VEZETŐI SZÁMVITEL

2/14/ÜSZ

Tantárgyi útmutató Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat Vizsga jellege:

írásbeli (két zárthelyi dolgozat) mindkét zárthelyi dolgozatot külön-külön 60% kell

teljesíteni a félév gyakorlati jeggyel zárul gyakorlati jegy pótlására egy alkalommal van lehetőség

Kötelező irodalom: Kardos Barbara-Dr. Sztanó Imre-Veress Attila-Szekeres

Bernadett: A vezetői számvitel alapjai (SALDO,2012) Kardos Barbara-Myklósiné Ács Klára-Sisa Krisztina-

Szekeres Bernadett-Veress Attila: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz (SALDO,2012)

Vezetői számvitel 1. hét

Pénzügyi számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági

társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük.

A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

Vezetői számvitel fogalma, értelmezése A vezetői számvitel különféle

információigények kielégítésének az eszköze. A vezetői számvitel a számvitelnek az a

területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható.

A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.

Vezetői és pénzügyi számvitel kapcsolataVezetői számvitel Pénzügyi számvitel

a vállalkozás vezetőinek szolgáltatja az információit

a piaci szereplőket tájékoztatja

vállalkozó szabályozza törvény szabályozzaa múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál

a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál

kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet

a beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be

értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat

információi jellemzően értékben jelennek meg

Vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladataiVezetői számvitel szerepe: A vezetői számvitel különböző vezetői

funkciókhoz szolgáltat információkat. Vezetői funkciók:

Tervezés Döntéshozatal Ellenőrzés

Vezetői számvitel tárgya, feladatai: rendelkezésre bocsátott, előállított vagyon vagyon és a vagyonváltozás mérése,

információ szolgáltatás

Vezetői számvitel célja költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása nemcsak a ténylegesen felmerült költségek

számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas

a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály)

6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei

A vezetői számvitel alkalmazásának indokai

Több telephellyel rendelkezik Kiemelt termékeit elkülönülten akarja

elszámolni és megfigyelni Egyéb termelési sajátosságaira kíván

fokozott figyelmet fordítani Eredménykimutatás választott formája a

forgalmi költség eljárású

Költségtani ismeretek2. hét

Költség, kiadás, ráfordítás Költség: erőforrás felhasználások pénzben

kifejezett értéke Kiadás:

Üzemgazdasági megközelítés szerint: eszközcsökkenés

Pénzügyi szemléletű megközelítés szerint: pénzeszközcsökkenés

Ráfordítás: a kibocsátáshoz az eredményképződéshez kapcsolódó fogalom Egyrészt az időszaki értékesítés bekerülési

költsége Másrészt az értékesítéstől független költség, az

eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege

Költség fogalma, tartalma Fogalma:Erőforrások pénzben kifejezett értéke. Költségkategóriák:

Elszámolt közvetlen költségRészköltség

Kalkulált közvetlen költség Teljes költség

Egységköltség (önköltség): összes költség

előállított termék/szolgáltatás mennyisége

A költségek csoportosítása Megjelenési forma szerint (ktg nemek) Összetétel szerint Elszámolhatóság szerint Felmerülés helye szerint Költségviselők szerint Termelési folyamattal való kapcsolat szerint Termelés terjedelmének változásával való

összefüggésük szerint Költségek befolyásolhatósága szerint Költségek kalkulálhatósága szerint

Megjelenési forma szerint (ktg nemek) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok

Értékcsökkenési leírás

Összetétel szerint

Elemi (egyszerű)költségek 5. számlaosztályban elszámolt költségek

Összetett (komplex) költségek fenntartási költségek segédüzemi költségek általános költségek

Elszámolhatóság szerint

Közvetlen költségek

Költségviselők Közvetett költségek

Költséghelyek

Felmerülés helye szerint

Költséghelyenkénti osztályozás

Jellemzően közvetett költség elszámolása történik

Vetítési alap

Költségviselők szerint

7. számlaosztály

Tevékenységre/Szolgáltatásra jutó költségek összege

Termelési folyamattal való kapcsolat szerint

Alapköltségek

Járulékos költségek

Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint

Állandó költségek

Változó költségek

Költségváltozási tényező

Költségek befolyásolhatósága szerint

Befolyásolható költségek

Befolyásolhatatlan költségek

Költségek kalkulálhatósága szerint

Kalkulálható költségek

Nem kalkulálható költségek

Költséggazdálkodás3-4. hét

Módszerei: KTG gazdálkodás célja:

az erőforrások optimális hasznosítása Takarékos gazdálkodás

Módszerek: Felhasználási normák Költségváltozási tényező Határköltség számítás Fedezeti költség számítás Standard költségszámítás Értékelemzés Egyéb módszerek

Felhasználási normák Cél: eszközfelhasználások megtervezése

Normák arra adnak választ hogy egységnyi termék előállításához mennyi eszközfelhasználásra van szükség.

Norma: egy olyan tervezett paraméter, amely megmutatja, hogy egy termékgyártásához vagy egységnyi szolgáltatás előállításához a szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra.

Pl.: anyagnorma, létszámnorma, üzemanyag felhasználás,..

Költségváltozási tényező

Termelés változás

Költség változás

Egységköltség változás

Határköltség számítás

Rétegtermelés: pótlólagos hozammennyiség (valamely terméknél nő a termelés)

Rétegköltség: rétegtermelés költsége (azaz ennek a pótlólagos hozammennyiségnek a költsége)

Számítása:RétegköltségRétegtermelés

Fedezeti költség számításÁrbevétel

- változó költségek

Fedezeti összeg

- Állandó költségek

EREDMÉNY

Standard költségszámítás Standard költségek összege:

Standard erőforrások mennyisége x standard erőforrások ára

Tényleges költségek összege:Ténylegesen felhasznált erőforrások mennyisége x Ténylegesen felhasznált erőforrások ára

Költségeltérés összege: Tényleges költségek - Standard költségek

Értékelemzés Az értékelemzés olyan fejlesztési módszertan

amely a funkciók szükséges mértékű teljesítését biztosítja a legalacsonyabb költséggel.

Az értékelemzés tárgya mindaz aminek funkciója és költsége van.

Fajtái: Értékelemzés (meglévő tevékenységekre

vonatkozó elemzés) Értékfejlesztés (beruházási alternatívákra

vonatkozó elemzés) Értéktervezés (döntés előkészítő módszer)

Kalkulációk és önköltség számítás5-6. hét

Bevezetés Miért fontos?

Mi a lényege?

Mi a szerepe?

Mi a célja?

Milyen kalkulációs módszerekkel dolgozhatunk?

A kalkuláció Kalkuláció:

Olyan műszaki gazdasági tevékenység, gazdasági számítás amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét.

Gazdasági kalkuláció:A vezetői döntéseket előkészítő, majd a meghozott döntések végrehajtását ellenőrző és elemző gazdasági számítások.

Önköltségszámítás Bevezetés:

Önköltségszámítás tárgya Önköltségszámítás feladata Önköltség törvényi szabályozása Önköltségszámításának sémája

Elvárások: Önköltségszámítás alapelvei

Költségokozat elve Költségvalódiság elve Költségteljesség elve Az önköltség meghatározásának következetesség elve A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának

elve Költségviselő lépesség elve

Önköltségszámítás Elvárások:

Az önköltség számításával szembeni követelmények

Fajtái: Előkalkuláció

Feladatai Szakaszai Módszerei Fajtái Bizonylatai

Utókalkuláció Lépései Célkitűzései, feladatai Bizonylatai

Önköltségszámítás Módszerei:

Osztókalkuláció Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció

Pótlékoló kalkuláció Közvetlen költségek felosztásának elvi kérdései Költségek felosztása

Vetítési alap pótlékkulcs

Normatív kalkuláció Vegyes kalkuláció

Törvényi előírásai:Szt.62. §(2), 105.§ (4),14.§ (5), (6), (7),

Költségelszámolás7-10.

A költségek elszámolásának célja A számviteli törvény kötelezően előírja a

költségek elszámolását A költségnyilvántartások rendszerét a

vállalkozás saját maga alakítja ki A költségelszámolás célja INFORMÁCIÓ

SZOLGÁLTATÁS a költségek alakulásáról Felelősségi körök meghatározása

(költséggazdák) Input költségelszámolás (erőforrások

felhasználásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)

Output költségelszámolás (termékek/szolgáltatások létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)

Költségek elszámolásának lehetőségei A főkönyvi elszámolásra a költségszámlák

szolgálnak.

T Költségszámla K

+ növekedés - csökkenés

Költség növekedések elszámolása Eszközcsökkenés(pl. anyagfelhasználás)T Eszköz számla K T Költség számla

K

- + Forrás növekedés(pl. bérköltség elszámolás)T Forrás számla K

+ +

Költség csökkenések elszámolása Eszköznövekedés(pl. hulladék megtérülés elszámolás) Forrás csökkenés(bérköltség csökkenés) T Költség számla K T Eszköz számla

K

- + T Forrás számla

K

- -

Költségek elszámolásának módjai: Költség nemek szerinti elszámolás

Az elszámolást a költségfajták szerint végezzük.

Költséghely, költségviselők szerinti elszámolásA költségviselő számlák a közvetlen költségek, a költséghely számlák a közvetett költségek elszámolására szolgálnak.

Felmerült költségek elszámolásának esetei Elsődleges költségnem elszámolás

Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy milyen erőforrás felhasználás okozta a költség növekedést.

Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy közvetlen vagy közvetett költség elszámolására kerül e sor.

Termelési és értékesítési folyamat számvitele 1. Saját termelésű készletek mérlegtételei,

csoportosítások, alapértelmezések 2. A termelési és értékesítési folyamattal

kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban

3. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások

4. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei

5. Az önköltség számítása 6. Saját termelésű készletek nyilvántartási

lehetőségei, és a főkönyvi elszámolás 7. Speciális elszámolások

1. B. Forgóeszközök

B.I. Készletek

B.I.1. Anyagok B.I.2. Befejezetlen és félkész termékek B.I.3. Növendék, hízó és egyéb állatok B.I.4. Késztermékek B.I.5. Árúk B.I.6. Készletre adott előlegek

2. Összköltség eljárású eredménykimutatás

esetén: Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állomány változása KöltségnemekA/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény

Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén: Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés közvetett költségeiA/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény

3. Az 5. számlaosztály a költségeket

költségnemek szerint csoportosítva kell hogy tartalmazza. Ennek megfelelően a választott eredmény-kimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti elszámolása az 5. számlaosztályban kötelező.

Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén nem kötelező az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket elkülönítetten az 5. számlaosztályban könyvelni.

A forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ASTÉ-t költségnemek szerinti bontásban.

3. A 8. számlaosztály tartalmazza az

értékesítés közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett költségeit.

A 6.-7. számlaosztályok használhatók a vezetői információk biztosítására. A számlaosztályok használata lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek elszámoltathatóságát, a költséggazdálkodást, az önköltség számítás rendszerének kialakítását.

4. Összköltség eljárású eredménykimutatás:

A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli Saját termelésű készleteiről folyamatos

mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet Saját termelésű készleteiről folyamatosan csak

mennyiségi nyilvántartást vezet Saját termelésű készleteiről folyamatos

mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció

A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

4. A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5.

Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban rögzíti Saját termelésű készleteiről folyamatos

mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció

A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

4. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás:

A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli Saját termelésű készleteiről folyamatos

mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció

A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

5. A számviteli törvény alapján a saját termelésű

készletek önköltségének a megállapítása a beszámoló formájától függően történhet A közvetlen önköltségbe tartozó költségek

kigyűjtésével Norma alapján Eladási árból kiindulóan Utókalkulációval

A befejezett termelés értékének meghatározása: Nyitó beflen értéke +”egyből” közvetlen költségek +utólag felosztott „korábban közvetett” költségek - Záró beflen értéke

6. Késztermékek nyilvántartása és főkönyvi

elszámolása alapvetően a következők függvénye Mi a vállalkozás profilja? Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz a

vállalkozás? Milyen eredménykimutatást készít a vállalkozás?

7. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos

„ráfordítás jellegű” készletcsökkenések STK értékvesztése Hiányzó STK könyv szerinti értéke Térítés nélkül átadott STK Apportba adott STK béren kívüli juttatásként adott STK

Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „bevétel jellegű” készletnövekedések STK értékvesztésének visszaírása Többletként fellelt STK

Költségelemzés11-12. hét

A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak A költségelemzés a költségszerkezetet, a

költségváltozás, valamint a költségkalkulálásra ható tényezők valamilyen szempontok szerinti vizsgálata.

A területi összehasonlítás alapján végzett költségelemzés a különböző vállalkozások költségeinek összehasonlítását jelenti.

Az időbeli összehasonlításon alapuló elemzés, lehet Visszatekintő (retrospektív) költségelemzés Előretekintő (prospektív) költségelemzés

Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költség és költségváltozás elemzése

Dinamikus viszonyszám:tárgyidőszaki költségbázis vagy terv költség

Abszolút eltérés: tárgyidőszaki költség - bázis vagy terv költség

Költségmegoszlás:adott csoporthoz tartozó költség

összes költség

Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költséghányad Kh:

költségnemtermelési költség

Költségszint Ks :költség (részköltség termelési érték

Fedezeti hányad Fh :fedezeti összeg árbevétel

Közvetlen költségek vizsgálata Közvetlen költségek elemzésének módszerei

Láncmódszer Volumenváltozás hatása Fajlagos erőforrás felhasználás hatása Tarifaváltozás hatása Tiszta volumenváltozás hatása

Standardizálás Parciális eltérésfelbontás módszere

Rugalmasságon alapuló költségelemzés Lépései:

Költségek csoportosítása funkciók szerint Átlagos, vagy leggyakoribb terhelés melletti

mutatók meghatározása Reagálási fok meghatározása Indokolt költség meghatározása

Módszerei: Klasszikus költségelemzés Költségredukálás

Gyakorlás13-14. hét

Összefoglalás, rendszerezés számonkérés

15. hét