18 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

5 éve2016-ban a Béres Gyógyszergyár Szolnokon

megkezdte új üzemének kialakítását. Azúj gyárrészleget 2018. szept. 25-én avattákfel. A beruházás célja a kutatási-fejleszté-si bázis, a minőségellenőrzési laboratóri-um bővítése és az új termékek előállításá-hoz új gyárterület létrehozása volt.

2016. márc. 16-ától az Amerikai Egyesült Ál-lamok gyógyszertáraiban forgalomba ke-rült a Vraylar, egy cariprazine hatóanya-got tartalmazó új antipszichotikum, ame-lyet a Richter Gedeon Nyrt. kutatói fedez-tek fel, és Magyarországon indult az anyaggyógyszerré fejlesztése. A gyógyszer for-galmazását az Egyesült Államok Élelmi-szer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) en-gedélyezte felnőtt betegeknél az I. típusúbipoláris betegséghez társuló mániás vagykevert epizódok és a skizofrénia kezelésére.

2016-ban Irinyi-terv néven új magyar ipar-stratégiát jelentettek be, amely szerint azipar fokozottan támaszkodik a tudásra, akutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és aszakoktatásra.

2016-tól az agárképzés és kutatás fejleszté-sére a Budapesti Corvinus Egyetem hárombudai kara (az élelmiszer, a kertészettu-domány kar és a tájépítészeti, település-fejlesztési kar) a Szent István Egyetemhezkerült.

2016-ban a Richter Gedeon Nyrt. az egészségkategóriában társadalmi felelősségvállalá-si díjat (Corporate Social Responsibility,CSR) nyert el.

2016-ban az Egis Gyógyszergyár budapestitelephelyén (Keresztúri út) új, nagy kapa-citású gyártósort helyeztek üzembe. Ez afejlesztés a hatóanyaggyártás korszerűsí-tésének első szakaszát jelentette, amelyautomatizált folyamatirányítási rendszer-rel, alacsonyabb energiafogyasztással, ke-vesebb szén-dioxid-kibocsátással többfaj-ta anyag előállítására volt alkalmas. A be-ruházás második gyártósorát 2017-ben in-dították meg.

2016 májusában került piacra az EgyesültÁllamokban az Egis Gyógyszergyár kolesz-terincsökkentésre használt rozuvasztatingyógyszerkészítménye.

2016-tól a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. MolPetrolkémia Zrt. néven folytatja működé-sét.

2016-ban a Richter Gedeon Nyrt. nőgyógyá-szati üzletágának bővítéséhez felvásároltaa svájci székhelyű Finox Holding biotech-nológiai vállalatot.

2016-ban a Mol Nyrt. lezárta az Agip felvásár-lását Magyarországon és a régióban. Ma-gyarországon 173, régiós szinten 450 töl-tőállomás került a Molhoz.

2016. aug. 28. és szept. 1. között az ELTE Kong-resszusi Központjában 380 résztvevővelrendezték meg a bioszervetlen kémikusokeurópai konferenciáját.

2016-ban a BorsodChem Zrt.-nél (ma: Wan-hua-BorsodChem) megindították a sósav-konverziós üzemet.

2016. jan. 17-én hunyt el Szántay Csaba Államiés Széchenyi- díjas vegyészmérnök, egye-temi tanár, az MTA rendes tagja. 1950-

ben kezdte oktató- éskutatómunkáját a BMESzerves Kémia Tanszé-kén. 1967-ben lett egye-temi tanár, 1978–1994között tanszékvezető.Tudományos kutatásaita biológiailag aktív ter-mészetes szerves anya-gok szintézise terüle-

tén végezte. Magyarországon kívül 1964-ben Franciaországban a Centre Nationalde la Recherche Scientifique (CNRC) ku-tatóközpontban, majd 1965–66-ban azEgyesült Államokban, a New York-i Álla-mi Egyetemen dolgozott. 1976-tól meg-szervezte, majd vezette az MTA KözpontiKémiai Kutatóintézet természetes szervesanyagok szintézisével foglalkozó osztályát.Elnöke volt a Magyar Feltalálók Egyesüle-tének.

2016. márc. 1-jén hunyt el Rabó Gyula ve-gyészmérnök, a Varga József által alapí-

tott Nagynyomású Kí-sérleti Intézet (NAKI)igazgatóhelyettese, ké-sőbb az Union Carbide,majd az Universal OilProducts (UOP LLC) ka-talitikus igazgatója.1988-tól utóbbi vállalattudományos tanácsa-dója. Nehézolajok krak-

kolási eljárásaival, majd zeolitkatalizáto-rok kutatásával, fejlesztésével és kőolaj-ipari felhasználásával foglalkozott. Kutattaa zeolitkatalizátorok alkalmazásakor vég-bemenő reakciók mechanizmusát.

2016. ápr. 14-én hunyt el Lakatosné GyőriKatalin könnyűipari mérnök, a TextilipariMűszaki és Tudományos Egyesület (TMTE)szervezőtitkára, majd ügyvezető főtitká-ra. Az egyesület gazdálkodásának felügye-lete, hazai és nemzetközi konferenciákszervezése, egyesületi kiadványok megje-lentetése jelentette fő működési területét.Emellett a Textilmúzeum Alapítvány ku-rátoraként is tevékenykedett és eredmé-nyes résztvevője volt a szakterület hazaiés európai uniós fejlesztési projektjeinek.

2016-ban hunyt el Billes Ferenc vegyészmér-nök, a BME Fizikai Kémia Tanszékének do-cense, egyetemi magántanár. Tanszék-egyesítés után a BME Vegyészmérnöki ésBiomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyag-tudományi Tanszékének munkájában vettrészt. Termodinamikai kutatásokkal kezd-te pályáját, majd fő területe a rezgésispektroszkópia lett. Ennek során a rezgé-si színképek kvantummechanikai számí-tásokkal segített értékelésével foglalko-zott. 30 éven át irányította a BME FizikaiKémiai Tanszék Spektroszkópia Csoport-ját. Számos szakmai konferencia szerve-zésében működött közre, 60 éven át vettrészt az egyetemi oktatásban

2016. május 29-én hunyt el Katona Tamásvegyész, a szegedi Conti Tech Rubber In-

Próder István Várpalota, Vegyészeti Múzeum

Magyar vonatkozású kémia- és vegyipartörténetiévfordulók

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021

SZÁ

NTA

Y C

SAB

A

RA

BÓ

GYU

LA

LXXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2021. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2021.01 19

dustrial Kft. ügyvezetője. 1987-ben szer-zett diplomája után a Szegedi Tudománye-gyetem Szerves Kémia Tanszékének mun-katársa, közben két évig a kaliforniai Ber-keley Egyetem vendégkutatója. Mielőtt aConti Tech Rubberhez került, Mol SzegediBányászati Üzemében és a Hanna Instru-ments Hungary Kft.-nél dolgozott. Mo-dern technológiák bevezetésével segítettea Conti Tech Rubber fejlődését, amelynektöbb terméke piacvezető lett.

2016. aug. 31-én hunyt el Fekete Jenő ve-gyészmérnök, a BME professzora, ErdeyLászló-díjas. Közel négy évtizeden át volta kromatográfia elismert kutatója. Hazaioktatómunkája mellett az AmszterdamiEgyetemen és a Müncheni National Cen-terben is dolgozott.

2016. szept. 8-án hunyt el Fejes Pál fizikoké-mikus, alkalmazott matematikus, egyetemitanár, az MTA Műszaki Kémiai KomplexBizottság tagja. A Veszprémi VegyipariEgyetemen végzett 1953-ban. Az MTAKözponti Kémiai Kutatóintézetében a Ka-talízis Osztályt, majd az MTA Izotóp In-tézetének Izotópalkalmazási Osztályát ve-zette. 1970-től a Szegedi Tudományegye-tem Radiokémia Tanszékét, majd 1971-tőlaz Alkalmazott Kémiai Tanszéket is ve-zette. Fontos eredményeket ért el a gáz-kromatográfiában, valamint az adszorp-ció-, a heterogén katalízis- és a reakcióki-netikai kutatások területén.

2016. szept. 22-én hunyt el Hollósi Miklósszerves kémikus, egyetemi tanár, az MTA

rendes tagja. Az ELTESzerves Kémiai Tanszé-kén dolgozott, 1993–2006 között tanszékve-zetőként. Kutatási te-rülete a peptidkémia ésa kiroptikai spektrosz-kópia volt. Kutatói ösz-töndíjas volt a heidel-bergi Max Planck-inté-

zetben, vendégkutató és vendégprofesszoraz Egyesült Államokban, a Brandeis Egye-temen és a Wistar Intézetben. Vizsgáltaaz Alzheimer-kór szerkezeti biokémiai vo-natkozásait.

2016. dec. 17-én hunyt el Gál Miklós vegyész,az ELTE Kémiai Intézetének tudományosfőmunkatársa. Az ELTE Fizikai Kémiai ésRadiológiai Tanszékén, az MTA Izotóp In-tézetében és az ELTE Általános és Szer-vetlen Kémiai Tanszékén dolgozott. Kuta-tási eredményei többek között a Fourier-transzformációs infravörös spektroszkó-piai, a lézer Raman-spektroszkópiai vizs-gálatokhoz, a magas hőmérsékletű szup-ravezetők kémiájának kutatásához kapcso-lódnak.

10 éve2011-et az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszaka

2008. december 30-án, Etiópia előterjesz-

tésére, az A/RES/63/209 számú határozat-tal a Kémia Nemzetközi Évévé (Interna-tional Year of Chemistry) jelölte.

2011 szeptemberében nyitották meg a LafargeSA és a Strabag St. képviselői Királyegy-házán (Baranya megye) Európa legmo-dernebb cementgyárát (Lafarge CementMagyarország). A legszigorúbb környe-zetvédelmi feltételeknek is megfelelő gyárévi 1 millió tonna cementet állít elő.

2011. szept. 30-án a BorsodChem Zrt., (ma:Wanhua BorsodChem) felavatta új TDI-üzemét Kazincbarcikán. A TDI (toluol-di-izocianát) a poliuretán-gyártás fontos ki-indulási anyaga. A vegyipari nagyvállalat200 millió euró értékű beruházásával Eu-rópa vezető TDI-gyártói közé került.

2011. okt. 21-én Berlinben megalakult a Sci-ence Europe, az új európai tudományoskutatási szervezet. Az Európai Unió újszervezetének székhelye Brüsszelben van,célja a tudomány megalapozó értékeinekgazdasági, társadalmi, politikai érvénye-sítése.

2011. nov. 10-én Magyarországon egyedülálló,de a világon is az élvonalba tartozó gyógy-szervizsgáló, úgynevezett pharmatom la-boratóriumot adtak át Debrecenben, a Ma-gyar Tudományos Akadémia Atommag-

kutató Intézetében (Atomki). A pharma-tom programot, amelynek elsődleges cél-ja a gyógyszerek biztonságosságának fo-kozása, 250 millió forint európai uniós éshazai társfinanszírozással, ugyanennyi ön-rész hozzáadásával valósította meg azAtomki, a Debreceni Egyetem, a RichterGedeon Nyrt., a Huniko Kft., a Pharmapo-lis Debrecen Kft. és a Cívis Gyógyszertech-nológiai Kft. részvételével létrejött pro-jektcég, a Pharmatom Hungária Kft.

2011-ben az IUPAC két új „szupernehéz” ele-met véglegesített a Mengyelejev-féle perió-dusos rendszerben. Ezek a 110-es rend-számú darmstadtium és a 111-es rendszá-mú röntgenium, míg a 112-es rendszámúkoperníciumot már 2010-ben beillesztet-ték a kémiai elemek sorába.

2011. márc. 4-én hunyt el Bodor Endre egye-temi tanár, a Veszprémi Egyetem (ma: Pan-non Egyetem) Általános és Szervetlen Ké-mia Tanszékének tanszékvezető profesz-szora. A József Nádor Műszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem VegyészmérnökiKarán kezdte pályáját. Az aszkorbimetria,majd a polarográfia területén végzett ku-tatásokat. 1954-ben került Veszprémbe.

Az 1960-as években kiadott jegyzetei,majd „Szervetlen kémia” könyve a magyaregyetemi oktatás első, korszerű kvantum-kémiai szemléletű tankönyvei voltak.

2011-ben hunyt el Kovács Lajos, Állami-díjasvegyészmérnök. Létrehozta a festékiparitanácsadó és vevőszolgálatot. Megszerve-zője volt a korszerű magyar festékipari ku-tatásnak, megalakította az MKE Lakk ésFestékipari Szakosztályát, szerkesztette aLakk és Festékipari Zsebkönyvet.

2011. okt. 9-én hunyt el Hermecz István ve-gyészmérnök, az MTA levelező tagja. AChinoinban a gyógyszerkutatás területéndolgozott, kezdetben laborvezetőként, majdkutatási igazgatóként. Számos hatóanyag(antibiotikumok, alkaloidok, fájdalom-csillapítók) kialakításával, prosztaglandin-termékek kifejlesztésével foglalkozott. Ku-tatta az új kémiai módszerek alkalmazá-sának lehetőségét, együttműködött tudo-mányos intézményekkel, egyetemekkel.Megalapította az MTA Gyógyszerkémiaiés Gyógyszertechnológiai Munkabizottsá-gát. Több mint 340 közleménye jelent megnemzetközi folyóiratokban, szabadalmibejelentéseinek száma: 130.

2011. aug. 25-én hunyt el Nyitrai József ve-gyészmérnök, a BME Szerves Kémiai ésTechnológiai Tanszékének egyetemi taná-ra. Szakterülete: heterociklusos vegyüle-tek kémiája, N-heterociklusok fotokémiá-ja, béta-laktámok kémiája. Társszerzőjevolt a „Kémiai elnevezés és helyesírásalapjai” című könyvnek. Az MKE-ben el-nöke volt a Nemzetközi Kapcsolatok Bizott-ságának.

2011. szept. 11-én hunyt el József Gábor ve-gyészmérnök, a Tiszai Finomító létreho-zója, a Mol Rt. (ma: Mol Nyrt.). nyugalma-zott ügyvezető igazgatója. A KomáromiKőolajipari Vállalatnál kezdett dolgozniüzemvezetőként, majd gyáregységvezető-helyettesként. 1970-től a Tiszai Kőolajipa-ri Vállalat beruházásának irányítója; biz-tosította a fejlesztések műszaki feltételeit.1985-ben az Országos Kőolaj- és GázipariTröszt (OKGT) műszaki vezérigazgató-he-lyettese, majd a Mol létrejöttével annakügyvezető igazgatója. A Mol nemzetközikapcsolatainak kiépítésén, fejlesztésén dol-gozott. Elnöke volt az MKE Ásványolaj- ésPetrolkémiai Szakosztályának és tagja azMTA Energiapolitikai Szakértői Bizottsá-gának.

2011 szeptemberében hunyt el Gorondy NovákZsuzsa vegyészmérnök, gumiipari szak-értő. A Taurus Gumiipari Vállalatnál, majdjogutódjánál, a Michelin Hungária Kft.-nél dolgozott. Import gumiipari anyagokhelyettesítésével, gyártásuk megszervezé-sével foglalkozott. Ellátta az Inter RubberKft. képviseletét, segítette az MKE Gumi-ipari Szakosztályának működését.

2011. dec. 31-én hunyt el Vértes Attila ve-gyészmérnök, az MTA rendes tagja. Beve-zette a „Magkémia” tárgy oktatását az

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021H

OLL

ÓSI

MIK

LÓS

ATO

MK

I

20 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

egyetemen. Kiss István-nal írott „Magkémia”könyve külföldön Nuc-lear Chemistry címenjelent meg. A témakör-ben és a Mössbauer-spektroszkópia terü-letén számos könyveés publikációja jelentmeg. Az ELTE TTK Fi-

zikai Kémiai Tanszékén Magkémiai La-boratóriumot hozott létre, amely későbbkülön tanszékké alakult. Elnöke volt azMTA Kémiai Osztálya Radiokémiai Bi-zottságának. Széchenyi-díjjal és GeorgeHevesy Medal kitüntetéssel ismerték elmunkáját.

15 éve2006 januárjában a Magyar Alumínium Rt.

(ma: Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt.) le-

állította Inotán az alumíniumtermelést.Elődje, az Inotai Alumíniumkohó 1952.augusztus 18-án lépett termelésbe. Várpa-lota környékének ipari fejlődéséhez a szén-bányászat és a pétfürdői műtrágyagyártásmellett az alumíniumgyártás is hozzájá-rult. A kohó leállítása után az alumíniumfélgyártmány előállítása folytatódott vá-sárolt kohóalumínium és alumíniumhul-ladék feldolgozásával.

2006 júniusában a nyergesújfalui Zoltek Zrt.-nél új üzemcsarnokot adtak át, ahol ame-rikai technológiával a világ legnagyobbszénszálgyártó kapacitását alakították ki.

2006. július 1-jétől a BME VegyészmérnökiKarának elnevezése Budapesti Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetem Vegyész-mérnöki és Biomérnöki Karára változott.A kar szervezeti felépítése is változott, tízszervezeti egységből összevonásokkal ötúj tanszék alakult.

2006 novemberében kísérleti biogáztermelőberendezést avattak Kaposvárott a Ma-gyar Cukor Zrt. gyárában. Az országbanelőször próbálták ki ipari körülményekközött, hogy a cukorgyári melléktermékek-ből hogyan lehet biogázt kinyerni és kör-nyezetbarát technológiával energiamegta-karítást elérni.

2006 novemberében megkezdődött a Bor-sod-Abaúj-Zemplén megyei Sajóbábonyipari parkjában lévő ÉMV Észak-magyar-országi Vegyiművek Kft. felszámolása. AzÉMV termelése 2006 nyarán állt le. Terü-letén alakult 2008-ban a Kischemicals Gyár-tó és Kereskedelmi Kft. A vállalat fosz-

génbázisú intermediereket, növényvédőszereket gyárt.

2006. jan. 18-án hunyt el Orbán István ve-gyészmérnök, az Egis Gyógyszergyár ve-zérigazgatója, a BME címzetes egyetemitanára. Az Egis Gyógyszergyár és jogelőd-je az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár voltegyetlen munkahelye, ahol 42 éven át dol-gozott, 1982-től vezérigazgatóként. Veze-tésével a vállalat fejlett gyógyszeripari ter-melő- és kutatóbázissá vált. Irányítása alattaz Egis az elsők között alakult át rész-vénytársasággá. A társaság privatizációjaaz ő elképzelései alapján valósult meg1995-ben, amikor a francia Servier cég arészvények 50,9 százalékát megvásárolta.

2006. máj. 21-én hunyt el Szabadváry Ferencvegyészmérnök, az MTA rendes tagja, azOrszágos Műszaki Múzeum nyugalmazottfőigazgatója, hazai és nemzetközi tudomá-nyos szervezetek alapítója, a tudomány-és technikatörténeti kutatások, a műsza-ki muzeológia kiemelkedő személyisége.Egyetemi tanulmányait a Műegyetemenkezdte, 1944-ben a Németországba telepí-tett hallgatókkal együtt átélte a drezdaibombázást, majd 1946-ban kapta meg ve-gyészmérnöki oklevelét. Először a család-ja tulajdonában levő gyárban kezdett dol-gozni, majd a BME Általános Kémiai Tan-székének oktatója lett. Analitikai kémiaivizsgálatai után érdeklődése a kémiatör-téneti kutatások felé fordult. Tudományosalapossággal és olvasmányos stílusban ír-ta meg „Az analitikai kémia története”címmel művét, majd további húsz köny-vét, közöttük a Szőkefalvi-Nagy Zoltánnalközösen írt „A kémia története Magyar-országon” című könyvet. Közel 400 tudo-mányos közleménye, élvezetes előadásaimind itthon, mind külföldön nagy elisme-rést szereztek számára. A várpalotai Ve-gyészeti Múzeum indításakor meghatározószerepe volt a kutatómunka kialakításá-ban, a főbb gyűjtési irányok kijelölésében.Munkásságát Széchenyi-díjjal, az EgyesültÁllamokban Dexter-díjjal, az Európai Ké-mikusegyesületek Szövetsége FECS-díjávalismerték el.

2006. aug. 5-én hunyt el Réffy József vegyész-mérnök, egyetemi tanár, a BME Szervet-len Kémia Tanszékének tanszékvezető pro-fesszora. Az elemorganikus vegyületekszerkezetvizsgálatával foglalkozott. Szín-vonalas és közérthető előadásai alapjánaz egyetem legkiválóbb oktatói között tar-tották számon. Tanszékvezetői munkájamellett volt dékánhelyettes, rektorhelyet-tes. Vezette az Oktatási Minisztérium Fel-sőoktatási Főosztályát. Elnöke volt az MTASzervetlen és Kovalens Vegyületek Mun-kabizottságának, dolgozott az Európai Ve-gyészmérnök Szövetség Oktatási Bizottsá-gában.

2006. aug. 15-én hunyt el Varga Edit vegyész,a Richter Gedeon Nyrt. nyugalmazott ve-zérigazgatója. Vezetése alatt a gyár jelen-

tős növekedése mentvégbe, új gyártásprofi-lok alakultak ki, lét-rejött a vállalat dorogigyáregysége. Folyama-tosan bővült a termék-választék, fejlődött akutatási tevékenység,

szélesedtek a vállalat nemzetközi kapcso-latai. Munkásságáért Eötvös és Állami Díj-ban részesült.

2006. aug. 19-én hunyt el Gegus Ernő vegyész-mérnök, címzetes egyetemi tanár. 1951–58között az BME-n optikai emissziós szín-képelemzéssel foglalkozott, majd 1959-től1974-ig a Vasipari Kutató Intézet Színkép-elemző Laboratóriumát vezette. Kiemel-kedő eredményeket ért el a vas- és acél-etalonok gyártásához szükséges homoge-nitás- és elemanalitikai vizsgálatok kifej-lesztésében. 1974–86 között a VeszprémiVegyipari Egyetem (Pannon Egyetem)Analitikai Kémia Tanszékén működő aka-démiai kutatócsoport tagjaként dolgozott.A régészeti leletek vizsgálata kutatásainakmeghatározó részét alkotta.

2006. okt. 30-án hunyt el Nyiredy Szabolcsakadémikus, a Gyógynövénykutató IntézetRt. elnök-igazgatója. A Semmelweis Orvos-

tudományi Egyetemen1975-ben kapta meggyógyszerész diplomá-ját. A SOTE Gyógysze-részeti Intézetben vég-zett munkája után 1983-tól 8 évet töltött Svájc-ban, a zürichi Gyógysze-részeti Intézetben. 1990-

ben vette át a Gyógynövénykutató Intézetvezetését. Vezetése alatt az intézet a hazaielválasztástudomány, a kromatográfia leg-eredményesebb műhelyévé vált. Öt köny-ve, huszonkét könyvfejezete több mint 130tudományos dolgozata mellett közel har-minc szabadalmát fogadták el. Számosszakmai folyóirat főszerkesztője, szerkesz-tőbizottsági tagja volt, közöttük főszer-kesztője a Journal of Planar Chromato-graphy – Modern TLC lapnak.

2006. nov. 22-én hunyt el Pillich Lajos rubin-diplomás vegyészmérnök, a Richter Ge-deon Nyrt. örökös tiszteletbeli elnöke. Pá-lyafutást Richter Gedeon alkalmazottja-ként analitikusként kezdte, majd üzemve-zetőként, 1942–1976 között műszaki igaz-gatóként dolgozott. 1990-től 1999-ig a Tár-saság elnökeként tevékenykedett. 1999-tőlhaláláig a részvénytársaság tiszteletbeli el-

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021VÉ

RTE

S AT

TILA

INO

TAL

ZRT.

VAR

GA

ED

ITN

YIR

EDY

SZA

BO

LCS

PILL

ICH

LA

JOS

TÁB

OR

OZÓ

DIÁ

KOK

KA

L

LXXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2021. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2021.01 21

nöke. Hetven éven át fáradhatatlanul mun-kálkodott a gyógyszergyár érdekében. Te-vékenysége meghatározó volt a vállalat ésa magyar gyógyszeripar fejlesztésében. Az1970-es évekre a Richter Gedeon Gyógy-szergyár nemzetközi szinten is jelentősnagyüzemmé fejlődött. Az 1990-ben újrarészvénytársasággá alakult gyár PillichLajos elnökségével sikeresen működött pi-acgazdasági körülmények között, és a ma-gyar gyógyszergyárak közül egyedül tar-totta meg önállóságát. Munkája, elfoglalt-sága mellett mindig támogatta azokat akezdeményezéseket (diáktáborok, nyárifoglalkozások), amelyek hozzájárultak afiatalok képzéséhez, oktatásához.

2006-ban hunyt el Szakács Ottó vegyész, ana-litikus, az ELTE Szervetlen és AnalitikaiKémiai Tanszékének oktatója. Meghatáro-zó része volt az egyetem műszeres anali-tikai kémiai laboratóriumának felszerelé-sében, tematikájának kidolgozásában. Azoptikai emissziós színképelemzés terüle-ten végzett kutatásokat, majd az atomab-szorpciós méréstechnikában láng- és gra-fitkemencés atomizáción alapuló módsze-reket dolgozott ki.

20 éve2001 februárjában a Magyar Mérnöki Ka-

mara Vegyészmérnöki Tagozata Péceli Bé-la-díjat alapított. Péceli Béla (1921–2000)kiemelkedő munkát végzett a korszerűhazai kőolajfeldolgozó ipar megteremté-sében, működtetésében és távlati fejlesz-tési terveinek kialakításában.

2001. április 12-én nyitották meg a RichterMúzeumot a vállalat alapításának 100. év-fordulója alkalmával rendezett ünnepség-sorozat kezdeteként.

2001. máj. 3-án adták át a Sanofi-Synthela-bóhoz (ma: Sanofi-aventis) tartozó Chinoinúj kémiai kutatási épületét. A térség leg-korszerűbb kémiai kutatási központjábanúj hatóanyagok kutatásával, preklinikaivizsgálatokkal és termékfejlesztéssel fog-lalkoznak.

2001. jún. 1-jén avatták fel KazincbarcikánMagyarország első projektfinanszírozásúipari erőművét. Az 1998-ban megalapítottprojekttársaság tagjai: a BorsodChem Erő-mű Kft., az áramszolgáltató ÉMASZ Rt.és a gázszolgáltató Mol Rt.

2001. aug. 2-án a BorsodChem Rt.-nél (Wan-hua-BorsodChem) megindították az évi 60kt kapacitású TDI-üzem (toluilén-diizoci-anát) próbaüzemét.

2001. nov. 26-án ünnepélyesen felavattákSzázhalombattán a Mol Rt. Dunai Fino-mítóban a késleltetett kokszoló üzemet. A60 milliárd forintos beruházással megva-lósított üzem jelentősen javítja az értékestermékek arányát. A késleltetett kokszo-lóeljárás az erőművekben korábban nehézfűtőolajként eltüzelt kőolajipari desztillá-ciós maradékokat alakítja át. A technoló-

gia ezekből értékes motorhajtóanyag-kom-ponenseket állít elő, melléktermékkéntgazdaságosan felhasználható petrolkokszkeletkezik.

2001. ápr. 20-án hunyt el Földiák Gábor ve-gyészmérnök az MTA Kémiai Kutatóköz-pont Izotóp- és Felületkémiai Intézeténekegykori főigazgatója, egyetemi tanár.Munkássága kiemelkedő a sugárhatás-ké-mia, sugártechnológia, izotóptechnika éspetrolkémia területén. Egyetemi előadá-sait is mind itthon, mind külföldön fentitémakörökben tartotta. Igazgatója volt aMérnöktovábbképző Intézetnek, 1983–86között művelődésügyi miniszterhelyettes.

2001. júl. 8-án hunyt el Bodor Géza vegyész-mérnök, címzetes egyetemi tanár. 40 évenát dolgozott a Műanyagipari Kutató Inté-zetben. Kutatásai a polimerek fizikai tu-lajdonságainak vizsgálatához kapcsolód-nak. Munkáiról szakcikkei mellett a „Po-limerek szerkezetvizsgálata” (1982), „Struc-tural Investigation of Polymers” (1991), va-lamint „Polimer anyagszerkezettan” (1995)könyveiben számolt be.

25 éve1996-ban a volt Peremartoni Vegyipari Vál-

lalat részterületén működő TranscenterKft. (ma: Yara Hungária Kft., a Yara Inter-national ASA, főként norvég tulajdonú

anyacég része) új nitrogénműtrágyát fej-lesztett ki, amely nem növeli a talaj nit-ráttartalmát.

1996 őszén került forgalomba a Richter Ge-deon Rt. (Richter Gedeon Nyrt.) Curiosinnevű új originális készítménye, amely fel-fekvések, fekélyek, nehezen gyógyuló se-bek hatékony gyógyszere. A szert, amely-nek feltalálói Illés Lajos és munkatársai,több országban szabadalmaztatták. Ter-mészetes eredetű hatóanyaga a hialuron-sav cinkkomplexe.

1996-ban a Taurus Gumiipari Rt. részvénye-inek 90%-át a francia Michelin vásároltameg. Budapesten a Kerepesi úti Taurus te-lephelyén (egykori Magyar Ruggyanta-árugyár) a termékek gyártása 2014-benmegszűnt. Jelenleg Nyíregyházán műkö-dik a Michelin Hungária Kft.

1996. okt. 29-én felavatták a Győrt Baumgar-tennel összekötő Magyarország–Ausztriagázvezetéket. A 117 km-es vezeték az eu-rópai gázrendszerhez kapcsolja Magyar-országot, növeli a gázellátás biztonságát.

1996. nov. 8-án átadták a Zsanai FöldalattiGáztároló első építési ütemének létesít-ményét, amely 600 millió m3 földgáz táro-lására alkalmas. A második ütemet 2009novemberében fejezték be.

1996. dec. 23-án hozták létre az Alapítvány aMagyar Peptid- és Fehérjekutatásért köz-hasznú nonprofit szervezetet.

1996-ban hunyt el Mázor László gyógysze-részdoktor, analitikus, egyetemi tanár. El-ső könyvét Plank Jenő professzorral a„Fémelemzés módszerei” címen adták ki.Az 1960-as évektől kezdődően a szervesanalitika területén folytatott kutatásokat.„Szerves kémiai analízis”, „A szerves ké-miai analízis korszerű módszerei” c. köny-vei általános szakmai elismerést nyertek.Szerkesztésében jelent meg az „Analitikaizsebkönyv”, amely négy kiadásban minda hazai, mind a külföldi kémikusok hasz-nos segítőeszközévé vált.

1996. jún. 2-án hunyt el Szabó Zoltán ve-gyészmérnök, egyetemi docens. A BMESzervetlen Kémiai Tanszékén kezdte pá-lyafutását, majd 1946-ban a Hidroxigén-gyárhoz került. 1951–1985 között a Vegy-terv főmérnökeként dolgozott. Üzemek ter-vezési munkáiban vett részt. Az egyetemioktatásban vegyipari műveleteket, terve-zési ismereteket adott elő. Több kézikönyvtársszerzője, szerkesztője volt, haláláig tag-ja a Magyar Kémikusok Lapja szerkesz-tőbizottságának.

30 éve1991. jún. 3-án jegyezték be a Pannonplast

Műanyagipari Rt.-t a cégnyilvántartásba.Első elődvállalata 1922-ban Magyar Gomb-és Műanyaggyár Rt. néven alakult. Jog-elődei voltak még: a Hungária GumigyárRt., Hungária Guttapercha és Gumigyár,végül 1958-tól a Hungária Műanyagfel-dolgozó Vállalat. (2008. január óta jogutó-da: PannErgy Nyrt.)

1991. jún. 5-én kezdte meg a termelést Száz-halombattán a Dunastyr, a polisztirolt gyár-tó magyar–olasz vegyes vállalat. A poli-sztirolgyártási licencet a Montedipe cég-től vásárolták. Az üzem termelési kapaci-tása 45 kt/év ütésálló polisztirol és 20 kt/évhabosítható polisztirol.

1991. júl. 3-án indították meg a TVK (ma:Mol Petrolkémia Zrt.) harmadik polieti-léngyárát. Az 1970 és 1986 után sorrend-ben következő új polietiléngyár kapacitása60 kt/év kis sűrűségű polietilén. A tech-nológia a BASF-től származik. Az új poli-etilén termékek optikai tulajdonságai job-bak, ami különösen a fóliagyártásnál je-lentős. Fólián kívül fröccsöntött termékekis készíthetők az új anyagból.

1991. szept. 1-jén a Reanalnál négy önálló ke-reskedelmi egység alakult, I. vegyszerbolt(belföldi finomvegyszer-ellátásra); II. di-agnosztikai bolt (diagnosztikai reagens-készletek forgalmazására); III. egyedi im-

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021

PER

EMA

RTO

N IP

AR

TELE

P

22 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

port csoport (finomvegyszerek egyediigényre történő behozatalára); IV. terme-lői áras értékesítés (nagy felhasználók-nak). 2007-ben a Reanal Zrt. megalapítottaa Reanal Laborvegyszer Kft.-t, amely tel-jes mértékben átvette a laboratóriumi vegy-szerek, segédanyagok és laboreszközök for-galmazását.

1991 szeptemberében végleg leállt a Tatabá-nyai Alumíniumkohó. Mindhárom kohó-csarnokban beszüntették a termelést.

1991. okt. 1-jén jött létre a Magyar Olaj- ésGázipari Részvénytársaság (ma Mol Nyrt.)az 1957-ben alapított Országos Kőolaj- ésGázipari Tröszt (OKGT) átalakításával. 30év alatt a Mol sikeres, integráltan működőtársasággá vált, magába foglalta a szlová-kiai Slovnaftot, és a Tiszai Vegyi Kombi-nátot. Irányítása alá került a horvát INAolajtársaság. A termékelőállítás, kereske-delem, szénhidrogén-készlet kutatás-ter-melés, töltőállomás-fejlesztés terén elérteredményei révén a közép-kelet-európaitérség egyik legjelentősebb vállalata lett.

1991. okt. 1-jétől a Budalakk Festék- és Mű-gyantagyár gyáregységei részben egysze-mélyes Kft., részben vegyesvállalat, rész-ben önálló kft. formában működnek (ösz-szesen hét kft. alakult).

1991. okt. 14-én kezdte meg a termelést aszázhalombattai Dunai Finomító 7,1 milli-árd forintért épült, 600 kt/év kapacitásúbenzinreformáló üzeme. Az Universal Oil

Products Co. (UOP) technológiával folya-matos katalizátorregenerálást megvalósí-tó, 4-es számú Reformálóüzem megindí-tása műszaki feltételt jelentett a benzinólomtartalma európai normáknak meg-felelő csökkentéséhez.

1991 októberében a BorsodChem Rt. üzembehelyezte 25 ezer tonna/év kapacitású MDI-(metilén-difenil-diizocianát) üzemét, amita Mitsui Toatsu Chemical eljárására aCHISSO Eng. közreműködésével valósítot-tak meg. A gyár a poliuretángyártás egyikalapanyagának, az izocionát-komponens-nek (MDI) három alaptípusát gyártja.

1991. nov. 15-én kezdte meg a termelést Bu-dapesten Európa egyik legmodernebb le-vegőszétválasztó üzeme, amely óránként6000 m3 cseppfolyós terméket képes előál-lítani. Az üzem tulajdonosa a Messer Hun-garogáz Kft.

1991. nov. 28-án helyezték üzembe a DorogiÉgetőmű abszorberét, ezzel a beruházásbefejeződött.

1991 decemberében a Mol Rt. Tiszai Finomító(Tifo, Tiszaújváros) területén üzembe he-lyeztek egy évi 8 kt kapacitású, nagy tisz-taságú izobutilént gyártó üzemet. (Leírá-sa: Szatmári Ede: Nagy tisztaságú izobuti-lén előállítása, MKL, 1995. 206.)

1991-ben alapították a PannonPharma Gyógy-szergyártó Kft.-t. A magyar–amerikai ve-gyesvállalat generikus gyógyszerek gyár-tásával, fejlesztésével, forgalmazásával fog-lalkozik, gyógyszervizsgálatokat, műszakielemzéseket végez. A vállalat Pécsváradonépítette fel gyógyszergyárát. A településegykor Szent István által alapított bencésmonostorának 1015-ben kelt alapítólevelehazánkban első ízben tesz említést kórház-ról, gyógyszerről, gyógyításról. Első kirá-lyunk a gyógyításhoz gyógyító szolgákat,gyógyító növényeket gondozó kertészeketés fürdőmestereket is rendelt.

1991. jún. 21-én hunyt el Kajtár Márton, azELTE Szerves Kémiai Tanszékének pro-fesszora. A hazai alkalmazott kiroptikaispektroszkópia megteremtője volt, közelszáz eredeti tudományos közleményénekkétharmada ezzel a területtel foglalko-zik.

1991. jún. 22-én hunyt el Huszár Andor ve-gyészmérnök, a Tiszai Vegyi Kombinátnyugalmazott állami díjas vezérigazgató-ja. 1964-ben került a TVK-hoz, amelynekigazgatója, majd 1979-től 1989-ig, nyugdí-jazásáig vezérigazgatója volt. Tevékenysé-ge szorosan összekapcsolódik a magyarpetrolkémiai iparral, az olefinkémiai ter-mékek előállításával, feldolgozásával, a ha-zai polietilén- és polipropilén-gyártás meg-valósításával és továbbfejlesztésével. Jelen-tős szerepe volt abban, hogy a TVK-nálnemzetközi összehasonlításban is korsze-rű, gazdaságos termelési kapacitású üze-mek jöttek létre.

1991. okt. 14-én hunyt el Székely Géza, a hol-land–magyar tulajdonú AKZO–TVK Rt.elnök-igazgatója. Kiemelkedő tevékenysé-get végzett a Chemolimpex export főosz-tályán, valamint a TVK, majd az AKZO–TVK fejlesztésében.

40 éve1981 januárjában a Tiszai Vegyi Kombinát és

a japán Sumitomo cég szerződést kötöttegy évi 40 kt kapacitású polipropilén-üzemszállítására. A sorrendben második PP-üzem 1983-ban kezdte meg a termelést azakkor egyik legkorszerűbb technológiát: aSumitomo tömbpolimerizációs eljárásátalkalmazva. Az üzemben ún. második ge-nerációs TiCl3-katalizátort használnak, apolimerizáció 100 m3-es tankreaktorbanmegy végbe.

1981 áprilisában krakkolóüzem létesítésérekötött szerződést a Dunai Kőolajipari Vál-lalat (Mol Nyrt. Dunai Finomító) és a Pro-cofrance francia cég. A fluid katalitikuskrakküzemcsoport kivitelezési munkái

decemberben indultak meg. 1984 júniusá-ban helyezték üzembe.

1981. máj. 6-án adták át a hajdúszoboszlóigáztárolót, amely 1977 és 1980 között mint-egy 770 millió Ft-os költséggel épült fel. ANagyalföldi Kőolaj- és FöldgáztermelőVállalat üzemének föld alatti tárolójábanegyszerre 200 millió köbméter földgázttartalékolhatnak.

1981. szept. 4-én hunyt el Török Ferenc, a kémi-ai tudományok doktora, az ELTE Általánosés Szervetlen Kémiai Tanszékének tanára.

50 éve1971-ben fejezték be a Magyar Viscosagyár-

ban (ma: Zoltek Zrt.) a szálképző üzembővítését évi 1500 tonna Danamid selyemgyártására. Ugyanebben az évben szün-tették be az 1948 óta gyártott viszkózszi-vacs termelést.

1971. okt. 28-án helyezték üzembe a TVK-nálaz ország első polietiléngyárát. Az akkor24 kt/év kapacitású, ICI-technológiávalműködő üzem kis sűrűségű PE-t állítottelő, amelyet legnagyobbrészt fóliagyártás-ra használtak. Az üzemet 55 kt/év kapaci-tásúra bővítették.

1971. jan. 30-án hunyt el Jámbor Béla ve-gyészmérnök, akadémikus, a híradástech-nikai és vákuumtechnikai ipar kimagaslóképviselője. Az Országos Műszaki Fejlesz-tési Bizottság alapító tagja volt.

1971. júl. 1-jén hunyt el Vargha László Kos-suth-díjas vegyész, akadémikus, egyetemitanár, a Gyógyszerkutató Intézet igazga-tója. A citosztatikus szerek, nyugtató ha-tású vegyületek és a hormonhatású gyógy-szerek szintézise terén ért el kimagaslóeredményeket. Az 1931–32-es tanévben aszegedi Ferenc József Tudományegyetemorvos-kémiai tanszékén Szent-Györgyi Al-bert munkatársaként kémiai szintézisseligazolta azt a feltételezést, hogy a papri-kából izolált „hexuronsav” azonos a rég-óta keresett C-vitaminnal.

1971. aug. 10-én hunyt el Bartha Lajos ve-gyészmérnök, a hazai timföldipar egyikmegalapítója. A Mosonmagyaróvári Tim-földgyárnak 1934-től főmérnöke, 1941–54között igazgatója volt. Irányítása alatt kez-dődött meg az Almásfüzitői Timföldgyárlétesítése is.

1971. október 24-én hunyt el Kőnig RezsőKossuth-díjas vegyészmérnök, a Chinoingyár volt főmérnöke, majd vezérigazgató-ja. Tevékenysége jelentős a magyar gyógy-szeripar történetében. Nevéhez fűződik azUltraseptyl világszabadalma.

60 éve1961. máj. 15–17. között tartották műanya-

gokkal foglalkozó hazai szakembereink el-ső átfogó tanácskozásukat műanyagipa-runk helyzetéről és a kapcsolódó tudomá-nyos kutatásokról.

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021

DU

NA

I FIN

OM

ÍTÓ

, RÉS

ZLET

LXXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2021. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2021.01 23

1961-ben kezdődött meg a Dunai KőolajipariVállalat építése.

1961-ben a NIM Nehézvegyipari Főosztályaés a Nehézvegyipari Kutató Intézet meg-kezdték a szervezett korrózióvédelem ki-építését a Vegyipari Üzemi Korróziós Szer-vezet (Vekor) létrehozásával.

1961-ben Gerecs Árpád akadémikus profesz-szor vezetésével Múzeumi Bizottság ala-kult a Magyar Vegyészeti Múzeum létesí-tésével, gyűjtőmunkájával kapcsolatos szak-mai kérdések koordinálására. A múzeumtöbb szervezeti átalakulás után 2009. jan.1-je óta a Magyar Műszaki és Közlekedé-si Múzeum Vegyészeti Múzeumaként mű-ködik.

70 éve1951 márciusában a Népgazdasági Tanács el-

rendelte a szolnoki Tiszamenti Vegyimű-

vek létesítését. A vállalat neve ma, tulaj-donosváltozás után: Bige Holding Kft.

1951 áprilisában kezdték el a Hajdúsági Gyógy-szergyár építését. 1960-ban egyesült a Deb-receni Gyógyszergyárral, Biogal néven.1995-ben az izraeli Teva Gyógyszergyármegvásárolta a Biogalt, jelenleg Teva Ma-gyarország Zrt.-ként működik.

1951. ápr. 1-jén hozták létre az AutokémiaVállalatot gumihulladék feldolgozása éshasznosítása, valamint gumitartósító sze-rek gyártása céljából. A vállalatból fejlő-dött ki a jól ismert Palma Gumigyár, amely1963-ban beolvadt az Országos GumiipariVállalatba.

1951-ben a Magyar Lakkfestékipari Vállalat(1968-tól Budalakk) megkezdte a novola-kok (hőre nem keményedő fenoplasztok)gyártását.

1951-ben a Kőbányai Gyógyszerárugyár (ma:Richter Gedeon Nyrt.) Chemia I. üzemé-ben megkezdődött a Veronal gyártása.

1951-ben fedezték fel a nagylengyeli kőolaj-lelőhelyeket.

1951-ben alapította Varga József (1891–1956)a Nagynyomású Kísérleti Intézetet, amely1980-ban Magyar Szénhidrogénipari Ku-tató Fejlesztő Intézet, 1983-ban Nitroil Ve-gyipari Termelő-Fejlesztő Közös Vállalat,majd Rt. néven működött. 1999-ben ame-rikai tulajdonba került, elnevezése: Hunts-man Corp. Hungary Vegyipari Termelő-Fejlesztő Zrt.

1951. szept. 9-én tették közzé az 1951. évi 25.számú törvényerejű rendeletet, amely ki-mondja, hogy a Budapesti Műszaki Egye-tem Veszprémben létesített Nehézvegyi-

pari Kara kiválik a BME szervezetéből ésVeszprémi Vegyipari Egyetem elnevezés-sel önálló egyetemként folytatja működé-sét. 1990-től Veszprémi Egyetem, 2006-tólPannon Egyetem néven a közép-dunántúlirégió meghatározó felsőoktatási intézmé-nye.

1951 végén a Budapesti Kénsavgyárban (Kénutca) megkezdték a szemcsézett szuper-foszfát műtrágya gyártását. 1990-ben akénsavgyártás leállt, majd a kapcsolódótermékek gyártása is megszűnt.

75 éve1946. márc. 16-án hunyt el Száhlender Lajos

gyógyszerész, egyetemi tanár, lapszerkesz-tő. Than Károly mellett volt tanársegédés Winkler Lajosnál asszisztens. Élelmi-szerkémiai vizsgálatokat dolgozott ki. Az1940-ben megjelenő Kémikusok Lapjánakfőszerkesztője, a Természettudományi Tár-sulat vezetőségi tagja volt.

1946. júl. 19-én hunyt el Széll László Mór ag-rárvegyész, a debreceni Gazdasági Tanin-tézetnél a kémia, borászat, természettanés mezőgazdasági technológia tanára. Ta-nulmányaival a mezőgazdasági kémiai tech-nológia fejlődését segítette elő.

80 éve1941. ápr. 7-én alapították a Magyar Viscosa-

gyár Rt.-t. 1943-tól viszkóz termékeket, kü-lönféle akrilszálakat állított elő. A rend-szerváltozás után 1995-ben a vállalatot aZoltek Comp. vásárolta meg. 1997-től avállalat neve Zoltek Zrt., az akrilszálakonkívüli termékek gyártását leállították ésmegkezdték a szénszáltextilek feldolgozá-sát.

1941. jún. 11-én a gumiipar nyersanyagszük-ségletének fedezésére a Ruggyantaárugyárés a Péti Nitrogénművek közös vállalkozá-sában (jelentős állami támogatással) meg-alakult a Magyar Vegyiművek Rt., amelyévi 600 t BUNA-S és BUNA-N típusú mű-gumi előállítására alkalmas ipartelep lé-tesítését határozta el Rákoskeresztúr ha-tárában. A gyár 1944-ben felépült, de aháborús események (és a feltételezhető hi-bás tervezés) miatt nem lépett termelés-be. A háború után termelőberendezéseitaz azonos nevű államosított vállalat hasz-nálta különféle szerves vegyipari termé-kek (színezékek, műanyaglágyítók) gyár-tására. 1956-tól az 1980-as évekig összevo-nások, bővítések után Egyesült Vegyimű-vek néven működött, 1992-ben részvény-társasággá alakult, amely 1999-ben meg-vásárolta a „Caola” márkanevet. 2006-tóla társaság cégneve: EVM Háztartásvegy-ipari és Kozmetikai Zrt. volt, amely a ter-melést 2014-ben beszüntette, ismert ter-mékeinek gyártási jogát eladta.

1941. márc. 3-án hunyt el Bugarszky Istvánvegyész, akadémikus, a budapesti tudo-

mányegyetem Vegytani Tanszékének ve-zetője. Reakciókinetikai kutatásai és fe-hérjevizsgálatai jelentősek.

1941. ápr. 7-én hunyt el Finkey József akadé-mikus, műegyetemi tanár. A szén- és érc-előkészítés tudományos vizsgálatával fog-lalkozott. Kidolgozta a mechanikai nedveselőkészítés rendszeres elméletét.

1941. szept. 7-én hunyt el Pfeifer Ignác ve-gyészmérnök, a Műegyetem Kémiai Tech-nológiai Tanszékének 1912–1922 közöttprofesszora. 1922-től az Egyesült Izzó ku-tatólaboratóriumát vezette. Jelentős mun-kát végzett a világítástechnikai, víztech-nológiai és energetikai kutatásban. Kidol-gozta a kazántápvizek lágyítására szolgá-ló mész-szódás eljárást. Újjászervezte aMagyar Kémikusok Egyesületét, melynekhaláláig elnöke volt. Wartha Vince elő-adásai alapján összeállította az első ma-gyar „Kémiai technológia” egyetemi tan-könyvet.

1941 végén hunyt el Götz Irén Júlia kémikus,az első magyar női egyetemi tanár. Ve-gyészdoktori dolgozatában (ő volt a har-madik női vegyészdoktor) a rádiumema-náció meghatározásának kérdésével fog-lalkozott.

90 éve

1931-ben fejlesztette ki Kabay János (1896–1936) morfinelőállítási eljárását. Az ún.

„száraz eljárás” nyersanyagként szárazmákszalmát (gubót és alatta néhány cm szá-rat) dolgozott fel. A kép a Vegyészeti Mú-zeumban kiállított makettről készült.

1931-ben kezdték meg a hazai fenoplasztprésporok és műgyanták előállítását azIsola Művek Rt.-nél Balló Rudolf irányí-tásával. Ugyanebben az évben a Kábel- ésMűgyantagyár is saját műgyanta és prés-por alapanyagból állított elő műanyag ter-mékeket.

1931-ben indult meg a Hungária Vegyiművek-nél (a Budapesti Vegyiművek egyik előd-vállalata) a vegytiszta kénsav előállítása.

1931 májusában kezdték el a Péti NitrogénMűtrágyagyár Rt. gépi berendezéseinekmegrendelését.

1931. márc. 2-án halt meg Klupathy Jenő fi-zikus, akadémikus, a budapesti tudomány-egyetem tanára, a Gyakorlati Fizikai Inté-zet első igazgatója. Folyadékok fizikai ké-miájával foglalkozott.

1931. aug. 7-én született Halmos Miklós ve-gyész, 1967-től a szegedi egyetemen tan-

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021TV

M 1

.SZ.

KÉN

SAVG

YÁR

ÉPÍ

TÉSE

MO

RFI

NG

YÁR

TÁS,

MA

KET

T

székvezető. Szerkesztője volt a szegedi Ac-ta Physica et. Chemica c. folyóiratnak.

100 éve1921. máj. 10-én szerződést írtak alá az Ipari

Robbanóanyag Rt. (a Peremartoni Vegyi-pari Vállalat jogelődje) létesítéséről.

1921. aug. 29-én hozták létre a Magyar Lőpor-gyárüzemi Rt.-t. Ez az időpont jelenti aNitrokémia Ipartelepek működésének kez-detét is.

1921-ben kezdte meg a Magyar Mezőgazda-sági Vegyipari Rt. az ország első tornyoselnyelető-rendszeren alapuló kénsavgyá-rának beruházását Mosonmagyaróvárott.Bár a vállalkozás jól indult, az állami tu-lajdon nagy részaránya, a bankok csekélyérdekeltsége és a Hungária Műtrágya-,Kénsav- és Vegyipar Rt. erős konkurenciá-ja miatt az üzem rövidesen csődbe jutott.

1921-ben a Ganz Villamossági Rt. gyárában(még import alapanyagból) elkészítettékaz első hazai gyártású szigetelő idomtes-teket.

1921-ben a Fővárosi Gázművekben megkezd-ték a cseppfolyós ammónia üzem építé-sét. Ezzel függetlenítették a hazai hűtő-ipart a külföldi ammóniapiactól.

110 éve1911. febr. 16-án jegyezték be a védjegylajst-

romba a Chinoin jogelődjének, az „Alka”Vegyészeti Gyárnak első saját készítmé-nyét a „Yohimbin Kincsem” állatgyógyá-szati terméket.

1911-ben indult meg a gépzsírgyártás a Lar-dolin (később Budapesti Gépzsírgyár) Rá-kosfalván felépített üzemében.

1911. jún. 1-jén halt meg Kalecsinszky Sán-dor vegyész, akadémikus, a Magyar Ké-mikusok Egyesületének első alelnöke. Kü-lönös érdemeket szerzett hazánk termé-szeti kincseinek feltárásában. A FöldtaniIntézet vegyészeként főként kőszén vizs-gálatokat végzett.

1911. aug. 23-án született Beke Dénes Kos-suth-díjas vegyészmérnök, számos szinte-tikus gyógyszer (szulfonamidok, hormon-készítmények) kidolgozója. 1949-ben meg-szervezte a Szerves Vegyipari Kutató Inté-zetet, majd 1950-től a Gyógyszeripari Ku-tató Intézet igazgatója volt. 1956-tól a BMESzerves Kémiai Tanszékét vezette.

1911. okt. 13-án született Purman Jenő vegyész-mérnök, petrolkémikus. Üzemmérnök volta bázakerettyei első gazolintelepen, ő ter-vezte a lovászi kompresszorállomást. 1951-ben a Budafoki Kőolajtermelő Vállalatnálműszaki igazgató lett, majd a NehézipariMinisztérium Szerves Vegyipari Főosztá-lyának vezetője, később a GyógyszeripariTröszt első vezérigazgatója, a Gyógyszer-ipari Egyesülés első elnöke.

1911. nov. 29-én született Molnár Béla, Kos-suth-díjas kutatóvegyész. Legjelentősebb

eredményei: a kalcium-glukonát fermen-tatív előállítása, a Heparin előállításávalkapcsolatos kutatások irányítása és gyár-tásának üzemi megszervezése, a Neoper-hepar előállítása, valamint a B12 gyártásá-nak nagyipari megoldása.

120 éve1901-ben Richter Gedeon az Üllői úti Sas

Gyógyszertárában Magyarországon első-

ként kezdte meg, főként állati szervekbőlkészült organoterápiás készítmények elő-állítását. A Sas Gyógyszertárból fejlődöttki 1907-től a kőbányai telephelyen a Rich-ter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.

1901-ben nyerte el a Műegyetem a doktori címadományozásának jogát.

1901. febr. 6-án született Csűrös Zoltán Kos-suth-díjas szerves kémikus, a BudapestiMűszaki Egyetem Szerves Kémiai Tech-nológiai Tanszékének első professzora, azMTA tagja. Szerves kémiával, technológi-ával, szénhidrátok szerkezetkutatásával,heterogén katalízissel, foszgén-kémiával,műanyagok kémiájával foglalkozott.

1901. ápr. 20-án született Szebellédy László abudapesti tudományegyetem Szervetlenés Analitikai Kémiai Tanszékének vezető-je. Kutatásai során kidolgozta a coulomb-metriás analitikai eljárás fizikai kémiaialapelveit.

125 éve1896. máj. 2-án nyitotta meg Ferenc József a

millenniumi ünnepségsorozat ezredévesországos kiállítását. A kiállítás „XVIII. cso-portjában” sor került a vegyészeti iparibemutatására is.

1896. jún. 21-én született Albert János Kos-suth-díjas vegyészmérnök. Fő kutatási te-rülete a durvakerámiai technológia, a híra-dástechnikai kerámiai anyagok hazai gyár-tásának megvalósítása, a perlitalapú, nagyhőállóságú anyagok előállítása.

1896. júl. 21-én született Schlattner Jenő Kos-suth-díjas gépészmérnök. Nevéhez fűző-dik a magyar barnakőszén-lepárlás kifej-lesztése. 1933-ban tervei és szabadalmaalapján építették az első komplex barnakő-szénlepárló telepet Dorogon. Speciális kok-szolókemencét tervezett. A lepárlóüzemterületén ma a Richter Gedeon Nyrt. Do-rogi Gyáregysége működik.

1896. nov. 8-án született Bereczky Endre ve-gyészmérnök, Kossuth-díjas egyetemi ta-nár. Csehszlovákiai és magyar cementgyá-rakban dolgozott, majd a Veszprémi Ve-gyipari Egyetem Szilikátkémiai Tanszéké-nek tanszékvezető tanára lett. Az automa-tikus aknakemencékben végbemenő égé-si folyamatokkal, a klinker-visszavezetéseségetési módszerrel, a transzportlandce-ment gyártásával, klinkerásványtani vizs-gálatokkal foglalkozott.

1896. dec. 27-én született Kabay János gyógy-szervegyész, a magyar morfingyártás út-törője. Módszert dolgozott ki a morfin elő-állítására száraz, csépelt mákszalmából.

1896-ban született Braun Géza vegyészmér-nök, egyetemi tanár. Zemplén Géza mel-lett volt adjunktus. Rockefeller-ösztöndíjasvolt a chicagói egyetemen, majd egyetemitanár a Harvard Egyetemen. A szívgyógy-szer-alapanyagok kutatása foglalkoztatta.

130 éve1891 őszén helyezték üzembe a Magyar Ál-

talános Kénsav-, Műtrágya- és VegyiparRt. (a Budapesti Vegyiművek jogelődje) Kénutcai telepén a piritalapú ólomkamrás kén-savgyárat.

1891-ben hozták létre Surányban a MagyarRobbanóanyaggyár Rt.-t. Ez volt a pozsonyiNobel-féle gyár után a második legna-gyobb robbanóanyaggyárunk.

1891. febr. 8-án született Varga József vegyész-mérnök, a budapesti Műegyetem KémiaiTechnológia Tanszékének vezetője, aka-démikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár.1939–1943 között ipari, kereskedelmi ésközlekedési miniszter. 1951-ben megalapí-totta a Nagynyomású Kísérleti Intézetet,melynek első igazgatója volt. 1952-től aVeszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj-és Széntechnológia Tanszékét vezette. Leg-jelentősebb eredményei a műbenzinek ésmotorhajtóanyagok előállításához fűződ-nek. Eleinte főként kőszenek lepárlási ter-mékeinek nagy nyomású hidrogénezésé-vel foglalkozott. Ezen a téren nemzetközi-leg elismert felfedezése az ún. kénhidro-gén-effektus (Varga-effektus) megállapí-tása. A II. világháború után a nagy asz-

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021

SAS

PATI

KA

24 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

SCH

LATT

NER

-KEM

ENC

E, M

AK

ETT

LXXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ● 2021. JANUÁR ● DOI: 10.24364/MKL.2021.01 25

falttartalmú ásványolajok és kátrányokközépnyomású hidrogénezésére dolgoztaki a nevéhez fűződő hidrokrakk-eljárást.

1891. júl. 13-án született Pacsu Jenő vegyész,egyetemi tanár. 1930-ban áttelepült az USA-ba. A Princetoni Egyetemen a szerves ké-mia előadója. 1947-től az egyetem nyilvá-nos, rendes tanára lett. Tudományos tevé-kenysége szénhidrát- és textilkémiai ku-tatásokra terjedt ki.

140 éve1881-ben adták ki az első ipartámogató tör-

vényt, amely megnyitotta a magyar gyár-ipar számára a mind kedvezőbbé váló fel-tételek alapján a fejlődés lehetőségét.

1881-ben alakult meg Liptó-Újváron, a Vágmellett Haasz Adolf tanningyára, az elsőcserzőanyaggyártó nagyüzem Magyaror-szágon.

1881-ben Liebermann Leó megbízást kapottaz országos Chemiai Intézet őse, a „Bor-vizsgáló Állomás” létrehozására. Az intéz-ményt a Múzeum körúton, az egykori Ku-newalder-féle terményházban rendeztékbe.

1881. márc. 20-án halt meg Tarczy Lajos, apápai református főiskola tanára. 1838-bankiadott fizikakönyvének első fejezete lé-nyegében az első magyar nyelvű kémia-tankönyv.

1881. dec. 16-án született Rex Sándor kémi-kus, a Budapesti Tudományegyetem III.sz. kémiai intézetének tanára. „Kísérletikémia” c. tankönyvét generációk használ-ták. 1921-ben Debrecenben öccsével gyógy-szergyárat alapított, amelynek 1935-benbekövetkezett haláláig igazgatója volt. (Akésőbb Debreceni Gyógyszergyár nevet vi-selő gyár beolvadt a Biogalba, ma: TevaGyógyszergyár).

150 éve1871. febr. 1-jén alapította a Patzenhofer, Berg

& Co. vállalkozás a legrégebbi magyar cu-korgyárat, az Ácsi Cukorgyárat. A gyár 130éves működése során névváltozásokon, át-szervezéseken, államosításon ment át, majd2001-ben beszüntette a termelést.

1871-ben alapították Nagyszebenben az ElsőErdélyi Stearingyertya Gyár Rt.-t, amelyaz első olyan magyar háztartásvegyipariüzem volt, amely részvénytársasági for-mában működött.

1871-ben fejeződött be az 1868-ban megkez-dett új bölcsészkari vegytani intézet épí-tése. A régi füvészkert helyén, a mai Tre-fort kertben épült fel Than Károly pro-fesszor elgondolása szerint az a modernkémiai épület, amely sokáig mintául szol-gált az egyetemi kémiaoktatás épületei szá-mára.

1871-től jelenik meg a „Földtani Közlöny” aMagyarhoni Földtani Társulat kiadásá-ban.

1871. máj. 20-án született Baintner Ferencélelmiszervegyész, agrármérnök, borász.A Magyaróvári Gazdasági Akadémián ta-nított, később Kolozsváron a Vegykísérle-ti Tanszéken dolgozott, majd a kolozsváriVegyvizsáló Állomás igazgatója lett. A tej-vizsgálat, borászat és szeszgyártás terüle-tén végzett vizsgálatokat.

175 éve1846-ban A Műszaki Egyetem elődje, a Jó-

zsef Ipartanoda megkezdte működését amai Egyetem téren. 1850-ben hozzácsatol-ták az 1782-ben alapított mérnöki intéze-tet, az Institutum Geometricumot. 1856-tól Császári és Királyi József Politechni-kum néven működött 1871-ig, amikor egye-temi rangot nyert. Az első mérnöki rend-tartás még az Institutum Geometricum-ban született, amely megköveteli a szak-képzettséget és kimondja: „Az 1782. szep-tember 19-én kibocsátott, 6548. számúrendelkezés értelmében csak a vizsgát tettés eredménnyel végzett mérnökök alkal-mazhatók megyei vagy kincstári mérnökibeosztásban, így a már vizsgázott és en-gedélyezett működéssel rendelkező mér-nökök jegyzékét az érintett rendelkezésre

való hivatkozással azzal a kiegészítésselközöljük, hogy ha valahol ilyen ügyben in-tézkednek, értesítésünknek megfelelőenjárjanak el. Buda, 1789. március 26-án.”

1846-ban kezdett termelni a Drasche-féleTéglagyár Kőbányán. A gyárat az 1838-asnagy pesti árvíz után Pest város felkéréséreDrasche Henrik alapította. 1908-ig kizáró-lag téglát, tetőcserepet és keramit útbur-koló kockákat gyártottak. A társulat fa-jansz- és porcelángyárát 1908-ban hoztalétre, tervezőműhelye több keramikusnakis lehetőséget biztosított. Klagenfurti szá-műzetéséből való hazatérése után egy ide-ig Görgei Artúr 1848/49-es honvédtábor-nok kémiai ismereteit kamatoztatva veze-tőként dolgozott a gyárban. Tevékenysé-géért 2018-ban a kőbányai önkormányzatposztumusz díszpolgári címmel tüntetteki.

1846-ban megalakult Pesten Kölle Károly „El-ső magyar ruganymézga-gyár”-a. Ebbőlés Schottola Ernő 1882-ben alapított üze-méből jött létre 1890-ben a Magyar Rug-gyantaárugyár (később Taurus, majd Mi-chelin).

200 éve1821. febr. 1-jén hunyt el Jónás József bánya-

mérnök, geológus, a Magyar Nemzeti Mú-zeum természetrajz osztályának őre. Mun-kái, publikációi, utazásai (Selmecbánya,Szomolnok, Nagybánya, Kapnikbánya) azércbányászathoz, bányaműveléshez kap-csolódnak.

1821. máj.14-én született Zsigmondy Vilmosbányamérnök, az MTA levelező tagja. Ta-nulmányait a selmecbányai Bányászati ésErdészeti Akadémián végezte. 1843-banállami szolgálatba lépett. 1846-ban a Sza-badalmazott Osztrák Államvasúttársaságbányamérnöke, s ott Szlávy Józseffel együtta szabadságharc alatt a resicai vas- ésacélművek üzemét teljesen átállították ahonvédség felfegyverzéséhez szükségesfegyver- és lőszeranyag gyártására. EzértOlmütz várában rabságot szenvedett, ahon-nan 1850-ben szabadult. Elsősorban sike-res artézi kútfúrásai tették ismertté. 1865-ben a harkányi, 1866–67-ben a margitszi-geti, majd a lipiki és alcsúti fúrásokat ve-zette. 1868-ban kezdte meg a városligetikút fúrását, melynek további munkálatait1876-ban unokaöccsének, Zsigmondy Bé-lának adta át. Az elkészült kút 970 m mély-ségű és 74 °C-os termálvizet szolgáltatott.Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrá-sokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel.Fúrásainak földtani és hidrológiai tanul-ságairól értékes tanulmányokban számoltbe a Földtani és Természettudományi Köz-lönyben és a Bányászati és Kohászati La-pokban. A magyarországi geotermikus ku-tatások úttörője volt.

1821. szept. 26-án született Hantken Miksageológus és paleontológus, egyetemi ta-nár, az MTA tagja. Bécsben és Selmecbá-nyán tanult. 1846–49-ben több bányábanbányatiszt. 1849–50-ben Bécsben analiti-kai, kémiai tanulmányokat folytatott, majda dorogi szénbányánál dolgozott. 1858-ban Pesten őslénytani kutatásokat vég-zett. 1861–67-ben a pesti Kereskedelmi Aka-démia tanára, 1866-tól az MNM ásvány-és őslénytárának őre. 1869-ben megszer-vezte a Földtani Intézetet, amelynek 1870-től igazgatója. 1876-ban a pesti egyetemenmagántanári képesítést szerzett. 1882-től

haláláig egyetemitanár a paleonto-lógiai tanszéken.A magyarországikőszéntelepekrőlaz első gyakorlatiszempontból is je-lentős összefoglalóismertetést ő ké-szítette. Tiszteleté-

re a Magyarhoni Földtani Társulat 1963-banháromévenként kiosztásra kerülő Hant-ken Miksa-emlékérmet alapított. ���

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2021

HA

NTK

EN M

IKSA

ELSŐ

MÉR

NÖ

KI R

END

TAR

TÁS