Wittmann István

2

TTARARTTALOMALOM

Doktorrá avató ünnepségek(Szabó Gyula, Szolcsányi János,

Németh Péter)

APTE vezetése

Új egyetemi tanárok

Eredményesen fogunk együtt dolgozni(UnivPécs, 2007. szeptember 10.)

ATanári Testület, a Kari Tanács és a Doktori Tanács ülései

Nemzetközi konferenciákon a TDK-sok

Megújult a Laboratóriumi MedicinaIntézet (Kovács L. Gábor)

Kontraszt(Jobst Kázmér)

Funkcionális MR-képalkotás: „Az emberi kvalitások felfedezésétõla gyógyszerkutatásig (Dóczi Tamás)

Terveim, elképzeléseim(Wittmann István)

Új vezetõ az Igazságügyi Orvostani Intézet élén

Amagatartásorvoslás kihívásai és távlataiKözép- és Kelet-Európában

(Kerekes Zsuzsanna, Varga József)

Betegjogok, hallgatói jogok,konzultációs lehetõségek

RENDEZVÉNYEK, ESEMÉNYEK:Gyógytornaterem-megnyitó (Mohás Már-ton), Pedagógiai képzés, A Magyar Szabad-gyök Kutató Társaság IV. Kongresszusa,XV. Nemzetközi Gyermekradiológus Szim-pózium

Aradi Vértanúk Napja

�

Intézeti, Klinikai hírek, információk

�

Pályázatok, Tudományos közlemények

�

Középen

Rodler Miklós: Velencei Karnevál (lásd még 41. oldal)

BorítóHollósy Tibor: Amesés Kelet

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Felelõs szerkesztõ: Rõth Erzsébet, Barthó Loránd�

Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner LenkeAszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar, Sajtóiroda, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 536-116. E-mail: [email protected] � HU ISSN 1586-1031�

Internetcím: www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295�

Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Vezetõ: Ollmann Ágnes

Tisztelt Rektor Úr, Dékán Urak, Professzor Urak, kedves Vendégeink, újonnan avatott Doktoraink, kedves Kolléganõk és Kollégák!

Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel köszöntöm Önöket a Pécsi Tudományegyetem ÁltalánosOrvostudományi Kara fogorvosdoktori- és gyógyszerészavató ünnepségén.

A fogorvosavatás egyetemi oktató munkánk eredményét mutatja be. Siker a diplomaátadáselsõsorban a hallgatónak, de az oktatói kar is elégedetten tekinthet a pályakezdõkre, hiszenmegint sikerült egy csodálatos dolog: az Orvostudományi Kar öt év alatt alapvetõ orvosi ismere-teket adott a fogorvostanhallgatóknak, majd sokoldalúan felkészítette õket a fogorvostudományelméleti és gyakorlati tárgyaiból, valamint a fog- és szájbetegségek általános orvosi vonatkozá-sait is bemutatta a klinikai stúdiumokban.

Nagyszerû dolog történt ebben az évben ismét, ugyanis sikerült koncentrálni az ifjú diplo-más fejekben azt a tudást, amely csak az alaptudományos és ráépült klinikai ismeretekbõl követ-kezhet. Az államvizsgák mutatták, hogy többnyire már experimentális vagy klinikai kutatások-ban vettek részt a hallgatók. Az államvizsgadolgozatok színvonala sok esetben olyan volt, hogyaz egyes eredmények késõbbi tudományos közleményekben használhatók. Az államvizsga szó-beli részében jellemzõ volt a jelölteknél az a készség, ahogyan a fogorvosi diagnosztika és terá-pia, valamint a jó prognózis általános irányelveit az egyes kóresetekre alkalmazták.

Csodával határos módon kerekedtünk felül azon a rengeteg nehézségen, amely az elmúlt év-ben telepedett hallgatóra és oktatóra egyaránt az egyetemi, az orvoskari oktatásban. Abetegellá-tó rendszerben felgyorsult változások miatt nehéz, vagy alig volt szervezhetõ az oktatáshozszükséges, válogatott beteganyag. A terápiás protokollt nagymértékben módosította az, hogy akezelési tervek elfogadásában a fizetési nehézségek a korábbiaknál sokkal erõsebben határoztákmeg az alkalmazható technikát és anyagokat. Ugyanakkor ez életszerûvé is tette a gyakorlati

DIPLOMAÁTADÓ ÜNNEPSÉGEK2007. június 23-án tartottuk a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók diplomaátadásiünnepségét, ahol a szakok vezetõi köszöntötték a frissen végzetteket. Egy héttelkésõbb, június 30-án az általános orvosképzésben részt vett hallgatók kapták megdiplomájukat. Az alábbiakban az ünnepségeken elhangzott beszédekbõl közlünk.

3

2007 SZEPTEMBER

képzést, mert célunk elsõsorban a regionális, dél-dunántúli, dunántúli lakossági igények számárabiztosítani az optimális fogorvosi ellátást. Ezt a fel-adatot tartjuk elsõdlegesnek már több, mint 30 éve.Úgy érzékeljük, hogy a szak több évtizedes oktatá-si hagyományainak és jelenlegi értékeinek megtar-tása az egyik alapvetõ célja az Általános Orvostu-dományi Karnak és a Pécsi Tudományegyetem-nek. Országosan azt látjuk, hogy a fogorvosképzõhelyeken erõteljes fejlesztés indult meg mindenpénzügyi nehézség ellenére. Debrecen után Szege-den is Fogorvostudományi Kar alakult a szakból.Ebben az évben kilenc hónap alatt, négy milliárdosberuházással új Fogorvosképzõ Központot adtakát Budapesten. Igen élesen látszik, hogy ha nálunka kari fejlesztés nagyon gyorsan nem következikbe, akkor a magyar oktatási források elnyerésébenis nehézségeink lesznek. A pécsi felsõoktatásnakazért értékes része a fogorvosképzés, mert gyakor-latcentrikus képzést szervez a magyar hallgatóknak, mert már a har-madik évét nyitjuk meg az angol- és német nyelvû oktatásnak, ésmert német nyelven az országban egyedül itt van fogorvosoktatócsapat a képzés preklinikai és klinikai tárgyaiban. Akét idegen nyel-vû oktatás szoros munkakapcsolatot is kialakított német, svájci klini-kákkal, és így a képzés minõsége közelít az Európában elvárthoz. Azelmúlt hónapokban összeállítottuk a karrá fejlesztés dokumentuma-it, kiegészítve azokkal a gazdasági elemzésekkel, amelyek az Általá-nos Orvostudományi Kartól való leválasztáshoz szükségesek. Mostmár az orvoskaron és az egyetemen múlik, hogy valóban gyorsanakar e fejleszteni ott, ahol a regionális, az országos és a szakmai ér-dek egybeesik.

Az avatási alkalom hagyományosan arra is alkalmat ad, hogy ajelenben és a jövõben is aktuális múltra, a példaadó fogorvos-egyéniségekre emlékezzünk. Oravecz Pál professzor, aki 1939-benszervezte meg a Pécsi Sztomatológiai Klinikát, 1962-ig állt a klinikaélén. Ma elsõsorban a gyermekfogászati munkássága példamutató.Az 50-es években, amikor a skandináv országokban tetõpontján volta fogszuvasodás elõfordulása, és a megelõzõ eljárásoknak a lakos-ságcsoportokra történõ hatékony kidolgozása a kezdetén volt, Pé-csett lelkes fogorvos-munkacsoport végzett felméréseket a városmelletti Csertõn, a nevelõotthonban. A városi korcsoportokhoz ké-pest jóval kisebb fogszuvasodás elõfordulást találtak. Mivel zárt kö-zösségben nyomon követhetõ volt a gyermekcsoportok étrendje, atáplálkozásnak a fogszövetekre gyakorolt hatása egyértelmûvé vált.Oravecz professzor gyermek- és iskolafogászatban már jól szerve-zett idõszakos visszahívásos rendszert mûködtetett. Az egyszerûmegelõzõ módszerek hatásosan állították meg az egyébként egyresúlyosabb elfogatlanodást a pécsi és a Baranya megyei lakosság kö-rében. Oravecz professzor példamutató modellt mutatott be, hogymennyire csökkenthetõk a költségek, ha a megelõzés mûködik a fo-gászati egészségi állapot megtartásában. Az õ öröksége a gyermek-fogászati gyakorlatban az, hogy egyszerû és hatásos eljárásokat lehettalálni és alkalmazni a szájbetegségek ellen is, ha a kóroki tényezõ-ket gondosan értékeljük. Egyébként csak szélmalom harc folyhat pl.a caries gyógyításában és csak átmeneti eredményeket érhetünk el.

Kedves ifjú diplomások!A doktorrá avatás elsõ percei legyenek a köszöneté. Legyenek

hálásak elsõsorban családjuknak, akik az állami támogatások mellettcsaknem ugyanolyan, ha nem nagyobb mértékben vállalták az egye-temre járás költségeit, együtt voltak Önökkel sikereikben és kudar-caikban.

Az utolsó feszítõ vizsgák után megkönnyebbülve gondolkodja-nak el a következõ céljaikon. Emlékezzenek a számonkéréseken fel-tárt erényekre és hibákra. Ezeknek egyetlen célja az volt, hogy önér-tékelést váltsanak ki Önökben. Tegyék fel maguknak a kérdést: mirevagyok képes?, milyen szakirányban lehetek sikeres?, hogyan tu-dom a továbbképzésemet úgy megoldani, hogy fejlõdésem biztosí-tott legyen? A válaszokra lehetnek tanácsadók, de a végsõ döntéstmindenkinek meg kell hozni.

A fogorvosi ellátórendszer szerkezetérõl és igen eltérõ lehetõsé-geirõl folyamatosan kell ismereteket szerezni. Hiszen el kell dönteni,milyen szakvizsgát kívánnak letenni? Eddigi lakhelyükön, vagy másvárosban, vagy Budapesten, vagy külföldön akarnak dolgozni eltérõkörülmények, jelentõsen más személyi feltételek között. Bizalom-mal várják Önöket elsõsorban az olyan praxisok, ahol a vezetõk ré-gebben Pécsett végeztek, vagy ahol szüleikkel kezdenek együtt dol-gozni. A vállalkozások kedvezõ visszajelzéseket adnak az elõzõévekben végzett kollégáikról. Biztos vagyok benne, hogy Önök is feltudnak nõni azokhoz a feladatokhoz, amelyekhez az elõzõ évfo-lyamok diplomásai. A klinikai feltételekhez képest sokkal jobb kö-rülmények is várhatnak Önökre az egyes ellátóhelyeken. Ne feledjékel, hogy a körülmények nem maguktól alakulnak és fejlõdnek. Érté-keljék azokat az erõfeszítéseket, amelyeket a praxisvezetõk teszneka munkahelyekért és az Önök foglalkoztatásáért.

Már most, vagy évek múlva felvetõdik a nagy kérdés: itthonvagy külföldön dolgozni? Tudniuk kell, hogy a betegkör kiépítéseévtizedes feladat a hazai gyakorlatban. Kezdõként nehéz türelmes-nek maradni és elfogadni a szerényebb fizetési lehetõségeket. Azon-ban célszerû sokkal több szempont szerint értékelni egy adott mun-kahely körülményeit, mint pl. a betegforgalmat, a tutori segítséget, atechnikai színvonalat, az igénybe vett technológiai infrastruktúrát, abetegdokumentációs lehetõségeket, a visszahívásos rendszer szer-vezettségét stb. Ezekbõl a példákból látszik, hogy nem könnyû a tá-jékozódás, különösen akkor, ha más kultúrkörben akarnak informá-ciókat szerezni. Azt is tudniuk kell, hogy a fogorvosi diploma hono-sítása pl. az amerikai földrészen majdnem annyi, ha nem több anyagiráfordítást jelent, mint az eddig képzésükre fordított összeg. Egyeseurópai országokban a helyi kamarák állítanak szélsõséges követel-ményeket ahhoz, hogy valaki fogorvosként dolgozzon. Ahány sike-res életút van, annyi félbetört karrier is tapasztalható, olyanoké, akikszakasszisztensként, vagy pályaelhagyóként élnek a magyar egyete-mi végzettséggel.

Ilyen súlyos balsiker szinte elképzelhetetlen a magyar ellátási

rendszerben. Mint ahogy a klinikai gyakorlatokon látták, tudniukkell, hogy a fog- és szájbetegségek gyógyítása jelentõs részben kí-vül esik a szolidáris biztosítás rendszerén. Konkrétan, a szolgálta-tó közvetlen kapcsolatban áll a beteggel és élesen érzi mindkét féla ráfordítások súlyát és felelõsségét. Jól ismert az a tény, hogy afog- és szájbetegségek kezelésében is vannak korlátok és határok,amikor a gyógymóddal csak bizonyos eredményeket lehet elérni.Még inkább jelentkezhet a különbség a beteg elvárása és a lehetõ-ség között. Ezek megoldása az anyanyelvi kommunikációbankönnyebb, mint ott, ahol a megértés számos árnyalata is félreért-hetõ lehet. Nem utolsósorban a magyar foglalkoztatás mellett szólaz a tény is, hogy a hazai adófizetõk az egyetemi képzés költsége-inek vállalása után joggal várhatják el, hogy a magyar fogorvosszaktudása itthon hasznosuljon. Annál ismegalapozottabb ez az igény, mivel ma mára magyar gyakorlat a külföldi viszonyokhozhasonló, ha nem jobb lehetõségeket tud ki-építeni és mûködtetni. Így, ha javasolhatok,inkább a rövid távú külföldi tapasztalatszer-zés, a jól kiválasztott nemzetközi továbbkép-zõ programokon való részvétel a jó kompro-misszum a pécsi diplomás számára.

A szakvizsgarendszer módosításávalÖnök nehezebb kezdeti körülmények közöttkezdik el a fogorvosi munkát. Ugyanakkorjobb, ha minél elõbb szembesülnek azzalténnyel, hogy a mai magyar egészségügyirendszerben nem lehet az állami forrásokraszámítani kizárólag, vagy még gyorsancsökkenõ formában sem. El kell fogadnunk,hogy hazánknál jóval gazdagabb rendsze-rekben is sokkal kisebb forrásokat adnak aszáj- és fogbetegségek gyógyításában a sze-mélyi feltételek és a struktúra felépítésére azállami keretekbõl. Ugyanakkor azt is látjuk,hogy egyre nagyobb számú biztosítási formáció jelenik meg szer-zõdéskötésre a fogorvosi szolgáltatókkal, amelyek szerkezetilegkönnyítenek az egyre magasabb költségek elviselésén.

A kereskedelmi és pénzügyi szemlélet térhódítása ellenéretudniuk kell, hogy a fogorvosi munka továbbra is orvos-beteg kö-zötti bizalmi kérdés. Éppen azért nincsenek áttörõ eredmények acaries és fogágybetegségek leküzdésében, mert azok viselkedés-tudományi kérdései nem eléggé kimunkáltak.

Az anyagi javakra és azok elérésére koncentráló világunkbantudniuk kell, hogy a fogászati betegek többségében igen nagy fe-szültség van, és ennek leküzdése alapvetõ érdek a beteg recepciósjelentkezésétõl a távozásáig. A terápia kisebb-nagyobb hibái fel-nagyítva, sokszor kivédhetetlenül kerülnek a felszínre, különösenakkor, amikor az értékelésben a szubjektum vállal elsõdleges sze-repet. Tudniuk kell, hogy a szájegészséghez kötött életminõség akezelt egyén saját értékelésén alapszik, és még az elmarasztalóvéleménynyilvánítást is maximálisan el kell fogadnunk.

Tavaly az avatáson azt mondtam, hogy a mai fogorvosnakelõször a száj belgyógyászának, és ezután kell a száj sebészéneklennie. Ezt ki kell egészítenem azzal, hogy a rágókészülék mérnö-keként is dolgozniuk kell a következõ évtizedekben, amikor a szé-dületes mûszaki-informatikai fejlõdés során a digitális technoló-giák egész sora lesz a mindennapi gyakorlat része a fogkoronai re-konstrukciótól a rágóízületi-állcsont diagnosztikán át az implan-tációs fogpótlásokig.

Az elhangzottak csak kiemelt gondolatok azokból, amelyeket

mélységben és a szakmai részletekkel kiegészítve hallottak mártõlem az elõadásokon. Mégis úgy gondolom, hogy a 10 szemesz-ter és az államvizsgák teljesítése után olyan üzeneteket kell meg-fogalmazni, amelyek speciálisan itt, a pécsi fogorvosoktatásbankapták meg igazi értelmüket.

Az elkövetkezõ 40 évre kívánok nagy elszántságot. KéremÖnöktõl az egyetemen tanult elvekhez való ragaszkodást és meg-újuló érzékenységet a szakmai fejlõdés iránt. Ezekre alapozvaegész életük, emberi boldogságuk és megelégedettségük kiteljese-dik. Ehhez kérem a gondviselés támogatását, Isten áldja Önöket.

Dr. Szabó Gyula professzora fogorvos szak vezetõje

4


Tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, Dékánhelyettes Urak, Tanártársak, kedves Vendégeink, kedves új Gyógyszerészek!

Nagy öröm számunkra, hogy egyetemünkön immár harmadíz-ben avattunk gyógyszerészeket. Ünnep ez nemcsak az új pálya-kezdõknek, de a szak oktatóinak, valamint a szülõknek és a ba-rátoknak is. Az itt felsorakozott és esküt tett fiatal diplomásokéletének egy korszaka zárult le és ezzel megnyílt a lehetõség ar-ra, hogy hosszú évek kitartó tanulását a gyógyszerészet különbö-zõ ágazataiban kamatoztassák. Az egyetemi élet mindig színes.Kemény próbatételek és vidám, közös mulatságok, mély kap-csolatok és tarka élmények kavarognak ilyenkor az emlékek kö-zött. Maradandó élmények, melyekre mindig öröm lesz vissza-emlékezni és öröm lesz idõrõl idõre újra találkozni a régi évfo-lyamtársakkal. Az ünneplés és fogadalomtétel együtt jár. A sike-res tanulmányok befejezése és az elkövetkezõ idõszak feladatai-nak esküszövegben történõ kifejezése szinte egyszerre jelzi,hogy az az ajtó, mely bezárta a diákélet kapuját, ugyanakkor ki-nyitotta a szigorúbb, felelõsségteljes gyógyszerészi hivatás gya-korlásának magasztos perspektíváját. A gyógyszerészet mindigolyan hivatás volt, melynek nemes célját a beteg embertársakszenvedéseinek enyhítését az orvosokhoz hasonlóan a gyógysze-részek is esküvel fogadták diplomájuk átvételekor. Tudniuk kellazonban, hogy hivatásuk megfelelõ gyakorlásához nem elegen-dõ csupán az empátia és a megtanult ismeretek rutinszerû alkal-

5

2007 SZEPTEMBER

mazása. Ez csupán elõfeltétel! A gyógy-szerészet megfelelõ gyakorlásához szük-séges az állandó önképzés. A tanulás, a ta-nulmányok folytatása, az egyre gyorsabbütemben bõvülõ ismeretek tárházának fel-tárása életük végéig nélkülözhetetlen fel-adat marad. A szakmai hiányosság – bár-milyen együttérzõ segítõkész szándékkaltársul – helytelen döntésekhez vezet, vagymindössze azt eredményezi, hogy elmu-lasztják a beteg figyelmét felhívni olyanmomentumra, amely elõsegítené a gyó-gyulást vagy csupán a beteg megnyugtatá-sát. Diplomájuk megszerzésével a tanuláskapuja tárva nyitva kell, hogy maradjon.Vonatkozik ez tulajdonképpen az összesfakultás hallgatóira, de különösen hangsú-lyos felelõsséggel bír ez a pályakezdõ or-vosok, fogorvosok és gyógyszerészek ese-tében. Gyógyszerkincsünk hihetetlenülbõvül, a gyógyszerinterakciók száma exponenciálisan nõ elsõ-sorban az egyre idõsebb generációk körében. Az Önök életébenmár a gyakorlat részét fogja képezni a farmakogenetika, azegyén genetikai jellegzetességeit is figyelembevevõ gyógyszere-lési gyakorlat. Ez a terület az alaptudomány szintjén már ma isjól meghatározható, de a széleskörû gyakorlati megvalósítás mamég csupán az ígéretes jövõ. Az Önök pályája során azonban eza korszak is be fog köszönteni. Egyoldalú lenne azonban a kép,ha megfeledkeznénk a várható csapdákról, valamint a minden-napok lassan elszürkítõ rutinjának veszélyérõl és a bürokrácia ésáltudományos téveszmék bosszantó hálójáról. Ne legyenek illú-zióik, mert ezekkel a nehézségekkel is találkozni fognak léptennyomon!

Legyenek büszkék arra, hogy Pécsett végezték tanulmányai-kat és olyan városban váltak gyógyszerésszé, melynek határá-ban, Pécsváradon közel ezer éve, már 1015-ben a Szent István ál-tal alapított bencés ispotályos monostorban a kornak megfelelõ-en gyógynövénytár, azaz patika is szolgálta a betegek gyógyítá-sát. Ez a gyógynövénytár, az ún. armarium pigmentorum és ter-mészetesen a gyógynövények saját termesztését szolgáló nö-vénykert, az ún. herbularius is tartozott hozzá. Ismert, hogy ha-zánk elsõ egyetemét 1367-ben Nagy Lajos itt, Pécsett alapította.Az azonban kevésbé ismert, hogy itt élt Nagy Lajos „udvari pa-tikáriusa”, a híres „magister Zerechen”. Arról is vannak adatok,hogy már az Árpádház idejétõl kezdve mûködött Pécsett a SzentBertalanról elnevezett ispotály, melyhez szintén tartozott házi-patika. A gyógyszerészek körében mindig nagy volt a hagyo-mánytisztelet. Nagyon gyakran a megbecsült hivatástudat és agyógyszertár apáról fiúra öröklõdött. Pécsett is ismertek a híresgyógyszerész dinasztiák, a Höbbling, a Nendtvich, a Sipõcz, aJobst, a Nékám és a Baranyai család hírneve máig fennmaradt.Négy éve avattuk fel Baranyai Aurél neves pécsi gyógyszerészés gyógynövénykutató emléktábláját születésének centenáriumaalkalmából a város fõterén, a Széchenyi téren, a mai Richter re-ferencia patika mellett.

Az új diplomások avatási ünnepségén szeretném megkö-szönni a gyógyszerész szaktárgyak vezetõinek a sok áldozatotkövetelõ, nehéz anyagi körülmények között is helytálló, kitartóoktatói és tananyagformáló munkáját. Ez évben különösen sokütközést, konfliktust kellett megoldaniuk az új felsõoktatási tör-vény bevezetésének adaptálásával, amely a kötelezõ óraszám 15

%-os csökkentését és új választható tárgyak bevezetését követel-te meg. Az elsõ két év kurrikulumának összeállítását sikerült vé-gül úgy megoldanunk az orvoskar és a természettudományi kartöbb tanszékének oktatójával együttmûködve, amely jó alapotbiztosít a jövõ gyógyszerészeinek feladataihoz igazodó modernképzési struktúra mûködtetéséhez. Köszönet illeti a két kar belá-tást tanúsító oktatóit, de külön név szerint is szeretném megkö-szönni a gyógyszerész szaktárgyak vezetõinek, elsõsorban Per-jési Pálnak, a szak oktatási felelõsének, valamint Barthó Loránd-nak, Botz Lajosnak, Dévay Attilának, Szabó László Gyulának éstanszékvezetõi utódjának, Molnár Péternek áldozatkész munká-ját. Szeretnék köszönetet mondani az új diplomások szüleinek is,akik áldozatkészségükkel, sokuk esetében gyógyszerészkéntszakmai tanácsaikkal is egyengették hallgatóink tanulmányait ésa továbbiakban is segítik pályakezdésüket.

Kedves fiatal gyógyszerészek, remélem sikerekben gazdagéletút elõtt állnak. Legyenek biztosak abban, hogy volt tanáraikmindig szívesen látják Önöket és forduljanak a jövõben is biza-lommal az alma materhez!

Kívánom, hogy gyógyszerészi pályafutásukat kísérje áldás,megelégedettség és sok siker!

Dr. Szolcsányi János professzor, akadémikusa gyógyszerész szak vezetõje

Tisztelt frissen avatott Kollégák! Kedves ünneplõHozzátartozók! Tisztelt Tanártársak! Hölgyeim és Uraim!

Megkönnyebbülés, öröm, büszkeség, siker. Ezek az érzések jut-nak az eszembe, amikor a saját utolsó vizsgámra emlékszem visz-sza. Amikor jöttem ki a neurológia záróvizsgáról, le az Idegkli-nika lépcsõjén, szinte nem is éreztem a lábaimmal a talajt. Azzala barátommal, akivel hosszú éveken keresztül együtt vizsgáz-tunk (és aki az egyetem alatt végig belgyógyásznak készült,mégis kiváló idegsebész lett belõle), csak egymást böködtük éskérdezgettük, hogy tényleg sikerült, tényleg vége? Aztán jöttekaz évek és sok minden megváltozott, jöttek újabb, még nagyobbkihívások, de a megérdemelt siker érzése, amit az orvosegyetemelvégzésekor éreztünk, ma sem múlt el.

Kedves frissen avatott Kollégák!

Azt hiszem, hogy Önök is így lesznek ezzel. Ugyanis méltánlehetnek büszkék arra, hogy ma orvossá avatták Önöket. Ezértugyanis megdolgoztak. Nagyon sokat. Nem kapták ingyen a si-kert. Sok kellemes dologról kellett lemondani érte. És annak el-lenére, hogy az út közben többen lemaradtak, az itt levõk mind-nyájan eljutottak ehhez a naphoz. Volt, aki könnyebben, voltak,akik nehezebben, de mindnyájan sikeresen vették az akadályo-kat. Ez a siker az Önöké, ezt már nem veheti el senki Önöktõl.Legfeljebb osztozhat benne. Osztozhatnak a családtagok. Akiknemcsak hozzájárultak ahhoz, hogy végezhessék a tanulmánya-ikat, de végig izgultak Önökkel. Egy-egy vizsga elõtt sokszor ta-lán jobban is, mint Önök. A sikertelenség nekik is fájt, és a mainap nekik is öröm. Az Önök sikere nekünk, oktatóknak is siker.Hiszen a napról-napra növekvõ és megújuló ismeretek átadásanekünk is nagyon nagy kihívás és nagyon sok befektetett mun-kát jelent. Folyamatosan átalakuló adathalmazokból kell kivá-lasztanunk azokat az ismereteket, melyeket az elkövetkezõ,mintegy 40 évben kell, hogy a gyakorlatban használjanak. De azÖnök sikeréhez azok is hozzájárultak, akik lehetõvé tették ennekaz egyetemnek a fenntartását. Az Önök sikere egy szûkebb és tá-gabb közösség együttmûködése révén jöhetett létre. Ez a siker te-hát kötelez. Kötelez arra, hogy a megszerzett tudást folyamato-san fejlesszék, hogy, miként az esküjükben is megfogadták, em-bertársaikat gyógyítsák, egészségük megõrzését szolgálják. Azaza közösség javára tevékenykedjenek. Méghozzá egy megválto-zott, a jelenlegitõl gyökeresen eltérõ hozzáállású közösség meg-becsülésének megszerzése lesz az a kihívás, amit már a holnapinapon érezni fognak. Az elvárások ugyanis holnaptól kezdve mi-nõségileg lesznek mások. És ugyanolyan nehéz lesz megfelelniezeknek a megváltozott körülményeknek, mint ahogy a középis-kolából bekerülve az egyetemre, az itteni követelményeknek kel-lett megfelelni. Ehhez pedig ismét sok munkára, a feladat irántitisztelettel és alázattal végzett munkára lesz szükség. A közösségugyanis évezredek óta kritikus szemmel néz az orvosra. Többetvár el tõle, mint az átlag állampolgártól. Igaz, hogy siker eseténa megbecsülés is jóval nagyobb, mint más szakmákban. Ennek asikernek az elérése más, a korábbiaknál sokkal összetettebb akti-vitást igényel Önöktõl. Eddig egy-egy tantárgy megtanulása és avizsga letétele jelentette a célkitûzést. A mai naptól egészen más-ról lesz szó. Váltani kell, alkalmazkodni. Meg kell tanulni a fele-lõsséget másokért is viselni. Hiszen a szakorvossá, vagy a kuta-tóvá válás elkövetkezõ éveinek ez lesz a legfõbb feladata: a mostmegalapozott tudást olyan szintre emelni, hogy a teljes körû fe-lelõsség vállalásához biztos hátteret adjon. Nagyobb a kihívás és

nagyobbak a veszélyek is. Akinem mer felelõsséget vállalni,aki bizonytalan, az elbukik.De az is, aki rosszul felmérvea tudását – mondhatni nagyké-pûen – nagyobb feladatra vál-lalkozik, mint amit el tud vé-gezni. Mindkét esetben a bete-gek, a közösség látja majd akárát.

Kedves Újdonsült Kollégák!

Ha az egyetemen most el-ért sikerüket meg akarják tar-tani és 40 év múlva is – ami-kor már a nyugdíjra készülnek– eredményes szakembernek akarják magukat látni, akkor az el-következõ idõkben nagy alázattal mûvelik a szakmájukat, elke-rülik a nagyképûséget és a hiúságból adódó kockázatvállalástugyanúgy, mint a cselekvés elmulasztását, a felelõsség áthárítá-sát, mert csak akkor maradhatnak valóban sikeresek.

Ehhez kívánok testi és lelki egészséget, kitartást, kiegyensú-lyozott életvitelt! Kívánom, hogy õszinte örömöket találjanakmind a szakmájukban, mind a magánéletükben!

Dr. Németh Péter professzora PTE Orvostudományi Karának dékánja

Fotók: Kittkáné Bódi Katalin

6


Dr. Németh Péter dékán

Új egyetemi tanárok a Pécsi Tudományegyetemen

Sólyom László köztársasági elnök szeptember 3-án 90egyetemi tanárnak adta át kinevezését Hiller Istvánoktatási miniszterrel együtt a Néprajzi Múzeumaulájában. A kinevezettek között volt tíz pécsi egyetemioktató is.

Az államfõ ünnepi beszédében hangsúlyozta, azegyetemet a professzorok teszik egyetemmé. A professzortudományos és emberi, nevelõi teljesítményétõl függ,hogy az egyetem betölti-e feladatát – tette hozzá. Mintkiemelte: minden nagy, legendás professzor példájával,egyéniségével hatott.

A Pécsi Tudományegyetem oktatói közül egyetemi tanárikinevezést vehetett át Sólyom Lászlótól (képünkön balróljobbra): dr. Lõrinczy Dénes (ÁOK, Biofizikai Intézet), dr. Kovács Tamás, dr. Szidarovszky Ferenc, dr. GeresdiIstván, dr. Figler Mária, dr. Ternák Gábor (ÁOK,Infektológia, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet),dr. Molnár Péter (ÁOK, Farmakognóziai Intézet),valamint a fotóról hiányzó dr. Colin Foster, dr. NagyMárta és dr. Vígh Árpád. Az ünnepségen részt vett dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora is.

Forrás: www.pte.hu

7

2007 SZEPTEMBER

Az egyetem vezetéseRektor: Dr. Gábriel Róbert

Rektorhelyettesek:dr. Font Márta (általános-, tudományos és oktatási rek-

torhelyettes)dr. Farkas Ferenc (gazdasági és stratégiai rektorhelyettes)dr. Horváth Béla (kapcsolati rektorhelyettes)dr. Kovács L. Gábor (Orvostudományi és Egészségtudo-

mányi Koordinációs Központ elnöke)

Mb. gazdasági igazgató: dr. Légrádi Zsolt (az egyetem köz-ponti gazdasági szervezetének irányítása)

Mb. fõtitkár: Gáti Imre (az egyetem központi igazgatásiszervezetének irányítása)

Dr. Kukai Tibor a Mûszaki Igazgatóság vezetõje igazgatóimegbízással. Dr. Lengvárszky Attila szintén igazgatóimegbízással az Oktatási Igazgatóság vezetõje lett. A kül-kapcsolatokért felelõs rektori megbízott dr. Komlósi Lász-ló Imre, az EKF-fel kapcsolatos ügyekért pedig dr. KoltaiDénes rektori megbízott felel. A kutatás-fejlesztési ügyekrektori megbízottja dr. Sümegi Balázs, a Klinikai Központfõigazgatója dr. Kollár Lajos.

A központi igazgatás vezetõ jogtanácsosa: dr. Ács Szilvia.

MINÕSÉGBIZTOSÍTOTTAK LETTÜNKÖrömmel értesítem a kar dolgozóit, hogy a Pécsi TudományegyetemÁltalános Orvostudományi Karon valamint az Orvostudományi ésEgészségtudományi Koordinációs Központban az oktatás és kutatásterületén a minõségbiztosítás auditálása sikeresen megtörtént. Ka-runk 3 évre minõségbiztosítását megszerezte.Köszönjük dr. Nyárády József professzornak, dr. Kovács Árpád fõis-kolai docensnek (PMMK) és minden kollégának a segítséget.

Dr. Németh Péterdékán

Apihenõnapok alakulása az év hátralévõ idõszakában

Október 20., szombat – munkanap. Október 22., hétfõ – pihenõnap.Október 27., szombat – munkanap. November 2., péntek – pihenõ-nap. December 22. szombat – munkanap. December 24., hétfõ –pihenõnap. December 29., szombat – munkanap. December 31.,hétfõ – pihenõnap. (Magyar Közlöny, 2006/118. sz. 2.§)

Az Egyetemi Orvosnapok október 26-27-én lesz. Október 26-ra(péntek) a dékán oktatási szünetet rendelt el, hogy a diákok,oktatók, kutatók minél nagyobb számban vegyenek részt a ren-dezvényen.Az oktatás az ünnep körüli napokban a következõképpen alakul:Október 20. (szombat de munkanap) – hétfõi órarend;október 27. (szombat de munkanap) – pénteki órarend.

8


Új tanév, új egyetemi vezetés – dr. Gáb-riel Róbert rektort terveirõl és az eddigilépéseirõl kérdeztük.

Kezdjük rögtön a legtöbbet feltettkérdéssel: várhatók további leépítések aPTE-n?

Jelenleg azon dolgozunk, hogy ponto-san behatároljuk az egyetem gazdaságihelyzetét. Ez a munka valószínûleg még2–3 hónapot fog igénybe venni, s majdcsak ennek a végén lehet világosan látni,hogy pontosan hogy is áll az egyetem, il-letve egyes részlegei. A teljes PTE anyagihelyzetérõl ugyanis van képünk, hisz min-den hónapban jelentést küldünk errõl a mi-nisztériumba – ez bizony egy nagyon je-lentõs, nagy negatív szám. A jó hír mind-össze annyi, hogy ez az összeg az utóbbikét hónapban lényegileg nem nõtt, amicsak annyit jelent, hogy az egyetem egészeösszességében nem halmoz fel több adós-ságot, mint ami jelenleg van. 2–3 hónapmúlva viszont már világosan látszik majd,melyik egység lépi túl tartósan a kereteit,amit a nagy egész, más, nyereséges egysé-gek bevételei egyenlítenek ki. Ha ez bebi-zonyosodik, akkor további lépésekre leszszükség, de akkor sem valószínû, hogyrögtön elbocsátásokkal fogjuk kezdeni.

Tudja, ha egy sikertelen boltból elkül-dünk egy alkalmazottat, attól a bolt sorsanem fordul automatikusan jóra. Egy üzletakkor megy jól, ha igazán jó boltot csiná-lunk belõle, és az emberek a szomszéd bolthelyett itt fogják elkölteni a pénzüket.Ugyanez igaz az egyetemre: olyan jó szol-gáltatásokat kell nyújtanunk, méghozzájól, amiket más nem. Eljött annak az ideje,hogy megvizsgáljuk annak a lehetõségét,hogyan tudja a PTE növelni bevételeit.

Ami ezután következhet, az az, hogyahol lehet takarékoskodni kell, csökkente-ni kell a költségeket. Ezért is nagyon fon-tos a telephely-konszolidáció.

Tehát nemcsak az elbocsátás, mint esz-köz áll a rektori vezetés rendelkezésére,hanem elsõsorban a bevételnövelés, má-sodsorban amilyen szinten lehetséges, aköltségcsökkentés és a telephelyek kon-szolidációja és csak harmadik helyen állaz eszközrendszerek között a munkatársaklétszámának az esetleges csökkentése.

Ez egy bonyolult folyamat, ahogy Lé-nárd rektor is sokszor elmondta: leépíteninagyon könnyû, visszaépíteni nagyon ne-héz – ezzel teljes mértékben egyetértek.

Azonban az nem járható út, hogy egy adottszervezet tartósan többet költ, mint ameny-nyi a bevétele, pláne, ha ez a szervezetnem csak a saját, hanem az egész egyetemkárára költ, s ezzel gátolja a többiek fejlõ-dését. Arra fogok törekedni, hogy bevéte-leket növeljünk, csökkentsük a kiadásokat,és csak akkor folyamodunk további leépí-tésekhez, amennyiben ez elkerülhetetlen.

Köztudott, hogy a legnagyobb nega-tív szaldót a klinikum termeli – ezzelkapcsolatban mik a tervei?

Visszautasítanám az egyesszámot! Ezcsapatmunka, így ha ebben a kérdésbenbármilyen sikert érünk el, akkor abban azén szerepem lesz a legkisebb. Kollár Lajosprofesszor iszonyatos energiát fordít arra,hogy a jelen pillanatban meglehetõsen za-varos pénzügyi helyzetet tisztázza, majdstabilizálja. Kovács L. Gábor rektorhe-lyettes, az OEKK elnöke a bevételek nö-velésén dolgozik nagy intenzitással: tár-gyal az Egészségügyi Minisztérium, illet-ve az OKM tisztségviselõivel. Az elmúltidõszakban került hozzánk egy fiatal kol-léga, Zemplényi Antal, aki a Klinikai Köz-pont igazgatója lett, és õ játszik majd a kö-zeljövõben a gazdálkodási keretek megha-tározásában kulcsszerepet. A régiek közülvelünk maradt Zabó Ildikó, Ripli Ágnes, ésgazdasági fõigazgatóként Légrádi Zsolt.Így együttesen õk, egy épülõ csapat, akikpróbálják e folyamatot kézben tartani.

El kell ismernünk azt, hogy a klinikák,mint a progresszív ellátás csúcsán álló in-tézmények ténylegesen alulfinanszírozot-tak. Ez persze nem menti fel õket az alól,hogy csak annyit költhetnek, mint amennyia bevételük.

Hogy érzi, milyen vezetõi csapatotsikerül verbuválnia?

Régóta ismerjük egymást, hiszen arektorhelyettesi csapatból szinte mindenkitöltött be dékáni pozíciót különbözõ karo-kon, így nagy meglepetés nem ért bennün-ket egymás vonatkozásában. Mostanra tel-jesen letisztult a munkamegosztás kérdése– kezdetben ez kusza volt, hiszen nem azeddigi felállás szerint folytattuk a munkát.E tekintetben is jelentõs változás történt:hat rektorhelyettes helyett csak négy van,lett mûszaki és oktatási igazgató, és vissza-állítottam a fõtitkári pozíciót. Azt gondo-lom, eredményesen fogunk együtt dolgoz-ni, mert mindenkin látszik a tenniakarás és

ez így van jól.

Hogyan képzeli el a PTE regionálishelyzetét?

Magyarországon az egyetemek közöttfokozódik a verseny a hallgatókért, ezt azidei felvételinél is nagyon szépen lehetettlátni. Egy ilyen helyzetben a Pécsi Tudo-mányegyetem, Magyarország elsõ egyete-me, nem elégedhet meg azzal, hogy a régi-óban biztosítja a saját szupremitását.

Ugyanakkor egyértelmû, hogy a ma-gyar felsõoktatási intézmény-hálózat túl-méretezett. Az is világos, hogy a jelenlegikormányzat szándékai szerint szívesencsökkentené az önálló felsõoktatási intéz-mények számát. A PTE elég nagy ahhoz,hogy egy második körös integráció poten-ciális központja legyen. Ezt azonban úgykell megvalósítani, hogy az adott helyszí-nek ne érezzék azt: mindent elveszítenek.Sok esetben az intézmény érdeke sincsösszhangban az adott város érdekeivel.

Úgy gondolom, a magyar felsõoktatás-nak az az érdeke, hogy a helyszíneket, ne pe-dig az önálló egységeket óvjuk meg. Olyanalapon, hogy a PTE van elég nagy ahhoz,hogy a portfólióját úgy igazítsa, hogy ezek ahelyek – nem biztos, hogy a jelenlegi formá-ban, de – meg tudjanak maradni.

Zalaegerszeg például rég vágyik arra,hogy a falai között valamilyen deklaráltfelsõoktatási intézmény legyen. Most 3egyetem képviselteti magát a városban, desaját jogon, saját névvel nincs ott felsõok-tatás. Erre a dilemmára megoldás az, amita törvény meg is enged: regionális centru-mokat kell létrehozni. Ez vezérel, amikorazt mondom, hogy a pécsi felsõoktatási ré-gió határait szeretném olyan messzire ki-tolni, amilyen messze az célszerû. Azértnem addig, ameddig csak lehet, mert hibalenne átfedéseket létrehozni két nagy éserõs vidéki egyetem érdekének területeiközött. Itt elsõsorban nyilván Szegedregondolok, hiszen az ottani tudományegye-temmel nemcsak hogy tradicionálisan ki-váló a kapcsolat, de sok témában közösekaz érdekeink.

Egy egyetem a szomszédjában lévõszervezetekhez három módon viszonyul-hat. Kooperálhat; elhatárolhatja kompe-tenciáit (mi az, amit mi oktatunk, mi az,amiben a másik intézmény a jobb); és alegkényesebb: azoknak a területeknek amegállapítása, amikben versengünk. Sze-retném ezeket nyíltan deklarálni a szom-

Eredményesen fogunk együtt dolgozniUnivPécs, 2007. szeptember 10.

9

2007 SZEPTEMBER

szédos felsõoktatási intézményekkel, Ka-posvárt is beleértve.

Vonzáskörünknek megvannak a magatermészetes határai, de úgy gondolom, hogyFejér és Bács-Kiskun megyével és azok fel-sõoktatási intézményeivel is észszerû kap-csolat kialakítására kell törekednünk.

És külföldi vonatkozásban?Nem feledkezhetünk el a tõlünk keletre

és délkeletre fekvõ régiókról, hiszen az Eu-rópai Unió tovább bõvül, erre források lesz-nek, amiket a társintézményeinkkel elnyer-hetünk, és ezek fényében lehet az együttmû-ködést felépíteni. Ilyen például Zágráb, ahola miénkhez nagyon hasonló struktúrájú azegyetem, s úgy vélem, nagyon fontos kap-csolat lesz ez a jövõben. Mindezt össze kellhangolnunk a város külstratégiájával, hi-szen a testvérvárosi kapcsolatok megköny-nyítik az együttmûködést, és a pénzügyiforrások megteremtését is – mert legyünkõszinték, a külkapcsolatok akkor jelentenekbevételt, ha közös pályázatokkal forrásokatnyerünk el.

Apályázata elején volt egy idézet, amiaz „arany ifjúságról” szólt...

Az egyik célkitûzésem, hogy a hallga-tóság képviseletét mindig maximálisan be-vonjuk azokba a döntésekbe, amelyek köz-vetve vagy közvetlenül a diákságot érintik.Nagyon jó az együttmûködés a hallgatói ön-kormányzat vezetésével, és szeretném, haez így is maradna. Éppen ezért már mostpróbálunk elõre nézni, 2008-ra vagy éppen2010-re készülni.

A második már az egész egyetemi hall-gatósággal kapcsolatos. Szeretném, ha ahallgatók a magasabb szintû kultúrához ishozzáférhetnének. Lehet vitatkozni azon,hogy erre van-e igény vagy sem. Azt gon-dolom, hogy a hallgatóság egy részébenbiztosan van! Az pedig az Európa Kulturá-lis Fõvárosa projekt kapcsán is fontos, hogy2010-re kialakuljon egy olyan réteg, akiigényli a magas kultúrát. Úgy érzem, ha egyegyetemista csak a populáris kultúrához kö-tõdik, az hosszú távon nem biztos, hogy de-cens értelmiségi létet fog biztosítani számá-ra. Ezért párbeszédet fogok folytatni a városszellemi elitjével, hogy ne nézze le a hallga-tóságot, hanem próbálja fölemelni, és olyanprogramokat ajánljon, amelyek népszerûek.A közelmúltban például a Carreras-koncertsok olyan embert is megmozgatott, akik ed-dig soha nem “fogyasztottak” komolyzenét.

Harmadikként pedig, nagyon szeret-ném, ha elõrelépést érnénk el a diákság inf-rastrukturális kívánságaival kapcsolatban.Értem ez alatt a kollégium- rekonstrukciót,

ami teljesen jogos kérés. Azt nem állítom –hiszen nem tudjuk, hogyan alakul a hallga-tói létszámunk a közeljövõben –, hogy a fé-rõhelyek számát is növelni kell, de azt tu-dom, hogy a jelenlegi kollégiumok rekonst-rukcióra szorulnak. Mindenképpen azt sze-retném, ha az egyetemi klub kérdése akárúgy, hogy vásárolunk, bérlünk vagy meg-építjük, rendezõdne. Cél, hogy létrejöjjönegy, a jelenleginél szebb és jobb hallgatóiszolgáltató központ, amely infrastrukturáli-san is kielégíti a 21. századi igényeket – re-ményeim szerint ezt a 48-as téren, a Tudás-központban tudjuk majd biztosítani. Szeret-nék továbbá kiemelt figyelmet fordítaniazokra a beruházásokra, amelyeket ugyanelterveztek a fogyatékos hallgatók érdeké-

ben, de érdemi lépés nem történt. Ha e fej-lesztéseknek sikerül megteremteni az anya-gi hátterét, és nem is valósul meg minden arektori ciklus végére, de szeretném ha leg-alább az elsõ kapavágások meg történnénekez ügyben.

Azon fogok dolgozni, hogy ez így legyen.

Rektori fogadóóraHétfõnként 13 és 15 óra között dr.Gábriel Róbert fogadóórát tart. Ez idõalatt 8 embert tud fogadni. Bejelent-kezni – egyszavas témamegjelöléssel– a Rektori Titkárságon lehet.

Tanári Testületi ülés2007. szeptember 13.

Napirenden kívüli pontBauer Miklós elnök bejelenti, hogy egyetemi tanári kinevezést kapott Ternák Gábor, Mol-

nár Péter és Lõrinczy Dénes. Ezt követõen ismerteti a dékán levelét, amelyben az egyetemitanárok és docensek nyugdíjazásával és az egyetemi tanárok emeritus professzori kinevezé-sével foglalkozik. A dékán az összes nyugdíjazásra került egyetemi tanárt felterjeszti emeri-tus professzori címre. A cím odaítélésérõl a szenátus és a rektor dönthet. A dékán kéri a Ta-nári Testület (TT) tagjainak aktív támogatását ebben az ügyben. Másrészt kéri a TT támoga-tását ahhoz, hogy az Országos Onkológiai Intézet nem önálló külsõ tanszékként bevonhatólegyen karunk oktatási tevékenységébe. Ennek fontos lépcsõje Kásler Miklós alkalmazásakarunkon. A jelenlegi felsõoktatási törvény szerint erre lehetõség van 2 szemeszter idejére.Ebben az ügyben is kéri a TT támogatását.

1. Emeritus professzori címek adományozása. Elõterjesztõ Csernus Valér dékán-helyettes

Ismerteti, hogy a gazdasági helyzet miatt 18 tanártársunk „nyugdíjba kényszerült”. A dé-káni vezetés úgy ítéli meg, hogy õk még nagyon fontos és hasznos munkát tudnak végezni akar számára, ezért valamennyiüknek javasolja az emeritus professzori cím odaítélését.

Bauer Miklós elnök megnyitja a vitát.Soltész Gyula levelet írt a rektornak, amelyet minden tanártárs is megkapott. Ennek lé-

nyege, hogy olvasta a rektor Dunántúli Naplónak adott nyilatkozatában, hogy az elbocsátottdocensekkel és professzorokkal személyes megbeszélést folytatott az elbocsátásról. SoltészGyula levelében kifogásolta, hogy õvele ilyen megbeszélés nem történt. Levelére a rektor vá-laszolt, amelynek a lényege az, hogy ezen újságcikk tartalmáért nem vállal felelõsséget. Sol-tész Gyula felveti, hogy esetleg nem lehet mindig megbízni a sajtó tájékoztatásában. SoltészGyula másik kérdése, hogy a TT kapott-e tájékoztatást az egyetemi tanári és tanszékvezetõipályázatok ügyérõl.

Az elnök megjegyzi az újságcikkekkel kapcsolatosan, általánosságban, hogy véleményeszerint nyilatkozatot vagy riportot csak azzal a megjegyzéssel szabad adni, hogy a megjele-nés elõtt a kefelenyomatot az újságíró bemutatni köteles. Soltész Gyula másik kérdésévelkapcsolatban emlékeztet arra, hogy a TT a dékán tanácsadó testülete. Ezért a TT a dékán ké-résére, de kérése nélkül is adhat tanácsot. Ezért felveti annak lehetõségét, hogy a TT kérje akorábbi funkciók visszaadását.

Bellyei Árpád nem tartja elintézettnek azzal az ügyet, hogy a rektor elhatárolódik az em-lített újságcikk tartalmától. A „személyes szót” várná el; a rektor õvele sem beszélt. Felvetiannak lehetõségét, hogy Bauer Miklós elnök, mint a TT elnöke, esetleg levelet írjon a rektor-nak a nyugdíjazások ügyében.

Szabó István nehezményezi a nyugdíjazással kapcsolatos ügyintézés módját.

10


Barthó Loránd javasolja, hogy a szakosztály ülésein a lekö-szönõ professzorok életmû-elõadást tarthassanak.

Csernus Valér dékánhelyettes elmondja, hogy a leköszönõprofesszorok méltó megünneplését tervezi a dékáni csapat a Ka-ri Napok ünnepségeinek keretein belül.

Seress László Bauer Miklós elnöknek a TT funkcióit illetõkérdéséhez szeretne hozzászólni. Emlékeztet arra, hogy SzekeresJúlia a TT funkciójával kapcsolatban a szenátusban felszólalt ésjavaslatot tett arra, hogy az ÁOK-n a TT korábbi funkcióit visz-szaállítsák. A szenátus ezt a javaslatot leszavazta. Ezt követõenszületett meg a TT jelenlegi SzMSz-e. A szenátusi szavazás hát-terében véleménye szerint az állhat, hogy van olyan kar, aholegyáltalán nincsen professzor vagy nagyon limitált számban ta-lálhatók meg. Ezeken a karokon nyilvánvalóan nem lehet TT-tfelállítani. Ilyen okok miatt véleménye szerint a szenátusban ülõkari képviselõk jelentõs része nem értette, mit akar a TT kapcsánaz ÁOK elérni. Emlékeztet arra is, hogy a Kari Tanácsnak sin-csen döntéshozatali joga és felhívja a figyelmet, hogy korábbanis kifejtette már azt a véleményt, miszerint a Kari Tanács és a TTis úgy tartsa meg korábbi státuszát, hogy a rektor adjon le jogkö-röket ezeknek a testületeknek. Javasolja, hogy a TT kérje fel er-re a rektort.

Rõth Erzsébet úgy érzi, hogy nagyon fontos dolgokról vanszó, amelyekkel kapcsolatban sokaknak kell véleményt nyilvání-tani. Mondandóját 3 pontban foglalta össze. Elõször is csatlako-zik Bellyei Árpád véleményéhez. Emlékeztet arra, hogy BellyeiÁrpád rektorsága idején korrekt módon folytak az ügyintézések.Az õ véleménye szerint sem elfogadható az az ügyintézési mód,ahogy a nyugdíjazások történtek. Másodsorban megkérdezi,hogy mi lesz azokkal a hallgatókkal, akiket a PhD-programjábabeengedett, most hogy nyugdíjazásra került. Aggódik ezeknek afiataloknak a sorsa miatt. Nem tudja, hogy a nyugdíjazás után mifog történni az elnyert pályázataival. Felhívja arra is a figyelmet,hogy a nyugdíjazásnak komoly jövedelembeli következményeivannak a nyugdíjazottak számára. Harmadsorban megkérdezi,hogy mit tett a dékáni vezetés a nyugdíjazási ügyekkel kapcso-latban.

Miseta Attila dékánhelyettes: A dékáni vezetés azt a javasla-tot adja rektornak, hogy a PhD-programvezetést mindenki foly-tathassa, de természetesen a rektor felülbírálhatja ezt a kérést.Másrészt a kar vezetésének sajnos a nyugdíjazásokkal kapcsolat-ban nem volt mozgástere.

Bódis József kívülállóként szól hozzá a nyugdíjazás ügyé-hez. Az õ véleménye szerint is a módszer elítélendõ, az ügyinté-zés méltatlan.

Lénárd László leszögezi, hogy az egyetem gazdasági helyze-te rossz. Ugyanakkor jónak minõsíti a kar és a centrum vezetésé-nek tevékenységét. Nem ért egyet a tömeges nyugdíjazással.Emlékeztet arra, hogy négy éves rektori tevékenysége alattmindösszesen 4 egyetemi tanár nyugdíjazására került sor, még-pedig erõs nyomás hatására. Emlékeztet arra is, hogy annak ide-jén a 4 professzorral személyes megbeszélést folytatott. Felemlí-ti, hogy az orvoskar egy a 10 kar közül, ezért kicsi az érdekérvé-nyesítõ képessége. Különösen kifogásolja a karon belüli össze-tartás hiányát. Tragikusnak tartja az állandó belsõ viszályt. A bel-sõ koherencia hiánya nagymértékben hozzájárul bajainkhoz ésezért a mozgástér rendkívül kicsi.

Kovács L. Gábor OEKK-elnök átérzi a nyugdíjazásokkalkapcsolatos hozzászólók helyzetét. Csatlakozik Lénárd Lászlómegállapításaihoz, amennyiben összefogást sürget az EU-s pá-lyázatok elnyerésének segítésére. Az elsõ ütem október-novem-

berben kerül kiírásra, amit a második 2-3 hónap múlva követ. Apályázat nagysága 20-25 milliárd forint közötti. Ehhez azonbanaz egyetemnek 10 % önrészt kell vállalnia. Mindezt a jelenlegi 4milliárdos lejárt tartozásunk mellett. Ha eredményesen akarunkérdeket érvényesíteni, akkor a klinikumnak és a két karnak váll-vetve kell küzdenie a célok érdekében. A teljes jövõnk attól függ,hogy a többi kar hajlandó-e hitelt megszavazni.

Vereczkei Lajos emlékeztet arra, hogy valóban volt már ko-rábban egy nyugdíjazás, amelynek során a korábbi rektor és akorábbi dékáni csapat valóban leült a nyugdíjazottakkal egy be-szélgetésre. Elítéli a jelenlegi nyugdíjazás ügyintézési módját.Rossznak tartja a kar helyzetét, de ezt nem gondolja izolált eset-nek, hanem az országra jellemzõnek. Hangsúlyozza az összetar-tás szükségességét.

Bauer Miklós elnöknek az elhangzottak alapján is az a véle-ménye, hogy a TT nem felesleges. Méltatja az õszinte hozzászó-lásokat. A jövõt illetõen aláhúzza Lénárd László hozzászólásá-nak fontosságát. Hangsúlyozza, hogy megfelelõen kell magátpozicionálnia az orvoskarnak. Nyilvánvalónak tartja, hogy a rek-tor gazdasági kényszer miatt hozta meg a nyugdíjazással kapcso-latos határozatát. A döntés megvalósításának módja nyilvánvaló-an idõ kérdése is, ami a rektor esetében, feltételezhetõen, rendkí-vül korlátozott. Meg van gyõzõdve arról, hogy a jelenlegi karivezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugdíjazásáltal okozott traumákat minimalizálja, ennek ékes példája anyugdíjazottak dékán általi emeritus professzorrá való felterjesz-tése. Az emeritus professzorok anyagi juttatásban részesülnek,ami évente kb. 1,2 millió Ft-ot tesz ki. Kifogásolja, hogy azemeritus professzorsággal esetlegesen együttjáró klinikai tevé-kenységrõl nem történik említés. Bejelenti, hogy a kari vezetés-hez azzal a javaslattal fordult, hogy a klinikai emeritus professzo-rok klinikai tevékenységet is folytathassanak. A gond ezzel kap-csolatban az, hogy az emeritus professzorság nem jelent munka-vállalói státuszt az egyetem szempontjából és ezért nem vonat-kozik az emeritus professzorra az egyetemi betegbiztosítás, ígyaz elnök magánbiztosítást kötött erre a tevékenységére. Nem hi-vatalos értesülések szerint, ha a klinikus emeritus professzorokvállalják a magánbiztosítást, akkor a dékán engedélyezi orvositevékenység folytatását.

Kovács L. Gábor OEKK-elnök válaszában megerõsíti, hogyaz emeritus professzorság nem jelent automatikus jogviszonytklinikai tevékenység folytatására. Egyik oldalról szükséges ma-gánbiztosítás kötése, másfelõl, a társadalombiztosítás (gyógy-szerrendelés) oldaláról pedig szükséges az emeritus professzor-nak ismét valamilyen jogviszonyba kerülnie az egyetemmel.

Bauer Miklós elnök figyelmeztet arra, hogy az emeritusokszámára kötelezõ oktatási teljesítmény a klinikusok esetébencsak beteggel kapcsolatban képzelhetõ el. A TT jogköreit illetõ-en figyelmeztet Seress László javaslatára. Megkérdezi, hogy ez-zel kapcsolatban kinek van hozzászólása. Konkrétabban meg-kérdezi, hogy kinek van megjegyzése az egyetemi tanárok és in-tézetvezetõk véleményezésével kapcsolatban.

Miseta Attila dékánhelyettes egyetért Seress László hozzászó-lásával. Vállalja, hogy a dékáni vezetés a TT kellõen kiérlelt véle-ményét képviselni fogja a rektornál. Javasolja annak a formának amegtalálását, amelyik akceptálható a szenátus számára is.

Vereczkei Lajos szerint a TT-nek véleményt kell alkotnia aprofesszori és intézetvezetõi kinevezések ügyében.

Sümegi Balázs támogatja azt a kezdeményezést, hogy a TTvéleményezze a professzori és intézetvezetõi pályázatokat.

Bauer Miklós elnök javaslata az, hogy, ha a TT felhatalmaz-

za, akkor Miseta Attila dékánhelyettessel közösen kidolgozza akövetkezõ TT-ülésre a véleményezés menetét. Szavazást rendelel, amely ellenszavazat nélkül felhatalmazza az elnököt és adékánhelyettest.

2. Egyetemi oktató meghívással történõ alkalmazása. Elõter-jesztõ Kollár Lajos dékánhelyettes

Kollár Lajos dékán-helyettes Kásler Miklós megbízással tör-ténõ alkalmazását javasolja. Felveti az Országos Onkológiai In-tézet karunkhoz való kötésének szükségességét.

Mess Béla megkérdezi, nem jelent-e az együttmûködésbenakadályt a Budapest-Pécs közötti távolság.

Kollár Lajos dékánhelyettes szerint Kásler Miklós személye agarancia arra, hogy az onkológiában a megfelelõ fejlesztések meg-történjenek. Kásler Miklós szerepet fog játszani az oktatásban is.

Kajtár Pál a gyermekonkológia szempontjából szól hozzá. Agyermekonkológiának is komoly hátteret teremthet egy szoro-sabb kapcsolat az Országos Onkológiai Intézettel.

Sümegi Balázs fontosnak és jónak tartja az Országos Onko-lógiai Intézet és Kásler Miklós bevonását.

Komoly Sámuel rámutat, hogy a thymoma-myastheniás bete-gek kezelésében már régóta együttmûködnek az Országos Onko-lógiai Intézettel.

Bauer Miklós elnök kijelöli a szavazatszedõ bizottságot ésszavazást rendel el az emeritus professzori felterjesztések ésKásler Miklós ügyében. Molnár Pétert jelöli a szavazatszedõ bi-zottság elnökének, tagjainak pedig Szeberényi Józsefet ésLõrinczy Dénest. A TT a szavazatszedõ bizottság elnökét és tag-jait ellenszavazat nélkül elfogadja.

Az elnök bejelenti, hogy tudomására jutott Morava Endrehalálhíre. Javaslatára a TT 1 perces néma felállással tisztelegegykori tagja emléke elõtt.

3. Tanszékfoglaló elõadások kérdése. Elõterjesztõ Ember István

Ember István emlékeztet mindenkit arra, hogy az utóbbi 10évben nem tartottunk tanszékfoglaló elõadást. Javasolja, hogy azújonnan kinevezett tanszékvezetõ egyetemi tanárok újra tartsa-nak tanszékfoglaló elõadást. Szerinte ezt a TT-nek kellene meg-szervezni. Azt is felveti, hogy akinek annakidején nem volt errelehetõsége, az utólag is tartsa meg.

Miseta Attila dékánhelyettes támogatja a javaslatot és a he-lyét a szakosztályüléseken látja.

Kellermayer Miklós elmondja, hogy a docensek már tartanakelõadást a szakosztályüléseken, logikusnak tartja, hogy a pro-fesszorok is ezt tegyék. Kifogásolja viszont, hogy az idei elsõszakosztályülés idõpontjában kerül megrendezésre a Kari Tanácsülése is.

Mess Béla kérdezi, hogy professzori vagy tanszékvezetõiszékfoglaló elõadásokról van-e szó? Véleménye szerint profesz-szori elõadásoknak kellene lenniük.

Csernus Valér dékánhelyettes szerint kényszerhelyzet volt aKari Tanács és a szakosztályülés idõpontjának egybeesése.

Ember István Mess Béla véleményével egyetértve professzo-ri és tanszékfoglalói elõadást javasol.

Bauer Miklós elnök javaslata az, hogy csak tanszékfoglalóielõadások legyenek.

Kellermayer Miklós mind professzori, mind tanszékfoglalóielõadásokat javasol.

Bauer Miklós elnök konstatálja, hogy a szavazás azt fogadjael, hogy mind professzori, mind tanszékfoglalói elõadások le-

gyenek. Felkéri Kellermayer Miklóst az elõadások szervezéséreés javasolja, hogy a következõ szemesztertõl kezdve induljanak,egyben a TT nevében is megköszöni Kellermayer Miklós áldo-zatos tevékenységét, amelyet a szakosztályülések újraindításá-ban és szervezésében oly régóta végez.

A TT vastapssal köszönti Kellermayer Miklóst.Kellermayer Miklós kéri, hogy a dékáni vezetés értesítse az

új professzorokról és intézetvezetõkrõl.Csernus Valér dékánhelyettes ígéri, hogy a dékáni vezetés tá-

mogatja a szakosztályt ebben az ügyben.Bauer Miklós elnök megköszöni Ember Istvánnak a felveté-

sét és felkéri a szavazatszedõ bizottság elnökét, Molnár Pétert,hogy ismertesse a szavazás eredményét.

Professor emeritus szavazás eredménye

Szavazás eredménye egyetemi oktató meghívással történõ al-kalmazásáról:Név Igen Nem TartózkodikDr. Kásler Miklós 51 2 3

4. Bejelentések, javaslatokBauer Miklós elnök javaslata az, hogy a TT dolgozza ki el-

nökének megválasztási módját és szolgálati idejét. Egyéb hozzá-szólás híján bezárja az ülést.

Dr. Wittmann Istvána TT titkára

11

Név Igen Nem TartózkodásDr. Bajnóczky István 46 7 2Dr. Bellyei Árpád 52 3 0Dr. Czopf József 54 1 0Dr. Fischer Emil 54 1 0Dr. Kajtár Pál 54 0 1Dr. Kellermayer Miklós 51 4 0Dr. Lázár Gyula 53 1 1Dr. Losonczy Hajna 54 1 0Dr. Ludány Andrea 53 1 1Dr. Mózsik Gyula 54 0 1Dr. Nagy Judit 55 0 0Dr. Pár Alajos 54 1 0Dr. Rõth Erzsébet 54 1 0Dr. Sándor Attila 49 3 3Dr. Soltész Gyula 53 1 1Dr. Szabó István 53 2 0Dr. Szolcsányi János 54 1 0Dr. Trixler Mátyás 55 0 0

12

2007. szeptember 17.1. Szervezeti egységvezetõi pályázatok véleményezése

Két csoportról szavazott a tanács. Az eddig ideiglenes meg-bízások kerültek véglegesítésre, valamint a fogász szak karrá vá-lását szolgáló szakmai tanszékek megalakításával kapcsolatbankerültek pályázatok kihirdetésre.

Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szava-zati eredményekkel támogatja a szervezeti egységvezetõi pályá-zatokat:

Név Igen Nem TartózkodásDr. Battyáni Zita 79 1 0Bõr- Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika Dr. Huszár András 72 5 3Igazságügyi Orvostani IntézetDr. Mangel László 77 2 1Onkoterápiás IntézetDr. Ternák Gábor 76 4 0Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet

Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazatieredményekkel támogatja a fogászati tanszékvezetõi pályázatokat

Dr. Olasz Lajos 79 0 1Arc- Állcsont és Szájsebészeti TanszékDr. Szabó Gyula 72 4 4Fogpótlástani TanszékDr. Szentpétery András 79 0 1Orális Diagnosztikai TanszékDr. Tóth Vilmos 80 0 0Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék

2. Emeritus professzori címek adományozásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazatieredményekkel támogatja az emeritus professzori címek adomá-nyozását a Szenátus felé történõ továbbításra.

Dr. Bajnóczky István 44 16 18Igazságügyi Orvostani IntézetDr. Bellyei Árpád 65 5 8Ortopédiai KlinikaDr. Czopf József 69 5 5Neurológiai KlinikaDr. Fischer Emil 72 4 3Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetDr. Kajtár Pál 75 1 2Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Kellermayer Miklós 69 6 4Laboratóriumi Medicina IntézetDr. Lázár Gyula 67 8 5Anatómiai IntézetDr. Losonczy Hajna 75 1 3I. sz. Belgyógyászati KlinikaDr. Ludány Andrea 70 4 5Laboratóriumi Medicina IntézetDr. Mózsik Gyula 68 5 6I. sz. Belgyógyászati KlinikaDr. Nagy Judit 75 2 1II. sz. Belgyógyógyászati Klinika és Nephrológiai CentrumDr. Pár Alajos 71 4 4I. sz. Belgyógyászati Klinika

Dr. Rõth Erzsébet 67 7 5Sebészeti Oktató és Kutató IntézetDr. Sándor Attila 47 13 19Biokémiai és Orvosi Kémiai IntézetDr. Soltész Gyula 73 4 2Gyermekgyógyászati KlinikaDr. Szabó István 64 9 6Szülészeti és Nõgyógyászati KlinikaDr. Szolcsányi János 73 4 2Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetDr. Trixler Mátyás 71 3 5Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

3. Egyetemi oktató meghívással történõ alkalmazásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szava-

zati eredménnyel támogatja az egyetemi oktató meghívással tör-ténõ alkalmazását. Dr. Kásler Miklós 76 2 2egyetemi tanár

4. Honoris causa doktori cím adományozásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szava-

zati eredményekkel támogatja a „Honoris causa” doktori címadományozását a Szenátus felé történõ továbbításra.Prof. Dr. Edgar Mayr 73 1 3

5. Záróvizsga bizottsági elnökök megválasztásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfo-

gadta a záróvizsga bizottsági elnökök személyére tett javaslatot.

6. Nem önálló külsõ tanszék létesítéseAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa 1 tartózkodással

elfogadta az Onkoterápiás Intézet által az Országos OnkológiaiIntézetben létrehozandó Onkológiai Tanszéket, mint nem önállókülsõ tanszéket.

7. BejelentésekIllés József szakszervezeti titkár távollétében dr. Csere Tibor

bejelentette, hogy dr. Gábriel Róbert rektor közölte a szakszer-vezet titkárával, hogy szándékában áll a kollektív szerzõdés fel-bontása.

Dr. Szabó Gyula professzor hozzászólásában elmondta, hogya folyóiratállomány csökkentésével kapcsolatban csak szakmaiegyetértéssel lehet döntéseket meghozni, mert különben nemtudnak a klinikák az oktatási és továbbképzési követelmények-nek eleget tenni.

Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsának ülése


13

2007 SZEPTEMBER

2007. június 4.1. Aktuális ügyek1/a PhD-hallgatók ügyeiCserjési Renáta III. éves PhD-hallgató (Élettani Intézet) 2007

május 1-jétõl szeretné folytatni állami ösztöndíjas PhD-tanul-mányait. Kérését a DT támogatja.

Dr. Undi Sarolta III. éves PhD-hallgató (Farmakológiai ésFarmakoterápiai Intézet) PhD-tanulmányainak halasztását kéri2007. május 1-jétõl 2008. április 30-ig, tekintettel arra, hogy állástkapott az intézetben. Kérését a DT támogatja.

Dr. Bokor Szilvia III. éves PhD-hallgató (Gyermekklinika) PhD-tanulmányainak halasztását kéri 2007. május 1-jétõl 2008. április 30-ig, tekintettel arra, hogy külföldi tanulmányútra utazik. Kérését a DTtámogatja.

Dr. Fõdi Eszter II. éves PhD-hallgató (Szívgyógyászati Klinika)PhD-tanulmányainak halasztását kéri 2007. szeptember 1-jétõl2008. augusztus 31-ig, tekintettel arra, hogy külföldi tanulmányútrautazik. Kérését a DT támogatja.

Dr. Kengyel András II. éves PhD-hallgató (Biofizikai Intézet)PhD-tanulmányainak halasztását kéri 2007. szeptember 1-jétõl2008. augusztus 31-ig, tekintettel arra, hogy külföldi tanulmányútrautazik. Kérését a DT támogatja.

Kövesdi Erzsébet III. éves PhD-hallgató (Idegsebészeti Klinika)PhD-tanulmányainak halasztását kéri 2007. augusztus 13-tól 2008.augusztus 12-ig, tekintettel arra, hogy állást kapott. Kérését a DT tá-mogatja.

Dr. Tóth Krisztián III. éves PhD-hallgató (Élettani Intézet) PhD-tanulmányait egyéni felkészülõként szeretné folytatni, tekintettel ar-ra, hogy 2007. május 1-jétõl állást kapott az intézetben. Kérését a DTtámogatja.

Dr. Vigh Éva I. éves PhD-hallgató (Kórélettani és GerontológiaiIntézet) részt vett és sikeres vizsgát tett Stockholmban egy PhD-kurzuson. Kreditpont beszámítását kéri a Doktori Tanácstól. A DT 2kreditpont beszámítását engedélyezi.

1/b Egyéni felkészülõk ügyeiDr. Sebestyén Andor egyéni felkészülõ (OEP – Közegészségtani

Intézet) bejelentette az ÁOK PhD-képzésébõl történõ kilépését és azEgészségtudományi Kar programjába történõ belépését. Bejelenté-sét a DT tudomásul veszi.

Dr. Sonnevend Ágnes egyéni felkészülõ (Orvosi Mikrobiológiaiés Immunitástani Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbí-rálók kijelölése megtörtént.

Dr. Vízer Miklós egyéni felkészülõ (Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlatitárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Wilhelm Ferenc egyéni felkészülõ (Szülészeti és Nõgyó-gyászati Klinika) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, aszigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Toller Gábor egyéni felkészülõ (Anatómiai Intézet) elkészí-tette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tárgyak és a szi-gorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Szijártó Zsuzsanna egyéni felkészülõ (Szemészeti Klinika)elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tárgyak ésa szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Miriam Boenisch egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és Ku-tató Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigor-lati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Márton Sándor egyéni felkészülõ (Laboratóriumi MedicinaIntézet – AITI) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szi-gorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Mühl Diana egyéni felkészülõ (AITI – Sebészeti Oktató ésKutató Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szi-gorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Kovács Norbert egyéni felkészülõ (Neurológiai Klinika) el-készítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tárgyak és aszigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Vas Tibor egyéni felkészülõ (II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrologiai Centrum) PhD-szigorlata 2007. június 13-án lesz. Azopponensek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Cserepes Barbara egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató ésKutató Intézet) PhD-szigorlata 2007. június 4-én lesz. Az opponen-sek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Rácz Boglárka egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és Kutató In-tézet) PhD-szigorlata 2007. június 18-án lesz. Az opponensek és avédési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Horváth Iván egyéni felkészülõ (Szívsebészeti Klinika) PhD-szigorlata 2007. április 17-én summa cum laude eredménnyel meg-történt. Az opponensek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Meskó Norbert egyéni felkészülõ (Magatartástudományi Intézet)PhD-szigorlata 2007. május 2-án summa cum laude eredménnyelmegtörtént. Az opponensek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Kis-Csitári István egyéni felkészülõ (Salgótarján – Szülésze-ti és Nõgyógyászati Klinika) PhD-szigorlata 2007. május 15-én sum-ma cum laude eredménnyel megtörtént. Az opponensek és a védésibizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Fehér Gergely egyéni felkészülõ (I. sz. Belgyógyászati Klini-ka) PhD-szigorlata 2007. május 21-én summa cum laude eredmény-nyel megtörtént.

Takátsy Anikó egyéni felkészülõ (Bioanalitikai Intézet) elkészítetteértekezését. Az opponensek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Mazák István egyéni felkészülõ (II. sz. Belgyógyászati Klini-ka és Nephrológiai Centrum) opponensei korábban kijelölésre kerül-tek. Az egyik opponens egyéb elfoglaltsága miatt a feladatot nemtudja ellátni, ezért új opponens került kijelölésre.

Barnai Mária egyéni felkészülõ (Mozgástani Intézet) opponen-sei korábban kijelölésre kerültek. Az egyik opponens egyéb elfoglalt-sága miatt a feladatot nem tudja ellátni, ezért új opponens került kije-lölésre.

Dr. Benkõ László egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és KutatóIntézet) opponensei korábban kijelölésre kerültek. Az egyik oppo-nens egyéb elfoglaltsága miatt a feladatot nem tudja ellátni, ezért újopponens került kijelölésre.

Dr. Bartis Domokos Gergelyegyéni felkészülõ (Immunológiai ésBiotechnológiai Intézet) védési bizottságának tagjai korábban kijelö-lésre kerültek. Az egyik tag nem tud a bizottság munkájában résztvenni, ezért új tag került kijelölésre.

Dr. Péterfi Zoltán egyéni felkészülõ (Baranya megyei Kórház –Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet) értekezésének vé-dése 2007. április 5-én 100 %-os eredménnyel megtörtént. ADT en-nek alapján egyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD-cím odaíté-lését.

Dr. Bognár Zita egyéni felkészülõ (Biokémiai és Orvosi KémiaiIntézet) értekezésének védése 2007. április 13-án 90 %-os ered-ménnyel megtörtént. A DT ennek alapján egyhangúlag javasolja azEDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

A Doktori Tanács ülései

14


Dr. Czimmer József egyéni felkészülõ (I. sz. BelgyógyászatiKlinika) értekezésének védése 2007. április 16-án 100 %-os ered-ménnyel megtörtént. A DT ennek alapján egyhangúlag javasoljaaz EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

Tapodi Antal egyéni felkészülõ (Biokémiai és Orvosi KémiaiIntézet) értekezésének védése 2007. május 8-án 100 %-os ered-ménnyel megtörtént. A DT ennek alapján egyhangúlag javasoljaaz EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

1/c Új egyéni felkészülõkDr. Fehér Katalin (ÁNTSZ Gyõr) egyéni felkészülõként

szeretne csatlakozni dr. Ember István egyetemi tanár PhD-prog-ramjába. Kérését a DT támogatja.

Marton Krisztina (ETK) egyéni felkészülõként szeretnecsatlakozni dr. Deli József egyetemi tanár PhD-programjába.Kérését a DT támogatja.

Dr. Pusztai Csaba (Urológiai Klinika) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár PhD-prog-ramjába. Kérését a DT támogatja.

Dr. Almuhtadi Khaled (Kaposvár) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár PhD-pro-gramjába. Kérését a DT támogatja.

Dr. Baracs József (Sebészeti Klinika) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár PhD-prog-ramjába. Kérését a DT támogatja.

Dr. Sütõ Balázs (AITI) egyéni felkészülõként szeretne csat-lakozni dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár PhD-programjába. Ké-rését a DT támogatja.

Dr. Fabricsek Csaba (AITI) egyéni felkészülõként szeretnecsatlakozni dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár PhD-programjába.Kérését a DT támogatja.

Dr. Brasnyó Pál (II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrolo-giai Centrum) egyéni felkészülõként szeretne csatlakozni dr.Nagy Judit egyetemi tanár PhD-programjába. Kérését a DT tá-mogatja.

2. Egyebek– Dr. Németh Péter egyetemi tanár témavezetõként szeretné

szerepeltetni programjában� dr. Balogh Péter egyetemi docenst. A témák címe: Az

Nkx2.3 homeodomén transzkripciós faktor szerepe a lépstromális differenciálódásának irányításában; Szövetspeci-fikus kommunikáció a lép marginális zóna és a follikulárisstroma között: AMARCO antigén szerepének vizsgálata;

� dr. Pongrácz Judit egyetemi docenst. Atémák címe: AWntmolekulák szerepe a tímusz fejlõdésében és a tímuszon be-lüli T-sejt differenciálódásban; Gyulladásos folyamatok,köztük lymphoid infiltráció szabályozásának vizsgálata aWnt molekulák hatására a tüdõben.

Kérését a DT támogatja.

– PhD-felvételi: 46 fõ jelentkezett állami ösztöndíjas hallga-tónak. A felvételi elbeszélgetés június 20-26-ig kerül lebonyolí-tásra. A felvételi bizottság összetétele: elnök dr. Fischer Emilegyetemi tanár, a DT elnöke, tagjai dr. Szeberényi József egyete-mi tanár, a DT elnökhelyettese és dr. Rékási Zoltán egyetemi do-cens, a DT titkára. A felvételi elbeszélgetésen az érintett prog-ramvezetõk is jelen lesznek.

Dr. Fischer Emilegyetemi tanár

a Doktori Tanács elnöke

2007. július 2.

1. Aktuális ügyek1/a PhD-hallgatók ügyeiDr. Bertók Szabolcs I. éves PhD-hallgató (Sebészeti Oktató és Ku-

tató Intézet) PhD-tanulmányainak halasztását kéri 2007. augusztus 1-jétõl 2008. január 31-ig, tekintettel arra, hogy külföldi tanulmányútrautazik. Kérését a DT támogatja.

Dr. Undi Sarolta III. éves PhD-hallgató (Farmakológiai és Far-makoerápiai Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, aszigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Sándor Katalin III. éves PhD-hallgató (Farmakológiai és Far-makoterápiai Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, aszigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Pozsgai Gábor III. éves PhD-hallgató (Farmakológiai és Far-makoterápiai Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, aszigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Tészás Alexandra III. éves PhD-hallgató (Orvosi Genetikai ésGyermekfejlõdéstani Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbí-rálók, a szigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

1/b Egyéni felkészülõk ügyeiNagy Gergely egyéni felkészülõ (Igazságügyi Orvostani Intézet)

2007. július 1-jétõl a dr. Németh Péter egyetemi tanár által vezetettPhD-programból kilépve a dr. Melegh Béla egyetemi tanár által veze-tett PhD-programban szeretné folytatni tanulmányait. Kérését a DT tá-mogatja. Egyben nevezett elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírá-lók, a szigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Papp Szilárd egyéni felkészülõ (Élettani Intézet) elkészítetteértekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tárgyak és a szigorlatibizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Koltai Katalin egyéni felkészülõ (I. sz. Belgyógyászati Klini-ka) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tárgyakés a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Kardos Attila egyéni felkészülõ (Országos Kardiológiai Intézet– I. sz. Belgyógyászati Klinika) elkészítette értekezéstervezetét. Azelõbírálók, a szigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése meg-történt.

Kürthy Mária egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és Kutató Intézet)elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók kijelölése megtörtént.

Dr. Sonnevend Ágnes egyéni felkészülõ (Orvosi Mikrobiológiai ésImmunitástani Intézet) értekezéstervezetére három pozitív bírálat érke-zett. A szigorlati tárgyak és a szigorlati bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Cserepes Barbara egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és Ku-tató Intézet) PhD-szigorlata 2007. június 4-én summa cum laude ered-ménnyel megtörtént.

Dr. Kvell Krisztián egyéni felkészülõ (Immunológiai és Biotech-nológiai Intézet) PhD-szigorlata 2007. június 11-én summa cum laudeeredménnyel megtörtént. Az opponensek és a védési bizottság kijelö-lése megtörtént.

Dr. Vas Tibor egyéni felkészülõ (II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrologiai Centrum) PhD-szigorlata 2007. június 13-án summacum laude eredménnyel megtörtént.

Rácz Boglárka egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és Kutató In-tézet) PhD-szigorlata 2007. június 18-án summa cum laude eredmény-nyel megtörtént.

Dr. Márton Sándor egyéni felkészülõ (Laboratóriumi Medicina In-tézet – AITI) PhD-szigorlata 2007. június 19-én summa cum laudeeredménnyel megtörtént. Az opponensek és a védési bizottság kijelö-lése megtörtént.

Dr. Miriam Boenisch egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató és Kuta-

15

2007 SZEPTEMBER

tó Intézet) PhD-szigorlata 2007. június 22-én summa cum laude ered-ménnyel megtörtént. Az opponensek és a védési bizottság kijelölésemegtörtént.

Dr. Szijártó Zsuzsanna egyéni felkészülõ (Szemészeti Klinika)PhD-szigorlata 2007. június 27-én summa cum laude eredménnyelmegtörtént. Az opponensek és a védési bizottság kijelölése megtör-tént.

Dr. Faluhelyi Zsolt egyéni felkészülõ (Veszprém – Közegészség-tani Intézet) PhD-szigorlata 2007. június 29-én summa cum laudeeredménnyel megtörtént. Az opponensek és a védési bizottság kijelö-lése megtörtént.

Dr. Erhardt Éva egyéni felkészülõ (Gyermekklinika) PhD-szigor-lata 2007. július 5-én lesz. Az opponensek és a védési bizottság kije-lölése megtörtént.

Bedekovics Tibor egyéni felkészülõ (Biokémiai és Orvosi KémiaiIntézet) elkészítette végleges dolgozatát. Az opponensek és a védésibizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Farkas Orsolya egyéni felkészülõ (Idegsebészeti Klinika) el-készítette végleges dolgozatát. Az opponensek és a védési bizottságkijelölése megtörtént.

Dr. Toller Gábor egyéni felkészülõ (Anatómiai Intézet) PhD-szi-gorlata 2007. júliusban lesz. Az opponensek és a védési bizottság ki-jelölése megtörtént.

Poór Viktória egyéni felkészülõ (Bioanalitikai Intézet) értekezésé-nek védése 2007. június 20-án 100 %-os eredménnyel megtörtént. ADT ennek alapján egyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD-címodaítélését.

Dr. Horváth Iván egyéni felkészülõ (Szívsebészeti Klinika) érte-kezésének védése 2007. június 20-án 100 %-os eredménnyel megtör-tént. ADT ennek alapján egyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

Dr. Bartis Domokos Gergely egyéni felkészülõ (Immunológiai ésBiotechnológiai Intézet) értekezésének védése 2007. június 25-én 100%-os eredménnyel megtörtént. A DT ennek alapján egyhangúlag ja-vasolja az EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

Meskó Norbert egyéni felkészülõ (Magatartástudományi Intézet)értekezésének védése 2007. június 25-én 100 %-os eredménnyelmegtörtént. ADT ennek alapján egyhangúlag javasolja az EDHB-naka PhD-cím odaítélését.

Dr. Nagy Sándor egyéni felkészülõ (Gyógyszertechnológiai Inté-zet – Laboratóriumi Medicina Intézet) értekezésének védése 2007. jú-nius 28-án 100 %-os eredménnyel megtörtént. A DT ennek alapjánegyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

Dr. Simon Mária egyéni felkészülõ (Pszichiátriai Klinika) érteke-zésének védése 2007. június 28-án 100 %-os eredménnyel megtör-tént. ADT ennek alapján egyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

Dr. Molnár Gergõ Attila egyéni felkészülõ (II. sz. Belgyógyásza-ti Klinika és Nephrologiai Centrum) értekezésének védése 2007. jú-nius 29-én 100 %-os eredménnyel megtörtént. A DT ennek alapjánegyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD-cím odaítélését.

1/c Új egyéni felkészülõkDr. Szántó Ildikó (Fogászati Klinika) egyéni felkészülõként sze-

retne csatlakozni dr. Sümegi Balázs egyetemi tanár PhD-programjá-ba. Kérését a DT támogatja.

Dr. Rab András (Baranya megyei Kórház) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár PhD-pro-gramjába. Kérését a DT támogatja.

Dr. Nagy Gábor (ETK) egyéni felkészülõként szeretne csatlakoz-ni dr. Nagy Judit egyetemi tanár PhD-programjába. Kérését a DT tá-

mogatja.Dr. Fülöp Norbert (II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai

Centrum) egyéni felkészülõként szeretne csatlakozni dr. Nagy Juditegyetemi tanár PhD-programjába. Kérését a DT támogatja.

Dr. Ronald von Jako (USA) egyéni felkészülõként szeretne csat-lakozni dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár PhD-programjába. A Klini-kai Orvostudományok Doktori Iskola írásbeli véleményének beérke-zése után dönt a kérdésben a DT.

2. Egyebek– Dr. Csernus Valér egyetemi tanár témavezetõként szeretné sze-

repeltetni programjában dr. Reglõdi Dóra egyetemi docenst. A témákcíme: A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) neuro-protektív és egyéb citoprotektív hatásai; Ahipofízis adenilát cikláz ak-tiváló polipeptid (PACAP) fiziológiás szerepe perifériás szervekben.

Kérését a DT támogatja.– Dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár témavezetõként szeretné sze-

repeltetni programjában dr. Borsiczky Balázs egyetemi adjunktust. Atéma címe: Ízületi sérülésekhez kapcsolódó kórállapotok pato-biokémiai hátterének vizsgálata. Kérését a DT támogatja.

– Dr. Papp Lajos egyetemi tanár témavezetõként szeretné szere-peltetni programjában dr. Illyés Miklóst (Budapest). A téma címe: Azartériás funkció non-invazív, oszcillometriás vizsgálata a szív és ér-rendszeri betegségek rizikóbecslésének javítására és a terápiás hatá-sok követésére. Kérését a DT támogatja.

– Dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár kreditpont megadását kériazon hallgatók részére, akik részt vettek és sikeres vizsgát tettek a Ma-gyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekciójának Pécsett,2007. május 31-tõl június 2-ig megrendezett XXI. Kongresszusán. ADT egy kreditpont beszámítását engedélyezi.

Dr. Fischer Emil egyetemi tanára Doktori Tanács elnöke

A PhD-felvelvételik eredménye alapján kialakult sorrendet akövetkezõ számunkban közöljük.

A PARKBAN VOLT – KIVÁGTÁK

Fotó: Rodler Miklós

16


A PTE ÁOK TDK nemzetközi kapcsolatainak erõsítése és kiter-jesztése a TDK vezetõségének és a dékáni vezetésnek közösenelhatározott célja. Ennek során mind a határon túli magyar

orvostanhallgatók szervezeteivel, a szomszédos országok egyetemeinekhasonló szervezeteivel, valamint egyéb nemzetközi hallgatói kutatásiszervezetekkel való fokozott együttmûködésre törekszünk. Eddigitevékenységünk részeként molekuláris diagnosztikai, biofizikai ésimmunológiai nyári tábort rendeztünk a marosvásárhelyi orvos- és gyógy-szerészeti egyetem hallgatói számára. A közelmúltban az eszéki orvos-egyetemrõl láttunk vendégül hallgatókat, illetve TDK-s hallgatóink többnemzetközi konferencián vettek részt (Zágráb, Túrócszentmárton,Marosvásárhely, Groningen [Hollandia]), illetve pályáztak a Porto-ban(Portugália) szeptemberben rendezendõ nemzetközi TDK-konferenciára. AGroningenben megrendezett nemzetközi találkozón karunkat a részvételtpályázat útján elnyert 6 hallgató képviselte, akiket a dékáni vezetés szemé-lyenként 30 000 Ft-tal támogatott. Az itthoni programok, a szállás meg-szervezésében a dékáni vezetés mellett a HÖK támogatására is számíthat-tunk, amit szintén ezúton szeretnénk megköszönni. A groningeni konferen-cián tapasztaltakról, illetve a nemzetközi TDK egyéb intézményesegyüttmûködési formáiról és szervezeteirõl az alábbi hallgatói beszámolókatszeretnénk közzétenni.

Dr. Balogh Péter PTE TDK elnök

TDK TDKTDK

Beszámoló a groningeni konferenciárólA 14. ISCOMS 2007. június 5-9-ig került megrendezésre

Groningenben. Egyetemünkrõl 6 hallgató vett részt a kon-ferencián. Hárman posztert mutattunk be (2 az immunológia, 1a sejtbiológia szekcióban), hárman elõadást tartottak (1 a patoló-gia, 1 a sebészet, 1 a kardiológia szekcióban).

A konferencia szervezése kifogástalan volt. Szállást a helyidiákok adtak. A szervezõk az állomáson vártak minket. A re-gisztrációt követõen lehetõségünk nyílt a kórház megtekintésé-re. A nap közös vacsorával végzõdött. Másnap a konferenciamegnyitóját követõen dr. K. J. Wood professzor asszony elõadásttartott transzplantációs immunológia témakörbõl. Aplenáris elõ-adásokat követõen a poszterszekciók zajlottak, majd mindenkiaz általa kiválasztott workshopon vehetett részt. Este ismét kö-zös vacsora volt. A konferencia következõ napján került sor azelõadások bemutatására. Párhuzamosan több szekció zajlott. Azelõadásokat újabb workshop követte. Ezt követõen dr. E. Nollenelõadását hallgattuk meg, aki C. elegans modellt használ Parkin-son-, Alzheimer- és Huntington-betegségek kutatásához. Ezt azeredményhirdetés követte. Este mindenki a saját országából ho-zott étellel kínálta a többieket, voltak, akik népviseleti ruhát ishúztak. Harmadnap Schiermonnikoog szigetére kirándultunk,tandemmel bicikliztük körbe a szigetet.

Én immunológia szekcióban posztert mutattam be. A szekcióelnöke, az ottani immunológia tanszék egyik oktatója kellemeshangulatot teremtett és számos kérdéssel halmozott el minket.

Workshopok közül én a génterápia és tumor-immunológia cí-mûn vettem részt. A tumor-immunológia során megtekinthettükaz ottani laboratóriumot és egy dolgozó PhD-munkáját ismerhet-tük meg.

A konferenciát mind tartalmát tekintve, mind a szervezésterén nagyon színvonalasnak ítélem. Jó volt, hogy részt vehet-tünk rajta. Szabó Mariann

14th International Student Congress of Medical Sciences (ISCOMS), Groningen,

2007. június 6-9.

A konferencia helyszínére – University Medical Center Groningen– június 5-én késõ délután érkeztünk öt társammal: Szabó Mari-

ann, Kispál Zoltán, Mánfai Balázs, Balogh András és Sebastian Hesseképviselte a konferencián karunkat.

Anyitónap (június 6.) során meghallgattuk a nyitóelõadást és külön-bözõ plenáris elõadásokat, neves meghívott elõadóktól is. A levezetõ el-nök asszony rendkívül szigorú volt az idõkorlátot illetõen, minden elõ-adótól kérdezett valamit, de csak a hallgatóság után. Számomra újdon-ság volt, hogy a közönség is pontozhatta az elõadókat.

A nap ezután poszterszekcióval folytatódott, melyhez a helyszínt azegyetem folyósói adták. Jómagam az „Immunology” és „Cell biology”szekciók poszterelõadásait hallgattam meg, ahol kivétel nélkül érdekesprezentációkat hallhattam. A két szekcióelnök ugyancsak szigorú volt,viszont nagyon jó hangulatot biztosítottak és szintén mindenkitõl kér-deztek valamit.

A másnapi program az elõadásoké volt. Én a patológia szekcióbanadtam elõ, holott elõadásom állatkísérletes és alapkutatás jellegû volt,nem pedig klinikai. Ennek ellenére sok kérdést kaptam. Ezen a naponvolt a záróünnepély egy elõadássorozattal tarkítva.

Az elõadásokon és poszterszekciókon kívül lehetõség volt „work-shop”-okat is látogatni. Jómagam egy tudományos cikkírással kapcsola-tos és egy laborlátogatós workshopon vettem részt. Az elõbbi worksho-pon interaktívan egy tapasztalt folyóirat-szerkesztõ adott instrukciókat,hogyan írjuk meg kéziratunkat, milyen alapelveket vegyünk figyelembea szerkesztésekor stb. Nagyon hasznosnak találtam. Az utóbbi worksho-pon pedig egy klinikai mintákat is feldolgozó proteomikai és genomikailaboratóriumot néztünk meg.

Június 8-án, távozásunk napján pedig egy közeli szigetet (amelyegyébként Nemzeti Park is), Schiermonnikoog-ot bicikliztünk körbe.

A leírtakat összegezve, nagyon hasznos tapasztalatokkal és jó élmé-nyekkel tértem haza Groningenbõl. Talabér Gergely

DÍSZDOKTORAVATÁSA város õszi ünnep-ségsorozata jelentõseseménnyelkezdõdött: augusztus29-én a Dr. RomhányiGyörgy aulában aPécsiTudományegyetemNûvészeti Karánakdíszdoktorává avattákJosé Carrerast.Az eseményrõlbõvebben azEgyetemiOrvosnapokra megje-lenõ Hírmondóbanolvashatnak.

JOSÉ CARRERAS a PTE Orvostudományi KaránakTanácstermében, a díszdoktoravatást követõ sajtótájékoztatón.


17

2007 SZEPTEMBER

Az Európai Orvostanhall-gatók Egyesülete – EuropeanMedical Students’AssociationAz Európai Orvostanhallgatók Egyesülete(European Medical Students’ Association –EMSA, www.emsa-europe.org) 1991-ben ala-kult, Belgiumban bejegyzett hallgatói szerve-zet. Tagjai Európa 23 országának 65 orvostu-dományi karán felállított ún. Faculty MemberOrganisations néven mûködnek.

Az EMSA partnerszervezete többek közöttaz ún. Európai Orvosok Állandó Bizottságá-nak (Standing Committee of European Doc-tors – CPME), amely szervezetnek tagjai azeurópai orvosi kamarák, és két millió orvostképviselnek Európa-szerte, valamint az Euró-pai Rezidensszövetség (Permanent WorkingGroup of Junior Doctors), az UNESCO, aWHO és az Európa Tanács. Az EMSA tagja azegyik legjelentõsebb orvosszakmai egyeztetõfórumnak, az. ún. MEDINE-nek (ThematicNetwork of Medical Education in Europe).

Az EMSA fõ tevékenysége helyi szintenkülönbözõ projektek megvalósítása, melyek-nek elsõsorban az egészséges életmód, a kultú-rák közötti egyetértés, az európai integrációelõsegítése a célja. Továbbá számos fakultánsszervez különbözõ tudományos fórumokat,nyári egyetemeket.

Nemzetközi szinten az EMSA fórumotbiztosít az orvostanhallgatókat érintõ legfonto-sabb aktualitások megvitatására és a közös vé-leményt képviseli az európai platformon.

A Bologna-folyamattal elindított refor-mokkal összhangban (vagyis a EuropeanHigher Education Area kialaktásának kitûzé-sével) született meg az ún. European CoreCurriculum (http://cpme.dyndns.org:591/adopted/2007/CPME_AD_Brd_170307_144_EN.pdf), amely összefoglalja azon kom-petenciákat és készségeket, melyeken ideáli-san minden európai orvosegyetemen végzettfrissdiplomásnak rendelkeznie illene. Ezt a do-kumentumot márciusi varsói ülésén ratifikáltaa Standing Committee of European Doctors(CPME). A dokumentumot nagy örömmel fo-gadta számos európai orvostudományi egye-tem. Ez a dokumentum eddig német, francia,görög és holland nyelvre került lefordításra.

Az EMSA saját, félévente megjelenõ tudo-mányos lapot is publikál, JEMSA (Journal ofEMSA on Scientific Affairs) néven, ahol azorvostanhallgatók publikálhatnak saját tudo-mányos kutatásaikról.

További információ: Keszthelyi Dániel([email protected])

Kispál Zoltán

MegújultLaboratóriumi Medicina Intézet

Ünnepélyes keretek között avatták 2007. május 4-én a pécsi egyetem orvoskaránazt a labor-diagnosztikai beruházást, amelynek infrastruktúrája és mûszerparkjamár valóban a 21. század orvos-technológiai követelményeihez alkalmazkodik. A

Laboratóriumi Medicina Intézetben megvalósított beruházás a Dél-Dunántúli RegionálisEgyetemi Tudásközpont, azaz a MEDIPOLISZ elnevezésû projekt részeként kezdte megmûködését. A beruházást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatta a Páz-mány Péter program keretében.

A Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézete az egyetem akkreditáltközponti klinikai diagnosztikai laboratóriuma, amely eddig is évi kétmilliós vizsgálatszá-mot produkált. Olyan központi intézet, amelyben heti 168 órán át, azonos szinten mûkö-dõ, ún. NON-STOP laboratóriumi részleg is segíti az orvosok munkáját. A diagnosztikaialapfeladatok ellátásán túl az egyetemi oktatás fontos elméleti és gyakorlati színtere. A fa-lai között folyó kutatás pedig a molekuláris patológia és a klinikai és laboratóriumi endo-krinológia különbözõ területeit, a fehérje-metabolizmust, az intra- és extracelluláris fehér-jék és az anorganikus elemek közti reakciókat, újabban pedig a molekuláris vizsgálómód-szerek rutin diagnosztikai alkalmazását öleli fel, különösen a hajlamosító tényezõk meg-értése során.

AMEDIPOLISZ megvalósítását szolgáló, három év alatt lehívható 1,8 milliárdos ösz-szegbõl 600 millió jutott a diagnosztikai kutatás-fejlesztõ munkára. Ehhez adódott hozzáaz egyetem által biztosított önrész. A Pécsi Tudományegyetem mellett a projektben a di-agnosztikai ipar hazai és nemzetközi vállalatai is részt vettek. A megvalósításban orosz-lánrészt vállaló Roche Magyarország Kft. mellett szerepet kapott a Csertex Ipari Kereske-delmi és Szolgáltató Kft. és a Diagnosticum Zrt.

A megújult laboratóriumban évente hárommillió mérést végeznek majd el a Pécsi Tu-dományegyetem klinikájának betegei számára, de szükség esetén – például sikeres egyete-mi-megyei-városi EU integrációs pályázat – a vizsgálatok száma öt-hat millióra is növel-hetõ évente. A diagnosztikai munkát nagyban segíti, hogy a korszerû technológiának kö-szönhetõen az orvosok órákkal korábban megismerhetik a vizsgálati eredményeket. Azadatok a belsõ információs rendszeren keresztül az adott felhasználó számára pillanatokonbelül hozzáférhetõvé válnak. A pontosabb diagnózis megállapítását segíti elõ, hogy a má-

18


jusban üzembe állított világszínvonalú mûszerek jóvalpontosabb mérési eredményeket szolgáltatnak, mint elõ-deik. A baranyai betegek gyógyulását szolgálják az újvizsgálati eljárások is. Az országban rövidesen itt fog mû-ködni a SeptiFastR rendszer, amely molekuláris diag-nosztikai módszerekkel órákon belül képes kimutatni,hogy pontosan mely kórokozó felelõs a szepszisért. Mi-vel hagyományos eljárások esetében napokat kellett vár-ni vérmérgezéses eseteknél a kiváltó ok pontos meghatá-rozására, az új metodika jelentõsen javítja a betegekgyógyulási esélyeit.

A Diagnosticum Rt. támogatásával új kutatólaborató-rium került kialakításra (PTE–Diagnosticum Kutató- ésFejlesztõ Laboratórium), amelynek egyik feladata új, ha-zánkban eddig nem használatos mérési eljárások kifej-lesztése. Elsõdleges feladata a sejtek közötti kommuniká-ciót biztososító fehérjemolekulák (interleukinok,citokinek) mérése teljesen újszerû eljárásokkal (surfaceplasmon analízis). ARoche Magyarország Kft. támogatá-sával letelepítésre került egy gén-chip analizátor (AmpliChip),amely – elõször kísérleti jelleggel – a betegek közt fennálló óriásikülönbségeket hivatott megmérni egyes gyógyszerek lebontási se-bességében, így a betegek igen eltérõ gyógyszerelési igényeit objek-tíve, nemzetközileg elfogadott, standardizált módszerekkel tudjuk ajövõben mérni. Elsõ felhasználása a depressziós betegek kezelésé-ben várható. A genetikai eltérések ismeretében végzett „személyreszabott gyógyszerelés” a mai modern medicina egyik legdinamiku-sabban fejlõdõ ágazata.

A most átadott labordiagnosztikai egységhez korszerû oktatóte-rem is tartozik. Ez módot ad arra, hogy az intézet lehetõséget kínál-jon Közép-Európa szakorvosai számára, hogy Pécsett, magyarszakemberektõl sajátítsák el a korszerû laborvizsgálatok hatékony,

gazdaságos és produktív mûködési elvét, azok különbözõ módsze-reit. Ezt a feladatot célozza a PTE–Roche Közép-Európai OktatóKözpont létrehozása is. Amunkaszervezés automatizálása és a labo-ratóriumi kérések racionalizálása a nemzetközi tapasztalatok alap-ján akár 20 % költségmegtakarítást is eredményezhet. Szakmai-gaz-dasági szempontból koordinált, hatékony regionális laboratóriumiellátórendszer kialakítása, a regionális diagnosztikai beteg-utak mo-delljének kimunkálása a jelen fejlesztés talaján fog megindulni. Ezta célt szolgálja a PTE–Csertex Kutató- és Fejlesztõ Laboratóriumlétrehozása is.

Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár,az MTA l. tagja

„Az emberek egészségért könyörögnek az istenekhez. Hogy õk maguk is befolyással vannak rá, nem tudják.” – Hérakleitosz

G yógytornateremmel gazdagodott a Pécsi Tudomány-egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephroló-

giai Centrum metabolikus központja. Az átadásra 2007.május 24-én került sor. A 15 órakor kezdõdõ ünnepélyesmegnyitón dr. Kollár Lajos, a Pécsi TudományegyetemKlinikai Központ fõigazgatója örömmel nyugtázta, hogyaz egészségügy mai helyzetében is sikerült szponzort talál-ni a beruházásra. Majd dr. Kránicz János, a Pécsi Tudo-mányegyetem Egészségtudományi Kar Fizikoterápiás In-tézetének vezetõje mondott köszönetet a támogatásért. Õtkövetve dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem IIsz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum igaz-gatója mondott köszönetet a támogatóknak, majd hangsú-lyozta, hogy a tornaterem nagy segítséget nyújt mindazok-nak, akik betegségükbõl adódóan mozgáshiányos életetfolytatnak.

„Régi álmunk ennek a tornateremnek a megvalósítása.Ezen a klinikán nagyon sok anyagcserebeteg fekszik, kö-zülük sokan, elhízásukból eredõen, mozgáskorlátozottak,és mindig arról panaszkodnak, hogy nem tudnak fogyni,mert nem tudnak mozogni. Ez egy ördögi kör. Azt gondol-

Gyógytornaterem-megnyitó a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrumban

19

2007 SZEPTEMBER

tuk, hogy ezt az ördögi kört megszakít-juk azzal, hogy ebben a tornaterembena betegeket és a mozgáskorlátozottakatgyógytornászok segítségével megtanít-juk úgy mozogni, hogy fogyjanak és ja-vuljon anyagcseréjük, és ez által ki tud-janak törni ebbõl a nehéz helyzetbõl.”

A megnyitó beszédeket követõen újmunkatársaink bemutatkozására kerültsor. Gyógytornászaink: Hüse Brigitta,Koroknai Gabriella és dr. Pócsai Noémifognak segítséget nyújtani a tornate-rembe látogató, sportolni vágyó betege-ink gyógyulásában.

Miután megismerhettük új kollegá-inkat, az átadás a tornateremben talál-ható tornaeszközök bemutatásávalfolytatódott. Az új gépek: szobakerék-párok, „kondigépek” korszerû techni-kával járulnak hozzá a sikeres és ered-ményes gyógyításhoz.

A megnyitó ünnepség 16 órakor ál-lófogadással zárult, ahol a szervezõk ajelenlevõket az egészséges táplálkozásjegyében gyümölcsökkel, salátákkal kí-nálták.

A II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrum kiemelkedõensok figyelmet fordít a túlsúllyal küzdõbetegek fizikai kondíciójának javítására.Ebben a küzdelemben nyújt nagy segít-séget ez a tornaterem.

Dr. Mohás Márton

A “Minõségi tudás elõállítása és átadása az egészségügyi ésorvosképzésben. Válasz a XXI. század új kihívásaira.” címûHEFOP-3.3.1.-P.-2004-06-0014/1.0 projekt keretében a 4-esszámú, dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár által vezetett Oktatásitechnológia és menedzsment/ Masters bizottság harmadik alka-lommal indítja el nagysikerû továbbképzõ tanfolyamát, a Peda-gógiai képzést az orvoskari oktatók számára.

A három modulból álló képzés kiemelt témája az egészség-ügyi és orvosképzésben dolgozó oktatók oktatásának kurriku-luma. Az elsõ modul 2007. november 9-10-én kerül megrende-zésre kurrikulum témában. A második 2007. november 16-17-éna tanítás és tanulás, a harmadik 2007. november 23-24-én az ér-tékelés témában mutat be új lehetõségeket és módszereket azegészségügyi- és orvosképzésben.

A kurzus sikeres elvégzése után 3 PhD-pont szerezhetõ aPTE ÁOK Doktori Tanács döntése alapján.

A képzésre minden érdeklõdõt szeretettel várunk, akik a mi-nõsített és többéves tapasztalattal rendelkezõ oktatók elõadásainszeretnének részt venni.

A kurzus társegyetemi vendégoktatói dr. Barabás Katalin aSzegedi Tudományegyetem ÁOK, Pszichiátriai Klinika Maga-tartástudományi Csoporttól, dr. Molnár Péter és dr. Pék Gyõzõ a

Debreceni Egyetem, Orvos- ésEgészségtudományi Centrum Ma-gatartástudományi Intézettõl.

Elõadók a Pécsi Tudomány-egyetem Általános Orvostudomá-nyi Kar részérõl: dr. Bukovinszky Anna, dr. Csernus Valér, dr. Fü-zesi Zsuzsanna, Kittkáné Bódi Katalin dr. Lantos János, dr.Lengvári István, dr. Pótó László, dr. Rébék-Nagy Gábor, dr. Sze-keres Péter és dr. Somogyiné dr. Végh Mária.

A képzés idõtartama: 3 alkalommal péntek-szombat 8+6 óraHelyszíne: 7624 Pécs, Szigeti út 12., Pécsi Tudományegye-

tem ÁOK Elméleti tömb, KistanácsteremJelentkezési határidõ: 2007. október 22. (hétfõ)Jelentkezési lapot a [email protected] email címre kül-

dött jelentkezés után küld Bognár Rita pályázati menedzser.További információt az érdeklõdõk a http://hefop331.u-

nideb.hu weboldalon találnak.

Bognár Rita Dr. Rõth Erzsébet Dr. Melegh Bélapályázati egyetemi tanár egyetemi tanármenedzser 4 . sz. bizottság projekt koordinátor

elnöke

Pedagógiai képzés az orvoskari oktatók számára

20


A Rét utcai tömbben az egyetem(PTE) és a NEURO CT Pécsi Diag-nosztikai Központ Kft. (PDK) által

létrehozott konzorcium 3 tesla térerejû, igenmodern MR-készüléket telepít a diagnosztikaés a kutatás javítására.

Aprojekt tervezett indulása 2007. október 1.A konzorcium alapvetõ célja az idegrend-

szeri képalkotó vizsgálatok feltételrendszeré-nek biztosítása, ezen belül a funkcionális MR(fMRI) vizsgálatok magas színvonalú mûve-lése Pécsett.

Multidiszciplináris kutatóközösség létre-hozása is konkrét cél, amely funkcionális kép-alkotó vizsgálatokat alkalmaz a központiidegrendszer ép és kóros élettani (biológiai) éslelki (pszichés) mûködésének felderítésére,továbbá más, akár pl. közgazdasági (marke-ting) kérdések megoldására.

A konzorcium PTE-n belüli alapítói, szak-mai tudományos programjának kidolgozójaés irányítója a PTE Klinikai IdegtudományiKözpontja, amelyet az Idegsebészeti Klinikaés a Neurológiai Klinika alkot.

Klinikai célokHagyományos klinikai szervezetek (osztá-

lyok, „céhek”) feletti interdiszciplináris, haté-konyabb munkacsoportok létrehozása révén(pl.: epilepszia munkacsoport, cerebrovaszku-láris munkacsoport, idegrendszeri funkció-helyreállító munkacsoport, krónikus fájdalommunkacsoport, gerinc-gyógyászati munkacso-port, neuroonkológiai munkacsoport stb.) evi-denciákon alapuló, de egyénre szabott, multi-diszciplináris megközelítésû diagnosztikus ésterápiás protokollok kidolgozása az érintettszakterületeken.

Kutatási célokIntegrált és ezzel hatékonyabbá váló, in-

terdiszciplináris megközelítésû és eszköz-rendszerû kutatás; közös célokkal-igényekkelpályázás; a módszerek és eszközkihasználásoptimalizálása. Az orvostudományi területekmellett neurobiológiai, biokémiai, pszicholó-giai, közgazdasági (marketing) kérdésekfMRI kutatása az érintett egyetemi karok be-vonásával.

Oktatási célokA graduális és posztgraduális képzés szá-

mos területén van a klinikai idegtudományokközött átfedés: ezen területek egyeztetett, in-tegrált oktatása a rendelkezésre álló oktatásikapacitás jobb kihasználását, az átadott tudás

minõségének jelentõs fejlesztését teszi lehetõvé.A PTE Természettudományi Kar fizikus-

informatikus képzés számára kutatási szakte-rület biztosítása.

Integrált PhD. Multidiszciplináris megkö-zelítés, amely a programba kerülõk számáralényegesen jobb kutatási és publikációs felté-teleket biztosít.

Gazdasági célokA hatékonyság, versenyképesség növelé-

se. Az alkotó tagok összehangolják terveiketannak érdekében, hogy párhuzamos fejleszté-sek ne történjenek, és a beszerzendõ eszközö-ket, mûszereket lehetõleg optimálisan – akármegosztva is – használják.

A konzorcium tagjai e területen jelentõselõzményekkel rendelkeznek.

Kutatási elõzményekAz NKTH Pázmány Péter „RET-

08/2005” számon elfogadott Dél-DunántúliInnovációs Egyetemi Tudásközpont „Az Élet-minõséget Javító Gyógyszerek és GyógyítóEljárások Fejlesztésére” címû pályázaton akonzorcium egyetemi partnerei támogatástnyertek fájdalomcsillapító gyógyszervegyüle-tek és eljárások fejlesztésére, amely speciáliskutatólaboratórium létrehozását és kliniko-farmakológiai vizsgálatokat tesz lehetõvé.

Az elmúlt években létrejött egy olyanmunkacsoport, amely a Pécsi DiagnosztikaiKözpont (PDK) és a Klinikai IdegtudományiKözpont keretein belül képes magas színvo-nalú MR-vizsgálatok végzésére. Egyrészt kli-nikai kutatási célokra, másrészt rutin klinikaifeladatok megoldására hazánkban elsõként,2005-ben megindult a PDK 1 tesla térerejûgépén a funkcionális MR-vizsgálatok sora. Emunka eredményességét igazolja és e projektmegvalósítását segíti az a kutatás-fejlesztésimegállapodás, amelyet a 2005-ben a SiemensAG (Erlangen) kutatás-fejlesztési részlege kö-tött vizsgálóeljárás-fejlesztésre e munkacso-porttal.

Szervezési elõzményekTizenegy éve mûködik egyetemi neuro-

képalkotó centrumként a PDK. Szervezeti ésinfrastrukturális háttere lehetõséget teremt egykutatási célú, nagy térerejû készülék igen költ-séghatékony, racionális telepítésére és fõképpmûködtetésére.

Az elmúlt években eredményes konzor-ciális típusú kutatás-fejlesztési együttmûködészajlott az egyetem és a PDK között. (NKFP

2001-2005: „ Egy fel nem ismert járvány”:Sérülések és balesetek*.)

Oktatási elõzményekA Biokémiai Intézetben mûködõ nagy tér-

erejû, kisállat képalkotó vizsgálatra is alkalmaskémiai MR-készüléken a kísérletes és klinikaiidegtudományi doktori program hallgatói 5 évóta elsajátíthatják az MR-vizsgálatok elméletialapjait, és idegrendszeri kutatásokat végeznekMR képalakotó vizsgálatokkal. Ez az állatkí-sérletes elméleti és gyakorlati háttér nemzetkö-zi mértékkel mérve is ideális hátteret teremt aklinikai MR képalkotás legmodernebb ideg-rendszeri alkalmazásának fejlesztésére, maga-san kvalifikált szakemberek képzésére.

Nemcsak a pécsi klinikai idegtudomá-nyok, hanem más, az idegrendszer mûködésé-vel nemzetközi színvonalon foglalkozó disz-ciplínák is doktori programban képeznekszakembereket (gyógyszertan, biokémia, élet-tan, magatartástudomány, TTK biológia, BTKpszichológia).

A TTK fizikus-informatikus szakirányúképzés biztosíthatja a folyamatos szakember-ellátást/képzést.

Az fMRI módszerA hagyományos neuroanatómiai képalko-

tás lehetõvé tette egyes neuropatológiai elvál-tozások, például a stroke, agyödéma, daganat,gyulladás stb. in vivo ábrázolását, elõsegítvedifferenciáldiagnosztika és a korai kezelés fo-lyamatát. A fejlõdés ma már részletek ábrázo-lásán túl a képi megjelenítés és a humán agyifunkciók összefüggésének megértését is lehe-tõvé teszi, ennek eredménye az utóbbi tíz évalatt a funkcionális MR-képalkotás létrejötte.Térbeli feloldóképessége milliméterszintû ésképes a néhány másodpercen belül lezajlóagyi történések érzékelésére, bár a rekonstruk-ció és a nyers adatok feldolgozása a szken-nelés után történik. A funkcionális MR-vizs-gálat biztonságos, nem-invazív eljárás. Nemszükségesek hozzá radioaktív izotópok, elté-rõen a pozitronemissziós vagy az egyesfoton-emissziós (PET és SPET) tomográfiától – azagy neuronális aktivitásra adott természeteshemodinamikai válaszait használja mint bel-sõ, endogén jeleket. A funkcionális MR-vizs-gálat ugyanúgy végezhetõ, mint a rutin MR-vizsgálat, ennek köszönheti növekvõ népszerû-ségét a neuropszichiátriai kutatásokban.

A legtöbb esetben a funkcionális MR-vizs-gálat a vörösvértestek oxigéntelítettségét, mintjeleket méri, miközben a páciensek gondos

Funkcionális MR-képalkotás:„Az emberi kvalitások felfedezésétõl a gyógyszerkutatásig”

21

2007 SZEPTEMBER

megfigyelés alatt feladatokat oldanak meg. A szken-nelés során a mágneses térben fekvõ személy különbö-zõ ingerekre adott viselkedési válaszait monitorozzák.Az ingerek széles köre alkalmazható a viselkedésvál-tozások tanulmányozására. Lehetõség van a funkcio-nális jelenségek vizsgálatára is, ilyen a gondolkodás, aképzelet, a hallucináció; másrészt vizsgálhatunk nyílt,motoros válaszokat is, például a kérdésre gomb lenyo-másával adott specifikus választ. Az adatok elemzésé-nek kifinomult, statisztikailag megbízható módszereialakultak ki a feladatmegoldás során keletkezett jelvál-tozások értékelésére.

A funkcionális MR-vizsgálat számos közvetlenösszehasonlító vizsgálatban bebizonyította, hogy ké-pes a pozitronemissziós tomográfiával nyert eredmé-nyek megismétlésére, ezért kézenfekvõnek látszik,hogy a funkcionális MR-vizsgálat használható min-den esetben, amikor elkerülendõ a felesleges sugárter-helés, másrészt nagyon költséges ciklotronra lenneszükség. Ellentétben a pozitronemissziós tomográfiá-val, a funkcionális MR-szkennelések korlátozás nél-kül, biztonságosan végezhetõk, így ugyanazon sze-mély betegségének lefolyása – a kezelésre adott vála-szok – nyomon követhetõk. A vizsgálatok biztonságafolytán kellõ számú alany gyûjthetõ a kutatásokhoz,és kiterjeszthetõk a vizsgálatok a sérülékeny gyermek-korra is. Más neurológiai képalkotó eljárásokhoz ha-sonlóan a funkcionális MR-vizsgálatnak is vannakkorlátai. A vizsgált személy szkennelés alatti mozgásamûtermékeket okozhat, bár ezek bizonyos mértékigeltüntethetõk az adatkorrekciós eljárás során. Gondosszûréssel kell kiválasztani a vizsgálati alanyokat, akiktûrik a készülék okozta zajt és elviselik a tér bezártsá-gát. Testükben nem lehet fém implantátum.

A funkcionális MR orvosok számára „ezoteri-kus” területen is bevethetõ. Az elmúlt évek soránamerikai és német idegkutatók próbálták a funkcio-nális mágneses rezonanciaképek, azaz agyat feltérké-pezõ technológia segítségével megfigyelni, mi is tör-ténik az agyban, miközben az ember olyan dolgokatpróbál értékelni, mint a sör, az autók vagy éppen a po-litikusok. A kutatók immáron abban a reménybenvizsgálhatják az emberi agy mûködését, hogy felfe-dezhetik a márkapreferenciát meghatározó fizikaimechanizmusok jeleit! A „neuromarketing” néven is-mert, születõben lévõ kutatási területnek köszönhetõ-en egy nap akár olyan új reklámozási stratégiák isnapvilágot láthatnak, amelyek közvetlenül a mentálisreflexek stimulálását célozzák a zavaros fogyasztóiattitûdök befolyásolása helyett. »A „neuromarke-ting”a fogyasztói társadalom azon „reményét” hor-dozza magában, hogy léteznek bizonyos folyamatokaz emberi agyban, amelyek biztosabban képesekelõrejelezni az emberek vásárlási hajlandóságát a je-lenleg ismert módszereknél.« – mondta ColinCamerer, a California Institute of Technology köz-gazdász professzora.

Dóczi Tamás*A projektrõl lásd az Orvoskari Hírmondó 2004.

febr.-márc., 11. oldal, április 16. oldal, május-június10. oldalon kezdõdõ cikkeket – a szerk.

BevezetésAII. sz. Belgyógyászati Klinikát 1951-

ben alapította Hámori Artur professzor,aki az akkori egyetemi vezetés felkéréséreérkezett Szegedrõl. Gondoljunk csak bele,1951-ben, egy világháború utáni, rendkí-vüli nehézségek közepette kezdett el dol-gozni. Az orvosi közvélemény legnagyobbelismerése kell, hogy övezze ezért nemcsak Hámori Artur professzort, aki ilyenkörülmények között belevágott egy új bel-gyógyászati klinika létrehozásába, hanemaz akkori egyetemi vezetõket is, akik errea bátor tettre felkérték õt. A bölcs elõrelá-tás típusos esetével állunk szemben. Is-merve az orvoslás fejlesztésének legfonto-sabb feltételét nem vártak ún. „jobb idõk-re”, hanem tették a legmegfelelõbbet, isko-lateremtéssel bíztak meg egy kiváló or-vost. Az “idõk” pedig Hámori Artur pro-fesszort és az akkori egyetemi vezetõketigazolták. Egy olyan belgyógyászati orvo-si iskola nõtt ki ebbõl az elhatározásból,amelynek tanítványai ma az egész Dunán-túl szakmai mûködését befolyásolják.

A II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrologiai Centrum jelenlegi vezetéseazon dolgozik, hogy összeállítsa HámoriArtur professzor munkásságának gyûjte-ményes kötetét. Olvasgatom a híres Há-mori propedeutika JEGYZET elsárgultlapjait, nézegetem Hámori Artur profesz-szor 1935-ös, elsõ közleményének németnyelvû sorait. Mit ismerhetünk meg ezek-bõl? Csak a belgyógyászat alapjait? Nem,ennél többet, egy olyan tulajdonságát fe-dezhetjük fel az akkori nagy tanárnak, amithallgatóként még nem vettünk észre. Ezpedig az a céltudatos elszántság és kitartás,aminek a révén a gyógyításban, az oktatás-ban és a kutatásban is maradandót alkotott.

Szabad-e nekilátni a II. sz. Belgyógyá-szati Klinia és Nephrologiai Centrum ve-zetésének anélkül, hogy – nagy elõdeinkpéldáját szem elõtt tartva – ne próbálnánkmeg követni õket? Fel kell mutatni azt azeltökéltséget, hogy legalább utánozni meg-próbáljuk õket!

A II. sz. Belgyógyászati Klinika Há-mori Artur professzor által meghatározottszellemiségét töretlenül adta tovább azutódoknak Burger Tibor professzor ésNagy Judit professzornõ. A klinika vezetõszubdiszciplínája talán változott idõrõlidõre, de a lényeg megmaradt. Ez pedig abetegcentrikusság a gyógyításban, a hall-

gatóközpontúság az oktatásban és az igé-nyesség a tudományban.

BetegcentrikusságMiközben figyelünk arra, hogy a gaz-

dasági mutatóink az egyetem vezetése szá-mára elfogadhatók legyenek, egyetlenpercre sem felejtjük el, hogy a mi célunk abeteg lehetõ legteljesebb kiszolgálása.Nem válunk egészségügyi szolgáltatóvá,mi a betegek kiszolgálói maradunk. Csakazokkal a kollégákkal tudom elképzelni azegyüttmûködést, akik, ha fontos – mintHámori Artur professzor tette – képesektaxiba ülni, hogy egy vizeletleoltást a lehe-tõ legsürgõsebben eljuttassanak a Mikrobi-ológiára. Ugyanakkor kötelességemnekérzem, hogy a jelenlegi méltánytalan fize-tési körülmények között minél több lehe-tõséget teremtsek a kollégáknak a fizetés-kiegészítéshez (gondolok itt elsõsorban agyógyszerkivizsgálásokra és a külföldi ta-nulmányutakra).

Amennyiben meg akarjuk õrizni a ha-zai gyógyítás, orvosképzés és kutatás ha-gyományosan magas színvonalát, átlátha-tó, biztos karrier-lehetõséget kell nyújta-nunk a fiataloknak. Ez az intézetvezetõk ésa kari vezetés közös feladata. A magam ré-szérõl annyiban tudok ehhez hozzájárulni,hogy minden kollégának megadom aPhD-fokozat megszerzéséhez szükségesfeltételeket. Komoly felelõssége a kar ve-zetésének, hogy ehhez támogatást nyújtsa-nak az intézetvezetõknek. Ne feledjük,hogy Hámori Artur professzor, az akkoriegyetemi vezetéssel karöltve, az akkoriszínvonalon megteremtette ezt a lehetõsé-get.

A hallgatók nagy részének külföldretörekvése miatt az orvos-utánpótlás biz-tosítása került veszélybe. Nincs más reálisesélyünk, mint hogy a fiataloknak méghallgató korukban megmutassuk az itthonilehetõségeket és azokat vonzóvá tegyükszámukra. A végzés után már elkésett ez apróbálkozás. A TDK ennek legfontosabb,de nem elégséges feltétele. Javasolni fo-gom a kar vezetése számára, hogy dolgoz-zunk ki egy olyan ösztöndíj-rendszert,ami minden elméleti intézet és klinika szá-mára meghatározott számú, dolgozói lét-számarányos, fizetett helyet biztosítana azutánpótlás nevelésére. Ez tulajdonképpenaz elavult demonstrátori rendszer tovább-fejlesztése lenne.

Terveim, elképzeléseimDr. Wittmann István, a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum igazgatója

22


Klinikánkon megalapítottam a HámoriArtur szakorvosi díjat azok számára, akiklegtöbbet tették a járó- és fekvõbetegellátás ér-dekében. A teljesítmény-volumenkorlát beve-zetése miatt ennek rendszerét át kell dolgoz-nom, de valamilyen formában mindenképpenmeg kívánom tartani.

Megrendeztük 2007-ben az Elsõ HámoriArtur Belgyógyászati Napot, ami elsõsorbana nefrológiával és a hipertóniával foglalkozott,és ami a régió belgyógyászati továbbképzésé-ben kíván szerepet játszani. A következõ év-ben a nefrológia és a hipertónia megtartásamellett a diabetológiával kívánjuk a progra-mot kiegészíteni.

HallgatóközpontúságA gyógyítás legfontosabb eleme a beteget

ismerõ, szeretõ és kiszolgáló orvos. Magyar-ország belátható idõn belül nem lesz képes ar-ra, hogy a csúcstechnológiák széleskörû beve-zetése révén versenyezzen a fejlettebb orszá-gok egészségügyével. Miközben törekednünkkell ezeknek a drága mûszereknek a beszerzé-sére, ne veszítsük el a már meglévõ, verseny-képes orvosképzésünket! Sajnos nem látom,hogy ennek az egyszerû ténynek a felismeré-sébõl fakadó intézkedések megtörténnének.Hol marad a jól oktató tanárok, intézetek ésklinikák elismerése? Vajon a jól oktató taná-rok, intézetek vagy klinikák milyen súllyalszerepelnek a kar jövõjének meghatározásá-ban? Javaslatot fogok tenni arra, hogy sza-bályzatainkban rögzített módon, karunkon necsak az oktatással, hanem a fejlesztéssel és astratégiai tervezéssel kapcsolatos bizottságok-ban is megfelelõ szerepet kapjanak ezek akiváló oktatók, intézetek és klinikák. Ezekaz intézkedések nem kerülnek pénzbe!

Egy gondolat erejéig megint csak térjünkvissza Hámori Artur professzor példájára.Minden elõadására készült és szabadon adottelõ. Varázslatos módon. Nekünk, mai oktatók-nak a hallgatók vizsgafelkészülését segítõ, jóljegyzetelhetõ elõadások tartása mellett be kelliktatnunk olyanokat is, amelyek visszahoznakvalamit ebbõl a bûbájosságból, ami HámoriArtur professzor sajátja volt. Ne csak tudják ahallgatók a belgyógyászatot, hanem szeressékis! Meg kell értetnünk a hallgatóinkkal, hogya medicina részben tudomány, részben mûvé-szet és intuíció. Aki nem szereti meg az or-voslást, az nem találja meg ennek a mûvé-szetnek a szépségeit és soha nem lesz intui-tív a gyógyításban.

Igényesség a tudománybanValahol azt olvastam, hogy a mûvészet

olyan, mint a tudomány: mindkettõ sokba ke-rül. Pénz nélkül nem is érdemes nekifogni? Aklinikai tudomány mûveléséhez alapvetõen

betegekkel kapcsolatos megfigyelések szük-ségesek, amire a klinikusnak mindig van lehe-tõsége és ez nem kerül többletköltségbe. Még-is hatalmas erõkifejtést igényel, hiszen mamár csak sok száz- vagy ezerfõs, homogén be-tegcsoportokon lehet tudományos igényû kli-nikai megfigyelést tenni. Az esetismertetések-rõl sem szabad azonban elfelejtkeznünk, hi-szen minden igazán nagy klinikai felfedezésezzel kezdõdik.

Nagy betegszámú populációkon végzett,kemény végpontú vizsgálatok végzésére egy-re kevesebb esélye van egy-egy centrumnak,ezért a szûkebb és a tágabb régióval is szoro-sabb kapcsolatteremtésre törekszem.

Másrészt azonban lehetõség nyílik az ún.„biomarkerek” meghatározására, amihez vi-szont az elméleti és diagnosztikus intézetek-kel történõ kooperációt igyekszem elõsegí-teni. Nem veszítjük szem elõl azt a lehetõsé-get sem, hogy bizonyos nefrológiai, diabetoló-giai és érbetegségekkel, valamint a hipertóni-ával kapcsolatos problémák kivizsgálására al-kalmas módszereket a saját kutatólaborunk-ban állítsunk be. Ezért dolgoztam korábban aII. sz. Belgyógyászati Klinika és NephrologiaiCentrum laborvezetõjeként és ma, intézetve-zetõként is. Sajnálatos, de a jelenlegi megszo-rításokból egyenesen következõ tendencia az,hogy a klinikák egy része nem fejleszti továbba kutatólaboratóriumát, vagy éppen megszün-teti azt. Lelkes TDK-s csapatunk, a PhD-hall-gatók, gyakornokaink és szakorvosaink sok-szor munkaidõ után, hétvégén, vagy szabad-ság alatt végzett, õszinte érdeklõdés-bõl fakadó tudományos munkájánakközponti terepe a kicsiny, ám élettelteli, az alapfelszereltséget biztosító tu-dományos laboratóriumunk. Meg-gyõzõdésem, hogy minél több, minéljobban felszerelt, az elméleti intéze-tekkel és a diagnosztikus szakmákkalegyüttmûködõ klinikai laboratóri-umra lenne szükség, ami megala-pozná a klinikai PhD-k jövõjét.Nem értem, miért nem ismerik el azta tevékenységet, aminek árán az ilyenklinikai tudományos mûhelyek, min-den ellenkezõ tendencia ellenére,nagy nehézségek közepette létrejön-nek vagy fennmaradnak, esetleg mégprosperálnak is.

A klinikák kisebb, alig néhánydiplomásból álló tanszékekre valószéttördelése, majd esetleg éppen egymonolitikus konglomerátummá gyú-rása két oldalról teheti tönkre a klini-kák tudományos igényességét: a szét-tagolódás megszünteti az életképessé-get, a nagy intézet pedig megöli a ver-senyt. Nyilván nem véletlen, hogy

1951-ben nem egy nagy belgyógyászat létre-hozása mellett döntöttek az akkori vezetõk,hanem két független intézetet alapítottak. Õk1951-ben is tudták, amit nekünk sem szabadelfelejteni, nevezetesen hogy a versenyszel-lem a minõséget szolgálja. Ezen ügy mellettazért is ki tudok állni, mert mögöttem érzem aII. sz. Belgyógyászati Klinika és NephrologiaiCentrum minden munkatársának osztatlan tá-mogatását.

Célom ezért az, hogy, az elméleti intéze-tekkel minél szorosabb együttmûködést te-remtve, a klinikák megmaradhassanak gyó-gyító, oktató és kutató szervezetekként.

KöszönetnyilvánításEzt az alkalmat is meg szeretném ragadni,

hogy köszönetet mondjak az egyetemi és a ka-ri vezetésnek, oktatótársaimnak és különösenis Nagy Judit professzornõnek a támogatásu-kért, amivel segítettek abban, hogy a II. sz.Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Cent-rum vezetését elnyerhessem. Egyben tisztelet-tel kérem további támogatásukat ahhoz, hogyterveimet sikeresen végre tudjam hajtani. Há-lás vagyok Wittmann Tibor professzornak, aSzegedi Tudományegyetem Klinikai Köz-pontja I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgató-jának, aki kinyilvánította abbeli készségét,hogy a Hámori Artur pályájának kezdetét je-lentõ intézete és a késõbbi munkásságánakszínhelyét jelentõ klinikáink kapcsolatát szo-rosabbra fûzzük.

23

2007 SZEPTEMBER

D r. Huszár András intézetvezetõ, egyetemi docens, címze-tes fõiskolai tanár a közelmúltban vette át a Pécsi Tudo-mányegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazság-

ügyi Orvostani Intézetének vezetését. 1950-ben született. A PécsiOrvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán diplomázottl975-ben. Igazságügyi orvostani (1980), pszichiátriai (2006), vala-mint üzemorvostani (1998) szakvizsgái mellett 2001-ben „summacum laude” minõsítéssel szerzett doktori (PhD) fokozatot a hadtu-domány tudományágban, 2007-ben pedig habilitációs minõsítéstés oklevelet.

– Tanár Úr! Milyen út vezette az intézet élére? Rögös, kitérõk-kel tarkított avagy színes, állomásokkal tarkított?

– Ha ezekbõl kell választanom az utóbbira voksolok, de nemhallgathatom el azt sem, hogy keményen dolgoztam és sokat tanul-tam. Mindezt örömmel tettem, szeretettel övezett, támogató csalá-di háttérrel. Feleségemnek, aki mérnök-közgazdászként egy csalá-di vállalkozást vezet, nagyon hálás vagyok e háttér megteremtésé-ért, gyermekeimnek pedig azért, mert büszke apává tettek. Háromcsodálatos és igen tehetséges gyermekem közül lányom a Szociá-lis és Munkaügyi Minisztériumban dolgozik, ahol a fogyatékosemberek problémáit igyekszik orvosolni, valamint karitatív tevé-kenységet végez. Középsõ fiam a médiában is szereplõ építész-ter-vezõ mûvész. Kisebbik fiam még tanul az „Erasmus” csereprog-ram keretében külföldi egyetemeken. Õ jövõre szerez diplomátnemzetközi-pénzügyi menedzser szakon.

– Térjünk vissza az Ön szakmai elõmenetelére, munkájának ed-digi állomásaira.

– Az egyetem elvégzését követõen csaknem egy évig voltam ahatárõrség csapatorvosa, majd 1976 õszétõl l980 tavaszáig a So-mogy Megyei Rendõr-fõkapitányság bûnügyi fõorvosa. Ezt köve-tõen kerültem ugyanilyen beosztásba a Budapesti Rendõr-fõkapi-tányságra, ahol 1988-tól 1994 augusztusáig az Egészségügyi Osz-tály vezetõjeként teljesítettem szolgálatot, majd szeptembertõl azújonnan létrejött Egészségügyi és Pszichológiai Egyesített Köz-pontot vezettem. Ez az egység szervezetileg a Budapesti Rendõr-fõkapitánysághoz tartozott, de ellátta a budapesti mellett az Orszá-gos Rendõr-fõkapitányság és a Pest Megyei Rendõr-fõkapitánysággyógyító orvosi, bûnügyi orvosi, munkaegészségügyi, közegész-ség-járványügyi, pszichológiai és kriminál-pszichológiai feladataitis. 2000. január 1-jétõl pontosan kettõ évig a Zrínyi Miklós Nem-zetvédelmi Egyetemen voltam nappali tagozatos PhD-hallgató.2002-ben az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vezetõfõorvosa, az Egészségügyi és Pszichológiai Osztály vezetõje, majd2005 õszéig a Belügyminisztérium vezetõ fõorvosa, az Egészség-ügyi Koordinációs Önálló Osztály vezetõje voltam. Ezt követõenegy évig az Egészségügyi Minisztérium fõosztályvezetõjeként dol-goztam, majd mint kormányzati fõtiszt rendelkezési állománybakerültem. Az intézetvezetõi munkakört pályázattal nyertem el.

– Tulajdonképpen rendõrorvosként kezdte, a fõtiszti besorolásrendõrorvos ezredesi rangot takar…

– Rendõrorvos vagyok, ezt nem tagadom meg sohasem. Bud-váry professzor tanítványaként én voltam a rendõrség elsõ bûnügyiorvosi ösztöndíjasa, bár munkám kezdete a határõrséghez szólított.Pályám során az egész ország területére kijelölt arany fokozatúigazságügyi szakértõ, valamint katonai igazságügyi szakértõ is let-tem. Több mint tíz orvost toboroztam bûnügyi orvosnak és ugyan-ennyit határõr orvosnak. Közülük többen figyelemre méltó karriertfutottak be.

– Tiszteletet parancsoló az Ön oktatói és tudományos tevékeny-

sége is, melyekért számos elismerésben részesült. 1995-ben azegészségügy területén végzett kiemelkedõ szakmai és tudományosmunkájáért a Batthyány-Strattmann díjat vehette át, 2001-ben Bel-ügyi Tudományos Munkáért Emlékérmet kapott.

– Vallom, hogy aki tanulmányai, illetõleg gyakorlati tevékeny-sége, tudományos munkássága során tapasztalatokra, új ismeretek-re tesz szert, köteles azt továbbadni. Hogy milyen formában teszi,teheti azt, az a körülményeitõl, személyes adottságaitól is függ. Énoktathatok, taníthatok, publikálási lehetõségeim is vannak. Igaz,mindig is törekedtem arra, hogy másokat is megismertethessek ta-pasztalataimmal. Ezért is jelentem és jelenek meg szívesen konfe-renciákon, tartottam és tartok elõadásokat, írtam és írok tanulmá-nyokat, publikációkat. Természetesen ezeken a rendezvényekenmagam is sokat tanultam és tanulok.

Jelenleg katonai bioetikát oktatok a Zrínyi Miklós Nemzetvé-delmi Egyetemen a doktorandusz hallgatóknak. 2005-tõl a „Ve-szélyhelyzeti magatartás és kommunikáció” címû tárgyat tanítom aGödöllõi Szent István Egyetem környezetmérnöki szakán és aNemzetvédelmi Egyetemen, valamint vendégoktató voltam a PécsiTudományegyetem Honvéd-, Katasztrófaorvostani és OxiológiaiIntézetében.

Tudományos tevékenységem elismeréseként 2002-tõl tagja let-tem a Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Tanácsának, a Katonai Mû-szaki Doktori Iskola Tanácsának, A Magyar Tudományos AkadémiaIX. Osztály Hadtudományi Bizottságának, 2003-tól a Belügyminisz-térium Tudományos Tanácsának, a Magyar RendészettudományiTársaságnak. Köztestületi tagja vagyok a Tudományos Akadémiá-nak, elnöke a Magyar ENSZ-Társaság Egészségügyi Bizottságának,tagja a Magyar Üzemorvosi Tudományos Társaságnak és természe-tesen a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának.

A Nemzetvédelmi Egyetemen folytatott doktori képzésem so-rán „a toxikus biológiai ágensek, gõzök és gázok hatása az élõ szer-vezetekre, az alkalmazás katonai és bioetikai vonatkozásai, vala-mint a biológiai felderítés lehetõségei” témakörben folytattam ku-tatásokat, illetõleg tettem közzé az általam megismerteket, fontos-nak tartottakat. A habilitációs minõsítés megszerzésekor „A nemhalálos fegyverek bioetikája” címmel dolgoztam fel tapasztalatai-mat. Végeztem kutatásokat a légszennyezettség, különösen a szer-ves anyagokkal szennyezett homok morfológiai és felületkémiaisajátosságai, valamint tüdõhatásai témakörében. Dolgozataim je-lentõs nemzetközi kitekintést is takarnak.

–- A nemzetközi kitekintést nem csak a külföldi szakirodalommegismerése, feldolgozása jelenti, hanem személyes tapasztalataiis, melyek kapcsán 1993-ban a magyar rendõrség elsõ ENSZ-UNTAC béketeremtõ missziós munkájában való eredményes rész-vételéért átvehette a Köztársasági Érdemrend Tiszti Kereszt, Kato-nai Tagozat kitüntetést.

– Ez az elsõ béketeremtõ és békefenntartó misszió Kambodzsátjelenti. 1992-93-ban több mint száz magyar rendõr szolgált e távo-li országban az ENSZ zászlója alatt, vállalva a nehézségeket, nemegyszer a halálos veszélyt is.

– A misszió egyik tagja, Magyar Tamás igazán szemléleteskönyvet írt az ott töltött napokról, melyeknek Ön fontos szereplõje.Engedje meg, hogy idézzek az idevágó részekbõl.

„HuszárAndrás, alias Doki…Azért utazott 18 órát a kocsi-jával, hogy eljöjjön a csoport fogadására és elém, mert nekivan rám szüksége. Õszintén elmondta, hogy az ország egyiklegveszélyesebb tartományában dolgozik, ahol naponta van-nak támadások és incidensek a vörösök, a helyi kormánycsa-

Új vezetõ a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet élén

24


patok és az ENSZ-alakulatok között…– Nem kötelezõ vállalnod! – mondta, de ha igent mondasz,

ígérem olyan élményekben lesz részed, amilyenekrõl eddig mégnem is álmodtál. Õ nagyon is jól tudta, hogy miért mondja eztés késõbb én is megértettem.

Már az elsõ pillantásra szimpatikus volt nekem a velemegymagasságú, szikár, lomha járású, kopaszodó, szemüvegesember, de akkor még nem sejtettem, hogy egy életre összeková-csol majd az együtt eltöltött pár hónap, és, hogy mennyi sohavissza nem térõ és el nem felejthetõ közös kalandban lesz majdrészünk. András 1991 õszén kapcsolódott be az elõkészítõ cso-port munkájába, akkor még álmában sem gondolta, hogy õ isKambodzsába fog utazni. Mint rendõrorvos alezredes és igaz-ságügyi orvosszakértõ, õt a küldetés egészségügyi része érde-kelte. A szervezéskor döntöttek úgy, hogy a csoportban orvo-sokra is szükség van, akik vállalják a veszélyeket, és felügyel-nek a kontingens egészségügyi állapotára…

Hat óra hét perckor két hatalmas robbanás remegtette mega házunkat. Én a vécékagylót átölelve, a fürdõszoba kövezeténhasalva, lehunyt szemmel imádkoztam. Szóltam Andrásnak,hogy fordítsa felém a kamerát és vegye fel a családomnakszánt, talán utolsó üzenetemet… Doki egyre csak nyugtatott. –Meglátod megússzuk, eddig mindent megúsztunk! – mondta.De én szinte nem is hallottam, hogy mit mond, és férfiasan be-vallom, akkor ott, abban a pillanatban halálfélelmem volt… Azutcai csatazaj újból felerõsödött, és azt hittük, hogy ennek mársoha nem lesz vége… Hat óra negyven perc volt, amikor azórámra pillantottam. A lövések zaja egyre távolodott. Tíz perc-cel késõbb hangokat hallottunk az utcáról… kimerészkedtünka házból… Doki széles mosollyal megjegyezte: – Látod, meg-mondtam, hogy megússzuk!”

– Megúsztuk, és megúsztunk más eseményeket is. Tamással jóbarátságba kerültünk, sok közös kalandunk volt a Távol-Keleten.Embert próbáló utazást tettünk Indiában, ahol számtalan helyi ésvallási szokással ismerkedtünk meg. Felkerestük Krisna néhánytartózkodási helyét, láttuk a leírhatatlanul gyönyörû és hatalmasTadzs Mahalt, csónakkal jutottunk a Gangesz parti rituális halott-égetések közvetlen közelébe, ahol, „engedély” nélkül ugyan, devideófelvételt is készítettünk.

Kambodzsában közvetlen háborús tapasztalatokhoz jutottam,ami nem csak a harci cselekmények átélésében mutatkozott meg,hanem abban is, hogy rövid ideig a vörös khmerek fogságába is ke-rültem több ENSZ-munkatárssal együtt. Munkám során gyakorlat-ra tettem szert a menekülttáborok egészségügyi és emberjogi fel-ügyeletében, a repatriálásban, valamint a helyi börtönök felügyele-tében.

Nemzetközi kitekintésemet segítette az is, hogy részt vehettema délszláv-válság kapcsán a nagyatádi menekülttábor felügyele-tében, ellátásának megszervezésében, 2005 januárjában az indoné-ziai cunami okozta katasztrófát követõ mentési munkákban. Ittho-ni tapasztalataimat nagymértékben bõvítette 2 tiszai árvíz kapcsán,szintén a mentési munkákban való részvételem.

– „A legbonyolultabb bûnügyekben az orvos viszi a legérdeke-sebb szerepet. Amire nem tud senki feleletet adni, amit hiába kutata rendõrség teljes apparátussal, amit bíró nem tud kivenni a vád-lottból és a tanúkból, arra az orvos ad választ. A halottat is megszó-laltatja az orvostudomány.” – fogalmazta meg egy kiváló hírlapíró1929-ben, amikor a modern bûnözés boncolgatása okán írt az or-vostudomány nyomozási szerepérõl.

– Van e megállapításban komoly igazság, de erõteljes túlzás is.Magyar vonatkozásban a XIII. századig visszamenõen hivatkoznak

olyan kérdésekre, melyek megválaszolására orvosi szakértelemmelbíró személyek voltak hivatottak. Orvos-szakértõk perjogi szerepé-re pedig már az 1745: XIV. törvénycikk egyes rendelkezései, de ké-sõbbi törvények is utaltak, jóllehet a jogi szabályozás kezdete az1870-es évekre tehetõ, amikor is megtörtént az igazságszolgáltatásés a közigazgatás elkülönítése. A tudományos elismerés 1793-banszületett meg, amikor a pesti egyetemen új tantárgyként vezették beaz államorvostant, ami akkor magába foglalta a törvényszéki orvos-tant és az orvosi rendészetet. Az elsõ elõadásokat Schraud Ferenc,az elméleti orvostan professzora tartotta. 1794-ben Rácz Sámueltollából megjelent “A törvényes orvosi tudományokról és az orvosipoliciáról” szóló, elsõ magyar nyelvû tankönyv is.

Az orvosszakértõi vizsgálatok körébe számtalan esemény kö-vetkeztében kerülhetnek megválaszolásra váró felvetések. Halál-esetek kapcsán halottszemle, boncolás, holttest kihantolása válhatszükségessé. Vizsgálat tárgya lehet a vércsoportmegállapítás, az al-kohol és más bódulatkeltõ szer okozta befolyásoltság, az elmeálla-pot és más olyan kérdések, melyek orvosi szakértelmet igényelnek.A szakértõi tevékenység, a szakértõi intézetek, irodák mûködésejogszabályok által meghatározott.

APécsi Igazságügyi Orvostani Intézet regionális illetékességgel– Baranya, Somogy, Tolna megyék – mûködik.

– Szakmai programja, tervei…– Tervezem a toxikológiai laboratórium fejlesztését, melynek

során regionális kábítószer- és véralkohol-meghatározó központothozunk létre. A megvalósításra felkértem Benkõ Andrást, az Orszá-gos Igazságügyi Toxikológiai Intézet volt fõigazgatóját, aki igentmondott. Új kapacitásokkal rövid idõn belül lehetõvé válik a meny-nyiségi és a minõségi meghatározás elvégzése, ami a halaszthatat-lan hatósági cselekmények azonnali foganatosításához, a szakértõikérdések gyorsabb megválaszolásához nyújt segítséget. Egyúttallényegesen csökkennek a szállítási költségek, olcsóbbá válik aszakértõi igénybevétel. A laboratórium alkalmas lesz a nyálmintá-ból történõ olyan vizsgálat elvégzésére is, amely a kábítószerfo-gyasztást állapítja meg vagy zárja ki. E szolgáltatás igénybevételét,nevezetesen az alkohol- és kábítószervizsgálatok elvégzését az is-kolák és üzemek részére is lehetõvé kívánjuk tenni. Mivel Magyar-országon nem létezik orvos-, gyógyszerész-, mérnök-, vegyész-toxikológus képzés, pécsi központtal 2 éves szakképzés beindításátis besoroltam megvalósítandó elképzeléseim közé.

Terveim közé tartozik a DNS-laboratórium fejlesztése, aholnemcsak az apasági azonosítások iránya szerepel, hanem a leg-újabb tudományos elméletek bizonyításának iránya is. Például is-meretlen holttestek, élõ személyek DNS-mintájából a valószínûhajszín, bõrszín, szemszín és egyéb alkati tulajdonságok meghatá-rozásának kutatása, mely tekintetben a rendõrséggel együttmûköd-ve fejleszteni kívánjuk a profiling módszert. Ez az elkövetõ profil-jának, azaz feltételezett, illetõleg valósnak tartott tulajdonságainak,személyiségjegyeinek meghatározását jelenti. E körbe sorolom amitokondiális RNS-kutatást is.

Pécsi bázissal létrehozunk egy nemzetközileg is bárhol, bármi-kor bevethetõ igazságügyi személyazonosító csoportot, egy „postmortem team”-et. E 4-5 fõs csoportban helyet kap orvosszakértõ,fogorvosszakértõ, hemogenetikus szakértõ és magasan képzetttechnikai személyzet. Felszerelésük alkalmas lesz katasztrófák he-lyén történõ vizsgálatok folytatására, sérülések, halálos kimenetelûesemények okainak feltárására, személyek azonosítására, a legkor-szerûbb kriminalisztikai és telemedicinai módszerek segítségével.

Szándékomban áll igazságügyi telepatológiai részleg létrehozá-sa gyakorlati oktatás és tudományos célból, azért, hogy a vizsgáltszövettani és egyéb anyagmaradványok finomszerkezeti elemzését

25

2007 SZEPTEMBER

a telepatológiai rendszernek köszönhetõen egy hasonló adottságúmunkaállomáson is el lehessen végezni.

Elképzeléseim között szerepel egy közlekedésbiztonsági szak-mai mûhely létrehozása, ahol orvosszakértõk, közlekedési szakem-berek, pszichológusok együtt keresik a módját az utóbbi évekbenugrásszerûen megnõtt halálos balesetek visszaszorításának.

Folytatjuk a biztosítás-orvostani és a mediátor (orvos és betegközött közvetítõ tevékenységet végzõ személy) képzést.

Az angol és a német nyelvû képzésben bõvíteni tervezem a sa-ját elõadók körét, valamint új angol és német nyelvû jegyzetek el-készítését. Az utolsó ilyen jegyzetek 1994-ben kerültek kiadásra aSemmelweis Orvostudományi Egyetemen.

Bõvíteni és javítani kívánom a mûködési területünkön elhelyez-kedõ rendõri szervekkel, különösen a székhelyi rendõr-fõkapitány-sággal az együttmûködést, ami tudomásom szerint az utóbbi évek-ben objektív és szubjektív okok miatt megromlott.

– A temérdek elfoglaltság mellett jut idõ kikapcsolódásra, hobbira?– Bizonyos idõt kell fordítani a pihenésre, a feltöltõdésre. Utaz-

ni szeretek veszélyes helyekre. Teljesítettem szolgálatot veszélyeshelyeken, de szabadidõmben fel is kerestem ilyeneket. Voltam Indi-ában, Indonéziában, jártam Machu-Pichuban, az inka birodalom fõ-városában. Sok nehézséget, izgalmat éltem át útjaim során, de pi-hentem is, és kellõen kikapcsolódtam. Ha tehetem, hozok a meglá-togatott országból egy sakktáblát és egy söröskorsót. Különösen azutóbbiból van tekintélyes gyûjteményem.

– Kedves doktor Úr, köszönöm, hogy rendelkezésemre állt. Ta-lán nem sértõ, ha azzal köszönök el, hogy sok sikert Doki!

TEROAz írás a Pandúr jogi és bûnügyi magazin 2007. szeptemberi számában je-lenik meg. Hozzájárulásunkat adjuk ahhoz, hogy az egyetem lapjában ismegjelenjen.

Dr. Ernyes Mihály

Kultúra és egészségA magatartásorvoslás kihívásai és távlatai

Közép- és Kelet-Európában2007. augusztus 20-22-én lezajlott Pécsett a Central and Eastern European Society of Behavioural Medicine (CEESBM) elsõnemzetközi konferenciája, melynek vezetõ rendezõje a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézete volt. Mintegy 80 hazai és külföldiszakembert láttunk vendégül a konferencián, régiónkon kívül többen érkeztek nyugat-európai országokból is. Megtisztelte jelen-létével a konferenciát Prof. Redford Williams, az International Society of Behavioural Medicine (ISBM) elnöke is az Egyesült Álla-mokból. A plenáris elõadások és tematikus mûhelyek a résztvevõk egybehangzó véleménye szerint magas szakmai színvonalon,korszerû és aktuális kérdéseket felvetve vitatták meg a magatartásorvoslás nemzetközi és regionális helyzetét, fejlõdési lehetõségeitaz orvosi gyakorlatban és az oktatásban. Ugyancsak pozitív visszajelzéseket kaptunk a szervezés színvonaláról, lebonyolításáról.Pécs város hangulata, kulturális és történeti értékei, szépülõ arculata sok vendégünket elbûvölte.

A helyi szervezõk ezúton is köszönetet mondanak a konferencia minden támogatójának, bármilyen formában is segítettéktörekvéseinket, munkánkat. Külön köszönet azoknak az elméleti vagy klinikai területen dolgozó kollégáknak, akik támogatva a kon-ferencia szellemiségét, fontosnak tartják a biopszichoszociális gondolkodásmódot és a betegcentrikus terápiás gyakorlatot.

dr. Varga JózsefMagatartástudományi Intézet

a helyi szervezõbizottság vezetõje

A Central and Eastern EuropeanSociety of Behavioural Medicine(CEESBM) elsõ konferenciájának

célkitûzése az volt, hogy a magatartásorvoslásszemüvegén keresztül helyi, regionális ésnemzetközi viszonylatban is láthatóvá tegye akultúra és az egészség viszonyát, illetve an-nak jelentõségét a megelõzés és a gyógyításminden szintjén.

Az elõkonferencián két központi témaworkshop keretében került feldolgozásra.Paul Falger, a Maastrichti Egyetem profesz-szora a vitális kimerültségrõl és annak klini-kai relevanciájáról beszélt. A vitális kimerült-ség a koronária-betegségek egyik fontos rizi-kófaktora, mely az akut állapot kiváltásábanés lefolyásában is szerepet játszik. Míg a nyu-gat-európai országokban 1972-2002 között akardiológiai betegségek elõfordulása 44 %-

kal csökkent, addig Közép- és Kelet-Európá-ban ez a szám jelentõsen növekedett, néhol139 %-kal. A 2000 utáni halálozáscsökkenésaz egyre fejlettebb mûtéti technikáknak kö-szönhetõ, ugyanakkor a betegségek elõfordu-lásának gyakorisága nem változott. A hirtelenszívhalál áldozatainak 50 %-a az eset elõttihéten bizonytalan panaszokkal keresi fel or-vosát, amelyben alvási problémák, gyenge-ség, levertség, kimerültség szerepelnek amellkasi fájdalom mellett. Hogyan lehet eze-ket az adatokat a mindennapi klinikai gyakor-latba beépíteni? A rehabilitációban milyencélzott pszichés segítséget kaphatnak a páci-ensek? A gyógyszeres kezelések eredménye-sebbek-e vagy az életmódváltás, vagy inkábba kettõ kombinációja? Többek között ezek akérdések kerültek megvitatásra, melyek egyjövõbeli közös kutatás alapjait is képezhetik.

A párhuzamos workshopon a WilliamsÉletKészség (WÉK) Program került bemuta-tásra, ahol az eddig elért igen jelentõs eredmé-nyek, a magyar adaptáció sikere és a kulturá-lis különbségek is megvitathatóak voltak. Aprogram a mindennapi stresszel való megküz-désben segíti mind a fizikailag egészséges,mind a diagnosztizált beteg személyeket. AWÉK egyszerû, világos és szinte mindenhelyzetben azonnal elvégezhetõ készségekfejlesztésével, megerõsítésével segíti azegyént a megterhelõ helyzetekkel való meg-birkózásban. A program egyik kidolgozójaRedford Williams a késõbbiekben személye-sen is az érdeklõdõk rendelkezésére állt ta-pasztalataival.

A konferencia megnyitó elõadásait, Né-meth Péter dékán köszöntõje után, Túry Fe-renc, Adriana Baban és Redford Williams tar-

26


tották. Túry Ferenc az európai étkezési szo-kások és az étkezési zavarok kapcsolatárólbeszélt. Az igen érdekes és fontos témanagy visszhangot váltott ki. Az anorexianervosa csak egy a számos étkezési zavarközül, ide tartozik nem csak a fitness túlhaj-szolása, hanem az orthorexia (egészségesételekkel kapcsolatos függés), s az egyébizomdiszmorfiával járó zavarok. Szó esettaz étkezés identitás-, személyiségformálószerepérõl is, a jelenlegi étkezési trendekrõlés a kultúra jelentõségérõl is.

Adriana Baban a HIV és az AIDS prob-lémájáról beszélt, áttekintve az epidemioló-giai- és fõ kockázati tényezõket, illetve aprevenciós lehetõségeket érintõ problémá-kat. Kelet- és Közép-Európában 1, 7 millióember fertõzött, melynek többségét 2000-2002 között diagnosztizálták, 30 %-uk 15-24 év közötti. Ennek hátterében fõleg azintravénásan használt drogok terjedése áll.A nemzetközi és regionális prevenciósprogramok azonban nem kellõen hatéko-nyak, folyamatosan új utak keresésére kelltörekednünk, hiszen a probléma megoldá-sától még messze állunk.

Redford professzor a WÉK programkülönbözõ kulturális adaptációs tapasztala-tait osztotta meg a hallgatósággal, különöstekintettel a medicina keretében történõ al-kalmazás hatékonyságára. Nem csak a kró-nikus betegségekkel kapcsolatban értek eljelentõs eredményeket, de a prevencióbanis kimutathatóan hatékonyak az ÉletKész-ségek. Külön érdekesség, hogy az orvos-tanhallgatók képzésében is jelentõs ered-ményeket értek el a tréninggel, nem csak azõket érõ stressz kezelésében, hanem az em-pátia- és egyéb készségek fejlesztésében is.

A magyar magatartásorvoslás jelenérõlés jövõjérõl Kállai János tartott elõadást,melyben a nagy elõdök, mint GrastyánEndre és Selye János megidézése természe-tesen nem maradhatott el. Átfogó képetkaphattunk a 4 orvosi egyetemen zajló kö-zös és speciális munkákról, kutatási terüle-tekrõl.

A sokszínû tudományos programból ateljesség igénye nélkül emelnék ki néhá-nyat. Ovidiu Popa-Velea a Bálint-csoportokeredményességét mutatta be, amely az or-vosok kiégés elleni prevenciójának haté-kony eszköze lehet. A képzési forma segít-ségével az orvosok tudatosabban kommu-nikálnak, magabiztosabbnak érezik magu-kat, jobban megküzdenek a legkülönfélébbstresszhelyzettel és érdeklõdõbbek is. A ki-égés elleni egyéb hatékony programoktöbbsége is, jelentõs részben a Bálint-cso-port elemeire épít.

Pikhart professzor a pszichoszociális

stressz, a depresszió és a munka összefüg-géseirõl beszélt. A pszichoszomatika szek-cióban érdekes elõadások hangzottak el amegküzdéssel kapcsolatban, Tiringer Ist-ván a kardiológiai rehabilitációban szerepetjátszó pszichoszociális tényezõkrõl muta-tott be eredményeket. Varga József a társas-kapcsolati események kardiális aktivációtbefolyásoló hatásait demonstrálta.

Rudisch Tibor a hipnózis vegetatív- ésimmunrendszert moduláló hatásával kap-csolatos vizsgálatairól számolt be.

A depresszió és a stressz összefüggéseiéppúgy központi kérdést jelentenek manap-ság, mint a nemi különbségekkel foglalko-zó vizsgálatok, de ugyanígy elmaradhatat-lan téma az egészségnevelés tudatosítása,az alexithymia és az elhízás. EwaGruszczynska az anyai megküzdés jelentõ-ségére hívta fel a figyelmet a gyermekekbetegsége esetén. Rendkívül érdekes voltBuda László elõadása a pszichodráma és aplayback-technika alkalmazásáról a haté-konyabb tanulással kapcsolatban.

A poszterszekcióban 14 ország kutatóimutatták be munkájukat, melyek közülcsak néhány témát, és vizsgált kórképetemelnék ki: allergia, psoriaris, az asztma,különféle onkológiai és kardiológiai meg-betegedések.

Összességében szakmailag sokszínû ésérdekes konferenciának adhattunk otthont.

A közös, illetve regionális problémákminél hatékonyabb megoldásában a tapasz-talatok és ismeretek megosztása remélhetõ-leg segíti a további gyümölcsözõ kutatáso-kat és a klinikai betegellátás fejlesztését.

Kerekes ZsuzsannaMagatartástudományi Intézet

Prof. Paul Falger

Prof. Redford Williams

27

2007 SZEPTEMBER

Tudományos programOktóber 11. csütörtök 13.00 – 13.10: Elnöki üdvözlés

Prof. Dr. Fehér János, az MSZKT elnökeProf. Dr. Rõth Erzsébet, a kongresszus elnöke

13.10 – 14.40: I. Szekció: Szabadgyökök – Növényi rezisztenciaÜléselnökök: Király Zoltán és Lugasi Andrea

Hideg É: Reaktív oxigén származékok közvetlen kimutatása növé-nyekben, in vivo; Király Z., Y. M. Hafez: Prooxidánsok és antioxidán-sok a specifikus és nem-specifikus növényi betegségrezisztenciábanBarna B., Harrach B., Pogány M.: Az abiotikus és biotikus stressz-re-zisztencia összefüggése a növények reaktív oxigénekkel és nitrogénoxiddal szembeni toleranciájával; Fodor J., Harrach B., Király Z.: Re-aktív oxigén formák és lipid-peroxidáció a szisztemikus szerzett re-zisztenciával rendelkezõ dohányban; Gullner G., Künstler A., KirályL., Pogány M., Tóbiás I.: Lipid peroxidáció és oxilipin képzõdés virus-fertõzött paprika levelekben; Künstler A., Y. M. Hafez és Király L.: Aszuperoxid (O2-) szabadgyök szerepe a nem-gazda növényi reziszten-ciában (“non-host resistance”)

15.00 – 16.30: II. Szekció: Szabadgyökök és antioxidánsok – Táp-anyagok és növényekÜléselnökök: Blázovics Anna és Barna Balázs

Lugasi A.: Oxidatív stressz és étrend-kiegészítõk. Használunk vagy ár-tunk?; Györéné Kis Gy., Varga A., Lugasi A.: Bio- és konvencionálistermesztésû bogyós gyümölcsök polifenol-tartalmának és antioxidánstulajdonságainak vizsgálata; Janda T., Szalai G., Páldi E., Veisz O.:Antioxidáns enzimek mûködése gabonafélék alacsony hõmérsékletiedzése során; Szentmihályi K., Dörnyei O., Kovács Á., May Z., DinyaE., Blázovics A.: Antioxidáns komponensek bevitele gyulladásos bél-betegségben szenvedõ betegek esetében zöldség– és gyümölcsfo-gyasztásuk alapján; Kocsis Zs., Marcsek Z., Molnár K., Czabai G.,Szende B., Tompa A.: Természetes eredetû antioxidánsok hatása aHepG2 sejt totál gyökfogó kapacitására

17.00 – 18.00: Megnyitó ünnepségÜdvözlésekMatkovics Béla Emlékérem átadása és Matkovics Béla emlékelõ-adás18.00 – 18.30: Közgyûlés, tisztújítás20.00: Kongresszusi vacsora(Hotel Pátria)

Október 12. péntek8.30 – 10.00: III. Szekció: Redox rendszer szerepe az állatgyógy-ászatbanÜléselnökök: Mézes Miklós és Gaál TiborMézes M., Weber M.,Balogh K., Fodor J., Erdélyi M.: Trichotecén-

vázas mikotoxinok hatása a lipidperoxidációra és a glutation redoxrendszerre; Gaál Tibor, Ribiczeyné Sz. P., Stadler K., Jakus J.: A szü-lés/ellés hatása az anyai szervezet redox rendszerére. Irodalmi áttekin-tés és saját vizsgálatok tehenekben; Fébel H., Lugasi A., Mézes M.,Pallai Zs., Czabai G., Eiben Cs., Miklós Sz., Zsédely E., Tóth T.,Schmidt J., Blázovics A.: Különbözõ mennyiségû E-vitaminfelvételhatása nyulak egyes antioxidáns mutatóira nagyobb zsírtartalmú takar-mány etetésekor; Vajdovich P., Szécsényi D., Ribiczey Szabó P., BaloghK., Mézes M., Jakus J., Gaál T.: A vörösvérsejtek antioxidáns paramé-terei, mint komplex prognosztikai faktorok kutyák lymphomájábanJakus J., Vajdovich P., Mézes M., Ribiczey Szabó P., Gaál T., MolnárT.: Redox paraméterek prognosztikai értéke kutyák Non-Hodgkinlymphomájának kemoterápiájában

10.30 – 12.00: IV. Szekció: Oxidativ stressz – MájbetegségekÜléselnökök: Mózsik Gyula és Szamosi TamásPár A.: Oxidativ stress és antioxidáns védelem májbetegségekben;Blázovics A., Tordai E., Stefanovits Bányai É., Bekõ G., Bárkovits S.,Pintér E., Czabai G., Sárdi É.: Akötött formaldehid koncentrációjánakváltozása short term alimentáris eredetû zsírmájban és akoholos máj-károsodásban patkányban; Szamosi T., Tomsits E.: Az oxidatív stresszés az iskolások zsírmája; Nemes B., Járay J., Sárváry E., Gerlei Zs.,Máthé Z., Czabai G., Tenkes I., Bárkovits S., Blázovics A.: Redox-homeosztázis májtranszplantált betegeknél; Then M., Zájerné BalázsM., Gere A., Jaszrab Sz., Szentmihályi K.: A 2-es típusú diabetes mel-litus-ban használatos gyógynövény teakeverékek in vitro antioxidánshatása, valamint in vivo vizsgálata kémiai ágenssel kiváltott májkáro-sodás esetén

13.00 – 14.30: Poszter szekcióA szekció: Redox rendszer – Klinikai kórképekÜléselnökök: Varga Zsuzsa és Wágner László

Brasnyó P., Mohás M., Laczy B., Tamaskó M., Molnár G. A., WagnerZ., Sümegi B., Wittmann I.: Transz-rezveratrol in vivo hatásainak vizs-gálata 2-es típusú diabetes mellitusos betegekben. Elõzetes eredmé-nyek; Székely E., Mezey Zs., Bárkovits S., Blázovics A.: Hemoreoló-giai tanulmányok endotéldiszfunkcióval járó betegségekben; KatkóM., Kárpáti I, Kádár A., Mátyus J., Paragh Gy., Balla J., Varga Zs.: Anikkel homocisztein termelést gátló képessége, amely glutationnal fel-függeszthetõ; Vértes A., Mezey Zs., Czabai G., Székely E., Bárkovits S.,Pintér E., Blázovics A.: Myocardiális infarctuson átesett hypertoniásbetegek optimális gyógyszerelésének ellenõrzése a vér redox-paramétereinek meghatározásával; Bekõ G., Visnyei Zs., Osztovits J.,Csák T., Szalay F., Czabai G., Bárkovits S., Blázovics A.: Penicillam-in-kezelt Wilson-kóros betegek redox-státusza; Ferencz S., Kürthy M.,Bertók Sz., Horváth Sz., Rõth E., Wéber Gy.: Indukált szabadgyök-ter-melés és thrombocyta aggregáció mérése perifériás érbetegség prog-ressziójának követésére; Földi V. P., Csontos Cs., Kürthy M., FerenczS., Rõth E., Lantos J.: Befolyásolja-e az égett testfelület nagysága azoxidatív stressz mértékét?

A Magyar Szabadgyök Kutató Társaság IV. Kongresszusa2007. október 11-13.

A PTE ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézete 2007. október 11-13-ig Pécsett, a Pátria Hotelben rendezi meg a Magyar Szabadgyök Kutató Tár-saság IV. Kongresszusát. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk, hisz a kongresszus tudományos témája rendkívül szerteágazó, mely az elméleti ku-tatók mellett a klinikus kollégákat is érdekelheti. A rendezvényt a Pécsi Tudományegyetem szakmai továbbképzõ programjába elõzetesen akkreditálta, a résztvevõk az alábbi kreditpontok jóváírás-ára jogosultak: részvétel alapján 10 kreditpont, tesztvizsga alapján 10 kreditpont.

Dr. Rõth Erzsébet, egyetemi tanár Dr. Lantos János, egyetemi docensa kongresszus elnöke a Szervezõ Bizottság elnöke

28


Kosaras E., Katkó M., Antus S., Varga Zs.: A xantin oxidáz aktivitá-sának gátlása silybin analógokkal; Mácsai É., Gyenge B., Lehota J.,Stefanovits-Bányai É., Szilvás Á., Székely E., Szentmihályi K., Ko-vács Á., Blázovics A.: Hogyan jelenik meg az egészségtudatos táp-lálkozás a fogyasztói kosárban? (Felmérés a gasztrointesztinális be-tegségekben szenvedõk körében)

B szekció: Kísérletes munkákÜléselnökök: Jancsó Gábor és Lantos János

Szabó A., Bognár Z., Szántó Á., Tapodi A., Solti I., Kiss T., KovácsK., ifj. Gallyas F., Sümegi B.: A HO3538, egy új SOD mimetikusMPT gátló vegyület kardioprotektivitása; Bartha É., Halmosi R.,Solti I, Pálfi A., Kálmán E., Sümegi B., Kálai T., Hideg K., Tóth K.:PARP- és ACE-gátlók kedvezõ hatása az isoproterenol-indukáltaszívelégtelenség progressziójára; Bátor A., Jancsó G., Sínay L.,Kürthy M., Lantos J., Németh G., Balatonyi B., Arató E., Rõth E.:Oxidatív stressz és leukocyta aktiváció csökkentése iszkémia-reper-fúziót követõen posztkondicionálással; Balatonyi B., Cserepes B.,Jancsó G., Rácz B., Bertók Sz., Ferencz S., Horváth Sz., Kürthy M.,Lantos J., Rõth E.: Az urocortin expresszió dinamikájának változá-sa izolált szívizomsejteken iszkémiás prekondicionáló stimulust kö-vetõen; Rácz B., Reglõdi D., Tamás A., Lubics A., Kiss P., Ifj. Galy-lyas F., Wittmann I., Fabricsek Cs., Tóth G., Hegyi O., Borsiczky B.,Ferencz A., Wéber Gy., Rõth E.: A hipofízis adenilát cikláz aktiválópolipeptid hatása az endothél sejtek oxidatív stressz okozta apop-totikus sejthalálában; Nedvig K., Rácz B., Reglõdi D., Tamás A.,Rõth E., Wéber Gy., Ferencz A.: A PACAP hatása az oxidatívstresszre bél meleg ischémia/reperfúziót követõen; Gasz B., BertókSz., Rácz B., Borsiczky B., Jancsó G., Ferencz S., Horváth Sz., Sü-megi B., Papp L., Wéber Gy., Rõth E, Alotti N.: PARP enzim aktivá-ciója és protein kináz B (Akt) foszforilációja extracorporális kerin-gés során és azt követõen; Mracskó É., Farkas E., Annaházi A.,Vatai B., Krecsmarik M., Hugyecz M., Karg E., Penke B., Bari F.:Az alfa-tocopherol kezelés csökkenti az agyi hipoperfúzió idegkáro-sító hatását patkányban; Hracskó Zs., Sarusi I., Novák Z., SzõllõsinéVarga I.: Oxidatív fehérje károsodás kimutatása patkány bron-choalveolaris mosatban ismételt mintavételi technika segítségével

C szekció: Redox rendszer – VariaÜléselnökök: Szentmihályi Klára és Jakus Judit

Balázs A., Kovács I., Kállay F., Fébel H., Stefanovits-Bányai É., Szé-kely E., Bekõ G., Bárkovics S., Pintér E., Szõke É., Blázovics A.:Mennyiség és minõség jelentõsége a vörösbor-fogyasztásban;Czech V., Fodor F., Fodor J., Cseh E.: Szabadgyökök képzõdéséneklehetõsége uborkában; Gilingerné Pankotai M., Varga Zs.: Bogyós-gyümölcsök és a belõlük készített élelmiszerek antioxidáns aktivitá-sának összehasonlítása; Kuzma M., Fodor K., Rozmer Zs., PerjésiP.: Néhány kapszaicinoid és flavonoid antioxidáns hatásának vizs-gálata krocin oxidációs teszt és deoxiribóz degradációs teszt alkal-mazásával; Tamaskó M., Nagy L., Mikolás E., Nagy G., Wittmann I.:H2O2 mérése egy elektroenzimatikus szenzor segitségével; Gálfi P.,Jakus J., Domokos M., Neogrády Z., Csordás Á.: A butiráttal szem-ben kialakuló konfluencia dependens rezisztenciát HT29 colorectal-is adenocarcinoma sejteknél a redox státusz megváltozása okozzaHarrach B., Fodor J., Pogány M., Preuss J., Barna B.: Különbözõrezisztenciaformákkal bíró, közel-izogén árpavonalak lisztharmat-fertõzést követõ etiléntermelése, hidrogén-peroxid tartalma ésantioxidáns válaszai; Szabó B., Molnár P., Vajdovich P., SzécsényiD., Jakus J.: A fotodinamikus terápia szabadgyökös vonatkozásaiSarusi I., Hracskó Zs., Kissné Deér A.: Eltérõ genetikai hátterû pon-tyok oxidatív stresszérzékenységének vizsgálata14.45 – 16.15: V. Szekció: Szabadgyökök – Jelátviteli utak

Üléselnökök: Rõth Erzsébet és Wittmann István

Tretter L., Ádám V.: Mitokondriumok reaktív oxigénszármazék-képzése kalcium hatására: Régi hitek – új adatok; Sümegi B.:Nekrotikus sejthalál szabályozási mechanizmusai oxidatív stressz-ben; Szabó A., Kovács K., Bognár E., N. Kiss Gy., Sümegi B., ifj.Gallyas F.: AKT ës ERK aktiváció univerzális szerepe a poli(ADP-ribóz) polimeráz inhibitorok, Ca2+ csatorna- ës ß-blokkolók kardio-protektív hatásában; Pálfi A., Tóth A., Halmosi R., Hideg K., Süme-gi B., Tóth K.: Poli (ADP-ribóz) polimeráz enzim gátlás és intracel-luláris jelátvitel szívizom iszkémia-reperfúzió során; Vetõ S.,Dolowschiák T., Doppler H., Kanizsai A., ifj. Gallyas F.: Cuprizonehatása a mitogén aktiválta protein kináz (MAPK) rendszerekre acorpus callosumban

16.30 – 18.00: VI. Szekció: Szabadgyökök–AnyagcserebetegségekÜléselnökök: Fehér János és Tretter László

Wittmann I.: Diabetesz mellitusban a vizelet albumin glikoxidáció-ja a vesében zajló patológiás folyamatok jelzõje és nem a glikémiásstátuszé; Somogyi A., Jermendy G, Ruzicska É., Sasvári M, FarkasK.: Az NO/cGMPjelpálya változása diabetesben; Markó L., MolnárG. A., Szijártó I. A., Mikolás E., Wagner Z., Kõszegi T., Matus Z., Bo-ros A. G., Wittmann I.: Összefüggés a vizelet hidroxil szabad gyökmarker o-/p-Tyr hányados és a vörösvértestképzés között diabetesesés/vagy azotaemiás betegekben; Kürthy M., Arató E., Jancsó G.,Lantos J., Sinay L., Ferencz S., Horváth Sz., Ferencz A., Cserepes B.,Wéber Gy., Rõth E.: A thrombocyta funkció és az antioxidáns-prooxidáns státusz vizsgálata 1-es és 2-es típusú diabéteszes, perifé-riás érbetegek vérében, valamint az inzulin in vitro hatásának vizs-gálata a fenti paraméterekre; Tarnai I., Csordás M., Góth L.: Katalázgén E9 C111T polimorfizmus vizsgálat diabetes mellitusban19.00 Orgonakoncert a Ferencesek templomában20.00: Gálavacsora

Október 13. szombat9.00 – 10.30: VII. Szekció: Redox rendszer – Humán vonatko-zásokÜléselnökök: Pucsok József és Imre Sándor

Pucsok J., Dékány M., Radák Zs.: Antioxidáns hatás alakulása kü-lönbözõ sportterhelések során; Imre S., Nagy K., Varga Z., UdvardyM., Szikszai Z., Kovács Á.: Szabad gyökök és az egészséges idõskorSzõllõsiné Varga I., Hracskó Z., Orvos H., Novák Z.: Oxidatív stressz,intrauterin retardáció, születési módok; Góth L.: A kataláz enzim hi-ánya és az urát oxidáz (rasburicase) terápia; Sükei E., Csordás M.,Nagy E., Góth L.: Kataláz polimorfizmusok â-thalassaemiában

11.00 – 12.30: VIII. Szekció: Redox rendszer – VariaÜléselnökök: Szõllõsiné Varga Ilona és Kaszaki József

Varga Zs., Kosaras E., Katkó M., Paragh G., Balla J., F. Galli:Tokoferolok hatásmechanizmusa forbol-észter stimulálta humánneutrofilekben; Békési G., Tulassay Z., Rácz K., Blázovics A., RigóJ., Magyar Z., Riss É., Székács B., Fehér J.: A gyenge ösztrogénekés az antioxidáns hatás; Wágner L., Laczy B., Boros A. G., TamaskóM., Mikolás E., Szijártó I. A., Markó L., Mohás M., Cseh J., FeketeA., Wittmann I.: Kivédhetõ-e a dohányzás nitrogén monoxid-terme-lést csökkentõ hatása?; Kaszaki J., Érczes D., Varga G., Tordai C.,Vécsei L., Boros M.: Szabadgyök képzõdés gátlása glutamát recep-tor antagonista kezeléssel akut vastagbél obstrukcióbanBagyánszki M., T. Pascal, Krecsmarik M., L. Van Nassauw, AlfonsB. A. Kroese, Fekete É., J.-P. Timmermans: Nitrogén monoxid szin-tézise alkoholkezelt egér bélidegrendszerében

12.30: A kongresszus zárása

29

2007 SZEPTEMBER

A Magyar Radiológus Társaság Gyermekradiológiaiszekciója megbízásából most a PTE Gyermekkliniká-ja és a Gyermekradiológia Fejlesztéséért Alapítvány

szervezte meg a kétévente más-más helyszínen megrendezésrekerülõ Gyermekradiológus Szimpóziumot.

A 92 regisztrált résztvevõs rendezvénynek méltó helyszíne volta Megyei Közgyûlés Díszterme.

A szimpózium fontosabb témái voltak: Szükség van e a csecse-mõkori szûrõvizsgálatokra? (ez a téma nagy vitát váltott ki); azúj eljárásokkal foglalkozó szekcióban az újszülött- és csecsemõ-kori MR vizsgálatokról, a PET/CT vizsgálatok gyermekkori al-

kalmazásáról volt szó; foglalkozott a rendezvény a vascularismalformációk klinikumával, UH, CT, MR diagnózisával, a ke-zelési lehetõségekkel. Számtalan érdekes téma (posttransplanta-tios lymphoproliferativ betegségek, vesedaganatok sclerosistuberosában, glikogenozis hosszútávú nyomonkövetése) kerültmegvitatásra és számos tanulságos esetbemutatás is színesítettea programot.

Társasági programjainkból kiemelhetjük a Dzsámiban elhang-zott remek orgonahangversenyt, a Tettye Vendéglõben a kiválóvacsorát követõ remek hangulatú tombolát.

Dr. Mohay Gabriella

XV. Nemzetközi Gyermekradiológusszimpózium �� Pécs, 2007. szeptember 6-7-8.

A hatályos egészségügyi törvényben deklarált betegjogok érvé-nyességét nem kérdõjelezhetik meg a zajló változások.

Legfeljebb – ahogy a szereplõknek, úgy a betegjogoknak is – azúj helyzethez kell igazodni – ezt bizonyos esetekben külön jogsza-bályok is elõírják (pl. várólista, beutalási rend).

A betegjogokat megalapozó EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ, és anekik különleges tartalmat adó ELLÁTÁSHOZ VALÓ JOG azon-ban elvileg semmilyen körülményekre tekintettel nem sérülhet(ne).Az sem elfogadható, hogy az egészségügyi személyzet az egész-ségügyi szolgáltatást igénybevevõ vélt vagy valós sérelmének fel-vetésekor – pl. miért kell ennyit várnia – a politikát érintõ választad, pl. “kérdezze az egészségügyi minisztert, a kormányt, kormány-fõt”, vagy ennél durvább megjegyzéseket tesz.

Kétségtelen, hogy az egészségügyi ellátók, azok dolgozói nin-csenek könnyû helyzetben, de ez nem menti fel õket a betegjogokbetartása alól.Sajnos az is elõfordul, hogy a helyi szervezetlenség, nem kellõ oda-figyelés miatt is az egészségügy központi irányítóira mutogatnak.

A bevezetett új „eljárások” – vizitdíj/napidíj-beszedés – fõkéntaz eltérõ értelmezés miatt okoztak problémát.

Eltérõen értelmezték(-zik) a szolgáltatók:� a tartós betegségek körét – fõként azok szövõdményeit (pl.

cukorbetegség – lábszárfekély, zöld hályog)� a sürgõsség eseteit,� azt, hogy mi tartozik az adminisztratív tevékenység körébe –

pl. leletkiadás?!� azt, hogy az egy napon ugyanazon szolgáltatónál megjelené-

sen mit értsünk a klinikai ambulanciák vonatkozásában. (Ahelyzetet külön bonyolítja a földrajzi elhelyezkedés.)

Problémát jelent(ett) a foglalkozásegészségügyi és az E-alapbóltörténõ ellátás esetleges keveredése és a szûrõvizsgálatok ingyenes-sége, igénybevehetõségi intervalluma.Külön figyelmet kell fordítani a pénzbeszedés (vizitdíj, napidíj) kö-rülményeire. Ott is érvényesek a titoktartás, az emberi méltóságszabályai. Örvendetes lenne, ha nem a többi beteg elõtt, a különle-ges egészségügyi adatok fennhangon történõ ismertetése mellett

zajlana a díjszedés.Javaslom, hogy klinikai szinten történjen összegzés a vizitdíj/-napidíj-szedés tapasztalatairól, az ott összegyûlt észrevételekrõl,esetleges panaszokról. Kérem, hogy errõl engem is szíveskedjenektájékoztatni.Ahol szükséges bõvítsék, aktualizálják a korábban közzétett írásos tá-jékoztatókat – beépítve a július 1-jétõl esedékes változásokat.

A beutalási rend, ellátási terület, területen kívülrõl történõ be-tegfogadás rendjét életszerûen, felesleges bürokratikus idõhúzásnélkül kell(ene) kialakítani.Ugyanakkor ez a döntési folyamat ne azt sugallja a közvéleményszámára, hogy “kinél lehet ezt elintézni” – kapcsolatok, hálapénzárán.Tovább kell próbálkozni – én is ezt teszem a saját csatornáimon – aprogresszív ellátás elismertetésével.

A megváltozott helyzet és a jogszabályok is megkövetelik aVÁRÓLISTÁ-k elkészítését és betegelõjegyzéstõl való megkülön-böztetését. Errõl az e tárgykörben megjelent jogszabályok adnakiránymutatást.Nem elfogadható az a gyakorlat, hogy a beteget például három nap-pal a négy hónapja adott mûtéti idõpont elõtt telefonon értesíti azadott klinika, hogy a mûtét elmarad, mert nincs pénz. A beteg kéthónap múlva érdeklõdjön telefonon az operáló orvosnál. Tudott do-log az orvosok – fõként a mûtéti szakmában dolgozók – nehéz te-lefonos elérhetõsége, de volt olyan konkrét eset is, amikor a betegilyen, új érdeklõdésére – újabb két hónapot tûzött ki az orvos. Má-sutt udvarias hangú levelet kaptak a betegek, de dátum, hogy mikoroperálják, abban sem szerepelt. Tudvalévõ, hogy az Egészségbizto-sítási Felügyelet ilyen esetekben egyes szolgáltatókra már bírságo-kat szabott ki.

Kérem, hogy a vonatkozó rendeletek alapján minél elõbb ké-szüljenek el az intézményi várólisták és az elõírásoknak megfelelõ-en legyenek hozzáférhetõek a honlapon.Az utóbbi idõk tapasztalata, hogy az idõs betegek befogadása indo-koltan aktív ágyra egyre nehezebb. Úgymond „labdáznak” velük,nem ritka, hogy egy hét alatt két-három-négy ellátóhelyen fordul-

A betegjogok érvényesüléseÉszrevételek, javaslatok a tapasztalt gyakorlat alapján – különös tekintettel az egészségügyben zajló változásokra

30


nak meg. A „takarékosság” jegyében mindegyikellátóhelyen megtörténnek ugyanazon vizsgálatok.

Az egészségügyi ellátás „szereplõi” a bizonytalanhelyzetben hajlamosak ingerültebben viszonyulni egy-máshoz. Talán ennek tudható be, hogy a hangnemmel,hangvétellel kapcsolatos észrevételek is megszaporod-tak. Azt gondolom, hogy az egészségügyi személyzetsemmilyen körülmények között sem engedheti meg ma-gának, hogy ne tanúsítson kellõ tiszteletet az igénybeve-võk iránt.

Az idei évben az észrevételek, panaszok száma meg-szaporodott. Ez nyilván a változásoknak és az ebbõladódó feszültebb helyzetnek is köszönhetõ. Az „úgyne-vezett” panaszkezelés így még nagyobb jelentõségetkap. Az intézményben létezik Panaszkezelési Szabály-zat, de ez elég általános és módszerbeli ötleteket nemtartalmaz. Úgy tapasztalom, hogy nem is mindegyik kli-nikán ismerik. Így a panaszkezelés az adott egység veze-tõjének habitusától függ.

Mivel a panaszosokat nem köti a panaszfórumokhierarchiája, így elõfordul, hogy az érintett intézményvagy a klinikákat irányító Koordinációs Központhoz,vagy a Dékáni Hivatalba adják be a panaszukat. Sajná-latos, hogy sokszor a kivizsgálásra, válaszadásra rendel-kezésre álló 30 nap alatt nem érkezik semmiféle reagálólevél az érintetthez. Sok esetben jó lenne, ha az írásos vá-laszadás elõtt, a kivizsgálás keretében tisztázó beszélge-tésre lenne mód olyan összklinikairányító vezetõvel, akihabitusánál fogva alkalmas erre. Ez a klinikák esetébennéhány igazgatóval jól mûködik. A jelenlegi gyakorlat,hogy összklinikai szinten egy viszonylag szûkszavú, fe-lelõsséget elhárító levél jön válaszként – a határidõn túl–, ami gyakran arra sarkallja a panaszosokat, hogy bíró-sághoz forduljanak.

Ugyancsak akadozik az egészségügyi dokumentációkiadásának gyakorlata is. Elõfordult, hogy a dokumentá-ció kérõ azt a választ kapta a kérésére: „elõbb átnézi a jo-gász, illetve a doktor.” Ezzel a hitelességet teszik kockára.

Összegezve: szükséges lenne közelíteni az egyes kli-nikák gyakorlatát.

Az Egészségügyi Törvény a szolgáltatók kötelezett-ségévé teszi az egészségügyi szolgáltatást igénybevevõktájékoztatását a betegjogokról, a betegjogi képviselõ el-érhetõségérõl. Kérem, hogy ezt a honlapon tegyék megés szorgalmazzák az osztályokon való közzétételt is. Vé-leményem szerint minden egészségügyi szolgáltató sajátmunkájának színvonalát jelzi a betegjogokhoz való vi-szonyával. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy 2007januárjától a betegek számára is nyitva áll új panaszfó-rumként az Egészségbiztosítási Felügyelet, mely sajáthatáskörben is vizsgálódhat és szankcionálási lehetõségeis van.

Fontosnak tartom a feladatkörömbe tartozó, az egész-ségügyi személyzettel történõ rendszeres konzultációt abetegjogokról. Ezt az egészségügyi személyzet erre fogé-kony rétegével eddig is igény szerint megtettem, de szí-vesen várom a további érdeklõdõket is. A tapasztalataimarra utalnak, hogy erre az orvosoknak is szüksége lehet.

Dr. Szendy Erzsébetbetegjogi képviselõ

Hallgatói Jogok Orvoskari BiztosaAHallgatói Jogok Orvoskari Biztosa� Elõsegíti az oktatás résztvevõit (hallgatókat, PhD-hallgatókat, oktatókatstb.), illetve azok közösségeit megilletõ, oktatással, kutatással kapcsolatos ál-lampolgári és hallgatói jogok érvényesítését.� Mûködése során kizárólag a dékánnak (diákjóléti dékánhelyettes) tartozikfelelõsséggel.

Ki kérheti és milyen ügyekben a Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosaközremûködését?� Egyedi és az oktatást érintõ közösségi ügyben az oktatás bármely résztvevõ-je (hallgató, oktató, kutató és törvényes képviselõjük valamint ezek közösségei)mediációs eljárást kérhet, amennyiben úgy véli, hogy emberi méltóságát, joga-it valamint jogos érdekeit sérelem érte, illetve sérelem veszélye áll fenn.� Hallgatók klinikai gyakorlataik során felmerülõ bioetikai és betegjogi kér-désekben.

Mikor fordulhatnak a Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosához?� Ha a sérelmet okozó konfliktusra az érintettek nem tudnak megoldást ta-lálni.� Ha a sérelmet szenvedett attól tart, hogy panaszfelvetése hátrányt okozhatszámára.� Ha a sérelmezett szabályozás, határozat vagy intézkedés forrása kari vagymagasabb szintû szerv.� Ha az egyedi sérelem, etikai és/vagy betegjogi konfliktus egy évnél nemrégebbi.

Hogyan fordulhatnak hozzá?� Levélben, e-mailben, telefonon és személyesen a szemeszter tanrendjébenés a kar honlapján közzétett módon.� Az érintett kérheti nevének bizalmas kezelését (elhallgatását).

Mi történik a panaszokkal, felvetésekkel?A Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosa köteles minden megkeresést megvizs-

gálni.

AHallgatói Jogok Orvoskari Biztosa elutasítja a közremûködést, ha:� azt nem az arra jogosult (érintett személy, szervezet) kéri;� az egyéves határidõ lejárt;� az ügyben hivatalos szervnél eljárás indult;� az adott ügyben a Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosa már eljárt, és a pa-nasz, felvetés nem tartalmaz új tényeket;� a panasz, felvetés név nélkül érkezik;� az ügy nem tartozik a Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosa hatáskörébe (ezutóbbi esetén tájékoztatja a közremûködést kezdeményezõt, hogy mely másszemélyhez, szervhez fordulhat).A Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosa hivatalból is észrevételt tehet, illetve a

hatáskörrel rendelkezõ szervnél eljárást kezdeményezhet, ha egy szabályozás, ha-tározat, intézkedés vagy annak elmulasztása súlyos vagy az egyetemi polgároknagy csoportját érintõ sérelmet okoz.

A Hallgatói Jogok Orvoskari Biztosa: Dr. Jakab Tibor

ElérhetõségeFogadóóra: Magatartástudományi Intézet 7-es szoba; hétfõi napokon 14 és

16 óra között. Telefonon: 1894; *0882; 30/9609-255Levelezési cím: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet 7624 Pécs,

Szigeti u. 12. E-mail: [email protected]

31

2007 SZEPTEMBER

KontrasztJ úlius elsõ napjaiban vette át Szili Katalinnak, az Országgyûlés el-

nökének jelenlétében és az egészségügyi tárca távollétében a PTEÁOK vezetése az I. sz. Klinikai tömb területén 2,2 milliárd forintért ki-alakított Diagnosztikai Központot és Szûrõállomást. Megtekintve va-lóban tágas, mutatós, belsõ felvonóval mûködõ kétszintes létesítmény,olyan, amilyet Lénárd László rektor szerint bármely európai kórházelfogadna, ha beleillene ellátási rendszerébe. Ott ugyanis a szakorvositevékenységet nem ún. rendelõintézetekben, kórházakban vagy klini-kákon végzik, hanem a szakorvosok magánrendelõjében. Az Antallkormány indította el számos ellenvélemény dacára a ma valóban jól, adoktorok megelégedésére is mûködõ alapellátási rendszert. Emlék-szem Surján László miniszter egyik tájékoztatójára: dolgozunk a kö-vetkezõ, igencsak költséges lépcsõnek, a szakellátásnak a magánren-delõkbe történõ decentralizálásán. Ugyan nem mondta ki, de a fentemlített nyugati mintára gondolhatott. Szerintem is ez a jövõ, hisz afekvõbeteg-intézeteknek nem ez a feladata, és ez jelentené a hazaiegészségügy reformját, ami egy csapásra sok kényes, speciális ma-gyar kérdést is megoldhatna. De addig legyünk büszkék az új köz-pontra, amely sajnos külsõségével nem képes leplezni a középkori is-potály színvonalát közelítõ I. sz. Klinikai Tömb, alias 400 ágyas klini-ka állapotát, a vagy egy évtizede beígért rekonstrukció szükségessé-gét. Erre gondoltam soraim címével. Tudom, nincs pénz, és most térekrá, mit lehetett és kellett volna szerény összegbõl is rendbe hozni, tom-pítani a Diagnosztikai Központtal szemben a „kontrasztot”. Ha az If-júság úti kapun belépve eljutunk a két személyfelvonóhoz, feketéllik akikopott, egykor szürke mûanyag padló alapja csakúgy, mint az elsõemeletre vezetõ lépcsõkön vagy a liftek padozatán. Csodálkozom,hogy az itt dolgozókat ez az elrettentõ kép nem zavarta mindeddig.Megszokás? Volt azonban ismerõsöm, aki csodálkozva tette szóvá.Elõször vagy két éve kértem ismételten az épület gondnokát, ki kelle-ne javíttatni. Az illetékesek szerint nincs pénz, majd késõbb, a Diag-nosztikai Központ keretében. 2006. február 6-án alkalmam voltLénrád László rektornak is bemutatni a helyszínt. Intézkedésére épp-úgy nem történt semmi, mint a korábbi kérésekre. És erre nincs pénz –de felsorolhatnám, milyen „luxusokra” volt. Ez nem takarékosság, ezegy magára valamit is adó orvoskarnál presztízskérdés. Ez az ici-picijavítás része lehetne az egyetem „átfogó stratégiai koncepciójának”,bár errõl nem olvashattam.

Jobst KárzmérLaboratóriumi Medicina Intézet

Egészségpszichológiai konzultációHealth Psychology Counselling

Gesundheitspsychologische KonsultationAz ÁOK dékáni vezetése és a HÖK támogatásával, a Hall-gatói Szolgáltató Központ részeként, a Magatartástudomá-nyi Intézet szervezésében megalakult és elkezdte mûködé-sét az egészségpszichológiai konzultációs szolgálat.

A szolgáltatás az ÁOK magyar, angol, és német program-jain tanuló orvostanhallgatók számára kínál pszichológiaisegítséget a tanulással és a mindennapi élettel kapcsolatosproblémák megoldásához.

Tájékoztatás az egészségpszichológiai konzultációról:www.aok.pte.hu/pszikon; e-mail: [email protected]étel és idõpont egyeztetése: e-mailben.

Személyesen (idõpont egyeztetése nélkül): szerdánként13-15 óra között, Magatartástudományi Intézet, 20-as szo-ba.

Etikai és betegjogi konzultációslehetõségA PTE ÁOK Magatartástudományi Intézete orvosi(egészségügyi) etikai és betegjogi kérdésekben konzultá-ciós lehetõséget biztosít az Orvostudományi Kar és a Kli-nikai Központ munkatársai számára. (A konzultációs le-hetõség más egészségügyi intézmények dolgozói számárais nyitva áll.) Akonzultánsi feladatokat intézetünk munka-társa, dr. Jakab Tibor bioetikus, betegjogi szakértõ látja el.

A konzultációs lehetõség kiterjed minden olyan etikaidilemmára és tág értelemben vett betegjogi kérdésre,amely a betegellátás során felmerül, és a probléma össze-tettsége miatt a helyes, illetve a jogszerû megoldás nemegyértelmû. A lehetõséggel elsõsorban a betegellátásbandolgozók munkáját kívánjuk segíteni.

Akonzultációs tevékenység a jogi és az etikai normákfeltétlen tiszteletben tartásával történik. A konzultáns ahozzá fordulók személyes adatait és a tevékenysége sorántudomására jutott egészségügyi adatokat bizalmasan ke-zeli, harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezett-ség terheli.

Természetesen az abszolút igazságoknak a konzultánssincs birtokában, de azt vállalja, hogy tudásával és évtize-des gyakorlati tapasztalatával – ésszerû keretek közt –munkaidõn kívül is a hozzáforduló kollégák rendelkezésé-re áll.

Dr. Jakab Tibor elérhetõségei:Mobil gyorshívószám: *0882Egyetemi mellék (ÁOK): 1894E-mail: [email protected]

Levelezési cím: PTE Általános Orvostudományi Kar7624 Pécs, Szigeti u. 12.

Universitas Kupa 2007A PTE ÁOK Mozgástani Intézete és a Medikus Sportkör október6-án körzeti Universitas Kupa sportversenyt rendez hallgatókrészére.

Kispályás labdarúgás, kosárlabda, röplabda, kézilabda és úszássportágakban várhatóan 3-400 hallgató fog résztvenni. Az ered-ményekrõl következõ számunkban részletesen beszámolunk.

32


Az alábbiakban dr. Oláh Gyula (1836-1917) egész-ségügyi fõfelügyelõ, volt országgyûlési képviselõvisszaemlékezésébõl szeretnénk néhány részletetközreadni, aki szemtanúja volt a magyar történelem

ezen rettenetes napjainak. „Dies irae” Borzasztó nap. Az 1849-i október 6-a minden em-

berséges ember mély gyászának a napja volt Aradon. …Néhány nappal a világosi fegyverletétel után, a délutáni órák-

ban hosszú kocsisor vonult végig Arad fõutcáján, a hintók hátuljaföl volt húzva, és mindeniknek a hátsó ülésén egy osztrák tiszt ésegy még öregebb úr ült, az elsõ ülésen pedig és a bakon a kocsismellett pedig egy-egy cserepár ült feltûzött szuronyú puskával. Ahintókba úgynevezett elõfogati lovak voltak fogva, s a hintókattulajdonosaik, egyszerû földmíves emberek hajtották. Aváros la-kossága hamar felismerte ezt a menetet, és mivel az elvonulásdélután öt-hat óra között volt, tehát akkor, midõn az utcákon leg-többen jártak, a kocsisor mellett két oldalról egész utcahosszatsok nézõ gyûlt össze, és mivel a menet csak meglehetõsen lassanhaladt, mert a fáradt elõfogati lovak a nehéz hintóval és a rajta ülõöt emberrel csak lassú kocogásban tudtak menni, azért az ott állóközönség minden kocsiba jól benézhetett, és az osztrák tiszt mel-lett ülõ urak közül majd egyiket, majd másikat felismerte a kö-zönség. Azok az erõs katonai fedezet alatt hozott urak a kapitulálthonvédsereg vezérei, legfõbb tisztjei voltak, kiket a simándi útonhoztak be az aradi várba. …

Ez a világosi fegyverletétel után jó néhány nappal volt, akkor,midõn már az aradi vár is kapitulált, és az osztrákok azt a várat be-rendezték egy nagy börtönné, hova azután is folyvást hordták ahonvédsereg legkiválóbb hõseit. A nedves, dohos kazamatákmegteltek foglyokkal, és elkezdte mûködését egy minden nyilvá-nosságtól elzárt vizsgálóbíróság, úgynevezett haditörvényszék,melynek minden tagja az osztrák hadsereg tisztjeibõl állott, ésmelynek minden cselekedetét egy õrült ember, az akkor úgyne-vezett Reform utcában, a Heim-féle házban szállásoló Haynaufõparancsnok irányította. …

Hetekig tartott a különbözõ rémhírek terjedése. A részletekváltoztak idõnként, de az a hír állandóan fentmaradt, hogy a fogvalevõ honvéd tábornokok közül többeket okvetlenül ki fognak vé-gezni. … Október 6-án reggel még nyolc óra elõtt jött atyámhozegy barátja, Brünek Károly elõkelõ aradi polgár és vármegyeifõbb hivatalnok. Õ hozta a rémhírt, hogy a kora reggeli órákbankivégeztek sok honvéd fõtisztet, közöttük Damjanich tábornokotis. A kivégzettek számát még nem tudták, csak annyit tudtak,hogy sokat végeztek ki, és azt tudták, hogy a kivégzettek közt vanDamjanich tábornok is. …

A rémhír könnyeket fakasztott minden igaz ember szemei-ben, és mint a búcsújárás indult meg a város lakossága a borzasz-tó eset színhelyére, a vesztõhely felé. Én is öcsémmel és a szom-szédságban lakó barátaimmal sietve mentem oda.

És elõttünk állt a rémítõ látvány. Kilenc cölöp volt egy sorbanfelállítva, mindeniken egy ember függött. A cölöpök nem voltakmagasak, a kivégzettek lába alig volt harminc centiméternyire aföldtõl, a kötél sem látszott; messzibbrõl nézve úgy tetszett, mint-ha csak sorban állnának. Mintegy húszlépésnyire tõlük katonák

állottak egymástól két-három ölnyire, s a közönséget nem eresz-tették közelebb, de odáig mindenki elmehetett. Minden bitófaelõtt katonák egy-egy gödröt ástak, a szabadságharc vértanúinaksírját.

Az áldozatokat így egész közelrõl jól lehetett látni. Leinin-gent kivéve mindannyian polgári ruhában voltak. Hosszú feketekabát és pantalló volt valamennyin, csak Leiningenen volt hon-véd tábornoki ruha; Damjanichnak pedig az eltörött lábán sárgareggeli cipõ, egészséges lábán pedig rendes lábbeli volt.

Arcuk nem volt letakarva. Egyiknek az arcán sem volt a féle-lemnek vagy a kétségbeesésnek legkisebb nyoma sem. Komolyférfias arca volt mindeniknek, és akkor, a kimúlás után pár órával,midõn a halál még alig kezdte meg pusztító munkáját, lehajtottfejjel mindnyájan úgy tûntek fel, mint mikor komoly férfiak mé-lyen gondolkoznak.

AGolgotával szemben, attól mintegy pár száz lépésnyire egy,a lapost átfogó nagy szárazhíd volt, annak egyik lába mellett kétgyászba öltözött hölgy keservesen sírt. Senki sem mert feléjükközeledni, senki sem merte szent fájdalmukat megzavarni, mertott nem bámuló tömeg, hanem gyászoló közönség volt, akikneklegnagyobb része könnyezett vagy hangosan zokogott.

Ettõl az egyik rémítõ látványtól a zsigmondházi réten átvágvamentünk az aradi vár ún. mikalakai kapuja felé. Itt a vár sáncábana gyepen elterülve feküdt a négy agyonlõtt hõse a szabadságharc-nak. Hárman az elsõ lövésre arcra estek, Kiss Ernõ azonban az el-sõ lövés után nem esett el, fel akart kelni, és csak mikor a máso-dik, úgynevezett „kegyelemlövés” érte, esett hanyatt. Aközönsé-get itt is eléggé közel eresztették, le lehetett menni a vár sáncaiba.Ott tõlük kevés távolra, a vár fala mellett egy nagy gödröt ástak,és abba temették õket még nappal, a kora délutáni órákban, s azérta közönséget csak délig eresztették oda.

Abitófán kivégzetteket azonban csak estefelé vették le, a kö-zönséget délutáni öt órakor eltávolították onnan, s azontúl senkitközel nem engedtek. Amíg lehetett menni, a közönség folyvástnagy csoportokban ment ki. Az idõjárás is egészen megfelelõvolt. Nem esett egy csepp esõ sem, de nem sütött ki a nap egyetlenpillanatra sem. Igazi nagy gyász volt az emberek szívében, ésilyen sötét, ködös, borult volt az idõjárás Arad városának ezenlegborzasztóbb, legszomorúbb napján.

Avértanúk kiszenvedtek, de emlékezetük él az egész nemzetszívében, és a szomorú nap emlékére ott áll Arad legszebb terén,ott hirdeti a vértanúk dicsõségét az ország egyik legszebb, legmû-vészibb emlékoszlopa. Azokat, akik õket kivégezték, az idõ elsö-pörte, a történelem homlokukra sütötte a gyilkosok bélyegét, éssírjuk felett az örökké élõ emléket egy nemzet gyûlölete, utálataképezi. A vértanúk halálának évfordulóján pedig egy ország ren-dez gyászünnepélyeket. És beteljesül a dicsõ szabadságharc láng-lelkû költõjének jövendölése:

„Hol sírjaik domborulnak, …”Forrás: http://www.neumann-haz.hu/scripts/SGML/BHIS-

GMLtr?aradiv/aradiv02720.sgml

ARADI VÉRTANÚK OKTÓBER 6-A 1849-BEN ARADON

A fenti anyagot Gracza Tündétõl, a következõt KissTamástól (Orvoskari Könyvtár) kaptuk. Köszönjük!

33

2007 SZEPTEMBER

Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos,Magyarország elsõ alkotmányos kormányfõje

Holnap Kiadó, 2007.

Elõszó„A királyoknak bajonettjük van,A népeknek meg forradalmuk,Hogy engedményeket nyerjenek.”

Batthyány Lajos Széchenyi Istvánnak, 1847. július 8-án

1815-ben a bécsi kongresszus igyekezett visszaállítaniEurópa rendjét, amelyet korábban Napóloeon átalakított. Anagyhatalmi erõviszonyok a kontinentális Európában azabszolút monarchiák által ígért rendet és nyugalmat garan-tálták. A felvilágosodás hatására terjedõ alkotmányos mozgal-mak azonban 1820-ban mind Spanyolországban, mind aNápoly–Szicíliai Királyságban alkotmányt követelõ for-radalomhoz vezettek. A Szent Szövetség jóváhagyásával azelõbbit francia, az utóbbit osztrák intervenciós csapatok vertékle. 1821-ben kitört a görög függetlenségi harc, amely a nagy-hatalmak vonakodó és óvatos támogatásával 1829-ben ered-ményre vezetett.

Az 1830-as francia forradalom megdöntötte a Bourbonok1814-ben restaurált uralmát, s Lajos Fülöp „polgárkirálysága”alkotmányos monarchiát teremtett. A francia forradalom hírérea bécsi kongresszuson a Hollandiával erõszakosan egyesítettBelgium kikiáltotta függetlenségét, amelyet Anglia ésFranciaország biztosított. A belga monarchia 1831-benmegszületett alkotmánya Európa liberálisainak példaképe lett.Az 1815-ben a cár védnöksége alá helyezett Lengyelországfelkelése viszont 1831-ben vereséggel végzõdött. Ezt követõenEurópa számára a „lengyel kérdés” a nemzeti függetlenséggondolatát jelentette.

A nemzeti és alkotmányos célok Európa nemesi és nemnemesi értelmiségi csoportjainak egyre határozottabb pro-gramjává váltak. Ennek gondolatkörében jött létre 1831-ben azIfjú Itália, majd az Ifjú Lengyelország, az Ifjú Németország,végül az Ifjú Írország mozgalma. A nemzeti célkitûzések és aliberális alkotmányos reformigények 1847-ben programmáformálódtak Magyarországon is. Az így kialakult országosellenzéki mozgalom vezérét, gróf Batthyány Lajost a NépekTavaszának forradalmi hulláma a miniszterelnöki székbeemelte.

Az ítélet és végrehajtásaBatthyány február-márciusi budai kihallgatása az elõzetes vizsgálatrészeként tulajdonképpen a hadbíró tájékoztatását szolgálta. Ez ameghallgatás háromtagú tiszti bizottság elõtt történt, s a fogoly ittnem vádlottnak, hanem csak gyanusítottnak minõsült. A pör fõtár-gyalására, a perrendtartás szerint a szabályszerû kihallgatásra a tel-jes hadbíróság elõtt került sor, amelyben az õrmestertõl, illetve ahadnagytól a tábornokig minden tiszti fokozat képviseltette magát.A kihallgatások augusztus 16-22. között, öt napon át folytak. A ki-hallgatási jegyzõkönyv szerint a hadbíró hosszabb-rövidebb kérdé-seket tett fel, Batthyány erre változó hosszúságú válaszokat adott.A kihallgatás tehát párbeszéd formájában zajlott: ismertették a vá-dat, melyre Batthyány elõadta védekezését. A hadbíró, aki eddigszámos humánus gesztust tett, most igen agresszíven reagált a grófvédekezésére. A jegyzõkönyv szerint 72 kérdés és válasz hangzottel, s az utolsó kihallgatási napon a fáradt Batthyány az újból elõso-rolt vádakra csupán annyit mondott: „Ezeket a vádakat tudomásulvettem.”

A nagy lendülettel folytatott kihallgatások után a hadbírónak, azosztrák katonai büntetõeljárásnak megfelelõen, kötelezõen fel kellett

készülnie a többségében nyilvánvalóra. A hadbírónak ebben az elõ-terjesztésben a vádakat pontosan meg kellett fogalmaznia, ismertet-nie kellett a vádlott védekezését, s a javára szolgáló tényeket, majdeme „védõügyvédi” szerep után következett ugyanazon személynekvádló ügyészként történõ fellépése, a védekezés megcáfolása, s ezzela megalapozott vádaknak a hadbíróság tagjai számára elfogadható is-mertetése, az ítélet elõkészítése.

Leuzendorf ezt a tájékoztatót (német elnevezése latin eredetû:Votura informativum) igyekezett mintaszerûen elkészíteni, hiszenaz nemcsak a hadbíróság tagjai számára készült. A hadbíró munká-jára, pontosabban Batthyány pörére nemcsak a hadügyminisztéri-um figyelt, de foglalkozott azzal a minisztertanács is, sõt bécsi vizs-gálati munkájának megkezdése elõtt fogadta õt Schwarzenberg mi-niszterelnök is. A hadbírónak ekkor adták értésére, milyen nagy je-lentõségû pört bíztak rá, s hogy annak példás lezárása államérdek.Anagy munkabírású hadbíró hat napot dolgozott az elõterjesztésen,s azt augusztus 29-én olvasta fel a hadbíróság elõtt.

A bevezetés, a magyaországi politikai helyzet fölvázolása ter-mészetesen nem volt tárgyilagos. Az ellenzék eszerint elõzõ évmárciusában Batthyány vezetésével kihasználta a helyzetet, s egyvalamennyi társa önállóságával rendelkezõ minisztériumot hozott

NAPJA

34


létre, majd ezzel nem elégedett meg, s teljes függetlenségre törekedett.Nem fogadták meg a felség figyelmeztetéseit, nem törõdtek a polgár-háborús veszéllyel, s nem fogadták el Lamberg gróf békeküldetését,szeptember 27-én hazaárulónak nyilvánították, amit a borzalmas gyil-kosság követett. (Jól mutatja ez a pont, hogy a tájékoztatás összemos-sa Batthyány és Kossuth álláspontját akkor is, amikor az már teljeseneltérõ volt.) A királyi biztos halála miatt rendelte el a felség október 3-án az országgyûlés feloszlatását. Magyar pénzzel idézték elõ az októ-ber 6-i bécsi katasztrófát, amely Latour halálát okozta, majd ezt köve-tõen magyar csapatok törtek be Ausztriába. Ezt követõen a Votum rö-viden, tényszerûen és ferdítés nélkül mutatja be Batthyány életútját. Ahadbíró az ügyre vonatkozó lényeges iratok ismertetése után közölte,hogy a jobb érthetõség érdekében minden vádpontot külön ismertet,mert így lehetséges a fõ mozzanatokat „egyértelmûen átlátni”. Mivelez a tárgyalási mód, az egyes vádpontok külön-külön taglalása megvi-lágítja, milyen valós, de rosszindulatúan interpretált vagy milyenkonstruált elemekbõl született meg a felségárulás vádja és az ítélet, rö-viden érdemes áttekinteni ezeket a pontokat, s a hadbíró magyarázatát.Az alábbiakban a Votum felsorolási rendjét követjük, és az ott szerep-lõ címet tüntettük fel.

1. Magyar bankjegyek kibocsátása.A bankjegyek kibocsátásával amagyar kormány megsértette õfelsége szentesítési jogát, amelyet az újtörvények garantáltak. A mértéktelen kibocsátás súlyos pénzügyi vál-ságba sodorta a monarchiát. Batthyány szerint a nádor Bécsbõl próbálthitelt szerezni (ez ti. Batthyány feltétele volt második miniszterelnökimegbízásakor), s addig is folytatni kellett a pénz kibocsátását, mert apénztárak üresek voltak. A nádor kérésére maradt, s tevékenykedett,hogy a nagyobb bajt elkerüljék. Ha kilép a minisztériumból, megadjaa jelet a teljes törvénytelenségre, amely Kossuth diktatúrájához veze-tett volna. Batthyány védekezésében a nádorra hivatkozik – érveltLeuzendorf –, de a nádor nem vonható felelõsségre, s ez nem csökken-ti a volt miniszter felelõsségét. A hadbíró szerint, ha nem volt ereje azellenálláshoz, le kellett volna mondania, mintsem hogy eszközkénthagyja magát felhasználni.

2. Újoncozás. A legfõbb jóváhagyás hiánya ellenére, a szeptember12-i határozat értelmében a toborzást az egész országban a legnagyobbarányban hajtották végre. Batthyány azzal védekezett, hogy õ csak az el-sõ 12 honvédzászlóaljat hozta létre, s a toborzáshoz nem volt szükségszentesítésre. Batthyány szeptember 14-én valóban intézkedett a tobor-zásról, érvelt a hadbíró, de szeptember 26-án megjelentette a rendeletetKossuth és Nyáry sémájáról (127 lakos után 2 újonc). Ennek táblázatátis szétküldte, és ezzel a bûnös eredményt szolgáló újoncozást elrendel-te. (Megjegyzendõ, hogy az említett rendelet október 2-án jelent meg.

3. Külsõ hatalmakkal való kapcsolatteremtés. Május 14-én aBatthyány-kormány diplomáciai megbízatással Frankfurtba küldtePázmándy Dénest és Szalay Lászlót, akiknek megbízólevelét a nádorés Batthyány írták alá. Amegbízottak levelezésébõl világos, hogy a célMagyarország teljes függetlensége volt, s ezért küldték Párizsba Tele-ki Lászlót is. Batthyány védekezése szerint a küldetésrõl tájékoztattákaz osztrák minisztériumot, amely a lépéssel teljesen egyetértett. Batt-hyánynak a küldöttek levelezésébõl fel kellett volna ismernie a Prag-matica Sanctiót sértõ bûnös magatartásukat, s megfontolnia visszahí-vásukat, hogy elkerülje a nagyobb károkat, s azt, hogy õ maga is fele-lõs legyen a következményekért – érvelt a hadbíró.

4. Báró Jelacic bánnal szembeni ellenállás, figyelmen kívül hagy-va a bánt rehabilitáló szemptember 4-i legfelsõbb manifesztumot.Jelacic visszahelyezése után a Bécsben tartózkodó Batthyányt és Deá-kot a legfelsõbb helyrõl biztosították, hogy a horvát hadsereg betörésenem talál jóváhagyásra. A nádor is hangsúlyozta, hogy a bán eljárásatörvénytelen. Így a horvát támadással szemben Batthyány maga szer-vezte az ország védelmét: népfelkelést és statáriumot hirdetett. A bán

támadásának törvénytelenségét mutatja, hogy rehabilitálása elõtt négynappal, a felség augusztus 31-i levele (ti. amelynek kíséretében meg-küldte az Államiratot) az ellenségeskedés beszüntetését rendelte el. Abírósági vizsgálat megállapította – közölte a hadbíró –, hogy nem léte-zett olyan utasítás, amely a bánt a támadásokra felhatalmazta volna;ezek szerint Batthyány a Jelacic-csal szemben alkalmazott eljárásáértbüntetõjogilag nem vonható felelõsségre. Egyben azt is elmondta, nemkerült elõ semmiféle bizonyíték, amely azt támasztaná alá, hogy Batt-hyány a Jelacic-ot elítélõ június 10-i királyi manifesztumot különbözõmachinációkkal eszközölte volna ki. (A hadbíró ezt a nem igazolhatóvádpontot saját elhatározásából nem hagyhatta ki a felsorolásból.)

5. A nézeteltérések rendezésének elmulasztása Horvátországgal, fi-gyelmen kívül hagyva a legfelsõbb utasítást.Avád az osztrák kormányfigyelmeztetéseinek és annak a legfelsõbb akaratnak mellõzése, hogyrendezzék a horvátokkal az ellentéteket. Batthyány védekezése szerinta horvátok nem ismerték el az áprilisi törvényeket, és ragaszkodtak ahad-, a pénz- és a kereskedelemügyi tárcák feladásához. Ezeket az en-gedményeket – érvelt Batthyány – sem a minisztertanács, sem a kép-viselõház nem fogadta volna el. A hadbíró szerint a korai idõszakban,amikor még nem mérgesedtek el a viszonyok, a bécsi minisztériummájusi és júniusi jegyzékeit fel kellett volna olvasni az országgyûlé-sen, és rámutatni a polgárháború következményeire, ami akkor a meg-békélést szolgálhatta volna. Egyedül kormányozva sem mutatta Batt-hyány a legcsekélyebb jelét sem a békülékenységnek, eltökélte, hogyaz áprilisi törvények minden engedményét fenntartja, s azokat mindenmegszorítással szemben biztosítja. Batthyány terhére kell róni, hogy alegfelsõbb utasításokat szándékosan figyelmen kívül hagyta, s ez avádpont – mint a többi is – igazolja ellenséges szándékát. (A hadbírótehát megfogalmazta, hogy Batthyány terhére róható ragaszkodása azáprilisi törvényekhez.)

6. A cs. kir csapatok megvesztegetése, abból a célból, hogy állja-nak a honvédséghez. A hadbíró ismertette, hogy az átlépést Kossuth

35

2007 SZEPTEMBER

kezdeményezte, de Batthyány megtiltotta a további átlépéseket. Ezttanúk és dokumentumok egyaránt igazolják, így ebben az esetbenBatthyány ártatlanságát illetõen a legkisebb kétely sem merül fel. (Avád érdekessége, hogy az valahol Bécsben keletkezett, s aki kitalálta,nem figyelt fel az ebben a kérdésben Batthyány és Kossuth, illetve azellenzék közötti vitára.)

7. Megtagadta az uralkodó legfelsõbb rendeleteinek ellenjegyzé-sét. A vád a Lamberg által hozott királyi leiratot érinti, amelyek közülaz egyik az országgyûlés feloszlatását (valójában ekkor még csak el-napolását) tûzte ki, a másik Majláth György országbírót helytartónakkívánta kinevezni. A hadbíró korrekt módon elismételte Batthyá-nynak az ellenjegyzést megtagadó érveit, s azt is, miért nem írta aláRécsey külügyminiszteri kinevezését. Szerinte ez a király és minisz-terelnök közötti hivatalos tárgyalás témája lehet, és nem tárgya bünte-tõjogi vizsgálatnak. Ami a vádat illeti, miszerint Lamberg küldetésé-nek ellenjegyzését Batthyány megtagadta volna, azt a nyomozás nembizonyította. Így indokolatlan feltételezni, hogy a gróf azért hagyta ela fõvárost, hogy elkerülje ellenjegyzési kötelezettségét. (Bár a vádat ahadbíró ejtette, érdemes megjegyezni, hogy a király Lamberg kineve-zésének ellenjegyzését nem kérte!)

8. A magyar kormány gyakori törvényellenes intézkedéseinek en-gedélyezése a had-, a pénz- és kereskedelmi ügyek területén. A vád lé-nyege, hogy a címben adott kérdésekben a bécsi minisztérium tiltako-zása ellenére sor került olyan lépésekre, amelyek igen nagy veszélytjelentettek, „és a kormányzat teljes megbénítását célozták”. Batthyá-ny válaszában leszögezte: minden miniszter tárcájáért felelt, s példa-ként említette az osztrák egy- és kétforintosok magyarországi forgal-mának betiltását, amelyet Kossuth önállóan rendelt el. A hadbíró sze-rint Batthyánynak határozott intézkedéseket kellett volna tennie, s Ist-ván fõherceg számára lehetõséget adni a határozott beavatkozásra.

(Ez a vádpont a kezdeti “bûnlajstromban” nem szerepel.)9. Része volt az október 6-i bécsi katasztrófa elõidézésében. A

hadbíró Batthyány lemondása utáni bécsi magatartását – hogy miutánfeleségét hiába várta, október 5-én éjszaka elutazott, s tervét, misze-rint családjával Svájcba készült – részletesen elõadta. Majd kijelentet-te: ebben a fontos, de természete szerint nehezen kivizsgálható kér-désben körültekintõ nyomozást folytattak. A tények a hadbíró szerinta következõk: Batthyány szeptember 17-i levele Pulszky Ferenchez abécsiek rokonszenvének felkeltésére; a fogadó pincérének vallomása:látta a radikális Häfner szerkesztõt a gróf szobájába bemenni; grófSzéchenyi Pál szerint Batthyány 6-án reggel tudta, hogy aznap Bécs-ben mi fog történni; Meszlényi Lajos beszámolója Batthyány fárado-zásáról, mely arra irányult, hogy a bécsieket felpaprikázza; Wallisgrófé pedig a feletti örömérõl, hogy Latour halott. Batthyány elismer-te, hogy pénzt utalt Pulszkynak, s hogy a hotelben járt nála Häfner,akit rövid úton elutasított. Széchenyi Pál, Meszlényi és Wallis állítá-sait hamis vádaknak minõsítette. A hadbíró úgy okoskodott, hogyhaaz ellentmondó vallomások nem erõsítik is meg Batthyány és Pulszkyegyüttmûködését, Meszlényi és Wallis nyilatkozatai a Pulszkyhoz in-tézett levél összefüggésében Batthyányra terhelõ adatokat szolgáltat-nak. Pulszkyról tudta, hogy Kossuth ügynöke, ezért abban a kiélezetthelyzetben nem lett volna szabad pénzt bíznia rá, hiszen ezzel csakrossz szándéka lehetett. Batthyánynak a bécsi eseményekkel kapcso-latban terhére kell róni, hogy gonosz szándékkal eszközöket szolgál-tatott a lázadás kirobbantásához. A hadbíró ugyanakkor leszögezte, atanúvallomásokból kitûnik, hogy a hírlapokban szereplõ találgatások– ti. kapcsolata az Aulával, személyes pénzosztogató tevékenysége –teljesen valótlanok. (A hadbíró a nyomozást a Wiener Zeitung ezzelkapcsolatos cikke nyomán kezdte el.)

10. A Batthyány által szervezett népfelkelés, belépése a fegyveresfelkelõk sorába, s állítólagos részvétele a cs. kir. csapatok elleni harc-ban. A hadbíró a referátumot ez ügyben mindjárt azzal kezdte, hogyBatthyány októberben nem szervezett népfelkelést. Mivel leesett lo-váról, a cs. kir. csapatok ellen semmiféle harci cselekményben nemvett részt. Ez igaz ugyan, de azzal, hogy belépett a harcosok közé, ki-fejezésre juttatta, hogy ellenállni szándékozik. Mindez az október 3-imanifesztum után történt, amikor az uralkodó az országot a haditör-vények alá helyezte. A horvátokat (ti. a népfelkelõket) Batthyány nemismerte el cs. kir. katonáknak, ami tarthatatlan álláspont. Mint volttiszt, kilépési nyilatkozatában kötelezettséget vállalt, hogy uralkodójaellenségeit nem fogja támogatni. Batthyány a felkelõsereghez történtcsatlakozásával – összegezte a hadbíró – „tettleg hozzájárult azon ve-szély elõidézéséhez és fokozásához, amely uralkodóját és az állam-szövetséget fenyegette”(!)

11. Nyílt levél az ország lakóihoz, amelyben felkelésre és az ural-kodó elleni lázadásra szólít fel. A hadbíró elõadása szerint Batthyányaz õt ért aljas gyanúsítgatások miatt írta, illetve diktálta azt plébáno-sának. A vizsgálat kimutatta, hogy a levél szerzõje a gróf, aki azt ele-ve a nyilvánosságnak szánta. Mivel a lapok (Pesti Hírlap, Pesther Zei-tung) rendszeresen eljutottak Sopronba, ha az eredeti címzett Be-zerédj István akként változtatott volna rajta, amellyel nem rét egyet,módja nyílt a tiltakozásra. Batthyány ebben a levélben – értékelte ahadbíró – az október 3-i királyi manifesztumot az ország elleni nyílthadüzenetnek minõsítette, „s az egész országot ura és királya ellenierõszakra, illetõleg lázadásra szólította fel”. (Ez az egyik legrosszin-dulatúbb vád, amely Batthyány rövid kitételét – ha „roncsolt karja”meggyógyul, részt vesz a küzdelemben – erõszakra és nyílt lázadásrairányuló felszólításnak minõsíti.)

12. Visszatérés az uralkodó által feloszlatott országgyûlésre. Ahadbíró elõadása szerint Batthyány abban a reményben csatlakozott amár feloszlatott országgyûléshez, hogy uralkodójának az utolsó pilla-

36


natban a mérsékeltek segítségével jó szolgálatot tehet. Az õ befolyá-sára hozták létre a küldöttséget, amely Windisch-Grätz herceget fel-kereste, aki feltétel nélküli megadást követelt. Batthyányt jó szándé-ka nem mentesíti, hogy ne nyilvánítsák bûnösnek, hiszen a bûn az or-szággyûlésre történt visszatéréssel bekövetkezett. A legjobb végcélsem igazolhatja a gonosztett elkövetését, amelyet a törvények mintbûncselekményt határoznak meg. (Vagyis a fegyverfogás esetében aszándék is büntetendõ, az országgyûlésre történt visszatérés esetébena szándék ugyancsak nem mentesít, hiszen olyat tett, amelyet a tör-vény bûncselekménynek minõsít.)

A hadbíró tehát három vádpontot ejtett, mivel a nyomozás azokatnem igazolta. A maradék kilencbõl az elsõ három felségjogokat érin-tett, az elsõ kettõ a Jelacic elleni védekezést szolgálta, ami az elejtett4. pont értelmében jogos volt. Az 5. pont az áprilisi törvényekhez va-ló ragaszkodást tekintette bûnnek, míg a 8. pontnál fel sem merült,hogy a két kormány közötti rendezés nemcsak a magyar fél miatt ma-radt el. A 9. pont tisztázta Batthyányt a sajtó rágalmai alól, de a szep-tember 17-i levélbõl levezette felelõsségét az október 6-i eseménye-kért. A 10. pont a szándékot kívánta büntetni, míg a 11. a nyilvánosönigazolást minõsítette lázító felhívásnak. Végül a 12. pont esetébena hadbíró-százados nem nézte a szándékot, hanem csupán a nyilván-valóan bûnös cselekedetet.

Leuzendorf a fenntartott vádpontok felsorolása után nagy teretszentelt annak bizonyítására, hogy a különbözõ idõpontokban elkö-vetett bûntettek egységes egészet alkotnak, mert Batthyány lemondá-sa csak átmenetet jelentett elõzõ bûnös politikájából annak folytatásá-ba. Bár a haditörvényszék jogszerûsége csak október 3-ától létezik,Batthyány cselekedetei a hadbíróság illetékessége alá tartoznak, mi-vel nem állítható külön polgári, majd katonai bíróság elé. Ezt követõ-en a hadbíró elõsorolta a vallomások (nemcsak a barátiak) Batthyá-nyra kedvezõ megállapításait, amelyeket azzal foglalt össze, hogy bárezek a vallomások igen sok kedvezõ adatot tartalmaznak, mégis fel-tételezhetõ, hogy a gróf szándékai nem voltak jók. Õ maga is elismer-te, hogy legfelsõbb engedelem nélkül léptette életbe a törvényeket, ahorvátokkal való megegyezést a sürgetõ legfelsõbb utasításokat fi-gyelmen kívül hagyta, a bécsi nyugtalanságot arra használta, hogy anép körében pénzért rokonszenvet keltsen „a lázadás küszöbén állómagyar nemzet iránt”, belépett a felkelõkhöz, és lázító levelet publi-kált. Hogyan lehet ilyen viselkedés mellett feltételezni a lojális szán-dékot? – tette fel a kérdést a hadbíró. Valamennyi körülmény alaposmegfontolása után a hadbírónak a nagyszámú és egyértelmû tényekalapján hivatalból feltételeznie kell a rossz szándékot. Batthyány val-lomása szerint szerencsétlenségnek tartotta volna, ha hazája elszakadtaz összmonarchiától – mégis a korona egységét csak az uralkodó sze-mélyének közösségére akarta redukálni, ami csupán átmenet lett vol-na a teljes elszakadáshoz. Ez a szándék, Ausztria császári koronájameggyengítésének szándéka már magában kimeríti a felségárulás fo-galmát. (Érdekes, hogy a Batthyány-kormány perszonáluniós törek-véseirõl a kihallgatások során nem esett szó.) Ez a felvezetés a hadbí-ró összegzését szolgálta, miszerint: „Ezen kifejtés értelmében tehátBatthyány grófot felségárulás miatt bûnösnek tartom, mégpedig sajátbeismerõ vallomása és a körülmények egybeesése folytán, amelyek-bõl vélelmezett rossz szándéka következik.” A felségárulás pedig – ahaditörvények szerint, s a vele kapcsolatos október 3-i legfelsõbb ma-nifesztum értelmében – a bírói eljárás során csakis kötél általi halál-lal büntethetõ. A haditörvény 25. paragrafusa és az említett proklamá-ció úgy rendelkezik, hogy a felségárulás miatti ítélettel a lázadásokozta károk pótlására együtt jár valamennyi ingó és ingatlan vagyonelvesztése. A bíró a kegyetlen vélemény után (mert ez még nem azítélet, bár megelõlegezni azt) kijelentette, számos enyhítõ körülménymerült fel, de ezeket most nem lehet figyelembe venni, mert azok ki-

zárólag a kegyelmi hatáskörbe tartoznak, s “ennélfogva bírói úton afelségárulásban bûnösnek talált személy törvény által kimondott ha-lálbüntetésétõl eltekinteni nem lehet.”

Másnap, augusztus 30-án a hadbíró felolvasta az ítéletlevelet,amely tömören felsorolja a Batthyány elleni vádpontokat, ismerteti ahaditörvények és a lázadás kapcsán kibocsátott manifesztumok vo-natkozó paragrafusait, majd az elõzõ napi vélelmet most már ítéletformájában megismétli: gróf Batthyány Lajos „bárhol található ingóés ingatlan vagyonának elvesztése mellett kötél általi halálra ítélen-dõ”. Ugyanezen a napon Leuzendorf gondosan kidolgozott kegyelmikérvényt terjesztett elõ a hadbíróságnak, amelyet az ugyancsak egy-hangúlag elfogadott. A kérvény 12 pontban sorolja fel a gróf tetteitenyhítõ körülményeket, köztük azt, hogy számos irat igazolja a felségiránti hûségét, hogy megfosztották õt István fõherceg tanúskodásától,s hogy „a bécsi kormány jó néhány megmagyarázhatatlan intézkedé-se” adalékot szolgáltathat a kegyelem eszméjéhez, végül pedig azt,hogy az 1849. július 1-jei, Haynau által kibocsátott proklamárció értel-mében csak a lázadás résztvevõjének, s nem pedig felségárulónak mi-nõsülne. Ez a kegyelmi kérvény, annak bátor hangja és részletes indok-lása (valamint az, hogy a hadbíróság ezt is egyetértõen fogadta) meg-erõsíti a feltételezést, hogy a hadbírót Schwarzenberg miniszterelnöknemcsak arról tájékoztatta, hogy Batthyány szigorú elítélése államér-dek, de azt is sejtette, hogy az ítéleten majd a császári kegyelem fogenyhíteni. Ahadbíró így azt hihette, hogy mindkét feltételnek eleget tett.

Leuzendorf augusztus 30-án az esti vonattal megküldte Bécsbe, akatonai fõtörvényszéknek a pör iratait, az ítéletet és a kegyelmi kér-vényt. Onnan azonban a hadügyminisztérium utasítására az iratokatminden megjegyzés nélkül a budai hadbírósághoz továbbították.

Közben szeptember 8-án az olmützi politikai foglyokat éjszakavonaton Pozsonyba, s onnan azonnal hajóval Gyõrig szállították,majd mivel Komárom még magyar kézen volt, nagy kerülõvel vittékõket tovább Budára. A foglyok szeptember 12-én keltek át a hajóhí-don, s az Újépületben helyezték el õket. Batthyány Pozsonyból tudtaértesíteni a feleségét, aki már másnap a gyermekekkel együtt megér-kezett. A hatóságok a látogatást könnyen engedélyezték, ígyBatthyányné férjét szinte naponta meglátogatta, néha a gyermekekkelegyütt. Találgatták, milyen ítélet vár a grófra, s hogy Komárom kapi-tulációja (amely szeptember 27-én történt) hozhat-e valami köny-nyebbséget a foglyoknak (már ti. amit Klapka György alkudott volnaki a politikai foglyoknak).

Báró Kempen altábornagy, Haynau helyettese szeptember 28-ánkérdezte meg fõnökétõl, mi legyen Batthyány megjegyzés nélkülmegküldött perirataival. Haynau szeptember 30-án intézkedett, hogyaz iratokat továbbítsák Ácsra, ahol a Komárom elleni hadmûveletekmiatt fõhadiszállását berendezte. Október 3-án megkapta az anyago-kat, s az ítéletre rávezette: „Kihirdetni és végrehajtani!” Ezt a szûk-szavú rendelkezést azzal az utasítással egészítette ki, hogy a kivégzés-nek október 6-án, vagyis Latour halálának napján kell megtörténnie.

Kempen altábornagy október 5-én reggelre tûzte ki az ítélet kihir-detését. Szemtanúk szerint Batthyány nyugodt arccal lépett be, hiszenhalálos ítéletre nem számított. Így döbbenten értette meg, hogy kötéláltali halálra ítélték. Az ítélet kihirdetése után azonnal a siralomházbavezették. Felesége a szörnyû hírt egy elfogott és büntetésbõl az Új-épületben alkalmazott, besorozott, volt honvéd útján tudta meg. Átsi-etett Budára, de a siralomházba nem engedték be. Végül rövid láto-gatásra engedélyt kapott, s ekkor – mint visszaemlékezéseiben írta –eszébe jutott, hogy férje pesszimista hangulatában mérget kért tõle.Mérget azonban nem lehetett kapni, s ekkor kétségbeesésében az író-asztalán lévõ kis tõrt vette magához. Mint leírja, egy óvatlan pillanat-ban, amikor a foglár az õt elkísérõ hadbíróhoz fordult, sikerült férjekezébe csúsztatnia a kis tõrt.

37

2007 SZEPTEMBER

Batthyány este a hadbíró engedelmével búcsúlevelet írt feleségé-hez, amelyben megköszönte áldozatos szerelmét, kérte, hogy a gyer-mekekkel távozzon külföldre. Apjuk halálát nem kell szégyellniük,annak szégyene gyilkosaira fog visszahullani. A politikára térve, es-kü alatt jelentette ki feleségének: soha egyetlen áruló gondolata nemvolt a király vagy a monarchia ellen. „És ezért halok meg; a törvény,a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nemhagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum [Amagam útját jártam], ezért ölnek meg engem.” A tõr birtokában Bat-thyány eldöntötte, megkísérli az öngyilkosságot. Ezért, hogy a gya-nút feleségérõl – vagy bárki másról – elterelje, a következõt írta: „Azta gonosz gyalázatot, amelyet ezek nekem szántak, remélem, elkerü-löm, erre a célra már régóta egy mentõeszközt hordok magamnál.” Alevelet az asszony sohasem adta ki a kezébõl, csak lemásolta, végren-deletében pedig elõírta, hogy azt koporsójába helyezzék.

Batthyány az éjszakát nyugtalanul forgolódva töltötte – vallottaaz ágy fejénél õrködõ foglár. A gróf magára húzta a takarót, s anél-kül, hogy a legkisebb nesz elárulta volna, a kis tõrrel és nagyon nagyelszántsággal súlyos sebet ejtett a nyakán. Ezt csak reggel fedeztékfel. Afogságban tartott és sietve hívott Balassa János orvosprofesszormegállapította, hogy a szúrás megsértette a nyaki ütõeret, s ha a sebmélyebb, Batthyány elvérzett volna. Megérkezett a törzsorvos is, akimegerõsítette Balassa doktor véleményét, hogy a sebesültet akaszta-ni nem lehet. A büszke gróf tehát elkerülte a megalázó büntetést, azakasztófát, amely a rablógyilkosok büntetése. Az orvosi szakvéle-mény alapján Kempen altábornagy úgy döntött, betartja Haynau uta-sítását, miszerint a kivégzés október 6-án kell, hogy megtörténjen –ezért Batthyányt agyonlöveti.

Este 6-kor lovasság zárta körül a kivégzés színhelyét. A vérvesz-teségtõl gyenge Batthyányt a lelkész támogatta a kivégzés színhelyé-re, az Újépület falához (oda, ahol most az örökmécses áll), a katonainégyszög közepébe. Batthyány letérdelt, szemét bekötötték. Háromvadászkatona lépett elõ, akik – miközben Batthyány gyenge hangonkiáltá: „Allez Jäger! Éljen a haza!” – a kivégzést vezetõ tiszt kardvil-lanására tüzeltek. Egy golyó fejbe, egy szívtájon, egy mellbe találtaBatthyányt. Magyarország elsõ alkotmányos miniszterelnöke kivég-zõosztag elõtt „por és golyó” által fejezte be életét.

Batthyány holtteste a katonai szabályoknak megfelelõen háromóra hosszat hevert a katonai négyszög közepén. Ezt követõen a csa-lád által felkért orvos a Rókus Kórházba szállította a tetemet. (Mégekkor is dzsidás lovasok kísérték a menetet.) Itt megvizsgálták a se-beket, majd a koporsóba helyezték a holttestet. Csak másnap, októ-ber 7-én adta meg az engedélyt a város helyettes polgármestere, hogya grófot a régi józsefvárosi temetõbe vigyék. Az esti órákban a kór-házból elszállított koporsót nem eresztették le az elkészített sírgödör-be, mert azt a temetést intézõ józsefvárosi plébános nem találta elégmélynek. Így a tetemmel visszatértek, s a koporsót az erre már fölké-szült belvárosi ferences templom kriptájában helyezték el, amit a plé-bános elõre megbeszélt a ferencesek házfõnökével. A késõ éjjel érke-zett koporsót fáklyafény mellett, a legnagyobb titokban a kriptaegyik üregébe rejtették, s az azt lezáró márványlapra nem tüntettékfel, ki nyugszik ott. Csak a fedõlap belsõ oldalára vésték fel a gróf ne-vének kezdõbetûit: GBL. A ferencesek titoktartást fogadtak, ami atörténtekrõl nyilván tudomást szerzõ rendõrséget megnyugtatta, hi-szen a gróf jeltelen sírban nyugodott.


1. LACKENHOF (AUSZTRIA) SZIVESZTER, PÁLYASZÁLLÁSIdõpont: 2007. december 27–január 2. (7 nap, 6 éj, 5 sínap)Költségek: 99 000.- Ft/fõ felnõtt, gyerekeknek: 0-2 évig: ellátásnélkül ingyenes, 2-7 évig: 64 000.- Ft, 7-15 évig: 74 000.- Ft, 15-19évig: 92 000.- Ft.Elhelyezés: Lackenhof-i Zur Post panzió 2, 3, 3+1, 4 ágyas össz-komfortos szobákban.Ellátás: Bõvített kontinentális reggeli, kétfogásos menüvacsora.Fizetési határidõk: elõleg jelentkezéskor: 20 000.- Ft. Továbbirészletek: okt. 30., nov.30.Utazás: egyénilegA költségek tartalmazzák a szállás, félpanzió a síbérlet és bizto-sítás díját.Ágynemûhuzatot és törülközõt vinni kell, vagy bérelhetõ 8 Euró-ért.Helyszínen fizetendõ az üdülõhelyi díj és regisztráció: 10 EuroSíoktatás: kezdõknek és haladóknak napi 2x2 óraA 4 kék, 5 piros és 2 fekete pályára 9 felvonó szállítja a síelõket. Alegközelebbi felvonó kb. 200 méterre van a szállástól.Jelentkezési határidõ: október 10.

2. LACKENHOF (AUSZTRIA) PÁLYASZÁLLÁSIdõpont: 2008. január 31–február 5. (6 nap, 5 éj, 5 sínap)

Költségek: 86 000.- Ft/fõ felnõtt, (egyéni utazás során 78 000.-Ft/fõ felnõtt), gyerekeknek: 0-2 évig: ellátás nélkül ingyenes, 2-7évig: 48 500.- Ft, 7-15 évig: 68 500.- Ft, 15-19 évig és 70 év felett:78 500.- Ft.Elhelyezés: Lackenhof-i Zur Post panzió 2, 3, 3+1, 4 ágyas össz-komfortos szobáiban.Ellátás: Bõvített kontinentális reggeli, kétfogásos menüvacsora.Fizetési határidõk: elõleg jelentkezéskor: 20 000.- Ft. Továbbirészletek: nov. 10., dec. 10., jan. 10.Utazás: autóbusszal vagy egyénilegAköltségek tartalmazzák a szállás, félpanzió, síbérlet, biztosításdíját és az útiköltséget.Ágynemûhuzatot és törülközõt vinni kell, vagy bérelhetõ 8 Euró-ért.Helyszínen fizetendõ az üdülõhelyi díj és regisztráció: 8 EuroSíoktatás: kezdõknek és haladóknak napi 2x2 óra A 4 kék, 5 piros és 2 fekete pályára 9 felvonó szállítja a síelõket. Alegközelebbi felvonó kb. 200 méterre van a szállástólJelentkezési határidõ: október 17.

Gyermekeknek bukósisak viselése ajánlott!Sífelszerelést korlátozott számban biztosítani tudunk!Jelentkezés (bõvebb információ): Farkas György táborszervezõtestnevelõ tanárnál, tel: 6045 egyetemi melléken, a 20/917-27-68-asmobil telefonon vagy a [email protected] e-mail címen.

Sítábori ajánlatok a 2007-2008-as idényre

38


Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

� Bécsben tartották az Európai KardiológusTársaság 2007. évi tudományos kongresszu-sát szeptember 1-5-ig. Az I. sz. Belgyógyá-szati Klinikáról két posztert mutattunk be: K.Koltai, G. Fehér, P. Kenyeres, Zs. Márton, R.Halmosi, A. Tibold, G. Késmárky, L. Czopf, K.Tóth: Seasonal variations of hemorheologicalparameters and platelet aggregation in aspirintreated vascular patients és E. Bartha, R.Halmosi, Gy. Kulcsár, Gy.N. Kiss, E. Kálmán,B. Sümegi, T. Kálai, K. Hideg, K. Tóth: Effectof PARP-inhibitors and ACE-inhibitors on theprogression of isoproterenol-induced heartfailure.� 2007. június 27. és 30. között Drezdábankerült megrendezésre a 14. Európai KlinikaiHemorheologiai és Mikrokeringés Konferen-cia. A dr. Bogár Lajos és dr. Tóth Kálmán el-nöklésével tartott „Hemorheological Parame-ters in Vascular Pathology” szekcióban a ma-gyar hemorheologiai kutatási eredmények ke-rültek bemutatásra. Munkacsoportunk kételõadással képviselte magát: Késmárky G.,Kenyeres P., Tóth K.: Plasma viscosity: afogotten variable?, valamint Kenyeres P.,Késmárky G., Tarsoly P., Juricskay I., Tóth K.,Bogár L.: The impact of hemorheologicaloxygen carrying capacity on cardiacmorbidity and mortality.� 2007. szeptember 4-én a XI. Gyulai En-dokrin Napokon vett részt az endokrin mun-kacsoport. Arendezvényen négy szekcióban adiabetológia, hypophysis-, pajzsmirigy-, mel-lékvese-betegségek tárgykörében hangzottakel színvonalas továbbképzõ elõadások. Klini-kánkról dr. Mezõsi Emese A hypophysisadenomák kezelésének gyakorlati kérdései,dr. Rucz Károly pedig A centrális hypothyre-osis és pajzsmirigy hormon rezisztencia elkü-lönítése címmel tartott referátumot. Arendez-vény fõ szervezõje, dr. Pocsay Gábor fõorvosa kongresszushoz csatlakozóan egy élmény-dús, gyönyörû erdélyi kirándulásra hívta mega résztvevõket.

AII. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrumból

� A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle-tek Szövetségének 2007. évi Pro MedicinaKongresszusát március 21-23-ig tartották aSemmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elmé-leti Tömbjében. A rendezvényen poszterrelszerepelt dr. Kovács Tibor, dr. Késõi István, dr.Sági Balázs és dr. Markó Lajos.� 2007. május 30. és június 2. között rendez-

ték meg a XII. Debreceni Nephrologiai Napo-kat. Az 50 kreditponttal akkreditált kurzusonközel 70 elõadás hangzott el a klasszikusnephrologiai témákon kívül számos határte-rületi témáról is (pl.: hypertonia, diabetologia,lipidologia). A rendezvényen a II. sz. Belgyó-gyászati Klinika és Nephrológiai Centrumdolgozói közül is sokan vettek részt; üléselnö-ki feladatokat látott el dr. Nagy Judit, dr.Wittmann István és dr. Degrell Péter. Klini-kánkról elõadást tartott dr. Wittmann István aprimer, szekunder, tercier prevenciós lehetõ-ségekrõl a cukorbetegek nephrologiai gondo-zása során, dr. Csiky Botond az érfali rigi-ditásról dializált betegekben, dr. Degrell Pétera focalis segmentalis glomerulosclerosisfamiliaris elõfordulásáról.� A PTE ÁOK Élettani Intézetének szerve-zésében tartották a Magyar Élettani TársaságLXXI. Vándorgyûlését 2007. június 6-8-ig. Avándorgyûlésen a II. sz. Belgyógyászati Kli-nika és Nephrológiai Centrumból is részt vet-tek, elsõsorban a nephrológiai szekcióban.Üléselnöki feladatokat látott el dr. WittmannIstván és dr. Degrell Péter.Afibrinogén-fibrinpontos lokalizálásáról lézer pásztázókonfokális mikroszkóppal különbözõ vesebe-tegségekben és ennek jelentõségérõl elõadásttartott dr. Degrell Péter.� 2007. június 14–16-ig rendezték meg Ba-latonalmádiban a Magyar Belgyógyász Tár-saság Dunántúli Szekciójának LIV. Vándor-gyûlését. Arendezvényen a II. sz. Belgyógyá-szati Klinikáról is szép számban vettek részt;üléselnöki feladatokat látott el dr. Nagy Judités dr. Wittmann István. Elõadást tartott A bel-gyógyászati ajánlások helye, szerepe és kriti-kája és a Diabetes mellitus patofiziológiája ésdiagnózisa címmel dr. Wittmann István, dr.Nagy Judit a nephrosis syndromáról és keze-lésérõl beszélt, míg dr. Wagner László A do-hányzás hatása a vesebetegségekre és dr. Ké-sõi István Új rizikófaktor hypertoniában: azarteriás érfalmerevség címmel tartott elõ-adást.� 2007. június 15-19-ig tartották Milánóbanaz Európai Hypertonia Társaság 17. éves Ta-lálkozóját, amelyen Klinikánkról dr. KovácsTibor Atherosclerosis/arteriosclerosis in IgAnephropathy címû poszterével vett részt.� 2007. június 21-24-ig tartották Barceloná-ban az Európai Vesetársaság és az Európai Di-alízis és Transzplantációs Társaság (ERA-EDTA) közös, 44. Kongresszusát. A kong-resszuson szép számmal vettek részt Magyar-országról is; klinikánkról dr. Nagy Judit a Tu-dományos Bizottság tagja volt, klinikopatoló-giai szimpóziumot szervezett a fokális szeg-

mentális glomeruloszklerózisról és társszer-zõje volt a COSMOS csoport elõadásának,amely a krónikus vesebetegségek európai sa-játosságának egy részét tárgyalta. Ezen kívüla pécsi II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrum a következõ poszte-rekkel szerepelt szerzõként illetve társszerzõ-ként: T. Kovács, E. Fehér, T. Vas, I. Késõi, P.Degrell, I. Wittmann, J. Nagy: Atherosclero-sis/arteriosclerosis in IgA nephropathy; T.Szelestei, T. Vas, N. Szigeti, P. Degrell, T. Ber-ki, P. Sarlós, I. Wittmann, J. Nagy, T. Kovács:Anti-saccharomyces cerevisiae antibodies areraised in IgAnephropathy; P. Degrell, L. Mol-nár, E. Pollák, G. Molnár, I. Wittmann, E. Su-lyok.: Description of a mesangial network inthe biopsy of patients with various renaldiseases; B. Sági, I. Késõi, T. Vas, T. Kovács, I.Wittmann, J. Nagy: Effect of the renal func-tion and metabolic syndrome on heart raterecovery after exercise testing in IgAnephropathy; J. L. Fernandez-Martin, J.Floege, A. Ferreira, B. Rutkowski, M.Benedikt, D. Pavlovic, R. P. Wüthrich, D.Verbeelen, J. Nagy, W. J. Bos, D. Memmos, J.B. Cannata-Andia: K/DOQI guidelinesachievement and overall/cordiovascularmortalityhospitalization rate in europeanCKD patients. Results from COSMOS; Z.Ondrik, Z. Varga-Orvos, L. Z. Fehér, B.Iványi, É. Kemény, P. Degrell, L. G. Puskás, S.Sonkodi: Granulocytes and renal bioptictissues from patients with ANCA-associatedvasculitis vs. IgA nephropathy exhibit diffe-rential expression in LOX-1.� 2007. szeptember 6-8-ig Pécsett kerültmegrendezésre a Magyar Nephrológiai Tár-saság XXIV. Nagygyûlése a II. sz. Belgyó-gyászati Klinika és Nephrológiai Centrum ésdr. Nagy Judit szervezésében. A nagygyûléselnöke dr. Nagy Judit egyetemi tanár volt. Kli-nikánkról a Szervezõ Bizottság tagjai dr.Nagy Judit, dr. Kovács Tibor, dr. Degrell Pé-ter, dr. Pintér István és dr. Wittmann István, aTudományos Bizottság tagjai pedig dr. NagyJudit, dr. Wagner László és dr. Wittmann Ist-ván voltak. Az év legkiemelkedõbb nephrolo-giai tudományos közleménye díjat klinikánk-ról dr. Wagner Zoltán és munkatársai kapták.A Kutatásfejlesztési Pályázat díjazottjai kö-zött dr. Wagner Zoltán szerepelt klinikánkról.Üléselnöki feladatokat látott el klinikánkról:dr. Nagy Judit, dr. Wittmann István, dr. KovácsTibor, dr. Csiky Botond, dr. Késõi István, dr.Degrell Péter. Klinikánkról elõadást tartott dr.Wittmann István:Akardiovaszkuláris preven-ció modern szemlélete krónikus vesebetegek-ben, dr. Wagner László:Acigarettafüst hatása

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK, INFORMÁCIÓK

39

2007 SZEPTEMBER

az endoteliális nitrogén oxid szintáz foszfo-rilációjára: a protein-kináz C szerepe, dr. NagyJudit: A krónikus kardiorenális betegségekepidemiológiája, dr. Kovács Tibor: A RAAStúlmûködés komplex befolyásolási lehetõsé-gei, dr. Késõi István: Krónikus IgAnephropathiában a diasztolés diszfunkcióösszefügg a beszûkült vesefunkcióval, dr.Brasnyó Pál: Intenzív osztályon akut vese-elégtelenség miatt dializált betegek túlélése,prognosztikai faktorok, dr. Degrell Péter: Azurát nephropathia pathologiája, dr. Nagy Ju-dit: A húgysav szerepe a vesebetegségekprogressziójában, a hyperuricaemia kezeléseés dr. Pintér István: Nefrogén szisztémásfibrózis címmel. Poszterrel szerepelt dr. SágiBalázs: Diasztolés diszfunkció és artériásérfalmerevség krónikus IgA nephropa-thiában és dr. Degrell Péter: A Fabry kórklinikopathológiája eseteink kapcsán címmel.n Sikeresen védte meg PhD-tézisét klinikánkét kollégája is: dr. Molnár Gergõ Attila 2007.június 29-én A 2-es típusú cukorbetegség, akrónikus vesebetegség és az öregedés króni-kus komplikációinak patogenezise. Az oxi-datív stressz, az endotéldiszfunkció és a renin-angiotenzin-rendszer szerepe és 2007. szep-tember 7-én dr. Mazák IstvánAszabadgyökökpatofiziológiai és intracelluláris mediátor sze-repe a kardiovaszkuláris rendszerben és a ve-sében címmel.

ABiokémiai ésOrvosi Kémiai Intézetbõl

� A Magyar Proteomikai Társaság 2007. éviVándorgyûlését augusztus 25-27-ig tartottákDebrecenben. Az intézetbõl elõadást tartott dr.Szabó Zoltán adjunktus Glikáció vizsgálatakülönbözõ tömegspektrometriás módszerek-kel címmel és dr. Márk Lászlóadjunktus Paleo-proteomika címmel. Dr. Márk László egy fel-kért elõadást is tartott A PTE ÁOKProteomikai Laboratóriumának bemutatásacímmel.� A 7th Balaton Symposium On High-Per-formance Separation Methods In MemoriamSzabolcs Nyiredy c. konferenciát 2007. szep-tember 5-7-ig Siófokon, a Hotel Azúrban ren-dezték meg, melyen dr. Ohmacht Róbertegyetemi tanár, dr. Matus Zoltán, dr. MárkLászló és dr. Szabó Zoltán adjunktusok vala-mint Turcsi Erika tanársegéd vettek részt. Azintézetünkbõl a következõ poszterek kerültekbemutatásra: Horváth Gy., Turcsi E. , Molná,P., Szabó L. Gy., Deli J.: Isolation, separationand identification of carotenoids in the fruit ofcornelian cherry (Cornus Mas L.); HorváthGy., Turcsi E., Molnár P., Szabó L. Gy., Deli J.:Isolation, separation and identification ofcarotenoids from the flower of tansy

(Tanacetum Vulgare L.); Gulyássy P., BöddiK., Markó L., Márk L., Wittmann I., OhmachtR., Szabó Z.: Improvement of the sequencecoverage applying different matrices, solidphase extraction (SPE) and HPLC separationof the tryptic digest of human serum albumin(HSA) by matrix-assisted laser desorp-tion/ionization mass spectrometry (MALDI)-Acomprehensive study; Matus Z., Strenger J.,Papp L., Tóth Gy., J. Janssen J.:Additionaldata (serum levels of vitamin A, vitamin E andsome carotenoids) for characterization ofantioxidant status in dialysed elderly patientsand after transplantation.� 55th International Congress and AnnualMeeting of the Society for Medicinal PlantResearch konferenciát 2007. szeptember 2-6-ig rendezték meg Grazban, Ausztriában. Inté-zetünk munkatársai két posztert prezentáltak:Horváth G., Turcsi E., Molnár P., Szabó L. G.,Deli J.: Carotenoid content of the flower oftansy (Tanacetum vulgare L.); Horváth G.,Turcsi E., Molnár P., Szabó L. G., Deli J.:Isolation and identification of caro-tenoids inthe fruit of cornelian cherry (Cornus mas L.).� The 5th ISABS Conference in ForensicGenetics and Molecular Anthropology konfe-rencián, melyet Splitben, (Horvátország)2007. szeptember 3-7-ig tartottak, dr. MárkLászló adjunktus vett részt. Elõadást tartott akövetkezõ címmel: Evolutionary paleopro-teomics: analysis of pathological proteins bymass spectrometry, valamint a következõposztereket mutatta be: Nagy G., Könczöl F.,Kricskovics A., Márk L., Bajnóczky I.: Charac-terization of 6 non codis mini STR loci ontelogen hair fingerprinting and ancient bonesamples; Nagy G., Könczöl F., Márk L.,Bajnóczky I.: Y chromosome haplotypes inRoma and Caucasian populations fromSouthern-West Hungary; Márk L., Loránd T.,Nagy G., Bajnóczky I., Marcsik A.: High-throughout screening method for distinctionand paleopathological analysis of forensicandarchaeological human findings by FT-IR;Márk L., Marcsik A.: Hormone Mass Finger-printing: Molecular sex determination ofancient human skeletal remains by MALDITOF Mass Spectrometry.� A V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpó-ziumot 2007. szeptember 20-22-ig tartottákBudapesten. Dr. Márk László adjunktus elõ-adást tartott Humán kórokozók származásá-nak vizsgálata fehérjeanalitikai módszerekkelcímmel.

ABõr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikáról

� Dr. Hodosi Balázs részt vett a 2nd Interna-tional Congress on Psoriasis c. konferencián,

Párizsban 2007. június 21-24-ig, ahol elõadásttartott Severe side effects of infliximabin apatient with therapy resistent psoriasis andpsoriatic arthritis címmel. Az elõadás társszer-zõi: Lengyel Zs., Szepes É., Battyáni Z.

Az Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézetbõl

� Ez év szeptemberétõl intézetünk új angolnyelvi lektora John Antolino, aki az Ohiói Ál-lami Egyetem (Ohio State University, USA)Modern Nyelvek Fakultásán szerzett diplo-mát. Tanított Amerikában, Ausztriában, Szlo-vákiában valamint Lengyelországban. Azutóbbi öt évben Európában tanult és dolgo-zott. Komoly tapasztalatot szerzett az egyete-mi hallgatók és szakemberek nyelvoktatásaterén, melyet ezúton a Nyelvi Intézetben ka-matoztathat. Feladata ezennel is nyelvtanításhallgatóknak, valamint részvétel a tananyag-,ill. vizsgafejlesztésben.� A Profex egészségügyi szaknyelvi vizsgaidõpontja: 2007. november 24. Az írásbelivizsga és a beszédértés vizsgarész november18-án zajlik. Afelkészítõ kurzusokat szeptem-ber 24-tõl tartjuk.

AFarmakognóziai Intézetbõl

� Dr. Molnár Péter egyetemi tanár, intézet-igazgató társszerzõként szerepelt a 29th DOESolar Photochemistry Research Conference(Warrenton ,VA, Virginia, USA, June 10-13,2007) nevû rendezvényen bemutatott poszter-ben. A poszter címe: Magnetic resonancestudies of proton loss from carotenoid radicalcations (szerzõk: L. D. Kispert, A. L. Focsan,T. A. Konovalova, J. Lawrence, M. K.Bowman, D. A. Dixon, P. Molnár, J. Deli).� Az intézet valamennyi munkatársa résztvett a Pécsett rendezett V. Gyógyszerészettör-téneti Nyári Egyetemen (2007. július 5-7). Arendezvényen dr. Szabó László egyetemi tanárBotanika és gyógynövények: Nendtvich Ta-más, Horváth Olivér Adolf és Baranyai Aurélmunkássága címmel, dr. Molnár Péter egye-temi tanár Zechmeister László és CholnokyLászló, a pécsi karotinoid-kutatás úttörõi cím-mel tartott elõadást. Az intézet munkatársairészt vállaltak a rendezvény megszervezésé-ben is.� Dr. Horváth Györgyi egyetemi adjunktusés dr. Papp Nóra egyetemi tanársegéd 2007.szeptember 2-6-ig részt vett Grazban a 55thInternational Congress and Annual Meetingof the Society for Medicinal Plant Researchnevû konferencián, ahol a következõ poszte-reket mutatták be: Carotenoid content of theflower of tansy (Tanacetum vulgare L.), szer-zõk: Gy. Horváth, E. Turcsi, P. Molnár, L. Gy.

40


Szabó, J. Deli; Isolation and identification ofcarotenoids in the fruit of cornelian cherry(Cornus mas L.), szerzõk: Gy. Horváth, E.Turcsi, P. Molnár, L. Gy. Szabó, J. Deli.� Dr. Molnár Péter egyetemi tanár, intézet-igazgató 2007. szeptember 5-7-ig részt vett aSiófokon rendezett 7th Balaton Symposiumon High-Performance Separation Methodsnevû nemzetközi konferencián, ahol az inté-zetbõl két poszter bemutatására került sor aBiokémiai és Orvosi Kémiai Intézetmunkatársaival társszerzõségben(részleteket lásd ott). � Dr. Farkas Ágnes egyetemi adjunktus ésdr. Papp Nóra egyetemi tanársegéd 2007.szeptember 13-15-ig részt vett Észtország-ban (Tallin-Tartu) a The 2nd BBB Confer-ence on Pharmaceutical Sciences nevû kon-ferencián, ahol egy elõadással és egy posz-terrel képviselték intézetünket. Az elhang-zott elõadás címe: Anatomical and geneticdifferences between salvia taxa (szerzõk: Á.Farkas, N. Papp, Gy. Horváth, R. Molnár, A.Németh, T. S. Németh, T. Németh); a bemuta-tott poszter címe: Pharmacognosical News –The First Hungarian Journal on MedicinalPlants (szerzõk: N. Papp, Gy. Horváth, Á.Farkas).� A Magyar GyógyszerészettudományiTársaság (MGyT) a 2008. év folyamán tar-tandó Daganat elleni szerek – daganatterá-pia címmel az ország 8 városában tesztvizs-gával egybekötött továbbképzõ kurzustszervez, melyen belül a Gyógynövényisme-ret és Fitoterápia tárgykörben (3 x 3óra) inté-zetünkbõl dr. Szabó László Gyula egyetemitanárt kérte fel a következõ témájú elõadá-sok megtartására: Sejtmûködést befolyásolónövényi citosztatikumok és hatóanyagok adaganatok adjuváns kezelésében; Tények éstévhitek a fitoterápiában. Szabó professzorrészt vesz a kurzus vizsgakérdéseinek össze-állításában és a vizsgák lebonyolításában is.

AMagatartástudományi Intézetbõl

� 2007. augusztus 15-18-ig a MaastrichtiEgyetemen került megrendezésre az Euró-pai Egészségpszichológiai Társaság (Euro-pen Health Psychology Society, EHPS) 21.konferenciája, melyen intézetünket KerekesZsuzsanna képviselte a Kerekes Zs., Pálfi F.:Burn out syndrome and prevention amongnurses c. poszter bemutatásával és a Bors P.,Gáti Á., Tóth M., Kerekes Zs.: Cloninger'sdimensions, coping and depression in IBDand psoriasis c. elõadás tartásával.� Dr. Csathó Árpád 2007. augusztus 27-31-ig részt vett a European Conference onVisual Perception elnevezésû konferenciánOlaszországban. Prezentációjának címe:

Threat mode in the human brain: Primed foraction not perception.� 2007. szeptember 18-án Prof. WolfgangLarbig (Universität Tübingen, Institut fürMedizinische Psychologie und Verhal-tensneurobiologie) nagy érdeklõdés mellettelõadást tartott a Magatartástudományi Inté-zetben Psychobiology of pain: psychophysi-ological factors for chronification and newapproaches to the management of pain cím-mel.

ANeurológiai Klinikáról

� A Magyar Klinikai Neurogenetikai Tár-saság Neurogenetika a klinikai gyakorlatbancímmel 2007. szeptember 7-8-ig tartottakonferenciáját Velencén, ahol intézetünk azalábbi elõadásokkal képviseltette magát:Trauninger A., Pfund Z., Komoly S., Illés Z.:Az alfa-glükozidáz gén elsõ intronhemyzigó-ta c.45TG mutációjának szerepesclerosis multiplex járászavarban; Illés Z.,Yamamura T.: MAIT és NKT sejtek invari-áns Va7.2-Ja33 és Va24-JaQ T sejt receptorgénjeinek expressziója sclerosis multiplexés CIDPléziókban; Satoh J. I., Péterfalvi Á.,Tabunoki H., Rózsa C., Yamamura T., IllésZ.: Monozygota ikerpárok T sejtjeinekgénexpressziós vizsgálata a sclerosis mul-tiplex pathogenezisében aberráns jelátvitelihálózatra utal; Illés Z., Greve B., SimonenkoR., Péterfalvi Á., Hamdi N., Mycko M. P.,Selmaj K. W., Rózsa C., Rajczy K., Bauer P.,Berger K., Weissert R.: Sclerosis multiplexés a CTLA4 CT60 polimorfizmusa német,magyar és lengyel betegekben; Illés Z., Fa-ragó B., Péterfalvi Á., Magyari L., PozsonyiÉ., Rózsa C., Komoly S., Melegh B.: Az IL-23 receptor gén 3'UTR C2370A alléljarelspzáló-remittáló sclerosis multiplex-szelasszociált; Tasnádi E., Molnár M. J.,Perényi J., Pávics L., Nagy F., Balogh P., Il-lés Z.: Krónikus perifériás T sejt aktivációoculomotoros apraxiával járó ataxia 2. típu-sában (AOA2); Tasnádi E., Melegh B., Ko-moly S., Illés Z.: Egy ataxiás komlói családesete; Trauninger A., Almássy Z., Várdi VisyK., Horváth R., Merkli H., Komoly S., IllésZ.: Késõi kezdetû Pompe betegség Magyar-országon; Péterfalvi Á., Gömöri É., Ma-gyarlaki T., Pál J., Jávorházi A., Szereday L.,Illés Z.: T sejt receptor, citokin and antigénprezentáló molekula gének expressziójaközponti idegrendszeri és vesedaganatok-ban. A konferencián Tasnádi Emese aTasnádi E., Molnár M. J., Perényi J., PávicsL., Nagy F., Balogh P., Illés Z.: Krónikus pe-rifériás T sejt aktiváció oculomotoros aprax-iával járó ataxia 2. típusában (AOA2) c. elõ-adással elnyerte a Legjobb Fiatal Elõadó dí-

ját.� A 17th Meeting of the European Neuro-logical Societies elnevezésû konferencián,Rhodosban (Görögország), 2007. június 16-20-ig az alábbi elõadásokkal szerepeltünk:Molnár T., Péterfalvi Á., Szereday L.,Szapáry L., Komoly S., Bogár L., Illés Z.:Increased level of C-reactive protein (CRP)at onset of acute ischemic stroke correlateswith elevation of leukocyte antisedimenta-tion rate and S100b and predicts outcome;Molnár T., Péterfalvi Á., Szereday L.,Szapáry L., Komoly S., Bogár L., Ill.és Z.: Arapid elevation in leukocyte antisedimenta-tion rate differentiates acute ischemic strokefrom TIA earlier than S100beta; PéterfalviÁ., Gömöri É., Magyarlaki T., Pál J.,Szereday L., Illés Z.: Brain and kidneytumors are differentially infiltrated bysubsets of mucosal-associated invariant T(MAIT) cells.� Glasgowban (UK), 2007. május 29-tõljúnius1-ig a 16th European Stroke Confer-ence-n az alábbi elõadásokkal vettünk részt:Molnár T., Péterfalvi Á., Szereday L.,Szapáry L., Komoly S., Bogár L., Ill.és Z.:Increased level of C-reactive protein (CRP)at onset of acute ischemic stroke correlateswith elevation of leukocyte antisedimenta-tion rate and S100b and predicts outcome;Molnár T., Péterfalvi Á., Szereday L.,Szapáry L., Komoly S., Bogár L., Illés Z.: Arapid elevation in leukocyte antisedimenta-tion rate differentiates acute ischemic strokefrom TIAearlier than S100beta.� A29th International Danube Symposiumcímû rendezvény Würzburgban (Germany)2007. Június 2-5-ig került megrendezésre.Aschermann Z., Gömöri É., Kovács G. G.,Simon G., Pál E., Komoly S., Marodi L., IllésZ.: X-linked hyper-IgM syndrome associ-ated with a rapid course of progressivemultifocal leukoencehalopathy; Molnár T.,Péterfalvi Á., Szereday L., Szapáry L., Ko-moly S., Bogár L., Illés Z.: Increased level ofC-reactive protein (CRP) at onset of acuteischemic stroke correlates with elevation ofleukocyte antisedimentation rate and S100band predicts outcome; Molnár T., PéterfalviÁ., Szereday L., Szapáry L., Komoly S., Bo-gár L., Illés Z.: A rapid elevation in leuko-cyte antisedimentation rate differentiatesacute ischemic stroke from TIA earlier thanS100beta; Péterfalvi Á., Gömöri É., Ma-gyarlaki T., Pál J., Szereday L., Illés Z.:Brain and kidney tumors are differentiallyinfiltrated by subsets of mucosal-associatedinvariant T (MAIT) cells; Trauninger A,Várdi Visy K., Komoly S., Illés Z.: Late-onsetPompe disease: Hungarian cases c. elõadá-sokkal vettünk részt a szimpóziumon.

41

ARadiológiai Klinikáról

� 2007. június 8-án ünnepélyes keretek kö-zött átadták a Térségi Szûrõ és DiagnosztikaiKözpontot.� A 2007. június 11-15-ig Lisszabonban,Portugáliában megrendezett EuropeanSociety of Gastrointestinal and AbdominalRadiology (ESGAR) kongresszusán klini-kánkat igazgatónk, dr. Battyáni István, vala-mint dr. Weninger Csaba és dr. Csete Mónikaképviselte.� Aszeptember 6-8-ig Pécsett rendezett XV.Gyermekradiológus Szimpóziumon dr.Mohay Gabriella Nephroblastomatosis ese-teink címmel, dr. Cholnoky Eszter Granulo-matosus elváltozás serdülõkorú leányokbancímmel tartott elõadást. Akongresszuson szá-mos munkatársunk vett részt.� A szeptember 8-12-ig a Cardiovascularand Interventional Radiological Society ofEurope (CIRSE) által Athénban rendezettkongresszuson dr. Horváth László vett részt.

ASebészeti Oktató és Kutató Intézetbõl

� Dr. Ferencz Andrea Rácz B., Tamás A.,Lubics A., Reglõdi D., Rõth E. társszerzõkkel„Activation of mitogen activated protein

kinases following PACAP treatment in warmischemia/reperfusion intestinal tissue címmelmutatott be posztert a 2007. augusztus 23-26-ig Budapesten rendezett 2nd World Confer-ence of Stress elnevezésû rendezvényen.� Dr. Ferencz Andrea Rácz B., Kalmár-Nagy K., Reglõdi D., Tamás A., Rõth E. társ-szerzõkkel Influence of PACAP on the acti-vation of MAP kinases following smallbowel cold preservation címmel tartott elõ-adást a kaliforniai Santa Monica-ban 2007.augusztus 23-26-ig rendezett InternationalSmall Bowel Transplant Symposium-on.� Kürthy Mária Arató E., Jancsó G., LantosJ., Ferencz S., Bertók Sz., Ferencz A., Csere-pes B., Rõth E. társszerzõkkel Thrombocytefunction and oxidative stress markers inblood of type 1 and type 2 diabetic patientsand healthy subjects. The in vitro effects ofinsulin címmel mutatott be posztert a 2007.szeptember 17-21-ig Amszterdamban rende-zett 43rd Annual Meeting of the EuropeanAssociation for the Study of Diabetes konfe-rencián.

ASzemészeti Klinikáról

� A 2007. június 9-12-ig Bécsben megren-dezett jubileumi európai szemésztársaságikongresszuson (Joint Congress of SOE/AAO

2007) klinikánkról elõadást, kurzust ésposzterprezentációt tartott dr. Kuhn Ferenc,poszterrel szerepelt dr. Szijártó Zsuzsanna, dr.Pámer Zsuzsanna, dr. Kovács Katalin, dr.Schvöller Mónika, dr. Gaál Valéria és dr.Balla Zsolt.� 2007. június 21-23-ig rendezték meg Deb-recenben a Magyar Szemorvostársaság 2007.évi kongresszusát, melyen dr. Kovács Bálint,dr. Ajtony Csilla, dr. Gaál Valéria, dr. SzijártóZsuzsanna, dr. Szabó Ilona, dr. Schvöller Mó-nika és dr. Balla Zsolt tartott elõadást.� 2007. július 18-21-ig Szingapúrban kerültsor a Glaukóma Világkongresszusra (WGC –2007), melyen klinikánkról dr. Ajtony Csillaposzterrel szerepelt.� A 2007. augusztus 30. és szeptember 1.között Székesfehérváron tartott SzemészetiSzakdolgozók Országos Kongresszusán dr.Kovács Bálint: A látás élettana és dr. KuhnFerenc: Operálhat-e az orvos mûtõsnõ nél-kül? c. elõadások hangzottak el.

ASzívgyógyászati Klinikáról

� 2007. szeptember 15-20-ig dr. Rausch Pé-ter és dr. Tóth Zsolt a Svájcban, Genfbenmegrendezésre került Európai Szív- ésMellkassebészeti Társaság éves kongresszu-sán vett részt.

VELENCEI KARNEVÁLVelence (Venezia, Venedig, Venice), az „Adria királynõje”. Sürögnek-forognak a világ minden tájáról ideérkezõ érdeklõdõk, kívánc-siskodók. Így van ez szinte egész évben, mindig különleges látvány a város a cölöpökön, vízi utcáival, gondola-taxijaival. Különösenígy van ez a farsangi idõszakban. Ide érkeznek a szerepelni vágyók, átváltozni akarók, nosztalgiázók, megújulást várók. A felvonulása Canal Grandén kezdõdik, hajdanán gyászmenet siklott végig Velence „fõutcáján", amely az évek során karneváli lázzá változott.

A karnevál szó jelentése: carne vale – „ég veled hús” – a nagyböjt elõtti napokra utal.A velencei karnevál, amelyrõl az elsõ utalások már több mint egy évezrede szerepelnek a törvényiratokban, december 26-án

kezdõdik, Santo Stefano napján. Ettõl kezdve mindenki álarcot hordhatott, kivéve a vallási ünnepnapokon. A velencei karnevál sokrészletet megõrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyrõl üdvözlik a népet. A Campanile tornyából a Dózsepalota egyikoszlopához erõsített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb, a magasban kinyílva a „bögye”, hullani kez-denek a szalagok és a konfettik.

A karnevál temetése. Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a KarneválHercegétõl, és ahogy az elsõ napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tõle. Hogy elûzzék a tél rossz szellemét, s hogyvalójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált, hogy szerdán megkezdõdjék a böjti idõszak. Az álarcosokkendõkkel törölgetik a szemüket, hogy kifejezzék szomorúságukat. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, ami a város-ban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához, ahol az élõ alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábu-val, amit aztán tûzre vetnek. A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprûjükkel ütik a földet. A szalmabábu jelképében azönmagukban rejlõ rossztól is búcsút vesznek.

A karnevál egyik fontos eleme a tûz. A megtisztulást jelképezi, tûzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bûntõl. Ezzela pillanattal a természet végre kilép a télbõl és visszatér a megújuláshoz.

A maszk mögé bújva az ember személytelenné válik. Az ölti fel, aki el akarja rejteni magát. A célja lehet még az átváltozás is.Napjainkban nem csak maszkok, hanem drága kelméket felvonultató öltözetek is nagy számban megjelennek a város utcáin, fõterén,elkápráztatva a temérdek nézelõdõt. A maszk mögött felengednek a gátlások. A legtöbb farsangi szokás szerte a világon hasonlítegymásra. A tél temetése, a tavasz köszöntése sokfelé jelentõs hagyományokkal bír, hogy ne menjünk messzebb, csak gondoljunk amohácsi téltemetés, busójárás egyedi hangulatára!

Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el e különleges, ilyenkor káprázatos városba, aki a kora tavasz szeszélyes idõjárásától, sa hatalmas tömegtõl nem riad vissza, mert a látvány semmihez nem hasonlítható, a hangulat el nem mesélhetõ!

Rodler Miklós, a megragadott pillanatok szerelmese.

2007 SZEPTEMBER

42

PTE ORVOSKARI

pályázatokAHumboldt Alapítvány felhívása Sofja Kovalevskaja-díjra

Az Alapítvány Sofja Kovalevskaja-díja azoknak a nem

Németországban dolgozó kiváló fiatal kutatóknak kí-

nál 5 éves kutatási lehetõséget, akik egy (tetszõleges)

németországi kutatási intézményben tervezik saját ku-

tatócsoport felállítását.

A díj elnyerése egyedülálló lehetõséget biztosít arra,

hogy a nyertesek adminisztratív kötöttségektõl mente-

sen öt évet tölthessenek az általuk kiválasztott szakte-

rület kutatásával bármely általuk választott intézmény-

ben és kezdõ kutatókból álló csapatot alakíthassanak

ki.A díjat minden tudományterület kutatója megpályáz-

hatja, akinek a tudományos doktori fokozata 6 évnél

nem régebbi és kiváló minõsítésû, valamint elismert

nemzetközi folyóiratokban publikált.

A bíráló bizottság legfeljebb 8 pályázónak ítél meg

egyenként maximum 1,65 millió Eurót 5 évre.

Apályázati határidõ: 2008. január 4.

Az Alapítvány fiatal kutatónõk pályázását különösen

bátorítja.ASofja Kovalevskaja Díjjal kapcsolatos minden to-

vábbi információt a Humboldt Alapítvány honlap-

ján találnak német (http://www.humboldt-founda-

tion.de/de/programme/preise/kova.htm) és angol

(http://www.humboldt-foundation.de/en/program-

me/preise/kova.htm) nyelven.

NOVOFER Alapítvány felterjesztési felhívása

GÁBOR DÉNES-DÍJ 2007A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet foly-tató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmé-nyek, a kamarák, a mûszaki és természettudományi egyesületek, a szakmaivagy érdekvédelmi szervezetek, ill. szövetségek vezetõit, továbbá a GáborDénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente meghirde-tett belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra terjesszék fel azokat az általuk szakmai-lag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkezõ, jelenlegis tevékeny (kutató, fejlesztõ, feltaláló, mûszaki gazdasági vezetõ) szakembe-reket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézmény-ben:� kiemelkedõ tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytat-nak,� jelentõs tudományos és/vagy mûszaki-szellemi alkotást hoztak létre,� tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzá-járultak a környezeti értékek megõrzéséhez,� személyes közremûködésükkel nagyon jelentõs mértékben és közvet-lenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez.

Adíj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetõk.A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben folyamatosannyújtott, kiemelkedõen eredményes teljesítmény elismerését célozza. A Ku-ratórium nem adományoz posztumusz díjat.Az adatlap, a felhívás és az elõterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók ahttp://www.novofer.hu honlapról letölthetõk.

Az elõterjesztést mind elektronikusan, mind papíralapon be kell nyújtani.Az elektronikus és a papíralapú elõterjesztés beküldési/postára adási határide-je 2007. október 12.Eredményhirdetés és díjátadás: 2007. december 20.További felvilágosítás kérhetõ: Garay Tóth János kuratóriumi elnöktõl (06-30-900-4850) vagy Kosztolányi Tamás titkártól (Fax: 319-8916 Tel.: 319-8913/21, 319-5111, e-mail: [email protected])

Hallgatói és oktatói mobilitás a CEEPUS programban (freemover)Hallgatóként, illetve oktatóként egyéni mobilitási pályázat benyújtására az alábbi lehetõségek vannak:1. Hálózati együttmûködések keretén belüli mobilitásokA CEEPUS program a hálózatokon belül megvalósuló mobilitásokra épül. Hallgatói és oktatói mobilitás, valamint speciális

kurzus az elfogadott hálózatok keretein belül, a fogadó intézmény fogadási keretének erejéig valósítható meg. A küldõintézmény által kiírt pályázati felhívásnak megfelelõen a lehetséges ösztöndíjasok kiválasztását a hálózat helyi koordinátoravégzi.

2. Hálózaton kívüli, freemover mobilitásokHa a hallgató, vagy oktató a saját intézményében nem talál megfelelõ CEEPUS hálózatot, akkor freemover-ként lehetõségevan bekapcsolódni a programba, amennyiben a hálózatok nem használták fel a rendelkezésükre álló kereteiket. Freemoverpályázat beadására így kizárólag a második szemeszterben van lehetõség.Egyéni mobilitási pályázatok beadásának határideje:� a tavaszi szemeszterre: 2007. október 30.� freemoverként: 2007. november 30.Egyéni mobilitási pályázatok beadásának módja: A pályázatokat on-line rendszerben kell feltölteni a Központi CEEPUSIroda honlapjára (www.ceepus.info).A fenti pályázat teljes szövege megtalálható a Tempus Közalapítvány honlapján (http://www.tka.hu/).Bõvebb információ: Sándorfi Eszter – PTE Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya

43

2007 SZEPTEMBER

2007. július 9-én tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Szabó GézaLevente, a Mecseki Ércbányászati Vállalat egykori kutatómérnö-ke, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar I.sz. Belgyógyászati Klinikájának közel másfél évtizeden keresztülvolt tudományos munkatársa, a Hevesy György és ZipernowskyKároly szakiskolák egykori informatika szakos tanára, a Buda-pesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai-KémiaiTanszéke, késõbb Technológiai Tanszéke, aNemzetvédelmi Egyetem Nukleáris Tanszéke, aVeszprémi Mûszaki Egyetem és a Paksi Atom-erõmû Zrt. szeretett és nagyra becsült külsõ mun-katársa.

Szabó Géza Levente 1938. február 25-én ér-telmiségi családban született Tiszacsegén (HajdúMegye, ma Hajdú-Bihar megye). Édesanyja taní-tónõ, édesapja jogász volt. Általános iskolai ta-nulmányait Poroszlón végezte, érettségi bizonyít-ványát a hatvani gimnázium állította ki. A gyer-mek- és ifjúkori kollégiumi élményeihez kap-csolható, egyszerû, egyenes gondolkodásmódot,a finom népies ízû humorral vegyített, mindig se-gítõkész, építõ jellegû bíráló szellemét haláláigmegõrizte. Az érettségit követõen egy évet az Ál-lami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézetben dolgo-zott. Ezt követõen a Miskolci Nehézipari Mûsza-ki Egyetem hallgatója lett. Itt a geológiai jellegû tárgyakon kívülöt szemeszter matematikát (Obádovics-tanítványként), több sze-meszter fizikát, kémiát, geofizikát, elektrotechnikát, hat szemesz-ter mechanikát is hallgatott, ezen tárgyakból is sikeresen szigorla-tozott. 1962-ben bányageológus mérnöki diplomát szerzett. Mégez évben családot alapított, felesége Incze Judit. Két gyermekükszületett, leánya, Judit a református lelkészi pályát választotta, fia,Levente pedig apai indíttatás következtében mérnök lett. Gyerme-kei pályáját haláláig atyai szeretettel, odaadó gondoskodással kö-vette figyelemmel, élettapasztalatával, fia esetében kutatói tapasz-talatainak kamatoztatásával is támogatta. Józan életszemlélete,nagy általános mûveltsége lehetõvé tette, hogy leánya pályáját –amely gyökeresen eltér az apjáétól – is sikeresen, nagy odaadás-sal egyengesse.

1962-tõl 1991-ig, azaz a vállalat felszámolásáig a Pécsi Urán-ércbánya Vállalat (késõbbiekben Mecseki Ércbányászati Vállalat)Kísérleti-Kutató és Automatizálási Üzem Radiometriai-GeofizikaiLaboratóriumának fõállású kutatómérnöke volt. Itteni tevékenysé-ge gazdag, szerteágazó kutatói pályát mutatott. Nevéhez fûzõdiktöbbek között az automatikus ércosztályozó „léptetett több mérõfe-jes mérõlánc és automatika” tervezése kifejlesztése és egy új geo-metriájú, rácsos-ionizációs alfa-spektrometriás kamra megalkotása.Ez utóbbi eszközt rendkívüli érzékenysége, stabilitása miatt azújabb technikák (PIPS, PES-GC) mellett ma is használja a nukleá-ris ipar, így a Paksi Atomerõmû Zrt. is. Eme alkotása és az alfa-spektrumok számítógépes értékelése területén elért eredményeitösszegzõ disszertációjának elismeréseként 1993-ban a BudapestiMûszaki Egyetem az „egyetemi fizikai kémia doktora” címet ado-mányozta neki. Itteni tevékenységét fémjelzi számos új ipari urán-elemzési és geofizikai eljárás (geo-áramok mérése és értékelése,emanációs koefficiens helyszíni mérése, ultrahangos kõzetvizsgá-lat, a felületi záró-réteges és iondiffúziós detektorok alkalmazása abányászat és ércfeldolgozás területén stb.) bevezetése, az alacsony

aktivitásokat hordozó minták gamma-spektrometriás mérõmódsze-reinek honosítása és továbbfejlesztése is.

Az 1980-as években eleinte külsõ munkatársként, majd a 90-es években mint fõállású kutató kapcsolódott be az I. sz. Belgyó-gyászati Klinikán folyó gyógyszerfejlesztési kutatómunkába. Szá-mítástechnikai tevékenysége a klinikán átívelt a számítástechnikaTi-59 korszakától a Comodore korszakon keresztül a Pentium IV.

korszakig. Ez idõ alatt szinte észrevétlenül agyógyszervizsgálatok biometriai, kinetikai érté-kelésének avatott, nemzetközileg is elismertszakértõjévé vált. Nevéhez fûzõdik a LAN (localarea network) hálózat kifejlesztése (és üzemelte-tése), a BAR code-os biológiai mintagyûjtés ésazonosítás kidolgozása, ill. meghonosítása agyógyszervizsgálati programokban, analitikaimûszerek számítógépes kontroll alá helyezése(HPLC automatikus adatgyûjtés és értékelés,TRICARB teletype számítógépes kapcsolat),interface-ek tervezése és megalkotása. Munkájátfémjelzi számos farmakokinetikai, radio-far-makokinetikai, biohatékonysági vizsgálati érté-kelõ software megalkotása. Az itt eltöltött idõalatt tucatnyi gyógyszervizsgálat értékelésébenvett részt aktívan. Naprakész szakmai tudása, ala-possága, ügyszeretete következtében elévülhetet-

len érdemei vannak a vizsgálóhely és laboratórium SOP (standardoperation procedure) rendszerének kialakításában, a vizsgálóhelyakkreditálási eljárásának elõkészítésében.

Az I. sz. Belklinikán elvégzett klinikai farmakológiai vizsgá-latok farmakokinetikai eredményeinek az értékeléséhez hazánk-ban szinte páratlanul értett. Megdöbbentõ volt látni, hogy az óri-ási adattömeget milyen nemes egyszerûséggel szelídítette megolyan adatsorokká, amelyet már a klinikus is meg tudott érteni. Alegutolsó fázis I vizsgálat, amelyben részt vett és kinetitkáját ki-számolta, egy szomatosztatin receptorokon ható vegyület volt,amelyet éppen egyetemi kutatások alapoztak meg. E vegyületet ahumán fázis II vizsgálat után a magyar kutatócsoport – pénzügyihiányok miatt – külföldre volt kénytelen eladni. Európában ésAmerikában sok szakember elismerte ezen kinetikai vizsgálatokkifogástalan elvégzését. Így vált õ klinikánkon a klinikai farma-kológiai vizsgálatok nélkülözhetetlen szakemberévé.

Elkötelezett oktató volt. Oktatói pályafutását a mindennapi óra-adói tevékenységen túl (amelyet soha nem végzett elõzetes, napifelkészülés nélkül) egyetemi jegyzet, jegyzetek lektorálása, TDK-dolgozatok és doktori iskolai konzulensi, valamint disszertációkrendszeres elõbírálati tevékenysége, új oktatási és szemléltetésitechnikák bevezetése fémjelzi. Diákjai szerették. Gyakran felkeres-ték problémáikkal. Tudták, remélték, hogy a Tanár Úr az õ szemé-lyes szakmai problémájuk területén is naprakész tudással rendelke-zik. Gyakran így is volt. Ellenkezõ esetben a másnapi konzultációnoldódott meg a probléma. Növendéke nem is sejtette, hogy a meg-oldás elõzménye egy átvirrasztott, átolvasott éjszaka.

Szerény, magát soha nem elõtérbe toló, sokoldalú, nagy álta-lános mûveltséggel, szakmájában napra kész tudással rendelkezõ,nyelveket tudó embernek ismertük. Kritikai megnyilvánulásaimindig jobbító szándékúak, de soha nem sértõk voltak, amit sajá-tos népies humor is jellemzett egyúttal. Mint kolléga, mindig ma-ximálisan segítõkész volt. Üres székére tekintve felrémlik, amint

Dr. Szabó Géza Levente

44


mérõmûszerrel, forrasztópákával a kezében egy elektronikusegységben matat, vagy egy hosszú print-outban elmélyülten ja-vítja a számítógépes programot. Ha ilyenkor kérdést intézett hoz-zá valaki, visszazökkentve õt a környezõ világba, azonnal kész-ségesen igyekezett az illetõ problémájára megoldást találni. Né-ha a kérdezõ – rájõve, hogy illetlenül megzavarta a munkájában– szabadkozva mondta, hogy tulajdonképpen nem is olyan fon-tos a kérdés, csak csinálja tovább azt, amibe belemerült. Erre sze-líden mindig azt válaszolta, hogy dehogynem fontos. Neked fon-tos, hisz azért kérdezted. És a konzultáció folyt tovább. Egy ne-ki köszönhetõ sikert, vagy kimunkált invenciózus ötlet nyománszületett megoldást honoráló munkatársi ujjongó gratulációtmindig, hangját fel sem emelve, a következõkkel hárította el:„Ne vicceljetek! Mintha ezért kapnám a fizetésemet, ezért alkal-maz a munkahelyem”.

Szerteágazó érdeklõdésére jellemzõ, hogy fiatal korában ak-tívan birkózott, késõbb az Ércbányásznál tekézett, ugyancsak azÉrcbányász Egyesületben sakkozott. Olvasmányaiban jól meg-

fért a Nucleonics, a Nature, a Zavodskaja Laboratoria mellett né-hány rendszeresen megjelenõ irodalmi folyóirat, történelmi,vagy hadtörténeti munka, zenei kiadvány is.

A halála elõtti napokban még egy GLP konform laboratóriu-mi ellenõrzõ software tervezésén, kivitelezésén dolgozott korátmeghazudtoló lelkesedéssel és lendülettel. Terveinket egy, a zeb-rán felelõtlenül átrobogó kisteherautó véglegesen tönkrezúzta.Ez a munka már nem készül el!

Kollégánk, barátunk! Emléked megõrizzük!Emléked továbbra is fennmarad azokban az örök értékekben,

amelyekben hittél, amelyeket hirdettél: a tisztességes, alaposmunka becsületében, a napra kész szaktudás és széleskörû álta-lános mûveltség szükségességében, az önzetlen segítõkészség-ben, a nem megalkuvó, de mindig építõ kritikai szellemben, ami-kor mi, akik ismertünk, szerettünk, becsültünk, már nem leszünk.

Dr. Mózsik Gyula Dr. Past Tiboregyetemi tanár ny. tudományos fõmunkatárs

Ha Te elmégy, mi néma csendben álljunk,Néma csendben és lehajtva fejünk.

Reményik Sándor: Elmégy (részlet)

Tudtuk, hogy elõbb utóbb bekövetkezik, ám az eseménnyel far-kasszemet nézve mégis megdöbbentünk. Vas megye gyászol, mipedig lehajtjuk fejünket. Családtagjai, betegei, munkatársai ésmindazok, akik becsülték és szerették, fájdalommal fogadták aszomorú eseményt, hogy 2007. augusztus 11-én István Lajosprofesszort végérvényesen elveszítettük. Re-ménytelen kísérlet lenne gazdag életmûvénekméltatása, de még életrajzának rövid ismertetéseis, ám annyi bizonyos, hogy a Markusovszky kór-háznak õ volt talán a legemblematikusabb egyéni-sége, aki orvosként, valamint magán- és közéletiemberként is szinte felülmúlta önmagát.

Mint orvos, magas mércét szabott ki önmagá-nak. Megtestesítette az évezredes orvoslás legne-mesebb hagyományait, nevezetesen a folyamatosönképzésre épülõ tudást, az emberszereteten ala-puló humanizmust, a folytonosan segíteni készgyógyítót és kollégát, aki az orvostudományt mû-vészi fokon gyakorolta. Rá a betegek és a kollé-gák mindenkor és minden helyzetben számíthat-tak. Azok közé az orvosok közé tartozott, akiknekéletükben csak egy munkahelyük volt, akik prófé-ták lehettek a saját hazájukban, és akik szívvel lé-lekkel szerették és alázatosan szolgálták anyaintézetüket. Mind-ezeknek köszönhette, hogy a lelkes gyermekgyógyászból márigen fiatalon a vérellátás és a klinikai hematológia elkötelezettszakemberévé vált, aki hazánkban nemcsak elsõként alapítottvérellátó intézetet, de szakmájának országosan elismert, vezetõegyéniségévé is vált, amit többek közt szakmai kollégiumi elnö-ki tiszte és miniszteri biztosi megbízatása is alátámaszott. A vi-dék elsõ hematológiai osztályát õ alapította. Munkáját a szakma-közi nyíltság, a maximális segítõ- és kooperációs készség jelle-mezte, amely miatt a kórházban és országosan is szívesen hívták

orvosi konzíliumokra. Osztályvezetõként munkatársainak atyjavolt. Nem a kulcsszáma szavatolta tekintélyét, hanem a csoport-munkában tanusított példaadása, embersége, tudása és vezetõistílusa.

Kiemelkedõ tudományos munkásságával országos eredmé-nyeket, felfedezéseket mutatott fel, kandidátusi tudományos fo-kozatot szerzett. Különös vonzalma, ráérzõ képessége volt az új,a haladó iránt, amit a legnagyobb emberi odaadással és enthuzi-azmussal szolgált. Írott közleményeiben és elõadásaiban mindig

a betegágy mellett kutató orvos szólaltmeg. Félezernyi elõadásával és a híresséváló országos transzfúziós tanfolyamaivalorvosnemzedékeket oktatott. Eredeti ha-sonlatai, meglátásai voltak, szerette a har-cászatból és sportból (fõleg a futballból)vett példákat, õ maga is katonásan viselke-dett. Fáradhatatlan utazó volt, szinte halá-láig kül- és belföldön számtalan szerepléstvállalt.

Közéleti tevékenységében a magyarnép hû fiaként igazi hazafi volt. Anélkül,hogy származását és világnézetét megta-gadta volna, a rendszer adta lehetõségeketfelhasználva mindenkor a magyar nemzet,a trianoni csonka Magyarország, kitünte-tetten Vas megye, Szombathely város ésszeretett kórháza érdekeit szolgálta. Kibé-

kítõ, integráló és nem megosztó személyiség volt, akit barátai ésellenfelei is becsültek. Szenvedélyesen és elõítéletmentesen szol-gálta az általa felismert igazságot, szülõfaluján át a magyar vidékérdekeit. Nem vett részt klikkekben, érdekszövetségekben, köz-életi funkcióiból nem kereste a meggazdagodást, azt önzetlenszolgálatnak fogta fel. Szolgálta és támogatta a kultúrát, a mûvé-szeteket és az irodalmat. Szerette a történelemet, tisztelte a ha-gyományokat, a magyar orvostörténelem nagyjait, jelesülMarkusovszky Lajost s a kórház egykori kiemelkedõ fõorvos ve-zetõit. Számos kitüntetésben részesült, melyekre a nemrég átvett

Búcsú István Lajos professzortól

45

2007 SZEPTEMBER

Széchenyi-díj tette fel a koronát. A maga által megfogalmazottars poeticája alapján egész életében az emberek, csoportok, tábo-rok és népek között hidakat akart verni, a jó ügyek érdekébenbarátokat igyekezett szerezni és még kilátástalannak tûnõ hely-zetben sem feledkezhetett meg a közösségteremtõ és bátorító ha-rangozásról.

Mint embert a megértõ, segíteni akaró, békét teremtõ, szere-tõ attitûd jellemezte, aki betegeit, családját és munkatársait egy-aránt szerette. Családközpontú élete folytán minden családi sze-repben (gyermek, házastárs, apa, nagyapa) kimagasló volt. Meg-bízható, hûséges barátságára mindig lehetett számítani. Utolérhe-tetlenül figyelmes volt, nem tudott haragot tartani.

Bár életében súlyos tragédiákat is át kellett élnie, életmûvemégis sikertörténetnek fogható fel. Nyugdíjba vonulása után semszûnt meg szakmája és Vas megye javára dolgozni. Hivatásagyakorlása közben szerzett betegségeit nem akarta tudomásulvenni. Szinte élete végéig aktívan dolgozott, szervezett, lázasantevékenykedett, mintha örökké élhetett volna. Saját magát is be-csapta, mert elfoglaltsága miatt nem ért rá meghalni. Volt bennevalami utánozhatatlan energia, tettvágy, amely jobbító szándék-

kal folytonos tevékenységre késztette. Talán azért, mert látszólaghosszú életét nem gyõzte tartalommal megtölteni, mely alkotásivágyaihoz képest így is szûkre szabottnak bizonyult. Teljes élet-mûvet hagyott maga után, még akkor is, ha megkezdett munkákés tervek elvarratlan szálai maradtak utána. Még megérhette ün-neplését 85. születésnapja alkalmából. Szinte az utolsó percigdolgozott.

„A fák állva halnak meg.” István Lajos is állva halt meg.Ilyenkor, augusztusban a természet érleli életadó gyümölcseit.Ezeknek is le kell válniuk az anyanövényrõl, el kell szakadniuka természettõl, mintegy meg kell halniuk, hogy közkinccsé vál-va életet adhassanak. István Lajos is egy ilyen érett, gazdag gyü-mölcsként vált el tõlünk, hogy velünk maradjon. Élete, elvei ésértékrendje példa lehet a ma embere és fõleg a ma fiatalsága szá-mára. Hálával és kegyelettel búcsúzzunk tõle, aki gazdag élet-mûvével kiérdemelte az utókor megbecsülését és emlékezését.Ha valakire, õreá bizton illenek Arany János Széchenyi emléke-zetére írt sorai: “Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élete kin-csét, ámbár napja múl;...”

Széll Kálmán dr.

2007. október 8. – Tanulságos esetek fóruma

1. Hepatikus hasûri terhesség (esetgazda: dr. Denkler Gábor,Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitáci-ós és Gyógyfürdõ Kórház, Egyetemi Oktató Kórház, Ál-talános Belgyógyászat és Gasztroenterológia);

2. Pompe betegség: légzészavarral járó, felnõttkori metabo-likus myopathia (esetgazda: dr. Illés Zsolt, PTE-OEKK-ÁOK Neurológiai Klinika);

3. Intravascularis limfomatózis: diagnosztikai nehézségek a bel-gyógyászat és a neurológia határterületén (esetgazda: dr.Szõts Mónika, PTE-OEKK-ÁOK Neurológiai Klinika).

2007. október 15. – Elõadás – Felkért elõadások

1. Dr. Jobst Kázmér (PTE-OEKK-ÁOK Laboratóriumi Medi-cina Intézet): A tudás, véletlen, szerencse, álom az eredetifelfedezésekben – 2. rész (40 perc);

2. Dr. Ábrahám Hajnalka (PTE-OEKK-ÁOK KözpontiElektronmikroszkópos Laboratórium): Az emberi agyké-reg születés utáni fejlõdése (25 perc);

3. ifj. Dr. Gallyas Ferenc (PTE-OEKK-ÁOK Biokémiai ésOrvosi Kémiai Intézet): A PARP szerepe szeptikus sokk-ban. Új terápiás lehetõség? (25 perc).

2007. október 29. – Tanulságos esetek fóruma

1. Vesesérülés – bevérzett daganat? Egy gyermekkori vesetájiterime diagnosztikai nehézségei (esetgazda: dr. WeningerCsaba, PTE-OEKK-ÁOK Radiológiai Klinika);

2. Súlyos szövõdménnyel járó pneumococcus meningitisgyermekkorban (esetgazda: dr. Papp Szilvia, Baranya Me-gyei Kórház “Kerpel-Fronius Ödön” Gyermek-Egészségügyi Központ, Újszülött Osztály és dr. AjtonyCsilla, PTE-OEKK-ÁOK Szemészeti Klinika);

3. Súlyos koponyasérült gyermek ellátása a dél-dunántúli ré-gióban (esetgazda: dr. Büki András, PTE-OEKK-ÁOKIdegsebészeti Klinika).

2007. november 5. – Felkért elõadások

1. Dr. Forray R. Katalin (PTE-BTK Neveléstudományi Inté-zet, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék): Mit taní-tunk a cigányokról a Romológián?;

2. Dr. Németh Péter (PTE-OEKK-ÁOK Immunológiai ésBiotechnológiai Intézet): Megújuló orvosképzés az Euró-pai Unióban.

2007. november 12. – Tanulságos esetek fóruma

1. Fogpótlás készítésének nehézségei egy systemas sclerosis-ban szenvedõ beteg esetében (esetgazda: dr. Benke Beáta,PTE-OEKK-ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika);

2. Kábítószerfogyasztás, mint az akut koronária szindróma ri-zikófaktora (esetgazda: dr. Magel Ferenc, Kaposi MórOktató Kórház Belgyógyászati Osztály);

3. Fluktuáló neurológiai góctünetek differenciáldiagnosztikaibuktatói (esetgazda: dr. Komoly Sámuel, PTE-OEKK-ÁOK Neurológiai Klinika, dr. Gömöri Éva, PTE-OEKK-ÁOK Patológiai Intézet).

2007. november 19. – Felkért elõadások

1. Dr. Berki Tímea ( PTE-OEKK-ÁOK Immunológiai és Bio-technológiai Intézet): A glukokortikoid hormon nem-genomikus hatásai;

2. Dr. Tóth Kálmán (PTE-OEKK-ÁOK I. sz. BelgyógyászatiKlinika): Haemorheologiai és oxidatív folyamatok kardio-vaszkuláris betegségekben.

(Egy késõbbi számunkban folytatjuk.)

Az Orvostudományi és Egészségtudományi Szakosztály 2007/2008. tanév elsõ félévi tudományos ülései

Az ülések helye: PTE ÁOK Elméleti Tömb Dr. Donhoffer Szilárd (III. számú) tanterme, Pécs, Szigeti út 12.Az ülések 16 órakor kezdõdnek

Documents

Wittmann István