· Web viewÉn már tudok számolni 5. Author Varga Attila Created Date 08/10/2020 03:46:00 Last modified by Kerberné Varga Anna 2

Én már tudok számolni 5.Én már tudok számolni 5. munkafüzetNT-98765NT-98765/MTanmenetjavaslatOKTATÁSI HIVATAL

Bevezetés

Ez a tanmenetjavaslat az 5. évfolyamos, enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak szóló Matematika 5. tankönyvhöz és munkafüzethez készült, amelyeknek tananyagtartalma igazodik a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei által meghatározott ismeretekhez, a nevelési-fejlesztési célokhoz, a fejlesztési követelményekhez – a kisiskolások életkori sajátosságait figyelembe véve.

A tanmenetjavaslat a tankönyv felépítését követi, és azoknak a kollégáknak nyújt segítséget, akik heti 4 órában tanítják a matematikát. Természetesen az órakeret 10%-ával a pedagógus szabadon rendelkezhet. Ahogy a neve is utal rá, ez csupán javaslat az órák elosztásához, a tananyag feldolgozásához.

Az 5–6. évfolyamon a matematikatanítás célja – mindvégig tevékenységre, tevékenykedtetésre épülve – a tanulók alapkészségének megerősítése, gyakorlási lehetőségek beiktatásával. Az ismeretek bővítését konkrét tapasztalásra alapozva, a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell megvalósítani. Az egyénre szabott önálló tanulási eljárások és tanulási módok kialakítása támogatja az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek megerősítésének lehetőségét, kiegészülve különböző szintű tevékenységekkel, cselekvéses és elvont szinten. A gondolkodási műveletek egyre elvontabb szinten jelennek meg, a gondolkodási műveletek gyakorlása matematikai problémák megoldása során történik. A matematikai fogalmak, kifejezések megértése, egyre pontosabb használata a matematikatanulás folyamatában, a tanulók cselekvését középpontba állítva történik. Figyelmet kell fordítani az alkotókedv ösztönzésére, a kreativitás fejlesztésére, törekedve a minél kitartóbb és pontosabb munkavégzésre, önellenőrzésre.

A figyelem terjedelmének, tartósságának növelése, a koncentráció időtartamának növelése, az auditív és vizuális észlelés és érzékelés pontosságának fejlesztése minden tanórán fontos feladat.

Óraszámok felosztása

A tantárgy főbb témakörei és az elsajátításukhoz javasolt óraszám:

Tematikai egység

Javasolt óraszám az 5. évfolyamon

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika

12

2. Számelmélet, algebra

62

3. Geometria, mérés

35

4. Függvények, az analízis elemei

22

5. Statisztika, valószínűség

5

Számonkérés

8

144

Az óra sor-száma

Az óra témája

Javasolt tevékenységek, munkaformák

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Ismeretek, új fogalmak

I. Számolás 100-ig

1.

Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel. Személyek, tárgyak megfigyelése, saját élmény alapján nyári emlékek felidézése.

Tk. 3–4. o., Mf. 3. o.

Ismerkedés a tankönyvvel, taneszközökkel. A tanulói környezet megismerése.

A gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Társas kapcsolatok alakítása. Beszédkészség és beszédértés fejlesztése. Megfigyelések.

Tanulási motiváció megismerése.

Tanulói környezet és eszköztár megismerése (helyes taneszközhasználat, taneszköz megóvása).

2.

Számlálás, számok tulajdonságai, sorba rendezés, számok felismerése. Számszomszédok.

Tk. 4. o., Mf. 4. o.

Számlálás, számolási készség fejlesztése. Csökkenő, növekvő soralkotás, sorozatképzés. Változások megfigyelése, megnevezése. Egyes és tízes számszomszédok megállapítása.

Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése.

A tartós figyelem fejlesztése.

Számfogalom 100-as számkörben.

Igaz állítás megfogalmazása.

Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Számszomszédok megállapítása.

3–4.

Mennyiségek, számok összehasonlítása.

Számok bontása helyi érték szerint. Számképzések. Számok helye a számegyenesen.

Tk. 5. o., Mf. 5–6. o.

A matematikai kifejezések helyes használata: kisebb, nagyobb. Jelrendszer ismerete (<, >). Egyszerű nyitott mondatok megoldása.

Helyi érték értelmezése. Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések használatának fejlesztése. Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen.

Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás.

Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Számfogalom 100-as számkörben.

Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

5.

Összeadás és kivonás 100-as számkörben.

Képről írt műveletek elvégzése. Pénzhasználat.

Tk. 6. o., Mf. 7. o.

Számlálás, számolási készség fejlesztése.

Az összeadás, kivonás fogalmának felidézése, gyakorlása és a műveletek elvégzése az adott számkörben. A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.

Tapasztalatok szóbeli megfogalmazása.

Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése.

Fejben történő számolási képesség fejlesztése.

Analógiás gondolkodás.

Tartós figyelem fejlesztése.

Pontos, helyes munkavégzés.

Számok összeg- és különbségalakja.

Az összeadás és a kivonás kapcsolata.

Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.

6-7.

Összeadás és kivonás gyakorlása 100-as számkörben.

Képről műveletek írása.

Sorozatok.

Tk. 7. o., Mf. 8–9. o.

Képről műveletek lejegyzése. A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.

Tapasztalatok szóbeli megfogalmazása.

Szabályjátékok, sorozatok.

Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.

Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése.

Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése. Változások, periodikusság. Kombinatorikus készség fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzése.

Összeadás és kivonás gyakorlása a 100-as számkörben. Képekről műveletek írása. Növekvő, csökkenő számsorozatok folytatása.

8–9.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása.

Tk. 8. o., Mf. 10–11. o.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása.

Műveletek értelmezésének fejlesztése szöveg alapján.

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése.

Analógiás gondolkodás fejlesztése.

A szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése.

Az óra sor-száma

Az óra témája




10.

Ismétlés, gyakorlás: számolási gyakorlatok az eddig tanult műveletek alkalmazásával.

A negyedik évfolyamon elsajátított ismeretek gyakorlása, rendszerezése.

Számolási készség fejlesztése.

Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Önellenőrzés képessége.

A tanult matematikai ismeretek megerősítése, elmélyítése.

11.

Ismétlés, gyakorlás, az év eleji felmérés előkészítése.

A negyedik évfolyamon elsajátított ismeretek rendszerezése.

A felmérés feladattípusainak gyakorlása.





12.

Év eleji felmérés.

A felmérés feladatainak önálló megoldása.

A megszerzett tudás alkalmazása.

Egyéni munkavégzés.

Önbizalom, önállóság, önellenőrzés.

13.

Szorzás és osztás.

Tk. 9. o., Mf. 12. o.

Beszélgetés a nyitóképről.

A szorzás és összeadás kapcsolatának szóbeli megfogalmazása, lejegyzése.

A műveletfogalom továbbépítése.

Műveletek megfogalmazása, értelmezése. A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.

Szorzás, összeadás kapcsolata.

A szorzás értelmezése ismételt összeadással.

Műveletek közötti kapcsolatok: szorzás, osztás.

Az óra sor-száma

Az óra témája




14–15.

Szorzás és osztás.

Tk. 10–11. o., Mf. 13. o.

Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

A tevékenységgel, képpel megjelenített művelet megértése, leolvasása.

A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem.

A fejszámolás biztonságos használata.

Kreativitás fejlesztése.

Szétosztás, elosztás.

Csoportosítás azonos számú halmazokba.

16.

Szorzás, osztás 8-cal.

A 8-as szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése.

Tk. 12. o.

A 8-as szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése, kiépítése, kapcsolata. A nyolcas számsor elmondása.

Szóbeli számolási készség fejlesztése.

Algoritmusok követése.

Emlékezet fejlesztése.

Szorzótényezők, szorzat, osztandó, osztó, hányados fogalmának használata.

17–18.

Szorzás, osztás 8-cal.

A 8-as szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése.

Tk. 13. o., Mf. 14–15. o.

Összefüggések felismerése.

Képhez tartozó műveletek megkeresése.

A tevékenységgel, képpel megjelenített művelet megértése, leolvasása.

Szóbeli számolási készség fejlesztése.

Algoritmusok követése.


A szorzás kapcsolatának, a tényezők felcserélhetőségének tudatosítása.

19.

A 2-es, 4-es, 8-as szorzótáblák kapcsolata.

Tk. 14. o., Mf. 16. o.

A 2-es, 4-es és 8-as szorzótábla kapcsolatainak felismerése, felfedezése.

Összefüggések felismerése, összefüggésekre építő gondolkodás fejlesztése.

A 2-es, 4-es és 8-as szorzótábla kapcsolata. A szorzat változásainak megfigyelése (tapasztalatszerzés).

20–21.

Szorzás, osztás 9-cel.

A 9-es szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése.

Tk. 15. o.

Egyenlő tagok összeadása, lépegetés a számegyenesen. A 9-es szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése, kiépítése, kapcsolata.

Szóbeli számolási készség fejlesztése. Algoritmusok követése.


A 9-es szorzó- és bennfoglaló tábla megismerése.

Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

22.

Szorzás, osztás 9-cel.


Tk. 16. o., Mf. 17–18. o.

Szorzótényezők, szorzat, osztandó, osztó, hányados fogalmának alakítása. A tevékenységgel, képpel megjelenített művelet megértése, leolvasása. A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.

Megfigyelés. Ismeretek alkalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről.




23.

A 3-as, 6-os, 9-es szorzótáblák kapcsolata.

Tk. 17. o., Mf. 19. o.

A 3-as, 6-os, 9-es szorzótáblák kapcsolatainak felismerése, felfedezése.

Összefüggések felismerése, összefüggésekre építő gondolkodás fejlesztése.

A 3-as, 6-os, 9-es szorzótáblák kapcsolata. A szorzat változásainak megfigyelése (tapasztalatszerzés).

24–25.

Szorzás, osztás 7-tel.


Tk. 18. o.

Egyenlő tagok összeadása, lépegetés a számegyenesen.

A 7-es szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése, kiépítése, kapcsolata.

Szóbeli számolási készség fejlesztése. Algoritmusok követése.




26.

Szorzás, osztás 7-tel.


Tk. 19. o., Mf. 20–21. o.

Szorzótényezők, szorzat, osztandó, osztó, hányados fogalmának alakítása. A tevékenységgel, képpel megjelenített művelet megértése, leolvasása. A matematikai szaknyelv használata.

Megfigyelés. Ismeretek alkalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről.




27–28.

Maradékos osztás.

Tk. 20–21. o., Mf. 22. o.

A maradékos osztás fogalmának alakítása. Osztandó, osztó, hányados, maradék fogalmának alakítása.

Számolási képesség fejlesztése.

Megfigyelés. Ismeretek alkalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Kombinatorikus képességek fejlesztése.

A maradékos osztás fogalmának kialakítása.

Maradékos osztás a maradék jelölésével.

29–30.

Maradékos osztás.

Tk. 22. o., Mf. 23–24. o.

A maradékos osztás fogalmának alakítása. Osztandó, osztó, hányados, maradék fogalmának alakítása.

Számolási képesség fejlesztése.

Megfigyelés. Ismeretek alkalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Kombinatorikus képességek fejlesztése.

A maradékos osztás fogalmának kialakítása.

Maradékos osztás a maradék jelölésével.

31.

Tanult szorzótáblák gyakorlása.

Képről műveletek alkotása, lejegyzése füzetbe.

A műveletfogalom továbbépítése. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem. A fejszámolás biztonságos használata.

Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és szorzás, kivonás és osztás, szorzás és osztás.

32.

Tudáspróbát előkészítő óra: az eddig tanult szorzó- és bennfoglaló táblák gyakorlása. Szöveges feladatok.

Szorzás, osztás elsajátított ismereteinek rendszerezése.






33.

A tanulók tudásának mérése: a 7-es, 8-as, 9-es szorzó- és bennfoglaló táblák.





Az óra sor-száma

Az óra témája




II. Ismerkedés a törtekkel

34.

Ismerkedés a törtekkel.

Tk. 23. o.

Tapasztalati megfigyelések írólap hajtogatásával. Törtek előállítása hajtogatással. Egész felosztása adott részekre. Törtrészek megfigyelése.

Hatékony, önálló tanulás: a tanultak alkalmazása.

Rész és egész viszonyának értelmezése.

A törtek fogalmának tapasztalati előkészítése.

Törtek a mindennapi életben.

Egész, negyed, harmad, fél, ötöd, hatod, nyolcad, tized.

35–36.

Ismerkedés a törtekkel.

Tk. 24. o., Mf. 25–26. o.

Egész felosztása adott részekre.

Törtrészek megfigyelése.

Hányad részét színeztük ki az egésznek?

Törtek előállítása színezéssel.

Egy egész törtrészeinek értelmezése.

Hatékony, önálló tanulás: a tanultak alkalmazása.

Rész és egész viszonyának értelmezése.

A törtek fogalmának tapasztalati előkészítése.

Törtek a mindennapi életben.

Egész, negyed, harmad, fél, ötöd, hatod, nyolcad, tized.

III. Testek, síkidomok

37.

Ismerkedés a testekkel,

tapasztalatok gyűjtése.

A tanterem, a taneszközök és a tanulók személyes használati tárgyainak vizsgálata, csoportosítása.

Taktilis érzékelés fejlesztése.

Tapasztalati következtetés fejlesztése.

A matematika és a valóság kapcsolata.

Környezetünk tárgyai és az alakzatok tulajdonságai közötti kapcsolat megláttatása.

38–39.

Ismerkedés a testekkel.

Tk. 25–26. o., Mf. 27–28. o.

A matematika és a valóság kapcsolatának összehasonlítása.

Környezetünk tárgyai és az alakzatok tulajdonságai közötti kapcsolat megláttatása. Tárgyak, testek osztályozása tulajdonságaik alapján. Testek építése.

Testek szétválogatása. Síkidomok csoportosítása. Számlálás, számolás: testek építése adott elemszámú kis kockából.

A térbeli és síkbeli tájékozódás fejlesztése.

Az érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.

Alkotóképesség fejlesztése.

Kreatív gondolkodás fejlesztése.

Térlátás fejlesztése.

Testek geometriai tulajdonságai. Gyakoroljuk a testek elnevezéseit: téglatest,

kocka, henger, gömb,

kúp, gúla.

40.

A kerület mérése.

Tk. 27. o., Mf. 29. o.

Téglalap alakú tárgyak gyűjtése.

Mérések, összehasonlítások. A téglalap oldalainak tulajdonsága, kerületének kiszámítása. A négyzet oldalainak jellemzője, kerületének kiszámítása. Szöveges feladatok.

A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.

A téglalap és a négyzet tulajdonságai.

A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.

41.

A terület mérése.

Tk. 28. o., Mf. 30. o.

Téglalap, négyzet területének kiszámítása. Összefüggések az oldal hosszúságának összehasonlítása és a téglalap területének változása között. Mérési feladatok.

Objektumok alkotása másolással, adott feltételek szerint.

Önreflexióra való képesség.

Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

IV. Számolás 0-tól 1000-ig

42.

Számok írása, olvasása 1000-ig.

Tk. 29. o., Mf. 31. o.

Számkörbővítés, 1000-es számkörben tájékozódás a háromjegyű számokban.

Gondolkodási és logikai képesség, rendszerezőképesség fejlesztése.

Összefüggések megláttatása.

Számfogalom kialakítása 1000-es számkörben.


43–44.


Tk. 30. o., Mf. 32. o.

Játékpénzszámlálás, tájékozódás számsorban. Hiányzó tagú számsorozatok kiegészítése.

Összefüggések megláttatása. Problémamegoldó és ismeretszerző képesség fejlesztése.

Számfogalom kialakítása 1000-es számkörben.


45–46.

Számok helyi értéke az 1000-es számkörben.

Tk. 31–32. o., Mf. 33. o.

Teljes háromjegyű számok bontása helyi érték szerint.

Számok nagyságviszonyai.

Tapasztaltató játékokat szervezhetünk – vásárlójátékok, eladó-vevő játékok.


Összefüggések feltárásának képessége, problémamegoldó képesség fejlesztése. Együttműködés képessége – társas kapcsolatok, a párbeszédhez szükséges szóbeli, nyelvi képesség (verbális képesség).

Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Helyi érték az 1000-es számkörben.

47.

Számok 1000-ig.

Tk. 33. o., Mf. 34. o.

Háromjegyű számok alkotása adott számok felhasználásával.

Állítások igazságtartalmának eldöntése.

Kakukktojás keresése.

Elemek besorolása a halmazábra különböző részeibe.

Számok képzése bontott alakból.

Gondolkodási és logikai képesség, rendszerezőképesség fejlesztése.

Összefüggések megláttatása. Problémamegoldó és ismeretszerző képesség fejlesztése.

Számok tulajdonságai.

48.

Számok helye a számegyenesen.

Tk. 34. o., Mf. 35. o.

Tájékozódás a számegyenesen . Számok pontos és becsült (közelítő) helye a számegyenesen.

Összefüggések megláttatása. Emlékezet fejlesztése. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Tájékozódás a számegyenesen.

49.

Számszomszédok, kerekítés.

Tk. 35. o., Mf. 36. o.

Számszomszédok és kerekített értékek.

A kerekítés szabályai. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok, kerekítések tízesekre, százasokra.


Összefüggések megláttatása. Emlékezet fejlesztése.


Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, számszomszédok. A kerekítés szabályai.

50–51.

Számszomszédok, kerekítés.

Tk. 36–37. o., Mf. 37. o.

Számszomszédok és kerekített értékek.

A kerekítés szabályai. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok, kerekítések tízesekre, százasokra.


Összefüggések megláttatása. Emlékezet fejlesztése.


Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, számszomszédok. A kerekítés szabályai. Kerekítés.

52.

Római számok.

Tk. 38. o., Mf. 38. o.

Római számok megfigyelése.

Római számok írása, képzése.

Hol használjuk a római számokat?

Irányított keresés római számok használatáról. Logikus gondolkodás, rész-egész észlelésének fejlesztése.

Római számok írása, olvasása az I, V, X, L, C jelekkel.

V. Válogatások, csoportosítások

53–54.

Válogatások, csoportosítások.

Tk. 39–40. o., Mf. 39–40. o.

Válogatás, csoportosítás, rendszerezés logikai összefüggések alapján. Elemek besorolása a halmazábra különböző részeibe. A logikai „és”, illetve „vagy” megkülönböztetése válogatásokhoz és állításokhoz kapcsolódva. Állítások és tagadások megfogalmazása, megítélése.

Megfigyelés, lényeges jegyek kiemelése, azonosítás, megkülönböztetés.

Osztályozások szempontok szerint.

Válogatás, csoportosítás, rendszerezés logikai összefüggések alapján.

Az óra sor-száma

Az óra témája




VI. Szóbeli műveletek

55.

Összeadás kerek százasokkal.

Tk. 41. o.

Összeadás – analógiák megfigyelésével – kerek százasokkal. Analógiák megfigyelése. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Kirakások játékpénzzel, számolás számegyenesen. Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.

Számolási készség, rutin fejlesztése.


Fejszámolás: összeadás háromjegyű, nullára végződő számokkal átváltás nélkül.

56–57.

Összeadás kerek százasokkal.

Tk. 42. o., Mf. 41–42. o.

Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Kirakások játékpénzzel, számolás számegyenesen. Analógiák felismerése, keresése, kialakítása. Szöveges feladatok megoldása.



Fejszámolás: összeadás háromjegyű, nullára végződő számokkal átváltás nélkül.

58.

Kivonás kerek százasokkal.

Tk. 43. o.

Kivonás – analógiák megfigyelésével – kerek százasokkal. Analógiák megfigyelése. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Kirakások játékpénzzel, számolás számegyenesen. Analógiák felismerése, keresése, kialakítása. Szöveges feladatok megoldása.



Fejszámolás: kivonás háromjegyű, nullára végződő számokkal átváltás nélkül.

59–60.

Kivonás kerek százasokkal.

Tk. 44. o., Mf. 43–44. o.

Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Kirakások játékpénzzel, számolás számegyenesen. Analógiák felismerése, keresése, kialakítása. Szöveges feladatok megoldása.



Fejszámolás: kivonás háromjegyű, nullára végződő számokkal átváltás nélkül.

61.

Összeadás és kivonás kapcsolata.

Tk. 45. o., Mf. 45. o.

Műveletek közötti összefüggések felfedezése, megfigyelése, megfogalmazása. Tapasztalatok gyűjtése a tagok és tényezők felcserélhetőségéről, a műveletek inverzitásáról.

Fejben számolás.

Szóbeli összeadás, kivonás kerek tízesekkel, százasokkal – az egyjegyű számok analógiájára.

Műveletek modellezése.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem. A fejszámolás biztonságos használata.

Műveletek közötti összefüggések felfedezése, megfigyelése, megfogalmazása.

Fejben számolás.

62.

Háromjegyű számokhoz kerek tízesek hozzáadása.

Tk. 46. o.

Az összeadás analógiájának megfigyelésével kerek tízesek hozzáadása háromjegyű számokhoz. Számolások játékpénzzel.


A fejszámolás biztonságos használata. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.




Az összeadás analógiájának megfigyelésével kerek tízesek hozzáadása háromjegyű számokhoz.

63–64.

Háromjegyű számokhoz kerek tízesek hozzáadása.

Tk. 47. o., Mf. 46–47. o.

Egyszerű szöveges feladat megoldása. Szabályjáték, számsorozat.

Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.


A fejszámolás biztonságos használata. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.




Az összeadás analógiájának megfigyelésével kerek tízesek hozzáadása háromjegyű számokhoz.

65.

Háromjegyű számokból kerek tízesek elvétele.

Tk. 48. o.

A kivonás analógiájának megfigyelésével kerek tízesek elvétele háromjegyű számokból. Számolások játékpénzzel.

Számolási készség, rutin fejlesztése. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.


A kivonás analógiájának megfigyelésével kerek tízesek elvétele háromjegyű számokból.

66–67.

Háromjegyű számokból kerek tízesek elvétele.

Tk. 49. o., Mf. 48–49. o.

Szabály felismerése, sorozatok folytatása. Nyitott mondat, szakaszról művelet írása.

Relációk felállítása, számolás táblázatban.

Számolási készség, rutin fejlesztése. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.




A kivonás analógiájának megfigyelésével kerek tízesek elvétele háromjegyű számokból.

68–69.

Kerek tízesek, százasok szorzása.

Tk. 50–51. o., Mf. 50–51. o.

Szorzás kerek tízesekkel, százasokkal. Analógiák megfigyelése. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Összefüggések, viszonyok megfogalmazása a matematika nyelvén. Számolások játékpénzzel.

Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése. Megismert szabályokra való emlékezés. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés.

Számok szorzat alakja.

Fejszámolás: szorzás tízzel, százzal. Műveletek közötti kapcsolatok.

70–71.

Kerek tízesek, százasok osztása.

Tk. 52. o., Mf. 52. o.

Osztás kerek tízesekkel, százasokkal. Analógiák megfigyelése. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Összefüggések, viszonyok megfogalmazása a matematika nyelvén. Igaz állítások megfogalmazása.

Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése. Megismert szabályokra való emlékezés. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés.

Fejszámolás: osztás tízzel, százzal. Műveletek közötti kapcsolatok.

72.

A tanulók tudásának mérése.





VII. Mérés, mértékegységek

73–74.

A hosszúság mérése.

Tk. 53–54. o., Mf. 53–54. o.

A mérésekről, mértékegységekről, mérőeszközökről tanultak felidézése. Hosszúság mérése választott mértékegységgel, alkalmi mérőeszközökkel. Becslés, mérés, valószínűségi következtetés: közelítő és pontos mérésekkel, átváltásokkal. Összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól. Mérőszám és mértékegység közötti kapcsolat.

A becslés, mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.

Összefüggések felismerésének képessége. Tevékeny tapasztalatszerzés képessége.

Ismeretelsajátító képesség, rendszerezőképesség, összefüggés-kezelő képesség.

Mérés és mértékváltás képessége.

Helyes eszközhasználat.A valóság és a matematika kapcsolata.Becslés, átváltás. Mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése.Egység és mérőszám kapcsolata.

Szabványmértékegységek: km, mm

75–76.

A tömeg mérése.

Tk. 55–56. o., Mf. 55–56. o.

A mérésekről, mértékegységekről, mérőeszközökről tanultak felidézése. A tömegmennyiségek közötti relációk, rendezések és szöveges feladatok.

Élelmiszerek csoportosítása tömegük szerint.

A becslés, mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.

Összefüggések felismerésének képessége. Tevékeny tapasztalat-szerzés képessége. Ismeretelsajátító képesség, rendszerezőképesség, összefüggés-kezelő képesség.


A valóság és a matematika kapcsolata.Átváltások, mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése.Egység és mérőszám kapcsolata.

Szabványmértékegységek: g, t

77–78.

Az űrtartalom mérése.

Tk. 57–58. o., Mf. 57–58. o.

A mérésekről, mértékegységekről, mérőeszközökről tanultak felidézése. Mérések alkalmi és szabványmértékegységekkel, alkalmilag választott mérőeszközökkel.Mennyiségek összehasonlítása az egység és a mérőszám alapján.

Szöveges feladatok megoldása.

Mennyiségek közötti összefüggé-sek megfigyelésének képessége. Összefüggéslátás; mennyiségi viszonyok megértése. Mérőeszkö-zök és mértékegységek ismerete és önálló használata. Ismeretelsajátító képesség, rendszerezőképesség, összefüggés-kezelő képesség.


A valóság és a matematika kapcsolata. Átváltások, mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése.Egység és mérőszám kapcsolata.

Szabványmértékegységek: cl, ml

79–80.

Az idő mérése.

Tk. 59–60. o., Mf. 59–60. o.

Információk gyűjtése menetrend-ből, moziműsorból, naptárból.

Adatok leolvasása diagramról.

Az idő kifejezése többféleképpen.

Az idő kifejezése napszakoknak megfelelően. Időegységek sorba rendezése.

Mennyi időt mutatnak az órák? Átváltások.

Tájékozódás az időben.

Időpont, időtartam tapasztalati úton történő megkülönböztetése.

Időtartam mérése egyenletes tem-pójú mozgással. Testnevelés, sport: időre végzett sporttevékenységek.

Az idő mérése.

Óra, perc, másodperc.

VIII. Ismerkedés a negatív számokkal

81.

Ismerkedés a negatív számokkal. A hőmérséklet mérése.

Tk. 61. o., Mf. 61. o.

Tapasztalatszerzés a hideg és a meleg mérésének szükségességéről.

A plusz és mínusz számok mindennapi életünkben való fontossága.

A hőmérséklet mint az időjárás egyik eleme.

Ábraolvasás, ábrázolás képességének fejlesztése.

Ismeretelsajátító képesség.

Ismeretszerző képesség, összefüggés-kezelő képesség, problémamegoldó képesség fejlesztése.

Konvertálóképesség, logikai képesség, rendszerezőképesség.

A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő előkészítése.

Negatív számok a mindennapi életben: hőmérséklet.

A hőmérséklet mérése, mértékegysége és jele: Celsius-fok (°C).

Plusz és mínusz számok.

82.

Hőmérséklet-különbség, hőmérséklet-változás.

Tk. 62. o., Mf. 62. o.

A mindennapi életből vett szituációk erősítik a hőmérséklet mennyiségéről alkotott ismereteiket. Hőmérséklet-különbség, hőmérséklet-változás, a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet.

Ábraolvasás, ábrázolás képességének fejlesztése.

Ismeretelsajátító képesség.

Ismeretszerző képesség, összefüggés-kezelő képesség, problémamegoldó képesség fejlesztése.

Konvertálóképesség, logikai képesség, rendszerezőképesség.

A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő előkészítése.

Negatív számok a mindennapi életben.

83.






Az óra sor-száma

Az óra témája




IX. Írásbeli összeadás és kivonás

84.

Háromjegyű számok összeadása és kivonása.

Tk. 63. o., Mf. 63. o.

Adatgyűjtés képről, diagramról.

Háromjegyű számok átváltás nélküli összeadása és kivonása.

Megfigyelőképesség, emlékezet, összehasonlítás, gondolkodás fejlesztése.

Mennyiségek megfigyelése, konver-tálóképesség, rendszerezőképes-ség, számolási készség fejlesztése.

Ismeretszerző képesség, ábraolvasás – emlékezet, analógiás gondolkodás fejlesztése.

Beszédkészség fejlesztése.

Összeadás és kivonás helyes értelmezése.

Adatgyűjtés képről, diagramról.

Háromjegyű számok átváltás nélküli összeadása.

85.

Az összeg becslése.

Tk. 64. o., Mf. 64. o.

Összeg becslése tízesre, százasra kerekített értékkel.

A becslés pontosságának és fontosságának megfigyeltetése, a célszerűség felismertetése az alkalmazásban.

Logikus gondolkodás, az egymáshoz rendelés képessége.

Becslési, számolási készség fejlesz-tése. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Szövegértés fejlesztése. Összefüggések feltárásának képessége, kombinatív képesség, alkotóképesség fejlesztése.

Elnevezések.

A kerekítés használata az összeadásban.

A becslés gyakorlati alkalmazása a vásárlásban, önálló problémamegoldással.

86.

Írásbeli összeadás.

Tk. 65. o., Mf. 65. o.

Az írásbeli összeadás elmélete és gyakorlata.

A helyi érték szerinti írásmód bevezetése.

Írásbeli összeadás több taggal,

át- és beváltás nélküli összeadás.

Ellenőrzés a tagok felcserélésével.

A tanult matematikai algoritmusok alkalmazásának fejlesztése.

Problémamegoldás, a logikai gondolkodás fejlesztése. Az anya-nyelvi kompetencia formálása a matematikai kifejezések tudatos használatának megtanításával.

A személyes kompetencia képességeinek (önbizalom, önállóság, önellenőrzés) fejlesztése.

Írásbeli összeadás háromjegyű számokkal.

Összeadás értelmezése (tag, tagok, összeg) tevékenységgel, helyi érték szerint írásbeli művelettel.

Jelölés megismerése.

Ellenőrzés írásban.

87–88.

Írásbeli összeadás az egyes helyi értéken átváltással.

Tk. 66. o., Mf. 66–67. o.

Írásbeli összeadás elvégzése, ha az egyesek összege 10-nél nagyobb.

Tapasztalatszerzés ábraolvasással.

Becslés, számítás. Szöveges feladat.

A kognitív kompetencia, megismerés, célirányos figyelem fejlesztése. Az analógiás gondolkodás fejlesztése.

Logikai gondolkodás, kombinatív képesség fejlesztése. Konkretizálás. Becslés és reflexió.


Az írásbeli összeadás modellezése: tíznél több egyes leírása az összegben.

89.

Írásbeli összeadás a tízes helyi értékén átváltással.

Tk. 67. o.

Írásbeli összeadás számítása: eljárás tíznél több tízes esetén.

Tapasztalatszerzés.

A műveletek helyes sorrendjének értelmezése, tudatos alkalmazása műveletek elvégzésében.

Tudásszerző kompetencia, régebbi ismeretek mozgósítása. Becslés, az összeg becslése a kerekítés szabályainak alkalmazásával.

Összefüggés-kezelő képességgel az új tudás létrehozása.

Szétválogatás, figyelemfejlesztés.


Az írásbeli összeadás modellezése: a tízesek összege tíznél nagyobb.

90–91.

Írásbeli összeadás a tízes helyi értékén átváltással.

Mf. 68–69. o.

Írásbeli összeadás számítása: eljárás tíznél több tízes esetén.

Tapasztalatszerzés.

A műveletek helyes sorrendjének értelmezése, tudatos alkalmazása műveletek elvégzésében.

Tudásszerző kompetencia, régebbi ismeretek mozgósítása. Becslés, az összeg becslése a kerekítés szabályainak alkalmazásával.

Összefüggés-kezelő képességgel az új tudás létrehozása.

Szétválogatás, figyelemfejlesztés.


Az írásbeli összeadás modellezése: a tízesek összege tíznél nagyobb.

92–93.

Írásbeli összeadás az egyes és tízes helyi értéken átváltással.

Tk. 68. o., Mf.7 0. o.

Írásbeli összeadás számítása: az összeg kiszámításakor az egyesek és a tízesek helyén is átváltást kell végezni.

Tapasztalatszerzés, gyakorlás.

Az át- és beváltásokban szerzett gyakorlottság.

A számolási rutin fejlesztése.

Matematikai nyelvhasználat,

a kifejezőkészség fejlesztése.

Számolási eljárások, memória, emlékezet, figyelem, konvertálóképesség fejlesztése.

Összefüggések feltárásának képessége. Értékelés, önértékelés, személyiség fejlesztése.


Hiányos összeadások megoldása.

94.






95.

A különbség becslése.

Tk. 69. o., Mf. 71. o.

A különbség becslése tízesre, százasra kerekített értékkel.

Mennyiségek közötti reláció felismerése, a különbség számítása becsült értékkel.

A becslés pontosságának és fontosságának megfigyeltetése, célszerűségének felismertetése.

Matematikai kompetencia, logikus gondolkodás, az egymáshoz rendelés képessége.

Becslési, számolási készség fejlesztése. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Összefüggések feltárásának képessége, alkotóképesség fejlesztése. Értékelés, önértékelés, személyiségfejlesztés.

Elnevezések.

Különbség számítása kerekített értékekkel.

A becslés finomítása a megfelelő kerekítéssel.

96.

Írásbeli kivonás.

Tk. 70. o., Mf. 72. o.

Kivonás szóban és írásban.

A helyi érték szerinti írásmód bevezetése.

Az írásbeli kivonás elmélete és gyakorlata helyi érték felváltása nélkül.

Elnevezések ismétlése.

Haladás a legkisebb helyi értéktől kivonással vagy pótlással.

A számítás ellenőrzésének többféle módja.

Matematikai kompetencia; számolás, rendszerezés, mennyiségi következtetés, relációszókincs fejlesztése. Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése. A megismert új információkra való emlékezés.

Írásbeli kivonás háromjegyű számokkal.

Számolás átváltás nélkül.

Az ellenőrzés módjai.

Az írásbeli kivonás jelölésének megismerése.

97–98.

Írásbeli kivonás az egyes helyi értéken felváltással.

Tk. 71. o., Mf. 73. o.

Az írásbeli kivonás modellezése, tízes váltásával.

Számolás táblázatban, szabály megállapítása. Különbségek helyességének ellenőrzése, helyes eredmény kiszámítása.

Számolás írásbeli műveletekkel.

Szöveges feladat.

Kétjegyű vagy háromjegyű szám elvétele írásbeli kivonással.

Az ellenőrzés módjainak megismerése.

Kognitív kompetencia, megismerés, célirányos figyelem, szövegértés fejlesztése. Az analógiás gondolkodás fejlesztése.

Logikai gondolkodás fejlesztése.

Konkretizálás. Becslés és reflexió.

Az önellenőrzés különböző módjainak alkalmazása.

Az ellenőrzés utáni eredményért való felelősségvállalás.


Kivonás lépésenként; tízest váltunk egyesekre.

Nulla a kisebbítendőben.

99–100.

Írásbeli kivonás a tízes helyi értéken felváltással.

Tk. 72. o., Mf. 74–75. o.

Az írásbeli kivonás modellezése százas váltásával.

Szöveges feladat megoldása közelítő becsléssel és írásbeli kivonással, ellenőrző tevékenységgel.

Kétjegyű vagy háromjegyű szám elvétele írásbeli kivonással.

Nyitott mondat felállítása.

A különbég változása.

Az ellenőrzés módjainak megismerése.

Matematikai kompetencia, induktív, deduktív gondolkodás, algoritmikus gondolkodás, helyes tanulási szokások alakítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.


Kivonás lépésenként; százast váltunk tízesekre.

Az óra sor-száma

Az óra témája




101–102.

Írásbeli kivonás az egyes és a tízes helyi értéken felváltással.

Tk. 73. o., Mf. 76. o.

Az írásbeli kivonás modellezése tízes, százas váltásával. Szöveges feladat megoldása közelítő becsléssel és írásbeli kivonással, ellenőrző tevékenységgel. Matematikai összefüggések felismerése, állításokhoz számfeladat rendelése. Hiányos kivonások; ábra olvasása, jelek értelmezése, szöveges feladatok tevékenységgel. Összefüggések felismerése. Válasz megfogalmazása szóban, írásban.

Gondolatmenet követése, oksági kapcsolatok keresése, megértése.

Az ellenőrzési igény kialakítása

a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelésén keresztül.

A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem.


Becslés.

Váltás több helyi értéken, nulla is lehet a kisebbítendőben.

103.

Írásbeli kivonás az egyes és a tízes helyi értéken felváltással.

Mf. 77. o.

Társasjáték, verseny.

Közös munka, az együttműködés vállalása.

Együttműködő képesség fejlesztése, tudásszerző képesség fejlesztése, alkotó-játékos tanulási szokások alakítása.


104.

Tudáspróba előkészítése: összeadás, kivonás, bontás, pótlás gyakorlása szöveges feladatokkal.

Műveletek lejegyzése füzetbe.

Összeadás, kivonás elsajátított ismereteinek rendszerezése.



Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés. Önellenőrzés.


105.

A tanulók tudásának mérése: összeadás, kivonás háromjegyű számokkal.





X. Szerkesztések

106–107.

Pontok, vonalak.

Tk. 74. o., Mf. 78. o.

Értelmezzük a pont, az egyenes és görbe vonal fogalmát. A vonalakat osztályozzuk tulajdonságaik szerint.

Tanulási képességek: figyelem, kreativitás, rész–egész észlelés, téri tájékozódás fejlesztése.

Értelmezzük a pont, az egyenes és görbe vonal fogalmát.

Egyenes, görbe, zárt, nyitott vonal; pont, egyenes, félegyenes, szakasz.

108–109.

Párhuzamos és metsző egyenesek.

Tk. 75–76. o., Mf. 79. o.

Egyenesek kölcsönös helyzetének megfigyelése. Párhuzamos és metsző vonalak rajzolása.

Merőleges egyenesek rajzolása.

Metszéspontok jelölése ábrákon.


Egyenesek kölcsönös helyzetének megfigyelése.

Párhuzamos vonalak, merőleges vonalak, metszéspontok.

110–111.

Párhuzamos és metsző egyenesek.

Tk. 77. o., Mf. 80. o.

Írólap hajtogatásával merőleges és párhuzamos hajtásvonalak előállítása.

A téglalap oldalainak vizsgálata.

Párhuzamos és merőleges vonalak húzása vonalzó használatával.


Merőleges és párhuzamos vonalak előállítása hajtogatással és vonalzóval.

112–113.

A kör.

Tk. 78. o., Mf. 81. o.

Kör alakú tárgyak a mindennapi életben. Különböző sugarú körök rajzolása körzővel.

Szerkesztő eszközök használatának gyakorlása, fejlesztése.

Kreativitás fejlesztése.

Körforma felismerése környezetünk tárgyaiban.

A körzőhasználat gyakorlása. Különböző sugarú körök rajzolása körzővel.

Az óra sor-száma

Az óra témája




114.

Tükrözés, szimmetria.

Szimmetrikus alakzatok.

Tk. 79. o.

Szimmetrikus alakzatok megfigyelése tükör segítségével.

Szimmetrikus alakzatok válogatása, tükörtengelyek keresése, síkbeli tükörképek előállítása.

Síkidomok szimmetriájának megfigyeltetése.

Szimmetrikus alakzatok előállítása.

Az alkotóképesség fejlesztése.

A szimmetrikus alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, jellemzése. Összefüggés-kezelő, ismeretszerző és alkotóképesség. Absztrakt gondolkodás, kombinatív képesség.

Szimmetrikus alakzatok létrehozása tevékenységgel.

Kulcsszó: szimmetrikus alakzat.

115.

Tükrözések, szimmetria.

Tk. 80. o., Mf. 82. o.

Tükörképek készítése – az alakzatok szimmetriája.

Tapasztalatok gyűjtése a „tükröződés”, „tükörkép”, „tükrös alakzatok” fogalmának értelmezésére. Síkidomok megfigyelése, tükrös alakzatok válogatása, tükörtengelyek keresése és jelölése.

Megfigyelések kifejezése válogatással, megfogalmazással.

A pontosság igényének felkeltése. Összefüggés-kezelő, ismeretszerző és alkotóképesség. Absztrakt gondolkodás, bizonyítás, divergens gondolkodás, kombinatív képesség.

Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása tükör segítségével.

Az egybevágóság fogalmának előkészítése tengelyes tükrözéssel.

Tükrözés, tükörtengely.

116.

Nagyítás, kicsinyítés.

Tk. 81. o., Mf. 83. o.

Kicsinyítés és nagyítás lyukas táblán, pont- és négyzethálóban.

Hasonló alakzatok összevetése.

Tapasztalati következtetés fejlesztése.

Alakállandóság észlelésének fejlesztése.

Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.

Alakzatok arányos kicsinyítése és nagyítása. Formaállandóság.

Hasonló alakzatok.

Az óra sor-száma

Az óra témája




XI. Írásbeli szorzás és osztás

117.

Írásbeli szorzás és osztás.

Tk. 82. o., Mf. 84. o.

Beszélgetés a képről, a könyvtári viselkedés szabályai, a tanulók könyvtárlátogatási szokásai.

Adatgyűjtés a nyitvatartásról, diagramról olvasás. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

Nyelvi képességek, szövegértés fejlesztése.

Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása.

Ábraolvasás, ábrázolás. Megfigyelőképesség, emlékezet, összehasonlítás, gondolkodás fejlesztése.

Tanult szorzótáblák ismerete. Fejszámolás.

118.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval.

Tk. 83. o.

A szorzásban szereplő számok elnevezése. Az eredmény ellenőrzése összeadással.

Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

A szorzásban szereplő számok elnevezése. Szorzandó, szorzó, tényezők, szorzat. Az eredmény ellenőrzése összeadással.

119–120.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval.

Mf. 85–86. o.

Írásbeli szorzás lejegyzése, algoritmusok kialakítása a mintapélda alapján, szorzatok kiszámítása, ellenőrzés. A műveletfogalom továbbépítése. Analógiás számolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

Az ellenőrzés módja. A tanult algoritmusok felidézése, alkalmazása.

Szövegértés fejlesztése.

Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

Írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.

Önálló, hatékony tanulás.

Írásbeli szorzás egyjegyű számmal.

Szorzat becslése.

121–122.

Írásbeli osztás egyjegyű osztóval.

Tk. 84. o., Mf. 87. o.

A hányados becslése.

Az írásbeli osztás ellenőrzése írásbeli szorzással.

Az ellenőrzési igény kialakítása. Becslés, közelítő érték.

Pontos feladatvégzés igényének fejlesztése. Biztos műveletfogalom és számolási készség fejlesztése.

Hányados, osztó, osztandó.

Becslés, ellenőrzés.

123.

Tudáspróba előkészítése: a tanult írásbeli műveletek gyakorlása.

Műveletek lejegyzése füzetbe.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval. Írásbeli osztás egyjegyű osztóval.





124.




Egyéni munkavégzés. Önbizalom, önállóság, önellenőrzés.

XII. Összefüggések, következtetések

125.

Sorozatok.

Tk. 85. o., Mf. 88. o.

Ábra- és számsorozatok megfigyelése, folytatása. Szabály felismerése, megfogalmazása.

Logikus következtetés fejlesztése.

Szerialitás fejlesztése.

Szabályfelismerés.

Ábra- és számsorozatok szabályainak értelmezése, sorozatok folytatása.

126–127.

Táblázatok.

Tk. 86. o., Mf. 89. o.

Táblázatok értelmezése, olvasása, következtetések levonása. Szabályok felismerése, megfogalmazása. Táblázat kitöltése megadott és felismert szabály alapján.

Gondolkodás fejlesztése.

Logikus következtetések fejlesztése.

Szabályfelismerés.

Táblázatok adatainak leolvasása, szabály alapján kitöltés folytatása.

128–129.

Adatgyűjtés, az adatok ábrázolása.

Tk. 87–88. o., Mf. 90. o.

Szöveges feladat adatainak kigyűjtése, táblázatba foglalása, diagramon és grafikonon való ábrázolása.

Adatok leolvasása grafikonról, diagramról.

Logikus következtetések fejlesztése.

Gondolkodás fejlesztése.

Érvelés, indoklás.

Ábraolvasás, ábrázolás, anyanyelvi beszéd és beszédértés.

Adatok kigyűjtése, leolvasása, rendszerezése, ábrázolása.

130.

Lehetetlen, lehetséges, biztos.

Tk. 89. o.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen események értelmezése.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.

A valószínűség fogalmának tapasztalati előkészítése.

A figyelem és a memória fejlesztése.Szabályfelismerés.Adott utasítás követése, figyelem tartóssága.

Matematikai összefüggések felismerése.

Kombinatív, konvertáló-, logikai és rendszerezőképesség fejlesztése.

Ábraolvasás, ábrázolás, anyanyelvi beszéd és beszédértés.

Az összes eset megtalálása próbálgatással.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen események értelmezése.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.

A valószínűség fogalmának tapasztalati előkészítése.

XIII. Mit tanultunk? Év végi ismétlés

131–132.

Számok a 100-as számkörben.

Tk. 90. o.

Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.

A fejszámolás biztonságos használata.

A szorzótáblák gyakorlása.

Régebbi ismeretek előhívása.

A számolási rutin fejlesztése. Összefüggések feltárásának képessége, problémamegoldó képesség fejlesztése.

Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. A fejszámolás biztonságos használata.

A szorzótáblák gyakorlása.

Az óra sor-száma

Az óra témája




133–134.

Törtek, negatív számok, testek, síkidomok, terület, kerület.

Tk. 91. o. Mf. 94–95.

Testek, síkidomok csoportosítása. A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.

A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő felelevenítése. Törtek megnevezése, színezése. Negatív számok a mindennapi életben.

Ismeretek alkalmazása.

Formák felismerése, azonosítása, megkülönböztetése. Ábraolvasás fejlesztése. Összefüggés-kezelő képesség, problémamegoldó képesség fejlesztése. Logikai képesség fejlesztése.

Testek, síkidomok csoportosítása. A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása. A negatív szám fogalmának felelevenítése. Törtek megnevezése, színezése. Negatív számok a mindennapi életben.

135–136.

Számok az1000-es számkörben.

Tk. 92–93. o. Mf. 91–92. o.

Számfogalom kialakítása 1000-es számkörben, számok tulajdonságai. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok, kerekítés. Számsorozatok. Számok képzése, bontása helyi érték szerint.


Összefüggések feltárásának képessége, problémamegoldó képesség fejlesztése.

Tájékozódás az 1000-es számkörben.

137–138.

Írásbeli műveletek.

Tk. 93–94. o. Mf. 92–93. o.

A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása, becsléssel, ellenőrzéssel. A szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése.

Tudásszerző kompetencia, régebbi ismeretek mozgósítása.

A számolási rutin fejlesztése.

A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása.

139–140.

Mérések, szerkesztések, összefüggések, következtetések.

Tk. 94–95. o. Mf. 95. o.

Mérések a már megismert egységekkel. A megismert mértékegységek alkalmazása. Összefüggések, kapcsolatok, szabályok keresése. Szimmetrikus alakzatok létrehozása.

Az alkotóképesség fejlesztése.

Mérés és mértékváltás képessége. Összefüggések feltárásának képessége, problémamegoldó képesség fejlesztése.

Mérések a már megismert szabványegységekkel.

Szimmetrikus alakzatok létrehozása tevékenységgel. Összefüggések keresése.

Az óra sor-száma

Az óra témája




141.

Ismétlés, gyakorlás, az év végi felmérés előkészítése.

Az évfolyamon elsajátított ismeretek rendszerezése.






142.

Év végi felmérés.





143–144.

Ismétlés, gyakorlás.

Az elsajátított ismeretek gyakorlása, rendszerezése.


Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés. Önellenőrzés.


31

Documents

· Web viewÉn már tudok számolni 5. Author Varga Attila Created Date 08/10/2020 03:46:00 Last modified by Kerberné Varga Anna 2