· Web viewTesz egy utalást a tárgyalt jelenségek időbeliségére (pl. kialakulása a kora középkorban, jellemző az érett középkorban, fennmarad a kora újkorig / egyes

Összehasonlító komplex esszék megoldásai

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL

2017-2018

Emelt szintű esszék megoldásai

Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:

Galsi Erika és Gianone András

Katolikus Pedagógiai Intézet

2019

1. Az ókor és kultúrája – emelt szintű érettségi esszék megoldásai

47

2017. május: Középkori jobbágyság(rövid)

Szempontok

Műveletek, tartalmak

Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a jobbágyság jogait és kötelességeit, feladatait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2

Tájékozódás térben és időben

T Tesz egy utalást a tárgyalt jelenségek időbeliségére (pl. kialakulása a kora középkorban, jellemző az érett középkorban, fennmarad a kora újkorig / egyes térségekben a 19. századig, a középkor hagyományos időhatárai 476–1492) és térbeliségére (pl. elsősorban Nyugat-Európára jellemző, Közép-Európában is megjelenik).

0–2

Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása

K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. jobbágy, robot, majorság, uradalom.

0–2

K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.

0–2

Ismeretszerzés, a források használata

F1 Rögzíti az oklevélminta egy lényegi elemét (pl. a használatért cserébe tartozott szolgáltatásokkal, földjéről – kötelességszegés esetén – akár el is űzhették / el is költözhetett, a földesúr ezen felül védelmet is ígért neki), és megállapítja, hogy a jobbágy használatra kapta földjét a birtokostól.

0–3

F2 Rögzíti az ábra alapján az uradalom alkotórészeit (telkek, majorság, közös használatú területek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a jobbágytelek a belső kertből / házhelyből és a szántókból állt, a szántók a dűlőkben helyezkedtek el, nyomásos gazdálkodás folyt, a szántóföldi parcellákat sorsolták, a jobbágyok a saját szántón kívül a majorságot is megművelték).

0–3

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaköz- pontú gondolkodás

E1 Rögzíti, hogy a jobbágy földesurának termény- és munkajáradékkal (robottal) tartozott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a terményjáradékot a saját telken termett termény arányában fizette, Magyarországon ez volt a kilenced, a terményjáradékot később felváltotta a pénzadó, a robotot a telekméret arányában teljesítette, a robotot saját eszközökkel / állatokkal teljesítette, a robotban a majorságot művelték meg).

0–3

E2 Rögzít egy lényeges tényt a jobbágy jogállásával kapcsolatban (pl. a jobbágyság személyi függést is jelentett, a földesúr bíráskodhatott is jobbágya felett, a jobbágy örökíthette földhasználati jogát), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a jobbágyok további szolgáltatásokkal – pl. fuvarozás, ajándék – is tartozhattak, a jobbágyság eltérő helyzetű társadalmi csoportokból alakult ki, a földesúr engedélye szükséges volt bizonyos gazdasági tevékenységekhez / magánéleti eseményekhez, a jobbágyi állapot / kötelességek is öröklődtek).

0–3

Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is.

A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM

20

A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT

10

2. A középkor – emelt szintű érettségi esszék megoldásai

Emelt szintű érettségi feladatbank történelemből

2017. május (I): Középkori céhek

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a céhekben zajló szakképzést mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a céhes mesterségeket inasként lehetett kitanulni, a mesterség elsajátításáról pedig a mesterremek elkészítése tanúskodott).

0–2


T Válaszából kiderül, hogy a céhek az érett középkorban (az ezredforduló után) jelentek meg (Nyugat- és Közép-)Európában (és még az újkorban is fennmaradtak).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. céh, város, mester, ipar.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a debreceni ötvös céh szabályzatának lényegét (pl. komoly mesterremek elkészítését várták el), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez bizonyította, hogy az illető elsajátította a szakma minden fogását; ez biztosította a céhekben folyó munka magas minőségét).

0–3

F2 Rögzíti az inasszerződés lényegét (pl. hosszú évekre szóló elköteleződést jelent, még gyerekkorban válik valaki inassá, az inasévekért fizetni kell), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szakképzés a gyakorlatban, egy mester műhelyében történt; az inas a háztartás tagjává vált, a munkafolyamat valamennyi lépését el kellett sajátítani).

0–3


E1 Meghatározza a céh fogalmát (pl. azonos szakmát űző iparosok érdekvédelmi szervezete), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a céhek városonként szerveződtek, a céhek száma növekedett a specializációval, célja a verseny korlátozása volt, nem volt jellemző a munkamegosztás, általában magas minőségű termékeket állítottak elő).

0–3

E2 Rögzíti a mesterré válás valamely – a forrásokban nem szereplő – feltételét (pl. mesterség megvásárlása, önálló műhely nyitása, beházasodás a mester családjába, öröklés, lakoma tartása, vándorút), és megállapítja, hogy a céhek a szűk felvevőpiac / a megélhetés biztosítása érdekében korlátozták a mesterek számát.

0–3



20

ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM

10

2018. május (I) Iszlám vallás(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően Mohamed szerepét mutatja be az iszlám kialakulásában. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti, hogy az iszlám a VII. században keletkezett / a muzulmán időszámítása kezdete 622, és a vallás szent helye Mekka.

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. keresztény, zsidó, próféta, Korán.

0–2


0–2


F1 Rögzít egy lényeges tényt az első kép alapján (pl. Mohamedhez köthető a Kába-kő tisztelete; a Kába-követ már az iszlám előtt is tisztelték), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mohamed / az iszlám átvette az arab törzsi vallás egyes elemeit; Mohamed rendelte el a mekkai zarándoklatot / a mekkai zarándoklat iszlám vallási előírás).

0–3

F2 Rögzít egy lényeges tényt a második kép alapján (pl. együtt ábrázolják Jézust és Mohamedet / ószövetségi és újszövetségi alakokat / zsidó, keresztény és muzulmán vallási vezetőket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mohamed ismerte a zsidó és keresztény vallás tanításait; az iszlám gyökerei a zsidó és keresztény vallásig nyúlnak vissza; az iszlám elismeri a zsidó és keresztény prófétákat; Mohamedet tartják az utolsó prófétának; az iszlám magát a zsidó és keresztény vallás betetőzésének tartja).

0–3

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai

és probléma- központú gondolkodás

E1 Rögzít egy tényt Mohamed életével / az iszlám megalapításával kapcsolatban (pl. Mohamed kereskedő volt; látomások hatására kezdett tanítani; elítélte a túlzott vagyont; egységet hirdetett; Mekkában kezdett működni), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. utazásai során ismerkedett meg az egyistenhívő vallásokkal; tanításait követői jegyezték le; kezdetben a szegények támogatták; felülemelkedett a törzsi ellentéteken; Medinába kellett menekülnie).

0–3

E2 Rögzít egy lényeges tényt a Koránnal kapcsolatban (pl. az iszlám szent könyve; egy angyal nyújtotta át Mohamednek a kinyilatkoztatást; a Koránt Isten / Allah szavának tartják; Mohamed prófétaként Isten akaratát közvetíti), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez tartalmazza az ún. öt pillért; ez az iszlám jog alapja) vagy megnevez / ismertet az öt pillér közül további kettőt.

0–3



20


10

2. A középkor – emelt szintű érettségi tesztek

2. A középkor – emelt szintű érettségi esszék megoldásai

2017. május: Tatárjárás és újjáépítés(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a tatárjárás menetét, a tatárok pusztítását és IV. Béla újjáépítő intézkedéseit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T1 Rögzíti, hogy a tatárjárás 1241–42-ben volt, vagy megadja a muhi csata évszámát: 1241, és rögzíti IV. Béla uralkodásának évszámait (1235–1270).

0–2

T2 Rögzíti a téma legalább két földrajzi jellemzőjét (pl. tatár támadás irányai, népességpusztulás elsősorban az Alföldön / keleti országrészben, folyóvölgyekben volt jelentős, kun szállásterületek, román / szláv települések, megnevez tatárjárás után épült várakat).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. tatár / mongol, földadomány, kővár, betelepítés.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi szakkifejezéseket: pl. hospes, báró, kunok, kiváltság.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a betelepülő etnikumok térbeli elhelyezkedését (pl. a kunok az Alföldre, román / szláv bevándorlás folyt a peremterületekre, a németek a Szepességben és Erdélyben települtek le), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a tatárok pusztítása elsősorban a síkságokat és a folyóvölgyeket érintette, a népességpusztulás miatt került sor a betelepítésekre, a betelepülők kiváltságokat – adómentesség, önkormányzat – kaptak, a hospesek jogai képezték a városfejlődés alapját). vagy Rögzíti a bevándorló népcsoportok mozgásának irányait, és megállapítja, hogy az elnéptelenedett középső és keleti területekre nagyarányú vándorlás indult meg.

0–3

F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. IV. Béla ösztönözte a tatárok elleni hatékony védekezést szolgáló kővárak építését, a magánföldesúri várépítést helyezte előtérbe), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a várépítést és a bandériumok kiállítását szabta a birtokadományok feltételéül, a király maga is várépítésbe kezdett, ez elsősorban az ország védelmi képességének megerősítését szolgálta, a várépítések erősítették a bárói hatalmat, lemondott a királyi birtokállomány helyreállításáról, a külső fenyegetés a bárókkal való megegyezésre késztette).

0–3

F3 Rögzíti, hogy a hospesek szabadon választhatták bíráikat / vásártartási joggal rendelkeztek, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan (pl. a hospesek kiváltságai képezték a magyar városfejlődés alapját, IV. Béla számos településnek adott városi rangot és kiváltságokat, intézkedései a társadalmi viszonyok átalakulásának felgyorsulásához vezettek, fallal körülvett városok épültek).

0–3

F4Rögzíti a két forrás valamely lényegi elemét (pl. hagyományosan a király rossz taktikáját / a szekérvár alkalmazását hibáztatták a vereségért, az új kutatások szerint megfelelő volt a helyszín választása és a szekérvár felállítása, a szekérvár végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket), és ezzel kapcsolatosan megállapítja, hogy IV. Béla választott taktikáját / hadvezéri képességeit a történészek különbözőképpen ítélik meg.

0–3


E1 Rögzíti, hogy a muhi csata a tatárok győzelmével ért véget, és ezzel kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. a magyar sereg jóval kisebb volt, IV. Béla el tudott menekülni, a magyarok között sokan a király vereségét kívánták, a vereség ellenére sem tört meg teljesen az ellenállás az országban, a csatában a tatárok harcmodora érvényesült).

0–3

E2 Rögzít egy tényt a tatárjárás menetére vonatkozóan (pl. a tatárokról Julianus barát hozott hírt, IV. Béla befogadta a tatárok elől menekülő kunokat, a Vereckei-hágónál törtek be az országba, sikertelenül üldözték IV. Bélát, seregeik a Dunántúlra is eljutottak), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan (pl. IV. Bélának nem sikerült külső segítséget szereznie a tatárok ellen, a kunok befogadása ürügy volt a tatároknak a támadásra, a kunok konfliktusokba keveredtek a magyarokkal, nem tudott belső egységet teremteni, a tatároknak csak néhány kővár tudott ellenállni, a tatárok váratlanul kivonultak az országból).

0–3

E3 Rögzít egy tényt a tatárok pusztítására vonatkozóan (pl. a tatárok beszedték az adókat és elvitték a termést, rabságba hurcolták az embereket, kifosztották a lakosságot, elpusztították a városokat, a tatárjárás éhínséget okozott), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a magyarországi népesség aránya 20–50%-ot zuhant, az így kieső munkaerőt pótolni kellett, IV. Béla újjáépítette az országot / a betelepítésekkel pótolta a veszteségeket, a tatárjárás után a magyar etnikum mellett más népcsoportok is megjelentek az országban).

0–3

E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

0–3



36


18

2018. május (I): Hunyadi Mátyás(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően Mátyás uralkodói jövedelmeit ismerteti és elemzi.

A válasz lényegre törően mutatja be az uralkodói kiadásokat. Az elemzés feltárja Mátyás jövedelmeinek kiemelkedő mivoltát.

A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.

0–2


T1 Rögzíti, hogy Mátyás 1458–90 között uralkodott.

0–2

T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. uralkodói székhelyek Visegrádon és Budán, jelentős végvárak pl. Nándor- fehérvár, bányavidékek a Felvidéken, sókitermelés Erdélyben, elsősorban nyugat-északnyugat irányú kereskedelem).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, regálé, birtok, adó.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, végvárrendszer / végvárvonal.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a kapuadó / füstpénz fizetésének módját (pl. telek és családszám alapján fizették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egyben növelte a kapuadó / füstpénz összegét; a változtatással növelte a bevételeit; egyben megszüntette a korábbi mentességeket; ezt az adót a pénzverés fedezetére szedték / I. Károly vezette be).

0–3

F2 Rögzíti, hogy a Hunyadi-család jelentős birtokokkal rendelkezett (az ország délkeleti részén), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Hunyadi János a legjelentősebb báró / nagybirtokos volt; ehhez járultak még – a már csekélyebb méretű – királyi birtokok; az ebből származó jövedelem mégsem volt jelentős; főleg terményjövedelem származott belőle).

0–3

F3 Rögzíti, hogy Magyarország déli határán végvárak épültek, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a török veszély miatt volt rá szükség; kettős végvárvonal alakult ki; ez váltotta fel / egészítette ki az ütközőállamok rendszerét; Mátyás a végvárrendszer kiegészítésére törekedett).

0–3

F4 Rögzíti az ábra valamely lényegi elemét (pl. létrejött a kincstartóság; állandó bírói fórumok létesültek; polgárok / jobbágyok is hivatalt szerezhettek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás fizetett hivatalnokokat alkalmazott; központosított hatalmának támaszai voltak ezek az intézmények).

0–3

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

E1 Rögzíti, hogy jövedelmeinek felét / jelentős részét a rendkívüli hadiadó adta, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. évente beszedte; a legjelentősebb jobbágyi adó volt; a török fenyegetéssel indokolta beszedését).

0–3

E2 Rögzíti, hogy állandó zsoldoshadsereget tartott fenn (fekete sereg), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel is erősítette központosított hatalmát; nyugati hódításokra használta; modern szerkezetű / fegyverzetű hadsereg volt).

0–3

E3 Rögzíti, hogy reneszánsz udvart tartott fenn, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. palota építése Visegrádon / Budán; humanista tudósok foglalkoztatása; feleségének / Beatrixnek a hatása; Corvina könyvtár létesítése; a királyi udvar reprezentációs célokat is szolgált).

0–3


0–3



36


18

2018. október: I.(Szent)László(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

Avizsgázóalapvetőenazállamiéstársadalmirend megszilárdulását, valamint a magyar külpolitikát mutatja be

I. (Szent) László uralkodása idején. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T1 Rögzíti, hogy I. László 1077–1095 között uralkodott.

0–2

T2 Rögzíti a téma két térbeli elemét (pl. Horvátország meghódítása, új püspökségek / a zágrábi püspökség alapítása, besenyők betörése keletről, peremvidékek benépesítése,

I. László sírja Váradon).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. szent, király, magántulajdon, törvény.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. pogány, keresztény, egyház, pápa.

0–2

K3Akifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.

0–2


F1 Rögzíti, hogy a korszakban népességmozgás zajlott a peremterületek felé, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kialakuló földmagántulajdon / a földesúri függés / a kiépülő keresztény egyház / a vármegyerendszer miatt menekültek; a kóborlók rontották a közbiztonságot).

0–3

F2 Rögzíti a törvény tartalmát (pl. a papok csak egyszer nősülhettek – és azt is csak ideiglenesen; nem volt jellemző / kötelező még a cölibátus), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a pápaság ekkoriban vezette be a cölibátust; László az invesztitúraháborúban a pápát támogatta).

0–3

F3 Rögzíti a legendarészlet tartalmát (pl. István sírjának felnyitását csodák kísérték), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. László szentté avattatta Istvánt – valamint Imrét és Gellértet; a szentté avatások célja a királyi hatalom tekintélyének növelése / a királyi hatalom legitimálása / amagyar katolikus egyház tekintélyének megerősítése volt; László István politikáját kívánta folytatni).

0–3

F4 Rögzíti a képi ábrázolás lényegét (pl. Lászlót lovagias / hős uralkodónak ábrázolták; a monda szerint megmentett egy elrabolt leányt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. László visszaverte a nomád / besenyő / kunbetöréseket).

0–3

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és probléma- központú gondolkodás

E1 Rögzíti, hogy László – különös szigorral – védte a magán- tulajdont, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a közbiztonság a kóborlók miatt romlott meg; a magán- tulajdon a megszilárduló új társadalmi rend alapja volt; az igazságszolgáltatásban szerepe volt az istenítéletnek).

0–3

E2 Rögzíti, hogy László büntette a pogány szokások követését / előírta a keresztény szokások betartását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. még nem zárult le az ország keresztény hitre térítése; a pogányság már kisebb fenyegetést jelentett / enyhébb büntetéssel járt, mint a lopások; tiltotta a falvaknak a templomtól való elköltözését is; szerzeteseket hívott

0–3

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szintű érettségi tesztek

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szintű esszék megoldásai

2017. október: Nemesfém beáramlása Európába(rövid)

Szempontok


Pont

Feladat- megértés

A vizsgázó alapvetően a nemesfém beáramlásának gazdasági hatásait és az európai munkamegosztás alakulását elemzi a XVI. században. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti, hogy a nemesfém beáramlása Európába Amerika felfedezése (1492) után kezdődött, és utal arra, hogy a nyugat-, illetve a kelet-közép-európai gazdaság fejlődése eltért egymástól.

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. gyarmat, világkereskedelem, kapitalizmus / tőkés gazdaság, manufaktúra.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a grafikon egy lényegi elemét (pl. nőttek az árak, a mezőgazdasági árak növekedése meghaladta az iparcikkekét), és tesz egy érdemi megállapítást ennek hátterére vonatkozóan (pl. az árnövekedés fő oka a beáramló nemesfém / árforradalom alakult ki, a nemesfém spanyol / amerikai gyarmatokról származott, az élelmiszerhiány a század során nem enyhült, az élelmiszerhiányt a vetésforgó és az új növények meghonosítása / az európai munkamegosztás oldotta meg, a magas mezőgazdasági árak ösztönözték a mezőgazdasági termelést).

0–3

F2 Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. Lengyelországnak

/ a lengyel földesuraknak jelentős bevételük volt a gabonaexportból, holland kereskedők végezték a lengyel gabonaexportot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Nyugat-Európában a növekvő városi lakosság élelmiszerigénye megnőtt, ezzel össze- függésben a jobbágyokat röghöz kötötték / nőttek a jobbágyi terhek, Kelet-Közép-Európában a feudális jelleg megmaradt, a Hanza- kereskedelem bővülését eredményezte).

0–3


E1 Rögzíti, hogy (Nyugat-Európában) létrejöttek a manufaktúrák / kibontakozott a tőkés gazdaság, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. bevezették a munkamegosztást, a mező- gazdaságban felszabadult munkaerő bérmunkásként áramlott az új típusú üzemekbe, olcsó tömegtermékek gyártását tették lehetővé, az olcsó ipari termékek iránt is fokozódott az igény) vagy megmagyarázza a tőkés gazdaság fogalmát.

0–3

E2 Rögzíti (Nyugat-)Európa szerepét a világkereskedelemben (pl. a gyarmatosítás innen indult ki, a világkereskedelmet Európa uralta, a nemesfém elosztása / felhasználása itt történt, a Távol-Kelet elsősorban luxuscikket exportált Európába), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. leginkább iparcikkeket exportáltak, nyersanyagokat importáltak, kialakult a kontinentális munka- megosztás, a luxuscikkekért továbbra is nemesfémmel kellett fizetni, a nemesfém révén minden kontinens között gazdasági kapcsolat alakult ki).

0–3



20


10

2018. május: XIV. Lajos uralkodása(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően XIV. Lajos abszolutizmusát mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti, hogy a francia abszolutizmus kiépülése a XVII. (– XVIII.) századra tehető, vagy rögzíti XIV. Lajos uralkodási idejét (1643–1715), és rögzíti, hogy Franciaország nagyhatalommá / az abszolutizmus mintaállamává vált.

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. abszolutizmus, király, rendek, református / protestáns / hugenotta.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a forrás alapján a megbízott / az intendáns feladatkörét (közigazgatás / hadsereg / adószedés ellenőrzése egy tartományban), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király személyétől függő hivatalnokokat nevezett ki; a megbízottakkal / az intendánsokkal ellenőriztette a rendi intézményeket / önkormányzatokat; ezzel egy a király akaratát végrehajtani képes hivatalszervezet alakult ki; a hivatalok egy része megvásárolható volt).

0–3

F2 Rögzíti a rendelet lényegét (pl. IV. Henrik – meghatározott helyeken – szabad vallásgyakorlást biztosított a reformátusoknak

/ hugenottáknak / protestánsoknak; XIV. Lajos – a tömeges áttérésre hivatkozva – megszünteti a szabad vallásgyakorlatot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a vallási egységet az állami egység / erős királyi hatalom előfeltételének tartották; a reformáció összefonódott a rendi előjogok / tartományi különállás védelmével; a reformátusok / hugenották egy része kivándorolt).

0–3


E1 Meghatározza az abszolutizmus fogalmát (pl. a rendek kiszorítása az állam irányításából), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az abszolutizmus kialakítását a megnövekedett állami bevételek tették lehetővé; fő támasza a hivatalnoki kar és a hadsereg volt; nem hívták össze a rendi gyűlést; a rendi kiváltságok jó részét azonban fenntartották – pl. adómentesség, földtulajdon, katonatiszti pályák; az abszolutizmus ellen szerveződő rendi mozgalmat leverték).

0–3

E2 Rögzíti az állandó / reguláris hadsereg létrehozását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez emésztette fel az állami jövedelmek zömét; megemlíti néhány jellemzőjét: pl. egyenruha, laktanya, tisztképzés; Franciaország Európa legerősebb katonai hatalmává vált, vagy rögzíti, hogy XIV. Lajos Versailles-ba helyezte székhelyét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a palota a hatalom reprezentá- cióját szolgálta; a főnemességet az udvarhoz kötötte; a palota – és kertje – barokk stílusban épült; a királyi palota mintaadóvá vált egész Európában; az udvari pompához kapcsolódik a Napkirály kifejezés).

0–3



20


10

2018. október: Spanyol gyarmatosítás(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a spanyol gyarmatosítás céljait és kezdeti közvetlen következményeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzít egy lényeges dátumot vagy időszakot (pl. Amerika felfedezése:1492,aspanyolgyarmatosítás:XVI.század),ésrögzíti, hogy a spanyol gyarmatok Közép- és Dél-Amerikában alakultak ki (pl. Mexikó / Azték Birodalom, Peru / InkaBirodalom).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. gyarmat, felfedezés / felfedező, nemesfém / ezüst, járvány.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a szerződés tartalmát (pl. Portugália a világ keleti felére

/ Ázsiára tartott igényt, Spanyolország pedig a nyugatira / Amerikára; Spanyolország és Portugália felosztotta érdekszférákra a világot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek a két országnak a hajósai fedezték fel az új kereskedelmi utakat; ez teremtette meg a jogi alapot az amerikai gyarmatosításra; a szerződés kizárta – volna – a többi országot a gyarmatosításból).

0–3

F2 Rögzíti a mexikói népesség nagymértékű csökkenését (pl. több mint 90%-kal; kb. 20millióról kb. 1 millióra), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a népességpusztulás legfőbb okai a behurcolt járványok voltak; a harcok / a kegyetlen bánásmód is pusztította az őslakosságot; később bizonyos területekre afrikai rabszolgákat hurcoltak be / európai telepesek érkeztek).

0–3


E1 Rögzíti, hogy a spanyol gyarmatosítók elsődleges célja a nemesfémek megszerzése volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. kirabolták a meghódított államokat; ezüstbányákat üzemeltettek a gyarmatokon; Európát a korszakban „aranyéhség” / nemesfémhiány jellemezte; a nemesfém-behozatal Európában árforradalmat / inflációt okozott).

0–3

E2 Rögzíti a gyarmatosítás egy további lényeges célját vagy következményét (pl. a katolikus vallás terjesztése; ültetvények létrehozása), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a korszak a reformáció / vallásháborúk / vallási megújulás kora; a katolikus egyházszervezet kiépítése is a gyarmati uralmat erősítette); vagy példákat hoz ültetvényes termékre / megmagyarázza az ültetvényfogalmát.

0–3



20


10

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) – emelt szintű esszék megoldásai

2017. október: Rákóczi-szabadságharc(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladat- megértés

A vizsgázó alapvetően a szabadságharc katonai vereségét befolyásoló tényezőket, valamint a szatmári békét mutatja be és veti össze a Rákóczi-szabadságharc céljaival. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T1 Rögzíti, hogy a Rákóczi–szabadságharcra 1703–11 között került sor.

0–2

T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. a szabadságharc kiinduló területe Északkelet–Magyarország / Kárpátalja / Hegyalja, Erdély diplomáciai jelentősége, Oroszország lekötöttsége a Baltikumban, a spanyol örökség tartományai).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. béke, császár, rendek, jobbágy.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. kuruc, rendi kiváltságok, protestáns, (rendi) országgyűlés.

0–2


0–2


F1 Rögzíti, hogy Rákóczi elutasította a jobbágyok felszabadítását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. emiatt a jobbágyság egy része elfordult a szabadságharctól, a szabadságharc alapvetően rendi mozgalom maradt, a jobbágykérdés a szabadságharc folyamán visszatérő probléma maradt).

0–3

F2 Rögzíti, hogy az ónodi országgyűlésen a nemesi adózás / a közteherviselés elrendelésével próbálták biztosítani a szabadságharc pénzügyi hátterét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez egy rendi kiváltság sérelmét jelentette, elidegenítette a nemesség egy részét, az országgyűlésen erőszakot alkalmaztak, a szabadságharc állandó pénzügyi gondokkal küzdött, a kibocsátott rézpénz inflálódott).

0–3

F3 Rögzít egy lényeges tényt a térkép alapján (pl. a Habsburgok részt vettek a spanyol örökösödési háborúban, a Habsburgok fő ellenfele Franciaország volt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Rákóczi-szabadságharc kimenetele a francia sikerektől függött, a francia vereségek után a Rákóczi-szabadságharc katonailag elbukott).

0–3

F4 Rögzít egy lényeges tényt a szerződés alapján (pl. Rákóczi oroszbarát jelölt volt a lengyel trónra, Rákóczi orosz támogatást akart szerezni a Habsburgok ellen), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Oroszország nem tudott tényleges segítséget nyújtani, az orosz szövetség ügyében volt távol Rákóczi a fegyverletételkor).

0–3

Eseményeket

alakító tényezők feltárása, kritikai és probléma- központú gondolkodás

E1 Rögzíti a kuruc hadsereg valamely lényegi jellemzőjét (pl.

0–3

gerincét a vitézlő rend adta, főleg könnyűlovasokból állt, létszáma nagyon hullámzó volt, szervezete / felszerelése elmaradt a nyugati seregekhez képest), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem volt alkalmas nyílt csaták megnyerésére / várak megostromlására, alulmaradt a kisebb létszámú császári seregekkel szemben, fenntartása így is megoldhatatlan pénzügyi nehézséget okozott).

E2 Rögzíti a béke egy főbb tartalmi elemét (pl. ígéret az ország- gyűlés összehívására, a rendi kormányzás és a protestáns vallás- gyakorlás szabadságának helyreállítása, az Újszerzeményi Bizottság megszüntetése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel helyreállt a rendi dualizmus, biztosította a birodalmon belüli rendi önállóságot, ezzel a szabadságharcot kiváltó sérelmek részben orvosoltattak).

0–3

E3 Rögzít egy meg nem valósult követelést (pl. szabad királyválasztás, ellenállási záradék helyreállítása), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgok a birodalmi egységet mindenáron fenn akarták tartani, az erőviszonyok a dinasztia javára tolódtak el).

0–3


0–3



36


18

2018. május: Török–magyar együttélés(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a török berendezkedés jellemző vonásait és a török–magyar együttélés sajátosságait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T1 Rögzíti az ország három részre szakadását / Buda elestét (1541).

0–2

T2 Rögzít legalább két térbeli elemet (pl. a három országrész neve; török vilajetek neve; Buda a magyarországi török terület központja; a török megszállás az ország déli és középső területeire terjedt ki).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. végvár, közigazgatás / vármegye / vilajet, adó, vallás.

0–2

K2Szakszerűenhasználjaakövetkezőkonkréttörténelmi szakkifejezéseket: pl. szultán, szpáhi, janicsár, iszlám.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a térkép egy lényeges elemét (pl. Magyarország a török állam határterülete volt; a török is végvárrendszert épített ki), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. török katonaság állomásozott az országban; nagyon sok pénzbe került a török végvárrendszer fenntartása; a határvidék megőrzését nem fedezték a magyarországi bevételek; lényegében csak a várakban és a városokban volt jelentősebb török / balkáni lakosság).

0–3

F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (a magyarok harádzsot / fejadót fizetnek a szultánnak; kapuadót a szpáhinak; a budai és pesti lakók nem fizetnek kapuadót), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az adófizetőkről pontos kimutatások / defterek készültek; a török alkalmazkodott a magyar adórendszerhez; jellemző volt a kettős adóztatás rendszere; a jobbágyok viselték a portyák, háborúk terheit is).

0–3

F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a béke ellenére is rendszeresek voltak a felek között a katonai összecsapások; gyakori volt az emberkereskedelem; a béke tiltotta az emberkereskedelmet), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az állandó összecsapások a határ menti lakosság csökkenését eredményezték; a katonák megfelelő ellátása akadozott; mindkét fél katonái jövedelmük kiegészítéseként raboltak el embereket).

0–3

F4 Rögzíti a forrás valamelyik lényegi elemét (pl. a török meg- szállás ellenére működtek a magyar hivatalok; a török nem erőltette a magyar lakosságra a saját rendszerét), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem volt jellemző az iszlámra való áttérés; a magyar nemesség a menekült vármegyéken keresztül biztosította a jogfolytonosságot; a töröknek a határterületen a belső béke megőrzése volt a legfontosabb; a hódoltsági jobbágyok érdekvédelmi szervezeteként megalakultak a parasztvármegyék; a magyar nemesség révén néhol megvalósult a kettős adóztatás rendszere).

0–3

E1 Rögzíti, hogy a törökök bevezették a saját közigazgatásukat (vilajet, szandzsák), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a török vilajeteket / tartományokat beglerbégek vezették; a törökök magyarországi a budai pasa lett; a török támadások sikere növelte a vilajetek számát).

0–3

E2 Rögzít a török földbirtokviszonyokkal kapcsolatban egy lényeges tényt (pl. minden föld a szultán tulajdona; a legjövedelmezőbb / legvédettebb földeket a szultán saját kezelésbe vette; a szpáhiknak osztott birtokot; a földbirtokostól is függött az adók mértéke), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az alföldi mezővárosok kerültek szultáni kézbe; a szpáhik birtokaikon rablógazdálkodást folytattak; a magyar nemesek elmenekültek a területről; a szultáni földeken kisebb volt a lakosság adóterhe; az adók a kettős adóztatás miatt magasabbak voltak a korábbiaknál).

0–3

Eseményeket

alakító tényezők feltárása, kritikai és probléma-központú

gondolkodás

E3 Rögzít egy tényt a török kultúra emlékeivel kapcsolatban (pl. török dzsámik, minaretek, fürdők maradtak meg az országban; a török öltözködés hatott a magyar viseletre; török jövevényszavakkal bővült a magyar nyelv; az étkezési kultúrára is hatással voltak a török szokások), és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. az iszlám vallás nem terjedt el a magyarok körében; a török emlékek száma viszonylag alacsony; a török hódítókkal tartózkodó volt a magyar lakosság; főként a városokban hatott a török kultúra; felsorol két konkrét példát a török jövevényszavak / ruhadarabok / ételek közül).

0–3


0–3



36


18

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – emelt szintű esszék megoldásai

2017. május (I): Németország nagyhatalommá válása(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a Németország gazdasági nagyhatalommá válásához vezető okokat tárja fel.

A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a német munkaerő viszonylag képzett volt, Németországban megteremtették az iparűzés szabadságát).

0–2


T Rögzíti, hogy az egységes Németország 1871-ben jött létre, és említi a téma valamely térbeli elemét (pl. Poroszország túlsúlya, Észak-német Szövetség területe, fontos iparvidékek / folyók megnevezése).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. ipar, ipari forradalom, szabad verseny, tőke.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a táblázat egy lényegi adatát (pl. a német gyerekek 70−75%-a a XIX. század fordulóján iskolába járt, más országokhoz képest magas volt az iskolázottság), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a német munkaerő viszonylag képzett volt, ez hozzájárult a tudomány fejlődéséhez).

0–3

F2 Rögzít egy lényeges tényt az iparszabályzatból (pl. megteremti az iparűzés szabadságát, megszünteti a céhek jelentette korlátokat), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez fokozza a versenyt, a szabad verseny gazdasági növekedést eredményez, ez vonzza a külföldi tőkét).

0–3


E1 Rögzíti Németország gazdasági nagyhatalommá válásának egy lényeges okát (pl. vámszövetség / vámunió létrejötte, vas- és szénlelőhelyek feltárása, a vasúthálózat kiépülése, hajózható folyók és tengeri kikötők léte, gyarmatszerzés, német találmányok), és tesz egy lényegi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez az ipari forradalmak kora volt, már a politikai egységet megelőzően egységes belső piac jött létre, fellendült a kohászat / gépipar, iparvidékek jöttek létre, a közlekedés fejlődése elősegítette a kereskedelmet, a gyarmatok nyersanyagot / felvevőpiacot biztosítottak, a találmányok hatékonyabbá tették a termelést / új iparágak születését segítették elő).

0–3

E2 Rögzíti Németország gazdasági nagyhatalommá válásának egy további okát a fentiek közül, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan.

0–3



20


10

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – emelt szintű esszék megoldásai

2017. október: Budapest világvárossá válása(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladat- megértés

A vizsgázó alapvetően Budapest világvárossá válásának fő összetevőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait (1867–1918) vagy

Budapest születésének évszámát (1873).

0–2

T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Budapest az ország gazdasági / politikai / kulturális központja volt, új városrészek épültek ki, a vasúthálózat Budapest központú volt).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. népességnövekedés, gyár, középítkezés, infrastruktúra.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. ipari forradalom, tömegközlekedés, tömegkultúra, millennium.

0–2


0–2


F1 Rögzíti, hogy Budapest népessége jelentősen nőtt / gyorsabb ütemben nőtt, mint az országé, és tesz egy érdemi megállapítást erre

vonatkozóan (pl. a korszakra jellemző a városiasodás, a munkalehetőségek sokakat vidékről a fővárosba vonzottak, Budapest Európa legnépesebb városai közé került a korszak végére).

0–3

F2 Rögzít egy lényeges tényt a térképvázlat alapján (pl. nőtt a város területe, Pest területe nőtt a leggyorsabban, új városrészek épültek ki, megindult a tömegközlekedés), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. egyesítették Pestet, Budát és Óbudát; jelentős építkezések zajlottak, főként munkás- / kispolgárok lakta negyedek

/ gyárnegyedek épültek, a növekvő terület tette szükségessé a városon belüli közlekedés fejlesztését, összekötötték a várost a környező településekkel).

0–3

F3 Rögzíti a forrás lényegét (pl. a millenniumi ünnepségek kapcsán építkezések zajlottak, kiépült a Hősök tere), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a millennium nagymértékben hozzájárult a városfejlődéshez, az ünnepségek nagy tömeget vonzottak a városba, Párizs mintául szolgált, versengés folyt Béccsel) vagy megemlít konkrét építkezéseket.

0–3

F4 Rögzít egy lényeges tényt a plakát alapján (pl. megjelentek az első mozik, megjelentek a reklámplakátok), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. létrejött a tömegkultúra, a technikai fejlődés tette lehetővé, modern művészeti ágak / stílusok alakultak ki).

0–3


E1 Rögzít egy tényt Budapest gazdasági fejlődésére vonatkozóan (pl. nőtt a vállalkozások / gyárak / pénzintézetek száma), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Budapest az ország gazdasági / pénzügyi központja volt, a feldolgozóipar központja volt, a fejlődés hátterében az ipari forradalom / a piacgazdaság kibontakozása állt).

0–3

E2 Rögzít egy tényt az építkezésekre vonatkozóan (pl. bérházak épültek, nőtt a lakóépületek száma, középítkezések zajlottak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez összefüggött a népesség növekedésével, kormányzati épületek / kulturális intézmények épültek, a historizáló stílusok / eklektika, később a szecesszió volt jellemző, tudatos városfejlesztés zajlott, a középítkezéseket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felügyelte) vagy felsorol legalább hármat a korszakban épült középületek közül (pl. Parlament, Opera, Vígszínház, Halászbástya).

0–3

E3 Rögzít egy lényeges tényt az infrastruktúra fejlődésére vonatkozóan (pl. csatornázás zajlott, hidak épültek, megindult a villamosközlekedés / buszközlekedés, megindult a telefonhálózat kiépítése), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a középítkezések jelentős munkaerőt vonzottak vidékről, komfortosabbá vált a lakások egy része, felgyorsult a városon belüli közlekedés, fejlődött a hírközlés).

0–3


0–3



36


18

2018. május: A polgári állam kiépülése. (hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a polgári állam kiépülését mutatja be Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában. A válasz a közigazgatás reformját és az állami gondoskodás megerősödését mutatja be az oktatás és az egészségügy példáin keresztül. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T1 Rögzít két, a korszakhoz tartozó lényeges időbeli elemet (pl. a dualizmus kezdete: 1867, a dualizmus vége: 1918, népiskolai törvény: 1868, Tisza Kálmán miniszterelnökségének kezdete: 1875, Tisza Kálmán miniszterelnökségének vége: 1890, Wekerle Sándor – első – miniszterelnökségének kezdete: 1892).

0–2

T2 Rögzít egy térbeli elemet (pl. Magyarország az Osztrák– Magyar Monarchia része; a népiskolák többnyire a falvakban épültek; az egészségügyi körülmények főként a városokban javultak).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. (vár)megye, polgári átalakulás, népoktatás, nemzetiség.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi szakkifejezéseket: pl. polgári állam, állami anyakönyvezés, polgári házasság, tankötelezettség / népiskola / népiskolai törvény.

0–2


0–2


F1 Rögzíti, hogy egységes közigazgatást vezettek be, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez a rendi jogok felszámolását is jelentette; a vármegyék önkormányzatát megnyirbálták; a kormány által kinevezett főispánok jogkörét növelték; a közigazgatást centralizálták), vagy rögzíti, hogy eltörölték a kiváltságos területeket, és megnevez egykori kiváltságos területeket: jászkun kerület, hajdú kerület, Szepesség, szász székek, székely székek.

0–3

F2 Rögzíti az állami anyakönyvezés bevezetését, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez az állam és egyház szétválasztását segítő intézkedés volt; a katolikus egyház erősen tiltakozott a törvény bevezetése ellen; az államnak az adózás miatt is érdekében állt a bevezetése; lehetőséget teremtett a vallások és nemzetiségek emancipációjára is, bevezették a polgári házasság intézményét is; Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején született).

0–3

F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a románok szerint a közoktatás a magyarosítást szolgálja a románok szerint a magyarok a saját törvényeiket sem tartják be), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a magyar törvények elvben megengedték az anyanyelvi oktatást a népiskolákban; az iskolahálózat leginkább a nemzetiségi területeken bővült; valóban voltak törekvések a magyar nyelv fölényének biztosítására).

0–3

F4 Rögzíti a forrás valamelyik lényegi elemét (pl. előírták a mocsarak lecsapolását; ki akarták építeni a csatornahálózatot; a növényzet bővítését rendelték el), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az egészségügy is állami irányítás alá került; a hatóságok gondoskodni kívántak a lakosság jobb egészségi állapotáról; az állam szabályozta a kórházak működését; egyre fontosabbá vált a tudatos megelőzés; bővült az egészségügyi ellátásban részesülők száma).

0–3

Eseményeket

alakító tényezők feltárása, kritikai és probléma- központú gondolkodás

E1 Jellemzi a polgári államot (pl. jogegyenlőség és alkotmányosság; gondoskodó állam), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a liberális kormányok igyekeztek növelni az állami gondoskodást; a kiépülő államszervezet rendkívül költséges volt; az állami hivatalnokok száma jelentősen nőtt; a gazdasági fejlődés teremtette meg a polgári állam kiépülésének lehetőségét; előfeltétele volt a polgári jogegyenlőség elfogadása).

0–3

E2 Rögzíti, hogy bevezették a tankötelezettséget, és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a törvény eredményesen hozzájárult az analfabetizmus csökkenéséhez; az átlagos műveltségi szint nőtt; megengedte az alapfokú oktatásban az anyanyelvhasználatot; a nem állami fenntartású iskolákat is szabályozta; sok iskola épült vidéken / nemzetiségi területeken; európai szinten is korszerű volt az oktatási törvény; elfogadtatása Eötvös József nevéhez kötődik).

0–3

E3 Rögzít még egy reformintézkedést (pl. a polgári házasság bevezetése; szabad vallásgyakorlat bevezetése; az izraelita vallás bevetté nyilvánítása; létrehozták a csendőrséget /rendőrséget; új egységes büntetőjog bevezetése), és ezzel kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. Magyarországon is volt kultúrharc; ismerteti a bevett, az elismert és az el nem ismert vallásokat / kategorizálást; ez tette teljessé a zsidók emancipációját; az állam feladatának tekintette a rendbiztonság megteremtését; modernizálták az igazságszolgáltatást).

0–3


0–3



36


18

2018. május (I): Dualizmus kori Budapest(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a társadalom és az életmód jellemző változásait mutatja be a dualizmus kori Budapesten. Ismerteti a város növekedésével összefüggő társadalmi változásokat. Rámutat a modernizáció jellemző vonásaira, mozgatórugóira. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.

0–2


T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait (1867–1918) vagy

a főváros egyesítésének évszámát (1873).

0–2

T2 Rögzíti a téma valamely térbeli összefüggését (pl. vidékről sokan költöztek Budapestre, eltérő funkciójú városrészek alakultak ki, főként Pest növekedése volt gyors).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. polgár, főváros, közlekedés / csatornázás.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. ipari forradalom / tőkés termelés, városiasodás, asszimiláció.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a forrás lényegét (a magyar anyanyelvűek aránya nőtt / a nemzetiségiek aránya csökkent), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. asszimiláció zajlott; a városba beköltözők körében magasabb volt a magyarok aránya).

0–3

F2 Rögzíti a polgári lakások egy lényeges jellemzőjét a forrás alapján (pl. többszobás lakások voltak; a nagypolgári lakásokban elkülönült a magán- és a reprezentatív lakrész / voltak reprezentációt szolgáló helyiségek is; cselédet tartottak; volt fürdőszoba és WC), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az alsóbb emeleten voltak a tágasabb / komfortosabb lakások; számos bérház épült; a tőkés termelés kibontakozásával megerősödött a polgárság / terjedt a polgári életforma; elkezdték kiépíteni a vízvezeték- és csatornahálózatot).

0–3

F3 Rögzít egy lényeges tényt a kép alapján (pl. áruházak épültek; az áruházban tömegek vásároltak; a Párisi Nagyáruház több- emeletes volt), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a háttérben a tömegtermelés kibontakozása állt; a kereslet növekedése a középosztály erősödését mutatja; a kereskedelem jövedelmező vállalkozás volt).

0–3

F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a bűnözés / a spekuláció terjedése; gyorsan növekvő városrészek), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a bűnözés terjedésének hátterében a nyomor állt; az építkezés jövedelmező / kockázatos vállalkozás volt).

0–3

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

E1 Rögzíti, hogy Budapest lakossága a korszakban jelentősen nőtt,

és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a korszakra jellemző a városiasodás / polgárosodás; Budapest kiemelkedően a legnagyobb városa volt Magyarországnak; a munkalehetőség vonzott sokakat a fővárosba).

0–3

E2 Rögzít egy tényt az infrastruktúra fejlődésére vonatkozóan (pl. megjelentek a villamosok; megépült a földalatti; egyre több volt a kövezett út; megkezdődött a vízvezeték / csatornahálózat / közvilágítás kiépítése), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a város növekedése miatt vált szükségessé a közlekedés fejlesztése; a technikai modernizáció tette lehetővé a közlekedés fejlesztését; komfortosabbá váltak a lakások; az építkezések munkaerőt vonzottak a fővárosba).

0–3

E3 Rögzít egy tényt a szórakozási lehetőségek bővülésére vonatkozóan (pl. terjedt a sportolás szokása; egyre több színház / kávéház nyílt; megjelent a mozi; terjedt az újságolvasás szokása), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. sportklubok jöttek létre; a színházak / kávéházak a polgári életforma jellegzetes színterei voltak; Budapest / a kávéház a kulturális élet központja volt; a mozi megjelenése a technikai fejlődés következménye volt; némafilmek készültek; az újságolvasás terjedésének hátterében az iskolázottság növekedése / az olcsó lapok megjelenése állt).

0–3


0–3



36


18

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – emelt szintű esszék megoldásai

2018. május: Olasz fasizmus (rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően Mussolini külpolitikájának jellemzőit mutatja be, és kitér a fasiszta ideológia szerepére is. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti a téma egy időbeli vonatkozását (pl. Mussolini hatalomra jutása: 1922, abesszíniai / etiópiai háború: 1935–1936, Berlin–Róma tengely: 1936, Olaszország belépése a második világháborúba: 1940), és rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. Olaszország az első világháború után Dalmáciára tartott igényt / Jugoszláviával szemben voltak területi követelései, a Földközi-tenger feletti uralom volt a cél, Albánia olasz függésbe került, Olaszország elfoglalta Etiópiát, Afrikában voltak gyarmatai: Líbia, Eritrea, Szomália).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. fasizmus, totális diktatúra, tengely- hatalmak, irredentizmus.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a fasizmus erkölcsileg helyesnek és hasznosnak tartja a háborút; a háború képes kihozni az emberből a maximumot), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a háború tisztítja meg az emberiséget / teszi jobbá a társadalmat; az állam így képes a legtöbbet kapni a társadalomtól; az egyéni érdeket alárendeli az állam / nemzet érdekeinek; Mussolini háborús céljait legitimálja az ideológiával; a fasiszta Olaszországot terjeszkedő külpolitika jellemezte).

0–3

F2 Rögzíti a térkép egy lényegi elemét (pl. Mussolini a Földközi- tenger keleti medencéjére és Afrika észak-keleti területeire tartott igényt; a Földközi- és a Vörös-tenger urává kívánt válni), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. a tervei közül csak Abesszínia megszerzése valósult meg; törekvései miatt eddigi szövetségesei / az antant elfordult tőle, a második világháborúban hadjáratot indított Egyiptom területén).

0–3


E1 Rögzíti Mussolini valamely, európai terjeszkedésre vonatkozó célkitűzését (pl. Albánia megszerzése, Adria feletti uralom megszerzése, a Duna-medencében történő befolyás megszerzése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nemzeti öntudatot erősítette azzal, hogy az olaszokat az ókori Római Birodalom örököseinek tekintette; kihasználta az első világháborút lezáró békeszerződés miatti elégedetlenséget; az irredenta eszme hangoztatásával megnyerte magának a hadsereget; Jugoszláviával szembeni politikájához Magyarország és részben Románia is csatlakozott; történelmi alapon is követeltek területeket; a második világháború során megtámadta Görögországot).

0–3

E2 Rögzíti a Berlin–Róma tengely / olasz–német szövetség tényét, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az abesszíniai háború nemzetközi elítélése vezetett a szövetség megkötéséhez; két egymáshoz közel álló szélsőséges ideológiát képviselő vezető kötötte; Olaszország ezzel hátat fordított korábbi szövetségeseinek; ezután már Olaszország nem akadályozta tovább az Anschlusst; a szövetség tagja lett Japán is; Olaszország részt vett a spanyol polgárháborúban; a második világháborúban Németország szövetségeseként vett részt).

0–3



20


10

8. A világháborúk kora (1914-1945) – emelt szintű esszék megoldásai

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – emelt szintű esszék megoldásai

2017. május: Európai Unió gazdasága(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően az EU gazdasági alapelveit és célkitűzéseit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti egy, a témához kapcsolódó dátumot (pl. 1957/58: a római szerződések, 1992/93: a maastrichti szerződés, 2002: az euró bevezetése, 2004: Magyarország csatlakozása, 2007/09: a lisszaboni szerződés), és utal a téma valamely térbeli elemére (fejlett és fejletlen európai régiók elhelyezkedése, új tagállamok, eurózóna, Egyesült Királyság kilépése, USA / Kína a világ nagy gazdaságai).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. Európai Unió, integráció, euró, piacgazdaság.

0–2


0–2


F1 Rögzít egy lényeges tényt a kördiagram alapján (pl. az EU adja a világ GDP-jének közel negyedét, az EU a világ legnagyobb gazdasága, az USA / Kína az EU gazdasági vetélytársai / partnerei), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az EU tagállamai csak együtt lehetnek egyenlő partnerei az USA-nak

/ Kínának; a gazdasági fejlődés – részben – az integráció eredménye; az EU növekedése lassabb, mint pl. Kínáé).

0–3

F2 Rögzít egy lényeges tényt a térkép alapján (pl. az új tagállamok zömében fejletlenebbek, a régi tagállamokban délen vannak fejletlenebb régiók, az EU folyamatosan felmérést készít az egyes régiók fejlettségéről), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az EU egyik célja a fejletlenebb régiók felzárkóztatása, az EU támogatást nyújt a fejletlenebb régióknak, a fejlettebb országok támogatják a fejletlenebbeket, ezért vannak az EU- költségvetésnek nettó befizetői és haszonélvezői).

0–3


E1 Rögzíti, hogy az EU az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad forgalmán alapszik, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezáltal vált egységes gazdasági térséggé, ezzel lebontották a piacgazdaság akadályait, a hatalmas piac ösztönzi a befektetéseket / a specializációt).

0–3

E2 Rögzíti, hogy az EU-nak van közös fizetőeszköze, az euró, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem minden országban ez a fizetőeszköz, az új tagállamoknak idővel kötelező bevezetniük, a bevezetésének feltételei vannak – költségvetési hiány, államadósság, infláció, a közös jegybank az Európai Központi Bank, Magyarországon még nem vezették be).

0–3



20


10

2017. október: Amerikai–vietnámi háború(rövid)

Szempontok


Pont

Feladat- megértés

A vizsgázó alapvetően az amerikai–vietnámi háborút és következményeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti, hogy a vietnámi háború az 1960-as, ’70-es években / 1964–1973 között zajlott. Rögzíti, hogy a háború során Észak- és Dél-Vietnám harcolt egymással.

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. harmadik világ, szuperhatalom, hidegháború, kommunizmus.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a forrás lényegét (pl. Kennedy szerint az amerikai csapatoknak Vietnámban kell maradniuk, az amerikaiak a kommunista / kínai befolyás növekedésétől tartottak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a Truman-elv / dominóelv / feltartóztatási politika értelmében lépett fel az Egyesült Államok, a hidegháború jellemzője volt a szuperhatalmak beavatkozása egy regionális válságba, az északiakat a szovjetek, illetve a délieket az amerikaiak támogatták a háborúban).

0–3

F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. az amerikai közvélemény ellenezte a háborút, a háború súlyos amerikai veszteségekkel járt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a világ közvéleménye is elítélte az amerikai beavatkozást, a sajtó híradásai gyengítették a háborús hangulatot, rendszeressé váltak a háborúellenes tüntetések, a háborúellenesség az diák- lázadások összetartó ereje lett, a közvélemény nyomása hozzájárult a háború befejezéséhez).

0–3


E1 Rögzít egy lényegi tényt a vietnámi háború kitörésére / menetére vonatkozóan (pl. a korábbi genfi egyezmény nem valósult meg, az északi kommunisták megtámadták a déli országrészt, az északi csapatok amerikai hajókat is megtámadtak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az amerikai hadsereg nyíltan beavatkozott a déliek oldalán, az északiakat a szovjetek támogatták, a háború hatalmas veszteségekkel járt, az amerikai csapatok nem tudtak igazi győzelmeket aratni / az északiak gerillataktikája sikeres volt).

0–3

E2 Rögzíti, hogy a vietnámi háború az északiak / kommunisták győzelmével ért véget, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az amerikai csapatokat ki kellett vonni Dél- Vietnámból, az amerikaiak távozása után egész Vietnám kommunista országgá vált, a két pólusú világban a szovjet tömbhöz csatlakozott, az amerikai vereségek enyhülést eredményeztek a hidegháborúban, az amerikai vereségek hozzájárultak a hippi mozgalmak kialakulásához).

0–3



20


10

2018. május (I): Európai Unió(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően az Unió tagállamai közt a költségvetésről és a nemzeti szuverenitás és a külpolitika kérdésköréről folyó vitát mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti, hogy az EU 1992-ben alakult meg, és érvelése során példákat hoz a tagállamok csoportjaira (nettó befizetők és részesülők, agrártámogatottak stb.).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. költségvetés, támogatások, külpolitika, függetlenség / szuverenitás.

0–2


0–2


F1 Rögzít egy lényeges tényt a kördiagram alapján (pl. az agrártámogatások teszik ki a legnagyobb összeget; jelentősek a gazdasági kohézióra – és a versenyképességre – költött összegek is), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kis agrárszektorral rendelkező országoknak ez hátrányos; sokan követelik az agrártámogatások csökkentését; az új tagállamok egy ideig csökkentett támogatást kaptak; a kohéziós alapokból a szegényebb tagállamok részesülnek).

0–3

F2 Rögzíti a szöveg lényegét (a közös biztonságpolitikához a tagállamok biztosítják a katonai eszközöket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez az érdekellentétek miatt gyakran megbénul; a tagállamok nem feltétlenül érdekeltek a katonai képességek növelésében; az EU-nak nincs saját katonai ereje; megemlít egy konkrét vitát / kudarcot).

0–3

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai

és probléma- központú gondolkodás

E1 Rögzíti, hogy vita van a nettó befizető és részesedő tagállamok között, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. előbbiek a költségvetés csökkentésében, utóbbiak a növelésében érdekeltek; előbbiek – zömmel – a régi / fejlett tagállamok, utóbbiak az új / szegényebb tagállamok; Magyarország az utóbbi csoportba tartozik).

0–3

E2 Rögzíti, hogy vita van a közös intézményeknek átadandó jogkörökről, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a szuverenitás / függetlenség feladásaként / veszélyeztetéseként is értelmezik; nem alakult ki közös európai nemzeti identitás; a közös intézmények demokratikus kontrollja nem teljesen megoldott).

0–3



20


10

2018. október: Az európai integráció története(rövid)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően az integráció lépéseit mutatja be, és a Közös Piac működését az 1950-es évek elejétől 1973-ig. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.

0–2


T Rögzíti a római szerződés / a Közös Piac aláírásának / létrejöttének évét: 1957 / 1958.

Rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. a hat alapító tagállam, Franciaország és az NSZK együttműködése).

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. integráció, piacgazdaság, vám, munkaerő.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (az európai együttműködés / béke alapja a francia–német viszony rendezése; a német szén- és a francia acéltermelés összehangolását javasolta), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. kiutat kerestek a világháború okozta gazdasági és politikai válságból; az együttműködés nagyobb súlyt adott az európai államoknak a szuperhatalmakkal szemben; megalakították – másik négy országgal együtt – a Montánuniót / Európai Szén- és Acélközösséget; egyes gazdasági döntések kikerültek a nemzetállami keretek közül).

0–3

F2 Rögzíti a karikatúra egy lényegi elemét (pl. a brit katona előtt lezárták az európai határokat; a francia és a német állam akadályozta a brit belépést), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. de Gaulle / a franciák megvétózták a britek belépését; a britekben az amerikai gazdasági érdekek képviselőit látták; problémát jelentett a Brit Nemzetközösség és a Közös Piac összehangolása; a franciák féltették vezető szerepüket).

0–3


E1 Rögzíti, hogy a római szerződéssel született meg a Közös Piac / EGK, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nemzetek feletti együttműködés alakult ki; vámunió alakult ki; összehangolták az agrárpolitikát; létrehozták az Euratomot; a szovjet fenyegetettség / a verseny az USA-val és Ázsiával segítette az egységfolyamatot).

0–3

E2 Rögzíti, hogy a Közös Piac az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad forgalmán alapszik, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezáltal vált egységes gazdasági térséggé; ezzel lebontották a piacgazdaság akadályait, a hatalmas piac ösztönzi a befektetéseket / a specializációt; a globális versenyben az integráció versenyelőnyt jelenthet a nemzetgazdasági léttel szemben; az integráció hatalmas gazdasági fellendülést eredményezett).

0–3



20


10

2017. május (I): A Kádár-kor társadalompolitikája(hosszú)

Szempontok


Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó alapvetően a Kádár-kor társadalom-, oktatás- és kultúrpolitikáját mutatja be. Ismerteti a fontosabb intézkedéseket. Feltárja az intézkedések politikai, társadalmi hátterét. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.

0–2


T1 Rögzíti a Kádár-korszak időbeli határait (1956–1988/89).

0–2

T2 Rögzíti, hogy Magyarországon a rendszer szovjet mintára épült ki.

0–2


K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. kultúra, oktatás, lakásépítés.

0–2

K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. kádári alku / „gulyásszocializmus”, társadalombiztosítás, 3T.

0–2


0–2


F1 Rögzíti a nyugdíjasok arányának növekedését, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez összefüggött a biztosítottak körének kiterjesztésével, a korszak végén már a társadalom elöregedése is szerepet játszott ebben, ez egyre nagyobb állami kiadásokat eredményezett).

0–3

F2 Rögzít egy tényt az állami lakásépítésekre vonatkozóan (pl. az 1970-es évek végéig nőtt a számuk, a korszak végére jelentősen visszaestek az építkezések), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ennek hátterében nagyrészt a panellakások építése állt, nőtt a lakások komfortfokozata, csökkent a lakások zsúfoltsága, sokszor még így is éveket kellett várni egy lakásra, a visszaesés a romló gazdasági helyzettel magyarázható).

0–3

F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. az iskolák lényegi feladatának a szocialista ideológiai nevelést tekintették, a munkások gyermekei előnyt élveztek, segítették a hátrányos helyzetűek oktatását), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a korszakban nőtt az iskolázottság, a tankönyvek / tananyag összeállításban politikai szempontok is szerepet játszottak, az állam ingyenes oktatást biztosított).

0–3

F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. még Németh László / a neves írók sem közölhették szabadon műveiket, az irodalmi műveket cenzúrázták, a Kádár-korban enyhült a cenzúra a Rákosi-korszakhoz képest), és megállapítja, hogy a 3T (tiltás, tűrés, támogatás) politikája érvényesült a kulturális életben.

0–3

Eseményeket

E1 Rögzíti a kádári alku lényegét (a rendszer tudomásulvétele a

0–3

alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaköz- pontú gondolkodás

javuló életszínvonal fejében) vagy rögzíti, hogy a gulyáskommunizmus / fridzsiderszocializmus kifejezés a viszonylagos jólétre utal, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a társadalompolitikával igyekeztek feledtetni a rendszer legitimitásának hiányát, a jólét növekedése hozzájárult a rendszer megszilárdulásához, az állam eladósodásához vezetett).

E2 Rögzít egy tényt a családpolitikára vonatkozóan (pl. gyes / családi pótlék bevezetése, bölcsődék / óvodák számának növelése), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. hátterében a születések számának csökkenése állt, csak átmeneti demográfiai hatása volt).

0–3

E3 Rögzít egy ismeretet a Kádár-korszak társadalompolitikájára vonatkozóan (pl. a béreket / árakat nagyrészt az állam határozta meg, háztáji engedélyezése a parasztoknak, iparengedély a kisiparosoknak, kommunista ifjúsági szervezetek működtek, a szakszervezeti üdülőkben kedvezményes üdülést biztosítottak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. nem voltak jelentős vagyoni különbségek, az alapvető szükségleti cikkek mindenki számára elérhetők voltak, a korszak nagy részében nőtt a reálbér / az életszínvonal, a háztájiban hatékonyabb volt a termelés, kisebb magánvállalkozásokat engedélyeztek, ez ellentmondott a szocialista ideológiának, az ifjúsági szervezetek szórakozási lehetőségeket kínáltak, széles társadalmi rétegek számára vált elérhetővé az üdülés lehetősége).

0–3


0–3



36


18

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – emelt szintű esszék megoldásai

2017. május: A feladat a mai magyar demokráciával kapcsolatos. (hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a népfelség érvényesülését a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki a választójogra, a választások alapelveire és az országgyűlési választások rendszerére, a népszavazásra és az országgyűlés jogkörére és feladatára!

„Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezést biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”

„Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. [�

Documents

· Web viewTesz egy utalást a tárgyalt jelenségek időbeliségére (pl. kialakulása a kora középkorban, jellemző az érett középkorban, fennmarad a kora újkorig / egyes