A szuburbanizáció néhány választásföldrajzi sajátossága hazai

nagyvárosi agglomerációk példáján

Vasárus Gábor László–Vida GyörgyPhD hallgatók

A téma aktualitása

• A választási földrajz: győri és a szegedi agglomeráció

• A választási rendszer megváltozott

• 2011. évi CCIII. törvény, 2013. évi XXXVI. törvény

• Új választókerületek, országosan 176-ból 106

• Kulcsterületek:nagyvárosok, agglomerációk kerületei• Csongrád megye: 7-ből 4,

• Győr-Moson-Sopron megye: 7-ből 5

A kutatás fő kérdései

Milyen eltérések vannak a győri és szegedi agglomerációban a pártok támogatottságának?

A szuburbanizáció és a térség választási földrajzi jellemzői között van-e kimutathatókapcsolat?

Kutatási módszerekStatisztikai adatgyűjtés, elemzés

– 2002-2010 országgyűlési választások alapján

– 2001, 2011 népszámlálási adatok

– www.valasztas.hu, TeIR, KSH.hu

Agglomerációk választásföldrajzi jellemzése

– Településre aggregált pártpreferenciák középértékei

– Központ–szuburbia egyensúlyi index (Walks, R. A. 2005, Jankó F. – Komornoki M. 2008)

– Lineáris regresszió (Nemes N. J. 2005)

Mintaterület

Forrás: www.valasztas.hu.

Központ–szuburbia egyensúlyi index

Forrás: www.valasztas.hu.

100% = kiegyenlített, <100% központ felé,100%> központtól kifelé dominál

Forrás: www.valasztas.hu.

Szegedi agglomerációLMP 2010

Jobbik 2010

Győri Agglomeráció

Demográfiai mutatók és a választási eredmények lineáris regresszió számítása során kapott R2

értékek és kartogramok összevetése

Szegedi Településegyüttes

Összegző gondolatok

Központ-szuburbia egyensúlyi index

– Az agglomerációkban a - szuburbanizációt követően -egyensúly felé tart a liberálisok és a Fidesz szavazatarányai

LMP és Jobbik térben inverzei egymásnak, urbán-rurál dichotómia, részben poszt-materiális törésvonalak

Összegző gondolatok

A központi város hatása a községek urbánus jellegével fokozódik:

– A vándorlási nyereség, a végzettség és a foglalkoztatottsági szerkezet a meghatározó

– Idővel változik a mutatók hatása

– Komplex!

Köszönjük megtisztelőfigyelmüket !