VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA - Cegléd · 2015. 8. 10. · felügyelő bizottságokban! 2010. ősze megváltozott önkormányzati struktúrát hozott magával! Az új kormány e döntését

Cegléd város honlapja: www.cegled.huXXII. évfolyam 1. szám

Nag

y L

ászl

ó L

ázár

gra

fi káj

a

V Á R O S I Ö N K O R M Á N Y Z A T L A P J A

2011. február 7.

HHA Képviselő-testület ülésén jelen volt a szolgáltató Kft. ügyvezetője, Varjú Tamás is, akit a képviselők alaposan kifaggattak a díjemelési javaslat indokairól. Varjú Tamás elmondta, hogy ez az ár nem hasonlítható össze az elmúlt időszak áraival, mert egy tel-jesen új, más rendszer lép életbe. Megkezdi működését a 2002-ben elindított projekt, a Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommuná-lis Szilárdhulladék gazdálkodási rendszere, amellyel a régió 49 települése összefogva, egy európai színvonalú komplex települé-si szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer megvalósítására vállalkozott.

Idézet az előterjesztéshez benyújtott tá-jékoztatóból:

„Ezzel a hulladékgazdálkodási program-mal egyrészt megállítjuk ezt a rettenetes környezeti rombolást, másrészt elkezdjük begyógyítani a természet ember által ütött sebeit. A korszerű és a környezetet, természeti erőforrásainkat védő, kímélő hulladékkezelés bizony többe kerül.”

Az ügyvezető szerint már 2002-ben eldőlt, hogy ha a megépített művek (szilárd-hulla-déklerakó, hulladékválogató, komposztáló stb. ) elindulnak, drágulás lesz, hiszen az EU területén alkalmazott technológiák ki-építését, fenntartását és az amortizációt (20 év múlva meg kell tudni újítani a rendszert) is meg kell fi zetni. Véleménye szerint az előző díj mes-terségesen alacso-nyan volt tartva és országos viszony-latban is feltűnően olcsó volt.

A közbeszerzési eljáráson nyertes Hírös Kft. fog-ja üzemeltetni a rendszert, Ceg-léden az ÖKO-VÍZ Kft. csak a szilárd-hulladék

elszállítását végzi. A környezetvédelmi szempontok mellett a rendszer előnye-ként említette, hogy az üzemeltető Hírös Kft. házhoz menő szelektív gyűjtést fog működtetni, amihez ingyenesen biztosít-ja a gyűjtőzsákokat, és ezeket ingyenesen szállítja el, továbbá azt, hogy gyakoribb lesz a zöldjárat.

Varjú Tamás elmondta, hogy az új árak március1-től lesznek érvényesek, és az áp-rilisi számlában jelennek meg először.

Kép és szöveg: Tánczos Tibor

Hulladékkezelési feladatok CeglédenHÍRÖS Kft.:• Szelektív hulladék gyűjtése és ke-

zelése• Biológiailag bomló hulladék gyűjtése

és kezelése (zöldjárat)• A keletkezett szilárd hulladékok ár-

talmatlanítása• A létesítmények és hozzá tartozó gépek,

berendezések üzemeltetése, karbantar-tása, felújítása, pótlása, fejlesztése

ÖKOVÍZ Kft:• A kommunális hulladék begyűjtése,

szállítása• A hulladékkezelési díj számlázása, be-

szedése és utalása a Hírös Kft.-nek

A rendszer létesítményei, gépei• Cegléd regionális települési szilárd-

hulladéklerakó• Cegléd hulladékválogató• Nagykáta átrakóállomás• Monor hulladékgazdálkodási al-

központ• Kecskemét hulladékválogató• Nagykőrös komposztáló• 10 db hulladékudvar• 182 db hulladékgyűjtő sziget• 22 db hulladékszállító jármű

Már 2002-ben eldőlt…A képviselő-testület a 2011. január 27-i ülésen többek között döntött az ivóvíz, szennyvíz és a hulladékkezelő szolgáltató ÖKOVÍZ Kft. díjemelési javaslatairól. Ezeknek a szolgáltatásoknak a díjai közel két éve, 2009 áprilisa óta nem változ-tak. A szolgáltató az ivóvíz és szennyvízre vonatkozóan ágazati infl áció körüli, 6%-os emelést javasolt. A hulladékkezelés díja viszont jelentősen, 49%-kal fog nőni. Ez egy átlagos háztartásban (egy darab 110 literes kuka heti egyszeri ürí-tése esetén) a havidíjat 804 Ft-tal növeli. Miért is?

A ceglédi válogatómű a próbaüzem kezdetén

CEGLÉDI HÍRMONDÓ 2011. február 7.2

CEGLÉDI HÍRMONDÓ2011. február 7. 3

Pálinkás Miklós (Jobbik)Adjon az Isten! Tisztelt Olvasók!Először is engedjék meg, hogy szerencsés boldog Új évet kívánjak Önöknek!

2010-ben egy igazán mozgalmas és eseménydús évet hagytunk magunk mögött: két választás is volt hazánkban! Az eredmény mindenki számára ismert, azonban bátran kijelenthetjük, hogy a Job-

bik Magyarországért Mozgalom történelmet írt a magyar választások sorában: önálló és nem kis létszámú frakcióval foglalhatott helyet a Nemzet templomában!

Az önkormányzati választások már nem hoztak ilyen elsöprő ered-ményt ősszel, de nem szabad keseregnünk! Egy képviselőnk és egy külsős bizottsági tagunk, illetve három Jobbikos tagunk foglal helyet felügyelő bizottságokban! 2010. ősze megváltozott önkormányzati struktúrát hozott magával! Az új kormány e döntését a hatékonysággal és a költségcsökkentés szükségességével magyarázta.

A Fidesz nem csupán az országgyűlésben szerzett döntő többsé-get – egyeduralmat –, hanem városunkban is! Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy egyetlen bizottságot sem vezet ellenzéki képviselő, sőt a bizottságokban is létszám fölénnyel bírnak.

Nehéz örökséget vett át a régi/új képviselő testület, mely örökség végett még jobban szükség van a megalapozott átgondolt döntésekre. De vallom, hogy a megalapozott forrásokra épített fejlesztési elkép-zelések eredményt hozhatnak és nélkülözni kell a meggondolatlan nagyravágyó terveket – cél a racionalitás, mely részemről is támo-gatható! Azonban nem tartjuk elfogadhatónak az adók emelését! Nem tudunk olyan elképzeléseket támogatni, melyek ellentétesek a lakók és a város érdekeivel! Nem tudjuk elfogadni és támogatni az infl áció mértékét meghaladó díjemeléseket! Azonban szükségesnek tartjuk egyes – magas fi zetéssel járó – pozíciók szükségességének kivizsgálását!

Tartalmas négy év áll előttünk, melyből a Jobbik is kiveszi majd a részét!

Füle Győzőné (Fidesz-KDNP)Tisztelettel köszöntöm a Ceglédi Hírmondó olva-sóit, és egyben szeretném megköszönni mindazok támogatását, akik megtiszteltek bizalmukkal, és egyben a FIDESZ frakció tagjait!

Nagy szükségünk van erre a bizalomra, hiszen mindenki tudja, és saját bőrén érzi, milyen nehéz helyzetben vagyunk. De nem volt ez másként az előző ciklus elején sem. Akkor is sikerült kezelni a problémákat, reméljük most is lesz megoldás, és a nehézségek ellenére tovább fejlődik Cegléd.

Elsőként a város költségvetése a legfontosabb feladat, ebben is a kötelező feladatok ellátása. Mindezek mellett a fejlesztések sem állhatnak le teljesen, ezért a testület támogatta a csatorna beruházás III. ütemét, ami sok család életminőségét javítja, és segít a belvíz problémák megoldásában is.

Súlyos gond a csapadékvíz elvezető árkok hiánya, illetve rossz állapota. Fontos feladat ezek kiépítése, és rendben tartása! Ez vi-szont nem csak az önkormányzat feladata!

Remélem közös erővel sikerül ezeket a gondokat is megoldani, és így a belvíz helyzeten, és a földutak állapotán is javítani.

Szeretném kérni a választókörzetben lakókat, hogy problémáikkal és javaslataikkal keressenek fel a fogadóóráimon, hogy segíthessük városunk, és a közvetlen környezetünk fejlődését!

Az elkövetkező évhez sok sikert, egészséget és boldogságot kí-vánok Önöknek!

Képviselőink mondják…

Földi László országgyűlési képviselő, polgármester2011. március 4-én (pénteken) 18 órakor

LAKOSSÁGI FÓRUMOTtart a Ceglédi Galériában

A kultúra napján1989 óta ünepeljük a magyar kultúra napját január 22-én, annak emlékére, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Him-nusz kéziratát.

Január 21-én a Kossuth Művelődési Ház kamaratermében a hivatalos városi ünnepsé-gen Hegedűs Ágota alpolgármester mondott köszöntőt. Ezután Földi László polgármester, Hegedűs Ágota, és Fésűs Ferenc képviselő, az önkormányzat Ifjúsági, Sport- és Kulturális Bizottságának elnöke adták át a Cegléd Város Kultúrájáért elismerő oklevelet a két díjazott-nak. Az idén Soósné Molnár Helga, a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola magyar-történelem szakos tanára, és Perneczky Gábor, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény tanára, Cegléd Város Fú-vószenekarának alapító tagja és vezetője kapott kitüntetést.

Kép és szöveg: TánczosSoósné Molnár Helga és Perneczky Gábor


Földi László polgármester, országgyűlési képviselő bevezetőjében elmondta: A szakminiszterek az elmúlt napokban mu-tatták be az Új Széchenyi Tervet, mely a kis-, és középvállalkozások fejlesztését szolgálja majd. Cegléd és környéke nem a nagyvállalkozások színtere. Remélhetőleg e támogatások igénybevételével fejlődésnek indulhatnak a helyi projektek is.

Az előadáson, a rendelke-zésre álló rövid időben irány-mutatást kaphatott a hallgatóság arról, hogy a pályázatokon kik vehetnek részt, mire kérhetik a támogatást, milyen összeget kaphatnak, és mi módon jut-hatnak hozzá.

Olyan vállalkozás fejlesztésére adható be pályázat, amely árbe-vételének több mint 50%-át a célzott tevékenységéből szerzi. Jórészt azok igényére számíta-nak, akiknek már van két lezárt üzleti évük, de a mikrovállal-kozások esetében ez nem feltétel.

A Széchenyi Terv elsődleges célja a mun-kahelyteremtés. A korábbiakban a nagyobb árbevétel volt az elvárás, most inkább a sze-mélyi jellegű költségek növekedése a kívá-natos. Biztató a kisvállalkozások számára,

hogy minél kisebbek, annál nagyobb arányú támogatást remélhetnek. Nem kaphat azon-ban lehetőséget, akinek lejárt köztartozása van, vagy csődeljárás folyik ellene.

A felhasználhatóság igen sokrétű. Fej-leszthető belőle a géppark, a nagyobb vál-lalati informatikai rendszerek, a telephely.

A turizmus fellendítése is megjelölhető, attrakciófejlesztés és szálláshely bővítése céljából. A leginkább reményt keltő pályá-zatok a megújuló energiák hasznosítására irányulók. Az elbírálásnál a későbbi fenn-tarthatóság is nagy súllyal esik latba. Az

igényelhető összeg 1 millió forinttól akár több 100 millió forintig terjedhet. Sajnos, régiónk Budapesttel egy régióba tartozik, ezért az európai uniós átlaghoz képest magasabb szintbe sorolnak minket, tehát kissé hátrányosabb helyzetből indulunk, nehezebb hozzájutni a támogatásokhoz. A Közép-Magyarországi Régióban a támoga-tások mértéke általában 20-50%.

Jó, ha rendelkezik a vállalkozó megfelelő önerővel, mozdítható tőkével, mert a pá-lyázatok utófi nanszírozottak, a projektek indulásához szükség van befektethető pénzeszközökre. Ezeket meg lehet tolda-

ni, például a Széchenyi önerő hitellel, bankhitelekkel, folyó-számlahitellel.

A pályázatok egy részét – a megújuló energiákra vonatko-zókat – már február 10-ével be lehet nyújtani. A többieket március elsejével kezdődően. Érdemes a határidőket fi gye-lemmel kísérni, mert az úgyne-vezett automatikus pályázatok az érkezés sorrendjében kapják a lehetőséget. Mechanizmusuk miatt itt nincs szükség bíráló bizottságra.

Fontos tudni, hogy a pályá-zati források kimerülőben vannak, 2013-ig van még

ilyen kedvező lehetőség. Előreláthatólag ez most az utolsó alkalom egy-egy jó ötlet, működőképes vállalkozás, projekt fejlesz-tésére, felvirágoztatására.

Éljünk vele Ceglédért és az itt élőkért!Lénárd Ágnes

Új Széchenyi Terv – vállalkozói fórum a VárosházánAz Új Széchenyi Tervről szóló prezentációnak adott helyet Cegléd Város Ön-kormányzata január 25-én a Városháza dísztermében. Az M27 ABSOLVO Con-sulting képviseletében Gyurácz Németh Iván vezető tanácsadó tartott előadást a megnyíló lehetőségekről. Az eseményre az Önkormányzat meghívta a város vállalkozóit, akik bár nem nagy számban képviseltették magukat, de a nagyobb tőkeerejű cégek vezetői is megtisztelték az előadást.

Január 23-án a Kossuth Múzeumban tartották a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör 133. ünnepi közgyűlését. Kőhalmi

Dezső elnökségi tag bevezetője után Reznák Erzsébet, a múzeum igazgatója köszöntötte a múzeumbaráti kör tagjait.

Ezután dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója tartott előadást „Vita a vitáról – Széchenyi és Kossuth” címmel.

Megtudtuk, hogy kettejük vitáját Széchenyi elvesztette, mert a világ túllépett az ő álláspontján, Kossuth pedig egyáltalán nem volt forradalmár, hanem egy becsületes középutas liberális, a re-formok embere, a függetlenség és a demokrácia elkötelezett híve. A nevéhez fűződő jobbágyfelszabadítás 1848 legjelentősebb ered-ményének számít.

Mindkettőjüket a későbbi korok különböző politikai kurzusai igyekeztek a maguk céljaira felhasználni, ami nem segítette elő történelmi szerepük reális értékelését.

A közgyűlés végén a múzeumbaráti kör egyik tagja, Baldavári László adta elő saját versét, majd a társaság felkerekedett és stíl-szerűen a Kossuth étteremben ebédeltek.

www.cegledinfo.huFot

ó: K

isfa

ludi

A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör 133. ünnepi közgyűlése

Turini százasok közgyűlése – Vita a vitáról

Földi László köszöntötte az érdeklődő vállalkozókat


ÖNKORMÁNYZATI HÍREKCegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. január 27-én megtartotta ez évi munkaterv szerinti első ülését.

Az első napirendek rendeletalkotást tartal-maztak. Az 1/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet a távhőszolgáltatás hatósági díjár-ól és a díjalkalmazás feltételeiről szól. Díj-változást a rendelet nem tartalmaz, mivel a távhőszolgáltató DALKIA Energia Zrt. díjemelésre irányuló kezdeményezését a Magyar Energiahivatal elutasította.

A 2/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet az ivóvíz, a szennyvízkezelés, és -tisztítás díjáról intézkedik.

A 3/2011. (II. 01.) önkormányzati ren-delet a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatásának díjáról szóló 35/2003. (XII. 31.) Ök. rendeletet módosítja.

Az ivóvíz- és csatornadíjak az előző, 2009-ben elfogadott díjakhoz képest valamivel az átlagos infl áció felett, kb. 6%-kal emelkednek. Ennek oka, hogy az ágazati infl áció magasabb, például az energia költségek miatt.

A szilárd hulladékkezelés díja elsősorban az új, uniós környezetvédelmi projektből megvalósított Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer megindítása miatt 49%-kal emel-kedik. Egy átlagos háztartásban, egy darab 110 literes kuka heti egyszeri ürítése esetén a havidíj 804 Ft-tal nő.

A 4/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelet Cegléd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) KT. rendelet módosításaként született.

A rendeletek lapunk ezen számában olvas-

hatók, és a Polgármesteri Hivatal hirdető-tábláján kerültek kihirdetésre.

Cegléd Város Önkormányzatának pénzügyi helyzetéről is készült előterjesztés, a 2010. december 31-ei állapot szerinti adatokkal. Ezek alapján az Önkormányzat tartozása 108 millió 387 ezer forint, ezzel szemben 81 millió 501 ezer forint kiszámlázott, de ki nem egyenlített számla áll. A 2010-es évben az Önkormányzat a kötelezettségeit teljesítette. A hiteleket és azok kamatait fi zet-tük. A pénzügyi teljesítések a bevételekhez igazodtak.

A 2011. évi költségvetés várható elfogadásáig megrendezésre kerülő városi rendezvények-hez, és a testvérvárosi programokhoz forrás biztosításáról döntött a testület.

Cegléd belterületén található néhány – viszonylag kis területű – közúti ingatlan, melyek kezelését már 1986-ban megkapta az Önkormányzat. Adminisztratív hiba miatt azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem került átvezetésre. A Képviselő-testület meg-erősítette szándékát ezen ingatlanok ingye-nes önkormányzati tulajdonba vételére. Az erről szóló határozatot továbbítják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.

Az I. számú felnőtt háziorvosi körzetet ellátó dr. Mohai Terézia 2011. március el-sejétől nem kíván háziorvosként dolgozni, vállalkozását megszünteti. Mivel a praxis adás-vétele a vevőnek felróható okból nem jött létre, a betegek ellátását szol-gáltatóként, helyettesítéssel oldja meg az Önkormányzat.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Tanyagondnoki Szolgálata 2005. óta segíti a város külterületén élő emberek alapvető

szükségleteinek kielégítését. Ivóvizet, tü-zelőt visznek házhoz, bevásárolnak, illetve orvoshoz viszik a rászorulókat. A szolgálat további ellátását, a most elfogadott szerző-dés alapján, évi 2 millió forinttal támogatja Cegléd Város Önkormányzata.

A Pest Megyei Közgyűlés úgy határozott, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmé-nyek telephelyein folyó oktatásról csak abban az esetben gondoskodik, ha annak költségei-hez az érintett települési önkormányzatok hozzájárulnak. Ennek vállalásáról, illetve esetleges összegéről a Képviselő-testület most nem döntött, az ügyet a következő ülésén újra napirendre tűzi majd.

A Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet Kft. könyvvizsgálójának megválasztották a GMB Holding Pénzügyi Szolgáltató Kft-t, személyében felelős könyvvizsgálónak Gu-lyás Csabát.

Az ÖKOVÍZ Kft. könyvvizsgálatával 2010. február elsejével szintén a GMB Holding Pénzügyi Szolgáltató Kft-t bízták meg. Megmutatkozik itt a törekvés, hogy az Önkormányzat gazdasági társaságainak pénzügyeit azonos szakember lássa el.

Zárt ülésen a „Ceglédiek – a Ceglédie-kért” Közalapítány kuratóriumának tagságát is megválasztotta a testület. A kuratórium elnöke dr. Zsámberger György lett.

Aki a nyilvános ülésen elhangzottakról bővebben kíván tájékozódni, az ülés hang-anyagát megtalálja a www.cegled.hu városi honlapon. A jegyzőkönyvet – annak elkészülte után – szintén itt lehet majd olvasni, illetve a Városi Könyvtárban.

Tótin Lórántönkormányzati kabinetvezető

FELHÍVÁS tanköteles korú gyermekek általános iskolába történő beíratására

A 2011/2012. tanévben általános iskolai tanulmányaikat megkezdő

GYERMEKEK BEIRATKOZÁSAa közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tör-

vény 6. § (2), valamint a szintén többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 16. § (1) és 17. § (1) bekezdés értelmében

Cegléd valamennyi általános iskolájában2011. március 21-én és 22-én8 és 18 óra között történik.

Tankötelessé válik az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri és 2011. május 31-éig betölti a hatodik életévét. A szülő kérésére beíratható az a gyermek is, aki a hatodik életévét 2011. december 31-éig tölti be.

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:• a szülő (gondviselő) személyi igazolványa,

• a gyermek születési anyakönyvi kivonata,• a pontos lakcímet igazoló lakcímkártya,• a gyermek egészségügyi törzslapja,• óvodai szakvélemény,• TAJ kártya,• kedvezményre jogosító dokumentumok másolata(rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot meg-

állapító határozat, három vagy több gyermek esetén családi pótlékot igazoló szelvény, tartós betegségséget igazoló szakorvosi papír).

A beiratkozás nem jelent automatikus felvételt a választott is-kolába.

A felvételről vagy elutasításról szóló értesítés 2011. április 6-8. között vehető át személyesen abban az iskolában, ahová a jelent-kezést beadták.

Cegléd, 2011. február 1.Dr. Diósgyőri Gitta sk.

jegyző


Cegléd Város Önkormányzatának Kép-viselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) és (5) bekezdéseiben, valamint a táv-hőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) bekezdésének a), b), e), és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Tszt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések1. § A rendelet hatálya kiterjed Cegléd Város

közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgál-tató) és az ellátást igénybe vevő távhőfel-használókra (a továbbiakban: felhasználó) és díjfi zetőkre.

2. § E rendelet alkalmazásában:1. Távhőszolgáltató: az a gazdálkodó

szervezet, amely meghatározott települé-sen, vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerü szolgáltatására engedélyt kapott;

2. Távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgál-tatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték- hálózaton ke-resztül, az engedélyes által végzett üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásá-val, fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

3. Lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészen-kénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

4. Egyéb felhasználó: a (3) bekezdésben nem említett, épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épület-részek tulajdonosa;

5. Díjfi zető: épületrészenkénti díjmeg-osztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, il-letve a Tszt-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

6. Hőközpont: a hőhordozó közeg ki-adására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai be-rendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és fel-használói hőközpont;

7. Termelői hőközpont: a távhő terme-lőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

8. Szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épü-leteken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szol-gáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

9. Felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

10. Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordo-zó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhaszná-lók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

11. Elszámolási mérőberendezés felhaszná-lói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, meg-felelően hitelesített mérőberendezés;

12. Elszámolási mérőberendezés szolgál-tatói hőközpontban történő hőmennyiség-mérés esetén: ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyisé-gében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a szolgálta-tói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója;

13. Elszámolási mérőberendezés külön technológiai folyamatban előállított melegvíz-szolgáltatás esetén: – amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a szolgáltató – a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmeny-nyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költ-ségmegosztók azonosító számmal és – az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából – évente ellenőrzött zárjeggyel rendelkeznek.

14. Elszámolási mérőberendezés épületré-szenkénti mérés és elszámolás esetén: az adott

épületrész területén a távhővezeték-hálózat csatlakozási pontján kialakított hőközpont hőátadó állomásán elhelyezett hitelesített mérőberendezés.

15. Távhővezeték-hálózat: az a csőveze-tékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyak-kal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt - amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő lé-tesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hő-központból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állo-mása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányá-ban a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték.

16. Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hő-hordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továb-bítását szolgálja;

17. Csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán találkozá-si pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala elzárószerelvény hiányában a felhasználási helyet magába fog-laló ingatlan tulajdoni határa.

18. Vezeték-hálózat: az a csővezeték – rend-szer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berende-zésekhez való továbbítását szolgálja.

19. Szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szol-gáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lé-vő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói.

20. Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasz-nálói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által fel-szerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók.

21. Hőhordozó közeg: a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szüksé-ges hőenergia továbbítására szolgáló közeg (forróvíz, melegvíz).

22. A távhőszolgáltatásért fi zetendő díj al-kalmazása szempontjából a lakóépületben közös használatra szolgáló helyiség általában: a mosókonyha, a szárító helyiség, a gyerek-kocsi és kerékpártároló helyiség.

23.A távhőszolgáltatásért fi zetendő díj al-

Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről


kalmazása szempontjából közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház és a zárt folyosó.

24. A távhőszolgáltatásért fi zetendő díj alkalmazása szempontjából nem lakás cél-jára szolgáló helyiség általában az üzlet, a műhely, a rendelő, az iroda, a gép kocsi tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.

25. Az alapdíj éves díj, amelyet: az üzemi felhasználónak a vele kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után; a lakossági és egyéb fel-használónak az épület fűtött légtérfogata után kell fi zetnie. Az épületben a távhő csak melegvíz célú felhasználása esetén a melegvíz alapdíj összegének meghatározása az épület légtérfogata alapján történik.

26. Az alapdíj: a távhőszolgáltatás bizto-sításához szükséges infrastruktúra fenn-tartásáért, a távhőszolgáltatás rendelkezésre állásáért fi zetendő, külön jogszabályokban meghatározott szempontok szerint meg-állapított díj.

27. Gázalapdíj: a fűtőmű által a földgáz-hálózat használata után fi zetendő teljesít-mény- és rendszerhasználati díjak egy fűtött lm³-re vonatkoztatva.

28. A hődíj: az elszámolási mérőberen-dezésen mért és elfogyasztott hőmennyiség után fi zetendő díj.

29. Fűtési időszak: a tárgyév szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak.

30. Üzletszabályzat: a jegyző által jóvá-hagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabály-zat, mely a helyi szolgáltatási sajátosságok fi gyelembevételével szabályozza a távhő-szolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámo-lás rendjét.

31. Szabálytalan vételezés: a távhő köz-üzemi jogviszony nélküli felhasználása vagy szerződésszegő módon való vételezése, il-letve más felhasználótól való szabálytalan elvonása (hőelvonás).

32. Szabályozatlan vételezés amikor a fel-használó: a közüzemi szerződésben foglalt lekötött csúcsot meghaladó mennyiségben vételez hőt, vagy a szolgáltatói elszámolási mérő befolyásolásával, megkerülésével vételez hőt, vagy a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet megrongálja, el-távolítja, vagy ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be, a korláto-zási rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy

a hőszolgáltatás szüneteltetésének időtartama alatt a zárak megkerülésével, felbontásával igénybe veszi a szolgáltatást.

3. § (1) A lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt:

a) csak melegvíz felhasználására vételezik, csak a melegvízre vonatkozó;

b) csak fűtés felhasználásra vételezik, csak a fűtésre vonatkozó;

c) fűtés és melegvíz felhasználásra véte-lezik, az együttes alapdíjat kell alkalmazni.

(2) Az együttes alapdíj alkalmazása szem-pontjából az épületen belül az egyes helyisé-gek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség tehető.

4. § A fűtött térfogat meghatározásánál:a) alapterületként kell fi gyelembe venni a

falsíkok közötti, valamint a beépített szek-rény által elfoglalt területet;

b) nem vehető fi gyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mérete 0,5 m2-nél kisebbek;

c) nem vehető fi gyelembe az éléskamra, a kamraszekrény, valamint a lakás helyiség légterének a közművezetékeket védő bur-kolat mögötti része.

5. § Hődíjat lehet alkalmazni és elszá-molni:

a) a fűtési b) a használati melegvíz c) a technológiaicélú távhőszolgáltatás után.6. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági

felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgál-tatására általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igény-be veszi, az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, vala-mint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.

(3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fel-használó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfi zetésére köteles.

(4) A távhőszolgáltatót és az egyéb fel-használót a távhő mérés szerinti szolgál-tatására egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a Polgári Törvény-

könyv rendelkezései az irányadóak. Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a felhasználó hibájából – a szerződésnek az egyéb felhasználó részére történt – igazolt - átadásától számított 30 napon belül – nem tudnak megállapodni, akkor úgy kell tekin-teni, hogy általános közüzemi szerződés jött létre, ha a felhasználó a szolgáltatást a szer-ződés aláírása nélkül vette igénybe. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező egyedi közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell el-fogadottnak tekinteni.

7. § (1) A szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berende-zést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a felhasználók fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos ki-elégítése érdekében köteles az általa üze-meltetett berendezés állandó, üzemképes állapotáról gondoskodni.

(2) A távhőszolgáltató előzetes hozzá-járulásával szabad:

a) új felhasználói berendezést – a felhasz-náló által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével – létesíteni;

b) meglévő felhasználói berendezést át-helyezni, átalakítani, vagy megszűntetni.

(3) Az új, az áthelyezett, az átalakított, vagy a bővített felhasználói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe.

(4) Az épületben lévő hőfogadó helyiség tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy az ott elhelyezett szolgáltatói tulajdonú sza-bályozó és elzáró szerelvényekhez csak a távhőszolgáltató képviselői férhessenek hoz-zá. Ennek érdekében a felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelenek ne jussanak be a hőfogadó helyiségbe, illetve köteles gondoskodni a leválasztott terület-rendeltetésének megfelelő használatáról és a tűzvédelmi előírások betartásáról.

(5) Szolgáltató jogosult a felhasználási he-lyen a hőközpontot, a hőfogadó állomást, a fogyasztásmérő berendezést a felhasználói vezetéket és berendezést a távhővezeték hálózat biztonsága és a többi felhasználó biztonságos ellátása érdekében ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, illetőleg a szolgáltatás folyamatosságához szükséges munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) - előzetes értesítés után – elvégezni.

(6) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhő-rendszer üzembiztonságát, vagy a szolgál-tatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhő-szolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.


(7) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkeze-teit csak a távhőszolgáltató működtetheti.

(8) Az ellenőrzést, illetőleg a munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben a lakók személyes érdekeinek fi gyelembevételével kell lefolytatni, a szolgáltató és a felhasz-náló képviselője eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 7-20 óra közötti időpontban. A felhasználó, díjfi zető köteles az ellenőrzést végző személy számára a fel-használási helyre történő bejutást lehetővé tenni, a munkálatokkal kapcsolatban pedig együttműködni.

(9) Szerződésszegés, szabálytalan, illetve szabályozatlan vételezés esetén szolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti. Ezen esetben a felhasználó az aktuális elszámo-lási időszak kezdetéig - visszamenőleg kö-teles a távhőszolgáltatónak az alábbiakban meghatározott díjakat megfi zetni:

a) a helyiségméret alapján megállapítható alapdíj,

b) hasonló paraméterekkel rendelkező épületrész hőfelhasználása alapján meg-állapított hődíj

c) a rendelet 3. melléklete szerinti haszná-lati melegvíz előállításához szükséges hődíj minden érintett hónapra.

(10) Az aktuális időszakra vonatko-zó elszámolást a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések fi gyelembe vételével kell elkészíteni.

(11) A szabálytalan vételező ellen a táv-hőszolgáltató az előzőkben meghatározottak határidőben történő befi zetésének elmulasztása esetén jogi eljárást kezdeményezhet. Ameny-nyiben a közüzemi jogviszony megszűnik, a felhasználó újbóli rákötése a távhőrendszerre az e rendelet által meghatározott csatlakozási díj megfi zetésével történhet.

(12) Szolgáltató jogosult a távhő igénybe-vételének megszüntetése esetén a felhasz-nálói berendezések ellenőrzését elvégezni, illetve a megszüntetés törvényi feltételeinek fennállását megvizsgálni.

2. A távhőszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményei

8. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatást – a szolgáltató és a fel-használó eltérő megállapodása hiányában – az év szeptember 15. napja és a követke-ző év május 15. napja közötti időben kell teljesíteni úgy, hogy a csatlakozási ponton az alábbi hőmérsékleti átlagok biztosításához szükséges hőmennyiség rendelkezésre áll-jon: az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta az egyes helyiségek hőmérsékleti átlagában legalább 20 °C. (előszoba, konyha, WC he-

lyiségekben +19 oC; lakószobában, irodában +20 oC; fürdőszobában +24 oC).

(2) A távhőszolgáltató és az egyes felhasz-nálói hőközpontból ellátott felhasználók összessége, vagy a lakóépület tulajdonosa – a közüzemi szerződésben foglaltak sze-rint, mind a szolgáltatás tartalmára, mind a szolgáltatás megkezdésére és leállítására vonatkozóan – ettől eltérően is megálla-podhatnak.

9. § A szolgáltató – a közüzemi szerző-dés eltérő rendelkezése hiányában – a városi szintű fűtési szolgáltatást akkor köteles meg-kezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 ˚C alá csökken vagy három egymást követő napon át 12 ˚C alatt alakul. A városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor szünteti meg, ha az átlaghőmérséklet egy napon át 14 oC vagy három napon át 12 oC felett alakul.

10. § Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy an-nak hőmérséklete a kifolyócsapoknál +45 oC (±5 ºC) legyen.

3. A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése

11. § A szolgáltató a Kormány döntése alapján vagy országos tüzelőanyag hiány miatt jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az Önkormányzatot hala-déktalanul tájékoztatni köteles.

12. § Az Önkormányzat környezetvédelmi okokból a távhőszolgáltatás korlátozását a korlátozási fokozat megállapításával ren-delheti el.

13. § A korlátozás elrendeléséről, fokoza-táról és a bevezetés időpontjáról, valamint várható tartamáról a felhasználókat a táv-hőszolgáltató értesíti a helyben szokásos módon.

14. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatást az alábbi ütemezésben jogosult korlátozni:

a) I. ütem: felhasználók használati meleg-vízellátásának szüneteltetése,

b) II. ütem: felhasználók használati meleg-vízellátásának szüneteltetése, és fűtési célú hőellátásának csökkentése (+16ºC átlagos belső hőmérsékletig),

c) III. ütem: felhasználók használati meleg-vízellátásának szüneteltetése, és a fűtési célú hőellátás csökkentése a fagyveszély szintjéig (+6ºC belső hőmérsékletig).

(2) Az egyéb felhasználók esetében nem terjedhet ki a korlátozás az egészségügyi és az oktatási intézményekre.

15. § A korlátozás alapjául szolgáló okok megszüntetése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat hala-déktalanul tájékoztatni kell.

16. § A 11. § szerinti korlátozásból szárma-zó károkért a távhőszolgáltatót – elvárható magatartás esetén – kártalanítási kötelezett-ség nem terheli.

17. § A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári időszakban a felhasználói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett felhasz-nálói körben a felhasználók előzetes értesí-tése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni.

18. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rend-szerének megvalósítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való ellátás lehetőségét. Egyenértékűnek bizonyuló feltételek esetén a környezetvédelmi és levegőtisztaság-vé-delmi érdek érvényesítésére a távhőellátás megvalósítását kell szorgalmazni.

4. Mérés19. § A távhőszolgáltató a fűtési és használati

melegvíz szolgáltatási célú hőt a felhaszná-lói hőközpontban méri, és a mérési ered-ményeket a felhasználói közösség kérésére rendelkezésükre bocsátani köteles.

20. § A távhőrendszeren mérés nélkü-li hőszolgáltatásra akkor nyílik lehetőség, ha a mérés kialakítása műszaki ok miatt nem lehetséges, vagy gazdaságtalan és az önkormányzat ehhez a távhőszolgáltató, illetve a felhasználó kérésére kifejezetten hozzájárul.

21. § Távhőszolgáltató köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiség-mérőket a szolgáltatói hőközpontban, a költségmeg-osztó mérőműszereket a hőfogadó állomáson felszerelni. A hőmennyiségmérő és költ-ségmegosztó mérőműszerek tulajdonosa a szolgáltató. A mért hőmennyiség elosztása – más megállapodás hiányában – a fűtött lm3 arányában történik.

5. Távhőszolgáltatási díjak tartalma

22. § (1) A lakossági, az üzemi és az egyéb távhőszolgáltatási díjak az alábbiak:

a) alapdíj; mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfi zetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján,

b) gázalapdíj: mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfi zetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján, és az átvevő állomáson mért (megállapított) távhőmennyiségért fi zetendő hődíj (fűtési és melegvíz hődíj).


(2) Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna használat díját nem tartalmazzák.

23. § Amennyiben a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz rendelkezésre bocsátója a távhőszolgáltató, a felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfi zetni a meleg vízhez felhasznált hálózati hideg víz vízdíját és a csatorna használat díját.

24. § A fűtési célú hődíj meghatározása:a) az önálló felhasználói hőközponttal ren-

delkező épületeknél: a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőmennyiség-mérővel mért összes hőmennyiség, vala-mint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott hőmennyiség különbségeként történik.

b) a Szent Imre herceg utcai szolgálta-tói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a felhasználási helyet ellátó szolgáltatói hő-központban hitelesen mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson beépített mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hő-mennyiségmérő költségmegosztója.

25.§ A használati melegvíz hődíjának meghatározása:

a) az önálló felhasználói hőközponttal ren-delkező épületeknél: a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles víz-meny-nyiségmérőn mért használati melegvíz-mennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja.

b) a Szent Imre herceg utcai szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a felhasz-nálók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésé-vel történik, úgy, hogy a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban be-épített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m³ közműves ivóvíz felme-legítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. A szolgáltatott melegvíz elszámolásának alapja a hőközpontban elhelyezett hiteles vízmennyiség-mérő, a hőfogadó állomá-son, illetve az épületrészben elhelyezett egyéb mellékvízmérő a főmérő költség-megosztója.

6. A távhőszolgáltatás díjtételei26. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási

díjának és a lakossági távhőszolgáltatás dí-jának megváltoztatását a távhőszolgáltató

kezdeményezi. A tüzelőanyag beszerzési árának változását a távhőszolgáltató jogosult a gázalapdíjban és a hődíjban az árváltozással egy időben – a lakosság, illetve az érdekeltek kellő időben történő tájékoztatásának biz-tosításával – beépíteni és alkalmazni az 1. mellékletben foglalt képlet alapján.

(2) Átmeneti, ideiglenes mérés nélküli távhőszolgáltatás esetén a +3 oC átlag-hőmérsékletű fűtési időszakra tervezhető fajlagos hőfelhasználás:

a) 250 MJ/lm3/év az átlagosan legalább +20 oC hőmérsékletű szolgáltatás esetén;

b) 295,5 MJ/lm3/év a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás esetén.

(3) A használati melegvíz-készítés tervezett fajlagos hőfelhasználása: 209 MJ/m3.

(4) Alapdíj:a) együttes fűtés és melegvíz 421,1 Ft/

lm3/évb) csak fűtés: 291,3 Ft/lm3/évc) csak melegvíz: 129,8 Ft/lm3/év(5) A gázalapdíj és a hődíj legmagasabb

mértékét a rendelet 4. melléklete tartal-mazza.

(6) Díjalkalmazási kiegészítések:a) mérés nélküli hőszolgáltatás esetén a

fűtési hődíj-tételek egy napra jutó arányos részét kell alkalmazni fűtött napokra;

b) a lakossági fűtési hődíj tétel 60%-át kell alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatra szolgáló helyiségeire és területeire;

c) a fűtési hődíj-tételek 50%-át kell alkal-mazni a távfűtött garázsok vonatkozásában, ha azonban a távfűtött garázs egyéb tevé-kenység folytatására szolgál, a hődíj teljes összege fi zetendő.

(6) Csatlakozási díj: új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa a távhőszolgáltató számára csat-lakozási díjat köteles megfi zetni. A csatlako-zási díjat a 2. mellékletben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani.

7. A távhőszolgáltatási díjak elszámolása

27. § A távhőszolgáltatás hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás. A teljesítés helye a csatlakozási pont.

28. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált fűtési célú távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés szerint történik.

(2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban és hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

(3) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a csatlakozási ponton hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhe-

lyezett egyéb mérőműszer pedig a csatla-kozási ponton lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

29. § A fűtési költségmegosztókat éven-ként minimum egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiséget évenként egyszer, július hónapban kell elszámolni.

30. § A költségmegosztóval rendelkező, egy felhasználói hőközponthoz tartozó felhasználók a felhasználói hőközpontban mért tényleges felhasználás alapján a fűtési hődíjat a felhasználói közösség által meg-határozott, a felhasználó képviselője által a távhőszolgáltatónak tett írásbeli nyilatkoza-tában meghatározott arányok szerint osztják fel, a távhőszolgáltató a fűtési hődíjat ezen nyilatkozat alapján állítja ki.

31. § (1) A felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett fűtési költségmegosztók beszer-zése, fenntartása, leolvasása, ellenőrzése saját költségen a felhasználó kötelessége.

(2) A felosztással kapcsolatos, egy mé-rőkörhöz tartozó felhasználóknak a fel-osztási arányokkal kapcsolatos, egymás közötti vitáinak rendezése a felhasználó képviselőjének, illetve felhasználói közös-ségnek feladata.

(3) A távhőszolgáltató biztosítja, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmé-rők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó fel-adata.

32. § (1) A használati melegvíz-szolgálta-tás elszámolása a felhasználó tulajdonában lévő lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ellátását szolgáló felhasználói ve-zetékhálózaton elhelyezett –felhasználó tu-lajdonában lévő – hiteles melegvízmérőkön mért felhasználás alapján történik.

(2) Az elszámolás alapját a használati meleg-víz-vételezési helyen felszerelt, hitelesített vízmérők leolvasott adatai képezik.

(3) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a 3. melléklet táblázatában meghatározott alap-területi értékhez tartozó vízmennyiséget kell fi gyelembe venni.

(4) A távhőszolgáltató a feltételezett fo-gyasztáson alapuló megállapítást alkalmazza, ha felhasználó elszámolási mérésre alkalmas hitelesített vízmérőt nem szereltet fel, vagy a mérő időszakos leolvasását nem teszi lehe-tővé, illetve mérési adatot nem szolgáltat.

(5) Szolgáltató negyedévente elszámol, melynek feltételeit (leolvasás, adatrögzí-tés, számla kibocsátás, stb.) saját költségén biztosítja.


8. A távhőszolgáltatási díjak szétosztása, díjfi zetés

33. § (1) A távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját külön-külön, az egyes felhasználónak (díjfi zetőnek) számlázza.

(2) A felhasználói közösség tagjai a fűtési hődíjat a fűtési időszakban, egyenlő összegű előlegként fi zetik meg havonta, majd a fűtési időszakot követően, évente egyszer, július hónapban a mért felhasználásnak megfele-lően történik az elszámolás.

(3) A távhőszolgáltató a mért éves felhasz-nálás alapján a hődíjat a közüzemi szerződés rendelkezéseinek megfelelően szétosztja, az előlegfi zetésekből eredő különbözetet vagy jóváírja, vagy beszedi. A díjfi zető befi zetéseit és a díjfi zető által az épületrészre fi zetendő távhőszolgáltatási díjakat a távhőszolgáltató egyéni számlán tartja nyilván.

(4) A távhőszolgáltató a közüzemi szer-ződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfi zetőkre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfi zetők részére tájé-koztatást nyújtani.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltató a hő-mennyiséget és annak díját a felhasználó által elhatározott és képviselője által megadott arányokkal osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfi zetni.

(6) A szétosztási arányok megállapításával kapcsolatos díjfi zetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.

34. § (1) A felhasználói közösség döntése alapján a költségmegosztók által kimutatott energiafelhasználás arányaitól el lehet tér-ni, amennyiben a felhasználói közösséghez tartozó díjfi zetők megegyeznek az eltérés módjában és elveiben, együtthatók hasz-nálatában.

(2) A felhasználói közösség az előző fűtési időszakhoz képest eltérő döntését a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig a felhasználó képviselője köteles bejelenteni a távhő-szolgáltatónak. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről – az eredmény-szá-mítást is tartalmazó- kimutatásról köteles az egyes felhasználókat, illetve díjfi zetőket tájékoztatni.

35. § (1) A távhőszolgáltatási díjakat – a közüzemi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az egy mérőkörhöz tartozó lakossági felhasználók külön-külön épü-letrészenként egyenlítik ki. A díj épületré-szenkénti megosztása és a díjfi zetők részére történő számlázása, a felhasználó (tulajdonosi közösség) által meghatározott arányok sze-rint a távhőszolgáltató feladata.

(2) A távhőszolgáltatási díjnak a bérlő, vagy

a használó által történő megfi zetéséért a tu-lajdonos helytállni köteles.

36. § (1) Az épületen belüli fűtési költség-megosztó mérőműszer meghibásodása esetén, vagy amennyiben a költségmegosztókról le-olvasott adatok műszaki szempontból érté-kelhetetlenek, úgy a távhőszolgáltató köteles az eredményszámítást tartalmazó kimutatást visszaküldeni felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egy-idejűleg felhívja a felhasználó/díjfi zetők fi gyelmét az általa észlelt, felosztással kap-csolatos hibákra.

(2) Amennyiben felhasználó a visszaküldött elszámoláson 30 napon belül nem változtat, a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért hőmennyiséget az egyes épület-részek fűtött légtere arányában felosztani, és ennek alapján az éves elszámoló számlákat a díjfi zetők részére kiállítani.

(3) A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere alapján jogo-sult felosztani akkor is, ha költségmegosztók adatait nem olvassák le, a felhasználó díjszét-osztási eredményszámítást nem szolgáltat vagy, az egy felhasználási helyhez tartozó felhasználók (díjfi zetők) a díjszétosztási arányokról nem állapodtak meg.

(4) Abban az esetben, ha az épülettulaj-donos az ellátott épületrészre mellékmérőt, költségmegosztót nem szereltetett fel, arról mérési adat nem áll rendelkezésre, illetve a költségosztó meghibásodása esetén a csatla-kozási ponton mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget – más megállapodás hiányában – a szolgál-tató jogosult a fűtött térfogatok arányában megállapítani.

(5) Épületrészenkénti díjfi zetés esetén a díjfi zetési kötelezettség a felhasználási hely (épület) tulajdonostársait, illetve a lakásszö-vetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfi zetők továbbá a díjfi zető más díjfi zetők díjtartozásának meg-fi zetéséért nem tartozik felelősséggel.

(6) A vételezés átmeneti szüneteltetése esetén a felhasználó (díjfi zető) nem men-tesül az alapdíj fi zetési kötelezettség telje-sítése alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől.

9. Díjvisszafi zetés37. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasz-

nálót a (2)-(7) bekezdésben foglalt esetekben díj-visszafi zetési, kötelezettség terheli.

(2) Ha a távhőszolgáltató a távhőszolgál-tatást a Tszt. 40. § (1) bekezdésében meg-határozott okokból fakadóan a szükséges időtartamot, de legfeljebb folyamatosan két napot meghaladóan szünetelteti, továbbá

felróható magatartásával vagy a Tszt. 49. § (1) bekezdésében foglalt szerződésszegést követ el, a jelen rendeletben meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartamával ará-nyos részét fi zeti vissza.

(3) Üzemeltetési hiba esetén, ha a táv-hőszolgáltató nem tett eleget a 7. § (5)-(6) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségé-nek, a 38. § (2) és (5) bekezdéseiben foglalt díjfi zetési kötelezettség terheli.

(4) Abban az esetben, ha a az épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszün-tetni, és a felhasználó, illetve az épületrész tulajdonosa a Tszt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesíti, úgy a teljes távhőszolgáltatási díjat köteles továbbra is megfi zetni.

(5) Mérés nélküli szolgáltatásnál szabályo-zatlan vételezés esetén a felhasználó a teljes távhőszolgáltatássi díjat köteles megfi zetni, ha az szerződés nélküli hőfogyasztásnak, vagy hőelvonásnak a következménye.

(6) A díjvisszatérítés megfi zetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(7) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfi zető részére a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása foly-tán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a törvényben, illetve a jelen rendeletben foglalt esetek kivételével szünetelteti, vagy korlátozza.

10. Vegyes rendelkezések38. § (1) A szolgáltatás idején a nem

hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek fűtési díját annak tulajdonosa viseli. A tulajdonos a haszno-sítás változása esetén köteles a felhasználó képviselőjét, valamint a távhőszolgáltatót írásban értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést olyan időpontban kell megtennie a tulajdonosnak, hogy a szolgáltatás számlázása a tárgyhóban a változás időpontjától a díjfi zetési szabályok szerint megoldható legyen. Az értesítés el-mulasztásából, vagy késedelmes teljesítésből adódó díjhátralékot a tulajdonos viseli.

(3) Ha a fűtési időszak tartama alatt a felhasználó (díjfi zető) elköltözik a lakásból (helyiségből), vagy új felhasználó költözik a lakásba (helyiségbe), a fűtési hődíj elő-legét a felhasználó (díjfi zető) személyében történt változásnak a távhőszolgáltatóhoz történt írásbeli bejelentés hónapjában a ré-gi felhasználónak (díjfi zetőnek) kell meg-fi zetnie. Az elszámoló számlát - amely az éves hőfelhasználás függvényében egyaránt tartalmazhat díjjóváírást, vagy többletfi zetési kötelezettséget - annak a tulajdonosnak vagy


díjfi zetőnek küldi meg a szolgáltató, aki az elszámolás időpontjában a szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt és ilyenként a szolgáltató nyilvántartásában szerepelt.

(4) A melegvíz díját a felhasználó/díjfi zető személyében történt változás szolgáltatóhoz való írásbeli bejelentésének napjáig a régi, azt követően az új felhasználó (díjfi zető) köteles megfi zetni.

(5) A használati melegvíz feltételezett fo-gyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a 3. melléklet táblázatában meghatározott alapterületi ér-tékhez tartozó átalány vízmennyiséget kell fi gyelembe venni.

39. § A rendelet 4. § (1) bekezdésének hatálya nem terjed ki arra a felhasználói hőközpontra (hőfogadó állomásra), amely a rendelet hatályba lépése ellőtt a távhő-szolgáltató üzemeltetésébe, illetőleg önkor-mányzati tulajdonba és a távhőszolgáltató kezelésébe került.

40. § Az önkormányzat a Reggel utcai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésű fűtőműből ellátott felhasználói körben, a szolgáltatót terhelő alapdíj-visszatérítési kötelezettséget állapít meg, melyet a fel-használó számláján havonként át kell ve-zetni a következők szerint:

a) a fűtési alapdíjból: 56,9 Ft/lm3/év,b) a melegvíz alapdíjból:25,5 Ft/lm3/év.

11. Záró rendelkezések41. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén,

8:00 órakor lép hatályba.(2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkor-

mányzata Polgármesteri Hivatalának hirde-tőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

42. Hatályát veszti:1. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és

a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet,

2. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 9/2008. (IV. 28.) KT. rendelet,

3. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VI. 30.) KT. rendelet,

4. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 31/2008. (IX. 25.) KT. rendelet,

5. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 40/2008. (XII. 23.) KT. rendelet,

6. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007.

(XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 24/2009. (VII. 2.) KT. rendelet,

7. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 35/2009. (XII. 23.) KT. rendelet.

42. § E rendelet a belső piaci szolgálta-

tásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való meg-felelést szolgálja.

Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester

1. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethezA távhő-szolgáltatási díj kiszámításának képlete: B’ R11’ = R11 × B A’ R13’ = R13 × Aahol: R11, az érvényes hődíj 2009.06.30-án, azaz R11=3508 Ft/GJ; R11’, az aktualizált hődíj; B az érvényes gáz molekuladíj 2009. 06. 30-án, azaz 2603 Ft/GJ+ÁFA; B’ az aktualizáláskor a gáz molekuladíj; R13’, az aktualizált gázalapdíj; R13, az érvényes gázalapdíj 2009. 06. 30-án, azaz 39 980 000Ft/év,R13=147,1 Ft/lm3

A az érvényes földgáz rendszerhasználati díj 2009. 06. 30-án,az 500 m3/h feletti össz gázmérő teljesítménynél a földgázrendszerhasználati díj a földgázkereskedő nyilatkozata szerint,azaz 52 208 723 Ft/év+ÁFA; A’ az aktualizáláskor a földgáz rendszerhasználati díj, a földgázkereskedő nyilatkozata szerint.

2. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethezA csatlakozási díj kiszámításának képlete:

F = T+V+Hahol: F a fi zetendő csatlakozási díj Ft+ÁFA T az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhőtermelő berendezés

létesítésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték,V az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővezeték-hálózat

létesítésének, vagy a meglévő távvezeték-hálózat kapacitásnövelésének beruházási költ-sége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték,

H az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges hőközpont létesítésének, vagy a meglévő hőközpont teljesítménynövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték.

3. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethezA melegvíz hődíj átalányhoz tartozó havi vízmennyiségek.A használati melegvízdíj megállapításához a lakás teljes fűtött alapterület alapján a

következő táblázatban meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell fi gyelembe venni:

Lakás teljes fűtött Folyamatos szolgáltatás alapterülete m2 esetén víz m3

- 20 428,1 - 35 635,1 - 44 744,1 - 53 953,1 - 62 1162,1 - 70 13

4. melléklet az 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethezA 2010. július 1-jétől érvényes:Gázalapdíj: 157,1 Ft/lm3/év Hődíj: 2.564 Ft/GJA díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák


Cegléd Város Önkormányzatának Kép-viselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésében kapott felhatalma-zás alapján, a rendelet 5. § - 9. §-ai tekintetében az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi ön-kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvíz fogyasztó által fi zetendő legmagasabb díja: 323 Ft/m3.

(2) Az önkormányzati víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szenny-víztisztítás és –kezelés legmagasabb díja: 338.- Ft/m3

(3) a KIOP támogatásból 2006-2007. évben megvalósult nyomott rendszerű csatorna-bekötés kedvezménye: 3.- Ft/m3

(4) A díjak a mindenkor érvényes Általános Forgalmi Adó összegét nem tartalmazzák.

2. § A csatornahasználati díj alapját az április 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra az elő-, oldal, vagy hátsó kerttel rendelkező ingatlanok esetében az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett meny-nyisége adja.

3. § A házi vízvezeték - a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő - rejtett meghibásodása esetén beépített ingatlanok vízfogyasztására az alábbi átalány mennyiségek az irányadók:

a) udvari csappal 40 l/fő/napb) épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal 60 l/fő/napc) mint b), de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 75 l/fő/napd) épületen belüli, lakásokon belüli víz-

csappal 65 l/fő/nape) mint d), de épületen belüli lakásokon

kívüli közösvízöblítéses WC-vel 80 l/fő/napf) épületen belüli, lakásokon belüli víz-

csappal ésvízöblítéses WC-vel 95 l/fő/napg) épületeken belüli, lakásokon belüli víz-

csapokkal, vízöblítéses WC-vel hagyomá-nyos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 120 l/fő/nap

h) mint g), de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap

i) mint h), de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi víz-melegítővel 180 l/fő/nap.

4. § (1) Illegális vízhasználat: az ivóvíz törzshálózat vezetékeiről, fogyasztási helyeiről (közkút, tűzcsap) nem rendeltetésszerűen, méretlenül vagy manipulált vízmérőn ke-resztül szerződés vagy engedély nélkül víz- és csatornadíj megfi zetése nélkül történő vízvételezés (vízlopás).

(2) Illegális csatornahasználat: az ingatla-non keletkezett szennyvizek és/vagy csapa-dékvizek szerződés vagy engedély nélkül, csatornahasználati díj fi zetése nélkül a csatorna törzshálózatba történő bevezetése.

(3) Manipulált vízmérő: az a vízmérő, a) amelynek beépítésekor a szolgáltató

vagy megbízottja által felhelyezett és sé-rülés nélkül el nem távolítható műanyag zárógyűrűk, vagy

b) az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett ólomzár sértetlenségét, vagy

c) magának a vízmérő eszköznek (ház, zárógyűrű, üveg, szabályozócsavar, mérő-szerkezet, stb.) a sértetlenségét a fogyasztó nem őrizte meg és

d) a vízmérő nem alkalmas a mérésre, vagy

e) a mérés pontosságát vizsgáló ellenőrző mérés azt mutatja, hogy a szolgáltató rová-sára pontatlanul mér, vagy

f) feltételezhető, hogy időnkénti, a mérő-eszközön jelzett áramlási iránnyal ellentétes beépítése miatt, vagy teljes kiszerelése és csődarabbal való helyettesítése miatt nem az ingatlanon felhasznált ivóvíz mennyisé-gét mutatja.

5. § Illegális vízhasználat esetén a fo-gyasztó a feltárás idején érvényes hatósági vízdíj ötszörös értékének megfelelő díj-jal számított vízdíjat köteles megfizetni a vízmérő beépítésétől a szabálytalanság feltárásáig:

a) A 4. §. (3) bekezdésének a) - c) és e) pontjai esetében a vízmérő beépítése óta mért fogyasztás és az ellenőrző mérés által a névleges terhelésnél mutatkozó mérési hiba fi gyelembe vételével meghatározott mennyiségi különbség után,

b) A 4. §. (3) bekezdésének a) - c). és d), vagy f) pontjai szerinti illegális vízhasználat esetén a vízmennyiséget egy olyan időszak fajlagos vízfogyasztásából kell a szolgáltatónak megállapítania, mely időszak fogyasztását nem manipulált hiteles mérőeszköz mérte és nem rövidebb 3 (három) hónapnál.

6. § Nem mért vízfogyasztás mennyiségét az ingatlanon folytatott tevékenységek fajla-gos vízhasználat értékeivel, a fogyasztó által bizonyított csatlakozási időpontig – ennek hiányában legfeljebb 5 évre – visszamenőleg és az aktuális vízdíj ötszörös értékével kell meghatározni.

7. § A tűzcsapról, közkútról ideiglenes rácsatlakozással illegálisan vételezett víz-mennyiség ellenértéke a díjszámításban legkevesebb 10 m3, egyébként a fogyasztó bevonásával, műszaki becsléssel kell meg-állapítani és az aktuális vízdíj ötszörös ér-tékével kell meghatározni.

8. § Amennyiben az illegálisan vételezett ivóvíz a szennyvízcsatornát is terhelte, a csa-torna használati díj is az aktuális díj ötszörös értékével és a vételezett víz mennyiségének megfelelően fi zetendő.

9. § (1) Az illegális közterületi szenny-vízcsatornába vezetett szennyvízmennyiség, csapadékvíz mennyiség után

a) legfeljebb 5 évre, vagyb) a közterületi szennyvízcsatorna meg-

építésének időpontjától, vagyc) az ingatlan vízbekötésének időpont-

jától, vagyd) a szennyvízbekötés, -csapadékvíz be-

kötés megtörténtétől, e) a szennyvízbebocsátás, -csapadékvíz

bebocsátás megkezdésének fogyasztó által igazolt időpontjától

a törvényes állapot megteremtéséig az in-gatlan vízhasználata és a feltárás időpontjában érvényes hatósági csatornahasználati díj öt-szörös értéke fi gyelembe vételével számított díjat köteles az ingatlan tulajdonosa, vagy használója megfi zetni.

(2) A csapadékvíz mennyiségét az Or-szágos Meteorológiai Szolgálat által észlelt jellemző éves csapadékvíz mennyiség (mm), az ingatlan vízzáróan burkolt felületei, és 0,8 lefolyási tényező fi gyelembe vételével kell meghatározni.

10. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkor-mányzata Polgármesteri Hivatalának hirde-tőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

11. § Hatályát veszti:1. az ivóvíz, szennyvízkezelés és -tisztítás

díjáról szóló 43/2001. (XII. 13.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Ör.),

2. az Ör. módosításáról szóló 22/2002. (XII. 28.) Ök. rendelet,

Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete az ivóvíz, a szennyvízkezelés és -tisztítás díjáról



4. az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 26/2004. (IX. 16.) Ök. rendelet 4. §-a,




8. az Ör. módosításáról szóló 6/2008. (III. 31.) KT. rendelet,

9. az Ör. módosításáról szóló 10/2009. (III. 26.) KT. rendelet.

12. § E rendelet a belső piaci szolgálta-tásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való meg-felelést szolgálja.


Cegléd Város Önkormányzatának Képvise-lő-testülete a hulladékgazdálkodásról 2000. évi XLIII. törvény 23. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 21. § (1) be-kezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatásának díjáról szóló 35/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet 1. számú mellékleté-nek helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

2. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba, és 2011. február 2-án hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkor-mányzata Polgármesteri Hivatalának hirde-tőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester

1. melléklet a 3/2011. (II. 1.) önkormány-zati rendelethez

„1. melléklet a 35/2003. (XII. 31.) ön-kormányzati rendelethez

A települési szilárd hulladékkezelés köz-szolgáltatás díj legmagasabb mértéke

A közszolgáltatást igénybe vevő által fi zetendő díjat a hulladékkezelési díj és a használt szabvány edényzet űrtartalmának szorzata adja, ürítési alkalmanként.

A hulladék begyűjtés és hulladéklerakás dí-jának legmagasabb mértéke: 4,10 Ft/liter

A havi ürítési díj kiszámításának mód-ja: tárolóedény térfogata (szerződött liter) szorozva a hulladékkezelés közszolgáltatás díjával, szorozva heti ürítési gyakoriság, szo-rozva 52 = éves összeg, osztva a hónapok számával (12-vel).

Jelzett műanyag zsák 110 literes: 470 Ft/db

A díjak az Általános Forgalmi Adó össze-gét nem tartalmazzák.”

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Cegléd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) KT. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. §(1) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi bevételét – a ren-

delet 1., 3., 3/a., 4., 5., 7., és 8. mellékletei szerint forrásonként és intézményi bontásban – 7.223.850 e. Ft-ban határozza meg.

(2) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi kiadási főösszegét a rendelet 1., 8., és 9. mellékletei szerint összesen 7.632.445 e. Ft-ban határozza meg.

(3) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének hiányát 485.194 e. Ft-ban határozza meg.

(4) Cegléd Város Önkormányzata 2010. évi költségvetését érintő hitel törlesztését 76.599 e. Ft-ban határozza meg.

(5) A bevételek és kiadások pénzügyi műveletekkel korrigált összegét 7.709.044 e. Ft-ban hagyja jóvá a rendelet 1. melléklete szerint.

(6) Az Önkormányzat bevételei forrásonként, a rendelet 8. mel-léklete szerint 7.709.044 e. Ft:

a) intézményi működési bevételek 761.979 e Ftb) önkormányzatok sajátos működési bevétel 2.380.363 e Ftc) központi költségvetési támogatások 2.139.935 e Ftd) támogatásértékű működési bevétel 360.108 e Fte) felhalmozási és tőke jellegű bevétel 420.083 e Ft

f) felhalmozás célú támogatás értékű bevétel 732.012 e Ftg) felhalmozási célú pénzeszköz átvétel 43.000 e Fth) előző évi pénzmaradvány igénybevétele:ha) működési 31.584 e Fthb) felhalmozási 71.020 e Fti) működési célú hitelfelvétel 52.880 e Ftj) fejlesztési célú hitelfelvétel 432.314 e Ftk) előző évi pénzmaradvány átvétel:ka) működési 151.879 e Ftkb) felhalmozási 27.440 e Ftl) működési kölcsön visszatérülés 100.000 e Ftm) működési célú pénzeszköz átvétel 4.447 e Ft(7) Az Önkormányzat kiadásai kiemelt előirányzatonként a ren-

delet 8. melléklete szerint: 7.709.044 e. Fta) személyi juttatás 1.940.023 e Ftb) munkaadókat terhelő járulék 503.540 e Ftc) dologi kiadások 1.339.511 e Ftd) szociális ellátások 439.645 e Fte) ellátottak pénzbeli juttatása 184.250 e Ftf) működési célú, támogatás értékű kiadások 150.497 e Ftg) működési célú pénzeszköz átadás 919.496 e Fth) beruházási kiadások 1.696.691 e Fti) felújítások 172.754 e Ftj) céltartalék 310 e Ftk) általános tartalék 6.409 e Ftl) hitel, kötvény-törlesztés 76.599 e Ftm) előző évi pénzmaradvány átadás:ma) működési 151.879 e Ftmb) felhalmozási 27.440 e Ftn) működési kölcsön nyújtás 100.000 e Ft”

Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkezelés

közszolgáltatásának díjáról szóló 35/2003. (XII. 31.) Ök. rendelet módosításáról

Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete Cegléd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.)

KT. rendeletének módosításáról


2. § Az Ör. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„4. §

A Polgármesteri Hivatal működési kiadását a rendelet 8., 9. és 10. mellékletei szerint 3.035.980 e Ft-ban állapítja meg:

a) személyi juttatás 502.663 e Ftb) munkaadókat terhelő járulék 140.960 e Ftc) dologi kiadások 645.487 e Ftd) szociális ellátások. 439.645 e Fte) működési célú, támogatás értékű kiadás 150.497 e Ftf) működési célú pénzeszköz átadás 919.496 e Ftg)előző évi pénzmaradvány átadás 137.232 e Fth)működési kölcsön nyújtás 100.000 e Ft”

3. § Az Ör. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„5. §

Az intézmények működési kiadását a rendelet 8., 9., és 11. mel-lékletei szerint 2.692.861 e. Ft-ban állapítja meg:

a) személyi juttatás 1.436.360 e Ftb) munkaadókat terhelő járulék 362.580 e Ftc) dologi kiadások 694.024 e Ftd) pénzbeli ellátások 184.250 e Fte) előző évi pénzmaradvány átadás 14.647 e Ft”4. § Az Ör. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. §(1) Az önkormányzati szintű beruházási kiadásokat a rendelet

13. melléklete szerint 1.696.691 e. Ft-ban állapítja meg:a) Polgármesteri Hivatal 1.676.008 e Ftaa) Regionális Hulladéklerakó 678.848 e Ftb) Intézmények 20.683 e Ft(2) Az önkormányzati szintű felújítási kiadásokat a rendelet 14.

melléklete szerint 172.754 e. Ft-ban állapítja meg:a) Polgármesteri Hivatal 152.954 e Ftb) Intézmények 19.800 e Ft”5. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. §A tartalék összegét a rendelet 12. melléklete szerint 6.719 e.

Ft-ban hagyja jóvá:a) Céltartalék Működési célú tartalék 310 e FtFelhalmozási célú tartalék 0 e Ftb) Általános tartalék 6.409 e Ft”

6. § Az Ör. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„7/A. §

Az előző évi felhalmozási pénzmaradvány átadás összegét a ren-delet 13. melléklete szerint 27.440 e. Ft-ban állapítja meg:

a) Polgármesteri Hivatal 27.417 e Ftb) Intézmények 23 e Ft”7. § Az Ör. 1/A. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.8. § Az Ör. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.9. § Az Ör. 3/A. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.10. § Az Ör. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.11. § Az Ör. 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.12. § Az Ör. 7. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.13. § Az Ör. 8. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.14. § Az Ör. 9. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.15. § Az Ör. 10. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.16. § Az Ör. 11. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.17. § Az Ör. 12. melléklete helyébe a 11. melléklet lép.18. § Az Ör. 13. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.19. § Az Ör. 14. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.20. § Az Ör. 20. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.21. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép ha-

tályba, és 2011. február 2-án hatályát veszti.(2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri

Hivatalának hirdetőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.


ALAPÍTVÁNYOK ADÓSZÁMAI Közalapítványok Adószám:Ceglédiek a Ceglédiekért Közalapítvány ...........................................................................................................................18668982-1-13Cegléd Sportjáért Közalapítvány .......................................................................................................................................19186649-1-13Török János Közalapítvány ................................................................................................................................................18668999-1-13 Alapítványok Adószám:AGAPE Közhasznú Alapítvány (Ref. Eü. Gyermekotthon) ............................................................................................18674145-1-13Ceglédi Fúvós Egylet ..........................................................................................................................................................18716580-1-13Alapítvány a Ceglédi Városi Könyvtárért ..........................................................................................................................19176839-1-13Alapítvány a Szívbetegekért ................................................................................................................................................19181857-1-13Alma Mater Cegléd Alapítvány .........................................................................................................................................18670433-1-13Ambassador Alapítvány ......................................................................................................................................................18662869-1-13„Aranyszív Alapítvány (Deák téri Óvoda) .........................................................................................................................18699454-1-13Az „Éneklő Pedagógusokért” Alapítvány (Kút u. 2.).........................................................................................................19181572-1-13Állatmenhely Nyílt Alapítvány...........................................................................................................................................18673649-1-13Az Ápolásban Dolgozók Képzéséért és Segélyezéséért Alapítvány...................................................................................18661899-1-13Bem Alapítvány ..................................................................................................................................................................19178271-1-13Bocs Kosárlabda Sportiskola Alapítvány (Szőlő u. 15.) ....................................................................................................18679645-1-13Budai úti Iskolásokért Cegléd, Külső-Budai út 2..............................................................................................................18707609-1-13Ceglédi Alkotók Egyesülete Cegléd, Kossuth F. u. 1. .......................................................................................................18691470-1-13Ceglédi Asztalitenisz Közhasznú Alapítvány.....................................................................................................................18661806-1-13Cegléd Barátainak Köre ......................................................................................................................................................18675706-1-13Cegléd Bede Polgárőr Egyesület ........................................................................................................................................18711633-1-33Cegléd Evangélikus Egyházközség Luther Rózsa Alapítvány...........................................................................................18691315-1-13Ceglédi Cantate Gyermekkórusért Alapítvány..................................................................................................................18686184-1-13Ceglédi Ju

Documents

VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA - Cegléd · 2015. 8. 10. · felügyelő bizottságokban! 2010. ősze megváltozott önkormányzati struktúrát hozott magával! Az új kormány e döntését