VÁLLALKOZÁSTANHARMADIK OSZTÁLY SZAKÁCS-CUKRÁSZ SZAKÁNAK

Készitette: Siflis Krisztina szaktanár

Elérhetőség: siflis.krisztina@gmail.com

Főbb cimek amelyeket az év során fel fogunk dolgozni:

1. Vállalkozás és vállalkozó2. Üzleti ötletek kidolgozása és a marketing terv3. Vezetés és szervezés, a tervékenység létrehozásának és működésének törvényes

kerete4. Pénzügyi gazdálkodás, pénzügyi terv5. Biznisz terv

I. VÁLLALKOZÁS ÉS VÁLLALKOZÓ

1. A vállalkozás fogalma, létrejötte, és jelentősége1.1 A vállalkozás fogalma

Napjainkban rengeteg tudományos és gyakorlati megfogalmazása létezik a vállalkozásnak. A vállalkozó, és a vállalkozás szoros kapcsolatban állnak, mivel nincs vállalkozás vállalkozó nélkül, és forditva. A vállalkozó szó olyan valakit jelöl aki valamit magára vállal, dolgozik. Ez a szó a 12 században jelent meg először, de manapság már teljesen másképp definiáljuk.

A vállalkozásra ugy tekintünk mint egy egyén vagy több társ elhatározottságát, hogy tőkét fektessen be azzal a céllal hogy nyereséget valósitson meg, mindezt bizonyos kockázat árán. Tehát a vállalkozó egy egyén aki rendelkezik meghatározott eszközökkel bizonyos ipari tevékenység ellátásához, valamint a saját felelősségére hoz üzleti döntéseket, figyeli és irányitja az egész tevékenységet.

Ami jellemző a vállalkozókra, vállakozásra: Vállalkozó szellemű Kreativ Kockázat Állandó innovációs lehetőségek

1.2 A vállalkozás fejlődése

A vállakozás és a vállalkozó, mint gazdasági fogalom megjelenése a XII és a XV századra tehető. Ekkor még nem volt semmiféle vállalat, mint tartós szervezési forma. Abban az időben a vállalkozás magába foglalta a kereskedelmet, kölcsön és váltó munkákat, stb. Általános tipusai a vállakozóknak abban az időben:

földbirtokosok spekulánsok állami tisztviselők kereskedők kalózok iparosok.

A XIV században megjelennek állandó jellegü gazdasági szövetségek, amik a családi közösségeken alapultak, és a résztvevők tőkéjének és kereskedelmi tevékenységének összességét képezték. A vállalatok a XV században jöttek létre amikor sikerült önnálósulni a családi háztartástól, és amikor azok eladhatóvá, vásárolhatóvá váltak. A XVII században már megtalálható a kapcsolat a vállalkozás és a kockázat között, mivel az eladási árak nem voltak mindig előre meghatározottak. Az indusztrializáció kezdetével (XVIII sz.) a vállalkozások, és a vállalkozószellemű emberek mind jobban szaporodtak, létrejött a kapitalizmus. Létrejött két csoport: azok akiknek volt tőkéjük, és azok akik keresték a tőkét, hogy megvalósitsák a terveiket.

1

A korszerü vállalkozáselmélet Piter Draker nevéhez füződik. Szerinte nem a profit a cél hanem az állandó pénzfolyamlás. A XX és a XXI század elején Amerikában fedezhető fel a legjelentősebb fejlődése a vállakozásoknak.

A korszerü vállalkozáselméletben 3 féle vállalkozást különböztethetünk meg (alkalmazási hely szerint):

Hagyományos vállalkozás – kis és középvállalatokban. Mindenféle szervezési formában létezhetnek. Fő céljuk a profit, aminek a felhasználásáról saját maguk döntenek.

Társasági vállalkozás – nagy vállalatokban alkalmazzák, akik növelni szeretnék a rugalmasságukat, és alkalmazni a korszerü menadzsment elméleteket. Igy feltételeket teremtenek ahhoz hogy a kreativ egyéneket kitüntessék az uj termékekért, lépésekért, folyamatokért.

Szociális vállalkozás – célja hogy az életminőséget javitsa, a vállalkozás alkalmazásával a társadalmi szektorban. A hagyományos, és a társasági vállalkozással ellentétben, nem célja a profitszerzés.

1.3 A vállalkozás jelentősége

Általános feltételezés a vállalkozás fejlődéséhez a szabad tevékenység, tehát szabadság a vállalalat megalapitásánál, a tevékenység tárgyának kiválasztásánál, munkakötésnél, ügyfelek kiválasztásánál, szervezés megválasztásánál, a nyereség felhasználásánál, azaz ujrabefektetésénél. Ha ez nincs biztositva, a vállalkozások, és a gazdaság nem tud fejlődni. A szabadság biztositásra legnagyobb hatással azok a gazdasági , politikai és szociológiai feltételek vannak amelyekben a gazdasági személy dolgozik.

A vállalkozás jelentősége a vállalkozó szellemű tevékenység sajátosságaiból indul ki. A vállalkozó képes másmilyen módon kihasználni a meglévő eszközöket, ugy hogy uj terméket, vagy szolgáltatást hozzon létre. A vállalkozó felfigyel az uj lehetőségekre azokon a helyeken ahol más üzletemberek nem látják, vagy nincsenek érdekelve.

Egyre nagyobb érdeklődés lett megfigyelhető a vállalkozás iránt, amikor tudományosan valamint gyakorlatban is bebizonyitották hogy a vállalkozásnak nagy szerepe van a produktivitás, és a foglalkoztatottság növelésében.

A vállalkozás tehát nagy hatással van: új munkahelyek megteremtésére és a gazdasági növekedésre, konkurenciára, fejleszti a személyi képességeket, segit a társadalmi érdekek megvalósitásában.

Annak érdekében hogy biztositsák a vállakozás fejlődését hosszú távon, a legtöbb európai iskolában bevezették a vállakozástan oktatását. A DeSeCo (Definition and Selection of Competencies) 8 alkalmasságot definiálat, aminek egy vállalkozónak rendelkeznie kell:

2

alkalmasság az anyanyelven való kommunikációra, alkalmasság az idegennyelven való kommunikációra, megértése és használata a matektudásnak, tudománynak, és tehnológijának, alkalmasság a digitális tehnológiák használatára, tanulásra való alkalmasság, vállalkozás, szociális és civil fortélyok a multikulturális környezetben, kulturált megszólitásra való alkalmasság.

2. А sikeres vállalkozó fogalma és tulajdonságai

A vállalkozó a vállalkozás hordozója. A vállalkozó olyan személy, akinek olyan eszközei állnak rendelkezésre, amelyek szükségesek egy gazdasági ágazathoz, valamint önnállóan, a saját felelősségére hoz ügyviteli döntéseket, figyeli és igazgatja az egész tevékenységet. Az ő célja, hogy sikeresen realizálja az ügyviteli vállalkozást.

Sok oka lehet annak, hogy valaki belevág egy vállalkozásba, de a 3 legfontosabb a következő:

Önnálóság a munkában ( saját magunk főnöke lenni) Az ötletek létrehozásának igénye Pénzügyi pillanat

Sokak előitélete az hogy a sikeres vállalkozók fiatal emberek, akik feltalálják magukat a dinamiku világban, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a befektetők sűrűbben választják a tapasztalt vállalkozókat, mert jobban meg tudnak bennük bizni az esetlegesen korábban elért sikerek miatt.

A vállakozóknak rendelkezniük kell bizonyos tulajdonságokkal, hogy sikeresek legyenek a munkájukban:

1) Inovácciós késség –a vállalkozó tipusu emberek általában elégedetlenek a jelenben lévő helyzettel, változtatni akarnak rajta. Ilyenkor fontos bevezetni valami újat, kreativnak lenni.

2) A kockázat értelmes felvállalása – az innováció változásokkal jár, a változás viszont mindig bizonyos méretű kockázattal jár.

3) Magabiztosság –A vállalkozó fontos hogy higgyen önmagában, éa abban hogy túl tud másokat szárnyalni a munkájában.

4) Kemény munka – A vállalkozók a munkát ugy fogják fel mint élvezet5) Célok felé irányultság – A sikeres vállalkozó olyan célokat tüz ki maga elé,

amelyeket reális időn belül el tud végezni, és a cél megvalósitásának folyamatában új célok után kutat. Ők örömet találnak az új célok keresésében, és teljesitésében.

6) Felelősség –a vállalkozók gondoskodnak az alkalmazottaikról, a saját vagyonukról, valamint a családjukról.

3

Ahhoz hogy valaki sikeres legyen egy adott vállalkozásban, az előbb emlitett tulajdonságok mellett fontos tudatában lenni a következő tényeknek:

1. Tiszta vizióval való rendelkezésA sikeres vállalkozóknak tiszta képük kell hogy legyen a saját munkájukról, és arról mit szeretnének elérni a jövőben. Látniuk kell a pontos irányt amelyben szeretnék a vállalatot fejleszteni, és kell hogy legyen egy tervük amelyel az ötletet realizálni szeretnék. Nagyon fontos lépés ami meghatározza hogy valaki képes-e vállalkozói életre az hogy képes-e az ötleteket, álmokat valóságba önteni.

2. Elhatározottság a nehéz időkbenNagyon fontos hogy a vállalkozó kiálljon a saját döntése mellett, és hogy higyjen benne. Minden munkában megjelennek akadályok, ilyenkor fontos hogy a vállalkozó ne adja fel könnyedén, hanem kitartó legyen.

3. Realitás, és kemény hozzáállásA vállalkozók két lábbal kell hogy álljanak a földön. A túl gyors kereset, és a nagy előrehaladás semmiféleképp sem reális elvárás. A jó vállalkozó meg tudja különböztetni az álmokat a valóságtól.

4. Nincs évi szabadságA vállalkozóknak soha nincs olyan jellegü évi szabadságuk mint azoknak aki valamilyen vállalatban dolgoznak. Ő akkor is mikor tölti az évi szabadságát, akkor is állandó kapcsolatban kell hogy legyen a munkájával.

5. A munkát végezni tudni kellA vállalkozóknak tudniuk kell hogy kell efektiven megoldani a problémákat. A vállalkozóknak ha nincs sok pénzük akkor az elejében sok munkát maguknak kell végezniük (egy időben titkárnőnek, könyvelőnek, eladónak, takaritónőnek kell hogy legyen).

3. A vállalkozó inditékai, motivációja

A motiváció mindazon belső indíttatású szükségletek összessége, amelyeket kívánságként, vágyként, hajtóerőként stb. írhatunk le.

A motiváció folyamatának kiindulópontja egy kielégítetlen szükséglet. A kielégítetlen szükséglet valaminek az egyénen belüli hiánya. A hiány, az inger, ami beindítja az események láncát, melyek a viselkedéshez vezetnek.

A vállalkozó fő inditóokai közé a következőket lehet sorolni:1) Saját gazdája szeretne lenni2) Ötlet, amelyről ugy gondolja érdemes megvalósitásra3) Valamit szeretne változtatni az életén

4

4) Pénzt akar keresni5) Saját hobbiját munkává szeretné alakitani6) Jobban ki szeretné használni a tudását, tapasztalatát és képességeit7) Kreativabb munkát szeretne végezni

4. Vállalkozói hajlam felbecsülése

A vállalkozói hajlam felbecsülésére különbféle pszihológiai teszteket alkalmaznak amelyekkel tesztelik és osztályozzák a vállalkozó személyes jellemzőit. Ma már rengeteg teszt létezik a vállalkozói tulajdonságok osztályzására. Egyik a legátfogóbb tesztek közül amelyel a vállalkozói hajlamot tesztelik a következő tulajdonságokból áll:

1) Teljesitménykésség2) Magabiztosság3) Kreativitás4) Kockázat hajlandóság5) Önnálóság szükséglete

Ezek a pszichológiai tesztek figyelmen kivül hagyják az a tényt hogy a vállalkozó személyisége mellett nagyon fontos a tudás, a továbbképzés, a tapasztalat és más környezeti tényezők hatása, melyek sokszor fontosabbak lehetnek mint a vállalkozó személyisége.

A vállalkozói hajlamot számtalan tényező befolyásolja. Alapkérdés a vállalkozó személyisége, az új iránti fogékonysága, illetve annak tudatosulása, hogy fejleszteni kell, mert egyébként a szervezete perifériára kerül, s elindul egy olyan lejtőn, ahol azután nincs megállás. Az innovációra való vállalkozói hajlamot természetes módon befolyásolják az adott szervezet adottságai is.

Fontos a kellő motiváltság, fakadjon az akár belső igényből vagy a kényszerítő körülményekből. Sokat segíthet a vállalkozói tudás és tapasztalat. Dinamikus világunkban nagyon gyakran az információ-bőség zavarával kerülünk szembe. Döntő lehet, hogy a vállalkozóhoz eljussanak a számára valóban fontos új ismeretek – a megfelelő időben, optimális menynyiségben és minőségben.

Ezek mellett fontos a vállalkozás műszaki-technikai színvonala, termelési kultúrája, technológiai korszerűsége, pénzügyi állapota, kapcsolatrendszere és hasonlók.

A vállalkozók a következő képességekkel rendelkezhetnek:1) Veleszületett képességek2) Szakmai képességek3) Tapasztalati képességek

Egyes vállalkozói tulajdonságokat meg lehet tanulni, de viszont vannak amit csak a veleszületett vállalkozók tudnak. Ezek a tulajdonságok pedig:

1) Energikusság, és érzelmi stabilitás2) Kreativitás, és létrehozó képesség

5

3) Vizió, és annak a képessége, hogy más embereket mozgósitson, ihletet adjon

Sok vállalkozó nem rendelkezik ezekkel a képességekel, de az nem jelenti azt hogy nem lehet sikeres munkájában.

6

Vállalkozói tulajdonságok – személyiségteszt

Az alábbiakban egy olyan személyiségtesztet mutatunk be (S. C. Harper, 2003, 16-18. old. alapján), amely alkalmas arra, hogy vállalkozói személyiségünk mértékét mérni lehessen. íme tehát a módszertan:

Kérem, válaszoljon a kérdésekre, és pontozza önmagát!

A) Észreveszem a lehetőségeket?Ha eddig még egyetlen lehetőséget sem vettél észre, amit érdemes lett volna kihasználni, akkor 1 pontot, ha viszont gyakorta látsz lehetőséget az üzleti élet különböző területein, akkor 5 pontot érdemelsz.

B) Kutatom a jövőt?Ha minduntalan múltról, tradíciókról szóló könyveket, cikkeket olvasol, és gyakran emlegeted „a régi szép időket", akkor 1 pontot, ha érdeklődsz a technológiai újdonságok, az űrkutatás iránt, és szívesen próbálsz ki új termékeket, figyelemmel kíséred a nemzetközi gazdaságpolitikai irányzatokat, akkor 5 pontot érdemelsz.

C) Csúcsra török? A legjobb akarok lenni?Ha állandóan csak annyit teszel, amennyi éppen szükséges, hogy elvégezd a feladatod, és rendszeresen késel társadalmi és szakmai összejövetelekről, akkor 1 pontot, ha mindenben a legjobbra törekszel, és többet teljesítesz, mint amennyi a kötelességed lenne, ha szívesen tanulsz, akkor 5 pontot érdemelsz.

D) Mennyire vagyok piacorientált és vevőközpontú?Ha nem szereted a társaságot és határozott véleményed van arról, hogy mi a legjobb, akkor 1 pontot, ha viszont szeretsz másoknak segíteni - akár még idegeneknek is -, ha nyitott vagy mások elképzeléseire és azokból tanulni tudsz, akkor 5 pontot érdemelsz.

E) Becsülöm az alkalmazottakat?Ha jobban szeretsz egyedül dolgozni, és úgy érzed, ha valaminek jól kell sikerülnie, akkor magad kell hogy elvégezd, 1 pontot, ha viszont azt érzed, hogy az elvégzett munka elismeréssel jár, és hiszed, hogy akkor vállalnak felelősséget az emberek, ha felelősségteljes munkát bíznak rájuk, vagy tudsz úgy gondolni alkalmazottaidra, mint leendő partnereidre, részvényeseidre, esetleg céged beszerzőire, akkor 5 pontot érdemelsz.

F) Realista vagyok?Ha azt hiszed, hogy hittel mindent elér az ember, hogy a jó szándék végül minden felett győzedelmeskedik, és a kemény munka az egyetlen dolog, amit a siker érdekében tehetsz, akkor 1 pontot, ha viszont úgy érzed, hogy életed olyan lesz, amilyenné te magad teszed, nem bízhatsz a szerencsés lapjárásban, és tisztában vagy azzal, hogy döntéseid nagy horderejűek is lehetnek, 5 pontot érdemelsz.

G) Mennyire bírom a munkát?Ha nem vagy hajlandó napi 8 óránál többet dolgozni, akkor 1 pontot, ha viszont akár 12-14 órát is dolgoznál naponta vállalkozásod sikeressége érdekében, 5 pontot érdemelsz.

H) Bírom a gyűrődést?Ha tétovázol egy új dolgot kipróbálni, vagy nem szívesen szerepelsz sok ember előtt, ha csak ábrándozol és szomorkodsz, ha valami nem sikerült, akkor 1 pontot, ha azonban szinte várod a kihívásokat, szívesen utazol távoli tájakra jól megállod a helyed előre ki nem számítható, veszélyes helyzetekben, és ezek a kalandok többletenergiával töltenek fel, 5 pontot

II. ÜZLETI ÖTLETEK KIDOLGOZÁSA ÉS A MARKETING TERV

1. A lehetőségek felmérése új üzleti vállalkozás esetén

Ahhoz, hogy egy új üzleti vállalkozásba kezdjük nélkülözhetetlen az üzleti ötlet. A vállalkozó képes arra, hogy a lehetőségeket amire még mások nem figyeltek fel ötletekbe öntse.

Az üzelti ötlet egy elképzelés mit fog a vállalkozó kinálni a piacon, kinek és hogyan. Az üzelti ötletek létrehozására sokféle módszerünk van. Ezek a következők:

Brainstorming (agyvihar) – Arra alapszik, hogy az emberek ösztönözve vannak a kreativitásra, ha találkoznak más emberekkel, és csoportos kutatást végeznek. Tehát ez egy csoportos módszer az ötletek létrehozásához, valamint megoldásához. Ha ezt a módszert használják 4 szabályt be kell tartani:

1) Nem szabad senkit sem kritizálni a csoportban2) A kutatás szabadsága teljesen megengedett – minnél merészebb az ötlet

annál jobb3) Minnél több ötlet összegyüjtés a cél – az ötletek száma nincs meghatározva4) Lehetőség van az ötletek kombinálására és improvizálására – más ötleteit is

fel lehet használni az új saját ötletek létrehozásakor.Ennél a módnál a csoporton belül senki sem dominál, és senki sem tartja fenn a

beszélgetést.

7

F) Realista vagyok?Ha azt hiszed, hogy hittel mindent elér az ember, hogy a jó szándék végül minden felett győzedelmeskedik, és a kemény munka az egyetlen dolog, amit a siker érdekében tehetsz, akkor 1 pontot, ha viszont úgy érzed, hogy életed olyan lesz, amilyenné te magad teszed, nem bízhatsz a szerencsés lapjárásban, és tisztában vagy azzal, hogy döntéseid nagy horderejűek is lehetnek, 5 pontot érdemelsz.

G) Mennyire bírom a munkát?Ha nem vagy hajlandó napi 8 óránál többet dolgozni, akkor 1 pontot, ha viszont akár 12-14 órát is dolgoznál naponta vállalkozásod sikeressége érdekében, 5 pontot érdemelsz.

H) Bírom a gyűrődést?Ha tétovázol egy új dolgot kipróbálni, vagy nem szívesen szerepelsz sok ember előtt, ha csak ábrándozol és szomorkodsz, ha valami nem sikerült, akkor 1 pontot, ha azonban szinte várod a kihívásokat, szívesen utazol távoli tájakra jól megállod a helyed előre ki nem számítható, veszélyes helyzetekben, és ezek a kalandok többletenergiával töltenek fel, 5 pontot

Fókusz csoport– egyének csoportja, akik összegyüjtik az ötleteket, és bizonyos alakba csoportositják őket. A csoport vezetője nyilvános beszélgetést tart, úgy hogy kérdéseket tesz fel egy meghatározott üzleti ötletről. A csoportvezető öszpontositja (fókuszálja) a beszélgetést közvetlen és közvetett módon. A csoport általában 8-14 emberből áll.

Az üzelti ötletnek különböző forrásai lehetnek: Szaktudás – munkatapasztalat, vagy más különleges tudás egyes ágazatokból Lehetőségek – fontos felismerni az amire a piacnak szüksége van Hobbi – az aki sokáig foglalkozik a hobbijával, szakértővé válik arra a területre Találmány – sokan a mindennapi dolgaikat ellátva rájöttek új megoldásokra,

amelyeket értkesiteni lehet a piacon Tehetség – ha valaki bizonyos tehetségel rendelkezik akkor azt tovább tudja

fejleszteni és komercializálni

Miután összeszedtünk egy pár ötletet fontos közülök kiválasztani a legmegfelelőbbet, amelynek legnagyobb esélye van a sikerre. Különbféle módszerek vannak az ötletek kiválasztására:

PEST analizis – politikai, gazdasági, szociológiai és tehnológiai elemzése azoknak a tényezőknek amelyek a piacon hatnak

SWOT analizis Makro és mikro kiválasztás ABC módszer Cost-benefit analizis Döntés fa

2. Swot analizis

Minden szerevezet két alapvető tulajdonsággal rendelkezik:1) Szüksége van eszközkre ahhoz hogy müködni tudjon (munkaerő, pénzeszköz, és

anyagi tényezők)2) A szervezet nem tud elkülönitve élni a környezetétől, mindegyik szervezetnek

van belső és külső környezete. A belső környezetet a tagok, vezetési módok, belső változások, fogyamatok, aktivitások, szervezeti kultura, stb. képezi. A külső környezet más szervezetek képezik (vevők, eladók, szállitók, konkurencija, bankok, állam, társadalom, stb)

A vállalat érdeke, hogy maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló eszközöket, valamint a pozitiv esélyeket a környezetéből.

Ahhoz hogy a vállalat jól müködjön szüksége van arra, hogy jól ismerje környzetét, valamint arra is hogy jól ismerje saját magát, és lehetőségeit. Nagyon fontos hogy ezek felmérése során objektiv legyen. Miután felterepeztük a belső és külső környezetet meghatározzák a vállalkozás célját és stratégiáját.

8

Ezen belső és külső tényezők hatásának elemzésében segit a SWOT analizis. A SWOT analizis 4 angol szó röviditése:

Strenghts – erősségek Weakneses – gyengeségek Opportunities – lehetőségek Threats – veszélyek

A SWOT analizist általában ugy dolgozzák ki, hogy egy négyzet 4 mezőjében felsorolják az előbb elmlitett tényezőket.

Amikor az analizis készenáll, akkor fontos meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek kihangsúlyozzák a vállalat erősségeit, valamint eltüntetik a gyengeségeit, hiányosságait. Ami a lehetőségeket és a veszélyeket illeti, ők a külső környezetből jönnek, igy a vállalat nem tud közvetlen módon hatni rájuk. Ezért fontos előrelátni őket, hogy meghatározzák azokat az intézkedéseket amelyeket alkalmazni fognak amint megjelennek a lehetőségek, valamint veszélyek megjelenése esetén minnél kisebb méretüre csökkententsék.

9

Pozitiv hatás Negativ hatás

Belső környezet

ERŐSSÉGEKAz erősségek azok amelyeket a vállalat legjobban végez. pl:-előnyök a konkurenciához képest- minőséges eszközökhöz való hozzáférés- korszerű technológia használata- jó hirnév- költség előny a többiekhez képest- jó kapcsolat a vevőkkel

GYENGESÉGEKA gyengeségek valamilyen hiányosságok a vállalatban pl.- Mi az amit a vállalat nem csinálj jól?- Rossz hirnév- Egyes részlegek magas költségei- Fontos alkalmatosságok hiánya- Nem megfelelő marketing mix

Külső környezet

LEHETŐSÉGEKA lehetőségek pozitiv hatások a külső környezetből- Piaci szükségletek kielégitetlensége- új piacra való betörés lehetősége- új technológiai megoldás feltalálása- új törvényszabályok- kedvezőbb kamatlábak- hatásos partnerság felkinálása

VESZÉLYEKA veszélyek negativ hatások a külső környezetből- Konkurensek tevékenységei- A vevők szükségleteinek változása- Kedvezőtlen adópolitika- Az újratermelési anyagok szükössége- vámok felemelése

A SWOT analizist fontos periódikussan végezni, mivel a környezet dinamikus változásokon megy keresztül.

3. Üzleti terv (Biznis terv)

Egy vállalkozás sikeressége nagyban függ az első lépéstől, a tervezéstől. A tervezés egy folyamat amelyben meghatározzák azokat a tevékenységeket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vállalat elérje célját. A tervezés tehát három lépésből áll:

megállapitani a jelenlegi helyzetet célok meghatározása stratégia felállitása-illetve meghatározzák a célok megvalósitásának módját.

Az üzleti terv, mint ahogy a neve is jelöli valójában a tervezés egy módja. Az üzleti terv egy dokumentumot jelöl, amely egy olyan üzleti tevékenység alapvető elemeit tartalmazza, amelyet egy vállalkozó realizálni (megvalósitani) szeretne. Ezt a dokumentumot akkor állitják össze, amikor kezdő vállalkozások kifizetődőségét szeretnék elemezni, valamint már meglévő vállalkozásoknál akkor amikor a vállalat bőviteni szeretné az ő vállalkozását újabb üzleti tevékenységekkel.

Az üzleti terv kell hogy megmutassa azt, hogy az üzleti ötlet rendelkezik-e elég lehetőséggel, illetve, hogy van-e reális esély arra, hogy az üzleti ötlet sikeressen értékesithető lesz a piacon.

Természetesen, az üzleti terv amely az üzleti ötlet sikerességét mutatja ki, nem garacija, hogy az a valóságban is sikeres fog lenni. Az üzleti ötlet sikeres megvalósitásához sok törekvésre, munkára, lemondásra és megfelelő külső környezeti hatásokra van szükség. Sokan úgy gondolják, hogy mivel a környezeti hatások nem a vállalattól függnek, illetve nem tud hatni rájuk, nem kell velük foglalkozni. Ez azonban nem igy van. A vállalat az üzleti terven keresztül elő kell, hogy lássa a jövőbeli eseményeket, és hogy hogyan fog alkalmazkodni hozzájuk, ezzel csökkentve a kockázatot a vállalkozásra. Természetesen nem lehet minden lehetséges esetet előrelátni, de minnél jobban elemezzük a helyzetet és minnél pontosabban látjuk elő a környezeti változásokat, annál nagyobb esélyünk van a céljaink megvalósitására.

Az üzleti terv vonatkozhat egy évnél rövidebb időszakra is, de általában 1-5 éves időszakra szoktál elkésziteni, és ilyenkor inkább operativ jelleggel rendelkezik.

3.1 Az üzleti terv rendeltetése

1. A vállakozó, aki szeretné meginditani sajtát vállalkozását, az üzleti terv által választ kap minden kérdésre amely a vállalat megalapitásával, pénzelésével, szervezésével, vezetésével, fejlesztésével és ellenőrzésével kapcsolatos.

2. Az üzleti terv által a már meglévő vállalkozás be tudja mutatni az üzleti terv lehetőségeit potenciális befektetőknek, ezáltal hozzájut a szükséges pénzügyi eszközökhöz. Ilyenkor az üzleti tervben a termelés bővitését, új részleg kiépitését, rekonstrukcióját mutatják be.

10

3. A vállalat az üzleti terv által jut hozzá a banki hitelekhez, pénzügyi alapok pályázataihoz, szubvenciókhoz stb.

3.2 Az üzleti terv formája és tartalma

Az üzleti tervben feltüntetett adatok teljes és érthető képet kell, hogy nyújtsanak a vállalkozás pillanatnyi piaci és pénzügyi helyzetéről, a fejlődési terveiről, és szükségleteiről. Nem létezik egységes és egyöntetüen elfogadott forma az üzleti tervre, amelyet a vállakozók használnának. Különbségek vannak a profitorientált és nem profitorientált szervezetek üzleti tervei között, valamint a különböző szervezési formájú vállalatok tervei között is. Az üzleti terv formája tehát valójában függ a vállalat szervezési formájától, a szükséges befektetések nagyságától, ki számára készitik az üzleti tervet (üzleti terv rendeltetése), valamint attól, hogy új vállalkozásról van-e szó, vagy a már meglévő vállalkozás bővitéséről.

Mi az üzleti terv szükitett változatát fogjuk tanulni, a már meglévő vállalkozásokra. Ez a forma a következő elemeket tartalmazza:

1. Az üzleti terv összegzése2. A vállalat általános adatai3. A termék/szolgáltatás leirása4. Marketing terv5. Termelési terv6. Szervezési terv7. Pénzügyi terv és analizis8. Következtetés és javaslat

1. Az üzleti terv összegzéseAz üzleti terv összegzése a leendő befektetés lényegét kell hogy bemutassa.

Mivel általában a biznis terv rövid, 1-2 oldalas összegzését tartalmazza, a terv többi részének befejezése után készitik el. Az összegzés utolsó részében azokat az alapvető javaslatokat tüntetik fel, amely a vállalkozás pénzelését illetik.

2. A vállalat általános adataiEbben a részben érthetően kell azonositani a vállalatot, ami azt jelenti hogy a

következőket kell feltüntetni: működési forma: egyéni vállalkozás, korlátolt felelőségű társaásg, egyéb tulajdonosok (név, cím) a vállalkozás pontos neve a vállalkozás székhelye, telephelyei a vállalkozás mikor lett bejegyezve a vállalkozás fő tevékenysége a vállalkozás melléktevékenységei elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím)

11

a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve

3. A termék/szolgáltatás leirásaAz üzleti terv harmadik részében a termék illetve szolgáltatás jellemzőit, fontos

adatait irják le. a vállalkozás által kínált termékek és szolgáltatások fő jellemzői hová vannak a termékek / szolgáltatások pozícionálva a versenytársakéhoz

képest, mennyire sikeres az adott termék miben különböznek a saját termékek / szolgáltatások a már piacon lévő hasonló

termékékektől / szolgáltatásoktól további információk a termékekről, szolgáltatásokról: fotók, technikai

specifikációk, diagarammok

4. Marketing tervA marketing tervben a piaci lehetőségeket, a termék és szolgáltatás eladásának

tervét, valamint a konkurencia analizálását kell feltüntetni.

5. Termelési tervA termelési terv magába kell hogy foglalja mindazokat az adatokat amelyek a

termelés megvalósitásához szükségesek, minden tehnikai-tehnológiai részletet bekapcsolva.

6. Szervezési tervA biznis terv ezen része az emberi erőforrásokról és a vállalat szervezési

sturkturájáról tartalmaz információkat. A potenciális befektetőket és pénzelőket (melyek számára legsürübben készül az üzleti terv) nagy mértékben érdekli az hogy a leendő menedzsment csapat képes-e lesz eredményesen irányitani a vállalat tevékenységét, úgy hogy a jövőben biztositsák a befektetett illetve kölcsönvett pénzeszközök megtérülését.

A termelési és szervezési terv egyesithető egy nagyobb tervrészbe, amelyet operativ tervnek hivnak.

7. Pénzügyi terv és analizisA pénzügyi tervnek tartalmaznia kell a 3 vagy 5 éves előrejelzését a különbféle

pénzügyi mérlegek alapállásáról (bilans stanja, bilans uspeha, bilans novcanih tokova). Ezenkivül fontos a jövedelmezőségi küszöb és egyéb pénzügyi kimutatások analizálása.

8. Következtetés és javaslatAz üzleti terv utolsó része tartalmazza az előző résztervek alapján készitett következtetés levonását, illetve javaslatot egyes befektetők és pénzelők részvételére az üzleti tevékenység megkezdéséhez.

12

3.3 Útmútató az üzleti terv elkészitéséhez

Függetlenül attól, hogy melyik formát alkalmazzátok az üzleti terv készitésénél, fontos betartani bizonyos szabályokat amelyek szükségesek egy minőséges üzleti terv elkészitéséhez. A legfontosabb szabályok a következők lennének:

az üzleti tervnek könnyen olvashatónak kell lennie. Minden üzleti ember manapság már meg van terhelve a számbeli információkkal, ezért fontos ha a tervet olvassa, akkor már kész következtetéseket kapjon. Az üzleti terv bevezető része, amelyben a vállalkozás céljait mutatják be, nagyon fontos szerepet játszik az általános benyomás kialakitásánál.

Az üzleti terv hozzáállása piacorientált kell hogy legyen, nem pedig termelésorientált. Sok vállalkozó a termelési tervben részletesen leirja a termelési lehetőségeit, az helyett, hogy a hangsúlyt a a termékre/szolgáltatásra fektetné, amelynél fontos, hogy vonzó legyen a leendő vásárlók számára. Ez az amit a befektetők szeretnének látni.

A tervben nagy odafigyeléssel kell kiszámitani a konkurencia hatását. Mindegyik terméknek a termelési programban kifizetődőnek kell hogy legyen, de azontúl még nagyon fontos az is, hogy tudjuk hogyan fog a termék versenyezni a konkurens piacon, illetve hogyan alakul az eladásunk a konkurencia hatását figyelembe véve.

Az eladási tervnek alaposnak kell lennie, tehát előre kell látni az össz lehetséges eladási csatornát, és az eladás utáni gondoskodást a vevőkről (különbféle javitások, karbantartások, reklamációk fogadása)

Az üzleti terv befejező része hatásos kell hogy legyen, tehát a terv végén a befektetőknek látniuk kell a beruházások sikeres eredményét, illetve azt, hogy hogyan fog a vállalkozás tovább fejlődni, ezáltal növelve a befektetések megtérülését.

4. A marketing terv mint a biznisz terv része

A marketing a promóció (piacbefolyásolás), disztribució (termék eljuttatása megfelelő helyre), termék és szolgáltatás árának tervezése és kivitelezése. Ez tehát egy olyan tevékenység ahol a vállalat lehetőségeit összehangolja a fogyasztók szükségleteivel.

A marketing terv egy olyan eszköze a tervezésnek amely segitségével a meglévő eszközöket összehangolják a marketing szolgáltatás céljainak elérése érdekében.

Ebben a tervben feljegyzik a konkrét feladatok kivitelezésének módját és idejét, ami lehetővé teszi a maximális eladást a célpiacon. A marketing tervben fel kell hogy legyenek tüntetve a következők:

A termék/szolgáltatás részletes leirása A piac analizálása A célpiacon lévő potenciális vásárlók analizálása-eladási terv

13

A konkurencia analizálása SWOT analizis, amely alapján a vállalkozó megismeri az előnyeit, hátrányait,

esélyeit és a veszélyeit a belső és külső környezetnek A marketing mix és marketing költségvetés kereteibe férő tevékenységek

Mint minden tervet a marketing tervet is fontos időközönként frissiteni, a változó környezeti feltételekhez igazitani. A marketing terv célja minnél nagyobb eladás a célpiacon. A marketing terv formája az üzleti terv bőségétől, és szükségleteitől függően eltérő.

5. Marketing mix elemei

A mai dinamikus környezetben nagyon fontos hogy racionálisan reagáljunk a változásokra. Az ún. marketingmix marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat arra használ hogy egy adott piacon a lehető legmagasabb eladást érje el. A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a vállalati stratégiénak és céloknak megfelelően, a versenytársaknál jobban.

A legfontosabb marketing mix elemek a következők (4P): Termék (Product) Ár (Price) Hely (Place) Piacbefolyásolás-promóció (Promotion)

Termék (Product) - A terméknél nagyon fontos hogy minőségben és választékban is képes legyen a vevő igényeinek kielégítésére. Amennyiben a terméket szeretnék a vevő igényeihez alakitani, akkor szükség van időközönként termékfejlesztésre, valamint arra, hogy felmérjék a jelenlegi termék összhangban van-e a fogyasztói igényekkel.

A terméktervezésnél meg kell határoznuk az új termékeket és a piaci elvárásokat (pl. legyen a zokni szára gumírozott), megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. ez a női harisnyazokni 4-5 viseletre alkalmas), kezeljük a termékportfóliót (milyen típusú zoknikat kínálunk), és a termék megkülönböztetése (pl. mi csak első osztályú férfizoknit/ gyerekzoknit árusítunk).

14

Ár (Price) – Az ár a termék/szolgáltatás értékének pénzbeli kifejezése. Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan árat kell megállapítani, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel-tehát több bevételt biztosit mint a költségek lefedése, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely hozza a profitot és nem viszi. Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet.

Hely-Elosztáspolitika (Place) – A helyet ugy tekinthetjük mint elosztáspolitikát, amelynek feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik.  Ez a vállalatnak azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellő helyre és időre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el. A cél az, hogy a termék/szolgáltatás minnél gyorsabban eljusson a fogyasztóhoz, minnél alacsonyabb költségekkel.

Piacbefolyásolás (Promotion) – A piacbefolyásolás olyan ösztönzéspolitika, mely a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Nem elég a maximális befektetési megtérüléshez (kevés ráfordíott pénz, sok profit), ha jó a termék, ha elérhető a megfelelő disztribúciós pontokon, és a bolt akár hétvégén is nyitva tart: kell az is, hogy a termék a potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön. Ez utóbbit szolgálja a vásárlásösztönzés (sales promotion), a reklám, a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolásának egy része (marketing public relations). A piacbefolyásolás célja, hogy értesise a vevőket, a termék létezéséről, és ezáltal előnybe helyezze a terméket a konkurencia termékéhez képest.

Tevékenységek: Reklám, PR, eladásösztönzés/ Kommunikációs elvek és

15

TERMÉK (PROCUCT)

desing-kinézet,technológia, hasznosság, kényelem, érték, minőség, csomagolás, márka, vevőszolgálat, kellékek, garancia

ÁR (PRICE)

költségelvű árképzés, kereslettől függő árképzés, versenytársakhoz igazodó

árképzés, pszichológiai, engedmények, árdifferenciálás, hitel, fizetési mód,

költség-ár, nyereség

HELY-ELOSZTÁSPOLITIKA (PLACE)

kiskereskedelem, nagykereskedelem, csomagküldés, internet, közvetitőkön keresztül, többcsatornás értékesités

PIACBEFOLYÁSOLÁS(PROMOTION)

csomagajánlat, reklám, személyes eladás, játékok, versenyek, reklámajándék, próba,

kóstolás, termékminta, plakátok, szórólapok

PIAC

követelményeik/ Reklámpiac intézményi háttere (ügynökségek, reklámhordozók, auditálók stb.)/ Reklámhatás és elemzése.

A MARKETING – MIX ÚJ ELEMEIA szolgáltató szektor növekedése miatt újabb 3 P – vel egészült ki a marketing – mix.1. Emberi tényezők ( People ) jelentősége a szolgáltató szférában kiemelkedő kedves, udvarias, jól képzett személyzet nélkülözhetetlen2. Tárgyi elemek ( Physical Evidence ) a különböző szolgáltatások más – más környezetet, tárgyi elemeket igényelnek magasabb árat fizet a vendég egy első kategóriájú étteremben ugyanazokért a

fogásokért, mint egy kisvendéglőben3. Folyamat ( Process ) a szolgáltatási folyamat minőségének egyenletes fenntartása feladatot jelent a szolgáltató mindig a szolgáltatási folyamatot értékesíti ( társasutazás,

rendezvény )

6. Piackutatás

Mielőtt a piacra dobnánk a termékeinket/szolgáltatásainkat, azelőtt részletes kutatást kell végezni. Az aki ezt a fontos részt kihagyja és csak az intuicióra hagyatkozik, nagy szerencséje kell hogy legyen ahhoz, hogy üzleti sikert érjen el.

Ahhoz, hogy a vállalkozó célokat tűzön ki a célpiac és a marketingstratégia kiválasztásával kapcsolatban, meg kell előbb ismerni a piacot ahol szerepelni szeretne. Minnél jobban sikerül felkutatni a piacot, annál sikeresebbek lesznek a marketing tevékenységek amelyeket alkalmaznak a kutatás alapján. A piac kutatás a következőkre szolgál alapul:

a piac leirása a potenciális piac felmérése és analizálása a szükséges marketing tevékenységek kiválasztása

Az adatok amelyeket kapunk a piackutatással lehetnek kvalitativak és kvantitativak. A kvalitativak közé soroljuk azokat az adatokat, amelyek valamilyen jelenséget vagy tényt irnakle, a kvantitativ adatok pedig mérhető módon informálnak bennünket ezekről a jelenségekről vagy tényezőkről.

Kvalitativ adatok Az adatok beszerzésének módjai Kutatás arról mik az okai és inditékai

annak, hogy a vevő miért az adott termék mellett dönt

A vevők informáltsága a termék minőségéről

Jó módszer az adatok begyüjtésére az ún. „fókusz csoport”.Ki kell választani különbféle szociális csoportokból 8-14 embert akik a fókusz csoportot fogják alkotni

16

Egyes termékek előnyeinek megértése A vevő szubjektiv érzései a termékkel

kapcsolatban-termék márka

A csoport tagjai ki kell hogy nyilvánitsák a véleményüket és a hozzáállásukat a figyelmesen kiválasztott kérdésekről, amelyeket a kérdező tesz fel.

Kvantitativ adatok Az adatok beszerzésének módjai Kivizsgálni melyik termékeket

/szolgáltatásokat preferálják a vevők Hogyan és hol vásárolják a termékeket a

vevők Milyen feltételek mellett térnének át a

konkurensek termékeinek vásárlására Mi a vásárlók szerint fer ár bizonyos

termékért/szolgáltatásért Milyen sűrűn vásárolnak egyes

termékeket

Kikérdezési módszer (személyes intervjú, ankét, kikérdezés az interneten)Figyelési módzser (pl. a fogyasztó viselkedésének megfigyelése az eladási helyen kamera segitségével)

Ahhoz hogy a piackutatás sikeres legyen, annak jól kigondoltnak kell lennie. Ez alatt a következő lépéseket értjük:

1) A kutatás módszerének kiválasztása a kutatás tárgyával összhangban. Minta kiválasztása a kutatáshoz – kit kikérdezni, hány embert választani a mintába akiket kikérdezünk, hogyan kiválasztani a mintába tartozó kikérdezettet (véletlenszerüen, vagy kokrét kritérium alapján). A mintának reprezentativnak kell hogy legyen (hitelesen kimutassa egy adott csoport viselkedését).

2) Meghatározni azokat a személyeket akik a kutatást fogják végezni (önnálóan, vagy szakértők segitségével)

3) A kutatás kezdetének és végének meghatározása4) A szükséges anyagi és pénzbeli eszközök biztositása a kutatás lefolyásához5) A kutatás eredményeinek csoportositása és analizálása6) A kapott eredményeket bemutatása a megfelelő módon

A piackutatásnak érvényesnek, megbizthatónak és objektivnak kell lennie.

Példa:Kedves vengdégek,Köszönjük az önök bizalmát, hogy a mi hotelunkat választották. Az önökvéleménye és ötletei a legjobban mutatják a szolgáltatásaink minőségét.Ezért kérjük önöket szánjanak egy pár percet ezen kérdőiv kitöltésére!

Fogl

alás

Szobafoglalás Kitűnő Jó Rossz

Bejelentkezés Kitűnő Jó Rossz

Kijelentkezés Kitűnő Jó Rossz

Információ szolgáltatás Kitűnő Jó Rossz

17

A személyzet kedvessége Kitűnő Jó Rossz

Szob

ák Tisztaság Kitűnő Jó Rossz

Berendezés Kitűnő Jó Rossz

Kényelem Kitűnő Jó Rossz

Csend Kitűnő Jó Rossz

Személyzet Kitűnő Jó Rossz

Étte

rem Reggeli Kitűnő Jó Rossz

Az étel minősége Kitűnő Jó Rossz

A kinálat sokszinűsége Kitűnő Jó Rossz

Hangulat Kitűnő Jó Rossz

Személyzet Kitűnő Jó Rossz

Általános benyomás Kitűnő Jó Rossz

Hajlandóak lennének-e újra a mi hotelunkbanmegszállni?

Igen Nem

Mivel voltak legjobban illettve legkevésbé megelégedve a hotelunkban?

Egyéb megfigyelések, kifogások:

Köszönjük az információk szolgáltatását a hotel vezetősége nevében.Reméljük újra a mi hotelunk szolgáltatásait fogják választani..

6.1 Konkurencia elemzése

A piackutatás nem csak a vevői viselkedés elemzéséből tevődik össze, hanem a konkurencia felméréséből is. Több féle konkurenciát ismerünk:

1) Álatalános konkurencia – ez a konkurncia minden vállalat és termék/szolgáltatás között létrejön, amelyek képesek az emberi szükséglet kielégitésére, nem csak a hasonló termékeket és szolgáltatásokat kináló vállalatok között. Pl. A sütemény és a csipsz nem számit hasonló terméknek, mégis konkurns termékek lehetnek, mert mindkettő enyhiteni tudja az éhséget.

2) Termék konkurencia – ez valójában piaci versengés két hasonló termékmárka/szolgáltatás között. Pl. versengés a különböző márkáju fogkrémek között.

3) Vállalatok közötti konkurencia – azon vállalatok közötti versengés amelyek ugyanolyan termékprogrammal rendelkeznek.

Függetlenül attól milyen konkurnciáról van szó, mindegyik célja a másik fél legyőzése. Hogy legkönnyebben legyőzzük versenytársunkat fontos megismernünk őt. Itt elsősorban fontos elemeznünk a piaci részesedését, a mit kinálnak, mik a tervei, stb.

18

Amikor begyüjtöttük az informácikat eldönthetjük melyik stratégiát választjuk a konkurenciával szemben:

1) Támadás stratégiája – Ennél a stratégiánál fontos, hogy beszerezzünk minnél több információt a konkurens vállalat erősségeiről, előrelássuk a várható reakcióját, és hogy biztositsunk minnél több eszközt, hogy a harcban minnél tovább ki tudjuk tartani. Ha tudjuk a vállalat erősségeit és gyengeségeit, könnyen tudunk ott támadni, ahol a leggyengébb a konkurensünk.

2) Védekezési stratégia – Ez abból áll hogy a vállalat védi a már elért pozicióját a piacon. Ezt a költségek csökkentésével, a minőség megőrzésével éri el.

3) Együttműködési stratégia - Ezt a stratégiát sűrűn választják kicsi, gyenge vállalatok, mert abban reménykednek, hogy sok kis konkurens vállalat együttműködésével legyőzik a nagyobb konkurens vállalatot.

Mindegyik stratégiának van jó és rossz oldala, a stratégia sikeressége csak is az adott helyzettől függ, ezért kell minnél jobban átvizsgálni a piaci helyzetet.

III. VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS, A TERVÉKENYSÉG LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYES KERETE

1. Menedzsment funkciók

A menedzsment mint folyamat 4 szakaszból áll: tervezés, szervezés, vezetés és ellenőrzés. Ezekre, mint funkciókra (hasonló tevékenységek csoportjára) tekinthetünk, de mint igazgatási fázisokra (szakaszokra) is.

A) TERVEZÉSMindegyik fontos döntés meghozatala tervezésen alapszik.

Az elkövetkező időszakra a tevékenységeink folyamatát látjuk elő. Előrelátjuk, hogy MIT és HOGYAN tegyünk, hogy legjobb legyen.

A tervezési folyamat eredménye a tervezési döntések. Ezek döntések a szabályokról, eljárásokról,költségvetésről, projektektről, programokról, stratégiáról.

A tevezés alapul szolgál:

19

A tervezés olyan menedzsment tevékenység amely célok meghatározásával foglalkozik, és mit kell tenni, hogy azokat a legjobb módon megvalósíthassuk.

- Az eszközök (Inputok) beszerzésére, amelyek szükségesek a cél megvalósitásához,

- A munkások tevékenységére a meghatározott célokkal és szabályokkal összhangban,

- Az előrehaladás meghatározására a célok felé, hogy eltérés esetén változtatásokra kerülhessen sor.

A tervezés egy állandó fogyamat, mert a terv megvalósítását állandóan követni kell, és módosítására is sor kerülhet. A tevezés fogyamata a menedzser hatáskörébe tartozik, mig a terv kidolgozása a tervezési ügyosztály része. A terv kidolgozása a következő tevékenységeket foglalja magába:

Piackutatás A marketing osztály jelentéseinek elemzése A vállalat kapacitásairól való információk begyüjtése Az előző időszak tervmegvalósitásáról való jelentés elemzése A tervezés módjainak kiválasztása A szükséges befektetések és a lehetséges eredmények elemzése A következő időszak müködési feltételeinek elemzése

Tehát a tervezés mindig marketing kutatással kezdődik, mert a vállalat müködése és fejlődése legnagyobb részben a vállalat helyzetétől függ a piacon, mert ott kerül sor a vállalat tevékenységének értékesitésére.

B) SZERVEZÉSFontos a vállalat szervezése ahhoz, hogy sikeresen megvalósitsák a teveket a

célok elérése érdekében.

Szervezéssel meghatározzák az egyének munkáját, az egyének kapcsolatát, - összehangolják a tevékenységeket. A szervezési egységek meghatározásával (részleg, szolgálat, tagozat,...) és azok kapcsolatával meghatározzák a vállalat szervezési szerkezetét.Emellett a szervezéssel meghatározzák a menedzser hatáskörét különbféle vezetési szinteken (a topmenedzser egyes felhatalmazásokat átad a kissebb szinteken lévő menedzsereknek – autoritás delegálása).

A menedzsment arra törekszik, hogy a tevékenység jó megszervezésével minnél jobb helyet biztositson a vállalatnak a piacon.

Alaptevékenységek amelyeket a szervezési fogyamatban meg kell tenni: Különálló munkák meghatározása A munkák szétosztása a dolgozókra A munkák csoportositása, és szervezési egységek létrehozása (részlegek) A csoportositott munkák összehangolása a vállalaton belül

C) VEZETÉS

20

A szervezés egy olyan menedzsment tevékenység amelyel optimálisan kombinálják a tevékenységeket és a rendelkezésre álló eszközöket – az emberi tényező egységes összehangolása a termelés anyagi tényezőivel.

A tevezés és szervezés nem valósitható meg az emberi tevékenységek irányitása nélkül a célok megvalósitása felé.

A vezetőnek mozgósítani kell a szervezeti erőforrások legkevésbé kiszámítható elemét: az emberi erőforrást. Ez már „éles” vezetési funkció, közvetlen személyes kapcsolatot jelent a vezető és beosztottjai között.

Vezetés alatt értjük az egyéni ösztönzőerők számbavételét, a csoportok viselkedésének és a nemformális szervezeteketnek szemmeltartását, a konfliktusok kezelését, valamint a megoldások keresését, és a kommunikációt. A vezetés állandó munkát jelent az emberekkel.

Ennek megfelelően a személyes vezetés a további elemekre bontható: - a kommunikációra, - a megfelelő vezetési stílus megválasztására és- a motiválásra.

D) ELLENŐRZÉSAz ellenőrzés célja a célok megvalósitásának figyelemmel követése valamint a

tervektől való esetleges eltérés felfedezése, azért hogy időben történjenek a korrekciós intézkedések. Ezen kivül az ellenőrzés célja még az is, hogy a hibák gyarkoriságát és méretét elfogadható határok közt tartsák.

A vezető meggyőződik arról, hogy a szervezet és a szervezet tagja valóban úgy tevékenykedtek-e, hogy a kitűzött célokat elérjék. Folyamatosan összeveti a célokat és az eredményeket, s a kettő közötti nem kívánatos eltérés esetén beavatkozik a szervezeti folyamatok megfelelő pontján.

Az ellenőrzési folyamat tehát négy fő szakaszból áll: - az ellenőrzés módjának meghatározása, (standardok felállitása ami szerint fog

történni az ellenőrzés)- az ügyviteli mutatók meghatározása, (a tevékenység eredményei, költségek, a

munkaerő termelékenysége, stb.)- az eltérések kimutatása, (a mutatók összehasonlitása az ellenőrzés

standardjaival)- korrekciós tevékenységek (változtatások) meghozása.

2. Költségek

Minden termelés egyidejűleg fogyasztás is. A termelésben fogyasztják a munkafolyamat tényezőit: a munkaeszközt, a munkatárgyat, és a munkaerőt. Ez célszerű felhasználás, melynek eredménye késztermék lesz. Az egyes tényezők kisebb, vagy nagyobb fogyasztásától függően alakul a késztermék önköltségi ára, illetve az

21

A vezetés olyan menedzsment tevékenység amelyel a munkásokat irányitják és ösztönzik a vállalat céljainak megvalósitására.

Az ellenőrzés olyan menedzsment tevékenység amelyel biztositják, hogy a tényleges megvalósitott eredmények megegyezzenek a tervezettel.

eladási ára. Ezért fontos nagy figyelmet fordítani a fogyasztásra, illetve a költségekre. Tehát ha a fogyasztást pénzben fejezzük ki, a költségek fogalmát határoztuk meg.

Az elfogyasztott mennyiségeket meg kell szorozni a beszerzési árakkal ahhoz, hogy a költségek összegét meg tudjuk határozni. A költségek alakulását tehát két tényező befolyásolja:

• a fogyasztás mennyisége,• a beszerzési árak

Az árak növekedése költségnövekedést idéz elő, még akkor is, ha a fogyasztás nem növekedett. Hasonlóan költségnövekedést idéz elő a fogyasztás növekedése, még akkor is, ha az árak változatlanok maradnak.

Attól függően, hogy a költségek hogyan reagálnak a termelés terjedelmére, megkülönböztetjük:

1. a fix, vagy állandó, és a2. variabilis, vagy változó költségeket.

A fix, vagy állandó költségek olyan költségek, amelyek nem reagálnak a termelés mennyiségére. Összegük, tehát azonos, ha a vállalatban többet vagy kevesebbet termelnek. A fix költségekhez soroljuk az amortizációs költségeket, a bérleti költségeket stb. Ezek a költségek azonosak akkor is, ha növekszik, és akkor is, ha csökken a termelés. A fix költségek alakulását a következő grafikus ábra fejezi ki.

A fix költségek alakulása

fix költségek

fix költségek (FC)

q1 q2 q3 termelés mennyisége

1. grafikus ábra

Ha azonban kiszámolják a fix költségek egy termékre eső összegét (költségösszeg / termelt mennyiség), akkor megállapíthatjuk, hogy minél többet termelnek, annál alacsonyabb lesz az egy termékre eső összeg, mert nagyobb mennyiségre kell szétosztani ugyanazt az összeget. Az egy termékre eső fix költséget átlagos fix költségnek nevezzük.

Az átlagos fix költségek alakulását a következő grafikus ábra mutatja:Az átlagos fix költségek alakulása

fix költségek

22

átlagos fix költség (AFC)

q1 q2 q3 a termelés mennyisége

2. grafikus ábra

Variábilis, vagy változó költségek, azok, a költségek, amelyek változnak attól függően, hogy növekszik, vagy csökken a termelés. A variábilis költségek növekednek akkor ha, növekszik a termelés, és csökkenek akkor, ha kevesebbet termelnek. Ilyen költségek az alap, és segédanyag költség, a közvetlen termelésben dolgozók bérei, stb.

Amennyiben a változó költségek egy termékre eső összegét szemléljük, megállapítható, hogy az, változatlan lesz, ha csökken, vagy ha növekszik a termelés mennyisége. Ezek az átlagos változó költségek.

A változó költségek Átlagos változó költségekváltozó változóköltségek költségek

változó átlagos változó költségek költségek

termelés termelés q1 q2 q3 mennyiség q1 q2 q3 mennyisége

3. grafikus ábra 4. grafikus ábra

A relatív fix költségek csoportját olyan esetekben említjük, ha a termelés növelése következtében bizonyos fix költségek változást mutatnak. Ugyanis a termelés növelésének bizonyos fokán, ha a termelés meghaladja az optimális kapacitást, a fix költségek is növekednek, majd ezután hosszabb ideig változatlanok maradnak, majd bizonyos termelésnövekedésnél újabb növekedést mutassanak. Ezek a költségek tehát lépcsőzetesen növekednek.

Az összköltségek a fix és a változó költségek összegét jelentik.  TC = FC + VC

TC- összköltség (total cost) FC-fix költségVC-varijabilis költség

Ezért alakulásukra hatással van a fix és a változó költségek sajátossága. Amennyiben növekszik a termelés mennyisége, növekednek az összköltségek is. Ez a növekedés azonban lassúbb, mint a termelés növekedése, ami a fix költségek hatásának a következménye.

Ha az összköltségek egy termékre eső összegét szemléljük, megállapíthatjuk, hogy a termelés növekedésével csökken az összköltségek egy termékre eső összege. Ez

23

a csökkenés azonban lassúbb, mint a fix költségek esetében, mert a változó költségek is befolyásolják azt.

Az átlagköltségek alatt a termelésben egy termékegységre jutó költséget értünk. Az átlagköltség jele AC az angol average cost (átlagköltség) kifejezés alapján.

Az átlagköltség kiszámolható mint az összköltség és a kibocsátott mennyiség hányadosa:

Ac=CQ

Példa:Feltéltelezzük fel, hogy egy vállalatnak a következő fix és variabilis költségei vannak:- amortizáció 1000- anyagköltségek 50- épület bérlési költségek 900- munkabérek 100100 termék gyártása esetén az egy termékre eső költségek a következő képpen alakulnak:Fix+variabilis költségek = 1900 + 100*150 = 169 termék mennyiség 100

Termékmennyiség Fix és variabilis költségek Egységnyi termék költsége50 50 * 150 + 1900 /50 188100 100*150 + 1900 / 100 169150 150*150 + 1900 / 150 163200 200*150 + 1900 / 200 160250 250*150 + 1900 / 250 158

Képzeljünk el két vállalatot amelyek ugyanazon költségekkel dolgoznak. Termékeiket 200 dináros áron tudják eladni. Az egyik a „Centar” vállalat naponta 50 terméket tud termelni és eladni, ezáltal a keresete egy terméken csak 12 dinár lesz (200-188), mig a másik „Klas” nevű vállalat, mely naponta 200 terméket termel 40 dináros (200-160) nyereséget valósit meg termékenként azáltal, hogy többet termel, illetve jobban kihasználja a kapacitásait. (ennél a példánál csak a bruttó nyereségről van szó, mivel még ezekből levonódik az adó, és egyéb más költség)

A példa alapján megállapithatjuk, hogy a Klas vállalat sokkal sikeressebb a tevékenysége ellátásában, mint a Centar nevű vállalat.

A direkt (közvetlen) költségek azok a költségek, amelyek közvetlenül köthetők egy-egy késztermékhez. Más szóval pontosan meghatározható, hogy egy termék előállításához milyen költségek mekkora összegben járultak hozzá. Ilyen költségek például az anyagköltségek, a közvetlen termelésben részt vevő dolgozók bérei stb.

Az indirekt (közvetett) költségek viszont azok a költségek, amelyek nem köthetők egy-egy konkrét termék előállításához, hanem általános jellegűek, és a vállalat tevékenységével kapcsolatosak. Ilyen költségek a fűtés, a világítás, az irodai költségek stb. Ezeket a költségeket csak ahhoz a helyhez lehet kötni, ahol létrejöttek.

3. Kalkuláció és az ár kialakitásának módszerei

A költségek tervezése és követése fontos egy vállalkozó számára mivel ezek segitségével meg tudja határozni a szükséges pénzeszközöket, valamint a termékeinek/szolgáltatásainak eladási árát. Annak érdekénben, hogy a termék árát

24

pontosan meg tudjuk határozni, a költségeket fontos minnél pontosaban kiszámolni, valamint szétosztani a költséghordozókra.

A kalkuláció valójában az önköltségi ár meghatározását jelenti, melynek célja az, hogy minden termék csak annyi költséggel legyen megterhelve mint amennyi költséget ő valójában okozott.

Attól függően, hogy ezt a számítást a termelés, ill. a szolgáltatás előtt v. az után végzik, megkülönböztetünk elő- és utókalkulációt. Ha a kalkuláció módszereit személjük akkor létezik:

Diviziós kalkuláció – olyan gyártási folyamatoknál alkalmazzák ahol egy terméket gyártanak. Az össz költséget összunk a termelés mennyiségével. TC/Q

Evivalens számok segitségével történő kalkuláció - olyan termelésnél alakalmazzák ahol kölönböző termékeket gyártanak, de azonos alapanyagból, és azonos tehnológiai folyamatokkal. A termékek csak minőségben, dimenziókban, tömegben, stb. különböznek. A termékek köztött arányokat állitanak fel, és az alapján számolják az önköltségi árat számolják.

Melléktermékek kalkulációja – olyan esetben alkalmazzák amikor a fő termék mellett melléktermékek is létrejönnek a termelési folyamatban. A költségek szétosztása ugy történik, hogy az össz költségből kivonják a melléktermékek piaci értékét, és az igy kapott költségeket osztják szét a fő termékekre. (pl cukorrépa feldolgozásánál a fő termék a cukor, a melléktermék a mész)

Hozzáadott kalkuláció – olyan esetben alkalmazzák amikor többféle terméket gyártanak. Az indirekt illetve általános költségek elszámolása bizonyos elszámolási kulcsok segitségével történik.

Az ár tehát a termék/szolgáltatás értékének pénzbeli kifejezése. Azonban a piaci viszonyok hatása a vállalatokat arra készteti, hogy az árak kialakitásánál ne csak azt vegyék figyelembe, hogy mekkora az önköltségi áruk, vagyis a költségük amely egy termék előállitásához köthető, hanem ezen kivül még számtalan tényezőt kell számitásba venni: kereslet, konkurencia, állami előirások, lakosság szokásai, infláció stb. Fontos hogy az árakat úgy alakitsuk ki, hogy az:

vonzó legyek a vevő számára, konkurens legyen a többi hasonló vállalat áraival, de elég magas is ahhoz, hogy lefedje a költségeinket, valamint ezen felül

biztositson számunkra profitot is.

Az árak kialakitásának a következő módszereit ismerjük: költségektől függő áralakitás a kereslettől és konkurenciától függő áralakitás érték szerinti áralakitás

1) A költség alapú áralakitásnál is létezik több féle módszer: a) költség plusz módszer

25

b) marginális módszerc) célhozam módszer

A költség plusz elvet valójában kezdő vállalkozók szokták alkalmazni. Ennek az módszernek a lényege abban rejlik, hogy az árat a tervezett illetve megvalósitott átlagköltségek alapján alakitják, úgy hogy még hozzászámolják a számukra megvalósitható nyereségszázalékot is. Ennek az áralakitásnak a hátránya hogy figyelmen kivül hagyja a piac és a konkurencia hatását, ami ahhoz vezethet, hogy nem reális árakat alakitunk ki.

A marginális módszer a határköltségeket veszi alapul. Ennél a módszernél szükség van a variabilis költségek és a lehetséges piaci árak ismeretére.

A célhozam módszernél az eladó a nyereségre fókuszál. A cél az hogy olyan árat alakitsanak ki, melynél az eladás nagy, és nyereséget is biztosit.

2) A kereslettől függő áralakitásnál az árakat úgy alakitjuk ki, hogy először analizáljuk a piacot, majd megpróbálunk a piaci viszonyoknak megfelelni. Ennél a módszernél fontos a fogyasztók viselkedésének valamint azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyek befolyásolják a piaci árak alakulását. A konkurenciától függő áralakitásnál olyan vállalatok árait figyeljük, amelyek hasonló termékeket állitanak elő mint mi. Ezt a módszert akkor alkalmazzák amikor a vállalat nem tudja beszerezni azokat az információkat amelyek szükségesek az áralakitáshoz.

3) Az érték szerinti áralakitás azon az elméleten alapszik, hogy legjobb az árak alakitásánál az összes tényezőt figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az árak alakitásánál nem elég csak a költségeket számitásba venni, hanem az összes töbi tényezőt is: a konkurenciát, a keresletet, az állami szabályzatokat, stb. Az az ár lesz a legmegfelelőbb amely a fogyasztó számára a legmagasabb értéket biztositja.

Amikor a vállalat először jelenik meg a piacon, mindig gondot okoz számára, hogy melyik stratégiát válassza, a magas árakat, amelyek a fogyasztók számára sokszor minőséget sugallnak, a közepes árakat, vagy esetleg az alacsony árakat, amelyekkel el tudják hóditani a konkurens vállalatoktól a fogyasztókat. Éppen ezért a vállalatok ilyenkor árdifferenciáláshoz folyamodnak, vagyis mindegyik célcsoportnak másmileyn árat határoznak meg.

4. Jövedelmezőségi küszöb (fedezeti pont)

A vállalkozás jövedelmezősége alapvetően az árbevételek és a költségek különbségére vezethető vissza. A jövedelmezőség tervezése során általánosan alkalmazott módszer a fedezetszámítás, amelynek lényege a fedezeti pont meghatározása. Ez az a pont, ahol a bevételek éppen egybeesnek a változó (variabilis) és állandó (fix) költségek összegével (azaz jövedelmezőségi „holtpont” van). A vállalkozás alapvető célja a fedezeti ponton túl a tevékenység további bővítése.

FEDEZETI PONT = az a pont, ahol az összbevétel (termelési érték) egyenlő a termelési összköltséggel. Ez az a termelési, értékesítési mennyiség, amely mellett a

26

vállalkozásnak sem vesztesége, sem nyeresége nincs. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt minimális termelésnek vagy a termelés kritikus pontjának nevezzük.

Miért érdemes többet termelni? a fix költségek csökkennek minnél többet termelünk a termelés növekedését általában követi a munkások specializálódása is. Minnél

többet foglalkozik valaki azonos termékek gyártásával, annál nagyobb tapasztalatra tesz szert, nő a termék minősége, és a termelékenység (kevesebb idő alatt állitja elő ugyanazt a terméket)

minnél többet szeretnénk termelni, annál több nyersanyagra lesz szükségünk. Ha a szállitónktól nagyabb mennyiségeket szeretnénk vásárolni, sokszor ők cserébe árengedményeket adnak, és ennek köszönhetően hosszútávon csökkennek a variabilis költségeink is.

5. Termelésmenedzsment

A termelés menedzsment a termeléshez szükséges erőforrások menedzselése (tervezése, szervezése, irányitása és ellenőrzése). Az erőforrások alatt pedig az

27

emberi tényezőket (munkaerő) és a termelőeszközöket (munkatárgya és munkeszköz) értjük. Ezen tényezők képezik a termelési terv alapvető elemeit.

5.1. A termelés tervezése, irányitása

A termelés valójában egy folyamat mely során bizonyos anyagi tényezők ( inputok) átalakulnak fogyasztásra alkalmas termékké, szolgáltatássá (output).

A termelés tervezése során meg kell határozni az a) egész termelési folyamatot vagyis azokat a tevékenységeket melyek szükségesek

a termék/szolgáltatás előállitásához, b) a szükséges termelőeszközöket, c) és az emberi erőforrással kapcsolatos fontos kérdéseket.

A) A termelési folyamat tervezése során a vállalkozó fontos, hogy figyelembe vegye be lehet-e szerezni mindazokat a tényezőket amelyek szükségesek a termelési folyamathoz, hogy milyen a piaci helyzet, a konkurencia, az állami szabályozás. Miután megtörtént a tervezés, neki lehet kezdeni a termelési folyamathoz, amely a következőkből áll:

a termelésben való munka, minőségellenőrzés, belső transzport (szállitás), az eszközök karbantartása, raktározás, alapanyag és rezsianyag ellátás.

A termelési folyamat zavartalan lezajlásához a termelőeszközök rendelkezésre állása mellet szükség van a termelésirányításra is.A termelésirányítás feladata pedig, hogy biztosítsa a termelés ütemterv (program) szerinti lebonyolódását, kezelje a felmerült problémákat, adott esetben új program változatokat dolgozzon ki, amelyek lehetőség szerint végeredményükben az alaptervhez hasonlitanak. A termelésirányítás szervezete gondoskodik arról, hogy a termeléshez szükséges anyagok, eszközök, műszaki és ügyviteli okmányok időben a gyártó szervezet (gyártás) rendelkezésére álljanak.

B) Ahhoz hogy a termelés a megfelelő ütemben haladjon fontos előtte beszerezni a szükséges termelési eszközöket. A beszerzés előtt össze kell állitani egy beszerzési tervet, amelyben előlátják mennyi és milyen minőségű eszközökre van szükség, valamint milyen lesz a termelési eszközök beszerzésének dinamikája. A beszerzési terv kinézete természetesen függ a beszerzendő eszköz fajtájától (romlandó, vagy sem), áraiktól (kedvező árak esetén érdemes többet beszerezni), raktározási lehetőségektől, termelésii folyamattól, stb. Tehát a beszerezendő anyag mennyiséget a következő képlet alapján kapjuk meg: Szükséges beszerzési mennyiség ═ szükséges anyagmennyiség – anyagmennyiség az év elején+ anyagmennyiség az év végén

28

Igy tehát a szükséges anyagmennyiségből kivonjuk a raktáron lévő anyagmennyiséget (anyagmennyiség az év végén - anyagmennyiség az év elején), és megkapjuk a szükséges beszerzés mértékét.

Ami az új gépek, berendezések, felszerelések beszerzését illeti, ahhoz akkor kell folyamodni, ha:

a meglévő gépállományból (termelő berendezésekből) az elhasználódás miatt kiselejtezésre kerülő gépek helyett újakra, korszerűbbre van szükség,

a termelésnövelése iránti igyény miatt a termelő berendezések számát bőviteni kell,

új fajta, ígéretesnek tűnő termék (esetleg technológia) gépi feltételének megteremtése szükséges.

A termelési folyamat másik fontos feltételi kapcsolati területe a karbantartással összefüggésben jelenik meg. A tárgyi eszközök termelőképességének folyamatos fenntartása a vállalkozáshatékony és gazdaságos működésének fontos feltétele. A géphibák időkiesést, minőségi problémákat okozva számottevően ronthatják a vállalkozás piaci helyzetét, jövedelmezőségét. A karbantartásnak két alapvető vállfaja ismert:

Hibajavító karbantartás, amikor is megvárják a hiba bekövetkezését és csak azután végzik el a szükségessé vált beavatkozásokat.

Megelőző karbantartás, amikor is valamilyen eljárást alakítanak ki a berendezések, gépek vizsgálatára, karbantartási rendszerére.

C) A termelésirányítás szintén fontos feladata a termelési feladathoz szükséges munkaerő nagyságának a meghatározása. A munkaerő-szükséglet meghatározása során a következő intézkedéseket kell ellátni:

a munkások számának és képesítésének a meghatározása az ügyviteli folyamat igénye alapján,

a munkások számának és szerkezetének a változása az ügyvitel fejlesztése alapján,

a fizikai munka lecserélése az ügyvitel gépesítésével, az új szakképesítés szükségének elfogadása, a munkás szaktudásának bővítése.

A termeléstől függően határozzák meg a káderek számát és szakképesítésük szerkezetét. A munkások szerkezeti leirását a biznisztervnek mindig tartalmaznia kell, majd azt megfelelő sémával be is kell mutatni. A következő séma a funkcionális szerkezeti modelt mutatja be.

29

6. Információs tehnológiák a vállalkozásban

Az információs tehnológiák feladata, hogy racionalizálja az emberi tevékenységet, és segitse őket a vállalkozásban. Segitségével a vállalat gyorsabban tud reagálni a környezet hatásaira, azáltal, hogy biztositja a szükséges információkat. Az információs tehnológiák használata korszerű softvereken és rendszereken alapszik. Több formáját is ismerjük ezeknek: információs tehnológiák a pénzügyek, marketing, kereskedelem, káderirányitás, termelésirányitás, raktári tevékenységek, stb. ellátására.

Az információs tehnológiák alapvető elemei:1. Hardware (anyagi rész)2. Software (programok)3. Orgware (az elemeket összeköti egy egységes egészbe)4. Lifeware (az információs tehnológia káderei)5. Data (adatok és információk)6. Netware (a számitógépek összekötése)

Az elektronikus üzletelés (e-business) magába foglalja az üzleti tranzakciók vagy üzleti információcsere minden olyan formáját amely az információs és kommunikációs technológia igénybevételén alapul. A kommunikációszemszögéből az elektronikus üzlet az információk, termékek, szolgáltatások és elektronikus fizetések kiadása illetve továbbitása számitógépes és egyéb kommunikációs hálózatok használata révén. Használatával automatizálható az üzletelés végzése,időt takaritanak meg vele, csökkenti a kiadásokat, valamint növeli az üzletelés gyorsaságát.

Az elektronikus kereskedelem sokkal többet jelent annál, mint egyszerűen új, online csatornát nyitni termékek és szolgáltatások értékesítése céljából.A beszerzés, a beszállítókkal, partnerekkel történő kapcsolattartás és a számlák kétoldalú kiegyenlítése szintén az elektronikus (kereskedelmi) üzleteléshez tarozik, vagyis a vállalkozás minden külső kapcsolatában - tetszőleges kereskedelmi tranzakciójának lebonyolítására - használni tudja a hálózatot.

A szerint, hogy a külső kapcsolat több vállalat, vállalat és fogyasztók, illetve fogyasztók és fogyasztók részvételével jön-e létre, beszélhetünk vállalatközi, azaz

30

Generális igazgató

Termelési szektor

Igazgató

Kereskedelmi szektor

Igazgató

Pénzügyi szektor

Igazgató

Álttalános ügyek

szektoraIgazgató

business-to-business (B2B), végfelhasználói, azaz business-to-consumer (B2C) vagy kifejezetten a felhasználók között kialakuló consumer-to-consumer (C2C) jellegű kapcsolatról.

A B2B esetében két vagy több vállalkozás alakít ki elektronikus kapcsolatot, hogy beszerzéseit, a termeléshez, működéshez szükséges eszközöket a hálózaton keresztül szerezze be, s akár a fizetést is azon keresztül bonyolítsa.

A B2C a vállalkozás és az egyén között jön létre, alapvető megnyilvánulási formája, amikor valaki könyvet rendel az Internetről.

A C2C pedig a termékek és szolgáltatások (például egyéni aukciók, csereberék) Interneten keresztül felkínált lehetőségeit foglalja magában.

7. A tevékenység törvényes szervezési formái

Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás a törvény szerint fizikai személy aki saját nevében és kockázatára jogokat és kötelezettségeket vállalhat haszonszerzés céljából. A vállalkozó önállóan dönt befektetett tőkéjének a felhasználásáról, arról, hogy hány dolgozót alkalmaz vállalkozásában. Vállalkozása ellátása közben családtagjai segithetik, annélkül is hogy felvenné őket. Ezek a családtagok nem kapnak fizetést, igy nem is kell adózniuk, de viszont jogosultak egészségügyi biztositásra. A megvalósított nyereséggel önállóan rendelkezik. Fontos azonban, hogy a vállalkozónak be kell tartania minden olyan előírást, amely szabályozza a vállalatok tevékenységét.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásból származó kötelezettségeiért korlátlanul és teljes magánvagyonával felel. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteséget köteles fedezni, még akkor is, ha a magánvagyonát kell feláldoznia.

Az egyéni vállalkozás alapításának előnye, hogy könnyen alapítható és megszüntethető, alapítása kevés tőkét igényel (mivel csak a nyilvántartásba való beirást

31

A tevékenység törvényes szervezési formái

Egyéni vállalkozás-fizikai személy

Üzleti vállalkozások-jogi személy

Személyegyesitő vállakozás

Partneri társaság

Betéti társaság

Tőkeegyesitő vállalkozás

Részvény társaság

Korlátolt felelőségű társaság

kell kifizetni, és nincs törvényileg szabályozott minimális tőke amellyel meg lehet inditani a vállalkozást), és viszonylag kevés törvényi szabályozás érinti a többi gazdálkodási formához képest. Hátránya viszont, hogy a tulajdonosnak korlátlan a felelősége, amely akár magánvagyonát is érintheti.

A magánvállalkozások tevékenységében legnagyobb gondot a tőkehiány okozza. Ugyanis gyakran előfordul, hogy az eredményes tevékenység ellenére a vállalkozó pénzhiánnyal küzd. Ennek oka az, hogy az eladott késztermékek megfizettetése lassabban történik, mint ahogy a termeléshez szükséges nyersanyagot kell kifizetni a beszállítónak.

Partneri társaság

A partneri társaság olyan törvényes szervezési forma, melyben kettő vagy több személy társul azzal a céllal, hogy megvalósitsák közös céljaikat. A társaság tagjai egyezményt kötnek arról, hogy mekkora tőkével járul hozzá a vállalat működéséhez. A partneri társaságok tagjai korlátlanul és szolidárisan vállalják a kockázatot. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteséget teljes egészében fedezniük kell, akár magánvagyonukkal is.

Az ilyen társaságok főleg pénzügyi és üzleti okokból jönnek létre, mivel több személy több tőkével járulhat hozzá a vállalat alapitásához, valamint jobb minőségű döntések születnek ha több ember vesz részt az irányitásban. A tagok dönthetnek, hogy az igazgatói funkciót egy vagy több személy látja el közülük.

Előnye hogy könnyebb a tőke biztositása több személy részvételével, valamint a irányitás is, alacsonyak az alapitási költségek, nincs meghatározott tőke minimum mellyel meg lehet nyitni a vállalatot, az adózási feltételek is megfelelőek, mivel a partneri társaságnak csak úgy kell adóznia mint az egyéni vállakozónak.

Legfontosabb hátránya viszont a korlátlan felelősség vállalalás. Ezt a hátrányt még fokozza az is hogy a hitelezők kiválaszthatják, hogy a tagok közül kitől fogják megfizettetni a tartozásokat. Ezen kivül a tagok függetlenül tevékenykedhetnek a többi tag tudta nélkül. Emiatt igen nagy jelentősége van a partnerek közötti személyes ismeretségnek és bizalomnak .

Betéti társaság

A betéti társaságokat több személy társulásával hozzák létre. A tagok kisebb vagy nagyobb tőkével járulnak hozzá a vállalat össztőkéjének a létrehozásához. A tagok nem egyenjogúak. Azok, akik nagyobb tőkével járultak hozzá a vállalat alapításához, és meg is alapították azt, a beltagok. A beltagok személyes ismeretségben vannak egymással, és egyben a vállalat irányítói is. Teljes vagyonukkal vállalják a kockázatot.

A tagok másik csoportját a kültagok (csendestársak) alkotják, akik korlátolt felelősséggel társulnak. Ők a társaság rendelkezésére bocsátott betétük erejéig vállalnak felelősséget a társaság tartozásáért. Ezek a tagok nem vesznek részt a vállalat irányításában.Korlátolt felelősségű társaság

32

A korlátolt felelősségű társaság a kis- és középvállalkozások egyik legjellemzőbb társasági formája, a tőkeegyesitő társaságokhoz tartoznak. A társaság tagjainak a személyes ismeretsége és bizalma már nem annyira lényeges, a vállalat alapítói ugyanis nem felelősek teljes vagyonukkal a vállalat kötelezettségéért. Az esetleges veszteségeket, illetve kötelezettségeket a társított vagyonból kell fedezni. Tehát a társított tőke értékével arányosan vállalják a tagok a kockázatot. A társaság létrehozásakor meghatározott az a tőkeminimum, amivel hozzá lehet járulni az alapításhoz, illetve amennyivel társulni lehet (ez hazánkban 500 euró értékét teszi ki). A tagok nem kötelesek arányosan hozzájárulni a alapitási tőkéhez, épp ezért a nyereség elosztása a hozzájárult tőkével arányosan történik. Szintén törvényileg szabályozott, hogy a kft. legtöbb 50 tagból állhat.

A kft. előnye, hogy általa viszonylag nagy mennyiségű tőke akkumulálható, valamint hogy tagjai korlátozott felelősséget élveznek a társaság hitelezőivel szemben.

Hátránya, hogy magasak az kezdő költségek, és megvan határozva a tőkeminimum, amellyel el lehet kezdeni a tevékenységet. Mivel a tagok korlátozott felelősséget válalnak csak, ezért a bankoknál nagyon alacsony a hitelképességük..

Részvénytársaság

A részvénytársaságok olyan társaságok, amelyek részvényesek társulásával jönnek létre. A vállalatok részvénytársasággá alakulnak át, ha részvényeket bocsátanak ki. A kibocsátott részvénypapírok vásárlói, azáltal, hogy meghatározott számú részvényt megvásároltak, a részvénytársaság résztulajdonosai lesznek. A társaság működéséért korlátozottan felelnek, azaz a bevitt vagyoni részesedésük alapján. Rt. alapításához szükség van minimumtőke biztosítására.

A részvénytársaság alapításának két változatát különböztetjük meg. Az egyik eset az, amikor a társaság vagyonának megfelelő összes részvényt megvásárolják az alapítók. Ez az úgynevezett szimultán alapítás. A másik eset, amikor az alapítók a kibocsátott részvénypapíroknak csak egy részét vásárolják meg. Ez az úgynevezett szukcesszív alapítás.

A kibocsátott részvényeknek meghatározzák a nominális értékét. Ez az érték a részvénypapíron van feltüntetve. A kibocsátott részvénypapírok nominális értéke és a részvénypapírok számának a szorzata megfelel a részvénytársaság össztőkéjének. Nagyobb jelentősége van azonban a részvények piaci értékének. A részvények ugyanis értékpapírok, tehát adásvétel tárgyát képezik a másodlagos piacon. Ha a részvénytársaság gazdaságilag jól működik, akkor nagyobb lesz a kereslet a részvényei iránt, mert nagyobb nyereséget ígérnek a részvények. Ilyenkor megnövekszik a részvények piaci ára, és magasabb lesz a nominális értéktől.

A részvénypapírok számától függően történik a részvénytársaság nyereségének az elosztása. Ezt a nyereséget osztaléknak nevezzük. Aki több részvénypapírral rendelkezik, az nagyobb osztalékhoz jut. A részvénytársaságok irányításában azok vesznek részt, akik a legtöbb részvénnyel rendelkeznek. A részvényesek nevében gyakran megbízott menedzserek végzik a társaság irányítását.

33

Rt. lehet zártkörű, illetve nyílt. A zártkörű részvénytársaságban a részt vevő tulajdonosok köre korlátozott, és csak ők vehetnek részt a részvényjegyzésben. Nyílt rt. esetében a részvényt bárki jegyezhet, túljegyzés esetén viszont a társaság dönthet a túljegyzés elfogadásáról vagy a jegyzések arányos csökkentéséről.

Az rt. irányítását alapvetően három szerv végzi: a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.

A részvénytársaságnak előnye, hogy a társaság tulajdonosainak korlátozott a felelőségük, nagy mennyiségű tőkét képes akkumulálni, a részvények szabadon értékesíthetők, valamint az igazgatóság és a felügyeleti bizottság alkalmazásával a szükséges tudás és szakismeret, esetleg kapcsolatrendszer biztosítható. Hátránya viszont, hogy alapítása drága és körülményes, valamint, hogy a társaság által termelt jövedelem kétszer adózik, míg a tulajdonosokig eljut.

8. A vállalatok alapitása és megszűnése

A vállalatokat azzal a céllal alapítják, hogy folyamatosan valamilyen gazdasági tevékenységet folytassanak, és a kitűzött célokat megvalósítsák. Az alapítás feltétele, hogy az alapító gazdaságilag érdekelt legyen a vállalat létrehozásában, hogy meghatározott pénzösszeget fektessen be, hogy valamilyen formában részt vegyen a vállalat munkájában, hogy vállalja a kockázatot, stb.

Az alapítást törvényes előírások szabályozzák. Megkülönböztetünk két alapítási rendszert: - a szabad alapítás rendszere

- az előzetes jóváhagyás rendszereA szabad alapítás rendszere megköveteli, hogy az alapító minden törvényes

feltételnek eleget tegyen. Ezek a feltételek lehetnek anyagi és formális jellegűek. Az anyagi feltételek szerint kell biztosítani az alapításhoz szükséges pénzmennyiséget. Ezzel a pénzzel teremtik meg mindazokat az anyagi feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vállalat megkezdhesse tevékenységét. Ezen kívül különböző ellenőrzéseket végeznek, mint például a műszaki ellenőrzés, egészségügyi ellenőrzés, környezetvédelmi ellenőrzés, stb.

A legfontosabb formális feltétel az alapítási okmány meghozatala. Az alapítási okmány a következő adatokat tartalmazza:

az alapító neve, a cég neve és telephelye a vállalat tevékenysége, az alapításhoz szükséges pénzösszeg, az alapító jogai és kötelezettségei a vállalat iránt, a nyereség elosztásának a módja és a kockázat vállalása környezetvédelmi feltételek biztosítása

Ha minden törvényes feltételnek eleget tesznek, sor kerül az új vállalat bejegyzésére a gazdasági bíróságnál. A bejegyzés pillanatától a vállalat létezik, mint jogi személy Ez azt jelenti, hogy különböző jogai és kötelezettségei vannak.

34

Az előzetes jóváhagyás esetén, amit koncessziónak nevezünk, az alapítási teendőket megelőzően meg kell szerezni az állam jóváhagyását, illetve engedélyét az alapításra. Tehát a törvényes feltételek betartása nem elegendő az alapításhoz, hanem szükség van az állami jóváhagyásra. Ezt követően lehet a törvényes feltételek értelmében megalapítani a vállalatot. Ezt a rendszert alkalmazzák, amikor külföldi cégek, illetve magánszemélyek szándékoznak vállalatokat alapítani. Sok országban, így hazánkban is, mind a két alapítási rendszert alkalmazzák.

A vállalatok megszűnése különböző okok miatt fordul elő, még akkor is, ha a vállalatot azzal a céllal alapítják, hogy gazdasági tevékenységét folyamatosan végezze.

A megszűnés okai lehetnek általánosak és egyediek. Az általános okok egyformán érintenek minden vállalatot, függetlenül szervezési formájától. Az egyedi okok csak meghatározott szervezési formára érvényesek.

A vállalatok megszűnésének általános okai a következők: csődeljárás, amire akkor kerül sor, ha a vállalatnak vesztesége van, és nem

tud eleget tenni kötelezettségeinek. ha az alapító döntést hoz a vállalat felszámolásáról, ha a vállalat megvalósította azokat a célokat, melyek miatt alapították, ha megszűnnek a feltételek a vállalat további tevékenységére, ha a vállalat két évig nem folytatja tevékenységét, ha a vállalatot átszervezik, vagyis másik vállalathoz csatolják, illetve

szétosztják két vagy több vállalatra. ha betiltják a további tevékenységét stb.

Az általános okok mellett egyedi oka is lehet a megszűnésnek, például, ha a partneri társaság tagja elhalálozik, vagy kilép a társaságból.

A vállalat megszűnését követően a vállalatot törölni kell a nyilvántartásból a gazdasági bíróságnál. Ezek után a vállalat, mint jogi személy megszűnik.

 

35

 IV. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A számviteli jelentések publikusak. Tulajdonosoknak, menedzsereknek készült, jövőbe tekint hiszen a döntéshozatalt támogatják. Ezen kivül a nyilvánosságnak és más szervezeteknek is lehetőségük kell hogy legyen arra, hogy belátást nyerjenek egyes számiteli jelentésekbe.

Ezek a jelentések részei az éves beszámolónak, bizonyos időközönként kell őket elkésziteni, valamint a számviteli törvény meghatározza azokat az információkat, melyekre az számviteli jelentésben kötelező jelleggel ki kell térni.

36

1. Állománymérleg

Az állománymérleg olyan pénzügyi jelentés, mely kimutatja az elszámolás napján az eszközök és eszközforrások állását pénzeszközökben kifejezve. Az állománymérleg (vagy egyenlegmérleg) bal felén az aktivában az eszközök találhatók, a jobb felén pedig a paszivában a eszközforrások és kötelezettségek. A mérleg jobb és bal felének végösszege mindig ugyan annyit kell hogy kitegyen, ha nem igy van, akkor az arra utal, hogy nem lett elszámolva valamilyen költség, illetve fizettség.

Az eszközök közé tartoznak a pénzeszközök (készpénz, folyószámlán található pénz, megfizettetésre váró csekkek, stb), az épületek, földterületek a különbféle gépek, készletek (alapanyagok, segédanyagok, befejezetlen termelés). Az eszközforrások magukba foglalják a jelenlegi valamint a jövőbeli fizetési kötelezettésgeket, kölcsönöket, kifizetetlen fizetések, stb.

Az állománymérleg standard formája törvényileg szabályozva van és a következő módon néz ki.

37

2. Eredménymérleg

Az eredménymérleg egy olyan pénzügyi jelentés amely kimutatja a bevételeket, a költségeket és ezek különbségét a megvalósitott eredményt. Ez a jelentés két oldalból tevődik össze. A bal felén találhatók a költségek szétosztva megfelelő költségfajtákra (ügyviteli, pénzügyi és rendkivüli), a jobb felén pedig a bevételek szintén szétosztva megfelelő bevételfajtákra (ügyviteli, pénzügyi és rendkivüli). Ha a bevételek magasabbak a költségektől, akkor nyereséget valósitunk meg, és a mérleg bal felén tüntetjük fel, ha viszont a költségek magasabbak a bevételektől akkor veszteséget valósitunk meg, amit a mérleg jobb felén tüntetünk fel. A mérleg két felének egyeznie kell. A mérleg fontos információkat nyújt arról, hogy mely tényezők idézték elő a megvalósitott eredményt, ezért minden döntéshozás előtt részletesen szokták tanulmányozni.

Ugyanúgy mint az állománymérlegnél, az eredménymérleg formája is elő van irva törvényileg. A következő ábra ezt a mérleget mutatja be.

38

3. Cash flow

A cash flow olyan pénzügyi jelentés amely rávilágit a pénzeszközök áramlására a vállalatban. A cash flow részletesen bemutatja a vállalatba érkező pénzeszközök nagyságát, valamint a vállalatból távozó pénzeszközök nagyságát. A fizetőképesség fontos mutatója. A vállalat fizetőképtelenségének biztos mutatója ha a cash flow negativ. Általában három részből áll:

- Ügyviteli tevékenység pénzáramlása (ezeknek az összegeknek kéne a legnagyobbnak lennie, mivel ezek szorosan összefüggnek a vállalat alapvető tevékenységével)

- Befektetési tevékenységek pénzáramlása- Pénzügyi tevékenységek pénzáramlása

Ezen kimutatás segitségével belátást nyerünk a következőkbe:- szabad pénzeszközök nagysága (ez alapján dönthet azok befektetéséről)- a beérkező pénzeszközök nagyobbak-e a kimenőktől- a kifizetések ideje össze van-e hangolva a követelések megfizettetetésének

idejével

39

Egyszerűsitett pénzügyi terv

Finanszírozás1 Befektetés elő száma szerinti értéke

Befektetés elnevezése Érték/din. % részvétel

FelszerelésBérlés/helyiség vevésTartalék eszközök vásárlásaNyersanyag nyersanyag vásárlása

Összesen

2 Befektetés finanszírozásának forrásaiA finanszírozás forrása Összeg/din Százalékban kifejezniSaját eszközökNemzeti foglal. szolgálatÁllamiHitelEgyébÖsszesen

3 Összes évi eladásból származó bevétel tervezéseTermék neve mért.

egys.Egy termék

áraÉvi mennyiség Összes bevétel

1. drb2.3.4.5.

Összesen

4 Összes évi költség tervezésKöltség neve mért. Egységenkénti

árÉvi mennyiség Összes

költség

1. Anyagi jellegűköltségek

Áram kwVíz Km

Üzemanyag

l

újrafelhasz. anyag

db

40

Bérlés2. Nem anyagi

költségekPromóció

Prezentálás3. Amortizácó4. Munkások fizetése5. Kamat -

Összesen

5 Pénzügyi mutatók az össz évi bevétel és a költség tervezésbőlRészletek Kiszámlálás

Bruttó nyereség = össz.bevétel-össz.költség

Nettó nyereség =Bruttó nyereség-nyereség adó

figyelembe véve hogy a nyereségre az adó =10% x össz. nyereség

Gazdaságosság koeficiense = Összévi bevételÖssz évi kiadás

A befektetés visszatérülési ideje = A befektetés előszámla szerinti értéke

Nettó nyereség

41