1

-1-

Veszélyes üzemi

alapismeretek

ELŐADÁS

DR. VASS GYULA

Vecsés, 2018. november 26.

-2-

Az előadás tartalma

A. Bevezető - iparbiztonsági

veszélyeztetettség általános értékelése

B. Iparbiztonsági kockázatkezelés és

elemzés alapjai

C. Veszélyes üzemek felügyeletével

kapcsolatos szabályozási környezet

2

-3-

A. Magyarország

iparbiztonsági

veszélyeztetettségének

értékelése

-4-

Veszélyes tevékenységek

(üzemek)

általi veszélyeztetettség

3

-5-

A veszélyes üzemi balesetek

kialakulásának okai

Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek

okainak statisztikai értékelése

-6-

Ipari baleset hatásai

4

-7-

Hatások-1

MÉRGEZÉS

Szennyezett tárgyakkal való

érintkezés

Közvetlen mérgezés

Szennyezett élelmiszer fogyasztása

INDIA, Bhopal; 1984. dec. 3.

- 41 t metil-izocianát kikerülése

- 3598 halott

- 100000 ember mérgezése

- 200000 embert kitelepítése

-8-

1976. július 10. Seveso, Olaszország

2 kg dioxin kikerülése

600 embert kitelepítése

2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett)

-Körülbelül 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött

-A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el

kellett távolítani és elégetni -Állatállomány megsemmisítése (80.000 db)

5

-9-

Hatások-2

HŐSUGÁRZÁS

Építmény károsodás

Személyi sérülés Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés

Buncefield; 2005. dec. 11. - 44 fő könnyű sérült

- jelentős környezeti kár

-10-

Budapest, XV. kerület 2004. 11. 01.

-300 m2 tűzfelület - ismeretlen vegyi

-anyagok -robbanások

6

-11-

-A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt -A kár 1 milliárd dollár

Texas City, Texas BP 2005.

-15 munkavállaló halt meg

- 170 megsérült

-12-

2015. 06. 8. Kijev (Ukrajna)

üzemanyag bázistelep tűz

8 napig égett a telep 5 halott és 15 sebesült Jelentős anyagi kár

7

-13-

Hatások-3

ROBBANÁS

Építmény károsodás

Személyi sérülés Repeszhatás: 100 Joule

Test, dobhártya, tüdő sérülés

HOLLANDIA, Enschede; 2000. máj. 13.

- 21 ember elhunyt

- 1000 ember megsérült

- 400 m-es sugarú körön belül az összes épület

megsemmisült

-14-

Pusztítás:

Gyár,40 ha

400 ház

Több mint 1500

megrongálódott

1250 hajléktalan

450 millió EURO

Enschede (Hollandia), 2000. 05. 13.

21 halott

947 sérült

177 t tüzijáték

8

-15-

Enschede,

Hollandia 2000. 05. 13.

Tűzijáték Raktár

-16-

AZF Toluouse

(Franciaország)

2001. 09. 21.

9

-17-

-200 t ammónium-nitrát hangárban - Richter-skála szerinti 3,2-es erősségű

földrengéshez hasonló robbanás

-18-

Toulouse, 2001. 09. 21.

Pusztítás mértéke:

A teljes gyár, tízezer ablak

500 ház lakhatatlan

69 iskola (2 rom)

18 kollégium rongálódott

29 halott

2500 súlyos sérült

Kár: 1,5 Mrd EUR

10

-19-

2015.08.12 Robbanás a TIANJIN - i Kikötőben (Kína)

Kár: 3,5 Md USD, 173 halott, 797 sérült 700 tonna nátrium-cianid, 800 tonna Ammónium-nitrát, 500 tonna kálium nitrát, TDI ?

-20-

Törökbálint, 2004. 08. 05. -3 halott, 10 sebesült -70 épület károsodott -Közúti balesetek -8 gépkocsi károsodott

11

-21-

Hatások-4

KÖRNYEZETI

HATÁSOK

Levegőszennyezé

s Talajszennyezés

Nagybánya

(Románia);

2001. jan. 30.

- nagyszámú növény- és

állatfaj elpusztulása

- 6 hónapos halászati

tilalom

Vízszennyezés

Személyi sérülés

Ukrajna

Tisza folyó

Szamos folyóMagyarország

Duna folyó

Románia

Szerbia

Duna folyó

Fekete -

tenger

Nagybánya

- 100 000 m3 nehézfém

koncentrációval szennyezett

víz

- a szennyezés elérte a Dunát

-22-

Veszélyes üzemek Magyarországon

371 db

136 db

120 db

12

-23-

A veszélyes üzemek megoszlása

tevékenységenként

-24-

Veszélyes szállítmányok

általi veszélyeztetettség

13

-25-

Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes üzemeken kívül

Veszélyes anyagok fuvarozása, szállítmányozása, a veszélyt a folyamatosan ellenőrzött üzemeken kívül helyezi: közel a lakossághoz, lakott területeken belülre is

Szállítási ágazatok:

• közúti szállítás – logisztikai raktárak,kombiterminálok

• vasúti szállítás - teherpályaudvarok

• belvízi szállítás – kikötők, lekötők

•légi szállítás – előkészítőlétesítmények

• csővezetékes szállítás (kőolaj ésföldgáz, termékvezetékek)

Belvízi

Csővezetékes Vasúti

Közúti

-26-

Veszélyes áru közúti szállítás

• 34 millió árutonna

kilométer/év teljesítmény

• Transzeurópai közlekesési

hálózat

• Veszélyes áru logisztikai

raktárbázisok (14 db)

14

-27-

Veszélyes áru vasúti szállítás • 9 M árutonna km veszélyes

áru/év (forrás: KSH)

• Teherpályaudvarok 14 db

• Iparvágányok – veszélyes

üzemek

• Kombiterminálok (Soroksár,

Csepel, Sopron)

• Huckepack és Rola szállítás

-28-

Veszélyes áru belvízi szállítás • 1,8 mill árutonnakilométer/év • Duna folyam 417 fkm (1850,20 –

1433,00 km) • ENSZ EGB IV – Vi. viziút • RoRo forgalom • Dunai kikötők (Baja, Csepel, Szbatta,

Komárom, Gönyü,)

15

-29-

Veszélyes áru légi szállítás

• Liszt Ferencrepülőtér

• Balatonrepülőtér

-30-

Veszélyes áru csővezetés szállítása

• kőolaj- és földgázszállító vezetékek

• Termékvezetékek• Szivattyú,

kompresszor éselosztó állomások

16

-31-

Létfontosságú rendszerek és

létesítmények

általi veszélyeztetettség

-32-

• 10 szektor és 43 alszektor

Létfontosságú

rendszerek és

létesítmények

Forrás: Kovács László: Kritikus információs infrastruktúrák előadása

17

-33-

Nukleáris létesítmények

általi veszélyeztetettség

-34-

Nukleáris létesítmények

Létesítmények és tevékenységek

tervezési kategóriába sorolása

I. kategória

Paksi Atomerőmű

II. kategória

Kiégett Kazetták Átmeneti tárolója (KKÁT)

Budapesti Kutatóreaktor

Izotópintézet Kft.

III. kategória

BME Oktatóreaktor

Püspökszilágyi Radioaktív

Hulladékfeldolgozó és Tároló Telep

(RHFT)

Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló,

Bátaapáti

V. kategória

Bohunice Atomerőmű

Mohovce Atomerőmű

Krsko Atomerőmű

Dukovany Atomerőmű

Temelin Atomerőmű

18

-35-

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség

osztályozási rendszere Nemzetközi Nukleáris

Eseményskála

INES - International Nuclear

Event Scale

Nemzetközi Atomenergia-

ügynökség által bevezetett

osztályozási rendszer

A nukleáris események

osztályozására 7 + 1

fokozat létezik.

-36-

Potenciális nukleáris veszélyforrások

hazánk térségében

Paksi Atomerőmű

BME Oktatóreaktor

MTA Kutatóreaktor

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

19

-37-

Bányászati tevékenységek

-38-

Bányászati tevékenységek • Bányászati tevékenységek

– Kőolaj és földgázkitermelés, kutatófúrások

– Kitermelt anyag elsődleges készletezése és

feldolgozása

– Földalatti gáztárolók

– Termékelosztási és logisztikai tevékenység –

szénhidrogén szállítóvezetékek

– Szén és lignitbányászat létesítményei

• Bányászati veszélyes hulladéktároló létesítmények

– Fúrási iszaptároló létesítmények

• Bányászati hulladéktároló létesítmények

– a vörösiszap tározók, a

– az uránérc bányászat hulladék tározók,

– a színesfém zagytározók és a vasérc

zagytározó.

– A szén-és lignitbányászati tevékenység

hulladékait meddőhányókon és talajdepókban

tárolják.

20

-39-

B. Iparbiztonsági

kockázatok kezelése

és elemzése

-40-

2012. január 01.

Integrált katasztrófavédelmi feladatrendszer

Polgári Védelem Tűzvédelem

Iparbiztonság

21

-41-

Mit jelent

a kockázatkezelés?

Mi a

kockázatelemzés?

-42-

Alapfogalmak

• A kockázat

– a valószínűség és a sérülés kombinációja

– a veszély és a biztonság hányadosa

– az esemény, a bekövetkezési valószínűség és a

következmény hármasa (forrás: Guidelines for Chemical Process

quantitative risk analysis. CCPS, New York 1989)

• Kockázat (Kat.):

– egy adott területen adott időtartamon belül,

– meghatározott körülmények között bekövetkező,

– egészséget, illetve környezetet károsító veszély

megvalósulásának valószínűsége

• Súlyos baleseti veszélyének azonosítása

és kockázatuk elemzése (Kat.):

– az üzemeltető által végzett módszeres elemző

tevékenység,

– amelynek során meghatározza és bemutatja

– a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező

– veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset

– kialakulásának lehetőségeit

– és azok bekövetkezésének valószínűségét.

Forrás: Guidelines for

Chemical Process

quantitative risk

analysis.

CCPS, New York

1989

22

-43-

43

Ipari kockázatok

kezelése és elemzése

Veszélyek azonosítása

Baleseti események azonosítása

Következmények értékelése Beköv. valószínűség becslése

Kockázat összegzés

Következmények

mérséklését szolgáló

intézkedések

Beköv. valószínűség

csökkentését szolgáló

intézkedések Kockázatok

korlátozása?

Optimális javaslatok kidolgozása

a kockázatok kezeléséhez

-44-

Csokornyakkendő módszer alkalmazása

veszélyeztetettség elemzéshez

UE 1

UE 3

UE 4

UE 5

UE 7

IE

IE

IE

IE

IE

IE

CE

SCE

SCE

DP

DP

DP

ME

ME

ME

ME

ME

ME

ESEMÉNYSOR

Hibafa

Eseményfa

Védelmi zárakMegelőzés Következmények csökkentése

DP ÉS

ÉS

VAGY

VAGY

VAGY

VAGY

VAGY

UE 2

CU E

CU E

Csúcs esemény

Kezdeti esemény

Ele

mi h

iba

ese

mé

nye

k

Le

he

tsé

ge

s h

atá

so

k

23

-45-

Kockázatcsökkentés

• A kockázat „lehető legkisebbésszerűen megvalósítható”(ALARP) HSE

• Költség-haszon elemzés

(Cost Benefit Analysis - CBA)

• Kockázatcsökkentő

intézkedések:

– kockázat (veszély) kizárása

vagy csökkentése (inherent

safety);

– a következmények

csökkentése;

– és a bekövetkezési

valószínűség csökkentése

Forrás: Redusing risk and protecting people, HSE Norwich 2001. www. hse.gov.hu

-46-

Veszélyes üzemi kockázat- és

következmény elemzési alkalmazások Súlyos balesetek elleni védekezés területén felhasznált

kockázat- és következményelemzési alkalmazások

Kockázat- és

következményelem

zés alkalmazási

területei

Veszélyes üzem által

okozott veszélyeztetettség

minősítése.

Biztonsági jelentés és

elemzés hatósági

vizsgálata és biztonsági

intézkedések bevezetése

Belső és külső

védelmi terv, súlyos

káresemény elhárítási

terv kidolgozása

Településszerkezeti

terv kidolgozása

Előírt műszaki

követelmények

Halálozás egyéni és

társadalmi kockázatának

meghatározása

Veszélyeztetett terület

(hatásterület)

kiszámítása

Veszélyességi övezet

meghatározása a

sérülés egyéni

kockázatának

megállapítása útján

24

-47-

Halálozás egyéni kockázata

Halálozás

egyéni

kockázat:

Egy adott területen,

adott időtartamig tartózkodó személyre

vonatkoztatott

halálos kimenetelű baleset valószínűsége.

-48-

Halálozás társadalmi kockázata

Társadalmi

kockázat:

Megadja a valószínűségét azoknak a halálos kimenetelű

eseményeknek, amelyek

- meghatározott időtartam (rendszerint 1 év) alatt,

- meghatározott számú (N = 10, 100, 1000) halálos

áldozatot követelnek.

25

-49-

Veszélyes anyagok kibocsájtásának

következményei és hatásai

Veszélyes anyagok

Kikerülés Más balesetek

Gáz Kétfázisú Folyadék

Fáklyatűz Gőz/gázfelhő tűz

VCE Tócsatűz BLEVE

Mérgezés Hősugárzás Robbanás (túlnyomás és repesz)

Hatások

Folyadék tócsa

Párolgás

Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás - Fizikai robbanás

Külső tűz

Tűzgömb

-50-

Sugárláng,

fáklyatűz (jet fire) Gőz/gázfelhő

robbanás (VCE)

Tócsatűz

(pool fire)

Gőz/gázfelhőtűz

(flash fire) Mérgező felhő

terjedése

(toxic fume)

Forrásban lévő

folyadék

gőzrobbanása

(BLEVE)

26

-51-

Veszélyességi övezetek kijelölése (példa)

sérülés egyéni kockázata

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

-52-

Holland veszélyeztetettség elemzési

módszertani útmutatók

LILA KÖNYV - TNO (Purple Book). Committee for the

Prevention of Disasters. CPR 18E . Guidelines for

Quantitative Risk Assessment (Mennyiségi

kockázatelemzési módszertani útmutató). The

Director-General of Labour, The Netherlands

SÁRGA KÖNYV - TNO (Yellow Book). CPR 14E,

Methods for the Calculation of Physical Effects

(Módszertani útmutató a fizikai hatások számítására)

ZOLD KÖNYV - TNO (Green Book CPR 16E, Methods

for the Determination of Possible Damage (Módszertani

útmutató a lehetséges károk meghatározására)

VÖRÖS KÖNYV - TNO (Red Book). CPR 12E, Methods

for the Determining and Processing Probablilities

(Módszertani útmutató a valószínűség számítására

és feldolgozására)

27

-53-

C. Veszélyes üzemekkel

kapcsolatos

szabályozási

környezet

-54-

Az iparbiztonsági igazgatás

28

-55-

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség - iparbiztonsági főfelügyelő és helyettese - veszélyes üzemek főosztály - veszélyes szállítmányok főosztály - kritikus infrastruktúra koordinációs főosztály - hatósági koordinációs és műveletelemzési főosztály

Fővárosi és Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok - iparbiztonsági főfelügyelők - hatósági osztály - KML, KSE

Katasztrófavédelmi Kirendeltségek - iparbiztonsági felügyelők - hatósági osztály Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Eljárási rend, módszertan, képzés és továbbképzés, hatósági ellenőrző szoftverek és adatbázisok (IBIR, PhastRisk, VÁSZIR, HADAR, IIK, NBIÉK, RODOS)

Iparbiztonsági intézményrendszer fejlesztése

Területi szerv

Helyi szerv

Központi szerv

Intézmény fejlesztési

intézkedések

-56-

Veszélyes üzemek

felügyelete

29

-57-

Veszélyes üzemi jogi- és belső szabályozás

VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK

1. Veszélyes üzemek

végrehajtási rendelet

219/2011. (X.20.) Korm. r.

4. Veszélyes katonai

objektumok - 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet

2. Bírság

rendelet 208/2011. (X.12.)

Korm. r.

BM OKF belső szabályozó, 17/2015. sz. Főigazgatói Intézkedés a hatósági eljárás rendjéről

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 2011. évi CXXVIII. tv. Kat. IV. fejezet

3. Igazgatási

szolgáltatási díj 51/2011. (XII.21.)

BM r.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv

Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény

128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet

-58-

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv átültetése a hazai

szabályozásba

- a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben megtörtént a 2013. évi CXCII. törvénnyel ,

- a Kat. tv. végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosítása folyamatban van.

Hazai jogrendbe történő alkalmazás határideje: 2015. június 1.

30

-59-

Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési

rendszer működtetése

– a veszélyes üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, irányítási rendszer vizsgálata (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás értékelése (MKI/FKI),

– a belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek meglétének ellenőrzése (MKI/FKI),

– a településrendezési tervezés (MKI/FKI),

– a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása (MKI/FKI),

– II. fokú hatósági feladatok ellátása BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

– Szakirányítási tevékenység BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

-60-

Veszélyes üzemi

üzemeltetői kategóriák

Felső küszöbértékű vaf

üzem

Alsó küszöbértékű vaf

üzem

Küszöbérték alatti üzem (+ a kiemelten kezelendő létesítmény)

Szabályozás hatálya alá nem tartozó

vaf gazdasági szervezet

Seveso

szabályozás

hatálya alá

tartoznak

Magyar

szabályozás

31

-61-

Biztonsági jelentés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy

rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.

Biztonsági elemzés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához.A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.

Fogalmak - 2.

-62-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (Kat): olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó,

veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat):

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a

rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező

olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi

következmények egyikével jár:

• a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

• b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

• c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

• d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú

veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,

• e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő

mennyiségben,

• f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.

Fogalmak - 3.

32

-63-

Veszélyes anyag (Kat):

e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

Veszélyes tevékenység (Kat):

olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

Veszély (Kat):

valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.

Fogalmak - 4.

-64-

Védelmi tervezés

Belső védelmi terv

219/2011. (X. 20.)

Korm. R. 8.sz. mell.

üzemeltető

Külső védelmi terv

219/2011. (X. 20.)

Korm. R. 9. mell.

veszélyeztetett település

polgármestere

Katved kir.

33

-65-

Belső védelmi terv (Kat):

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.

Külső védelmi terv (Kat):

a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része.

Veszélyeztetett terület (vhr):

ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

Fogalmak - 5.

-66-

Küszöbérték alatti üzemek (Kat.): egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására

kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények

Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): - a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő

szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt

- veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe

- azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe

Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.): küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem

veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit

Legfontosabb új fogalmak - 1.

34

-67-

Veszélyeztetett terület (R.): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem

tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják

Társhatóság (R.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében

hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek

Legfontosabb új fogalmak 2.

-68-

biztonsági jelentés készítése; adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat); biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése bejelentési kötelezettség, biztonsági elemzés készítése; súlyos baleset-megelőzési célkitűzések; adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat); belső védelmi tervezés; baleseti jelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettség, ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi tervhez adatszolgáltatás ------------------------------------------------------------- veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok; vízminőségi kárelhárítási üzemi terv; veszélyes hulladék létesítmények havária terve veszély-elhárítási alapterv készítése; tűzoltási terv készítése; munkavédelmi előírások; tűzvédelmi előírások műszaki biztonsági előírások

Felső

küszöbértékű üzem

Alsó

küszöbértékű üzem

Küszöbérték alatti üzem

-------------------

Nem tartozik a Kat. hatálya

alá

SEVESO

Veszélyes anyagokkal foglalkozó

üzem

Küszöbérték alatti üzem

------------------

Nem tartozik a

Kat. hatálya alá

Veszélyes üzemek típusai, kötelezettségei a

veszélyes anyagmennyiség függvényében

35

-69-

A súlyos ipari baleset-megelőzés

dokumentációs rendszere

Küszöbérték alatti

üzem

Alsó küszöbértékű

veszélyes

anyaggal

foglalkozó üzem

Felső küszöbértékű

veszélyes

anyaggal

foglalkozó üzem

- Biztonsági elemzés Biztonsági jelentés

Súlyos káresemény-

elhárítási terv

Belső védelmi terv

Esetenként KVT Külső védelmi terv

- Településrendezési tervezés

Katved. tv. alapján Seveso III. Irányelv szerint

-70-

Üzemeltetői és

hatósági intézkedések

felépítése

Megelőzési és

felkészülési

(következmény

csökkentő)

intézkedések

Védekezési

(baleset-

elhárítási)

intézkedések

Helyreállítási

intézkedések

Esemény (baleset) időszaka

Megelőzés időszaka

Helyreállítás időszaka

A biztonság bemutatása

a Biztonsági jelentésben

Település-

tervezés

Védelmi

tervezés

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

irányítás

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

Technológia

rendezési

A l

ako

sság

táj

éko

ztat

ása

ELLENŐRZÉSEK

A biztonság bemutatása

a Biztonsági jelentésben

Település-

tervezés

Védelmi

tervezés

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

irányítás

Info

rmat

ion

toth

e

Pu

bli

c

Biztonságos

Technológia

rendezési

A l

ako

sság

táj

éko

ztat

ása

ELLENŐRZÉSEK

c

36

-71-

Veszélyes üzemi

hatósági tevékenység

Engedélyezés Felügyelet Ellenőrzés

Veszélyes üzem vagy létesítmény építési

engedélyezési eljárás

Veszélyes tevékenység megkezdése

Helyszíni szemle

(Hsz.): üzemazonosítás, BD valóságtartalmának

ellenőrzése

Tervezett felülvizsgálat:

BJ, BE 5 évente BVT 3 évente

SKET 3 évente

Nem tervezett felülvizsgálat:

Jelentős módosítás Súlyos balesetet és

üzemzavart követően (Hsz, káreseti hsz.)

Időszakos hatósági

ellenőrzés

BVT és SKET gyakorlatok ellenőrzése

Supervisori

iparbiztonsági ellenőrzés (komplex

és eseti)

-72-

Üzemeltetői

és hatósági

intézkedések

rendszerbe

foglalása

37

-73-

MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• veszélyes tevékenység

azonosítása és bejelentése;

• biztonsági dokumentáció készítése

(biztonsági jelentés, biztonsági

elemzés és súlyos káresemény-

elhárítási terv) és hatósági

elbírálásra történő benyújtása;

• biztonsági elemzés és jelentés soros

és soron kívül felülvizsgálata;

• súlyos káresemény-elhárítási terv

felülvizsgálata;

• biztonsági irányítási rendszer

kiépítése és működtetése;

• súlyos baleset és üzemzavar

kivizsgálása és megelőzési

intézkedések azonosítása.

• hatósági engedélyezési és

felülvizsgálati feladatok:

• veszélyes tevékenység

azonosításának ellenőrzése;

• biztonsági dokumentáció

elbírálása;

• hatósági ellenőrzési

tevékenység:

• szankcionálási tevékenység:

• hatósági nyilvántartási és

tájékoztatási rendszer

működtetése;

• iparbiztonsági hatósági

tevékenység

-74-

FELKÉSZÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• Javaslat veszélyességi

övezet kijelölésére;

• belső védelmi tervezés,

felülvizsgálat és

gyakoroltatás.

• belső védelmi terv oktatás és

begyakoroltatás

• Veszélyességi övezet

kijelölésére;

• Veszélyességi övezetben

fejlesztések ellenőrzése

• belső védelmi terv minősítése

és a begyakorlás ellenőrzése;

• külső védelmi tervezés,

felülvizsgálat, gyakoroltatás

• lakossági tájékoztatás és a

nyilvánosság biztosítása

• kapcsolódó egyéb katasztrófa-

védelmi feladatok

38

-75-

VÉDEKEZÉSI (BALESET-ELHÁRÍTÁSI) INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• Súlyos baleset és

üzemzavar minősítése;

• belső védelmi terv életbe

léptetése;

• üzemi vezetési törzs, védelmi

infrastruktúra és védelmi

szervezetek működtetése;

• azonnali baleset-elhárítási és

mentési intézkedések;

• súlyos baleset és üzemzavar

bejelentése;

• információszolgáltatás a

hatóság számára a települési

védekezési tevékenységhez;

• tűzoltási, kárcsökkentési és

baleset-elhárítási

tevékenység végzése.

• Súlyos baleset és üzemzavar

minősítése;

• külső védelmi terv alkalmazása;

• a lakosság riasztása és tájékoztatása;

• a védekezésben résztvevő szervek

készültségbe helyezése;

• a védelemmel összefüggő azonnali

intézkedések bevezetése;

• lakosságvédelmi intézkedések

alkalmazása;

• veszélyhelyzet kezelési operatív

törzsek és központok működtetése;

• a védelmi bizottságok munkájában

való részvétel; kezdeményezése

• a nemzetközi tájékoztatási

kötelezettségek végrehajtása,

szükség szerint segítségnyújtás

-76-

HELYREÁLLÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• Károk felmérése és a

sérült létesítmények

helyreállítása;

• súlyos baleset közepes és

hosszú távú hatásainak

elhárítása;

• mentesítési feladatok

végrehajtása;

• Jelentés a helyreállítás

eredményeiről.

• A lakosság alapvető

életfeltételeinek biztosítása;

• a sérült infrastruktúra

ideiglenes helyreállítása;

• mentesítési feladatokban

történő közreműködés;

• a károk felmérésében való

közreműködés;

• a segélyek eljuttatásában való

közreműködés.

39

-77-

A hatósági döntéshozatal műszaki követelményei és eszközrendszere

Minősítési terület Minősítési kritérium és szempontrendszer,

műszaki követelmények

Alkalmazott

hatósági eszköz

Veszélyes üzem által okozott

veszélyeztetettség

minősítése

Kockázati alapú mennyiségi kockázatelemzés eredményei.

A halálozás egyéni kockázatának és a társadalmi kockázatnak

műszaki követelményei a végrehajtási rendeletben

Kockázat elemző szoftver.( DNV

PhastRisk 6.53)

Nemzetközileg elfogadott

eljárások és módszerek,

valamint adattárak.

Holland színes könyvek.

Hatósági eljárásrend.

Veszélyességi övezet

kijelölése

A sérülés egyéni kockázatának követelményei a végrehajtási

rendeletben.

A veszélyességi övezetben

történő fejlesztésre

vonatkozó állásfoglalás

Általános követelmények táblázatba foglalva az építmények

jellege és az egyes zónák rendszerében

Végrehajtási rendelet.

Hatósági eljárásrend.

Belső védelmi terv

Veszélyeztetett terület számítása következményelemzéssel.

Konkrét műszaki követelmények nincsenek megadva.

Végrehajtási rendeletben megadott minőségi kritériumok.

Védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági

dokumentációban meghatározott veszélyeztető hatásokkal,

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Következmény elemző

szoftver.(DNV PhastRisk 6.53)

Nemzetközileg elfogadott

eljárások és módszerek,

valamint adattárak.

Holland színes könyvek.

Hatósági eljárásrend.

Súlyos káresemény-

elhárítási terv

Végrehajtási rendelet mellékletében megadott következmény

alapú mennyiségi követelmények.

A tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban

állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal.

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Külső védelmi terv

A külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések

arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető

hatásokkal.

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Hatósági eljárásrend.

Külső védelmi terv készítése és

minősítése.

Biztonsági irányítási

rendszer

A minőségi jellegű ellenőrzési követelmények

(szempontrendszer) a hatósági eljárásrendben vannak rögzítve.

Hatósági eljárásrend.

Ellenőrzési szempontrendszer

(kérdéslista)

-78-

Iparbiztonsági hatósági együttműködés feladatai

Hatósági adatok gyűjtése

- ipar-felügyeleti adatbázis létrehozása és működtetése - engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a

társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása - társhatóságok: katved. hatóság figyelmének felhívása – R. hatálya alá

tartozás Hatóságok közötti adatmegosztás

- a társhatóságok az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférhetnek - félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak - a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került

üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba

Társhatósági ellenőrzések koordinálása

- területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába

- a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot

- hatóság az R. hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult

40

-79-

Iparfelügyeleti együttműködési tevékenység

Országos Rendőr-főkapitányság, Megyei (fővárosi)

Rendőr-főkapitányságok és helyi Rendőr-kapitányságai

HM Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság

Katonai objektumok

Nemzeti Adó és Vámhivatal

Országos Mentőszolgálat

Regionális Mentőszervezetek

Alkotmányvédelmi Hivatal Országos Atomenergia Hivatal

Nemzeti Védelmi Szolgálat

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági

hatóságai

Terrorelhárítási Központ

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Kormányhivatalok Regionális Népegészségügyi

Szakigazgatási Szervei

Magyar Energia és Közmű szabályozási Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Kormányhivatalok területi bányakapitányságai

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szervei Nemzeti Biztonsági Felügyelet

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal

Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási

Szervei

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Települési önkormányzat polgármesteri hivatal Közlekedésbiztonsági Szervezet

Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség és

regionális felügyelőségei

-80-

Veszélyes üzemi védelmi tervek

41

-81-

Lakossági tájékoztató kiadvány

MMii aa tteeeennddőő ssúúllyyooss iippaarrii

bbaalleesseett eesseettéénn??

SSZZAAJJOOLL KKÖÖZZSSÉÉGG

LLAAKKOOSSSSÁÁGGII TTÁÁJJÉÉKKOOZZTTAATTÓÓ KKIIAADDVVÁÁNNYYAA

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA:

- a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos

balesetekről, - a bekövetkezett súlyos baleset elleni védekezés

szabályairól. Készült:

SSzzaajjooll KKöözzsséégg PPoollggáárrmmeesstteerrii HHiivvaattaallaa,,

ééss aazz OOrrsszzáággooss KKaattaasszzttrróóffaavvééddeellmmii FFőőiiggaazzggaattóóssáágg

mmeeggbbíízzáássáábbóóll

-82-

1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése

2. súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és

benyújtása

3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító

irányítási rendszer működtetése

4. A SKET-ben megjelölt feladatok végrehajtásához

szükséges feltételek biztosítása

5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3

évente, és soron kívül)

6. SKET gyakoroltatása

7. Súlyos balesetek jelentése és kivizsgálása

8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése

Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének

kötelezettségei (Tv 41.§)

42

-83-

Küszöbérték alatti üzemek azonosítása

SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

Küszöbérték alatti üzemek felmérése

Tevékenység Veszélyes anyag Küszöbérték (t)

Alsó negyede

Szállító vezetékek kőolaj termékek, szénhidrogének -

Égetéssel történő ártalmatlanítás veszélyes hulladék -

Vízművek, szennyvíztisztítók klór 1

Hűtőházak, hús, konzervipari üzemek ammónia 1

Mérgező anyagok tárolása mérgező, nagyon mérgező anyagok 1,25

Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolás robbanóanyag, pirotechnikai termék 2,5

Szénhidrogén gáz tárolás propán, bután, PB 12,5

Ipari gáz tárolás cseppfolyós oxigén 50

Kőolaj termékek tárolása Benzin,-gázolaj, biodízel 625

Erőművek, fűtőművek főtőolaj 625

Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártás etilalkohol 1250

Műtrágya tárolás ammónium-nitrát 312,5

Növényvédőszer tárolás

környezetre veszélyes anyagok (R 50 és R 50/53 //

R51/53 25// 50

Gumigyárak környezetre veszélyes anyagok 25

Veszélyes hulladék lerakók és tárolás környezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok 25 // 12,5

-84-

Katasztrófavédelem vegyi

és sugárfelderítő

képességei

43

-85-

Katasztrófavédelmi Mobil

Laboratórium KML

Feladatok:

• Vegyi, biológiai,

radiológiai felderítés

káreseményeknél

• A lakosságra és a

beavatkozó állományra

vonatkozó védelmi

intézkedések

előkészítése

• Hatósági ellenőrzések

végzése veszélyes

üzemekben

• Veszélyes áru szállítás

és azok telephelyeinek

ellenőrzése

Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE)

-86-

Telepített veszélyes és sugárzó anyag

monitoring és korai riasztási rendszerek AMAR, RTH, MoLaRi

44

-87-

-88-

Iparbiztonsági felsőoktatás

45

-89-

NKE KVI képzései 2018.

• Alapképzés

– Katasztrófavédelem BA „új” 2013/2014-től

– Védelmi igazgatás Bsc „kifutó” Ózdon

• Mesterképzés

– Védelmi igazgatás Msc 2015/2016-ig

– Katasztrófavédelem Msc. 2016/2017-től

• Részvétel PhD doktori képzésben

– NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola,

katasztrófavédelem kutatási terület

-90-

Az Intézet szervezeti felépítése

IGAZGATÓ –

SZAKFELELŐS

(egyetemi tanár, docens)

IGAZGATÓHELYETTES

(egyetemi tanár, docens)

OKTATÁSSZERVEZÉSI OSZTÁLY

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék

Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék

Iparbiztonsági Tanszék

Oktató: 19 fő

Okt. szerv: 7 fő

Össz.: 26 fő

46

-91-

Új alapképzési szak indítása

a 2013-14 tanévben 1. • Az új alapképzési szak

„Katasztrófavédelem”

– Az alapképzési szak

megnevezése:

katasztrófavédelem (Disaster

Management)

– Az alapképzési szakon

szerezhető végzettségi szint:

alapfokozat (BA)

– A szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése :

katasztrófavédelmi szervező

– Nappali és levelező képzési rend

-92-

Új alapképzési szak indítása

a 2013-14 tanévben 2. • Választható szakirányok:

– Katasztrófavédelmi műveleti

(Disaster management operations)

– Tűzvédelmi és mentésirányítási

(Fire prevention and rescue control)

– Iparbiztonsági

(Industial safety)

• A katasztrófavédelmi alapképzési szaka közigazgatási, rendészeti és katonai képzésiterületeket öleli fel.

• A képzési ágat tekintve a rendészetihez sorolható

• Képzési idő: 6 félév

47

-93-

Differenciált szakmai ismeretek 72 kredit, 735 óra

- Iparbiztonságtan (3 félév, 150 óra);

- ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása ( 2 félév, 75

óra);

- kritikus infrastruktúrák védelme 3 félév, 120 óra);

- veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek (2 félév, 60

óra);

- katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret (2 félév, 60 óra);

- tűzvédelmi szakismeret (2 félév, 60 óra);

- tűzoltási- és katasztrófa-elhárítási technikai ismeretek (2 félév,

60 óra);

- iparbiztonság gazdasági alapjai (1 félév, 60 óra),

- szabadon választható tantárgyak (ipari kémia alapjai, ipari

szennyezés és megelőzés, veszélyes áru szállítás

kockázatelemzésének alapjai (3 félév, 90 óra)

- Összesen: 735 óra

-94-

Iparbiztonsági szaktantárgyak - levelező képzés

Új katasztrófavédelem mesterképzési

szak létesítése és indítása (MSc.) 2016-tól

Tantárgy megnevezése Óra Kr. Számon

kérés

Félévek

1 2 3 4

Veszélyes létesítmények 16 3 V 16

Kockázat- és

következmény elemzés 12 3 Gy 12

Iparbiztonsági

események kezelése 12 3 Gy 12

Iparbiztonság I. 26 4 K (ZV) 26

Környezeti elemek

védelme 12 3 F 12

Iparbiztonság 2. 26 4 F (ZV) 26

Összesen 104 20 16 50 38 0

48

-95-

Iparbiztonsági tananyag 1.

1. Bognár Balázs; Juhász

István; Kátai-Urbán Lajos

(szerkesztő); Kossa György ;

Kozma Sándor ; Szakál Béla;

Vass Gyula:

„IPARBIZTONSÁGTAN I.”

Kézikönyv az iparbiztonsági

üzemeltetői és hatósági

feladatok ellátásához. NKE

Egyetemi tankönyv. Budapest,

2013. p 465

-96-

Iparbiztonsági tananyag 2.

5

Bognár Balázs (szerk.);

Bonnyai Tünde; Görög

Katalin; Kátai-Urbán Lajos

(szerk.) Vass Gyula :

Létfontosságú

rendszerek és

létesítmények védelme:

kézikönyv a

katasztrófavédelmi

feladatok ellátására

Tansegédlet. NKE,

Budapest 2015. p 147.

49

-97-

Iparbiztonsági tananyag 3.

5

Szakál Béla, Cimer Zsolt,

Kátai-Urbán Lajos, Sárosi

György, Vass Gyula:

Veszélyes anyagokkal

kapcsolatos balesetek elleni

védekezés I.:

módszertani szakkönyv

veszélyes anyagok és súlyos

baleseteik az iparban és a

közlekedésben.

Budapest 2015. p 120.

-98-

Iparbiztonsági tananyag 4.

5

Horváth Hermina, Kátai-Urbán

Lajos, Kozma Sándor; Sárosi

György, Vass Gyula:

Iparbiztonságtan II.:

kézikönyv a veszélyes áru

szállítással kapcsolatos

feladatok ellátásához.

NKE szakkönyv. 2017. http://ludita.uni-

nke.hu/repozitorium/handle/11410/10899

50

-99-

Köszönöm a megtisztelő

figyelemét!