Vörösmarty Mihály Vörösmarty Mihály munkásságamunkássága

Készítette: Kiss VilmosKészítette: Kiss Vilmos

7/A osztály7/A osztály

ArcképeArcképe

ÉletrajzaÉletrajza 1800. december 01-jén született Kápolnásnyéken.1800. december 01-jén született Kápolnásnyéken. Édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáty Anna. Édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáty Anna. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a

székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista gimnáziumban (1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti gimnáziumban (1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti egyetem joghallgatója volt. egyetem joghallgatója volt.

1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán 1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát.vizsgát.

1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos 1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette.mellékletét, a Koszorút szerkesztette.

A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta. ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta.

1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. szerkesztette az Athenaeumot.

1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke.alelnöke.

ÉletrajzaÉletrajza 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb

Csajághy Laurát (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Csajághy Laurát (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt.Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt.

1848. július 10-én a bácsalmási választókerület országgyűlési 1848. július 10-én a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1849 júniusában a kegyelmi törvényszék képviselővé választotta. 1849 júniusában a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezik ki. közbírájává nevezik ki.

A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett.A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott.Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. 1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken.1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán,

1853 tavaszán Kápolnásnyéken. 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében

az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen. 1855. november 19-én meghalt. November 21-én alatt lehessen. 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.temették el a Kerepesi temetőben.

Sírja a Kerepesi temetőbenSírja a Kerepesi temetőben

MunkásságaMunkássága

1.1. 20-as évek:20-as évek: az útkeresés időszaka. Az az útkeresés időszaka. Az epika területén az elbeszélő költemények epika területén az elbeszélő költemények ((Cserhalom, Tündérvölgy, Délsziget, A Cserhalom, Tündérvölgy, Délsziget, A romrom) jellemzik. Megjelennek a nemzeti ) jellemzik. Megjelennek a nemzeti történelem eseményeit feldolgozó, történelem eseményeit feldolgozó, felidéző balladák (felidéző balladák (A Buvár KundA Buvár Kund). A dalok ). A dalok között megjelennek a népies dalok (között megjelennek a népies dalok (A A gyászkendőgyászkendő), a helyzetdalok ), a helyzetdalok ((Laboda kedveLaboda kedve). A ’20-as évek legnagyobb ). A ’20-as évek legnagyobb költői teljesítménye a költői teljesítménye a Zalán futásaZalán futása. .

MunkásságaMunkássága

2.2. 30-as évek:30-as évek: a költői kiteljesedés a költői kiteljesedés időszaka. A időszaka. A Csongor és TündeCsongor és Tünde (1830) a (1830) a legszebb és legzeneibb hangzású magyar legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Ebben az időszakban írja a mesejáték. Ebben az időszakban írja a Szózat Szózat című művet. (1836.) Hazafias című művet. (1836.) Hazafias epigrammák: epigrammák: Magyarország címereMagyarország címere (1832.), (1832.), A Guttenberg-albumbaA Guttenberg-albumba (1838.) (1838.)

3.3. 40-es évek:40-es évek: Liszt FerenchezLiszt Ferenchez (1840.), (1840.), Keserű pohárKeserű pohár (1843.), (1843.), Gondolatok a Gondolatok a könyvtárbankönyvtárban (1844.), (1844.), Az emberekAz emberek (1846.) (1846.)

MunkásságaMunkássága

4. Költészete a forradalom és 4. Költészete a forradalom és szabadságharc időszakában:szabadságharc időszakában: Nem Nem igazán jelentős művészi szempontból. igazán jelentős művészi szempontból. Néhány meggyőző, a napi problémákhoz Néhány meggyőző, a napi problémákhoz igazodó vers jellemzi csak. igazodó vers jellemzi csak. Szabadsajtó Szabadsajtó (1848. március 15–16.)(1848. március 15–16.)

5. Költészete a szabadságharc bukása 5. Költészete a szabadságharc bukása után:után: EmlékkönyvbeEmlékkönyvbe (1849), (1849), ElőszóElőszó (1850–51 tele), (1850–51 tele), A vén cigányA vén cigány (1854.) (1854.)

Költészetének általános Költészetének általános jellemzőijellemzői

Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti és az egyetemes emberi létezés nemzeti és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez utóbbiban XIX. századi problémái. Ez utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte egyedül áll.irodalmunkban szinte egyedül áll.

Érdekelték az emberi létezés végső Érdekelték az emberi létezés végső kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig az emberiség a történelemben, vagy pedig az emberiség visszatér a kiindulópontjához.visszatér a kiindulópontjához.

Töprengő, kételkedő alkatú ember volt.Töprengő, kételkedő alkatú ember volt. Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy

mítoszteremtője, önálló mítoszteremtője, önálló szimbólumrendszert teremtett.szimbólumrendszert teremtett.

Vörösmarty Mihály:Vörösmarty Mihály:EMLÉKKÖNYVBEEMLÉKKÖNYVBE

„„Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tetttettTiszta tükörként fog visszamosolygani rád.Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.””

1839. május 9. előtt1839. május 9. előtt

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!