Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok

azonosítása

dr. Cimer Zsolt

Tartalom:

Kémiai biztonság

Katasztrófavédelmi szabályozás, üzemazonosítás

Gyakorlati példa

XX. század =

Technológiai katasztrófák százada???

XX. század

legsúlyosabb technológiai katasztrófái

Mikor Város Ország Ok Halálozások Rang

1903. december 30. Chicago USA tűz 602 17

1904. június 13. USA hajóroncsok 1021 12

1906. március 10. Courrieres Franciaország robbanás 1060 10

1912. április 14. Atlaszi hajóroncsok 1500 7

1912. március 05. Sebastien Point Spanyolország? hajóroncsok 500 23

1914. május 24. St. Lawrence R Kanada hajóroncsok 1024 11

1915. július 24. Chicago R. USA hajóroncsok 812 15

1917. december 12. Modaine Franciaország vonatroncsok 550 20

1917. december 06. Halifax Kanada hajóroncsok 1654 5

1942. április 26. Manchuria robbanás 1549 6

1944. április 14. Bombay India robbanás 700 16

1944. január 16. Leon Spanyolország vonatroncsok 500 26

1944. március 04. Salerno Italy vonatroncsok 521 21

1947. április 14. Texas City USA robbanás 500 24

1947. november 01. Yingkow Kína hajóroncsok 6000 2

1948. december. 03. Shanghai Kína hajóroncsok 3000 3

1956. augusztus 07. Cali Kolumbia robbanás 1100 9

1977. március 27. Tenerife Canary sziget repülőgép lezuhanás 582 18

1981. január 27. Jáva Tenger Indonézia hajóroncsok 580 19

1982. november 02. Afganisztán robbanás 1000 13

1984. december 03. Bhopal India vegyi 6500 1

1985. augusztus 12. Japán repülő zuhanás 520 22

1987. április 26. Csernobil Szovjet Unió olvadás 1500 8

1989. június 03. Urál Szovjet Unió robbanás 500 27

1993. február 13. Port-au-Prince Haiti hajóroncsok 500 25

1994. szeptember 08. Esztonia hajóroncsok 900 14

Ipari balesetek

1945-1994

Ország Balesetek

száma

Baleseti

rangsor

Halálesetek

száma

Halálesetek

rangsora

Haláleset /

baleset

Súlyosság

rangsora

USA 144 1 2241 2 15,5 8

Japán 30 2 526 5 17,5 6

India 18 3 4430 1 246,1 1

NSZK 18 3 158 10 8,8 10

Mexikó 17 4 848 3 49,9 3

Franciaország 15 5 236 8 15,7 7

Olaszország 14 6 260 7 18,6 5

Brazília 13 7 815 4 62,7 2

Kína 13 7 454 6 34,9 4

Egyesült Királyság

13 7 170 9 13,1 9

Ipari balesetek az elmúlt években

Időpont Város Esemény Kár

1998. április Coto Donana

National Park

toxikus szennyezés

kikerülése

élővilág majdnem teljesen

kipusztult

2000. január 30. Aurul cég zazari

derítő

ciántartalmú

szennyezés került

a folyóba

Lápos, Szamos, Tisza

folyók élővilága

majdnem teljesen

kipusztult

2000. május 13. Enschede petárdagyárban

robbanás

következett be

10 ember meghalt; 1000

ember megsérült

2001. szeptember 21. Toulouse műtrágyagyárban

robbanás

következett be

21 ember meghalt; 700

ember megsérült

2007. március 05. Nyitranovák Lőszergyár robbanás 4 ember meghalt; 40

ember megsérült

2004. augusztus 05 Törökbálint pirotechnikai raktár

robbanás

3 ember meghalt; 10

ember megsérült

2010. október 4. Ajka Vörösiszap

katasztrófa

10 ember meghalt; 150

ember megsérült

Bhopal – 1984. Toulouse – 2001. Ajka – 2010.

JOGI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA

I. Kémiai biztonság

Vegyi anyagok

Év Kereskedelmi

forgalomban

lévő vegyi

anyagok száma

Regisztrált vegyi

anyagok száma

1965 60.000 6.000.000

1975 70.000 7.000.000

1985 90.000 9.000.000

1990 > 100.000 > 10.000.000

évenként + 400 – 1000 tétel

Cél:

A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros

hatásainak megfelelő módon történő azonosítása,

megelőzése, csökkentése, elhárítása.

Vegyi anyagok

Veszélyes anyagok Nem veszélyes anyagok

KÉMIAI BIZTONSÁG

Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából

származó, a környezetet és az ember egészségét károsító

kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg

megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely

egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának

szükségességét,

Veszélyes anyag, veszélyes készítmény

veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a

keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a

veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák

bármelyikébe besorolható.

Szabályozás összefoglalása

Jogszabályi rendszer

Nemzetközi szabályok

adaptálása (EU vállalás)

Hazai szabályzók

kialakítása

A kémiai biztonság szabályozására három

rendelkezés volt hatályban 2015. június 01-ig:

1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

és végrehajtási utasításai

2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról,

értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

(REACH) szóló rendelet

3. 2009. január 20-án életbe lépett GHS/CLP rendelet.

A veszélyes osztályozására, csomagolására és címkézésre

vonatkozó 67/548/EGK Irányelv (Dangerous Substances

Direktíva, DSD), és az 1999/45/EK Irányelv (Dangerous

Preparations Direktíva, DPD)!!!

1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

(REACH)

1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi Rendelet

(CLP)

2000. évi

XXV. törvény a

kémiai

biztonságról és

végrehajtási

rendeletei

(44/2000 Eüm.

Rendelet!!!)

Többek között:

- Ipari anyagok és készítmények általában

- Kőolaj és kőolajszármazékok

- Háztartási anyagok és készítmények

A törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet

veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel

folytatott tevékenységekre terjed ki. A veszélyes anyagok és veszélyes

keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó

rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is

alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen

mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel –

különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a

környezetre.

A törvény hatálya nem terjed ki:

• Radioaktív anyagokra

• Emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre)

• Pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre

• Kozmetikai termékekre

• Külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre

• Élelmiszerekre

• Takarmányokra

• Növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre

• Egyebekre (Pl. mérgező harcanyagok stb.)

Veszélyes anyagok korábbi osztályozása

Osztályozási rendszer

Tűz- és robbanás-

veszélyesség szerint

Toxikológiai

sajátosságok szerint

Ökotoxikológiai

sajátosságok

alapján

Bejelentési kötelezettség

• ÁNTSZ-nek a tevékenységről.

• OKBI-nek, ha nem szerepel a veszélyes anyag

jegyzékben.

• A tevékenységhez a korábbi engedély szükséges, és

érvényes.

Veszélyes anyag, -készítmény

nyilvántartása

ETTSZ: Egészségügyi Toxikológiai

Tájékoztató Szolgálat

Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Levélcím: 1450 Budapest, Pf. 36.

Tel: 06-80-201-199 (24 órás zöld szám)

(06-1)-476-6464, (06-1)-476-1138.

OKBI: Országos Kémiai Biztonsági

Intézet – kompetens hatóság

az ÁNTSZ-el közösen.

R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve

a veszélyes készítmények kockázataira utaló

mondat, illetőleg e mondat sorszáma;

S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a

veszélyes készítmények biztonságos használatára

utaló mondat, illetve e mondat sorszáma;

A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

VÁLTOZÁSA

REACH

A közösségi vegyi anyag szabályozás az évtized második felében

igen jelentősen átalakult. A jogalkotó munka az EU vegyi

politikájáról szóló Fehér Könyv 2001. februári kiadásával indult.

Az Európai Bizottság 2003. október 29-én hozta nyilvánosságra a

vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és

korlátozását szabályozó, betűszóval REACH-nek nevezett

rendelettervezetét, amelyet – hosszas egyeztetést követően – az

Európai Parlament és az Európai Tanács 1907/2006/EK rendelettel

fogadott el 2006. december 18-án.

REACH célja

A REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a

környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal

kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis a

vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgál.

Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és

adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és

kereskedelem szereplőire hárulnak..

A rendelet lehetővé teszi a nemzetközi törekvésekhez való integrációt (pl.

GHS).

A rendelet elsődleges célja, hogy – a meglévő és az új anyagokat

fokozatosan azonos, átfogó, de igen szigorú szabályok alá vonva –

biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, a

fenntartható fejlődést, a versenyképesség és innováció fenntartása,

javítása mellett.

Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az anyagokról

összegyűjtendő adatok dokumentálásáért, hanem az azok

használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az

ipar a felelős sőt, a feladatok egy része, és így a felelősség is, kiterjed

az egész szállítói láncra.

A szabályozás elemei közül az egyik legfontosabb a regisztrálás

kötelezettsége, amely 2008. június 1-jétől főszabály szerint minden

olyan gyártóra, importálóra vonatkozik, aki legalább évi 1 tonna

mennyiségben gyárt vagy importál önmagában, keverékben vagy

árucikkben előforduló anyagot. Az EU-ban csak regisztrált anyag

gyártható, forgalmazható.

REACH

Az Európai Közösség a REACH működéséhez új szervezeti egységeket hozott létre.

Főszervezet a Helsinkiben felállított Európai Vegyi-anyag Ügynökség (European

Chemicals Agency – ECHA). Azok a cégek, melyekre a REACH különböző

kötelezettségeket ró, közvetlenül az ECHÁ-val veszik fel a kapcsolatot. Módja az

elektronikus adatközlés (internet.)

Szintén új szervezeti egység a tagállamonként felállított REACH nemzeti információs

szolgálatok (helpdeskek) sora, melyek segítenek az érintett cégeknek a rendelet szerinti

kötelezettségeik azonosításában.

A rendelet előírásainak „kikényszerítését” és ellenőrzését tagállami szinten kell

megszervezni, tagállamonként illetékes hatóságok működnek és elsősorban az ECHÁ-

val állnak kapcsolatban.

GHS

GHS (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) a

Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere

az ENSZ új besorolási rendszere.

Szűkebb értelemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények) osztályozását,

címkézését és csomagolását szabályozó rendelet, az 1272/2008/EK számú rendelet,

amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án fogadott el.

Az Európai Közösség minden tagállamára érvényes szabályozás 2009. január 20-án

lépett hatályba és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő

osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK és 1999/45/EK)

helyébe lép.

A rendeletet a tárgyát képező osztályozás, címkézés és csomagolás angol szavait

(classification, labelling and packaging) alapul véve a CLP betűszóval jelölik.

CLP

A rendelet harmonizálja az anyagok és keverékek osztályozására,

címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályokat,

alkalmazva az ENSZ-GHS főbb irányelveit és építve az Európai

Unióban kialakult több mint 40 éves gyakorlatra.

Arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk osztályozzák

anyagaikat és keverékeiket, továbbá az osztályozásokat jelentsék

be az Európa Vegyianyag-ügynökségnek.

Létrehozza a közösségi szinten harmonizált osztályozással és

címkézéssel rendelkező anyagok jegyzékét.

Osztályozási és címkézési jegyzéket állít össze, amely a fent

említett bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza.

CLP időpontok

Időszak Vegyi termék Osztályozás Bejelentés

Biztonsági

adatlap

Címkézés és

csomag

olás

2009.01.20

Anyag

44/2000 44/2000 v. CLP 44/2000 44/2000

2010.11.30 v. 44/2000 & CLP 44/2000 v. CLP 44/2000 & CLP CLP

Keverék

44/2000 - 44/2000 44/2000

v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

2010.12.01 Anyag 44/2000 & CLP CLP 44/2000 & CLP CLP

2015.05.31

Keverék

44/2000 - 44/2000 44/2000

v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

2015.06.01-től

Anyag CLP CLP CLP CLP

Keverék CLP - CLP

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP

Keverék/ek

A DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat;

azonos a DPD szerinti „készítmény”

meghatározásával (a DPD 2. cikke).

Ez a fogalom a DPD szerinti „készítmény”

jelentésével azonos jelentésű;

Meghatározás: „Kettő vagy több anyagot

tartalmazó keverék vagy oldat” (a CLP 2.

cikkének 8. pontja). A keverék CLP

szerinti meghatározása kissé eltér az ENSZ

GHS szerinti – az EU-n kívül jól

használható – meghatározástól.

Készítmény/ek

Meghatározás: „két vagy több anyagot

tartalmazó keverék vagy oldat” (a DPD 2.

cikke).

A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;

azonos a CLP szerinti „keverékek”

meghatározásával.

Veszélyes

(hazardous)

A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt a

fogalmat.

A CLP I. mellékletében megállapított

fizikai, egészségi vagy környezeti

veszélyekre vonatkozó kritériumoknak

megfelelő anyag vagy keverék

veszélyesnek minősül (a CLP 3. cikke).

Veszélyes

(dangerous)

A DSD 2. cikkének (2) bekezdésében

foglalt veszélyességi kategóriák

kritériumait teljesítő anyagok vagy

keverékek.

A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; a

REACH és egyéb közösségi jogszabályok

utalnak azokra a meghatározott CLP

osztályozásokra, amelyek a „veszélyes”

(dangerous) korábbi alkalmazási

területének felelnek meg.

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP

Veszélyességi

(danger) kategória

Anyag vagy készítmény

kockázatának (veszélyének)

jellege.

A CLP nem alkalmazza ezt a

fogalmat; a REACH és egyéb

közösségi jogszabályok utalnak

azokra a meghatározott CLP

osztályozásokra, amelyek a

„veszélyes” (dangerous) korábbi

alkalmazási területének felelnek meg.

Veszélyjel/ek

Anyag által okozott veszély rövid

leírása.

Például „robbanó” vagy „maró”

Nincs megfelelője a CLP-ben.

Veszélyszimbólum

Veszélyes anyag vagy keverék által

okozott veszély képi megjelenítése

(a DSD II. melléklete). Például ez a

szimbólum oxidáló anyagot vagy

készítményt jelez:

A CLP-ben nem használják ezt a

fogalmat ugyanezen jelentéssel;

helyette a „piktogram” használatos.

Egyenértékű, de nem mindig azonos a

CLP szerinti piktogramokkal. Például

ez a piktogram oxidáló anyagot vagy

keveréket jelez:

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP

Figyelmeztetés Nincs megfelelője a DSD-ben vagy

a DPD-ben.

A „Veszély” vagy „Figyelem”

szavak jelzik a veszély súlyosságát

(a CLP 2. cikkének 4. pontja).

Kockázat-mondat

(R-mondat)

Belső veszélyek jelzése (a DSD 23.

cikke, ahogy a DSD III.

mellékletében szerepel).

Például R38: Bőrirritáló hatású

A CLP nem használja ezt a

fogalmat; helyette a „figyelmeztető

mondat” használatos. Egyenértékű,

de nem mindig azonos a CLP

szerinti figyelmeztető mondatokkal.

Például H315: Bőrirritáló hatású

Figyelmeztető mondat

A DSD és a DPD nem alkalmazza

ezt a fogalmat; helyette a

„kockázat-mondat” használatos.

Egyenértékű, de nem mindig

azonos a DSD szerinti kockázat-

mondatokkal (a DSD 23. cikke,

ahogyan a DSD III. mellékletében

szerepel).

Például R38: Bőrirritáló hatású

A figyelmeztető mondatok az anyag

vagy keverék jelentette veszély

természetét írják le, beleértve adott

esetben a veszély mértékét is (a

CLP 2. cikkének 5. pontja).

Például H315: Bőrirritáló hatású

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP

Biztonsági mondat

(S-mondat)

Az anyag biztonságos

használatával összefüggő

mondatok (a DSD 23. cikke,

ahogyan a DSD IV.

mellékletében szerepel).

Például S2: Gyermekektől

elzárva tartandó

A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;

helyette az „óvintézkedésre vonatkozó

mondat” használatos. Egyenértékű, de

nem mindig azonos a CLP szerinti

óvintézkedésre vonatkozó mondatokkal.

Például P102: Gyermekektől elzárva

tartandó

Óvintézkedésre

vonatkozó mondat

A DSD és a DPD nem

alkalmazza ezt a fogalmat;

helyette a „biztonsági mondat”

használatos. Egyenértékű, de

nem azonos a DSD szerinti

biztonsági mondatokkal (a DSD

10. cikke).

Például S2: Gyermekektől

elzárva tartandó

Egy veszélyes anyag vagy keverék

használatából vagy ártalmatlanításából

eredő expozíció káros hatásainak a

lehető legkisebbre csökkentése vagy

megelőzése céljából javasolt

intézkedés(eke)t leíró mondat (a CLP 2.

cikkének 6. pontja).

Például P102: Gyermekektől elzárva

tartandó

CLP osztályozásFizikai veszélyek:

Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., és 1.6. alosztály)

– Tűzveszélyes gázok (1. és 2. kategória)

– Tűzveszélyes aeroszolok (1. és 2. kategória)

– Oxidáló gázok (1. kategória)

– Nyomás alatt lévő gázok (sűrített gáz, cseppfolyósított gáz, mélyhűtött

cseppfolyósított gáz, oldott gáz)

– Tűzveszélyes folyadékok (1., 2. és 3. kategória)

– Tűzveszélyes szilárd anyagok (1. és 2. kategória)

– Önreaktív anyagok és keverékek (A., B., C., D., E., F. és G. típusú) (A. és B. típusú)

– Piroforos folyadékok (1. kategória)

– Piroforos szilárd anyagok (1. kategória)

– Önmelegedő anyagok és keverékek (1. és 2. kategória)

– Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (1., 2. és 3.

kategória)

– Oxidáló folyadékok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)

– Oxidáló szilárd anyagok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)

– Szerves peroxidok (A., B., C., D., E., F. és G. típus) (A–F. típus)

– Fémekre korrozív hatású (1. kategória)

A veszélyességi csoportokhoz tartozó fogalmak

A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék

gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. A lobbanáspont méréséhez

gyújtóforrás szükséges. A lobbanásponton a gyújtóforrás eltávolításával a folyadék

gőzének égése leállhat. Valamivel magasabb hőmérséklet a gyulladáspont, amelyen

a gőzt meggyújtva az a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatosan ég. Kétféle

lobbanáspont mérést alkalmazunk, a nyílt térit és a zárt térit.

A nyílt téri lobbanáspontot mérő készülékben a mintát egy fűthető nyitott tégely

tartalmazza, mely fölé a mérés során bizonyos időközönként lángot adnak. A mért

lobbanáspont változik a láng folyadékfelülettől mért távolságától függően, és egy

bizonyos távolság esetén egybe fog esni a gyulladásponttal. A legismertebb

készüléktípus a Cleveland Open Cup (COC).

A zárt téri lobbanáspont mérő berendezéseknek két típusa van: nem egyensúlyi –

ilyen például a Pensky–Martens, amelynél a folyadék feletti gőz nincs hőmérsékleti

egyensúlyban a folyadékkal –, illetve egyensúlyi – mint a Small Scale (ismertebb

nevén Setaflash), melynél a gőz a folyadékkel hőmérsékleti egyensúlyban levőnek

tekinthető. A mintát tartalmazó tégely mindkét típusnál le van zárva egy fedéllel,

melyen keresztül be lehet juttatni a gyújtóforrást. Rendes körülmények között a zárt

tégelyes készülékek alacsonyabb lobbanáspontot mérnek, mint a nyitottak (a

különbség jellemzően 5-10 °C), és jobb közelítését adják annak a hőmérsékletnek,

amelynél a gőznyomás eléri az alsó gyulladási határt.

Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja

levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.

Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja

levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.

CLP osztályozás

Egészségi veszélyek

- Akut toxicitás (1., 2., 3. és 4. kategória)

- Bőrmarás / -irritáció (1A., 1B., 1C. és 2. kategória)

- Súlyos szemkárosodás / szemirritáció (1. és 2. kategória)

- Légzőszervi és bőrszenzibilizáció (1. kategória)

- Csírasejt-mutagenitás (1A., 1B. és 2. kategória)

- Rákkeltő hatás (1A., 1B. és 2. kategória)

- Reprodukciós toxicitás (1A., 1B. és 2. kategória) D és külön kategória a szoptatásra

gyakorolt és a szoptatás útján fellépő hatások számára

- Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció (1. és 2. kategória) és (3. kategória

kizárólag narkotikus hatások és légúti irritáció)

- Célszervi toxicitás (STOT) – ismétlődő expozíció (1. és 2. kategória)

- Aspirációs veszély (1. kategória)

Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja meg,

hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok

(általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire

mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg

élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. Az LD50 értékeket többféle módon adhatják

meg. A kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált anyagot. A

fajok különböző LD50 értéke nagyban különbözik egymástól. Egy patkány vagy egy egér

értékéből nem következtethetünk emberére a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja,

hogy a vizsgált alanyok 50%-át megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy

adott alany nem halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös

mennyiségét is.

Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy az

adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt

a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50

értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra

alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.

IDLH-érték (Immediate Dangerous to Life and Health): Az IDLH azt a

károsanyag-koncentrációt határozza meg, amelynél 30 perces behatás után a

veszélytől való menekülésnek nincs akadálya, és nem keletkezik maradandó

egészségkárosodás.

ERPG-értékek (Emergency Response Planning Guide):

ERPG-1: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után legfeljebb

enyhe, átmeneti hatást okoz.

ERPG-2: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után nem okoz

visszafordíthatatlan egészségkárosodást.

ERPG-3: Olyan maximális koncentráció, amelynek egy órás koncentráció után

nincsenek életveszélyes következményei.

Expozíciós út 1.kat. 2.kat. 3.kat. 4.kat.

Szájon át

(mg/testtömeg kg)

ATE ≤ 5 5<ATE≤ 50 50 <ATE ≤ 300 300<ATE≤

2000

Bőrön át

(mg/testtömeg kg)

ATE ≤50 50<ATE≤200 200<ATE≤ 1000 1000<ATE≤

2000

Gázok (ppmV) ATE ≤100 100<ATE≤500 500<ATE ≤ 2500 2500<ATE≤

20000

Gőzök (mg/l) ATE ≤ 0,5 0,5<ATE≤ 2,0 2,0 <ATE ≤ 10,0 10,0<ATE≤

20,0

Porok és ködök

(mg/l)

ATE≤0,05 0,05<ATE≤0,5 0,5 <ATE ≤ 1,0 1,0 <ATE ≤

5,0

ATE: becsült akut toxicitási érték

CLP osztályozás

Környezeti veszélyek

- Veszélyes a vízi környezetre (1. akut

kategória, 1., 2., 3. és 4. krónikus kategória)

- Az ózonrétegre veszélyes

Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos

olyan kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott

figyelmeztető mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az

európai döntéshozók kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus

figyelmeztető mondat fajtát, amelyet EUH jelöléssel látnak el.

CLP osztályozás példa

CLP osztályozás példa

Biztonsági adatlap

1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége

2. Összetétel

3. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, R és S mondatok)

4. Elsősegélynyújtás

5. Tűzveszélyesség, tűzoltás

6. Óvintézkedés baleset esetén

7. Kezelés és tárolás

8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei

Biztonsági adatlap

9. Fizikai, kémiai jellemzők

10. Stabilitás és reakciókészség

11. Toxikológiai információk

12. Ökotoxikológiai adatok

13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás

14. Szállításra vonatkozó előírások

15. Szabályozási információk

16. Egyéb

Következmény

Minden olyan szabályozást, ahol valamilyen műszaki

kritériumrendszer a veszélyes anyagok osztályozási

rendszeréhez (44/2000 EüM. Rendelet) kötődik felül

kell vizsgálni az új szabályozás tekintetében.

Pl.: OTSZ, Seveso stb.

A KATASZTRÓFAVÉDLEM IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS

ÜZEMAZONOSÍTÁS

Katasztrófavédelem tevékenységi köre

Tevekénységi köre:

1. Tűzvédelem:

- Tűz megelőzés

- Tűz események kezelése

- Tűzvizsgálatok

2. Polgári védelem

- Természeti katasztrófák elhárítása

3. Iparbiztonság

- Veszélyes ipari üzemek engedélyezése

- Veszélyes áru szállítás ellenőrzése

- Kritikus infrastruktúra védelem

4. Vízügy: 2014. szeptember 10-től

5. Egyéb: Gázkészülékek ellenőrzése, kémények ellenőrzése

Gazdálkodó szervezet

Felső küszöbértékű

Alsó küszöbértékű

Küszöbérték alatti

Gazdálkodó szervezet

Kiemelten kezelendő létesítmény.

Biztonsági jelentés

Biztonsági elemzés

Súlyos Káresemény

Elhárítási Terv

Nem tartozik a hatály alá

2004. évi statisztika

215 üzem azonosítás

54 felső

küszöbértékű

68 alsó

küszöbértékű

93 nem

tartozik a

Kat.tv hatálya

alá

122 üzem

Magyarországon összesen 231 Seveso II. Irányelv hatálya alá

tartozó üzem működik, melyből 134 db üzem alsó-, 97 db üzem

felső küszöbértékű-, 555 db küszöbérték alatti üzemnek minősül.

2014. évi statisztika

EU statisztika

2011. évi CXXVIII. törvény

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása

alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal

foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó

infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény

végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő

mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben

meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény,

akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy

hulladék formájában

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során

meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-

küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.

Üzemazonosítás

A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz.

melléklete tartalmazza.

Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk

tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza.

A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk

tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.

Üzemazonosítás egy veszélyes anyag jelenléte esetén

1. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes

tömege eléri vagy meghaladja az Rendelet 1. melléklet 1. vagy 2.

táblázat C oszlopában meghatározott értéket, akkor a veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű.

2. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes

anyag tömege eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott

értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a

veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű.

3. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag tömege eléri vagy meghaladja

a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték

alatti üzemnek minősül.

4. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben több veszélyes anyag

van jelen, akkor az összegzési szabályt kell alkalmazni.

Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes

anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a

veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe:

Ha az alábbi összeg:

q1/Q1+q2/Q2+q3/Q3+... > 1,

akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű.

A megadott képletben:

qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba

tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2.

oszlop);

a felső küszöbértékű üzem azonosításakor, vagy

Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3.

oszlop).

Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti

veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell

alkalmazni:

1. a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós

útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1.

kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi

osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

2. a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes

gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív

anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok

vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8.

veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

3. a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy

krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat

E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy

egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy

meghaladja a felső küszöbértékét.

A szabályozás hatálya változik: tevékenység alapján

„Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás,

készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a

szállítókonténerek közúti, vasúti, vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő

átrakását.”

VÁLTOZÁSOK RÉSZLETEKBEN I.

MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ

KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEM

A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti

összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag

mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a

mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem

esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó

technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18.

sora szerinti veszélyes anyag.

B/1. adatlap:

1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:

2. Üzemeltető neve:

3. Üzemeltető székhelye:

4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól):

5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:

6. Az üzem levelezési címe:

7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):

8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet):

9. Fax (központi):

10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása:

11. Vezető levelezési címe:

12. Vezető e-mail címe:

13. Vezető telefonszáma, fax száma:

14. Vezető mobiltelefon száma:

15. Kapcsolattartó neve, beosztása:

16. Kapcsolattartó e-mail címe:

17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:

18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma:

19. Meghatalmazott neve, beosztása:

20. Meghatalmazott e-mail címe:

21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma:

22. Meghatalmazott mobiltelefon száma:

23. GPS koordináta:

ÜZEMI INFORMÁCIÓK

I. ÜZEM KÖRNYEZETE

1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra

szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)

2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)

3. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter)

4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)

5. Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága,

amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy

következményeit (méter) (tételesen felsorolva)

II. ÜZEM

Jelenlévő személyek száma

1. Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó

nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)

Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei

2. Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok

jelenléte (igen/nem)

3. Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok

jelenléte (igen/nem)

4. Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem)

5. Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos

káresemény elhárítási terv készítését kell előírni:

1. az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó

veszélyes anyagok jelenléte;

2. az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó

veszélyes anyagok jelenléte;

3. veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a

palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb,

propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást,

beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

4. nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó

technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást,

valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt

tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó

technológiai berendezéseket.

Nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha

az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:

1. a küszöbérték alatti üzem határától számítva

– aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló

építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,

– ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200

méter, és

– ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb,

mint 100 méter, és

2. az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan

tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.

3. emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás

esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és

4. a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet

1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok

azonosítása

Gazdálkodó szervezet

Felső küszöbértékű

Alsó küszöbértékű

Küszöbérték alatti

Gazdálkodó szervezet

Kiemelten kezelendő létesítmény.

Biztonsági jelentés

Biztonsági elemzés

Súlyos Káresemény

Elhárítási Terv

Nem tartozik a hatály alá

Veszélyes anyag

A 219/2011. Korm. rendelet 1. melléklet:

1. Nevesített veszélyes anyagok (2. táblázat)

2. Osztályba sorolt veszélyes anyagok (1. táblázat)

Osztályba sorolás H mondatok alapján.

H mondat a biztonsági adatlap.

Biztonsági adatlap

1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége

2. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, H és P mondatok)

3. Összetétel

4. Elsősegélynyújtás

5. Tűzveszélyesség, tűzoltás

6. Óvintézkedés baleset esetén

7. Kezelés és tárolás

8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során

meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-

küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.

Üzemazonosítás

A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz.

melléklete tartalmazza.

Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk

tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza.

A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk

tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.

Üzemazonosítás lépései

1. Bekérem az anyagok biztonsági adatlapját, mennyiségét (tömeg)

2. Megnézem nevesített anyag-e. Ha igen, akkor a továbbiakban a hozzátartozó

küszöbértékkel számolok. Megnézem, hogy az anyag egészségügyi, fizikai vagy

környezeti veszélyt jelent-e.

3. Ha nem nevesített, megnézem, hogy a „H” mondat alapján osztályba sorolható-e. Egy

anyag több osztályba is sorolható, attól függően, hogy az anyag egészségügyi, fizikai

vagy környezeti veszélyt jelent-e. (Mások a küszöbértékek.)

4. Összegzés szabályt alkalmazom: az azonos veszélyt jelentő anyagok mennyiség /

küszöbérték hányadosát összegzem.

5. Értékelés:

1. ha az alsó küszöbértékre elvégzett bármelyik hányados (egészségügyi, fizikai vagy

környezeti veszély) nagyobb mint 0,25 és kisebb mint 1, akkor küszöbérték alatti az üzem.

Ha nagyobb mint 1, akkor alsó küszöbértékű.

2. ha a felső küszöbértékre elvégzett bármelyik hányados (egészségügyi, fizikai vagy

környezeti veszély) nagyobb mint 1, akkor felső küszöbértékű.

Köszönöm a figyelmet!