VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY

A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN

WINKLER Gyulaeurópai parlamenti képviselő

a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja

A pénzügyi válság következményei az EU-ban

A Gazdasági és Monetáris Unió költségvetési és adópolitikai koordinációját biztosító Stabilitási és Növekedési Paktum (1996) csődje.

Mi a Paktum? A tagállamoknak a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására és fenntartására vonatkozó politikai kompromisszuma.

Az euróövezet tagsági feltételeit, vagyis a Paktum betartását az ún. Maastrichti kritériumok szabják meg :

- az éves költségvetési hiány kevesebb mint a GDP 3%-a; - az államadósság kisebb mint a GDP 60%-a;- az árfolyam stabilitására és az infláció mértékére

vonatkozó kritériumok.

Egy lehetséges válasz a válságra

Visszatérés a 70-es években megfogalmazott elgondolásokhoz Werner-terv (1970), MacDougall-jelentés (1977)

Az egységes pénznem fenntartásához szükség van:- Az euróövezet tagországai között reális gazdasági konvergenciára;- Egy akkora méretű EU-s költségvetésre, amely képes az egységes

pénznemet fenntartani (számítások szerint ez a költségvetés az EU-s GDP 5-10%-a);

- Egy erős politikai konstrukcióra, amely biztosítani tudja a koherenciát és konvergenciát az EU-politikák és a tagországok politikái között.

Valódi, működőképes pénzügyi unió megalkotása

Egy olyan új döntéshozó intézmény létrehozása a gazdaságpolitika területén, amely az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel (Werner-terv)

Az Európai Unió új gazdasági kormányzása

Az új EU-s gazdasági kormányzás a pénzügyi fegyelem és a gazdasági koordináció növekedését célozza.

2010. szeptember 29-én az Európai Bizottság elfogadta azt törvénycsomagot, amely az EU- és az euróövezet gazdasági megerősítésére vonatkozik, és, amely a legambiciózusabb terv a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása óta.

A több jogszabályt tartalmazó csomag fő céljai: - jelentős mértékben erősíteni az európai pénzügyi ágazat felügyeletét; - az EU egészében tartósan javítani a pénzügyi stabilitást;- kellő időben azonosítani a gazdasági/pénzügyi kockázatokat;- sokkal hatékonyabb uniós szintű döntéshozatalt biztosítani rendkívüli helyzetekben, valamint a felügyeletek és a rendszerszabályozó

hatóságok közötti nézeteltérések esetén.

Új pénzügyi felügyeleti rendszer

Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB)

Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA)

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói-Nyugdíj Hatóság (EIOPA)

Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA)

Európai szemeszter (I.)

Olyan uniós gazdaságpolitikai koordinációs ciklus, amely a tagországok költségvetési politikáját, makrogazdasági stabilitását és növekedésösztönzési politikáját követi.

Évente ismétlődő hathónapos időszak (év eleje), amelynek során vizsgálatnak vetik alá a tagállamok költségvetési és strukturális politikáit annak érdekében, hogy rávilágítsanak az uniós iránytól való esetleges eltérésekre és a kibontakozóban lévő egyensúlytalanságokra.

Célja, hogy erősödjön a koordináció a következő évre vonatkozó költségvetési döntések előkészítése idején.

A Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott megkötéseket az európai szemeszter nem változtathatja meg .

Európai szemeszter (II.)

A tagállamok költségvetési bizottságai kötelesek lesznek a Brüsszel által jóváhagyott gazdasági iránymutatásokat belefoglalni saját döntéshozatali folyamatukba.

Az európai szemeszter minden tagországra vonatkozik, a tagállamok már a 2012-es évre vonatkozó költségvetésüket csak azt követően fogadhatják el, hogy megkapták az ECOFIN és az Európai Tanács belegyezését.

Azon tagállamok, amelyek nem veszik figyelembe az európai szemeszter szabályait, szankciókban részesülhetnek. (Az EB blokkolhatja a strukturális és kohéziós alapok folyósítását, ha egy tagállam megszegi a Stabilitási és Növekedési Paktum kritériumait, ugyanakkor kérheti egy kötelező jellegű tartalékalap létrehozását az EU-s hatóságoknál stb.)

Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus

Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) 2013-tól kezdődően Európai Stabilizációs Mechanizmussá változik (European Stability Mechanism, ESM)

Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszköz – 2013-ig működő időszakos eszköz, felhasználhatósága a jelenlegi 250 milliárd euróról a névértékre, 440 milliárd euróra nő

Európai Stabilizációs Mechanizmus – 2013-től állandó mechanizmus, a 700 milliárd eurós névleges kapacitás 80 milliárd euró befizetett alaptőkéből és 620 milliárd eurónyi lehívható tőkéből áll össze.

Megemlítendő a Nemzetközi Valutaalap kezdeményezése “sovereign debt restructuring mechanism” név alatt 2001-ből, amelynek szerepe a csőd szélére jutott országok megsegítése lett volna. A kezdeményezés nem valósult meg.

Versenyképességi Paktum / Euro+

Célja az euróövezet pénzügyi stabilitásának megerősítése, a gazdasági koordináció fokozása.

Tartalmazza az úgynevezett versenyképességi paktumot, hat jogszabály tervezetét, az állandó stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozását és a jelenleg érvényben lévő mentési mechanizmus keretének növelését.

Az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások és célkitűzések rendszerét állítja fel elsősorban a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika terén.

Az Euro+ paktumhoz hat euróövezeten kívüli ország is csatlakozott: Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia. Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia nem csatlakozott a paktumhoz.

Az Európai Tanács 2011. március 25-i döntése elvi jellegű, az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell.

Javaslat a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére (I.)

Az Európai Bizottság közös konszolidált társasági adóalapot javasol az EU több tagállamában is jelen lévő vállalkozások számára.

A vállalatoknak nem kellene minden országban külön-külön adóbevallást benyújtaniuk, hanem a cégcsoportot egy vállalkozásként kezelve elegendő lenne egy adóhatóság előtt eljárni.

A közös adóalap nem lenne kötelező, a vállalatcsoportok szabadon dönthetnének arról, hogy továbbra is a nemzeti, vagy az uniós szabályok szerint határozzák meg a társasági adóalapjukat. (Ha az utóbbi mellett döntenek, ettől a választásuktól öt évig nem térhetnének el.)

A bizottsági javaslat szerint a közös adóalap számításánál továbbra is a nemzeti számviteli beszámolók adatait vennék alapul, de a konszolidált adatokat uniós szinten meghatározott csökkentő és növelő tételekkel korrigálnák.

Javaslat a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére (II.)

A kiszámított adóalapot úgy osztanák meg az érintett tagállamok között, hogy egyenlő súllyal vennék figyelembe az egyes csoporttagokra eső értékesítések volumenét, a munkavállalók számát és az utánuk fizetett járulékokat, valamint a tárgyi eszközök értékét.

Valamennyi tagállam a saját része után a hazai adókulcsnak megfelelően vetné ki a társasági adót, ugyanis az uniós adóalap az adómérték (kulcs) harmonizációjára nem terjed ki.

A Bizottság javaslatát az Európai Unió Tanácsának egyhangú szavazással kell elfogadnia, az Európai Parlamenttel történő konzultáció után. Ha megszületik a vonatkozó irányelv, azt valamennyi tagállamnak be kell építenie saját belső jogába, ami valószínűleg többéves időszakot jelent majd.

Harmonizált uniós adórendszer vagy egymástól eltérő adózási rendszerek versenye

Tanúi lehetünk annak, hogy erősödik az EU gazdasági kormányzása és nagy léptekkel haladunk a hatékonyabb európai koordináció fele.

A tendencia az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja, ami viszont még nem jelent EU-szintű adószabályozást. Utóbbi nehezebben és csupán hosszú évekig tartó folyamat eredményeképpen valósulhat meg.

Több vélemény szerint az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja az egyes tagállamok versenyképességének csökkenéséhez és fiskális felelőtlenséghez vezetne.

Az intézkedést támogató vélemények szerint ellenkezőleg, az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja bátorítaná a versenyképesség növelését és az üzleti környezet javítását.

Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition

Adózási verseny az EU-ban (I.)

Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition

Adózási verseny az EU-ban (II.)

Forrás: European Commission: Taxation trends in the European Union, 2010 Edition

Adózási verseny az EU-ban (III.)

Esettanulmány: Az egykulcsos adó Romániában (I.)

Mellette szóló érvek: Csökkentek az adófizetők adóterhei; Külföldi befektetők érkeztek és új munkahelyek jöttek létre; Az egykulcsos adó jövedelemtöbbletet eredményezett az adófizetők számára,

amit befektetésekre, megtakarításokra vagy fogyasztásra fordítottak; Csökkent a vállalkozások emigrálási kedve kedvezőbb adórendszerű

államokba; Egyszerűsödött az adminisztráció az adófizető és az adóügyi hatóság

szemszögéből is.

Ellene szóló érvek: Az egykulcsos adórendszer szociális szempontból nem méltányos; Az egykulcsos adórendszer polarizálja az adófizetők jövedelmét, így

társadalmi egyenlőtlenségek kiszélesedéséhez vezet; Csökkent az önkormányzati költségvetések részesedése a jövedelemadóból.

Az egykulcsos adó Romániában (II.)

Érvek mellette-ellene:

2005. január – 2008. szeptember között mintegy 150.000 - 370.000 munkahelyet sikerült „kifehéríteni”. Ugyanakkor más okok is hozzájárultak az új munkahelyek létrehozásához.

Az állami költségvetés bevétel növekedése nem volt jelentős, viszont a bevételek csökkenése sem következett be, mint ahogy azt többen előre jelezték (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap 2005).

Az egykulcsos adó Romániában (III.)

A statisztikák azt mutatják, hogy az egykulcsos adó bevetése a közvetlen külföldi befektetések növekedését eredményezte.

A Külföldi Befektetések Romániai Ügynöksége szerint (ARIS), 2006-ban, már egy évvel az egykulcsos adó bevezetése után a külföldi direkt befektetések 57%-kal növekedtek 2004-hez viszonyítva, amikor az adórendszer még progresszív volt.

A külföldi befektetések 2009-ben jegyzett csökkenő szintje a globális pénzügyi és gazdasági válságnak tulajdonítható (Forrás: www.arisinvest.ro).

Az egykulcsos adó Romániában (IV.)

A külföldi közvetlen befektetések alakulása Romániában:

Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Millió euró

1.946 5.183 5.213 9.059 7.250 9.496 3.488

Forrás: Román Nemzeti Bank

Az egykulcsos adó Romániában (V.)

A 16%-os egykulcsos adó egyértelmű versenyelőnyt jelent Románia gazdasága számára.

Ezt az adórendszert rövid- és középtávon meg kell tartani .

Hatásait erősíteni kell a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésével és további olyan intézkedésekkel, amelyek az adó- és illeték fajták számának csökkentése révén az adórendszer egyszerűsítésére irányulnak.

Ezzel párhuzamosan, határozott intézkedéseket kell eszközölni az adófegyelem javítása és az adóalap kiszélesítése céljából.

Következtetések

A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás után, az EU-nak globális versenyképességét erősítő, új gazdaság-növekedési stratégiákat kell kidolgoznia.

A globális versenyképesség erősödését célzó növekedési stratégiák sikerét jelenleg az euróövezeten belüli és kívüli tagállamok eltérő adózási rendszereiből származó szétszórtság gátolja.

Az adóügyi harmonizáció fokozatosan valósággá válik, ezzel a jelenlegi adórendszerből származó versenyelőny országainkban csökkenni fog.

Ugyanakkor a még meglévő versenyképességből származó előnyöket a konvergencia folyamat felgyorsítására kell fordítani.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

www.winklergyula.eu

iuliu.winkler@europarl.europa.eu