Upload
lamthuy
View
216
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
- 1 -
4. számú melléklet
2014. szeptember 1-től érvényes helyi tanterv egyes tantárgyai,
azok tartalma és óraszámai
- 2 -
Tanulásmódszertan
A tanulásmódszertan feladata azoknak a tanulási módszereknek és annak a szemléletmódnak a
megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, és tanulóink
további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. A tanulásmódszertan ezen
felül az olyan tanulási részképességek, készségek, attitűdök fejlesztéséhez is teret biztosít, mint
a figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés (az első évben a hiányok
pótlására helyezve a hangsúlyt). Ösztönzi a tanulókat arra is, hogy a tanulással kapcsolatos
problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, a megismeréssel pozitív,
örömteli viszonyt alakítsanak ki, a tanulást mindennapi életük ritmusában, szokásrendszerükbe
megfelelően illesszék be, illetve megfelelően és célszerűen alakítsák ki tanulásuk mindennapi
szokásrendszerét.
A XXI. század emberének az élete az élethosszig tartó tanulásról szól. Nagyon sok információból
kell kiválogatni - megfelelő tanulási technikákkal, aránylag rövid időn belül - azt a tudásanyagot,
amely segíti a pályaválasztást, a munka világában való eligazodást és az esetleges
pályamódosítást. A tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen
nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő-és fejlesztő
tréning, mint lexikális ismereteket nyújtó rendszeres tananyag. Különösen fontos a tanulók
tanulási szokásainak gyakorlatban történő megismerése és fejlesztése, ami természetesen együtt
jár az önismeret fejlesztésével. A tanulási önismeret a tudás megszerzésének kiindulópontja, a
reális célkitűzések feltétele.
A tanulási nehézségek közös megfogalmazása, az azokra való megoldáskeresés az őszinteség és
az egyéni életproblémák megoldásának képességét fejleszti ki a tanulókban.
A tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az első nyolc iskolai év esetleges kedvezőtlen
hatásainak korrekciója, a beidegződött rossz reflexek feltárása, átformálása, a világ iránti
érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a tudásvágy felébresztése és folyamatos táplálása a három év
legfontosabb fejlesztési követelménye.
Időkeret: 36 óra/év
A tanulásmódszertan tantárgy célja:
Hozzájáruljon a tanulók önismeretének fejlesztéséhez, az egyénre szabott, eredményes
tanulás módszereinek, eljárásainak, az önművelés igényének kialakításához.
Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló kommunikációs képességének
kialakításához, fejlesztéséhez.
Segítsen abban, hogy a tanulók felismerjék a tanulás személyiségfejlesztő, a
rendszeresség, az alaposság, az önállóság, az akaraterő és a szorgalom fejlesztésének
lehetőségét.
Segítse az esetleg hiányzó készségek pótlását.
A tanulók gondolkodási, tanulási kompetenciáinak komplex módon történő fejlesztése
modern tanulásszervezési eljárásokkal.
Fejleszteni a tanulók hatékony, önálló tanulását, kreativitását, autonóm gondolkodását,
problémamegoldó képességét.
- 3 -
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanulási önismeret
Órakeret:
4 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési, fejlesztési
céljai
Adottságok, hajlamok, képességek, készségek szerepének bemutatása.
Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és
gondolkodás, érdeklődés felmérése, alakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Öröklődés és környezet
Amit hozunk, és amit szerzünk.
Adottságok, hajlamok, képességek, készségek.
Lehetőségek, korlátok, tehetség, antitalentum.
Tanulásdiagnosztikai kérdőívek – önvizsgálat
Önbizalom, akarat, siker, kudarc.
Önismeret
Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és
gondolkodás, érdeklődésvizsgálat.
Tanulási típusok.
Szeretett/nem szeretett tantárgyak.
Magyar nyelv és
irodalom
Matematika
Önismeret
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Öröklődés, környezet, önismeret, tanulási attitűd, olvasási szokás,
tanulási típus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Teljesítménypróbák
Órakeret:
4 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Kognitív képesség teljesítménypróbái.
Beszéd- és olvasás-teljesítménypróbák.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kognitív képesség teljesítménypróbái
Hol tartok? Erősségeim, gyengeségeim.
Emlékezet: szövegtanulás (vers, próza).
Gondolkodás: fejtörő feladatok.
Fejlesztés, önfejlesztés.
Beszéd- és olvasásteljesítménybeli próbák.
Szóbeli szövegalkotás: félproduktív beszéd (történetmesélés).
Spontán beszéd.
Hangos kifejező olvasás: blattolás, felkészülés utáni felolvasás.
Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre,
lényegkiemelés.
Magyar nyelv és
irodalom
Matematika
Természettudományos
alapismeretek
- 4 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Figyelem, monotóniatűrés, emlékezet, szövegtanulás, gondolkodás,
szóbeli szövegalkotás, félproduktív beszéd,
spontán beszéd, hangos kifejező olvasás, blattolás, felkészülés utáni
felolvasás, néma értő olvasás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanulási nehézségek
Órakeret:
2 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tanulási nehézségek feltérképezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tantárgyak jellege: hasonlóságok, különbözőségek, sajátosságok.
Tantárgyi szimpátiák, antipátiák és ezek eredete.
Önfejlesztési tervek.
Kölcsönös konzultáció.
Természetismeret
Magyar nyelv és
irodalom
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tantárgyi jelleg, hasonlóság, különbözőség, tantárgyi szimpátia,
antipátia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanuláshoz való viszony
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tanuláshoz való viszony tudatosítása. Motiválás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az élet: tanulás. Mire való, mire használható az iskola?
Jó és rossz dolgok az iskolában.
Tanulás és motiváció.
Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció, életcélok.
Tanulás és öröm
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelv
Informatika
Matematika
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulás, motiváció, kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció,
életcél.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulás ritmusa
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
A tematikai
egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulás ritmusának alakítása.
- 5 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Életritmus, életstílus.
Életkori szakaszok, életkori feladatok.
Egy nap ritmusa.
Tanulás, pihenés, kikapcsolódás a nap során.
Természettudományos
alapismeretek
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Életritmus, életstílus, tanulás, pihenés, kikapcsolódás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanulási szokások
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tanulási szokások alakítása
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szokások, szokásrend.
Szokásformálás: tartós törekvések, erős elhatározások.
Jó szokások felvétele, rossz szokások átalakítása.
Rendszeresség és kitartás.
Természettudományos
alapismeretek
Humán ismeretek
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szokás, szokásrend, törekvés, elhatározás, rendszeresség, kitartás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanulási tanácsok
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tanulási tanácsok
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kísérletek, tapasztalatok, önreflexió.
A tanulás külső körülményei: rend, csend, fény, munkahely,
testhelyzet.
A tanulás belső feltételei.
A fizikai állapot karbantartása.
A lelki harmónia megteremtése.
Stresszkezelés
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelvek
Informatika
Matematika
Természettudományos
alapismeretek
Önismeret
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Külső körülmény, rend, csend, fény, munkahely, testhelyzet, belső
feltétel, fizikai állapot, lelki harmónia, stresszkezelés.
- 6 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tanulási módszerek, eljárások, technikák Órakeret
14 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A módszerek szerepének bemutatása. Ráhangolás, hangulatteremtés.
Szövegfeldolgozási módszerek megismertetése, gyakorlása.
Felkészülés a szóbeli szereplésre. Felkészülés az írásbeli munka
elkészítésére. Rögzítés. Önellenőrzés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A módszerek szerepe
Hatékony, időtakarékos tanulás.
Ráhangolódás, hangulatteremtés.
A munkakezdés nehézségei. Rendcsinálás, előkészületek,
koncentrációs gyakorlatok.
Időterv készítése, időmérleg, célmeghatározás,
tantárgyi sorrend.
Pihenés.
A tevékenységváltások jelentősége. Kikapcsolódás, átkapcsolás –
visszakapcsolás, lazítás.
Szövegfeldolgozási módszerek
Könnyű és nehéz szövegek. Aláhúzás, kulcsszavak kiemelése,
szövegkiemelés. Vázlatkészítés, kulcsszó-vázlat.
Elhangzó szöveg jegyzetelése. Emlékeztető.
Felkészülés szóbeli szereplésre
A megszólalás feszültsége. Felelet, feleletterv, kutyanyelv.
Tantárgyi beszámoló. Átfogó témavázlat. Témaismertetés,
értekezés, kiselőadás. Vita, érvelés, hivatkozás, cáfolat. A lámpaláz
leküzdése.
Felkészülés az írásbeli munka készítésére
A „míves munka” feltételei. Dolgozat, esszé, értekezés, tanulmány.
Gondolati vázlat készítése. Egyéni kutatómunka. Íráskép,
íráskészség.
Ismeretrögzítés.
Emlékezés, felejtés. Memorizálás, szövegtanulás, verstanulás,
adatok és évszámok megjegyzése.
Önellenőrzés
Megtanulás, biztos tudás, jó alapok. Visszamondás, átfogalmazás,
próbafelmondás.
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelvek
Informatika
Matematika
Természet-
tudományos
alapismeretek
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hatékonyság, időtakarékosság, tanulás, rendcsinálás, előkészület,
koncentráció, meditáció, kikapcsolódás, átkapcsolás-visszakapcsolás,
lazítás, relaxáció, jegyzetelés, gondolati térkép, felelet, feleletterv,
dolgozat, esszé, értekezés, tanulmány, memorizálás, szövegtanulás,
verstanulás, megtanulás, biztos tudás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az önálló szellemi munka technikája Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló szellemi munka technikáinak bemutatása, gyakorlása.
- 7 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tájékozódás a könyvtárban.
Anyaggyűjtés. Cédulázás, kivonatolás, jegyzetkészítés.
Forrásjegyzék készítése.
Szótárhasználat.
A sajtó világa.
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelvek
Informatika
Matematika
Természettudományos
alapismeretek
Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyaggyűjtés,
cédulázás, kivonatolás,
jegyzet, forrásjegyzék,
szótárhasználat
A fejlesztés várt
eredményei a 9.
évfolyam végén
A tanulási önismeret megszerzése. A tanulási nehézségek közös
megfogalmazása. A tanulási szokások tudatosítása. A tanulás
módszereinek bemutatása. A tanuláshoz szükséges alapképességek
fejlődése. A figyelem iskolázása. A hangos olvasás és a néma, értő
olvasás fejlődése. Az emlékezeti képesség, gondolkodás fejlődése.
- 8 -
Magyar nyelv és irodalom szakiskola 10. évfolyam
A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a
mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek
rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-
ban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a
demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A
tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos
kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő
szövegtípusok megértésére.
A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a kerettanterv az éves órakeret 90%-
át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet
átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első félévben
blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal, bejegyzésekkel), a
második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel foglalkoznak.
A 10. évfolyam legfontosabb céljai:
- fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás
különböző módozataihoz;
- értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát;
- kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust;
- legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket;
- készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre;
- legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján
különböző műfajú szövegek írására;
- tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú
szövegeket írni;
- legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott
szempontok önálló alkalmazásával;
- ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;
- használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló
használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs
repertoár a gyakorlatban
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban.
Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény
megkülönböztetése.
Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés
szerepének ismerete a tanulás sikerességében.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A
formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás.
Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az
udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása.
Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése.
A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának
gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése.
Felkészítés a vizsgahelyzetekre.
- 9 -
Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés
és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony
beépítése az önértékelésbe.
Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.
A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai.
Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak
megismerése, egyszerűsített játék.
Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és
ízlésformáló szerepe.
Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás
az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.
Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias
társalgás. A vulgarizmus kerülése.
Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére.
Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt
saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.
Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és
teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal.
Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga,
mint a meggyőzés színtere.
OKÉ-tematika
illeszkedő részei.
Társadalomismeret:
kommunikáció
társadalmi és kulturális
meghatározottságai,
tömegkommunikáció,
média, film.
Természetismeret,
matematika:
kommunikációs
képességeket fejlesztő
gyakorlatok.
Idegen nyelv: udvarias
társalgás,
véleménynyilvánítás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa,
érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus,
testbeszéd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a
szépirodalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében.
Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív
voltának tudatosítása.
A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése.
Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a
szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása.
A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az
asszonynév-választás törvényes lehetőségeinek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a
félhivatalos, publicisztikai helyzetekben.
A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések
koherenciájának elemzése.
Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos
(népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek
alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése.
Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs
történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával.
Társadalomismeret,
idegen nyelv,
természetismeret,
matematika:
helyesírás.
Idegen nyelv: a
globalizáció
következtében
nemzetközivé vált
szavak, néhány
- 10 -
Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv
változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével
kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak.
Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével.
Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék
nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak.
Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó.
Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata:
kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség.
diáknyelvi és szleng
elem idegen nyelven.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt
köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád,
nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján
különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott
szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek
alkalmazása.
Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk
képpé alakítása.
Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló
alkalmazása.
Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés,
kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők
figyelembe vételével, önismeret.
Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben
(pl. újságcikk, blogbejegyzés).
Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása.
Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók
alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.).
Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása.
Nézőpontváltás a szövegben.
Egyedi névjegy tervezése, megalkotása.
Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra,
születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre).
A retorika nyelven kívüli eszközei.
Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában.
Érvelő szövegek olvasása és alkotása.
Vers- vagy prózaírás sablon segítségével.
Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati
alkalmazása szövegalkotás során.
OKÉ-tematika
illeszkedő részei.
Társadalomismeret,
idegen nyelv,
természetismeret,
matematika:
szövegértést,
szövegalkotást
fejlesztő feladatok,
hangos és néma
olvasás gyakorlása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalom – művészetek – média
Műalkotások befogadása
Órakeret
18 óra
- 11 -
Előzetes tudás Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete,
szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése.
Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése.
Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos
legfontosabb ismeretek elsajátítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalom:
Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös
beszélgetés és elemzés tematikus bontásban.
(Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi
Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij,
Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos,
Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W.
Shakespeare drámáiból részletek.)
Művészet/média:
Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus,
futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus).
Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat.
Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.
Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F.
Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy
end filmek).
Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és
kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor.
OKÉ-tematika
illeszkedő részei.
Társadalomismeret:
kisebbségi lét, határon
túli magyarság.
Idegen nyelv: idegen
nyelvű filmek felirattal
vagy anélkül, képi
nyelv, falfirkák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó,
műértelmezés.
A fejlesztés várt
eredményei a 10.
évfolyam végén
Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész
életen át tartó tanulás szükségességét.
Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok
kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos
formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot
szereznek.
Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és
a vulgarizmust.
A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő
szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú
kezelésére.
Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy
időben is többféle nyelvváltozat létezik.
Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer
alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra.
Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas
szövegeket írni.
Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott
szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.
- 12 -
Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek
szóbeli előadásakor.
Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével,
felismerik a manipuláció eszközeit.
Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés
esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani.
Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a
képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány
jellegzetességét szépirodalmi művekben.
11. évfolyam
A kommunikáció-magyar tanterv a 11. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a
mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli
alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-ban
megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a
demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A
tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos
kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő
szövegtípusok megértésére.
A 11. évfolyam legfontosabb céljai:
- fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás
különböző módozataihoz;
- értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát;
- kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust;
- legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket;
- készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre;
- legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján
különböző műfajú szövegek írására;
- tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú
szövegeket írni;
- legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontok
önálló alkalmazásával;
- ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;
- használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának
etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kommunikáció Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban.
Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése.
Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés
szerepének ismerete a tanulás sikerességében.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A
formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás.
Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az udvarias
társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása.
Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése.
A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának
gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése.
Felkészítés a vizsgahelyzetekre.
- 13 -
Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés és
segítő bírálat a társaknak.
Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.
A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai.
Érvelő szövegek alkotása szóban. Tömegkommunikáció, televízió,
internet. A média vélemény- és ízlésformáló szerepe.
Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias
társalgás. A vulgarizmus kerülése.
Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére.
Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt saját
és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.
Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és
teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal.
Állásfoglalás az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.
Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga,
mint a meggyőzés színtere.
OKÉ-tematika
illeszkedő részei.
Társadalomismeret:
kommunikáció
társadalmi és kulturális
meghatározottságai,
tömegkommunikáció,
média, film.
Idegen nyelv: udvarias
társalgás,
véleménynyilvánítás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; érvelés, érv,
cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus, testbeszéd, arcjáték,
hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelvtan
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek. A szövegalkotás alapvető
szabályai.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
A stílusrétegek megkülönböztetése. Fejlődés a társalgási stílus
gyakorlásában a vulgarizmus negatív voltának tudatosítása.
A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése.
Az írásbeli közéleti szövegek.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a
hivatalos, közéleti helyzetekben. Az írásbeli közéleti szövegek
alkotása; a hivatalos levél, a kérvény az önéletrajz.
A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése.
Az írásbeli közéleti szövegek szókincsének, stílusának,
helyesírásának ismerete és gyakorlatban való használata.
Társadalomismeret,
idegen nyelv,
természetismeret,
matematika: helyesírás.
Idegen nyelv: Europass
önéletrajz
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Koherencia, stílusárnyalat, stílusrétegek, hivatalos stílus, művelt
köznyelv, nyelvváltozat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegértés, szövegalkotás Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján
különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott
szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek
alkalmazása.
Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk
képpé alakítása.
- 14 -
fejlesztési
feladatok
Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló
alkalmazása.
Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvények
stb.) megértése és önálló létrehozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők figyelembe
vételével, önismeret.
Lényegkiemelés különböző műfajú, hivatalos témájú szövegekben (pl.
újságcikk, blogbejegyzés).
Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása.
Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók alapján
egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.).
Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása.
Egyedi névjegy tervezése, megalkotása.
Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, nyugdíjba
menők búcsúztatása).
Érvelő szövegek olvasása és alkotása.
Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása
szövegalkotás során.
OKÉ-tematika
illeszkedő részei.
Társadalomismeret,
idegen nyelv,
természetismeret,
matematika:
szövegértést,
szövegalkotást fejlesztő
feladatok, hangos és
néma olvasás
gyakorlása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalom – művészetek – média Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete,
szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről.
A komplex
műveltség-
területhez
kapcsolható
fejlesztési
feladatok
Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése.
Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése.
Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos
legfontosabb ismeretek elsajátítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalom:
Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös beszélgetés
és elemzés tematikus bontásban.
Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat.
Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.
Filmekből vett részletek, hollywoodi happy end filmek.
Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és
kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor.
OKÉ-tematika
illeszkedő részei.
Társadalomismeret:
kisebbségi lét, határon
túli magyarság.
Idegen nyelv: idegen
nyelvű filmek felirattal
vagy anélkül, képi
nyelv, falfirkák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hobbi, giccs, befogadó, műértelmezés.
A fejlesztés várt
eredményei a 11.
évfolyam végén
Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész életen
át tartó tanulás szükségességét.
Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok
kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos
formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot
szereznek.
- 15 -
Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és a
vulgarizmust.
A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő
szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú
kezelésére.
Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer
alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra.
Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas
szövegeket írni.
Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott
szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.
Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek szóbeli
előadásakor.
Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, felismerik
a manipuláció eszközeit.
Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés esetén
is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani.
Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a
képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány
jellegzetességét szépirodalmi művekben.
- 16 -
IRODALOM Szakközépiskola
Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült.
Az irodalom tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott
értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a
nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi
ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Feladata az alkotók vállalhatatlan
politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása.
Az irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan
közvetíti a jelenben alakuló, változó irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi
és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai,
erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát az irodalomtanítás
akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási,
kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési,
értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.
A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a
kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák
megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti
különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet,
az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a
diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése
és megerősítése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos
formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő
megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a
képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik
a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az
irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat,
intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig
az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek,
megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan
élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat,
magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is
érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek,
gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi
anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja.
Az irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség
felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e
kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom
műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével –
felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul
szolgál az irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos
tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-
érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny
serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi
olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet,
összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét
egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök
- 17 -
kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok
mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése
fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok,
magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés az értékválság
folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi
tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak
annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és
a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait,
erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk
alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok
növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve
a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját
életükkel, a pályaválasztásukkal kapcsolatos döntéseiket.
Az irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg,
szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban,
anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában,
csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások
alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja
középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása
minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra
nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott
szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása
révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a
környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az irodalmi
olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése,
tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony
kialakításához. Az irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is
igényt teremtsen.
A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló
térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel
alakítja a kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a
hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári
szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek
alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk
kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az
információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és
alkalmazása.
A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a
tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és
dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek
sorrendjének megállapításához.
9-10. ÉVFOLYAM
- 18 -
Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az
olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek
műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl.
a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási
eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek,
alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését
elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének
felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása.
A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek
megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és
cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai
közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási
eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének
feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus
szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések,
motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása.
Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,
különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok,
formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert
korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák
felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és
különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok,
utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények, vélemények összevetése.) A
gondolkodási képességet, az önkifejezést fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és
stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban.
A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés
egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló,
ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi)
információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására.
Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak
(pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott
szempont/ok szerint.
IRODALOM – 9. ÉVFOLYAM
(heti 3 óra – évi 108 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés, mérések Órakeret
3 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegvilágok Óraszám
4 óra
Előzetes tudás Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom,
szépirodalom, elbeszélés, novella,
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; irodalom, művészet
összefüggései; az irodalom mint világalkotás, szövegvilág, fikció; a
szövegköztiség (intertextualitás); a szerző-mű- befogadó kapcsolata
- 19 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
Az irodalom fogalma, eredete, szóbeliség és
írásbeliség. Az irodalom mint világalkotás.
Szerző – mű – befogadó (Karinthy: A cirkusz
)
Népszerű irodalom – szépirodalom; Az
irodalom mint szövegvilág (Mándy, Varró
Dániel szövegrészletek alapján)
Szövegek párbeszéde (József Attila
Születésnapomra c. versének összehasonlítása
Tóth Krisztina-, Orbán Ottó- és Kovács
András Ferenc versrészletekkel)
Témák, művek, olvasók az időben – (Jókai,
Karinthy, Ottlik szövegrészletei vagy a
Prométheusz-téma alapján)
Műnemek, műfajok: rendszerezés
A tanuló
– pontosítja az irodalom és
az írásbeliség, irodalom és
művészet összefüggéseit
– megismeri és értelmezi az
irodalmi művek
fikcionalitását, nyelvi
megalkotottságát
– tudatosítja a szépirodalom
és a népszerű irodalom
kapcsolatát, / megismeri a
szövegek közti párbeszéd
lehetőségeit / ismeri az
irodalmi műnemek, műfajok
rendszerét
Történelem:
őskor,
írásbeliség
kialakulása,
Vizuális
kultúra:
filmplakát,
képregény,
filmes
műfajok,
falfirka
képelemzés
Kulcsfogalmak/ fogalmak irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika,
népszerű irodalom, szépirodalom,
fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, lírai én,
elbeszélő, beszédhelyzet, vershelyzet ,
szövegköztiség (intertextualitás), időbeliség,
irodalmi közlésfolyamat (szerző, mű,
befogadó), megértés, értelmezés
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és
líra
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal,
elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás.
Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet.
A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek
típusai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi,
gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák
megismerése iránti igény erősítése.
Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén
az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség
építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása,
értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai
kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mitológiai történetek és
hősök különféle
feldolgozásokban;
történettípusok.
Homérosz: Iliász, Odüsszeia
(részletek).
A tanuló
felismer és azonosít
alapvető emberi
magatartásformákat
mitológiai történetekben és
eposzokban
Vizuális kultúra: az antik-
görög művészet néhány
alkotása; illusztrációk és
irodalmi művek párhuzamai,
későbbi korok
témafeldolgozásai.
- 20 -
Egy szemelvény a görög
lírából (pl. Anakreón,
Szapphó, Alkaiosz,
Szimónidész) és
prózaepikából (Aiszóposz
fabuláiból).
A szerzőkhöz, illetve
hősökhöz kapcsolódó
toposzok.
Irodalmi alapformák,
történetek és motívumok
hatása, továbbélése többféle
értelmezésben az európai és
a magyar irodalomban,
képzőművészetben, filmen.
megismer irodalmi
alapformákat, műfajokat és
motívumokat;
elemzi a történetmesélés
formáit, az elbeszélői
nézőpontokat és a narratív
struktúra szerepét;
felismeri a görög kultúra
máig tartó hatását: pl.
archetipikus helyzetek,
mitológiai és irodalmi
adaptációk, intertextualitás;
mai magyar szókincs.
Földrajz: topológiai
tájékozódás.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: az
antik világ nagy szónokai,
történetírói.
Matematika; fizika:
tudománytörténet; az antik
világ tudományosságának
öröksége.
Filozófia: antik filozófusok,
filozófiai irányzatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi
konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia,
epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet,
konfliktus.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi
magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának,
értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az antik görög színház
jellemzői.
Drámai előadások (tragédia
és komédia),
versenyjátékok.
Szophoklész: Antigoné (és
az Oidipusz király részlete).
Az antik dráma hatása a
drámatörténetre.
A tanuló
képes dialogikus mű olvasására,
befogadására, értelmezésére, egy
drámarészlet előadására;
felismer különféle
magatartásformákat,
konfliktusokat, értékeket és
hibákat (harmónia, mértéktartás,
hübrisz); ezek elemzésével,
értékelésével fejlődik erkölcsi
érzéke;
pontosítja a katarzis fogalmát;
felismeri, hogy a befogadóra tett
hatások változatosak;
képes a műről szóló vélemények
kritikus befogadására.
Vizuális kultúra;
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: görög és
római színházépítészet.
Földrajz: egy-két
fennmaradt antik
színház topológiája.
Etika; filozófia:
Arisztotelész
Poétikájának néhány
alapvetése.
Dráma és tánc:
színházművészet,
színháztörténet.
- 21 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,
dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,
katarzis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Világirodalom – antik római irodalom
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok,
időmértékes verselés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége,
azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.
Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása.
Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy
hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Szemelvények a római
lírából és epikából,
Horatius és Vergilius
egy műve, továbbá
például Catullus,
Ovidius, Phaedrus –
művek vagy részletek.
A római irodalom
műfajainak, témáinak,
motívumainak hatása,
továbbélése.
A tanuló
azonosít, értékel emberi magatartásformákat
a művek, illetve a szerzők portréi alapján;
véleményezi a horatiusi életelvek
érvényességét;
megismer irodalmi műfajokat, versformákat;
értelmezi a görög és római kultúra
viszonyát;
felismeri a római kultúra máig tartó hatását
(mitológiai és irodalmi adaptációk,
intertextualitás; Catullus / Horatius noster;
latinizmusok a mai magyar szókincsben).
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek;
Földrajz: az antik
római kultúra
topológiája.
Vizuális kultúra:
korabeli művek és
későbbi
feldolgozások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-
történet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Világirodalom – Biblia Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai
élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése,
befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Szemelvények az Ószövetségből
(pl. Teremtéstörténet, Káin és
Ábel; A vízözön, Bábel tornya,
József története, Mózes és a
tízparancsolat, próféták, Jónás
története, zsoltárok).
A tanuló
megismer/felismer bibliai
élethelyzeteket, magatartásformákat,
témákat, motívumokat;
Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
Biblia hatása más
művészeti
ágakra;
különböző korok
- 22 -
Szemelvények az Újszövetségből
(pl. Máté evangéliuma;
példabeszédek, pl. A tékozló fiú,
Az irgalmas szamaritánus; a
passió, Pál apostol
„szeretethimnusza”; az
Apokalipszis egy részlete).
A bibliai hagyomány
továbbélése az európai és a
magyar szóbeli és írásos
kultúrában (pl. szókincsben,
szólásokban, témákban,
motívumokban).
tudja néhány közkeletű bibliai szólás,
állandósult kifejezés eredetét és
jelentését;
ismeri a Bibliához kapcsolódó
ünnepek, hagyományok (karácsony,
húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.)
eredetét, tartalmát;
tudatosítja a bibliai motívumok,
témák, műfajok továbbélését a
kultúrában;
ismeri a Biblia máig tartó hatását az
európai irodalomra és művészetre
(zene, képzőművészet, film;
dramatikus hagyomány;
parafrázisok, adaptációk többféle
művészeti ágból).
bibliai
témafeldolgozása
i, különféle
művészeti ágak
példáival.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet,
zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15.
században (középkor) Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Himnusz, verses epika, rím, középkor.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy
hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti
korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak
koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom
sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás
befogadásának támogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 4–14.
századi európai irodalomból,
példák, jellemző rövid
részletek a különféle
irodalomtípusokra,
pl. himnuszköltészet,
vallomás, legendák; hősi
ének,
trubadúr- és lovagi
költészet,vágánsdalok.
Dante: Isteni színjáték
(részlet/ek a Pokolból).
Villon művei (pl. egy-két
részlet a Nagy
testamentumból, 15. sz.).
A tanuló
megérti a történelmi és
művelődéstörténeti korszakolás
problémáit (ókor- középkor-
reneszánsz fogalmak koordinátái;
megismerkedik a középkori
irodalom jellegével az
ókeresztény és középkori
szakaszban; a vallásos és világi
irodalom együtthatásával;
felismeri az antikvitás hatását a
középkorra (pl. Vergilius-Dante);
néhány szemelvény alapján
értékeli Dante és Villon
életművének jelentőségét.
Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
középkori építészet,
képzőművészet, zene
néhány alkotása.
Informatika, könyvtár:
tájékozódás a Villon-
fordításokról.
- 23 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi
költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum,
balladaforma, refrén.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16.
században (reneszánsz)
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én,
novella, reneszánsz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi
életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói
magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék
fejlesztése.
Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak
tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella,
szonettforma, versciklus).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Szemelvények a 14–16.
századi európai reneszánsz
irodalomból.
Az itáliai kora reneszánsz
irodalomból:
Petrarca: Daloskönyv (egy-
két szonett),
Boccaccio: Dekameron
(egy novella).
A tanuló
tudatosítja a legfontosabb reneszánsz
eszményeket, értékeket, tárgyakat,
témákat;
Petrarca és Boccaccio néhány műve
alapján megismerkedik a kor
lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival
(kettősségek: tudós humanizmus és
személyes élményanyag, illetve a
szórakoztatás szándéka);
pontosítja ismereteit műelemzés alapján a
novella műfajáról; felismeri a
szonettformát.
Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
reneszánsz
építészet,
képzőművészet,
zene néhány
alkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – drámajátékos
tevékenységgel
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Dramatikus megjelenítés, előadási formák.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban,
váratlan helyzetek kezelése.
A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése.
Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel
történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak
vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.
- 24 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Néhány sajátos
színjátéktípus a 10–
16. században (a
középkor és
reneszánsz vallásos
és világi előadási
formái). Rögtönzés
cselekményváz
alapján.
A tanuló
részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték
előkészítésében és előadásában;
képes rögtönzésre (cselekményváz és adott
állandó típusok alapján);
megismer néhányat az európai színjátszás máig
élő hagyományaiból;
felismeri az előadásmódok és színpadformák
sokféleségét a középkori játéktípusokban.
Dráma és tánc:
dráma és
színháztörténet,
játéktípusok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés,
állandó típusok, színpadformák.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Középkori nyelvemlékek
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex,
legenda, himnusz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.
Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek
megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség
szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával.
Művelődéstörténeti összefüggések megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Középkori írásbeliség,
műfajok, nyelvemlékek.
Halotti beszéd és
könyörgés;
Ómagyar Mária-
siralom.
A tanuló
értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi
írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS);
megismeri a középkori írásbeliség
sajátosságait;
tudatosítja a nyelvemlékek szerepét,
jelentőségét és továbbélésüket későbbi
korokban (l. „Halotti beszéd”-ek)
Történelem és
állampolgári
ismeretek: a
könyvnyomtatá
s történetéről;
könyvtártörtén
et.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Janus Pannonius portréja Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica.
Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete
- 25 -
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány
fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert
körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat
felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei.
A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak
változó jelentésének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Janus Pannonius
lírája, jellemző témái
(pl. öntudat,
békevágy, betegség).
Epigrammák és
elégiák (pl. Egy
dunántúli
mandulafáról, Búcsú
Váradtól, Saját
lelkéhez).
A tanuló
megismeri egy humanista alkotó portréját, költői
és emberi szerepvállalását; személyes
élményanyagának költészetformáló szerepét;
tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos
témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői
öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség,
katonáskodás, test és lélek);
megismeri néhány fogalom változó jelentését
(pl. elégia, epigramma);
elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és
Janus Pannonius még egy műve.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a 15.
sz. kulturális
élete
Magyarországon
.
Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
reneszánsz
kultúra
Magyarországon
.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,
irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Balassi Bálint portréja
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma,
motívum.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek
felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers
megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései:
végvári élet, költő lét.
Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos
énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers,
szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése.
Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos
formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Balassi Bálint lírája; költői
tudatosság; az életmű néhány
tematikus és formai jellemzője.
A tanuló
megismeri az alkotó költői portréját és
magatartását (az életmű 3-4 darabja
nyomán);
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a 16.
sz. kulturális
- 26 -
Egy katonaének (kompozíció,
értékrend).
Legalább további két mű
értelmezése (szerelmi tematika,
pl. Júlia-vers / Célia-vers;
istenes tematika,
zsoltárparafrázis vagy
könyörgésvers, pl. Adj már
csendességet)
Megformáltság, szerkezet (pl.
aranymetszés, hárompillérű
kompozíció).
tudatosítja az életmű megközelítési
problémáit (kötetkompozíció;
kéziratos énekeskönyv; különféle
felfogások: kompozíció / tematika);
megkülönbözteti a dallamvers és
szövegvers fogalmát;
tud ritmizálni ütemhangsúlyos
formákat, felismeri a Balassi-strófát;
elemzési minimuma: Egy katonaének
és még egy-két mű.
élete
Magyarországon
.
Vizuális kultúra:
a reneszánsz
kultúra
Magyarországon
; az
aranymetszés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés,
rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus
(16–17. század)
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Reneszánsz, humanizmus, reformáció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai.
A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék
továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus,
stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz
és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek
azonosítására, megnevezésére.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A reneszánsz kései szakasza
(manierizmus).
Szemelvény a korszakból:
Cervantes: Don Quijote
(részlet).
Barokk és klasszicizmus a 17.
században (háttér, tematika,
stílus- és formajegyek).
Szemelvényrészletek az
irányzatokról, szerzőkről,
művekről.
A tanuló
ismeri a fogalomhasználati problémákat
(művelődéstörténeti korszak, korstílus,
stílusirányzat);
tisztában van irányzatok egymás mellett
élésével;
meg tudja különböztetni a reneszánsz /
barokk / klasszicizmus alapvető formai
és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai
hátterét;
műismereti minimuma: Cervantes: Don
Quijote (részlet).
Vizuális kultúra;
Ének-zene: az
irányzatokhoz
kapcsolódó,
jellemző
alkotások
formajegyei
(minden
művészeti
ágból).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17.
században és Shakespeare
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.
Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.
- 27 -
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája.
A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének
módjai.
A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.
A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése
(Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és
dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása,
a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése
drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének
megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének,
művészetének mai hatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Az angol színház a
16–17. században
(színház, előadás és
dramaturgia
összekapcsolódása)
.
Shakespeare egy
drámája (Hamlet /
esetleg Romeo és
Júlia vagy más,
választott mű).
A tanuló
ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét;
képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök
jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik
értékelésére;
megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség)
és a dramaturgia összefüggését;
részt vesz egy jelenet kidolgozásában és
előadásában;
felismeri a dráma másik létformáját (aktuális
színházi előadások, rendezői értelmezések
hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes
feldolgozások szerepét;
lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást
(vagy felvételét);
műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma
elemző feldolgozása és memoriter: egy
monológ/részlete;
alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények
kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi
témakör anyagának összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
Vizuális kultúra;
Ének-zene;
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret:
illusztrációk,
zenei és filmes
feldolgozások
Shakespeare-
művekből.
Dráma és tánc:
színháztörténet,
színházművészet
, színpadi hatás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank
verse.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista
színház (17. század)
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.
Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.
Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.
- 28 -
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.
Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.
A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia,
szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének
felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és
változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén.
Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök
jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás,
illetve színházi előadás élményének megbeszélése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A klasszicizmus
elvárásai. Tragédia és
komédia.
A francia színház a
17. században
(színház, előadás és
dramaturgia
összekapcsolódása).
Molière: Tartuffe
(vagy más műve). A
komikum megjelenési
formái.
A tanuló
felismeri a klasszicista normatív esztétika
sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a
korabeli elvárások és a dramaturgia
összefüggését;
megérti a komikum műfajformáló minőségét és
változatait (helyzet- és jellemkomikum);
képes egy mű részletes elemzése kapcsán a
hősök jellemzésére, magatartásuk,
konfliktusaik értékelésére;
részt vesz egy jelenet kidolgozásában és
előadásában;
lehetőség szerint megtekint egy színházi
előadást (vagy felvételét);
műismereti minimuma: egy Molière-mű
elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet;
alkalmassá válik az adott műről szóló
vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának összeállítására és
az abban megjelölt feladat kifejtésére.
Dráma és tánc:
színháztörténet,
a színpadi kísérő
zene, a
koreográfia.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,
mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum,
jellemtípus, bizalmas, rezonőr.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális
gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához
való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.
Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a
barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai
megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben
és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó
- 29 -
szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának,
megértésének támogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Magyar barokk
irodalom.
Szemelvény: Pázmány
Péter értekező
prózájából (hitvita,
prédikáció).
Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem (részletek);
a barokk eposz
(szerkezet; koncepció;
embereszmény /a főhős
mint Krisztus katonája;
értékrend).
A tanuló
felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi
művekben és más művészeti ágakban is,
összhangban az irodalommal;
megismeri világkép és műfajok, poétikai /
retorikai megoldások összefüggését;
tisztában van az eposzi kellékek
hagyományozódásával, az antik és barokk
eposzok különbségével (koncepció, szerkezet,
értékrend, embereszmény);
műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem (részlete).
Vizuális
kultúra; Ének-
zene: a barokk
formajegyei a
festészetben,
építészetben, a
zenében.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,
körmondat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év végi ismétlés, rendszerezés Órakeret
2 óra
IRODALOM – 10. ÉVFOLYAM
(heti 3 óra – évi 108 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés Órakeret
2 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek
elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai
ítélőképesség fejlesztése.
A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák.
A szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás
és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és
stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések
megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.
- 30 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A felvilágosodás
irodalmának jellemző
műfajai és stílusirányzatai:
klasszicizmus,
szentimentalizmus
(érzékenység), rokokó.
Művek, szemelvények az
angol, francia és német
irodalomból,
pl. Defoe, Swift, Jane
Austen; Voltaire,
Rousseau; Goethe, Schiller
különféle műfajú
alkotásaiból.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
megkülönbözteti az eszmetörténeti
korszak, filozófiai irányzat és
stílusirányzat kategóriáit;
megismeri a bölcseleti háttér és a
stílusirányzat, műfaj, tematika néhány
összefüggését, az egyes irányzatok
jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait,
máig ható kérdésfeltevéseit az európai
irodalmakból vett egyes szemelvények
alapján;
választható beszámolót készíthet
olvasmányélménye vagy látott színházi
élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen,
Schiller művei);
műismereti minimuma: Swift, Voltaire,
Goethe egy-egy művének /részletének
ismerete.
Vizuális kultúra;
Ének-zene:
klasszicizmus,
rokokó más
művészeti
ágakban;
megzenésített
irodalmi művek
(pl. Goethe,
Schiller
alkotásai).
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek;
Filozófia; Etika: a
felvilágosodás
korának
bölcselete;
értekezések a kor
szerzőitől.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és
fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény,
énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus
hangnem).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai
Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány
jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése
által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség
problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.
Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések
megbecsülése.
A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések
gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás
időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése;
a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.
Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák
felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének
jellegével.
- 31 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A 18. század irodalma a
felvilágosodás előtt
(a kuruc költészethez kapcsolódó
irodalmi formák; Mikes Kelemen:
Törökországi levelek részlete).
A felvilágosodás korának irodalma.
Művelődési programok. Bessenyei
György értekező prózai művének
részlete (pl. Magyarság).
Alkotói csoportok, irodalmi
központok, sajátos életutak (pl.
Batsányi János, Kármán József).
Kazinczy Ferenc irodalomszervező
tevékenysége és írói munkássága
(legalább egy epigrammája).
Csokonai Vitéz Mihály portréja;
életművének műfaji, formai és
stiláris sokszínűsége A Reményhez,
A tihanyi Ekhóhoz és még legalább
egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó
kérelem, A Magánossághoz)
alapján.
Berzsenyi Dániel portréja; jellemző
műfajok, témák, életérzések
költészetében. A közelítő tél, A
magyarokhoz I. és legalább még
egy mű (pl. Levéltöredék
barátnémhoz, Osztályrészem)
értelmezése.
Csokonai és Berzsenyi hatása,
továbbélése a későbbi magyar
költészetben.
A tanuló
ismeri a magyar nyelv ügyében
született legfontosabb
programok, értekezések
gondolatait; Kazinczy
tevékenységét; a magyar
felvilágosodás időszakának,
irodalmi életének néhány
sajátosságát;
tudatosítja a nyelvújítási
mozgalom jelentőségét;
tisztában van Csokonai és
Berzsenyi életművének
jellegével, az alkotók helyével,
szerepével a magyar irodalom
történetében; felismer jellemző
stílusirányzatokat, műfajokat,
verstípusokat és versformákat;
műismereti minimuma: Mikes
Kelemen: Törökországi levelek
(részlet), Kazinczy Ferenc egy
epigrammája; Bessenyei György
egy értekező prózai részlete;
Csokonai Vitéz Mihály: A
Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz
és egy mű; Berzsenyi Dániel: A
közelítő tél, A magyarokhoz I. és
egy mű.
Csokonai és Berzsenyi kapcsán
alkalmassá válik legalább 3-4
alkotásuk és a műveikről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére; egy-egy szóbeli
témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Vizuális kultúra;
ének-zene:
stílusirányzatok
egymásmellettisé
ge a 18.
században.
Földrajz: a
témakörhöz, az
alkotókhoz
kapcsolódó
topológia.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,
szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola,
létösszegzés, időszembesítő verstípus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első
felében (romantika, romantika és realizmus)
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság
viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei
és erkölcsi törekvések értékelése.
- 32 -
A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a
kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a
stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására.
Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező
képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A romantika irodalmának
jellemzői (esztétikai elvek,
művészi szabadság, stílus-
és formajegyek; ironikus
látásmód, groteszk
minőség).
Új műfajok, formák (pl.
történelmi regény, bűnügyi
történet, drámai költemény,
verses regény).
Társadalmi típusok
(felesleges és karrierista
hősök, hivatalnokok)
megjelenése a romantikával
egyidejű, realista szemléletű
művekben.
Művek, szemelvények az
angol/amerikai, francia,
német és orosz irodalomból,
pl. Byron, Shelley, Keats;
Poe; Victor Hugo, E. T. A.
Hoffmann, Puskin vagy
mások alkotásaiból; illetve
Balzac, Stendhal, Gogol
műveiből.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
felismeri az életművek
egymásmellettiségét az 1830-as években
(klasszika, romantika, realizmus
tendenciái, l. Goethe/Hugo/Stendhal,
Balzac) és a romantika korstílus-jellegét,
jelentőségét; a romantika és a kritikus,
realista szemlélet együtthatását;
megismeri az irodalmi liberalizmus
szerepét és hatását az esztétikára (új
műfaji változatok; stiláris és hangnemi
összetettség, irónia és groteszk);
műismerete: Shelley, Keats, Poe, V.
Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve
Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy
művének / részletének ismerete;
képes egy választott/kijelölt epikai
alkotás (házi olvasmány) elemző
bemutatására a közös értelmezés után;
beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni
olvasmányélménye alapján a korszak
műveiből;
alkalmassá válik a korszakról, a
szerzőkről, művekről szóló vélemények
kritikus befogadására, egy lehetséges
szóbeli tétel kifejtésére.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek;
Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
romantika
művészete.
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret: a
romantika,
romantikus mai
médiaértelmezés
e.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,
történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős
összeomlása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Élet-válaszutak a különböző helyzetekben.
A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti
dráma” mint közös ismeret.
A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.
- 33 -
Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére
(problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”).
Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Katona József: Bánk bán
– sok szempontú
műértelmezés. Pl.
magánéleti és
közéleti konfliktus,
alapkérdések;
a szereplők körei,
Bánk összeomlása; a
címszereplő
megítélésének
változatai;
felépítés, szerkezeti
megoldások (az V.
felvonás szerepe).
A tanuló
ismeri a magyar színház történetének
néhány sajátosságát (az állandó magyar
színház hiányát, törekvéseket a
létrehozására);
képes elemezni nemzeti tragédiánk
sajátosságait (problematika, drámai
szerkezet és nyelv, sajátos lezárás,
„megoldás)
megismer néhány álláspontot a
műértelmezéshez;
lehetőség szerint megtekint egy színházi
előadást (vagy felvételét), és közös
elemzéssel értékelik az adott interpretációt;
műismereti minimuma: a tragédia (házi
olvasmány) elemző feldolgozása és
memoriter: részlet(ek) a műből;
alkalmassá válik a mű értelmezéseinek
kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi
témakör anyagának összeállítására és az
abban megjelölt feladat kifejtésére.
Ének-zene:
operafeldolgozás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,
drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék:
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról.
Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok,
kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális
gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített
egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A
reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának,
szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-
művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük
megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási
képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Magyar irodalmi élet a 19. század
első felében; orgánumok,
A tanuló Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
- 34 -
folyóiratok, alkotói csoportok. A
reformkori nemzeti romantika.
A népiesség programjai.
Kölcsey Ferenc alkotói portréja;
közéleti szerep, egyéni és közösségi
sors. Hymnus és még egy lírai
alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum
vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második
éneke).
Értekező prózája (pl. Nemzeti
hagyományok és / vagy a Parainesis
részlete).
Vörösmarty Mihály portréja.
Romantikus világlátás, tematika és
képalkotás lírában és drámában a
Szózat; Előszó és még egy-két lírai
alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a
könyvtárban; Az emberek, A vén
cigány) alapján, illetve a Csongor és
Tünde értelmezésével (pl.
alapkérdések, értékszerkezet,
motívumok, műfaji sajátosságok:
mesejáték/drámai költemény).
ismeri a magyar irodalom
néhány sajátosságát a 19. század
első felében;
felismeri a reformkor-nemzeti
romantika-népiesség fogalmak
tartalmát, szerepét és
jelentőségét;
tisztában van Kölcsey és
Vörösmarty életművének
jellegével, az alkotók helyével,
szerepével a magyar irodalom
történetében;
műismereti minimuma: Kölcsey:
Hymnus, Huszt és még egy lírai
mű, egy értekező prózai részlet;
Vörösmarty: Szózat, Előszó és
még egy-két lírai mű, valamint a
Csongor és Tünde; memoriterek;
Kölcsey és Vörösmarty kapcsán
alkalmassá válik legalább négy
alkotásuk és a műveikről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére; egy-egy szóbeli
témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
magyar
romantika más
művészeti
ágakban.
Földrajz: az
alkotókhoz
kapcsolódó
topológia.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a
reformkori
művelődés és
társadalmi élet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,
intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus
irónia, drámai költemény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Petőfi Sándor
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény,
életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi
életútjáról, műveiről.
Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és
más lírai alkotások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak,
műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak
megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia)
befogadása.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről
szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Petőfi Sándor életműve. A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Petőfi helyét, szerepét a
Hon és
népismeret:
- 35 -
Pályaszakaszok (életérzések,
költői magatartás) és jellemző
alkotások.
A népi szemléletmód hatása;
romantika és népiesség.
Témák (pl. szerelem, táj, ars
poetica), versciklusok; lírai
műfajok és líratípusok (pl.
dalok, helyzetdalok, ódák,
elégiák, rapszódiák; tájlíra,
forradalmi látomásvers) és
versformák változatossága;
A puszta, télen; A XIX. század
költői; Európa csendes, újra
csendes…; Szeptember végén,
és még legalább három-négy
lírai alkotás elemző
feldolgozása.
Verses epika (pl. A helység
kalapácsa mint eposzparódia;
és/vagy Az apostol.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
magyar irodalom történetében;
költészetének jellegét;
tisztában van a romantikus korstílus és
a népiesség stílustendenciájának
együtthatásával;
műelemzések során megismeri Petőfi
jellemző témáit, műfajait, poétikai
megoldásait, versformáit;
megkülönbözteti jellemző hangnemeit
(pl. humor és irónia);
képes önálló műértelmezés
megfogalmazására;
műismereti minimuma: Az Alföld;
Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta,
télen; A XIX. század költői; Európa
csendes, újra csendes…; Szeptember
végén és még három-négy mű és
memoriterek;
képessé válik Petőfi életművének
bemutatására (legalább 10–12 lírai és
1–2 verses epikai alkotás alapján); a
műveiről szóló vélemények,
elemzések értelmezésére, kritikus
befogadására; egy szóbeli témakörben
kijelölt feladat kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Petőfi
emlékhelyek.
Földrajz: Petőfi
életútjának
topológiája.
Vizuális kultúra;
Ének-zene: a
romantika
művészete,
Petőfi művek
feldolgozásai
(hangoskönyv,
színház,
rajzfilm, dal).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,
látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Látásmód – Jókai Mór
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség,
heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény,
anekdota, anekdotikusság.
A kőszívű ember fiai vagy más regénye.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi
problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai.
Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve
beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói
elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói
horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus
ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji
változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló
véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.
- 36 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Jókai alkotásainak jellemzői,
műfaji változatok az
életművében;
regényírói művészetének
sajátosságai a romantikus
prózaepika jegyében.
Jókai Mór: Az arany ember
(esetleg más regényének)
elemző értelmezése sok
szempontú megközelítéssel,
pl.: a romantika megjelenési
formái; műfaji változat;
szerkezet, jellemábrázolás,
elbeszéléstechnika, nézőpont,
közlésformák; hangnemi és
motivikus összetettség.
Problematika (az adott műhöz
pl. természet és civilizáció, bűn
és büntetés, kettős jellem).
A tanuló
tisztában van a korabeli és a mai
olvasóközönség befogadói
elvárásainak különbségével;
ismeri Jókai helyét a magyar
regényirodalom történetében,
alkotásmódjának jellemzőit;
felismeri a romantikus ábrázolásmód
sajátosságait és a romantikus regény
jellemző műfaji változatait;
képes egy regény sok szempontú
megközelítésére, saját álláspont
kifejtésére;
műismereti minimuma: egy regénye:
Az arany ember (vagy más, pl. Egy
magyar nábob, Fekete gyémántok)
egy regényelemzés kapcsán képes
önálló szóbeli tétel keretében egy
elemzési feladat kifejtő megoldására.
Hon és
népismeret;
történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek;
vizuális kultúra;
ének-zene: a
romantika
művészete.
Mozgóképkultúra
és médiaismeret:
Jókai-művek
filmes
feldolgozásai.
Földrajz: a
regény/ek
topológiája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor,
anekdota.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Regionális kultúra Órakeret
4 óra
Előzetes tudás A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori
értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek,
nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a
tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi
hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A régió, tájegység, település,
kerület, iskola kulturális,
irodalmi, múltbeli és jelen
hagyományai (pl. kisebbségi
irodalom, folklór, múzeum,
színház stb.);
az ide kötődő, ehhez kapcsolódó
szerző(k) irodalmi műve(i).
Irodalmi emlékhelyek (szülőház,
emlékszoba, kiállítás, múzeum,
temető, színház stb.).
A tanuló
tisztában van a tájegység /
település / kerület / iskola
stb. kulturális, irodalmi
hagyományaival, ismer
irodalmi emlékhelyeket;
a tematika kapcsán
alkalmassá válik egy szóbeli
témakör kifejtésére (érettségi
követelményrendszer).
Vizuális kultúra; Hon és
népismeret; Földrajz;
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: régió,
tájegység, történelmi
emlékezet, emlékhely,
hagyomány.
Társadalomismeret:
civil társadalom, a
lokális kulturális
- 37 -
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
szerveződések
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az
irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év végi ismétlés, rendszerezés Órakeret
4 óra
A FEJLESZTÉS
VÁRT
EREDMÉNYEI
A KÉT
ÉVFOLYAMOS
CIKLUS VÉGÉN
Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő
szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai
eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő
álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására,
összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye
újrafogalmazására.
Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a
világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a feldolgozott művekről.
Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait.
Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek
bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer,
lényegre törő ismertetésére, értelmezésére.
Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai
eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére,
grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló
elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan
jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával
kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni.
Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és
értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli
műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi
szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket,
motivációkat, magatartásformákat.
Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra
ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció,
egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a
felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud
fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait
és etikai normáit.
- 38 -
11-12. ÉVFOLYAM
Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A
műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának,
megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és
regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének
megértése.
Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai
hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele,
megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg
mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a
tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás
mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.
Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység
művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban;
nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző
nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem
dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az
érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését
támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem,
megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság),
személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány
szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs
irodalomban, más művészeti ágakban.
Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és
ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése,
megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül
annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt
történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak
változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző
jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres
könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például
műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális,
digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás,
hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő
szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő
anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék
készítése.
Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek
befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az
európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is
kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi
ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció
néhány kérdésében.
Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két
tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez
tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen,
rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték,
- 39 -
megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az
adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas
művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának,
vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak
bemutatása, kultuszalkotások megismerése).
A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján
nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális
források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés
tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus
ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar
elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és
újrarendezése.
A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás
a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények
körében.
IRODALOM – 11. ÉVFOLYAM
(heti 4 óra – évi 144 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés Órakeret
3 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Arany János Órakeret
16 óra
Előzetes tudás
A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.
Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada,
ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes
versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel.
Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések
felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése;
korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának
összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői
szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés,
értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai,
versformái és néhány verses epikai alkotása.
Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének
megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Arany János életműve.
Pályaszakaszok (életérzések,
költői magatartások) és jellemző
alkotások.
A romantika utáni költőszerep-
lehetőségek és lírai tendenciák.
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Arany költői szerepét a
magyar irodalom történetében;
költészetének jellegét;
műelemzések során megismeri Arany
jellemző lírai témáit, műfajait,
Informatika:
könyvtári és
internetes
tájékozódás.
Etika: bűn,
bűnhődés,
- 40 -
Jellemző lírai tematika (pl. ars
poeticák), hangnemek, műfajok
(pl. elégiko-óda, elégia) és
szerkesztésmód, verstípusok (pl.
idő- és értékszembesítés,
létösszegzés) a nagykőrösi és a
kései költészetben (Letészem a
lantot, Epilogus és legalább még
két-három lírai alkotás).
A ballada műfaji sajátosságai;
tematikus és szerkesztésmódbeli
különbségek a két
balladakorszak alkotásaiban (A
walesi bárdok és még legalább
1–2 ballada).
A Toldi estéje elemző
bemutatása.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
poétikai megoldásait, versformáit és
néhány verses epikai alkotását;
megismeri a lírikus és epikus
költőszerep szembeállítását, változó
megítélését;
képes lírai és epikai alkotások önálló
értelmezésének megfogalmazására; a
Toldi és a Toldi estéje néhány
szempontú összevetésére;
műismereti minimuma: A walesi
bárdok, Rege a csodaszarvasról,
Toldi, Családi kör, további egy-két
ballada; Toldi estéje; Letészem a
lantot, Epilogus és még két-három
lírai alkotás (memoriterek is);
képessé válik Arany életművének
bemutatására (legalább 5-6 lírai
alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a
Toldi estéje alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések értelmezésére,
kritikus befogadására; egy-egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
testvérféltéken
ység.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és
időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és
értékszembesítés, létösszegzés).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember
tragédiája
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai
műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a
küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.
Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének
támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai,
bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás
egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés
többféle megközelítésből.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Madách Imre: Az ember
tragédiája – sok
szempontú műértelmezés.
A tanuló
megismeri a drámai költemény műfaji
változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti
tartalmak), sajátos drámai hőseit; többféle
világfelfogás egyidejű létezését; - értelmezi
Etika;
Filozófia:
filozófiai
irányzatok a
19. században.
- 41 -
A drámai költemény
műfajának következménye
a szerkezetre és hősökre.
Felépítés (cselekmény-
szerkezet: keret- és
történeti színek,
személyiségközpontúan /
lírai szerkezet: tematikus,
szétválás-sorozat).
Problematika,
történelemszemlélet,
bölcseleti háttér
(szabadelvűség és
pozitivizmus).
Az idő, tér, anyag szerepe
az emberiség és különböző
szellemi irányok
történetében.
a művet (lehetőleg többféle
megközelítésből);
megismerkedik néhány műértelmezéssel,
állásponttal;
lehetőség szerint megtekint egy színházi
előadást (vagy felvételét), és közös
elemzéssel értékelik az adott interpretációt
és a mű színpadra állításának lehetőségeit;
műismereti minimuma: a Tragédia (házi
olvasmány) elemző feldolgozása és
memoriter: részlet(ek) a műből, valamint
szállóigévé vált sorok;
alkalmassá válik a mű értelmezéseinek
kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi
témakör anyagának összeállítására és az
abban megjelölt feladat kifejtésére.
Dráma és tánc:
színházművész
et, a mű
színrevitele
különböző
felfogásokban.
Informatika,
könyvtár:
tájékozódás a
Tragédia hazai
és nemzetközi
színházi
előadásairól,
fordításairól,
adaptációiról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter,
ellenutópia, pozitivizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai epika és líra a romantika
után (19. sz. második fele)
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges
ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény;
impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző
világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,
a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése
és értékelése.
Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának,
folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat
jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló
értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A realista és naturalista epika
jellemzői (esztétikai elvek,
tematika, látásmód, stílus- és
formajegyek) a 19. század
közepétől; a prózaepika újításai
(nézőpontok, síkváltások,
időszerkezet, polifónia; új műfaji
változatok) a kis- és
nagyepikában.
A tanuló
felismeri a romantika és realizmus
együtthatását, folytonosságát az
epikában; értelmezi a realista és
naturalista stílusirányzat jellemzőit;
megismeri az impresszionista és
(pre)szimbolista európai líra
néhány sajátosságát;
képes egy választott/kijelölt epikai
alkotás (házi olvasmány) elemző
bemutatására a közös értelmezés
Vizuális kultúra;
Ének-zene:
impresszionizmus
, szimbolizmus
más művészeti
ágakban.
- 42 -
Impresszionizmus, szimbolizmus
és a lírai műnem megújítása (pl.
a személyiség, a lírai
közvetlenség háttérbe szorulása,
a látomás felszabadítása,
objektivizálódás).
Művek, szemelvények az
angol/amerikai, francia, német és
orosz irodalomból (pl. Emily
Brontë, Dickens, Flaubert, Zola,
Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij
alkotásaiból, illetve Baudelaire,
Verlaine, Rimbaud, Rilke,
Whitman) műveiből.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kapcsolódó fogalmi
ismeretek.
után; néhány lírai alkotás
értelmezésére;
beszámolót / könyvajánlót
készíthet egyéni
olvasmányélménye alapján a
korszak szerzőinek műveiből;
műismeret: néhány mű / részlet pl.
Emily Brontë, Dickens, Flaubert,
Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij
alkotásaiból, illetve Baudelaire,
Rimbaud, Rilke, Whitman
műveiből;
alkalmassá válik a korszakról, a
szerzőkről, művekről szóló
vélemények kritikus befogadására,
egy lehetséges szóbeli tétel
kifejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény,
polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta
költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív
líra, tárgyvers.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az európai dráma és
színház a 19. sz. második felében
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka
(antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője
(Szophoklész, Shakespeare, Molière).
A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv).
Arisztotelészi dramaturgia.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok
értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének
morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi
szerepek megértése.
A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának
megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának,
figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása.
A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése.
Dramatikus játékok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Az európai dráma és színház a 19.
sz. második felében – a korszak
drámairodalmának újdonságai és
két drámai alkotás, két szerző
dramaturgiája.
A tanuló
megismeri a romantika utáni
drámatörténet néhány jellemző
tendenciáját;
elemzi két jelentős szerző egy-
egy alkotását, újításaik
Dráma és tánc:
színháztörténet.
Etika: a szerzői
problémafelvetése
k etikai
- 43 -
Egy drámai mű elemzése a 19.
század második feléből (pl. Ibsen:
Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa
– az ibseni dramaturgia
sajátosságai, pl. az analitikus
szerkesztésmód felújítása,
középponti szimbólumok
alkalmazása, reformátorok és
rezonőrök, hangnemkeveredés stb.;
a szerző problémafelvetése, pl.
házassági válság, élethazugság).
Egy Csehov-mű elemző bemutatása
(pl. Ványa bácsi, Három nővér).
A csehovi dramaturgia sajátosságai
(pl. a drámaiság fogalmi változása;
drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-
, konfliktusok és cselekmény-
nélküliség; csoportképek/cselekvés-
képtelenség; párhuzamos
monológok/fedett dialógusok,
ironikus látásmód); új műfaji
változatok, új játékstílus.
figyelembevételével, bemutatja
dramaturgiájuk sajátosságait;
megismer néhány álláspontot a
művek értelmezéséhez;
lehetőség szerint megtekint egy
színházi előadást (vagy
felvételét), és közös elemzéssel
értékelik az adott interpretációt;
lehetőség szerint kidolgoznak
egy-egy jelenetet az elemzett
művekből;
műismereti minimuma: egy
dráma a 19. század második
feléből és Csehov egy drámája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának
összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
szempontú
megvitatása,
értékelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ,
élethazugság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 19. század második felében –
portré: Mikszáth Kálmán
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent
Péter esernyője), novellaelemzések.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család,
férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és
bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő
művekben.
Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések
felvetését is jelentheti.
A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése:
sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség
továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány
darabja).
Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a
novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés
megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A 19. század második felének
magyar irodalmából néhány
szerző és mű(részlet) ismerete.
A tanuló
tisztában van a 19. sz. második fele
magyar irodalmának sajátosságaival,
Etika: Mikszáth
műveiben
felvetett erkölcsi
- 44 -
Vajda János alkotói helyzete,
költészetének jellemzői
(legalább. egy műve, pl. Húsz
év múlva, A vaáli erdőben, Az
üstökös).
A századvég és századelő
novellisztikája (műelemzési
lehetőségek, pl. Gozsdu,
Petelei, Gárdonyi, Tömörkény,
Bródy Sándor műveiből).
Mikszáth alkotásainak
jellemzői, témák, motívumok
és műfaji változatok az
életművében;
írásművészetének sajátosságai,
stílusszintézise.
A jó palócok novelláinak világa
(legalább két mű elemzése).
Egy Mikszáth-regény (pl.
Beszterce ostroma, A Noszty fiú
esete...) elemző értelmezése,
sok szempontú
megközelítéssel, pl. műfaji
változat; szerkezet,
jellemábrázolás, elbeszélés-
technika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek;
problematika (pl.
megkésettség,
dzsentriábrázolás).
ismeri a korszak néhány jellemző
tendenciáját;
megismeri a Petőfi és Ady közti,
Arannyal részben párhuzamos líra
helyzetét; Vajda és az Ady fellépése
előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy)
szerepét;
a századvég novellisztikájának néhány
darabját értelmezve fejleszti
novellaelemzési készségét;
ismeri Mikszáth helyét a magyar
regényirodalom történetében,
alkotásmódjának jellemzőit; képes egy
regényének sok szempontú
megközelítésére, saját álláspont
kifejtésére és adott szempontú, önálló
novellaértelmezésre; lehetőséget kap
beszámoló / könyvajánló készítésére
egyéni olvasmányélménye alapján;
műismereti minimuma: Vajda János
egy műve; Mikszáth egy regénye (házi
olvasmány) és két novellája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus befogadására;
egy szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
kérdések
megvitatása, pl.
a kapcsolatok
világa, törvény
és lelkiismeret.
Filozófia: a létre
vonatkozó
kérdések, etika,
erkölcsfilozófia.
Földrajz: a
földrajzi tér
regionális
szerveződése, a
Mikszáth-
regény/ek
topológiája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég
magyar irodalma.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak
összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus
kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű
törekvések együttese.
Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a
korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák
(Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat
felépítését, tudjon benne tájékozódni.
- 45 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A Nyugat mint folyóirat és mozgalom;
szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok,
nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és
stílusirányzatok hatása, megismertetése.
Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl.
impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés,
legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen
volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai
lagzi).
Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája,
hangnemei, formái (magányélmény,
elégikusság, impresszionizmus stb., legalább
egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti
sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz,
Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).
Egy folyóirat (időszaki kiadvány)
periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek
visszakeresése, hivatkozása.
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai
jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás néhány példája.
A tanuló
felismeri a Nyugat
jelentőségét a magyar
kultúrtörténetben;
alkalmazza a
nemzedék-
korszakolást későbbi
tanulmányai során;
tudja a korban
megismert
stílusirányzatok,
filozófiai, lélektani
iskolák (Freud,
Bergson) néhány
jellemzőjét;
műismereti
minimuma: Juhász
Gyula egy műve, Tóth
Árpád egy-két műve.
Vizuális kultúra;
ének-zene:
impresszionizmus
, szimbolizmus,
szecesszió más
művészeti
ágakban.
Filozófia:
életfilozófiák,
időproblémák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Ady Endre Órakeret
16 óra
Előzetes tudás A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez
kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A
hazaszeretet és haladás kérdései.
Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe,
költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző
köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai
megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség
fejlesztése.
Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről
szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.
- 46 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Ady Endre életműve.
Kötet- és cikluskompozíció; költői
szerepvállalás, az innováció
szándéka.
Klasszikus modernség, szecessziós-
szimbolista látásmód; a versritmus
megújítása.
Meghatározó korszakok (pl. költői
indulás, világháború), kötetek (pl. Új
versek, A halottak élén), témák,
motívumok (pl. magyarság, istenes,
létharc, látomásszerű tájvers, ars
poetica; élet-halál, hajó, ugar )
alapján
jellemző alkotásainak értelmezése A
Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia
vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában
és még 4-5 mű (memoriterek is), pl.
Párisban járt az Ősz; A magyar
ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új
legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az
eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-
éjszakára stb., esetleg egy-egy
részlet publicisztikájából is).
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Ady helyét, költői
szerepét a magyar irodalom
történetében; költészetének
jellegét;
tisztában van a 20. eleji magyar
irodalom sajátosságaival és a
megújítás szándékával;
műelemzések során megismeri
Ady jellemző köteteit,
szerkesztési módszereit, lírai
témáit, motívumait, poétikai
megoldásait;
képes önálló versértelmezések
megfogalmazására;
műismereti minimuma: A Sion-
hegy alatt; Góg és Magóg fia
vagyok én...; Kocsi-út az
éjszakában és még 4-5 mű;
képessé válik az Ady-életmű
jellemzőinek bemutatására
(legalább 10 lírai alkotás
alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
társadalmi
modernizáció,
városiasodás, a
modern újságírás.
Vizuális kultúra:
Ady-illusztrációk.
Földrajz: Ady-
emlékhelyek
topológiája.
Informatika:
tájékozódás a
Nyugat digitalizált
változatában.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers,
kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Portré – Móricz Zsigmond Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy
Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja
jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú
megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására,
megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi
kérdései.
- 47 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Móricz alkotásainak jellemzői,
írásművészetének sajátosságai;
naturalista és realista
ábrázolásmódja.
Tárgykörök, témák (pl. paraszti,
dzsentri; szegénység) és műfaji
változatok (novella, elbeszélés,
történeti példázat, idill-típusú
regény stb.).
Novelláinak világa (legalább két
mű elemzése, pl. Tragédia,
Szegény emberek, Barbárok).
Egy Móricz-regény (pl. Úri muri,
Rokonok, Sárarany, Az Isten háta
mögött) elemző értelmezése, sok
szempontú megközelítéssel, pl.
műfaji változat; szerkezet,
jellemábrázolás, elbeszélés-
technika, nézőpont, közlésformák,
hangnemek, írói előadásmód;
problematika (pl. vívódó hősök,
dzsentri-ábrázolás).
A tanuló
ismeri Móricz helyét a magyar
epika történetében (Nyugat; népi
írók mozgalma, Kelet Népe);
alkotásmódjának jellemzőit;
képes néhány alkotásának sok
szempontú megközelítésére, saját
álláspont kifejtésére és adott
szempontú, önálló műértelmezésre
(novellaelemzések
megfogalmazására);
lehetőséget kap beszámoló /
könyvajánló készítésére egyéni
olvasmányélménye alapján;
műismereti minimuma: Móricz egy
regénye (házi olvasmány) és egy
novellája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli érettségi
témakör anyagának összeállítására
és az abban megjelölt feladat
kifejtésére.
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret:
Móricz-művek
filmes, televíziós
adaptációi (pl.
Pillangó, Égi
madár,
Rokonok,
Barbárok,
Árvácska).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar
avantgárd
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd
irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok,
programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak
feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos
helyzetéről, Kassák szerepéről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Világirodalom – avantgárd irányzatok.
Formabontás és formaépítés (közös tendenciák
a stílusirányzatokban).
Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus:
néhány szemelvény az egyes irányzatok
dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi
A tanuló
megismeri a 20. sz.
eleji stílusirányzatok
létrejöttét, a
csoportok, programok
szándékait, esztétikai
elveit, poétikai
megoldásait;
Vizuális kultúra;
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret: az
avantgárd a
képzőművészete
kben
(futurizmus,
- 48 -
alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G.
Benn; Apollinaire, Éluard műveiből).
A jellemzően nem irodalmi irányzatok
(kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.)
néhány célkitűzése, formajegye. A magyar
avantgárd sajátosságai, az aktivizmus
programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két
művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló
meghal...).
a magyar avantgárd
sajátos helyzetét,
Kassák szerepét.
expresszionizmu
s, szürrealizmus,
kubizmus,
konstruktivizmu
s, dada); az
expresszionista
és szürrealista
filmművészet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus,
szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Kosztolányi Dezső Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi
hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A
személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó
szolidaritás.
Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira
összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős
darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási
képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Kosztolányi Dezső életműve.
Pályaszakaszok, életérzések, költői
magatartásformák; világkép,
művészetfelfogás (homo
aestheticus); stílusirányzatok (pl.
impresszionizmus,
expresszionizmus); viszonya az
anyanyelvhez.
Jellemző lírai tematika;
hangnemek, műfajok, versciklusok
(pl. A szegény kisgyermek
panaszai); Számadás-kötet; kis- és
nagyszerkezetek; ars
poeticák;legalább 4 lírai alkotás,
köztük: Hajnali részegség, Halotti
beszéd.
Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.)
és novellaciklusok (Esti Kornél-
novellák).
Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes
Anna, Pacsirta) elemző
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Kosztolányi helyét,
szerepét a magyar irodalom
történetében; írásművészetének
jellegét;
tisztában van a Nyugat első
nemzedéke tevékenységével,
jelentőségével;
műelemzések során megismeri
Kosztolányi jellemző lírai témáit,
poétikai megoldásait; kis- és
nagyepikájának néhány jelentős
darabját;
képes lírai és epikai alkotások
önálló értelmezésének
megfogalmazására;
műismereti minimuma:
Kosztolányi egy regénye és két
novellája; lírai alkotásai, Hajnali
részegség, Halotti beszéd és még
egy-két műve (memoriter is);
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
urbanizáció,
kulturális élet,
sajtó.
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret:
Kosztolányi-
művek filmes
feldolgozásai.
Etika; Filozófia:
filozófiai,
lélektani
irányzatok, pl. a
freudizmus és
hatása.
- 49 -
értelmezése, sok szempontú
megközelítéssel, pl. műfaji változat;
szerkezet, jellemábrázolás,
elbeszéléstechnika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek, írói
előadásmód; problematika.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
képessé válik a Kosztolányi-
életmű jellemzőinek bemutatására
(legalább 4 lírai alkotás, egy
regény, két novella alapján); a
műveiről szóló vélemények,
elemzések értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg:
Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember
önértelmezésében.
Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a
korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás,
műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Karinthy kisepikájának jellemzői
választott novella (pl. A cirkusz;
Találkozás egy fiatalemberrel;
Barabbás) és a Tanár úr kérem
karcolatgyűjtemény darabjai
alapján.
Humorfelfogása (humoreszkjei).
Irodalmi karikatúrák (néhány, már
megismert szerző /mű és paródiája)
az Így írtok ti szemelvényei alapján.
Krúdy Gyula írói világa, egyéni
hangja legalább egy Szindbád-
novella alapján (pl. Negyedik út,
Ötödik út); anekdotikusság, az idő
és az emlékezés formaalkotó
szerepe.
A Krúdy-művek atmoszférájának,
témáinak, alakjainak,
motívumainak megidézése
(stílusimitációk, pl. Márai Sándor:
A tanuló
kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a
korszakban (újságírás; Nyugat,
illetve csoporthoz nem tartozás);
ismeri alkotás- és látásmódjuk
jellemzőit;
képes néhány alkotás
értelmezésére, műelemzések
kritikus befogadására, saját
álláspont kifejtésére és adott
szempontú, önálló
műmegközelítésre (pl.
novellaelemzések
megfogalmazására);
képessé válik összehasonlító
elemzésekre (párnovellák, pl. A jó
tanuló felel / A rossz tanuló felel;
ellentétesek, pl. Magyar dolgozat /
Röhög az egész osztály); mű és
paródiája összevetésére);
novellaciklus és film összehasonlító
elemzésére;
Mozgóképkultú
ra és
médiaismeret:
Huszárik
Zoltán
Szindbádja.
Karinthy
műveinek
filmes
adaptációi,
műveinek
előadó-
művészeti
példái.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
urbanizáció,
városi élet
Budapesten.
- 50 -
Szindbád hazamegy; Huszárik
Zoltán: Szindbád). műismeret: Karinthy (választható
valamely műve); Krúdy egy
novellája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Babits Mihály
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és
prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket
védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek
megismerése.
Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése,
műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai
megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az
európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Babits Mihály életműve.
Pályaszakaszok, kötetek, költői
magatartásformák (pl. pályakezdés;
világháborúk ideje; kései költészet);
életérzések, világkép, értékrend,
művészetfelfogás (homo moralis); a
bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai.
Magyarság és európaiság.
Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi
kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói,
műfordító tevékenysége.
Stílusirányzati sokszínűsége (pl.
impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus);
klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és
modernség egysége.
Jellemző lírai tematika, költői magatartás
(békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep
elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös
hírmondó); versszerkezetek, hangnemek,
formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti
kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus
alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a
siralomházban; Csak posta voltál).
A tanuló
ismeri az életmű főbb
alkotói korszakait; Babits
helyét, szerepét a magyar
irodalom és a Nyugat
történetében;
írásművészetének
jellegét;
tisztában van a Nyugat
első nemzedéke
tevékenységével,
jelentőségével;
műelemzések során
megismeri Babits
jellemző lírai témáit,
poétikai megoldásait és a
Jónás könyvét;
képes Babits-művek
önálló értelmezésének
megfogalmazására;
műismereti minimuma:
Esti kérdés, Ősz és tavasz
között és még egy-két
műve (memoriter is) és a
Jónás könyve;
képessé válik a Babits-
életmű jellemzőinek
Vizuális
kultúra:
Babits-
portrék.
Informatika:
adattárak
internetes
közlések (pl. a
Nyugat),
hanganyagok.
Etika;
Filozófia:
filozófiai,
etikai
irányzatok és
hatásuk.
- 51 -
A választott művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet,
ditirambus, könyörgésvers).
A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat
parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása.
Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai
jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás néhány példája.
bemutatására (legalább
négy lírai alkotás); a
műveiről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben
kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év végi ismétlés, rendszerezés Órakeret
3 óra
IRODALOM – 12. ÉVFOLYAM
(heti 4 óra – évi 128 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés Órakeret
3 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – József Attila Órakeret
15 óra
Előzetes tudás József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8.
évfolyamról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és
képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség
viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a
társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése
egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak
többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila
helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének
jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a
képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai
megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések
megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
József Attila életműve.
Pályaszakaszok, életérzések, költői
magatartásformák (pl. Tiszta szívvel;
Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép,
költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas
Mann üdvözlése).
A tanuló
ismeri az életmű főbb
alkotói korszakait; József
Attila helyét, szerepét a
magyar irodalom
történetében;
Informatika:
könyvtári és
internetes
tájékozódás
József Attila
- 52 -
Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus,
szürrealizmus, Medáliák) és
stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása.
Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj;
Óda; Nem emel föl); gondolati költészet
1932-1934 között (pl. Téli éjszaka,
Reménytelenül; A város peremén); kései
költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál;
Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus
önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán
eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek,
verstípusok, hangnemek, formák, témák,
motívumok (pl. gyermek, éjszaka,
külváros, bűntudat) gazdagsága.
Komplex költői képek (síkváltások).
Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky,
Nagy László).
A választott művekhez kapcsolódó fogalmi
ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers,
szegényember-vers, szonettkoszorú).
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai
jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére;
az evokáció, az intertextualitás néhány
példája.
írásművészetének
jellegét;
műelemzések során
megismeri József Attila
jellemző lírai témáit,
motívumait, poétikai
megoldásait;
képes önálló
versértelmezések
megfogalmazására;
műismereti minimuma:
Külvárosi éj; Óda;
Tudod, hogy nincs
bocsánat és még 4-5
műve (memoriter is);
képessé válik az életmű
jellemzőinek
bemutatására (legalább
12 lírai alkotás alapján);
a műveiről szóló
vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus
befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben
kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
dokumentumokról
.
Ének-zene:
megzenésített
költemények.
Etika; Filozófia:
korabeli
irányzatok és
hatásuk; filozófiai
kérdésfelvetések.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés,
önmegszólítás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20.
században és a kortárs irodalomban
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Avantgárd irányzatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai
kérdéseinek értelmezése
A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának
megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok,
látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az
önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és
megosztására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Epikus művek (szemelvények, részletek a
kis- és nagyepikából)
pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas
Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a
A tanuló
megismeri a 20. századi
irodalom néhány
meghatározó tendenciáját;
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret:
filmes
- 53 -
varázsló; Bulgakov: A Mester és
Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell
(pl. Állatfarm / 1984); Faulkner,
Hemingway, Hrabal, I. B. Singer,
Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs
művekből.
A választott szerzők jellemző tematikája,
kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati
sajátosságai.
Művek és adaptációik összevetése.
Lírai alkotások (szemelvények, részletek).
Legalább egy lírikus látásmódja egy-két
művének elemző megközelítésével (pl. T.
S. Eliot).
A választott szerzőkhöz, művekhez
kacsolódó fogalmi ismeretek (pl.
intellektuális költészet, mitologizálás,
mitoszregény, dokumentum-irodalom,
parabola, egzisztencializmus).
ismer néhány jellemző,
jelentős 20. századi epikus
művet, részletet (pl.
Bulgakov, Camus,
Faulkner, Hemingway,
Hrabal, Kafka, Thomas
Mann, Orwell, I. B.
Singer, Szolzsenyicin
alkotásaiból) és kortárs
szerzők epikai és lírai
alkotásait;
ismeri egy kiemelkedő
lírikus portréját, egy-két
művét (pl. T. S. Eliot);
képes önálló
műértelmezések
megfogalmazására;
lehetőséget kap saját
olvasmányélményeinek
előadására (műbemutatás /
ajánlás).
feldolgozások,
pl. Kafka,
Orwell, Hrabal
műveiből.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum,
montázstechnika, abszurd.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs
drámairodalom néhány törekvése
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni
konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben
megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját
életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma
alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás
sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A 20. századi és/vagy a kortárs
drámairodalom egy-két jellemző
tendenciája
(pl. az epikus dráma, abszurd
dráma, egzisztencialista dráma,
groteszk színház, amerikai
drámairodalom köréből).
Szemelvények, részletek drámai
művekből, pl. Brecht (pl.
Koldusopera/Kurázsi mama;
Beckett: Godot-ra várva; Ionesco:
A tanuló
megismeri a 20. századi és/vagy
kortárs dráma és színház néhány
jellemző tendenciáját;
elemez egy-két jelentős 20.
századi vagy kortárs alkotást,
újításaiknak (vagy a hagyomány
és újítás kettősségének)
figyelembevételével; bemutatja
dramaturgiájuk sajátosságait;
megismer néhány álláspontot a
művek értelmezéséhez;
Dráma és tánc:
színháztörténet,
színházművészet
.
- 54 -
A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl.
Az öreg hölgy látogatása/A
fizikusok); egy szerző, mű
középpontba állítása.
A választott szerzőkhöz, művekhez
kacsolódó fogalmi ismeretek (pl.
epikus színház, elidegenítő
effektusok, song, tézisdráma,
abszurd dráma, példázatosság,
groteszk komédia, paradoxon).
lehetőség szerint megtekint egy
színházi előadást (vagy
felvételét), és közös elemzéssel
értékelik az adott interpretációt;
lehetőség szerint kidolgoznak
egy-egy jelenetet az elemzett
művekből;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Epikus színház, abszurd dráma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Portré – Radnóti Miklós Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).
Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának
története.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború
alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több
szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó
szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.
Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Radnóti Miklós portréja.
Életút és életmű egysége (haláltudat,
munkaszolgálat, lágervers; idill és
tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék),
Radnóti tragédiája és költői
magatartásformái (jóság, tiltakozás,
lázadás, emlékezés, emberség,
hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi
költészet, pl. Tétova óda, Levél a
hitveshez).
Jellemző műfajok, témák, életérzések
költészetében; műveinek formai és stiláris
sajátosságai (avantgárd, szabad vers,
klasszicizálás stb.).
Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és
legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik
ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl.
Erőltetett menet, Razglednicák).
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai
jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére;
A tanuló
tisztában van Radnóti
életművének jellegével; a
költő helyével,
szerepével a magyar
irodalom történetében;
Vergilius rá tett
hatásával;
felismeri jellemző
műfajait, versformáit;
műismereti minimuma:
Nem tudhatom, Hetedik
ecloga és még két műve;
Radnóti kapcsán
alkalmassá válik legalább
4 alkotásának és a
műveiről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
munkaszolgálat,
munkatábor.
Földrajz:
emlékhelyek,
Radnóti életének,
sorsának
topológiája.
- 55 -
az evokáció, az intertextualitás néhány
példája.
kifejtésére; memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky
János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már
megismert életműve vagy portréja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai
alkotásokban.
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes
alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás
összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség
fejlesztése.
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és
megosztására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-
versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és
versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány
darabja alapján.
Weöres Sándor költészetének tematikus és
formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg;
Magyar etüdök alapján); gondolati költészete;
szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché
szemelvényei).
Pilinszky János világlátásának tükröződése
költészetében; alkotásmódjának, poétikai
megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a
Harmadnapon és még egy műve alapján, pl.
Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944,
Apokrif stb.).
Márai Sándor életműve néhány epikus
szemelvény alapján (pl. Egy polgár
vallomásai;
A gyertyák csonkig égnek; Napló);
esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás
(Halotti beszéd) alapján; az emigráns
léthelyzet hatása.
Ady Endre publicisztikájából részlet (pl.
Ismeretlen Korvin-kódex margójára,
A tanuló
tisztában van az adott
20. századi szerzők
életművének jellegével;
az alkotók helyével,
szerepével a magyar
irodalom történetében;
műismereti minimum:
Szabó Lőrinc egy-két
műve, Weöres Sándor
egy-két műve; Pilinszky
János Harmadnapon és
még egy műve;
választhat: Márai
Sándor egy-két
alkotása; Ottlik Géza
egyik műve;
a szerzők kapcsán
alkalmassá válik a
műveikről szóló
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör
kifejtésére;
memoriterek
tolmácsolására.
Mozgóképkultúr
a és
médiaismeret:
Bódy Gábor:
Psyché.
Informatika:
adattárak,
honlapok, önálló
tájékozódás pl. a
Márai-és az
Ottlik-
kultuszról.
- 56 -
Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a
fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula
esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek )
Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú
regényértelmezés.
A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó
fogalmi ismeretek.
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai
jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás néhány példája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény
István, Nagy László
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló
feldolgozására.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,
értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.
Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi
együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg.
Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a
magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj
összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy
mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces
novellák).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy
mondat a zsarnokságról és más műve
alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi
szociográfia műfaja, l. Puszták népe
(vagy részletek).
Németh László egy regénye (pl. Iszony)
vagy egy drámája (pl. II. József; A két
Bolyai).
Nagy László költői világa, alkotásmódja
(pl. népiesség, hosszúénekek,
montázstechnika, képrendszer,
portrévers, képvers) egy-két műve
alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki
A tanuló
tisztában van az adott 20.
századi szerzők életművének
jellegével; az alkotók
helyével, szerepével a magyar
irodalom történetében;
műismereti minimuma: Illyés
Gyula egy műve;
továbbá választhat: Németh
László egy műve; Örkény
István néhány műve; Nagy
László egy-két műve;
esszérészlet Illyés Gyula,
Németh László műveiből;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló
Mozgóképkultú
ra és
médiaismeret:
Örkény
műveinek
filmes
adaptációi.
Informatika:
internetes
közlés,
adattárak –
önálló
tájékozódás.
- 57 -
viszi át a szerelmet; József Attila!;
Menyegző).
Örkény István groteszk látásmódja
néhány egyperces novella és / vagy a
Tóték alapján. A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.
véleményeknek,
elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy
szóbeli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers,
képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás –
Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából
(választható szerzők, művek)
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék,
látásmódok).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,
értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar
irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének
megbecsülése.
Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok,
csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak
kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú
epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Választás alapján művek, szemelvények
20. századi:
szépprózai alkotásokból, pl. Gion
Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő
József (pl. Úz Bence, Kopjafák),
Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta
Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő
András műveiből;
lírikusok munkásságából, pl. Áprily
Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy
Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István,
Szilágyi Domokos egy-két műve;
értekező prózai művekből,
esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes,
Szerb Antal és mások műveiből,
például Szabó Dezső Adyról írt
esszéiből.
Művelődés- és irodalomtörténeti
tájékozódás: a nemzeti konzervatív
irodalom, a népi írók mozgalma, a
határon túli és emigráns irodalom.
A tanuló
tisztában van a választott 20.
századi szerzők életművének
jellegével; az alkotók helyével,
szerepével a magyar irodalom
történetében;
megismeri a század
irodalmának néhány
törekvését, sajátosságát
(nemzeti konzervatív irodalom,
népi írók mozgalma, határon
túli magyar és emigráns
irodalom);
választhat műelemzést /
műajánlást egyéni
olvasmányélményei alapján;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló
véleményeknek, elemzéseknek
az értelmezésére; egy-egy
Informatika:
internetes
közlés,
irodalmi
adattárak és
honlapok.
- 58 -
A választott szerzőkhöz, művekhez
kacsolódó fogalmi ismeretek.
szóbeli témakör kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti
konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői
szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú
síp”.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható
szerzők, művek)
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,
értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.
Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a
körülöttünk levő világ megértését.
Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a
fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről
szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több
szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének
feldolgozása.
Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának
új jelenségei.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Szemelvények a kortárs
szépprózai alkotásokból, lírai
művekből, esszéirodalomból.
A kortárs dráma és színház
világa (egy választott mű
elemzése).
Irodalmi díjak és díjazottak (a
Nobel-díjas: Kertész Imre
Sorstalanság című regénye).
Kortárs irodalmi élet.
A választott szerzőkhöz,
művekhez kacsolódó fogalmi
ismeretek.
Tájékozódás az irodalmi és
könyvtári adatbázisok, blogok,
kritikai folyóiratok, internetes
folyóiratok között.
Önálló olvasmányválasztás
szempontjai, indoklása,
A tanuló
tisztában van a kortárs irodalomból
választott szerzők életművének
jellegével; az alkotók helyével,
szerepével;
megismeri a kortárs irodalom néhány
törekvését, sajátosságát, a
posztmodern, digitális irodalom,
hangoskönyv fogalmát;
választhat műelemzést/műajánlást
egyéni olvasmányélményei alapján;
értelmez egy kortárs drámai alkotást
(lehetőleg megtekinti
színházban/felvételről);
információkat szerez a kortárs
irodalmi életről (könyvünnepek,
sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl.
Kertész Imre Nobel-díjas
Sorstalanság című regényéről);
a szerzők kapcsán alkalmassá válik a
műveikről szóló véleményeknek,
elemzéseknek az értelmezésére; egy-
Dráma és tánc: a
kortárs színház
irányzatai, példái.
Mozgóképkultúra
és médiaismeret:
az elektronikus
tömegkommuniká
ció és az irodalom
kölcsönhatásának
új jelenségei.
Informatika: a
digitális közlés
példái.
- 59 -
értékelése, mások
szempontjainak értelmezése.
egy szóbeli témakör kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,
digitális közlés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Regionális kultúra Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori
értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek,
nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a
tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi
hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A régió, tájegység, település,
kerület, iskola kulturális,
irodalmi, múltbeli és jelen
hagyományai (pl. kisebbségi
irodalom, folklór, múzeum,
színház stb.);
az ide kötődő, ehhez kapcsolódó
szerző(k) irodalmi műve(i).
Irodalmi emlékhelyek (szülőház,
emlékszoba, kiállítás, múzeum,
temető, színház stb.).
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
tisztában van a tájegység /
település / kerület / iskola
stb. kulturális, irodalmi
hagyományaival, ismer
irodalmi emlékhelyeket;
a tematika kapcsán
alkalmassá válik egy szóbeli
témakör kifejtésére (érettségi
követelményrendszer).
Vizuális kultúra; Hon és
népismeret; Földrajz;
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: régió,
tájegység, történelmi
emlékezet, emlékhely,
hagyomány.
Társadalomismeret:
civil társadalom, a
lokális kulturális
szerveződések
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az
irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az irodalom határterületei
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom,
slágerszöveg.
A témakör
nevelési-fejlesztési
céljai
Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az
esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság
változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő
megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet
kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének
igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával
való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt
történetileg változó hagyomány.
- 60 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szórakoztató irodalom
típusai, hatáskeltő eszközei és
sajátos műfajainak jellemzői
(pl. fantasy-irodalom,
detektívregény, sci-fi, lektűr;
dalszöveg).
Az irodalom filmen; filmes
feldolgozások.
Film- és könyvsikerek,
divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés
főbb nyomtatott és
elektronikus műfajai.
A választott témához
kapcsolódó fogalmi
ismeretek.
A tanuló
tisztában van az irodalmiság
változó fogalmával;
megérti az ízlés kontextuális
függőségét;
alakul igénye és képessége az
ízlés önálló fejlesztésére;
fejlődik médiatudatossága,
esztétikai és művészeti
tudatossága;
választhat
műelemzést/műajánlást egyéni
olvasmány-
élményei/filmélményei alapján;
a tárgykör kapcsán alkalmassá
válik a jelenségekről/művekről
szóló véleményeknek,
elemzéseknek az értelmezésére;
egy-egy szóbeli témakör
kifejtésére.
Vizuális kultúra: kortárs
művészet.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: filmes
feldolgozások,
mediatizált kultúra.
Ének-zene: a zene
fogyasztásának
jelenségei, zenei
szubkultúrák.
Társadalomismeret: a
kulturális fogyasztás
társadalmi jellemzői;
értékviták.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi
ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Ismétlés, rendszerezés Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A tanult irodalmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi
témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok
összeállítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult irodalmi ismeretek, fogalmak, szerzők, művek
rendszerező áttekintése.
Történelem,társadalmi és
állampolgári ismeretek; Etika;
Filozófia; Földrajz.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műfajok, korstílus, stílusirányzat, művelődéstörténeti korszak, stilisztikai
fogalmak, eljárások stb., szerzők/művek a magyar és a világirodalomból (a
szóbeli érettségi témaköreinek megfelelően)
A FEJLESZTÉS
VÁRT
EREDMÉNYEI
A KÉT
ÉVFOLYAMOS
CIKLUS VÉGÉN
Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai
jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési
módokat.
Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben
megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat,
motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló
értékelésére.
- 61 -
Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával
történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz
elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját
véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok
azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő
vélemények megértésére, újrafogalmazására.
Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző
műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban.
Képes tudásanyagának többféle szempontot követő
megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő
alkotóiról.
Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok
sajátosságait.
Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének,
erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére.
Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom
korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból.
Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az
evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző
korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú
értelmezésére, összevetésére.
Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező
szövegmondásra.
- 62 -
MAGYAR NYELV Szakközépiskola
Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült.
A magyar nyelv tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott
értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a
nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi
ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Feladata az alkotók vállalhatatlan
politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv, mint változó rendszer megismerése,
illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak
megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak
azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók
önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált
gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő
szövegértési és alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve
képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek
azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai
feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból
adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is
éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a
hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a
különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.
Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó,
fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez
és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől
független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön
létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv
társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és
múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről.
A magyar nyelv tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben,
párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi kultúrát. Tartalommal tölti meg és
erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti
az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar
nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával,
motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára,
önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.
A magyar nyelv tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség
felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e
kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom
műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével –
felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul
szolgál a nyelvi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos tudás
folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-
érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny
serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. A tantárgyunk tehát
nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez
szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez.
- 63 -
A magyar nyelv tanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg,
szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban,
anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában,
csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások
alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja
középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása
minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra
nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott
szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása
révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a
környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita
tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű,
ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. A kritikus fogyasztói
magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot
például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes
értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló
anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv tantárgy alkalmas arra, hogy
a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen.
A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló
térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel
alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális
kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a
könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta
lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő
információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása,
az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és
alkalmazása.
A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a
tananyagot, a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének
megállapításához.
9–10. ÉVFOLYAM
A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos
tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói
érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél
továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos,
problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos
differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a
különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és
jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi
feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe
különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és
ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének,
értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő feladat az
önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját
vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.
A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-
társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a
beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás
- 64 -
kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a
hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a
beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.
Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,
nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan
alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló
kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság
fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és
helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.
A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos,
publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését
jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség,
konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek
feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus)
szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-
tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.
Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek
alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése
különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a
tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott,
audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus
jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére,
szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és
stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére,
értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai
önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes
a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére.
MAGYAR NYELV – 9. ÉVFOLYAM
(heti 2 óra – évi 72 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés, mérések Órakeret
3 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,
törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem
verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,
utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli
közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi
formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,
kérdezés, kérés stb.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A
szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,
hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen
a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,
tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző
- 65 -
szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a
kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)
megfelelően.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat:
szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok,
kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és
résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.
A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és
korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei,
nonverbális kommunikáció.
A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos
alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a
hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a
tömegkommunikációban.
A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek
céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának
felismerése.
A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a
kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések
alkalmazásával.
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,
csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái,
nyelvi és képi kifejezési formái.
Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.
Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
médiaműfajok és
jellemzőik;
médiatudatosság. a
média társadalmi
hatása.
Dráma és tánc:
beszédhelyzetek,
dramatikus játékok.
Vizuális kultúra: A
vizuális kommunikáció
különböző formái;
megkülönböztetés,
értelmezés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,
kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).
Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,
esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel
(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),
tömegkommunikáció.
Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).
Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,
ismertetés, ajánlás).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és
azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás
folyamatában.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a
nyelvi tudatosság fejlesztése.
A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
- 66 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és
mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői.
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése.
A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint
egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás.
Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója,
kapcsolódási szabályaik.
A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy
lehetséges szófaji rendszer megismerése.
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat
felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.
A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes
használatuk a mondatok felépítésében.
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai,
az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a
helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv
hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival,
mondatszerkezetével.
A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű
megnevezése, rendszerező áttekintése.
Idegen nyelvek:
a tanult idegen
nyelv hangtana,
alaktani
szerkezete,
szóalkotási
módjai,
mondatszerkezet
e.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött
morféma, szótő, képző, jel, rag.
Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.
Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.
Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.
Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,
összetett mondat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.
Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és
műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus
adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése
és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika
kialakítása.
A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.
A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának
megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek
alkotásának képessége.
Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző
témájú és típusú esszé írásakor.
- 67 -
A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,
internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,
az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek
értelmezése során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási
3stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.
A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási
technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.
Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,
jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.
Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak
megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés,
szövegbővítés.
Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,
az idézés szabályai.
Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és
adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés)
és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása.
Pontos forrásmegjelölés.
Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.
Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének,
közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a
szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése,
etikája.
Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis,
forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
különböző
típusú források
feldolgozása;
esszéírás.
Valamennyi
tantárgy:
vázlatírás,
jegyzetelés.
Informatika:
információkezel
és,
forrásfelhasználá
s, hivatkozás,
szöveges
adatbázis, az
internethasználat
jogi, etikai
kérdései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,
elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási ismeretek Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát
használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.
A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.
- 68 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.
A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.
Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.
Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek
írására stb.
Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a
mindennapi szövegalkotásban.
Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.
A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.
Minden
tantárgy:
helyesírás.
Informatika:
helyesírás-
ellenőrző
programok
ismerete,
használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Helyesírási alapelv, nyelvi norma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A szöveg Órakeret
14 óra
Előzetes tudás
A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:
szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle
megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum
típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.
Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek
azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.
A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek
megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb
szövegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti
értelemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak
gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus
alkalmazásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,
rendszerezése.
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli
és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök
és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.
A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,
szövegegységek.
A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani
szintje.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a
forrásszövegek típusai.
Idegen nyelvek: az
idegen nyelvi
szöveg/ek kultúrafüggő
felépítése.
Biológia-egészségtan;
Fizika; Kémia;
- 69 -
Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati
színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi
társalgási és az írott monologikus szövegek.
Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.
Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos
jegyek megfigyelése, megnevezése.
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,
a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdései.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés
levonása.
Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.
A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és
stratégiák.
Földrajz: a
természettudományos
ismeretterjesztő, illetve
szakszövegek
témahálózata,
szókincse, felépítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,
kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret,
forgatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,
előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).
Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,
elektronikus; spontán, tervezett).
Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év végi ismétlés, rendszerezés Órakeret
5 óra
MAGYAR NYELV – 10. ÉVFOLYAM
(heti 1 óra – évi 36 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés Órakeret
1 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,
törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem
verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,
utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli
közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi
- 70 -
formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,
kérdezés, kérés stb.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A
szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,
hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen
a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,
tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző
szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a
kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)
megfelelően.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés
élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a
kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus)
megfigyelése.
A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak
megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális
kommunikáció.
A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos
alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a
hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban.
A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának
dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése.
A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció
folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,
csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és
képi kifejezési formái.
Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.
Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.
Mozgóképkultúra
és médiaismeret:
médiaműfajok és
jellemzőik;
médiatudatosság.
a média
társadalmi hatása.
Dráma és tánc:
beszédhelyzetek,
dramatikus
játékok.
Vizuális kultúra:
A vizuális
kommunikáció
különböző formái;
megkülönböztetés
, értelmezés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,
kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).
Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,
esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel
(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),
tömegkommunikáció.
Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).
Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,
ismertetés, ajánlás).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A szöveg Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:
szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle
- 71 -
megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum
típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.
Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek
azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.
A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek
megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb
szövegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti
értelemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak
gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus
alkalmazásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,
rendszerezése.
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és
írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az
írásjegyek szövegértelmező szerepe.
A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.
A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje.
Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati
színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi
társalgási és az írott monologikus szövegek.
Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.
Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos
jegyek megfigyelése, megnevezése.
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a
különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdései.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés
levonása.
Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.
A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és
stratégiák.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a
forrásszövegek
típusai.
Idegen nyelvek:
az idegen nyelvi
szöveg/ek
kultúrafüggő
felépítése.
Biológia-
egészségtan;
Fizika; Kémia;
Földrajz: a
természettudomán
yos
ismeretterjesztő,
illetve
szakszövegek
témahálózata,
szókincse,
felépítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,
kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret,
forgatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,
előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).
- 72 -
Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,
elektronikus; spontán, tervezett).
Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.
Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és
műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus
adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése
és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika
kialakítása.
A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.
A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának
megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek
alkotásának képessége.
Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző
témájú és típusú esszé írásakor.
A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,
internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,
az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek
értelmezése során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási
stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.
A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási
technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.
Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,
jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.
Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak
megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés,
szövegbővítés.
Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,
az idézés szabályai.
Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és
adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés)
és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása.
Pontos forrásmegjelölés.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
különböző
típusú források
feldolgozása;
esszéírás.
Valamennyi
tantárgy:
vázlatírás,
jegyzetelés.
Informatika:
információkezel
és,
forrásfelhasználá
s, hivatkozás,
- 73 -
Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.
Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének,
közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a
szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése,
etikája.
Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis,
forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).
szöveges
adatbázis, az
internethasználat
jogi, etikai
kérdései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,
elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási ismeretek Órakeret
2 óra
Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát
használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.
A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.
A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.
Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.
Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek
írására stb.
Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a
mindennapi szövegalkotásban.
Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.
A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.
Minden
tantárgy:
helyesírás.
Informatika:
helyesírás-
ellenőrző
programok
ismerete,
használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Helyesírási alapelv, nyelvi norma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Stilisztikai alapismeretek Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és
alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi
magatartás, nyelvi norma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét
szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a
beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.
- 74 -
A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek
felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi
jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.
A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,
stílusárnyalat és stíluseszköz használata.
A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok)
megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy
közömbös), felismerése, hatásának elemzése.
A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó
stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint
alkalmazásuk a szövegalkotásban.
A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek
megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a
szövegtani jellemzőkkel.
A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett
hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata;
stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.
A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése
művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró,
hatáselemző gyakorlatok).
A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő
stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.
A metafora funkciója és használata a mindennapi,
továbbá a publicisztikai és a tudományos
nyelvhasználatban.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: különböző
forrásszövegek stílusjellemzői.
Idegen nyelvek: beszélt nyelvi
stílusregiszterek.
Biológia-egészségtan; Fizika;
Kémia; Földrajz: metaforák a
természettudományos szövegekben.
Dráma és tánc: drámajáték;
társalgási stílusárnyalatok
megjelenítése.
Mozgóképkultúra és médiaismeret:
nyilvános megnyilatkozások,
különféle műsortípusok, illetve
internetes felületek jellemző
stílusregiszterei.
Informatika, könyvtár: kézikönyvek,
egynyelvű szótárak használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).
Stílusérték (alkalmi és állandó).
Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,
irodalmi).
Stílushatás.
Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett
költői kép, allegória, szimbólum).
Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).
Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).
Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura
etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni
szóalkotás, poétizáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Jelentéstan Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.
- 75 -
Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk
a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének
és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs
üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl.
értelmező, szinonima).
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző
beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők
felismerése.
A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti
összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.
Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének
megfigyelése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.
A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.
A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati
köre.
A mondat és szövegjelentés.
A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a
nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.
A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.
Egynyelvű szótárak használata.
Idegen nyelvek:
motivált, motiválatlan
szavak, szórend.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek; Etika;
Filozófia: kifejezések
köznyelvi és tantárgyi
jelentése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.
Denotatív, konnotatív jelentés.
Metaforikus jelentés.
Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.
Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú
szópár, ellentétes jelentés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év végi ismétlés, rendszerezés Órakeret
1 óra
A FEJLESZTÉS
VÁRT
EREDMÉNYEI
A KÉT
ÉVFOLYAMOS
CIKLUS VÉGÉN
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza
a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok
nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak,
közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra.
Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra.
Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.
informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát
is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában;
értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon
használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális
szövegeket.
- 76 -
Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra
ezek gyakori műfajaiban.
Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani,
jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak
tudatos alkalmazására.
Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő
szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai
eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő
álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására,
összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye
újrafogalmazására.
11–12. évfolyam
A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani,
jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle
műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek
értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.
A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek
vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő
nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság
fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése,
az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák
használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.
A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok
felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése.
A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése,
ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek
megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés
technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a
problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy
induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes
részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban
és a társadalmi nyilvánosságban.
Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ
nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele,
Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése.
A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli
és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre
és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére.
A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a
magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban
- 77 -
és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a
továbbtanulásra.
MAGYAR NYELV – 11. ÉVFOLYAM
(heti 1 óra – évi 36 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés Órakeret
1 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő
nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által
megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése,
megfelelő kezelése.
A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika
elsajátítása.
A manipulációs szándékok felismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő
stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs
helyzetben is.
Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.
A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken,
valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs
szándékok, hibás következtetések felismerése.
A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési
szándékának felismerése.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: reklám,
meggyőzés,
manipuláció.
Vizuális kultúra: képi
közlés.
Dráma és tánc:
szituációk, dialógusok
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikációs zavar. Manipuláció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Retorika Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek
értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált
véleménynyilvánítás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek
alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános
megszólalásokban.
A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a
megismertetése.
Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges
nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.
- 78 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.
A szónok tulajdonságai, feladatai.
A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.
A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az
anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
Az érv felépítése.
Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.
Az érvelési hibák.
A cáfolat módszerei.
A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.
A hatásos előadásmód eszközei.
Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció
stb.
A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi
(mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi
kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az
audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.
A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző
helyzetekben.
Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező
tolmácsolása.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: antik
szónokok, neves magyar
szónoklatok (pl. Kölcsey,
Kossuth, Deák). Közéleti
megnyilatkozások retorikája.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a meggyőzés,
befolyásolás, a hatás eszközei.
Dráma és tánc: a színpadi
beszéd retorikai elemei,
klasszikus monológok
értelmezése.
Matematika: bizonyítás,
érvelés, cáfolat.
Filozófia: Érvelési szerkezetek
tudatosítása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó,
törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).
Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése,
témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás,
kitekintés).
Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem.
Érvelés, indukció, dedukció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Általános nyelvészeti ismeretek Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló
ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az
ember elválaszthatatlan egysége.
A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.
A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb
nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert
nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).
Nyelvi identitás.
Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.
Idegen nyelvek:
nyelvtípus,
kommunikáció, nyelvi
tolerancia.
Vizuális kultúra: a
vizuális nyelv
összetevői.
- 79 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló).
Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Pragmatikai ismeretek Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző
kontextusokban, különböző cél elérésére.
Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi
szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket,
hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is
végrehajtani.
A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb
udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a
különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak
megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve
megsértésük következményeinek megtapasztalása.
A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.
Az udvariassági formák használata.
Idegen nyelvek: idegen
nyelvi kommunikáció,
udvariassági formák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Megnyilatkozás.
Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.
Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció).
Deixis.
Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás Órakeret
7 óra
Előzetes tudás
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegalkotás.
A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak
ismerete.
Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi
jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,
címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és
elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.
A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a
közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő
szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.
- 80 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett
szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó
közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás
kiegészítésekkel).
Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris
lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,
nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.
Az érvelő esszé szerkezete.
Informatika:
szövegszerkesztési,
könyvtárhasználati,
információkeresési
ismeretek.
Filozófia: A globális
világ kihívásaira kínált
erkölcsfilozófiai
válaszok
megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási ismeretek Órakeret
1 óra
Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát
használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.
A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.
A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.
Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.
Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek
írására stb.
Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a
mindennapi szövegalkotásban.
Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.
A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.
Minden
tantárgy:
helyesírás.
Informatika:
helyesírás-
ellenőrző
programok
ismerete,
használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Helyesírási alapelv, nyelvi norma.
MAGYAR NYELV – 12. ÉVFOLYAM
(heti 1 óra – évi 32 óra)
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Év eleji ismétlés, rendszerezés Órakeret
2 óra
- 81 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelv és társadalom Órakeret
9 óra
Előzetes tudás A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi
tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete.
A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és
véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről
(nyelvvédelem és nyelvművelés).
Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet
nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási
szövegek jellemzőinek megfigyelése.
Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció,
valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt
hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi
sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl.
Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés
elvei és feladatai.
A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi
norma.
A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.
A köznyelv jellemzői, használati területe.
A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző
használati köre, szókincse.
A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk,
funkciójuk.
A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői,
területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői.
A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a
kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései.
A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl.
szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.
A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a
nyelvhasználatra.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: történelmi
nemzetiségek,
bevándorló
magyarság,
szórványmagyarság
kialakulásának
történelmi, társadalmi
okai, tendenciái.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: az
információs
társadalom,
mediatizált
nyelvhasználat.
Földrajz: a magyar
nyelvhasználat területi
tagolódása.
- 82 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.
Nyelvváltozat.
Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv,
irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).
Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.
Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.
Szleng, argó.
Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelvtörténet Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány
alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása,
nyelvjárások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.
Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a
világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett
tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi
tanulmányokkal.
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv
eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a
tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos
kutatások irányában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar
nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának
bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak
tudományos eszközei.
A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.
A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink
(A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom)
megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar
nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.
Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.
A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.
A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb
állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.
A mai nyelvállapot néhány jellemzője.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a
magyar nép
vándorlásának
története,
nyelvemlékek,
kódexek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvtípus, nyelvcsalád.
Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.
Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor.
Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány).
Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.
Nyelvújítás, ortológus, neológus.
Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.
- 83 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegalkotás.
A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak
ismerete.
Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi
jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,
címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és
elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.
A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a
közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő
szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett
szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó
közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás
kiegészítésekkel).
Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris
lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,
nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.
Az érvelő esszé szerkezete.
Informatika:
szövegszerkesztési,
könyvtárhasználati,
információkeresési
ismeretek.
Filozófia: A globális
világ kihívásaira kínált
erkölcsfilozófiai válaszok
megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Ismeretek a nyelvről Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi
témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok
összeállítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és
szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező
áttekintése.
Történelem,társadalmi és
állampolgári ismeretek; Etika;
Filozófia; Idegen nyelvek: a
nyelvről, a nyelvhasználatról
szerzett ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus,
jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.
- 84 -
A FEJLESZTÉS
VÁRT
EREDMÉNYEI
A KÉT
ÉVFOLYAMOS
CIKLUS VÉGÉN
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben
megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget.
Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a
nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és
értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat.
Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az
audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is
alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai,
audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek,
lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek
kihasználásával.
Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.
informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát
is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és
önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és
értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel.
Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult
leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek
alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-
tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai
alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja
különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai
jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.
A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra
(pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra.
Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére,
értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem
irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e
képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.
Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció,
magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az
olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben,
maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat.
Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a
grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási
jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását.
Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a
nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi
műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv
eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar
nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása.
Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai
jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési
módokat.
- 85 -
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Szakiskola
A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az
iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges
ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a
szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv
kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret
elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a
munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás
a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos
tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti
a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét,
módját.
A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában
a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét
sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő
mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó
körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége
kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés
mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és
aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás,
fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör,
önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.
A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a
mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati
ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges
életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok,
sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.
A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros
tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések
alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt
gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is
megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy
minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a
társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói
képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A
fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-
nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a
motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező
fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a
teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és
tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a
képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is
tartalmaznak.
A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett,
rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget
fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges
alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a
- 86 -
demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános
műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció,
a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra
kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel
összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a
mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére
vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a
környezettudatos nevelés is.
Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát.
Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések
elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés.
Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra,
hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén
szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti
öntudat, a hazafias nevelés.
Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált
megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a
munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit
és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával
szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal
figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és
önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása.
A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció.
Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat,
ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett
tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket
artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak
nyújtott segítségadás során.
A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok
és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári
kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók
kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és
képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt,
és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a
személyes és a szakmai szféra között.
A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg
tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és
információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási
folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az
akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez
az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások
keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami
rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az
élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek
sokaságában tudják használni.
A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint
egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge
pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat
értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén
keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
- 87 -
9. évfolyam
Sportjátékok 50
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
27
Atlétika jellegű feladatok 28
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 15
Egészségkultúra – prevenció 30
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és
szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten
történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél
tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és
testnevelési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),
vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások
páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,
játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.
A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a
labda megszerzéséhez.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés
összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,
magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok,
tájékozódás.
Vizuális kultúra: tárgy-
és környezetkultúra,
vizuális
kommunikáció.
- 88 -
lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,
haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.
Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban,
kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok,
cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott
technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).
Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl.
játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított
eredményszámítás).
A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az
életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással
A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre
való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-
ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek
átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,
mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok
labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és
taktikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kosárlabdázás
Technikai elemek
Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő
hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek.
Taktikai elemek
Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes
anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás
gyakorlatokkal.
Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.
Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.
A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás,
büntetődobás utáni támadás és védekezés).
Labdarúgás
Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben,
magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal
A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás
közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban.
Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások,
átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával..
Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések
technikái levegőből, társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség
emelésével
Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.
Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben,
folyamatos helycserékkel.
Röplabda
Fizika: mozgások,
ütközések, erő,
energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése,
energianyerési
folyamatok.
- 89 -
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,
pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba
ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező
feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés
stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok –
játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok
alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az
osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a
játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság
korrekciója érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a
diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi
szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű
játéklehetőség biztosítása.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,
egyszerűsített játékvezetésben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-
emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,
beszélgetések és játékszervezés során.
Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében.
Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi
önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint
a tevékenység természete velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
27 óra
Előzetes tudás Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
- 90 -
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások
összehangolása a zenével.
A kötél biztonságos és mozgatása.
A szabályok érthető megfogalmazása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális
énkép további alakítása.
A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a
tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás
fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben
választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül.
Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A
test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált
mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb
koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele.
A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája
iránti tisztelet erősítése.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról,
ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a
ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene
nélkül és zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,
kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat
izomzatának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira
kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában,
növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem
változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a
kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A
dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.
A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye.
- 91 -
elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás
továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és
bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja
segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs
képességfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8.
osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres
kontrollal.
Torna – iskolai sporttorna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi
tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi
követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,
gyakorlása egységesen és differenciáltan.
Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna,
Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás,
mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző
irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések,
átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások,
egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az
esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések,
fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).
Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló
bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban,
gyakorlatokban.
A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával
történik az ellenőrzések során.
Szertorna
A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik:
egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek
mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással
társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és
gyakorlással.
Szertorna fiúk számára
Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított
leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna lányok számára
Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,
térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,
támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,
térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,
lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás,
terpesz csukaugrás.
felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás.
Fizika: az egyszerű
gépek működési
törvényszerűségei,
forgatónyomaték,
reakcióerő, egyensúly,
tömegközéppont.
Biológia-egészségtan:
egyensúlyérzékelés,
izomérzékelés,
elsősegély.
- 92 -
Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata
figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az
első és második ív növelése.
Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek,
guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor
megtanulása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése
növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső
kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.
Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és
szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben
túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az
esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális
és koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás,
tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló
zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új,
összetett formák gyakorlása:
lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő
állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és
hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések,
kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések,
ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és
lábmozgások.
Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása:
Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt
alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások,
hullámok.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a
minimumhoz.
Labdagyakorlatok
Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos
vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások,
labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos
szabadgyakorlati formák felhasználásával.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a
minimumhoz tanári irányítással (1 perc).
Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott
nehézséggel.
Ének-zene: ritmus és
tempó.
- 93 -
A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és
rávezető gyakorlatok.
Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:
testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és
egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi
4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok.
Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030
mp folyamatosan).
Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése
önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek
felhasználásával, bővítésével.
Aerobik bemutatók az osztályon belül.
Táncos mozgásformák
A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi
személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely
mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával
összekapcsolható.
Néptánc gyakorlása:
A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai
(alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is).
Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid
táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.
Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők,
bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók.
Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida,
keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.
Egyéb tornajellegű mozgásformák:
A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek
alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben
rögzített – mozgásrendszerekben.
Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló
használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás
értelmezésében.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel
kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának
képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának
ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.
A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek
elismerése, támogatása.
A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen
tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar
élsportolók eredményeinek ismerete.
Földrajz:
Magyarország
tájegységei.
Etika: társas
viselkedés, önismeret,
énkép, jellem,
önreflexió, kooperatív
munka.
- 94 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
28 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar-
és lábmunkája.
A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.
Váltás alsó botátadással.
Távolugrás guggoló technikája.
Kislabdahajítás beszökkenéssel.
Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai
törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság
kialakítása az egyes szakági technikákban.
Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját
teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni
teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés.
Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban
történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben
és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli
végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás
távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra
épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett
543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.
Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a
váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás
szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó
lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti
futótechnika megkülönböztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás
sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és
váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési
játékok futófeladatokkal.
Ének-zene: ritmus-
gyakorlatok.
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob energia-
nyerés, szénhidrátok,
zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Földrajz:
térképismeret.
Ének-zene: ritmusok.
Informatika:
táblázatok, grafikonok.
- 95 -
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,
koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban,
egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület
kijelölése mellett.
Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás.
A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és
rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,
mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor-
és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési
játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal
Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés
technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a
különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó
versenyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások,
dobások végzése és a versenyek előtt.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
- 96 -
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás
szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre
gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek
ismerete.
A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének
ismerete.
A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági
rendjének ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális
sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat,
hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű
ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.
A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren
tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés
kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi
lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által
előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak
bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető
gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet
alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A
Földrajz: időjárási
ismeretek, tájékozódás,
térképhasználat.
- 97 -
természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári
kontrollal.
A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,
túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások
megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél
sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai
aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a
szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős
döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet
más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.
Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori
tapasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív
alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,
környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék,
bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.
A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a
küzdelmekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben
magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos
alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a
szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: keleti
kultúra.
- 98 -
Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,
amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok
végrehajtására.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő
gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és
élettani szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó
körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek
figyelembevétele mellett történik.
Grundbirkózás
A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások,
emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb
elemkapcsolatok megismerése, megoldása.
Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,
kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a
7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új
variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel,
önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken
belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a
küzdelmek során, az állásharcban, földharcban.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
bemelegítő mozgások ismerete.
Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot,
súlyzó, gumikötél, medicinlabda).
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.
A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák
konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos
kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek
mozgékonysága,
anatómiai ismeretek,
testi és lelki harmónia.
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret,
tisztelet, tus, ippon.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
30 óra
- 99 -
Előzetes tudás
Légző, stressz- feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető
gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt
gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív stressz- és feszültségoldás
felismerése.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség
elkerülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az
egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan
bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások,
lendítések stb.).
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.
A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés
A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a
pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).
Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a
terhelésre.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.
A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek
felszámolására.
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről,
aerobterhelés, gerinc-
ferdülés.
- 100 -
Köredzéses módszer változatos mintákkal, 46 feladattal.
Motoros tesztek – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása.
A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –
összehasonlító idősoros adatrögzítés.
Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.
Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló
fenntartására.
A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.
A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását
szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás
megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak
kontrollja, hibajavítása mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok
megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.
A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és
sportmozgásokban.
A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.
Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker
átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a
teljesítmény részeként értelmezése.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése,
kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,
és a sport általi oldás elfogadása.
Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,
ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési
stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok
Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb
játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.
Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló
továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal.
A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása.
A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a
csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű
társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.
- 101 -
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,
minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban.
A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.
Esztétikus és harmonikus előadásmód.
Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat,
táncmotívumfüzér összeállítása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,
versenyszabályok ismerete.
A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről
elemi tájékozottság.
Atlétika jellegű feladatok
Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,
illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása.
Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.
A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.
A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének
javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú
végrehajtása.
A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor,
gördüléskor.
Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek
tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról.
Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.
Önvédelem és küzdősportok
Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok,
biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.
A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti
uralom.
Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes
önvédelem, és szabadulás a fogásból.
Egészségkultúra és prevenció
Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző
deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának
ismerete és felelős alkalmazása.
A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek
védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.
A preventív feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi
paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan
önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében.
- 102 -
A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg
ismeretében.
A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek
leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
- 103 -
10. évfolyam
Sportjátékok 50
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
27
Atlétika jellegű feladatok 28
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 15
Egészségkultúra – prevenció 30
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és
szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten
történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél
tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és
testnevelési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),
vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások
páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,
játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.
A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a
labda megszerzéséhez.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés
összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,
magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,
lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,
haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok,
tájékozódás.
Vizuális kultúra: tárgy-
és környezetkultúra,
vizuális
kommunikáció.
- 104 -
Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban,
kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok,
cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott
technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).
Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl.
játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított
eredményszámítás).
A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az
életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással
A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre
való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-
ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek
átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,
mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok
labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és
taktikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kosárlabdázás
Technikai elemek
Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő
hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek.
Taktikai elemek
Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes
anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás
gyakorlatokkal.
Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.
Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.
A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás,
büntetődobás utáni támadás és védekezés).
Labdarúgás
Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben,
magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal
A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések helyben,
mozgás közben és irányváltoztatással, átadások mindkét különböző
mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy
levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek
kialakításával..
Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések
technikái levegőből, társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség
emelésével
Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.
Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben,
folyamatos helycserékkel.
Röplabda
Fizika: mozgások,
ütközések, erő,
energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése,
energianyerési
folyamatok.
- 105 -
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,
pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba
ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező
feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés
stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok –
játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok
alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az
osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a
játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság
korrekciója érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a
diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi
szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű
játéklehetőség biztosítása.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,
egyszerűsített játékvezetésben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-
emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,
beszélgetések és játékszervezés során.
Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében.
Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi
önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint
a tevékenység természete velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
27 óra
Előzetes tudás Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
- 106 -
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások
összehangolása a zenével.
A kötél biztonságos és mozgatása.
A szabályok érthető megfogalmazása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális
énkép további alakítása.
A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a
tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás
fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben
választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül.
Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A
test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált
mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb
koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele.
A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája
iránti tisztelet erősítése.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról,
ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a
ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene
nélkül és zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,
kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat
izomzatának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira
kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában,
növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem
változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a
kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A
dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.
A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye.
- 107 -
elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás
továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és
bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja
segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs
képességfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8.
osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres
kontrollal.
Torna – iskolai sporttorna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi
tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi
követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,
gyakorlása egységesen és differenciáltan.
Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna,
Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás,
mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző
irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések,
átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások,
egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az
esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések,
fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).
Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló
bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban,
gyakorlatokban.
A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával
történik az ellenőrzések során.
Szertorna
A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik:
egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek
mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással
társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és
gyakorlással.
Szertorna fiúk számára
Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított
leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna lányok számára
Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,
térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,
támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,
térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,
lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás,
terpesz csukaugrás.
Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
Fizika: az egyszerű
gépek működési
törvényszerűségei,
forgatónyomaték,
reakcióerő, egyensúly,
tömegközéppont.
Biológia-egészségtan:
egyensúlyérzékelés,
izomérzékelés,
elsősegély.
- 108 -
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata
figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az
első és második ív növelése.
Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek,
guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor
megtanulása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése
növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső
kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.
Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és
szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben
túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az
esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális
és koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás,
tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló
zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új,
összetett formák gyakorlása:
lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő
állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és
hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések,
kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések,
ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és
lábmozgások.
Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása:
Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt
alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások,
hullámok.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a
minimumhoz.
Labdagyakorlatok
Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos
vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások,
labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos
szabadgyakorlati formák felhasználásával.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a
minimumhoz tanári irányítással (1 perc).
Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott
nehézséggel.
A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és
rávezető gyakorlatok.
Ének-zene: ritmus és
tempó.
- 109 -
Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:
testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és
egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi
4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok.
Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030
mp folyamatosan).
Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése
önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek
felhasználásával, bővítésével.
Aerobik bemutatók az osztályon belül.
Táncos mozgásformák
A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi
személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely
mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával
összekapcsolható.
Néptánc gyakorlása:
A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai
(alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is).
Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid
táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.
Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők,
bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók.
Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida,
keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.
Egyéb tornajellegű mozgásformák:
A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek
alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben
rögzített – mozgásrendszerekben.
Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló
használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás
értelmezésében.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel
kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának
képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának
ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.
A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek
elismerése, támogatása.
A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen
tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar
élsportolók eredményeinek ismerete.
Földrajz:
Magyarország
tájegységei.
Etika: társas
viselkedés, önismeret,
énkép, jellem,
önreflexió, kooperatív
munka.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.
- 110 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
28 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar-
és lábmunkája.
A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.
Váltás alsó botátadással.
Távolugrás guggoló technikája.
Kislabdahajítás beszökkenéssel.
Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai
törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság
kialakítása az egyes szakági technikákban.
Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját
teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni
teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés.
Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban
történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben
és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli
végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás
távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra
épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett
543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.
Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a
váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás
szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó
lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti
futótechnika megkülönböztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás
sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és
váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési
játékok futófeladatokkal.
Ugrások, szökdelések
Ének-zene: ritmus-
gyakorlatok.
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob energia-
nyerés, szénhidrátok,
zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Földrajz:
térképismeret.
Ének-zene: ritmusok.
Informatika:
táblázatok, grafikonok.
- 111 -
A képességfejlesztés gyakorlatai
az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,
koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban,
egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület
kijelölése mellett.
Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás.
A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és
rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,
mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor-
és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési
játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal
Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés
technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a
különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó
versenyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások,
dobások végzése és a versenyek előtt.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
- 112 -
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás
szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre
gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek
ismerete.
A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének
ismerete.
A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági
rendjének ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális
sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat,
hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű
ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.
A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren
tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés
kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi
lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által
előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak
bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető
gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet
alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A
természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári
kontrollal.
Földrajz: időjárási
ismeretek, tájékozódás,
térképhasználat.
- 113 -
A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,
túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások
megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél
sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai
aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a
szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős
döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet
más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.
Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori
tapasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív
alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,
környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék,
bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.
A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a
küzdelmekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben
magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos
alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a
szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez
Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: keleti
kultúra.
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek
- 114 -
amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok
végrehajtására.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő
gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és
élettani szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó
körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek
figyelembevétele mellett történik.
Grundbirkózás
A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások,
emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb
elemkapcsolatok megismerése, megoldása.
Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,
kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a
7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új
variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel,
önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken
belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a
küzdelmek során, az állásharcban, földharcban.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
bemelegítő mozgások ismerete.
Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot,
súlyzó, gumikötél, medicinlabda).
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.
A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák
konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos
kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
mozgékonysága,
anatómiai ismeretek,
testi és lelki harmónia.
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret,
tisztelet, tus, ippon.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
30 óra
- 115 -
Előzetes tudás
Légző, stressz- feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető
gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt
gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív stressz- és feszültségoldó
felismerése.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség
elkerülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az
egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan
bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások,
lendítések stb.).
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.
A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés
A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a
pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).
Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a
terhelésre.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.
A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek
felszámolására.
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről,
aerobterhelés, gerinc-
ferdülés.
- 116 -
Köredzéses módszer változatos mintákkal, 46 feladattal.
Motoros tesztek – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása.
A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –
összehasonlító idősoros adatrögzítés.
Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.
Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló
fenntartására.
A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.
A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását
szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás
megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak
kontrollja, hibajavítása mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok
megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.
A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és
sportmozgásokban.
A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.
Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker
átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a
teljesítmény részeként értelmezése.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése,
kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,
és a sport általi oldás elfogadása.
Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,
ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési
stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok
Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb
játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.
Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló
továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal.
A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása.
A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a
csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű
társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
- 117 -
A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,
minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban.
A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.
Esztétikus és harmonikus előadásmód.
Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat,
táncmotívumfüzér összeállítása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,
versenyszabályok ismerete.
A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről
elemi tájékozottság.
Atlétika jellegű feladatok
Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,
illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása.
Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.
A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.
A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének
javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú
végrehajtása.
A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor,
gördüléskor.
Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek
tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról.
Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.
Önvédelem és küzdősportok
Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok,
biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.
A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti
uralom.
Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes
önvédelem, és szabadulás a fogásból.
Egészségkultúra és prevenció
Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző
deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának
ismerete és felelős alkalmazása.
A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek
védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.
A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A
fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel
kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség
érdekében.
- 118 -
A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg
ismeretében.
A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek
leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
- 119 -
11. évfolyam
Sportjátékok 40
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
26
Atlétika jellegű feladatok 20
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 10
Egészségkultúra – prevenció 34
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Sportjátékok
(Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok
és táncos mozgásformák tematikai egységre
átcsoportosítható.)
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos
technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok
ismerete és alkalmazásuk.
Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.
Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és
minőségi növelése.
Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.
A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő
transzferhatás kihasználása.
Megküzdés a feszültségekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Általános feladatok
Az önszervezés gyakorlása
Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A
közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés
megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó
megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása,
melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a
sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.
A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló
használata, rendben tartása, megóvása.
Fizika: mozgások,
ütközések, gravitáció,
forgatónyomaték,
pályavonal, hatás-
ellenhatás.
- 120 -
Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési
gyakorlat
A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt
vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő
gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések.
A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-
test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása.
Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra
vonatkozó szabályok ismerete, betartása.
Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb
megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése
szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.
Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.
A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az
elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.
Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.
A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges
játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel
használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített
jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat.
Versenyhelyzetek
Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése
osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb
tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.
Kosárlabdázás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe
ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos
labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző
testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb
átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből
indulás, átadás vagy kosárra dobás.
A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló
és kreatív felhasználásával.
Taktikai továbbfejlesztés
A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos
védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.
Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban
és védekezésben.).
Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos
létszámú taktikai szituációban.
Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék).
Labdarúgás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő
hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes
befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró
Biológia-egészségtan:
érzékszervek külön-
külön és együttes
működése.
- 121 -
ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás.
Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban.
Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda
céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott
labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások
különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok
betartása mellett.
Taktikai továbbfejlesztés
A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.
A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb
egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.
Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.
Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek
összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.
Röplabdázás
A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a
labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé
helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs
testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás
menetét.
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének
gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék
elérése érdekében
Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása
helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.
A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel
egyaránt.
A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű
labdákkal, technikai kombinációkkal.
Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.
Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.
„Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak
meghatározott érintéssel.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat,
alapvédekezési forma megtanítása.
4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.
Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy
ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék
megtanítása, helytartási szabály betartása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,
kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra
épülésének megértése.
A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.
A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.
- 122 -
A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges
összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából.
A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.
Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,
tájékozottság a témában.
A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a
játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés
fontosságának tudatos képviselete.
A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási
felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata,
kímélete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
26 óra
Előzetes tudás
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos
mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással.
Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.
Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.
Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.
Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és
versenyszituációban.
Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas
feladatokban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus
továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és
új elem- és motívumkapcsolatokkal is.
Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer
működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben,
gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és
gyengeségek figyelembevétele.
A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú
kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Rendgyakorlatok gyakorlása
A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal
történő ismétlése.
Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése
Fizika: egyensúly,
mozgások, gravitáció,
szabadesés,
szögelfordulás.
Biológia-egészségtan:
az izomműködés
élettana.
- 123 -
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl.
mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.
Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az
aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.
Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása.
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok,
aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában,
gyakorlatsorok összeállításában.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan.
Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching
gyakorlatokkal.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.
Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban,
ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és
koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni
fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Torna, sporttorna
Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy
szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy
másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának
tanulása, gyakorlása.
Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás,
fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák,
hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások
különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba,
tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás,
vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések,
felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése differenciáltan.
Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok
Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az
elemkapcsolatokban, sorozatokban.
Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,
válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás,
ismétlések során.
Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna
Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása
cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív
felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva.
Szertorna-gyakorlatok
- 124 -
A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.
Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára
Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre,
homorított leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára
Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,
mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés,
belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba,
fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék,
felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz
csukaugrás.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor,
együttes bemelegítés az önálló mozgássorral.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése
önállóan.
A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos
hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.
Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.
Ritmikus gimnasztika
Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi
interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő
eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság,
forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék
továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől
való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló
gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos
interpretációk támogatása.
Szabadgyakorlatok gyakorlása
A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos
elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák
gyakorlása.
Kötélgyakorlatok gyakorlása
Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások
közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy
kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és
vízszintes síkban.
Karikagyakorlatok gyakorlása
Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és
átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és
-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben,
karikakörzések függőleges és vízszintes síkban.
Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat
begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve,
ideje 35-45 mp.
Művészetek: az
esztétika fogalma.
- 125 -
Aerobik
A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő
és rávezető gyakorlatok.
Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:
testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és
egymással.
Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40
mp).
Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges
optimális tanári irányítással (1 perc).
Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített
szabályokkal.
Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített
szabályoknak megfelelően.
Táncos mozgásformák
A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi
személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc.
Néptánc gyakorlása
A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a
Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint.
Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és
rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.
Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák:
A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek
alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben
rögzített – mozgásrendszerekben.
Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.
Ének-zene: tempó,
ritmus.
Művészetek:
romantika, modernitás.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások
tanítása.
Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus
esztétikájának átélése és tudatos felvállalása.
A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen
tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge,
esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása,
egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív
megoldások keresése.
A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek
figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése.
Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív
részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében.
Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly,
társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.
- 126 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.
Iramszakasz, egyéni irambeosztás.
Különféle bottechnikák a váltófutásban.
Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos
leérkezés az ugrásokban.
A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és
önálló gyakorlása révén.
A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a
korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása.
Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.
A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,
beépítése a döntéshozatalba.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,
hatásának tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások
Rövidtáv, váltófutás, gátfutás
A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A
kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű
végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban
4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika
alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban.
Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás
Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika
kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és
irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek
rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az
állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.
Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások
megtalálása.
Ugrások
A homorító és ollózó távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati
alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses
egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás.
Közreműködés versenyek lebonyolításában.
Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses
sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító
végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.
Dobások
Biológia-egészségtan:
szénhidrátlebontás.
Fizika: hajítások,
energia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Az olimpiai
eszme. Az újkori
olimpiák története
- 127 -
A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes
lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül.
Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.
A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai
teljesítménynövelő hatásainak ismerete.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
„A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.
Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a
kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés.
Az élettani különbözőségek ismerete.
Tájékozódási futás alapjainak ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő,
guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés,
jegyzőkönyvvezetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Az adott sportmozgás technikájának ismerete.
A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.
A baleseti kockázatok mérlegelése.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és
balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások.
Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas,
csoportos mozgásformák.
Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő
idő jelentősége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti
ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos
sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A
testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai
létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek
kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb
sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz
szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi
tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási,
Biológia-egészségtan:
élettan.
- 128 -
edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök,
technikák és veszélyek kezelése.
A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet
erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok
kihasználásával jégpálya készítése.
Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-
biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva.
Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a
tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,
a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás
területén.
A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való
felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok
megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív,
kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.
A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi
változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi
versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).
Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű
mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke,
tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.)
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben
kidolgozott alternatív sportok területén.
A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett
sportolás során.
A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek
önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata
kialakítása.
A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság
szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra,
vándortábor stb.).
Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének
ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás,
példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé.
Az indulatok feletti uralom.
Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból.
A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a
félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése.
Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben,
különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok
- 129 -
elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és
kezelése.
- 130 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok:
Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:
Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások
csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások.
Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.
A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,
leszorítások alkalmazása.
Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.
Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos
formában és páros küzdelmek.
Dzsúdó sportági készségfejlesztés:
A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése.
Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok,
testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.
Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás).
Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás
ismerete, megértése és alkalmazása.
Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a
küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának
képessége.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.
A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által
megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: ókori
olimpiák, hősök, távol-
keleti kultúrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes
küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció
Órakeret
34 óra
Előzetes tudás
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív
életmód érdekében.
Stressz-és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét
megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása.
Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.
A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.
A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni
küzdelemben.
- 131 -
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő
prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez,
bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához
szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,
rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz
kezelése.
A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré
szervezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag
feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés,
levezetés, értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez
kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek,
mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.
Edzés, terhelés
A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól
szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges
mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség,
gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és
megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök
nélkül és különböző eszközök segítségével.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai,
fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Önálló mozgásprogram-tervezés.
Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő,
mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag,
gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek.
A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos,
ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.
A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás
megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.
A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.
Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.
Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett
kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.??
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer
működése, a keringési
rendszer működése,
glikolízis, terminális
oxidáció.
Fizika: egyszerű
gépek, erő, munka.
Az egészséges test és lélek megóvása
A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a
biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat
kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az
- 132 -
ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a
sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében.
A stresszoldás és a feszűltségoldás gyakorlatai.
A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és
integrálása az eddig megtanult stressz- és feszültségoldó technikái
közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben.
A megtanult és folyamatosan használt stressz- és feszültségoldó
módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő
lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet
stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés.
A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a
helyi lehetőségek és programok szerint.
A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának
fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét
sportági jelleggel).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése.
A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő
eljárások ismerete.
A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.
Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges
alvásban.
A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.
A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való
helyes bánásmód ismerete.
A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete.
A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a
gerinckímélet lényegének ismerete.
A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a
másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.
Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény,
az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének
egymást erősítő igénye (motiváció).
A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló
teljesítményfejlesztés.
Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses,
tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív stressz-
és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos
jelenlét.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok
A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan:
Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a
játékban, játékvezetésben.
Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.
- 133 -
Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások,
szimulálva a valódi játékszituációkat.
Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli
szerepnek való megfelelés.
A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív
megfogalmazása.
A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.
Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat
szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli
és dinamikai sajátosságok megjelenítése.
Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás
koordinált irányítása.
Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,
bemutatása.
Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése.
Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A
torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek
fejlesztésének lehetőségei ismerete.
Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő
kiválasztása.
Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás.
Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.
Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete.
Atlétika jellegű feladatok
A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása
más mozgásrendszerekben.
Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.
Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések
begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése.
Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.
Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható
cselekvésbiztonsággal.
Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás,
gördülés esetén.
Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete.
Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.
Önvédelem és küzdősportok
A szabályok és rituálék betartása.
Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése.
Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és
földharcban.
- 134 -
Egészségkultúra és prevenció
A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete.
Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése.
Stressz- és feszültségoldó gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes
állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való
autogén megküzdés.
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok
ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja.
A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és
házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.
- 135 -
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Szakközépiskola
A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az
iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges
ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a
szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv
kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret
elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a
munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás
a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos
tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti
a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét,
módját.
A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában
a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét
sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő
mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó
körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége
kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés
mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és
aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás,
fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör,
önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.
A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a
mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati
ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges
életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok,
sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.
A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros
tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések
alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt
gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is
megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy
minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a
társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói
képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A
fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-
nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a
motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező
fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a
teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és
tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a
képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is
tartalmaznak.
A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett,
rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget
fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges
alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a
demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános
- 136 -
műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció,
a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra
kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel
összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a
mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére
vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a
környezettudatos nevelés is.
Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát.
Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések
elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés.
Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra,
hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén
szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti
öntudat, a hazafias nevelés.
Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált
megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a
munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit
és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával
szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal
figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és
önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása.
A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció.
Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat,
ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett
tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket
artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak
nyújtott segítségadás során.
A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok
és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári
kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók
kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és
képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt,
és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a
személyes és a szakmai szféra között.
A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg
tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és
információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási
folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az
akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez
az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások
keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami
rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az
élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek
sokaságában tudják használni.
A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint
egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge
pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat
értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén
keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
- 137 -
Sportjátékok 50
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
27
Atlétika jellegű feladatok 28
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 15
Egészségkultúra – prevenció 30
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és
szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten
történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél
tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Legalább két labdajáték választása kötelező.
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és
testnevelési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),
vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások
páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,
játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.
A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a
labda megszerzéséhez.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés
összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok,
tájékozódás.
Vizuális kultúra: tárgy-
és környezetkultúra,
vizuális
kommunikáció.
- 138 -
magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,
lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,
haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.
Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban,
kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok,
cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott
technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).
Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl.
játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított
eredményszámítás).
A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az
életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással
A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre
való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-
ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek
átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,
mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok
labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és
taktikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kosárlabdázás
Technikai elemek
Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő
hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek.
Taktikai elemek
Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes
anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás
gyakorlatokkal.
Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.
Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.
A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás,
büntetődobás utáni támadás és védekezés).
Labdarúgás
Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben,
magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal
A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás
közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban.
Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások,
átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.
Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben.
Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség
emelésével
Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.
Fizika: mozgások,
ütközések, erő,
energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése,
energianyerési
folyamatok.
- 139 -
Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben,
folyamatos helycserékkel.
Röplabda
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,
pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba
ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező
feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés
stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok –
játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok
alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az
osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a
játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság
korrekciója érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a
diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi
szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű
játéklehetőség biztosítása.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,
egyszerűsített játékvezetésben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-
emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,
beszélgetések és játékszervezés során.
Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében.
Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi
önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint
a tevékenység természete velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
- 140 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
27 óra
Előzetes tudás
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások
összehangolása a zenével.
A kötél biztonságos mozgatása.
A szabályok érthető megfogalmazása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális
énkép további alakítása.
A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a
tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás
fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben
választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül.
Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A
test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált
mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb
koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele.
A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája
iránti tisztelet erősítése.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról,
ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a
ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene
nélkül és zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,
kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat
izomzatának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira
kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában,
növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem
változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a
kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A
dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.
A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye.
- 141 -
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az
elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás
továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és
bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja
segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs
képességfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8.
osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres
kontrollal.
Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi
tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.
Szertorna fiúk számára Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,
Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés,
- 142 -
lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.
elsősegély.
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben
túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az
esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális
és koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás,
tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló
zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új,
összetett formák gyakorlása:
lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc).
Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel.
Ének-zene: ritmus és
tempó.
- 143 -
A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül.
Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható.
Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.
Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.
- 144 -
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
28 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar- és lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben
és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli
végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás
távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra
épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett
543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.
Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a
váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás
szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó
lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti
futótechnika megkülönböztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás
sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és
váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési
játékok futófeladatokkal.
Ének-zene: ritmus-
gyakorlatok.
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob energia-
nyerés, szénhidrátok,
zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Földrajz:
térképismeret.
Ének-zene: ritmusok.
Informatika:
táblázatok, grafikonok.
- 145 -
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,
koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban,
egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület
kijelölése mellett.
Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás.
A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és
rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,
mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor-
és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési
játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal
Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés
technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az egy- és kétkezes vetések technikái.
Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a
jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó
versenyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások,
dobások végzése és a versenyek előtt.
- 146 -
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás
szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre
gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek
ismerete.
A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének
ismerete.
Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A
dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági
rendjének ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális
sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat,
hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű
ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.
A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren
tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés
kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi
lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által
előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak
bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Földrajz: időjárási
ismeretek, tájékozódás,
térképhasználat.
- 147 -
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető
gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet
alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A
természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári
kontrollal.
A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,
túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások
megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél
sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai
aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a
szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős
döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet
más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.
Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori
tapasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív
alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,
környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék,
bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.
A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a
küzdelmekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben
magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos
alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a
szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
- 148 -
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez
Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,
amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok
végrehajtására.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő
gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és
élettani szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó
körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek
figyelembevétele mellett történik.
Grundbirkózás
A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások,
emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb
elemkapcsolatok megismerése, megoldása.
Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,
kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a
7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új
variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel,
önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken
belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a
küzdelmek során, az állásharcban, földharcban.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
bemelegítő mozgások ismerete.
Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot,
súlyzó, gumikötél, medicinlabda).
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.
A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák
konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos
kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: keleti
kultúra.
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek
mozgékonysága,
anatómiai ismeretek,
testi és lelki harmónia.
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret,
tisztelet, tus, ippon.
- 149 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Légző, stressz feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető
gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt
gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív stressz- és feszültségoldás
felismerése.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség
elkerülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az
egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan
bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.).
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a
pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a
terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről,
aerobterhelés, gerinc-
ferdülés.
- 150 -
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.
Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása.
A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stressz és feszültségoldó gyakorlatok:
Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.
A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás
megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.
A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a
teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési
stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.
Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
- 151 -
Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,
minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód.
Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,
versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.
Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,
illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.
A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása.
A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek
tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok
Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti
uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.
Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása.
A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.
- 152 -
A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel
kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg
ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
- 153 -
10. évfolyam
Sportjátékok 50
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
27
Atlétika jellegű feladatok 28
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 15
Egészségkultúra – prevenció 30
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és
szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten
történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél
tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Legalább két labdajáték választása kötelező.
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és
testnevelési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),
vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások
páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,
játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.
A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a
labda megszerzéséhez.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés
összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,
magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok,
tájékozódás.
Vizuális kultúra: tárgy-
és környezetkultúra,
vizuális
kommunikáció.
- 154 -
lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,
haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.
Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban,
kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok,
cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott
technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).
Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl.
játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított
eredményszámítás).
A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az
életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással
A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre
való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-
ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek
átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,
mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok
labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és
taktikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kosárlabdázás
Technikai elemek
Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő
hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek.
Taktikai elemek
Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes
anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás
gyakorlatokkal.
Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.
Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.
A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás,
büntetődobás utáni támadás és védekezés).
Labdarúgás
Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben,
magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal
A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás
közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban.
Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások,
átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.
Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben.
Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség
emelésével
Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.
Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben,
folyamatos helycserékkel.
Fizika: mozgások,
ütközések, erő,
energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése,
energianyerési
folyamatok.
- 155 -
Röplabda
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,
pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba
ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező
feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés
stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok –
játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok
alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az
osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a
játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság
korrekciója érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a
diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi
szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű
játéklehetőség biztosítása.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,
egyszerűsített játékvezetésben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-
emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,
beszélgetések és játékszervezés során.
Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében.
Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi
önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint
a tevékenység természete velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
27 óra
- 156 -
Előzetes tudás
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások
összehangolása a zenével.
A kötél biztonságos mozgatása.
A szabályok érthető megfogalmazása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális
énkép további alakítása.
A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a
tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás
fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben
választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül.
Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A
test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált
mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb
koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele.
A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája
iránti tisztelet erősítése.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról,
ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a
ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene
nélkül és zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,
kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat
izomzatának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira
kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában,
növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem
változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a
kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A
dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.
A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye.
- 157 -
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az
elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás
továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és
bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja
segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs
képességfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8.
osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres
kontrollal.
Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi
tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.
Szertorna fiúk számára Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,
Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.
- 158 -
lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben
túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az
esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális
és koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás,
tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló
zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új,
összetett formák gyakorlása:
lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc).
Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel.
Ének-zene: ritmus és
tempó.
- 159 -
A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül.
Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható.
. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.
. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.
- 160 -
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
28 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar- és lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben
és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli
végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás
távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra
épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett
543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.
Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a
váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás
szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó
lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti
futótechnika megkülönböztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás
sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és
váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési
játékok futófeladatokkal.
Ének-zene: ritmus-
gyakorlatok.
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob energia-
nyerés, szénhidrátok,
zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Földrajz:
térképismeret.
Ének-zene: ritmusok.
Informatika:
táblázatok, grafikonok.
- 161 -
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,
koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban,
egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület
kijelölése mellett.
Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás.
A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és
rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,
mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor-
és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési
játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal
Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés
technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az egy- és kétkezes vetések technikái.
Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a
jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó
versenyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások,
dobások végzése és a versenyek előtt.
- 162 -
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás
szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre
gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek
ismerete.
A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének
ismerete.
Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A
dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági
rendjének ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális
sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat,
hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű
ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.
A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren
tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés
kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi
lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által
előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak
bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető
gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet
Földrajz: időjárási
ismeretek, tájékozódás,
térképhasználat.
- 163 -
alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A
természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári
kontrollal.
A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,
túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások
megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél
sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai
aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a
szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős
döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet
más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.
Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori
tapasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív
alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,
környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék,
bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.
A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a
küzdelmekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben
magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos
alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a
szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
- 164 -
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez
Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,
amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok
végrehajtására.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő
gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és
élettani szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó
körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek
figyelembevétele mellett történik.
Grundbirkózás
A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások,
emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb
elemkapcsolatok megismerése, megoldása.
Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,
kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a
7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új
variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel,
önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken
belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a
küzdelmek során, az állásharcban, földharcban.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
bemelegítő mozgások ismerete.
Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot,
súlyzó, gumikötél, medicinlabda).
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.
A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák
konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos
kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
ismeretek: keleti
kultúra.
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek
mozgékonysága,
anatómiai ismeretek,
testi és lelki harmónia.
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret,
tisztelet, tus, ippon.
- 165 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Légző, stressz feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető
gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt
gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív stressz- és feszültségoldás
felismerése.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség
elkerülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az
egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan
bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték
stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek
felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről,
aerobterhelés, gerinc-
ferdülés.
- 166 -
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.
Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –
összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló
fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak
kontrollja, hibajavítása mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és
sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.
Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,
és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok
Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló
továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása.
A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
- 167 -
Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,
minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód.
Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,
versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.
Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,
illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.
A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása.
A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek
tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok
Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti
uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.
Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása.
A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.
- 168 -
A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel
kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg
ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
- 169 -
11. évfolyam
Sportjátékok 50
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
26
Atlétika jellegű feladatok 30
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 10
Egészségkultúra – prevenció 34
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos
technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok
ismerete és alkalmazásuk.
Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.
Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és
minőségi növelése.
Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.
A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő
transzferhatás kihasználása.
Megküzdés a feszültségekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható.
Legalább két labdajáték választása kötelező.
MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása
Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre
vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas
döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.
Fizika: mozgások,
ütközések, gravitáció,
forgatónyomaték,
pályavonal, hatás-
ellenhatás.
- 170 -
A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása.
Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt
vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-
test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása.
Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.
Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.
Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel
használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek
Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.
Kosárlabdázás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos
labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből
indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával.
Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.
Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos
létszámú taktikai szituációban.
Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék).
Labdarúgás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő
hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes
Biológia-egészségtan:
érzékszervek külön-
külön és együttes
működése.
- 171 -
befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró
ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás.
Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban.
Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda
céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott
labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások
különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok
betartása mellett.
Taktikai továbbfejlesztés
A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.
A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb
egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.
Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.
Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek
összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.
Röplabdázás
A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a
labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé
helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs
testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás
menetét.
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének
gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék
elérése érdekében.
Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása
helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.
A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel
egyaránt.
A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű
labdákkal, technikai kombinációkkal.
Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.
Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.
„Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak
meghatározott érintéssel.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat,
alapvédekezési forma megtanítása.
4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.
Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy
ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék
megtanítása, helytartási szabály betartása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,
kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra
épülésének megértése.
A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.
- 172 -
A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.
A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges
összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából.
A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.
Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,
tájékozottság a témában.
A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a
játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés
fontosságának tudatos képviselete.
A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási
felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata,
kímélete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
26 óra
Előzetes tudás
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos
mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással.
Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.
Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.
Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.
Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és
versenyszituációban.
Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas
feladatokban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus
továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és
új elem- és motívumkapcsolatokkal is.
Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer
működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben,
gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és
gyengeségek figyelembevétele.
A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú
kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Rendgyakorlatok gyakorlása
A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal
történő ismétlése.
Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.
Fizika: egyensúly,
mozgások, gravitáció,
szabadesés,
szögelfordulás.
- 173 -
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl.
mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.
Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az
aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.
Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása.
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok,
aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában,
gyakorlatsorok összeállításában.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan.
Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching
gyakorlatokkal.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.
Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban,
ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és
koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni
fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Torna, sporttorna
Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy
szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy
másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának
tanulása, gyakorlása.
Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás,
fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák,
hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások
különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba,
tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás,
vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések,
felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése differenciáltan.
Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok
Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az
elemkapcsolatokban, sorozatokban.
Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,
válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás,
ismétlések során.
Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna
Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása
cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív
felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva.
Szertorna-gyakorlatok
Biológia-egészségtan:
az izomműködés
élettana.
- 174 -
A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.
Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára.
Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre,
homorított leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára
Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,
mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés,
belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba,
fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék,
felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz
csukaugrás.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor,
együttes bemelegítés az önálló mozgássorral.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése
önállóan.
A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos
hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.
Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.
Ritmikus gimnasztika
Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi
interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő
eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság,
forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék
továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől
való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló
gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos
interpretációk támogatása.
Szabadgyakorlatok gyakorlása
A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos
elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák
gyakorlása.
Kötélgyakorlatok gyakorlása
Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások
közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy
kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és
vízszintes síkban.
Karikagyakorlatok gyakorlása
Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és
átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és
-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben,
karikakörzések függőleges és vízszintes síkban.
Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat
begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve,
ideje 35-45 mp.
Művészetek: az
esztétika fogalma.
- 175 -
Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:
testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40
mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc).
Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített
szabályoknak megfelelően.
Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi
személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a
Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.
Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben
rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.
Ének-zene: tempó, ritmus.
Művészetek: romantika, modernitás.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.
- 176 -
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.
Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos
leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és
önálló gyakorlása révén.
A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a
korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása.
Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.
A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,
beépítése a döntéshozatalba.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,
hatásának tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások
Rövidtáv, váltófutás, gátfutás
A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A
kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű
végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban
4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika
alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban.
Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás
Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika
kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és
irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek
rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az
állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.
Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások
megtalálása.
Ugrások
A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.
Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg
kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés
versenyek lebonyolításában.
Biológia-egészségtan:
szénhidrátlebontás.
Fizika: hajítások,
energia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Az olimpiai
eszme. Az újkori
olimpiák története
- 177 -
Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses
sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító
végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.
Dobások
A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes
lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül.
Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási
szögre, sebességre és magasságra törekvés.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.
A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai
teljesítménynövelő hatásainak ismerete.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
„A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.
Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a
kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés.
Az élettani különbözőségek ismerete.
Tájékozódási futás alapjainak ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő,
guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés,
jegyzőkönyvvezetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Az adott sportmozgás technikájának ismerete.
A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.
A baleseti kockázatok mérlegelése.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és
balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások.
Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas,
csoportos mozgásformák.
Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő
idő jelentősége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti
ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos
sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése.
A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai
létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek
kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb
sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz
szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
- 178 -
MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási,
edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet
erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-
biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,
a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való
felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.
A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).
Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.)
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben
kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során.
A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása.
A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.).
Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.
Biológia-egészségtan: élettan.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
10 óra
- 179 -
Előzetes tudás
Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom.
Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben,
különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások
csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,
leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos
formában és páros küzdelmek.
Dzsúdó sportági készségfejlesztés:
A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.
Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása.
Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori
olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes
küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció
Órakeret
34 óra
- 180 -
Előzetes tudás
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív
életmód érdekében.
Stressz- és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét
megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása.
Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.
A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.
A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni
küzdelemben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő
prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez,
bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához
szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,
rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz
kezelése.
A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré
szervezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag
feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés,
levezetés, értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez
kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek,
mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.
Edzés, terhelés
A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól
szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges
mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség,
gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és
megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök
nélkül és különböző eszközök segítségével.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai,
fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Önálló mozgásprogram-tervezés.
Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő,
mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag,
gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek.
A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos,
ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.
A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás
megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.
A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.
Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer
működése, a keringési
rendszer működése,
glikolízis, terminális
oxidáció.
Fizika: egyszerű
gépek, erő, munka.
- 181 -
Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett
kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása
A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a
biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat
kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az
ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a
sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében.
A stressz- és feszültségoldás gyakorlatai:
A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és
integrálása az eddig megtanult stressz- és feszültségoldó technikái
közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben.
A megtanult és folyamatosan használt stressz- és feszültségoldó
módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő
lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet
stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés.
A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a
helyi lehetőségek és programok szerint.
A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának
fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét
sportági jelleggel).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése.
A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő
eljárások ismerete.
A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.
Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges
alvásban.
A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.
A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való
helyes bánásmód ismerete.
A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete.
A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a
gerinckímélet lényegének ismerete.
A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a
másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.
Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény,
az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének
egymást erősítő igénye (motiváció).
A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló
teljesítményfejlesztés.
Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív stressz-
és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos jelenlét.
- 182 -
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a
játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások,
szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés.
A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.
Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése.
Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,
bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban.
A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő
kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.
Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok
A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.
Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.
Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható
cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén.
Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete.
Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.
- 183 -
Önvédelem és küzdősportok
A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és
földharcban. Egészségkultúra és prevenció
A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Stressz- és feszültségoldó gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes
állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés.
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és
házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.
- 184 -
12. évfolyam
Sportjátékok 50
Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák
25
Atlétika jellegű feladatok 20
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30
Önvédelem és küzdősportok 10
Egészségkultúra – prevenció 25
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos
technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok
ismerete és alkalmazásuk.
Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.
Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és
minőségi növelése.
Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.
A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő
transzferhatás kihasználása.
Megküzdés a feszültségekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos
mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható.
Legalább két labdajáték választása kötelező.
MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása
Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre
vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas
döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.
Fizika: mozgások,
ütközések, gravitáció,
forgatónyomaték,
pályavonal, hatás-
ellenhatás.
- 185 -
A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása.
Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt
vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-
test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása.
Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.
Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.
Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel
használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek
Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.
Kosárlabdázás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos
labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből
indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával.
Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.
Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos
létszámú taktikai szituációban.
Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék).
.
Labdarúgás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő
hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes
Biológia-egészségtan:
érzékszervek külön-
külön és együttes
működése.
- 186 -
befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró
ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás.
Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban.
Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda
céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott
labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások
különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok
betartása mellett.
Taktikai továbbfejlesztés
A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.
A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb
egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.
Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.
Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek
összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.
Röplabdázás
A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a
labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé
helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs
testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás
menetét.
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének
gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék
elérése érdekében.
Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása
helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.
A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel
egyaránt.
A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű
labdákkal, technikai kombinációkkal.
Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.
Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.
„Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak
meghatározott érintéssel.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat,
alapvédekezési forma megtanítása.
4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.
Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy
ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék
megtanítása, helytartási szabály betartása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,
kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra
épülésének megértése.
A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.
- 187 -
A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.
A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges
összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából.
A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.
Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,
tájékozottság a témában.
A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a
játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés
fontosságának tudatos képviselete.
A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási
felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata,
kímélete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
25 óra
Előzetes tudás
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos
mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással.
Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.
Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.
Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.
Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és
versenyszituációban.
Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas
feladatokban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus
továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és
új elem- és motívumkapcsolatokkal is.
Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer
működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben,
gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és
gyengeségek figyelembevétele.
A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú
kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Rendgyakorlatok gyakorlása
A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal
történő ismétlése.
Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése
Fizika: egyensúly,
mozgások, gravitáció,
szabadesés,
szögelfordulás.
- 188 -
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl.
mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.
Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az
aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.
Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása.
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok,
aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában,
gyakorlatsorok összeállításában.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan.
Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching
gyakorlatokkal.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.
Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban,
ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és
koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni
fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Torna, sporttorna
Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy
szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy
másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának
tanulása, gyakorlása.
Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás,
fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák,
hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások
különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba,
tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás,
vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések,
felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése differenciáltan.
Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok
Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az
elemkapcsolatokban, sorozatokban.
Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,
válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás,
ismétlések során.
Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna
Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása
cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív
felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva.
Szertorna-gyakorlatok
Biológia-egészségtan:
az izomműködés
élettana.
- 189 -
A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.
Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára
Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre,
homorított leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára
Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,
mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés,
belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba,
fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék,
felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz
csukaugrás.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor,
együttes bemelegítés az önálló mozgássorral.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése
önállóan.
A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos
hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.
Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.
Ritmikus gimnasztika
Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi
interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő
eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság,
forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék
továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől
való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló
gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos
interpretációk támogatása.
Szabadgyakorlatok gyakorlása
A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos
elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák
gyakorlása.
Kötélgyakorlatok gyakorlása
Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások
közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy
kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és
vízszintes síkban.
Karikagyakorlatok gyakorlása
Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és
átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és
-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben,
karikakörzések függőleges és vízszintes síkban.
Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat
begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve,
ideje 35-45 mp.
Művészetek: az
esztétika fogalma.
- 190 -
Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:
testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40
mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc).
Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített
szabályoknak megfelelően. Táncos mozgásformák
A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Néptánc gyakorlása
A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és
rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek
alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.
Ének-zene: tempó, ritmus.
Művészetek: romantika, modernitás.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.
- 191 -
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás.
Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban.
A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és
önálló gyakorlása révén.
A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a
korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása.
Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.
A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,
beépítése a döntéshozatalba.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,
hatásának tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások
Rövidtáv, váltófutás, gátfutás
A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A
kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű
végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban
4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika
alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban.
Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás
Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika
kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és
irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek
rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az
állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.
Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások
megtalálása.
Ugrások
A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.
Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg
kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés
versenyek lebonyolításában.
Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses
sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító
végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.
Dobások
Biológia-egészségtan:
szénhidrátlebontás.
Fizika: hajítások,
energia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Az olimpiai
eszme. Az újkori
olimpiák története
- 192 -
A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes
lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül.
Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási
szögre, sebességre és magasságra törekvés.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.
A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai
teljesítménynövelő hatásainak ismerete.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
„A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.
Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a
kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés.
Az élettani különbözőségek ismerete.
Tájékozódási futás alapjainak ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő,
guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés,
jegyzőkönyvvezetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Az adott sportmozgás technikájának ismerete.
A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.
A baleseti kockázatok mérlegelése.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és
balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások.
Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas,
csoportos mozgásformák.
Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő
idő jelentősége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti
ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos
sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése.
A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai
létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek
kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb
sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz
szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
Biológia-egészségtan: élettan.
- 193 -
A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási,
edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet
erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-
biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,
a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való
felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.
A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).
Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.)
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben
kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során.
A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása.
A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.).
Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé.
Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.
- 194 -
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése.
Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és
kezelése.
- 195 -
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások
csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,
leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos
formában és páros küzdelmek.
Dzsúdó sportági készségfejlesztés:
A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.
Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása.
Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori
olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes
küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció
Órakeret
25 óra
Előzetes tudás
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív
életmód érdekében.
Stressz- és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét
megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása.
Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.
A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.
A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni
küzdelemben.
- 196 -
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő
prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez,
bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához
szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,
rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz
kezelése.
A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré
szervezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag
feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés,
levezetés, értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez
kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek,
mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.
Edzés, terhelés
A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól
szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges
mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség,
gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és
megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök
nélkül és különböző eszközök segítségével.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai,
fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Önálló mozgásprogram-tervezés.
Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő,
mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag,
gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek.
A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos,
ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.
A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás
megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.
A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.
Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.
Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett
kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer
működése, a keringési
rendszer működése,
glikolízis, terminális
oxidáció.
Fizika: egyszerű
gépek, erő, munka.
Az egészséges test és lélek megóvása
A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a
biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat
kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az
- 197 -
ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a
sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében.
A stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.
A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és
integrálása az eddig megtanult stressz- és feszültségoldó technikái
közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben.
A megtanult és folyamatosan használt stressz- és feszültségoldó
módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő
lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet
stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés.
A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a
helyi lehetőségek és programok szerint.
A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának
fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét
sportági jelleggel).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése.
A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő
eljárások ismerete.
A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.
Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges
alvásban.
A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.
A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való
helyes bánásmód ismerete.
A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete.
A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a
gerinckímélet lényegének ismerete.
A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a
másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.
Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény,
az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének
egymást erősítő igénye (motiváció).
A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló
teljesítményfejlesztés.
Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív stressz- és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos
jelenlét.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan:
Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.
Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat.
- 198 -
Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés.
A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.
Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése.
Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,
bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban.
A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő
kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.
Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok
A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.
Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.
Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható
cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén.
Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete.
Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok
A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és
földharcban. Egészségkultúra és prevenció
- 199 -
A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése.
Stressz- és feszültségoldó gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén
megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja.
A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.
- 200 -
INFORMATIKA
9. évfolyam
Óraszám: 18
- 201 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
Kommunikáció
4 óra
a) A jelek világa –
beszélő képek
2 óra
Képek, jelek,
ikonok, piktogramok
gyűjtése a
mindennapi életből
és más
tantárgyakból.
Jelek a saját
szakmából.
A digitális technikai
eszközök jelei, a
számítógép és
szoftvereinek jelei.
SDT-anyag
feldolgozása:
különféle jelek
keresése
Jelek felismerése, ismert jelrendszerek elemzése,
csoportosítása (jelentésük, típusaik,
tulajdonságuk alapján), közösen.
Tematikus jelek gyűjtése csoportmunkákban.
Verseny: adott témakörből melyik csoport tud
többet összegyűjteni, lerajzolni?
Új jelek tervezése az adott témában, illetve a
tanult szakmában – egyéni ötletek alapján.
A számítógép rajzeszközeinek megismerése.
Az informatika jeleinek vizsgálata tanári irányítás
alapján: hasonlóságok és különbségek
felfedezése. Különböző operációs rendszerek
és/vagy böngészők, honlapok felületeinek (vagy
képernyőképeinek) összehasonlítása, közös
megbeszélése.
Keresés az SDT-n vagy más honlapokon,
egyénileg, pl.:
http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=9987d
3b5-5bf6-4c4a-baec-
1c2a0929d481&v=1&b=4&t=szoveg&newnav=t
rue&cid=b434fb22-afe1-464b-9cb7-
135702f685ef / Gyakori piktogramok
A gyűjtőmunka eredményeinek bemutatása,
közös megtárgyalása
Kiemelt kompetenciák
Az információ szerzését, megértését
és felhasználását segítő eszközök
használata.
Információkeresés, -gyűjtés,
-feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
Internet alapú szolgáltatások
elérése, a velük való kutatás.
Egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés.
Saját nézőpont összevetése mások
véleményével.
A digitális technika előnyeinek,
korlátainak és kockázatainak
ismerete.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
különféle helyzeteknek megfelelő
kommunikáció, a kapcsolattartás
fejlesztése, helyes és kreatív
nyelvhasználat.
A hatékony, önálló tanulás:
információgyűjtés és -feldolgozás,
figyelem-összpontosítás.
Szociális és állampolgári
kompetencia: a változások iránti
fogékonyság, mások véleményének
figyelembevétele. b) Kommunikáció a
számítógéppel
Jelek a
számítógépen,
A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás,
„párbeszéd” ismert szoftverek segítségével. A
- 202 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
2 óra
grafikus felhasználói
felület.
Ikonok,
párbeszédablakok,
fülek, üzenetek a
képernyőn.
Menürendszer, tálca.
Mappa,
könyvtárszerkezet,
meghajtó váltása stb.
Az iskolai hálózat
megismerése,
belépés, kilépés. A
jelszó szerepe,
jogosultságok.
Jelszavak,
adatbiztonság a
hétköznapi életben –
bankkártya,
beléptető rendszer
stb.
kommunikációt segítő, népszerű és
nélkülözhetetlen perifériák kezelésének tanári
bemutatása, majd egyéni gyakorlása.
Az ésszerű, gazdaságos és környezettudatos
eszközhasználat kérdéseinek közös
megbeszélése.
Menük és párbeszédablakok kezelésének
gyakorlása tantárgyi oktatóprogramokkal (CD-
ROM-ról, hálózatról vagy internetről), az SDT-
vel, a Realikával. (http://realika.educatio.hu/).
Tanári bemutatás, közös megbeszélés: hányféle
módon lehet különböző alapműveleteket végezni,
pl. törölni, másolni, kijelölni.
Irányított beszélgetés: jelszóválasztás ésszerűen –
„erős” és „gyenge” jelszavak választása.
Közös vita: mire vigyázzunk a jelszó
használatakor. Egymás tapasztalatainak
meghallgatása, megvitatása az adatbiztonság
témájában.
A www.biztostu.hu oldal meglátogatása, a
Jelszókitaláló játék
(http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?i
d=501) és a Kő-papír-olló játék
(http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?i
d=618) kipróbálása egyénileg.
Kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia: elemzés és
értékelés.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség (kulturális
kompetencia): kreativitás.
(Választott oktatóprogramok
alkalmazása esetén:
idegen nyelvi kommunikáció és
természettudományos kompetencia
is.)
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Gazdasági nevelés
Környezettudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
- 203 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
2. Alkotunk a
számítógéppel
14 óra
a) Kreatív alkotások
– Ki vagyok én?
4 óra
A szövegszerkesztés
alapjai. Személyes
dokumentumok
(önéletrajz, levél)
készítése. Sablonok
használata, űrlapok
kitöltése. Helyesírás-
ellenőrzés.
A személyes adatok
kezelése.
Életrajz készítése egy választott iskolába vagy
állásra való jelentkezéshez.
A tanulók egyénileg dolgoznak, személyes
adataikat előre megadott sablon rovataiba beírják.
(Ajánlott a Word életrajzsablon vagy az
interneten elérhető Europass használata:
www.europass.hu)
Az életrajzhoz egyszerű kísérőlevelet írnak, a
legfontosabb formai-tartalmi elemek
használatával (címzés, megszólítás, dátum,
közlendő, aláírás stb.). A dokumentumokat
kinyomtatják, összehasonlítják.
Közös megbeszélés, véleménycsere: hol, milyen
adatokat lehet/kell/szabad megadni.
Szituációs játék csoportban: állásinterjú.
Egyéni gyakorlás on-line interaktív anyagokkal,
például:
http://www.jogo.hu/hu/logikai/allasinterju
http://www.taninfo.hu/palyakezdo/oneletrajz_alla
sinterju_tanacsok.html
Kiemelt kompetenciák
Információkeresés, -gyűjtés,
-feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
Internet alapú szolgáltatások
elérése, a velük való kutatás.
Számítógépes alkalmazások a
szabadidő, az információmegosztás,
a tanulás terén.
Egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés.
Kritikus és kíváncsi attitűd,
kreativitás.
Saját nézőpont összevetése mások
véleményével.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
szókincsfejlesztés, szóbeli és
írásbeli kifejezőkészség.
Természettudományos kompetencia:
a tudás gyakorlati alkalmazása.
A hatékony, önálló tanulás: a saját
tanulási stratégia fejlesztése.
Szociális és állampolgári
kompetencia: csapatmunka,
együttműködés, tolerancia.
b) Rajzos
dokumentumok
4 óra
Névjegy tervezése
logóval, fényképpel,
szöveggel. A
számítógép kezelése,
rajzolás.
Szórólap készítése.
„Virtuális cég” létrehozása csoportmunkával.
Az egyes csoportok elkészítik az általuk elképzelt
cég logóját, vezetőjének vagy alkalmazottjának
névjegyét, illetve a cég szórólapját.
Fényképet vagy egyszerű rajzokat készítenek,
illetve kész képeket keresnek, amelyeket a
dokumentumba illesztenek.
- 204 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
Komplex
dokumentumok.
A csoportok bemutatják, véleményezik, esetleg
nyomtatás után kiállítják az elkészült alkotásokat.
Kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia: a szakmai
lehetőségek felismerése, tervezés,
kockázatvállalás.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség: esztétikai érzék,
kreativitás, önkifejezés.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Gazdasági nevelés
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Informatika
c) Prezentáció-
készítés – „Így látom
én…”
4 óra
A tantárgy(ak)
képes, látványos
feldolgozása
diasorral.
Prezentációkészítés csoportmunkában.
Kapcsolat a többi közismereti, illetve szakmai
tantárggyal: a tanult témakörök illusztrálására
szöveges-képes diák tervezése. Néhány kockából
álló diasor készítése.
Minden csoport más tantárgyat választ. Előzetes
gyűjtőmunkát követően a szemléltetés
szempontjából lényeges mondanivaló tömör
leírása, elosztása, illusztrációk keresése (pl.
internet, szkennelés), majd beillesztése.
A prezentációk bemutatása a szaktárgyi órákon, a
csoport szóvivőjének előadásában.
A csoportok közösen értékelik egymás munkáját.
Szempontok: lényegkiemelés, tartalom,
látvány/esztétikum.
(Szaktárgyi elismerés – együttműködés az adott a
szaktárgy tanárával.)
d) Bemutatom
kedvencemet
2 óra
Kedvenc sport, zene,
együttes,
előadóművész, autó,
motor, hobbiállat
stb. bemutatása.
A tanulók témát választanak, anyagot gyűjtenek
(pl. internetes keresés).
Prezentációkészítés egyéni munkával, majd az
elkészült alkotások rövid bemutatása kivetítve,
szóbeli magyarázattal. Közös értékelés.
- 205 -
10. évfolyam
Óraszám: 18
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
1.
Infokommunikáci
ó
16 óra
a) Internetes és
mobil
kommunikáció
4 óra
Az információátvitel
digitális eszközei,
módjai.
Levelezés és
telefonálás a
világhálón: e-mail,
Skype. Interaktív tv.
Illemszabályok a
neten. Spam.
Saját e-mail cím (esetleg Skype- vagy MSN-
stb. azonosító) létrehozása tanári irányítással. A
regisztráció menetének kipróbálása.
A tanulók elektronikus levelek küldenek
egymásnak, illetve tanáruknak. A levelek
fogadása, válaszadás. Fájlok csatolása, a
csatolmányok megtekintése, mentése.
Közös beszélgetés az elektronikus
kommunikáció jellemzőiről, szabályairól,
etikájáról, a spamekről és az ellenük való
védekezésről.
Mit szabad és mit nem? Miért fontos a szerzett
információk kritikus használata, szűrése? Saját,
tanulói tapasztalatok meghallgatása.
Kiemelt kompetenciák
Az információ szerzését, megértését
és felhasználását segítő eszközök
használata.
Információkeresés, -gyűjtés,
-feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
Internet alapú szolgáltatások elérése, a
velük való kutatás
A valós és a virtuális kapcsolatok
megkülönbözetése.
Számítógépes alkalmazások a
szabadidő, az információmegosztás,
az együttműködő hálózatépítés, a
tanulás terén.
Egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés.
Tervezési, elemzési képesség.
Kritikus és kíváncsi attitűd,
kreativitás.
Saját nézőpont összevetése mások
véleményével.
A digitális technika előnyeinek,
korlátainak és kockázatainak ismerete.
Kulcskompetenciák
b) Adatokat
kezelünk
4 óra
A táblázatkezelés
alapjai. Táblázatos
adatok értelmezése.
Az adatok táblázatba
rendezése, elemzése.
Egyszerű diagramok.
Kész táblázatokból adatok kiolvasása,
elemzése, összehasonlítása (pl. kémiai, fizikai
tulajdonságok, gazdasági, meteorológiai,
szakmai adatok) tanári minták alapján.
Grafikonok értelmezése közösen.
Kapcsolatépítés a többi tantárggyal, az aktuális
tananyaggal a mintapéldák megválasztásában.
Adatgyűjtés megadott témakörben (pl.
közismereti tantárgyak, osztályzatok,
mindennapi élet, szakma).
- 206 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
Adatok, információk
szerzése az
internetről.
Kritikus
információszerzés,
-szűrés.
Alapvető
adatvédelmi
tudnivalók.
Az adatok táblázatba rendezése a
számítógépen, egyénileg. Az összegzés,
átlagolás gyakorlása.
Egyszerű táblázatok készítése a saját
szakmához (pl. elképzelt árjegyzék,
árukészlet/napi forgalom szimulálása,
szolgáltatások jegyzéke, nyitva tartás) minta
alapján
Egyszerű grafikonok, diagramok készítése
egyénileg, ajánlott típusok alapján.
Egyéni adatgyűjtés az internetről a megadott
példához. Az adatok összevetése a társakkal.
Közös értékelés és megbeszélés tanári
moderálással: Mire figyeljünk az
adatgyűjtéskor? Megbízhatók-e kapott
adataink?
Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és
írásbeli kifejezőkészség, különféle
típusú szövegek információinak
értelmezése, feldolgozása.
Idegen nyelvi kommunikáció: a
számítógép üzeneteinek megértése
Matematikai és természettudományos
kompetencia: problémamegoldás,
összefüggések keresése, érvelés.
A hatékony, önálló tanulás: a saját
tanulási stratégia fejlesztése.
Szociális és állampolgári
kompetencia: együttműködés, közös
döntéshozatal.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia: elemzés és értékelés.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Hon- és népismeret
Gazdasági nevelés
Környezettudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Ember és társadalom
Ember a természetben
c) Közhasznú
információforrások
4 óra
Hasznos honlapok,
információforrások
böngészése (pl.
moziműsor, időjárás,
menetrend, térképek,
útvonaltervezők).
(Osztály)kirándulás
tervezése.
Szituációs játék: kirándulás tervezése.
Hová utazzunk? Milyen közlekedési
eszközzel? Milyen látnivalók, kulturális
események várnak? Milyen időjárás várható?
Böngészés párban vagy kiscsoportban (3-4 fő).
Utazási útvonal és időpontok tervezése,
közlekedési eszköz választása.
A várható költségek becslése.
Ajánlott honlapok:
www.utvonalterv.hu, www.elvira.hu,
www.volan.hu, www.kozut.hu,
www.mahartpassnave.hu,
- 207 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
www.balatonihajozas.hu, www.kisvasut.hu,
http://bringautak.hu, http://diakszallas.lap.hu/,
http://www.kulcsoshaz.hu/, www.travelport.hu,
http://itthon.hu, www.vendégvaro.hu,
www.kirandul.hu, http:///www.met.hu,
www.idokep.hu
Műsorajánló készítése a tanulócsoport számára
(a következő heti műsorokból, pl.:
www.port.hu).
Csoportszóvivő választása, az útitervek és
műsortervek bemutatása, összehasonlítása.
Közös értékelés: Melyik terv az ötletesebb,
tartalmasabb vagy gazdaságosabb?
Földünk - környezetünk
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
d) Infotechnológia
2 óra
Információkeresés és
-közlés. Szakmai
honlapok
böngészése.
Csoportos
kommunikációs
eszközök az
információ
szerzéséhez és
fogadásához.
Bepillantás a
levelezőlisták,
blogok, fórumok
világába. WEB2.
Tanári problémafelvetés: Ki hogyan
kommunikál az interneten? A közösségi
kapcsolatépítés új lehetőségeinek formái. A
saját tapasztalatok feltárása, megbeszélése,
esetleg megvitatása.
A „Ketten a weben” multimédia-tananyag
megtekintése: http://web2.eduweb.hu/ a
számítógépeken párban vagy egyénileg. Az on-
line kapcsolattartás és tájékoztatás
lehetőségeinek kigyűjtése.
A chat, blog és fórum jellemzőinek közös
összegyűjtése, az esetleges veszélyek
megfogalmazása.
- 208 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
Valóság és
virtualitás.
Etika az interneten: a
szerzői jog.
Ismert közösségi portálok meglátogatása.
(Részletesen a szabadidőben, délután az
iskolában vagy otthon ajánlott.)
A másolás és beillesztés problémája saját
anyag gyűjtése/készítése esetén. Közös vita.
Szabad?/Nem szabad? Mit kell tudni a
letöltésekről, a másolásról?
Az alapvető szerzői jogi kérdések tisztázása.
Szabadon felhasználható szoftverek, szótárak
honlapjainak tanári bemutatása (pl. SZTAKI,
Google Translate, Creativcommons.org).
e) Elektronikus
ügyintézés
2 óra
Elektronikus
vásárlás, e-
ügyintézés.
A szervezés,
jelentkezés,
átutalások, fizetés
alapvető tudnivalói.
Biztonsági kérdések,
adatvédelem, e-
aláírás.
Ki vásárolt már a neten? – a tapasztalatok
közös megbeszélése. Mire figyeljünk?
Biztonságos-e az adott webáruházban történő
vásárlás?
A mindennapi élethez vagy a szakmához illő,
konkrét termék felkutatása és kiválasztása. Hol
kapható? Mennyibe kerül? Hol olcsóbb?
Hogyan rendelhető?
Internetes áruházak keresése (tanári ajánlat
alapján), az árak összehasonlítása.
A rendelés menete. Adatbiztonsági
nyilatkozatokban a vevők jogainak
megkeresése, egyéni böngészése, majd közös
megbeszélése.
Beszélgetés az elektronikus ügyintézésről, az
elektronikus azonosítás (esetleg aláírás)
szerepéről, alapvető tudnivalóiról.
- 209 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
A www.magyarorszag.hu ügyfélkapu
meglátogatása, bepillantás a hasznos, kiemelt
információk, szolgáltatások linkjeibe.
Nyomtatványok, űrlapminták megtekintése,
állásajánlatok felkutatása.
2.
Könyvtárhasznála
t
2 óra
(a tanév során
folyamatosan)
a) Tájékozódás a
könyvtárban
1 óra
A könyvtár
állományai.
Kézikönyvek,
audiovizuális
dokumentumok.
Irányított kutatás a
könyvtár
információforrásai
között.
A könyvtári szolgáltatások megismerése.
Az év folyamán rendszeres könyvtári
gyakorlatok egy-egy adott témában, konkrét
feladattal a közismereti tárgyak ismeretei,
illetve a szakmai tudnivalók bővítése
érdekében.
A médiumok megkülönböztetése formai és
használati jellemzőik, információs értékük
alapján, közös megbeszéléssel.
Adatgyűjtés, szövegek válogatása, életrajzok,
illusztrációk felkutatása a szaktárgyakhoz, a
prezentációkhoz egyénileg.
Internetes (pl. Wikipédiás) és „könyves”
életrajz összehasonlítása konkrét személy
esetében.
Keresés a különféle dokumentumtípusokban:
könyvek (ismeretközlő és szépirodalom),
segédkönyvek (lexikon, szótár, enciklopédia),
elektronikus hordozók.
A gyűjtött és felhasználandó információk
elmentése egyénileg, különféle formákban
(saját jegyzet, fénymásolat, digitális hordozó).
Kiemelt kompetenciák
Az információ szerzését, megértését
és felhasználását segítő eszközök
használata.
Információkeresés, -gyűjtés,
-feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
Internet alapú szolgáltatások elérése, a
velük való kutatás.
Kritikus és megfontolt attitűd az
elérhető információ és az interaktív
média felelősségteljes használata
érdekében.
A digitális technika előnyeinek,
korlátainak és kockázatainak ismerete.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció: különféle
típusú szövegek felhasználása,
megfelelő segédeszközök
használatával információgyűjtés.
Idegen nyelvi kommunikáció:
szövegértés fejlesztése, megfelelő
segédeszközök használata, a nem
- 210 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,
módszerek, eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
b) Könyvtári
informatika
1 óra
Nyomtatott és
elektronikus
dokumentumok
összehasonlítása,
felhasználása.
Katalógus, digitális
katalógus,
elektronikus könyv,
e-szótár.
Forráskutatás és -felhasználás a tanév
folyamán, folyamatosan.
Egyéni vagy páros munka: információkeresés a
helyi adatbázisban, katalógusban, illetve az
interneten.
A tanulmányokhoz vagy a mindennapi élethez
kapcsolódó keresőkérdések megfogalmazása.
Egyéni munkával a megfelelő adathordozó
médium kiválasztása.
Egyénileg, tanári segítséggel: konkrét mű
felkutatása az internetes könyvtári
katalógusokban.
Elektronikus könyvek letöltése a MEK-ből.
Elektronikus szótárak megkeresése, gyakorlati
kipróbálása.
Internetes fordítóprogramok megismerése,
tájékozódás a használat korlátairól
(nyelv)tanári segítséggel.
formális nyelvhasználat
megalapozása.
A hatékony, önálló tanulás: a saját
szaktudás erősítésének felismerése, az
élettapasztalatokra épülő, motivált
tanulás fejlesztése.
Szociális és állampolgári
kompetencia: viselkedési és
általánosan elfogadott magatartási
szabályok megértése.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség: a kulturális értékek
felismerése, az önismeret gazdagítása.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Európai azonosságtudat - egyetemes
kultúra
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Informatika
- 211 -
11. évfolyam
Óraszám: 32 Megjegyzés: Feltétel: olyan informatika-szaktanterem (megfelelő számú, hálózatba kötött, multimédiás, internetes számítógéppel), amely
alkalmas csoportmunkára is. A Könyvtárhasználat témakör feldolgozásának helyszíne az iskolai könyvtár.
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
1.
Médiainfo
rmatika
10 óra
a) Multimédiás
dokumentumok
4 óra
Multimédiás
dokumentumok
(szöveg, rajz,
hang/zene, ábra,
fénykép, animáció,
film) megnyitása,
kész
dokumentumok
átalakítása.
Formátumok,
konvertálás.
A multimédiás dokumentumok jellemzőinek összegyűjtése és
osztályozása közösen.
Gyűjtőmunka párban: a multimédiás dokumentumokhoz tartozó
formátumok, illetve eszközök összegyűjtése az internet
segítségével.
Táblázat készítése az összegyűjtött, csoportosított adatokból
közösen, az egyes tulajdonságok, jellemzők értelmezése.
Ismerkedés konvertáló programokkal, ezek kipróbálása, kezelése.
„Személyre szabom az eszközöm” – javasolt feladatok: Windows
háttérkép megváltoztatása, mobiltelefonra háttérkép, egyéni
csengőhangok készítése, animációk letöltése.
Kiemelt kompetenciák
Információkeresés, -gyűjtés,
-feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
Internet alapú szolgáltatások elérése, a
velük való kutatás.
Számítógépes alkalmazások a
szabadidő, az információ-megosztás, a
tanulás terén.
Egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés.
Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás.
Saját nézőpont összevetése mások
véleményével.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
különféle típusú szövegek
felhasználása, megfelelő segédeszközök
használatával információgyűjtés.
Idegen nyelvi kommunikáció: a nem
formális nyelvhasználat megalapozása.
b) Kreatív
alkotások
6 óra
Digitális eszközök
használata. Fotó,
hang-, filmfelvétel
készítése és
felhasználása.
Ismerkedés a mindennapi élet digitális eszközeinek használatával
(mobiltelefon-kamera, fényképezőgép, DV-kamera, diktafon) –
közös bemutató.
„24 óra az életemből” címmel képsorozat, kisfilm készítése
csoportmunkával. Az egyes csoportok különböző digitális
eszközzel dolgozzanak.
- 212 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
A csoportok bemutatják alkotásaikat: az elkészített
fényképregényt. Kommentált történetmesélés a rendelkezésre álló
digitális eszközök felhasználásával, kivetítéssel.
Az elkészült anyagok megjelenítése különböző formákban:
prezentáció, kisfilmrészletek, weblap.
Filmszemle-szimuláció: az anyagok bemutatása csoportonként,
kivetítéssel, a csoport szóvivőjének tájékoztató, kísérő szövegével.
A tanulókból álló zsűri értékeli (pontozza) az alkotást.
Bírálati szempontok: képanyag, tartalom, ötletesség, esztétikum,
előadásmód.
A legjobb történetek iskolai szintű bemutatásra ajánlása.
A hatékony, önálló tanulás:
információgyűjtés és -feldolgozás,
figyelem-összpontosítás, az
élettapasztalatokra épülő, motivált
tanulás fejlesztése.
Szociális és állampolgári kompetencia:
a változások iránti fogékonyság, mások
véleményének figyelembevétele.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia: tervezés, elemzés és
értékelés.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség: önkifejezés,
kreativitás, esztétikai érzék.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Gazdasági nevelés
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Informatika
2. Az
elektronik
us média
a) Média
mindenütt –
A hagyományos
médiumok (könyv,
folyóirat,
Közös beszélgetés a hagyományos és elektronikus média
termékeiről, a legfőbb jellemzők és eltérések közös összegyűjtése, Kiemelt kompetenciák
Internet alapú szolgáltatások elérése, a
velük való kutatás, információkeresés, -
- 213 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
16 óra „katasztrófa
élőben”
4 óra
hanganyag, film)
és az elektronikus,
digitális technikára
épülő médiumok
(rádió, tv, internet)
összehasonlítása,
jellemzőik.
A nyomtatott és
on-line
sajtótermékek
összehasonlítása.
Hírgyűjtés.
Hírforrások
megbízhatósága,
naprakészsége.
csoportosítása. Frontális szemléltetés: hagyományos és
elektronikus médiumok bemutatása.
Vita: Mikor melyiket érdemes választani?
Milyen újságot olvasok? Miért? Egyéni indoklás érvekkel.
Páros munka: kutatás az interneten. On-line sajtótermékek
keresése, jellemzőik összegyűjtése.
„Friss hírek” keresése információs portálokon. A párok röviden
bemutatják, hol és milyen információt találtak. Szóbeli véleményt
fogalmaznak meg a hírrel kapcsolatban.
Mi a nap legfontosabb híre, eseménye a különböző portálon? A
hír- és bulvárportálok összehasonlítása (www.index.hu,
www.origo.hu, illetve www.blikk.hu, www.stop.hu). A különféle
lapok nyelvezetének, illusztrációinak összehasonlítása.
Rövid hír készítése megadott témában vagy aktuális eseményről
különböző hírforrások stílusában.
Hír vagy kommentár? Ugyanaz a hír – különböző forrásokból. A
különbségek felfedezése, irányított, közös beszélgetéssel, konkrét
példák alapján.
Egyéni feladat: A legérdekesebb, legmegrázóbb, legviccesebb,
legmegdöbbentőbb hír/kép/videó, amivel találkoztam/amit láttam.
Rövid bemutatás/elmondás a társaknak.
A tanulók 4-5 csoportra osztódva választanak az alábbi témák
közül:
– az elektronikus média története, a „kezdetek”;
– az elektronikus média fajtái (rádió, tv, internet);
gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
A valós és a virtuális kapcsolatok
megkülönbözetése.
Egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés.
Saját nézőpont összevetése mások
véleményével.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
szókincsfejlesztés, különféle
helyzeteknek megfelelő kommunikáció,
helyes és kreatív nyelvhasználat.
Idegen nyelvi kommunikáció: a nem
formális nyelvhasználat megalapozása.
A hatékony, önálló tanulás:
információgyűjtés és -feldolgozás,
figyelem-összpontosítás.
Szociális és állampolgári kompetencia:
csapatmunka, együttműködés, mások
véleményének figyelembevétele.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia: a változások iránti
fogékonyság, a szakmai lehetőségek
felismerése, tervezés, kockázatvállalás,
elemzés és értékelés.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség: esztétikai érzék,
kreativitás, önkifejezés.
- 214 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
Az elektronikus
média
legfontosabb
műfajainak
megismerése (pl.
hírműsorok,
magazin-műsorok,
honlapok, blogok).
– a televízió műsorai;
– a rádió műsorai;
– internetes portálok.
Feladat: a választott téma bemutatása társaiknak, valamilyen,
általuk választott, látványos formában (pl. poszter, prezentáció,
montázs, interjú).
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép és önismeret
Gazdasági nevelés
Környezettudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv
Ember és társadalom
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
b) Művészet és
média
4 óra
Az elektronikus
média sajátos
műfajai.
Irányított
böngészés az
interneten,
művészeti
alkotások
felkutatása adott
témában (zene,
film, fotó stb.)
Videoklipek közös
megtekintése,
elemzése.
Gyűjtőmunka közösen: minél több konkrét műsortípus felsorolása,
jellemzőinek csoportosítása. Gondolati térkép készítése közösen a
táblán vagy a számítógépen (pl. a http://www.bubbl.us oldal
segítségével).
„Kedvenc műsorom” – rövid bemutatás a jellemzőkkel,
érdekességekkel, indoklással.
Egyéni kutatómunka: kedvenc zeném, együttesem, előadóm
témában információgyűjtés az internetről (leírások, életrajzok,
anekdoták, fotók, zenék, filmrészletek). Prezentációkészítés. A
gyűjtött anyag bemutatása a társaknak.
Néhány népszerű, közösen választott klip megtekintése (Youtube,
Indavideo).
c) A reklám
2 óra
A reklám
szükségessége,
„Jó bornak is kell a cégér!” – vita a reklámok szükségességéről.
- 215 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
fajtái, hordozói. A
nyomtatott sajtó,
nyilvános
felületek, rádió, tv
és az internet
hirdetései.
Az egyes
reklámtípusok
főbb jellemzői.
Azonos
termék/szolgáltatás
– változatos
megjelenítés.
Reklám vagy
spam? Az
adathalászat
veszélyei.
Milyen a jó reklám? Ötletelés alapján a reklámfajták
csoportosítása, a jellemzők összegyűjtése.
Páros munkában gyűjtés: figyelemfelkeltő reklámok újságokból és
az internetről. „Kedvenc” reklám, reklámszemét.
A gyűjtött reklámok közös bemutatása, elemzése megadott
szempontok alapján (célcsoport, esztétika, hangulat, hatás stb.).
d) Szakmámat
hirdetem
6 óra
A szakma
termékeihez,
szolgáltatásaihoz,
a tervezett saját
vállalkozáshoz
reklám készítése
változatos
formákban.
Elektronikus
hirdetések
közzététele.
Hirdetések gyűjtése a saját szakma témaköréből, az internetről és
a nyomtatott sajtóból. A tanulók csoportokban dolgoznak.
Az egyes csoportok önállóan választanak a tanult szakma
termékei, szolgáltatásai közül. Gyűjtőmunka alapján saját
reklámot terveznek, amellyel a szakma termékét/szolgáltatását
kelendővé teszik (ún. „marketing terv” készítése).
A részfeladatokat egymás között elosztják. A készítendő reklámok
fajtái: szöveges apróhirdetés, logó/cégér, szlogen, színes, képes
újsághirdetés, plakát, prezentáció, honlapelem.
A reklámok bemutatása, a nyomtatott anyagok kiállítása és közös
zsűrizése.
- 216 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
3.
Könyvtár
használat
6 óra
(a tanév
során
folyamatos
an, más
tantárgyak
óráin is!)
a) Digitális
források
2 óra
Irányított kutatás a
könyvtár
információforrásai
között. Digitális
katalógusok
megismerése, adott
dokumentum
megkeresése.
Az év folyamán rendszeres könyvtári gyakorlatok egy-egy adott
témában, konkrét feladattal a közismereti tárgyak ismeretei, illetve
a szakmai tudnivalók bővítése érdekében.
Megadott művek keresése egyénileg. Tematikus gyűjtőmunka a
könyvtár állományában, különféle könyvtári médiumok
használatával.
Ismerkedés a www.konyvtar.lap.hu katalógusaival.
Kiemelt kompetenciák
Az információ szerzését, megértését és
felhasználását segítő eszközök
használata.
Információkeresés, -gyűjtés,
-feldolgozás, kritikus és etikus
alkalmazás.
Internet alapú szolgáltatások elérése, a
velük való kutatás.
Kritikus és megfontolt attitűd az
elérhető információ és az interaktív
média felelősségteljes használata
érdekében.
A digitális technika előnyeinek,
korlátainak és kockázatainak ismerete
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció: különféle
típusú szövegek felhasználása,
megfelelő segédeszközök használatával
információgyűjtés.
Idegen nyelvi kommunikáció:
szövegértés fejlesztése, megfelelő
segédeszközök használata, a nem
formális nyelvhasználat megalapozása.
A hatékony, önálló tanulás: a saját
szaktudás erősítésének felismerése, az
b) Szakmai
irodalom
4 óra
Szakkönyvtár.
Nyomtatott és
elektronikus
dokumentumok
felhasználása.
Elektronikus
adathordozók: e-
könyv, e-szótár
stb.
Tantárgyi
feladatokhoz
információgyűjtés.
Forráskutatás és felhasználás a tanév folyamán, folyamatosan.
Információkeresés a helyi adatbázisban, katalógusban, illetve az
interneten.
A tanulmányokhoz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó
keresőkérdések megfogalmazása.
Egyéni munkával a megfelelő adathordozó médium kiválasztása.
Konkrét mű felkutatása az internetes könyvtári katalógusokban.
Elektronikus könyvek letöltése a MEK-ből. Elektronikus szótárak
gyakorlati kipróbálása (pl. a szakma idegen eredetű szavai).
- 217 -
Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,
eszközök
Kiemelt kompetenciák,
kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)
élettapasztalatokra épülő, motivált
tanulás fejlesztése.
Szociális és állampolgári kompetencia:
viselkedési és általánosan elfogadott
magatartási szabályok megértése.
Esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség: a kulturális értékek
felismerése, az önismeret gazdagítása.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
A tanulás tanítása
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Informatika
Kulcsfogalmak: Kommunikáció, jel, ikon, piktogram. Számítógép, képernyő (monitor), billentyűzet,
egér, nyomtató, projektor, interaktív tábla.
Operációs rendszer, program, szoftver, fájl, mappa, jelszó, hálózat, multimédia, prezentáció. Digitális kommunikáció, az információátvitel
digitális eszközei, személyes adat, információ, e-mail, internet, honlap, portál, link, elektronikus ügyintézés, csevegés, blog, web2, számítógép-
függőség. Könyvtár, közhasznú adatbázis, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), e-könyv.
Multimédia, prezentáció, tömegkommunikáció, média, sajtó, sajtótermékek, az elektronikus média.
Az információátvitel digitális eszközei. Könyvtár, közhasznú adatbázis, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), e-könyv.