X Évfolyam. Budapest 1900. április hó 4 28. (886, szám

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megje lenik minden szerdán és szombaton.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Szerke.ztSség te kiadóhivatal:

a> •cyaafiuu unt., felügyelet. >i.it: Budapest (Köztelek), flMől-üt 35. szám. Főszerkesztő i. kiadásért rálelő.: Forster Géza az OMGE. Igazgatója.

Felelő, szerkesztő: Szilán ny ZoltAn az OMGE. .z.rke.ztí-titfcira. T&rsazerkesztő: Kuciiiy Barna az OMQX. titkira. Kéziratokat a szerkesstfaAg nem küld Túusa.

Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Sem U|oknik~eI6fizetési dij: Égin évre M korona, félérre 10 korona, negyedévre

5 korona.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Ülésnapok a Köztelken. 1900. április 4-én d. u. 4 órakor OMGE.

tanácsának ülése. 1900. április 6-án d. u. 4 órakor OMGE.

szölöszeti és borászati, továbbá kerté-szeti és gyümölcstermelési bizott-ságának egyesitett ülése.

Meghívó az OMGE. szölöszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának 1900. évi április hó 6-án (pénteken) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó egyesitett ülésére.

(A tárgysorozatot a „Köztelek" 26. és 27. számában közöltük.)

Nemzetközi fogatos kapálógép-verseny.

Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületei Országos Szövetségének központja, karöltve a Nyitravármegyei .gazdasági egyesü-lettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisz-térium támogatásával folyó évi május hó végén Tőtmegyeren nemzetközi fogatos kapálógépversenyt rendez.

A versenyre bejelenthetők egysoros és többsoros fogatos kapáló gépek. Mindkét cso-port részére 1—1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki.

A verseny általános szabályzata és a bejelentő ivek az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók.

A rendező-bizottság.

Hegyi eke- és hegyi vetó'gép-bemutatás.

Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, karöltve a Szepesvármegyei gazdasági egyesülettel s a nagyméltósáqu földmivelésügyi minisztérium támogatásával folyó évi április lió 29-én Szepes-Iglón, hegyi eke- és liegyi vetőgépbemutatást rendez.

Bejelentési ivek és a bemutatás pro-grammja az OMGE. titkári hivatalában kaphatók.

A rendező-bizottság.

Tagdijak nyugtázása. A mult hó folyamán befolyt alapitványi

kamatok és tagsági dijak nyilvános nyugtázását, mely a „Köztélek" jelen számából térszüke miatt kimaradt, legközelebbi számunkban fog-juk közölni.

Az igazgató-választmány ülése. (1900. márczius 31.)

Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél elnök-lete mellett: Bujanovics Sándor és gróf Zselénski Róbert alelnökök, gróf Andrássy Sándor, Bálás Árpád, Bujanovics, Gyula, Bolla Mihály, dr. Csillag Gyu'a, dr. Darányi. Gyula, Forster Aurél, György Eridre, gróf Károlyi Sándor, Kodolányi Antal, Kerpely Kálmán, Kostyán Ferencz, Lázár Pál, báró Malcomes Jeromos, Máday Izidor, Perlaky Elek, dr. Rodiczky Jenő, Seitovszky János, Tormay Béla igazgató-választ-mányi tagok, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Bubinek Gyula ügyvezető titkár, Paikert Alajos tb. titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok.

Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelent választmányi tagokat az ülést meg-nyitja.

Titkár bemutatja a mult választmányi ülésről felvett, az elnök és két hitelesítő által aláirt jegyzőkönyvet, amely a „Köztelek"-ben is közzé volt téve.

Tudomásul szolgál. A mai ülésről való elmaradásukat ki-

mentették Lejthényi György és dr. Hagara Viktor.

Jegyzökönyvhitelesitök. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv

hitelesítésére a választmány elnök ajánlatára felkéri Tormay Béla és dr. Rodiczky Jenő tagokat.

Elhunyt tagok bejelentése. Titkár jelenti, hogy a mult választmányi

ülés óta az egyesület tagjai közül elhunytak az alábbi alapító tagok: Luczenbaéher Pál (egyúttal tiszteletbeli tag) és Bálintffy Pál.

Az igazgató-választmány Luczenbacher Pál tiszteletbeli tag elhunyta felett, aki az egyesület felvirágoztatása és a gazdasági érdekek iránt melegen érdeklődött s éveken keresztül tevé-keny részt vett az egyesület működésében, ugyszinte Bálintffy Pál igazgató-választmányi tag elhunyta felett is, ki szintén tevékeny munkása volt az egyesületnek s különösen a szövetkezeti téren és mezőgazdaságunk fej-lesztése körül fáradhatlan tevékenységet fejtett ki, jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét.

Titkár jelenti, hogy a mult választ-mányi ülés óta elhunytak a következő évdijas tagok: Jenkovszky Aladár, Dessewffy Béla, Dióssy Imre, Ferenczy Zsigmond és Ebeczky Elek.

Az évdijas tagok elhunyta felett a választmány részvétét fejezi ki.

A választmány Schwarcz Aladár évdijas tagot a tagok sorából vagyontalanság czimén törli s tagdíjhátralékát leírni rendeli.

U j tagok. Titkár jelenti, hogy a mult választmányi

ülés óta belép'ek a tagok sorába:

Mai számunk 20 oldal.

646 KÖZTELEK, 1800. ÁPRILIS HO 4. 28. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

a) alapító jogutódlás álapján (néh. Botka Tivadar után fia) Botka Zoltán;

b) évdijas: özv. báró Lipthay Béláné, amália-majori gazdasága (Torontál), Holitscber Béla földbirt. (Tisza-Szt-Imre), Alasz Miklós plébános (Ugod), Sárkány István földbirt. (Kaskantyu, Kis-Kőrös), Szilassy Iván földbirt. (Nógrád-Szt-Iván), Mészner Károly magánzó (Budapest), báró Inkey Pál magánzó (Iharos-Berény), Pessina Vilmos gazd. intéző (Galambos, Somogym.), Merkel János földbirt. (Fericanci, Verőczem.), Hoffer Márton földbirt. (Hont-Tompa), Beretvás Endre földbirt. (Makó), Hegedűs Lajos urad. számvevő (Nyir-Bakta), Leopold Mibály közal. urad. bérlő (Trefort-Pta, Baranya-megye), Neubauer Gyula marhabizományos (Budapest), Neubauer Ármin marhakereskedő (Budapest), Gregersen Nils urad. főtiszt (Pudmeritz, Pozsonym), Batho Aladár oki. gazda (Csuz, Komáromm.), Rátkovits Ferencz gazdatiszt (Mező-Keszi, Nyitram.), Hertelepdy Andor földbirtokos (Csákány, Somogym), Stefler 'Dezső föld-birtokos (Istvánháza, Borosjenő), Szőke Sándor birtokos (Pta-Kovácsi, Berettyó-Újfalu), Prister Guido béiiő (Módos, Torontálm.), Wmdisch József földbirt. (Polgárfli, Keczel, Pestm.), Bálint Károly urad. intéző (Pankota, Aradm.), Szerényi Imre nyug. pénzügyi titkár, földbirt. (Bátorfalu, Hontm.), Makkay, László gazdatiszt (Csi-keria-Pta, Bácsm.), Lengyel Ákos gazdász (Kraszna, Szilágym.), Bornemiszsza Elemér földbirt. (Pa-Bátka, Gömör-Kis-Hontm.), Etlényi Lajos gazd. segédtiszt (Sikula, Aradm.), dr. Hámory László birtokos (Arad), Kánia Vilmos földbirt. (N.-Léb, Komáromm.), Ilyefalvi olvasó-egylet (Ilyefalva, Háromszékm.), Bleuer Béla bérlő (Kálló-Semjén, Szabolcsm.), br. Luzénszky Henrik birtokos (Osgyán, Gömörm.), Majthényi Ádám földbirt. (Mező-Nyárád, Borsodm.), br. Schell,József földbirtokos (Pta-Katalin, Tolnám.), Frideczky Árpád urad. tiszt (Pozsony), Vörös Mihály gazd. segéd (Máriaudvar, Vácz, Pestm.), Baumann Antal magánzó (Budapest), báró Kemény Béla földbirt. (Szt-Erzsébet, Héjasfalvam.), Szentgyörgyi Miklós (Pa-Kiskér, Nógrádm.), Méhes Gáspár gazdatiszt (Székudvar, Aradm), Kubek Szilárd " urad. ellenőr (Székudvar, Aradm.), Svastits Pál bérlő és birtokos (Osztopán, Somogym.), Brokés Bela berlö (Vörösniajor Pozsonym.), Simon Elemér földbirt. (Kis-Uj-szállás), Huszár Kálmán ispán (Pa-Bélahalom, Nógrádm.), Kazik István tiszttartó (Szt-Mária, Sárospatak), Reiz Gyula a magy. szállítóvállalat részv.-társ. lovászmestere (Bpest), Fürst Adolf gazdász (Siklós, Baranyam.), Singer Zsig-mond és testvére magkereskedők (Bpest), Krachun Laios oki. gazda, birtokkezelő (Aba-Lehota, Nyitram.), Grünwald testvérek gazdák (Bpest), Stern Béni bérlő (Terezinopolje, Verőczem.), gróf Mikes Ármin (Zabola, Háromszékm.), Tüdős Antal gazdatiszt (Viznyik, p. Borosjenő, Aradm.), Szent-Iványi Gábor oki. mérnök, birtokos (Maros-Solymos, Hunyadm.), csiktaploczai Lázár László földbirtokos (Lapusnyak, Hunyadm.).

A taglétszám tehát : 377 alapító, 2960 év-dijas, 23 tiszteletbéli, összesen 3360 tag.

Az újonnan jelentkezetteket a választ-mány a tagok sorába felveszi. A szeszkontingens tárgyában ujabb mozgalom

indítása.

Gróf Dessewffy Aurél elnök : E kérdésben Bujanovics Sándor alelnök ur kiván felszólalni.

Bujanovics Sándor: Tisztelt Igazgató-választmány ! Ismeretes a t. választmányi tag urak előtt az a súlyos és kedvezőtlen helyzet, amelybe az 1899. évi szeszkontingens-fel-osztási törvény következtében a mezőgazdasági szeszgyárak egyrésze jutott és pedig, ugy a régi gyárak egyrésze, valamint azon mező-gazdasági szeszgyárak, amelyek működésűket, illetve üzemüket a mult évben kezdték meg. E törvény következtében ugyanis felosztatván a kontingens, az uj mezőgazdasági szeszgyárak 170 hl.-t kaptak ós tudomásom van róla, hogy egyes régi gyárak, amelyek azonban a múlt-ban gazdasági okoknál fogva szüneteltek, kaptak még ennél is kevesebbet, azaz 150 hl. kontingenst. Aki csak kissé is ismeri a mező-gazdasági szesztermelés üzemét, az be fogja látni azt, hogy 150 hl. kontingens annyi mint semmi, vagyis kevesebb a semminél, mert egyáltalán nem nyújt módot arra, hogy a szeszgyár azt a tevékenységet, amelyet a mező-gazdaság érdekében kifejteni hivatva van, kifejthesse.

Amidőn ezen felosztás közzététetett, ugy az uj gyárosok, valamint a régiek közül is azok, akik érdekeikben magukat megrövidítve érezték, moz-galmat indítottak s ezt kötelességszerüleg támo-gatta a „Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete." Küldöttségek jártak a közgazdasági minisztereknél s a miniszterelnök-nél is s több izbeni eljárásuknak eredménye volt, hogy a pénzügyminiszter kijelentette, hogy miután az 1899. évi kontingens-felosz-

tási törvény értelmében nem képes ezen bajo-kon segíteni, egy uj törvényjavaslatot fog a törvényhozás elé terjeszteni. Ezen uj törvény-javaslatot el is készítette a miniszter s ezt előzetes megvitatás végett egy ugy a mező-gazdasági, mint az ipari szeszgyárosokból összehívott ankét elé terjesztette s ezeknek véleményét meghallgatta. A mezőgazdasági szeszgyárosok előzőleg tartott értekezletükben bizonyos kívánságokban állapodtak meg, melye-ket formulázva a pénzügyminiszter elé ter-jesztettek. E kívánságok tulmennek azokon a határokon, amelyeket az uj törvényjavaslat tartalmaz, de számbaveszik és kellő tekintettel vannak a tényleges helyzetre, vagyis arra, hogy „hazánkban az ipari szeszgyártás is ma egy jelentékeny tényezője közgazdaságunknak. Az ipari gyárosok természetesen e kívánság-gal szemben teljesen ellenkező állást foglaltak el és a nekik juttatott kontingenst egy ma-gántulajdonnak, sérthetlen magánjogi viszo-nyúnak jelentették ki, amelyhez nyúlni az állam-nak egyáltalán joga nincs és a mezőgazdasági szeszgyárosok kívánságait csak, mint önérdek sugalta túlkapásokat jellemezték.

Én nem kivártok egyáltalában polémiába bocsájtkozni azokkal szemben, amik elmondat-tak az ankéten, én nagyon jól tudom, hogy a pénzügyminiszternek nehéz a feladata s nagyon jól tudom, hogy itt kompromisszumról van szó, de kompromisszumról nem az egyes szesz-gyárosok egyes kategóriái között, nem kom-promisszumról a közt, hogy mit kapjon egyik vagy másik szeszgyár, hanem a nagy gazda-sági érdekek között létrehozandó kompromisz-szumról van szó, -amelyben minden egyén sé-relme nélkül a nagy közérdeknek az ország közgazdasági érdekének kell érintve lenni. A mezőgazdasági szeszgyártást egyikünk sem tekinti önállóan jövedelmező üzletágnak, ha azzá lesz az egyes gyárosok üzeme is, Örülni fogunk. De előttünk magasabb czél lebeg, mi a mezőgazdasági szeszgyártásban nem látunk egyébet, mint a mezőgazdaság egyik nélkülöz-hetlen alapfeltételét, mi ebben oly iparágat látunk, amely jó és hasznos az országban mindenütt, de a melyre különösen az ország bizonyos vidékeinek, hogy mezőgazdasági üzemet folytathassanak okvetlenül szükségük van. Ilyen vidékek: a hegyvidék, a burgonya-termelő vidék, a homokvidék. Ha tehát fenn-forog az a kérdés és igaz, hogy ez az érdek oly nagy s a minthogy mindenki aki Magyar-ország gazdasági viszonyait ismeri, kell hogy elismerje ennek igazságát, akkor keresnie kell a miniszternek a kibontakozást, a kompromisz-szumot ezen nagy érdekekhez és pedig ugy, hogy a nagyobb fontosságú közgazdasági érdek csorbát ne szenvedjen.

Az ipari szeszgyárosok, amint mondám, a tulajdonjog alapján állva azt vitatják, hogy ami nekik kontingensül juttatva van, ez egy sérthetetlen magánjog, oly tulajdon, melyet elvenni nem lehet s aki ez ellen szól, az meg-támadja a tulajdonjogot, az semmi más, mint anarkista, mint szocziálista.

Hát mi ezen teremben és mi gazdák Magyarországon, mi vagyunk azok, akik a tulajdon iránt mindig és mindenkor a leg-nagyobb tisztelettel viseltettünk és tőlünk távol áll bárkinek megrövidítése, bárkinek meg-károsítása. Ha mégis magasabb közgazdasági czélok szempontjából szükség van egy kisajá-tási eljárásra, nos hát mi ezen eljárást helyes-léssel fogadjuk azon magasabb czélok érdeké-ben és nem fogjuk útját állni, annak, hogy a megoldás, a megváltás méltányos és igazságos legyen, hogy az átmenet mentül kevesebb érdeket sértsen még azon érdekkörben sem, amely nem ami érdekünk.

Én nem kívánok kiterjeszkedni az ott lefolyt vitára és nem kívánom az egyes argu-mentumokat felhozni, azokkal foglalkozni, azon memorandum, amely a „Köztelek" mai számá-ban megjelent, amely éppen a tárgyalás anyagát fogja képezni, reflektál mindazokra.

Ezeket csak felhoztam azért, mert azt látom, hogy az agitáczió, amely ilyen mérvben a szeszkontin-gens törsényjavaslatottárgyalóanketenmegindult, az folytattatik, ma ezen kérdéshez hozzászólot-tak már az ipari és kereskedelmi testületek, hozzászólott a budapesti kereskedelmi- és ipar-kamara, a temesvári kamara az egyes városi képviseletek, mind hangsúlyozva azt, hogy mily nagy fontossággal bir annak az egy gyár-nak, amely ott van, a további fenmar^dása minő fiskális és gazdasági érdek, az, hogy ezen nagyipari gyárak ott fenmaradjanak.

Ezen agitácziót látva, azt hiszem az Or-szágos Magyar Gazdasági Egyesület és annak választmánya, amely Magyarország gazdaközön-ségét képviseli, nem maradhat némán. Ezen agitáczióba bele kell szólnia az „0MGE"-nek is, mint a magyar gazdák hivatott képviselő-jének és fel kell világosítani a kormányt a kérdésről. Ép azért bátorkodom indítványozni, méltóztassék azt a memorandumot, amely ezen kérdéssel foglalkozik s amelyet az ügy-vezető titkár dolgozott ki, tárgyalás alá venni s méltóztassék elhatározni, hogy az „OMGE" magáévá teszi azokat a kívánalmakat, amelye-ket a „Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete" az összes magyar mező-gazdasági szesztermelők képviseletében az ankéten előadott és a maga körében formulá-zott, méltóztassék ugy a pénzügyminiszter úrhoz, mint a földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjeszteni s a szövetségben levő gazdasági egyesületeket felszólítani arra, hogy hasonló felirattal járuljanak maguk is a miniszterekhez.

Nem tudom, de talán czélravezető még az is, hogy ez a memorandum sokszorosítva az országgyűlési képviselő uraknak is pártolás czéljából megküldessék.

Nem terjeszkedtem ki ismertetésére a kontingensről szóló törvényjavaslatnak s azok-nak a módosításoknak, amelyeket ezen a mező-gazdasági szeszgyárosok értekezlete eszközöl-tetni óhajtott; a vita folyamán ha szükséges, előfogom adni a kérdés ezen részét is. Ismét-lem indítványomat és kérem a választ-mányt méltóztassék ezen a mezőgazdaságunkra oly fontos kérdésben állástfoglalni és méltóz-tassék azon agitácziót, amely a mezőgazdasági szeszgyárak fennállása és tovább terjedése ellen megindult, ellensúlyozni. (Helyeslés.)

Gróf Dessewffy Aurél elnök : az alelnök ur érdekes előadásához pár szót kiván szólani. Az 1888-dik évi törvény íntencziója az volt, hogy fokozatosan a mezőgazdasági szesz-gyártásra fektessék a fősúlyt s mint a memo-randumban is ki van fejtve, a tulajdonjognak a respektálása mellett az intenezió az volt, hogy az ipari szeszgyárak nem fognak meg-szüntettetni, de kevesbittetni fognak. Szerinte nagy hiba volt, hogy az 1899-ik évi törvény e kérdést másképen akarta szabályozni s mikor a pénzügyminisztérium ujabb szeszgyárak felállítá-sát megengedte, nem vetett számot azzal, hogy azok oly vidékekre engedélyeztessenek, melyek mezőgazdasága a szeszgyártást igényli. Ez volt az egyik szempont, a másik pedig ami szintén meg-bocsájthatlanhiba, hogy az 1888. évi törvény Ín-tencziója nem tartatott szem előtt. Szóló azon nézetének ad kifejezést, hogy miután a tisztelt választmány előtt a memorandum a „Köztelek" révén ismeretes, nem szükséges, hogy e memorandum részletesen tárgyaltassék, hanem egyhangúlag fogadnók el a memorandumot és az alelnök ur azon propoziczióját, hogy a miniszterekhez a memorandum felterjesztessék és a szövetséges gazdasági egyesületek is fel-hivassanak ennek pártolására s fogadjuk el azt is, hogy a képviselőházban a novella tár-gyalása alkalmával a memorandum a képviselő urak között kiosztassék. (Helyeslés.)

Elnök ily értelemben mondja ki a vá-lasztmány határozatát.

Gazdasági egyesületek válasza a gabona-tőzsdei sulyegység tárgyában.

Ügyvezető titkár : A folyó évi január

21. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, 1900. BÍARCZIÜS HO 8Í. 547

elsejével a budapesti áru- és értéktőzsde meg-változtatta a gabonatőzsde jegyzési suly-egységét, amennyiben mint az a mult ülésen bejelentetett, egyes gabonanemüeknél 50 kilo-grammra szállította le, más terményeknél fen-tartotta a régi egységet, úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy általánosságban 50 kilós jegyzési sulyegység állapíttatott meg, hanem ma egy vegyes sulyegység van a tőzsdén.

Eltekintve ezen zavaros állapottól, egyesü-letünk határozott állást foglalt ez ellen és fel-irt a kereskedelmi és földmivelésügyi minisz-terekhez, kifejtvén, hogy a tőzsde hatáskörébe ütközőnek tartja a törvény által megállapított méteregységnek egy ily fontos forgalmi czikk-nél, mint a gabona, egyoldalulag megváltozta-tását anélkül, hogy az illetékes hatóságok véle-ményét a tőzsdetanács előzetesen kikérte volna. — A választmány a tanács azon javas-latahoz járult hozzá, hogy a memorandum fel-terjesztessék a kereskedelemügyi miniszterhez, időközben azonban értesítette az egyesületet a miniszter, hogy három havi haladékot adott a tőzsdének arra nézve, hogy a gyakorlatban kipróbálhassa ezen változtatás hatását és fel-kérte egyesületünket is a miniszter, hogy ki-sérje figyelemmel a vidéki gazdasági egyesüle-tekkel együtt az ujifás hatását s tapasztalatai-kat márezius 31-éig terjeszsze fel.

Az egyesület e kívánalomnak megfelelvén, felszólította ugyan a gazdasági egyesületeket, de ezzel egyidejűleg értesítette a minisz.ert, hogy nem reméli, hogy a megfigyelésnek foga-natja legyen, mert a vidéken most gabona-forgalom nincs s hogy az egész változtatás a gyakorlatban csak károsan fog hatni.

A kitűzött hatái időig csak 9 gazdasági egyesülettől érkezett be válasz s ezek mind-egyike foglalkozik a kérdéssel s már bizonyos gyakorlati megfigyeléseket is közöl s bár vala-mennyi abban konkludál, hogy tekintettel a forgalom szünetelésére és arra, hogy a kis-gazda már rég túladott felesleges terményén, gyakorlati megfigyelésekkel alig számolhat be.

Előadó ismerteti részletesen a beérkezett memorandumokat, amelyek a „Köztelekében már részben ismertettek, részben ismertetni fognak s amelyek jóformán valamennyije oda konkludál, hogy a tőzsde ezen önhatalmú el-járása sürgőssé teszi a gazdaközönség azon kívánalmának teljesítését, hogy a tőzsde törvény-hozásiig szabályoztassék.

Ezen 9 memorandum, amely másolatban a kereskedelmi miniszternek fel fog terjesztetni, hivatkozással az egyesület azon memoran-dumára, amelyet már előzőleg felterjesztett s amely az egyesület állásfoglalását elég vilá-gosan körvonalazza, megerősíti az egye-sület azon állásfoglalását, hogy a sulyegység megváltoztatása káros hatással van a közgazda-sági életre. Jelzi előadó, hogy a gazdasági egyesületekhez ujabb felhívás fog intéztetni, hogy véleményüket terjesszék be.

Előadó felhívja még a választmány figyel-mét arra, hogy a kereskedelmi miniszter le-iratában az foglaltatik, hogy Dél-Németország-ban is 50 kg. alapján történnek az eladások, szóló azonban beszerezte az erre vonatkozó adatokat s ez adatok ellentmondanak a miniszteri le-iratban foglaltaknak s csakis Angliában van kisebb sulyegység elfogadva.

Kéri a választmányt, határozza el, hogy a gazdasági egyesületek memorandumai a keres-kedelem- és földmivelésügyi miniszterekkel másolatban közöltessenek s egyúttal kérje fel az egyesület a minisztert, hogy sürgősen intéz-kedni szíveskedjék a tekintetben, hogy a börzének ezen egyoldalú eljárása visszavonas-sák idejekorán, miután mint a tapasztalatok iga-zolják, agyakorlatba át nem mentés a gazda-sági egyesületek véleménye szerint is amennyi-ben ez a gyakorlatba át is menne, káros ki-hatással volna a kisgazdaközönségére.

Az igazgató-választmány előadó javaslatá-hoz hozzájárul.

Rutlién-akczió. Kodolányi Antal interpellácziója kapcsán'

foglalkozott az igazgató választmány a föld-mivelésügyi miniszter ruthén-akcziójával s az ezen kérdésben kifejlett vita eredményekép az igazgató választmány kijelenti, hogy a ruthén-akeziót s a földmivelésügyi miniszteri biztos működését helyesli.

Mozgalom indítása a sertésvásár - pénztár szövetkezeti alapon való létesítése ügyében.

Titkár előterjeszti, hogy az állattenyész-tési szakosztály legutóbbi tárgyalása alkalmá-val több oldalról panaszok emeltettek a jelen-legi marhavásárpénztár működése ellen.

Az állattenyésztési szakosztály indíttatva érezte magát egy bizottság kiküldése által tájékozást szerezni a felhozott panaszok ala-possága felől s amennyiben beigazolva látja a panaszokat, azokat felterjeszti a miniszterhez és a fővárosi tanácshoz. A bizottság megbíza-tásában eljárván, beigazolva látta a sérelmek legnagyobb részét és ezirányban fel is irt a földmivelésügyi miniszterhez. A feliratban ki-fejezést adott az egyesület annak, hogy a székesfőváros és a marhavásár-pénztár közt levő szerződés lejárta alkalmával a vásár-pénztár oly módon reorganizáltassék, hogy a panaszok megszűnjenek; egyúttal felkérte az egyesület a fővárost arra is, hogy miután tervbe van véve egy sértésvásár-pénztár fel-állítása, mielőtt e tekintetben állástfoglal, a gazdák véleményét is kikérje. A marhavásár-pénztár ügyétől ezidőszerint el lehet tekinteni, mert az nem képezi jelenleg tárgyalás alap-ját, utal azonban szóló arra, hogy az összes érdekeltség egészben véve elégedetlen a pénz-tár működésével s alig múlik el nap, hogy panaszok ne té'essenek. Aktuális azonban a sertésvásárpénztár kérdése. Mikor a marha-vásárpénztár létesíttetett, az „OMGE." arra az álláspontra helyezkedett, hogy az fakultative és szövetkezeti alapon létesíttessék; a pénztár azon-ban nem ekként szerveztetett és az jelenleg egy bankkonzorczium kezében van. Most arról van szó, hogy a sertésvásáron is létesíttessék ily pénz-tár, az egyesület itt is ugyanazt az álláspon-tot foglalhatja el, mint a marhavásárpénztár létesítésénél, vagyis, hogy szövetkezeti alapon létesitessek a pénztár. A hentes-ipartestület legutóbbi közgyűlése alkalmával megindították az akcziót a sertésvásár-pénztár szövetkezeti uton való létesítésére s ma már 400.000 ko-rona van jegyezve e czélra; hozzájárulásukat fejezték ki az összes bizományosok, kereskedők és a kőbányai érdekeltség. A bpesti hentesipar-testület azzal a kérelemmel fordult az egye-sülethez, hogy járjon közbe arra nézve, hogy a sertésvásárpénztár szövetkezeti alapon az összes érdekeltség bevonásával létesíttessék. A szakosztály által a kiküldött bizottság e kérdéssel foglalkozva, azzal a javaslattal járul a választmányhoz, méltóztassék kimondani, hogy a választmány a mozgalmat helyesli s felhatalmazást ad az elnökségnek arra, hogy a tenyésztők körében a sertésvásárpénztár ügyében mozgalmat indítson s egy nagyobb-szabásu értekezletet hívjon egybe.

Az igazgató-választmány a bizottság javaslatához hozzájárul.

(Gróf Dessewffy Aurél elnök az ülésről eltávozván, Bujanovics Sándor alelnök foglalja el az elnöki széket.)

Titkár előterjeszti, hogy a szegedi sors-jegy-szindikátus, amely a szegedi kiállítás alkalmából rendezett sorsjáték ügyeit intézte, annak elismeréséül, hogy az „OMGE." tisztviselő-kara a sorsjáték rendezése körül tevékeny részt vett, az egyesület tisztviselő-karának nyugdijalapjára 2000 frt adományozott és azt a Földhitelintézet pénztárába be is fizette.

Az igazgató-választmány az adományozott összeget köszönettel fogadja.

Miniszteri leiratok. Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a föld-

mivelésügyi miniszter a szegedi mezőgazdasági kiállítás rendezésénél felmerült deficzit fele összegét, azaz 5625 korona 80 fillért állam-segély gyanánt engedélyezett és utalványozott az egyesület részére.

Az igazgató választmány az államsegély utalványozását köszönettel veszi tudomásul.

Titkár előterjeszti, hogy a földmivelés-ügyi miniszter az egyesület által az amerikai lóhere- és luezernamagvak beözönlésének meg-akadályozása tárgyában intézett felterjesztésére válaszolva értesíti az egyesületet, hogy a maga-részéről osztja és méltányolja az egyesület-nek az amerikai heremagvak behozatalával szemben táplált aggodalmait és e magvak be-hozatalát és forgalombahozatalát állandóan figye-lemmel kiséri s e fontos kérdés minden irányba való megoldásával foglalkozik s intézkedett aziránt, hogy az amerikai heremagvak az állami ólomzárolásból kitiltassanak s ameny-nyiben az amerikai magvak forgalombahoza-talának elllenőrzése ügyében tett intézkedések elegendőknek nem bizonyulnak, a miniszter az erélyesebb intézkedések megtétele elől sem fog elzárkózni s felkéri az egyesületet, hogy ezen kérdéssel továbbra is foglalkozzék, mert szerinte a társadalmi téren a gazdaközönség kioktatásával és felvilágosításával nem csekély eredményt lehet elérni, hogy a gazdaközönség az amerikai magyak megvételétől óvakodjék.

Az igazgató-választmány a miniszteri le-iratot örömmel veszi tudomásul.

Titkár előterjeszti, hogy az egyesületi tanács a kereskedelmi miniszterhez felterjesz-tést intézett a vetőmagburgonya szállítására az elűző években fennállott s időközben be-szüntetett kedvezményes tarifa újból való élet-beléptetése ügyében.

A kereskedelemügyi miniszter a felter-jesztésben felhozott indokokat nem tette magáévá s az egyesülethez intézett leiratában arról értesít, hogy a kedvezményt nem adhatja meg, miután az csak azon tavaszi vetőmagvakra vonatkozott, melyeket a földmivelésügyi mi-nisztérium osztatott ki az állami gazdaságok termés feleslegéből kisgazdák részére kölcsön vetőmag gyanánt.

Az igazgató-választmány a miniszter le-iratát átteszi a Magyar Mezőgazdasági Szesz-termelők Országos Egyesületéhez, azzal, hogy a magarészéről szintén fejtse ki az indokokat, amelyek a szesztermelés szempontjából teszik szükségessé a kedvezmény megadását s ő is pártolólag írjon fel.

Az igazgató-választmány a javaslathoz hozzájárul.

Egyébb átiratok. Titkár előterjeszti, hogy lovag Bilinski

az osztrák-magyar bank kormányzója tudatja az egyesülettel, hogy kormányzói állását el-foglalta és a bank vezetését átvette.

Az egyesületi tanács határozatából folyólag az elnökség köszönetét fejezte ki az értesítésért és a bank kormányzóját arra kérte, miszerint az agrár hitel megoldását legyen szíves kezébe venni, amely tekintetben az egyesület annak idején előterjesztéssel is fog élni.

Az igazgató-választmány a tanács, illetve az elnökség eljárást helyeslőleg veszi tudomásul.

Titkár előterjeszti a Gazdák Biztosító Szövetkezete elnökségének az egyesülethez intézett átiratát, melyben köszönetét fejezi ki az egyesület által tanúsított jóakaratú támo-gatásért.

Tudomásul szolgál.

A megyei árvapénzek elhelyezése. Förster Géza igazgató : T. Választmány!

A tárgysorozaton kivül engedtessék meg, hogy egy inditványnyal járuljak a választmány elé. A napilapok közlése szerint a pénzügyminiszter szándékba vette azt, hogy a megyéknél és városi törvényhatóságoknál elhelyezett árva-

548 KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. 28. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

vagyont állami korona értékű kötvényekbe helyezze el. Mint méltóztatnak tudni, a vidéken úgyszólván egyetlen alap az árvavagyon, amely-ből ugy a kis-, mint a középbirtokososztály szükség esetén fedezhette hiteligényét. Hogyha az árvavagyon állami papírokba fektettetik, akkor a gazdaközönségnek eme egyetlen hitel-forrása is megszűnik s eddig nincs tudomásunk arról, hogy az állam gondoskodnék a gazda-hitel rendezéséről, a gazdahitel rendezése kilá-tásba helyeztetett ugyan, de eddig tényleg nem történt semmi; attól lehet tartani, hogyha a pénzügyminiszter ezen terve megvalósittatik a gazdaközönség elesnék azon hitelforrástól, amelyet eddig élvezett. Az volna javaslatom, hogy az árvavagyon igenis rendeztessék, de az a gazdahitel kielégítésére fordíttassák és pedig akként, hogy az árvavagyon két részre osztatnék és annak felét az Országos Központi Hitelszövetkezet igényeinek kielégítésére for-dítaná a kormány és törvényhozás országos központi hitelszövetkezeti kamatozó kötvé-nyek kibocsátásával olymódon, hogy ezen összeg azon arányban, amint az egyes megyék és városok az árvavagyont az Orszá-gos Központi Hitelszövetkezet pénztárába be-szállítanák, azon arányban az illető megye hitelszövetkezetei ismét igénybe vehessék.

Másik fele pedig az árvavagyonnak arra forditassék,hogy a középbirtokos osztály is hozzá-juthasson hitelhez; ez a kérdés már nehezeb-ben volna megoldható. Vagy a Földhitelintézettel egyetértőleg, vagy azon alakban, mint az Ag-rár-banknál érvényben van, hitelegylet alakjá-ban, lehetne a középbirtokos osztály hitele ki-elégítésére fordítani. Indítványom kiegészítéséül felhozom, hogy a hivatalos kimutatás szerint, amely azonban csak 1896. évig van összeál-lítva, a vármegyékben és városokban 113.350,000 frt volt a gyámoltak és gondnokoltak követe-lése ; ez oly tekintélyes összeg, amely ha rend-szeres formában a gazdahitel kielégítésére fordittatik, a gazdaközönség nagy köszönettel fog tartozni mindazoknak, akik annak rende-zéséhez hozzájárultak. Bátor vagyok indítvá-nyomat tárgyalás alá bocsájtani.

Károlyi Sándor gróf azt hiszi, hogyha a hivatalos közlések hitelt érdemelnek, irtóz-tató csapás lesz az országra, hogyha az árva-pénzek a forgalomból kivonatnak. Ezek minden-kor kölcsönökben vannak elhelyezve a megyék-ben és alimentálják a vidéki forgalmat és pénz-szükségletet. Indítványozza, hogy az igazgató-választmány e kérdésben minél előbb állást foglaljon és a további eljárást megindítsa.

György Endre szintén azt tartja, hogy ez egyike a legfontosabb kérdéseknek, amelyek sürgős megoldást involválnak. Teljesen meg-foghatatlannak és normális körülmények között igaztalannak tartja, hogy 113 millió frt árva-pénz állandó elhelyezésre adatik ki a vidéki intézeteknek, hogy ezek e pénzt olcsón kap-ják és drágán adják tovább ós alapos az a feltevés, hogy a vidéki intézetek dividendáinak nagyrésze az árvák rovására áll elő. A kor-mány részéről ha czéloztatik az árvavagyon-nak állami kötvényekben való elhelyezése, akkor bizonyára ez intenczió vezeti a kor-mányt. Az egyik közlemény arra czéloz, hogy ezen pénzek vasút, kölcsönpapirokban fognak a pénzügyminiszter által elhelyeztetni és ez esetben még rosszabb helyzetbe jut a kis-közönség, mert hogyha most van pénze drá-gán, a vidéki pénzintézetektől, a jövőben nem lesz még drágán sem s a jelenleginél még rosszabb helyzet áll elő. Mindamellett meg-érett} szerinte az idő arra, hogy ezen összeg leköttessék azon közönség javára, amely reá van szorulva. Szóló a szövetkezetek idei kongresszusa elé hasonló irányban terjesztett elő egy javaslatot, amelynek czélzata volt hogy támasztassák egy • közvélemény a törvény mai állásá' an a megyei árvapénzeknek felelősség mellett való elhelyezése tekintetében. Felhozza azt a néhány konkrét esetet,máramaros- és heves-

megyei stb., amelyekben az illető megyék maguk kérték a csődöt a tönkrement pénzintézetek ellen világos jeléül annak, hogy az illető megyék árva-vagyon a forgott koczkán. A törvényben körül-irt felelősség ily esetekben kimondja, hogy az árvakölcsönt megszavazó megyebizottsági tag vonható felelőségre az elveszett vagyon miatt és az esetek igazolták azt, hogy ez végre nem hajtható, hanem a hiány pótlására megyei pótadó vettetett ki s a kormány segítsége nagyobb mértékben kéretett s az árvapénzek ily módon pótoltattak, de nem a törvényben körülirt módon.

Szerinte közvélemény teremtése utján nyomást kellene gyakorolni a meg} ékre a tekintetben, hogy egész biztos befektetések utján helyezzék el a pénzeket. Amit igazgató ur javasolt a szövetkezeti dolgokra nézve, ez esetben elérhető volna s a megyei árvapénzek az országos hitelszövetkezeti központnál helyez-tetnének el azon kötelezettséggel, hogy azt ugyanazon mértékben alimentá.lhassák a megyé-ben fekvő hitelszövetkezetek. Örömmel üdvözli az indítványt és kéri azt a közgazdasági szak-osztályhoz utalni tárgyalás végett.

Dr. Csillag Gyula rámutat azon nagy felületességre és lelkiismeretlenségre, amelylyel nálunk a közhitel papíroknak árvaképessé való nyilvánítása tekintetében évek óta divatozik. Németországban az uj polgári tör-vénykönyv értelmében e kérdés, illetve jog megadása a Bundesrath-nak tartatott fenn, mint igen fontos jog. Nálunk az árvaképes-séget és óvadékképességet igen könnyen osztogatják egyes papirok részére ; pár évvel ezelőtt alkottak egy törvényt a némely in-tézetek kötvényeinek óvadékképességéről, ebben már azt mondták, hogy ezen papirok óvadék-képesek, de nem árvaképesek. Az Országos Központi Hitelszövetkezet papírjai is eddig csak óvadékképesek, de lehet, hogy árvaképe-seknek fognak nyilváníttatni. A felvetett kér-désnek két oldala van, az egyik a közhitel szempontjából a másik a mezőgazdaság szem-pontjából, amely azt igényli, hogy az árva-pénzek a mezőgazdaság;czéljaira fordíttassanak. Hogyha most azt tekintjük, hogy mily módon lehet ezen pénzeket a mezőgazdaság czéljaira fordítani, akkor szemünkbe ötlik az erre leg-alkalmasabb forma, a jóhitelü pénzintézetek záloglevelei. Hogyha ezen pénzek zálogleve-lekben helyeztetnek el, akkor a pénzkezelés megszorítása is el lesz érve, az árvapénzek a hitelintézethez beküldetnének és ez záloglevelek kibocsátásával fedezné az illető megyék helyi pénzszükségletét. A felvetett kérdés tárgyalása bizopyos pontig a hitelkérdéssel is függ össze és azzal, hogy egyáltalán mily papíroknak adható meg az árvaképesség és az óvadékképesség. Szintén a mellett van, hogy a közgazdasági szakosztály tárgyalja e kérdést.

Az igazgató-választmány az indítványt a közgazdasági szakosztályhoz teszi át tárgyalás és véleményadás végett.

Végül igazgató bejelenti, hogy a földmive-lésügyi minisztériumban legutóbb a sertésvész terjedésének meggátlása tárgyában egy ankét tartatott, amelyen az egyesület is képviseltette magát.

Az ankéten határozatba ment, hogy az, eddigi politikai járványkörzetek helyett a jövő-ben vészkerületek állapíttassanak meg, a melyek, megalakításánál a helyi és területi viszonyok lesznek irányadók és nem a politikai beosztás s oly területek zár alá nem vétetnek, ahol a záralávétel nem volt indokolt és a gazdák ezáltal nem károsodnak.

Az igazgatóválasztmány a jelentést tudo-másul vette.

Ezzel az ülés véget ért.

Csoportos bérletek. Azon ellenvetések és aggályok közül,

melyeket a bérlőtársaságok ellen felhozni lehet, kétségen kivül e kettő bír a legnagyobb fontos-sággal :

Az első az, hogy több földbirtokos nem lát elég garancziát a földbérlőtársaságok fizetési képességére nézve és pedig annál kevésbé, • mert köztudomásu dolog, hogy népünk külön-ben sem valami pontos fizető.

A másik Redig az, hogy kisgazdáink még saját földjeiket sem müvelik okszerűen és még azokon is jobbára rablógazdálkodást folytat-nak. Méltán merül' fel tehát a földbirtokos részéről ama aggály, hogy az igy bérbeadandó földjeik, több évig tartó bérlet után, kihasznált és kizsarolt állapotban kerülnének vissza a tulajdonos kezére pusztuló félben levő épüle-teikkel együtt, a melyeknek ismét használható állapotba való helyezése rengeteg költségekbe kerülne. Ami pedig a kizsarolt földet illeti, annak jövedelme pedig lényegesen csökkenne akár házilag kezeltetné ismét a tulajdonos, akár pedig újra bérbeadná, mert természetes, hogy a kizsarolt földekért nem fizetnek és nem is fizethetnek annyit, mint a jó termőerőben levőkért.

Tárgyaljuk tehát egészen elfogulatlanul mindkét egészen alaposnak látszó ellenvetést.

Ami a fizetésre vonatkozó garancziát illeti, az magától értetődik, hogy a földbérlő-társaságokba teljesen vagyontalan elemek semmi szin alatt sem volnának bevehetők, hanem csakis olyan kisgazdák, mezei mun-kások, akik az előbbi két czikkemben felsorölt vagyoni kvalifikáczióval bírnak. Ilyenek pedig az ország jobb részeiben, különösen pedig az Alföldön igen nagy számban vannak. A statisztika szerint is a pár hold földdel biró, úgynevezett törpebirtokosok száma több száz-ezerre rug és akik egyszersmind jobbára mezei munkások is, mert természetes, hogy pár hold földecskéjük jövedelméből családjaik-kal együtt megélni nem képesek.

Ezek volnának tehát különösen hivatva a társas-bérletekre.

A fizetési garancziára .nézve azonban a felhoztam vagyoni képességen kivül mellőz-hetlen feltételnek tartom továbbá a haszon-bérnek félévenként való előleges fizetését és az egyetemleges kötelezettséget a bérlők részéről.

Ha tehát a bérlőtársaságokfca vagyon-talan elemek nem vétetnek be és ha a haszonbér félévenként előre fizettetik, továbbá ha a bérlők részéről egyetemleges kötelezettség vállaltatik — ami pedig legyen mindenkor conditió sine qua non — akkor a fizetések iránti garanczia kérdése teljesen meg van oldva. És pedig annyival is inkább, mert ne hagyjuk ki a számításból ama fontos körülményt, hogy a kisgazda-bérlŐDek, ki a földet családja segélyé-vel maga megmunkálja, úgyszólván semmi kezelési költsége sincsen s igy a bukás veszélyé-nek, ha csak némileg ügyes és szorgalmas, sokkal kevésbé van kitéve, mint az egyes bérlő, aki csak nagy regiével dolgozhat!

Hogy azonban hanyag, rossz fizető vagy vagyontalan elemek ne kerüljenek be a bérlő-társaságokba, arról majd gondoskodnának még pedig a legjobban maguk az egyetemleges

21. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, 1900. BÍARCZIÜS HO 8Í. 482

kötelezettséget vállaló bérlőtársaságok tagjai és azok bizony a saját érdekükben majd jól megválasztanák és megrostálnák mindazokat, kik oly társaságokba belépni óhajtanának.

Attól pedig tartani nem kell, hogy az illetők nem vállalnák az egyetemleges köte-lezettséget, mert ha társaikat jól megválogatják, abba bizvást belevehetnek, mert még a leg-rosszabb esetben is alig koczkáztatnak valamit és távolról sem annyit mint a részletfizetések melletti földvételeknél, pedig ezeknél is csak ritka esetben képez akadályt az egyetemleges kötelezettség. És ha utóbb egyes ritka esetek-ben azt el nem vállalnák, akkor a földbirtokos egyszerűen nem szerződnék vélük.

A garanezia kérdésének egyik lényeges részét képezi még az is, hogy a földbirtokos tulmagas haszonbért ne kívánjon a földjétől és ne felejtse el azt a régi német példa-beszédet : leben und íeben lassen!

Tárgyaljuk már most a másik fontos ellenvetést, t. i. a föld kizsarolására és az épül tek elhanyagolására vonatkozót.

A mi a föld kizsarolását illeti, az könnyen megakadályozható azáltal, hogy a bérlet ne egy-két, hanem 10—12, vagy legalább is 8 . évre köttessék, mert akkor maguk a bérlőknek I áll érdekében a földek jó erőben tartása. De j ez még nem elég, hanem szerződésileg meg- , felelő birság terhe alatt ki kell kötni a meg | állapítandó ugar mennyiségét, továbbá, hogy í sem a takarmányt, sem a szalmát sem elbsor- , dani, sem pedig eladni nem szabad, hanem az csak egyedül ott feletethető, felhasználható. Ugy szintén szerződésileg tilalmazandó, meg-felelő birság terhe alatt, a trágyának elhordása vagy eladása.

Ami pedig az épületeket illeti, azoknak javítását ne bizza földbirtokos az illető bér-lőkre. hanem azt maga eszközöltesse. Mivel azonban a bérlők használják az épületeket, azért azoknak javítása tulajdonképen őket illeti. De ha azt a tulajdonos magara vállalja, annak fejében egy bizonyos évi öl-évre a haszonbérrel együtt fizetendő átalányösszeg-ben könnyen megegyezhet a bérlőkkel.

Aki mindezen itt röviden előadottakat figyelemmel és elfogulatlanul fontolóra veszi, arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy sem a haszonbér fizetésére, sem a földek kizsaro-lására, sem pedig . az épületek elpusztulására vonatkozó aggályai semmi alappal'sem bírnak, ha t. i. a bérbeadásnál a jeleztük módon eljár.

Ámde eddigelé csak egyoldalulag tár-gyaltuk még e nagyfontosságú és nagy hord-erővel bíró kérdést! Nevezetesen 'csak azon ellenvetésekkel és aggályokkal foglalkoztunk, melyek' csak az egyik fél, t. i. a földbirtokosok részéről felhozhatók, de még nem foglalkoz-tunk a kisgazdák részéről is felhozhatókkal. Meg fogja tehát az olvasó engedni, hogy leg-közelebb azokat is megvitassuk azon kérdéssel együtt, hogy ki kezdeményezze a dolgot és hogy hol és mi' épen jöhetnének létre az ilyetén bérleti szerződések.

Gr. Benyovszlcy Sándor.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpelj Eáiioán,

Néhány szó a csibehurról. A „Köztelei* levélszekrényében ujabban

több ízben tudakozódlak a csibehurról, 'mint takarmánynövényről. Ez indít arra, hogy ez;n, bizonyos körülmények között igen hasznos takarmánynövényről, egyet-mást tudomására hozzak az érdeklődő gazdáknak.

A miveleti csibehurnak két féleségét különböztetjük meg, úgymint a közönséges és a nagy csibehurt (Spergula arvensis és Spergula arvensis maxima). Utóbbi terebélyesebb növe-kedéssel 40—50 cm. magasságot képes elérni, előbbi legkedvezőbb esetben 25—30 cmnyire nő, de viszont a silány homokon is megterem, mig a n8gy csibehur jóerőben álló homo-kot kiván.

A gyakorlatban leginkább a nagy csibe-hurt termelik, ámbár kedvezőtlen viszonyok között jó tulajdonságait ez is elveszíti s foko-zatosan a közönséges csibehur jellegeit veszi fel.

A csibehur a homok, a vályogos homok, a homokos vályog takarmánynövénye, termelése csakis ily viszonyok között indokolt; kötött talajon nem terem meg, de a tőzeges talajo-kon szintén a figyelemre méltó takarmány-növények sorában foglal helyet.

A debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet homoki gazdaságában a csibehur a rendesen termelni szokott takarmánynövények sorában foglal helyet a gazdaság leghomokosabb tábláin, következő négyes forgó keretében : 1. csibehur trágyázása, 2. őszi rozs, 3. burgonya, 4. őszi rozs.

A csibehur tehát frissen trágyázott földbe kerül, oly módon azonban, hogy a trágyát csak tavaszszal hordjuk ki és szántjuk alá. Ezzel elérjük azt, hogy a sekélyen gyökerező s rövid tenyészidővel , biró csibehur a tavasz-szal kihordott, trágyának csakis könnyen oldódó alkatrészeit fordíthatja hasznára s ezt erő-teljesebb fejlődésével s a takarmány nagyobb tömegével meghálálja, az utána következő rozs pedig jó helyet talál az ezen időre el-korhadt trágyás földben. Ezen eljárással képesek vagyunk a csibehur közvetlen trágyázása da-czára 10—12 q. rozs-, éslOO—120 q. burgonya-teiméseket elérői.

A csibehur vetése az időjárási viszonyok szerint márczius' hó végére, ápnlis hó elejére esik ; tulkorán vetni nem jó, mert az éjjeli fügy kárt tehet benne.

A talaj' előkészítése őszi szántásból áll; tavaszszal a trágya leforgatása végett ujolag , szántani kell, de csak oly mélyen, hogy a trágya tökéletesen alátakartassék, mert a sekélyen gyökerező csibehur a mély tavaszi szántást nem szereti sa könnyen felvehető táp-láló anyagokban gazdag felsőbb talajréteget rövid tenyészidejére való tekintettel megkívánja.

A csibehur szórva is vethető, de jobb az összes vetőlábakkal felszerelt sorvetőgépet használni, mely esetben a sortávolság 10—11 cmt fog kitenni; az apró magot csak'sekélyen, legfeljebb 1 cm. mélységre szabad alátakarni. Vetés után hengerezni kell, mert az ilyen vetés tapasztalatilag gyorsabban és egyenlete-sebben kél ki. A vetőmagszükséglet kat. hol-danként 20 kgr. (bőven számítva) s igy a csibe-hur az olcsó takarmánynövények sorában foglal helyet, tekintve, hogy a mag ára méter-mázsánként 6—8 frt között ingadozik.

Ha a csibehur egynehány esőt kap, akkor 8—10 hét alatt kaszálható.

Mi a csibehurt, mint zöldtakarmányt, a tejelő marhával és az igás ökrökkel etetjük,, mondhatom, a legjobb eredménynyel. A csibe-hur-idény alatt a szarvasmarha egyéb takar-mányt nem kap (a tejelő marha a rendes póttakarmányt) és daczára ennek igás ökreink

kitűnő kondiczióban maradnak, a tejelő tehenek tejhozama pedig feltűnően emelkedik.

Megemlítésre méltónak tartom, hogy a csibehur után a jószág nem éhezik meg oly gyorsan, mint az más zöldtakarmá-nyok etetésénél tapasztalható és hasmenést vagy puffadást sem idéz elő. A tejelő jószág részére valóban egyike alegkitünőbb zöldtakar-mányoknak és tanintézetünk gazdaságában már ezen oknál fogva seni hagyunk fel termelésével, daczára annak, hogy vannak nálánál jóval bővebben termő takarmánynövényeink, de haszon tekintetében egyik sem múlja felül.

A finom, selymes szálú s levelű csibehur nem vénül el egykönnyen, amit szintén előnyeül kell betudnunk.

A csibehur kat. holdanként 70—80 q. zöldtakarmányt ád a legelőn kivül.

Ha a csibehur kaszálásához idejekorán, a virágzás megindultával hozzáfogunk és nem vágunk tulalacsony tarlót, akkor még sarjú növekedése is — különösen, ha 1—2 esőt kap — oly erős, hogy még egyszer megkaszálható, de legeltetni, minden körülmények között legel-tethető. Mi a sarjút rendesen tejelő marháink-kal legeltetjük s végezetül birkákat, disznókat hajtunk rá.

Rövid tenyészidejére való tekintettel csapadékdusabb klima alatt kétszer egymás-után is vethető, anélkül, hogy ezért az utána következő őszi rozs velésével megkésnénk. Szokásban van tisztán csak legelőnek is vetni, különösen fekete ugarba, t mi bizonyos körül-mények között szintén indokolt és czélszerü eljárás, annál is inkább, mert rövid tenyész-idejével az ugar rendszeres megmunkálását nem igen akasztja meg.

A kiveszett és rosszul áttelelt lóhere gyors pótlására is jó S7olgálatot tesz; sőt őszszel trágyázott földbe márczius végén vetve s május második felében letakarítva, utána még kapás növények vagy ésalamádé jöhetnek sorra. Végül a csnlamádéhoz hasonlóan 2—3 heti időközben is vethető, mely esetben hosszabb ideig tartó zöldtakarmányképpen szerepelhet a gazdaságban.

A csibehur szénakészitése nehézkes, mert selymes, összetapadó voltánál fogva nehezen szárad, miért is viszonyaink között leghelyesebb zöldtakarmányképpen s legelőnek használni.

Magtermelésre a takarmánytermő terület egy részét tartjuk fenn ; kat holdanként 3—400 kgr. magra lehet számítani, melynek le-takaritásával azonban késlekedni nem szabad, mert a magtokok könnyen felpattannak. Meg-jegyzem különben, hogy magja nagy olajtar-talmánál fogva szintén feltakarmányozható; tisztán magtermelés ezéljából termelni azonban nsm fizetné ki magát.

Homoktalajon a csibehur mint kitűnő tejelő takarmány, mint jól hasznosítható legelő bizonyára figyelmet , érdemel s termelése ily viszonyok között indokolt s felkarolásra méltó.

Kerpely Kálmán.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET.

A miitrágyaszóró-gépek. (Egyúttal félelet több Jcérdésre.)

IV.

A most leirt két géptől eltérő szerke-zetű a W. Müller-féle lánczos mütrágyaszóró-gép. Ennek a szerkezete áll egy négykerekű alvázra szerelt garatból vagy szóróládából,.-mely alatt két ékalakuan behasított vályú nyú-lik ki, az egyik jobbra, a másik balra. E vályúk felett végtelen láncz csúszik végig, mely a vályúk két végén levő lánczkerekek körül fordul át. A szóróláda alatt van a láncz-kerekeket mozgató hajtómű, mely viszont a gép hátsó tengelyének jobb végén levő fogas-

550 &ÜZTELIR 1900. Á P R I L I S HO 4. 28, SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM.

az esetleg reátapadt műtrágyát. A lánczvezető vályúk olymódon vannak ékalakuan kivágva, hogy az ék a vályú végefelé mindinkább éle-sedik s igy minden, a szőróláda alól kihozott anyag az egész ut hosszában egyenletesen szóródik el.

Ezt a gépet, mint a 32-ik ábra mutatja, szokták vagy lehet szekér után kötve is hasz-nálni, ugy, hogy a szekér megrakatik az illető elszórandó műtrágyával s igy megrakodva kezd járni a szántóföldön fel s alá. A szekér-ről egy munkás menet közben tölti meg a szóróládát, mikor arra szükség van s ilyen-formán nem kell a megtöltés miatt megállni, időt pazarolni. Feltalálója előnyül hozza fel továbbá azt is, hogy a műtrágya elszórása, miután azt amúgy is ki kell fuvarozni az illető területre, gyorsabban s igy olcsóbban is végez-hető, mint a többi géppel, előnynek tartja azt is, ami tényleg az is, hogy a kocsis nem jár a gép után, hanem azon rajt ül, tehát a káros egészségtelen mütrágyaport nem kell beléle-

ábra. Müller-féle lánczos mütrágyaszóró-gép munkában.

32. ábra. Müller Vilmos-féle lánczos mütrágyaszóró-gép.

geznie. Szállításra, miután a gép 3-5 m. széles, a gép a 34. ábrán látható módon akasztható kocsi. után.

E gépet Wilhelm Müller gépgyára késziti Teterow-ban (Németország). Vontatásához két ló szükséges. Szerkezete elmésen van össze-állítva és egyesíti magában a lánczos mü-trágyaszóró-gépek előnyeit is, csak szeles idő-ben lehet vele baj, különösen a száraz, por-szemü műtrágya szórásánál. Nyirkos trágya eltömődést nem okozhat. Feltalálója különösen a mésztrágya szórására ajánlja. Az elszórandó

hogy a mütrágyaszóró-gépek jelentősége napról-napra fokozódik s hogy a mezőgazdasági technika ezen a téren is iparkodik lehetőleg oly gépet szerkeszteni, mely minden tekintet-ben megfelelhessen feladatának. És ez jórészt sikerült is, mert a legújabb rendszerek már egészen kielégítő eredménynyel dolgoznak.

A gazdaközönségnek mindenesetre olyan nagy választék áll az ilyen gépekből is ren-delkezésére, hogy e tekeintetben panaszra nem lehet oka. S ha megadja a gépnek a jó munka előfeltételeit, a száraz és porrá őrölt anyagot,

Rovatvezető: Angyal Dezső.

Az ojtvány-szőlősorok ki foltozá-sáról.

vízszintesen fekvő forgó bordás tányérokra. I SZOT A S Z E T KKTRTFSZET (31. ábra.) E tányérok forgásukat kupfogas- • ^ ^ U I ^ O A I U X, X V m t i U O / J U I . kerék — áttéttel a főtengelytől nyerik és meg-lehetős gyorsan forognak. Az edényből reájuk hulló anyagot a forgó tányérok szétszórják, mely szétszórást még a tányérokon levő bor-dák is elősegítik. Természetesen csak csöndes időben és egyenletesen elporlasztott száraz anyaggal sikerül egyenletes szétszórást elérni. Szeles időben, miután a gyorsan forgó tányé-rok meglehetős messze dobiák az anyagot, a kiszórás egyenletessége lehetetlen.

Ezek a manapság használt mütrágya-szóró-géprendszerek, de csak általánosságban és csak a jellegzetesebb alakokban. Az itt leírtakon kivül még számos más, szerkezetileg kisebb-nagyobb eltérést mutató mütrágyaszóró-gép létezik, melyeknek száma ma már tekinté-lyes csoportot alkot. Épen e sokféleség mutatja,

Az megesett annakelőtte is, hogy a kedvezőtlen téli időjárás, pl. tartós, erős, szá-raz fagyok vagy a munkás ügyetlensége kö-vetkeztében évenkint egyes tőkék tönkre men-tek s igy a szőlősorok megritkultak. Csakhogy ez akkorában csekély baj volt. Meghajtattuk egyik vagy másik szomszédos tőkét s ledöntve azt, nemcsak pótoltuk a hiányt, hanem egy-egy vén tőkéből 2—3 fiatal, erőteljes s termé-keny tőkét kaptunk.

Egészen máskép van ez manapság az ojtvány-szőlőknél. Ilyforma kifoltozással aligha boldogulhatnánk; amennyiben tudjuk azt,hogy az ojtott tőkét lebujtatni már csak azért sem szabad, mert igy ismét a hazai faj vesszeje jutna a földbe s igy védekezési eljárásunk czéltalanná válnék. Pedig ezen szükség ma-napság még többször fordul elő, mint azelőtt. Hogy többet ne mondjak, csak az alany meg-sértését hozom elő, a melyről közismeretes, hogy mihelyt a munkás azt a kapával meg-sérti, a helyett hogy egészségesen összeforrna, a legtöbbször üszkösödést kap s ha el is teng még néhány évig, de biztosra vehetjük, hogy rövid idő alatt elvész.

A kifoltozás tehát ezidőszerint nemcsak hogy nem mellőzhető, hanem sokkal fontosabb mint valaha s igy érdemes vele egy kissé tüzetesebben foglalkoznunk.

Tegyük fel, hogy két termő tőke között van egy ilynemű hiányos hely, melyet kifoltoz-nunk kell.

Nem mintha a lehetőség kizárva volna, hanem a tapasztalat határozottan ellene szól, hogy ilynemű hiányt sima vesszővel vagy sima ojtványnyal pótoljunk. A kétes és bizonytalan megfogamzás, avagy pedig a legjobb esetben is az árnyalás következtében beálló vézna fej-lődés nem javalja azt. Itt rendesen iskolázott, erőteljes, gyökeresvesszőket kell használnunk, a melyeknél a gyorsított fejlődést legalább is feltételezni lehet.

Ez azonban ismét kétféle lehet; mert I megejthető gyökeres alanyfajtával épp ugy,

akkor a munka minőségével is meg lehet elégedve.

Meg kell jegyezni még azt is, hogy a mütrágyaszóró-gépek általában kevés vonóerőt igényelnek, ugy hogy a rendes 2—2 80 m. széles gépeket egy középerős ló az egész idő-szak alatt megerőltetés nélkül húzhatja. Áruk elég méltányosan van megszabva, munkabírásuk szintén elég nagy, mert általában nagyobb, mint a sorbavető-gépeké. Szerkezetük egyszerű, kezelésük könnyű. i f j . Sporzon Pál.

kerék — közlőmüről mozgatott kupfogaskerék — téttel hozatik forgásba. Ugyancsak a gép hátsó tengelye felett látható, mint azt a 33-ik ábra mutatja, a kocsisülés és mellette a hajtóművet be vagy kikapcsoló emeltyű.

A gép munkája abban áll, hogy a szóró-láda feneke alatt vagy fenekén elcsúszó láncz kiviszi a rárakodott anyagot s azt maga előtt tolja, tovamozgása közben a vályú hosszában lehullatja. Hogy ez a leszórás egyenletes és biztos legyen, a vályúk felett egy-egy gyökér-kefe nyúlik el, mely lesöpri a lánczról

mennyiség szabályozása részint a hajtómű fogaskerekeinek kiváltása s ezzel a szóró-láncz mozgása gyorsaságával, részben a láncz feletti kefe megfelelő beállításával történik.

Az eddig tárgyalt rendszereken kivül vannak még egyéb beosztású mütrágyaszóró-gépek is, melyek közül egyik a J. U. Wallace-féle tányéros mütrágyaszóró-gép.

Ennél a műtrágya a gép keretére szerelt tölcsérszerü edényben van, melyből két csator-nán át kifolyik az e csatornák alá szerelt

28. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. 551

mint ojtványnyal. Már most ez esetben melyik volna jobb?

Ha gyökeres alanyfajt ültetünk, türelmünk hosszú próbának lesz kitéve ; mert az üres hely kipótoltatik ugyan, de azt megerősödés után be is kell ojtani. Tehát meg kell vár-nunk, mig annyira megerősödik, hogy zöld haj-tásba ojtani lehessen s ekkor is a ledöntést olyformán eszközölni, hogy az, mint uj tóke is előbbi helyére kerüljön vissza vagy, mint mondani szokták: helybe dönteni.

Mindebből nem lesz nehéz belátni azt, hogy emez eljárás hosszadalmas, mert még kedvező esetben is 3—4 évet vesz igénybe, mig termő tőkét nyerünk s a volt üres hely hasznosan kitöltve van.

Hangsúlyozva kivánom tehát ismételni, hogy ott, a hol csak szórványosan itt-ott egy-egy tőke hiányzik a sorban, ott legtanácsosabb kész gyökeres fásojtványt] használni kifolto-zásra.

Azonban egészen másként alakulnak a körülmények akkor, ha nem egyes tőkék a sorban, hanem egész hiányzó foltok kitöltendők. Itt nemcsak sokkal olcsóbban, de határozottan jobb sikerrel dolgozunk akkor, ha alanytőkékkel foltozunk, melyek zölden be-ojtva és kelhuzottan eldöntve, 2—3 uj tőkét adnak. A munka itt határozottan olcsóbb s a nagyobb üres tér is a szabad légjárat, méleg és világosság erősebb befolyása mellett sokkal erőteljesebb fejlődést enged reméleni s az egy évi késedelmet a döntés- és erősebb trá-gyázással biztosan helyrehozza. Az eddigi tapasztalatok amellett tanúskodtak, hogy a sikerülten megeredt zöldojtások teljesen kiérve s megfelelő módon ledöntve, mindig tartósabb s életrevalóbb tőkét biztosítanak, mint a fás-oltványok, melyeknél az üszkösödés jóval na-gyobb mérvű, mint a zöldojtásnál előfordulni szokott.

Legkönnyebb az ily foltozási munka ott és akkor, amidőn a nemes tőkék között elszórtan egyes alanytőkék állanak. Itt tehát már az anyag és erő megvan, csupán azt okszerűen kihasználni kell. Nem is kell egyebet tenni, mint körülbelül tervezni, Jhogy hányj; tőke-pót-lásra van szükség s ehhez mérten az alany-tőkéket készítjük elő.

Ezen előkészítés- igen fontos munkálat, a melyet már tavaszkor a metszésnél kell meg-ejteni vagyis aszerint metszünk, a hány be-ojtandó hajtásra szükségünk van. Azáltal, hogy a fölösleges hajtásokkal nem pazaroljuk el a tőke erejét, azt nyerjük, hogy a meghagyott szemek erőteljesen fakadnak, a hajtások iz-mosak lesznek s a gyorsított fejlődés mellett a szükséges magasságban beojthatók s végre a vesszők megérésére biztosabban számítani lehet. A magasan ejtett ojtás pedig annyiban biztosit előnyt, amennyiben azt távolabbra húzva is le lehet dönteni anélkül, hogy az ojtott hely a föld szine alá kerülne.

Liebbald Béni.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.

Juhok kergesége. (Egyúttal felelét ily irányú kérdésre)

A juhok kergeségét a kutyák beleiben élősködő Taenia Coenurus nevü galandféreg fiatal alakja, a Coenurus cerebralis idézi elő oly módon, hogy nagyságával, illetőleg számá-val arányosan növeli a koponyaüri nyomást s ennek következtében az egész agyvelőre nyomást gyakorol, azonkívül előfordulása helyén az agyvelő illető részletét sorvasztja.

Miután a galandféreg fiatal alakja juhban, kifejlett alakja pedig kutyában élősködik, nyilvánvaló, hogy a juhok ,és a kutyák egy-mást kölcsönösen fertőzik, amint ezt etetési

kísérletekkel be is bizonyították. A kutyába a galandféreg fiatal alakja akkor kerül, midőn a juhoknak, kivételesen más növénvevő állatnak a hólyagférget tartalmazó agyvelejét, vagy csak a hólyagérget magát megeszi. Erre pedig ezidőszerint a juhászkutyáknak és egyes kisebb vidéki vágóhidakon a mészároskutyáknak is bő alkalom nyilik, amennyiben a kergeség miatt levágott juhok koponyáját, vagy csak agyvelejét, vagy épen csak az abban talált hóiyagot a juhászok, a nem szakértő ellenőr-zése alatt álló vágóhidakon a mészárosok a kutyáknak dobják oda ; a juhászok az esetleg élő állat koponyájában kivett hólyagférget is a kutyáknak szokták adni. Elhullottt juhok is, sajnos, olykor a kutyák elé dobatnak, vagy ha mégis felületesen el is ásattak, azokat a kutyák utólag kiássák és megeszik.

Amint a hóhagféreg a kutya gyomrába került, a hólyag fala felemésztetik, az abban foglalt fiaial féreg pedig a bélbe kerül és ott feji részletével megtapadván, tovább fejlődik^ mig annak hátulsó izei, elérvén ivarér^ttségüket, számtalan petét termelnek melyekben csak-hamar ébrények fejlődnek ki. A Jegháiuisó, petéket tartalmazó izek fokozatosan leválnak és azokat a kutyák bélsarukkal tartózkodási helyükön lerakják. A juhászkutyák a legtöbb helyen a juhok elmaradhatlan kísérőiül tekin-tetvén, a juhol< kai legelőn, istállóban egyaránt érintkezésben állanak és így a galandféreg petéit is a juhok tartózkodási helyein, a legelőn és az istállóban rakják le bélsarukkal, honnan az utóbbiak igen könnyen juthatnak a takarmány-

tünetek jelentkezésére Dem vezet; egyes ese-tekben azonban bágyadtság, koronkint kény-szermozgások, esetleg görcsök, izgatottság, kancsalság jelentkezhetnek. E tünetek között egyes állatok el is pusztulhatnak, rendszerint azonban a juhokban a betegség második szaka, mely 3—6 hónap múlva a fertőzés után kö-vetkezik be, kerül szembeötlő tünetekkel ész-lelés alá. A második szakban legszembetűnőbb jelenség a különböző kényszermozgások (kör-benjárás, óramutatószerü mozgás, gurulás, előre törtetés, hátrálás), melyekről a bántalom nevét is nyerte. Ügyetlen járás, öntudatzava-rok, szédülés, esetleg görcsök szintén észlel-hetők. A betegség vége felé az állatok moz-dulatlanul a földön feküsznek és végül elhul-lanak. Felületesen fekvő hólyagok felett a későbbi lefolyás alatt a koponyaboltozat körül-irt helyen a nyomásnak enged.

Oly esetekben, midőn sikerül a hólyag helyét megtalálni, az a koponya meglékelése után eltávolítható, vagy ped.g annak vize szurócsap segélyével kiszivattyúzható. Ezt a műtétet, különben a juhászok szokták végezni, de természetesen a kivett hóiyagot a kutyáknak dobják oda. A hólyagnak eltávolítása azonban csak az esetek egy részében vezet gyógyu-lásra, mert gvakran több hólyag van az agy-velőben, melyeket mind nem sikerül eltávolí-tani s azonkívül gyakran a hólyag helyét csak olyankor sikerül megtalálni, midőn az állatok már nagy fokban elgyengültek, igy a hólyag eltávolítása után mégis elpusztulnak.

A betegség fellépését aránylag igen kis

34- ábra. Miiller-féle láDczos mütrágyaszaró-gép szállításra állítva.

nyal a juhok gyomrába. Különösen esős nyár után és egyáltalán a legelőre járó juhok között szokott a betegség tömegesen fellepni, mert a nedvesség kellő meleggel kapcsolatban nagyon alkalmas a petékben levő ébrények hosszabb időn keresztül való életbentartására, mig az istállóban pl., ahol a szükséges nedvesség többnyire hiányzik, az ébrények rövid idő alatt tönkremennek, mely okból állandóan istállózott juhok között a betegség igen ritkán észlelhető. A peték burka, amint azok a juhok gyomrába kerülnek, féloldódik és a horgas ébrények, át-fúrván a gyomor, illetőleg a bél falát, az erek mentén haladnak a koponyaüreg felé vagy esetleg, miután átfúrták a vérereket, a véráram juttatja azokat oda. Amint az ébrény a koponyaüregbe, illetőleg az agyvelőbe jutott, elveszti horgait és apró hólyagocskává válto-zik át, mely azután fokozatosan növekedik és növekedésével arányban sorvasztja az agyvelő illető részét és növeli a koponyaüri nyomást.

A betegség iránt csak az egy éven aluli juhok birnak fogékonysággal, vagyis csak az egy éven aluli állatok fertőztetnek meg.

Az ébrények a fertőzés megtörténte után 10—14 nap múlva a koponyaüregbe érnek és az agyvelőben az általuk vándorlásuk közben vájt menetek szomszédságában gyuladást kel-tenek, mely azonban kevés ébrénys bevándor-lása esetén oly enyhe lehet, hogy szembeötlő

áldozatot igénylő eljárással lehet megakadá-lyozni. Ha már nem lehet a juhászkutyák tar-tását beszüntetni, mindenesetre szükséges azok számát a minimumra csökkenteni és a meg-levőknek évenkint, főképen azonban a legelte-tés idejében néhány izben féregüző szert (leg-czélszerübben kamala-t) beadni, azokat a féregüző szer beadása után 2—3 napon ke-resztül elzárva, de nem a juhok istállójában, tartani és ürülékeiket elégetni. A juhászokat szigorúan utasítani kell, hogy a juhok hólyag-férgeit, legczélszerübben elégetés által, semmi-sítsék meg, az esetleg elhullott állatok pedig, a mint azt különben az állategészségügyi törvényhez kiadott végrehajtási rendelet is előírja, mélyen ásassanak el, hogy azokhoz kutyák ne férhessenek. Midőn valamely legelő befertőzése felvehető, arra a fiatal állatokat nem szabad bocsátani.

Dr. Marék József.

LEVÉLSZEKRÉNY.

Kérdés. 148. kérdés. A f. évben több kereskedő

érdeklődik á czirok-szakál iránt. Felvilágosítást kérnék a termelés elemi, föltételeiről, valamint

552 KÖZTELEK, 1POO ÁPRILIS H 3 4 28 SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM

arról, hogy az esetleges termelési szerződés körülbelül mily feltételek mellett köthető meg, hogy az a termelőre némi haszonnal járjon.

M. 8. -149. kérdés. A magnak vetett tengerit

midőn kikelt s 2—3 levelét már kihozza, czél-szerü-e megfogasoltatni, ugy agyagos, mint homokos talajon? A fogasolást mennyi idő múlva követheti a fogatos kézikapálás?

Ugyancsak tanácsos-e, a kikelt burgonyát is kapálás előtt megfogasoltatni? M. K.

150. kérdés. Mint egy 900 holdas gazda-ság tulajdonosa az 1901-ik évre dohány terme-lési engedélyt óhajtok nyerni és hogy a szük-séges épületekkel idejekorán elkészülhessek, az engedély iránti lépéseket már most óhajtom megtenni.

Hol és mily lépéseket kell ez ügyben tennem. L. B.

151. kérdés. Olcsó áron megvételre kí-nálnak oly rozsot, melynek mintegy fele zab, fele pedig őszi rozs. Lehet-e ezen keveréket tavaszszal körülbelül 15—20-ig takarmányul elvetni? Helyes lenne-e még hozzá borsót, vagy bükkönyt adni s mennyit egy hl.-hez. Mennyi vetendő egy 1600 • öles holdra? Zölden etetve, vagy szénának elkészítve, mennyit számithatnék egy holdról ? Adna-e az oly takarmányt, melylyel ugy zölden, mint szénának elkészítve, haszonnal lehetne vörös-tarka ökröket hizlalni, a hizlalandó ökröké—5 évesek.

Megjegyzem: hogy a bevetendő tábla februárban erős trágyázásban részesittetett, talaja agyag s a takarmány lekerülte után még őszi repezét szándékozom belevetni.

S. K. 152. kérdés. Hogy és miként kell nagy

fehér vöröshagymát nehéz, kötött talajban termeszteni ?

Milyen műtrágya kell a földre vagy egy-általán, jó földnél kell-e és mikor kell trá-gyázni azzal ?

A nedves, mély fekvést szereti-e jobban, vagy magasabbat?

Hol szerezhetők be a legalkalmasabb ma-gok vagy dughagymák és mikor kell elültetni és megkapálni. M. K.

153. kérdés. Muharmagot takarmánynak vetni szándékozván, kérjük szives felvilágosí-tásul, mely időben legalkalmasabb ezt elvetni, hány kilogramm vetendő egy katasztrális holdba ós hogy sorvetőgéppel mily távolságra vetendő? T. U.

154. kérdés. Kertészem a melegágyak ablakainak rámáit még tavaly karbolineummal bekente s ennek következtében ugy tavaly, mint az idén a melegágyi palánták mind el-vesztek. Lehetne e a karbolineum eme ölő ha-tását valámivel immunizálni, pl. ha a rámákat bemeszeltetném vagy befestetném?

M. 0. 155. kérdés. Van egy kitűnő fejős tehe-

nem, a mely szeptember 7-én folyatott először, ez ismétlődött szeptember 18 és 29 én, októ-ber 10-én, november 14-én, 1900 január 21-én, február 6-án, márczius 6 és 20-án.

Kérem velem tudatni, remélhető-e hogy ezen tehén borjas lesz, vagy van-e mód reá ezt elősegíteni ? Megjegyzem, hogy mai napig is igen jó tejelő, Sz. I.

156. kérdés. Gazdaságomon levő sző-lőmbe akarnék szállítani keményfa szőlőkarót, tehát Hontmegyéből Fejérmegyébe; kérem szíveskedjenek engem értesíteni arról, hogy az ilynemű szállításra ha az nagy mennyiségben — waggononként — történik kaphatnék-e szállítási kedvezményt és ha igen, hova kellene azért folyamodni? L. S.

157. kérdés. A műtrágyagyárak kikötik maguknak az elauásnál, hogyha a vevő a meg-vizsgáláshoz mintákat akar hozni, az állomás-főnök jelen legyen és a mintákat lepecsételje. Nálunk előfordult, hogy az állomás-főnök azt megtenni vonakodott. Köteles-e erre vagy nem? Nagyon jól tudom, hogy ez évtizedek

óta állandóan szokásban van és minden figyelmes gazda a műtrágyát megvizsgáltatja, ami különben nem volna kivihető.

W. B. 158. kérdés. Vettem egy kocsirakomány

chilisalétromot. A vétel megkötéskor eladó garancziát vállalt 15—16% nitrogentartalomért. A magyar-óvári m. kir. vegykisérleti állomás elemzése szerint e chilisalétrom 14'70°/o nitro-'gént és l"97°/o natrisuperchloratot tartalmaz. Élhetek-e és milyen kifogásokkal a kevesebb nitrogéntartalom és a növények fejlődésére ártalmas szuperchlorat tartalomért az eladóval szemben és a 15—16%-nyí jótállást vétemé-nyezhetem-e lö^^/o nak és a natriumperchiorat tartalom mennyit von le az áru értékebői.

M. J. 159. kérdés. Köleshántoló gyárban kap-

hatnék köleskorpát mm-ként 3 frt-ért. Vájjon milyen tápértéke van és milyen állattal érté-kesíthető legjobban pl. jármos ökörrel, törek-kel füllesztve ? S mily mennyiségben.

M. 160. kérdés. Mult őszszel egy utazásom al-

kalmával láttam, hogy egy somogymegv ei ga da-sagnál mélyen fekvő fekete .talajú felszántott táblákat közönséges mészportai eléggé sűrűen behintették.

Miután én kizárólag eddig hegyes vidé-ken gazdálkodtam és prakszisomban még ezen eljárást nem alkalmaztam, kérném velem tu-datni, mely czél elérése végett használják a mészport a szántásra szórva és mely vetemény hálálja ezt meg legjobban.

B . N. 161. kérdés. Történt-e már kisérlet a

Bossány Endre és Tsa. által forgalomba hozott budapest-kőbányai szárított sertéstrágyával ? Csalamádé alá adva érünk-e el ezzel oly eredményt, mint a friss sertéstrágyával? Mennyi kell abból magyar holdankint és mi az ára ? Az elért eredmeny összefüggésben van-e annak árával ?

162. kérdés. Óhajtanám tudni, mi a külömbseg az ásványi szuperfoszfat és a esönt-lisztszuperfoszfát között s való-e az a többek által hangoztatott állítás, hogy különbség a két trágyanem közt egyaltalán nincs és ezt csak a kereskedők használják fel arra, hogy a csont-lisztszuperfoszfátnál magasabb árakat vehes-senek a gazdáktól? St.

163. kérdés. A budapesti tenyészállat-vásárokon a szimníentháli és berni fajú szarvasmarhák mindig egy osztályba soroztat-nak s igy jeleztetnek: „szimmenthál-berniek" mi ennek oka ? Ha már most a szimmentháli bernivel és viszont párosittatik, mi lesz abból ? Keresztezés ? S ha igen, ezen keresztezés ugyanegy minőségbe veendő-e más szimmen-tháli keresztezésekkel? Sz. E.

164. kérdés. A „Köztelek*-ben, illetve a „Baromfiakéban olvastam, miszerint van olyan készülék, melylyel 36 órai ülés utáni, tojáson meglehet ismerni, vájjon a tojás fias-e vagy sem.

Szives felvilágosítást kérek, hol kapható ily készülék és mi az ára. B. E.

165. kérdés. Szereti-e a vörösfenyő a társaságot, illetve csupán vörösfenyőből lehete kisebb erdőket telepíteni ugy, hogy azok gyor-san fejlődjenek s ha igen, ugy milyen távol ültetendők egymástól; vagy czélszerübb más fákkal vegyesen ültetni s melyek azon fák, melyek társaságát legjobban szereti? V. L.

Felelet. Seprőczirok-termelés. (Félelet a 148.

számú kérdésre) A seprőczirok termelésére vonatkozó minden kérdésre, bő felvilágosítást nyújt Szalay Jánosnak „Seprőczirok-termelés" czimü kis munkája, melynek beszerzését aján-lom. Tekintettel azonban Nógrád vármegye klimatikus viszonyaira, kívánatos lenne első ízben csak kis területen kísérletképpen termelni seprőczirkot, most a seprőczirok még az Al-földön is április hó közepe, sőt vége előtt nem

vethető s szeptember hó folyamán, nemritkán még későbben érik s igy "kérdés, Nógrád me-gyében képes-e kellőképpen beérni. Jelenleg különben jó ára van a seprőczirok-szakálnak, amennyiben eonek minősége szerint 10—12 frtot fizetnek métermázsájáéít. Az ár termé-szetesen a szakái minősége szerint tetemes ingadozásoknak van alávetve; a jóminőségü szakái, világos sárgásbarna színű hajlékony, rugalmas, penészmentes 60—70 cm. hosszú-ságú- Kivájó fontos a vetőmag kérdése; el-adás vagyis gyári értékesítés szempontjából csakis a fiorentini seprőczirok vehető figyelembe, tehát ennek magját kell a vetésre használni.

Ö Tengeri és burgonya fogasolása. {Felélet

a 149. sz. kérdésre.) A magnak vetett tengeri m gfogasolasa akkor, midőn 2—3 levelét ki-hajtotta. igen czélszerü és hasznos eljárás. A fogasolással megporhaiiyitjuk a fold tetejét, miáltal a talaj kiszáradását csökkentjük s a tengeri növekedését elősegítjük, a fogasolással nagymennyiségű gyomot elpusztítunk. Ezen előnyök melleit nem kicsiny lendö az; sem, hogy a megfogasolt tengeri első kapálásához későbben foghatunk hozzá, anélkül, hogy ezzel a tengeri szenvedne. A kikelt tengeri fogaso-lása tehát módot nyújt arra, hogy a tengeri első kapálásának ideje nem következik he oly gyorsan, a munkák tehát arányosabban oszlanak meg. A fogasolás utáni kapálás idejét azonban igy egyszerűen megállapítani nem lehet, ez függ a talajtól s időjárástól: amint a talaj gyomosodik és megkérgesedik, az első kapásához hozzá kell fogn\ Tekintettel arra, hogy a msgtengerit úgyis ritkítani kell, a fogasolást czélszerübb a sorokra kereszt irányban eszközöltetni; megjegyzem azonban, hogy a három levéllel biró, kellően meggyöke-resedett tengeripalántákból a fogas kevés növényt tép ki.

A kikelt burgonya fogasolása ugyanoly előnyös, mint azt a tengerinél mondottam volt.

K. K.

Dohánj termelési engedély 1901-re.{Fele-let a 150. számú kérdésre). A dohánytermelési engedélyeket rendszerint csak évenként állapít-ják meg s igy az 1901. évre szóló engedély iránti kérvények stb. csakis a folyó év végén fognak tárgyalás alá vétetni. A termelési engedélyt kérelmező ivek a kerületbe tartozó felügyelőségnek adandók át, kik az előzetesen eszközölt helyszíni szemle alapján kedvezően vagy pedig nem kedvezően terjesztetik fel a m kir. dohányjövedék közpoijti igazgatóságához. Indokai alapján kérvényét egyenes a budapesti központi igazgatósághoz (Káimán-utcza 20.) is beterjesziheti, de nem hiszem, hogy ott az 1901. évi engedélyek tárgyában már most határoznának. Ky.

Olcsó rozs vétele. (Felelet a 151. számú kérdésre) Olcsó húsnak hig a leve, fele arány-ban zabbal kevert őszi rozsnak tavaszi elveté-sével valami nagy eredményeket elérni nem fog, mert a rozs nem fog szárjm haj ani, hanem alacsonyan bokrosán marad s a io/sdától fog sokat szenvedni. Hiszen ha valami nagyon olcsón jut ehez a keverékhez, ugy takarmány-1:orsóval keverve takarmánytermelési czélból elvethető, de legfeljebb zöldtakarmánynak lesz használható. Kérdés nem lenne-e jobb a zabos rozsot, mint ilyent megdarálva feletetni.

Ö Hagymatermelés. (Felélet a 152. számú

kérdésre.) A vöröshagyma termelését nálunk Makó vidékén űzik igen nagy terjedelemben, ahol a termelt hagyma minősége is kitűnő. Legjobb lenne tehát ez ügyben a csanádmegyei gazdasági egyesület titkárságához fordulni, melynek közvetítésével nemcsak az ottani ter-melési eljárásokról szerezhetne alapos útba-igazítást, hanem a szükséges i duggató hagymá-kat is beszerzené. A csanádmegyei gazdasági egyesület titkára Tőkey Jenő ez ügyben a leg-szívesebben szolgál felvilágosításokkal, i ü

27. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HO 31. 553

Muharvetés takarmánynak. (Félelet a 153. számú kérdésre.) A magot a tavaszi kései fagyok elmultával május hó folyamától akár juiius hó közepéig lehet vetni takarmányozási czélokra. A korai vetés mindenesetre biztosabb és nagyobb termést ád, miért ís főterményül (tehát nem tarlóba) vetve, a vetést legjobb május hó élső felében eszközölni.

Sorvetőgéppel vetve a rendes gabona-sortávolságra vetünk, vagyis a vetőgép vala-mennyi vetősaruival. Kat. holdanként 20—24 liter mag szükségeltetik, melyet csak sekélyen szabad alátakarni. Vetés után hengerezünk, a kikelt s kellően megerősödött vetést pedig, egyszer megfogasolni czélszerü. Megjegyzem, még, hogy a muharmag csirázóképességét

* hamar elveszti, miért is a vétel utján beszer-zett vetőmagot csirázóképességére előbb vizs-gáljuk meg. Ky.

A barbolineum ártalmas hatása. (Felelet a 154. számú kérdésre). A karbolineummal telitett melegágyi ablakokból a karbolineumot igen bajos eltávolitani. Még talán legtöbbet segíthet az, ha az ablakkereteket valamely alkalmas medenczébe vagy mészoltó-szekrénybe ugy fektetjük egymásra, hogy közéjük férhessen az a lug,. melyet maró (szappanfőző) Jugkőbol és vízből készítettünk pár %-os erősségben ós akkora mennyiségben, hogy a kereteket ellepje. Erős hamulug, melyet oltott mészéi keverve pár napig ülepítettünk, hasonló hatású lesz. A marólúg — kivált ha melegen alkalmazzuk — pár napi állás alatt kifogja vonni a fába ivódott karbolioeum ártalmas részeit (karbolsavat és hasonlókat) annyira, hogyha utána még vizzel kiáztatjuk a kereteket és száradás után jól fedő festékkel bevonjuk, nem lesz többé ártal-mas. Egyszerű befestés aligha fog tartósan segíthetni, meszelés pedig hiábavaló lesz.

Gy. I. Mindég folyató tehén. (Felelet a 155.

számú kérdésre) Az olyan tehén, a mely gyak-ran folyat, gyakran befedeztetik s mégsem termékenyül, a legtöbb esetben gümőkóros. Gümőkórósnak véljük a tehenet jelen esetben annyival is inkább, mert ,a tehénnek már -olt borja s igy ki van zárva annak a lehetősége, hogy született szervi hiba volna az oka a nem fogamzásnak. Feltéve tehát, hogy a fedező bikaban nem található fel az ok, ugy a nem-fogamzásnak legvalószínűbb oka a gümőkór, vagy esetleg a méhnek vagy a hüvelynek bizonyos olyan betegsége, mely nagyobb mennyiségű saVi reakczióju nyákos folyadék elválasztásával jár, mig utóbbi esetben a gyógykezelés talán eredményre vezethető, előb-beni esetben minden beavatkozás eredményte-len leend s leghelyesebb a tehenet vágóhídon értékesíteni. E tárgyban különben pozitív fele-letet csak az állatorvos adhat, ha a tehenet megvizsgálta. csy.

Szőlőkarók kedvezményes szállítása. (Felelet a 156. sz. Mrdésre.) ügy az állam-vasutak, mint a cs. k. szab. déli vaspálya társaság vonalain szőlőkaróküldemények a vasúti önköltséget megközelítő szállítási dij-kedvazményben részesülnek, ha a küldemények szőlősgazda czimére adatnak fel és a fuvar-levélhez a rendeltetési helyre illetékes vár-megyei, vagy városi gazdasági egyesület, m. kir. vinczellériskolai igazgatóság, vagy m. kir. szőlőszeti és borászati felügyelő által kiállított igazolvány csatoltatik a feladás alkalmával.

R. Mintavételek módja. (Felelet a 157. sz.

Mrdésre.) A mezőgazdasági termények és czik-kek hamisításáról szóló 1895. évi XLVI. tör-vényezikk végrehajtásáról kiadott rendelet 13. §-a szól a magánfelek mintavételére, ennek b) pontja szerint, a mintavételnek két községi előljárósági tag, vagy egy községi előljárósági tag és egy nem érdekelt kifogástalan tanú, vagy esetleg kőt nnm érdekelt kifogástalan tanú jelenlétében kell történnie. E szerint tehát az állomásfőnök nein köteles a minta-

vételt lepecsételni, de rendszerint előzékeny-ségből megteszik. Cs. S.

Műtrágya értékének szavatolása. (Felélet a 158. számú kérdésre.) A mezőgazdasági ter-mények és czikkek hamisításáról szóló 1895. évi XLVI. törvényezikk /Végrehajtási rendelet 8. §-ának 8-ik pontja szerint a használati ér-téket meghatározó szavatolt .legkisebb mennyi-sége határozott számokban adandó ; ingadozó jelölések: nit, 31/a—4%, vagy foszf. 18—20% nem alkalmazhatók. E szerint már a vétel megkötésénél követtetett el hiba. A nitrogén-ból nem követelhet 15%%-ot, hanem csak 15%-ot. Miután pedig nevezett rendeletben 0 2% hiány megengedhető, csakis" 0'1% hiány megtérítését követelheti, ami körülbelül 1'5 fillért tesz ki q-kint. Ha perchlorata tartalmat nem kötött ki, akkor e tekintetben sem tehet kifogást, mert a mennyiség nem oly nagy, hogy azt lehetne mondani, miszerint az feltét-lenül hátrányos a növényzetre, mert 2% per-chlorát rendszerint a legtöbb növénynek nincs ártalmára, csak ha ezenfelül van, ártalmas határozottan. Cs. 8.

Köleskorpa hulladékok takarmányértéke. Félelet a 159. számú kérdésre.) A köleshántoló-gyárak az emberi tápul szolgáló köleskása ké-szítése alkalmával ugy járnak el, hogy először a köles fás héját vakarják le, s ez adja a köleskorpát. Most vitorlákkal ellátott csiszoló-malomba teszik a kölest, melyben a szemek kölcsönös koptatása folytán uj hulladék, a kölesliszt keletkezik. Ugyanekkor még egy hul-ladék képződik, nevezetesen a kölesszemnek zsiros csirái nagyrészt a vitorlákhpz tapadnak, s innét leszedve és sajtolva kölespogácsa el-nevezéssel hozatnak forgalomba. E hulladékok közül a köleskorpa úgyszólván értéktelen, s miután a köleshantológyárak nem tudják el adni, gyakran más korpafélék hamisítására használják. Ellenben a kölesliszt igen jó ta-karmány, de összetétele fölötte változik, mert a kölesliszt nagyon eltérő mennyiségű csirát tartalmaz. Legjáplálóbb a tisztán csak csirák-ból álló kölespogácsa s ennek összetétele állandóbb is, \mint a liszté. A m.-óvári vegy-kisérleti állomáson vizsgált köleshulladékok következő nyers összetétellel birtak (%),

fehérje zsir köleskorpa 5'í 3'4 kölesliszt 9-4—18 3 3—18 8 kölespogácsa 22 7 19 6

A köleskorpa fehérjének csak 1/3-része emészthető, zsírja pedig főleg értektelen cholesterin s ez magyarázza meg, hogy daczára tűrhető összetételének alig van tápértéke. A nagyon változó összetételű köleslisztet csak fehérjekikötéssel czélszerü vásárolni, de ugyan-ekkor egy kis próbát (pl. 0 1 kg.-ot) tanácsos belőle valamely vegykisérleti állomáshoz kül-deni, hogy nyers fehérjetartalmát meghatároz-zák. Az elemzés dija csak 4 korona s e kis kiadás nagy károsodástól óvja meg a vevőt. A köleslisztet és pogácsát főleg hizóállattal czélszerü etetni, ellenben a korpa szemétre való.

Cselkó. A meszezés czélja. (Feleifit a. 160. számú

kérdésre.) A meszezésnek czélja á mészszegény talajokat mészben gazdagabbá tenni, Különö-sen nehéz kötött agyagtal áj oknak a meszezése szokott igen kedvező eredményt szolgáltatni, mert az ilyen talajok meszezés következtében porhanyóbbak és tevékenyebbek lesznek. A meszezést minden növény meghálálja, csakis a burgonya alá nem ajanlják a közvetlen mesze-zést, amennyiben némely helyen azt tapasz-talták, hogy a frissen meszezett talajba vetett burgonya megvarasodik. Cs. 8..

Szárított sertéstrágya értébe. (Felelét a 161. számú kérdésre). A kőbányai őrlött és szárított sertéstrágya még csak aránylag rövid ideje van forgalomban. Pontos kísérletek eredményéről tudomásom nincs. Az országos növénytermelési kísérleti állomás az idén homoki szőlőben végez nagyobb arányú kísérletet e trágyafélével, azt azonban szinte biztosra lehet

mondani, hogy csalamádé alá adva, épen oly eredményt fog szolgáltatni, mint a friss sertés-trágya, de természetesen csak akkor, ha meg-felelő mennyiség adatik belőle. Csakhogy éppen azt nagyon bajos meghatározni mennyi azon megfelelő mennyiség. A nitrogént, mint a trágya legértékesebb alkatrészét véve alapul, a szárított trágyából fél annyi kell mint a friss-ből, mert a szárított sertéstrágya átlag egy, a friss átlag 1/a°/0 nitrogént tartalmaz. Valószínű azonban, hogy kevesebb mennyiséggel is czélt lehet érni, mert az őrlés által az orgánikus anyagok bomlása gyorsabbá lesz. Azonban, hogy az őrlés mily mértékben gyorsítja a bomlást a különböző talajokban, csak pontos kísérletekből lesz lehetséges megállapitáni. E trágyaféle árát nem ismerem. Cs. 8.

Csontliszt- és ásványi sznperfoszfát közötti külömhség. (Féletet a 162. számú kérdésre.) A csontliszt szuperfoszfát és ásványi szuperfoszfát között a különbség egyrészt az eredetben van, másrészt pedig, hogy a csont-liszt szuperfoszfát 0'5—2% nitrogént tartal-maz, rendszerint orgánikus nitrogén alakjában; ha ezen nitrogén értékét leszámítjuk a vízben oldható foszforsav a csóntliszt-szuperfoszfátban rendszerint még mindig drágább, mint az ásványi szuperfoszfátban, mert a gazdák leg-többje ezt véli, hogy az előbbinek a foszfor-sava hatékonyabb.

Ez határozott tévedés. A kísérletek azt bizonyítják, hogy két különböző anyagból ké-szült, de egyforma mennyiségű vizben oldható foszforsavat tartalmazó trágyának hatása egy és ugyanazon talajban teljesen egyforma. Ez nem is lehet másképpen, mert az eredet nem hatá-, roz, hanem csak a vizben oldható foszforsav mennyisége.

Egy előnye azonban van a csontliszt-szuperfoszfátnak az ásványi szuperfoszfáttal szemben.

Ha az ilyen nyersanyagból készült ás-ványi szuperfoszfát hosszabb ideig raktárol-tatik, vizben oldódó foszforsavának egy része oldhatóságából vészit és alkotja azon vegyüle-tet, melyet rossz magyarsággal „visszament foszforsavnak" mondanak, mely tulajdonképen oldhatóságában gyengült foszforsav. Ez a fosz-forsav nem értéktelen, mert mintegy 80%-át a növények fel tudják szívni, csakhogy nem vizben, hanem gyenge savakban oldódik csak, vagyis nehezebben; azért hatása lassúbb, értéke tehát kevesebb, mint a vizben, ol-dódóé.

Ha a szuperfoszfátot garanczia mellett vásároljuk, nem kell attól tartani, hogy a foszforsav egy része olhatóságából veszít, csak ha hosszabb ideig áll, fordulhat ez elő, s mert a csontliszt-szuperfoszfátnál ezen eset ki van zárva, a gazda nem szenved kárt, ha a vásárolt szuperfoszfátot később használja fel.

A csontliszt-szuperfoszfát ezen előnye daczára nem ajánlom, hogy a szuperfoszfát-vásárlásnál a nyersanyag eredete figyelembe vétessék, mert a csontliszt-szuperfoszfát iránt mutatkozó élőszeretet maga után vonja, hogy azt hamisítják.

Igen sok ásványi eredetű szuperfoszfát kerül forgalomba csontliszt-szuperfoszfát elne-vezés alatt. A csontliszt organikus anyagait valamely szerves anyagnak, nitrogénjét pedig kénsavas ammóniáknak hozzákeverésével ad-ják meg. Cs. 8.

Berni-szimmenthali szarvasmarha. (Felélet a 163. sz- kérdésre.) Berni elnevezés alá fog-laljuk azon piros-tarka szarvasmarhákat, melyek Svájczbai a berni kantonba'! tenyésztetnek s melyeket másként svájezi pirostarka névvel is

' szoktunk illetni. Énnek a kantonnak a szarvas-marhaállománya igen fejlett, de miként nálunk egy megye területén, ugy a berni kantonban sem lehet egyforma szarvasmarhát találni, amennyiben egyes hegyes csoportok vidékén, avagy völgyekben idők folytán különböző irányok fejlődtek ki s ennek megfelelőleg a kánton. szarvasmarhaállománya is eltérő ugyan,

554 KÖZTELEK, 1800. ÁPRILIS HO 4 28. SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM.

de bizonyos közös jelleg mégis szembeötlően feltalálható rajta. Igy azután meglehet külön-böztetni szimmentháli, saani, frutigi, ementhali, juravidéki stb. szarvasmarhát, melyek mind-annyia pirostarka, de az egyik nagyobb, a másik kisebb, az egyik jobb hizó, a másik jobb tejelő. Jogosan mondhatja tehát bárki is, aki pl. szimmenthaliakat és saaniakat párosittat, hogy tenyészete tisztavérü berni, de már nem mondhatná, hogy tisztavérü szimmentháli, mert egy vért tenyészt ugyan, de két külöbböző jelleget. Jogosan használjuk tehát azt a ki-fejezést, hogy telivér bernieket, de ép oly jogosan használjuk azt is, hogy telivér szimmen-thaliakat tenyésztünk, mert a szimmentháli jelleg nem fajták keveredéséből, hanem a berni fajtából való kiválás által létesült, épen ugy, miként létesült a törzs. S ezért a berni szó mellé oda kell teni a jelzőt is, mert csak igy tudhatjuk, hogy tulajdonképen melyik je lég-ről van szó, ellenkezőleg azt kell hinnünk, hogy különböző jellegű bei ni marha tenyész-téséről van szó. Miután azonban á szimmentháli szarvasmarha, illetőleg ennek a szarvasmarhá-nak ez az elnevezése ismertebb a berni el-nevezésnél, nincs miért a berni-szimmenthali kifejezést használni, sőt a szimmenthali-berni ki-fejezés hibás is, mert előbb jön a berni s csak azután jöhet a szimmentháli. A berni el-nevezés értelmezésével különben nagyon sokan nincsenek tisztában, azok sem mind, akik gyakran használják e kifejezést; sokan a sötétebb vörös szimmenthaliakat nevezik berniek-nek. E kifejezésnek azonban egyedül helyes értelmezése csakis a fentebbi. csy.

Tojásvizsgáló készülék. (Félelet a 164. számú- kérdésre.) Azon készüléket, amelylyel tojást meglehet vizsgálni és igy megtudni vájjon termékeny-e vagy nem, tojásvizsgáló lámpának nevezik s ez megrendelhető Kühne Ferencznél Budapest, I. ker., Attilla-utcza 151. szám.

B. L. Yörös fenyő (Larix europea) tenyész-

tése dombos és lapályos vidéken. (Felelet a 165. számú kérdésre.) A kérdésben nincs ki-tüntetve, milyen vidéken s . talajon volna a vörösfenyő telepítendő. A . hogy azonban én tudom, a hely lapályos, legföljebb dombos lehet.

Ezt azért szükséges tudni, mert e fanem kiválólag magashegységi. Tulajdonképeni ha-.zája az Alpok, hol 2000—2300 méter, a Kár-pátok, hol nálunk 1500—1550 méterig a Magas-Tátrában, 1600—1850 méterig a Dél-keleti-Kárpátokban hág fel, egész az erdő-tenyészet határán előforduló havasi- és törpe-fenyők közé nyomul, a luczfenyőt is maga mögött hagyva.

Természetes tenyészetének alsó határa a melegebb déli alpokban 900—1000, a bajor alpokban 500—900, éjszaki Németországban még 400 méter tengerszinfeletti magasságig is jól megnő, legalsóbb, természetes határa Morva-Sziléziában 300 méter.

Geográfiái elterjedésének felső határa Tromső, 69o 40' alatt, cserjévé törpülve, Dront-heimnál a 63° alatt még szaporodásra alkal-mas magot terem. Délen Francziaországban az éjsz. sz. a 44ó 30'-áig terjed.

Természetes határán kivül egész a ten-germellékig húzódik le s a dombvidéken, sőt a lapályon el van terjedve. A lapályon azon-ban csak hidegebb éghajlat alatt állja meg jól helyét, holott nálunk sem a domb, sem a la-pályra nem ajánlható, ha fáját akarjuk hasz-nosítani is, mert ámbár itt nagyon gyorsan nő, korán terem, de középkora (60—70 év) elérése előtt tönkre megy s a rendes termő-helyén kitűnő fája itt elveszti jó tulajdonságait, puhább s kevésbé tartós lesz.

Különben könnyen alkalmazkodik a vi-szonyokhoz. A mély, üde talajt kedveli. Sekély, igen sovány és száraz, valamint vizenyős vagy elposványodott helyeket kerüli. ~ A tespedő nedves levegőt sem szereti, mivel a nyilt szél-

járta tetőket különösen szereti, a hol szabadon fürödhet a fénysugárban.

A neki alkalmatlan helyen — a milyet például a szeged-csorvai Magyari-féle park futóhomokos semlyékében láttam — a külön-ben 80—90-ik évében 30—35 méter magasra nőni szokó fa nyomorúságos, eltöpörödött alak, foszlányokban lelógó s varként kérgére tapadó zuzmóktól ellepve, félig száradt lombozata tele-rakva elkényszeredve termett számos gyümölcs-tobozzal.

A vörösfenyő elegyetlen állapotban csak kisebb erdőket alkot, nagyon szívesen szeret a luczfenyővel és bükkel társulni s igy keverve mindegyik fanem nagyobb fatömeggyarapodást is mutat.

Minthogy az itt szóban forgó termőhely a lucznak kevésbé,, a bükknek épen nem felel meg, legalkalmasabb volna közbeelegyitésre a fehér gyertyán, mely a mi Alföldünkön igen szépen gyarapszik, az árnyékot jól tűrő és sürü s humusra nagyon alkalmas lombjával a talajt üdén tartja.

A tiszta vörösfenyős egymástól 15—2 méterre ültetendő, ha más fanemet teszünk közéje 4 5—6 méterre kell egymástól ültetni a vörösfenyőt, ugy hogy a közéje ültetett gyer-tyán 1*5—2 méterre kerül egymástól. Lehet közéje szilt is ültetni.

Földes János m. kir. főerdész.

Gazdasági egyesületek mozgalma. A szatmármegyei gazdasági egyesület

mult hó 21-én tartotta rendes közgyűlését, melyen többek közt az 1900. évi költségvetés és működési tervezet is megállapittatott. A mű-ködési tervezetbe felvett főbb tételek: az egy-let szőlőtelepén fás- és zöldojtási tanfolyam rendezése; az ombodi bérlegelö fentartása az arra kiváltott jószág jutányos díjtételek melletti biztosításának közvetítésével; szeptember 23-án lóverseny; tenyészállat-dijazás ; községeknek 3 évre adandó kamatmentes kölcsön utján 2 bika beszerzésének megkönnyítése ; szeptember 23—26-án gyümölcs- és konyhakertészeti kiállí-tás; állatbiztosító intézmény népszerűsítése. A szövetkezeti mozgalmak terén az Északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének végle-ges megalakítása; szatmári és vidéki tejszö-vetkezetek alakítása; állattenyésztő szövetkeze-tek és gazdakörök megalakítása. A sáros-magyar-berkeszi mintagazdaság felügyelete és vezetése; gazdasági tanfolyamok és népies elő-adások, háziipari tanfolyamok rendezése-, kis-gazdák tanulmányi kirándulásainak szervezése.

A hunyadvármegyei gazdasági egyesület a mult hó folyamán Magyar- és Oiáh-Berettyén, a czélból, hogy az ottani kis- ős nagybirtoko-sokat a czukorrépa termelése körüli eljárások-kal megismertesse, s hogy azokat a répater-melésre serkentse, népies gazdasági előadást rendezett. Az egyesületet annak titkára Pitsch Lajos megyei főszámvevő és nagybirtokos kép-viselte. A marosvásárhelyi czukorgyár részéről Szász Mihály intéző volt kiküldve. A jövedel-mező czukorrépa termelésére vonatkozó elő-adást az algyógyi m. kir. földmivesiskola tiszt-viselője Gzirmes Bálint tartotta. Az előadást mintegy 200 kisbirtokos, több gazdatiszt és birtokos hallgatta végig a legnagyobb érdeklő-déssel. A kisbirtokosok egyrésze román volt, ezeknek Pitsch Sándor, a járásnak köztiszte-letben és, szeretetben álló s a nép érdekét szivén viselő főszolgabirája tolmácsolta román nyelven az elmondottakat. Az előadásnak meg-volt az a sikere, hogy Pitsch Lajos egyesületi titkár példaadása és buzgólkodása folytán mintegy 100 hold czukorrépatermelésre kötött a gyár képviselője szerződést. A kiváló talajjal rendelkező vidéken a czukorrépa termelésére igen szép jövő vár.

A pozsonyvármegyei gazdasági egyesület élénk tevékenységet fejt ki legújabban arra

nézve, hogy a vármegye területén egyes köz-ségekben gazdaköröket létesítsen. A gazdakörök tényleg igen nagy szolgálatokat tesznek a kis-gazdák szakértelmének fejlesztésére, de erköl-csileg is üdvös befolyást gyakorolnak a köz-nép életére, mert a tagokat elvonják a korcs-mától, s megkedveltetik velük a hasznos érte-lemfejlesztő szórakozásokat, de ami különösen fontos körülmény, a gazdaközönség tömörítése fblytán rendszerint bölcsői a szövetkezeti esz-méknek s igy a nép boldogulásának. Tényleg ha figyelmesen szemléljük az eddig létező gazdakörök működését, tapasztalhatjuk, hogy egy jól szervezett és vezetett gazdakör rövid idő alatt képes volt egy község gazdálkodási viszonyait kedvezően átalakítani. Pozsony vár-megyében ezidőszerint két virágzó gazdakör működik és pedig az „Alsócsatlóközi járási gazdakör" és a , Tallósi gazdakör"; a har-madik — a galánthai — egyik vezető férfiú visszavonulása folytán ma csak vegetál. Folyó hó 25-én vasárnap alakult meg a negyedikként az „Uszori gazdakör", mely annál figyelemre-méltóbb, mert Uszor egyike a megye legkisebb községeinek, de talán a legiparkodóbb is, amit az igazol legjobban, hogy a falu gazdái egytöl-egyíg tagjai a gazdakörnek.

A zemplénmegyei gazdasági egyesület február hó 28-án tartotta ezidei rendes évi közgyűlését gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt. Az elnökségnek az egyesület mult évi tevékenységéről szóló jelentéséből a következő-ket veszszük: Rendezett az egyesület S.-A.-Ujhelyen borkóstolóval egybekötött borvásárt, a mely ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben is jól sikerült; ugyancsak S.-A.-Ujhelyen termény-vásárt is tartott. Az egyesület a mult'évben szokásos évi állatdijazá'át M.-Laborczon tar-totta meg, amelyre 150 drb állatot hoztak fel a megye gazdái. A szölőmivelés és gyümölcs-termelés előmozdítása czéljából a megye 55 községének birtokosai között 11.000 drb gyü-mölcsfaojtványt osztott ki; ezenkívül 50.000 darab gyökeres ripáriát,, 10.000 drb furmint szőlőojtványt és 60.000 drb szőlőkarót 120 kisebb szőlőmive'ő között. — Ugyancsak az elmúlt év végén vette tervbe a szőlőbirtokos közönség óriási kiadásainak enyhítése czéljá-ból és azon czélból, hogy a birtokos közönség a legjobb minőségű anyagokhoz és eszközök-höz jusson a szőlöszeti anyagok és eszközök eladási raktárának ügyét, a mely már rendel-kezésre áll a birtokos közönségnek. A S.-A.-Ujhely vidékén megindult s jelenleg már nagy mérveket öltött szőlőrekonstrukczió keresztülvite-lénél az egyesület szintén buzgón közreműkö-dött, s jelenleg is egyik főfeladatának tekinti megyéje e fontos termelési ágának minden eszközökkel való előmozdítását. A gazdasági ismeretek terjesztése czéljából az egyesület szá-mos néples gazdasági előadást tartott.

Az egyesület szőlöszeti szakosztálya elha-tározta, hogy f. hó 26-án S.-A.-Ujhelyen a Tokaj-Hegyalja bortermelőinek boraiból borkóz-tolót rendez.

Gyümölcski vitelünkről. Gyümölcsben és szőlőben termelő képes-

ségünk az utóbbi évek folyamán hatalmas lépésekkel haladt előre, hiszen a gazdasági életünket ért súlyos csapások mind jobban reá kényszeritettek bennünket, hogy ne csak a most már kevés jövedelmet hajtó fő üzem-ágakat — mint a szemtermelés, állattenyész-tés — de a melléktermények előállítását is felvegyük programmunkba.

Igy a kényszerhelyzet, de a földmivelés-ügyi m. kir. miniszter jövőbe látó intézkedései-nek hatása és reávitte a gazdákat, a vásárló piaczok által megkívánt és előirt egyöntetű alma, körte stb. termelésre s igy ma már mindnagyobb mértékben fogunk rendelkezni oly gyümölcskészletekkel, melyek nemcsak a helyi,

28. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4 555

de a világpiaezok már jóval kényesebb igényeit is kielégítik.

Gyümölcsünk jó iz s nemes kinézés te-kintetében eddig is kiáll ott a a versenyt — legalább egyes példányaiban — nemcsak az amerikai, de például a gyönyörű tiroli gyümölcs-félékkel is; ha már most a praktikus követel-ményeknek mindenben megfelelő uj telepeink az egyöntetűséget is elérik s igy fejlődésökben mindég nagyobb s nagyobb versenyképes kész-letekkel lépnek a vásárra, ugy hiszem, hogy okulva s tanulva az eddigi szomorú tapasz-talatokon, a helyes osztályozás s czélszerü csomagolás sem fog talán az elérhetetlen, tit-kos tudományok közé tartozni.

5 Egy szóval meg vagyok arról győződve, hogy párhuzamosan e téren való fokozatos s következetes haladásunkkal, évről-évre jobban reá leszünk e tére^. is utalva a külföldi piaczokra, a hol majd értékesítjük azon prima-készleteinket, melyeket idehaza • már jó áron eladni nem tudunk.

Ha a gyümölcsnél a külföldi piaczok keresése momentán s a legközelebbi jövőben nem is oly égetően szükséges és sürgős, de annál inkább az az, a szőlőnél.

Az uj telepek mindig nagyobb mennyi-ségekkel árasztják el a magyar piaczokat, ami különben nagyon természetes is, mert hiszen mig

1892-ben csak 23334 hektár uj ültetésü szőlőnk volt, addig 1898-ban az mar 45893 hektárra emelkedett; vegyük már most tekintetbe a még folyton keletkező uj ültetéseket, de különösen azoknak évről-évre növekedő terme-lését, ugy mindég jobban-jobban előtérbé lép az a kérdés, mi módon lesznek majd az óriási készletek idehaza értékesíthetők?

A bornak az ára, már az olcsó olasz borok miatt sem elégítheti kí a táplált remé-nyeket, a helyi piaczok is előbb-utóbb tul lévén árasztva, az árakat le fogják' szorítani a minimálisra, nem marad tehát más hátra, mint a külföld.

A mai külföldi gyümölcspiaczok között első sorban a németre kell számitanunk, "mert hiszen az angol, meg az orosz piacz ma a mi gyümölcsünk számára elérhetetlen s inkább a jövő zenéje, mint a reális valóságé; a szállí-tási nehézségek akár Oroszországba, akár Angliába még sok fejtörést, sok nehézséget fognak okozni; elég ide vonatkozólag a széles vágányu vasutakra, meg a tengeren való szál-lításra hivatkoznom.

Ezekkel szemben ma még a német piacz, ha az árra nézve nem táplálunk nagyon vér-mes reményeket, ha a szállítást — különösen a kassa-oderbergi vasútvonalon — gyorsabbá, biztosabbá, hogy ugy mondjam időhöz kötötté tudjuk tenni s bakitartással megtudunk küzdeni azon nehézségekkel, melyeket az ottani hiányos kereskedelmi képviseltetésünk az amúgy is csekély üzleti szellemünkre reá ró, elég tűrhető volna.

Ezen szállítási nehézségek megoldásával azonban már most kellene komolyan, czélhoz vezetően foglalkoznunk, már azért is, hogy a folyó évi termés értékesítése már biztosan legyen lebonyolítható.

E sürgős intézkedéseket már azért is tanácsolnám, mert nem tudom, hogy az uj vámszerződések megkötésénél nem lesznek-e német részről áthidalhatatlan nehézségek tá-masztva, melyek majd a még meg sem indult bevitelünket teljesen megbénítják.

Hogy Németországban bizonyos körök nagy ellenségei minden gazdasági produktum bevitelének, az köztudomásu dolog, ép oly köztudomásu az is, hogy a védvám-rendszer;;ek hivei reánk nézve megdöbbentő módon szapo-rodnak.

A gyümölcsbevitel iránt különben a biro-dalmi kormány is (Reichsamt des Innern) na-gyon kezd érdeklődni s ezen érdeklődést el-árulja az a kérdő iv is, melyet a berlini ügy-nökök testületéhez (Yerein Berliner Agenten) intézett a friss gyömölcs importja iránt. A kér-

désre a válasz egy memorandum volt, nely bővebben ismerteti az egész kérdést.

E memorandum a következő számada-tokkal mutatja ki a gyümölcsnek importját s annak tagadhatatlanul óriási emelkedését:

1892-ben importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 17 millió márka értékben.

1893-ban importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 13 millió márka értékben.

1898-ban importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 27 millió márka értékben.

1899 ben importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 69 millió márka érmékben.

Ezzel szemben a német export kitett: 1892-ben 3.900,000 márkát, 1893-ban 5.200.000 1898-ban 8.700,000 •„ 1899-ben 4.600,000

egyszóval a bevitel többlet kitett: 1892-ben 13.400,000 márkát, 1893-ban 7.700,000 1898-ban 18.300,000 1899-ben 64.600,000

E kolosszális nagy importemelkedést nemcsak a berlini ügynökök egylete, ds min-denki tudja; a dologban azonban esak az az érdekes, hogy a kérdőívben föltüntetett kérdé-sekre nem elégedtek meg egyszerű feleletadás-sal, hanem memorandumot irtak hozzá, még pedig kizárólag avval a czéllal, hogy a friss gyümölcsre behozandó védvámnak szükséges-ségét Jongum et latum elmondhassák s bizo-nyítgathassák.

Már most ezen hatalmas beviteli emel-kedés, szerény nézetem szerint azon meg nem dönthető tényre vezethető vissza, hogy mig a beltermelés a szükségletet fedezni nem képes, eddig az egészséges verseny által előidézett ármérséklés a gyümölcsfogyasztást mindég nagyobb s nagyobb körökre terjesztette ki s azt, mint az egészségre üdvös közélelmezési czikkét bevezette azokba a rétegekbe is, me-lyek a magas árak mellett azt — az idegen beözönlés előtti időben — állandóan nélkülözni voltak kénytelenek.

Hogy a Németországba folyton növekedő gyümölcsimport az ottani érdekelteket más gondolatra, más következtetésekre vezetik, mint például engemet, azt bővebben fejtegetni tel-jesen fölösleges.

Mindenesetre a jövő fogja majd meg-mutatni, hogy vájjon a védvámos irány elö-harczosai fognak-e győzni azon küzdelemben, melyen majd az uj vámszerződés felépül, vagy sem?

Már e küzdelem végeredményének bizony-talansága miatt is használják ki nagyobb exportképes termelőink ama még tűrhető helyzetet s igyekezzenek addig a német piacz meghódítására, mig az nem késő.

Leitgéb Imre.

A franczia nemzeti gazdasági egyesület.

(Soeiété nationale d' agriculture de Francé.) A mezőgazdaság előmozdítására és érde-

keinek védelmére irányuló társadalmi tevékeny-ség Francziaországban kiterjedt szervezettel bir és nagy szerepet játszik.

A mezőgazdaság összességével foglalkozó országos társadalmi testület a franczia nemzeti gazdasági egyesület (soeiété nationale d' agri-culture de Francé), melyről itt részletesebben lesz szó, a franczia mezőgazdák egyesülete (soeiété des agricultures de Francé) és a mező-

nationale d' encouragement a l'agriculture). Az utóbbiak közül az első a nagyobb, a második pedig a kisebb gazdák önkéntes

ségével. Ezen utóbbi fiatalabb egyesületekkel szem-

ben az országnak ugy korra, mint tekintélyre

legelső egyesülete a fraqczia mezőgazdasági egyesület; czéljai ugyanazok, mint a többieké, eszközei, működésének módja és megnyilatko-zása azonban eltérő. Ha nálunk Francziaország országos jellegű első gazdasági egyesületéről beszélnek, rendszerint ezt értik, Országos Ma-gyar Gazdasági Egyesületünkkel ezt állítják párhuzamba, annak szervezete azonban ezétől eltér.

A nemzeti gazdasági egyesület 1761-ben királyi rendelettel létesíttetett a kormány mező-gazdasági kérdésekben való tájékoztatása és mezőgazdasági kérdések tanulmányozása ezéljá-ból. Az egyesület czime a külömböző kormány-formáknak megfelelően időről-időre változott ugyan, szervezete és hatásköre azonban némi-leg kibővülve mindig ugyanaz maradt.

A franczia nemzeti gazdasági egyesület székhelye Páris, működése kiterjed egész Francziaországra, Algirra és a gyarmatokra.

Az egyesület főczélja a kormány szak-kérdéseire felelni s azt a mezőgazdaság hala-dását és fejlesztését érintő minden ügyben fel-világosítani. Feladata azonkívül a mezőgazda-ság körül felmerülő kérdéseket tanulmányozni; megvizsgálja, kísérlet tárgyává teszi és meg-bírálja á mezőgazdaság külömböző ágazataira s az állattenyésztésre vonatkozó felfedezéseket és uj eljárásokat; tanulmányozza az állati és növényi betegségeket, a káros rovarok elleni védekezésmódokat; pályázatot rendez oly fel-fedezések és irodalmi munkák megjutalmazására, a melyek a növénytermelés, állattenyésztés és mezőgazdasági ipar tökéletesítése ezéljából például és utmutatóul szolgálnak, vagy a gazda-ságot érintő törvényhozási, statisztikai, nem-zetgazdasági kérdésekre vonatkoznak.

A köztársaság elnöke az egyesület min-denkori védnöke, a földmivelésügyi miniszter pedig tiszteletbeli elnöke s e minőségében az ülésben elnököl, ha azon jelen van. A tagok nem önkéntes belépés, hanem választás utján vétetnek fel, számuk korlátolt. A tagok tiszte-letbeliek, bel- és külföldi rendes tagok, bel-és külföldi levelezőtagok; szakmájuk szerint 8 szakosztályba sorakoznak. A tagok számát, minőségét és elosztásukat szakosztályonként az alábbi táblázat tünteti fel:

I. H. IIL IV. V. VI. VII. VIII.

111 l f | Í1

Tiszteletbeli tagok . . . 10 6 5 8 6

Belföldi rendes tagok . . . 6 4 3 5 3

Külföldi rendes tagok . . . 2 1 1 2 1

Belföldi levelező tagok . . . 25 20 I

Külföldi levelevő tagok . . . 8 7

3 ' ! 1 • ' Z $ s

6 6 5 — 52

3 3 3 10 40

1 1 1 5 15

15 15 15 — 150

5 5 5 — 50 Összesen 51 38 29 15 307

Az egyesület közvetlenül vagy elnöke, a földmivelésügyi miniszter utján levelez azok-kal a (bel- vagy külföldi) tudományos vagy gazdasági egyesületekkel és társulatokkal, a melyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak s a melyek munkái figyelmet érdemlőknek tűn-nek fel.

A megürülő helyekre a tagokat a tiszte-letbeli tagok szavazattöbbséggel választják. A tagjelölésnél és választásnál követendő eljárást külön határozmányok szabályozzák. A tagok jelölése és az e fölötti vita titkos ülésben történik.

Az első négy szakosztály tagjainak felét gyakorlati gazdák közül választják. A tagvá-lasztó ülés csak 27 tiszteleti tag jelenlétében határozatképes, ugyanannyi tag jelenléte szűk-

556 KÖZTELEK; 1900. MÁRCZIUS HO 31 27. SZÁM. 10-ík ÉVFOLYAM.

séges oly határozathoz, a melv a kormány kérdései felett dönt.

A tiszteletbeli bel- és külföldi rendes tagok megválasztása csak ugy érvényes, ha a választást a földmivelési miniszter, mint tisz-teletbeli elnök előterjesztésére a köztársasági elnök, illetőleg a levelezőtagok megválasztását a földmiveiésügyi miniszter megerősíti. A .tisz-teletbeli tagok belépési és szavazati joggal birnak, ugy a nyilvános, mint a titkos, vala-mint a diszülésekre. A rendes tagok szavazati, joga szintén kiterjed minden kérdésre, a vá-lasztások kivételével a levelezőtagok csak tanácskozási joggal birnak.

Az egylet nyilvános, vagy titkos ülésein tilos minden oly ügy tárgyalása, amely a gazda-ságot, vagy az egylet vezetését nem érinti; semmiféle küldeményt (levelet, emlékiratot, munkát), amely nem kizárólag a gazdasággal foglalkozik, az egyesület el nem fogadhat.

Az egyesület ügyeit az egyesületi tisztek-ből álló iroda vezeti; e tisztek: az elnök, alelnök, örökös titkár és pénztáros élethossziglan választatnak. Az egyesületi szervezetre vonat-kozó szabályok a miniszter jóváhagyása után végérvényesek.

Az egyesület az augusztus- és szeptember-havi szünet kivételével minden szerdán d. u. 3 órakor tart ülést. Minden évben két összes ülést tartanak, az elsőn az egyesület évi működése és a dijak szétosztása kerül napi-rendre, a másik főleg > emlékbeszédek megtartá-sára szolgál.

Az egyesület gazdag könyvtárral rendel-kezik, amely az összes tagok részére naponként déli 12-től délután 4 óráig nyitva áll; az egyesületen kivül állók valamely tiszteleti tag által kiállított igazolvány alapján vehetik igénybe a könyvtárt. A könyvtárból, illetőleg az egyesület épületéből semmiféle munkát kivinni nem szabad.

• Minden szakosztály havonta egy ülést tart, amelyen a szakosztály legidősebb tagja elnököl. Mindeii hó végén a szakosztály vala-mely tagja az egyesülethez . tesz jelentést a tett munkálatokról.

Az egyesület irodalmi munkálatra, mező-gazdasági találmányokra jutalmul évenként egy műtárgyat, nagy és kis arany-, valamint ezüstérmeket, diszokmányokat ad, nemkülönben pénzdíjakat is oszt ki, melyek mindenikét a földmivelésügyi miniszter által láttamozott diszokmány kiséri.

Az érmekkel együtt adott pénzdijjak az alapítványok kamataiból kerülnek ki s a követ-kezők: Barothe-dij, tiz évenként 3500 frc., a mezőgazdaságra fontos felfedezés jutalmazására, legközelebb 1903-ban itétetik oda; Bélaque-dij kétévenként 1000 frc., az állattenyésztés- vagy állattáplálásra vonatkozó munka szerzőjének vagy valamely ujabb fajta vagy tenyésztési eljárás meghonosítójának, legközelebb 1901-ben ítélik oda; Dailiy-dij, kétévenként 800 frc., nö-vénytermelési munka részére; Lavergue- dij, •három évenként 100Ö frc., statisztikai vagy törvényhozási munka jutalmazására. A jutal-mak mindig díszülésen osztatnak ki. Az egye-sület fennállása óta 11 műtárgyat, 204 dísz-munkát, 1020 aranyérmet, 567 ezüstérmet, 294 díszoklevelet osztott ki.

E pénzdijjak tőkéin kivül még több kisebb alapítvány birtokában van az egyesület. A legnagyobb alapítványt Delamarre tette, a ki az egyesület részére 1827-ben egy szép erdőgazdaságot hagyott kastélylyal. Beliague az egyesületi ház építéséhez 1877-ben 60,000 frankkal járult, Boitel asszony férje emlékére 1892-ben 30,000 frkos alapiiványt tett, mely-nek kamatait váltakozva a gazdasági főiskola és a grignoi gazd. tanintézet hallgatója élvezi.

Az egyesület egy emeletes háza (18 rue Belle chasse) csakis az egyesület czéljára épült; van benne egy nagy és egy kis tanács-terem, terjedelmes könyvtár és olvasóterem, tanácskozó és dolgozószoba minden szakosztály részére kézikönyvtárrál, továbbá lakás az örö-kös titkár és pénztáros részére.

Az egyesület havonként jelentést (Bulle-tin .mensuel) ad ki munkálatairól, mely éven-ként 900 oldalt tesz ki, előfizetési ára nem tagoknak 8 frk. Ebben a kiadványban közöl-tetnek a pályadijat nyert szakkönyvek bírálatai, az egyesület áltál rendezett fontosabb kisérle-tek eredményei, évről-évre napvilágot lát benne a talajtérképek készítésének előhaladásáról tett jelentés. Időről időre nagyobb munkákat is végez és tesz közzé az egyesület, pld. 1879-ben a földmivelésügyi miniszter felhívá-sára a franczia mezőgazdaság állapotáról tar-tott ankét eredményét dolgozta fel ; 1884-ben a gazdasági hitelről tartott ankét eredmé-nyét tette közzé.

Az egyesület elhunyt tagjai fölött emlék-beszédek tartatnak vagy életrajzom olvastatnak fel. 1761 —1842-ig, tehát 81 év alatt 65 emlék-beszéd, 1843—1896-ig, tehát 53 év alatt 85 életrajz olvastatott fe l ; ezek az életrajzi jegy-zetek majdnem minden évben külön kötetben (Mennoires) jelennek meg, a melynek ára 6 frank.

Az egyesület az ország mezőgazdasági érdekeit érintő minden kérdéssel foglalkozik, a földmivelésügyi miniszter minden fontosabb ügyet megküld az egyesületnek véleményezés végett, mire ez annál is inkább hivatott, mert a legkiválóbb szakemberek alkotják, kiknek tapasztalata és munkássága biztosíték a fel-merülő kérdések tárgyilagos megvitatása te-kintetében. A legkiválóbb szerepet játsza az egyesület a mezőgazdasági tudomány ápolása és a szakirodalom kellő színvonalon tartása körül tárgyilagos bírálataival, a mivel ugy a gazdaközönségnek, mint a szakíróknak nagy szolgálatot tesz. K. R.

VEGYESEK.

Mai számunk tartalma: Oldal

Az OMGE. közleményei. — 545 Az igazgató-választmány ülése. ... 545 Csoportos bérletek. _ ... 548 Gazdasági egyesületek mozgalma. — ... ... 554 GyűmöleskivitelÜDktől. 554 A franczia nemzeti gazdasági egyesület. ... 555

NSvénytermelés. Néhány szó a csibehurról — 549

Gazdaság! gépészet. A mütrágyaszóró-gépek. ... 549

Szőlőszet, Kertészet. Az ojtvány-szőlősorok kifoltozásáról. 550

Állategészségügy. Juhok kergesége. ... 551 ».«'»AU*»hr«njr „ 551 Vegyesek. 556 Kereskedelem, tőzsde 558 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A köz-

ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkék árairól. — Állatvásá-rok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár 559

A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban meg-tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követ5 napok kivételével:

naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket kővető napokon a muzeum

A muzeum látogatása ingyenes: A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a

Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező-utcza sarkán van.

Tavaszi luxuslóvásár. Az idei tavaszi luxuslóvásár élénk érdeklődés mellett vasárnap délelőtt nyílt meg aTatterszall telepén. A vásár anyaga ugy mennyiség, mint minőség tekinteté-ben rendkívül sikerültnek mondható s a bíráló-bizottságnak a dijak odaítélésénél ugyancsak nehéz feladata volt. Az egyes bírálati csoportok a következőkép alakultak meg : A négyes-fogatoknál. Elnök : Andrássy Sándor gróf. Tagjai: Losonczy Mihály és Muzslay Gyula. A hintós és jukkerfogatok zsűrije : Széchenyi Imre gróf elnöklete alatt borostyánkői Egán Ede, Sztankovánszky János, Somssich Andor és Almásy Géza. A hátaslovak bírálói : csepei Zoltán Elek elnöklete alatt Szapáry Iván gróf és Szapáry Péter gróf.

A díjazás eredménye a következő : A négyesfogatok I. diját Fáy Bélának

314., 315., 316. és 317. katalógus számú fogatai nyerték el. A II. dijat gróf Andrássy Géza 464., 465., 466. és 467. katalógus számú lovai. Díszoklevelet nyert: Farkas Zoltán 11-, 12, 13. és 14. katalógus számú négyese.

A hintósfogatol I. diját a bizottság báró Harkányi Frigyes 394, 295. katalógus számú lovainak ítélte oda. A második dij nyertese gróf Károlyi Sándor 432. és 433. katalógus számú lovaival. A harmadik dijat Fáy Béla nyerte 319. és 320. katalógus számú lovaival.

A jukkerfogatok I. diját gróf Wenekheim Ferencz kapta meg 138. és 139. katalógus számú lovaival. A II. dij dr. Heinrich Kálmáné lett 440. és 441. katalógus számú lovaiért. A III. dijat Gaál Gyula nyerte 74. és 75. kata-lógus számú lovaival.

A hátaslovak I. diját Varga Gyulának Ítél-ték oda Durczás nevü pejkanczájáért. A II. dijat gróf Széchenyi Imre kapta 434. katalógus számú lováért s végül a III. dijat ismét Varga Gyula Olga nevü pejlováért.

Az első két napon 82 darab,ló cserélt gazdát 85,370 frt értékben, tehát 1040 forint átlagos vételárban. A vásár forgalmáról a részletes kimutatást a „Köztelek" legközelebbi számában fogjuk közölni.

A kölcsönös állatbiztosító társulatok adó. mentessége Francziaországban. Tavaly junius_ ban történt, hogy Viger képv. egytörvényjav. ter_

Mint legmegbízhatóbb és legolcsóbb

magvak beszerzési forrása aj áalható

U J " 0 jl IjjLg, _ _ _ _ ^ SS cs. és kir. udvari szállító magkereskedése I T l t f l L i l / X l J l t ^ J P V ü l i n B u d a p e s t e n , V I . , A n d r á s s y - u t 2 3 .

28 SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. 557

jesztett a franczia kamara elé, melyben a köl-csönös állatbiztosító társulatok alakulását támo-gató intézkedések életbeléptetését sürgeti. A javaslatban arról volt szó, hogy a szövetkezeti uton létesülő köles, állatbiztosító társulatok adóját törölni kell. Most e javaslatot Forni képviselő a kamara mezőgazdasági bizottsága nevében ismét a ház asztalára helyezte. E javaslat szerint azok a gazdák által alkotott bizt. társulatok, melyeknek ügykezelése s ad-minisztracziója ingyenes, melyek nem nyereség-vadászat ezéljából alakultak, ne terheltessenek a biztosító társulatokat érő adóztatással, hanem helyeztessenek az ipari szövetkezetek rendsza-bályai alá s az ügykezelés, adó s bélyegmen-tességet élvezzen. Sagnier lapja azt hiszi, hogy a javaslatot okvetlenül meg fogják sza-vazni, mert lehetetlen ellene szót emelni.

Általános és különleges növénytermelés. Cserháti Sándor „Általános és különleges nö-vénytermelés" czimü müvének most megjelent első általános része szerkesztőségünknél is megrendelhető. A könyv ára 9 korona, bér-mentesített küldéssel 9 kor. 72 fillér.

Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XVIII-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bécstől gyorsvo-naton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap dél-után vagyis május hó 6-án délután és május hő 7-én fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyar-országon a legjelentékenyebb és a legkeresetebbek egvike, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókeres-kedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 drb különféle használatra való ló adatot el. Lakások és istállók az érsek-újvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők.

Székely jelzálog hitelbank. A Székely-föld gazdasági bajainak orvoslására tudvalevő-leg nagyobbszabásu mozgalom indult meg. Ebben a mozgalomban, a napokban neveze-tes lépé3 történt. Ugyanis a Háromszéki Gazdák Szövetkezete Szepsi-Szent-Györgyön, amelynek alaptőkéje most 170,000 korona, tekintettel arra, hogy ekkora alappal eredmé-nyes működést, a szövetkezetekről szóló uj törvény értelmében csupán egy község terü-letére szorítva, nem tud kifejteni, a tegnapi napon tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatá-rozta, hogy a szövetkezet megszűnik, de tapasz-talva azt a nagy veszedelmet, amely a székely-séget fenyegeti, azzal, hogy a szomszédos nemzetiségi pénzintézetek drágán ugyan, de gyorsan adnak jelzálog-kölcsönöket a székely-ségnek s igy könnyen megeshetik, hogy a szé-kely birtokok lassanként idegen nemzetiségek kezére kerülnek: eihatározta a közgyűlés, hogy Székely Jelzálog-Hitelbankot fog alapítani. Az erre való előzetes intézkedések megtételére a szövetkezet elnökét, Potsa József főispánt kérte fel a közgyűlés s az igazgatóságot megbízta, hogy már április 12-ére kész tervezetet dolgozzon ki. A szövetkezet fel fogja szólítani a haza-fias mozgalomhoz való .csatlakozásra a megye országgyűlési képviselőit. A létesítendő székely jelzálog-hitelbank megalapításához nyilván hozzá fog járulni az E. M. K. E. is, amely eddigelé alig működött e téren, továbbá számit ez a hazafias akczió a községi, az egyházi tőkék és a megyei takarékpénztárak részvételére is. A közgyűlésen hangoztatták, hogy a kormány támogatását is ki fogják kérni, mert a nélkül ezen az exponált vidéken nem lehet nagy eredményt elérni.

Dánia tej- és vajtermelése. Arra a kér-' désre, hogy mily nagy Dánia tej- és vaj terme-

lése, immár biztos adatok alapján lehet fe-lelni, miután nemrég megjelent egy kimerítő munka: .Dánia mü- és kézipari statisztikája" Az ebben foglalt anyag alapján Böggild kon-zul az „Ugerskrift for Landm." czimü folyó-iratban számot ad az emiitett termelési viszo-nyokról. 1897. május 25-én egészben véve

1145 részvény- és szövetkezeti tejgazdaság volt az országban ; ezek termelése, 77-et kivéve, amelyek kiváltképen városi üzletek voltak, az 1896. évi üzletév kimutatása szerint; 116,126,000 font (58063,000 kg.) vaj. 104.037,000 kor. (58.260,720 frt), és 19.048,000 font (9.524,000 kg.) sajt 2.497,000 kor. (1 398,320 frt) értékben. A vajat tehát a termelő állomáson fontjával (Vs kg.) 88,64 öre (98 fillér,) a sajtot font-jával 13,11 öre (14 fillér), átlagon adták el.

Allatforgalmi korlátozás. A földmivelés-ügyi miniszter értesítése szerint, a cs. kir. osztrák belügyminiszter folyó évi márczius hó 27-én kelt rendeletével a • sertésvésznek Ausztriába történt behurczolása miatt azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való bevitelét a következő területekről tiltotta meg: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kiskun-félegyházai járásából és Kis-Kun Felegyháza r. t. városból, Csongrád vármegye csongrádi járásából, úgyszintén Kecskemét t. h. j. f. városból. Ezzel egyidejűleg az 1900. évi mirczius hó 21-én közölt tilalmak részbeni módosításával, a sertéseknek Sopron vármegye kis-martoni és nagy-marioni járásaiból és Kis-Marton r. t. városból, Torontál vármegye nagy-kikindai, perjámosi, török-becsei és zsom-bolyai járásaiból, valamint Nagy-Kikinda r. t. városból, végül a horvát-szlavonországi Varasd vármegye pregradai járásából Ausztriába való bevitelére vonatkozó tilalmat hatályon kivül helyezte.

Munkásnőket képző tejgazdasági tanfo-lyam 1900. évi május hó 1-én nyilik meg a nagy-szécsényi tejszövetkezetnél (Nógrádmegyé-ben) létesített állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolának ujabb — félévre terjedő — tanfolyama. A felvételért kifogástalan elő-életű és legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (esetleg e helyett havonta 30 kor. ellátási díjban) és 8 kor. havibérben részesülnek. Az ez iskolára való felvételért a kérvények, keresztlevél, isko-lai és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve a nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők április hó 20-ig.

Hivatásos gazdák társulata Franczia-országban. Egy bizonyos Hemord nevezetű etampes-i földbirtokos, igen érdekes újítással bíró gazdakört létesített, mely az első pillanat-ban bizarrnak tűnik fel, de tüzetesebb meg-fontolás után — utánzásra méltónak bizonyul. Az általa teremtett „Comité de defense ágricol" — gazdavédő bizottság—kebelébe fogad min-den mezőgazdát s mezőgazdasági munkást, de visszautasít mindenkit, ki nem foglalkozik a gazdasággal iparszerüleg. Nem tűrik meg ma-gok között a parlamenti képviselőt, vagy a poli-tizáló bourzsoát. íme egy gazdakör, mely fen tebbi alapszabályainál fogva szerencsésen kü-lönbözik az összes, ez időszerint létező gazda-köröktől. A bizottság csupa választó joggal bíró gazdákból alakulván, határozati javaslato-kat készit, melyek kizárólagosan a mezőgazda-ság érdekeit védelmezik s ezen javaslataikat előterjesztik a kerület senatorainak s ország-gyűlési képviselőinek, ez utóbbiaknak kiadják az utasítást (avee ordre!!) hogy a gazdák hatá-rozatát tartsa kötelességének 16 napon belül a parlament elé terjeszteni!! A mezőgazdasági érdekek ezen védbizottságaezidőszerint már 6000 taogal bir. A franczia mezőgazdasági szaksajtó melegen üdvözli Hamord urat s azon óhajának ad kifejezést, bárcsak mentől több kerületben szaporodnának meg az e fajta comiték, me-lyeknek hatása kitűnő lesz a parlamentben el-fajuló szalmacséplés, személyeskedés s más efajta időrablás ellen. De a comiték alakulása főleg azért látszik üdvösnek, mert a gazdák szava parancsoló alakban nyilvánul s ennek köszönhető, hogy megfelelő komolysággal hall-gassák is. Mily kívánatos lenne, ha nálunk is megteremne ami Hemord urunk, mert egy gazdának könyörgő szava nálunk is a pusztába elvesző hang.

N Y I L T T É R . * ) Megjelent az .Országos Magyar Gazda-

sági Egyesület" kiadásában Az TJjlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

Most Jelent meg

M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztesetwx

Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.

A .Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodiK ér-folyama régi köntösében, javitott és tetemesen bővített tartalommal bir.

A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnap-tárt teljesen nélkülözhetővé tesz.

A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt

— = e 3 korona 20 fillér. ^ U J l Megrendelhető

a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,

IX., Üllöi-ut 25, (Köztelek).

Leghatásosabb

specziális szőlőtrágyának bizonyult

a szárított kőbányai sertéstrágya, mely teljesen légszáraz, büzmentes, kézzel szórható, 50 kgos zsákokban szállíttatik.

HMA Az állami szőlőszeti telepekben, a legelő-kelőbb szőlőgazdaságokban sikeresen bevezettetett.

Kimerítő prospektus ingyen és bérmentve. Budapest—kőbányai trágyaszáritó-gyár

Bosányi Endre és társa. Budapest, V.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde.

(Guttmann és Wahl budapesti termény-bizományi czég jelentése.)

Az időjárás a hét elejével * még borús és esős volt, azonban hamarosan kiderült és néhány napig verőfényes tavaszi időnk volt. A hét végetelé ismét az egész országra kiterjedt bőséges csapadék követke-zett be, eső, részben hó alakjaban, mi mellett a hő-mérséklet is csökkent és szelesebb,-hűvösebb idő ál-lott be. A vetések állása felől nem érkezett jelentősebb panasz és majd mindenütt kielégítő. A vízállás keveset változott. A külöldön az időjárás az ittenihez volt ha-sonló. A vetések álllásáról külföldről következőket jelentik.

Francziaországban a fagyokozta valószinü kárt az Agence Havas a,, hozzá beérkezett adatok alapján körülbelül 24V2-inillió hektoliter búzára -becsüli, mi összevetve a tavalyi termésből fenmaradó készletebet egyrészt és másrészt a feltehető fogyasztási szükségle-tet, körülbelül két millió hektoliter búzának behozata-lát tenné szükségessé, végeredményben. Igen természe-tes, hogy ezen valószínűségi számítás a termésig való külömböző stadiumban még sok és talán igen lényeges kiigazítást fog szenvedhetni.

Németalföldön és Németországban normális, meleg tavaszias idő következését már rendkívül kívá-natosnak tartják, mert a vetések elmaradtak.

*) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.

>>> • V

558 KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. 28. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

Oroszországból jelentik-, hogy a vetések jobbak is lehetnének, de hogy komoly panaszok eddigilé még nem merültek fel.

Romániából eddig, kitünőeknek jelzik a kilátá-sokat. '

Amerikában az időjárás nagyban kedvező volt, de azon vidékeken, hol a vetések állása nem volt ki-elégítő, az utolsó időben sem javult.

A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg alig jelenthetünk ujat. Az árirányzát tartott ugyan, a forga-lom azonban korlátolt és olyan impulzus, -mely a spekulácziót tevékenységre ösztönölné, hiányzik A fogyasztás ugyancsak tartózkodó, mivel az Európa felé uszó óriási gabonamennyiségek a hangulatra nyomasz-tólag hatnak. Amerikában az irányzat kezdetben keveset változott, mig később ama magánjelentések, miszerint a Franeziaországban télibuzával bevezetett terület 20o/oiab kisebb a tavalyinál, valamint nagymérvű fedezési vételek az árfolyamok gyorsabb emelkedését vonták maguk után. A látható készletek Bradstreets szerint búzában 1.265,000 bush. csökkentek, az exportkereslet azon-ban gyengébb yolt. Tengeri tartósan szilárd. A franczia piaczokon a fentemiitett hirek nem okoztak hasonló hatást; az irányzat kellemes ugyan, az árak azonban keveset változtak. Angliában az üzlet csendes és kor-látolt forgalom mellett az árak alig tartottak. A többi kontinentális piaczokon a fogyasztás változatlan árak mellett csak mérsékelt vételeket eszközölt.

Nálunk kedyérmagvak csak mérsékelt változás-nak voltak alávetve, takarmányczikkek ártartóak. A forgalom egyébként az összes czikkekben. korlátolt.

Az üzlet részleteiről' kővetkezőket jelenthetjük : Buza a hét első felében lanyha irányzatú volt.

A malmok erős tartózkodást tanúsítottak és a forgalom egyes malmok mérsékelt beszerzéseire szorítkozott, minélfogva a tulajdonosok is kénytelenek voltak követeléseikből 20 fillért 100 kg.-ként engedni. A fedezési vételekre megszilárdult határidőpiacz befolyása

, alatt a hét végével azonban kedvezőbb lett az üzlet és a malmok is jobb vásárlási kedvet , tanúsítottak. A forgalom igy ismét megélénkült és javult árak is voltak elérhetők, ugy, hogy a mult heti zárlathoz viszonyitva alig mutatkozik eltérés. Az összforgalom' 120.000 mm. a hetihozatal 80.000 mm.

Rozs tartósan kedvező irányzatot követett. A kinálat mérsékelt ugyan, a kereslet azonban ugy a fogyasztás, mint az export részéről, — mely főleg finom áru iránt t»nusitott jó érdeklődést — élénken alakult. A mult héthez viszonyitva teljes árak voltak elérhetők, finom urasági áru néhány fillérrel többet is ért el. Minőség szerint 12—12.30, jobb minőségű áruért 12.40—12.60, urasági áruért 12.90 koronáig jegy-zünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékok-ban csak mérsékelt volt. a forgalom és Debreczen pa-ritásában 11.60 koronáig fizettek. (Minden 100 kilo-gramként.)

Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyengén volt forgalomban. A vételen gyárosok,"részben hizlalók vettek, részt és kedvező hangulat mellett szilárdan tartott árakat fizettek. Minőség szerint 11 — 11-60 koronáig jegyzünk helyben. Jó középminőségü sörárpa kisebb mennyiségben budapesti paritásra 12—13 koronáig adatott el. (Minden , 100 kg.-onként.)

Zab ugy vasúti. mint hajóáruban elég bőven van a piaezon, mig a kereslet állandóan csak gyenge maradt. Finom minőségű áru azonban csak kevés került piaczra. Csendes irányzatban az árak alig változtak és szin és tisztaság szerint merkantil 10— 10-40, finom minőségüekért 11 koronáig jegyzünk 100 kilogrammonként helyben átvéve.

Tengeri elég jól volt kinálva, a kereslet azonban szintén tartósan maradt. Belföldi, úgymint szerb szár-mazású áruk kötések ellenében néhány fillérrel a Májusi tengeri, árán alul és felül1 cseréltettek. Sziszek-barcsi számlára ugyancsak jő volt a kereslet. A Tisza vidéken jobb a kinálat, -a követelések azonban tul-magasak és ez a forgalmat megnehezíti. Budapesti, paritásra 10-85 K.-ig, helyben 11 ,K.-ig jegyzünk kész-pénzfizetéssel 100 kg.-ként.

Olajmagvak: Káposztarepczében effektív áru e héten nem volt forgalomban ; tulajdonosok 27 kor. követelnek helyben. Káposztarepcze augusztusra csen-desebb és a forgalom is mérsékelt. Az árfolyam 25-80- 26 korona között váltőzott és ma 25-70—25-90 koronáig jegyezünk. A mellékczikkekben jelentéktelen a forgalom; vadrepeze 11. 13.—, gomborka 21.—-23.—, lenmag 26. 28.— koronát ért el helyben.

Hüvelyesek : Babban e héten külföldi számlára jobb volt az érdeklődés, a kinálat azonban korlátozott és mérsékelten emelkedett. Törpebab Gyöngyösön 17.50 korona, Félegyházán 17.50, gömbölyű Mohács 15, Zombor-Baján Í5 K., Marosvásárhelyen 11 korona. Barnabab Kalocsán 14-50, tarkabab Nagy-Károlyon 9 70. Kendermag helyben 21.-—-22.— koronáig jegyez. Bükköny 12—13-— borona. Muharmag 13-50—14-50 koronát jegyez helybeli paritásra minden J00 kilo-grammonként.

flapi jelentés a gabonaüzletről. 1900. április 3.

A készárupíaczon ma 38,000 mázsa búzát hoz-tak forgalomba, mely mennyiséget malmaink könnyen vettek fel 2Va fillérrel magasabb árakon. Felmondás ma nem volt, mig a felmondási árfolyamok búzára 15-16, rozsra 12-86, zabra 9-80 állapíttattak meg. A napi

hozatalok még mihdig gyengék és feljegyzünk szerint hajón 5336, vasúton pedig 7565, tehát összesen 12901 mtm. buza érkezett ma Budapestre. .

A határidőpiaezon általában szilárdabb hangulat uralkodott s végeredményben 8—10 íillérnyi emelkedés vehető fel. Az emelkedésre részben Bécs,„adott impul-zi^t, a honnan, telefonon hideg esőt jelentenek.

• Az árjegyzés 100 kgr.-ra vonatkozik:

Tiszavidéki: 300 i nm. 80 kgK. 16-80. 3 hóra 300

kgK. 16-70

2800 , 80 16-50 1000 » 79 16-50 500 . 7.9 16-50 500 „ 79 16-50 150 , 79 1*6.30

5 £00 » 77 16-30 100 . 76 15-10 100 » 76 „ „ 15-— » »

bánáti : 3300 „ 75 15.05 „ „ Bácskai: 2250 » 73 15-20

20G0 » 73 14-85 !

„ 73 15-— . , 450 » 72 15-50 r

Eehérmegyevid.: 200 , 7-6 . 1,5-110 Ó-becsei:. 4200 , . 73 15-55 Pestmegyevidéki: 1200 I nm. 79 kg. K. '18-50 3. höra.

, 800 . 79 16-50 500 , 79 15.90 , ICO , 79 15-75

1900 „ 78 15-80 100 „ 77 15.65

15-60 100 „ 77' 15.45' ' 200 „ 76 15-30 500 „ 75 1550 330 , 74 15 — 200 . 73

Dunai : 1390 „ 74 .. » 14.90 ii » 1280: 14-90

Erdélyi: 1300 mm. 78 kg K. 1570 3 hóra Egri: 500 ' , 76 » .. 15.30 „ ,

Árpában kevés üzlet volt; helyben minőség sze-rint 11—11-60 volt elérhető.

Tengeri változatlan; gyenge kinálat* mellett 10-40—45 K. fizettek ab állomás, mig pesti paritással 10*85 K. kelt el.

Zab elhanyagolt s prima áruért 10—11 volt el-érhető.

Déli 12 órakor jegyez : Buza áprilisra 1900. 15.20—22

októberre , 15.54—56 Tengeri májusra , 10.90—92 Rozs áprilisra Zab -82

Szeszüzlet. Ssess. (Gfoldftnger Gábor szeszgyári képviseli

tudósítása.) A szeszüzletben e hétnél? elején a vételkedv

élénk volt és fedezési vásárlások folytán a szeszárak úgy azonnali, valamint későbbi szállításra változatlanul jegyeznek. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 113- 113-50 koronáig és adózatlanul szabadraktárra szállítva 43-——43-50 koronáig. Élesztőszesz szilárd és adózva 113- 113-50 K„ adózatlanul 43-50 koronáig kelt.

A denaturált Szesz ára nagyban változatlanul szilárdan zárul.

Vidéki finomitógyárak részéről finomított szesz nagyban tartányokban szállításra 42-50 K. volt ajánlva későbbi szállításra, de üzlet a magas ár folytán nem létesült.

Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-szesz e hétnek elején gyéren volt kinálva és nagyobb üzlet alig létesült. Finomított szesz ab állomás 41- 41-50 K. kelt el.

A kontingem nyersszetz ára Budapesten 36-50— 37-— korona.

Vidéki szeszgyárak közül: Arod, Losoncz, Győr 50 fillérrel drágábban, a többiek- változatlanul je-gyeznek.

Budapesti zdrUUdrak « héten-. Finomított sxest 113- 113 50 korona, élesztőszesz 11-3' 113-50 K., oyersszesz adózva 111'——111-50 korona, nyersssesz

sdősatl&i! íexkontingens) —• —•— korona, denaturált s mez 36-50-37-— korona. Kontingens nyersszesz —-.———:— korona.

Az árak 10.000 iiterfokenkőnt hordó nélkül bér-mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize-tés mellett értendők.

Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1900. április 1-én.

A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo-más az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedők-nél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta :

Luczerna Lóhere Összesen m é t e r m á z s a

Mauthner Ödön8) Budapest 2124 2401 4525 Haldek Ignácz,i) Budapest... 1256 699 1955 Magy. mezőg. szöv.4) Bpest— 813 1106 1919 Frommer A. H. utóda Bpest 552 524 1076 Klein Vilmos Szatmár 150 864 1014 Deutsch Gyula, Budapest ... 501 402 903 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 55 629 684 Singer Zsigmond, Budapest 125 491 616 Boross és Szalay Budapest 240 186 426 Beimel és fia Budapest ... 192 - 111 303 Kleiü Vilmos örök. Temesvár 90 136 226 Szávoszt Emil, Budapest ... 7,2 147 219 Funkelsteia József, Aradon . 116 63 179 Radwáner és Rónai Bpest... 41 125 166 Hollander A. és fia Ungvár— 25 116 141 Lamberger, Károly Bpest ... 58 74 132 Kramer Lipót Budapest 95 14 109 Gr. Teleki Arvéd,'2) Brassó-.. 52 4 56 Veninger Antal, Győrött ... 45 — 45 Felsenburg Tiv., B.-Gyarmat 8 35 43 Fuchs Fülöp és fia, Budapest — 13 13 Nöthling Vilmos Budapest... . — 2 2

összesen .„. ... 8142 14752 ') 7 q Trifolium incarnatum, 16 q Trifolium

repens, 1 q Anthyllis vulneraria. 2) 51 q répámag. 8) 97 q Anthyllis vulneraria, 10 q Phleum pratense. ') 4 q Trifolium repens. *) A hazai mezőgazdaságra káros ameri-

kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja.

Az állomás egyszersmind kötelességének tartja nyilvánosságra hozni, hogy Klein Vilmos szatmári magkereekedö figyelmeztetésünk daczára amerikaival kevert heremagot terjesztett ólomzárolás ' elé, mely

A központi vásárcsarnok árajegyzése nagyban (en grog) eladott élelmiczikkek árairól.

A magyar gazdák vásárcsarnok-ellátó szövetke-zetének üzleti jelentése. 1900. márcz. 31. A hét máso-dik felében sem volt lényeges változás az üzlet mene-tében. A felhozatalok közepesek voltak. A forgalmat befolyásolta a hirtelen beállott rossz időiárás, valamint áz is, hogy a hó utolsó napjaiban vagyunk.

Nagybani eladásaink: Vidéki marhahús 76—86, borjú 74—82, sertés

84—94 korona korona 100 klgramonként. Középminő-ségü bárány párja 12—14, apró silány 6—10 korona.

A baromfipiaezon szilárd az irányzat. Tyúk mi-nőség. szerint 2.50—3.20, kacsa 3—4.50, maglóliba 5—6 korona páronkint. Gyöngytyúknak darabja 2.00 korona. Idei csirke 2.80, liba 7—9 korona páronként. Ez utóbbi czikkeknek beküldését ajánljuk.

Vágott baromfiból elkelt liba 1.20 K.-ért kg.-on-ként, tyúk 1.40—1.80 koronáért darabonként.

A tojásüzlet tartósan szilárd; hozatalainkat 64 koronával értékesítettük ládánként.

Vajnak jó a kelendősége. A hozatalok kielégítők. Teavaj kilója 2 20-2.40, főzővajé 1.90 korona. Túró-ban a fogyasztás mérsékeltebb, kgja 20 — 24 fillér. Gyümölcsből eladtunk hatul almát 44—60 kgonként A minőség nem volt kiváló.

Hivatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott

élelmiczikkekről. Budapest, 1900. április 2-ról. Hus és hústerméket. Marhahús 1 q. hátulja

I. rendű 100—108, II. r. 96—100, III. r. 92—96, eleje I. r. 92—94, II. r. 88—92, Hl. r. 80—88, borjúhús 1 q. hátulja I. r. 92—108, II. r. 80-92, eleje I. r. 80-96, II. r. 70—80, bárány 1 darab hátulja , eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 80—88, II. r. 76—80, eleje I. r. 68—76, II. r. 64—68, sertéshus 1 q. szalonnával budapesti 100—104, vidéki 84—94, szalonna nélkül budapesti 96—108, vidéki 84—100, sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való

, füstölt budapesti I. r. — , vidéki II. r. 1 q,

28. SZAM. ÍO-IK ÉVFOLYAM, KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS H0 4 559

100—120, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—9.00, tisztított I. r. l kg. 1.40—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 1.12—1.50, csont nélkül 1.20—1.70. sonka füstölt prágai, csonttal 1.76—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers

' • füstölt I. r. 1.30—1.60, szalonna í q. , sózott 90—98, füstölt 106—112, sertészsir 1 q. hordóval 110—112, hordó nélkül budapesti I. r. 106—108, szalámi 1 kg. belföldi 200—350, prágai korona.

Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 0.00—0.00, tyúk belföldi I r. 2.60—3X0, kappan hizott 1. r. 4. 4.60, sovány 2.60—3.00, rucza hizott I. r. 0.00—0.00, sovány belföldi 0. 0.00, liba fiatal újdon-ság —.0 .—, lud hizott I. r. —. .00, sovány belföldi 0. 0.00, pulyka hizott I. r. -.00 .00, sovány belföldi korona. — b) Tisztított: csirke 1. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.60—2.20, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 2.00—4.00, rucza hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott 1 kg. 1.12—1.2 1 drb 4.60—6.50, magló 1 kg. , 1 drb , pulyka hizott 1 kg. 1.12—1.20, 1 drb

» magló l kg. i—, 1 drb —— , ludmáj 1 kg. 2.80-5.00, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. 1.60—2.00 korona.

Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.80—2.00, csuka 1.20— 2.00, ponty dunai nagy 1.60—1.82, márna 1.20—1.60. süllő balatoni , czompó 0.00—0.00, pisztráng nagy , kecsege 0.00—0.—, angolna , apró kevert 0.36 0.60. Lazacz rajnai 1 kg. 8. 10.— korona.

Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter Ó. 16—0.16; lefölözött 0.12-0.12, tejfel 0.50—0.56, téavaj 1 kg. 2.00—2.30, főző darabos 1.40—1.80, szedett 1.50—1.80, olvasztott , margarin I. rendű , II. r.

— , tehéntúró I. r. 0.20—0.24, juhturó 1.12—1.20. liptói 1.00—1.28, juhsajt —, ementáli belföldi 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona.

Liszt és feenyérnemíiek. Kenyérliszt 1 q. , kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.26—0.26, barna 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona.

Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00- .00, külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00 - 24.00, koptatott 26.00-30.00, külföldi héjas 20.00—34.00, bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00—16.00, szines 12.00—20.00 korona.

Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.40—4.70, alföldi (1440 drb) 62.00—64.00, erdélyi (1440 drb) 60.00—62.00, szerb (14*0 drb) * , apró (1680 drb) —, meszes tojás korona.

Zöldség. Sárgarépa 100 köt. — , L r. 1 q. 4.40—5.00, petrezselyem ujd. 100 köt. , I. r. Cq. 30.00—34.00, zeller I. r. 1.00 drb 6.00 16.0, kara-lábé I. r. 100 drb 2.60—3.20, vöröshagyma ujd. belföldi 100 köt. , érett makói 1 q. 12.00-*14.00, fok-hagyma I. r. 1 q. 24.00—30.00, czékla 1 r. 100 drb 1.20—2.0C, II. r. 0.80—1.20, fejeskáposzta I. r. 100 drb —.00 .00, kelkáposzta I. r. 100 darab 0.00—00.00, vöröskáposzta I. r. 1*00 drb 10.00—20.00, fejes saláta 1. r. 100 drb 1.60—10.0, kötött saláta 100 drb , burgonya 1 vaggon sárga 4»0.0—500.0, fehér 240.00— 400.00, rózsa 1 q. 4.00—5.00, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—3.00, ugorka 100 drb savanyítani való

, savanyitott 3.6Ó—6.00, nagy salátának — , paradicsom olasz 1 q. 60.00—90.00, belföldi , zöld paprika 100 drb ——, tök főzni való 100 drb

, zöldborsó hüvelyes 1 q.-TO-1—80—, kif j-tett , zöldbab hüvelyes 1 q. , kifejtett : , karfiol 100 drb 20.00—24.00, torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00- 34.00, spárga 1 kg. 0.00—0.00 korona.

Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. .—, rétesbe való 18.00—40.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 20.00—28.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —.• .—, nem magvaváló vörös 1 q. —.——,—, ringló nemes I. r. l q . —. —.—, baraczk kajszin 1 q. —. —.—, őszi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. —.- .—, nem magvaváló 1 q. —.——.—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —.—;—.—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. .—, apró szemű 1 q. —. .—, eper (szamócza) 1 kg. —. .—, málna 1 kg. —.— .—, széder 1 liter —. .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , kicsiny 100 drb —.— .—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb —. .—, II. r. 100 darab —, .—, dió nagy papirhéju 1 q. 90.00—00.00, apró kemény heju I. r. 1 q. 44.00—50.00, mogyoró nagy olasz 1 q. 76.00—86.00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0.——0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab 2.00—6.00, apuliai 100 drb —.- .—, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.00—2.40, füge hordós 1 q. 34.00—40.00, koszorú 1 q. 34.00—40.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 74.00—80.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 76.00—136.00, szőlÖ passatutti 1 q. — , 1 q, —.——.—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona.

Fűszer, Ital. Paprika I. r. 1 q. 200.Q0—240.00, II. r, 1 q. 140.00—200.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. -, köménymag 1 q. —. .—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 44.00—46.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. —.——.—, vörös bor 1 hl. —.— .—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona.

Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon 1900. április 3-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére. Felhozott Budapestről 37 árus 10 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 2500 kg. friss hust, 1800 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, - kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. íurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya-húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt.

Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 2 árus 41 darab sertést, Czeglédről 4 árus 35 darab sertést és 12 drb süldőt, összesen 6 árus 76 drb sertést és 12 drb süldőt.

Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser-téshús 1 kg. 108-112 fillér, 1 q 98—102 korona, süldő-hus 1 kg. 104-108 fillér, 1 q 90—92 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 110 — 112 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 100-104 fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 104—112 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 80—84 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 140—152 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér.

Hideglragvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. április hó 3-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a delek" részére). Felhozott Budapestről 27 árus 64 tffi sertést, 2 árus 7 db süldőt, 2000 kg. friss hust, 300 kg. füstölt hust, 1000 kg. szalonnát, 700 kg. hájat.

Forgalom lanyha. Arak a következők: Friss ser-téshús 1 kg. 100-128 tillér, 1 q 94—96 K., süldő-hus 1 kg. 112—136 fillér, 1 q ; K., füstölt sertéshús 1 kg. 112—128 fii. I a korona, szalonna zsirnak 1 kg, 104-108 tillér, 1 q 96—98 K., füstölt szalonna 1 kg. 112—120, 1 q — fillér, háj 1 kg. 104—112, 1 q - fillér, disznózsír 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús 1 kg. 80-100, 1 kg. fillér, füstölt sonka 1 kg. 140—160 fillér. 1 q -—: korona.

iíís H esti vakar viyvihr. (IX, kírület Kesíer-ates*,' 1800, április 3, k székesfővárosi vás&rigazgátósáí i- e *tées ötteUk" részére). Felhozatott % rakott Ősségekből 112 stekér réti s*éc», 23 nekér muhar-

42 szekér ss'j;p3í»lm», 13 azskér alomsz&isna, 0 Míükéí1 ta-6,M .5s.&i>5)Maltna 0 .ssekér S«n 8risz0í 7 szeséí egyéb •karmtoy (luczerna, zabosbükköny stb.) 300 ssák ssecska.

A forgaioa. lanyha. Arak fil.-ben tj-Ként a küvel-kedik: réti szösia 420—600, -'tannal 520—620, ;;iap-ssssln}* 260—320 ki msxalma 200—260, agveb skar-®áxsy — . íőheri* , takstasfaiy.

<tm»' . 100 kéve angarisz. , íuesenia 560-560 HU); 460-500 'sHÜmaaaecskc 360—400, sxéaa

—, UJ , ttbogbükköny 480—540 ö*«xea xaaiMüB 200. suly 240,000 kg.

A'Jatvásarok. Budapesti szurómarhavásár. 1900. április hó 3-án.

A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá-gának jelentése.

Felhajtatott : belföldi 736 db, eladatott 736 db, galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, el-adatott — drb, növendék élö borjú 39 db, eladatott 39 drb, élő bárány — db, eladatott — drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott

drb, ölött bárány 90 drb, eladatott 2 7 drb, ölött kecBke — drb, eladatott — drb.

Borjuvásár lefolyása élénk volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi

koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 52 80 koronáig, kivételesen 82 —- koronáig súlyra, galicziai — , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, » koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék bofju -,

koronáig, kiv. — koronáig drbkint, 44—50 koronáig, kiv. — koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. — koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv, —— koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 0'— •— kpronáig páronkint, ölött bárány 10- 12-- koronáig párja.

Budapesti juhvásár. 1900. április hó 2-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére).

, Felhajtatott: Beltöldi hizlalt ürü 747 darab, eladatott 377 drb, feljavított juhok 65 drb, eladatott 65 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb. kecske —, boszniai —, szerbiai —, angol keresz-

tezés —, romániai , durvaszőrü — db. A birkavásár vontatott lefolyású volt.. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 50 K.

párkint, 50 K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljaví-

tott juhok 28'—36— K. páronkint, 42—44— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok 22—24.— K.-ig párkint, 40. K-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K. páronkint, kecske — K. anya juhok —'— K. páronkint, szerbiai — K. páron-kint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — K. páronkint.

Bécsi vágómarha vásár. 1900. április hó 2-án. (Vass Jenő tudósítása a „Köztelek" részére.) . ;

összes felhajtás 4833 db. Ebből magyar 3323 db. galicziai 706 darab, bukovinai 65, német 739 db hizott 4148 db, legelő 685 db, fiatal db, ökör 3637 db, bifea 492 db, tehén 485 db, bivaly 72 db.

A mintegy 700 drbbal nagyobb felhajtás folytán az üzlet lanyha volt és az árak 1, egészen 2 koronával visszamentek.

Arak: príma magyar 66—71'— (—'—), szekunda 58—65, tertia 49—57. Galicziai prima 68- 721— (—•—), szekunda 60—67, tertia 52—59. Némel orima 76—80'— (82. -). szekunda 66—75, tertia 66 -65. Legelőmarha : szerb és magyar 42'—56-—, rosszabb minőségű 42—56. Bika 40—67'— (—.—), tehén 40—67;' és bivaly 36 42 —. Az összes eladások, élősúlyban,' korona értékben értendők.

Bécsi sznrómarliavásár, 1900. márcz. 29-én. Fel-hozatott: 3678 borjú, 1835 élő sertés, 1857 kizsigerelt sertés, 275 kizsigerelt juh. 4175 bárán".

Borjuvásár változatlan. Sertések szilárd irányzat mellett 2 -4 fillérrel magasabb árakon keltek. Bárány-vásár irányzata lanyha.

Arak kilograsamonkint: kizsigerelt borjú 72—88, prima 90—106, primissima 108—120 (—). élő borjú — prima , primissima ( fiatal sertés 68—84, kizsigerelt sertép, nehéz 92—100, hizó sertés , süldő 84-96 (108), kizsieereit juh 70—86 i fillér pr., kiló, bárány párontdní 14—28 (—) korona.

Bécsi sertésvásár. 1900. április 3 án. (Sehleifel-der és társai bizományi czég távirati jelentése & .Köss-telek" részére).

Felhajtás: 4815 süldő, 4290 bakonyi, össze-sen 9105 drb,

A forgalom változatlan volt, árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél-

kül, • príma 96—98 fillér, kivételesen 100 fillér, köwwt* 78—94 fillér, könnyű fillér, süldő. 66—82 fillér.

Bécsi juhvásár. 1900./márcz. hó 29-én. Felhajtáv 126Í db juh.

A vevők tartózkodása folytán az üzlet lanyha volt és a felhajtott állatok nagyrésze a tulajdonosok számlájára Párisba küldetett.

Arak: export juh páronként 47—50 fillér per kiló, kivételesen —, raczka —: fillér.

560 KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. 28 SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

Hazai kondorfajta 1 és 2 éves kifogástalan jellegű és alkotu vészen átment

tenyészkanoké* koczák nagyobb mennyiségben eladók. Megrendeléseket ápri l is

hó 15-ig elfogad . 69s

E m ő d i ( S t r a u s z ) - f é l e g a z d a s á g i n t é z ő s é g e Nagy-Szécsényben, Nógrádmegye.

Tenyészbika eladás. Gyérei Richárd Tolna-Ozorai országos törzskönyvezett Sim-

menthali tehenészetében lVí—2 éves telivér Simmenthali bikák eladatnak. ;

Bővebb felvilágosítást ad 707

az uradalmi tiszttartóság Tolna-Ozora.

Senyészüos eladás. Méltóságos gróf Károlyi Lajos ur tótmegyeri merino

electoral negretti törzsnyájában 75 darab két éves kos

eladó. 666

Uradalmi felügyelőség.

v ^

Alomsialmát.

itömagnak Val6 legjob ,telre kerestetik. Ajániafc

Kerestetik egy használt de egész jő i ban.lévS jó és könnyű ml ségü marokrakó arató g továbbá szintén Jó karban l

SzoInok-DoboKa

dSybeG4bOTZbirtOEábanB20C ökörtinó erdélyi magyar "faj eladó. Értekezhetni a tulaj-dtoayXp. la -IW^dEsztény,

Lapunk kiadóhivatalá-ban megrendelhető:

A sertés javítása és hizlalása

gazdák és hizlalók használatára. Irta K. RufflTy Pál.

1 forint 10 krajczár.

Spársagryökér gentemli. Igen szép kifejlett 8s példányod ban 2 és 3 éve-

lom tiszitartó ságához, S

kárpáti f i "

egyike minSségfi,

in égetett, állott régi, legegészségesebb Ita-

:, kitünö baj ellen, hathatós étvágyger-szerfelett kedved hMm.6kilós palaozk bémentve, utánvétel Ganovszky Guiztáv, fenyOboro-vicska-termelő Sz.p««-Szombat

Sertés eladás hizlalásra. Sertés vészen átment 563 db 1\ éves és 53 db öreg kisjenöi fajú sertés, miskárolva-herélye, hizla-

lásra eladók. Vasútállomás: S Z O N T A egy órányira a pusztától.

Posta és távirda czim :

F e r n h a c h B á l i n t Szonta. B á c s r x i e g y e .

K I . A 1 K ) % 50 ezer drb I. osztályú, 2 méter hosszú, hasogatott ff

a k á c z k a r ó . || Zalabéri állomásra szállitva, berakodás nélkül ezre 56 korona. %

A Megrendelések • j|

zalabéri uradalom intézősége, f$ Pakod, Zalam. kérotnek. 706 $

Magyar kir. államvasutak. Üzletvezetőség Miskolcz Pályázati hirdetmény.

A magy. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége nyilvános ajánlati tárgya-lást hirdet Fülek állomáson létesítendő 613 m3 területű mozdonyszin, négy tisztító gödör, három 'daruakna, 30 folyóméter hosszú vízlevezető csatorna, három vízveze-téki akna és egy-egy emeletes váltóállitótorony és egy 6 rekeszü szénszin építésére.

A tervek, az egységárjegyzék, a szerződesi tervezet, az ajánlati minta, a pá-lyázati föltételek, valamint az i»87-ben kiadott általános és részletes feltétfüzetek és az 1890. évben kiadott „Építetek leírása", Miskolczon a magy. kir. államvasutak üzletvezetőségének pályaféntartási osztályában (Szemere-utcza 29. sz., I. emelet) a hivatalos órák alatt megtekinthetők.

Az ajánlatokat legkésőbb 1900. évi ápril hó 10-én déli 12 óráig kell benyúj-tani alulírott üzletvezetőbég általános osztályánál.

Az ajánlatokat 1 koronás, az ajánlat mellékletéit ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal kell benyújtani: „Ajánlat a Fülék állo-máson létesítendő magas építményekre."1

Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1900. évi ápril hó 9-én déli 12 óíáig 3600 ko-rona, azaz háromezerhatszáz korona bánatpénzt kell a magy. kir. államvasutak mis-kolczi üzletvezetősége gyüjtőpénztáránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó.

Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de név-értéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául.

Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek tértivevényel adandók fel. Miskolcz, 1900. márczius hó 27-én. Az; üzletvezetőség.

Mc Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói aratógépgyár.

Kévekötőaratógép. IWarokrakóaratégép. Fükaszáiógép.Szénapyüjtö-gereblye.

Kaszaesesitö. Kévekötözsineg. Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyene-

sen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötőzsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak.

Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék aiz alul jelzett czimhez fordulni:

Mc Cormick Harvesting Machine Company. WILLIAM J. STILLMAN, igazgató.

Budapest , V., Vácz i -ut 38. szám.

KÖZTELEK; 1900. ÁPRILIS HO 4.

A dr. Asclienbrandt-fóle

! b o r d ó i - p o r |t a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere >|j

a szőlő- és a burgonya

| peron osporáj ának | I Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* rak- |1 | tárában: ' ||

50 kgos zsákokban . á kg. 38 kr. 10 kgos zsákokban... 1 a kg. 40 kr. || 5 kgos zsákokban „ á kg. 40 kr.

| O 0 T A szőlő első permetezéséhez 1%; második permete- || | zéséhez l1/^—r2°/ö; harmadik permetezéséhez lVa0/o^os oldatot $ | használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permezésbez 22—25 kg,, f| | bordói por, '25—30"/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.— ^ A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. pj

A dr. Asclienbrandt-féle

j r é ^ - k é n p o r j | a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel- gj j mező ellenszere az 1 ^

o i d i u m n a k (lisztharmat). | 8 xLra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" É j ' raktárában: \

50 kg. zsákokban á kg. 26 kr. 10 kg. zsákokban á kg. 28 kr. 5 kg. zsákokban á kg. 28 kr.

| P C Ahol az 1899-ik évben volt oidium, először április || | hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk ; §| p másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — 1 | Egy kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. rézkénpor. > I Sokkal kevesebb fogy belőle, mint a közönséges kén- ^ | porbői. j| 1 Az emelkedő rézgálicz és kénárak folytán a Íj I dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e porok fenti árai ideig- jj | lenesen kötelezők. — Tessék mielőbb a rendelést l| 1 eszközölni, hogy a tavaszszal szállíthassunk. Elkésett || | rendelések teljesit^seért nem szavatolunk, mert | | a gyártás korlátolt. |

j Permetező és fujtató gépek s | \ Vermorel-féle „Ec l a i r " permetező 20 frt 11 | Vermorel-féle „Torp i l l e " porozógép 18 frt

Megfe le lő magya r g y á r t m á n y o k :

\ Permetező ._ ... 14 frt $ \ Kézi fu j tató (igen finoman poroz) 5 frt i | Háti porozőgép (igen finoman poroz) 14 frt ^

| Az „Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő |J

j Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, BUDAPEST, (A lkotmány-utcza 31. szám) .

Ezenkívül megrendeléseket elfogadnak: I

| A „Borászati Lapok" kiadóhivatala, | BUDAPEST (Köztelek)

és a v i d é k i m e g b í z o t t a k .

9 ' i W H H H n H H H H H

Tenyészjob eladás. Gyérei Richárd Tolna-Ozora hirneves , , G y á n t l l i " finom Merino-Negretti faj juhnyájából következő szám-

feletti tenyésztésre kitűnően alkalmas juh adatik el.

5 0 0 d a r a b 3 — I éves a n y a

I S O „ 5 éves a nya

15 , 2 éves l iágó kos

Í O „ öreg hágó kos. tos

Bővebb felvilágosítást ad

a Tiszttartói hivatal Tolna-Ozora.

Magyar kir. államv. 8420. szám. . .Budapest jobbpárti iizletvezetőség.

Hirdetmény. ;,Gajdobra ős Palftnka SÍIo-

A l s ó G a j d o b r a feltételes megállóhely f. hó 25-én, személy- és padgyász-forgalomra megnyittatik.

Ezen megállóhely, személydijszabási szempontból, ugy a szomszédos, mint a távolsági forgalomban, Gajttobra állomással egyesittetett.

A vonatok közlekedése a kivetkező menetrend szerint, történik:

4912 4916 4914 Á l l o m á s o k

4911 | 4913 | 4915 vegyes-vonat Á l l o m á s o k vegyes-vonat

I., I I . ( ss I I I . osztály I., II. ( 3S III. osztály 856 330 ind. Hegyesfeketehegy... érk. 766 1 2 "

1056 420 I I Gajdobra — . . .... ... .... j- S56_ 925 365 X1059 X422 X632 AlsóGajdobra9.sz.orll.í.m.ll, 1 X 5 H . X858 X36S Xil16 X430 X66£ Y Szöllőskert 11. sz: Stft.'f. m, h, II X5Ü X837 X336

1,23 445 700 érk. Palánka ... ... . . . ind. 508_ 880 380

Megjegyzés. Az állomások neve mellett balról álló időadatok felülről le-felé, a jobbról állók alulról felfelé olvasandók.

Az éjjeli idő esti 6£2 órától reggeli 5® percig,- a perceket jelző számok aláhúzásával van kitüntetve.

X feltételes megállás. , . Budapest, 1900. március hóban. ... " ' : • „ '

Üzletvezetőség, (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Eladó s z ő l ő v e s s z ő .

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület

„istvántelki immúnis" homoktalaja szőlőjéből a következő

európai és gyökeres szőlővesszők eladók.

1 óves

gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 10 frt Nagy Burgundi Mézes fehér- .. 3,000 Szent-Lőrincz ... ... 2,000 Nemes Kadarka ... 500

10 frt Veltelini piros 12 7T. 3,000 Madelaine angevine 1,000 Tramini piros ... 3,000 , ... , Piros Bakar ... ... 1,000 , 10 ,

2 éves gyökeres európai vesszők.

Olasz Rizling ... r. j 4,000 ezre 14 frt

Megrendelések az

OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához

B u d a p e s t „ K ö z t e l e k " i n t é z e n d ő k . Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél s

vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik.

I a a * a » ! r>-

28 KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HO 31. 27. RZAM. 10-IK ÉVFOLYAM

1 p r e g n á l t csillag^ Jegyű

takarmány répa-mag Minthoey tudomásunkra jött, hogy a törvényesen bejegyzett' csillag * védjegyet viselő és a 88.000-ik sz. a. szabadalmazott eljárással impregnált takarmány-répa-magvaínkat számos esetben hamisítják, a mennyibon egyes vidéki keres-kedők néhány zsák csillagjegyü répamagot rendelnek és ha ez elkelt, akkor mindenféle csekélyebb értékű magot árusítanak a csillagjegygyel ellátott zsákok-ban, hogy ez által azt a hiedelmet keltsék, hogy a zsákokban az általunk ter-melt és impregnált takarmányrépa foglaltatik, szükségesnek tartjuk a ma-gyarországi tisztelt gazdaközönséget értesíteni, miszerint a valódi csillag * jegyű

Olajbogyő-alaku takarmányrépa. i m p r e g n á l t

takarmányrépa - magvak Magyarország, Felső- és Alsó-Ausztria valamint Morvaország részére kizárólag egyedül esak a

I I

a u t h n e r Ö d ö n es. és kir . udvari szállító magkereskedő ezégnél

VII. k e r . , R o t t e n b i l l e r - u t c z a 33. s z á m é s VI. ken. , A n d r á s s y - u t 23. s z á m kaphatók. B u d a p e s t e n

Az általunk termelt és impregnált fajták, úgymint Sárga Oberndorli, Vörös Oberndorli, Sárga olajbogyó, Vörös olajbogyó,

Sárga Eckendorli, Vörös Eckendorii, Sárga Mammuth , Vörös Mammutli,

melyek mint említettük, — Magyarországon egyedül csak a

Mauthner ezégnél kaphatók, különösen kitűnnek azáltal, hogy

1. csirázási energ iá juk erősebb. Magas csírázó képesség mellett, gyor-sabb és erőtel jesebb a kikelésük. K i tűnnek továbbá

2. a f a j t áknak fajazonossága által, tudnii l ik a lakra és szilire nézve, 3. a magvak leggondosabb tisztítása és végre a meglepő nagy

termás által.

Jaensch Gusztáv és Társa ascherslebeni (Északnémetország)) birtokosok és magtermeiök.

28 SZÁM. io-ik ÉVFOLYAM. 1900. ÁPRILIS HO 4

KIS H I R D E T E S E K BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

ÁLLÁST KERESŐK,

H

Sas

ÁLLATOK,

Eredeti

Ramhouillet

kosok ,„

gróf Herberstein

magyarfajtinó

i g á s ö k ö r .

kül. - Bővebbet: 8

László és társai gazdasági ta-

n ö v e n d é k ö k ö r é s ü s z ő

^foygl1tataZarnt

VEGYESEK,

és Rónai

R é p a m a g ,

Fi

t av

b i k a g r . T e l e k i

A r v é d á r

Pénz.

Krausz Mór által. Lakik:

YjETk

y f t S S S S S S K :

p|l|§ i s i s

A

répa-fajok

az

e c k e n d o r f i

mm és

takarmány-

czukorrépa.

Eredeti1 utolsó évi

teímésü, kitünö

csiraképességü mag-

gal szolgál

leszállított árak

Haldek magnagykereskedésé

Budapest,

GŰZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gézekével

kwlandí r&gyék tlrálaUu; ifigj

m é l y r i g o l e z á s t szölő-tel építésekhez. Érd®klM«k kéretaek, k»gj tlaiti ecmeniiez forduljanak.

gízszántási vállaikat! B U D A P E S T - K E L E N F Ö L D .

KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HÖ 4 28. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

W O L F F E R N Ő ,

A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő amerikai

„Deering"-féle íukaszálógépeket, marohrakó aratógépeket é s

kévekötő aratógépeket, szénagyüjtőgépeket

(lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdakőzönségnel; akként ajánlani, hogy hogy minden általam szállított ilyen gép-nek használhatóságáért és jó munkájáért, nemkülönben' anyagának jóságáért el-

vállalom a felelősséget. Szükséglet esetén kérem a megrende-léseket ezen gépekre nekem már most feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késői rendelményeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foga-

natosítani.

P R O P P E R S A M U az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője

BUDAPEST, V., Váezi-körút 52. szám. — Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. —

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÖLET felügyelete alatt álló

K Ö N Y V K I A D Ó V Á L L A L A T kiadásában a következő

gazdasági könyvek jelentek meg: fűzve kötve

frt kr. Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 2.40 3.—

Cserháti Sándor Talajismeret 160 Hilgard-Tréitz Szikes talajoké. —.80 /.— Domokos K. Gazdasági építészet /-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet

ll-ik rész ___ ___ 2.60 3.—

Sziits Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 3.—

Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2.60 3.— Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és

Hidépitészet .___ 2.60 3.—

Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— 2.40

Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5.— 6.— Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1. .—

Megrendelések az

OFSZ. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek)

intézendők. A műveket bérmentve küldjük; s minden megrendelés

" """'o engedményt adunk.

A legjobb kutszivattyuk

v í z e l l á t á s i t e l e p e k e t

készít 466

A n i o n K u n z Máhr, Weisskirchen.

P r o s p e c t u s o k i n g y e n .

Méltóságos Gróf Draskovich Iván ur baranyasellyei

uradalmában lévő

tisztavérii 27 darab

tenyésztett alkalmas 3 éves számfeletti üsző

M á t t y u s S a m u k e r ü l e t i g a z d a t i s z t Eózsébet-pusztán,

utolsó posta Baranya-Sel lye . 664

Lapunk bekötési táblája I f r t S ® k F é i P í (portómeatssen)

kapható kiadóhivatalunkban.

C z u k o r r é p a ,

A szegedi kiállításon „uj és figyelemre méltó" jelzővel

kitüntetve. A szükségelt ötszörös erőki-fe jtésnek megfelelőleg sza-badalmazott szivattynszer-

kezettel ellátva. Az orrmáiiyos bogarak ellen használható chlorbaryíim és

rovarin permetezéshez. A burgonya peronosporája elleni permetezéshez. A salétromnak oldat alakban bármely oldat alá és a trágyáié permetezéshez. A csigák el len (lema melanopus) thanatonnal történő védekezéshez.

A háromsoros permetező egy pillanatt alatt min-den sortávolságra bejavitható. Az ötsoros pedig egy méter széles zárt sikot permetez.

Munkaképessége 3 kat. hold. E tökéletes pe rmetezők k a p h a t ó k alól irott f e l -

t a l á l óná l . Ismertetés ingyen és bérmentve 703

Veszelei Zsigmond D O M B Q V Á R , posta-, távirda- és vasútállomás.

„Pátria" irodalmi és ny< részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek).