Villamos

berendezések

üzemeltetéseÁramütés,

MSZ 1585:2012 (EN 50110:2005)

tartalom

Villamos áram élettani hatásai

MSZ 1585. Alkalmazási terület

Személyzet

Feszültség alatti munkavégzés

Feszültséghez közeli munkavégzés

Védelmi módok

Műszaki mentés és elsősegélynyújtás

Villamos áram élettani hatásai

Elsődleges hatás: az áramütés

Másodlagos hatás: sokk, hőhatás, égési sérülés (ív)

Áramütést befolyásoló külső tényezők:

Áramerősség

Árambehatás időtartalma

Áramnem, frekvencia (10Hz - 1kHz)

Feszültség: csak közvetve! (I= U/R)

Áramütést befolyásoló belső tényezők:

Test ellenállása

Áram útja a testben

Test fizikai állapota, az egyén lelkiállapota

50Hz áram-idő értékhatárok Élettani hatások

<0,5mA, - érzékelés

0,5mA – 5mA (6s) vagy 200mA

(10ms)

izom összehúzódás

5mA (6s) vagy 200mA (10ms) -

- 30mA (5s) vagy 500ma (10ms)

Légzés nehézség, nincs

szervi károsodás

30mA (5s) vagy 500mA (10ms) - Légzés és szív megállás,

szövet károsodás

Szívkamraremegés

MSZ 1585 alkalmazási terület

a szabvány követelményeket határoz meg a villamos

berendezéseknek a biztonságos üzemeltetésére, illetve

a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken

vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre.

A követelmények minden üzemviteli, munkavégzési és

karbantartási folyamatra vonatkoznak

a szabvány nem vonatkozik képzetlen személyekre

Nem vonatkozik: járművek, villamos vontatás,

légijármű, tengerjáró hajó, elektronikus távközlési és

információs rendszerek; elektronikus vezérlő-,

szabályzó- és automatizálási rendszerek, szénbányák

vagy más jellegű bányák; kutatás és fejlesztés.

Személyzet Alkalmassági kritériumok:

a villamosság ismerete

villamos munkával kapcsolatos gyakorlat

az adott villamos berendezés ismerete és tapasztalata

előfordulható veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete

felismerési képessége, hogy vajon biztonságos-e a munkavégzés

Csoportosítás:

I. képzetlen személyek (kioktatást sem kaptak)

II. műszaki, de nem villamos jellegű (kioktatás, -képzettség) személy

III. Nem villamos képzettségű személy, de bizonyítottan kioktattak a

villamos veszélyekről

IV. szakképzett személyek (a-f alcsoportok, pl.: felvonókezelő, ebf)

V. Villamos munka irányítója: villamosmérnök, villamos technikus és

villamos szakmunkás (megfelelő gyakorlat és tapasztatlat kell)

Munkavégzések és képesítések:

I. csoport: szerszám nélkül cserélhető fényforrások, diazed

biztosítóbetétek cseréje 32A-ig, kapcsolások 32A-ig

II. Csoport: 32A-től nagyobb kapcsolások, Wickmann

biztosító csere, hibajelzések nyugtázása,

III. 32A-nál nagyobb biztosító csere, szerszámos fényforrás

csere, IV-V.csoportos felügyelete alatti villamos munkák.

IV. villamos szakmunka önálló végzésére, amelyhez

megfelelő szakismeretekkel rendelkezik

V. csoportba tartozó személy a munkáltatója által

hatáskörébe utalt minden villamos szakmunka

megszervezésére és irányítására alkalmas, de közvetlen

munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak az I – IV.

csoportba tartozását meghatározó szakképesítése szerint.

Feszültség alatti munkavégzés

FAMBSZ szerinti „egyszerű feszültség alatti művelet”:

csak feszültség alatt lehet elvégezni (feszültségmérés,

terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat stb.)

Kisfeszültségű elosztószekrényekben IV. csoportba tartozó

feljogosított személyzete önállóan végezhet feszültség alatt

kapcsolást.

A kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat – ha azok

nincsenek bekapcsolást tiltó felirattal – önműködő

kikapcsolásuk után bárki visszakapcsolhatja.

Feszültség alatti munkavégzési eljárás során a munkát

végző személyek a testük egy részével, a kezükben lévő

szerszámokkal, szerkezetekkel vagy eszközökkel

hozzáérhetnek csupasz aktív részekhez vagy benyúlhatnak

a feszültség alatti munkavégzés övezetébe.

A feszültség alatti munkát csak akkor szabad

megkezdeni, ha a munka biztonságos végzéséhez

szükséges személyzet, szerszámok, eszközök, biztonsági

felszerelések a helyszínen rendelkezésre állnak

Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés

biztosításáról, a munkát végző személy mindkét kezét

szabadon használhassa. Köteles megfelelő és alkalmas

egyéni védőeszközöket használni. Nem szabad

fémtárgyakat, például ékszereket viselniük.

Orvosi alkalmasság.

Megfelelő képzettség (IV-V. csoport, a segítő

Munkavégzési módszerek:

Munkavégzés védőtávolságból (szigetelőrudakkal)

Érintéssel végzett munka (szigetelő kesztyű)

Potenciálon végzett munka (környezettől elszigetelve)

Feszültséghez közeli

munkavégzés

Feszültséghez közeli munkavégzésnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, ami egy csupasz szabadvezeték vagy nagyfeszültségű szabadvezeték közelítési övezetében van, ha munkát végző személy sem közvetlenül, sem segédeszközzel, sem munkagéppel nem nyúl fel a talajtól számított 3 m-nél magasabbra, feltéve, hogy az általa megmozgatott egyéb tárgyak sincsenek ennél magasabban.

Feszültséghez közeli munkát – a jogszabály szerint – csak az előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton erre megfelelőnek bizonyult, pihent és munkaképes állapotban lévő személy végezhet.

ne érintse a feszültség alatti munkavégzés övezetét sem a testrészével, sem szerszámokkal vagy a kezében lévő egyéb tárgyakkal.

Védelmi módok Védelem védőrács, védőfedés,

burkolat vagy szigetelőborítás alkalmazásával

Védelem védőtávolság (Dl) betartásával és felügyelet biztosításával

Műszaki mentés és elsősegélynyújtás

Teendők baleset esetén:

Műszaki mentés

elsősegélynyújtás

III., IV. és V. csoportba tartozó személy köteles alkalmazni:

A segélynyújtó –

ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget;

szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az

áramkörből;

a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség

esetén kezdje meg az újraélesztést!

azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is;

szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők

(tűzoltók) értesítéséről is!

Segélykérő tel.: Mentők: 104; Tűzoltók: 105; Közös: 112

Az áramkörből való kiszabadítás módja kisfeszültségű villamos

berendezésen

Kikapcsolással: berendezést kapcsoló teljesítménykapcsolóval

vagy a balesetet okozó berendezés táplálásába beépített

biztosítók eltávolításával, (dugónak az aljzatból való kihúzása

elegendő)

Kikapcsolás nélkül: húzzuk-rántsuk vagy toljuk-lökjük el az

áramütött személyt csupasz kézzel vagy csupasz testfelületünkkel

se az áramütött személyt, se a falat vagy bármilyen fémtárgyat ne

érintsünk!

A kiszabadítás módja nagyfeszültségű villamos berendezésen:

áramütött személyhez közeledni is veszélyes. Értesítsük a

villamos berendezést üzemben tartó villamosművet!

kikapcsolást csak a helyi viszonyokat ismerő szakember végezheti

(kikapcsolás nélkül, kapcsolórúddal való kiszabadítást csak erre

kioktatott szakemberek)

vezeték leszakadt, lelóg, a vezetékhez ne közeledjünk (10 m), és

állítsunk figyelmeztető őrt.

Ruhaégés oltását a kiszabadítás után lehetőleg betakarással

Egészségügyi ellátás: elvesztette picit is az eszméletét,

félrebeszél vagy ellátásra szoruló külső sérülést szenvedett –

mentőt hívunk!

Ha a balesetes járóképes, akkor orvoshoz kísérjük.

Ha a balesetes járóképes és sérülés mentes, akkor ő

lemondhat az orvosi ellátásáról: 24 órás felügyelet mellett.

Elsősegélynyújtás

Ha az áramütött személy eszméleténél van, akkor a

szoros ruháit meg kell lazítani, nyugalomba kell

helyezni, és olyan módon kell leültetni, hogy bármikor –

segítség nélkül – le tudjon feküdni.

Ha az áramütött személy nincs eszméleténél, akkor meg

kell vizsgálni, van-e légzése.

Eszméletlennek kell tartani a balesetest, ha rákiáltásra,

kezének megszorítására, vállának megrázására nem

válaszol, lehunyt szemhéjaira ráfújva a szemhéjak nem

rebbennek meg

Ha az eszméletlen balesetesnek a légzése rendben van,

és nincs nyilvánvaló, súlyos csonttörése (gerinctörése,

medencetörése, többszörös bordatörése, felkar- vagy

combtörése) akkor stabil oldalfekvésbe kell hozni

eszméletlen

személy stabil

oldalfekvő

helyzetbe

fordítása

Ha az eszméletlen balesetesnek nincs légzése meg kell azt is

vizsgálni, van-e vérkeringése (szívműködése). A vérkeringés

vizsgálatának eredményétől függetlenül haladéktalanul meg kell

kezdeni a mesterséges lélegeztetést

Ha mellkaskompresszióra is szükség van, ezt kizárólag olyan

személy végezheti, aki erre gyakorlati kiképzésben is részesült. A

tévedésből végzett szívmasszázs ugyanis rendkívül veszélyes.

A légzés vizsgálata:

a balesetest hanyatt fektetjük (kemény alapra), a légutak szabaddá

tétele érdekében betekintünk a szájüregbe, az esetleg ott lévő idegen

anyagot (vért, hányadékot) ujjunkra tekert kendővel – a fejet oldalra

fordítva – kitöröljük; a kimozdult kivehető fogsort eltávolítjuk;

a mellkas elülső felszínéről felhúzzuk a felső ruházatot;

arcunkkal a szegycsont (mellcsont) magasságáig lehajolva oldalról

figyeljük, hogy saját (normális) légzésünk három–négy légvétele alatt

ütemesen emelkedik és süllyed–e a mellkasa (főként férfiaknál), illetve

a hasa (főként nőknél);

ha e kitérések jól láthatók, akkor a légzés kielégítő. Ha nem látunk

kitérést, vagy csak nagyon bizonytalanul,

akkor légzés nincs, vagy az nem kielégítő (tehát a mesterséges

lélegeztetést haladéktalanul meg kell kezdeni)

Befúvásos lélegeztetés

ismét ellenőrizze a szájüreget

teríthet kibontott zsebkendőt az áramütött arcára

egyik tenyerét az áramütött személy homlokára (a hajas

fejbőr határára), másikat az állcsúcsra téve zárja a szájat,

egyidejűleg a fejet szegje hátra

a sérült orrán keresztül végezzen befúvást, majd ezt

négyszer gyorsan ismételje meg, a mellkas figyelésével

ellenőrizze a kilégzést

ha kilégzést jelző mellkasmozgást (süllyedést) nem észlel,

akkor a befúvás sikertelen volt, ezért próbálja meg a fejet

még jobban hátraszegni, a sérült száját még jobban zárni,

folytassa a befúvást és – ha van mellkasmozgás – végezze

azt folyamatosan saját (nyugalmi) légzése ütemében.