VILÁGOSÍTÁSfn. meghatározott jellemzőkkel rendelkezőfény, illetve az azt létrehozó berendezés

David Präkel

COMPOSITIONVILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁS

SÍTÁSVILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁSVILÁGOS

VILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁS

VI

LÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁSVI

VILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁS

VILÁGOSÍTÁS

A fordítás alapjául szolgáló kiadás:LightingCopyright © AVA Publishing SA 2007

Design: Gavin Ambrose (www.gavinambrose.co.uk)

Fordította: Baki ÁdámSzaktanácsadó: Gyulai Bence Márton, Megyeri László

Hungarian edition © Scolar Kiadó, 2009Hungarian translation © Baki Ádám, 2009

Scolar Kiadó1016 Budapest, Naphegy tér 8.Tel./fax: (+06 1) 466-7648scolar@scolar.huwww.scolar.huFelelős kiadó: Érsek NándorFelelős szerkesztő: Schmal Alexandra

Minden jog fenntartva. A mű egyetlen részlete sem használ-ható fel, nem sokszorosítható, tárolható vagy továbbíthatósem digitális, sem bármilyen más formában vagy módona kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül.

ISBN 978-963-244-113-9

S

OSÍTÁS

ILÁGOSÍTÁS

ILÁGOSÍTÁS

Albuquerque, Új-Mexikó, 1969A fotós a napfény eső utáni ragyogását örökítette meg a távoli sötét felhők előtt. Csak a fény-ben rejlő lehetőségek iránti érzékenység kelti fel a fotós figyelmét egy ilyen téma iránt.Készítette: Ernst Haas

Technikai adatok: ismeretlenek

2_3

Mi a fény? 10

A fény alapelmélete 12

Színelmélet 20

Az expozíció 32

Polarizált fény 50

Képalkotás a spektrum szélein 52

Természetes fény 56

A nappali fény 58

Az esti fény 64

Éjszaka 66

Az évszakok változása 68

A helyszín hatása 70

Adott fény 72

Lángok 74

Izzólámpák 76

Fénycső 78

Utcai világítás 80

Neonfény 82

Fotózás koncerteken 84

Hogyan használjuk a könyvet? 6Bevezetés 8

Tartalom

Összefoglalás 172Kapcsolatok 173Szójegyzék 174Köszönetnyilvánítás és alkotók 176

4_5

Fényképészeti fény 86

Folyamatos fény 88

Vaku 90

A fény szabályozása 110

Műtermek 112

A fény formálása 116

A fények beállítása 126

A Rembrandt-világítás 132

A pillangófény 134

Reklámfotók világítása 136

Pauszsátor 138

Filmes megvilágítás 140

A fény használata 142

A fény jellege 144

A körvonal megrajzolása 154

A forma megrajzolása 156

A textúra megrajzolása 158

A tónusok és színek megrajzolása 160

Kísérletezés a fénnyel 162

Mi a fény?

Színelmélet

A színhőmérsékletA „vörösen izzó” és „fehéren izzó” kifejezések mindenki számára ismertek. A 18–19. századfordulóján vég bement első ipari forradalom során egyre fontosabbá vált, hogy pontosan megtudják ítélni a kohászat és az üveggyártás folyamatainak hőfokát. Ezt hagyományosan a kohószíne alapján tudták megtenni. A 19. században élt fizikus, William Thompson, majd későbbLord Kelvin egy ségesítette ezeket a megfigyeléseket; bevezették a színhőmérséklet mérték-egységét, a kelvint (nem összekeverendő a Kelvin-fokkal).

Ha egy sötét vasdarabot fehér színűre hevítünk, e folyamat során az anyag a sötétvöröstőla citromsárgáig minden színt felvesz. A színhőmérsékleti skála közvetlenül a tárgyak hevítésesorán tapasztalt színváltozáshoz kötődik. Kelvin a valós hőmérséklethez hozzáadta az abszo-lút nulla fok értékét, így hozta létre saját beosztását. A fehérre hevített vas oxidálódni kezd,vagyis elég, ezért nem működik vele tovább a párhuzam. Ha viszont oxigénmentes vákuumbahelyezzük az anyagot, további hevítés hatására a színe fehérről kékre változik (ezzel márisfeltaláltuk a villanykörtét).

színhőmérséklet a fény „fehérségének” meghatározására szolgál, mértékegysége a kelvin

A Nap energiát sugároz. Az általunk használt fényforrások nagy része olyan izzólámpa, amelyfém izzószál vákuumban való hevítésével bocsát ki fényt. Színes fényképezéskor figyelembekell vennünk a megvilágításra használt fény minőségét (azaz hőmérsékletét). A napszak nagy-ban befolyásolja a fény színét. Ha sokféle megvilágításnál szeretnénk fényképezni, akkorahhoz, hogy a fehér ne kékes és sárgás elszíneződéssel, hanem fehéren jelenjen meg, szűrőt,vagy az adott fénynek megfelelő filmet kell használnunk. A digitális fényképezőgépeket isbeállíthatjuk úgy, hogy semleges fehéret adjanak vissza a különböző színhőmérsékletű megvi-lágításoknál.

Gyertya és olajlámpa 2000 K

Háztartási villanykörte 2900 K

Napfelkelte és naplemente 3100 K

Izzószálas stúdiólámpa 3200 K

Fotoizzós lámpák 3400 K

Reggeli és esti napfény 3800 K

Déli napfény/elektronikus vaku 5500 K

Felhős ég 7000 K

Tiszta kék ég 10 000 K

A kék ég visszaverődése árnyékban 16 000 K

Extrém sötét vörös

Nagyon sötét vörös

Sötétvörös

Cseresznyepiros

Világospiros

Narancssárga

Citromsárga

Sárgásfehér

480 °C

630 °C

750 °C

815 °C

900 °C

990 °C

1150 °C

1330 °C

753 K

903 K

1023 K

1088 K

1173 K

1263 K

1423 K

1603 K

Szín

Abs

zolú

t nul

la

Leírás Valós hőmérséklet

Színhőmér-séklet(kelvin)

+273

Színhőmérséklet A gyakran használt fényforrások színhőmérséklete

200010 000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2500

2000

2500

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10 000

400

350

300

250

200

150

100

50

0

KR 1.5

KR 3

KR 6

KR 9

KR 12

KR 15

KB 1.5

KB 3

KB 6

KB 9

KB 12

KB 15

KB 20

81A* (+18)81(+10)

81B (+27)81C (+35)81D (+42)

85EF (+53)

85C (+81)

85 (+112)

85B (+131)

82A (-18)82 (-10)

82B (-32)82C (-45)

80C (-81)

80D (-56)

80B (-112)

80A (-131)

-50

-100

-150

-200

-250

-300

-350

-400

Színelmélet 20_21

Nomogrammal határozhatjuk meg, hogy melyik szűrővel alakíthatjuk át egy fényforrás színétegy másikéra. Csak húznunk kell egy vonalat, amely összeköti az eredeti fényforrás színhőmér-sékletét az átalakított fényforráséval. A középső skáláról a változás eléréséhez szükséges ún.mired eltolás, valamit az ezt létrehozó szűrők olvashatók le. Ez a nomogram csak a fényképezőgépen használatos szűrőket mutatja. A film- és TV-iparbanelterjedtebb megoldás az, hogy magát a fényforrást szűrik. Az ehhez szükséges színes zsela-tinszűrők más táblázatokban találhatók.

mired a micro reciprocal degrees (mikro reciprok fok) kezdőbetűiből alkotott szó. Akkor kapjuk meg, ha egy-

milliót osztunk a színhőmérséklettel. Gyakran használjuk a színhőmérsékletek szűrőkkel való befolyásolásakor

– ez a mired eltolás. (A reciprok megakelvin kifejezés is kezd elterjedni.)

eredeti fényforrás, Ktiszta kék ég

felhős ég

hidegfehér nappali fény, fénycső

kék vaku

2 órával naplemente előtt2 órával naplemente után

1 órával naplemente előtt1 órával naplemente után

fotoizzó 500 W (3400 K)

fotoizzó 500 W (3200 K)halogénnapfelkelte/naplemente

100 W-os izzólámpa

40 W-os izzólámpa

nagynyomású nátriumlámpa

gyertyafény

* A 81A, 81B és 81Chatása hasonlít aKR3-éhoz, de kissébarnásabb árnyalatotadnak. Portrék ésalakok fényképezésé-hez ideálisak.

Skylight 1Aszűrő

filmtípus, K

nappali fény5500

műfény3200

A nomogram úgy hasz -nálható, hogy húzunkegy vonalat a fénytípus-tól a használandó film -típusig. Ahol a vonalkeresztezi a középsőskálát, ott van a szín kor -rekcióhoz szükségesszûrô.

mired érték

Egy nomogram

átalakított fényforrás, K

Svéd éjszakák (fent)A gyertyafénynél kevésbé gazdag, de hasonlóan jellegzetes sárgás fényű háztartási izzólámpamelegsége barátságos hangulatot ad. A kép készítője szándékosan nem „korrigálta” a színeket.Készítette: Jean Schweitzer

Technikai adatok: Olympus E20, 1/8 s záridő, f/2,2 rekeszérték, ISO 80. Utólagos kontrasztállítás és vágás

Photoshopban

Adott fény

IzzólámpákAz első fejezetben már szó volt arról, hogy a fény forrása a magas hőmérsékletű objektumokenergiasugárzása. A háztartási izzólámpa esetében ez egy üvegburába zárt, alacsony nyo-mású, vegyileg közömbös gázban lévő volfrámszál. Néhány „élő” múzeumban szénszálaslámpákat is találhatunk, amelyek a modern fémszálas égők elődei voltak. Ezek az elszenesítettbambuszból készült lámpák nagyon szép, telt fényt bocsátanak ki, s önmagukban is érdekesfotótémák lehetnek.

Akárcsak a gyertyafénynél, az izzólámpáknál sem tanácsos túlkorrigálni a fényt úgy, hogy tisztafehér színű legyen. Agyunk kompenzálja ugyan az ilyen lámpák sárga fényét, az otthoni világí-tás azonban sárgásmelegként él képzeletünkben, ezért a lakások belsejében készült képeketilyen színűnek várjuk. Vannak, akik egyáltalán nem törődnek azzal, hogy az izzólámpákhozigazítsák a színegyensúlyt, és meg sem próbálják korrigálni a napfényfilmen megjelenő sárgásszíneket. Ilyen például Nan Goldin, akinek képeire egyik kritikusa az „izzóan tarka” kifejezésthasználta, ezzel feltehetően tudat alatt összekapcsolva az esztétikai hatásra vonatkozó meg-jegyzést a tényleges technikai kivitelezéssel és annak korlátaival.

Az asztalon berendezett, kis tárgyak fényképezésére alkalmas „ministúdiókban” jól beválhatnakaz egyszerű olvasólámpák és az olcsó, izzószálas spotlámpák, néhány kartonból és alumínium -fóliából készült mini derítőlappal kiegészítve. Ilyen egyszerű felszereléssel már számos pro-fesszionális virágfotó készült. Gyakran előfordul, hogy nem a drága felszerelés tesz széppé egyképet, hanem a részletekre való odafigyelés és az esztétikai érzék.

A fotoizzók a háztartási és a műtermi izzólámpák között képeznek átmenetet, és egyes cégek(az Interfit és a Stellar) professzionális műtermi foglalatokat kínálnak ezekhez az izzókhoz.A túlhajtott fotoizzók megnövelt fényáram mellett a műtermi izzólámpáknál fehérebb fénytadnak, és háztartási foglalatokban is használhatók (lásd a lenti megjegyzést). Fényük színhő-mérséklete 3400 K, míg a műtermi égőké a sárgásabb 3200 K. A 275 és az 500 wattos (P1és P2) égők egyaránt túl sok áramot vesznek fel, ezért háztartási foglalatokban használatuknem biztonságos. Vannak, akik villanyszerelő segítségével egyszerű áramköri lapot készíte-nek, mellyel sorba kötve használható két lámpa a beállításhoz (ekkor tompán világítanak),majd átkapcsolhatók párhuzamosra a teljes fényerősség leadásához. Ezzel az izzók élettar-tama is megnő, ami a legjobb esetben is csak nyolc–tíz óra.

Megjegyzés: A háztartási foglalatokba illeszthető modern kompakt fénycsövek a hagyomá-nyos fénycsővel azonos elven működnek, ezért más a színhőmérsékletük, mint az izzószálaslám páknak. Ha kétségeink támadnak, ellenőrizzük a használt égőt, vagy mérjük meg a fehér -egyensúlyt.

fotoizzó a szokásosnál magasabb feszültségen használt izzószálas lámpa, amely rövidebb élettartamú,

színhőmérséklete viszont 3200 K vagy 3400 K

Izzólámpák 76_77

Fényképészeti fény

Catherine (fent)A derítővaku tökéletesen kiegészíti a természetes napfényt, hangsúlyosabbá teszi a hajat,és élfényt ad a modell zöld felsőjének, hogy kitűnjön a hasonló színű háttérből.Készítette: Rod Edwards

Technikai adatok: Mamiya 645 Pro TL, Mamiya 150 mm fix objektív, Fuji Reala ISO 100 színes negatív film (EI 64

jelölésű, nagyobb részletességű árnyékokat ad), 1/250 s záridő, f/5,6 rekeszérték, polárszűrő a fényerő csökkenté-

séhez, hogy tágabb rekeszt lehessen használni a kisebb mélységélesség érdekében. Derítővaku szoftboxból

állványra helyezve Elinchrom Ranger hordozható akkumulátorral és fejjel. A derítővaku és a napfény aránya 1:1.

Az égen látható kék színátmenet utólag készült Photoshopban

Vaku 106_107

DerítővakuA vaku fénye még világos nappal is dominálhat a képen, különösen ha a téma közel van hozzá.Ha a vaku fényereje megegyezik a környező világításéval, akkor 1:1 arányról beszélünk.Természetesebb lesz a kép, ha a vaku egy fényértékkel gyengébb a környező fénynél, ami 1:2arányt jelent. Még az 1:4 arány is sokat segít az árnyékos részek világosításában és színhőmér-sékletük csökkentésében. Vannak olyan esküvőfotósok, akik mindig használnak vakut, hogymegcsillantsák fotóalanyaik szemét. Ez életet ad a képnek, még ha egyébként a vaku nem szólis bele az expozícióba.

Egyes külső és beépített vakukon van teljesítménykompenzáció, amellyel fél és harmad lépé -sekben növelhetjük és csökkenthetjük a fényerőt. Kompenzáció nélkül sok vaku túl erősenvillan, és lehet, hogy alacsonyabb fényerő jobban megfelelne elképzeléseinknek, különösenderítéskor.

A fényforrások kiegyensúlyozásaA különböző fényforrások kiegyensúlyozásán két dolgot érthetünk. Az egyik a két forrás (általá-ban napfény és vaku) fényerejének kiegyensúlyozása úgy, hogy egyikük hangsúlyosabb legyen,a másik pedig a megfelelő fehéregyensúly kiválasztása abban az esetben, amikor nagyoneltérő színhőmérsékletű fényekkel van dolgunk (erről lásd a 26–27. oldalt). Az elektronikus vakués a napfény színhőmérséklete nagyon hasonló, könnyebb egy képen használni őket, mint azizzószálas lámpát és a napfényt.

A derítővakut manuálisan kell kiszámítanunk, ha manuális fényképezőgéppel és vakuval dolgo-zunk. Tegyük fel például, hogy ISO 200 az érzékenység, és a vakuszámító f/8-as rekeszértéketjavasol egy 3 méterre lévő tárgyhoz. Kézi fénymérővel megmérjük a környező fényt, és a kapottérték például 1/125 s lesz f/8 rekeszértékhez. Ezzel 1:1 arányt kapnánk a vaku és a környezőfény között. A szerencsésebb 1:2 arány eléréséhez a vaku fényerejét egy fényértékkel csökken-teni kell. Ha f/11-re zárjuk a rekeszt, a vaku fényerejét 1 fényértékkel csökkentjük, viszont ahhoz,hogy a környező fény ugyanannyi legyen, kétszeresére, azaz 1/60 másodpercre kell növelnünka záridőt. A profik azért kedvelik jobban a középformátumú gépek központi zárját a tükörrefle-xes gépek redőnyzárjainál, mert nem korlátozza a záridőt vaku használatakor. Redőnyzáraknálvakuzáskor a lehetséges legrövidebb záridő 1/60–1/250 mp között van, mert a vaku csak akkorvillanhat, amikor a zár kinyílása és becsukódása között a film vagy érzékelő teljes felületét éria fény, ami szűk határokat szab a záridőnek.

A fény szabályozása

A fények beállítása

Portréknál a legegyszerűbb műtermi világítás egyetlen lámpából áll, amely a napfény természe-tes hatását imitálja. (A portréfotózások ideális világítása az ún. northlight ablak – olyan ablak,amelyen a világos égbolt fénye süt be.) A frontális fény egyenletesen világítja meg az arcot, és1:1 megvilágítási arányt ad rajta. Nézzük meg a 104–105. és 134–135. oldalon lévő képeket, aholkörvaku (vagy tengelyirányú világítás) és frontális fény adta a megvilágítást, ezáltal az arcmindkét oldala egyenletesen világos.

Ha a fényt áthelyezzük, hogy ne derékszögben világítson (lásd a 120–121. oldalakon lévőábrát), világos és árnyékos területek keletkeznek, amelyek előhozzák az arc domborulatait,azaz térhatásúbbá válik a kép. Ha az arc árnyékos területeit nem derítjük, drámai hatású,osztott megvilágítást kapunk: az orr vonalánál az arc egy világos és egy sötét részre oszlik(lásd a szemközti képet).

Az arc megvilágítási arányának beállításához derítőlappal vagy második lámpával meg kellvilágítanunk az árnyékos területeket. Az elsődleges fényforrás neve főfény, míg a másodikatderítő- vagy kitöltőfénynek nevezzük (mivel ezzel töltjük fel az árnyékokat fénnyel). Mindiga főfény az erősebb, ez vetíti a legfontosabb árnyékokat. Hogy milyen távolságra kell helyezni,attól függ, hogy milyen típusú a lámpa, és milyen csúcsfényt hoz létre. A lámpa magasságátaz orr alatti árnyék hosszúsága alapján határozzuk meg: ha túl magasan van, nem lesz szépa homlok megvilágítása, ha viszont túl alacsony, a homlok kilaposodik, a modell pedig nemtudja megállni pislogás nélkül. Fiatalok és nők arcát jól lehet alacsonyabb, 1:2 vagy 1:3 kont-rasztú (másfél fényérték) fénnyel bevilágítani, míg a magasabb kontrasztarány érdesebb, férfia-sabb arcoknak áll jól.

tengelyirányú világítás az objektív optikai tengelyéhez lehetőleg közelebb eső fényforrás, általában árnyék-

mentes megvilágítást adó körvaku

főfény a fő fényforrás

northlight északra néző ablakot (az ilyet csak közvetve éri a napfény az északi féltekén) imitáló lámpa vagy

szoftbox

3 fényérték 1:8 f/4 f/11 2 fényérték 1:4 f/5,6 f/11 1 fényérték 1:2 f/8 f/11

Megvilágítási arányok

A fények beállítása 126_127

Vizes tekintet (fent)Az egyetlen stúdióvakuból jövő, osztott fény az arc egyik felét erősen beárnyékolja. A fotóstovább fokozta a portré misztikus hangulatát azzal, hogy vizes ablaküvegen keresztül készítettea képet, olyan magasról, hogy a modellnek felfelé kelljen tekinteni.Készítette: Michael Trevillion, Trevillion Images

Technikai adatok: Nikon F90X, 50 mm, 1/125 s záridő, f/8 rekeszérték, Ilford FP4, Prolinca 2500 vakufej az egyik

oldalról. Sem szűrő, sem számítógépes utómunka nem volt