1

-1-

Veszélyes üzemi

alapismeretek

ELŐADÁS

DR. KÁTAI-URBÁN LAJOS

Budapest, 2015. november 25.

-2-

Az előadás tartalma

A. Bevezető - iparbiztonsági

veszélyeztetettség általános értékelése

B. Iparbiztonsági kockázatkezelés és

elemzés alapjai

C. Veszélyes üzemek felügyeletével

kapcsolatos szabályozási környezet

2

-3-

A. Magyarország

iparbiztonsági

veszélyeztetettségének

értékelése

-4-

Veszélyes tevékenységek

(üzemek)

általi veszélyeztetettség

3

-5-

-6-

440

134

106

Magyarország

veszélyes üzemei

4

-7-

A veszélyes üzemek megoszlása tevékenységenként

-8-

Veszélyes anyagok életciklusa

Veszélyes anyagot gyártó üzemek (baleseti eseménysorok beavatkozás tervezhető)

Veszélyes anyagot tároló és felhasználó üzemek (baleseti eseménysorok beavatkozás tervezhető)

Veszélyes áru szállítás a gyártási helytől a felhasználási helyig – logisztika (nem tervezhető)

RAKTÁROZÁS

HULLADÉK

TERMELÉS

BEHOZATAL

ÚJRAHASZNOSÍTÁS

SZÁLLÍTÁS

TERJESZTÉS,

ÁRUSÍTÁS

FELHASZNÁLÁS

KIVITEL

5

-9-

Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes ipari üzemeken belül

A különböző ágazatokba sorolható veszélyes ipari üzemekben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége és minősége változatos

(pl. olajipar gyógyszeripar)

Veszélyes anyagok előfordulás üzemen belül: Raktárak Tartályparkok Töltő és lefejtő helyek (vasúti, közúti, uszály) Üzemi teherpályaudvarok Szivattyútelepek Anyagfogadó és feladó állomások Üzemi készülékek, csővezetékek

-10-

A veszélyes üzemi balesetek

kialakulásának okai

Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek

okainak statisztikai értékelése

6

-11-

Ipari baleset hatásai

-12-

Hatások-1

MÉRGEZÉS

Szennyezett tárgyakkal való

érintkezés

Közvetlen mérgezés

Szennyezett élelmiszer fogyasztása

INDIA, Bhopal; 1984. dec. 3.

- 41 t metil-izocianát kikerülése

- 3598 halott

- 100000 ember mérgezése

- 200000 embert kitelepítése

7

-13-

1976. július 10. Seveso, Olaszország

2 kg dioxin kikerülése

600 embert kitelepítése

2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett)

-Körülbelül 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött

-A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el

kellett távolítani és elégetni -Állatállomány megsemmisítése (80.000 db)

-14-

Hatások-2

HŐSUGÁRZÁS

Építmény károsodás

Személyi sérülés Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés

Buncefield; 2005. dec. 11. - 44 fő könnyű sérült

- jelentős környezeti kár

8

-15-

Budapest, XV. kerület 2004. 11. 01.

-300 m2 tűzfelület - ismeretlen vegyi

-anyagok -robbanások

-16-

-A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt -A kár 1 milliárd dollár

Texas City, Texas BP 2005.

-15 munkavállaló halt meg

- 170 megsérült

9

-17-

2015. 06. 8. Kijev (Ukrajna)

üzemanyag bázistelep tűz

8 napig égett a telep 5 halott és 15 sebesült Jelentős anyagi kár

-18-

Hatások-3

ROBBANÁS

Építmény károsodás

Személyi sérülés Repeszhatás: 100 Joule

Test, dobhártya, tüdő sérülés

HOLLANDIA, Enschede; 2000. máj. 13.

- 21 ember elhunyt

- 1000 ember megsérült

- 400 m-es sugarú körön belül az összes épület

megsemmisült

10

-19-

Pusztítás:

Gyár,40 ha

400 ház

Több mint 1500

megrongálódott

1250 hajléktalan

450 millió EURO

Enschede (Hollandia), 2000. 05. 13.

21 halott

947 sérült

177 t tüzijáték

-20-

Enschede,

Hollandia 2000. 05. 13.

Tűzijáték Raktár

11

-21-

AZF Toluouse

(Franciaország)

2001. 09. 21.

-22-

-200 t ammónium-nitrát hangárban - Richter-skála szerinti 3,2-es erősségű

földrengéshez hasonló robbanás

12

-23-

Toulouse, 2001. 09. 21.

Pusztítás mértéke:

A teljes gyár, tízezer ablak

500 ház lakhatatlan

69 iskola (2 rom)

18 kollégium rongálódott

29 halott

2500 súlyos sérült

Kár: 1,5 Mrd EUR

-24-

2015.08.12 Robbanás a TIANJIN - i Kikötőben (Kína)

Kár: 3,5 Md USD, 173 halott, 797 sérült 700 tonna nátrium-cianid, 800 tonna Ammónium-nitrát, 500 tonna kálium nitrát, TDI ?

13

-25-

Törökbálint, 2004. 08. 05. -3 halott, 10 sebesült -70 épület károsodott -Közúti balesetek -8 gépkocsi károsodott

-26-

Hatások-4

KÖRNYEZETI

HATÁSOK

Levegőszennyezé

s Talajszennyezés

Nagybánya

(Románia);

2001. jan. 30.

- nagyszámú növény- és

állatfaj elpusztulása

- 6 hónapos halászati

tilalom

Vízszennyezés

Személyi sérülés

Ukrajna

Tisza folyó

Szamos folyóMagyarország

Duna folyó

Románia

Szerbia

Duna folyó

Fekete -

tenger

Nagybánya

- 100 000 m3 nehézfém

koncentrációval szennyezett

víz

- a szennyezés elérte a Dunát

14

-27-

Veszélyes szállítmányok

általi veszélyeztetettség

-28-

Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes üzemeken kívül

Veszélyes anyagok fuvarozása, szállítmányozása, a veszélyt a folyamatosan ellenőrzött üzemeken kívül helyezi: közel a lakossághoz, lakott területeken belülre is

Szállítási ágazatok:

• közúti szállítás – logisztikai raktárak, kombiterminálok

• vasúti szállítás - teherpályaudvarok

• belvízi szállítás – kikötők, lekötők

•légi szállítás – előkészítő létesítmények

• csővezetékes szállítás (kőolaj és földgáz, termékvezetékek)

Belvízi

Csővezetékes Vasúti

Közúti

15

-29-

Veszélyes áru közúti szállítás

• 34 millió árutonna

kilométer/év teljesítmény

• Transzeurópai közlekesési

hálózat

• Veszélyes áru logisztikai

raktárbázisok (14 db)

-30-

Veszélyes áru vasúti szállítás • 9 M árutonna km veszélyes

áru/év (forrás: KSH)

• Teherpályaudvarok 14 db

• Iparvágányok – veszélyes

üzemek

• Kombiterminálok (Soroksár,

Csepel, Sopron)

• Huckepack és Rola szállítás

16

-31-

Súlyos vasúti veszélyes áru balesetek

2009.06.29. Viareggio Italy • 17 halott, 27 sérült • 1000 kitelepített és

100 fő hajléktalanná vált • Gyúlékony gáz (LPG)

-32-

Cseljabinszk (Oroszország) –

vasúti katasztrófa • 2011. 09.01 teherpályaudvaron 6000 db kétliteres

brómot tartalmazó palackot tároló vasúti kocsi

égett

• 1,3 millió embert veszélyeztetett a mérgező felhő

17

-33-

Veszélyes áru belvízi szállítás • 1,8 mill árutonnakilométer/év • Duna folyam 417 fkm (1850,20 –

1433,00 km) • ENSZ EGB IV – Vi. viziút • RoRo forgalom • Dunai kikötők (Baja, Csepel, Szbatta,

Komárom, Gönyü,)

-34-

Veszélyes áru belvízi baleset

2011.01.14.-én Rajnán

Waldhof

2400 tonna kénsav

Antwerpenből - Basf Ludwigshafen

18

-35-

Veszélyes áru légi szállítás

• Liszt Ferenc repülőtér

• Balaton repülőtér

-36-

Veszélyes áru csővezetés szállítása

• kőolaj- és földgáz szállító vezetékek

• Termékvezetékek • Szivattyú,

kompresszor és elosztó állomások

19

-37-

Létfontosságú rendszerek és

létesítmények

általi veszélyeztetettség

-38-

• 10 szektor és 43 alszektor

Létfontosságú

rendszerek és

létesítmények

Forrás: Kovács László: Kritikus információs infrastruktúrák előadása

20

-39-

Vasilikos erőmű – KI elem kiesése robbanás

következtében Ciprus 2011. 01. 11.

Erőmű termelése: 1148/788 Mw 98 lefoglalt konténer (400 t TNT) robbant fel a szomszédos haditengerészeti bázison 13 halott, 65 sebesült 2 év újjáépítésre 38 Mw tartalék erőmű 180 Mw mobil erőmű 120 Mw török Ciprusról

-40-

Nukleáris létesítmények

általi veszélyeztetettség

21

-41-

Nukleáris létesítmények

Létesítmények és tevékenységek

tervezési kategóriába sorolása

I. kategória

Paksi Atomerőmű

II. kategória

Kiégett Kazetták Átmeneti tárolója (KKÁT)

Budapesti Kutatóreaktor

Izotópintézet Kft.

III. kategória

BME Oktatóreaktor

Püspökszilágyi Radioaktív

Hulladékfeldolgozó és Tároló Telep

(RHFT)

Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló,

Bátaapáti

V. kategória

Bohunice Atomerőmű

Mohovce Atomerőmű

Krsko Atomerőmű

Dukovany Atomerőmű

Temelin Atomerőmű

-42-

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség

osztályozási rendszere Nemzetközi Nukleáris

Eseményskála

INES - International Nuclear

Event Scale

Nemzetközi Atomenergia-

ügynökség által bevezetett

osztályozási rendszer

A nukleáris események

osztályozására 7 + 1

fokozat létezik.

22

-43-

Potenciális nukleáris veszélyforrások

hazánk térségében

Paksi Atomerőmű

BME Oktatóreaktor

MTA Kutatóreaktor

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

-44-

Bányászati tevékenységek

23

-45-

Bányászati tevékenységek • Bányászati tevékenységek

– Kőolaj és földgázkitermelés, kutatófúrások

– Kitermelt anyag elsődleges készletezése és

feldolgozása

– Földalatti gáztárolók

– Termékelosztási és logisztikai tevékenység –

szénhidrogén szállítóvezetékek

– Szén és lignitbányászat létesítményei

• Bányászati veszélyes hulladéktároló létesítmények

– Fúrási iszaptároló létesítmények

• Bányászati hulladéktároló létesítmények

– a vörösiszap tározók, a

– az uránérc bányászat hulladék tározók,

– a színesfém zagytározók és a vasérc

zagytározó.

– A szén-és lignitbányászati tevékenység

hulladékait meddőhányókon és talajdepókban

tárolják.

-46-

Kolontár, 2010. 10. 05.

24

-47-

Magyarországi veszélyes

tevékenységek iparbiztonsági

szempontú elemzése és

rendszerbe foglalása

-48-

25

-49-

-50-

Az EU-ban (27) összesen 9926 db veszélyes üzem tartozik a seveso irányelv

hatálya alá tartozó. E számból a felsős üzemek száma 4403 db, az

alsós küszöbértékű üzemek száma 5523 db.

EU-27 veszélyes üzemek

26

-51-

-52-

27

-53-

A veszélyes üzemek országos eloszlása az üzemek

besorolása alapján

68

397

105

134

Alsó küszöbértékű üzem

Felső küszöbértékű üzem

SKET-re kötelezett küszöbérték alatti üzem

SKET-re nem kötelezett küszöbérték alatti üzem

-54-

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Bács-

Kis

kun

Bara

nya

Békés

Bors

od-A

baúj-Z

em

plé

n

Bud

apest

Cso

ngrá

d

Fejé

rG

yőr-

Moso

n-S

opro

n

Hajd

ú-B

ihar

Heves

Jász

-Nag

ykun-S

zoln

ok

Kom

áro

m-E

szte

rgom

Nógrá

d

Pest

Som

ogy

Szabolc

s-S

zatm

ár-

Bere

g

Toln

a

Vas

Veszp

rém

Zala

Küszöbérték alatti veszélyes üzem

Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

Felső küszöbértékű veszélyes anygokkal foglalkozó üzem

A veszélyes üzemek számának megoszlása

igazgatóságonként

28

-55-

Veszélyes üzemek Magyarországon

465 db

134 db

105 db

-56-

A veszélyes üzemek megoszlása

tevékenységenként

29

-57-

B. Iparbiztonsági

kockázatok kezelése

és elemzése

-58-

Mit jelent

az iparbiztonság?

30

-59-

Az „iparbiztonság”, mint önálló

biztonsági szakterület fogalma • „Mindazon veszélyes tevékenység (veszélyes

üzem) specifikus jog- intézmény és feladatrendszer,

eljárás- és eszközrendszer, illetve módszertan,

amely

• a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek elleni védekezéssel, a veszélyes áru

szállítással, a nukleáris balesetek elhárításával,

valamint a létfontosságú rendszerek és

létesítmények biztonságával kapcsolatos

• üzemeltetői, hatósági és önkormányzati feladatok

teljesítése útján

• a lakosság életének, és egészségének, a

környezetnek és a létfenntartáshoz szükséges

anyagi javaknak és szolgáltatásoknak

• a magas szintű védelmét szolgálja.”

-60-

Iparbiztonsági

jogi szabályozás fogalma

• „A katasztrófavédelmi szabályozás

(jogterület) speciális része,

• amely különösen a felkészülési- és

balesetelhárítási intézkedések

vonatkozásában magában ötvözi a

tűzvédelem és a polgári védelem feladat-

rendszerének legfontosabb elemeit

• és amely a súlyos balesetek,

üzemzavarok, létfontosságú rendszer

elemek kiesésével járó események

• bekövetkezésének megelőzését és a

• lehetséges következmények csökkentését

és elhárítását szolgálja.”

Kat.

SEVESO

ENSZ EGB

ADR ADN

RID ICAO

Lrtv.

31

-61-

2012. január 01.

Integrált katasztrófavédelmi feladatrendszer

Polgári Védelem Tűzvédelem

Iparbiztonság

-62-

32

-63-

Az „iparbiztonsági célú

veszélyeztetettség” fogalma

• „iparbiztonsági célú veszélyeztetettség alatt

• az iparbiztonsági szakterület által felügyelt veszélyes

tevékenységek által okozott veszélyeztetettséget értjük,

• pontosabban a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek, a

küszöbérték alatti üzemek, a nukleáris létesítmények nem

tervezett eseményei,

• és a létfontosságú rendszerek és létesítmények kiesése

• általi veszélyeztetést”.

-64-

Mit jelent

a kockázatkezelés?

Mi a

kockázatelemzés?

33

-65-

Alapfogalmak

• A kockázat

– a valószínűség és a sérülés kombinációja

– a veszély és a biztonság hányadosa

– az esemény, a bekövetkezési valószínűség és a

következmény hármasa (forrás: Guidelines for Chemical Process

quantitative risk analysis. CCPS, New York 1989)

• Kockázat (Kat.):

– egy adott területen adott időtartamon belül,

– meghatározott körülmények között bekövetkező,

– egészséget, illetve környezetet károsító veszély

megvalósulásának valószínűsége

• Súlyos baleseti veszélyének azonosítása

és kockázatuk elemzése (Kat.):

– az üzemeltető által végzett módszeres elemző

tevékenység,

– amelynek során meghatározza és bemutatja

– a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező

– veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset

– kialakulásának lehetőségeit

– és azok bekövetkezésének valószínűségét.

Forrás: Guidelines for

Chemical Process

quantitative risk

analysis.

CCPS, New York

1989

-66-

66

Ipari kockázatok

kezelése és elemzése

Veszélyek azonosítása

Baleseti események azonosítása

Következmények értékelése Beköv. valószínűség becslése

Kockázat összegzés

Következmények

mérséklését szolgáló

intézkedések

Beköv. valószínűség

csökkentését szolgáló

intézkedések Kockázatok

korlátozása?

Optimális javaslatok kidolgozása

a kockázatok kezeléséhez

34

-67-

Csokornyakkendő módszer alkalmazása

veszélyeztetettség elemzéshez

UE 1

UE 3

UE 4

UE 5

UE 7

IE

IE

IE

IE

IE

IE

CE

SCE

SCE

DP

DP

DP

ME

ME

ME

ME

ME

ME

ESEMÉNYSOR

Hibafa

Eseményfa

Védelmi zárak Megelőzés Következmények csökkentése

DP ÉS

ÉS

VAGY

VAGY

VAGY

VAGY

VAGY

UE 2

CU E

CU E

Csúcs esemény

Kezdeti esemény

Ele

mi h

iba

ese

mé

nye

k

Le

he

tsé

ge

s h

atá

so

k

-68-

Kockázatcsökkentés

• A kockázat „lehető legkisebb ésszerűen megvalósítható” (ALARP) HSE

• Költség-haszon elemzés

(Cost Benefit Analysis - CBA)

• Kockázatcsökkentő

intézkedések:

– kockázat (veszély) kizárása

vagy csökkentése (inherent

safety);

– a következmények

csökkentése;

– és a bekövetkezési

valószínűség csökkentése

Forrás: Redusing risk and protecting people, HSE Norwich 2001. www. hse.gov.hu

35

-69-

Védelmi

rétegek

egymásra

épülése

Települési külső védelmi terv

Üzemi belső védelmi terv

Fizikai védelem - kármentő

Fizikai védelem - mentesítő eszközök

Automatikus veszélyhelyzeti lekapcsolás

Kritikus riasztás, kezelői felügyelet

kézi beavatkozás Alapellenőrzés, folyamat riasztás, kezelői felügyelet

folyamat tervezés

Forrás: Guidelines for Chemical

Process quantitative risk

analysis.

CCPS, New York 1989

-70-

Veszélyes üzemi kockázat- és

következmény elemzési alkalmazások Súlyos balesetek elleni védekezés területén felhasznált

kockázat- és következményelemzési alkalmazások

Kockázat- és

következményelem

zés alkalmazási

területei

Veszélyes üzem által

okozott veszélyeztetettség

minősítése.

Biztonsági jelentés és

elemzés hatósági

vizsgálata és biztonsági

intézkedések bevezetése

Belső és külső

védelmi terv, súlyos

káresemény elhárítási

terv kidolgozása

Településszerkezeti

terv kidolgozása

Előírt műszaki

követelmények

Halálozás egyéni és

társadalmi kockázatának

meghatározása

Veszélyeztetett terület

(hatásterület)

kiszámítása

Veszélyességi övezet

meghatározása a

sérülés egyéni

kockázatának

megállapítása útján

36

-71-

Halálozás egyéni kockázata

Halálozás

egyéni

kockázat:

Egy adott területen,

adott időtartamig tartózkodó személyre

vonatkoztatott

halálos kimenetelű baleset valószínűsége.

-72-

Halálozás társadalmi kockázata

Társadalmi

kockázat:

Megadja a valószínűségét azoknak a halálos kimenetelű

eseményeknek, amelyek

- meghatározott időtartam (rendszerint 1 év) alatt,

- meghatározott számú (N = 10, 100, 1000) halálos

áldozatot követelnek.

37

-73-

Veszélyes anyagok kibocsájtásának

következményei és hatásai

Veszélyes anyagok

Kikerülés Más balesetek

Gáz Kétfázisú Folyadék

Fáklyatűz Gőz/gázfelhő tűz

VCE Tócsatűz BLEVE

Mérgezés Hősugárzás Robbanás (túlnyomás és repesz)

Hatások

Folyadék tócsa

Párolgás

Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás - Fizikai robbanás

Külső tűz

Tűzgömb

-74-

Sugárláng,

fáklyatűz (jet fire) Gőz/gázfelhő

robbanás (VCE)

Tócsatűz

(pool fire)

Gőz/gázfelhőtűz

(flash fire) Mérgező felhő

terjedése

(toxic fume)

Forrásban lévő

folyadék

gőzrobbanása

(BLEVE)

38

-75-

Feltételezett baleset hatásai - példa (tűzveszélyes anyag kibocsátása és következményei)

• Anyag: aceton

• Mennyiség: 1000 l

• Csomagolóeszköz: IBC

Hatások:

• Tűz és robbanásveszély – ARH/2=31 m

– ARH=23 m

– FRH=11 m

• Gőzfelhő robbanás – Ablaküveg sérülések: 80m

– Épületek rongálódása, dobhártyasérülések: 35-40m

– Égési sérülések: 40m

-76-

Feltételezett baleset hatásai - példa (pirotechnikai anyag robbanása)

• Anyag: pirotechnikai termékek (bombák)

• Mennyiség: 200 kg

Hatások:

• Robbanás:

– Ablaküveg sérülések: 400 m

– Épületek rongálódása: 100 m

– dobhártyasérülések: 60 m

39

-77-

Feltételezett baleset hatása - példa (mérgező anyag kiszabadulása és terjedése)

• Anyag: klór

• Mennyiség: 50 l

• 20 mm-es lyukadás

Hatások:

• mérgezés – 100%-os halálozás: 300

méteres távolságig

– 10%-os halálozás: 400 méterig

– 1%-os halálozás: 550 méterig

-78-

Súlyos baleseti

eseménysorok hatásai

Súlyos baleset hatása Referencia eseménysor

Hősugárzás Túlnyomás Repeszhatás Mérgező hatás

Tócsatűz < 500 m

Tartálytűz < 500 m

Fáklyatűz < 500 m

Tűzgömb < 500 m

Gőztűz < 500 m

Porrobbanás < 1 km < 1 km

VCE (gázfelhő robbanás) < 1 km < 3 km < 3 km

BLEVE < 1 km < 5 km < 5 km

Mérgező felhő < 15 km

Környezeti hatás (felszíni víz

és levegő szennyezés) < 500 km

40

-79-

Veszélyességi övezetek kijelölése (példa)

sérülés egyéni kockázata

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

-80-

Holland veszélyeztetettség elemzési

módszertani útmutatók

LILA KÖNYV - TNO (Purple Book). Committee for the

Prevention of Disasters. CPR 18E . Guidelines for

Quantitative Risk Assessment (Mennyiségi

kockázatelemzési módszertani útmutató). The

Director-General of Labour, The Netherlands

SÁRGA KÖNYV - TNO (Yellow Book). CPR 14E,

Methods for the Calculation of Physical Effects

(Módszertani útmutató a fizikai hatások számítására)

ZOLD KÖNYV - TNO (Green Book CPR 16E, Methods

for the Determination of Possible Damage (Módszertani

útmutató a lehetséges károk meghatározására)

VÖRÖS KÖNYV - TNO (Red Book). CPR 12E, Methods

for the Determining and Processing Probablilities

(Módszertani útmutató a valószínűség számítására

és feldolgozására)

41

-81-

C. Veszélyes üzemekkel

kapcsolatos

szabályozási

környezet

-82-

Az iparbiztonsági igazgatás

közjogi szabályozásának

fejlődése

42

-83-

143 év • 1872. évi VIII. törvénycikk „az ipartörvény”

8. §-a így rendelkezett:

– „Ha valamely iparág gyakorlása oly

üzlettelepek felállításával jár,

– melyek fekvésük vagy az üzlet minémüsége

által a

– szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy

egyáltalában a közönséget háborgatják,

megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik,

– ily telepek az alább körülirt eljárás mellett csak

iparhatósági engedély alapján állíttathatnak

fel.”

– „mindennemű tűzijáték- és gyúszer-áru

készítésére szolgáló telepek; lőporgyárak és

raktárak, gázkészítő, gáztartó intézetek, olaj-

gyárak, ásványolaj-finomítók, mindennemű

vegyészeti gyárak, gyors fehérítők; czukor-,

szesz- és sörgyárak vagy az uszodák, fürdők.”

-84-

143 év • 1949. évi genfi egyezmények

– A polgári védelmi feladatok a következők:

- a létfontosságú közművek sürgős megjavítása,

- közreműködés a létfenntartáshoz

nélkülözhetetlen létesítmények megmentésében,

• 1996. évi XXXVII. törvény a polgári

védelemről

– Polgári védelmi feladatok

– 4. § g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak

(különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és

gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme

43

-85-

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség - iparbiztonsági főfelügyelő és helyettese - veszélyes üzemek főosztály - veszélyes szállítmányok főosztály - kritikus infrastruktúra koordinációs főosztály - hatósági koordinációs és műveletelemzési főosztály

Fővárosi és Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok - iparbiztonsági főfelügyelők - hatósági osztály - KML, KSE

Katasztrófavédelmi Kirendeltségek - iparbiztonsági felügyelők - hatósági osztály Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Eljárási rend, módszertan, képzés és továbbképzés, hatósági ellenőrző szoftverek és adatbázisok (IBIR, PhastRisk, VÁSZIR, HADAR, IIK, NBIÉK, RODOS)

Iparbiztonsági intézményrendszer fejlesztése

Területi szerv

Helyi szerv

Központi szerv

Intézmény fejlesztési

intézkedések

-86-

44

-87-

Veszélyes üzemek

felügyelete

-88-

Veszélyes üzemi jogi- és belső szabályozás

VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK

1. Veszélyes üzemek

végrehajtási rendelet

219/2011. (X.20.) Korm. r.

4. Veszélyes katonai

objektumok - 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet

2. Bírság

rendelet 208/2011. (X.12.)

Korm. r.

BM OKF belső szabályozó, 17/2015. sz. Főigazgatói Intézkedés a hatósági eljárás rendjéről

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 2011. évi CXXVIII. tv. Kat. IV. fejezet

3. Igazgatási

szolgáltatási díj 51/2011. (XII.21.)

BM r.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv

Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény

128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet

45

-89-

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv

átültetése a hazai szabályozásba

- a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben megtörtént a 2013. évi CXCII. törvénnyel ,

- a Kat. tv. végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosítása folyamatban van.

Hazai jogrendbe történő alkalmazás határideje: 2015. június 1.

-90-

Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési

rendszer működtetése

– a veszélyes üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, irányítási rendszer vizsgálata (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás értékelése (MKI/FKI),

– a belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek meglétének ellenőrzése (MKI/FKI),

– a településrendezési tervezés (MKI/FKI),

– a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása (MKI/FKI),

– II. fokú hatósági feladatok ellátása BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

– Szakirányítási tevékenység BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

46

-91-

Veszélyes üzemi

üzemeltetői kategóriák

Felső küszöbértékű vaf

üzem

Alsó küszöbértékű vaf

üzem

Küszöbérték alatti üzem (+ a kiemelten kezelendő létesítmény)

Szabályozás hatálya alá nem tartozó

vaf gazdasági szervezet

Seveso

szabályozás

hatálya alá

tartoznak

Magyar

szabályozás

-92-

Biztonsági jelentés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy

rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.

Biztonsági elemzés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához.A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.

Fogalmak - 2.

47

-93-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (Kat): olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó,

veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat):

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a

rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező

olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi

következmények egyikével jár:

• a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

• b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

• c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

• d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú

veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,

• e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő

mennyiségben,

• f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.

Fogalmak - 3.

-94-

Veszélyes anyag (Kat):

e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

Veszélyes tevékenység (Kat):

olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

Veszély (Kat):

valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.

Fogalmak - 4.

48

-95-

Védelmi tervezés

Belső védelmi terv

219/2011. (X. 20.)

Korm. R. 8.sz. mell.

üzemeltető

Külső védelmi terv

219/2011. (X. 20.)

Korm. R. 9. mell.

veszélyeztetett település

polgármestere

Katved kir.

-96-

Belső védelmi terv (Kat):

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.

Külső védelmi terv (Kat):

a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része.

Veszélyeztetett terület (vhr):

ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

Fogalmak - 5.

49

-97-

Küszöbérték alatti üzemek (Kat.): egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására

kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények

Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): - a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő

szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt

- veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe

- azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe

Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.): küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem

veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit

Legfontosabb új fogalmak - 1.

-98-

Veszélyeztetett terület (R.): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem

tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják

Társhatóság (R.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében

hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek

Legfontosabb új fogalmak 2.

50

-99-

biztonsági jelentés készítése; adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat); biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése bejelentési kötelezettség, biztonsági elemzés készítése; súlyos baleset-megelőzési célkitűzések; adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat); belső védelmi tervezés; baleseti jelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettség, ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi tervhez adatszolgáltatás ------------------------------------------------------------- veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok; vízminőségi kárelhárítási üzemi terv; veszélyes hulladék létesítmények havária terve veszély-elhárítási alapterv készítése; tűzoltási terv készítése; munkavédelmi előírások; tűzvédelmi előírások műszaki biztonsági előírások

Felső

küszöbértékű üzem

Alsó

küszöbértékű üzem

Küszöbérték alatti üzem

-------------------

Nem tartozik a Kat. hatálya

alá

SEVESO

Veszélyes anyagokkal foglalkozó

üzem

Küszöbérték alatti üzem

------------------

Nem tartozik a

Kat. hatálya alá

Veszélyes üzemek típusai, kötelezettségei a

veszélyes anyagmennyiség függvényében

-

100-

A súlyos ipari baleset-megelőzés

dokumentációs rendszere

Küszöbérték alatti

üzem

Alsó küszöbértékű

veszélyes

anyaggal

foglalkozó üzem

Felső küszöbértékű

veszélyes

anyaggal

foglalkozó üzem

- Biztonsági elemzés Biztonsági jelentés

Súlyos káresemény-

elhárítási terv

Belső védelmi terv

Esetenként KVT Külső védelmi terv

- Településrendezési tervezés

Katved. tv. alapján Seveso III. Irányelv szerint

51

-

101-

Üzemeltetői és

hatósági intézkedések

felépítése

Megelőzési és

felkészülési

(következmény

csökkentő)

intézkedések

Védekezési

(baleset-

elhárítási)

intézkedések

Helyreállítási

intézkedések

Esemény (baleset) időszaka

Megelőzés időszaka

Helyreállítás időszaka

A biztonság bemutatása

a Biztonsági jelentésben

Település-

tervezés

Védelmi

tervezés

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

irányítás

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

Technológia

rendezési

A l

ako

sság

táj

éko

ztat

ása

ELLENŐRZÉSEK

A biztonság bemutatása

a Biztonsági jelentésben

Település-

tervezés

Védelmi

tervezés

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

irányítás

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

Technológia

rendezési

A l

ako

sság

táj

éko

ztat

ása

ELLENŐRZÉSEK

c

-

102-

Veszélyes üzemi

hatósági tevékenység

Engedélyezés Felügyelet Ellenőrzés

Veszélyes üzem vagy létesítmény építési

engedélyezési eljárás

Veszélyes tevékenység megkezdése

Helyszíni szemle

(Hsz.): üzemazonosítás, BD valóságtartalmának

ellenőrzése

Tervezett felülvizsgálat:

BJ, BE 5 évente BVT 3 évente

SKET 3 évente

Nem tervezett felülvizsgálat:

Jelentős módosítás Súlyos balesetet és

üzemzavart követően (Hsz, káreseti hsz.)

Időszakos hatósági

ellenőrzés

BVT és SKET gyakorlatok ellenőrzése

Supervisori

iparbiztonsági ellenőrzés (komplex

és eseti)

52

-

103-

Üzemeltetői

és hatósági

intézkedések

rendszerbe

foglalása

-

104-

MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• veszélyes tevékenység

azonosítása és bejelentése;

• biztonsági dokumentáció készítése

(biztonsági jelentés, biztonsági

elemzés és súlyos káresemény-

elhárítási terv) és hatósági

elbírálásra történő benyújtása;

• biztonsági elemzés és jelentés soros

és soron kívül felülvizsgálata;

• súlyos káresemény-elhárítási terv

felülvizsgálata;

• biztonsági irányítási rendszer

kiépítése és működtetése;

• súlyos baleset és üzemzavar

kivizsgálása és megelőzési

intézkedések azonosítása.

• hatósági engedélyezési és

felülvizsgálati feladatok:

• veszélyes tevékenység

azonosításának ellenőrzése;

• biztonsági dokumentáció

elbírálása;

• hatósági ellenőrzési

tevékenység:

• szankcionálási tevékenység:

• hatósági nyilvántartási és

tájékoztatási rendszer

működtetése;

• iparbiztonsági hatósági

tevékenység

53

-

105-

FELKÉSZÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• Javaslat veszélyességi

övezet kijelölésére;

• belső védelmi tervezés,

felülvizsgálat és

gyakoroltatás.

• belső védelmi terv oktatás és

begyakoroltatás

• Veszélyességi övezet

kijelölésére;

• Veszélyességi övezetben

fejlesztések ellenőrzése

• belső védelmi terv minősítése

és a begyakorlás ellenőrzése;

• külső védelmi tervezés,

felülvizsgálat, gyakoroltatás

• lakossági tájékoztatás és a

nyilvánosság biztosítása

• kapcsolódó egyéb katasztrófa-

védelmi feladatok

-

106-

VÉDEKEZÉSI (BALESET-ELHÁRÍTÁSI) INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• Súlyos baleset és

üzemzavar minősítése;

• belső védelmi terv életbe

léptetése;

• üzemi vezetési törzs, védelmi

infrastruktúra és védelmi

szervezetek működtetése;

• azonnali baleset-elhárítási és

mentési intézkedések;

• súlyos baleset és üzemzavar

bejelentése;

• információszolgáltatás a

hatóság számára a települési

védekezési tevékenységhez;

• tűzoltási, kárcsökkentési és

baleset-elhárítási

tevékenység végzése.

• Súlyos baleset és üzemzavar

minősítése;

• külső védelmi terv alkalmazása;

• a lakosság riasztása és tájékoztatása;

• a védekezésben résztvevő szervek

készültségbe helyezése;

• a védelemmel összefüggő azonnali

intézkedések bevezetése;

• lakosságvédelmi intézkedések

alkalmazása;

• veszélyhelyzet kezelési operatív

törzsek és központok működtetése;

• a védelmi bizottságok munkájában

való részvétel; kezdeményezése

• a nemzetközi tájékoztatási

kötelezettségek végrehajtása,

szükség szerint segítségnyújtás

54

-

107-

HELYREÁLLÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• Károk felmérése és a

sérült létesítmények

helyreállítása;

• súlyos baleset közepes és

hosszú távú hatásainak

elhárítása;

• mentesítési feladatok

végrehajtása;

• Jelentés a helyreállítás

eredményeiről.

• A lakosság alapvető

életfeltételeinek biztosítása;

• a sérült infrastruktúra

ideiglenes helyreállítása;

• mentesítési feladatokban

történő közreműködés;

• a károk felmérésében való

közreműködés;

• a segélyek eljuttatásában való

közreműködés.

-

108-

A hatósági döntéshozatal műszaki követelményei és eszközrendszere

Minősítési terület Minősítési kritérium és szempontrendszer,

műszaki követelmények

Alkalmazott

hatósági eszköz

Veszélyes üzem által okozott

veszélyeztetettség

minősítése

Kockázati alapú mennyiségi kockázatelemzés eredményei.

A halálozás egyéni kockázatának és a társadalmi kockázatnak

műszaki követelményei a végrehajtási rendeletben

Kockázat elemző szoftver.( DNV

PhastRisk 6.53)

Nemzetközileg elfogadott

eljárások és módszerek,

valamint adattárak.

Holland színes könyvek.

Hatósági eljárásrend.

Veszélyességi övezet

kijelölése

A sérülés egyéni kockázatának követelményei a végrehajtási

rendeletben.

A veszélyességi övezetben

történő fejlesztésre

vonatkozó állásfoglalás

Általános követelmények táblázatba foglalva az építmények

jellege és az egyes zónák rendszerében

Végrehajtási rendelet.

Hatósági eljárásrend.

Belső védelmi terv

Veszélyeztetett terület számítása következményelemzéssel.

Konkrét műszaki követelmények nincsenek megadva.

Végrehajtási rendeletben megadott minőségi kritériumok.

Védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági

dokumentációban meghatározott veszélyeztető hatásokkal,

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Következmény elemző

szoftver.(DNV PhastRisk 6.53)

Nemzetközileg elfogadott

eljárások és módszerek,

valamint adattárak.

Holland színes könyvek.

Hatósági eljárásrend.

Súlyos káresemény-

elhárítási terv

Végrehajtási rendelet mellékletében megadott következmény

alapú mennyiségi követelmények.

A tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban

állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal.

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Külső védelmi terv

A külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések

arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető

hatásokkal.

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Hatósági eljárásrend.

Külső védelmi terv készítése és

minősítése.

Biztonsági irányítási

rendszer

A minőségi jellegű ellenőrzési követelmények

(szempontrendszer) a hatósági eljárásrendben vannak rögzítve.

Hatósági eljárásrend.

Ellenőrzési szempontrendszer

(kérdéslista)

55

-

109-

Iparbiztonsági hatósági együttműködés feladatai

Hatósági adatok gyűjtése

- ipar-felügyeleti adatbázis létrehozása és működtetése - engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a

társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása - társhatóságok: katved. hatóság figyelmének felhívása – R. hatálya alá

tartozás Hatóságok közötti adatmegosztás

- a társhatóságok az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférhetnek - félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak - a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került

üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba

Társhatósági ellenőrzések koordinálása

- területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába

- a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot

- hatóság az R. hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult

-

110-

Iparfelügyeleti együttműködési tevékenység

Országos Rendőr-főkapitányság, Megyei (fővárosi)

Rendőr-főkapitányságok és helyi Rendőr-kapitányságai

HM Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság

Katonai objektumok

Nemzeti Adó és Vámhivatal

Országos Mentőszolgálat

Regionális Mentőszervezetek

Alkotmányvédelmi Hivatal Országos Atomenergia Hivatal

Nemzeti Védelmi Szolgálat

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági

hatóságai

Terrorelhárítási Központ

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Kormányhivatalok Regionális Népegészségügyi

Szakigazgatási Szervei

Magyar Energia és Közmű szabályozási Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Kormányhivatalok területi bányakapitányságai

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szervei Nemzeti Biztonsági Felügyelet

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal

Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási

Szervei

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Települési önkormányzat polgármesteri hivatal Közlekedésbiztonsági Szervezet

Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség és

regionális felügyelőségei

56

-

111-

Veszélyes üzemi védelmi tervek

-

112-

Lakossági tájékoztató kiadvány

MMii aa tteeeennddőő ssúúllyyooss iippaarrii

bbaalleesseett eesseettéénn??

SSZZAAJJOOLL KKÖÖZZSSÉÉGG

LLAAKKOOSSSSÁÁGGII TTÁÁJJÉÉKKOOZZTTAATTÓÓ KKIIAADDVVÁÁNNYYAA

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA:

- a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos

balesetekről, - a bekövetkezett súlyos baleset elleni védekezés

szabályairól. Készült:

SSzzaajjooll KKöözzsséégg PPoollggáárrmmeesstteerrii HHiivvaattaallaa,,

ééss aazz OOrrsszzáággooss KKaattaasszzttrróóffaavvééddeellmmii FFőőiiggaazzggaattóóssáágg

mmeeggbbíízzáássáábbóóll

57

-

113-

1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése

2. súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és

benyújtása

3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító

irányítási rendszer működtetése

4. A SKET-ben megjelölt feladatok végrehajtásához

szükséges feltételek biztosítása

5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3

évente, és soron kívül)

6. SKET gyakoroltatása

7. Súlyos balesetek jelentése és kivizsgálása

8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése

Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének

kötelezettségei (Tv 41.§)

-

114-

Küszöbérték alatti üzemek azonosítása

SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

Küszöbérték alatti üzemek felmérése

Tevékenység Veszélyes anyag Küszöbérték (t)

Alsó negyede

Szállító vezetékek kőolaj termékek, szénhidrogének -

Égetéssel történő ártalmatlanítás veszélyes hulladék -

Vízművek, szennyvíztisztítók klór 1

Hűtőházak, hús, konzervipari üzemek ammónia 1

Mérgező anyagok tárolása mérgező, nagyon mérgező anyagok 1,25

Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolás robbanóanyag, pirotechnikai termék 2,5

Szénhidrogén gáz tárolás propán, bután, PB 12,5

Ipari gáz tárolás cseppfolyós oxigén 50

Kőolaj termékek tárolása Benzin,-gázolaj, biodízel 625

Erőművek, fűtőművek főtőolaj 625

Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártás etilalkohol 1250

Műtrágya tárolás ammónium-nitrát 312,5

Növényvédőszer tárolás

környezetre veszélyes anyagok (R 50 és R 50/53 //

R51/53 25// 50

Gumigyárak környezetre veszélyes anyagok 25

Veszélyes hulladék lerakók és tárolás környezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok 25 // 12,5

58

-

115-

Biztonsági dokumentáció

-

116-

Az üzem és környe- zetének leírása

Az üzemeltető fő biztonsági célkitűzései

Kockázatok és következmények elemzése

Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer

Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a lakosság tájékoztatásához

Üzemeltetői kötelezettségek teljesítése

59

-

117-

BJ tartalmi követelményei

EU útmutató alapján

Információk a vezetési rendszerről (SMS, MAPP) (2. Melléklet, I. szakasz és 3. Melléklet

Környezet (2. Melléklet, II. szakasz)

„kiszűrt” veszélyes létesítmények (2. Melléklet, III. szakasz)

Kritikus létesítmények / baleseti események (2. Melléklet, IV. szakasz)

Védelmi intézkedések (2. Melléklet, V. szakasz)

Szervezet és

célkitűzések

Leíró rész

Gyakorlati rész

-

118-

BJ tartalmi követelményei

EU útmutató alapján

II. szakasz

III. szakasz

IV. szakasz

ÜZEM

VESZÉLYES

LÉTESÍTMÉNY(EK)

MAGAS

ALACSONY

KRITIKUS

ESEMÉNYEK

témakör részletezés mértéke

II. szakasz

III. szakasz

IV. szakasz

ÜZEM

VESZÉLYES

LÉTESÍTMÉNY(EK)

MAGAS

ALACSONY

KRITIKUS

ESEMÉNYEK

témakör részletezés mértéke

60

-

119-

BJ tartalmi követelményei

EU útmutató alapján

• 1. szervezet és személyi állomány

• 2. a súlyos balesetek kockázatának azonosítása és értékelése

• 3. az üzem működtetése

• 4. változásmenedzsment

• 5. védelmi tervezés

• 6. monitoring rendszerek

• 7. audit és felülvizsgálat

ÁLTALÁNOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

SÚLYOS BALESET-MEGELŐZÉSI

CÉLKITŰZÉSEK

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI

RENDSZER

KOCKÁZAT ELEMZÉS

ÁLTALÁNOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

SÚLYOS BALESET-MEGELŐZÉSI

CÉLKITŰZÉSEK

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI

RENDSZER

KOCKÁZAT ELEMZÉS

-

120-

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet

Biztonsági jelentés elkészítésének

tartalmi és formai követelményei:

1. Tartalmi követelmények

1.1. Célkitűzések, irányítási rendszerek

1.2. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (SKET-hez is szükséges)

1.3. A veszélyes üzem bemutatása (SKET-hez is szükséges)

1.4. A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra

1.5. A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása (SKET-hez szükséges)

1.6. A baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.7. A balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása

1.8. A biztonsági irányítási rendszer (biztonsági elemzéshez nem szükséges IR)

1.9. Az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése

1.10. Építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó követelmények

1.11. Felhasználható dokumentumok

2. Formai követelmények

2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón

benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak

megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.

2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban

tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a

veszélyeztetett területeket.

2.3. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.

61

-

121-

1. Tartalmi követelmények

1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal

kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési

irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy

működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és

értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei I.

-

122-

1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának

valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető

üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását,

ideértve különösen:

b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem

tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek

kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy

következményeit,

1.2.5. Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó

üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes

tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett

tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait

figyelembe vették.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei II.

(Veszélyes üzem környezetének bemutatása)

62

-

123-

Üzem környezete, üzem bemutatása

(helyszínrajz) I.

Lakosság által látogatott létesítmények,

közintézmények, kórházak, természeti

területek, gazdálkodó szervezetek,

tevékenységük jellemzése.

A térképek, helyszínrajzok méretaránynak

megfelelően nyomtatottan formában vagy

elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF

formátumban) legyenek.

-

124-

1.3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása

1.3.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos

– az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.

1.3.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely

bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket.

1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát

1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása,

besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.

1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó

mélységű további információk megadása szükséges.

1.3.6. A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül

1.3.7. A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei III.

63

-

125-

a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása

(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés,

empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1.

táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok

(H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények

között,

c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk),

d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége,

e) a veszélyes anyagok a)-d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági

adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:

-

126-

1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó

mélységű további információk megadása szükséges.

64

-

127-

1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát .

a) a külső elektromos és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz hálózat,

h) a meleg víz és más folyadék-hálózatok,

i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófa elhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat,

u) a szennyvízhálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei IV.

-

128-

1.5. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása

1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.6.1. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli.

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása,

c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése,

d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,

e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.

bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei V.- 1.

65

-

129-

1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait

és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait

és lefolyását, ideértve különösen:

a) a működési okokat,

c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket.

-

130-

1.6.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető - valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni.

1.6.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára. A kockázat mértékének - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő - meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és - ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is.

1.6.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében 2002. január 1-ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei V.-2.

66

-

131-

Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset

következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez

szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,

e) az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen

anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket,

mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny,

az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek,

A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

Mennyiségi és minőségi bemutatás szükséges!

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei VI.

-

132-

1.8.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a

felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására. 1.8.2. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe.

1.8.3. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén

megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont

személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével

kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt.

1.8.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a

biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és

más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába - az

őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A

normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai

veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az

üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése

érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant,

gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer

normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

1.8.5. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a

biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

1.8.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a

vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A

megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési

eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A

hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad

tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események

hátterét fel kell tárni, a tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással

kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

1.8.7. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító

szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság

részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.8.3-1.8.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság

kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei VII.

67

-

133-

1.9. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek

megnevezését.

1.10. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó

létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben a

hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:

a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.3.7.;1.4.; 1.6. az építési stádiumban

előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és

iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel

lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei VIII.

-

134-

1.11. Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó

uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is

bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek.

EKHE dokumentáció

Üzemi vízkárelhárítási terv

Munkahelyi veszélyelhárítási terv

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei IX.

68

-

135-

2. Formai követelmények

2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.

2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

formai követelményei

-

136-

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 35. §.-a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv engedélyezéséhez benyújtott

kérelem kötelező tartalmi elemei:

35. § A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - ha számára a hatóság előírja - a biztonságos üzemeltetés

bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.

(1a)A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

b) a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét, valamint

c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását.

(1b) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja:

a) a súlyos káresemény elhárítási tervet két példányban,

b) a súlyos káresemény elhárítási terv védendő adatot nem tartalmazó változatát két példányban vagy nyilatkozatot arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot.

(1c) Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(1d)Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.

69

-

137-

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. melléklet Súlyos Káresemény Elhárítási Terv tartalmi formai

elemei:

1. Tartalmi követelmények

1.1. A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. pontjában foglalt követelményekkel.

1.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:

1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok

1.5. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja

1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

1.7. Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel.

1.8. A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.

2. Formai követelmények

A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.

(Megegyezik a Biztonsági jelentésnél leirtakkal)

-

138-

Szöveges leíráson felül technológiai rajzon, folyamat ábrán (P & I-ok, technológia rajzok, műszerezési ábrák)

Veszélyes üzemi technológia bemutatása

70

-

139-

(BE, BJ)

Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit.

Ennek során az üzemeltető – valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek.

A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el.

(SKET) A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű

leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.

Terv hatósági vizsgálata

(Kritérium rendszer – veszély,- következmény elemzés)

-

140-

1.7. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés

elfogadhatóságának feltétele:

a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes

anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre

vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,

b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését

vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai

szabályzók rendelkezésre állnak,

c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi

feltétele biztosított, és

d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási

feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

R. 7. Melléklet 1.7. BE és BJ -nél

is!

Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai I.

71

-

141-

5.3.2. A hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos

balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget

jelent,

a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos

hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és

b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem

érintenek.

5.3.3. Halálos hatást jelent:

a) tűzhatás tekintetében:

aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,

ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag

koncentráció,

ac) 1%-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

b) mérgezési hatás tekintetében:

ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi

szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,

bb) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám.

5.3.4. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban

bemutatottak szerint kell értékelni.

Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai II.

-

142-

Az R. 7. melléklete

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget.

1.3. A hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,

b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül,

c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):

ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,

cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,

d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben

da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,

db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,

dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,

e) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek,

f) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben

fa) a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók),

fb) a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése,

fc) a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységének bemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása,

fd) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

hatósági értékelése minősítése

72

-

143-

Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat

Felülvizsgálat alapjai:

– az üzemben történt változások, melyek lehetnek:

technológiai változtatások (fejlesztések, korszerűsítések, kiváltások, új anyagok,

stb.);

személyi (vezetői és munkavállalói) feltételrendszer változásai (munkakörök

átszervezése, kiszervezések, leépítések, új feladatkörök stb.);

technikai eszközrendszer változásai (új eszközök, berendezések, selejtezések,

korszerűsítések);

– az üzem környezetének változásai (infrastruktúra, gazdálkodó szervezetek,

stb.)

– technológiai eltérések, üzemzavarok, rendkívüli események, balesetek

tapasztalatai;

– a belső (külső) védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai;

– a (biztonsági) irányítási rendszer külső és belső auditálásának tapasztalatai.

-

144-

Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat

Felülvizsgálat szempontjai:

– a veszélyes ipari üzem állapota mennyire felel meg a BJ/BE-ben

bemutatott helyzetnek;

– a veszélyes ipari üzem biztonsági színvonalának mutatói reálisan

mutatják a valós helyzetet;

– a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség változásai: a

külső és belső változások befolyásolták-e a veszélyeztetés mutatóit;

– a BVT megfelelősége.

73

-

145-

- Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti)

Hatósági ellenőrzések típusai

Helyszíni szemlék típusai

- Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából

- Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése

céljából

- Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset,

üzemzavar körülményeinek kivizsgálása céljából

- Időszakos hatósági ellenőrzés

Hatósági ellenőrzések típusai

-Belső védelmi terv gyakorlat ellenőrzése és értékelése

-

146-

Katasztrófavédelem vegyi

és sugárfelderítő

képességei

74

-

147-

Katasztrófavédelmi Mobil

Laboratórium KML

Feladatok:

• Vegyi, biológiai,

radiológiai felderítés

káreseményeknél

• A lakosságra és a

beavatkozó állományra

vonatkozó védelmi

intézkedések

előkészítése

• Hatósági ellenőrzések

végzése veszélyes

üzemekben

• Veszélyes áru szállítás

és azok telephelyeinek

ellenőrzése

Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE)

-

148-

Telepített veszélyes és sugárzó anyag

monitoring és korai riasztási rendszerek AMAR, RTH, MoLaRi

75

-

149-

-

150-

Az európai és a hazai

iparbiztonsági képzés- és

továbbképzés

áttekintő elemzése és

értékelése

76

-

151-

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Jogelőd intézmények

- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem –

Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

- Rendőrtiszti Főiskola –

Rendészettudományi Kar

-

152-

NKE KVI képzései 2015.

• Alapképzés

– Katasztrófavédelem BA „új” 2013/2014-től

– Védelmi igazgatás Bsc „kifutó” Ózdon

• Mesterképzés

– Védelmi igazgatás Msc 2015/2016-ig

– Katasztrófavédelem Msc. 2016/2017-től

• Részvétel PhD doktori képzésben

– NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola,

katasztrófavédelem kutatási terület

77

-

153-

Az Intézet szervezeti felépítése

IGAZGATÓ –

SZAKFELELŐS

(egyetemi tanár, docens)

IGAZGATÓHELYETTES

(egyetemi tanár, docens)

OKTATÁSSZERVEZÉSI OSZTÁLY

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék

Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék

Iparbiztonsági Tanszék

Oktató: 16 fő

Okt. szerv: 7 fő

Össz.: 23 fő

-

154-

Új alapképzési szak indítása

a 2013-14 tanévben 1. • Az új alapképzési szak

„Katasztrófavédelem”

– Az alapképzési szak

megnevezése:

katasztrófavédelem (Disaster

Management)

– Az alapképzési szakon

szerezhető végzettségi szint:

alapfokozat (BA)

– A szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése :

katasztrófavédelmi szervező

– Nappali és levelező képzési rend

78

-

155-

Új alapképzési szak indítása

a 2013-14 tanévben 2. • Választható szakirányok:

– Katasztrófavédelmi műveleti

(Disaster management operations)

– Tűzvédelmi és mentésirányítási

(Fire prevention and rescue control)

– Iparbiztonsági

(Industial safety)

• A katasztrófavédelmi alapképzési szak a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területeket öleli fel.

• A képzési ágat tekintve a rendészetihez sorolható

• Képzési idő: 6 félév

-

156-

Differenciált szakmai ismeretek 72 kredit, 735 óra

- Iparbiztonságtan (3 félév, 150 óra);

- ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása ( 2 félév, 75

óra);

- kritikus infrastruktúrák védelme 3 félév, 120 óra);

- veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek (2 félév, 60

óra);

- katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret (2 félév, 60 óra);

- tűzvédelmi szakismeret (2 félév, 60 óra);

- tűzoltási- és katasztrófa-elhárítási technikai ismeretek (2 félév,

60 óra);

- iparbiztonság gazdasági alapjai (1 félév, 60 óra),

- szabadon választható tantárgyak (ipari kémia alapjai, ipari

szennyezés és megelőzés, veszélyes áru szállítás

kockázatelemzésének alapjai (3 félév, 90 óra)

- Összesen: 735 óra

79

-

157-

Iparbiztonsági szaktantárgyak - levelező képzés

Új katasztrófavédelem mesterképzési

szak létesítése és indítása (MSc.) 2016-tól

Tantárgy megnevezése Óra Kr. Számon

kérés

Félévek

1 2 3 4

Veszélyes létesítmények 16 3 V 16

Kockázat- és

következmény elemzés 12 3 Gy 12

Iparbiztonsági

események kezelése 12 3 Gy 12

Iparbiztonság I. 26 4 K (ZV) 26

Környezeti elemek

védelme 12 3 F 12

Iparbiztonság 2. 26 4 F (ZV) 26

Összesen 104 20 16 50 38 0

-

158-

Iparbiztonsági tananyag 1.

1. Bognár Balázs; Juhász

István; Kátai-Urbán Lajos

(szerkesztő); Kossa György ;

Kozma Sándor ; Szakál Béla;

Vass Gyula:

„IPARBIZTONSÁGTAN I.”

Kézikönyv az iparbiztonsági

üzemeltetői és hatósági

feladatok ellátásához. NKE

Egyetemi tankönyv. Budapest,

2013. p 465

80

-

159-

Iparbiztonsági tananyag 2.

Kátai-Urbán Lajos;

Vass Gyula:

Kézikönyv

a veszélyes üzemek

Biztonságszervezésével

kapcsolatos alapfeladatok

teljesítéséhez

NKE. Budapest, 2014. p. 57

https://ludita.uni-

nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/8474/kezikonyv_v

esz_uzem.pdf?sequence=1&isAllowed=y

-

160-

Iparbiztonsági tananyag 3.

5

Kátai-Urbán Lajos,

Vass Gyula:

Kézikönyv

Veszélyes üzemek,

tevékenységek és

technológia az iparban

Tansegédlet. NKE,

Budapest 2014. p 119.

81

-

161-

Iparbiztonsági tananyag 4.

5

Kátai-Urbán Lajos:

Kézikönyv

a veszélyes üzemekkel

kapcsolatos jog-,

intézmény és

eszközrendszer

fejlesztése

Magyarországon

Tansegédlet. NKE,

Budapest 2015. p 89.

-

162-

Iparbiztonsági tananyag 5.

5

Bognár Balázs (szerk.);

Bonnyai Tünde; Görög

Katalin; Kátai-Urbán Lajos

(szerk.) Vass Gyula :

Létfontosságú

rendszerek és

létesítmények védelme:

kézikönyv a

katasztrófavédelmi

feladatok ellátására

Tansegédlet. NKE,

Budapest 2015. p 147.

82

-

163-

Iparbiztonsági tananyag 6.

5

Kátai-Urbán Lajos,

Handbook

for the Implementation

of the Basic Tasks of

the Hungarian

Regulation on

„Industrial Safety”

Tansegédlet. NKE,

Budapest 2014. p 73.

-

164-

Iparbiztonsági tananyag 7.

5

Szakál Béla, Cimer Zsolt,

Kátai-Urbán Lajos, Sárosi

György, Vass Gyula:

Veszélyes anyagokkal

kapcsolatos balesetek elleni

védekezés I.:

módszertani szakkönyv

veszélyes anyagok és súlyos

baleseteik az iparban és a

közlekedésben.

Tansegédlet SZIE YMÉK,

83

-

165-

2003-2005. között

megjelent szakmai kiadványok

-

166-

Iparbiztonsági jegyzetek

a SZIE YMÉK-en Intézetigazgató: Szakál Béla

RTF Katasztrófavédelmi

Tanszék Tanszékvezető: Bleszity János

84

-

167-

Üzemeltetői és hatósági

képzési igények és

követelmények felmérése

-

168-

Üzemeltető – veszélyes üzem A biztonsági dokumentáció elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet:

legalább egy fő felsőfokú műszaki végzettséggel;

felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és

a szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember,

kockázat- és következmény-elemző szoftver.

Veszélyes ipari védelmi ügyintéző:

legalább középfokú műszaki végzettséggel,

és középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel

vagy veszélyes ipari védelmi ügyintézői képesítés

85

-

169-

Hatóság – veszélyes üzem

Veszélyes üzemi felügyelő és a főfelügyelők

- felsőfokú műszaki végzettség; - felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és a - a hatósági szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal; - 3 hetes kockázatkezelési és elemzési szaktanfolyam, 1 hetes KIR auditori felkészítés, 1 hetes kockázatelemzési szoftver kezelői tanfolyam vagy

- az NKE katasztrófavédelmi szak iparbiztonsági szakirányán, vagy a KOK rendészeti szervező iparbiztonsági szakirányán szerzett oklevél.

-

170-

Üzemeltető – veszélyes áru

szállítás

Veszélyes áru szállítási ügyintéző és tanácsadó.

Tanácsadó jelentkezési feltétel: felsőfokú végzettség és legalább két évig veszélyes áru szállítással kapcsolatos feladatot látott el, középfokú végzettség és legalább öt évig veszélyes áru szállítással kapcsolatos feladatot látott el vagy az ADN-nel, ADR-rel vagy RID-del kapcsolatos hatósági feladatot lát el.

179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet és a 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet

86

-

171-

Hatóság – veszélyes áru

szállítás

Veszélyes áru szállítási katasztrófavédelmi ellenőr

- legalább érettségi bizonyítvány; -és középfokú tűzoltó-, polgári védelmi-, vagy katasztrófavédelmi végzettség; - és hivatásos szolgálati jogviszony

Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó

A központi szerv szakirányítói állományának, a főfelügyelőknek és a hatósági szervezetenként legalább 1-1 főnek vasúti, közúti és belvízi ágazatra érvényes veszélyes áru szállítási tanácsadói képzettséggel ajánlott rendelkeznie. Ugyanez vonatkozik az oktatókra és a vizsgáztatókra.

-

172-

Üzemeltető

– létfontosságú rendszerek és

létesítmények

Biztonsági összekötő személy: az adott ágazatnak

megfelelő szakirányú végzettség, valamint

védelmi igazgatási vagy rendészeti igazgatási szakon

szerzett felsőfokú végzettség,

tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi rendészeti

szervezői szakképesítés, vagy ezzel egyenértékű

végzettség,

iparbiztonsági szaktanfolyami végzettség

(2018. 07.01 től csak ez a végzettség lesz),

iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú

végzettséggel, vagy a katasztrófavédelemnél

legalább 5 év iparbiztonsági gyakorlattal.

(2018. 07.01 től csak ez a gyakorlat elfogadott)

87

-

173-

Hatóság – létfontosságú

rendszerek és létesítmények

Hatósági tevékenységet végző személy és a főfelügyelők

Az üzemeltetői követelményeknek megfelelő végzettség.

-

174-

Üzemeltető

– nukleáris baleset-elhárítás

Sugárvédelmi tanfolyam:

alaptanfolyam, bővített- és átfogó fokozatú tanfolyam

Középfokú végzettség

16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 4. számú melléklete

88

-

175-

Hatóság

– nukleáris baleset-elhárítás

Sugárvédelmi tanfolyam:

Bővített fokozatú - hatósági ellenőröknek és felügyelőknek

Átfogó fokozatú tanfolyam - szakirányítói állomány, főfelügyelők és oktatók

Középfokú végzettség

16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 4. számú melléklete

-

176-

Kérdések?

89

-

177-

Köszönöm a megtisztelő

figyelemét!

Katai.lajos@uni-nke.hu

„Csak

az iparbiztonság”

-

178-

BE, BJ, SKET dokumentációk

formai tartalmi követelményei