2016/2. szám

VISSZATEKINTÉS

25 év! Egy negyed évszázad! A Szálkai Német Nemzetiségi Énekcsoport 25 éves

jubileumi ünnepsége alkalmából visszatekintve az

indulásra, szinte hihetetlen!

Amikor 1990 nyarán Dani Lázárné, Rózsa /aki akkor

a Kultúrház vezetője volt/ megkeresett, hogy vállalnám-e

egy német énekcsoport vezetését, magam sem gondoltam,

hogy a hívó szóra összeverbuválódott kis csoport, a kezdeti bizonytalankodás után ilyen összetartó,

szívesen együttmunkálkodó közösséggé kovácsolódik majd.

Elsődleges célunk a még fellelhető népdalok megtanulása, átadása, továbbörökítése volt.

Emellett, hogy segítsük a már meglévő tájszoba eszközeinek gyarapítását, gondozását, melyek a

németség szokásait, hagyományait idézik.

A dalok megtalálásáért nem kellett messzire mennünk, hiszen tudtuk, hogy Reinspach Éva néni

több tucatot feljegyzett és ezeket szívesen megtanítja nekünk. Kezdeti szárnypróbálgatásunknál Keller

Antal „Tóni” volt a segítségünkre harmonika kíséretével.

Kéthetente próbáltunk és ezek a hétfői összejövetelek egyre fontosabbá váltak mindannyiunk

számára. Elég sok dalt tudtunk már énekelni, amikor kezdtünk kimerészkedni a „meleg fészek”-ből:

elfogadtuk környező és távolabbi csoportok meghívásait. Jártunk Bonyhádon, Szekszárdon, Hőgyészen,

Kakasdon… Kellemes, tanulságos délutánokat, estéket töltöttünk együtt a helyi énekesekkel:

megismertük környezetüket, hagyományaikat, dalaikat. Több csoportot mi is visszahívtunk később.

Emlékezetes, vidám farsangi összejöveteleken is részt vettünk Bonyhádon, Cikón. Még jelmezt is

öltöttünk: Hófehérke és a hét törpe”bőrébe bújtunk”, természetesen gonosz mostohával, királyfival,

vadásszal együtt. Már az öltözőben jókat derültünk magunkon és egymáson. Ma pedig ezt tesszük a

fotók nézegetése közben. Az este persze közös énekléssel zárult Rónainé Terike vezetésével, akire csak

hálával tudunk gondolni, hiszen többször adott a csoportunknak hasznos tanácsokat gazdag

tapasztalattárából.

Az utóbbi időben főleg itthon mutatjuk be dalainkat: rendszeresen részt veszünk a Nemzetiségi

Esteken, egy-egy dalcsokorral fellépünk a Falunapi műsorban, de állandó szereplői vagyunk a

Betlehemes játékoknak is. Többször énekeltünk kiállítás megnyitón, könyvbemutatón. Kapcsolatot

tartunk az óvodával: kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit /Nemzetiségi Est, Márton nap stb./

Volt lehetőségünk a Szt. József templomban is énekelni esküvőkön, borszentelés alkalmából, jubileumi

miséken. Jó kapcsolatot ápolunk az egyházi énekesekkel is. A próbákon megünnepeljük egymás

születésnapját: a köszöntő mindig egy saját választású szép ének. Az évek során kb.100 dalt tanultunk

meg. Sajnos Éva néni már örökre eltávozott közülünk- ma is köszönettel és hálával emlékezünk rá.

Azóta másoktól is sikerült dalokat gyűjteni, tanulni: id. Pappert Józseftől, Weisz Jánosnétól, vagy más

csoportoktól. 2005-ben egy CD-nk is megjelent.

Az alapító tagok közül már csak hatan vagyunk a csoportban. Többen örökre távoztak, mások

betegség, elköltözés miatt maradtak ki. Örömünkre új tagok is jöttek, akik azonosulni tudtak

céljainkkal, szokásainkkal. most húszan vagyunk. Zenei kíséretünket, Pappert Gábor biztosítja. Szép

harmonikajátékával, fiatalos humorával sokszor teszi derűssé a próbák hangulatát.

A csoport tagjai szívesen töltik egymással az időt: örülünk egymás kisebb- nagyobb sikerének,

sztorikat mesélünk az unokákról és együtt szomorkodunk is - erőt adva egymásnak, ha valakit

betegség, baj ér.

Na és a kirándulás! Igazi közös program! Évente szerveztünk kirándulást az ország különböző -

mostanában már nem nagyon távoli - részére. Huszonöt év alatt sokfelé jártunk. A teljesség igénye

nélkül említem meg Pécsváradot, Budapestet, Szarvast, Hajóst, a Jeli arborétumot, ahol épp

rododendron virágzáskor jártunk vagy Bátaapátit, Mórágyot, Grábócot, Gyönköt… Legutóbb

Székesfehérvárra utaztunk. Mindenütt megnéztük a legfontosabb nevezetességeket, gyűjteményeket,

tájházakat látogattunk meg. Mindenhonnan szép emlékekkel, új ismeretekkel gazdagodva jöttünk

haza.

Természetesen ez a 25 év nem lehetett volna ilyen változatos és eredményes a helyi

Önkormányzat és helyi Német Önkormányzat folyamatos támogatása nélkül. Ezúton is nagy-nagy

„KÖSZÖNJÜK!” illeti őket. Hálásak vagyunk továbbá mindenkinek, aki figyelemmel kísérte az évek

során hagyományőrző tevékenységünket és bármilyen formában segítségünkre volt.

25 év! Az idő persze felettünk sem múlt el nyomtalanul. Eredeti célunk azonban ugyanaz

maradt: hagyományőrzés-ápolás. Régi és folyamatos vágyunk, hogy a fiatalabb korosztályból is

csatlakozzanak hozzánk azok, akik szeretik a német kultúrát, a nyelvet, zenét, dalokat, és szeretnének

azon munkálkodni, hogy mindezek megmaradjanak a jövő nemzedékeinek. A fiatalos tenni akarás

újabb lendületet adhatna. Jó lenne hinni, tudni, hogy lesz, aki továbbfolytatja, amit mi 25 évvel ezelőtt

elkezdtünk!

Orbán Jánosné (az énekcsoport vezetője)

KÖZÉRDEKŰ HÍREK

FELHÍVÁS parlagfű elleni védekezésre

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltsége felhívja az érintettek

figyelmét, hogy - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4)

bekezdése értelmében - a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű

virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak

végéig folyamatosan fenntartani. Ha a földhasználó védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, a

földhasználó költségére az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el. A fentieken túl a fertőzött

terület nagyságától és a gyomborítottság mértékétől függően növényvédelmi bírságot is ki kell szabni,

amelynek összege – belterületen - 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedhet. A bírság meg nem fizetése

esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli és adók módjára az állami adóhatóság hajtja be. A

helyszíni ellenőrzés hivatalból vagy bejelentés alapján történik. Kérjük az érintetteket, hogy a

védekezési kötelezettségüket - mindannyiunk egészségének megóvása érdekében - önként teljesítsék.

Még 2013-ban megváltoztak az állattartás szabályai: a mezőgazdasági haszonállatok tartását

az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. Az élelmiszerláncról és

hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása értelmében ugyanis a

haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási

övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kellett helyezni. Így

tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett sertés, szarvasmarha,

juh, vagy a baromfi tartását sem. Az intézkedés célja az állattenyésztés, illetve a

növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak

felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése.

Mindez azonban nem jelent feltételek nélküli állattartást: az állatok tartása ugyanis „nem

veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.

Továbbra is be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti,

környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. A

hobbiállatok viszont nem tartoznak a törvény hatálya alá, tehát a kutya és a macska sem.

Tisztelet az időseknek!

Ezúton köszöntjük Lórenz Józsefné Mörcz

Katalint, aki 2016. április 14-én töltötte a 90.

életévét. Kívánjuk, hogy Isten éltesse sokáig

nagyon jó egészségben, és örömökben!

Néhány fontos szabály:

- Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el

kell különíteni.

- Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő

rendszerességű, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

- Szintén az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat

megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását,

valamint hogy megakadályozza az állat szökését. A megkötve

tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is

meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

- A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

- Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával

felhagyni nem szabad. Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni, neki fájdalmat okozni,

félelemben tartani.

Állattartás kapcsán is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó

előírásai. A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,

amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik

gyakorlását veszélyeztetné. Egyes személyek „állatszeretete” nem járhat azzal a

következménnyel, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarja. Aki állatot

tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.

Megszűnik a ”Szálkai falusi turistaparadicsomért” alapítvány

Tisztelt Szálkaiak, érdeklődök!

Szálka község falusi vendégfogadásának elősegítésére és fejlesztésére, a környék különleges

klimatikus viszonyainak kihasználására 1991. november 25-én 14 társammal elkezdtük a ”Szálkai falusi

turistaparadicsomért” alapítvány megalapítását. Jogi procedúrák miatt csak 16 hónappal később 1993.

márc. 9-én, a Tolna Megyei Bíróság nyilvántartásba vette.

Az alapítvány elnöke: Várfy Tibor, titkára: Nagyné Teleki Éva, kuratóriumi tagok: Hajós József és Fodor

Mihályné.

Az alapítvány céljai:

1. A szálkai turizmus folytatásában résztvevők erkölcsi és anyagi támogatása, a túrizmus szervezése és

propagálása érdekében felmerülő költségek fedezése.

2. Az óvoda és iskola technikai -konyha technikai-színvonalának emelése, különös tekintettel a

korszerű csoportos vendéglátás igényeire.

3. A szálkai lakosság életkörülményeinek javítása, a lakosság termékeinek helyi értékesítése-bio

termékek előnyben-a falusi túrizmus felvirágoztatásán keresztül.

4. A különleges klimatikus viszonyok kiaknázására a világon egyedülálló gyógyászati módszerek

(agykontroll, testkontroll, egészséges életmód, reflexológia) alkalmazásának elősegítése és ezáltal

referencia központ létrehozása.

A Szekszárdi Törvényszék KEZDEMÉNYEZÉSEMRE az alapítványt 2015. okt. 12-én megszüntette.

Az alapítvány megszüntetésének legfőbb oka az érdektelenségből adódó érdemtelenség,

valamint a nyaraló vendégek számának drasztikus lecsökkenése, a támogatás teljes hiánya volt.

Az alapítvány éveken át elérte célját, jól működött. Iskolás csoportok 30-40 fővel érkeztek,

akiket több vendéglátónál helyeztünk el, több napos programot szerveztünk nekik a környéken.

Családok, baráti társaságok jöttek, akiknek a pihenést, kikapcsolódást-igény szerint akár

természetgyógyász meghívásával (kezelésekkel) tettük tartalmasabbá.

Személyes intézkedésemre 8 szálkai családnak sikerült 100-100 ezer Ft vissza nem térítendő

támogatást kapni a vendégfogadás beindításához. Pályázni az alapítvány segítségével lehetett.

Kezdeményezésemre, 2 szálkai személy aktív segítségével pályázat útján kapott pénzből az

akkori hivatal vásárolt 5 db szeméttároló konténert (még nem volt rendszeres szemétszállítás) a

maradékból a faluközpontban fákat ültettek.

Az iskolának az egészségesebb ivóvízért egy víztisztító berendezést vásároltunk, valamint a vendégek

étkeztetésével a konyha jobb kihasználását segítettük. Az iskola tanulóinak és tanárainak kirándulást

szerveztünk az érkező vendégekkel együtt, különleges felszereltségű busszal Őcsénybe-ahol

kipróbálhatták a repülést, Decsre és Gemencben a helyi látnivalókat nézhették meg.

A falu életének színesítésére május 1-i majálisokat rendeztünk, több ezer résztvevővel. A

szálkaiak mellett sokan érkeztek a környékről, Szekszárdról, de Budapestről, Szegedről, Békéscsabáról

is. (videofelvételek készültek, melyeket az érdeklődőknek szívesen megmutatok)

A programok közt volt: favágóverseny, gyermek ügyességi verseny, lovas kocsikázás

hőlégballonozás, halászlé főzőverseny, amihez a kb.: 160 kg halat 2 szekszárdi halboltos ingyen

biztosította. (A favágóversenyen használt fát később „kazánkész” állapotban-kb. 5 köbmétert az iskola,

óvoda fűtésére adtuk.) Szintén szekszárdi vállalkozó pár hordó ingyen sörrel járult hozzá a jó

hangulathoz. A helyezésekhez az ajándékokat szponzorok biztosították.

Egészségügyi szakdolgozók jöttek a szekszárdi kórháztól, vérnyomást, vércukrot mértek,

életmódbeli tanácsokat adtak. Este bállal zárult a rendezvény. Példátlan összefogás, segíteni akarás

volt jellemző, ami túl terjedt a falu határain, igazi közösségépítés volt.

Sajnos az elképzeléseink nem mindig kaptak kellő támogatást, sok esetben gátolták, akadályozták

tevékenységünket, ez is hozzájárult a már említett indokok mellett, hogy az alapítványt

megszüntettem.

A falusi vendégfogadói tudásomat sokban segítette az akkori Falusi Túrizmus Országos

Szövetsége, melynek alapító tagja voltam 1994-ben. A kezdetektől fogva részt vettem a szálláshelyek

minősítésének elméleti és gyakorlati meghatározásában. A Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület

megalakításakor első elnöknek és oktatónak kértek fel. Később, mint szálláshely minősítő és

szaktanácsadó dolgoztam. Akkoriban minősítőnek min. 5 év aktív, sikeres szállásadói tevékenységet

kellett igazolni és vizsgázni, ma ez sajnos változott. Az Országos Szövetség fennállásának 20.

évfordulóján 2014. május 21-én többéves segítőkész munkámat és szakmai tevékenységemet

személyesen átvett oklevéllel (a megyében egyedül kaptam) köszönte meg a Falusi és Agroturizmus

Országos Szövetség elnöke Dr. Csizmadia László.

Európában és sajnos körülöttünk is előforduló zavaró jelenségek miatt csökkenni fog a

külföldre utazók száma. Remélhető, hogy a belföldi utazók száma növekszik. Sürgős szükség lenne egy

helyi összefogásra, feszültségoldásra, beszélgetéssel, tanulással, hogy a csodálatos környezetünket

jobban kihasználva, fejlesztve, közös erővel mindenki érdekeit figyelembe véve léphessünk előre.

Várfv Tibor, Szálka Kossuth L.u.71 a Tel:74-509-664 vendégfogadó, falusi turizmus manager

2015. december 15-én a Szálkai

Önkormányzat, a Szálkai Óvoda és a

Szálkai Sportegyesület együttes

erővel gyűjtést rendezett a tervezett

sószoba megvalósításának érdekében,

mely széles körű támogatást nyert a

falu részéről.

A sószoba és a támogatói emléktábla avatása

2016. április 15-én megtörtént, a szoba azóta

üzemel.

A sószoba a Szálkai Könyvtár mellett található és látogatható, a szoba technikai

felszereltsége, használatának részletei, szakmai javallatok és tanácsok is itt tekinthetőek meg.

A Szálkai Óvodában 2016. őszétől a heti rend szerves részét képezi majd a sószobai

foglalkozás.

Köszönet minden támogatónak és adományozónak, hogy segítségükkel az álom

megvalósulhatott!

Tóth Judit

A közmeghallgatások során szinte mindig előkerül a Napfény utca torkolatának

közlekedésbiztonsági problémája. A tavaly év végi közmeghallgatáson már felvetődött egy

megoldási javaslat is, méghozzá az, hogy a Napfény utca egyirányúsításra kerülne, és a

forgalom az utca végén található löszmélyúton (szurdikon) keresztül a Kossuth utcába

terelődik. Ez az elképzelés szolgálhatja a Napfény utca problémájának megoldását, de

véleményem szerint generál egy újabb kérdést. Figyelembe veszi-e ez a megoldás a Kossuth

utcában élők érdekeit? De kezdjük az elején!

A szurdikot, hogy autós közlekedésre

alkalmassá tegyük, le kell betonozni. Erre

kétféle pályázati módon lehet pénzt szerezni,

az egyik, hogy mindjárt útépítésre

pályázunk, a másik az, ha valamilyen

csapadékelvezetési néven lebetonozzuk,

amit majd később útnak is lehet használni.

Erre az utóbbira számtalan példa van

Szekszárdon is. De miért jelent gondot ez a

Kossuth utcában. A víz mindig a „lejtő”

alján gyűlik össze, tehát a víz elvezetését is

ott kell megoldani. A szurdik jelenlegi

állapotában, a növényzet és a talaj

vízelnyelő, és a lefolyást lassító

tulajdonságai miatt lassabban juttatja le a

vizet a völgybe. Egy lebetonozott úton a víz

össze-, és lefolyási sebessége felgyorsul,

tehát hamarabb találkozik a már lent lévő

csapadékkal, és ott gondot okozni. A

probléma pedig most is jelen van

csapadékos időben. Az úttesten összegyűlt

víz még napokig megáll ott, és a jelenlegi

állapotban nem tud elfolyni a patak felé.

És ehhez jön még a forgalom

ideterelésének a problémája. Amennyiben a

fent vázolt döntés születik, és a Napfény

utca forgalma ebbe az irányba terelődik,

akkor fontos kérdések várnak

megválaszolásra!

- A szurdik hossza kb. 700 m, az út végig

„falak” között halad. Amennyiben télen csak

egy alkalommal mindössze 10 cm hó esik,

akkor ez egy 2 m-es szélességű út esetén

140 m3 mennyiséget tesz ki. Ahhoz, hogy a

zavartalan forgalmat biztosítani lehessen, a

havat le kell tolni! Hová kerül elhelyezésre

ez a hómennyiség, ha csak lefelé lehet tolni?

-Egy ilyen szurdiknak sajátságos

mikroklímája van. Lehet, hogy a napsütötte

részeken már nincs lefagyva semmi, de

szurdikban az árnyékolás miatt még jég

lehet az úton. Mi a garancia arra, hogy egy

lejövő autó, esetleg egy 4-5 m3 fával

megrakott IFA nem csúszik meg és megy

bele a 23-as számú ház falába, ami 1m-re

van a telekhatártól?

- Idős emberek a temető megközelítésére, de

a gyerekes szülők is használják közlekedésre

a szurdikot. Szintén felmerül a kérdés, hogy

a nehezen belátható szudikban hová ugrik

félre a gyalogos az autós elől?

A kérdések számát lehet sokszorozni, de

talán célszerűbb megvizsgálni a Napfény

utca torkolatának problémáját más

szemszögből is, mégpedig megnézni, hogy

az elmúlt 15 évben hol történt a legtöbb

baleset. A Napfény utcánál kettőről kaptam

információt, míg a Kossuth utca érintett

szakaszán, a szelektív sziget, és a híd

környékén 11 esetet sikerült összegyűjteni: 5

autó landolt a patakban a hídnál, egy az út

szélén a betonozott csatornában. Egy autó

csapódott be egy fába, kb. másfél méterre az

egyik helyi lakostól. Volt két koccanás, egy

motoros baleset, és elütöttek egy embert. Ez

alapján a település legveszélyesebb szakasza

pont a Kossuth utca torkolata és környéke.

Természetesen a célnak annak kell lenni, hogy közösen gondolkozva megoldást

találjunk a problémára, úgy, hogy senki se legyen vesztese a végső döntésnek. Véleményem

szerint, a csapadékvíz problémáját lent kell megoldani, méghozzá úgy, hogy az út patak felőli

oldalán egy vízelvezető teknőt kell kialakítani a patak felé. Azért csak egy teknőt és nem

árkot, mert a közművek egy része ezen az oldalon fut. Amennyiben a pályázathoz szükséges

egy nagyobb költségű beruházás, és csak a szurdik lebetonozásával lehet elérni a

megvalósítást, akkor indokolt lenne vízterelő küszöbök kialakítása a lebetonozott részen.

Ezek a küszöbök „szlalomozásra” kényszerítenék a lezúduló vizet, és lelassítanák azt,

valamint garantálnák azt is, hogy nem lesz gépjárműforgalom a szurdikban. Megjegyzem,

hogy most sincs, tehát nem is hiányozhat!

És milyen megoldás lehet a Napfény utcai problémára? Véleményem szerint ez a probléma

falutáblánál kezdődik, és ott is végződik! Okozója pedig a felelőtlen, másokat nem

figyelembe vevő autós, aki nem törődik a sebességhatárokkal. Ennek pedig a Kossuth utcaiak

nap, mint nap szenvedő alanyai. Megoldási lehetőség több is lehet. Az igaz, hogy a

„fekvőrendőrt” ide nem engedi az aktuális jogszabály, de un. figyelemfelkeltő rázatót lehet

kialakítani. Figyelemfelkeltésre alkalmas még a mozgásérzékelős, felvillanó elektromos tábla,

az élénk színű felfestések az úton, és mindezek kombinációja, de segíthet az is, hogy a

Napfény utcából csak jobbra lehetne kikanyarodni, és a faluközpontban megfordulni.

De szerintem a végső megoldást valahol a Kossuth utca közepén elhelyezett, mindkét

irányba látó traffipax jelentené!

Varga Zsolt

„Gólya-hír”

Köszöntjük a falunk idei apróságait, név szerint: Dunai Benettet, aki

2016. 01. 27-én született, és Bakody Szofit, aki 2016. 02. 04-én látta meg a

napvilágot. Sok boldogságot, örömöt és egészséget kívánunk

nekik, és családjaiknak!

Sokan a falusi portájuk gyepének karbantartására tartanak juhokat. Hagyománytiszteletből, magyarságunk

emlékeinek megőrzését felvállalva legtöbben racka juhokra bízzák a fű növekedésének megakadályozását. De

kevesen tudják, hogy van egy juhfajta, ami a rackával ellentétben általánosan elterjedt volt a baranyai és tolnai sváb

településeken, így Szálkán is.

A világ legritkább háziállatai között foglal helyet a kizárólag Magyarországon – és rendkívül kis létszámban,

Németországban – előforduló cikta, másik nevén tolna-baranyai sváb juh.

De hogy is alakult ki ez a juhfajta? A XVIII. században németek érkeztek-költöztek a török idők után

elnéptelenedett magyar vidékekre, és ők hozták magukkal – nem magát a ciktát, mely már Magyarországon alakult

ki, hanem annak a maihoz nagyon közel álló, ősi változatát, a zaupelschafét. A magyarokkal együtt élő sváboknál

aztán létrejött a cikta.

Egykor minden sváb portán megtalálható volt. A ciktát eredetileg kétszer nyírták, a kifejlett anyák

gyapjútömege évi egyszeri nyírásnál 1,5-2 kg, a kosoké 2,5-3,5 kg. Háziipari termékek készültek gyapjából, például

németekre jellemző, a ház körüli munkálatokhoz használatos házicipő, a „pacsker”, s a vastag zokni, a „fuszekli”.

Jellemzően nem nagy nyájakban tartották, a ciktát, hanem háztáji jószágként — néhány egyedből álló csoportokban,

és a kert végi meredekebb domboldalakon legeltették.

1945. után, amikor a magyarországi németek egy részét kitelepítették, a ciktatartás is visszaszorult.

Olyannyira, hogy az 1970-es években az akkor még eredeti tartási környezetben már csak néhány tucat példány

maradt, melyeket felvásárolta a magyar állam, s Nagydorogon, az állami tulajdonban lévő juhtelepen helyezte el. A

rendszerváltáskor ez a telep szétesett, és az állatokat egy magyarországi német származású tenyésztő, Tisch József

vásárolta meg. Halála után fiai hosszú távon nem foglalkoztak ciktával, eladták az állományt, amelynek nagy részét a

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vásárolta fel és helyezte el nagydorogi telepén, és azóta is néhány elhívatott

magángazdával közösen látja el az állomány génmegőrzését.

A magyarhoni cikta-összállomány nyolcszázas nagyságrendű lehet. ebből kb. 500 db található a nemzeti park

kezelésében. Magyarországon kívül még Németországban egy bajor múzeum (Schwäbisches Bauernhofmuseum

Illerbeuern) foglalkozik e juhfajta néhány egyedének bemutatásával — Magyarországról származó példányokat

szaporítva. A világon sehol másutt nem létezik ilyen juhfajta, ezen a néven.

A ciktából egyes vélemények szerint a legfinomabb birkapörkölt készíthető, kemencében sült húsvétibárány-

lakomának is kiváló. és e juh gyapjából előállítható hagyományos sváb ruhadarabok készítését is talán még nem késő

megtanulni idős, magyarországi német származású emberektől.

És hogyan néz ki a cikta? Rendkívül szép felépítésű, a rackánál lényeges nyugodtabb. Kisebb termetű

juhfajták közé tartozik; a testet hosszú fürtű, durva, fehér gyapjú borítja. Az anyák többnyire szarvatlanok, s a kosok

egy része is. A szarvakkal rendelkező egyedek csigás „fejdíszt” viselnek. Marmagasságuk 50-60 centi; az anyák

testtömege 25-45, a kosoké 45-55 kiló.

A magyarországi svábok valaha, kedvelt juhfajtája a cikta a Magyar Posta Rt. által 2005-ben kibocsátott Élő

ZÖLD SAROK

Elfeledett háziállat: a cikta juh

Lélekbúvár

Nőből anya, férfiból apa

Életünk során talán az egyik legnehezebb szerepünk az, amit szülőként töltünk be.

Azért is nehéz, mert igazából nem is lehet rá felkészülni. Mikor még pocakba lakik a

baba, mindenki eltervezi, hogy hogyan fog viselkedni szülőként, milyen elveket fog

követni, apa-anya egységet fog alkotni, nem hagyják, hogy kijátsszák őket egymás

ellen, nem hagyják, hogy elbizonytalanítsák őket szülői szerepükben, hogy

beleszóljanak a nevelésbe.

Aztán megszületik a baba, és minden valahogy a feje tetejére áll, és semmi sem úgy

sikerül, ahogy elképzeltük. Egy érzelmi hullámvasút veszi kezdetét. Az, hogy ez

meddig tart, egyénenként változó, az anyánál pedig szülés utáni depresszió is nehezíti

a helyzetet.

A szülőknek el kell fogadniuk, hogy már nem csak ők vannak. Már nem tehetnek meg

annyi mindent, és akkor, amikor szeretnének; a saját szükségleteiket a gyermeké mögé

kell helyezni. Ez bizony nagyon komoly feszültséget szül magunkban is és a szülők

között is. Frusztráló, hogy saját igényeinket háttérbe kell szorítanunk, mindeközben

tökéletes szülők próbálunk lenni.

A szerepek közötti egyensúlyt nem lehetetlen, bár nehéz megtalálni. Jár némi

lemondással, de a de a kialakult harmónia kárpótol érte.

Debulay-Nagy Melinda

Vitálkonyha

Nyári ízek a grillen

Grillezés:

csirkemellet padlizsánt cukkinit gombát kenyérszelet, bucit

A nyár egyik ajándéka, hogy a szabadban is

elkészíthetjük az ételeinket. A friss levegő, a

faszén füstje, a nyár illatai a megszokott

ételeknek is varázslatos ízharmóniát kölcsönöz,

remek időtöltés és újabb alkalom az egészséges

ételkészítésre.

Tulajdonképpen majdnem minden hús és

zöldségfélét lehet szabadtűzön sütni. Lehet

szeletelt (sertés, marha, csirkehús) és egész

húsokat (csirkecomb, hal, krumpli) lehet

nyárson (hagyma, gomba, szalonna, kolbász,

cukkini, padlizsán, kukorica, paprika, akár

nyársra fűzve), hamburgerhúst és néhány

füstölt húst is…..

Szempont: a lehető legegészségesebb alapanyagokból változatos, finom ételeket készítsünk.

Fokhagyma és kevés olaj felhasználásával előző nap bepácoltuk a csirkemell-szeleteket, majd

hűtőben érleltük.

Sütöttünk padlizsán és cukkini-szeleteket, gombát, Haloumi sajtot is készítettünk a grillen.

Alufóliába csomagolva sütöttük meg a következőt:

1. karika paradicsom, bazsalikomlevél, mozzarella karika és pici olivaolaj, só, bors

2. foghagyma pici olivaolaj a tetejére, fóliába csomagolva

menta-bodza-limonádé készítés: 2 marék mentalevelet és 5-6 fej bodzavirágot 3 felkarikázott citrommal beáztatunk 2 liter hideg vízbe. Egy napot hagyjuk állni, másnap kivesszük a mentaleveleket és a bodzát, ízlés szerint cukorral vagy mézzel édesítjük, citromlével savanyítjuk és kész is a frissítő limonádé. Cukor és méz nélkül is finom, egészséges nyári üdítő.

fenyőszörp készítés: Legjobb, ha többféle

fenyő ágairól szedjük le a friss hajtásokat. 5-6 marék üde zöld fenyőhajtást egy nagyobb edénybe tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Két felkarikázott citromot teszünk bele, felforraljuk és 24 órát állni hagyjuk. Másnap leszűrjük és literenként 1 kg cukorral újra forraljuk. Ha elolvadt a cukor levesszük a tűzről és forrón üvegekbe töltjük. Meleg dunsztban tartósítjuk.

Bodza: Gyógyhatásainak se szeri se száma és szinte bárhol

megterem. a bodza az egyik legkitűnőbb szer a meghűléses/náthás

megbetegedéseknél, klinikai tesztek során pedig kimutatták, hogy a

vírusok szaporodását gátolva már 2-3 nap alatt legyűri az

influenzát. A virág forrázata szemgyulladásnál szemcsepp, a mézzel

kevert bodzalekvár TBC-seknek kiváló tüdőtisztító, krémje pedig jó

ránctalanító és enyhén halványító hatású. Borotválkozás utáni

szereket, arc- és szemfrissítő lemosókat is készítenek belőle

manapság. Tartalmaz A-, B-vitamint, C-vitamin tartalma pedig duplája

a citrusféléknek! A bodza a „szegényember patikája", de vigyázzunk

vele, egyik részét se fogyasszuk feldolgozatlanul, mert nyersen

enyhe mérgező hatása van. Ezek a mérgező anyagok hő hatására

lebomlanak.

Epres hab citromfűvel Hozzávalók: 2 tojásfehérje • 2 kanál citromlé • 100 g szétnyomott eper • 40 g porcukor, •kevéske

felaprított citromfű

Igazi villámédesség igazi ínyenceknek! Verjük fel a tojásfehérjét a citromlével. Utána keverjük

hozzá a szétnyomott epret és a porcukrot. Legvégül adjuk hozzá kevéske összevágott citromfüvet. Az

így kapott habot szervírozzuk pohárban vagy desszertes tálkában, és díszítsük eperrel,

macskanyelvvel, citromfű levéllel.

Eper: Az eper több száz évvel ezelőtt

gyógynövényként kezdte pályafutását, gyümölcsként

a 14. századtól fogyasztják. 100 g eper csupán 30

kalóriát tartalmaz, mivel 90%-a víz. Több benne a C-

vitamin, mint a narancsban vagy a citromban.

Megállítja a fertőző mikroorganizmusok

terjedését, vírusellenes. Ha nem adunk hozzá cukrot,

nagyon jó szomjoltó. Az eper levele a megfelelő

vízhajtó és tisztító gyógynövény teaként fogyasztható.

„Ismeretlen ismerős”

- Ildikónak hívnak,

egy majdnem 3

éves Kislány

majdnem 29 éves

anyukája, egy a

tetőkhöz jól értő

férj felesége, 6

kutya és 5 cica

gazdája. Mind

emellett szociális

munkás. :)

- Így mutatkozott be nekem György-

Szabó Ildikó, aki 2015. 03. 01-től

dolgozik a Szekszárd Megyei Jogú Város

Humánaszogálatató Központ

Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ

Család- és Gyermekjóléti Szolgálatánál,

mint családsegítő.

- Pályakezdőként, kerültél ehhez a

szervezethez dolgozni, avagy volt korábbi

tapasztalatod a szociális szférában?

- Munkába állásomkor nem volt ismeretlen

az intézmény, 2010 augusztusában, akkor

még pályakezdőként itt kezdtem meg

pályafutásomat.

Majd dolgoztam egy TÁMOP pályázatban,

mely fiatalok számára kívánt hasznos

szabadidő eltöltésére alternatívát nyújtani.

2016. január 1-jétől bekövetkező

változásokból adódóan – a családsegítés

csak gyermekjóléti szolgáltatással

integráltan, egy szervezeti és szakmai

egységben működhet – Szekszárdról vidéki

társulásokhoz kerültem, gyakorlatilag

helyet cseréltük az elődömmel dr. Juhászné

Eszenyi Ildikó kolléganővel.

- Hol és mikor lehet hozzád fordulni

segítségért?

- Decs és Szálka községekért felelek.

Rendszerint hétfőtől – csütörtökig Decsen

„főhadiszállásolok”, kéthetente (páratlan

héten) kedden 12.00-16.00 tartok

ügyfélfogadást Szálkán.

- Milyen fő tevékenységi köröket végzel a

munkád során?

- Munkám szerteágazó. Megelőző

tevékenységeket folytatok, amely során

figyelemmel kísérem a lakosság szociális és

mentálhigiénés helyzetét, igyekszem feltárni

az egyén és a család életében jelentkező

probléma okait és segíteni arra opcionális

megoldást találni. Szükség esetén tovább

delegálom a segítségre szoruló személyt

más szolgáltatást nyújtó szerv felé.

Megpróbálom segíteni az egyént, a családot

abban, hogy erőforrásait használni tudja,

és képesek legyenek megelőzni vagy

legalábbis kezelni szociális jellegű

gondjaikat. Ennek érdekében segítem az

egyéni és családi működés változásait,

továbbá az egyén/család és az érintett

környezet közötti kommunikációt,

kommunikációs készségek javulását.

Tájékoztatok az elérhető és bevonható

források elérhetőségéről és képviselem a

család érdekeit. A segítés folyamatában

családsegítőként arra törekszem, hogy

ügyfeleimet megtanítsam mindazokra a

technikákra, melyek segítségével képessé

válnak ügyeik intézésére, konfliktusaik

kezelésére.

Munkám másik alappillére a közösségi

szociális munka, a közösségi programok

szervezése.

Úgy gondolom, hogy sok probléma

megelőzhető egy jól működő közösség

kialakítása révén.

Rendszeresen szervezek – az esetek

többségében gyermekek részére, de az

anyukák, szülők is nagyon szoktak örülni –

kézműves foglalkozásokat. Ezek a

foglalkozások a közösség formálásán kívül

a hasznos szabadidő eltöltésére kívánnak

alternatívát nyújtani. Szálkán az IKSZT

koordinátorral, Ferenczi Katával dolgozom

össze.

- Munkaidőn túl mivel foglakozol

szívesen?

- Szabadidőmben szívesen barkácsolok, hisz

az otthon elkészített ötleteket a munkám

során is kamatoztatom. Népes családommal

szívesen kirándulunk, igyekszünk minden

hétvégén kimozdulni a természetbe, ehhez

mindig akad húzóerőnk - szó szerint -.

- Hogy tetszik a falunk, már korábban is

ismerted Szálkát?

- Kisgyerekkorom óta szívesen látogatok el

Szálkára. Annak idején még tánctáborban

is voltam a településen. Lenyűgöz a falu

panorámája, növény és állatvilága, minden

évszakban új és más „arcát” mutatja, ami

mindig arra sarkal, hogy tovább

„kutakodjak”, felfedezzek, új élményekkel

gazdagodjak.

Egyházi hírek

A szálkai hittan tábor ideje:

2016. június 22-24. (szerdától péntekig)

Gyülekezés reggelente ½ 9-től a szálkai plébánián. A

gyermekeket Mórágyról és Bátaapátiból megbeszélés szerint autóval áthozzuk Szálkára, és délután ½

5 után vissza visszük. Szekszárd és Szálka között a közlekedés autóbusszal megoldható.

A részvételi díj 2500Ft.

A tábor ideje alatt szívesen elfogadunk: gyümölcsöt, süteményt, kekszet,

lekvárt, szörpöt, szalonnát, kolbászt, paprikát, paradicsomot. A gyermekek

minden nap hozzanak magukkal: sapkát, kulacsot, kis hátizsákot, esőkabátot.

Az idei tábor színe a sárga és a zöld, ezért kérjük, hogy lehetőleg ilyen színű

pólóban jöjjenek. Pénteken Grábócra kirándulunk, ahol meglátogatjuk a

kolostort és az új kilátót, ezért a templomlátogatáshoz is megfelelő öltözékben és kényelmes

cipőben, szandálban jöjjenek!

Jelentkezni a 2500 Ft befizetésével egyidejűleg lehet június 15-ig!

Üdvözlettel: Rendásné Ujlaki Zsuzsa hitoktató (30/ 3870 816)

…........................................................................................................................................................

Gyermek neve, osztálya: …...............................................................................................................

Szülő neve, telefonszáma: ….............................................................................................................

Betegség, allergia: …..........................................................................................................................

Szed-e valamilyen gyógyszert? ….....................................................................................................

Szülő aláírása: …................................................................................................................................

Köszönet mindenkinek, akik közreműködtek az újság létrejöttében!

Fotó: Ferenczi Katalin, Tóth Judit, Varga Zsolt, internet

Szöveg: Daniné Turcsányi Éva, Debulay-Nagy Melinda, Ferenczi Katalin, Orbán Jánosné,

Rendásné Ujlaki Zsuzsa, Tóth Judit, Varga Zsolt, Várfi Tibor

Szerkesztette: Ferenczi Katalin

Kiadja: Szálka Község Önkormányzata, Pálfi János polgármester

Megjelenik 215 példányban

e-mail: szalka.ikszt@gmail.com web: www.szalka.hu, facebook: Ikszt Szálka