Vállalkozási ismeretek Lorant Denes/2014-15-1... · 2014.10.17. 6 Versenyképesség „A vállalatnak azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett

2014.10.17.

1

Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek

Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak

3. A vállalkozások mikrokörnyezete

Gazdaság alapproblémája

szükséglet

igény

kereslet

hajlandóság+képesség

kínálatjavak

termelés

hajlandóság+képesség

termelési tényezők

Természeti tényezők, munka, tőke, vállalkozó

Korlátlan, végtelen (folyamatosan bővül, minőség+mennyiség

is)

Korlátos, véges (bizonyos erőforrások mennyisége

még csökken is)

AlapfogalmakGazdaság: A különböző javak létrehozását (termelését), elosztását, forgalmát (csere), fogyasztását gazdaságnak nevezzük.

A gazdaságnak, mint a társadalmi rendszer egyik alrendszerének alapvető feladata az, hogy az elvileg korlátlan egyéni és társadalmi igények kielégítését a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával minél hatékonyabban valósítsa meg.

Forrás: Kopányi (2000)

Gazdasági rendszerek és osztályozása

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során

a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége.Jellemző:

• Tulajdoni viszonyok,

• Döntés,

• Koordinációs mechanizmus: két vagy több

egyén vagy szervezet egymásra hatásával járó

mikrofolyamat szabályozása

Koordinációs mechanizmusokGazdasági hatékonyság → munkamegosztás → tevékeny-

ségcsere → koordináció

Hogyan történik a társadalmi tevékenységek cseréjének az összehangolása, a koordináció?

Koordinációs mechanizmus: A társadalmi tevékenységek

cseréjének végrehajtását irányító alapelvek és szabályok

rendszere.

Forrás: Kornai (2011)

Koordináció módszerei1. etikai→vallási alap (pl. tized), erkölcsi normák alapján,

ajándékcsere

2. agresszív→önkényes kényszerítés (jogba, erkölcsbe ütközik)

3. bürokratikus→jogi és adminisztratív eszközök

4. piaci alapú→egyenjogú, egyenrangú felek vannak, nyereség

motiválja, cserearány megállapítása (ár)


2014.10.17.

2

Gazdasági rendszerek és osztályozása

Rendszer típusa piaci központosított vegyes

tulajdonlás magán Állami (köztulajdon) Magán+állami

döntés egyéni Állami (tervek alapján)

Egyéni+állami

koordinációs mechanizmus

piaci bürokratikus Piaci+bürokratikus

Tiszta piacgazdaság Tervgazdaság Modern (vegyes) gazdaság


Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív

A gazdasági

szereplők közötti

kapcsolatok

Vertikálisak

(alá-

fölérendeltségi

viszony)

Horizontálisak

(mellérendeltségi

viszony, jogi

egyenrangúság)

Horizontálisak Vertikálisak

A gazdasági

tevékenységek fő

koordináló ereje

Jogi

szabályozás (jogi

szankciókkal

alátámasztott

adminisztratív

kényszer)

Piaci árak

(eladó és vevő

szabad

megegyezése)

Etikai

alapelvek (viszonosság,

erkölcsi

normák)

Parancs

(jog és erkölcs

által el nem

ismert erőszak)

A szükséglet-

kielégítés

alapvető módja

Központi

elosztás

( a tranzakciók

nem feltétlenül

monetarizáltak)

Csere

(a tranzakciók

monetarizáltak)

Jótékonyság

(jellemzően nem

monetarizált

kapcsolatok)

Önkényes

(monetarizált,

vagy nem)

Koordináció típusok jellemzői

9

Piaci koordináció

KINEK?

MIT? HOGYAN?

piac piac

piac

10

Bürokratikus koordináció

KINEK?

MIT? HOGYAN?

ÁLLAM

11

Vegyes koordináció

KINEK?

MIT? HOGYAN?

piac piac

piac

ÁLLAM

Koordinációs alapmotívumok

Forrás: Báger-Czakó (2007)

2014.10.17.

3

Forrás: OECD Economic Outlook 2014., http://www.oecd.org/eco/public-finance/

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

General government total outlaysPer cent of nominal GDP

France Germany Hungary Poland

Slovak Republic United States Euro area Total OECD

Modern (vegyes-) gazdaság

Alapvetően piacgazdaság,

• a piaci folyamatokat állami koordináció egészíti ki,

• az állami gazdasági szerepvállalás célja: a jólét, a szabadság, és a biztonság megteremtése és megőrzése.

• az állami szabályzásra azért van szükség, mert a piac és a profitérdek nem biztosítja minden fontos nemzetgazdasági ág kiegyensúlyozott fejlődését.

A vállalkozás, mint rendszer

• Gazdasági rendszer: jellemzője az, hogy a

benne zajló folyamatok kimenetelei

valószínűsíthetőek

• Szabályozható rendszer: információ

érkezése→reagálás→értelmezés →optimális

megoldás keresése →beavatkozás, ha

szükséges

• Nyílt rendszer: állandóan kölcsönhatásban van

a környezetével

Tranzakciós költségek elmélete

Az elmélet azon a feltételezésen alapul, hogy a koordinációs mechanizmusok lehetővé teszik a gazdaság szereplőinek a jogilag meghatározott keretek közötti kapcsolatteremtést.

Tranzakciós költség: A tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei.

A gazdasági szervezetek (pl. vállalatok) arra törekednek, hogy a tevékenységcserék költsége (tranzakciós költségek) a lehető legalacsonyabb legyen.

Williamson, O. [ 1 975]: Markets and Hierarchies.Free Press, New York


A tevékenységcsere 2 végletes formája:

• piaci koordináció: a tevékenységcserét adásvételi szerződés keretében oldják meg, a koordinációs eszköze az ár.

• bürokratikus koordináció: a tevékenységcsere a szervezeten belül megy végbe utasítások révén (hierarchia).

Williamson, O. [ 1 975]: Markets and Hierarchies.Free Press, New York


1. Ha tranzakciós költség=0, akkor minden tranzakciót a piac bonyolít → tiszta piacgazdaság

2. Ha tranzakciós költség tiltóan magas, akkor minden koordináció bürokratikus (kommunizmus) → tervutasításos gazdaság

A piaci és a bürokratikus koordináció optimális kombinációja ott fog kialakulni, ahol a piaci és szervezeti

tranzakciós költségek egyensúlyba kerülnek.

Köv: Egy vállalat tevékenységi körét addig bővíti, amíg az adott tevékenységgel kapcsolatos tranzakciók szervezeten belüli megvalósításának költségei alacsonyabbak, mint a piaci.

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, AULA, Bp. 2008.

2014.10.17.

4

A vállalatközi kapcsolatok fő típusai



• Kooperáció esetén a szereplők hosszabb távra, több tranzakcióra vonatkozó szerződéseket kötnek (ilyen például a tartós szállítási keretszerződés, amelynek értelmében a szállító meghatározott ütemezésben elégíti ki a vevő igényeit, aki meghatározott menetrend szerint fizet).

• Stratégiai szövetség keretében a szereplők kulcsfontosságú területen, az érdekeltek számára stratégiai jelentőségű tevékenységekre nézve kötnek hosszabb távú megállapodást pl. közös fejlesztés, közös logisztikai központ, közös értékesítési hálózat létrehozása, stb.

• Közös vállalat esetében a tulajdonosi jogok is a szerződés tárgyát képezik pl. együttes értékesítés megvalósítására közös vállalatot hoznak létre.


Vállalati környezet és koordináció

• vevők, szállítók, stratégiai partnerek, versenytársak→ leginkább a piaci mechanizmuson keresztül kerülnek kapcsolatba a vállalattal (PIAC)

• állam és intézményrendszere → a bürokratikus koordináció,

• a civil szervezetek, illetve a természeti környezet → főképp az etikai koordináció

Az agresszív koordináció a modern társadalmakban csak nyomokban jelenik meg (gondoljunk a

feketegazdaság szegmenseire).


A vállalat és a piac

Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, amelynek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem.

A vállalat a küldetésének meghatározásakor már kijelöli a számára fontos piacokat:

• A „Mit termeljen?” kérdésre adott válasszal eldönti, mely piacon (piacokon) jelenik meg eladóként.

• A gyártandó javak köre nyilván determinálja, milyen erőforrásokra kíván támaszkodni, vagyis mely piacon (piacokon) jelenik meg vevőként.

• Ezek alapján szintén kijelölődik a versenytársak, illetve a szóba jöhető stratégiai partnerek köre is.


Piactípusok

• Push-piac: kínálat > kereslet, a vevő van erőfölényben az eladóval szemben (reklám, jobb minőség, árengedmény, részletfizetés, folyamatos fejlesztés, stb.)

• Pull-piac: ellenkezőleg

Fejlett piacgazdaságban általában push piac jellemző


Piactípusok

Piaci szerkezet szerint

• Tökéletes verseny

• Oligopolpiac

• Monopolpiac

Földrajzi kiterjedés szerint

• Helyi piac

• Körzeti piac

• Nemzeti piac

• Regionális piac

• Világpiac


2014.10.17.

5

Piacra való belépés

A vállalat küldetésének kialakításakor a vállalat alapvető érdeke, hogy pontosan határozza meg a piacnak azt a részét, amelynek az igényeit hajlandó és képes kielégíteni tevékenysége során.

Releváns piac: Azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek.


Piac lehatárolása

• termékpiac lehatárolása: Egy piachoz tartozónak tekinthetőek azok a termékek, amelyek egymással könnyen helyettesíthetőek. Ez a vevők oldaláról közel azonos felhasználási módot, minőséget, árakat jelent, míg a termelői oldalon hasonló technológiát, költségviszonyokat.

• földrajzi lehatárolás: Azt a földrajzi térséget jelöli, amelyen belül a vállalat kész az adott javakkal kapcsolatos igényeket kielégíteni

• vevőcsoportok lehatárolása: A vállalat az adott termékkel kapcsolatban, a kijelölt földrajzi térségben bizonyos jellemzők alapján meghatározza potenciális vevőit és a termék szempontjából fontos paramétereit: pl. jövedelmezőségi viszonyok, életkor, nem, stb.


Piaci belépés korlátai

• Állami szabályozás

• Méretgazdaságosság

• Termékdifferenciálás: márka jelentősége (pl. kozmetikai, gyógyszer, élelmiszer, élvezeti cikkek)

• Tőkekorlátok

• Partnerváltás költségei

• Elosztási csatornákhoz való hozzáférés (kizárólagos forgalmazók)

• Egyéb belépési korlát: licenc, szakképzett munkaerő, versenytársak ellenséges magatartása, stb.


Piaci kilépés korlátai• Szakosodott eszközök• A kilépés állandó költségei: pl. a szakszervezeti megállapodások

költségei (pl. végkielégítések, stb.), alkatrészgyártás fenntartása, stb.

• Stratégiai összefüggések: megosztottan használt létesítmények problémája, pénzpiacokhoz való hozzájutás nehezebbé válása, stb.

• Érzelmi korlátok: a vezetés elkötelezettsége az üzletág iránt, emocionális okok felülkerekedése a racionalitáson, vezetők féltik pozícióikat, karrierjüket, stb.

• Kormányzati és társadalmi megszorítások: gazdaságpolitikai kötöttségek (pl. állami támogatás feltétele a tevékenység hosszú távú fenntartása, viszont a gazdasági klíma rosszra fordulása esetén a vállalatot köti szerződés, nem „léphet le”).

• Az emberi erőforrás konvertálhatóságának hiánya: piacról való kilépés esetén a munkaerőt nem könnyű lecserélni.


Piaci verseny

„A verseny gazdasági jelentősége elsősorban abban áll, hogy olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a

gazdasági élet szereplőit.”

STIGLER, GEORGE J.: Piac és állami szabályozás, KJK, Budapest, 1989

Piaci versenyszabályokat befolyásoló tényezők• Technológiai követelmények és lehetőségek,• piaci szereplők, kínálók és keresők egyaránt,• jogalkotók és -alkalmazók (parlament, kormány,

miniszterek, bírák),• versenyszabályozók (például versenyhivatal, kereskedelmi

bizottság),• ágazati szabályozók (pénzügyi, távközlési, közlekedési,

energia stb.),• piaci szervezetek, intézmények (például tőzsde,

szolgáltatói és felhasználói szövetségek),• nem piaci szervezetek és intézmények (például jogvédő

egyesületek),• erkölcsi normák, szokások, hagyományok.


2014.10.17.

6

Versenyképesség

„A vállalatnak azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud

olyan termékeket és szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandók a vállalat számára

nyereséget biztosító feltételek mellett megfizetni. E versenyképesség feltétele, hogy a vállalat legyen képes

a környezeti és a vállalaton belüli változások érzékelésére és az ezekhez való alkalmazkodásra a

versenytársainál tartósan kedvezőbb piaci versenykritériumok teljesítésével”

CZAKÓ ERZSÉBET–CHIKÁN ATTILA: Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004–2006. Vezetéstudomány,2007., 38. évf. 5. sz. 2–8. o.

Versenyképességet meghatározó tényezőkMakrotényezők: PESTEL-analízis (következő dia)Mikroszintű tényezők:1. klasszikus versenyelőnyök: pl. kisebb ráfordítás, alacsonyabb ár,

jobb minőség, hatékonyabb marketingmunka, magasabb szintű kapcsolódó szolgáltatások, stb.

2. új típusú versenyelőnyök:– tőkekoncentráció, – műszaki fejlesztési trendek, – a globális piacszerkezet,– gyakorlott munkaerő, – szabadalmak, know-how-k, szoftverek, – erőteljes vevőköri kapcsolatok, – márkák, – egyedülálló szervezeti felépítési modellek és eljárások – vállalati vezetők felkészültsége: a vezetőkkel szemben egyre inkább

követelmény a környezeti változások időben történő felismerése, stb.

CAMPBELL, DAVID – CRAIG TOM: Organisations and the Business Environment, Butterwoth-Heinemann Ltd. 2005.

Társadalmi (Social)- életmód változása

- jövedelem-eloszlás

- demográfiai folyamatok

- társadalmi mobilitás

- fogyasztási szokások

- képzettségi szint

- munka-magánélet aránya stb.

Technológiai (Technological)- a technológia jelentősége

- technológiai fejlettség

- fejlesztési támogatások

- innovációk

- technológia/tudás-transzfer

- elavulási sebesség

- stb.Természeti (Environmental)

- környezetvédelmi szabályok

- "recycling-policy"

- energetika

- körny.védelmi szervezetek

- stb.

Jogi (Legal)- versenyjogi törvények

- tulajdonjogi törvények

- fogyasztóvédelmi előírások

- foglalkoztatási törvények

- biztonsági előírások

- stb.

Piaci verseny hármas funkciója• Jóléti funkció: A lehető legnagyobb anyagi jólét következzen

be azáltal, hogy lehetővé teszi az egyéneknek, mintfogyasztóknak, hogy saját szempontjaik (értékeik, hasznosságimegítélésük, vásárlóerejük) szerint választhassanak aversengő eladók által kínált termékekből.

• Allokációs funkció: Abba az irányba befolyásolja, sőtkényszeríti a termelőket, hogy a rendelkezésükre állóerőforrásokat a fogyasztói igényeket kielégítő termékektermelésébe fektessék.

• Hatékonysági funkció: a fogyasztó pénzéért való küzdelemarra készteti a termelőket, hogy termékeiket a lehetőlegnagyobb hatékonysággal állítsák elő. Ezáltal a társadalomerőforrásait a tőkepiaci mechanizmusok révén a nagyhatékonyságú, jövőbeli növekedést is ígérő termelők felétereli.


Vállalati együttműködések

A. Gazdaságszervező tevékenységek: E lépések a gazdaságirendszer hatékonyságát fokozzák. (kooperáció, stratégiaiegyüttműködés, közös vállalat)

• Horizontális

• Vertikális

B. Versenyt korlátozó együttműködések (kartell)

– Horizontális megállapodások: együttes haszonszerzés avevők kárára (ármegállapodás, piacfelosztás, bojkott,áruhoz jutás korlátozása)

– Vertikális megállapodások: szállítókkal, vevőkkelszembeni előnyszerzés (a szállítókkal, vevőkkel szembeniárrögzítések, viszontvásárlás kikötése, viszonteladószámára árak előírása)


Vállalati hálók

USA 1980-as évek→ nagyvállalatok dekonstrukciója → stratégiaipartnerkapcsolatokra alapozott vállalati hálókat hoztak létre →stratégiai együttműködések elmosódott határokat hoznak létre azegyes cégek között, → szoros egymásrautaltság a hálóban

1990-es évek és ezredforduló trendjei:

• technológiafejlődés jelentősen megváltoztatta a vállalatigazdálkodást,

• a folyamatok hatékonyabbak lettek,

• kulcsfontosságú erőforrássá vált az információ, a képességek és atudás

• a verseny egyre inkább innováció orientálttá válik, e tényezőkrealapozzák versenyelőnyüket a vállalatok.

A XXI. században a verseny a vállalatok közötti szintről egyre inkább áthelyeződik a vállalati hálók közötti szintre.


2014.10.17.

7

Sikeres partner kapcsolat feltételei

1. Elkötelezettség: a hálóban részt vevő vállalatok érdekeltek ahosszú távú együttműködésben

2. Koordináció: a cégek közötti hatékony együttműködés növeli aháló hatékonyságát

3. Kölcsönös függőség: együtt olyan célokat is el tudnak érni,amelyet külön-külön nem

4. Bizalom: azáltal segíti az együttműködés hatékonyságát, hogy atagok megtakarítják a nagy költségeket felemésztő hierarchikuskontrollt.


A vállalati hálók csoportosítása

1. Klaszterek: A horizontális együttműködés fontos típusa, amelyekegy adott földrajzi régióban található, azonos illetveösszekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok ésmás intézmények összekapcsolódott hálózatát jelentik.

Ilyen a Szilikon-völgy, de ilyen Magyarországon a 2000-ben alapított PannonAutóipari Klaszter (PANAC) E klaszterek versenyelőny teremtő ereje a tudás, akapcsolatok és a motiváció koncentrálódásában van további információk:http://www.autocluster.hu/content_5-hu.html

2. Ellátási láncok, amelyek egy adott fogyasztói igény kielégítéséreszerveződő, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévővállalatokból állnak.


Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati rendszere

3. Szintű vevők/

végfelhasználók

3. Szintű

beszállítók

2. Szintű

beszállítók

1. Szintű

beszállítók

1. Szintű

vevők

2. Szintű

vevők

Irányított folyamati kapcsolatok

Monitorizált folyamati kapcsolatok

Irányítás nélküli folyamati kapcs.

Külső tagok folyamati kapcs.

Központi cég (OEM)

A központi cég ellátási láncának tagjai

A központi cég ellátási láncának nem

tagja

2

n

1

1

1

3

n

n

1

n

2

n

1

2

3n

1

2

2

n

1

1

1

n

n

23.

szin

t az n

-edik

beszállí

tóhoz

Ala

panyag

beszállí

tók

3.

szin

t az n

-edik

Vevőkhöz

Vevők / v

ég

felh

asználó

k

n

1

Amerikai: 1800-2500 első vonalbeli Japán: 300-340 IrodalomjegyzékBÁGER GUSZTÁV – CZAKÓ ERZSÉBET (2007): A közszféra és a gazdaság versenyképessége, Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest

CAMPBELL, DAVID – CRAIG TOM: Organisations and the Business Environment, Butterwoth-Heinemann Ltd. 2005.

CHIKÁN ATTILA (2008): Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, Bp.CZAKÓ ERZSÉBET–CHIKÁN ATTILA: Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004–2006. Vezetéstudomány,2007., 38. évf. 5. sz. 2–8. o.

KOPÁNYI MIHÁLY (2000): Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

KORNAI JÁNOS (2011): Hiány, Kalligram Kiadó, Budapest


WILLIAMSON, O. (1975): Markets and Hierarchies. Free Press, New York

http://www.autocluster.hu/content_5-hu.html

Documents

Vállalkozási ismeretek Lorant Denes/2014-15-1... · 2014.10.17. 6 Versenyképesség „A vállalatnak azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett