Vállalati pénzügyek

Pénzügyek

• A vállalat működésének egészét átfogja

• A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata:

a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása

b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési alternatívák között

c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása

d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés meghatározása

e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása

A vállalat pénzügyi tevékenysége

• Pénzügyi stratégia

- vállalatértékelés

- befektetési stratégia

- finanszírozási stratégia

• A pénzügyi rendszer működtetése

- elemzés és tervezés

• Befektetés és finanszírozás

- eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel,

EF összhang, finanszírozási formák)

- kockázat és biztosítás

A vállalati értéket meghatározó

tényezők• A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat

• A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája)

• Alkalmazott értékelési technika

• Legfontosabb értéktípusok:

a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa)

b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznosságtól függ)

c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ)

d) fair érték (a résztvevő partnerek közötti igazságos elosztás alapján)

e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek)

• Könyv szerinti érték

• Goodwill (a vállalat piaci értékének és a

könyv szerinti értékének a különbsége)

• Az értéket befolyásoló tényező még:

időpreferencia, a pénz időértéke

Befektetési stratégia

• a befektetési lehetőségek értékelése

- hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot

• A kockázat mértéke befolyásolja a

befektetés értékét

• Jelenértékszámítás

Tőkeköltségvetés

• A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás

• Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg:

a) a vállalati stratégia célkitűzései

b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának a becslése

c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemése a vállalat teljes pénzáramához

Finanszírozási stratégia

• Forrás biztosítása

• A következő elemeket kell figyelembe

venni: biztonság

jövedelmezőség

likviditás

függetlenség

Pénzügyi elemzés

• A vállalat belső működéséből következő

pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi

kapcsolatokkal összefüggő

pénzáramlások

• Számvitelei rendszer

• Legfontosabb kimutatások: mérleg,

eredménykimutatás, cash flow

Számvitel

Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét

bemutató információs rendszer.

Számvitel jellemzői:

• Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi.

• A múltbeli, megtörtént eseményeket figyeli, méri és jegyzi fel.

• A megfigyelés zártrendszerű.

• A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is

befolyásolnak (EGK 4., 7. és 8. irányelvek).

• Sajátos eszköz rendszerével dolgozza fel a vagyon változásokat.

• A beszámolóba foglalt információknak mindenki számára hozzáférhetőnek

kell lennie.

Számvitel lényege, fogalma, feladata,

A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához.

A számvitel tárgya: maga a gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események

A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE

• Bizonylatok készítése

• Azok feldolgozása

• Információk képzése

• Információk szolgáltatása

• A dokumentumok megőrzése

A számvitel rendeltetése:

• A tájékoztatás: külső és belső

• A kommunikáció: közös nyelv, jogszabályok értelmezése

• Vagyonvédelem: a társas és magántulajdon védelme

Számvitel lényege, fogalma, feladata

A számvitel területei:

I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat,

azaz a kimenő információkat állítja elő.

II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek

szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv

vezetőinek informálásához.

Számvitel lényege, fogalma, feladata

I. Pénzügyi számvitel információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény.

Összetevői:

- a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat,

- a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend,

- könyvvizsgálat,

- nyilvánosságra hozatal.

a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés.

Részei: - Mérleg (M)

- Eredménykimutatás (EK)

- Kiegészítő melléklet (KM)

Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de ez nem része a beszámolónak.

Számvitel lényege, fogalma, feladata

b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja.

Gazdasági esemény vagy gazdasági művelet: olyan beavatkozás amelynek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete.

Fajtái:

- Kettős könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás vagyonában bekövetkezett változásokat, kettős vetületben – eszköz-forrás – folyamatosan és valóság hűen mutatja ki.

Jellemzői: ~ teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál,

~ főkönyvi számlákat alkalmaz.

- Egyszeres könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás pénzeszközeiről, pénzeszközeiben bekövetkezett változásokat mutatja ki folyamatosan, valóság hűen.

Jellemzői: ~ csak a pénzmozgásokat rögzíti – pénzforgalmi szemléletű,

~ naplófőkönyvet használ.

A könyvek vezetését bizonylattal kell alátámasztani.

Számvitel lényege, fogalma, feladata

c/ Könyvvizsgálat: a beszámoló valódiságát támasztja alá.

Kötelező:

- a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak,

- minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja,

- minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél,

- minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.

A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak.

Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni.

A záradék lehet:

- hitelesítő,

- korlátozott,

- elutasító.

A stock-flow problematika

Stock FlowAdott időpontban

értelmezett

állomány

Egy állomány két

időpont között

értelmezett

változása

Vagyon-

mérleg

Eredmény-

kimutatás(ok)

Cash flow

kimutatás(ok)

A mérlegjellemzői

A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány

• A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg, méghozzá dec. 31-én (állományi szemlélet).

• A vagyont kettős vetületben szemléli

– ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák

– FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák

• Eszközök = Források

ezt nevezzük mérlegfőösszegnek

• A mérleg teljeskörű

minden vagyontárgyra ki terjed.

• Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont.

• Mérésmódja az értékezer forintra kerekítve

• Hitelességét könyvvizsgáló igazolja

• Két értékoszlopot tartalmaztárgyévet és az azt megelőző évet

Aktívák

(Eszközök)

Passzívák

(Források)

A. Befektetett

eszközök

D. Saját tőke

B. Forgóesz-közök E. Céltartalékok

C. Aktív időbeli

elhatárolások

F. Kötelezettségek

G. Passzív időbeli

elhatárolások

Mérleg

Vagyonmérleg a számviteli törvény szerint

ESZKÖZÖK(Aktívák) FORRÁSOK(Passzívák)

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Jegyzett tőke

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Ebből visszavásárol t tulajdoni részesedés névértéken

Immate- Vagyoni értékű jogok Saját Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)

riális Szellemi termékek tőke Tőketartalék

javak Üzleti vagy cégérték Eredménytartalék

Immateriális javakra adott előlegek Lekötött tartalék

Immateriális javak értékhelyesbítése Értékelési tartalék

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Mérleg szerinti eredmény

Befek- Műszaki berendezések, gépek, járművek Céltarta- Céltartalék a várható kötelezettségekre

tetett Tárgyi Egyéb berendezések, felszerelések, járművek lékok Céltartalék jövőbeni költségekre

eszközök eszközök Tenyészállatok Egyéb céltartalék

Beruházások, felújítások Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt

Beruházásokra adott előlegek vállalkozással szemben

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Hátra- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorolt részesedési viszonyban lévő vállalkozással

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban kötle- szemben

Egyéb tartós részesedés zettségek Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

Befekte-

tett

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban

gazdálkodóval szemben

pénzügyi Egyéb tartósan adott kölcsön Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

eszközök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Átváltoztatható kötvények

Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése

Tartozások kötvénykibocsátásból

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési

különbözete

Hosszú

lejáratú

Beruházási és fejlesztési hitelek

Anyagok Kötelezett kötele- Egyéb hosszú lejáratú hitelek

Befejezetlen termelés és félkész termékek ségek zettségek Tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben

Készletek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban levő vállalkozással szemben

Késztermékek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Áruk Rövid lejáratú kölcsönök

Készletekre adott előlegek Rövid lejáratú hitelek

Forgó-

eszközök

Követelések áruszállításból és

szolgáltatásokból (Vevők)

Rövid

lejáratú

Vevőtől kapott előlegek

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben kötelezett Kötelezettségek áruszállításból és

Követelé-

sek

Követelések egyéb részesedési viszonyban

lévő vállalkozással szemben

ségek szolgáltatásból (szállítók)

Váltókövetelések Váltótartozások

Egyéb követelések Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

Követelések értékelési különbözete vállalkozással szemben.

Származékos ügyletek pozitív értékelési

különbözete

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb

részesedési viszonyban lévő vállalkozással

Részesedés kapcsolt vállalkozásban szemben

Egyéb részesedés Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Érték- Saját részvények, saját üzletrészek Kötelezettségek értékelési különbözete

papírok Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok

Származékos ügyletek negatív értékelési

különbözete

Értékpapírok értékelési különbözete

Pénzesz- Pénztár, csekkek

közök Bankbetétek

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Eredménykimutatás

Összköltség eljárás – a költségeket költség nem szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás)

A. változat –vegyesen a bevételek és költségek

B. változat –bevételek és költségek külön táblázatban

Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja

A. változat –vegyesen a bevételek és költségek

B. változat –bevételek és költségek külön táblázatban

Az eredménykimutatási rendszerek számviteli törvény szerinti részletezése

A VÁLTOZAT B VÁLTOZAT

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03 Saját termelésű készletek állományváltozása

04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)

III. Egyéb bevételek

05 Anyagköltség

06 Igénybe vett szolgáltatások értéke

07 Egyéb szolgáltatások értéke

08 Eladott áruk beszerzési értéke

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)

10 Bérköltség

11 Személyi jellegű egyéb kifizetések

12 Bérjárulékok

V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-

VI-VII)

13 Kapott (járó) osztalék és részesedés

14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyeresége

16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű

bevételek

17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18 Befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamvesztesége

19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése

21Pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)

B. Pénzügyi műveletek eredménye(VIII-IX)

C. Szokásos vállalkozási eredmény(A+B)

X. Rendkívüli bevételek

XI. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény(X-XI)

E. Adózás előtti eredmény(C+D)

XII. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény(E-XII)

22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,

részesedésre

23 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény(F+22-23)

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04 Eladott áruk beszerzési értéke

05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Az értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)

III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06 Értékesítési, forgalmazási költségek

07 Igazgatási költségek

08 Egyéb általános költségek

IV. Az értékesítés közvetett költségei (06+07+08)

V. Egyéb bevételek

VI. Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+V-

VI)

A további sorok értelemszerűen megegyeznek az „A” változat

megfelelő soraival.

Közvetlen cash flow kimutatás

+ Pénzbevétellel járó hozamok

- Pénzkiadással járó ráfordítások

= Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

Közvetett cash flow kimutatás

+ Évi eredmény

+ Pénzkiadással nem járó ráfordítások

- Pénzbevétellel nem járó hozamok

= Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

wCash Flow