Click here to load reader

Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok azonosítása · Veszélyes (hazardous) A DSD ésa DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat. A CLP I. mellékletében megállapított fizikai,

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok azonosítása · Veszélyes (hazardous) A DSD ésa...

  • Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok

    azonosítása

    dr. Cimer Zsolt

  • Tartalom:

    Kémiai biztonság

    Katasztrófavédelmi szabályozás, üzemazonosítás

    Gyakorlati példa

  • XX. század =

    Technológiai katasztrófák százada???

  • XX. század

    legsúlyosabb technológiai katasztrófái

    Mikor Város Ország Ok Halálozások Rang

    1903. december 30. Chicago USA tűz 602 17

    1904. június 13. USA hajóroncsok 1021 12

    1906. március 10. Courrieres Franciaország robbanás 1060 10

    1912. április 14. Atlaszi hajóroncsok 1500 7

    1912. március 05. Sebastien Point Spanyolország? hajóroncsok 500 23

    1914. május 24. St. Lawrence R Kanada hajóroncsok 1024 11

    1915. július 24. Chicago R. USA hajóroncsok 812 15

    1917. december 12. Modaine Franciaország vonatroncsok 550 20

    1917. december 06. Halifax Kanada hajóroncsok 1654 5

    1942. április 26. Manchuria robbanás 1549 6

    1944. április 14. Bombay India robbanás 700 16

    1944. január 16. Leon Spanyolország vonatroncsok 500 26

    1944. március 04. Salerno Italy vonatroncsok 521 21

    1947. április 14. Texas City USA robbanás 500 24

    1947. november 01. Yingkow Kína hajóroncsok 6000 2

    1948. december. 03. Shanghai Kína hajóroncsok 3000 3

    1956. augusztus 07. Cali Kolumbia robbanás 1100 9

    1977. március 27. Tenerife Canary sziget repülőgép lezuhanás 582 18

    1981. január 27. Jáva Tenger Indonézia hajóroncsok 580 19

    1982. november 02. Afganisztán robbanás 1000 13

    1984. december 03. Bhopal India vegyi 6500 1

    1985. augusztus 12. Japán repülő zuhanás 520 22

    1987. április 26. Csernobil Szovjet Unió olvadás 1500 8

    1989. június 03. Urál Szovjet Unió robbanás 500 27

    1993. február 13. Port-au-Prince Haiti hajóroncsok 500 25

    1994. szeptember 08. Esztonia hajóroncsok 900 14

  • Ipari balesetek

    1945-1994

    Ország Balesetek

    száma

    Baleseti

    rangsor

    Halálesetek

    száma

    Halálesetek

    rangsora

    Haláleset /

    baleset

    Súlyosság

    rangsora

    USA 144 1 2241 2 15,5 8

    Japán 30 2 526 5 17,5 6

    India 18 3 4430 1 246,1 1

    NSZK 18 3 158 10 8,8 10

    Mexikó 17 4 848 3 49,9 3

    Franciaország 15 5 236 8 15,7 7

    Olaszország 14 6 260 7 18,6 5

    Brazília 13 7 815 4 62,7 2

    Kína 13 7 454 6 34,9 4

    Egyesült Királyság

    13 7 170 9 13,1 9

  • Ipari balesetek az elmúlt években

    Időpont Város Esemény Kár

    1998. április Coto Donana

    National Park

    toxikus szennyezés

    kikerülése

    élővilág majdnem teljesen

    kipusztult

    2000. január 30. Aurul cég zazari

    derítő

    ciántartalmú

    szennyezés került

    a folyóba

    Lápos, Szamos, Tisza

    folyók élővilága

    majdnem teljesen

    kipusztult

    2000. május 13. Enschede petárdagyárban

    robbanás

    következett be

    10 ember meghalt; 1000

    ember megsérült

    2001. szeptember 21. Toulouse műtrágyagyárban

    robbanás

    következett be

    21 ember meghalt; 700

    ember megsérült

    2007. március 05. Nyitranovák Lőszergyár robbanás 4 ember meghalt; 40 ember megsérült

    2004. augusztus 05 Törökbálint pirotechnikai raktár

    robbanás

    3 ember meghalt; 10

    ember megsérült

    2010. október 4. Ajka Vörösiszap

    katasztrófa

    10 ember meghalt; 150

    ember megsérült

  • Bhopal – 1984. Toulouse – 2001. Ajka – 2010.

    JOGI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA

  • I. Kémiai biztonság

  • Vegyi anyagok

    Év Kereskedelmi

    forgalomban

    lévő vegyi

    anyagok száma

    Regisztrált vegyi

    anyagok száma

    1965 60.000 6.000.000

    1975 70.000 7.000.000

    1985 90.000 9.000.000

    1990 > 100.000 > 10.000.000

    évenként + 400 – 1000 tétel

  • Cél:

    A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros

    hatásainak megfelelő módon történő azonosítása,

    megelőzése, csökkentése, elhárítása.

    Vegyi anyagok

    Veszélyes anyagok Nem veszélyes anyagok

  • KÉMIAI BIZTONSÁG

    Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából

    származó, a környezetet és az ember egészségét károsító

    kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg

    megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely

    egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának

    szükségességét,

  • Veszélyes anyag, veszélyes készítmény

    veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a

    keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a

    veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák

    bármelyikébe besorolható.

  • Szabályozás összefoglalása

    Jogszabályi rendszer

    Nemzetközi szabályok

    adaptálása (EU vállalás)

    Hazai szabályzók

    kialakítása

  • A kémiai biztonság szabályozására három

    rendelkezés volt hatályban 2015. június 01-ig:

    1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

    és végrehajtási utasításai

    2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról,

    értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

    (REACH) szóló rendelet

    3. 2009. január 20-án életbe lépett GHS/CLP rendelet.

  • A veszélyes osztályozására, csomagolására és címkézésre

    vonatkozó 67/548/EGK Irányelv (Dangerous Substances

    Direktíva, DSD), és az 1999/45/EK Irányelv (Dangerous

    Preparations Direktíva, DPD)!!!

    1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

    (REACH)

    1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi Rendelet

    (CLP)

    2000. évi

    XXV. törvény a

    kémiai

    biztonságról és

    végrehajtási

    rendeletei

    (44/2000 Eüm.

    Rendelet!!!)

  • Többek között:

    - Ipari anyagok és készítmények általában

    - Kőolaj és kőolajszármazékok

    - Háztartási anyagok és készítmények

    A törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet

    veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel

    folytatott tevékenységekre terjed ki. A veszélyes anyagok és veszélyes

    keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó

    rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is

    alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen

    mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel –

    különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a

    környezetre.

  • A törvény hatálya nem terjed ki:

    • Radioaktív anyagokra

    • Emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre)

    • Pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre

    • Kozmetikai termékekre

    • Külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre

    • Élelmiszerekre

    • Takarmányokra

    • Növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre

    • Egyebekre (Pl. mérgező harcanyagok stb.)

  • Veszélyes anyagok korábbi osztályozása

    Osztályozási rendszer

    Tűz- és robbanás-

    veszélyesség szerint

    Toxikológiai

    sajátosságok szerint

    Ökotoxikológiai

    sajátosságok

    alapján

  • Bejelentési kötelezettség

    • ÁNTSZ-nek a tevékenységről.

    • OKBI-nek, ha nem szerepel a veszélyes anyag

    jegyzékben.

    • A tevékenységhez a korábbi engedély szükséges, és

    érvényes.

  • Veszélyes anyag, -készítmény

    nyilvántartása

    ETTSZ: Egészségügyi Toxikológiai

    Tájékoztató Szolgálat

    Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

    Levélcím: 1450 Budapest, Pf. 36.

    Tel: 06-80-201-199 (24 órás zöld szám)

    (06-1)-476-6464, (06-1)-476-1138.

    OKBI: Országos Kémiai Biztonsági

    Intézet – kompetens hatóság

    az ÁNTSZ-el közösen.

  • R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve

    a veszélyes készítmények kockázataira utaló

    mondat, illetőleg e mondat sorszáma;

    S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a

    veszélyes készítmények biztonságos használatára

    utaló mondat, illetve e mondat sorszáma;

  • A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

    VÁLTOZÁSA

  • REACH

    A közösségi vegyi anyag szabályozás az évtized második felében

    igen jelentősen átalakult. A jogalkotó munka az EU vegyi

    politikájáról szóló Fehér Könyv 2001. februári kiadásával indult.

    Az Európai Bizottság 2003. október 29-én hozta nyilvánosságra a

    vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és

    korlátozását szabályozó, betűszóval REACH-nek nevezett

    rendelettervezetét, amelyet – hosszas egyeztetést követően – az

    Európai Parlament és az Európai Tanács 1907/2006/EK rendelettel

    fogadott el 2006. december 18-án.

  • REACH célja

    A REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a

    környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal

    kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis a

    vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgál.

    Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és

    adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és

    kereskedelem szereplőire hárulnak..

    A rendelet lehetővé teszi a nemzetközi törekvésekhez való integrációt (pl.

    GHS).

  • A rendelet elsődleges célja, hogy – a meglévő és az új anyagokat

    fokozatosan azonos, átfogó, de igen szigorú szabályok alá vonva –

    biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, a

    fenntartható fejlődést, a versenyképesség és innováció fenntartása,

    javítása mellett.

    Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az anyagokról

    összegyűjtendő adatok dokumentálásáért, hanem az azok

    használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az

    ipar a felelős sőt, a feladatok egy része, és így a felelősség is, kiterjed

    az egész szállítói láncra.

  • A szabályozás elemei közül az egyik legfontosabb a regisztrálás

    kötelezettsége, amely 2008. június 1-jétől főszabály szerint minden

    olyan gyártóra, importálóra vonatkozik, aki legalább évi 1 tonna

    mennyiségben gyárt vagy importál önmagában, keverékben vagy

    árucikkben előforduló anyagot. Az EU-ban csak regisztrált anyag

    gyártható, forgalmazható.

  • REACH

    Az Európai Közösség a REACH működéséhez új szervezeti egységeket hozott létre.

    Főszervezet a Helsinkiben felállított Európai Vegyi-anyag Ügynökség (European

    Chemicals Agency – ECHA). Azok a cégek, melyekre a REACH különböző

    kötelezettségeket ró, közvetlenül az ECHÁ-val veszik fel a kapcsolatot. Módja az

    elektronikus adatközlés (internet.)

    Szintén új szervezeti egység a tagállamonként felállított REACH nemzeti információs

    szolgálatok (helpdeskek) sora, melyek segítenek az érintett cégeknek a rendelet szerinti

    kötelezettségeik azonosításában.

    A rendelet előírásainak „kikényszerítését” és ellenőrzését tagállami szinten kell

    megszervezni, tagállamonként illetékes hatóságok működnek és elsősorban az ECHÁ-

    val állnak kapcsolatban.

  • GHS

    GHS (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) a

    Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere

    az ENSZ új besorolási rendszere.

    Szűkebb értelemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények) osztályozását,

    címkézését és csomagolását szabályozó rendelet, az 1272/2008/EK számú rendelet,

    amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án fogadott el.

    Az Európai Közösség minden tagállamára érvényes szabályozás 2009. január 20-án

    lépett hatályba és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő

    osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK és 1999/45/EK)

    helyébe lép.

    A rendeletet a tárgyát képező osztályozás, címkézés és csomagolás angol szavait

    (classification, labelling and packaging) alapul véve a CLP betűszóval jelölik.

  • CLP

    A rendelet harmonizálja az anyagok és keverékek osztályozására,

    címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályokat,

    alkalmazva az ENSZ-GHS főbb irányelveit és építve az Európai

    Unióban kialakult több mint 40 éves gyakorlatra.

    Arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk osztályozzák

    anyagaikat és keverékeiket, továbbá az osztályozásokat jelentsék

    be az Európa Vegyianyag-ügynökségnek.

    Létrehozza a közösségi szinten harmonizált osztályozással és

    címkézéssel rendelkező anyagok jegyzékét.

    Osztályozási és címkézési jegyzéket állít össze, amely a fent

    említett bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza.

  • CLP időpontok

    Időszak Vegyi termék Osztályozás Bejelentés

    Biztonsági

    adatlap

    Címkézés és

    csomag

    olás

    2009.01.20

    Anyag

    44/2000 44/2000 v. CLP 44/2000 44/2000

    2010.11.30 v. 44/2000 & CLP 44/2000 v. CLP 44/2000 & CLP CLP

    Keverék

    44/2000 - 44/2000 44/2000

    v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

    2010.12.01 Anyag 44/2000 & CLP CLP 44/2000 & CLP CLP

    2015.05.31

    Keverék

    44/2000 - 44/2000 44/2000

    v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

    2015.06.01-től

    Anyag CLP CLP CLP CLP

    Keverék CLP - CLP

  • CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

    Fogalmak DSD / DPD CLP

    Keverék/ek

    A DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat;

    azonos a DPD szerinti „készítmény”

    meghatározásával (a DPD 2. cikke).

    Ez a fogalom a DPD szerinti „készítmény”

    jelentésével azonos jelentésű;

    Meghatározás: „Kettő vagy több anyagot

    tartalmazó keverék vagy oldat” (a CLP 2.

    cikkének 8. pontja). A keverék CLP

    szerinti meghatározása kissé eltér az ENSZ

    GHS szerinti – az EU-n kívül jól

    használható – meghatározástól.

    Készítmény/ek

    Meghatározás: „két vagy több anyagot

    tartalmazó keverék vagy oldat” (a DPD 2.

    cikke).

    A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;

    azonos a CLP szerinti „keverékek”

    meghatározásával.

    Veszélyes

    (hazardous)

    A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt a

    fogalmat.

    A CLP I. mellékletében megállapított

    fizikai, egészségi vagy környezeti

    veszélyekre vonatkozó kritériumoknak

    megfelelő anyag vagy keverék

    veszélyesnek minősül (a CLP 3. cikke).

    Veszélyes

    (dangerous)

    A DSD 2. cikkének (2) bekezdésében

    foglalt veszélyességi kategóriák

    kritériumait teljesítő anyagok vagy

    keverékek.

    A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; a

    REACH és egyéb közösségi jogszabályok

    utalnak azokra a meghatározott CLP

    osztályozásokra, amelyek a „veszélyes”

    (dangerous) korábbi alkalmazási

    területének felelnek meg.

  • CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

    Fogalmak DSD / DPD CLP

    Veszélyességi

    (danger) kategória

    Anyag vagy készítmény

    kockázatának (veszélyének)

    jellege.

    A CLP nem alkalmazza ezt a

    fogalmat; a REACH és egyéb

    közösségi jogszabályok utalnak

    azokra a meghatározott CLP

    osztályozásokra, amelyek a

    „veszélyes” (dangerous) korábbi

    alkalmazási területének felelnek meg.

    Veszélyjel/ek

    Anyag által okozott veszély rövid

    leírása.

    Például „robbanó” vagy „maró”

    Nincs megfelelője a CLP-ben.

    Veszélyszimbólum

    Veszélyes anyag vagy keverék által

    okozott veszély képi megjelenítése

    (a DSD II. melléklete). Például ez a

    szimbólum oxidáló anyagot vagy

    készítményt jelez:

    A CLP-ben nem használják ezt a

    fogalmat ugyanezen jelentéssel;

    helyette a „piktogram” használatos.

    Egyenértékű, de nem mindig azonos a

    CLP szerinti piktogramokkal. Például

    ez a piktogram oxidáló anyagot vagy

    keveréket jelez:

  • CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

    Fogalmak DSD / DPD CLP

    Figyelmeztetés Nincs megfelelője a DSD-ben vagy

    a DPD-ben.

    A „Veszély” vagy „Figyelem”

    szavak jelzik a veszély súlyosságát

    (a CLP 2. cikkének 4. pontja).

    Kockázat-mondat

    (R-mondat)

    Belső veszélyek jelzése (a DSD 23.

    cikke, ahogy a DSD III.

    mellékletében szerepel).

    Például R38: Bőrirritáló hatású

    A CLP nem használja ezt a

    fogalmat; helyette a „figyelmeztető

    mondat” használatos. Egyenértékű,

    de nem mindig azonos a CLP

    szerinti figyelmeztető mondatokkal.

    Például H315: Bőrirritáló hatású

    Figyelmeztető mondat

    A DSD és a DPD nem alkalmazza

    ezt a fogalmat; helyette a

    „kockázat-mondat” használatos.

    Egyenértékű, de nem mindig

    azonos a DSD szerinti kockázat-

    mondatokkal (a DSD 23. cikke,

    ahogyan a DSD III. mellékletében

    szerepel).

    Például R38: Bőrirritáló hatású

    A figyelmeztető mondatok az anyag

    vagy keverék jelentette veszély

    természetét írják le, beleértve adott

    esetben a veszély mértékét is (a

    CLP 2. cikkének 5. pontja).

    Például H315: Bőrirritáló hatású

  • CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

    Fogalmak DSD / DPD CLP

    Biztonsági mondat

    (S-mondat)

    Az anyag biztonságos

    használatával összefüggő

    mondatok (a DSD 23. cikke,

    ahogyan a DSD IV.

    mellékletében szerepel).

    Például S2: Gyermekektől

    elzárva tartandó

    A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;

    helyette az „óvintézkedésre vonatkozó

    mondat” használatos. Egyenértékű, de

    nem mindig azonos a CLP szerinti

    óvintézkedésre vonatkozó mondatokkal.

    Például P102: Gyermekektől elzárva

    tartandó

    Óvintézkedésre

    vonatkozó mondat

    A DSD és a DPD nem

    alkalmazza ezt a fogalmat;

    helyette a „biztonsági mondat”

    használatos. Egyenértékű, de

    nem azonos a DSD szerinti

    biztonsági mondatokkal (a DSD

    10. cikke).

    Például S2: Gyermekektől

    elzárva tartandó

    Egy veszélyes anyag vagy keverék

    használatából vagy ártalmatlanításából

    eredő expozíció káros hatásainak a

    lehető legkisebbre csökkentése vagy

    megelőzése céljából javasolt

    intézkedés(eke)t leíró mondat (a CLP 2.

    cikkének 6. pontja).

    Például P102: Gyermekektől elzárva

    tartandó

  • CLP osztályozásFizikai veszélyek:

    Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., és 1.6. alosztály)

    – Tűzveszélyes gázok (1. és 2. kategória)

    – Tűzveszélyes aeroszolok (1. és 2. kategória)

    – Oxidáló gázok (1. kategória)

    – Nyomás alatt lévő gázok (sűrített gáz, cseppfolyósított gáz, mélyhűtött

    cseppfolyósított gáz, oldott gáz)

    – Tűzveszélyes folyadékok (1., 2. és 3. kategória)

    – Tűzveszélyes szilárd anyagok (1. és 2. kategória)

    – Önreaktív anyagok és keverékek (A., B., C., D., E., F. és G. típusú) (A. és B. típusú)

    – Piroforos folyadékok (1. kategória)

    – Piroforos szilárd anyagok (1. kategória)

    – Önmelegedő anyagok és keverékek (1. és 2. kategória)

    – Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (1., 2. és 3.

    kategória)

    – Oxidáló folyadékok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)

    – Oxidáló szilárd anyagok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)

    – Szerves peroxidok (A., B., C., D., E., F. és G. típus) (A–F. típus)

    – Fémekre korrozív hatású (1. kategória)

  • A veszélyességi csoportokhoz tartozó fogalmak

    A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék

    gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. A lobbanáspont méréséhez

    gyújtóforrás szükséges. A lobbanásponton a gyújtóforrás eltávolításával a folyadék

    gőzének égése leállhat. Valamivel magasabb hőmérséklet a gyulladáspont, amelyen

    a gőzt meggyújtva az a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatosan ég. Kétféle

    lobbanáspont mérést alkalmazunk, a nyílt térit és a zárt térit.

    A nyílt téri lobbanáspontot mérő készülékben a mintát egy fűthető nyitott tégely

    tartalmazza, mely fölé a mérés során bizonyos időközönként lángot adnak. A mért

    lobbanáspont változik a láng folyadékfelülettől mért távolságától függően, és egy

    bizonyos távolság esetén egybe fog esni a gyulladásponttal. A legismertebb

    készüléktípus a Cleveland Open Cup (COC).

    http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klethttp://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%A9konys%C3%A1g_%28k%C3%A9mia%29

  • A zárt téri lobbanáspont mérő berendezéseknek két típusa van: nem egyensúlyi –

    ilyen például a Pensky–Martens, amelynél a folyadék feletti gőz nincs hőmérsékleti

    egyensúlyban a folyadékkal –, illetve egyensúlyi – mint a Small Scale (ismertebb

    nevén Setaflash), melynél a gőz a folyadékkel hőmérsékleti egyensúlyban levőnek

    tekinthető. A mintát tartalmazó tégely mindkét típusnál le van zárva egy fedéllel,

    melyen keresztül be lehet juttatni a gyújtóforrást. Rendes körülmények között a zárt

    tégelyes készülékek alacsonyabb lobbanáspontot mérnek, mint a nyitottak (a

    különbség jellemzően 5-10 °C), és jobb közelítését adják annak a hőmérsékletnek,

    amelynél a gőznyomás eléri az alsó gyulladási határt.

    Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja

    levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.

    Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja

    levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.

  • CLP osztályozás

    Egészségi veszélyek

    - Akut toxicitás (1., 2., 3. és 4. kategória)

    - Bőrmarás / -irritáció (1A., 1B., 1C. és 2. kategória)

    - Súlyos szemkárosodás / szemirritáció (1. és 2. kategória)

    - Légzőszervi és bőrszenzibilizáció (1. kategória)

    - Csírasejt-mutagenitás (1A., 1B. és 2. kategória)

    - Rákkeltő hatás (1A., 1B. és 2. kategória)

    - Reprodukciós toxicitás (1A., 1B. és 2. kategória) D és külön kategória a szoptatásra

    gyakorolt és a szoptatás útján fellépő hatások számára

    - Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció (1. és 2. kategória) és (3. kategória

    kizárólag narkotikus hatások és légúti irritáció)

    - Célszervi toxicitás (STOT) – ismétlődő expozíció (1. és 2. kategória)

    - Aspirációs veszély (1. kategória)

  • Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja meg,

    hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok

    (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire

    mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg

    élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. Az LD50 értékeket többféle módon adhatják

    meg. A kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált anyagot. A

    fajok különböző LD50 értéke nagyban különbözik egymástól. Egy patkány vagy egy egér

    értékéből nem következtethetünk emberére a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja,

    hogy a vizsgált alanyok 50%-át megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy

    adott alany nem halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös

    mennyiségét is.

    Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy az

    adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt

    a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50

    értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra

    alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Anyaghttp://hu.wikipedia.org/wiki/Mennyis%C3%A9ghttp://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatokhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Patk%C3%A1nyhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Anyaghttp://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatokhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Patk%C3%A1ny

  • IDLH-érték (Immediate Dangerous to Life and Health): Az IDLH azt a

    károsanyag-koncentrációt határozza meg, amelynél 30 perces behatás után a

    veszélytől való menekülésnek nincs akadálya, és nem keletkezik maradandó

    egészségkárosodás.

    ERPG-értékek (Emergency Response Planning Guide):

    ERPG-1: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után legfeljebb

    enyhe, átmeneti hatást okoz.

    ERPG-2: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után nem okoz

    visszafordíthatatlan egészségkárosodást.

    ERPG-3: Olyan maximális koncentráció, amelynek egy órás koncentráció után

    nincsenek életveszélyes következményei.

  • Expozíciós út 1.kat. 2.kat. 3.kat. 4.kat.

    Szájon át

    (mg/testtömeg kg)

    ATE ≤ 5 5

  • CLP osztályozás

    Környezeti veszélyek

    - Veszélyes a vízi környezetre (1. akut

    kategória, 1., 2., 3. és 4. krónikus kategória)

    - Az ózonrétegre veszélyes

  • Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos

    olyan kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott

    figyelmeztető mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az

    európai döntéshozók kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus

    figyelmeztető mondat fajtát, amelyet EUH jelöléssel látnak el.

  • CLP osztályozás példa

  • CLP osztályozás példa

  • Biztonsági adatlap

    1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége

    2. Összetétel

    3. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, R és S mondatok)

    4. Elsősegélynyújtás

    5. Tűzveszélyesség, tűzoltás

    6. Óvintézkedés baleset esetén

    7. Kezelés és tárolás

    8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei

  • Biztonsági adatlap

    9. Fizikai, kémiai jellemzők

    10. Stabilitás és reakciókészség

    11. Toxikológiai információk

    12. Ökotoxikológiai adatok

    13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás

    14. Szállításra vonatkozó előírások

    15. Szabályozási információk

    16. Egyéb

  • Következmény

    Minden olyan szabályozást, ahol valamilyen műszaki

    kritériumrendszer a veszélyes anyagok osztályozási

    rendszeréhez (44/2000 EüM. Rendelet) kötődik felül

    kell vizsgálni az új szabályozás tekintetében.

    Pl.: OTSZ, Seveso stb.

  • A KATASZTRÓFAVÉDLEM IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS

    ÜZEMAZONOSÍTÁS

  • Katasztrófavédelem tevékenységi köre

    Tevekénységi köre:

    1. Tűzvédelem:

    - Tűz megelőzés

    - Tűz események kezelése

    - Tűzvizsgálatok

    2. Polgári védelem

    - Természeti katasztrófák elhárítása

    3. Iparbiztonság

    - Veszélyes ipari üzemek engedélyezése

    - Veszélyes áru szállítás ellenőrzése

    - Kritikus infrastruktúra védelem

    4. Vízügy: 2014. szeptember 10-től

    5. Egyéb: Gázkészülékek ellenőrzése, kémények ellenőrzése

  • Gazdálkodó szervezet

    Felső küszöbértékű

    Alsó küszöbértékű

    Küszöbérték alatti

    Gazdálkodó szervezet

    Kiemelten kezelendő létesítmény.

    Biztonsági jelentés

    Biztonsági elemzés

    Súlyos Káresemény

    Elhárítási Terv

    Nem tartozik a hatály alá

  • 2004. évi statisztika

    215 üzem azonosítás

    54 felső

    küszöbértékű

    68 alsó

    küszöbértékű

    93 nem

    tartozik a

    Kat.tv hatálya

    alá

    122 üzem

  • Magyarországon összesen 231 Seveso II. Irányelv hatálya alá

    tartozó üzem működik, melyből 134 db üzem alsó-, 97 db üzem

    felső küszöbértékű-, 555 db küszöbérték alatti üzemnek minősül.

    2014. évi statisztika

  • EU statisztika

  • 2011. évi CXXVIII. törvény

    Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása

    alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal

    foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó

    infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény

    végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő

    mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

    Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben

    meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény,

    akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy

    hulladék formájában

  • A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során

    meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-

    küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.

    Üzemazonosítás

  • A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz.

    melléklete tartalmazza.

    Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk

    tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza.

    A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk

    tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.

  • Üzemazonosítás egy veszélyes anyag jelenléte esetén

    1. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes

    tömege eléri vagy meghaladja az Rendelet 1. melléklet 1. vagy 2.

    táblázat C oszlopában meghatározott értéket, akkor a veszélyes

    anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű.

    2. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes

    anyag tömege eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott

    értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a

    veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű.

    3. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag tömege eléri vagy meghaladja

    a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték

    alatti üzemnek minősül.

    4. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben több veszélyes anyag

    van jelen, akkor az összegzési szabályt kell alkalmazni.

  • Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes

    anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a

    veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe:

    Ha az alábbi összeg:

    q1/Q1+q2/Q2+q3/Q3+... > 1,

    akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű.

    A megadott képletben:

    qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba

    tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

    Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2.

    oszlop);

    a felső küszöbértékű üzem azonosításakor, vagy

    Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3.

    oszlop).

  • Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti

    veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell

    alkalmazni:

    1. a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós

    útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1.

    kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi

    osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

    2. a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes

    gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív

    anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok

    vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8.

    veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

    3. a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy

    krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat

    E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

  • Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy

    egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy

    meghaladja a felső küszöbértékét.

  • A szabályozás hatálya változik: tevékenység alapján

    „Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás,

    készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a

    szállítókonténerek közúti, vasúti, vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő

    átrakását.”

    VÁLTOZÁSOK RÉSZLETEKBEN I.

  • MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ

    KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEM

    A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti

    összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag

    mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a

    mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem

    esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó

    technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18.

    sora szerinti veszélyes anyag.

  • B/1. adatlap:

    1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:

    2. Üzemeltető neve:

    3. Üzemeltető székhelye:

    4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól):

    5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:

    6. Az üzem levelezési címe:

    7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):

    8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet):

    9. Fax (központi):

    10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása:

    11. Vezető levelezési címe:

    12. Vezető e-mail címe:

    13. Vezető telefonszáma, fax száma:

    14. Vezető mobiltelefon száma:

    15. Kapcsolattartó neve, beosztása:

    16. Kapcsolattartó e-mail címe:

    17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:

    18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma:

    19. Meghatalmazott neve, beosztása:

    20. Meghatalmazott e-mail címe:

    21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma:

    22. Meghatalmazott mobiltelefon száma:

    23. GPS koordináta:

  • ÜZEMI INFORMÁCIÓK

    I. ÜZEM KÖRNYEZETE

    1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra

    szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)

    2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)

    3. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter)

    4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)

    5. Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága,

    amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy

    következményeit (méter) (tételesen felsorolva)

    II. ÜZEM

    Jelenlévő személyek száma

    1. Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó

    nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)

    Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei

    2. Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok

    jelenléte (igen/nem)

    3. Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok

    jelenléte (igen/nem)

    4. Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem)

    5. Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

  • Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos

    káresemény elhárítási terv készítését kell előírni:

    1. az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó

    veszélyes anyagok jelenléte;

    2. az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó

    veszélyes anyagok jelenléte;

    3. veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a

    palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb,

    propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást,

    beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

    4. nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó

    technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást,

    valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt

    tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó

    technológiai berendezéseket.

  • Nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha

    az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:

    1. a küszöbérték alatti üzem határától számítva

    – aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló

    építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,

    – ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200

    méter, és

    – ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb,

    mint 100 méter, és

    2. az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan

    tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.

    3. emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás

    esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és

    4. a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet

    1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

  • Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok

    azonosítása

  • Gazdálkodó szervezet

    Felső küszöbértékű

    Alsó küszöbértékű

    Küszöbérték alatti

    Gazdálkodó szervezet

    Kiemelten kezelendő létesítmény.

    Biztonsági jelentés

    Biztonsági elemzés

    Súlyos Káresemény

    Elhárítási Terv

    Nem tartozik a hatály alá

  • Veszélyes anyag

    A 219/2011. Korm. rendelet 1. melléklet:

    1. Nevesített veszélyes anyagok (2. táblázat)

    2. Osztályba sorolt veszélyes anyagok (1. táblázat)

    Osztályba sorolás H mondatok alapján.

    H mondat a biztonsági adatlap.

  • Biztonsági adatlap

    1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége

    2. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, H és P mondatok)

    3. Összetétel

    4. Elsősegélynyújtás

    5. Tűzveszélyesség, tűzoltás

    6. Óvintézkedés baleset esetén

    7. Kezelés és tárolás

    8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei

  • A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során

    meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-

    küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.

    Üzemazonosítás

  • A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz.

    melléklete tartalmazza.

    Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk

    tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza.

    A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk

    tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.

  • Üzemazonosítás lépései

    1. Bekérem az anyagok biztonsági adatlapját, mennyiségét (tömeg)

    2. Megnézem nevesített anyag-e. Ha igen, akkor a továbbiakban a hozzátartozó

    küszöbértékkel számolok. Megnézem, hogy az anyag egészségügyi, fizikai vagy

    környezeti veszélyt jelent-e.

    3. Ha nem nevesített, megnézem, hogy a „H” mondat alapján osztályba sorolható-e. Egy

    anyag több osztályba is sorolható, attól függően, hogy az anyag egészségügyi, fizikai

    vagy környezeti veszélyt jelent-e. (Mások a küszöbértékek.)

    4. Összegzés szabályt alkalmazom: az azonos veszélyt jelentő anyagok mennyiség /

    küszöbérték hányadosát összegzem.

    5. Értékelés:

    1. ha az alsó küszöbértékre elvégzett bármelyik hányados (egészségügyi, fizikai vagy

    környezeti veszély) nagyobb mint 0,25 és kisebb mint 1, akkor küszöbérték alatti az üzem.

    Ha nagyobb mint 1, akkor alsó küszöbértékű.

    2. ha a felső küszöbértékre elvégzett bármelyik hányados (egészségügyi, fizikai vagy

    környezeti veszély) nagyobb mint 1, akkor felső küszöbértékű.

  • Köszönöm a figyelmet!