LIBERÁLIS–KONZERVATÍVALAPOK

Ezek a té nye zők vol tak a fő okai an nak,hogy 1875-ben Ti sza Kál mán fel ad ta ere -de ti ál lás pont ját, és vé ghez vit te párt já nakés a ’67-es De ák-párt nak a fú zi ó ját. Azoszt rák–ma gyar ki e gye zés új ke le tű baj -no ka mi nisz ter el nök ként vet te át az or -szág kor mány zá sát az új Sza bad el vű Pártélén. Ti sza Ist ván, mint 1876-ban írottegyik le veléből ki tű nik, tel jes mér ték benegyet ér tett édes ap já val. Ti zen öt éveskorát meg ha zud to ló érett ség gel ír ta:„Sok kal job ban sze ret ném, ha Ma gyar or -szág mint kü lön ál ló al kot má nyos ki rály -ság, le mond va min den nagy ha tal mi pre -

ten ziók ról, sa ját ér de ke i nek ki e lé gí té séndol goz hat nék, de a je len nem zet kö zi vi szo -nyok közt min den ki nek be kell azt lát nia,hogy a ma gyar nem zet a szla viz mus salszem ben csak mint az Oszt rák–Ma gyarMo nar chia egyik fe le tart hat ja fenn ma -gát.” Ez a le vél már tar tal maz za Ti sza Ist -ván po li ti kai hit val lá sá nak lé nye gét.

E le vél írá sa kor – deb re ce ni kol lé gi u miévek kel a há ta mö gött – már jog hall ga tóvolt a pesti egye te men, majd Ber lin ben ésHei del berg ben ta nult, el ső sor ban jo got éspo li ti kai gaz da ság tant. Már ek kor ta nú je -lét ad ta ko moly sá gá nak, amely től min denfri vo li tás tá vol állt. Húsz éves ko rá ban dok -to rá tust szer zett a pes ti egye te men a po -li ti kai tu do má nyok te rén. Utá na, mintmin den egye te met vég zett fi a tal em ber, Ti -

sza is egy é ves ka to nai szol gá la tot tel je sí -tett, s egy hon véd hu szár ez red nél ki él het -te lo vag lás irán ti szen ve dé lyét. 1882-benBi har me gyé ben át vet te a csa lá di bir to kokegy ré szé nek ke ze lé sét, majd 1883-ban fe -le sé gül vet te uno ka test vé rét, Ti sza Ilo nát.Két gyer me kük szü le tett, egy lány – akimég gyer mek ként meg halt dif té ri á ban –és egy fiú. A fa lu si idill nek ve tett vé get azaz el ha tá ro zá sa, hogy po li ti kai pá lyá ra lép.1886-ban a Sza bad el vű Párt szí ne i ben lettkép vi se lő az er dé lyi Vi zak na vá lasz tó ke -rü let ben. Hu szon öt éves ko rá ban el in dulttöbb mint har minc évet át í ve lő po li ti kaipá lyá ján.

A par la ment ben, né hány csen des évután, az 1889. évi véd e rő vi tá ban be bi zo -nyí tot ta, hogy ő már nem el sőd le ge sen a

1861–1918Tisza IstvánTisza István

VERMES GÁBOR

Ti sza Ist ván 1861. áp ri lis 22-én szü le tett Bu da pes ten. Édes ap ja, Ti sza Kál -mán a ki ala ku ló új rend szer mér sé kelt el len zé ke ként ját szott fon tos sze re pet.Ő a ti szán tú li refor má tus dzsent ri mar káns kép vi se lő je ként elv ben el fo gad -ta ugyan az oszt rák–ma gyar ki e gye zés szük sé ges sé gét, még is meg kí ván taszün tet ni az 1867-ben lét re jött kö zös in téz mé nye ket, a kö zös mi nisz té ri u -mo kat és a kö zös had se re get. Fe renc Jó zsef oszt rák csá szár és ma gyar ki rálynem volt haj lan dó e kö ve te lés tel je sí té sé re, hi szen az tel je sen alá ás ta vol naa dua lis ta rend szert. Ti sza Kál mán és a mö göt te álló ún. Bal kö zép Párt ál -lás pont ja tart ha tat lan volt, hi szen a nagy ha tal mi hát tér – ame lyet az Auszt -ri á val kö tött szö vet ség volt hi va tott biz to sí ta ni – fel a dá sa Ma gyar or szá gotidő vel a már éle se dő nem zet kö zi vi szá lyok és a cá ri Orosz or szág ál tal tá mo -ga tott pán szláv tö rek vé sek ál do za tá vá te het te vol na. Hi á ba va ló len ne an naktárgya lá sa, hogy mennyi re volt re á lis ez a ve szély; a lé nyeg az, hogy an naktűnt a ko ra be li ma gyar po li ti ku sok zö mé nek sze mé ben, akik nem bíz taka szláv és ro mán nemze ti ki sebb sé gek Ma gyar or szág irán ti lojalitá sá ban.

6 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

mi nisz ter el nök fia, ha nem jó szó nok ésügyes po li ti kus. Ek kor Ti sza Kál mán hely -ze te már meg ren dült, az el len zé ken kí vülsa ját hí vei nek egy ré sze és az ut ca han gu -la ta is el le ne for dult. Fia tán to rít ha tat lanhű ség gel állt mel let te, s az eset le ges fi zi -kai in zul tu sok el len mint egy test őr neksze gő dött ap ja mel lé, de Ti sza Kál mán bu -ká sát 1890-ben el há rí ta ni ő sem tud ta.

Az 1890-es évek ben for rot tak ki el kép -ze lé sei, me lyek őt a li be rá lis–kon zer va tívkon szen zus el kö te le zett hí vé nek mu tat -ják. Li be rá lis volt, mert hitt a jog ural má -ban és az al kot má nyos ság ban, ame lyet ama gyar nem ze ti lét alap fel té te lé nek tar -tott. Ugyan ak kor kon zer va tív ként megvolt győ ződ ve ar ról is, hogy az or szág lé -té nek to váb bi biz to sí té ka az arisz tok rá -

cia és a dzsent ri ve ze tő sze re pe, mertcsak ők ké pe sek meg ő riz ni a ma gyarszup re má ciát a nem ze ti ki sebb sé gek kelszem ben, s csak az ő ve ze té sük kel te rel -he tő a tár sa dal mi-gaz da sá gi fej lő désolyan irány ba, hogy a hi e rar chi kus tár sa -dal mi rend, va la mint Ma gyar or szág pre -in duszt ri á lis múlt já nak tár sa dal mi, kul tu -rá lis ér té kei fenn ma rad ja nak. E két ten -den cia, li be ra liz mus és kon zer va ti viz musössze kapcso ló dott, ezért be szél he tünk li -be rá lis–kon zer va tív kon szen zus ról. Ti szaér tel me zé sé ben a ma gyar ura lom fenn -tar tá sát cél zó kon zer va tív ál lam ve ze tésszi go rát a ma gyar al kot má nyos ság gya -kor la ta volt hi va tott tom pí ta ni, el len sú -lyoz ni. Ezt a kom bi ná ci ót Ti sza csak azoszt rák–ma gyar du a liz mus ke re té ben

tud ta el kép zel ni, mert éle te vé gé ig megvolt győ ződ ve ar ról, hogy Ma gyar or szágkis nem zet ként se bez he tő a Kár pát-me -den cé ben, és ép pen ezért Ma gyar or szágcsak Auszt ri á val szö vet ség ben tud el len -áll ni a szláv ki hí vás nak.

No ha a li be rá lis–kon zer va tív kon szen -zus fel ö lel te az or szág ak tív po li ti kai köz -vé le mé nyé nek nagy ré szét, Ti sza Ist vánkon cep ci ó i nak ál ta la el kép zelt har mó ni á -ját erő sen két sé ges sé tet ték az ezek benaz el kép ze lé sek ben rej lő el lent mon dá sok.Pél dá ul el kö te le zett li be rá lis ként Ti szaa par la men tet ma gasz tos in téz mény nek,a szabad ság temp lo má nak tekintette.Ugyan ak kor kon zer va tív ként szen ve dé lye -sen el len állt a kor lá to zott sza va zat jog ki -ter jesz té sé nek, mert úgy vél te, az ve szély -

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 7

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Tisza István választásibeszédet mondSopronban, 1910

be so dor hat ja a nem ze ti sé gek kel szem be -ni ma gyar szup re má ci át, va la mint azarisz tok rá cia és a dzsent ri ural mát is. AzAuszt ri á val fenn ál ló nép sze rűt len szö vet -ség vé del me ző je ként – az az ’67-es mi nő -sé gé ben – nem en ged het te meg azt, hogya ’48-as el len zék, ame lyik a szö vet ség fel -la zí tá sát kí ván ta, bár mi kor is ha ta lom rake rül jön. Ezért hall ga tó la go san tá mo gat -ta a ’48-aso kat és a töb bi el len zé ki pár totmeg ká ro sí tó vá lasz tá si vissza é lé se ket, me -lyek bá ró Bán ffy De zső kor mány zá saalatt, az 1896-os vá lasz tá sok kor vol takleg sú lyo sab bak.

Ti sza lel kes tá mo ga tó ja volt Ma gyar or -szág vá ro si a so dá sá nak és ipa ro so dá sá nak,mert jól lát ta, hogy ez a két fo lya mat erő -sí ti Ma gyar or szág hely ze tét a Mo nar chi -án be lül. Ugyan ak kor nem vet te tu do má -sul e fo lya ma tok tár sa dal mi, po li ti kai éskul tu rá lis kö vet kez mé nyeit. Éle te vé gé igér zé ket len ma radt a pa raszt ság sú lyos bo -dó prob lé mái iránt, el len fe le az ál ta lá nosvá lasz tó jog nak – te hát a de mok rá ci á nak– és a vá ro si as mo dern kul tú rá nak.

Egy té ren, a nem ze ti sé gek kel szem be nipo li ti ká ban Ti sza Ist ván ké pes volt fe lül -emel ked ni a ko rát jel lem ző so vi niz mu son.Bár so ha nem vesz tet te el hi tét a ma gyar

szup re má ci á ban, meg volt győ ződ ve ar ról,hogy a pusz ta erő szak he lyett az er köl csipél da nyer he ti meg in kább a nem ze ti sé -gek lo ja li tá sát. Bi ha ri bir to kos ként – aholje len tős ro mán ki sebb ség élt – Ti szát kü -lö nö sen ér de kel te a ma gyar–ro mán vi -szony. „A ro mán és ma gyar faj egy más ravan utal va a mind ket tőt el nyo más sal fe nye -ge tő szláv ten ger rel szem ben” – ír ta Ion Me -tia nu nak, Arad gö rög ke le ti püs pö ké nek1896-ban. Ti sza el uta sí tot ta azt a na ci o na -lis ta túl zást is, amely egy ma gyar bi ro da -lom ról szőtt áb ránd ké pe ket. „Ne künk, ma -gya rok nak fi zi kai erőnk cse kély – mond taa par la ment ben 1899-ben –, ne künk er köl -csi esz kö zök re, er köl csi tő ké re, te kin tély re,po li ti kai be lá tás ra van szük sé günk, hameg akarjuk áll ni he lyün ket.” Ti sza li be rá -lis gon dol ko dá sa ke rült elő tér be a par la -ment ben 1894–95-ben tár gyalt egy ház -po li ti kai tör vé nyek tá mo ga tá sá ban is,ame lyek há zas sá gi és gye rek ne ve lé si kér -dé sek ben biz to sí tot ták a tel jes ál lam pol -gá ri egyen lő sé get. Ti sza tá mo gat ta a zsi -dó val lás tel jes egyen jo gú sí tá sát is, és kö -vet ke ze te sen el ha tá rol ta ma gát bár mi fé -le an ti sze mi ta meg nyil vá nu lás tól.

Ti sza Ist ván egy el ve i hez ma ka csul ra -gasz ko dó, int ran zi gens po li ti kus hír ne vé -

re tett szert az 1890-es évek vé gé re. 1898-ban a Sza bad el vű Párt egyik cso port ja őtje löl te ház el nök nek, ám a párt kép vi se lői - nek több sé ge egy jó val en ge dé ke nyebb ésru gal ma sabb po li ti kust, Per czel De zsőtvá lasz tot ta meg he lyet te. A ke mény Bánf -fy-é vek után az or szág köz vé le mé nyemeg könnyeb bü lés sel fo gad ta az 1899-benkor mányt ala kí tó Széll Kál mán ígé re tét„a jog, tör vény, és igaz sá gos ság alap ján ál -ló kor mány zás” hely re ál lí tá sá ra. Széll Kál -mán mi nisz ter el nök sé ge alatt – 1899 és1903 kö zött – Ti sza fé lig-med dig vissza -vo nult; arány lag ke ve set sze re pelt a par -la ment ben. Ilyen kor min dig kü lö nös fi -gye lem mel for dult sze re tett egy há za, are for má tus egy ház ügye i nek in té zé se fe -lé. Egy ké sőb bi vissza vo nu lá sa al kal má val,1907-ben a Du nán tú li Egy ház ke rü let szu -pe rin ten den sé vé vá lasz tot ták. Kál vi nis takül de tés tu da ta el vá laszt ha tat la nul kap -cso ló dott össze pat ri o tiz mu sá val: ha azis te ni gond vi se lés a ma gyar nem zet fenn -ma ra dá sát akar ja, ak kor az ő leg főbb kö -te les sé ge Is ten aka ra tá nak ér vény re jut -ta tá sa. Ami kor po li ti kai küz del mek ben el -len fe lei győ zel met arat tak fe let te, aztszto i kus nyu ga lom mal mint az Is ten ál talreá mért csa pást fo gad ta el.

8 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

b1898b1870

Hát tér be vo nu lá sa el le né re ba rát és el -len ség egy a ránt tisz tá ban volt az zal, hogyamennyiben Széll mér sé kelt po li ti ká jacső döt mond, Ti sza lesz a jö vő meg ha tá -ro zó em be re. Va ló ban, az Auszt ria és Ma -gyar or szág kö zöt ti súr ló dá sok a had se regkér dé sé ben – nem csak a ’48-asok, de a ’48-asok és ’67-esek kö zött la ví ro zó Ap po nyiAl bert és hí vei is fo koz ni akar ták a had e -rő nem ze ti jelle gét – a Széll-kor mány le -mon dá sá hoz ve zet tek. 1903 no vem be ré -ben gróf Tisza Ist ván ka pott meg bí zást aki rály tól a kor mány a la kí tás ra.

KRITIKÁTLANKÜLDETÉSTUDAT

Ti sza, mit sem tö rőd ve a nép sze rű ség gel,el tö kél te, hogy min den á ron vég re hajt japrog ram ját. Kül de tés tu da ta ér zé ket len nétet te min den kri ti ká val szem ben és haj -la mos sá a komp ro misszu mok el ve té sé re.Leg el tö kél tebb az el len zék ál tal már aBán ffy-é vek óta gya ko rolt par la men tiobst ruk ció le tö rés é nek kér dé sé ben volt.Az el lenzék fruszt rált sá gát az okozta,hogy úgy tűnt, a szűk vá lasz tó jog és a vá -lasz tá si vissza é lé sek le he tet len né te szik

az el len zék bár mi ko ri kor mány ra ju tá sát.Ak ci ó ik ban, me lyek sok szor pa ra li zál táka tör vény ho zást, Ti sza csak a dest ruk tívösz tö nök ki élé sét lát ta, „egy nem zet gyil -kos po li ti kát, amellyel csak az or szág es -küdt el len sé ge i nek tesz nek szol gá la tot”.Egy rö vid ide ig tar tó „fegy ver szü net” utánő ma ga pro vo kál ta az el len zé ket 1904 ok -tó be ré ben, ami kor a ház sza bá lyok ala posmó do sí tá sát ja va sol ta, amit no vem ber ben– a még ér vény ben lé vő ház sza bá lyokmeg sér té sé vel – meg is sza vaz ta tott párt -ja kép vi se lő i vel. „A lé nyeg meg sér té se –mond ta Ti sza –, mely meg men ti az or szá -got Len gyel or szág sor sá tól, fon to sabb afor ma meg őr zé sé nél.”

Ti sza fa na tiz mu sát ha son ló fa na tiz mus -sal vi szo noz ták el len fe lei: az el len zé ki kép -vi se lők fegy ver te len par la men ti őrök üt le -ge lé sé vel és a be ren de zés meg ron gá lá sá -val jut tat ták ki fe je zés re el ke se re dé sü ket.1905 ja nu ár já ban a ki rály fel osz lat ta a par -la men tet, és új vá lasz tá so kat írt ki. A Ti -szá val szem be ni el len szenv olyan ele mierő vel tört ki, hogy a vá lasz tá so kon a Sza -bad el vű Párt el vesz tet te har minc éve őr -zött ab szo lút több sé gét, és a pár tot ma gaTisza osz lat ta fel. A 48-as Füg get len sé giPártot és a Ti sza-el le nes egy ko ri sza bad -

el vű e ket is ma gá ban fog la ló ko a lí ció ke -rült kor mány ra.

„A ko a lí ció nye reg ben volt – je gyez temeg Tisza egyik hí ve –, de csak ha mar ki -sült ró la, hogy nem tud lo va gol ni.” Va ló -ban: a ko a lí ció négy é ves kor mány zá sát1906 és 1910 kö zött a csőd és te he tet len -ség jel le mez te. A nem ze ti ki sebb sé gek kelszem be ni po li ti ka ne ga tív volt, a be í gértál ta lá nos vá lasz tó jog va ló ra vál tá sát ma -ga a bel ügy mi nisz ter, ifj. gróf And rássyGyula hi ú sí tot ta meg, és ami a leg főbb,meg va ló sít ha tat lan volt az oszt rák–ma -gyar ki e gye zés bár mi fé le lé nye ges mó do -sí tá sa. A ki rály és a trón ö rö kös, Fe rencFer di nánd fő her ceg he ves el len ke zé sét le -he tet len volt meg szün tet ni. Az egyet lenlo gi kus al ter na tí vát, az Auszt ri á tól va lótel jes kü lön vá lást a ko a lí ció po li ti ku saisem mér le gel ték, hi szen ők sem akar tákaz or szá got meg fosz ta ni a nagy ha tal mibiz ton ság tól. Így ma rad tak a fél meg ol dá -sok és az üres, sem mit mon dó gesz tu sok,me lyek egy re in kább ki áb rán dí tot ták azor szág köz vé le mé nyét. 1910-re meg nyílta le he tő ség Ti sza Ist ván po li ti kai új já szü -le té sé re. A Sza bad el vű Párt utó da kéntmeg a la kult Nem ze ti Mun ka párt el is mertve zé re Ti sza volt. 1910 jú ni u sá ban ez a

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 9

b1915b1910

párt el söp rő győ zel met ara tott, is métmeg sze rez ve az ab szo lút több sé get.

Ti sza egy e lő re nem kí vánt hi va talt vál -lal ni, hi szen párt ja győ zel me el le né re jóltud ta, hogy sze mé lye po la ri zál ná a köz -vé le ményt. Így a hát tér ből irá nyí tot ta azúj kor mány po li ti ká ját, meg a ka dá lyoz vapél dá ul az ál ta lá nos vá lasz tó jog na pi rend -re tű zé sét. Emel lett ő volt az, aki tár gya -lá sok ba bo csát ko zott a ro mán ki sebb ségve ze tő i vel. Ko ráb ban fel vá zolt el kép ze lé -se i hez hű en, Ti sza haj lan dó lett vol na bi -zo nyos egy há zi, ok ta tá si és gaz da sá gi en -ged mé nyek re, ugyan ak kor hal la ni semakart a ro mán po li ti ku sok el ső szá mú kö -ve te lé sé ről, a ro mán te rü le ti au to nó mi á -ról. Az 1910-et kö ve tő évek re es tek Ti szá -nak a Bu da pes ten tö mö rü lő prog resszívelit el le ni tá ma dá sai is, Ady End rét pél dá -ul a ma gyar kul tú ra pál ma fá ján élős kö dőle vél te tű höz ha son lí tot ta. Ti sza sze rint a„mo dern pró fé ták ate is ta és ma te ri a lis tané ze tek alap ján tisz te let len és ci ni kus mó -don igye kez nek a val lást és nem ze ti ide á -lo kat szám űz ni a fi a tal ma gya rok lel ké -ből”. A prog resszí vek Ti sza vá das ko dá sa i -ra ha son ló mó don vá la szol tak, Já szi Osz -kár Ti szát „vollb lut Jun ker nek”, Ady „vad,gesz ti bo lond nak” ti tu lál ta. Ve he mens tá -ma dá sok ér ték Ti szát az egy re erő sö dőszo ci ál de mok ra ta párt és egyes szél ső -jobb ol da li kö rök, mint pél dá ul a Ma gyarKul tú ra cí mű fo lyó i rat kö rül cso por to su -ló ult ra mon tán ka to li ku sok ré szé ről is. Aszo ci a lis ták Ti sza kon zer va ti viz mu sát kár -hoz tat ták, a szél ső jobb ol dal pe dig li be ra -liz mu sa mi att ítél te el.

Ter mé sze te sen csak idő kér dé se volt,hogy mi kor és mi lyen for má ban vál lal jonhi va talt Ti sza Ist ván. 1912 má ju sá ban ház -el nök lett, hogy köz vet le nül irá nyít has saaz el len zék obst ruk ci ó já nak le tö ré sét.

Mint egyik be szé dé ben mond ta, cse le ked -nie kel lett, „mi vel az obst ruk ció a kül föl diköz vé le mény sze mé ben a ma gyar nem ze -tet po li ti kai súly nél kü li »quan ti té nég -ligeable« ál la pot ba süllyesz ti, amely nekkö vet kezté ben […] ma gas oszt rák kö rök -től az utol só dél szláv csiz ma di á ig hal dok -ló orosz lánt lát min den ki a ma gyar nem -zet ben”. Ak ci ó ja si ker rel járt, de nagy áratkel lett fi zet nie ér te. A re ni tens el len zé kikép vi se lő ket kar ha ta lom mal tá vo lít tat tael a par la ment ülés ter mé ből, és 1912 ok -tó be ré ben–no vem be ré ben a rend őr ségbe sem en ged te őket az épü let be. Kö vet -ke zés kép pen az el len zék boj kot tál ta azülé se ket. Egy idő után vissza tér tek a par -la ment be, de ad dig ra már új házsza bá -lyok lép tek élet be, és a Nem ze ti Mun ka -párt kép vi se lő ha da Ti sza min den ja vas la -tát gé pi e sen meg sza vaz ta. A par la ment -ben el ért ered ményt még egy Ti szátdi cső í tő élet rajz í ró is a „te me tő rend jé -nek” mi nő sí tet te. A po li ti kai at mosz fé rá -nak rész ben az ő szám lá já ra ír ha tó meg -rom lá sa hosszú tá von el ke rül he tet le nülalá ás ta a ma gyar po li ti kai élet vi ta li tá sát.

Nem ha tott meg le pe tés ként az, ami kor1913 jú ni u sá ban a ki rály im már má sod -szor kér te fel Ti sza Ist vánt kor mány a la kí -tás ra. A nem zet kö zi hely zet kri ti kus sá vá -ló ki élese dé se éle te leg ne he zebb hely ze -té be so dor ta Ti szát, és egy min den ad di -gi el ha tá ro zá sá nál vég ze te sebb dön tésmeg ho za ta lá ra kész tet te.

A MONARCHIA ERŐS EMBERE

1914. jú ni us 28-án Sza ra je vó ban bos nyák-szerb ter ro ris ták agyon lőt ték Fe renc Fer -di nánd trón ö rö köst és fe le sé gét. Ti szát bi -ha ri bir to kán, Gesz ten ér te a hír. Az el ső

vo nat tal Bu da pest re, on nanBécs be uta zott. Ott mind aköz vé le mény ben, mind a hi -va ta los kö rök ben az a meg -győ ző dés ural ko dott, hogy ame rény le tért Szer bia kor má -nyát ter he li a fe le lős ség. Az össze ü lő kor -mány ta nács ban min den részt ve vő egyet -ér tett az zal, hogy Szer bi át meg kell bün -tet ni. Vé le mény kü lönb ség leg fel jebb ab ban volt, hogy me lyek len né nek a leg -ha té ko nyabb esz kö zök e cél el é ré se ér de -ké ben. A túl nyo mó több ség a Con rad tá -bor nok, ve zér ka ri fő nök ál tal meg szál lot -tan han goz ta tott há bo rús meg ol dás fe léhaj lott, me lyet nem so ká ra meg e rő sí tet -tek a Ber lin ből, ma gá tól Vil mos csá szár -tól ér ke ző har ci as han gok, sür get ve a mi -e lőb bi le szá mo lást Szer bi á val. Ti sza Ist -ván – egye dül a hé ják kal szem ben – az -zal ér velt, hogy a Mo nar chiá nak nemlen ne sza bad egy vi lág há bo rút meg koc -káz tat nia, mi e lőtt ki me rí te né a dip lo má -ci ai meg ol dás ban, a Szer bi á val szem bentá masz tott ke mény, de nem el fo gad ha tat -lan kö ve te lé sek tel je sí té sé ben rej lő bé késmeg ol dás le he tő sé gét.

Saj nos jú li us kö ze pé re már fel ad ta eztaz ál lás pont ját, és át állt a hé ják ol da lá ra.Ez zel az utol só aka dály is le om lott a vég -ze tes há bo rús dön té sek meg ho za ta laelőtt. Pál for du lá sá nak okai az ó ta is vi ta -tot tak. Fel te he tő en a né met nyo más, Ro -má nia sem le ges sé gé nek ga ran ci á ja és ané met hoz zá já ru lás a Bul gá ri á val köten -dő szö vet ség hez ját szot t dön tő sze re petvé le mé nyé nek meg vál to zá sá ban. Mi helytez be kö vet ke zett, úgy tűnt, min den ké -tely szer te fosz lott. „A há bo rú na gyon szo -mo rú ultima ratio – je len tet te ki a par la -ment ben jú li us 15-én –, amely hez nemsza bad nyúl ni ad dig, míg min den más le -

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 11

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Tisza IstvánAradon, a vértanúkszobra elŒtt, 1910

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

he tő ség be nem zá rul, de […]ame lyet akar ni is kell tud nimin den nem zet nek és min -den ál lam nak, ame lyik nem -zet és ál lam akar maradni.”

A há bo rú meg in du lá sa után Ti sza is egyrein kább ma gá é vá tet te a köz pon ti ha tal -mak érve lé sét, mely sze rint a há bo rút aziga zi ag resszor, az an tant kény sze rí tet terá juk. „Már nya kun kon volt a kö tél – ír taegyik au gusz tu si le ve lé ben –, amellyel, hamost el nem vág juk, al kal ma sabb idő benfoj tot tak vol na meg ben nün ket.”

Az el ső vi lág há bo rú ban Ti sza Ist vánt aMo nar chia el is mer ten erős em be ré nek, a„vas gróf nak”, a „Ma gyar Gló busz min den -ha tó kor mány zó já nak” te kin tet ték. Eb bőlter mé sze te sen kö vet ke zett, hogy az an -tant ve ze tő po li ti ku sai és pro pa gan dis tái– Vil mos csá szár és Lu den dorff tá bor nokmel lett – Ti szát is a köz pon ti ha tal mak fő bű nö sei kö zé so rol ták. Két ség te len,hogy Ti sza a há bo rú el ső há rom évé benar ra hasz nál ta fel ha tal mát és be fo lyá sát,hogy az Auszt ria és Ma gyar or szág köz tiegyen súlyt ha zá ja ja vá ra bil lent se. Ezt le -he tő vé tet te az, hogy az an tant blo kád já -nak sú lya alatt Ma gyar or szág ag rár ál lam -ként az élel mi szer-el lá tás te kin te té benked ve zőbb hely zet ben volt Auszt ri á nál.

Az al kot má nyos kor mány zat fenn tar tá sais Ma gyar or szág ja vá ra esett lat ba Auszt -ri á val szem ben, ahol az al kot mányt a há -bo rú el ső há rom évé ben fel füg gesz tet ték.Be bi zo nyo so dott, hogy nem csak a ’48-asok, de Ti sza és párt ja szá má ra sem voltszív ügy az oszt rá kok kal kö tött szö vet ség,ha nem csak esz köz Ma gyar or szág ha tal -mi po zí ci ó já nak meg e rő sí té sé re. Ez annyi -ra így volt, hogy 1915 nya rá ra Ti sza mártöbb ’48-as új ság ad dig erő sen szo kat landi csé re tét is ki vív ta.

Ti sza a sok kal erő sebb Né met or szág galszem ben is si ker rel véd te meg Ma gyar or -szág ér de ke it. A né met Mittel euro pa-ter -vet erő sen el le nez te, mert ab ban nem né -met szö vet sé gi gesz tust, ha nem im pe ri a -lis ta tö rek vést vélt fel fe dez ni. „Szö vet sé ge -se in ket sen ki nem be csü li énná lamna gyobb ra – ír ta 1915-ben egy ba rát já -nak –, de meg van az a jó szo ká suk, hogymind járt az egész kar után nyúl nak, hakis uj ját kí nál ja az em ber.” Ám a há bo rú fo -lya mán sem ta gad ta meg ha zá ja li be rá lisörök sé gét. No ha a bel ső biz ton ság meg -szi lár dí tá sa ér de ké ben szi go rú ren del ke -zé se ket fo ga na to sí tott, ha tá ro zot tan el -ítélt min den tör vény el le nes ki há gást az ál -lam pol gá rok kal szem ben, akár a ka to nai,akár a pol gá ri ha tó sá gok ré szé ről.

A tör té ne lem iró ni á ja, hogy az a ma -gyar al kot má nyos ság, amely Ti sza po zí -ció ját erő sí tet te Auszt ri á val szem ben, fo -ko za to san hoz zá já rult te kin té lyé nek alá -á sá sá hoz Ma gyar or szá gon be lül. Ti szaugyan is meg győ ző dés sel hitt ab ban, hogya há bo rús évek alatt a győ ze lem re kellkon cent rál ni, és min den re form terv tár -gya lá sát a há bo rú után ra le het ha lasz ta -ni, be le ért ve pél dá ul az 1915-ben fel me -rült nép sze rű kí vá nal mat a fron ton har -co ló sor ka to nák sza va za ti jog gal tör té nőfel ru há zá sá ról. So kak sze mé ben Ti sza el -u ta sí tó ál lás pont ja e té ren lo gi kát lan nakés ér zé ket len nek tűnt. Ti sza kép te len voltfel is mer ni a há bo rús vi szo nyok ál tal moz -gás ba len dí tett de mok ra ti kus fo lya mat di -na mi ká ját, mely ben egy re in kább ra di ka -li zá ló dó cso por tok áll tak elő kü lön bö zőkö ve te lé se ik kel.

Ezt a di na mi kát a Fe renc Jó zsef ha lá laután, 1916-ban ura lom ra ke rü lő, fi a tal Ká -roly ki rály is fel is mer te, aki egy i de jű legkere sett meg ol dást a há bo rú mi e lőb bibefeje zé sé re és a tö me gek igé nye i nek ki -e lé gí té sé re, vissza ál lít va pél dá ul az al kot -má nyos sá got Auszt ri á ban. Az új ki rálymár nem mun ka tár sá nak, ha nem cél jaike rék kö tő jé nek te kin tet te Ti szát, aki hez– Fe renc Jó zsef fel el len tét ben – őt már

12 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Tisza István (balra) vívóedzése

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

nem fűz ték bi zal mas szá lak. Né mi ha bo -zás után, 1917. má jus 23-án le mon dás raszó lí tot ta fel a ma gyar mi nisz ter el nö köt.Ti sza azon ban to vább ra is meg ma radt be -fo lyá sos po li ti kus nak. Mivel új vá lasz tás -ra nem ke rült sor, az a fo nák hely zet ala -kult ki, hogy ki sebb sé gi kor mány ala kult,míg Ti sza el len zék be vo nult ab szo lúttöbb ség ben lé vő párt ja élén. Így to vább -ra is ak tív és ha té kony sze re pet tu dottját sza ni min den fé le re form terv el gán cso -lá sá ban.

1917 nya rán Ti sza időt sza kí tott ar ra is,hogy ez re des ként front szol gá lat ra vo nul -jon be. Ott – szo ká sa sze rint – sem mi fé -le meg kü lön böz te tést nem kö ve telt a ma -ga szá má ra, és min den jel sze rint nép sze -rű volt ka to nái kö zött. (Ez de rült ki ab -ból a be szél ge tés ből, ame lyet még az1970-es évek ele jén Ke re kes Bar na básnyu gal ma zott mér nök kel foly tat tam, akifő had nagy ként Ti sza alatt szol gált. Az ex -minisz ter el nök ér ke zé sét gya nak vás salvár ták. Az ez red ál lo má nyá nak nagy több -sé ge deb re ce ni vagy Deb re cen kör nyé kire for má tus magya rok ból ál lott, aki ket, hanem is val lá suk ban, de po li ti kai né ze te ik -ben mér föl dek vá lasz tot tak el Ti szá tól.Ám az új ez re des hig gadt sá ga és em ber -sé ge gyor san el osz lat ta az ellen sé ges ér -zel me ket. Ti sza tö rő dött ka to ná i val, meg -hall gat ta sze mé lyes prob lé mái kat, és na -pon ta lá to ga tást tett a se be sült ka to nák -nál a ka to na kór ház ban. Ezt Ke re kesfő had nagy nak is al kal ma volt sze mé lye -sen ta pasz tal nia, mi u tán meg se be sült. Ti -sza el u ta zá sa szep tem ber ben ál ta lá nossaj nál ko zást vál tott ki az ez red ben.) Ti -szát fel ü dí tet te, hogy tá vol volt a fő vá rosmér ge zett po li ti kai lég kö ré től. „Most is -mer tem csak meg iga zán a ma gyar né pet– ír ta Jó zsef fő her ceg nek au gusz tus ban. –Ez a vi lág leg kü lönb faj tá ja, me lyet csaksze ret ni és tisz tel ni le het […] Nagy kár,hogy a po li ti kai in tel li gen cia mást semtesz, mint ezt a nagy sze rű, Is ten ál dot tané pet ront ja.”

ENNEK ÍGY KELLETTTÖRTÉNNIE

A front ról vissza tér ve is mét el fog lal ta he -lyét a par la ment ben mint az el len zék be -fo lyá sos ve zé re. De 1917–18 te lé nek ese -mé nyei min den hír ne ve, ha tal ma és be fo -lyá sa el le né re túl ha lad tak raj ta. Mint hogya par la ment te vé keny sé ge – ép pen az ál -ta la te rem tett rend szer bé ní tó ha tá saalatt – el szi ge telt ma radt a há bo rú tól egy -re in kább meg csö mör lő tár sa da lom tól, apo li ti kai súly pont fo ko za to san a par la -ment fa la in kí vü li meg moz du lá sok ra to -ló dott át, igen gyak ran a par la ment benman dá tum mal nem bí ró, de egy re erő -sebb szo ci ál de mok ra ta párt égi sze alatt.1918 ta va szá ra és nya rá ra a for ron gásegyes nem ze ti sé gi vi dé kek re is át ter jedt,hi szen nem ma radt ti tok az an tant nak a

Mo nar chia és azon be lül Ma gyar or szágfel da ra bo lá sá ra irá nyu ló ter ve.

Szep tem ber ele jén Ká roly ki rály Ti szátkér te fel egy tény fel tá ró kör út ra a Mo nar -chia dé li te rü le tén. Sza ra je vó ban egyszerb és hor vát po li ti ku sok ból ál ló kül -dött ség a Ti szá val va ló ta lál ko zás előttme mo ran du mot kül dött ne ki, amely bena dél szláv egy sé get han goz tat ták, és egy -ben el u ta sí tot ták Ma gyar or szág igé nyétBosz ni a-Her ce go vi ná ra. Ti sza el vesz tet teön u ral mát, és mint ő ma ga mond ta egyhor vát szár ma zá sú tá bor nok nak, „ha za fi -as lec két” kí vánt ad ni a kül dött ség tag ja i -nak. „Ma gyar or szág szét e sé sé re szá mí ta -nak? Le het, de Ma gyar or szág elég erős ar -ra, hogy el len sé ge it össze zúz za, mi e lőttma ga is el pusz tul na.” Az utol só sza vak nálfel e mel te a hang ját, és ök lé vel az asz tal -ra csa pott. A kül dött ség tag jai, akik csend -ben meg hall gat ták, sar kon for dul tak, ésszó nél kül tá voz tak. Ez az in ci dens vi lá -go san mu tat ta, hogy mi helyt az an tantgyő zel me el ke rül he tet len nek tűnt, a kü -lön bö ző nem ze ti ki sebb sé ge ket a ma gyarál lam hoz fű ző, amúgy sem erős kö te lé -kek fel bom lot tak.

A sza ra je vói út és a köz pon ti ha tal makszep tem ber–ok tó ber fo lya má ra már nyil -ván va ló össze om lá sa meg ren dí tet te Ti -szát. A ma gyar sta tus quó ba ve tett hit aztered mé nyez te, hogy Ti sza és ba rá tai tel -je sen fel ké szü let le nek voltak bár mi fé le al -ter na tí vá ra vagy komp ro misszum ra, bárter mé sze te sen két sé ges, hogy a köz pon tiha tal mak ha lál tu sá já ban bár mi fé le al ter -na tí va vagy komp ro misszum fel ve té se vál -

toz ta tott vol na-e a hely ze ten. Ok tó ber 17-én a par la ment ben Ti sza ki je len tet te: „Ezta há bo rút el vesz tet tük.” „Amit meg ez u -tán mon dott és tett – em lé ke zett egyszem ta nú –, azok egy éb ren al vó, fél ha lott,vi lág tól el tá vo zott em ber ref lex moz du la -tai vol tak.” Az a tény, hogy be is mer te aköz pon ti ha tal mak ve re sé gét, mi köz benmég ka to nák har col tak a fron ton, éles el -len tét ben állt az zal a nyu godt ma ga biz -tos ság gal, me lyet – bár mi fé le bel ső két -ség gel küz dött is ma gá ban – a köz vé le -mény fe lé min dig mu ta tott a há bo rú ko -ráb bi ne héz pe ri ó du sa i ban.

Ok tó ber 25-én Bu da pes ten a Ká ro lyi-párt, a szo ci ál de mok ra ta párt és a ra di ká -lis párt rész vé te lé vel meg a la kult a Ma gyarNem ze ti Ta nács. A kö vet ke ző na pon ki bo -csá tott ki ált vány Ma gyar or szág tel jes ál -la mi füg get len sé gét, azon na li bé ke kö tést,a né met szö vet ség fel mon dá sát és mély -re ha tó de mok ra ti kus át a la ku lást kö ve telt.A Nem ze ti Ta nács el akar ta ke rül ni a for -ra dal mat, de ma ga sem volt ura a hely zet -nek. Ok tó ber 30-án – a Nem ze ti Ta nács tólfüg get len Ka to na ta nács pa ran csá ra – tün -te tők vet ték át a ha tal mat Bu da pes ten.Ok tó ber 31-én gróf Ká ro lyi Mi hály lett ami nisz ter el nök, aki a Nem ze ti Ta nácspárt ja i nak rész vé te lé vel ko a lí ci ós kor -mányt ala kí tott.

Ti sza és csa lád ja Pes ten, egy Her mi naut cai vil lá ban tar tóz ko dott. Ok tó ber 31-én egy is me ret len sze mély fi gyel mez tet teTi szát a kö zel gő ve szély re, és ina sa azt ta -ná csol ta ne ki, hogy a ház hát só szár nyá -nak egyik ab la kán ke resz tül hagy ja el ahá zat. Ti sza vissza u ta sí tot ta ezt a ta ná -csot az zal, hogy „nem ug rom én se ho va,ahogy él tem, úgy fo gok meg hal ni”. Dél - után nyolc ka to na ha tolt be a vil lá ba, és le -fegy ve rez ték a Ti sza vé del mé re ki ren deltcsend ő rö ket. Egyi kük az zal vá dol ta Ti szát,hogy mi at ta „ro hadt a lö vész á rok bannégy évig”. Ti sza elő ször vi tá ba szállt ve -lük, de az tán meg ad ta ma gát a sors nak.Több lö vés ta lál ta el. Ha lá lo san meg se be -sül ve ha nyat lott a pad ló ra. „En nek így kel -lett tör tén nie” – vol tak utol só sza vai.

Tu laj don kép pen a me rény lők szí ves sé -get tet tek ne ki az zal, hogy meg gyil kol -ták. Ami kor po li ti kai hit val lá sá nak alap -pil lé rei 1918-ban össze om lot tak, el ve szí -tet te él ni aka rá sát, és ál dás volt szá má ra,hogy nem ér te meg Ma gyar or szág fel da -ra bo lá sát. A Tri a non ban meg cson kí tottMa gyar or szág egé szen biz to san egyet je -len tett vol na szá má ra az zal a nem zet ha -lál lal, amely től min dig is ret te gett. Va ló -szí nű leg et től füg get le nül sem érez te vol -na ott hon ma gát a két há bo rú köz ti Ma -gyar or szá gon, ahol pi e desz tál ra emel tékés utá na el fe lej tet ték vol na őt a rend szerki sebb for má tu mú epi gon jai. A sors ta -lán nem meg ve ten dő aján dé ka ként úgyhal ha tott meg, aho gyan élt: a mo dern vi -lá got sok min den ben tra gi ku san el vet veés meg nem ért ve, de tö ret le nül, egészem ber ként.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 13