunk, nem is tudjuk elképzelni, milyborzasztó fáradalmak és nélkülözések várnak olyhelyeken az utasokra. Szinte két évig tartott utjokés tudományos vizsgálódásaik eredményét ki isadták egy terjedelmes munkában, melyből eddig-elé a legtöbb és leghitelesebb tudósítást nyerhe-tünk azon érdekes tartományok felől. De azutazás veszedelmes és fáradságos voltát is igenélénk színekkel rajzolják élőnkbe a tudományosbúvárok.

Az évszak, noha már június felé járt az idő,még nem volt oly előre haladva, hogy a nap hevea hegyek tetőiről minden havat elolvaszthatottvolna s ennél fogva mindegyre kiáradott hegyipatakokon és nagyobb folyókon kellett átgázol-niok, amely műtétei szinte mindig életveszélylyeljárt. Minthogy néhol két-háromszáz mérföldnyiresem lakik emberi teremtés, csónakra vagy egyébszállító eszközre sehol sem számithattak, hacsakmagok nem készítettek, de az se volt mindig ésmindenütt lehetséges, mert később vágóeszközei-

bou-vidékre érkeztek, a hova tulajdonképen szán-dékoztak, hanem Kamlups várába. Itt kipihenték

; magokat az út fáradalmaitól és aztán a caribouiI aranyásó telepeket megvizsgálva, 1864. évi már-; cziusában újra útban voltak Anglia felé.

No de az utazás kellemetlenségeit az ameri-kai őserdők valóban megragadó és lélekemelő

! pompája könnyen feledteti. Csakhogy épen e nagy-1 szerűség, e gazdag pompa okozza a legtöbb nehéz-séget is az utazóknak. Az óriás fák két-háromszázlábnyi magasra emelik föl gyönyörű lombkoro-náikat s akkor aztán az évek hosszú sora vagy agyakorta dúló viharok ereje ledöntögeti őketminden irányban s a törpe bokrokkal és rajtokélődő parasyt-növényekkel együtt vad, áthatolha-tatlan sűrűségeket képeznek. Ünnepélyes borza-lom és magasztos érzelem fogja el az ember szivét,ki egy ilyen őserdőt először lát. Minden óriási ott,

; — mintha minden az ős, özönvíz előtt létezettvilághoz tartoznék. Hiába igyekeznénk magunk-nak tiszta, világos képet alkotni azon számtalanbizarr és meseszerü összefonódásokról, miket akülönféle kuszó-növények és folyondárok (Liánok)élőnkbe tárnak. Minden lépten-nyomon uj kép áll

* Képek Brit-Amerikából.III. A brit-amerikai erdővidék.

„Amerikai Szibéria" czimü czikkünkben (V.U. 17. szám) emiitettük volt, hogy az angolokészak-amerikai birtoka ugy nevezett „rétvidék"-re(Prairie), továbbá nyílt, erdőtlen „sivatagok"-ra(Barren Grounds) s végül „erdővidék"-re (Wood-land) oszlik s ez utóbbi Kanadától és a Hudson-öböltől nyugatra, egész a Sziklás-hegyekig (KockyMountains) s észak felé néhol a Jeges-tengerigterjed.

E megmérhetetlen erdőségeken át az utazáscsaknem legyőzhetetlen akadályokkal van össze-kötve, de mégis akadnak elszánt vállalkozók, főlegaz ujabb időben, mióta e vidék oly nagy fontos-ságra emelkedett, kik lemondva a czivilizált világelpuhitó kényelmeiről, szivesen teszik ki magokataz ilyen veszélyes utazás fáradalmainak és szen-vedéseinek, csak hogy ama természetáldotta, nö-vényekben és ásványokban oly annyira gazdagvidékek megismerése és kikémlelése által hazá-joknak és közvetve az emberiségnek is használ-hassanak.

1863 nyarán két kitűnő angol férfi, Milton

Átkelés egy erdei folyón, Brit-Amerikában.

ket is elvesztették a kiáradott folyókban. Rend-szerint lóháton mentek át a megnőtt hegyi zuha-tagokon, s a kinek lova nem volt, útitársa lovábakapaszkodott s ugy úszott keresztül a túlpartra;mert ilyenkor gyakran megtörtént, hogy vagy egycselédet, vagy egy lovat ragadott magával a fék-telen vízár, s a vége felé minden só-, thea- ésdohány-készletök oda lett azzal a lóval együtt, amelyre fölrakva voltak. Azonkívül még minden iró-papir, több értékes váltólevél, vizsgálati műsze-rek, egy zsebóra, a doktor növény-gyűjteményévelés Milton gyapot-ágyneműivel együtt odaveszett— a Fraser lesodorta azokat a nagy Óceánba ment-hetetlenül. Szerencsére az eleséget vivő lovat, bárnagy erőfeszítéssel, de mégis kimentették. Többízben voltak azéhenhaláshoz közel; főtt ételt vagyfris húst hónapokig nem ettek és dohány helyettnyirfahajat pipáztak. Ha egy-egy halat foghattak,vagy egy medvebocaot lőhettek, nagy, de ritkaszerencse volt rajok nézve, de sőt a nyestet isnagyon szivesen megették, ha kaphattak, pedigannak a húsa nem igen kellemes ízü és illatú, —végre egy elcsigázott, elsoványodott lovat vágtakle és annak a húsából tengődtek. Az utat is elté-vesztették, a mi azon mérhetetlen vadonban épennem nagy csoda, s a végén is, előbb nem a Cari-

előttünk. De hol is láthatnók a nagyszerűt égmagasztost a különössel, megragadóval, a szépeta kedvessel és kellemessel öszhangzatosabb egész-szé egyesülni, mint az uj világ őserdőiben? Mindenfa üde zöld színű, és mindnyájasajátságos alkatú,szebbnél szebb virágokkal fedve, — aztán meg ajázminféle növények és mimózák édes, andalító,csaknem bóditó illata, az enyhe reggeli lég, afényes, étheri világítás, — mindez oly büvölőleg,oly kedvesen hat érzékeinkre, miként az elsőemberpárra az Éden látása hathatott. De a jóból,szépből is megárt, a mi sok. Ha az ember a fára-dalmaktól és éhségtől kimerültén, utat vesztvebolyong e borzasztó terjedelmű magányban, felediábrándozni az örökszép természet lélekemelőbájain s visszavágyik a prózai világba, hol reálegalább teritett asztal, párolgó thea és táplálómeleg étkek várakoznak. Hiába! egyedül a gyo-mor az, melyet hamislelküséggel tartani nem lehet,miként egy kedves öreg bátyám monda s igazavolt, mert az ember magas röptü lelke daczára iscsak állat marad bizonyos tekintetben s az anyaghatalmát még felednie gem lehet, nemhogy meg-tagadni tudná. S. L.

A promontori kőbánya és az ottanibarlanglakók.

Testvérfővárosunktól délre s ettől csak kis te-rületüsikság által választva el, csaknem függőlegesirányban vonul a Dunának amakeskeny alacsony hegygerincz,mely végső fokával közvetlenüla Dunába szögellik 8 a tövébeépült helység, Promontor (Bu-dafok) terjedésének hatalmasgátot képez. De nem volna igaz-ságos e vád mellett elhallgatniama jó tulajdonságokat, me-lyekkel e hegység bír, s melyekrészint kedvező fekvésén, részintegészen sajátos földtani termé-szetén alapulván, térbeli fej-lődésük megszorításáért másne-mű, gazdag kárpótlást nyújt azodatelepült lakosoknak.

Nemcsak a mennyiben ehegységlejtőialegnemesebbborttermik.s oldalában óriási pincze-helyiségek alakítását teszi lehe-tővé, hanem a hegység magamegbecsülhetlen kincset rejtménében, mely a főváros közel-sége által még nagyobb jelentő-séget^nyer.

Értjük ama kitűnő kőfajt,mely zömét képezi az egészhegységnek s melynek fejtésebőjövedelmi forrást nyújt számoscsaládnak, egyúttal pedig a leg-jobb minőségű épitkezési anya-gul szolgál a fővárosnak.

Mindazáltal kevesen láto-gatják a promontori hegyeket,s ez okból czélunk az olvasótannak legérdekesebb oldalaivalmegismertetni.

Ha az odavaló viszonyokatnem ismerő idegen a helységbőlföl a hegyre vezető ösvényekvalamelyikén néhány száz lé-pésnyire halad, csakhamar igensajátságos alakú házak tömkele-gébe téved. E házak, ha ugyanazoknak nevezhetők, jobbáraföldalattiak, 3 átalában a földszínénél mélyebb fekvésüek.Nagy részok a talajba vájt gödrökben, a legérde-kesebbek azonban a termés-sziklába vésett valósá-gos barlangokban állanak. Itt tehát a szó szorosértelmében barlanglakókkal van dolgunk, a nemkevés érdeketnyújt, ha a pro- I=^====^f^g^|rlfr^zzg§l|montori troglo- _ -- -—- -~=~ - ^ = ^ = - - = =dyták földalatti ~ ~életmódját fi- ~—gyelemmel ki- -=z==-=—sérjük.

Maguk ebarlangok nem

természeteseredetűek, ha-nem, mint már

. megjegyeztük,mesterségesen asziklából töröt-tek, mit többé-kevésbbé sza-bályos alakjukis bizonyit. La-kóik nem is ál-lanak a kezdet-leges fejlődésoly alacsony fo-kán, mint azaethiopiai és

»byssiniai,nyersállatbőrökkel

ruházkodó vadbarlanglakók,

hanem ellenke-zőleg igen szor-galmas és derékmunkások, kikünnep- és va-sárnapokon kis

x b a^ ngcsaládjuk kedélyes körében élvezik ottho-> nuk örömeit.

^*z. "7 barlangházak, vagy inkább lakásokfejlődés! története felette egyszerű. A hegyoldal-ban, mely egy kis fölületes hantréteg alatt csupa

tömör, de porhanyó mészkőből áll, nyár folytán amegtelepülni vágyó munkás alig néhány négyszög-ölnyi tért vesz birtokába, s átél beálltával azutinnéhány szomszéd barlanglakó segélye és közremű-ködése mellett hozzálát a munkához. Mélyedést

Promontori földalatti lakás. — (Keleti Gusztáv rajza.)

vájnak a sziklába, akkorát, minőt a tervezett lakásterjedelme igényel, s a kivájt kő jó épitésianyagnak könnyen eladható. Egy szobának való

kitörése az ottani viszonyok közt jóformánur

Ferencz völgyi üveghuta (Maramarosban).

igénybe vesz egy egész téli munkát, ugy hogyegy második laks?oba kiásását rendesen a követ-kező téli idényre kell halasztaniok.

Mint látjuk, barlanglakóink épitkezési mo-dora homlokegyenest ellenkezik a fóldszinén lakó

embertársak hasonló czélra irányzott munkássá-gával. Mert mig az utóbbiak a lakásul haszná-landó szabad tért falakkal épitik körül: amazok akellő ürt csupán a kövek eltávolítása által nyerik;hanem aztán fól is vannak mentve a falrakástól,

mert a természetes szikla tö-, mörsége teljes bátorságot és

minden falnál biztosabb védel-met nyújt.

A kőfejtés e hegységbenigen egyszerű, s mert lőpor nél-kül eszközölhető, eléggé olcsóműtét is. Kalapács, fűrész, ékés repesztő vason kivül egyébműszert nem igen szoktak alkal-mazni, s a kőzet puhasága éasajátos rétegzete nagy mérték-ben könnyiti és gyorsítja a mun-kát. Rendesen nagyobb kődara-bokat szoktak egyszerre kitörni;e czélra néhány ujjnyi mélységű,egyenes irányú barázdát vésneka sziklába, s e mélyedésbe lökikaz ékeket, ugy hogy a feszítővas segítségével a kődarab lefej-lik 8 azt azután a kőfürészszelapróbb koczkákra szelik, hogyépitkezési anyagul lehessen el-adni.

Rajzunk egy ily módon ké-szült nagyobb barlang nyílását,belülről kifelé tekintve, mutatja.Alagútnak, vagy földalatti ut-czának is lehetne nevezni, mertkét nyilasa van s jobbról-balrólmindössze vagy kilencz lakházvan benne, melyek egy részeazonban már átmenetet képeza rendes házakhoz a mennyibenegy vagy kótfelől függőlogesoldalfalaik a szokott moderbanapróbb kövekből épitvék, pad-lásra, sövényre pedig fageren-dákat is használtak.

Ennyit e lakásokról. A mipedig a szikla történetét illeti,melybe a lakások vájva vannak,arra nézve a helyszínén magát akőzetet kell megkérdenünk.

Valamint a jelenben meg-czáfolhatlan bizonyságát bírjukannak, hogy a földfelület bizo-

nyos részei fokonkint sülyednek, mások ismétfokonkint emelkednek: szintoly bizonyossággalkövetkeztethetjük számos jelekből azt, hogy ha-sonló változások a föld történelmének rég elmúlt

korszakaiban is~ip_~i fordultak elő.

Valamint to-vábbá bizonyosföldterületnekcsekély emelke-dése vagy sü-lyedése ma isazt eredmé-

nyezheti, hogya tenger reá

nyomulván,ama terület vizalá kerül, vagypedig más, az-előtt vizzel bo-ritott térség

szárazzá válik:ugy hasonlótünemények

előfordultát akorábbi föld-tani időszakok-ban nemcsakállíthatjuk, debe is bizonyít-hatjuk.

Hazánk több-ször ki volt té-ve a szárazföldés tenger ha-sonló váltako-zásainak s aföldtan pontosadatokkal szol-

gál annak kimutatására, hogy hányszor s mily• terjedelemben történtek ezen, akár tenger-, akár

édes-vizzel való elárasztások.Az akkori tengerekben pedig az állatok és

növények ép oly tarka és aoknemü élete tényé-

229

i

szett, mint a mai vizekben, s valamint a mai ten-gerek fenekén számos kihalt kagylófaj réteges-mészkő vületeinek hatalmas lerakodásai lelhetők:épen ugy történt ez évezredek előtt is. Ha már-most ily kiemelkedett területről a tengervize le-apadt, e kagylós kövületek helyben maradtak sÖnnön súlyuk által szilárd tömeggé tömörülve,számunkra jól használható mészkő alakjában ma-radtak meg.

A promontori mészkövülettk azonban kivá-lóan megérdemlik figyelmünket, a mennyiben ezekMagyarország tengereredetü lerakodványai közta legifjabbak. Ezek azon kagylókinc.-ek, melyeketa magyar szárazföldet elözönlőit legutolsó tengerhagyott maga után, melyből, mig hazánk téréitboritá, a buda-pilisi hegycsoport hatalmas sziget-ként magaslott ki.

E tengert egykor népesítő — fajszámra cse-kély, de egyéneik sokaságára nézve temérdekállatfajok rég eltűntek az élő lények sorából steljesen kihaltak; mi annyival feltűnőbb, mert ré-szint a Földközi, részint az Indiai-tengerben sokállatfaj fennmaradt, mely eltűnt korábbi tenge-reknek is lakója volt.

A promontori mészrakodványok érdes, lika-csos, durvaszemü s rendszerint hófehér szinü kö-vekből állanak, mely nagyobbára kagylóknak scsigáknak köszöni eredetét. Mindazáltal sikeret-ien munka volna ez állatok tulajdonképi teknőitkeresni a mészkő-tömegben. Azokat a hegységbenkeringő vizek rég feloldották és elmosták, s több-nyire csak üreg maradt hátra, mely az eltávolítottteknőnek pontos lenyomata. Sokszor azonban azüreg helyén sima vagy rovátkolt, majd szivalaku,majd csavaridomu mésztestecskét lelünk, melymint töltelékanyag, vagy inkább mint a meghaltállat feloldhatlan testkövülete maradt hátra.

E kövületek tömegének legnagyobb részét azúgynevezett szivkagylók (Cardium plicatum, sC. obsoletum) s más kettős teknönezök (tapes,Ervilia . . . .) s a csigák közül némely Cerithia-fa-jok (C. pietum, C. rubignosurn) képezik, mig ahátralevő tért igen apró, alig egy gombostű-gombnyi állatocskák gyöngéd mészhullái (a Rhi-zopodák csoportjából) foglalják el; ezek egyikeegy püspöki botnak végetlenül kisebitett alakjátmutatja (Spirolina lituus), a másik ellenben üres go-lyócska idomú. Az utóbbi állatka különösen tö-meges előfordulta miatt nevezetes, s egy ökölnyinagyságú ilynemü kőben szabad szemmel is többezer ily apró testet láthatunk, melyek mint valamiparánybombák vannak egymásra rakva.

Ezek folytán könnyű megmagyarázni az épületkő csekély súlyát; a nagyobb sulyu kagylóteknők ugyanis eltávolitvák s a megmaradt anya<csupa keskeny falazatú, üres, léggel tölt szemecsekből áll, melyek felette gyöngéd s a kő vagdalását nagyban elősegítő szerkezettel birnak. Csekély súlya, könnyű kezelése és darabolhatósága ^mészkövet a világ legjelesbb épületanyagai közéemeli.

De e hasznos kőzetnak még törmelékei is értékesithetők. Mig durvább darabkái igen ti,-ztaanyagot szolgáltatnak az ösvények és kerti utakporondozására, addig megtörve finomabb porondjíkitűnő súroló homokot ad a konyha számára.

K . . . r J-f.

F e r e ii c z - v ft I £ y e.(Máramarosmegytíben.)

A festői tájakban-és a természet annyi kíine-rithetlen áldásaiban egyaránt bővelkedő Mára-marosmegyének egyik jelenleg legélénkebb gyár-telepét a kellemes fekvésű Ferencz-vülgyben ta-láljuk fel. Ki e csekély kiterjedésű (mintegy 600hold) völgyet néhány viskójával, ezelőtt csak párévtizeddel látta s mostani képével összehasonlítja,könnyen fölfoghatja: mit nem képes az emberiszorgalom, ha azzal szenvedély, szakavatottság ésanyagi erők kész feláldozása karöltve jár, csaknéhány év lefolyása alatt is, egy majdnem egészenlakatlanná vált, puszta helyből varázsolni s amostoha körülmények és egyesek hanyag részvét-lensége miatt pangásnak indult iparág felvirágoz-tatására a lehető leggyümölcsözőbben hatni! °

Ferencz-völgy Máramarosnak azon oldalszélénfekszik, melyet Szatmármegye avasi részétől aköznép által egyszerűen „Bércz"-nek nevezettForgóhegy választ el. E nagy hegyen át történika közelebbi érintkezés is a két megye közt s bárjókarban tartott országút visz rajta keresztül, mind-amellett ezen fáradságos, lassú és költséges össze.kÖttetést, a tervben levő gyorsabb éá olcsóbb

vasút által közvetíthetni: egyik legforróbb oha-jását képezi a két megye közönségének.

A völgy jelenlegi nevét az üveg- és sziksó-gyár kezdetleges fölállítása alkalmából, akkoriuralkodó I-ső Ferencz fejedelemtől kapta; azon-ban 1848 végén, miután Eapaics ezredes e vidékrészéről a felkelt horvátok elleni védelem szem-pontjából, az itt pusztán talált üveggyár-telepennagyszerű lőporgyárt állított fel, róla e völgyetis Rapaics-völgynek kezdték nevezni; mig végrehosszas szünetelés után, 1854-ben a félbenhagyottüveggyártás ismét megkezdetvén, ettől kezdveelőbbi elnevezését tartja fenn.

E szép jövővel kecsegtető üvegyárat a kir.m. kincstár, Cseh udvari tanácsos felterjesztése alap-ján, 1811-ben alapitá s Dolánszky nevű igazgatóalatt kezdetben eléggé élénk lendületet nyert; mirefőképen a kincstálnak ez időre eső tömérdek szük-ségletei, u. m. a nagybányai próbaházhoz vegyedé-nyek, savanyuviz-palaczkok stb. gyártása jelenté-keny befolyással voltak. Utána ezen minőségben dr.Ries János Ferenczczel találkozunk, ki a gyárata m. kincstártól bérbe véve, a gyártást még párévig folytatta; de e mellett a fősulytinkább a me-zei gazdaságra fektette s miután éhez még akincstárral többszörös kellemetlen súrlódása isjárult, alatta az üveggyár hova-tovább hanyatlanikezdett, elannyira, hogy 1832—1854-ig mintilyen, végképen meg is szűnt működni. 1854-benCzisch Wenczel szigeti üvegkereskedő tulajdon éskiváltási joggal, építési engedély mellett az el-pusztult gyárat újból 15 évre bérelte ki, azonbanmeggyült baja a községgel, mely a pénzéből éstürelméből teljesen kimerüJt válalkozót a szüksé-ges gyármunkások hiányában 3 éven át nemezünt meg folytonosan zaklatni. A dolgok ily kri-tikus állásában 1857. nov. 1-én a gyár jelenlegitulajdonosa, Rényi József végzett technikus, azelőbbeni bérlővel társszerződésre lépvén, újramegkezdeté a már csaknem megszakadott munká-latot, s ezzel rövid időn uj fordulat állott be azeddig alig tengődött ipar-üzletben. Rényi nemmulasztá el társával együtt a gyár élénkítése kö-rül a szükséges anyagi áldozatokat sem megtenni.1862-ben Czisch (Szigeti) Wenczeltől a kötöttszerződés alapján a bérleti és építési jogot utóbbia maga részére válta ki, s az épületeket, melyeketidő közben gyár élénkülése folytán szaporítanikellett, az ekkor keletkezett telekkönyvbe csa-ládja részére be is jegyeztette. Ezt a m. kincstártár tűrni nem akarván, megtagadta a szükségesépítkezést, de megtagadta a soda-gyártáshoz kö-telezett szemét-sót is, mit végre a bérlet felmon-dása követett. Erre a bérlő 48,000 ftra rugó kár-pótlási pert kezdett meg a m. kincstár ellen s abérfizetést megtagadta. Ezen súrlódás folytán agyár is, mely már 1858-tól 1861-ig fényüzésiczikkeket is sikkerrel kezdett termelni, károsvisszaesést tapasztalt. 1866. aug. 4-én a perlekedőfelek közt örök eladási egyesség köttetett, mely-nek értelmében a gyár tulajdonjogilag Rényi úrraszállott át s 1867. jan. 16-án Larisch pénzügy-miniszter által az egyesség ratifikálva is lett. Eny-nyit a gyár történetéhez.

Hogy minő népesedést nyert s épületekbenmennyire gazdagodott ezen telep, mióta jelenlegitulajdonosa erélyes igazgatása alatt áll, kitet-szik a következő szám-arányból. A gyárnak volt1858-ig egy fő és két melléképülete, vagyis hevitŐkemenezéje, mig mcst 3 fő és 9 mellék, közvetlena gyárhoz tartozó műhelyben foly szakadatlanulaz izzasztó munka. Rajzunk anehány évvel ezelőttiüveggyárnak fő- és melléképületeit tünteti sze-münk elé, melyekhez az ujabb években még többcsinos külsejű műhelyt és lakházat építettek. Azegész telep mintegy 350 lelket számlál. Agyár 12műhelyben ugyanannyi üveggyárosnak (belsőmunkások), 30 hamuégetőnek (külső munkások),50 idegen hamuégetőnek megyeszerte, 3 tisztnek,10 tüzérnek, 2 özvegy asszonynak, 1 néptanító-nak, a ki 18 gyermeket nevel, 2 köszörűsnek;ezenkivül asztalos, esztergályos, kovács, molnár észuzmolnároknak, 8 fa hordónak, 4 üveg-fuvarosnak,10 úrbéres irtó telepitvényesnek,éstélen átmintegy50 családfő ölfa-vágónak, nyáron mintegy 30 usz-í t ó napszámosnak nyújt állandó foglalkozást éskenyeret. Van összesen 55 lakháza és 9 müépülete.

Ferencz-völgyét a Nereczén vagyis a téesői'apasztag, a Fenyü és a már fentebb emiitett

'forgóhegy kerítik be s csupán egyetlen kilátáslyilik belőle a völgy hosszában az alantabb folyó

Tisza völgyére, melynek túlpartján, ide alig 3/4 órajárásnyira legközelebb Técsö várost érjük, hová aTiszán át nagy fahíd vezet keresztül. Bejárva ekies völgyet, első pillanatra egy angol gyártele-pen képzeljük magunkat; mindenült a legszebb

rend és tisztaság. Három patakja közül a Nagy-Sugatag 3 kőzuzda, 1 köszörű, 1 liszt, 1 fürész ésegy faburok-(lburnier) malom hajtására van czél-szerüen felhasználva, melyek legnagyobb részt az1848 - 9-ki lőporgyár helyén állanak; a Közép-Sugatagon pedig a gyári fát egy 2000 öl hosszúcsatorna úsztatja alá, mig a fournier-malomnál mind-hárman egyesülve, a Tiszába ömlenek.

A forgalomra nézve is eléggé kedvező fek-vése van e gyárnak, a mennyiben most már az ide5/4 órányira eső viski fürdőhöz vezető ut, voltigazgató kincstári főnök s egyidejűleg Márama-rosmegye adminisztrátora Szepessy Mihály ur ál-tal jókarba hozattatott, mi által a fürdő és gyárközti összeköttetés is élénkebbé lett. Innen nyerikszükségleteiket továbbá a szomszéd Szatmárme-gyében a b. Radák Istvánné tulajdonához tartozóbikszádi, a turvékonyi stb. fürdők is, melyek agyártól szintén alig 3 órányira feküsznek.

A termelésre szükségelt anyagok beszerzéselegégetőbb gondot ad a tulajdonosnak, s bár akovarcz a Tisza mentében találtatik, mégis 7 mér-földnyi távolról kell azt a felsőbb helyekről ten-gelyen szállíttatni, minthogy a vizén vaió usztatás,az e czélra felhasználni szokott szálfák árának párév óta tetemes csökkenése miatt, ha szinte nagyobbmennyiségben eszközöltetnék is az anyagszerezés,aligha nyereségesebb volna. A szemetsó megta-gadása folytán, mi talán a gyártási kísérletnek ehelyütt némi alapul szolgálhatna, hasonló az esetasodánál; ez drága pénzen Morvaországból és An-gliából, via Trieszt nyeretik,jóllehet3 mérföldre idea millió mázsa szemetsót a Tiszába dobják, a helyett,hogy — mint ez Poroszországban minden salinánfeltalálható — a kincstár, mint ilyen, egy soda-gyár felállításában befektetett tőkéjének dús> ka-matoztatására gondolna s a hazai iparnak haladá-sát s a közforgalmat elősegítené. A glaubersóMorvából, a legjutányosabb Németországból ke-rül két hónapra a megrendelés után, minek oka aközlekedés lassúságában és tökéletlenségében ke-resendő. Mennyivel biztosabb jövővel állanakszemben azon tartományok gyárai, melyeken átvasút által tartatik fenn az érintkezés s ilyesszámtalan hiányok s hátrányokból eredhető üzlet-pangásnak kitéve nem lehetnek!

A ferencz-völgyi üveg és szikgyárban 1858-tólkezdve az üvegfélékből a következők termeltetnek,u. m. brillant, kristály, félmetszett angol és csehüveg, talpgolyós s szélmetszetü közönséges öblösüveg famintában. Továbbá a színesekből egy éskétszeresen színezett és kiköszörült öblös-üveg,fehér alabást, opál, rubin, vörös skarlát, máj- ésrózsaszín sárga topáz, szalmaszin, sárgászöld sma-ragd, tengerzöld; égezin és sötétkék, bíbor s há-rom faj viola, kávészin és ngáth, hyalith fekete,márványzott, tömör és átlátszó; az ablaküvegpedig gépen és pikkelyesen lapított közönséges, to-vábbá fehér • és képlemez, tüzellenes máznaka legczélszerübben használható vizüveg, végreközönséges fehér, zöld, öblös, vegytani és ablak-üvegek. A mesterséges szikenyböl: egyszerű ége-tett, jegeczedett fehér, égvényes, vagy nem égvé-nye*, különféle gyárak és szappanfőzdék stb.számára. A gyár közönséges áruinak rakhelyeiegyenes sugárok végpontjain: Sziget, Naszód,Besztercze, Kolozsvár, Nagy-Károly, Munkács.Nyitva állana még az ut az alföld és Fest felé, dea TÍSZJ, a közvetítésre veszélyes s ezen vidékekrenézve a gyár nagyban felvirágozását elősegítendővasútnak van fentartva a forgalom eszközlése.

A fournier-malmon kívül, melynek gyártmá-nya a londoni világtárlaton is figyelmet ébresztett,van még ezen völgynek egy más nevezetessége is,s ez a köznép által annyira hathatósnak tapasztaltásvány-forrás, mely a Szatmár felé vezető or-szágtut szélén a Forgóhegy aljában buzog fel.Vize a bikszádihoz hasonlít, s Tognio tanár be-csére nézve Máramarosmegye minden más egyébásvány vizei fölé helyezte. Osváth Lajos.

A világtárlatból.Paris, május 4-én.

Az öt hét előtt megnyílt átalános kiállításvalahára befejezéséhez közelit, s bár itt-ott nem-csak a parkban, de az épület belsejében is mé«-ácsok és asztalosokkal találkozunk, a legnao-yobbrész mégis már készen áll. Az eső és hide»1s vé-get ért apr.hssel, s négy nap óta gyönyörű időjar. Nincs tehát egyéb hátra, nyájas honfitárs,mint hogy nehany száz vagy akár ezer forinttalis megtöltve erszényedet, vasútra ülj, s a most in-kább mint valaha világvárosba jőj, !csodálni mita told minden tája legjobbat ád, s az emberi ész

231

leghasznosabbat és szebbet teremteni képes. Ér-dekesebb és tanulságosabb, egyaránt szemet káp-ráztató és lélekemelő látvány után hiába vágyód-nál, sőt ha csupán élvezni akarsz is, alkalmasabbhelyre nem találsz. A 67-iki világtárlat, érdek éstanulságosság tekintetében, valamennyi előzőketfelülmúl.

De te, szíves olvasó, kinek körülményei nem en-gedik az ide utazást, kisérj engem a szellem szár-nyain a Mars-mezején, én igyekezni fogok egy-másután mindent megmutatni neVed, a mi látásraérdemes, ugy hogy habár halvány és tökéletlen,de mégis némi fogalmad legyen arról, a mit má-sok szinről színre szemlélni szerencsések. Ha má-sok a világot kerülhetik meg szobájukban, miértne tehetned te azt egy jókora négyszegü térrel ?Tehát, ha ugy tetszik, kövess.

A Szajna felől, a főkapun lépünk be. Szebb-nél szebb nyári lakok, virágok és fák között ha-ladva, egy vas és üvegből készült köralaku épü-lethez érünk: ez a világtárlati palota. A milyenczélszerü, oly kevéssé ízletes az, ugy hogy hanem lenne üvegből és zászlókkal diszesitve, az em-ber gázgyárnak gondolná. De czélszerüsége ezaesthetika elleni vétséget csakhamar elfeledtetivelünk. Az épület közepére jutva, mindjárt magadis meggyőződöl állításom valósága felől.

Avagy lehet észszerűbb elrendezést gondolniannál, hogy nemcsak az illető országok mindenküldeményei, hanem a külön termények és ipar-czikkek is együtt legyenek? S e feladatot ugyoldotta meg a főbizottmány, hogy mig az egy-nemű dolgok ugyanazon köralsku folyosókonegymás mellett állíttattak fel, az egyes országoka központból kiinduló, elől keskeny s a szél felémindig táguló szelvényt foglaljanak el, kisebbetnagyobbat, a beküldött tárgyak mennyiségéhezképest. E szerint, ki a származásra tekintet nél-kül akar valamely terményt megvizsgálni, az köz-ben, egyikében a hét közül, fog lépdelni fel salá, mig ellenben, ki valamely országnak vala-mennyi küldeményeit szándékozik megszemlélni,a központból a kerület felé egyenes vonalban ha-lad. Válaszszuk mi egyelőre s legalább hazánkatilletőleg ez utóbbi módját a szemlének; a többitmajd nemek szerint fogjuk nézegetni.

De hát hol van Magyarország, ,,hol van amagyar hazája?" Wo ist des Ungarn Vaterland?Nézzünk körül, Irs^; annyi ország neve áll a sokbejáró felett, a mint a középponti kies és szobrok-kal ékesített kertben állunk, hogy talán annak iscsak jut egy kis hely,mely egykoron az elsők kö-zött fénylett, s mainapság is két nagyhatalmasságterületével felér. Hiába,nincs sehol! Az Egyesültherczegségek neve ott diszlik Törökországéalatt, ott Norvégiáé Svéczia neve mellett; Ma-

gyarországé nincs sehol. Tehát csak lépjünk beazon kapun, mely felett egyedül áll eszó: Ausztria.Itt lesz Translajthánia is, a mivé sülyeszték NagyLajos és Mátyás birodalmát. Ugy van, hisz itt ol-dalt, de még a kertben, áll Nessus és DejaniraDunaiszkytól, s e szobrot aligha akarta más nem-zet magának elsajátítani.

Az első kör, tehát a legkisebb, a munka tör-ténelmének van szentelve; a következő a szép-müvészeteknek.

A munka történelme, mit jelent ez? Jelentiaz emberi szorgalom fejlődését a legrégibb idők-től az ujabb korig, a mely fejlődést a kor szerintrendezett műveken lehet észlelni. Mit állítottunkmár mi magyarokul ki e nemben? Kopogtassunka jobbkézt levő ajtón, m$g zárva van a közönségelőtt az osztrák rész készületlensége miatt éscsak barátnak nyitja meg a gazdák egyike :RómerFlóris.

Tágas teremben vagyunk, melynek közepénés jobbfelől osztrák műtárgyak kínálkoznak aszemnek, mig balról, zárt szekrényben, a „Ma-gyar nemzeti múzeum küldeményei" czélszerüenfelállítva láthatók.

Nem írom le ezeket, miket önök úgyis ismer-nek, csak annyit mondok, hogy kár volt nemtöbbet küMeni ide, pl. fegyvereket is, annál isinkább, mert ha már régiség által nem tűnik fel amagyar gyűjtemény, — legnagyobb része a tár-gyaknak a XVII. századból való csak — legalábbsokaság és változatosság által vonandotta magáraa figyelmet. így a régészek előtt nem nagy érdek-kel bírhat, nem annál kevésbbé, mert nem tudniha magyar művészek készitményei-e, s legfeljebbaz ötvösök figyelmét vonandja magára némelyékszer saját3zerü alakja miatt.

Fogjunk búcsúkezet a szíves őrrel, s kérjükmeg a művészeti biztost, Henszlmannt, hogy amaga osztályába vezessen. Tudós barátunk a leg-nagyobb készséggel teljesiti kivánatunkat.

Négyszegü csarnokba visz, melynek falaikisebb-nagyobb olajfestményekkel beaggatvák. Amagyar művészeké az osztrákokéval vegyest füg-genek itt. Kicsiny lévén a magyar képek száma,— mind össze tizenkettő, — nem látszott, ugy mond,érdemesnek az osztráktól külön választani; azelkülönzés inkább kárunk, mint javunkra szolgáltvolna.

Hazafias és nemes indok ugyan ez is, de vájjonnem inkább elégíti vala-e ki a magyar ember büsz-keségét, ha noha csekély és talán nem épen fényes,de mégis saját, önálló osztálylyal is bír, ha magátinkább mint nemzet, semhogy mint művész af'fir-málja?

Mi már az egyes képeket illeti, valami nagyonkitűnőt ugyan nem találtam közöttök, de annyit

örömest jelenthetek, hogy a haladás kétségtelen,s a középmértéken alól körül-belől egy sem esik.A szobormüvek között is Batthyány Lajos kétszobra Alexytól szép tehetségre mutat, valamintazon női mellkép is, melyet ifj. b. Vay Miklósfar igott, elég csinos. A Marsalko müvét mégnem vettem észre. Sz. D.

E g y v e l e g .— (Kalifornia termékenysége.) Hogy Kali-

fornia földjének buja tenyészerejéről fogalmunklehessen, csak azon termékekre kell egy tekin-tetet vetnünk, mik az évi kiállításokban a közön-ség elébe szoktak kitéve lenni. Egyik közelebbiily kiállításon a következő tárgyak valának a töb-bek közt láthatók: Egy árpabokor (110 szár) egyszem magról nőve. Minden kalászban 50—60 szemvolt, tehát 5000-nél többszörösen volt a mag visz-szaadva. — Egy kukoriczakóró, 21 láb magas és9 hüvelyknyi kerületű. — Egy kukoriczabokor,egy szemről kelve, 4000-nél több szemmel. — Egybuzabokor, egy szemről nőve, 560 szemmel. — Egy400 font nehézségű tök; egy száron három volt sösszesen 800 fontot nyomott. — Igen jóízű veres-répák 50—75 font nehézséggel. — Ugyanoly ne-,hézségü káposztafők. — 8 —11 font súlyos sárga-répák; egyik 3 láb és 11 hüvelyk hosszú volt. —Három fontos hagymák. — Három és féltől egész8 fontnyi súlyos burgonyák.j;— Húsz—negyvenfontos görög-dinyék. — Négy—tizennégy fontosszőlőfürtök. — Négy és féltől 6 és fél hüvelyknyikerületű földi eprek. — Két—három fontos almákés körtvék stb. — Fris veteményt egész éven átkaphat az ember, sok gyümölcsfa ugyanazon idő-ben gyümölcsözik és virágzik, ugy hogy kétszerlehet rólok szedni, s leveleiket csak akkor vesztikel, ha az uj csirák előjönnek. A termékenység olynagy, hogy a körtefák és almafák elvettetésökután 15 hónappal már teremnek.

— (Ünnepnapok.) Vasárnak a keresztények,hétfő a görögök, kedd a persák, szerda az assyrokcsütörtök az egyptomiak, péntek a törökök, ésszombat a zsidók ünnepe. — A ki egész héten áthenyélni akar, mindig hivatkozhatik egy-egy val-lásfelekezetre.

= (Szerzetesrendek száma.) Olaszországbanlegközelebbi számbavétel szerint van 84 egyházirend, melyből 80 birtokos, 4 kolduló. Az egyházirendeknek van 1724 zárdájuk, a koldulóknak 658házuk, összesen 2382 ház, mely összegből 1506férfi- és 876 nő-egyházi társulaté. Az egyháziszemélyek száma összesen több mint 50,000, eb-ből némelyek szerint 17,000, mások szerint 23,000a kolduló-rendhez tartozik.

Irodalom és művészet.— („Olajág,") ez költői és vallásos jelentő-

ségű czime azon ahitatos olvasó- és imakönyvnek,melylyel koszorús költőnk Tompa Mihály ajándé-kozta meg hölgyeinket, s mely épen most jelentmeg Heckenast Gusztáv kiadásában, és pedig olycsinnal, Ízléssel és diszszel, minőt a mű belbecseés azon olvasókör, melynek a könyv szánva van,egyaránt méltánigényelnek. Mindjárt a szép met-széssel ékesített czimlap kellemesen ragadja megfigyelmünket: a vizek árjai fölött a vigasz és meg-nyugvás olajágát szájában vivő fehér galamb jelvialakja, a czimhez és tartalomhoz egészen illő. Akönyvet Tompa költeményeinek egyik legszeb-bike nyitja meg: Ajánlás nejéhez, mely a mélyérzésnek, a költőileg való fájdalomnak s avallásoimegnyugvásnak hangjával elevenen kapja megszivünket. Azután „Ölajág" czimü szonett követ-kezik, ikertestvére azon kettőnek, mit lapunkegyik múlt havi számában közöltünk. Maga akönyv két fő-részre oszlik. Az első, „Elmélkedé-sek és fohászok" czim alatt, az élet különbözőhelyzetei, viszonyai s az azokon uralkodó érzel-mek köréből vett magasztos elmélkedések, s a leg-nemesebb értelemben vett olvasmányok, melyek-ben a női sziv gyöngédségének, a vallás ihleténekés a bölcseimi költészet mélységének egyenlőrésze van. A „Női arczképek a szent könyvből"czimü czikk elevenen festi s csoportosítja a bibliaasszonyait, három az ó, egy az uj szövetségből:legszebb példányképei a vallásos és jótékony női-ségnek, árnyakul vetve a fényvonalak kiemelésérea gonosz nők vázlatait is. A második rész imákattartalmaz, alkalmiakat és ünnepieket. De vala-

T Á R H Á Z .mint az első, ugy e második rász is felül áll a szo-rosan vett felekezetességen, melynek váltanaivala vallásos nőiségnek úgyis semmi köze s a tisztakereszténység azon hangján szól mindenütt, melyetaz élet könyve, az evangeliom lehel felénk mindenlapjáról. A szöveg között elszórva, kötött alakúköltői helyekkel is találkozunk, melyek megannyiüditő pontokul szolgálnak a szivnek s a művésziérzéknek egyaránt. Azt hiszszük, a becses ésgyönyörű kiállítású könyvet nem kell hosszasanajánlanunk hölgyeinknek; s elég annyit monda-nunk, hogy a 340 lapnyi mű ára, fűzve 2 ftöOkr.,diszkötésben 4 frt.

= (A Wéber-féle „Világtörténet" tankönyvé-ből) most jelent meg Heckenast kiadásában a 22-és 23-ik füzet, mely a német irodalom történetét,s a magyar irodalom történetének kezdetét fog-lalja magában 160 sűrűén nyomott nagy nyolczad-rét lapon. E világ történet ára füzetenként 40 kr.

= (A „Községi kalauz")'czimhminden szom-baton egy íven megjelenő hetilap első száma meg-jelent. Szerkeszti Kassay Adolf. A községi érde-keket képviselő közlöny hiányát igyekezvén pó-tolni, feladatául tűzte ki a községi élet kifejlődé-sére hirlapilag is közreműködni, s közölni mindazt,a mit a községi elöljáróknak tudni hasznos ésszükséges. Ezen czélhoz képest az első szám tar-talmazza: egy községi rendszer alapvonalait, amagyar gazdasági egyesület kiküldött bizottságá-gának erdészeti törvényjavaslatát, vágószékek ésmarhavásárokról szóló czikket, m. k. kur és k. mi-niszteri rendeleteket é3 hasznos tudnivalókat. —Előfizetési ára 1 évnegyedre 1 ft 50 kr, félévre3 ft, egész évre 5 ft. Szerkesztői irodája :Magyar-utcza 39. sz.

= (A „Győri Közlöny") szerkesztését KautzGusztáv vette át.

— (Szaklapjaink) száma egygyel szaporo-dott a „Magyar Postaközlöny"-ben, melynek mu-tatványszáma hozzánk beküldetett. TartalmátGorove életrajza, hivatalos közlemények, vidéki le-vél s apróságok teszik. Szerkeszti IvanovichGyörgy bajai postamester. Megjelen havonkint3-szor. Ára egész évre 5 frt, '/, évre 1 frt 30 kr.

= (Kutasi Imre Mrajz-nyomdájában Debre-czenben) rövid idő alatt díszes műlap fog megje-lenni: azon 13 magyar tábornok arczképeit ábrá-zoló, kik 1849. okt. 6-kán Aradon elvérzettek. Arajzot Barabás Miklós készíti, az életrajzok meg-írását pedig egyik írónk vállalta magára. A mü-lap ára 2 ft lesz.

= (Budnyánszky Béla) pesti köz- és váltó-ügyvéd külön füzetben kiadta azon indítványát,melyet az igazságszolgáltatásban való nyilvánosközvetlen szóbeliség ügyében az igazságügymi-niszter által összehívott tanácskozmány előtt előadott. A füzet a pesti könyvkereskedésekben kap-ható.

= (Augustich Imre) „Társadalmi photogra-fiák" czimü müvére hirdet előfizetést, mely genre-képekben az általános társadalmi szabályok mi-voltát humoros rajzokban fogja előtüntetni. Amunka előfizetési ára 1 ft, az előf. pénzek máj.25-ikigszerzőhöz(aranykéz-utczalsz.)küldendők.

** (Orosz lap Bécsben.) Bécsben „Szlavjánsz-kaja Zarjá" („Szláv hajnal") czim alatt oro-iz kpindult meg, mely, mint programraja mondja azttűzte ki különös feladatául, hogy az ausztriai szlá-vok között az orosz nyelvet terjeszsze.

232

Közintézetek, egyletek.= (A magyar tud. akadémia) math. és ter-

mészettudományi osztályának május 6-ki szakülé-sében Szily Kálmán r. tag olvasta fel HorváthIgnácz ily czimü értekezését „Poncelet tételénekegyszerű levezetése és általánosítása." AztánPreysz Mór 1. t. értekezett:,,A bor gyógytani ha-tásáról, vegytani szempontból," Értekező sajátgyermekein, midőn azok tüdőgyuladás után álta-lános elgyengülésben szenvedtek, kitűnő hatásáttapasztalta a bornak, s azon eredményre jött,hogy nagy jótétemény az azonkívül hiányostáplálkozás, láz, hagymáz stb. eseteiben. Hogymelyik bor mikor és mikép használandó, annakmeghatározására a szakosztály bizottmányt kül-dött ki.

= (Az országos m. képzömüv. társulat) folyóhó 2-dikán tartott választmányi ülésében KeletiGusztáv t. szerk. jelentése szerint következő tár-gyak fordultak elő: 1. Az albumbizottság az ideialbum számára ajánlja Than Mórnak a városivigadó csemegetárába szánt „Attila lakomája"czimü falfestményének fényképi másolatát, mely-nek a karton után való kivitelével Simonyi Antalt. tag lenne megbízandó; ezt, valamint másodikalbumlapul Greguss János „Életkép" czimü hu-moros tartalmú festményét a választmány elfő •gadta. — 2. A titkár jelenté, hogy akir. főlovász-mesteri helyettes gr. Szapáry Antal ur a koroná-zási ünnepélyek alkalmából, a társulat megkere-sése folytán, művészi czélokra 11 állványjegyetfog a társulatnak rendelkezésére bocsátani. — 3.Korábbi határozat értelmében a társulat, az or-szággyűlésnek benyújtandó folyamodvány alakjá-ban óhajtván a herczeg Eszterházy-féle képtár-nak országos költségen megváltását szorgalmazni,a kérvény benyújtásával a választmányi elnök bi-zatott meg. — 4. Elhatározta a választmány, hogya koronázási ünnepélyek tartamára a legjobb ha-zai festményekből (ugy élő, mint már meghaltfestészeink, p. Markó Károly műveiből) kiállítástrendez, melylyel a régiségtárlat mindazonáltalkapcsolatban maradjon. — 5. A két magyar mü-társulat egygyéolvadása ügyében kiküldött bi-zottság nevében Keleti Károly jelenti, hogy azegyesülési tervezet és uj alapszabályi jsvaslatmunkálata teljesen be van fejezve, minélfogva avégleges teendők megállapítása végett külön eczélra összehívandó választmányi ülés megtartá-sát indítványozza. Az indítvány elfogadtatott. —6. Végre a titkár több uj alapító tagot jelen-tett be.

= (Képző nöegyesiiiet) jön létre Pesten nem-sokára, s pártolói már is szép számmailevén, f. hó24-én déli 12 órakor értekezletet tart a Tigrisben.

= (A közép-dunai gőzhajó-társaság) rész-vényesei figyelmeztetnek, hogy az utolsó 25 frtosrészletfizetés ideje folyó évi június első napja. Apénzek az alapszapályok értelmében bérmentveküldendők az igazgatósági irodába.

= (A miskolczi nyilv. közkórházban) múlt évfolytán 1143 beteg nyert ápolást. Ezek közülmeghalt 133, elbocsáttatott 937. — Az intézetbevétele volt 11,742 ft. 49 kr., kiadatott 11,125 ft.66 krajczár.

Balesetek, elemi csapások./ (Ungvárott) april 30-kán nagy zivatar dü-

höngött, villámlás és dörgés közben. A villámegy közel faluban le is csapott, három ember éle-tet kioltott s néhány házat elhamvasztott.

S (A kolumbácsi légy de) miatt Liebling bá-náti községben 10 Schipeten 24, Buttojinban 30,Gattorján 100 darab marha hullott el. E legyekesztendőn át 3-szor járnak, de legjobban félnek atavasziaktól. Az idén oly seregestül jönnek a Du-nán keresztül, mint még soha.

x* (A „Fiume'1) gőzösneke napokban, amintlefelé indult, Ercsi körül eltört a gépe s a hirte-len kiindult gőz a személyzet közül többet lefor-rázott, egyet tetemesben.

** (^91) sze9ény kiskxtnsági ember) Pestre jő-vén, a Sárosfurdőbe ment.s belefult a vizbe. Meg-ható volt a hozzátartozó gyámolatlan asszonyoksiránkozását hallani, és segélytelenségöket látni.

•• (Nagy szélvész) dühöngött a múlt hétenDebreczenben, s ugyanekkor az ebbesi pusztán sa szoboszlai határon oly jég esett, hogy a H—gyszerint juhokat is vert agyon. A vihar sok mezeiépületet is összerombolt. Harmadnapra pedig zá-por esett s egy házba a város közepén beütött amennykő, szerencsére azonban nem tett egyéb kárt,minthogy egy gitárt, melyet egy leányka párperczczel ezelőtt tett le kezéből, szétzúzott.

9Ii njság?** (0 Felségeik) a császár és császárné máj.

8-án d. u. '/25 óra után megérkeztek hazánk fővá-rosában. Az idóház ez alkalommal a nagy közön-ség részére nyitva hagyatván, az tökéletesen aszorongásig megtelt, hol O Felségeiket a magyarkormány tagjai, a testvér fővárosok polgármeste-rei, az elfogadó s ünnepélyrendező bizottságokelnökei, a főrendi s képviselőház több tagja fo-gadták. Itt voltak főlállitva a főváros nőnövel-déinek kis nevendékei is, kékfehér díszítésű ru-háikban, kik kosárkáikból virágot hintettek aFelségek útjára. A bevonulási menetet, szo-kás szerint, a testvérfőváros bandériumai nyi-tották meg, utánuk az elöljárók s az ünnepély-rendező bizottságok elnökeinek kocsii haladtak;közvetlen a Felségek fogata előtt gróf AndrássyGyula miniszterelnök s b. Wenkheim Béla bel-ügyminiszter mentek az előbbinek pompás fogatán.O Felségeik négylovas udvari nyitott kocsinmentek, mely előtt két udv. csatlós lovagolt. ŐFelsége huszárezredesi egyenruhát, császárné OFelsége pedig magyaros női kalapot viselt s akocsiban felséges férje balján foglalt helyet. Amenetet az udv. kisérő személyzet s az elfogadásraösszegyűlt tiztelgők kocsiinak végtelen sora zártabe. Az idő igen kedvező volt az egész bevonulásiszertartás alatt. A feldíszített utczákon Ö Felsé-geiket a nép legszivélyesebben üdvözölte.

** (Császárné 0 Felsége) a császári gyer-mekekkel a budai kir. palotából a zugligetbe egynyári villába fog költözni s ott fog időzni, miga gödöllői kastély egészen megújítva lesz. A meg-ujittatáson most néhány ezer munkás dolgozik,s a munkálatok befejezésére máj. 28-ka van ki-tűzve határidőül. Buda s Gödöllő között az udvarhasználatára távirda vonal állittatik fel.

** (A gödöllői várkastély) és park helyreálli-tására eddig az országos pénztárnál már 160,000frt utalványoztatott. Miután azonban az átalakításigen nagy mérvben történik, ez összeg alighafogja fedezni az összes kiadást.

=-= (Hírek a koronázásról.) A koronázásiünnepélyre már mintegy 160 föur jelentkezett,hogy a koronázási menetben lóháton fognak meg-jelenni. Többi közt mondják, hogy Károlyi Alajosgr. az egykori berlini osztrák követ, valamint azAndrássy gr. testvérek pazar fényt fognak kifej-teni. — Az összes magyar ezredek legénységétilletőleg legf. rendeletre intézkedés tétetett ,hogy a koronázás napján kis ünnepélyben és há-rom napi kétszeres zsoldban részeltessenek. —Liszt koronázási miséjéből két fő próbát fognaktartani jótékony czélra s a szertartáson kivül mégegyszer a plébánia templomban is előadják. — Alövöldéi koronázási diszlövés emeléséhez legP.helyről 400 db. arany utalványoztatott. — Szigli-geti koronázási allegóriájához triumvirátus készitzenét: Erkel, Huber Károly s Böhm Gusztáv. —A kir. magyar nemes testörseg alakítása gyorsanhalad elő s Bécsen kivül Prágában, Gráczban stb.voltak kénytelenek gyakorlott kezeket venniigénybe a szükséges hímzések készítésére. — Akoronázási paripa átesett a főpróbán. Két zene-kar volt felállítva, mely riadó darabokat játszott;egy nagy csoportnak torkaszakadtából éljent kel-let kiabálni, mások kendőket lobogtattak, piszto-lyokat sütöttek el. A komoly állat pedig meg semmozdult, minélfogva idomitása sikerrel befejezett-nek tekinthető. — A koronázásra valamennyi fö-herczeg Budára jön. Azon istálókban, melyek akir. palota közelében, az úgynevezett „uj világ-ban" fából épülnek, a főherczegek és a magyargárda lovai fognak elszállásoltatni.

= (Mazuranics,) volt horvát kanczellár le-mondott a követségről. Lemondásával a magyar-országgali unió legnagyobb gátja kidőlt. Zágrábitudósitások szerint Mazuranics példáját az összeshorvát beamter-követek utánozzák, s lemondanakképviselői állomásaikról; a mig az unio-párt, amely eddig is c^ak 13 szavazattal volt kisebbség-ben, napokint növekedik.

** (Andrássy Gyula gróf) miniszterelnök iro-dájával együtt átköltözött a hat évre kibérelt,budai várban levő gr. Sándor palotába.

= (Kinevezések.) A földmiv., ipar- és keresk.minisztériumnál Hideghéthy Antal min. tanácsossá,Gervay Mihály n.-váradi postaigazgató „orsz. fő-postaigazgató" czimmel oszt.-tanácsossá, AryÖdön, Németh Imre és Novelly Antal titkárokkáneveztettek ki.

= (Pestváros tisztválasztása) a columnalishivatalokra nézve, roppant érdekeltség mellettmájus 9-én ment végbe. Az eredmény lapunk be-zártával még nem volt kihirdetve. Ugy értesülünk

azonban, hogy a főpolgármesterségre SzentkirályiMór 2611, Vidacs János 1344 szavazatot nyert, 8hogy a főbírói tisztre Agorasztó Miklós, főkapi-tánynyá Thaisz Elek, alpolgármesterré GamperlAlajos választattak.

*• (Simor János prímás) május 16-áu fog azesztergomi érseki székbe igtattatni.

** (Fiúméból) az ottani ünnepélyességekrőlmáj. 9-én éjjel következő magyar távirat érkezetta pesti lapokhoz: „A kir. biztos nagyszámú nem-zeti zászló elővitele mellett roppant fáklyászené-vel tiszteltetett meg, melyben mintegy 8000 em-ber vett részt. Matkovich vezetése alatt küldött-ség járult a kir. biztoshoz, Fiúménak Magyaror-szághoz való mielőbbi közvetlen bekeblezéseiránti óhajnak adva kifejezést. A zenekar a nép-hymnust, a Rákóczit, a Deákindulót és a Szózatotjátszotta. Lelkesen éltettük alkotmányos kirá-lyunkat, királynőnket, Magyarországot, a felelősmagyar minisztériumot, Fiúmét; ezerszeres dörgőéljeneinket s evviváinkat az éj csöndében a szom-széd szigetek visszahangoztatták. A pesti ország-gyűlésre küldendő követek ügyében a választásimozgalmak már élénken folynak, csak a meghí-vást várjuk."

** (Gr. Péchy erdélyi kir. biztost,) a mintátlépte a Királyhágót, minden helységben ünne-pélyesen fogadták. Feketetón b. Józsika LajosKolozsmegye főispánja várt rá, innen azután Ko-lozsvár felé haladva, mindenütt embertömeg aágyudörgés által fogadtatott, sőt Kolozsvár részé-ről díszbanderium ment ki eleibe.Üdvözlő beszéd-del fogadták Csúcsán Nagy Imre Kolozsmegyefőbírája, Bánfö-Hunyadon Gyarmathy Miklós,Gyaluban gr. Eszterházy Kálmán, Kolozsmonos-toron a városi küldöttség, végül Kolozsvártt aváros által felállított diadalkapu alatt Hajós Jánoskormányszéki titoknok. A brassóiak 12 tagú kül-döttséget küldtek Kolozsvárra; ott van az erdélyipüspök 8 a szász nemzet grófja is.

** (Báró Majthényi József) Amerikából hazaérkezett. Fia ott maradt az unió hadseregében, hol2600 dollár fizetése van. Maga e szilárd hazafiAmerikában sok éven át tejmajorságból tartá fönnmagát.

* * (A 123-dik honvédzászlóalj) zászlaját1849-ben Széphegyi Ferencz őrnagy H.-Böször-ményben lakó Till József úrra bizván, ez azt mosta debreczeni honv. segélyző egylet rendelkezésérebocsátja. Az egylet méltó elismerését fejezi ki azereklye hű megőrzéseért s azt a debreczeni főis-kola múzeumában teszi le őrzés végett.

** (A pesti honvédek) máj. 5-én ülést tartot-tak, s ebben szóba került azon hir, hogy a buda-pesti polgárság egy része a budai vár elfoglalásaévnapján ünnepélyes menetben készül megkoszo-rúzni a honvédsirokat. A honvédek kinyilatkoz-tatták, hogy a kegyeletet a legszentebb moráliskötelességnek tartják, de épen e kegyelet méltó-ságát csak ugy lehet fenntartani, ha e részbenminden tüntetéstől óvakodnak.

— (A pesti állatkert,) szakértő és buzgó igaz-gatójának fáradha'lan gondoskodása alatt mindentekintetben gyarapszik s ha már ma is Pest leg-tisztább légü, legpormentesebb mulatóhelyénekmondható, pár év alatt a kontinens legszebb állat-kertjeinek lesz egyikévé. A tavai még homokoskopár helyeken ez idén már dús pázsit zöldéi sgyönyörű fa- és bokor-ültetvények diszlenek,melyek a kertet rövid időn lombos, árnyas, szel-lős, meglepő kilátásokat nyújtó parkká teendik.Az enyhébb tavaszi idő kezdete óta naponkénttömérdek magánfogat, bérkocsi és omnibus álldo-gál a kertkapu előtt, mig benn rajzik a sétálókserege, kik aztán a vízi szárnyasoktól élénk tó, amajomház, a ragadozó madarak stb. előtti pado-kon örömest pihennek meg s ismét tovább indul-nak megnézni a játékos két kis medvebocsot, atéli rejtekből előbútt marmotákat, a kedves szar-vasborjakat, klippegő és köszörülő siketfajdkakast,a pompás aranyfáczánokat, a nagyszerű fehérpávát stb. stb. Mihelyt a tartaléktőke engedi, dél-vidéki ragadozó s egyéb ritka emlősök hozatalá-ról is gondoskodva lesz; óhajtandó volna azonban,hogy mindenekelőtt hazánk emlős és szárnyasfaunája legyen itt lehetőleg kiegészítve, 8 hogy eczél elérésére azok, kiknek ez gyakran kezükügyében esik, közreműködni szíveskedjenek.

** (Az idei tavaszi lóverseny) első napja máj.10-re volt kitűzve; a többi futtatások május 12-énés 14-én lesznek a rákosi gyepen, hová Ő Felsé-geiket is vendégekül várják.

** (Néh. Vörös Mihály) pécsi kanonok többrendbeli jótékony hagyományai közt, a pécsiszékesegyház árva-intézetének 30,000 forintothagyott. J

233

Melléklet a Vasárnapi üjság 19-ik számához 1867.•* (Aradi polgármesternek) Atzél Péter válasz-

tatott meg.** (Gömörmegye rozsnyói kerültte) Szontagh

Pált választotta országos képviselőjévé. E szerintkét Szontagh Pál lesz a képviselőházban, egy jobbés egy baloldali.

— (Holdmezö-Vásárhelyröl) írják, hogy afolytonosan áradó Tisza kiöntésétől félve, a leg-nagyobb erélylyel dolgoznak a gátak erősítésén;éjjel 3-400 fáklyás felügyelő őrködik a gátakon.

** (Egy napszámos) Nagyváradon Kolomanszeszgyárában agyonütötte a felügyelőt, mivel ezínye ellen való munkát bizott rá.

** (Marcher udv. tanácsos,) a magyarországihirhedt országos pénzügy igazgató cs. kir. miniszt.tanácsossá és stájerországi orsz. p. ü. igazgató ne-veztetett ki.

** (József fö'herczeg) és főherczegné a jövőhónapban, mint a „Linzer Abendb." jelenti, öröm-teljes családi eseményt várnak. A főherczegné je-lenleg magyarországi birtokain időzik, s így az ujsarj magyar születésű lesz.

** (Parisban) nem sokára egymást fogjákérni a látogató fejedelmek, ha igaz a „Francé"hire, mely szerint a porosz koronaherczeg, aztána porosz király és orosz czár még e hó folytánParisba érkeznek. A jövő hóban állítólag azosztrák császári pár is elmegy. Várják a belga ésportugál királyi párokat is. A portugali királynémár meg is érkezett, s onnan Olaszországba utazik.

** (Eugénia császárné) e hó 5-én tölté be42-ík évét. Még mindig viruló s érdekes hölgy.

** (Az ausztriai szlávokat,) kik az ethnogra-fiai kiállításra Pétervár s Moszkvába kiutaztak alegnagyobb kitüntetések-, szívesség és vendég-szeretettelfogadják. Mindegyiknek mindkét város-ban szabad szállás, élelmezés — s egy-egy uri fogatáll rendelkezésére. Lakomákat, hangveresenyeketés színházi előadásokat rendeznek tiszteletükre.Mint Pétervárott, ugy Moszkvában 100—100tagú bizottmány alakult, mely e vendégeket min-den kitelhető dologgal ellátja.

— (Halálozások.) Konkolyt Dezső, kinek ne-vével a szépirodalmi lapok ha.-ábjain nem ritkántalálkoztunk, e napokban meghalt. — Tóth Istvánagg színészt múlt szombaton temették el, a sze-gények házából. A kik régente ösmerték, azt ál-lítják róla, hogy egyike volt a legtehetségesebbvidéki színészeknek. Hetvenöt éves volt, midőnmeghalt. Tizenhét éves korában lépett a művészipályára, s hatvankét éves korában vált meg attólmidőn betegsége következtében elveszte bal szemevilágát s igy a működésre képtelenné vált. —Nyiri György magyar színigazgató neje, HamálAmália asszony, élete 27-dik évében, május 1-sőnapján Nyíregyházán elhunyt.

Adakozások Pákh Albert sírem-lékért'.

VII. közlés. A „Vasárnapi üjság" szerkesztő-ségéhez beküldettek:

Gesztről a V. U. olvasói 1 ft. — Kenderesről Csi-kány István által: Boleman Sándor 10 kr., Csikány István10 kr. Engei Leopold 10 kr. Gajzágó János 10 i r . GruberJózsef 10 kr. Kolban László 10 kr. Nagy Soma 10 kr. ifj.Padár Mátyás 1 lt. Padár Kálmán 10 kr. Veres Ágoston 10kr. Veres Lajos 10 kr. Összesen 2 ft. — Sarkadról MárkiIstván által: Márki János 1 ft. Szekér Gyula 50 kr. M.István 50 kr. Összesen 2 ft. — Batsról Kelemen Mihályáltal: Kelemen Mihály 20 kr. Kocsi Lajos 10 kr. Névtelen10 kr. Németh Soma 20 kr. Csikes János 20 kr Pap Já-nos 10 kr. Renner Dávid 10 kr. Nagy Mihály 10 kr. Né-meth Lajos 5 kr. összesen 1 ft 15 kr. — Pestről FodorLajos 20 kr. — Fehértemplomból (Morvaország) Biró Pé-ter 20 kr. — Széesénkéról Jankovics Antal 1 ft. — Pest-ről Lázár Vilmosné 2 ft. — Csik-szt.-Miklósról Biró Pál50 kr. — Pestről H. J . 30 kr. — Kisújszállásról GulyásMihály 10 kr. — Kisújszállásról a kir. postahivatal 40 kr.— MágócsrólGartner Mihály 1 ft. —Ary Victoria, KálmánGyörgyné 40 kr. - Apáthiről Schneider Károly 10 kr. —

Rosnyóról Wittchen Emil 50 kr. — Csemitzky Pálné ésTompa Mihály által többen: 22 ,ft. 75 kr. — KörmendrőlSimon Frigyes által többen 7 ft. — Szent-Annáról Gyur-kovics Lajos20 kr. — Hajmáskérről Vajner Lajos 30 kr. —Vaiszlóró'l Tótb József20 kr. — Czenkröl Bokor Sándor40 kr. — Székács Béla és társai 1 ft. — Kolozsvárról Ne-mes Józsefné 1 fit. — Pestről Koczányi Ferencz 1 ft. —P.-Ladányból Benyó György 50 kr. — Hidjáról BezerédjIstvánná 2 ft. — Rosnyóról Geyer Gyula 1 ft. — Hanusfal-váról Kazimir István 1 ft. — Tóth-Komlósról HorváthSámuel 1 ft. — Daru várról Veiner Aladár által: MajerszkyIzidor 40 kr. Agustich Zsigmond 30 kr. Veiner Aladár 30kr. Összesen 1 ft. - Náznánfalváról Szenté Pál 30 kr. -Pápáról a iőtanodai ifjúság köréből Eötvös Lajos által 16ft. (Az egyes adakozók neveit közelebb közölni fogjuk.)

A Vll-'ik közlés összege 15 ft. 10 kr.Az I—VII. közlései együtt begyült eddig ösz-

szesen 643 ft. 10 kr. és 1 db. ezüst húszas.

Nemzeti NziulgáK.Péntek, máj. 3. „Tartvffe." Vígjáték 5 felv. Irta Mo-

liére, ford. Kazinczy Gábor.Szombat, máj. 4 „Dózsa György." Eredeti opera 5

felv. Zenéjét szerz Erkel Ferencz.Vasárnap, máj 5. „Aesopus." Eredeti vígjáték 5 felv.

Irta Rákosy Jenő.Helfö, máj. 5. „A Fösvény." Vígjáték 5 felv. MoHéretól.Kedd, máj. 7. „Kamilla" Eredeti opera 3 felv. Zenéjét

szer. Fáy Gusztáv.Szerda, máj. 8. ,,Áz utolsó levél."" Franczia vígjáték 3

fel. Sardoutól.Csütörtök, máj. 9. ,.Faust.rt Opera 5 felv. Zenéjét

szerz. Gounod.

Szerkesztői mondanivaló.— Szil-Sárkány. K. E. A kérdéses czikk kiadását ed-

digelé csupán terjedelme hátráltatta. Közölni fogjuk, sfenn kivánjuk az eddigi viszonyt tartani. A Kisf T.-nálépen most kezdődik az uj három éves folyam: b« fogjukönt jegyeztetni a pártolók sorába, kivánata szerint.

— Bukurest. Mindkét czikket köszönetlel vettük. Azutóbbinak végén tett Ígéretet is várjuk s átalában hasonlóközleményeket mindig örömmel fogadunk. — Szíves üd-vözlet mindkét részről!

— Satoralja-Ujliely. F. I. A tudósítás ezúttal elké-sett. A könyvek iránt a kiadónál intézkedni fogunk. Akölteményeket elvárjuk.

— B. S. A napóra készítését, némi szükséges pótlá-sokkal, minő pl. a délvonalnak delejtü nélküli meghatáro-zása, közölhetjük. Az előbbire nézve is megkísértjük, hatehetnénk valamit.

N. S. A tanító halálára írt verseméay nem éri el azirodalmi szinvonalat. Nekünk pedig a rendesnél is válogató-sabbaknak kell lennünk.

— 1807-ben. Legjobb a három közt, de még ez semkielégítő. A római tárgyú balladáéin még sokkal gyön-gébb. A harmadik is kevés tartalommal dicsekszik. Job-bakra várunk.

— IVépdallok. Jó volna egy kis ortográfiát tanulni;piross, hely (hej!) stb. nem járja. Különben a belérték iscsak olyan.

— A népisazdásaat árnyai. Mindenki által ismertátalánosságok, melyek részletesen és gyakorlatlan, sokkaljobban el voltak mondva számtalanszor.

— Sáros-Patak. V. K. B A költeményben van han-gulat s néhol egyes vonásokban sikerült festés is Ki le-hetne adni, de szivesen teszszük félre, jobbat és jobbatvárva. Csak kitartás!

— Effer. F. F A képből nem igen birnak rajzolóinkvalamit csinálni. A k —i tér rajzát mar bírjuk. A többibőlalkalmilag szivesen vennök az érdekesbebbet, használhatórajzokkal.

— Szinerszeg. F. M. Az előfizetési pénz, 4 ft. 50 kr.,csupán a P. Ujd. apr —decz. folyamára volt küldve, azértnem jár a V U. (A kiadóhivatal.)

— Gyalu. W. Gy. Az illető ur érdemeit teljesen mél-tányoljuk. Az arczkép isméti közlése kissé korai lenne.

— Nem közölhetők: Emlékezet. Emlékek. A falusibiró lánya. Ábrándozás. Örömhangok. stb. stb. ez. versek

Nyílt tér.*)— A koronázás idejére két csinosan búto-

rozott utczai szoba elősz •bával, kiadandó. Érte-kezhetni dr. Wurdánál (Lipótváros, főút 11 sz.I-ső emelet.)

*) E rovatban közlött ezikkekért csupán a sajtóható-ság irányában vállal felelősséget a Szerk.

SAKKJÁTÉK.Finis coronat opus.

(A kávéházban.)

Sötét.

e d eVilágos.

g

Eddig terjedt már egy idősb és egy ifjabb játszó kö-zötti játszma. Sötét már egy gyaloggal erősebb volt, azon-kívül Világos futárja a7-en elzáratás veszélyében forgott.Mi módon vágja ki már most magát ezen helyzetből?Van-e mód a játékot még helyrehozni? A feladat annálnehezebb volt, mert a sötét kövek az erősebb iátszó kezé-ben voltak. Világos elhatárzá, hogy a megtámadott vezértnem húzza vi<sza, hanem a huszárral ellentámadást próbál.Valóban, e helyzetben a legjobb húzás. Igaz ugyan, hogyez által még egy gyalog veszett el, de cl-en egy bástyaszabad lett és az ellenséges király ellen erélylyel léphetettföl. Tehát huszár fS — d4. Erre Sötét gúnyos megjegyzésekmellett, mint az ily könnyű kávéházi játszmáknál szokásbanvan, (pl. akkor, midőn az ellenfél rósz húzást tesz, „kitű-nően volt játsztva,") fölfalta vezérével a fedetlenül hagyottgyalogot. Ve6 —c4: Világos sakkal felelt Ve4—g4f, melyetSötét futójával fedett Fc6-d7. Lehetett volna-e jobbanjátszani? Nem volt-e most egyszerre a világos vezér és hu-szár megtámadva? Világosnak nem maradt egyéb hátra,mint a Huszárhuzás d4—f'5, e7-en mattal fenyegetvén Sö-tétet. Uj diadal Sötétre nézve, ki most védtelen vezérévelc4-röl f'7-re visszasiet e fölkiáltással: „Ahá! huszárt fog-tuk," Ekkor, oh borzalom! a huszár fö kiüti d6 gyalogot,sakk, Sötét kénytelen a huszárt c7 gyaloggal visszaütni, ésmost az al-ről cl-re menő bástya, az ijedtségtől megkövültellenfélnek mattot mond. Bizonyára, ritkán vívott ki vilá-gos futó a7-en ily eredményt.

A 383-dik számú feladvány megfejtése.(Gérecz Károlytól, F.-Nyárádon.)

Világos. Sfitét.1. Hcö—e4 Vf5—d7f2. Kb5-c4f . Vd7—döf3. Ba5—dö:f Ke5—e4;4. Bd5—g5:fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Pesten: Rakovszky Aladár. — Sáros-Patakon: VácziIstván. — Talpason: Kabdebo Kálmán. — Nagy-Körösön:A kaszinói sakk-kör. — A pesti sakk-kör.

A 384-dik számú feladvány megfejtése.(Zagyva Imrétől.)

Világos. Sötét.1. Hb7 d6 Fc7—d6:2. Va7—e7 tetsz. szer.3. Fel v. Velfmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Pesten: Rakovszky Aladár. — Harasztiban: Gr. Feste-tics Benno. — Sárospatakon: Váczi István. — Talpason:Kabdebo Kálmán. — F.-Nyarádon: Gérecz Károly. — N.-Körösön: A kaszinói sakk-kör. — A. pesti sakk-kör.

Rövid értesítés. F.-Nyárádon: G. K. Az ötösben egykikerülhetlen mellék-megfejtés létezik. Vg7—gl, e szerintnem közölhető.

Hónapi- éshettnap

VI1314l a16IV18

Vasár.HetföKeddSzerdaCsötör.PéntekSzomb.

Katholikus és

Hprotestáns

naptárMájus

F3Sz.Józs.oI.Szervácz püsp.Bonifácz pk.Zsófia szűzNepom. JánosUhuid püsp.Vernácz, Lib.

F 3 .InbilateMuciusBonifáczIzidorNep. JánosS'épikeLibór, Ivó

E T I - N AGöröR-orosz

naptarÁprilis (ó)

30123456

Hold változásai. (X Utolsó

A 2 JakabMájasNagy Athan.TimotheusPelagiaIreneHiob

PTAR.Izraeliták

naptáraíj ár Ros.7 B h. a.e.b.8 Félböjt9 Nátánael

1011 B. Illés h12ISSab. 3.p.

negyed vasárnapon, 26-án, 1

N Í

hossza

f.

51525354555657óra

P-1311

ó.44

9147

420

38

4444

i p

kél

P-282736n9,99\20

n

ó.7777i

77

P-2fi27l28!29

»'lSí)3 1 |

hos

f.

160178186198211223235

perczkor este.

m.%

P-1720

843

8243 3 !

He ldkél

6. P-este234567

101b20212423

nyng.

6.

1

-z28344

P-421340

733

435

1

TARTALOM.Petrózai Trattner János Tamás (arczkép). — A ka-

pitány végrendelete (vége). — Képek Brit-Amerikából(képpel). -— A promontori kőbánya és az ottani barlang-lakók (képpel). — Ferencz-völgye (képpel). - A világtár-latból. — Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. —Közintézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások. —Mi újság? —Adakozások Pákh Albert síremlékére.—Nemzeti színház. — Szerkesztői mondanivaló. — Nyilt tér.— Sakkjáték. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.

234 235

I R D E T É S E K.

Függönyökangol csipkéből,

egy ablakra: 6 ft. 75 kr., 8 ft., 10 ft., 14forintig.

(HM IIPesten.

váczi-utcza 19-dik szám, a „nagy Kristóf44

mellett. 2021 (2-2)

Fokotokmollból,

szalaggal: 2 fc. 50 kr., 3 ft. 75 kr.,5 ft., 0 ft. 75 kr., 8 forintig. .

DEPARIS

CIMENTD'EPERIES MESZLENY

(Cement-mész)ismeretes jelességii, jó, 4% mázsát tartalmazó, bikfahor-dókban.beszerezliető a felföld számára: Mogyoroskiín(Hanusfalvi posta) a gyáritól; Eperjesen: LinkeschSám. Kassán: Demszky és Laszgallner kereskedéseik-ben; az alföld számára: Tokajban: a dunagőzhajózásiügynökségnél, Miskokzon : Csátlii-Szabó István, azon-kívül minden hiteles kereskedő által.

Ara, mindenkor í'ris minőségben, a gyárban ésEperjesen: mázsánként 1 ft. — egyebütt a fuvarbérhozzászámittatik.

Használati utasítások ingyen kaphatók.A mészlénynek alkalmazása alig ismer határt, kü-

lönösen használtatik: vizi építkezéseknél, gátok, mal-mok, tavak, parterőditések, hidfők, pillérek, csatornák,torkolatok zsilipek, vízvezetékek, vizmedenezék, kutak,trágya- és földvermek, nedves szobák, raktárak és pin-ezék, alapok, falábak (Sockeln), fáldiszitmények, párká-

Mogyoróska, Zemplén m. Hanusfalvi posta.

nyok (Gesimse), ajtó- és ablakfoglalások, stukótorok,vakolatoknál, főleg észak felől, boltozatok, járdák, tera-szok, erkélyek, tűzfalak, szabadon álló lépcsők és falfe-dők, kémények, árnyékszékek, fürdők, estrikeknél, min-denféle műhelyek, u. m. szesz-, sör-, papir-, ezukor- éslégszeszgyárakban, továbbá, hol gőzzel vagy vizzeldolgoznak, p. cserző-, festő- és mosó-szobák, konyha-,kamara-,pitvar, folyosó, tehénistálókés szérűk pallózásai-nál; szóval mindenütt, hol szilárdság és vizmentességkívántatik. 2094 (3 3)

Különösen ajánlhatók a kedvelt színes mosaik-pal-lók, egyházak, csarnokok s folyosókon, fedve és szabadég alatt, melyeknek kiállítása iránt külön értekezés ké-retik vagy a gyártulajdonos, vagy Dahlström Sándoreperjesi kőfaragómesterrel, kinél mindenféle diszitmé-nyek (Ornamente), valamint palló-lemezek (Pflaster-platten) is kaphatók.

Benczúr Józse f , gyártulajdonos.

HUNGÁRIABIZTOEI

biztosiBANK,

rok el lena legkedvezőbb 8 legelönyösb feltételek mellett.

Továbbá mindennemű szárasgabona, olajvetemények.,takarmánynövények s tengerinél stb. a lesrjutányosbra számí-tott jutalomdijbol még további 10 s záza lék engedtetik le.

A jutalomdijak az aratás után is lefizethetök.Előforduló károk gyorsan felvétetnek s azonnal kiíizet-

t étnek.A legcsekélyebb kár is megtéríttetik. — Biztosítási megbízáso-

kat átvállalnak a társas g számos fő- és alügynökei az országbanes Pesten Főügynükségi iroda,2098(3-3) D e á k Ferencz-utcz<i f4-dik szám alatt .

Titkos 2008 (9 -12)

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint, magángyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mőd szerint, sokszor a nél-kfll, hogy a beteg hivatalában vagyéletmódjában gatoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyógyit

Med dr. Heífer VilmosPest, király-ut.cza 27. sz. Medetz-házban, 1-sö emelet, délelőtt 7—9-ig,

^ ^ ^ délután 1—4 óráigfp^- Díjazott levelekre azonnal

valaszoltatik, s kívánatra a gyógy-szerek is inegküldetnek.

Pezsgőborok!!közvetlen Francziaorsüágból vámmen-tes ladikban 10 palaczkjával s feljebb.Louis Roedsrer íi Reims: carte bknehe;

Jacquesson et fils a Cbalons: Crémede Bonzy 2 ft.

Napóleon grand vin ; Moefc & Chandona Epernay: Crímaut rosé 21 2 ft. Afentebbi fajokból V» palaczkokban1% ft. 2097(3-24)

A pénzösszegbérmentes beküldése vagypostai utánvét mellett szétküidetnek

Floeh Sándor áitaiBécsben, Ober-Döbling Nr. 28.

Die in Wien 1866 prSmierte Samenhandlung.llrüder Franki in Prag,

Sehillingsgassc (Poric) 1074 II, Hotel „Englischer Hof'kauft und verkauí't

Kiefern-, Fichten-, Timothee-, Klee-S a m e n etc. etc ,

empfiehlt sich zum Beznge vonMagdeburger und Quedlinburger Zucker-und Futterrüben-S inien, rotbem Brabanterund steierschem, weissen Kleesamen, franz.Luzerné, Pernauer und Rigaer Kron-Site-Leinsamen, amerikanischeni Pferdezahn-Mais, Kukurutz, Luplnen, Wicken, Bach-weizen, Esparsetfe, RaigrSsern, Honiggras,englisehen Turnipssamen, Klee- uüd Gras-

misehungen,überhaupt a'.len Arten

Klee-, Gras-, Futterpflanzen, Fntf er- nnd1 Runkelrflbrn-, OekouomW-, Handelg-,

Wald- und Gímüse-Saiiitm,suwie auch von

Portland-Cement, Sfeirikohlen-Tlieer,belgisehf-01 Wagenfctt, Braupech Itaps-

knclien, Peru-Guano, Knorhcumehl.Aut'trage auf die vorzüglich bewahrten,

25- bis 35faches Ertragniss liefernden!8(>6er ProbsteierSaatgerstennd Saat-

bater, engl. fcaatgetreide,welche mit 10 fl. Angabe perTonne versehensind, werden von Február an in plombirtenOriginal-Sacken von circa 2% Metzen, je«e

auf echta Original •| engl. und amerikHnischen KartoiTeln,

NeuseeWinder-Sonimerraps,welche mit 511. Angane per Zentner versehensind, werden im Frühjahr • ',Ci frostfreiemWetter effekt-jirt — unser Katalog, sowietinsere Droschüre über Probsteier Saatge-treide werden auf Verlangen franko zugesen-det. Für die ErhÜielt samintlirherOrigi-nal-Saa»en garantiren wir. 1956 (15—16)

Brüder Franki in Prag.

Áltesti-sérvltcn szenvedőknek.Alulirott már több év óta egy hatalmas sérvkenőcsnek van birtokában, melyet

környezetében rendkívüli szerencsével használt. A meggyógyultak részéről történt sza-kadatlan felbátoritáíoknak engedve - fellépek azzal egy tágasb hatáskör elé, s ajánlome kitűnő s egvátalában semmi ártalmas anyagokat magában nem foglaló szert mindazok-nak, kik sérvben szenvednek. — A fájdalmas sérvrészek e kenőcscsel egvszerüen reggelés estve bedörzsöltetaek, s annak alkalmazása semmiféle kellemetlenségekkel összekötvenincs. Megrendelhető egyedül a készítőnél magánál STL'RKENEGGEll GOTTMEB-nél Herlsauban (Helvetiában). Egy tégely ára 2 ft. 25 kr. — Postai utánvételneknincs helyé. 2043 (7-11)

Minden hamisitások megóvása tekintetéből a valódi

Veuve Cliquot-Ponsardia-p8zsgöbor-gyára,indíttatva érzi magát palaczkjait függvényekkel (Etiquettes) ellátni, epezsgőből az első küldemény már megérkezett, s kapható nagyban skisebb mennyiségben .,

2115 (2 — 4) a „Fortunához" Pesten, a városháztéren.

JÓZSEFrumbiirgi vászon-raktára

„A MENYASSZONYHOZ."Pest, uri-utcza és zsibáros utcza sarkán 10-dik szám alatt,

báró Orczy György-féle házban,ajánlja legjobban víílasztékolt raktárát, legjobb minőségű ramburgi, hollandi,creas, foaal, sléíini és »/«, »/«. '% ágyteritő vásznakkal . Kész feliérruhá-kat, 30 rófös asztalkelméket, készülékeket 6, 12, 18 és 24 személyre, törlő-kendőket, abroszokat minden nagyságban, asztalkendők és kavéskendö-ket, fehér és színes gyolcs-zsebkendőket, angol és franczw batiszt-kendóket,fehér és színes vászon-csinvatot, ágyszövetet, bntorszőveteket, nankin^, szi-nes perkálinct, gazdasági szöveteket, színes ingkelméket, asztal- és ágyta-karókat, úgyszintén minden fajtájú fehérnemüeket, fehér perkail, battistc,clairei.monls, nyári piqué, madapolan, angol sbirding, — piqué- és zsinórosparkét,piqné-szoknyákatés teritőkei minden nagyságban; ezeken kivül HIIKOIayapotbársonyt, orleans, lnster, olcsó gyapjnkelméket ruhákra, szinesalsó ruhákat amerikai bőrt, viaszos-vásznat, urak számára fehér és szinesangol piqué-mellényeket, mindenféle vászon nadrágszöveteket, úgyszinténnyári gyapju-öltőnykelmeket, sok más czikkekkel legolcsóbb szabott

árakon.

A vásznak valódiságáról kezeskedünk.Vidéki megrendelések, kívánság szerint legjobban teljesittetnek, s a leg-

olcsóbb árjegyzékek kívánatra küldetnek. 2114 (3 — 6)

KözépfUinal gőzhajó-társaság.

Ezennel tisztelettel értesítjük a t. ez. közönséget, miszerint ha-jóink keddtől, azaz f. é. april 23-tól kezdve, mindennap közlekednek,Pest és Bezdán között, és pedig következőleg:

L e f e l é :PESTRŐL indul minden nap reggel 6 órakor, megérintve alábbirt

állomásait.F ö l f e l é ;

BEZDÁNRÓL indul mindennap délután 4% órakor, érkezik aznap Domborira, s itt meghalván, tovább indul reggeli 4órakor, és Pestre érkezik déli 12'/2 órakor.

Á l l o m á s o k :9) Kalocsa,

10) Donibori (Tolna),11) Oemencz (Szegszárd),12) Baja,13) Székcsö,14) Mohács,15) Bezdán.

1) Pest,2) Ercsi,3) Adony,4) Duna-Pentele,5) Duna Vecse,6) lhiniöldvár,7) Harta,8) Paks,

Pesten, 18(57. április 19-én.2112 (3-3) Az

POLLAI MÓRICZ papirkereskeöésébftlegyetem-uteza 4. sz. a., az „Album"-hoz, Heckenast G.-féle bázban ]

P e s t e n . I

100 levélpapír névvel . . . .100 „ „ finomabb100 ., „ legfinomabb100 szines levélpapír névvel100 „ „ „ finomabb100 „ ., „ legfinomabb100 levélpapír monogrammal minden színben100 „ „ „ ,,100 db- levélpapír gyászfoglalványnyal s névvel

Ugyanaz gj ászmonogrammal .100 db. magasnyomású látogatási jegy 1, 2, vag

ngol papír

3-soros

— ft. 60 kr I- „ 80 ,,

- „ 801 „ ~1 „ 501 „ 502 „ 601 „ 502 „ 50

- „ 80100 „ kőnyomata latogatasijegy 1, 2, vagy 3-soros, koronával vagyczimerrel . . . . . . . . . .

100 „ kőnyomain látogatásijegy _vastag pristolpapiron, 1, 2, vagy3-soros, koronával vagy czimerrel . . . . .

1000 „ pecsétölömark, tetszesszerinti betűkkel vagy czimerrel min-den színben . . . . • • • • •

Vidéki megrendelések — hogyha azok kellő utasitássil el vannak látva, posta'utánvét mellett j,)oisan s ponto=<in eszközöltetnek. 1989 (9 25)

1 „ —

1 „ 50

2 „ 50

A nemi eletitkal s veszélyei,Értekezések nemzés ,terhesség-,ön-

fertőzés-, magömlés-, sápkór-, fehér-folyás-, k'ixösülési tehetetlenség-, nöimagtalans í(»ról stb., ez utóbbi beteg-ségek óv- és gyógymódjaival.

FüggeSökk jl a bujakóri ragályzásról jés Dr. Rodet, lyoni orvosrag-áiyeüeni legliizíosb óv-

szeréről.a férfi és nöi ivarszerek boneztani ábráival. ]

Ára: 1 uj forint.Rekommandirozott keresztkötésben20 krral több; utóvétellel 4«kr. több. j

Megrendelhető szerzőtől következő ]czim alatt:

Dr. Eiber V. P.Pesten József-utcza 66-ik számú |

2080(6-12) saját, házában.

ílégi pénzeket 1és mindennemű régiséget, drágakövei. ;lovagló és nyeregszerszámokat lótaka.rókkal együtt, arany, ezüst és drága- :

kövekkel kirakva, továbbá gyöngyöt. '•szineskövet, aranyat, ezüstöt, ásvanjo-

kat vesz és cserél a legmagasb áron. j

Régiségek é@ természetiek ••irodája, j

Pesten, Dorottya-utcza a Lloyd épü-letben, 14. sz. a.,

bol egy nagy választékú raktár mindenneműrégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekötökbél a legolcsóbb áron, ugy-szintén egy nagy raktár ásványok, lep- jkék, bogarak, madárbörök, tojások,s szemüvegek is találhatók. 2093 (5 -0)

Fontos hirdetmény lóüilajdonosok számára.Minden lótulajdonos előtt tudva van, hogy épen a ló azon állat, mely a leg-

• tóbb viszontagságnak van kitéve s mily károsak annak következményei, hogyhamindgyárt kezdetben a legcsekélyebb sérülések is elkanyagoltatnak. Ezek előre-bocsájtásával minden értelmes lótulajdonos legfőbb feladatának tekintse azt, hogyegy hathatós háziszert kéziéi tartson, s melynek használata által lovának mielftbbihelyreállítását ecész bizonyossággal várhatja ; mint ilyent a Kwizda Ferencz Jánoscs. kir. szab. űditő-nedvét jelezsük s tartózkodni fogunk minden további feldicsé-réstől. — A „Sport" cisimü szaklap e tárgyat illetőleg következőkép nyilatkozik:Minden lótukjdonosnak érdekében fekhet, hogyha a Kwizda Ferencz János kor-neuburgi gyógyszerész cs. kir. szab. üditö-uedvére figyelmetessé tétetik. Ezenudiíö-nedv hathatósságára nézve— ha az fri? vizzeí higíttatik — aránylag ugy áll,

',« mint 1 a ?-hez, s a ioyak megerőltetésé/iél az ívhurt H a megrándult lábakat avval?Á megmosva — « legnagyobb eredményt mutatja fel. Higitlan állapotban használva,tjj mint erősebb dörzsöld szer — bélgörcs s vállbénaság eseteiben sat. kitűnő szolgá-•í| 1 itot tesz. Egyátalában s inindsn tekintetben egy aj4nlatraméltó házi óvszer. A,,* legelőkelőbb egyéniségek e szerről igen hizelgőleg nyilatkoznak. — A cs. kir.,,i szabad üditö nedv lovak számára a következő raktárakban kapható s rendel-ni hető meg:: i PESTEN: Török József gyógyszerész urnái, király-uteza 7. sz. a.[íj Továbbá:/( B.-Gyarmaton : Omaszta F. — Breznóbányán: Göllner F. — Debreezen-fibi-ii: Bigmo J — Csáktornyán: Karasz A. — Dcttán : Braunmüller J . — Déva:*' I. -ngye J. - D. Földváron: Nádhera P — Eperjesen: Zsembery. — Eszéken:

j>e8?áti, — Esztergomban : Bierbraucr J. C. — Gyöngyösön : Koczianovich J .ÍJ _ Győrött: Lebiit-r F. — Isperen: Flamm J — Kassán: Novelly A — Kapós-•'< \ a r t : Kohn J. —• Késmárkon : Genersich. — Koloesvárt t : Wolf J., Karavasy J .| — Komaromban: Cziegler A. és fia. — Lufso-ion : Kronetter F. — Marezaliban :" Istl orv. — Miskolczon : Spuller J. A.— IVagy-Bf cskereken : Haidegger, Deutschi testvérek. - Nagy-Kanizsán: Fesselhoffur és Rosenfeld. — Nagyszombatban:^ Smekal és fia. -••• N.-Váradon : Jánky A. — P a k s o n : Flórián J. — P a p á n : Beer-; müller W. — Pozsonyban: Sehertz F. és Hackenberger testv. — P é c s : Kisági és<fia. — B.-Szombatban : Hamaliar A. — Rosnyón: Poós J . J . — S z a b a d k á n :1 S/tojkovits D. - Szegszardon: Hutter A. — Sziszeken : Dietricb A. — Szol-, nokon • Scheftsik, Horánszky Istv. — Székesfehérvárit : Kovács P. és LégmannÍA. — Sopronban: Müller és Mezey. — Trencsénbrn: Weisz L. — TepHwsen :

j W e i s z L. — Varasdon : Halter F. — Veröczen: Bész J . K. — Veszprémben-.}l Tuszkan M.— Zágrábban: MihicsGr., Hegedűs. - ZalA-Kverszegen: Hulinszky A.

Egy palaczk ára 1 fi. 40 kr. E) 1968 (3-3)Két pílaczknál kevesebb nem küldhető, a pakolásért 8.' kr. Rzimittat'k.

Portc voix en miniatűré d'Abraham á Paris.Egy hallási szernek felfedezése, mely hathatóságát tekintetbe véve, minden egye-

bet fölülmúl, mely mindeddig ezen baj enyhítésére használatban volt. Ezen kis szer aligészrevehető, midőn a fül szerint szerkesztve, csak egy centiméter átmérőjű, és oly tete-mesen hat a hallásra, hogy a leghiányosb életmű visszanyeri ezáltal tevékenységét. Abetegek részt vehetnek a közönséges mulatságokon, a kellemetlen zugás is, melyet azember szokás szerint érez, végkép elmúlik. Szóval, ezen felfedezés minden csak lehetőelőnyt nyújt ezen iszonyú betegségre vonatkozólag. Ezen hallási szer párja, nyomtatotthasználási utalványnyal ezüstből 7 ft., aranyozott ezüstből 9 ft. o. é. Bérmentes tudako-zásokra számos bizonyítvány küldetik át a szer kitűnő hathatóságáról. 2072 (4-6)

Főrakhely: Pozsonyban, WIGWD FB. KÁBOLY könyvkereskedésében.

A jelen versenyfutás a'kalraat szolgáltat a lótulajdonosokat, az Ö Felsége 1-sőFerencz József császár és kiráy által egy kizárólagos szabadalommal kitüntetett üdltfl-nedvre (lovak számára) kiilönósen figyelmetessé tenni, a melynek készitője KwizdaF. J. gyógyszerész Komeuburgban.

Ezen üdítő-tiedv, egy átalában, mint gyógyitószer jól megcrdcmlett hírnevétmár rég kivívta magának, felteheti, hogy annak alkalmazása is, a jelen versenyfutásnálnem fog háttérbe szonttatni; hogy ha felemlítjük, miszeiint ezen tiditö-nedv az inakatedzi, azoknak nyulékonyságot, ruganyosságot és friseséget kölcsönön, s a lovat a leg-nehezebb munka elvise ésére is képessé teszi, feljogosítva érezzük magunkat, hogy haszakértő férfiakra hivatkozunk, kiknek nyilatkozatai eddig is közeiismerésre találtak,u. m. herczeg Auersperg R. ő magassága; gf. Schiinburg-Glauchau; gf. Csáky Zénó;gr. Csáky Ágost; gf. Khun és többen. A lóverseny bevégeztévcl ezen hatalmas szerhasznála sürgetős szükséggé váland, minthogy a megerőltetett és kimerült inakat gyö-keresen helyreállítja.

Ezen cs. kir. szab. fiditő-nedvnek raktárai következők:PESTEN: Török József gyógyszerész urnái, király-utcza 7. szám alatt.

Egy palaczk ára 1 ft. 40 kr.Két palaczknál kevesebb nem küldhető, a pakolásért 30 kr. számittatik.

Óvás. Hogy más ehhez hasonló, de nem szabadékozott gyártmányoknak felcseré-lése elkerültessék, kéretik arra ügye'ni, hogy acs. kir. szab. üditő-nedv üvegjeinek szel-vényei a szabadalmi okirat, a londoni érem, és a korneuburgi kerületi gyógyszertárczégjével, mely utóbbi &z üvegre is rá van nyomva, van állatva. 2122 (1)

:

' * '

»#

236 Tizennegyedik évfolyam.

Tized-, valamint mindenféle mérlegek és súlyok,minden üzlet vagy iroda számára alkalmasak a legnagyobb választékban és a legjutányosb árakon mindig kapható 0B

gyári raktárában, a király-utcza, sarkán Pesten.Tüz és feltörés ellen ment pénz-, könyv- és oklevélszekrények, ládácskák, patentirozott biztossági *

zárak (feltörés ellen mentesen) raktára 60 krtól 9 frtig darabját.Másoló-gépek, gép-sodronyszegek, gépszijjak a legjobb talpbőrből.

Vízhatlan abroszok, bélyegsütö harapófogók, bélyegző ólom sat.

» sSí

Szerencsénk van a t. ez. közönséggel tudatni, hogy az ünnepelt hazafi DeákFerencz ur megengedte, miként egy uj szerkezetű acaé.tollal

Deák-tollanév alatt késitsünk és hozzunk forgalomba.

Hogy ezen kiváló kitüntetésnek némikéo megfeleljünk, a nyereség egy részéta Deák Ferenci ur védnöksége alatt álló árva-ii.tézetnek uja lottuk fö\ és egybizonyos összeget e czélra már át is adtunk; másrészt azon voltunk, hogy ezen tollminőségénél fogva is méltó maradjon a kit.ur ö névhez, melyet vii>el.

Az egyetlen főraktárt Ma^y^rhon számára

Leitner M. L. pesti kereskedőcz^gre bíztuk, a ki köteles l.sz szabott árt megállapítani és nagybanvásárlóknakmegfelelő árleengedest nyújtani.

Tisztelettel

D. Leonard et Catwinkel.aczél-irotoll-gyárosok

Birmingham, Paris és Kölnben.Vonatkozással a fentebbi hirdetésre, tisztelt üzl«tharátainlínak stb. ez irökö-

zönségt ek, ezen tollat ajánlani bátorkodom, azon megjegyzéssel, hogy az kvürtnosgonddal elkészítve, minden késnek megfelel, és náam három rendbeli M F. és E.F.hegyj;yel, — Deák Ferencz aruzképével díszített tokban, — á.ukatik

Egy tok ára 1 ft 40 kr. 2081 (10-10)Tisztelettel

LEITNER M. L.pnpirkereskedés, flzletkönyvek-aryara, vonalzo-iníézeí, könyv- és kö-nyoDida. — Iroda és raktár Lipótvárosi templomtér, bárom korona-oteza

s«rkan 14. Hzain alaít.

GazdaságiA közelgő idényre nem mulasztom el, a t. ez. földbirtoko-

sokat s mezei gazdákat mindennemű

locomobiie, cséplőgépek(göz- és járgány erőre),

vetőgépeim és szállítható malmaimra stb.figyelmeztetni, s illetőleg azokat a legjobban ajánlani.Mindazon uraknak, kik különösen a külföldi gyártmányokiránt bizonyos előszeretettel viseltetnek, bátor vagyokcsak azt megjegyezni, — miszerint minden alkalmatmegragadván, a külfölddt'li versenytől sohavissza nem riadtam — sőt nyilvános küzdtérre isfelhiván őket, — azon helyzetben vagyok, hogy számta-lan vevőimet megnevezhetem, kik gépeimet szilárdmunka s jó anyagra néxve. az angol gyárak-ból kikerült gépeknek jóval elibe helyezik.

SS^p^ Illustrált árieffyzékekkívánatra bérmentve kül-detnek meg.

A árak a legolcsóbbra határozvák osztr. ért. bankje-gyekben.

~~ ~~ Raktár Pesten: feídtmasor 16-ik sz. alatt.

(P-6) gépgyára, Alsergrund, Bécsben.

„Isten áldása Cohn-nál!"4 millió 800,000 márkán felüli

FfiMZTOKE iFsORSQLiSi,engedményerve és biztosítva az államkormány által.

Húzás kezdete folyóhó 13., 14. és 15-én.Csak 4 oszt. ért. forint az ára f<>! eredeti államsorsjegynek, egész sorsjegyéH ft. (nem ígérvény), melyek általam a pénzösszeg bérmentes t eküldése melle, t még

a legtávolabbra eső vidékre is megküldenek.SG~ Csupán nyeremények huzatnak ki. "3P@

Főnyeremények: 250,00 ', 225,000, 150 000,125,000; 3-srer 100,000; 2-szer50,000, 30,0*0; 2 szer 25,0'0; 3-szor 20,<i00; 4-szer 15,000; 2 szer 12,500;2-*zer 12.000; 4-szer 10,000; 2-szer 8000, 7500; 3-szor 6000; 8-szor 5000;4-szer 4000; 4-szer 3750; 10-szer 3000; 95-szfir 2500; 80-szor 2000; 6-szor15UO; 5-*z»r 1250; 4-szer 1200; 221-szer 1000; 5-ször 750; 226-szor 600;6-«zor300; 235-ezör 250 ; 105-ször 200; NMOtí-ezor 117; 8423-szor 100 stb.marka.

ÍLSSjF" A hivatalos pénznyeremények, valamint a hivatalos sorshuzási lajstro-mok az eldöntés után azonnal megküldetnek. Részvevőimnek az ausztriai államokbanmár 22 ízben fizettetett ki a nagy sorsjegy.

2128(2-2)COIIÍI Láz.

bank- és v á l t ó ü z l e t e Hamburgban.

Biztos és gyors kiirtásaa

patkányok s egereknek,egy C8. kir. kizár. ssab. patkány- s egérpusztitó szer által gyertya formában

Egy darab ára 50 kr. a. é. F ) 1969 (16 19)

lalódS minőségben kapható:PESTEN: Török József gyógyszerész urnái, király-utcza 7-ik az. a.,

továbbá:X.Becskerek: Nedelkovits. — Csáktornyán: Kárász A. — Eperjesen: ZsemberyJ. — JüwHCBOva: Dudovits J.— Keszthelyen : Wünsch F. •- Kolozsvárit: Woif J.

PftEHonybau: Schers Fiüöp.— Sopronban: Pachhofer,-—Soborsin: Franké A.Szombathely: Pi lichj. Varsádon: Haltéi-D.F. V»r*CE»n : Bész .T.K.

STOCKBAUER JÁNOScs. kir. szab. asztalosmester Pesten, kismezö-uteza

36-dik szám alatt,ajánlja vendégfogadósok, kávésok, ezukrnszok, mészárosok s fényképészeknekaz általa feltalált, s évek hosszú során az illetők általános megelégedésére használatban

levő, most tetemesen megjobbitott és szabadalommal e!látott

h ü t ö - k é s z ü l é k e i t(Kühl-Apparate),

n.elyek csekély jég felhasználásával minden kívánalomnak tökéletesen megfelelnek. —E hutő-készülékek, a szükséglethez képest s a helyiséghez mérve - minden megkiván-tató nagyságban készíttetnek, t akótó! 2 akóisr, azaz: 80 pintet tartalmazó hordókban,éielhütó osztáiylyal vagy anélkül; épenugy készitfetn^k légmentesen zárolt hűtő-készülékek is"— jétthasznalat nélkül melyért a szilárd és tartós munka maga

kezeskedik.Ajánlkozik továbbá ftiSK 1 - C ' E ^ 12^38^^. lakkozására s azok befonására

ét-szobák, termek, kávéházak stb. számára.Átvállal egyszersmind mindennemű

bútor- és építési asztalos munkákat,melyek kivitelét a legjutányosb áron s gyorsan eszközli.

J§£3g* Vidéki megrendelések, utánvét mellett, gyorsan és pontosanteljesittetnek. 2116(2—3)

Kiadó-tuUjduno* H*cken»»l Wu»«ia». — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1867 (egyetem-utoz* 4-dik szám alatt.)

20-ik szám.

Pest, május 19-én 1867

Előfizetési fdltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre /Sít.Csapán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csnpán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft.

mr-v Hirdetési dijak, a Vasárnapi UJság és Politika! Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnal 10 krba, háromszori vagy többszöriIgtatásnál csak 7 krba számittattk. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij küldnminden igtatás után 30 ujkr.

A mexikói dráma vége felé jár. Ha csakszínpadi dráma volna, a függöny bátran leis gördülhetne már; mert a mi még hátravan belőle: azt a figyelmes néző könnyenkitalálhatja magától is. így azonban végigkell játszani a szomorú zárjelenetet is.

A dráma egyik főszereplője Don BenitoJuarez, a mexikói köztársaság elnöke, kinekjellemző vonásait mutatjuk be ezennel olva-sóinknak, élete főbb mozzanatait pedig egykitünö időszaki irat nyomán *) közöljük.

Juarez mexikói bennszülött; azaz nemeurópai, hanem ös-indián családból szárma-zott, nevezetesen a Zapetecos-indiánok tör-zséből, mely hajdan — a spanyolfoglalás előtt — igen hatalmas volt8 egy másik törzszsel, a Mistecos-indiánokkal együtt zömét képeziOajaca állam lakosságának. Hogyegy bennszülött oly magas polezraemelkedhetett, mint ő, legbiztosb jelekiváló egyéniségének s magas tehet-ségeinek, mert azelőtt az állam fő-tisztségeire, igen ritka kivétellel, csakeurópaiak, névszerint spanyolok tart-hattak igényt.

Juarez 1807-ben született Ixtlánhelységben, mely nevezetes szülötté-ről később Juarez városának nevez-tetett. Szegény, sőt nyomorult csa-ládból származván, gyermek- s elsőifjúkorát sanyarú nélkülözések közttöltötte. De korán már egy oajacaigazdag család szolgálatába kerülvénitt fölismerték képességeit s magasbhajlamait és taníttatták. Ügyvédipályára lépvén, ezen annyira kitün-tette magát, hogy csakhamar béke-biró, majd a tartományi törvényszékelnöke lön. Az Oajaca tartományitörvényhozó-testben mint képviselővevén részt, itt a szabadelvű eszmékmellett küzdők soraiba állott, s a mia mexikói politikusok közt fehérhollónál nagyobb ritkaság, elveihezmindvégig hu is maradt. — 1846-ban amexikói köztársasági kongresszusba is kép-viselőül választatott. Épen ekkor ütött ki azJí-gyesult- államokkal oly szerencsétlenültolytatott háború. A háború roppant költsé-gei miatt az elidegenithetlen s épen azért! ! m ^ ° i n i U ! r t e 8 Í ' ( h o 1 * kezek) nevet viselő

*) Az „ünsere Zeit" hatodik kötetéből.

D o n B e n i t o J u a r e z .papi és egyházi birtokokhoz kellett nyúlni.Az ez iránti törvény kidolgozásában Juarezis tevékeny i észt vett. 1848-tól 1852-ig szülőtartományának kormányzója volt s ez időalatt u tartomány aránylag csöndes lévén,itt jelentékeny javításokat vitt keresztül. Ujutvonalakat építtetett, a népiskolákat s fel-sőbb tanodákat tetemesen szaporította, ésaz állam zavart pénzügyei rendezésében olyerélyt fejtett ki, hogy az előbb adósságokkalelhalmozott pénztárban, hivatala letételekor

[jelentékeny készletet sikerült hagynia, miga terhek mind törlesztve voltak.

A szabadelvűek túlnyomó befolyása

D O N B E N I T O J U A R E Z .

azonban erős csapást szenvedett az ország-ban. Santana visszahivatván előbbi száműze-téséből, a papi párt segélyével ismét diktá-torrá lett s első dolga volt Juarezt, a sza-badelvű párt legves/élyesb tagját, száműzniaz országból. Juarez előbb Havannába, on-

nt-msokára Uj-Orleansba ment, holnan1853 — 55 , két évig élt a száműzetésben.

Ezalatt a szabadelvű pártnak ismét jobbkinézések kezdtek nyílni. A vad indiántábornok, Alvarez, ki függetlenségét eddigis mindig megbirta óvni s azért Santanátólfolyvást üldöztetett és háborgattatott, mostnyilt lázadást intézett e diktátor ellen. Föl-kelése mind nagyobb mérveket öltött s azország nagy része nyilván melléje állott.Juarez is visszatért száműzetéséből s a lá-zadó vezérhez csatlakozott. Cuernavacában,a Santanától elpártolt államok kongresszu-sában ismét szülőföldét képviselte s tevé-keny részt vett az uj szervezkedésben. Együlekezet Alvarezt választotta Mexikó el-

nőkéül, kinek kormányában Juarez azigazságügyminiszteri tárczát nyerte.E minőségében hirdette ki a rólanevezett „Juarez-törvényt," mely apapság és katonaság különös kivált-ságait eltörülte.

Alvarez még azon évben vissza-lépett az elnökségtől. A miniszterekis lemondtak. De Juarezt az uj elnök,Comonfort, Oajaca kormányzójávánevezte ki. A tartományban azonbanlázadás tört ki, mely nagyon megne-hezítette a kormányzó helyzetét.Sikerült mégis helyreállítania arendet; s midőn 1857. hivatalosko-dásának ideje lejárt, abban újramegerősít tetett, sőt nemsokára állam-titkárrá, majd a legfelsőbb törvény-szék elnökévé neveztetett ki Comon-fort által.

A következő évben Comonfortletétetvén Zuluaga által erőszako-san hivatalából, az alkotmány ren-delete szerint, hivatalánál fogva,Juarez lőn törvényes utóda. A reactióazonban, Zuluaga vezérlete alatt,egyelőre hatalmasabb volt; a szabad-elvűek több vereséget szenvedtek sJuarez kénytelen lőn Veracruzbanütni föl kormánya székhelyét. így aköztársaságnak egyszerre két elnöke

s két fővárosa volt. A törvényes és szabadelvűkormány Veracruzban székelt, és az északi ésdéli részeket és a partvidéket birta, jöve-delmei legfőbb forrása a veraeruzi kikö-tői vámok voltak. A reactionarius kormány^melynek az ország belseje engedelmeskedett^Mexikóból adta parancsait, a papok által tá.mogattaték s kényszer-kölcsönökböl és er£