· Web viewA tantárgy célja, hogy a hallgatók tisztába jöjjenek a civil szféra társadalomban betöltött szerepével, megértsék azok működését és társadalmi beágyazottságát,

Tantárgyi tematikák a Politikatudományi Intézet által meghirdetett alternatív tárgyakról

2017-18 I. félév

Tantárgy neve Az európai civilizáció demográfiai zsákutcájaKépzés- tagozat: nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pokol Béla egyetemi tanárSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: -Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?

Nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés2. hét: Osvald Spengler és a „A Nyugat alkonya”3. hét: 2. Szlovákia, Csehország születési statisztikái4. hét: Magyarország és Románia születési statisztikái5. hét: A cigányság létszáma a közép-kelet-európai

országokban6. hét: A cigányság születési statisztikái a közép-kelet-

európai országokban7. hét: Európai országok demográfiai kilátásai 2050-ben8. hét: Nyugat-Európa iszlámosodása9. hét: Nyugat-Európa iszlámosodása és demográfiai

átrendeződése10. hét: A muszlim lakosság párhuzamos társadalmai a

nyugat-európai országokban11. hét: A migrációs szivattyú12. hét: A Közép-kelet-európai országok demográfiai

összeroppanásának veszélyei13. hét: Összefoglalás

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok

Kötelező és ajánlott irodalom:

Tananyag: Pokol Béla: Európa végnapjai. A demográfiai összeroppanás következményei. Kairosz Kiadó. 2011.

SzakirodalomBarany, Zoltán: The East European Gypsies: Regime Change, Marginality and Ethnopolitics. Cambridge Univ. Press. 2002.Bernát Anikó (2005): A magyarországi cigányság helyzete közép-kelet-európai összehasonlításban. In. Kolosi/Tóth I- Gy./Vukovich (szerk.): Társadalmi riport 2006. TARKI. Budapest. 2005. 121-122. p.Pongrácz Tibornál/S. Molnár Edit (1997): A gyerekvállalási magatartás alakulása. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete 1997. 4-12.p.Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái. Európa Kiadó. Budapest. 2005.

Vizsgakövetelmények:

1. Spengler főbb megállapításai2. Románia demográfiai problémái3. Bulgária demográfiai problémái4. Szlovákia demográfiai problémái5. Csehország demográfiai problémái6. Magyarország demográfiai problémái7. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Romániában8. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Bulgáriában9. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Lengyelországban10. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Szlovákiában11. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Magyarországon12. Az iszlámosodás politikai feszültségei Hollandiában13. Az iszlámosodás politikai feszültségei Franciaországban14. Az iszlámosodás politikai feszültségei Németországban

Egyebek: -

Tantárgy neve A szinguralitás küszöbén – a társadalom értelmi struktúrái és a mesterséges intelligencia

Képzés- tagozat: nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pokol Béla egyetemi tanárSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


Nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés2. hét: Ray Kurzweil a mesterséges intelligencia

társadalmat átalakító hatásairól I.3. hét: Ray Kurzweil a mesterséges intelligencia

társadalmat átalakító hatásairól II.4. hét: Ray Kurzweil a mesterséges intelligencia

társadalmat átalakító hatásairól III.5. hét: Luhmann a társadalom értelmi struktúráiról és a

gépi értelem problémája6. hét: A szocionika mint a szociológia és az információs

technológia összekacsolódását kutató új tudományterület

7. hét: A bio-, nano,- és robottechnológia összekapcsolódott hatásainak szociológiai elemzése I.

8. hét: A bio-, nano,- és robottechnológia összekapcsolódott hatásainak szociológiai elemzése II.

9. hét: A bio-, nano,- és robottechnológia összekapcsolódott hatásainak szociológiai elemzése III.

10. hét: Európa perspektivikus jövője: demográfiai összeomlás és iszlámosodás a mindennapokban versus a mesterséges intelligencia hatásai az elitkörökben I.

11. hét: Európa perspektivikus jövője: demográfiai összeomlás és iszlámosodás a mindennapokban versus a mesterséges intelligencia hatásai az elitkörökben II.

12. hét: Európa perspektivikus jövője: demográfiai összeomlás és iszlámosodás a mindennapokban

versus a mesterséges intelligencia hatásai az elitkörökben III.

13. hét: KonzultációTananyag: Ray Kurzweil: A szinguraritás küszöbén. Ad Astra

Kiadó.; Pokol Béla: A luhmani társadalmi értelem és a mesterséges intelligencia átformáló hatásai. Jogelméleti Szemle 2016/2. sz.


Florian Muhle: „Are you human?” Plädoyer für eine kommunikationstheoretischen Fundierung interpretativer Forschung an den Grenzen des Sozialen. Qualitative Sozialforschung. 2016 No. 1.

Egyéb -

Tantárgy neve World PoliticsKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Málik József Zoltán mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


angol nyelvtudás

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium? Előadások tematikája:

1. hét: Introduction2. hét: Historical Context of International Politics3. hét: Introducing International Politics as Academic

Subject 14. hét: Introducing International Politics as Academic

Subject 25. hét: Seminar 1: Case Studies for Basic Concepts6. hét: Consultation7. hét: The mainstream 1: The Strands of Liberalism8. hét: The mainstream 2: The Strands of Realism9. hét: Seminar 2: Case Studies for Conflicts in

International Politics10. hét: Beyond the ”Mainstream”: Critical Views 111. hét: Beyond the ”Mainstream”: Critical Views 212. hét: Seminar 3: Case Studies for Global Issues13. hét: Final Examination

Tananyag: About the whole stuff emerging in the course the two below lecture notes give a review (access: http://malikdolgozat.uw.hu/wp.html): Málik, J.Z.: Essentials of World Politics.

Budapest: ELTE, 2015. Málik, J.Z.: Cases in World Politics. Budapest:

ELTE, 2015.Kötelező és ajánlott irodalom:

Baylis, J.–Smith, S.: The Globalization of World Politics. Oxford University Press, 2001.

Jackson, R.–Sorensen, G.: Introduction to International Relations. Theories and Approaches. Oxford University Press, 2003.

Viotti, P.–Kauppi, M.: International Relations Theory. Longman, 2012.

Vizsgakövetelmén During the semester student has to write an

http://malikdolgozat.uw.hu/wp.html

yek: essay about one of the questions for discussion. The questions will be given at the beginning of the semester, and student should choose one of them after Seminar 1 and work it out.

Egyebek: -

Tantárgy neve Political Game TheoryKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Málik József ZoltánSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


angol nyelvtudás


nem

Előadások tematikája: 14. hét: Bevezető15. hét: Game Theory as a method to explore social

situations16. hét: Games and Decisions17. hét: How to decide in games?18. hét: The Types of Players 19. hét: How to Solve Games?20. hét: Solving a game in mixed strategies21. hét: Conflicts22. hét: Intensive conflicts as zero-sum games23. hét: Coordination Mechanisms24. hét: Cooperative Games25. hét: Negotiations26. hét: Final exam

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben.


At the end of the course i) the student should be able to formalize a strategic situation as a well-defined game; ii) choose appropriately from a basic kit of analytic tools, called solution concepts, to analyze and solve a wide variety of games and applications; iii) understand the assumptions underlying these concepts, as well as their strengths and limitations; iv) students should be able to think strategically and recognize a strategic interaction in real life situations. They should be able to formalize the situation, frame it in terms of the analytical tools discussed, and understand the strategies followed by the protagonists of such interaction.


The Goal of the Course: At the end of the course i) the student should be able to formalize a strategic situation as a well-defined game; ii) choose appropriately from a basic kit of analytic tools, called solution concepts, to analyze and solve a wide variety of games and applications; iii) understand the assumptions underlying these concepts, as well as their strengths and limitations; iv) students should be able to think strategically and recognize a strategic interaction in real life situations. They should be able to formalize the situation, frame it in terms of the analytical tools discussed, and understand the strategies followed by the protagonists of such interaction.

Egyebek: -

Tantárgy neve A modern Irán problémáiKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Ablaka Gergely (tanársegéd)Számonkérési forma:

Írásbeli számonkérés (teszt vagy házi dolgozat)

Erős előfeltétel: Angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezető: Irán földrajzi adottságai és történelmi,

kulturális, nemzetiségi, vallási sajátosságai. Az ország helye és szerepe a világpolitikában.

2. hét: Történelmi felvezető: Az alkotmányos forradalomtól (1906-1911) az iráni iszlám forradalomig (1978-1979). Az iszlám köztársaság három évtizedes története.

3. hét: Az iráni politikai rendszer kettőssége: A Khomeini féle „iszlám kormányzás” a gyakorlatban. A demokrácia és diktatúra évszázados küzdelme, s szembenállása napjainkban.

4. hét: A tradicionalizmus és a modernizáció ellentéte: A társadalom szekularizálódása, modernizálódása, a hagyományos keretek továbbélése közepette.

5. hét: Forradalmi idealizmus vs. realista pragmatizmus:

Civilizációk harca, vagy civilizációk közötti párbeszéd? Az iráni külpolitika főbb aspektusai, eszközei, faktorai.

6. hét: A „Nagy Sátán” és az „Törvényen kívüli” kapcsolata: Irán és az USA szembenállásának mozgatórugói. Lehetséges-e a bizalmatlanságon túllépni?

7. hét: Nukleáris deviancia vagy elidegeníthetetlen jog: A nukleáris program mögött álló motivációk. Vajon tagja lesz-e Irán az atomklubnak?

8. hét: Irán és a változó regionális erőtér: Az afganisztáni és iraki instabilitás, illetve az arab tavasz eredményezte stratégiai kihívások.: előnyök és lehetőségek, fenyegetések és problémák.

9. hét: Irán a világpolitikában: Az iszlám köztársaság kapcsolati hálója és politikája Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Viszonya a nagyhatalmakhoz és a feltörekvő országokhoz.

10. hét: A járadékgazdaság problémái: Az olajipar szerepe az iráni gazdaságban, illetve Irán szerepe a regionális, közép-ázsiai csővezetékjátszmában.

11. hét: A politikai és társadalmi folyamatok: Vajon lehetséges-e a rendszerváltás, s mi lesz a forradalom gyermekeivel? Nemek és generációk harca az iszlám köztársaságban.

12. hét: Irán a XXI. században: A globalizáció kihívásai, valamint az átalakuló világrendben betöltött szerep kérdése. Lehetséges-e forgatókönyveket felvázolni?

13. hét: Beszámoló – írásbeli vizsga.Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Kötelező olvasmány John Farndon: Merre tart Irán? Félelmek és tények; HVG Könyvek, Budapest, 2006.Homa Katouzian & Hossein Shahidi: Iran in the 21st Century: Politics, Economics, and Conflict; Routledge, New York, 2008.Ajánlott olvasmányAli Gheissari & Vali Nasr: Democracy in Iran: History and Quest for Liberty; Oxford University Press, New York, 2006. Arshin Adib-Moghaddam: Iran in World Politics. The Question of the Islamic Republic; Columbia University Press, New York, 2008.

Ervand Abrahamian: A History of Modern Iran; Cambridge University Press, Cambridge, 2008.Kenneth Pollack: The Persian Puzzle: The Conflict between Iran and America; Random House, New York, 2004. Michael Axworthy: Revolutionary Iran: A History of the Islamic Republic; Penguin Books, New York, 2014.Ramin Jahanbegloo: Iran between Tradition and Modernity; Lexington Books, New York, 2004. Ray Takeyh: Guardians of the Revolution: Iran and the World in the Age of the Ayatollahs; Oxford University Press, New York & Oxford, 2009.Sandra Mackey: The Iranians: Persia and the Soul of a Nation; Penguin Books, New York, 1996.Suzanne Maloney: Iran's Political Economy since the Revolution; Cambridge University Press, Cambridge, 2015.Wilfried Buchta: Who Rules Iran? The Structure of Power in the Islamic Republic; Washington Institute for Near East Policy, Washington, 2000.


Óralátogatás, irodalmak feldolgozása, félév végi beszámoló.

Egyebek: -

Tantárgy neve Nemzetbiztonság és demokrácia. A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének politikai dimenziói.

Képzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Urbán Attila mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: A Politológia 2. c. tárgy teljesítéseGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi

áttekintés2. hét: Biztonság, biztonságpolitika, állambiztonság,

nemzetbiztonság, hírszerzés (alapfogalmak, elméleti irányzatok)

3. hét: Titkosszolgálatok diktatúrában és demokráciában(nemzetközi kitekintés)

4. hét: Az örökség: állambiztonság a Kádár korszakban5. hét: Titkosszolgálatok és a rendszerváltás folyamata6. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások I.

(terrorizmus, politikai extrémizmus)7. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások II.

(szervezett bűnözés, illegális migráció)8. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások III.

(ellenérdekelt hírszerző szolgálatok tevékenysége)

9. hét: A nemzetbiztonsági igazgatás illeszkedése a magyar alkotmányos rendszer intézményeihez

10. hét: A nemzetbiztonsági tevékenység alapelvei, területei

11. hét: Nemzetbiztonsági kérdések a magyar politika napirendjén

12. hét: A magyar nemzetbiztonsági rendszer perspektívái (összegzés)

13. hét: Zárthelyi dolgozat és konzultációTananyag: A tantárgy tananyagát (egyben vizsgaanyagát) az

előadásokon elhangzottak, valamint a kötelező forrásként megjelölt szakirodalom képezi.


Dezső Lajos - Hajas Gábor: A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályok. HVG-

ORAC, Bp., 1998.Finszter G. – Sabjanics I. (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Dialóg Kampus, Bp., 2017.Lowenthal, Mark M.: Hírszerzés. A titoktól a politikai döntésekig. Antall József Tudásközpont, Bp., 2017.Okváth Imre (szerk.): Állambiztonság és rendszerváltás. L’Harmattan, Bp., 2010.Révész Béla: Az állambiztonsági szervek politológiai kutatásainak kérdéséhez. AJP, Szeged, 2004Szentgáli Gergely: Csendben szolgálni. A magyar nemzetbiztonsági szektor helyzete és átalakítása 2010 és 2014. között. Hadtudomány, 2015/1-2. szám.Tálas Péter: A terrorveszélyhelyzet-diskurzus margójára. Nemzet és Biztonság, 2016/1.Urbán Attila: Kádár politikai rendőrsége. Rubicon, 2007/1. különszám


A megadott forrásokban szereplő, illetve az órán elhangzó ismeretek hatékony alkalmazása vitaindító kiselőadás, házi dolgozat elkészítése, vagy ZH megoldása során.

Egyebek: -

Tantárgy neve Magyar kormányokKépzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Lengyel László ny. egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Diktatórikus és demokratikus felhatalmazású

kormányok. Az elnöki, fél-elnöki és parlamentnek felelős kormányzás modelljei. Magyar kormányzási hagyományok: a dualizmus kormányai; a Bethlen-konszolidáció kormányzása; a Gömbös-kormány; az 1945-47-es kormányzati tapasztalatok. A tradíciók hatása a rendszerváltozás kormányaira

2. hét: A rendszerváltozás kormányai: modell és valóság. Az egyensúlyi rendszer: semmilyen túlhatalmat senkinek. Intézményes konszenzusvezérelt politika kényszerpályája. Külső egyensúly: a kormányzati végrehajtó hatalom erös parlamenti ellenzéki és alkotmányos intézményi ellensúlyokkal. Belső egyensúly: koalíciós kényszer és miniszterelnöki csapatkormány. A, kormányzati valóság: diktatórikus-erőfölényre törekvés vagy hatékonysági szabadságharc a miniszterelnöki és a kormányzati hatalom növelése.

3. hét: Az Antall-kormány: első kormányalakítás a III. Köztársaság demokráciájában. Nemzetközi hatások. A kormányfő politikai és legitimációs felépítése. A kijelölt miniszterelnök és pártja. A koalíciós kényszer, a koalíciós partnerek kezelése. Az MDF-SZDSZ megállapodás és következményei. A kancellári rendszer. A kormány szerkezete és tagjainak összetétele. Politika és központi közigazgatás: elvek és gyakorlat. Tisztogatás és szakítás, vagy megbékítés és folyamatosság: viszony az előző kormányokhoz és a bennük résztvevőkhöz.

4. hét: Kormányok a válsággal szemben, kormányzati módszerek a válságok kezelésére. Társadalmi válságok és a kormány közrendi és politikai eszközei a válság megoldására (taxisblokád 1990; utcai összeütközések 2006-2007). Gazdasági válságkezelés

(adósságválság 1990 tavaszán; Kupa-program 1991; Bokros-csomag 1995; Gyurcsány-csomag 2006; Bajnai-csomag 2009).

5. hét: Kormányok a parlamentben. Kormánypárti frakció(k) kezelése. Kormány és ellenzék: ütközések és megállapodások. Kormányok és alkotmányos intézmények. Alkotmánybíróság, Legfelső Bíróság, Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőség, MTV és MR a kilencvenes évek elején): súlyok és ellensúlyok

6. hét: Kormány és a kormányzás mindennapjai. Viszony a nagy társadalmi nyomáscsoportokhoz: Tőke (technokrácia), Munka, Társaság (logokrácia), Kommunikáció. Együttélés a civil világgal vagy civil klientúra

7. hét: A Horn-kormány: alakítás, szerkezet, koalíciós kényszer. Kormány és érdekképviseletek. Lehetséges-e korporatív kormányzás Magyarországon?

8. hét: Az Orbán-kormány (1998-2002): út a félprezidenciális rendszer felé. Az Orbánkormány megalakulása, szerkezete, kormányzati stratégiája. Szemben a gazdasági válsággal és a „három tenor" működése

9. hét: A Medgyessy-kormány (2002-2004). A választási ígéret és a kormányzati cselekvés viszonya. A nemzeti közép programja. A gazdaságpolitika bukása. Kormányváltás ciklus közben. Az első Gyurcsány-kormány (2004. október-2006.) A Gyurcsány- kormány megalakulása, programja és választási stratégiája. A második Gyurcsány- kormány (2006-2009). Szemben a válsággal, ígéret és valóság ellentmondásai. Az őszödi beszéd és hatása, a miniszterelnökök politikai, jogi és erkölcsi felelőssége.

10. hét: A szakértő kormány. A Bajnai-kormány (2009-2010) megalakulása, programja és intézkedései

11. hét: A második Orbány-kormány (2010-2014). A vezérelvű kormányzás,A Fidesz párt átalakítása vezérközpontú párttá. A központi bürokrácia kikapacsolása és a parlamenten keresztüli kormányzás.

12. hét: A harmadik Orbán-kormány- (2014-2018)Az illiberális tekintély elvűrendszer megteremtése. Az állami központosítás és a törvényes jogtalanság.

13. hét: Összefoglaló, konzultációTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon [Századvég, Budapest, 2003.] 6. és 7. részKérdőjelek {Szerk.: Gombár Csaba) [Korridor, Budapest, 1995.]Kormány a mérlegen 1990-1994 (Szerk.: Gombár Csaba) [Korridor, Budapest, 1994.]

Korösényi András: A kormányzati rendszer tíz éve [Magyarország évtizedkönyve, DKMKA,Budapest, 1998.]Lengyel László: Pártházból palotába [Helikon, Budapest, 1998.]Sárközy Tamás: Javaslat a piacgazdaságot szolgáló modern kormányzás felépítésére [KJK., Budapest, 1994.]Sárközy Tamás: A nemzeti középkormány intézményrendszere [Magyarország politikai évkönyve, DKMKA, Budapest, 2003.]Sárközy Tamás: 2003 — az állami gigantománia ellentmondásai kiéleződésének és a perlési botránypolitizálás kibontakozásának éve [Magyarország politikai évkönyve, DKMKA, Budapest, 2004.]Tölgyessy Péter: Túlterhelt demokrácia (Túlterhelt demokrácia, Századvég, 2006.) Lengyel László: A Halott ország(( Helikon, 2016))


írásbeli beadandó dolgozat, kiselőadás.

Egyebek:

Tantárgy neve A közügy politikaelméleteTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Szabó Márton professor emeritusSzámonkérési forma:

gyakorlati jegy (5)

Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium? Előadások tematikája:

1. hét: Bevezető előadás. A kurzus programjának megbeszélése

2. hét: Közügy a primer közösségek világában I.3. hét: Közügy a primer közösségek világában II.4. hét: Civil szervezetek és közügyek I.5. hét: Civil szervezetek és közügyek II.6. hét: Közigazgatás és közügy I.7. hét: Közigazgatás és közügy II.8. hét: Népszavazás közügyekről I.9. hét: Népszavazás közügyekről II.10. hét: Közvélemény-kutatás közügyekről I.11. hét: Közvélemény-kutatás közügyekről II.12. hét: Közpolitikai diskurzuselemzések I.13. hét: Közpolitikai diskurzuselemzések II.

Tananyag: A tantárgy tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Szabó Márton (2014): A közügy politikaelmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó.További és ajánlott irodalom a tankönyv irodalomjegyzékében.


Referátum tartása, részvétel a szemináriumi munkában

Egyebek:

Tantárgy neve Ellenségképek a politikában I.Képzés- tagozat: nappali politológia BA és MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pál GáborSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés. Fogalmi keretek; a politikai ellenségkép

fogalma, típusai. 2. hét: Elméleti keretek. A politikai ellenségképzés

problémájának társadalomtudományi megközelítései. 3. hét: Módszertani keretek. A politikai ellenségképzés

kutatásának metódusai, elemzési eszközei. 4. hét: Kontextusok I.: A politikai ellenségképek történetisége; az

aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája (Koselleck)

5. hét: Kontextusok II.: A politikai ellenségképek hétköznapisága; összeesküvés-elméletek, konspiracionalista diskurzusok, hiedelmek

6. hét: Kontextusok III.: A politikai ellenségképek cselekvési következményei; a „gyűlölet piramisa; a végpont: a népirtás jelensége

7. hét: A társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenségképzés I.: A politikai korrektség problémaköre

8. hét: A társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenségképzés II.: A rasszizmus és az idegengyűlölet problematikája

9. hét: A társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenségképzés III.: A szexizmus és a homofóbia problematikája

10. hét: Ellenségképzés pártpolitikai dimenzióban I.: exogén magyarázó elméletek (rezsimtípus, történelem, törésvonalak, politikai kultúra)

11. hét: Ellenségképzés pártpolitikai dimenzióban II.: endogén magyarázó elméletek (stratégia, szerepfelfogás, retorika)

12. hét: Esettanulmány: politikai ellenségképek a mai Magyarországon

13. hét: Összefoglalás. Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik

az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Kötelező irodalom:SZABÓ Márton (1998) /szerk./: Az ellenség neve. Budapest: Jószöveg Műhely.

SZABÓ Márton (2006): Politikai idegen. A politika diszkurzív szereplőinek elméleti értelmezése. Budapest: L’Harmattan. 33–95. Ajánlott irodalom:HORUCZI László (1993): Ellenségkép. Szeged: Szoliter Kiadó.KOSELLECK, Reinhart (1997): Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Budapest: Jószöveg Műhely.


A félév során elhangzottakhoz kapcsolódó írásbeli beszámoló megírása

Egyebek:

Tantárgy neve French PoliticsKépzés- tagozat: nappali jogász, politológia BA, MA, Erasmus

Tantárgy kreditszáma:

2 (ELTE-hallgatóknak) 5 (Erasmus-hallgatóknak és külföldi vendéghallgatóknak)

Tantárgyfelelős: Soós Eszter Petronella mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1 1 hét: Introduction. Actors and institutions in the French

political system.2 2 hét: The 1958 constitution and its birth. Main

modifications of the Constitution. Separation of power in the French system

3 3 hét: Presidents and governments. A brief introduction to the political history of the Fifth Republic

4 4 hét: The Socialist Party5 5 hét: The gaullist movement (UMP, Republicans)6 6 hét: Centrists, greens, communists and their political

organizations (MoDem, EELV, Front de Gauche, PCF etc.)

7 7 hét: The National Front (FN).8 8 hét: Nation and citizenship9 9 hét: The 2007 and 2012 presidential campaigns and

their consequences.10 10 hét: The 2017 presidential campaign.11 11 hét: The Macron phenomenon. En marche !

12 12 hét: Discussion, evaluation, catching-up.13 13 hét: Discussion, evaluation, catching-up.



1. Constitution of the French Republic.2. Fredette, Jennifer (2014), Constructing

Muslims in France: Discourse, Public Identity, and the Politics of Citizenship, Temple University Press, Philadelphia. (Chapter 1.)

3. Gaffney, John: “Leadership and style in the French Fifth Republic: Nicolas Sarkozy’s presidency in historical and cultural perspective”, French Politics (2012) 10, 345–363.

4. Kuhn, Raymond: “‘Mirror, mirror ...’: Performance and presidential politics in contemporary France”, French Cultural Studies, 24(3) 293-305.

5. Pappalardo, Adriano, “The French two-round system and party format: From extreme pluralism to concentration?”, French Politics (2010) 8, 377–401.

6. Poulard, Jean, “The French Double Executive and the Experience of Cohabitation”, Political Science Quarterly, Vol. 105, No. 2 (Summer, 1990), pp. 243-267.

7. Price, Roger: A concise history of France (exerpts).

8. Safran, William: “State, Nation, National Identity, and Citizenship: France as a Test Case”, International Political Science Review, 1991 12: 219,

9. Wagner, Markus: “Debating Europe in the French Socialist Party: The 2004 Internal Referendum on the EU Constitution”, French Politics (2008) 6, 257–279.


Órai jelenlét és részvétel (25% aktuális ügyek átbeszélése, 75% olvasmányok átbeszélése)

Házi feladat(ok) elkészítése (Erasmus-hallgatóknak és vendéghallgatóknak)

Egyebek:

Tantárgy neve Political Analysis in PracticeKépzés- tagozat: nappali jogász, politológia BA, MA, Erasmus


2 (ELTE-hallgatóknak) 5 (Erasmus-hallgatóknak és külföldi vendéghallgatóknak)

Tantárgyfelelős: Soós Eszter Petronella mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 14 1 hét: Introduction. The problem of “neutrality”.

Academic theories, methods and their use in practical analysis.

15 2 hét: Readings: Machiavelli - The Prince; Max Weber - Politics as a Vocation; Sun Tzu – The Art of War.

16 3 hét: Readings: Machiavelli - The Prince; Max Weber - Politics as a Vocation; Sun Tzu – The Art of War.

17 4 hét: Readings catch-up18 5 hét: Contemporary media consumption. The filter

bubble. Handling multiple sources of information in practice. Relevance and curiosity: what is important? (practice). Source criticism (practice).

19 6 hét: Opinion polls.20 7 hét: Analyzing a complex political issue 1.: context,

actors, interests, strategic and tactical moves.21 8 hét: Analyzing a complex political issue 2.: political

adversaries.22 9 hét: Analyzing a complex political issue 3.: historical

examples, scenarios. The writing process.23 10 hét: Policy analysis and other professional uses.24 11 hét: The “why” question. Causation, contingency and

other methodological problems. Is politics always rational?

25 12 hét: Debate (or catch up) class.26 13 hét: Summary. Closure of the semester.

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként

megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


10. Machiavelli - The Prince; 11. Max Weber - Politics as a Vocation; 12. Sun Tzu – The Art of War.


Órai jelenlét és részvétel (60%) Két írásos elemzés elkészítése Házi feladat(ok) elkészítése (Erasmus-

hallgatóknak és vendéghallgatóknak)

Tantárgy neve Polgári engedetlenség és alkotmányos demokrácia

Képzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Tóth László PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: -Gyenge előfeltétel/társfeltétel

-


nem

Előadások tematikája: 1. hét: A polgári engedetlenség helye az alkotmányos

demokráciában2. hét: A polgári engedetlenség eszmetörténeti háttere3. hét: Thoreau a polgári engedetlenség iránti

kötelességről4. hét: Állampolgári engedetlenség és erőszak5. hét: Az engedetlenség legitimációs problémája6. hét: Az igazságosság és polgári engedetlenség rawls-i

elmélete7. hét: Az amerikai polgárjogi mozgalom8. hét: Öko- és zöldmozgalmak és a polgári engedetlenség9. hét: Polgári engedetlenség Magyarországon10. hét: Engedetlenség – morál – jog11. hét: A polgári engedetlenség büntetőjogi megítélése12. hét: Polgári engedetlenség és emberi jogok13. hét: Polgári engedetlenség és a közösségi média

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként

megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Jürgen Habermas: Polgári engedetlenség - a demokratikus társadalom próbaköve, in: Felkai Gábor (szerk.) Új társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Rejtjel Kiadó, Budapest 2003A polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban - A Bibó István Szakkollégium 1991. március 9-10-ikonferenciájának előadásai és vitája, T-Twins Kiadói és Tipográfiai Kft. Budapest, 1991http://mek.oszk.hu/11400/11426/11426.pdfSzabó Máté: Polgári engedetlenség és civil kultúra, Az ombudsmani intézmény és az emberi jogok kelet-európai forradalmának szellemisége in: Civil Szemle VI. évfolyam 3. számhttp://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/20szam_2009_3_Szabo_7-20.pdfHenry David Thoreau : Walden; A polgári engedetlenség iránti kötelességről (egy kötetben, Fekete Sas, Budapest, 2008)John Rawls: Az igazságosság elmélete 55-59. §, (Osiris Kiadó, Budapest, 1997)

Vizsga-követelmények

Óralátogatás, órák előtti felkészülés, kiselőadás tartása vagy egyeztetett témából házidolgozat készítése

Tantárgy neve A geopolitika, mint tudomány 1.Képzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Komjáti-Gardó Simona PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés

http://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/20szam_2009_3_Szabo_7-20.pdf

http://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/20szam_2009_3_Szabo_7-20.pdf

http://mek.oszk.hu/11400/11426/11426.pdf

2. hét: A geopolitika tudománytörténete3. hét: A geopolitika klasszikus elméletei és legfontosabb

képviselői4. hét: A geopolitika magyarországi és nemzetközi

recepciója5. hét: A geopolitika alkalmazása az államok számára6. hét: A geopolitika gyakorlata7. hét: A geopolitika gyakorlata: magyar modellek 1867-

19448. hét: A geopolitika gyakorlata: rendszerváltás után

Magyarországon9. hét: A geopolitika gyakorlata: Románia a két világháború

között10. hét: A geopolitika gyakorlata: Románia a rendszerváltás

után napjainkig11. hét: A geopolitika gyakorlata: a XX. század második

felének brit modellje12. hét: A geopolitika gyakorlata: a jelenlegi brit modell13. hét: ÖsszegzésTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Bárdos- Féltoronyi Miklós: Bevezetés a geopolitikába, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2006.Geopolitikai szöveggyűjtemény Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest, 1999


Írásbeli

Egyebek: -

Tantárgy neve Könyvtárhasználati órák.Bevezetés a szakirodalmi információ-keresés és a könyvtárhasználat technikájába


2

Tantárgyfelelős: Dr. Pesti Sándor egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: A kurzus bevezetése. Az Országgyűlési Könyvtár

bemutatása.Könyvtári séta. Beiratkozás a könyvtárba

2. hét: A Magyar Országgyűlés működése. Az országgyűlési munka dokumentumai és elérhetőségük. Az Országgyűlés honlapja.

3. hét: Általános könyvtári fogalmakKatalógus v. bibliográfiaDokumentumtípusok és használatuk (kronológia, enciklopédia stb.)Elektronikus katalógusok, adatbázisok. Elektronikus könyvtárak, digitális gyűjtemények

4. hét: Jogi információk fogalma, fajtái. Jogszabályok és a jogalkalmazási gyakorlat történeti és kurrens közzétételi forrásai. Jogi szakirodalom és adatbázisok.

5. hét: A politológia kutatásának információs forrásai. Bibliográfiák, adatbázisok (magyar és nemzetközi). Legfontosabb lexikonok, kézikönyvek, forrásgyűjtemények, magyar és idegen nyelvű folyóiratok. Politikatudományi kutatóhelyek. Sajtótermékek.

6. hét: A történelem kutatásának információs forrásai. Bibliográfiák, adatbázisok (magyar és nemzetközi). Legfontosabb lexikonok, kézikönyvek, forrásgyűjtemények, magyar és idegen nyelvű folyóiratok. Történettudományi kutatóhelyek. Sajtótermékek.

7. hét: A Magyar Országgyűlés dokumentumai az

Országgyűlési Könyvtárban - A Magyar Parlamenti Gyűjtemény bemutatása, a

nyomtatott és a digitalizált történeti országgyűlési dokumentumok használata, keresési lehetőségek bemutatása

- A bizottsági jegyzőkönyvek, mint információs forrás (T. Ház adatbázis bemutatása és egy téma kutatása a bizottsági jegyzőkönyvek alapján)

8. hét: Az Országgyűlési Könyvtár nemzetközi gyűjteményei – Az Európai Unió információs forrásai és dokumentumai.Információszabadság és átláthatóság az EU intézményeiben. Magyarországon működő uniós információt szolgáltató intézmények, hálózatok. Az EU Letéti Gyűjtemény – dokumentumok, adatbázisok. E-dokumentumok.

9. hét: Az ENSZ Letéti Gyűjteménye az Országgyűlési Könyvtárban. ENSZ-dokumentumok típusai, jellemzői. ENSZ nyilvános, ingyenes internetes adatbázisai. Az ENSZ honlapja. Hágai Nemzetközi Bíróság honlapja. Az ENSZ néhány szakosított intézményének dokumentumai (UNESCO, ILO, GATT/WTO, IAEA.Külföldi Parlamenti Gyűjtemény bemutatása.

10. hét: A sajtó, mint forrás. Napilapok, folyóiratok bemutatása

11. hét: A tudományos közlemények tartalmi és formai követelményei.Az anyaggyűjtés módszertana. Bibliográfia összeállítása. A hivatkozás szabályai.



A szakreferensek által megjelölt könyvek, kiadványok, ajánlott bibliográfia


Bibliográfia összeállítása egy választott témában. Szempontok:- magyar- és idegen nyelvű irodalom felhasználásával- az Országgyűlési Könyvtár adatbázisait használva- nyomtatott és e-dokumentumok

Egyebek:

Tantárgy neve Miért nem tud felemelkedni Magyarország? Miért emelkednek fel más országok?

Képzés- tagozat: nappali, jogász, politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Csizmadia Ervin mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezető2. hét: A társadalmi felemelkedés történelmi

összefüggései3. hét: Miért emelkednek fel és miért buknak el

nemzetek? Összehasonlító elemzések4. hét: A magyar történelem visszatérő problematikája:

lecsúszás, stagnálás, elvetélt reformok5. hét: Bibó István: eltorzult magyar alkat, zsákutcás

magyar történelem6. hét: Babits Mihály: a magyar jellemről7. hét: Szekfű Gyula: Három nemzedék8. hét: Echardt Sándor: A magyarság külföldi arcképe9. hét: Johan Huizinga: Hogyan határozza meg a

történelem a jelent?10. hét: Acemoglu-Robinson: Miért buknak el nemzetek?11. hét: Magyar pártok Európa-képe12. hét: Az egyesült Államok felemelkedése és sikerei13. hét: Összefoglalás


Kötelező és ajánlott irodalom:Vizsgakövetelmények:

A félév teljesítésének követelményei: egy kiselőadás és egy otthon elkészített tematikus esszé.

Egyebek:

Tantárgy neve Nemzetközi politikai gazdaságtanKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pogátsa Zoltán mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés2. hét: A nemzetközi politikai gazdaságtan kialakulása3. hét: A perfekt piaci modell4. hét: A marxi kritika5. hét: A keynes-i kritika6. hét: A neoliberális nemzetközi gazdaságelmélet7. hét: A marxista világrendszer elmélet8. hét: A Kaldor-is és Ricardo-i stratégiák9. hét: A globalizácó gazdasági folyamatai10. hét: Multinacionális értékláncok11. hét: Hozzáadott érték12. hét: Állam verzusz piac13. hét: Összefoglalás



Irodalom: SCHWARTZ, M. Herman States versus markets, the emergence of a global economy (Palgrave Macmillan, 2002)Ajánlott irodalom:Gilpin, Robert Global Political Economy:

Understanding the International Economic Order (Princeton and Oxford; Princeton University Press; 2001) / Magyar kiadás: Nemzetközi politikai gazdaságtan (Bucipe Bt. 2004)

2. Zoltán, Pogátsa Internationl Heterodox Political Economy (West Hungarian University Press, Sopron, 2011)

2. Palan, Ronen (ed.) Global Political Economy: Contemporary Theories. (London; Routledge, 2000)

3. Henley, John S. & Stopford, John, M. & Strange, Susan Rival States, Rival Firms: Competition for World Market Shares (Cambridge University Press; 1991)

4. Strange, Susan The retreat of the State : The Diffusion of Power in the World Economy (Cambridge University Press;1996)


Írásbeli teszt

Egyebek:

Tantárgy neve Politikai vezetésKépzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Illés Gábor egyetemi tanársegédSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés2. hét: A politikai vezetés tanulmányozásának néhány

alapvető dilemmája3. hét: A politikai vezető mint „történelmi nagyság”4. hét: A politikai vezetés „idealista” elméletei I.: Platón5. hét: A politikai vezetés „idealista” elméletei II.:

Tocqueville és Burns6. hét: A politikai vezetés „realista” elméletei I.:

Machiavelli7. hét: A politikai vezetés „realista” elméletei II.: Weber8. hét: A politikai vezetés „realista” elméletei III.:

Schabert9. hét: Charles De Gaulle és az 1958-as francia

belpolitikai válság10. hét: Charles De Gaulle és az 1968-as francia

belpolitikai válság11. hét: Margaret Thatcher és az 1982-es falklandi

háború12. hét: Politikai vezetők és természeti katasztrófák:

Gerhard Schröder és George W. Bush13. hét: Válságkezelés 2009 után Magyarországon

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek, könyvrészletek, tanulmányok, jegyzetek.


Burckhardt, Jacob: Világtörténelmi elmélkedések. Budapest, Atlantisz, 2001. 209–213., 227–247.Platón: Az államférfi. Később kijelölendő részek.Burns, James MacGregor: Leadership. Harper Collins, 1978. Később kijelölendő részek.Machiavelli, Niccoló: A fejedelem (a 10-14. és a

20. fejezetek kivételével) http://mek.oszk.hu/00800/00867/00867.htmKörösényi András: Vezér és demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2005. 196–218.Schabert, Tilo: Egy klasszikus fejedelem: François Mitterrand és kormányzásának művészete. Összehasonlító elemzés. In: Uő: A politika méltóságáról és jelentőségéről. Ford. Horváth Szilvia, Óvári Csaba, Vida Réka. Budapest, Századvég Kiadó, 2013. 175–211.Gaffney, John: Political Leadership in France. From Charles De Gaulle to Nicolas Sarkozy. Palgrave Macmillan, 2010. 6–36.Gaffney, John: Political Leadership in France. 67–88.Dyson, Stephen Benedict: Cognitive Style and Foreign Policy: Margaret Thatcher's Black-and-White Thinking. International Political Science Review, 30/1. (2009) 33–48.Bytzek, Evelyn: Flood response and political survival: Gerhard Schröder and the 2002 Elbe flood in Germany. In: Boin, Arjen – McConnell, Allan – Hart, Paul 't (Eds.): Governing after Crisis. The Politics of Investigation, Accountability and Learning. Cambridge University Press, 2008. 85–113.Körösényi András – Illés Gábor: Vezetés és (köz)politikai paradigmaváltás. Értelmezés és stratégiai cselekvés normál és rendkívüli állapotban. Bajnai Gordon és Orbán Viktor válságkezelésének összehasonlítása, 2009–2013. Kézirat.


referátum tartása vagy félév végi beadandó dolgozat leadása

Egyebek: -

http://mek.oszk.hu/00800/00867/00867.htm

Tantárgy neve: The Political Theory of Populism and Democracy

Képzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Antal Attila adjunktusSzámonkérési forma:

Beszámoló, gyakorlati jegy (5)

Erős előfeltétel: angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Introduction

2. hét: The political history of Populism

3. hét: What does populism mean?

4. hét: Neo-populism and the factors behind contemporary populism

5. hét: Democracy and populism 1

6. hét: Democracy and populism 2

7. hét: Right-wing populism

8. hét: Left-wing populism

9. hét: Populism and media

10. hét: Populism, policy and modern state

11. hét: Presentations

12. hét: Final test

13. hét: Summarizing the semester

Tananyag: Books, papers have been marked in the schedule and the discussion during the lesson.


Antal, Attila (2017a): The Political Theories, Preconditions and Dangers of the Governing Populism in Hungary. Czech

Journal of Political Science, 1/2017. 5–20.Antal Attila (2017b): Milyen lesz a populista

demokrácia? Napvilág Kiadó (előkészületben)

Canovan, Margaret (1981): Populism. NewYork: Harcourt Brace Jovanovich

Canovan, Margaret (1999): Trust the People! Populism and the Two Faces of Democracy. Political Studies, 47 (1), 2–16.

Hardt, Michael – Negri, Antonio (2001): Empire. Harvard University Press

Hardt, Michael – Negri, Antonio (2005): Multitude: War and Democracy in the Age of Empire. Penguin Books

Judis, B. John (2016): The Populist Explosion: How the Great Recession Transformed American and European Politics. New York: Columbia Global Reprt

Kazin, Michael (1995): The Populist Persuasion: An American History. Ithaca and London: Cornell Universit Press

Kessel, Stijn van (2015): Populist Parties in Europe. Agents of Disconten? Palgrave Macmillan

Laclau, Ernesto (2005a): Populism: What's in a Name? In: Panizza, Franscisco (ed.) (2005): Populism and the Mirror of Democracy, London: Verso.

Laclau, Ernesto (2005b): On populist reason. London: Verso.

Laclau, Ernesto – Mouffe, Chantal (1985): Hegemony and Socialist Strategy. Towards a Radical Democratic Politics. London: Verso.

Mouffe, Chantal (2005): On the Political. London – New York: Routledge

Mudde, Cas (2004): The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, 39. 541–563.

Mudde, Cas (2007): Populist Radical Right Parties in Europe. Cambridge University Press.


Írásbeli

Egyebek:

Tantárgy neve Környezet-energia-politikaKépzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Antal Attila egyetemi tanársegédSzámonkérési forma:

Beszámoló, gyakorlati jegy


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés, a tematika ismertetése.2. hét: Demokráciaelméletek. A környezeti demokrácia

elmélete.3. hét: Környezetjog, környezetpolitika, az Aarhusi

Egyezmény rendszere.Környezetvédelem és polgári jog.

4. hét: Környezetvédelem és az Alkotmány, valamint az új Alaptörvény

5. hét: Társadalmi részvétel: a civilek szerepe a környezetpolitikában.

6. hét: Környezetvédelem, ideológia, pártpolitika.7. hét: Környezetvédelem és demokrácia. Avagy:

alkalmas-e a demokrácia a környezetvédelemre?8. hét: Ökopolitika, ökofilozófia, ökoetika. A

környezetvédelem és a vallás.9. hét: Bevezetés az energiajogba és az

energiapolitikába10. hét: Vendégelőadó11. hét: Prezentáció – A választott környezeti/energetikai

probléma és megoldás bemutatása.12. hét: A félév tanulmányi lezárása (az előadásokon

elhangzottak és a megjelölt források alapján)13. hét: A félév technikai lezárása.



Antal Attila (2014): Strong Constitutional Basis – Weak Environmental Policy. How could be the Environmental Policy Unconstitutional? – The Case of Hungary. Prepared for the 3rd UNITAR-

Yale Conference on Environmental Governance and Democracy, 5-7 September 2014, New Haven, USA

Antal Attila (2013): A demokrácia, a kormányzás és a környezet minőségének összefüggései. In: Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae TOMUS XLIX. ANNUS 2012

Antal Attila (2013): Az Alaptörvény környezetvédelmi filozófiájának vakfoltjai. In: Drinóczi Tímea – Jakab András [2013] [szerk.]: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011. Pázmány Press. Budapest-Pécs. 13-29. pp)

Antal Attila (2012): A jövő nemzedékek érdekei az Alaptörvényben In: Verebélyi Imre [2012]: Az állam és a jog alapvető értékei a változó világban. A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának konferenciakötete, Győr 13-21. pp]

Antal Attila (2012): Lehet-e „jobboldali” vagy „baloldali” a környezetpolitika? In: Antal Attila (2012) (szerk.): Politikatudományi tanulmányok – Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. konferenciája. Budapest 203-215. pp

Antal Attila (2011): Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája. In: Közjogi Szemle 2011/4.

Antal Attila (2010): A környezeti demokrácia jelentésszintjei és hazai állapota. In: Nagy Marianna (2010) (szerk.): Jogi tanulmányok, 2010. Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából. III. kötet.

Antal Attila (2010): A környezeti demokrácia Magyarországon – Alkotmányos alapok. In: Közjogi Szemle 2010. ősz.

Antal Attila (2009): A környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata. In: Politikatudományi Szemle 2009/4.


Írásbeli

Egyebek: A kurzus honlapja: http://kornyezetidemokracia.blogspot.hu/

Tantárgy neve American Politics and GovernmentKépzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Mándi Tibor egyetemi adjunktusSzámonkérési forma:

írásbeli vizsga

Erős előfeltétel: angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Introduction, course requirements2. hét: American exceptionalism3. hét: The American Founding4. hét: The Constitution5. hét: Federalism6. hét: Congress7. hét: The President8. hét: The Supreme Court9. hét: Political parties and elections10. hét: The American news media11. hét: Current questions of American domestic and

foreign policy12. hét: America’s future: continued supremacy, or

decline?13. hét: Final test



Kenneth Janda – Jeffrey M. Berry – Jerry Goldman: The Challenge of Democracy. Government in America. Houghton Mifflin, Boston, 1992.Declaration of Independence http://avalon.law.yale.edu/18th_century/declare.aspThe Constitution of the United States http://avalon.law.yale.edu/18th_century/usconst.asp

http://avalon.law.yale.edu/18th_century/usconst.asp

http://avalon.law.yale.edu/18th_century/usconst.asp

http://avalon.law.yale.edu/18th_century/declare.asp

http://avalon.law.yale.edu/18th_century/declare.asp

The Federalist Papers http://avalon.law.yale.edu/subject_menus/fed.asp Alexis de Tocqueville: Democracy in America. Edited by J. P. Mayer. Perennial Classics, 2000.Seymour Martin Lipset: American Exceptionalism. A Double-Edged Sword. W.W. Norton & Co., New York, 1997. Robert A. Dahl: How Democratic Is the American Constitution? Yale University Press, New Haven, 2001.John J. Ellis: Founding Brothers. Vintage, New York, 2000.Bernard Bailyn: The Ideological Origins of the American Revolution. Harvard University Press, Cambridge, Mass., 1992.Gordon S. Wood: The Radicalism of the American Revolution. Vintage, New York, 1993. Daniel J. Boorstin: The Genius of American Politics. University of Chicago Press, Chicago, 1953. Zbigniew Brzezinski: Strategic Vision. America and the Crisis of Global Power. Basic Books, New York, 2012.Joseph Joffe: The Myth of America’s Decline. Politics, Economics, and a Half Century of False Prophecies. W.W. Norton & Co. 2014.


írásbeli teszt

Egyebek:

http://avalon.law.yale.edu/subject_menus/fed.asp

Tantárgy neve A válság EU-ja és az EU válsága – EU: megoldás vagy több probléma


2

Tantárgyfelelős: Dr. Fóris György mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: (négy alkalommal „tömbösített” órák, 4x4 óra)

1. foglalkozás Néhány éve még mindenki az „EU-válságok” soráról beszélt, mint amilyen a görög/euró-válság, az ukrán/orosz-válság, a migrációs válság, vagy a „Brexit-válság” volt. Ma már jól látszik, hogy igazából globális válságok hierarchiája létezik. (A globalizáció válsága, a liberális demokrácia válsága, a hagyományos hatalmi intézmények/pártok válsága stb.). Az új kérdés, hol ebben a helye az EU megélt válságainak? Mennyi és milyen mindezekben az EU részvénye? Ok vagy áldozat? Az első négy óra (első blokk) megkísérli felvázolni a válságok hierarchiáját.

2. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. 1. számú esettanulmány: a migrációs válság, mint külső környezeti tényező, és mint belső uniós politikai probléma. A migrációs válság oka, eredete, tényleges volumene, dinamikája, várható alakulása. Az EU reagálásának természetrajza, a jellemző tagállami érdekcsoportok és szempontrendszerek ütközése. Megoldási kísérletek számbavétele. Alapvető kérdések: voltaképpen az EU válsága-e, vagy az EU-t alkotó tagállami politikáké? Miben felelős az EU?

3. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. 2. és 3. számú esettanulmányok.

1.) EU pénzügyi válság, és három meghatározó iránya: akik kilábaltak (Írország, Portugália), akik túlélték (Görögország és Ciprus) és akiknél általános politikai és társadalmi válságba torkollott (Olaszország). Okok, eredetek, következmények. Mennyiben felelős közvetlenül az EU és az euró a pénzügyi válságért, és mennyiben az (uniós) következményekért?

2.) Brexit-válság. Mi a brit kilépési szándék

kapcsolata az EU politikájával? Mi szerint szavaztak a britek, mi az EU felelőssége ebben? Mit fejez ki a folyamat, és hová vezethet?

4. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. 4. számú esettanulmány: bizalmi válság a közvélemény felé, bizalmi válság tagországok és intézmények között, intézményi diszfunkciók, nemzetállami következmények. Intézmények és politikai elitek hiteltelenedése. Okok, előzmények, a bizalmi válság kialakulásának fejlődési íve és összetevői. Kezelési esélyek.



Dr. Fóris György: EU – van ennek még értelme? (jegyzet, 2012-2016)Andrew Duff: Pandora, Penelope, Polity: How to change the European Union (John Harper Publishing, 2015.)Ludlow, Peter: Reflections on Brexit: why Leave won and what its victory means? (Eurocomments, Essay, 2016/5)Peter Ludlow: The refugee crisis (Erocomment, Essay – 2015. okt.)Notre Europe’s contribution to the Commission’s consultation on the future “EU 2020” strategy, (Notre Europe, Párizs)Piris, Jean Claude (2012), "The Future of Europe. Towards a Two Speed EU?", (Notre Europe, Párizs) Schöpflin György: Politika, Illúziók, téveszmék (2015)Nicolas Véron: Europe’s radical Banking Union (Bruegel Essay and lecture series, 2015Wolf, Guntram B.: Euro area governance: an assessment of the “five presidents” report (Bruegel Institute Blog, 2015)Wolf, Martin: The long and painful journay to world disorder (Financial Times, 2017. 01.05.)


Szóbeli vizsga

Egyebek:

Title of the course Political culture in the European UnionTraining: ERASMUS students; regular graduate or

undergraduate law and political science studentsCredit value: 5Lecturer: András Varga, MA, JDType of evaluation:

Term mark (5)

Strong prerequirmnet:

none

Weak prerequirement:

none

Is there a seminar attached?

no

Program of the semester:

1st week Introduction; requirements, program of the semester

2nd week Basic concepts; concept of the political culture; typologies of the political culture; role of the political culture in the political system

3rd week Consensus-oriented political culture

4th week Conflictual political culture

5th week Political decision-making in the EU

6th week Political culture of the EU – neofunctionalism, technocratic leadership, compromise of Luxemburg

7th week Political culture of the member-states# 1 – consensual old member-states

8th week Political culture of the member-states#2 – conflictual old member-states

9th week Political culture of the member-states#3 – Eurosceptic member-states

10th week Political culture of the member-states#4 – post-socialist member-states

11th week Political culture of the member-states#5 – southern member-states

12th week Consultation

13th week Evaluation of the essays

Curriculum: The curriculum composes all of the reading

materials and the information presented during the classes.

Reading materials:

Simon Hix (Author), Dr Bjørn Høyland (Author) – The Political System of the European Union (The European Union Series) 1 Mar 2011

Gabriel Abraham Almond és Sidney Verba – The Civic Culture: Political Attitudes and Democracy in Five Nations

Roger Eatwell – European Political CulturesRequirements: EssayOthers:

Tantárgy neve A populizmus Európában – Angol nyelvű szakszövegolvasás

Képzés- tagozat:

Nappali jogász és politológia BA, MA


2

Tantárgyfelelős:

Kováts Eszter PhD hallgató

Számonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel:

-

Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bemutatkozás, a félév rendjének megbeszélése. 2. hét: A populizmus története és alapfogalmai3. hét: Mi a populizmus: Ideológia? Mozgalom? Diskurzus?

Stratégia? Stílus? szélsőjobb? Fenyegetés? Korrektíva? Tünet? Az igazi demokrácia? Bunkósbot?

4. hét: Trendek és összehasonlítás5. hét: A populizmus keresleti oldala: kulturális és/vagy

gazdasági kérdések6. hét: A populizmus, mint dehonesztáló címke. A

fogalom(használat) kritikája7. hét: Franciaország8. hét: Németország9. hét: Görögország

10. hét: Lengyelország11. hét: Magyarország12. hét: Populizmus és gender13. hét: Összefoglalás

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik a kötelező tananyagként megjelölt tanulmányok, könyvfejezetek.

Kötelező irodalom:

Mudde, Cas – Kaltwasser, Cristobal Rovira (2017): What is Populism? Populism. A Very Short Introduction. Oxford University Press,, 1-20.Pappas, Takis S. (2016): Modern Populism: Reseach Advances, Conceptual and Methodological Pitfalls, and the Minimal Definition. Oxford Research Encyclopedia of Politics. 1-29.Overview + Populist Parties in EU Member States. The State of Populism in Europe 2017. With special focus on the populists in Austria, the Czech Republic, France, Germany and the Netherlands. Foundation for European Progressive Studies, Friedrich-Ebert-Stiftung, Policy Solutions. 16-50. Brubaker, Rogers (2017) Between nationalism and civilizationism: the European populist moment in comparative perspective, Ethnic and Racial Studies, 40:8, 1191-1226.Mouffe, Chantal (2016) The populist challenge. 2016. december 5. https://www.opendemocracy.net/democraciaabierta/chantal-mouffe/populist-challenge D’Eramo, Marco (2013): Populism and the New Oligarchy. New Left Review 82: July-August 5-28. Stavrakakis, Yannis (2017): How did ‘populism’ become a pejorative concept? And why is this important today? A genealogy of double hermeneutics. POPULISMUS Working Papers. Thessaloniki. No. 6. 1-25.

Vizsgakövetelmény

Részvétel az órai munkában. Minden óra elején 10 perces mini zh megírása és 1 db kérdés írásbeli leadása az olvasmányokkal kapcsolatban. A kurzus egyik ajánlott olvasmányáról egy 10 perces összefoglaló és kritikai előadás hand-outtal.

Egyebek:

Tantárgy neve Szakszervezetek ma Magyarországon: munkaügy az utcánTrade unions today in Hungary: labour issues on the streets."

Képzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Lux Judit főiskola tanár, professor emeritaSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés. Párbeszéd, szociális párbeszéd,

társadalmi párbeszéd.2. hét: A hazai szociális partnerek a rendszerváltozás

folyamatában. A ma reprezentatív szervezetek.3. hét: Megosztott (gyenge) érdekképviseletek

érdekérvényesítő (nyomásgyakorló) képessége. 4. hét: Érdekegyeztetés, párbeszéd, konzultáció szintjei,

intézmények, jogszabályi háttér. (NGTT,VKF,)5. hét: Érdekegyeztetés, párbeszéd, konzultáció szintjei,

intézmények, jogszabályi háttér. (OKÉT, egyéb ágazati fórumok)

6. hét: Az állam szerepének változása. (jogalkotó, legnagyobb munkáltató)

7. hét: A nyomásgyakorlás eszközei. (petíciótól a sztrájkig)8. hét: Tendenciák a hazai nyomásgyakorlási technikákban,

munkaügy az utcán..9. hét: A hazai tüntetések elemzése.Munkaügyek?10. hét: Sztrájk törvény, dilemmák. Sztrájk és direkt akciók11. hét: Tárgyalás/és vagy direkt akciók12. hét: Miért kell/nem kell közvetítő?13. hét: Összefoglaló.


Kötelező és Berki Erzsébet: Sztrájk 2.0A munkaharc

ajánlott irodalom: eszközeinek alkalmazása Magyarországon. Budapest,2016Lux Judit: Munkaügyi viták története. Humán Szaldó, 2010.6.sz.Letölthető. www.kiut.euhttp://szabim.blog.hu/2017/07/25/prevencio_a_tanacsadas_lehetosege_a_munkaugyi_tanacsado_es_vitarendezo_szolgalat_kereteben


esszé, saját kutatás

Egyebek: -

Tantárgy neve

A Visegrádi országok politikai rendszerei

Képzés- tagozat:

Nappali jogász és politológia BA, MA


2

Tantárgyfelelős:

Tóth László PhD hallgató

Számonkérési forma:

zárthelyi dolgozatok és írásbeli vizsga

Erős előfeltétel:

-

Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bemutatkozás, hallgatói ismeretek feltérképezése, a V4

mint országcsoport jelentősége2. hét: Az országok fő jellegzetességeinek bemutatása;

Lengyelország I. Történelmi előzmények, rendszerváltozás

3. hét: Alkotmány és alkotmányozás Lengyelországban, az államszervezeti rendszer legfontosabb elemei.

4. hét: Pártrendszer és kormányok Lengyelországban 5. hét: Történelmi előzmények és rendszerváltozás

Csehszlovákiában és az utódállamokban6. hét: A Cseh Köztársaság alkotmánya, az államszervezeti

rendszer alapvonalai

http://szabim.blog.hu/2017/07/25/prevencio_a_tanacsadas_lehetosege_a_munkaugyi_tanacsado_es_vitarendezo_szolgalat_kereteben



http://www.kiut.eu/

7. hét: Zárthelyi dolgozat 8. hét: Pártrendszer és kormányok a Cseh Köztársaságban9. hét: Szlovákia alkotmánya, az államszervezeti rendszer alapjai10. h

ét: Kormányok és pártszerkezet Szlovákiában

11. hét:

Összehasonlító jellegű kitekintés Magyarországra

12. hét:

A V4-ek európai integrációja, a V4 mint csoport az EU-n belül

13. hét:

Zárthelyi dolgozat, jegymegajánlás



1989 – A kommunista diktatúra végnapjai Közép- és Kelet-Európában (szerk.: Burakowski, Adam – Gubrynowicz, Aleksander – Ukielski, Pawel); Rézbong Kiadó – Aeramentum Könyvek, 2014.

A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában 1989-1992 (szerk.: Bihari Mihály); Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1993.

Bottoni, Stefano: A várva várt Nyugat – Kelet-Európa története 1944-től napjainkig; Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014.

Dangerfield, Martin: V4: A new brand for Europe? Ten years of post-accession regional cooperation in Central Europe; Poznan University of Economics Review, v. 14, 2014/4 (http://www.ebr.edu.pl/pub/2014_4_71.pdf)

Enyedi Zsolt, Casal-Bértoa, Fernando: Pártverseny-mintázatok és blokk-politika Kelet-Közép Európában; In.: Politikatudományi Szemle, 2010./1., 7-30. old.

Enyedi, Zsolt – Tóka, Gábor: The Only Game in Town – Party Politics in Hungary; In.: Party Politics in New Democracies (eds.: Webb, Paul; White, Stephen), Oxford University Press, 2007.

Európai Kormányformák Rendszertana (szerk.: Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea); Budapest, HVG-ORAC, 2007.

Európai politikai rendszerek (szerk.:Kardos József-Simándi Irén) Bp., Osiris 2004.

Fábián György: A magyar választási rendszer kelet-közép-európai összehasonlításban; In.: Politikatudományi Szemle, 1999./3., 107-126. old.

G. Márkus, György: A törésvonalak három családja a kelet-közép európai pártrendszerekben;

http://www.ebr.edu.pl/pub/2014_4_71.pdf

Politikatudományi Szemle, 1997/1. Halász Iván: Államfő, parlament, kormány – Az

államszervezet fejlődése a Visegrádi országokban; Budapest, Lucidus Kiadó, 2014.

Hamberger Judit: Csehszlovákia szétválása – Egy föderációs kísérlet kudarca Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997

Hamberger Judit: Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4 ); In.: Külügyi Szemle, 2010. Nyár

Kelet-Európa új alkotmányai (szerk. Tóth Károly); Szeged, JATE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, 1997.

Kitschelt, Herbert: Divergent Paths in Postcommunist Democracies; In.: Political Parties and Democracy (eds.: Diamond, Larry – Gunther, Richard); John Hopkins University Press, Baltimore and London, 2001.

Lenč, Marek: Perspectives of Central Europe Cooperation within the European Union (http://www.culturaldiplomacy.org/academy/content/pdf/participant-papers/2011/april/biec-roa-nua/perspectives_of_central_europe_cooperation_within_the_european_union-_marek_lenc.pdf)

Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai alkotmány, és parlamentarizmus-történet; Budapest, Osiris, 2003

Nič, Milan, Vit Dostál: Central Europe’s Outlook on the EU and Foreign Policy; (http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423)

Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében; Budapest, Osiris, 2003

Sitter, Nick: Cleavages, Parts Strategy and Party System Change in Europe, East and West; In.: Perspectives on European Politics and Society, 3:3; Koninklijke Brill NV, Leiden, The Netherlands, 2002.

Szalai Máté, Zsuzsanna Csornai and Nikolett Garai: V4 Migration Policy: Conflicting Narratives and Interpretative Frameworks; Barcelona Centre of International Affairs; 2017. (http://www.cidob.org/en/articulos/monografias/illiberals/v4_migration_policy_conflicting_narratives_and_interpretative_frameworks)

Szente Zoltán: Európai alkotmány, és

http://www.cidob.org/en/articulos/monografias/illiberals/v4_migration_policy_conflicting_narratives_and_interpretative_frameworks



http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423

http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423

http://www.culturaldiplomacy.org/academy/content/pdf/participant-papers/2011/april/biec-roa-nua/perspectives_of_central_europe_cooperation_within_the_european_union-_marek_lenc.pdf



parlamentarizmus-történet; Budapest, Osiris, 2006

Takesi Hirata: A pártrendszer kialakulása és a választási illékonyság Közép-Európában; In.: Politikatudományi Szemle, 2000./3-4.; 75-96. old.

Trends of Visegrad Foreign Policy (ed: Vit Dostál); Association for international affairs (AMO), 2015 (http://trendyv4.amo.cz/files/paper_en.pdf)

ifj. Trócsányi László: Alkotmányozás és rendszerváltás Közép- és Kelet-Európában; In.: Jogtudományi Közlöny, 1995. augusztus, 384-390. old.

(tanulmánykötetek esetében értelemszerűen az országokra vonatkozó részek)


írásbeli dolgozat

Egyebek:

http://trendyv4.amo.cz/files/paper_en.pdf

Tantárgy neve Multiple crisis in the European UnionKépzés- tagozat: ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Arató Krisztina egyetemi tanárSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Introduction2. hét: Brief summary of the history of the European

Union after the Maastricht Treaty3. hét: Current issues in the European Union4. hét: Democracy deficit in the EU 5. hét: Member state democracies and the EU 6. hét: Euroscepticism7. hét: Eurozone crisis8. hét: Crisis of the Eastern partnership / Ukraine9. hét: Crisis of the narratives of the EU10. hét: Case study: Brexit11. hét: Case study: TBC12. hét: Case study: TBC13. hét: Conclusion, closing of the course



In the case of each topic, 2 compulsory articles and other recommended literature will be listed.


- max. 3 absenses allowed- in the case of each topic a 2 page summary of

the literature has to be sent to the professor one day before the class

- 1 presentation during the semester in the previously agreed topic pic (that is to be written up in a 8-10 pages text to be submitted to the professor at the end of the semester)

Egyebek: -

Tantárgy neve TOP 10 - A legnagyobb hatású társadalomtudományi munkák

Képzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Patkós Veronika egyetemi adjunktusSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


Mivel a kötelező irodalom egy része angol nyelvű, a kurzus elvégzéséhez a hallgatók képesek kell, hogy legyenek angol nyelvű szakirodalom feldolgozására.


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés, a tematika ismertetése. Mitől lesz

nagyhatású, idézett egy tudományos munka?2. hét: Kuhn, T. S., (1984). A tudományos forradalmak

szerkezete. III-V. Gondolat.3. hét: Smith, A. (1992). A nemzetek gazdagsága.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.4. hét: Sen, A. K., (2003). A fejlődés, mint szabadság. Európa.5. hét: North, D. C. (1990). Institutions, institutional change

and economic performance. Cambridge University Press.

6. hét: Anderson, B., (2006). Elképzelt közösségek: Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. L'Harmattan.

7. hét: Putnam, R. D. (2006). Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje. In: Lengyel György Szántó Zoltán (eds.): Gazdaságszociológia. Budapest, Aula, 207-219.

8. hét: Granovetter, M. (1988). A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata. Szociológiai Figyelő, 3, 39-60.

9. hét: Inglehart, R. (2015). The silent revolution: Changing values and political styles among Western publics. Princeton University Press.

10. hét: Hofstede, G. (2001). Culture's consequences: Comparing values, behaviors, institutions and organizations across nations. Sage. 313-339.

11. hét: Tajfel, H., & Turner, J. C. (1979). An integrative theory of intergroup conflict. The social psychology of intergroup relations, 33(47).

12. hét: Tversky, A., & Kahneman, D. (2011). Kilátáselmélet: kockázat melletti döntések elemzése. 91-143. p. Szántó Z.–Wimmer Á.–Zoltayné P. Z. (Szerk.): Döntéseink

csapdájában. Budapest: Alinea Kiadó.13. hét: A félév lezárása.

Tananyag: A tantárgy tananyagát a fenti irodalomlista képezi.Kötelező és ajánlott irodalom:

A tantárgy tananyagát a fenti irodalomlista képezi.


Aktív órai részvétel, és egy min. 12000 karakteres kurzuszáró dolgozat elkészítése a tárgy tematikájához kapcsolódóan.

Egyebek: -

Tantárgy neve Geopolitika, geostratégia és politikai földrajz Képzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Derekas Győző PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés: a félév témájának, a téma megadott

irodalmának és a főbb érintett szerzőinek rövid áttekintése, a követelmények és a félév menetének ismertetése, a kiselőadások elosztása

2.hét: Térbeliség és társadalomtudományok: geopolitika, geostratégia és politikai földrajz

3. hét: A klasszikus geopolitika látásmódja és főbb narratívái, a geopolitika paradoxona

4. hét: A történeti kánon I.: a kontinentális geopolitika5. hét: A történeti kánon II.: az angolszász geopolitika 6. hét: Carl Schmitt kísérlete a geopolitika

újrafogalmazására, a schmitti elmélet kortárs recepciói

7. hét: A geopolitika „bukása”, vagy „második reneszánsza”: geostratégia tervezés, geopolitikai

víziók az Egyesült Államokban a hidegháború időszakában

8. hét: Carl Schmitt kísérlete a geopolitika újrafogalmazására, a schmitti elmélet kortárs amerikai, orosz és kontinentális recepciói

9. hét: A társadalomtudományok nyelvi és térbeli fordulata: a politikai földrajz, mint kritikai elmélet

10. hét: A geopolitikai látásmód újjáéledése a hidegháború lezárultát követően I.: szerzők, kánonok, iskolák

11. hét: A geopolitikai látásmód újjáéledése a hidegháború lezárultát követően II: a geopolitika kortárs témái és dilemmái

12. hét: Geopolitika, vizuális reprezentáció, populáris kultúra

13. hét: Összegzés, hallgatói észrevételek, szabad konzultáció a kurzus anyagával kapcsolatban felmerülő témákról/kérdésekről, féléves értékelés



A kurzus kötelező irodalmát az egyes órákra kiküldött, az alábbi ajánlott irodalmak részét képező rövid szövegrészek jelentik (a lista a hallgatók létszámának és személyes érdeklődésének megfelelően változhat):Agnew, John: Making Political Geography. London: Arnold Publishers, 2002.Foucault, Michel: Eltérő terek. in.: Foucault, Michel: Nyelv a végtelenhez - Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Fordította: Sutyák Tibor. Debrecen: Latin Betűk, 1999. Gearóid Ó Tuathail - Simon Dalby – Paul Routledge (szerk.): The Geopolitics Reader. London-New York: Routledge, 1998Kearns, Gerry: Geopolitics and Empire. The Legacy of Halford Mackinder. Oxford University Press, 2009.Kissinger, Henry: Világrend. Fordította: Kállai Tibor és Pataky Éva. Budapest: Antall József Tudásközpont, 2015.Mező Ferenc: A geopolitika formaváltozásai. in.: Polgári Szemle 2. évfolyam, 12. számMolnár Gusztáv – Csizmadia Sándor – Pataki Gábor Zsolt (szerk.): Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 1999.

Pickles, John: Phenomenology, Science and Geography. Spatiality and the Human Sciences. Cambridge: Cambridge University Press, 2009. Schmitt, Carl: Land and Sea. Fordította: Simona Draghici. Washington DC: Plutarch Press, 1997.Schmitt, Carl: The Nomos of the Earth in the International Law of the Jus Publicum Europaeum. Fordította: G. L. Ulmen. New York, NY: Telos Press Publishing, 2006.


A félév folyamán egy 15-20 perces kiselőadás tartása a hallgató által választott témában a fentiekben megadott, vagy más, érdeklődésének megfelelő irodalom alapján.

Egyebek: Angol olvasáskészség

Tantárgy neveDemokrácia-e Magyarország? Elméleti és értékelési lehetőségek a rendszerváltástól napjainkig.

Képzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma: 2

Tantárgyfelelős: Benedek István PhD-hallgatóSzámonkérési forma: Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: -Gyengeelőfeltétel/társfeltétel:

-

Kapcsolódik-e hozzágyakorlat/szeminárium?

-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés. Demokráciaelméletek és

demokráciaindexek I.2. hét: Demokráciaelméletek és demokráciaindexek II.3. hét: Demokráciaelméletek és demokráciaindexek III.4. hét: Magyarország rendszertani elhelyezése I.5. hét: Magyarország rendszertani elhelyezése II.6. hét: Magyarország rendszertani elhelyezése III.7. hét: Globális és regionális kitekintő.8. hét: Demokrácia a rendszerváltás utáni Magyarországon I.9. hét: Demokrácia a rendszerváltás utáni Magyarországon II.

10. hét: Demokrácia a rendszerváltás utáni Magyarországon III.

11. hét: Demokrácia a rendszerváltás utáni Magyarországon IV.

12. hét: A populizmus, mint a képviseleti demokrácia válságjelensége?

13. hét: ZH

Tananyag:

A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.

Kiemelten ajánlott irodalom:

Boda Zsolt – Szabó Andrea (szerk.) (2017): A Fidesz és a többiek: pártok, mozgalmak, politikák. Trendek a magyar politikában – 2, Budapest, MTA TK PTI – Napvilág Kiadó.

Bozóki András–Hegedűs Dániel (2017): A kívülről korlátozott hibrid rendszer. Az Orbán-rezsim a rendszertipológia tükrében. Politikatudományi

Szemle XXVI/2. 7–32. pp.Csizmadia Ervin (2014): Miért „alaptalan” a magyar

demokrácia? Pártok, konfliktusok, társadalmi kohézió és állampolgári nevelés. Budapest, Gondolat.

Körösényi András (szerk.) (2015): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (Budapest, Osiris–MTA TKPI)


Részvétel és aktivitás az órán Szakirodalom olvasása Egy darab csoportos előadás tartása ZH

Tantárgy neve A náci propagandaKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Havasi Benigna PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi áttekintés2.hét: Bevezetés a propaganda fogalmába és elemzésébe3. hét: A náci propaganda jellemzői4. hét: A Harmadik Birodalom nyelve5. hét: A nemzetiszocialista médiarendszer6. hét: Ellenség és antiszemitizmus a náci propagandában7. hét: Harc a náci propagandában8. hét: Sport a náci propagandában9. hét: Ifjúság a náci propagandában10. hét: Nők a náci propagandában11. hét: Társadalmi szerepek a náci propagandában12. hét: Művészetek és irodalom a náci propagandában13. hét: Filmek a náci propagandában



Klemperer, Victor (1984): A Harmadik Birodalom nyelve. Tömegkommunikációs KutatóközpontPapp Kornélia (2004): A Harmadik Birodalom nyelve – Victor Klemperer nyelvkritikája. Múlt és Jövő 2004/1-2. 157-171.http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/778Szabó Márton (2016): Diszkurzív politikatudomány. Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Osiris Kiadó, BudapestMichal Szulczewski: A politikai propaganda, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974


Prezentáció megtartása, vagy házidolgozat elkészítése egy választott témában az ajánlott irodalom alapján.

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/778

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/778

Egyebek: -

Tantárgy neve Fiatalok és politikaKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Papházi Viktor PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:14. hét: Bevezetés, óramegbeszélés15. hét: Fiatalok a társadalomban – alapfogalmak16. hét: Politikai szocializáció és az ifjúság17. hét: A fiatalok mint választók18. hét: Politikatörténet és fiatalok19. hét: Politikatörténet és fiatalok Magyarországon20. hét: Fiatalok a magyar politikában – politikai kultúra,

Kádár-korszakhoz való viszony21. hét: Fiatalok a magyar politikában – politikai szocializáció

22. hét: Fiatalok a magyar politikában – választói magatartás23. hét: Fiatalok a magyar politikában – pártok és civil

társadalom24. hét: Szubkultúrák a magyar ifjúságban25. hét: Ifjúságpolitika Magyarországon26. hét: Zárthelyi dolgozat, kurzus lezárása

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik a szemináriumokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények), tanulmányok


Szabó Andrea – Oross Dániel (szerk.): Csendesek vagy lázadók? A hallgatók politikai orientációi Magyarországon (2011-2015). Szeged–Budapest, Belvedere Meridionale–MTA TK PTISzabó Ildikó (2013): Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáiban. Metszetek 2-3., 22-39. pp.Szabó Andrea – Oross Dániel (2013): A múlt jelene – a Kádár-korszak megítélése a fiatalok körében. Metszetek 2-3., 97-117. pp.Laki László – Szabó Andrea (2012): Fiatalok, demokrácia, jelen és múlt (1-2.). Egyenlítő 4-5., 24-29. pp., 12-17. pp.Oross Dániel (2013): Társadalmi közérzet, politikához való viszony. In: Székely Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötet. Budapest, Kutatópont, 283-315.


Utolsó órai zárthelyi dolgozat megírása vagy prezentáció tartása az oktatóval egyeztetett témában

Egyebek: -

Tantárgy neve Közvélemény-kutatás a gyakorlatbanKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Nagy Dániel mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Fogalommeghatározások, a közvélemény-kutatás

alapjai, fajtái. A különböző adatfelvételi módszerek (telefonos, személyes, online) előnyei, hátrányai. A mintavételek közötti eltérések (személyes: véletlen séta/címkártyák használata, telefonos: véletlenszám-generálás/adatbázis használata). Elérhetetlen társadalmi csoportok (határon túliak, túl magas, illetve túl alacsony státuszú csoportok)

2. hét: A magyar közvélemény-kutatás története, valamint a 2002-es fekete vasárnap Magyarországon. Brexit, Trump és további látszólagos közvélemény-kutatási anomáliák. Klasszikus közvélemény-kutatási példák, hibák, valamint, hogy jelenleg ezek ellen hogyan védekezik a szakma

3. hét: Az utóbbi évtizedek választásain mért eredmények valóságtól való eltérése, az abból levonható tanulságok. A 2018-as választási eredmények megbecslésének pontossága, valamint a 2014-2018 közötti mérések közötti eltérések. A becslések és a mérések közötti eltérések, valamint ezen eltérések magyarázata.

4. hét: Különböző megfogalmazású és hibás kérdésfeltevések, mérési eredmények összehasonlítása. Eltérő kérdésfeltevésekkel, ugyanazt a témát hogyan lehet máshogy mérni. Egy kérdőív megírása.

5. hét: Személyes kérdőívezés „terepen”.

6. hét: Látogatás egy call centerben,

lekérdezőprogrammal való megismerkedés, telefonos operátorként való gyakorlat szerzése

7. hét: A lekérdezés során kapott eredmények kielemzése

8. hét: Adatelemzés a gyakorlatban. Aktuálpolitikai eredmények nagymintás kutatásokon, kereszttábla-elemzés

9. hét: Mandátumbecslés a gyakorlatban (magyar, illetve EP választások mandátumbecslései)

10. hét: Fókuszcsoportok – közvélemény-kutatás másképpen. Egy fókuszcsoport megtartásához szükséges vezérfonal megírása.

11. hét: Látogatás egy fókuszcsoport helyszínen, fókuszcsoport tartása

12. hét: Fókuszcsoport eredményének és tapasztalatainak kielemzése.

13. hét: Év végi szóbeli konzultációTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá az órai munka során szerzett tapasztalat.


Earl Babbie: A ttársadalomkutatások módszertanaRudas Tamás: Közvélemény-kutatásAngelusz Róbert-Tardos Róbert: Mérésről mérésreAngelusz Róbert-Tardos Róbert: Törések, hálók, hidakkozvelemenykutatok.hu weboldal


A kurzus teljesítésének feltétele az órán való részvétel, hiányozni maximum háromszor lehet.

Egyebek: -

Tantárgy neve Civil szféra és civil aktivitásokKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Tokár Géza PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Beszámoló


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: A civil társadalom elmélete2. hét: Civil szervezetek típusai3. hét: Civil érdekérvényesítési stratégiák4. hét: A civil szervezetek felépítése5. hét: Prioritások és konfliktusok.6. hét: Humán erőforrás-menedzsment és gyakorlati

problémák7. hét: Médiajelenlét, PR8. hét: Pályázatok és pályázati lehetőségek, pénzügyi

önállóság9. hét: Projektkiértékelés10. h

ét: Helyi, régiós és országos mozgásterek

11. hét:

Hosszú távú fenntarthatóság

12. hét:

A civil társadalom fejlődése Magyarországon

13. hét:

A civil társadalom és az Európai Unió



Arató Krisztina, - Mikecz Dániel: Civil társadalom, szociális partnerek, társadalmi mozgalmak, In: Szerk.: Körösényi András A magyar politikai rendszer - negyedszázad után. Budapest: Osiris Kiadó, 2015. pp. 307-332.Bartal Anna Mária: Nonprofi t elméletek, modellek, trendek. Budapest: Századvég, 2005Jean L. Cohen and Andrew Arato, Civil Society and

Political Theory, MIT Press, 1992Vizsgakövetelmények:

Prezentáció megtartása egy választott témábanAktív részvétel

Egyebek: A kurzus célja:

A tantárgy célja, hogy a hallgatók tisztába jöjjenek a civil szféra társadalomban betöltött szerepével, megértsék azok működését és társadalmi beágyazottságát, továbbá elsajátítsák az alapvető képességeket a civil szervezetek munkájában való részvételhez (fundraising, nyilvánossággal való kommunikáció, szervezeti struktúrák kiépítése és üzemeltetése, kapcsolattartás a környezettel és a szakmai élet illetve a célcsoport hangsúlyos szereplőivel). Az óra kimenete egy olyan csoport kinevelése, mely számára a civil szféra nem csak egy absztrakt, elvont fogalmat jelent, hanem képesek saját maguk is összefüggéseibe helyezni a társadalmi felelősségvállalás gyakorlati hatásait, akadémiai műveltségük kiszélesítése mellett pedig karrierlehetőségként is tekintenek a területre.

A tantárgy – tekintettel arra, hogy a hallgatók túlnyomó részének minden bizonnyal csak felületes, áttételes kapcsolata van a civil aktivitásokkal – nagymértékben épít az interaktív órákra és a szervezetek tevékenységének hallgatókhoz való közelebb hozására. A hallgatók azonosulása az egyes, általuk kiválasztott és szimpatikusnak vélt szervezetekkel komoly szerepet kap a kapcsolódó feladatokban és az órán elvégzett munkában. Az egyes blokkok struktúrája nagyban épít a gyakorlati feladatmegoldásra, ennek következtében egy-egy órán a rövid prezentációk mellett túlsúlyban vannak az interaktív feladatok. Ezek mind a civil szervezetek működésével, feladataival, prioritásaival kapcsolatos problémákra fókuszálnak.

Kiemelten fejlesztett komptenciaterületek:A hallgató...Tudás:

Széles körű ismeretekkel rendelkezik a civil szervezetek típusairól és a civil szféra viszonyrendszeréről. Összefüggéseiben látja a civil aktivitások szerepét és társadalomban elfoglalt helyét, jelentőségét, kategorizálni tudja az egyes szervezeteket azok tevékenységi köre szerint.

Saját prioritásokat rendel hozzá az egyes

területek fontosságához Megérti, milyen képességekre van szükség egy

civil szervezet menedzseléséhez, tisztában van azokkal a feladatkörökkel, melyeket az egyes szervezetekben be kell tölteni, ahogy azokkal a kompetenciákkal is, melyek mindehhez szükségesek, rendelkezik az elméleti és gyakorlati tudással.

Általános rálátása van azokra a forráslehetőségekre, melyek a civil szervezetek rendelkezésére állnak, képes azonosítani a pályázatíráshoz kötődő követelményeket és szükség esetén saját maga is pályázatokat írni.

Attitűd és nézet: Tudatosítja a civil társadalom szerepét és

jelentőségét az egészséges országos és helyi közösségek működtetésében.

Tudatában van a polgári aktivitások fontosságának, képes reaktívan és proaktívan is fellépni az általa fontosnak tartott ügyek képviseletében.

Fontosnak tartja a sokszínűséget és a helyi közösségek megtartó erejét, különös tekintettel a szlovákiai magyar közösség jellegzetességeire és speciális problémáira.

Képes csoportban dolgozni és aktívan megosztani tudását a feladatmegoldásban, fejleszti kooperációs mechanizmusait.

Képesség: Képes azonosítani a civil szervezetek

működésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket.

Képes felállítani egy működőképes struktúrát a civil szervezetek kapcsán, legyen szó akár emberi, akár gazdasági erőforrás-menedzsmentről.

Képes rámutatni azokra a kulcsfontosságú témákra, melyek terén az egyes civil szervezetek ténykednek.

A hallgatók képessé válnak megítélni a hatékony és kevéssé hatékony érdekképviseleti stratégiákat.

A kurzus témakörei bővebb kifejtésben (igény esetén dupla blokkokká összevonható struktúrában):

1. A civil társadalom elmélete A civil társadalomra vonatkozó definíciók. Tevékenységi területek. Bevezetés és feladatleosztás.

2. Civil szervezetek típusai . A civil szervezetek tipológiája és felosztása. Helyi, országos és regionális szervezetek. Civil szervezetek a sajtóban. Különbségek és hasonlóságok felvázolása, definiálása.

3. Civil érdekérvényesítési stratégiák Az érdekérvényesítés fajtái, hatalomelméletek. A passzív elégedetlenségtől az aktív cselekvésig. Gyakorlatok: érdekérvényesítési módozatok és fontosságuk felmérése.

4. A civil szervezetek felépítése. Az önkéntesség és a fizetett aktivitások alapelve. Civil szervezetek kapcsolatlánca. Alapvető funkciók felosztása, egymáshoz való viszonya. A helyi szintű aktivizmus előnyei és buktatói. A civil szervezetek jogi környezete.

5. Prioritások és konfliktusok. Több civil szervezetet magukban foglaló terek. A kooperáció és tevékenységek összehangolásának dilemmája. Aktivisták prioritásai, emberi tényezők.

6. Humán erőforrás-menedzsment és gyakorlati problémák. Az utánpótlás és a folyamatosság biztosításával kapcsolatos dilemmák ismertetése. Fenntarthatósági és költségvetési alapproblémák.

7. Médiajelenlét, PR. A civil szervezetek és a médiajelenlét, szociális hálózatok menedzselése. Megjelenítési gyakorlatok.

8. Pályázatok és pályázati lehetőségek, pénzügyi önállóság. A pályázati lehetőségek ismertetése. Az önkéntességből a professzionalitásba való átmenet. Programok, projektek és prioritások a pályázatokban. Helyi, régiós és európai lehetőségek.

9. Projektkiértékelés. Összegzések írása, kiértékelés és az eredmények számosításával kapcsolatos gyakorlati problémák

10. Helyi, régiós és országos mozgásterek. A kisebb és nagyobb civil szervezetek közti különbségek. A cselekvés dimenziói régiós

szinten és országosan. Nemzetközi kapcsolatok.

11. Hosszú távú fenntarthatóság. A civil szervezetek ciklikusságának fejtegetése. Működőképs, fenntartható struktúrák kialakítása. Kommunikáció és hosszú távú fenntarthatóság a külső szereplőkkel. Akciók folyamatossá tétele és külső szereplők bevonása.

12. A civil társadalom fejlődése Magyarországon. Történeti összefoglaló, kontextus és helyi jellegzetességek.

13. A civil társadalom és az Európai Unió. Uniós kontextus, összefüggések és az Európai Unió társadalomfejlesztési törekvéseinek áttekintése.

Tantárgy neve A politikai cselekvés elmélete, a választói magatartás


2

Tantárgyfelelős: Miskó Dávid PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyakorlati jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés; a kurzus és a követelmények ismertetése2. hét: Bevezetés a politikai szocializációba – elméleti

megközelítések3. hét: Politikai szocializáció és kultúra Magyarországon4. hét: A választói magatartás fő modelljei és mérései5. hét: A gazdasági és taktikai szavazó képe6. hét: A „split-ticket voting” (szavazatmegosztás) jelensége

a vegyes választási rendszerekben, illetve Magyarországon

7. hét: A választói magatartás trendjei 2010 előtt8. hét: Őszi szünet9. hét: A választói magatartás trendjei 2010 után és a 2018-

as választások10. hé

t: Politikai cselekvés Magyarországon

11. hét:

Népszavazások Magyarországon

12. hét:

Választói magatartás az online térben

13. hét:

Kurzus zárása, a teszt megírása

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Kötelező:Tóka Gábor: Szavazói magatartás. In: Gallai Sándor – Török Gábor: Politika és Politikatudomány, Aula Kiadó, Budapest, 2005.oBognár Adrienn – Szabó Andrea: Politikai

szocializációs modellek Magyarországon, 1990-2016. In: Szabó Andrea – Oross Dániel: Csendesek vagy lázadók? – A hallgatók politikai orientációi Magyarországon (2011-2015)Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer – 15. Fejezet: Szavazói viselkedés. Osiris, 2003.Stumpf István: Politikai szocializáció, régi dilemmák, új kihívásokSzabó Andrea: A választók. In: Körösényi András: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Osiris, 2015.Tóka Gábor: Szavazói magatartás. In: Gallai Sándor – Török Gábor: Politika és Politikatudomány, Aula Kiadó, Budapest, 2005.oAjánlott:Angelusz Róbert - Tardos Róbert: Választási részvétel és politikai aktivitás. Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 323-384. p.Gazsó Ferenc – Gazsó Tibor: Választói magatartás és pártpreferenciák MagyarországonStumpf István: Az Országház kapujában. Századvég, 2007, BudapestSzabó Ildikó: Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáibanKmetty Zoltán–Tóth Gergely: A politikai részvétel három szintje. Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 75-115. p.Jávor Benedek – Beke Zsolt Frigyes: Résztvevők és apatikusakGazsó Ferenc – Gazsó Tibor: Választói magatartás és pártpreferenciák Magyarországon


A kurzus folyamán főként a magyar választói magatartásról írt tanulmányok kerülnek feldolgozásra prezentációk és kötetlen beszélgetések formájában. A kurzust egy rövid tesztjellegű zárthelyi dolgozat zárja.

Egyebek: -

Tantárgy neve Parlamenti ütköző – A magyar parlamenti házszabályok


2

Tantárgyfelelős: Rontó Renáta PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi áttekintés2. hét: A Házszabályok történeti áttekintése I.3. hét: A Házszabályok történeti áttekintése II.4. hét: A Házszabály 2012-es módosítása5. hét: A Házszabály 2016-os módosítása6. hét: A parlament szervezete7. hét: Házbizottság8. hét: Törvényalkotási bizottság

9. hét: Nemzetiségi képviselő – Nemzetiségi szószóló10. hét: A Parlament ülésezése11. hét: A Parlament ellenőrzési szerepe12. hét: Törvényalkotási bizottság ülésének látogatása13. hét: Országgyűlés ülésezésének látogatása

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik a szemináriumokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények), tanulmányok


Parlamenti jog – Az Országgyűlés működése, feladat- és hatáskörei, kapcsolódó inétzmények (2018)2012. évi XXXVI. törvény az Örszággyűlésről10/2014 (II.24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekrőlHáziné Varga Mária: Az Országgyűlés Házszabálya, 2010-2014-es ciklus, Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2010Móré Sándor: A nemzetiségi szószólói intézmény jogi kerete és működésének első két éve https://parlamentiszemle.hu/Wp-content/uploads/sites/12/2017/09/parlamentiszemle-20162-lapszam-2016-02-02cikk.pdfA Házszabályon túl – Az Országgyűlés Hivatala előadás-sorozata2016-I-II. félévének előadásaiSzente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba, Atlantisz, Budapest 1998.Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament. Osiris, Budapest, 2002.


Prezentáció megtartása egy választott témában az ajánlott irodalom alapján

Egyebek: -

https://parlamentiszemle.hu/Wp-content/uploads/sites/12/2017/09/parlamentiszemle-20162-lapszam-2016-02-02cikk.pdf



Documents

· Web viewA tantárgy célja, hogy a hallgatók tisztába jöjjenek a civil szféra társadalomban betöltött szerepével, megértsék azok működését és társadalmi beágyazottságát,