vm128.freeweb.huvm128.freeweb.hu/kozzeteteli/Pedagógiai Szakmai... · Web viewA pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott

A BUDAPEST XX. KERÜLETI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS

ISKOLA1201 Budapest, Vörösmarty u. 128.

OM azonosító: 035 167

KLIK: 205015

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA2015-2016. tanév

1

1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJA

Jogszabályok:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

Útmutatók

Tanfelügyeleti kézikönyv az általános iskolák számára Önértékelési kézikönyv az általános iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (a 2016. évi minősítési eljárásra) Felhasználói kézikönyv az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben használt értékelő és

önértékelő modul használatához

2. AZ ÖNÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSE

Önértékelési csoport létrehozása A nevelőtestület tájékoztatása - az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus,

vezető és intézmény szintjén) Az intézményi dokumentumok (pedagógiai program, vezetői program/pályázat, alapító okirat,

SZMSZ, éves munkatervek és beszámolók), és az intézményben már működő pedagógus-értékelési rendszer (IMIP) általános elvárások szempontjából történő megvizsgálása, az intézményi elvárás-rendszer megfogalmazása.

A dokumentumelemzésen alapuló intézményi elvárások ismertetése a nevelőtestülettel, az elvárások értelmezése (az intézményben kialakult szokásokra, alkalmazott gyakorlatokra és módszerekre építve) a nevelőtestületet bevonásával.

Az elvárások véglegesítése a nevelőtestület egyetértése után. Éves önértékelési terv készítése Öt évre szóló önértékelési program készítése Az Önértékelési Szabályzat elfogadása a nevelőtestület által. A véglegesített intézményi elvárások rögzítése az OH által üzemeltetett informatikai felületen.

3. ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT

Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, az önértékelési csoport irányításával. A csoport létszáma 5 fő, akik az 1. sz. mellékletben található szervezeti diagram mentén végzik feladatukat. A munkacsoport vezetőjét az igazgató bízza meg. A csoport feladata, hogy közreműködik

az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében;

2

az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az OH informatikai támogató felületének kezelésében.

4. AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERVEZÉSE

Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a szintekhez tartozó területeket és a módszereket.

Területek

PEDAGÓGUS VEZETŐ INTÉZMÉNY

1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 1. A tanulás és tanítás

stratégiai vezetése és operatív irányítása

1. Pedagógiai folyamatok

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Eredmények

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermek-kel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

3

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

5. Az intézmény külső kapcsolatai

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiség-fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

6. A pedagógiai munka feltételei

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

7. A Nemzeti alaptantervben meg-fogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Módszerek

PEDAGÓGUS VEZETŐ INTÉZMÉNY

1. Dokumentumelemzés A tanmenet, tematikus

tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumai

Óraterv Egyéb foglalkozások

tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv)

Napló Tanulói füzetek Az előző

pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai

1. Dokumentumelemzés Vezetői

pályázat/program Pedagógiai Program Egymást követő két

tanév munkaterve és az éves beszámolók

SZMSZ Az előző vezetői

ellenőrzés (tan-felügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai

1. Dokumentumelemzés Pedagógiai program SZMSZ Egymást követő két

tanév munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségi munkatervekkel és beszámolókkal együtt)

Továbbképzési program – beiskolázási terv

Házirend Kompetencia mérés

eredménye öt tanév-re visszamenőleg

Pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése

Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése

4

Elégedettségmérés Az előző

intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai

2. Óra-/foglalkozáslátogatás

2. Interjúk vezetővel fenntartóval vezető társakkal

2. Interjúk vezetővel - egyéni pedagógusok

képviselőivel – csoportos

munkatársi

3. Interjúk pedagógussal vezetővel (int. vezető,

int. vez. helyettes, mk. vezető)

3. Kérdőíves felmérések önértékelő nevelőtestületi szülői szülők képviselőivel

– csoportos (SZMK)4. Kérdőíves felmérések

önértékelő szülői munkatársi

5. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ÜTEMEZÉSE

Pedagógusértékelés - kétévenként Évente a tantestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével:

a, Tanfelügyelet által kiválasztottakb, minősítésre jelentkezők; c, gyakornokok; d, a keret feltöltése munkaközösségenként arányosan.

Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.

Minden pedagógus értékelésében 5 fő vesz részt, az 5 Önértékelési Csoportból 1-1 fő. Az értékelést végzők az Ütemtervben meghatározott időpontig készítik el a maguk területén az

összegző értékelést. Az értékelt pedagógus 05.31-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb 06.30-ig elkészíti az összegző

értékelést

Vezető értékelése – a 2. és 4. évben Vezetők értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport 3 tagjának bevonásával. Az értékelők 04.30-ig készítik el az összegző értékelést A vezetők 05.31-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet A vezetők összegző értékelését a munkacsoport 06.30-ig készíti el Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a tan-

évnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz.

5

Intézményi önértékelés– 5 évenként Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt. Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó

értekezlet. Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekezlet. Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport valamint a tan-

testület 20%-ának javaslatára kerülhet sor.

6. AZ ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSEK

Az Önértékelési Csoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.

7. DOKUMENTUMOK TÁROLÁSA

Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként elektronikusan tároljuk

az OH támogató felületén; a személyi anyagban DVD lemezen.

Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk, és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot

DVD-n a titkárságon; a könyvtárban tároljuk, kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.

8. NYILVÁNOSSÁG, HOZZÁFÉRHETŐSÉG

Az értékeléseket az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhetővé kell tenni. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára:

szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó.

Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

6

9. MELLÉKLETEK

1. sz. Az önértékelési munkacsoport struktúrája

2. sz. Elvárás rendszer

3. sz. Ütemterv (pedagógus önértékelés a 2015-2016. évre)

4. sz. Ötéves önértékelési terv

5. sz. Szülői tájékoztató a köznevelési intézmények értékelési keretrendszeréről

7

1.sz. melléklet - Az önértékelési munkacsoport struktúrája

Önértékelési csoport tagjai Feladatkör, résztevékenység Segítő pedagógusok

1. Deliné Ferenci Judit Önértékeléssel kapcsolatos anyagok feltöltése az OH honlapra

Benyóné Odonics GyöngyiBukócziné Kecskés OrsolyaKiss TímeaKissné Fehér ÁgnesMolnárné Lengyel DóraZeke Magdolna

2. Gajdos Piroska Kérdőívekkel kapcsolatos feladatok(önértékelési, munkatársi, szülői kérdőív)

Atkári GyőzőnéBlach NóraGaitz AnnaGálfiné Szelezán MártaGyüre ZsuzsannaMagyarné Moskovszky Ilona

3. Pohl István Dokumentumok elemzése(tanmenet, tematikus terv, óraterv, tanulói füzetek, egyéb tervek)

Éliás Zoltánné Fehér RózsaGyalusné Molnár KatalinPál AndreaSajti AnnamáriaSimon TamásSzelényi György

4. Takács Zsuzsanna Interjúk készítése(önértékelő pedagógussal, vezetővel)

Fazekas MártaSolymosi MártaTörök ImreVeres TímeaZathureczkyné Szobavári Irma

5. Trencsényiné Szabó Borbála Órák, foglakozások látogatása

Csák-Rozgonyi CecíliaDallosné Kis Pintér ÁgnesErőssné Frajt EditNovákné Tóth IldikóTollingász DiánaTóthné Fazekas Katalin

8

2.sz. melléklet - Elvárásrendszer

Pedagógus önértékelés területei

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

Önértékelési szempont Elvárás Belső, intézményi elvárásújként megjelenő elvárás

Milyen a módszertani felkészültsége?Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

IMIP 2.3. Pedagógiai minőségcéljainkMunkánk szakmai színvonalának emelése.A pedagógusok nyitottsága az új módszerek, ismeretek felé.A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése.

2. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

PP. 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elveiAz egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.Taneszközök használataTudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, írásvetítő-transzparenseket készíteni, rendelkezzen felhasználói szintű számítógép és internet használati ismeretekkel, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban.

Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk.Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

3. Tanítványait önálló gondolkodásra, a IMIP. 2.3. Pedagógiai minőség céljaink

9

tanultak alkalmazására neveli.

Diákjaink sajátítsák el az önálló tanulás módszereit.

Rendelkezzenek a tanulók olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek.

4. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásnak, továbbadásának kritikus, etikus módját.

Erősítse a digitális írástudás készségeit, hogy a tanulók képesek legyenek az IKT technológiák által közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatára mind a társas kapcsolatok, mind a munka, mind a kommunikáció, mind a szabadidő terén.

5. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést szolgálják.

PP. 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításaAz alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Ismeri és alkalmazza-e a 1. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi PP. 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

10

tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.

Iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését.Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.

PP. 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programA gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése, a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése.

PP. 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásaMinden pedagógus közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

2. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.

PP. 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, együttműködési és együttmunkálkodási képességük fejlesztését, valamint a differenciálást az egyéni fejlődés biztosításával.PP. 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az írásbeli házi feladatok kijelölésénél a tanár differenciáljon a feladatok tartalmát és mennyiségét illetően. A házi feladat igazodjon a tanuló képességeihez.A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

3. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.

A pedagógus nevelő-oktató munkájában teremtsen minél több lehetőséget arra, hogy a tanuló legyen képes mozgósítani műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő

11

problémák megoldása során, gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni problémamegoldásaiban, az egyéni és közösségi célok elérésében.

4. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

PP. 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységekEgyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások,hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, szakköri foglalkozások.PP. 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programAz egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás, korrepetálási óra, felzárkóztató foglalkozások.

5. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órákon alkalmazott módszereket.

PP. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokIskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze az életkori sajtosságok figyelembe vételével.

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

1. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.

Pedagógiai tevékenységét a helyi tanterv értékelési rendszere alapján folyamatosan ellenőrzi, értékeli, s az eredmények alapján javítja, fejleszti pedagógiai munkáját.

2. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.

IMIP 3.1.D. A minőségirányítási rendszer működtetésePDCA - logika (Plan - tervezés, Do - megvalósítás, Check - értékelés és ellenőrzés, Act - a szükséges korrekciók elvégzése, beavatkozás) gyakorlati alkalmazásával szervezik meg munkájukat, vagyis a minőségirányítás ezen alapciklusát beépítik mindennapi munkájukba.

3. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segíthetik.

A pedagógiai gyakorlat során a hatékony, munkáltató, tevékenykedtető módszerek alkalmazása célszerű a tanítás-tanulás folyamatának eredményessége szempontjából. Elsősorban az alábbi munkáltató módszerek alkalmazása: a projektmódszer, a kooperatív oktatási módszer, a szimuláció,

12

a szerepjáték, a játék, a tanulmányi kirándulás, házi feladat.

Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

1. A rendelkezésre álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismer, kritikusan értékeli és megfelelően használja.

PP. 2.3. Taneszközök használataMinden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk.Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

2. Fogalomhasználata pontos, következetes.

Fogalomhasználata pontos, következetes.

3. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).

Koncentráció elve: adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve eltérő műveltségi területekről, más tantárgyból elsajátított tudásra.

4. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.

A pedagógus feladata a szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódás.

5. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulóknak más forrásokból szerzett tudására.

SZMSZ: 77.o.A tantárgyi kerettantervek többségében megtalálhatók a fejlesztési célok, illetve a megvalósításukhoz szükséges tanulói tevékenységek között a tanulásnak, ismeretelsajátításnak azok az újszerű, hatékony formái, amelyek igénylik az iskola (és egyéb könyvtárak) eszközeinek, különböző információforrásainak rendszeres használatát.

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

Önértékelési szempont Elvárás Belső, intézményi elvárás

13

újként megjelenő elvárás

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.

PP 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatokA tanítási órákra való felkészülés,Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.SZMSZ 17.6.1. Pedagógusok munkaköri leírás-mintája1. Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít a

pedagógiai program és az új tankönyvek alapján.14. Oktató- nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. Megkülönböztetett figyelmet fordít a sérült, beteg, hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére.HÁZIRENDII.6.4. Egyéni fejlesztésAz SNI és BTM tanulók fejlesztésII.6.5. Differenciált képességfejlesztés, korrepetálás, felzárkóztatás

II.6.6. Tanulmányi, művészeti, kulturális verseny, sportvetélkedő

II.9.7. A könyvtár használatának rendje

Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

Az órát a cél(ok)nak megfelelően , logikusan építi fel.

A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja.

PP 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységekA tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére.1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;

ok-okozati összefüggések feltárása; a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;

14

HÁZIRENDA tanulóknak joguk van ahhoz, hogy tanulmányi munkájukhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjanak, ezért részt vehetnek:

napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásokon, korrepetálásokon, egyéni fejlesztő foglalkozásokon, a sportkörök foglalkozásain, a szakkörök foglalkozásain, a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon, a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli (ingyenes és

térítéses) rendezvényeken, programokon.

IV.1. Minden tanulónak joga: A tanuló joga, hogy személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

A célok tudatosításból indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

PP. 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása2.4.1. Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósításaAz alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.2.4.2. A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósításaAz alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.2.4.3. Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósításaA felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.2.4.4. A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósításaA felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás

15

és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

Célszerűen használja a digitális, online eszközöket.

Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

Alkalmazza differenciálás elvét.

Célszerűen használjon digitális, online eszközöket!PP 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása- Az írásbeli házi feladatok kijelölésénél a tanár differenciáljon a

feladatok tartalmát és mennyiségét illetően. A házi feladat igazodjon a tanuló képességeihez.

- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

HÁZIREND II.10.12. Internet-használat

3. A tanulás támogatása


Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

SZMSZ:A tanulószobai foglalkoztatást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.PP. 1.4. A tanulók életkori fejlettségét figyelembe kell venni a tanulóközösségek fejlesztése során.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti l , tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.

PP. 1.5. (a pedagógus legfontosabb helyi feladatai)A tanulmányi versenyek lebonyolításaTehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatokTanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

16

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességét?

Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.

SZMSZ 17.6.1Oktató- nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét. Megkülönböztetett figyelmet fordít a sérült, beteg, hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére.

PP. 1.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;

korrepetálási óra; felzárkóztató foglalkozások; szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval

és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;

inger gazdag környezet kialakítása; a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése; ok-okozati összefüggések feltárása; negatív környezeti hatások kiszűrése; a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.

PP. 1.6.2Inger gazdag környezet kialakítása.A negatív környezeti hatások kiszűrése

Egészségfejlesztés: Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét.

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-

Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló

PP. 1.1.11. Eligazodás a digitális világban.SZMSZ

17

kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat, Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

Elsődleges célunk a gyerekek könyv- és könyvtárhasználati készségének fejlesztése, a tanulók könyvhasználóvá nevelése, önművelési szokásaik kialakítása.

A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse, a tanulók számára könyvtári foglalkozásokat tartson.

A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamata értékelésére.

A könyvtár „forrásközpontként” történő felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges képességeket, tanulási technikákat.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

SNI kerettantervek alkalmazása.Az osztályban integráltan nevelt tanulóra komplex, egész éves fejlesztési tervet készít. Egyéni fejlesztő órára egyéni fejlesztési tervet. készít.PP. 1.6.4., 1.6.5.Nyílt napok szervezése;Egyéni bánásmód;Napközi otthon, tanulószoba;Ifjúságvédelmi feladatok ellátásaA szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség


18

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz?

A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.

PP. 1.1; 1.2; 1.6A tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze, az életkori sajátosságok figyelembe vételével

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

A tanuló(k) teljes személyiségnek fejlesztésre, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani – vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.

Reálisan, szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemlélje és kezelje.

PP. 1.5 A pedagógus helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok2.4 NAT-ban meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósítása2.7 Projektoktatás

SZMSZ hatáskörök, feladatok, Munkaköri leírások.

Ismerje fel a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és legyen képes számukra segítséget nyújtani – vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.Reálisan, szakszerűen elemezze és értékelje saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

PP. 1.6.2 Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásmegszervezése, egyéni foglalkozás, korrepetálásOk-okozati összefüggések feltárása, negatív környezeti hatások kiszűrésePP. 1.6.3A beilleszkedés és tanulási nehézségekkel küzdők segítsége

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a

Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan

PP. 1.6.4., 1.6.5.Nyílt napok szervezése;Egyéni bánásmód;Napközi otthon, tanulószoba;

19

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

meg is valósítja. Az általános pedagógiai

célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

Ifjúságvédelmi feladatok ellátásaA szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység


Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

HTT Bevezetés alsós sport 1. oldal Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.PP. 1.2.3. Az emberi együttélés szabályinak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.SZMSZ Munkaköri leírás: tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,iskolai kulturális és sportprogramok szervezése.Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.

Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.

Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait.

PP.1.4.1. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, együttműködési és együttmunkálkodási képességük fejlesztését, valamint a differenciálást az egyéni fejlődés biztosításával.6. old. 9. és 10. alapelv A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

20

különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat?

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.HTT (Bevezetés felsős sport 1. oldal ) Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését.(Bevezetés felsős sport 7. oldal )A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte.(Bevezetés SNI 1. oldal) Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.Házirend: 1. old. Szerepe, hogy segítse a törvénybe foglalt magatartási szabályok minél hatékonyabb érvényesülését, a közösségi élet megszervezését, az egyéni jogok érvényesülésének biztosítását oly módon, hogy az mások jogait ne korlátozza, a közösség munkáját ne gátolja.21-23. old. A tanulók jogai és kötelességei. (szinte teljes egészében.)

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő példát mutat

Házirend: 4. old. II.6.3. Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos, sport, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. Erre vonatkozó javaslataikat minden tanév május 30-ig tehetik meg, mely javaslatokat a következő tanév tervezésénél az igazgató figyelembe veszi. A szakköri, énekkari és tömegsport foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a foglalkozást vezető pedagógusnál.

21

a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.

5. old. II.6.8. Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, az osztályok közösségi életének fejlesztése.

Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

PP. 1.5. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre.PP. 1.5. 1.6. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása.

Házirend: 15.old. III./9 és III./10. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei. A fegyelmező intézkedések formái és elvei.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése


Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?

Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembe vételével és a saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni.

IMIP 6.o. 2.3. Pedagógiai minőségcéljainkDiákjaink minden tantárgyból feleljenek meg az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Célunk, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.

PP.1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatokKísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése.

A pedagógus képes objektív, valid, reliabilitásnak megfelelő tudásszint mérő teszteket, feladatlapokat készíteni. Képes a tesztek által kapott mérési eredményeket elemezni, s azok tükrében a fejlesztési irányelveket meghatározni.

22

Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.

PP. 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formáiA tanulók beszámoltatásánál a tantárgy jellege meghatározó. A készségtantárgyaknál (testnevelés, rajz, ének, technika, tánc és dráma) a beszámoltatás módja a tevékenykedtetés.

Az elméleti tantárgyaknál törekszünk a szóbeli és az írásbeli beszámoltatás egyensúlyának megteremtésére és fenntartására. Az erkölcstan/etika, egészségtan, médiaismeret tárgyaknál a szóbeli beszámoltatást részesítjük előnyben.

Írásbeli feladatok értékelése- Az elméleti jellegű tantárgyak esetében félévkor és év végén

összegző jellegű írásbeli beszámoltatást végzünk.- Egy-egy nagyobb témaegység lezárásakor a tanulók témazáró

dolgozatot írnak.- Egy-egy tananyagból maximum 10 percet igénybe vevő írásbeli

felelet íratására kerülhet sor.- A kiselőadásra (szóbeli vagy írásbeli), gyűjtőmunkára,

szorgalmi feladatra adott „kis ötösök” beszámítása.Szóbeli feladatok értékeléseA tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők rendszeresen ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

PP. 2.15.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elveiAzt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi

munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport,

kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének

23

megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben

lehet részesíteni. Visszajelzései, értékelései

világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.

A pedagógus a nevelő-oktató munka folyamatában rendszeres visszajelzéseivel egyértelműen tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a tanulók magatartási és tanulmányi előmeneteléről.

Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.

A pedagógus a tanítási órákon a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség estén gyakorlatát módosítani.

A pedagógus a házi feladatokat a tanulókkal együtt ellenőrzi, javítja, velük együtt értékeli, s az eredmények tükrében dönt a további fejlesztés, ismétlés, esetleg újratanítás szükségességéről.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.

Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyermekek magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az házirendben rögzített dicséret és elmarasztalás formáit, ezzel a tanulók személyiségét fejleszti.

Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésnek fejlődését?

Pedagógia munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazásra törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

A pedagógusoknak meg kell teremteni a tanóráin a demokratikus, ösztönző, a tanulók biztonságérzetét erősítő légkört, annak érdekében, hogy a gyerekek minél inkább bevonódjanak a munkába és segíteni kell őket abban is, hogy megélhessék a megfelelő közösségbe tartozás kellemes érzését. Az önértékelési képesség fejlesztése érdekében hasznos lehet tanórán kívüli mentálhigiénés fejlesztő programok szervezése önértékelési és önbecsülési képességek fejlesztése érdekében.

24

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás


Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználat (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együtt működik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl.

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együtt működik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl.

25

projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

A megbeszéléseken, a vitákban az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

A megbeszéléseken, a vitákban az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapottfeladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért


Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyisének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

PP 1.1.6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

Mennyire tájékozott pedagógiai Rendszeresen tájékozódik a

26

kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

szaktárgyára ás a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.

Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Tájékozódjon rendszeresen a szaktárgyára ás a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a továbbképzési lehetőségeket.Tájékozódjon rendszeresen a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, szemlélje konstruktívan felhasználhatóságukat.

PP. 1.1.11. Eligazodás a digitális világban.Munkaköri leírás: a tanítási órákra való felkészülés,a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,részvétel a munkaközösségi értekezleteken,tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását,

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

Munkaköri leírás

Munkájában alkalmazzon új módszereket, tudományos eredményeket.Vegyen részt intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

A vezetői önértékelés területei

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok Elvárások Specifikus intézményi elvárások

27

Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja.

A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli.

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el.

Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

28

Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.

Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.

Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési Elvárások Specifikus intézményi elvárások

29

szempontokHogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.

Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

30

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít.

Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok

Elvárások Specifikus intézményi elvárások

Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?

Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit.

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Hogyan fejleszti saját vezetői Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy 31

tevékenységét, hatékonyságát? tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat.

Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok


Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési-

32

és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében;

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával).

Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a

Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek.

33

nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)?

Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.

Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában.

Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása).

34

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok


Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja.

Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket,

35

csatornákat működtet.

Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében.

Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Intézményi önértékelés területei 2015.

1. Pedagógiai folyamatok - TervezésÖnértékelési szempontok elvárások intézményi megfogalmazás

Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az éves munkaterv összeállításának alapja az alapdokumentumokon kívül az előző tanítási évről szóló beszámoló és a munkaközösségek munkatervei.

36

1. Pedagógiai folyamatok - MegvalósításÖnértékelési szempontok elvárások intézményi megfogalmazás

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Az éves munkaterv összeállításának alapja az alapdokumentumokon kívül az előző tanítási évről szóló beszámoló és a munkaközösségek munkatervei.

1. Pedagógiai folyamatok - EllenőrzésÖnértékelési szempontok elvárások intézményi megfogalmazás

1. Pedagógiai folyamatok - ÉrtékelésÖnértékelési szempontok elvárások intézményi megfogalmazás

Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

1. Pedagógiai folyamatok - Korrekció

Önértékelési szempontok elvárások intézményi megfogalmazás

2. Személyiségfejlesztés


Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak

37

enyhítése?

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

2. Közösségfejlesztés


Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

A szülő a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

3. Eredmények


Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:

kompetenciamérések intézményi eredményei

tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan

versenyeredmények: országos szint, fővárosi szint, tankerületi szint,

továbbtanulási mutatók vizsgaeredmények elismerések lemorzsolódási mutatók (évismétlők,

magántanulók, kimaradók, lemaradók) elégedettségmérés eredményei (szülő,

pedagógus, tanuló) neveltségi mutatók

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció


Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az A pedagógusok szakmai csoportjai maguk

38

intézményben. melyek a fő tevékenységeik?

alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

5. Az intézmény külső kapcsolatai


Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit – az információátadás szóbeli/digitális/papíralapú.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

6. A pedagógiai munka feltételei (Tárgyi, infrastrukturális feltételek)


Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

6. A pedagógiai munka feltételei (személyi feltételek)


Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek,

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a

39

céljainak?

nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

A humánerőforrás-szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

6. A pedagógiai munka feltételei (szervezeti feltételek)


7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés


40

3.sz. melléklet - Pedagógus önértékelés - Ütemterv a 2015-2016. tanévre

Lépés Időpont Feladat, tevékenység Felelős1. 2015. 10. 15. A nevelőtestület tájékoztatása, az intézményi önértékelési

csoport megalakulása.Az ellenőrzési terv kidolgozása.A pedagógus elvárás-rendszer kidolgozásával kapcsolatos feladatok elosztása.

megbízott igazgató

2. 2015. 11. 02. A pedagógus önellenőrzéshez szükséges intézményi elvárás-rendszer kidolgozása.Az éves ütemterv elkészítése.

az Önértékelési csoport tagjai

3. 2015. 11. 10. Az önellenőrzési szabályzat elkészítése megbízott igazgató4. 2015. 11. 17. Az iskolai SZMK tájékoztatása megbízott igazgató

Ellenőrzési terv a 2015-16. tanévre.

Ellenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Huszák Tihamérnédokumentum-elemzés

tanmenet megbízott igazgató 2015. szept. 30.óraterv, napló, füzetek, egyéb tervek

Sajti Annamária

2015. 11. 20.

Feladatba bevont szülők:

óralátogatás Gyüre Zsuzsannainterjúk Török Imre

kérdőíveztetés Atkári Győzőné

feltöltés Deliné Ferenczi Judit

41


Csák-Rozgonyi Cecíliadokumentum-elemzés

tanmenet igazgatóhelyettes 2015. szept. 30.óraterv, napló, füzetek, egyéb tervek

Szelényi György

2015. 11. 20.


óralátogatás Dallosné Kis Pintér Ágnesinterjúk Takács Zsuzsanna


feltöltés Benyóné Odonics GyöngyiEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Benyóné Odonics Gyöngyidokumentum-elemzés


Éliásné Fehér Rózsa

2016. 02. 20.


óralátogatás Tóthné Fazekas Katalininterjúk Veres Tímea


feltöltés Zeke MagdolnaEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Blach Nóradokumentum-elemzés



2015. 12. 31.


óralátogatás Tollingász Diánainterjúk Török Imre

kérdőíveztetés Gajdos Piroska


42


Kiss Tímeadokumentum-elemzés

tanmenet IGAZGATÓHELYETTES 2015. szept. 30.óraterv, napló, füzetek, egyéb tervek

Pohl István2016. 01. 22.


óralátogatás Csák-Rozgonyi Cecíliainterjúk Verse Tímea

kérdőíveztetés Blach Nóra

feltöltés Zeke MagdolnaEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Gajdos Piroskadokumentum-elemzés



2016. 01. 30.


óralátogatás Tollingász Diánainterjúk Zathureczkyné Szobaváry

Irma

kérdőíveztetés Magyarné Moskovszky Ilona

feltöltés Deliné Ferenczi JuditEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Zeke Magdolnadokumentum-elemzés


Sajti Annamária

2016. 02. 20.


óralátogatás Csák-Rozgonyi Cecíliainterjúk Veres Tímea



43


Gyüre Zsuzsannadokumentum-elemzés


Szelényi György2016. 02. 20.


óralátogatás Huszák Tihamérnéinterjúk Takács Zsuzsanna

kérdőíveztetés Gajdos Piroska

feltöltés Kissné Fehér ÁgnesEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Sajti Annamáriadokumentum-elemzés


Éliásné fehér Rózsa

2016. 03. 15.


óralátogatás Gyüre Zsuzsannainterjúk Fazekas Márta

kérdőíveztetés Solymosi Márta

feltöltés Bukóczyné Kecskés Orsolya


Solymosi Mártadokumentum-elemzés


Simon Tamás

2016. 03. 15.


óralátogatás Erőssné Frajt Editinterjúk Fazekas Márta

kérdőíveztetés Gyüre Zsuzsanna


44


Magyarné Moskovszky Ilonadokumentum-elemzés


Gyalusné Molnár Katalin2016. 03. 31.


óralátogatás Tóthné Fazekas Katalininterjúk Fazekas Márta




Trencsényiné Szabó Borbáladokumentum-elemzés


Pál Andrea

2016. 04. 30.


óralátogatás Tollingász Diánainterjúk Török Imre


feltöltés Molnárné Lengyel DóraEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Zathureczkyné Szobaváry Irma

dokumentum-elemzéstanmenet igazgatóhelyettes 2015. szept. 30.óraterv, napló, füzetek, egyéb tervek

Sajti Annamária

2016. 04. 30.



kérdőíveztetés Gaitz Anikó

feltöltés Molnárné Lengyel Dóra

45


Erőssné Frajt Editdokumentum-elemzés


Simon Tamás

2016. 05. 20.


óralátogatás Tollingász Diánainterjúk Fazekas Márta


feltöltés Kiss TímeaEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Pál Andreadokumentum-elemzés


Pohl István

2016. 05. 20.



kérdőíveztetés Gaitz Anikó

feltöltés Molnárné Lengyel DóraEllenőrzött pedagógus Ellenőrzési terület Felelős Határidő

Deliné Ferenczi Juditdokumentum-elemzés


Pohl István

2016. 05. 20.óralátogatás Trencsényiné Szabó Borbálainterjúk Takács Zsuzsanna

kérdőíveztetés Blach Nóra

feltöltés Kiss Tímea

46


Molnárné Lengyel Dóradokumentum-elemzés


Gyalusné Molnár Katalin2016. 05. 20.


óralátogatás Novákné Tóth Ildikóinterjúk Zathureczkyné Szobaváry

Irma

kérdőíveztetés Gyüre Zsuzsanna


47

4.sz. melléklet - Ötéves önértékelési terv - Pedagógusok, intézményvezető, intézmény

2015/2016. tanév 2016/2017. tanév 2017/2018. tanév 2018/2019. tanév 2019/2020. tanév

2015.09.01- 12. 31.

2016.01.01-06.30.

2016.09.01- 12. 31.

2017.01.01-06.30.

2017.09.01- 12. 31.

2018.01.01-06.30.

2018.09.01- 12. 31.

2019.01.01-06.30.

2019.09.01- 12. 31.

2020.01.01-06.30.

2015. évi önértékelés-ben részt vevő pedagó-gusok

2016. évi minősítési tervbe bekerültek

+ a testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 50%-ig

2017. évi minősítési tervbe bekerültek+időarányo-san a testület további tagjai

a testület további tagjai a teljes pedagógus létszám 100%-ig


vezető értékelése





vezető értékelése

átfogó, teljes körű intézményi önértékelés


átfogó, teljes körű intézményi önértékelés

A nevelő-testület minden tagja első alkalommal végzi el az ön-értékelését.

Legkésőbb 2017. június30-ig minden pedagógusra vonatkozóan el kell végezni.

A nevelő-testület minden tagja második alkalommal végzi el az ön-értékelését.

A nevelő-testület kijelölt tagjai harmadik alkalommal elvégzi az ön-értékelését.

A nevelő-testület 50 %-a harmadik alkalommal végzi el az ön-értékelését.

48

5.sz. melléklet Szülői tájékoztató

Szülői tájékoztató a köznevelési intézmények értékelési keretrendszeréről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény egységes külső értékelési rendszer bevezetését és működtetését írja elő a köznevelési intézmények számára. Ezt nevezzük pedagógiai-, szakmai ellenőrzésnek, röviden tanfelügyeletnek. A külső értékeléshez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés tartozik, amelynek működtetése szintén ebben a tanévben kezdődik. Az értékelések részletes szabályait, tartalmát, módszereit és eszközeit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza.

Iskolánkban a 2015/16. tanévben pedagógusi - tanfelügyeleti ellenőrzésre kerül sor, amelyet megelőzően az intézményi önértékelést is el kell végezni. Az értékeléseket éves terv alapján kell lebonyolítani. A rendeletek értelmében, az intézményi önértékelésekbe a partnereket – így Önöket, a szülőket is - be kell vonni. A szülők megkérdezése kérdőíves formában történik. A kérdőíveket elsősorban online felületen, azaz számítógépes felületen kell kitölteni. A tanév során az önértékelések különböző időpontokban történnek, amikor is az Önök segítségét fogjuk kérni, hogy az érdekelt pedagógusra vonatkozó kérdőíveket töltsék ki. A kérdőívek kitöltését az értékelésben részt vevő pedagógus által tanított osztályok szüleitől kérjük, így előfordulhat, hogy egy szülőt, több pedagógus munkájának kérdőíves értékelésére is felkérünk.

A kérdőívek kitöltése természetesen név nélkül történik, a szülők egyéni azonosítóval férnek hozzá a számítógépes felületen. A kérdőívek kitöltése nem bonyolult, a technikai megvalósításhoz mindig adunk segítséget. Ha mégis akadályba ütközik az online kitöltés, természetesen papír alapon is biztosítjuk a kérdőíveket.

Kérjük Önöket, hogy a kérdőívek kitöltetésével segítsék az intézményünk értékelési folyamatának lebonyolítását, az intézményben folyó nevelő-oktató munka értékelését!

Budapest, 2015. november 17.

Erőssné Montvai Zsuzsa megbízott igazgató

49

Documents

vm128.freeweb.huvm128.freeweb.hu/kozzeteteli/Pedagógiai Szakmai... · Web viewA pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott