XIV. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUSmstt.hu/wp-content/uploads/MSTT_Szemle_2017_02.pdf · Czetô Zsolt Kiadja a Magyar Sporttudományi Társaság Published by the Hungarian

18. évfolyam l 70. szám l 2017/2

Sporttudományaz egészség

és a teljesítményszolgálatában

l

A sporttudomány2017-ben

Magyarországon

l

Palatinus Hotel Pécs,

2017. június 1-3Fô támogató:

XIV. ORSZÁGOSSPORTTUDOMÁNYI

KONGRESSZUS

Program és elôadás-kivonatok

Magyar Sporttudományi SzemleHungarian Review of Sport Science18. évfolyam 70. szám – 2017/2Megjelenik negyedévenként

FôszerkesztôEditor-in-Chief

Bartusné Szmodis MártaAlapító szerkesztôFounding editorMónus AndrásFelelôs szerkesztôEditor-in-ChargeSzôts GáborSzerkesztô

EditorBendiner Nóra

Tanácsadó testü� letAdvisory BoardApor Péter (elnök)Ács PongrácBánhidi MiklósDóczi TamásFarkas AnnaFelszeghy Klára

Gáldiné Gál AndreaGombocz JánosHédi CsabaIhász Ferenc

Keresztesi KatalinMónus AndrásPavlik GáborPucsok JózsefRadák Zsolt

Rétsági ErzsébetSterbenz TamásSzabó S. AndrásSzabó TamásTihanyi JózsefVajda Ildikó

Zsidegh Miklós †

Mûszaki szerkesztôCzetô Zsolt

Kiadja aMagyar Sporttudományi Társaság

Published by theHungarian Society of Sport Science

ElnökPresidentTóth Miklós

Tiszteletbeli elnökökHonorary PresidentsNádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSzerkesztôségEditorial Office

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

E-mail: [email protected]: www.sporttudomany.hu

Hirdetésfelvétela szerkesztôség címén

Advertisingin the Editorial Office

Nyomdai munkálatokCZEDE Kft.

ISSN 1586-5428

Fő támogató

Támogatók

Kiállítók

Magyar Sporttudom

ányi Szemle • 18. évfolyam

70. szám • 2017/2

3Program • XIV. Országos Sporttudományi Kongresszus

„SPORTTUDOMÁNY AZ EGÉSZSÉGÉS A TELJESÍTMÉNY SZOLGÁLATÁBAN”

XIV. ORSZÁGOSSPORTTUDOMÁNYI

KONGRESSZUS

Program és előadás-kivonatok

A kongresszus helyszínePalatinus Hotel, Pécs

7621 Pécs, Király u. 5.

A kongresszus főrendezőjeMagyar Sporttudományi Társaság (MSTT)

Társrendező házigazdaPécsi TudományegyetemEgészségtudományi Kar

Fővédnökök

Dr. Szabó Tündeaz Emberi Erőforrások Minisztériuma

Sportért Felelős Államtitkárság államtitkára

Dr. Páva ZsoltPécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

polgármestere

Borkai Zsolta 2017. évi Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál

szervező bizottságának elnöke

Védnökök

Prof. Dr. Bódis Józsefa Pécsi Tudományegyetem rektora

Prof. Dr. Betlehem József a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar dékánja

Jenei Zoltána Pécsi Tudományegyetem kancellárja

A kongresszus támogatóiEmberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárság

Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri HivatalPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

Androméda Travel Utazási IrodaCafé Frei

Coca-Cola MagyarországZsályaliget Hotel és Élménypark

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

Tudományos Bizottság

Tóth Miklós elnökÁcs Pongrác társelnök

Betlehem JózsefSzmodis Márta

Szőts GáborWilhelm Márta

Szervező Bizottság

Tóth Miklós elnök Szőts Gábor társelnök

Ács PongrácBendiner NóraGoldbach Júlia

Melczerné Rack ViktóriaRétsági Erzsébet Szmodis Márta

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2

4 Program • XIV. Országos Sporttudományi Kongresszus

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Program

Plenáris ülés

2017. június 1. (csütörtök) Palatinus Hotel


Bartók terem

11.00 Regisztráció

12.30 Megnyitó ünnepségKöszöntések: Prof. Dr. Tóth Miklós, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke

Prof. Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektoraProf. Dr. Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar dékánjaDr. Fazekas Attila Erik, az Emberi Erőforrások MinisztériumaSportért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkáraProf. Dr. h.c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora

Üléselnök: Betlehem József, Tóth Miklós

13.00 2017 a magyar sport éve: az állami sportirányítás szemszögéből történt változások gyakorlati hatásaiFazekas Attila ErikEmberi Erőforrások MinisztériumaSportért Felelős Államtitkárság, Budapest

13.25 A sport protektív hatása a mentődolgozók egészségi állapotáraBetlehem József, Pék EmesePécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs

13.45 The effectiveness of early childhood development programsDejan Madić, Boris Popovic, Nebojsa TrajkovicUniversity of Novi Sad, Faculty of Sport and Physical Education, Serbia

14.10 Kávészünet

14.25 Mozgás - RehabilitációLaczkó József Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs

14.45 Physical activity and sedentary behaviour of school-aged childrenfrom Visegrad countries. Findings from HBSC studyFerdinand SalonnaInstitute of Active LifestyleFaculty of Physical Culture, Palacký University Olomouc, Czech Republic

15.15 A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek és a sportfogyasztásnakváltozása Magyarországon az elmúlt időszakbanÁcs PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

15.35 Dual Career – Policy development in Europe and delivery in EnglandKettős Karrier – Szakpolitika Európában és annak megvalósítása AngliábanGuy Taylor Talented Athlete Scholarship Scheme (TASS), United KingdomTehetséges Sportoló Ösztöndíj Keretrendszer (TASS), Egyesült Királyság

15.50 Kettős karrier és sportági részvétel a kosárlabdázásbanSterbenz Tamás, Gulyás Erika, Kovács Eszter, Zilinyi ZsomborTestnevelési Egyetem, Budapest

16.10 Kávészünet

Szekcióülések2017. június 1. (csütörtök)

Palatinus Hotel7621 Pécs, Király u. 5.

Társadalomtudományi szekcióBartók terem

Kettős karrier a sportbanDC4AC

Üléselnök: Györfi János, Kovács Antal

16.30 Kettős karrier programfejlesztés a DC4AC projekt után: sportolói felmérés eredményei és szakmai csekklistaFarkas Judit, Király Julianna, Pirosca Katalin, Jókai MátyásTestnevelési Egyetem, Budapest

16.45 Dual Career, TASS and the FutureKettős karrier, TASS és a jövőGuy Taylor Talented Athlete Scholarship Scheme (TASS), United KingdomTehetséges Sportoló Ösztöndíj Keretrendszer (TASS), Egyesült Királyság

17.00 Kettős karrier a 21. században – munkaerőpiac és HR kihivások Chaudhuri SujitTestnevelési Egyetem, Budapest

17.15 Kettős karrier a hivatásos sportban: elemzés a magyarországihivatásos labdarúgók példájánHavran Zsolt, András KrisztinaBudapesti Corvinus Egyetem, Budapest

17.30 Sportolói kettős karrier a gyakorlatban Lénárt Ágota, Boda-Ujlaky Judit, Kovács Krisztina, Gyömbér NoémiTestnevelési Egyetem Pszichológiai Tanszék, Budapest

17.45 Döntési képességek fejlesztési lehetőségei a sportbanKovács AntalPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


Természettudományi szekcióNádor terem

Sport - Egészség - Iskolai testnevelés

Üléselnök: Farkas Anna, Polgár Tibor

16.30 5. osztályos tanulók állapotfelmérése, tartáskorrekció hatáselemzéseNETFIT rendszer alapjánBajsz Viktória1, Víghné Hartwig Katalin1, Némethné Bődör Zsuzsanna1, Káli-Lukács Éva1, Betlehem József2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

16.45 A minőségi testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás külföldi védjegyrendszereinek áttekintéseAranyosi Mónika1, Kókai Dávid1, Pignitzkyné Lugos Ilona1, Paic Róbert1,2

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

17.00 A NETFIT® 2015/2016. tanévi országos eredményeinek bemutatásaKaj Mónika1,2, Király Anita1,2, Hernádi Ádám1, Csányi Tamás1,3

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs3Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

17.15 NETFIT® adaptálása enyhén értelmi fogyatékos gyermekekre – A pilot vizsgálat eredményeiKirály Anita1,2, Kaj Mónika1,2, Kälbli Katalin1,3, Hernádi Ádám1, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest,2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs3Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv GyógypedagógiaiKar, Budapest

4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

17.30 A NETFIT® sajátos nevelési igényű gyermekekre történő adaptációjánakés az ezzel összefüggő kutatási folyamat koncepciójának bemutatásaTóthné Kälbli Katalin1,2, Kaj Mónika1,3, Király Anita1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs 4Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

17.45 Grassroots sport nemzetközi szakirodalmának feldolgozása, áttekintése és hazai alkalmazásának lehetőségeiPignitzky Dorottya, Csányi Tamás, Molnár LászlóMagyar Diáksport Szövetség, Budapest

18.00 A Minőségi testnevelés európai keretrendszerének (EFQPE) koncepciója, valamint hatása a hazai alaptanterv fejlesztésreVass Zoltán1, Boronyai Zoltán,1 Csányi Tamás1,2

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

20.00 Fogadás a Palatinus Hotel éttermébenBorkostoló a Vylyan Pincészet boraiból

Vendég: Győrfi Anna színművész

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Szekcióülések2017. június 2. (péntek)

Palatinus Hotel 7621 Pécs, Király u. 5.


09.00 Szekcióülések


Olimpia - Versenysport

Üléselnökök: Honfi László, Elbert Gábor

09.00 Az úszó világbajnokságok érmesei életkorában megfigyelhető trendekBalatoni Ildikó, Kosztin Nikolett, Csernoch LászlóDebreceni Egyetem, Debrecen

09.15 A 2016. évi Női Kézilabda Európa-bajnokságon és a Női Bajnokok Ligájábanszereplő játékosok eredményességi mutatóinak összefüggés vizsgálataiFiló Csilla Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

09.30 Az olimpiák hatása a részvény-árfolyamokraFűrész DiánaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

09.45 A videó gólbíró rendszerek összehasonlítása a jégkorongbanJuhász Gábor, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest

10.00 Látvány-csapatsportágak magyar szurkolóinak elvárásaiPrisztóka Gyöngyvér1, Kajos Attila1,2, Bartos Aleksandar3, Dénes Róbert3,Páll Henrietta3, Kulcsár Gréta1

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet Sportelméleti és Sportszervezési Tanszék, Pécs

2Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vállalatgazdaságtani Intézet Üzleti Gazdaságtan Tanszék, Budapest

3Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési IntézetSportmarketing és Sportmenedzsment Hallgatói Kutatócsoport, Pécs

10.15 Az intrinzik sportmotivációt befolyásoló pszichés tényezők vizsgálata az ifjúsági és juniorkorú magyar férfi jégkorong válogatottjátékosai körébenReinhardt Melinda1, Tóth László2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék, Budapest

2Testnevelési Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

10.30 A fizikai műveltség jelentősége az iskolai testnevelésben és az élsportbanIfj. Telegdi AttilaMagyar Országos Korcsolyázó Szövetség, BudapestM

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


10.45 A coaching szerepe élsportolók felkészítésébenElbert GáborPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

11.00 Kávészünet

Sportgazdaság

Üléselnökök: András Krisztina, Ács Pongrác

11.30 Rekreációs innovációs projektek hatásvizsgálata a területfejlesztésbenBánhidi Miklós1, Nagy Kinga2, Szalóki Richárd3, Tornóczky Gusztáv2, Dobay Beáta4

1Széchenyi István Egyetem, Győr2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest3Pécsi Tudományegyetem, Pécs4Selye János Egyetem, Komarno

11.45 A közép-kelet-európai hivatásos labdarúgás aktuális üzleti trendjeiAndrás Krisztina, Havran ZsoltBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Sportgazdaságtani Kutatóközpont, Budapest

12.00 A hazai sportirányítás szerepe és tevékenysége a kiemelt hazaisportesemények esetébenStocker Miklós1, Szabó Tünde2

1Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Budapest2Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárság, Budapest

12.15 Vízilabda-mérkőzések elemzése adatbányász szemmelKardkovács Zsolt Tivadar, Kovács Gábor, Gillich TímeaU1 Research, Budapest

12.30 Értjük a magyar labdarúgó-szurkolót?Kassay LiliTestnevelési Egyetem Sportmenedzsment Tanszék, Budapest

12.45 A nemzetközi sportesemények szerepe a középvárosok fejlesztésébenKozma Miklós, András Krisztina, Kynsburg ZoltánBudapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpont, Budapest

13.00 A biztonság, mint utazási faktor a sportturizmusban: a kiemeltsportrendezvények biztonságának keresleti megítélése Marton Gergely¹, Kiss Róbert², Leipold Mátyás³, Prisztóka Gyöngyvér¹

¹Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

²I-Shou University International College, Kaohsiung (Taiwan)³Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs

13.15 Ebédfogadás a Palatinus Hotel étteremében

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


Iskolai testnevelés - Utánpótlás-nevelés

Üléselnökök: Szabó Tamás, Balogh László

14.00 A mindennapos testnevelés megvalósulásának folyamata az észak-alföldirégió intézményeibenBorbély Szilvia1, Seregi Ernő1, Oláh Dávid1,2, Moravecz Marianna3

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest,3Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Iskola, Debrecen

14.15 Az 1 éves sporttudományi tanulmányok hatása az egyéni tudásra és az edzésmunkára – prevenciós szemlélettelH. Ekler Judit, Király Máté, Kovács Mátyás József Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSporttudományi Intézet, Szombathely

14.30 6-14 éves korú gyermekek körében végzett mozgásszenzoros ésintervenciós kutatások eredményeiKárpáti TímeaNemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Iskola – Egészség Központ, Budapest

14.45 A mindennapos testnevelés megítélése pécsi testnevelők körébenRétsági Erzsébet¹, Mitzinger Kitti², Tékus Éva³, Morvay-Sey Kata¹ ¹Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs ²Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Széchenyi István Gimnáziuma Szakgimnáziuma Általános Iskolája és Sportiskolája, Pécs

³Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs

15.00 A gyógytestnevelő tanár attitűdje és nevelési felfogásaSimon István Ágoston, Kajtár GabriellaSoproni Egyetem Benedek Elek KarMűvészeti és Sporttudományi Intézet, Sopron

15.15 Kenu Akadémia RáckevénSzabó Attila Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

15.30 Egészségtudatos magatartás vizsgálata a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében – kitekintéssel a mindennapos testnevelés hatására a felsőoktatásbanVajda Ildikó1, Major Zsuzsanna1, Moravecz Marianna1,5, Pásztorné Batta Klára1, Vajda Tamás1, Vajda Flóra Vanda2, Oláh Dávid1,4, Nagy Andrea3

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza2Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Debrecen3Nyíregyházi Egyetem Társadalom- és Kultúratudományi Intézet, Nyíregyháza4Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest5Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Debrecen

15.45 Motorikus képesség-felmérő tesztrendszer a Nemzeti Kézilabda Akadémiánés a sportolók fejlődésének és minősítésének módszertanaVándor Ágnes1,2, Páli Jenő1,2

1Nemzeti Kézilabda Akadémia, Balatonboglár2Testnevelési Egyetem, Budapest

16.00 Kávészünet

Sporttörténet - Sportpedagógia - Sportpszichológia

Üléselnökök: H. Ekler Judit, Szabó Lajos

16.30 Magyar élvonalbeli utánpótláskorú kézilabda játékosok személyiségvonásainak összehasonlító elemzéseKőnig-Görögh Dóra1,2, Ökrös Csaba1, Gyömbér Noémi1, Tóth-Hosnyánszki Anita1

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Debrecen

16.45 Extrém sportolók személyiséglélektani vizsgálataMayer KrisztinaMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc

17.00 14 -18 éves budo harcművészetet űzők vonás-agressziójának kérdőíves vizsgálataMorvay-Sey Kata, Rétsági Erzsébet, Ács Pongrác Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

17.15 Labdarúgó edzők konfliktuskezelő stratégiáinak fókuszcsoportosvizsgálataNémeth ZsoltPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

17.30 Differences in one-on-one duels in the victorious and defeated teamsin the Women’s World CupJózef Bergier, Marcin Kasprowicz Pope John Paul II State School of Higher Educationin Biala Podlaska, Poland

17.45 A sportélvezet forrásainak vizsgálata serdülő sportolók körébenBerki Tamás1, Pikó Bettina2

1Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet, Szeged

18.00 A lósport fejlesztési irányaiVárhegyi Ferenc1, András Krisztina2

1Eurosport magyar szerkesztőség, Budapest2Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Budapest

18.15 A kötelező iskolai testnevelés bevezetése MagyarországonSzabó Lajos Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Budapest

20.30 Fogadás a Palatinus Hotel Bartók termében

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2



Humánbiológia

Üléselnökök: Szmodis Márta, Vajda Ildikó

09.00 A testképalkotás néhány objektív és szubjektív eleme, azok kapcsolataiDomonkos Zita1, Gangl Judit2, Ihász Ferenc3

1Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

3Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

09.15 Motoros teljesítmények összehasonlító vizsgálata óvodáskorbanFest SaroltaGál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar, Szarvas

09.30 Fizikailag aktív és inaktív egyetemisták összehasonlítása a testösszetétel és kardio-respirációs értékeik alapjánGyebrovszki Ádám1, Garai Kitti3, Kvell Krisztián3, Wilhelm Márta2

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs3Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi KarGyógyszerészeti Biotechnológia Tanszék, Pécs

09.45 Székesfehérvári sportoló és nem sportoló serdülő fiúk pszichoszomatikus tüneteiNégele Zalán¹,3, Tróznai Zsófia²,3, Pápai Júlia², Nyakas Csaba3,4

¹Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár 2Testnevelési Egyetem Teljesítmény-élettani Laboratórium, Budapest3Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest4Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont, Eszterházy Károly Egyetem, Eger

10.00 A Honvéd Testalkati Programban résztvevők testösszetétel változása a 6 hónapos diétás és mozgásprogram hatásáraRázsó Zsófia, Juhász Zsolt, Novák Attila, Sótér AndreaMagyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem Egészségügyi Igazgatóság Közegészségügyi- és Járványügyi Intézet Egészségfejlesztési Osztály, Budapest

10.15 Idősek otthonában élő férfiak és nők intervencióval összekapcsolt hosszmetszeti vizsgálatának bemutatásaSchulteisz Nikolett1, Wilhelm Márta2

, Ihász Ferenc3

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs 3Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

10.30 Motoros szekuláris trend: KaposvárSuskovics Csilla1, Némethné Tóth Orsolya1, Kocsis Csabáné1, Nagyváradi Katalin1, Bíróné Ilics Katalin1, Tóth Gábor2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Természettudományi Kar, Szombathely

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


10.45 Kézilabdázó leányok testfelépítése a sportági szelekció folyamatábanTróznai Zsófia1, Utczás Katinka1, Szabó Tamás1, Nyakas Csaba2, Négele Zalán3, Pápai Júlia1

1Testnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest2Testnevelési Egyetem, Budapest3Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár

11.00 Kávészünet

Iskolai testnevelés - Utánpótlás

Üléselnökök: Ihász Ferenc, Melczer Csaba

11.30 Törzsstabilizációs tréning hatásának vizsgálata utánpótláskorú labdarúgóknálCsászár Gabriella, Tóth Péter Zoltán, Sió EszterPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

11.45 Az agilitási- és a dinamikus egyensúlyozó képesség összehasonlító vizsgálata utánpótláskorú labdarúgóknálGusztafik Ádám1, Szűcs Izabella2, Koltai Miklós1

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSporttudományi Intézet, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest

12.00 Gerinciskola – Gerincprevenciós tudás fejlesztése általános iskolás gyermekek körébenJáromi Melinda, Makai Alexandra, Szilágyi Brigitta, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarFizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

12.15 Nemzetközi kutatás a hallgatók bevonásávalUtánpótláskorú labdarúgók teljesítményösszetevőinek vizsgálata Koltai Miklós1, Nagyváradi Katalin1, Gusztafik Ádám1, Szeiler Bálint1, Halasi Szabolcs2


2University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica

12.30 A kézilabdázás sportág-specifikus koordinációs képességeinek vizsgálataaz iskolai testnevelésbenLászló Zita1, Hajdu Gábor2, Juhász István2

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Testnevelés- és Mozgásközpont, Pécs

2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

12.45 Utánpótláskorú fiúk és leányok, illetve felnőtt kosárlabdázók testösszetételi és keringési jellemzőiMelczer Csaba, Nagy Dóra, Ács Pongrác, Ihász FerencPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

13.00 Sportoló fiúk testzsírtartalma, zsírmintázata és testalkati jellemzőiFarkas Anna, Szőts Gábor, Szmodis MártaTestnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

13.15 Ebédfogadás a Palatinus Hotel éttermében

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Sportélettan - Sportsérülés - Rehabilitáció

Üléselnökök: Martos Éva, Kollár Lajos

14.00 Az edzésadaptáció meghatározásának új koncepciója spiroergometriai vizsgálatok során utánpótláskorú sportolóknálGyöre István, Perlaky Evelin, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi- és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

14.15 A térdhajlító izmok régió-specifikus aktivitása rehabilitációs gyakorlatok soránHegyi András, Csala Dániel, Péter Annamária, Taija Finni, Neil CroninNeuromuscular Research Center, University of Jyväskylä, Finnország

14.30 Kardiovaszkuláris jellemzők összehasonlítása fizikailag aktív ésteljesítménysportoló (egyéni és csapatsport) 10-60 éves férfiak körébenIhász Ferenc1, Gangl Judit2, Raffai András3, Melczer Csaba2, Nagy Dóra2, Ács Pongrác2

1Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs3Eötvös Loránd Tudományegyetem Savária Egyetemi Központ, Szombathely

14.45 Vastus lateralis infravörös sugárzásának vizsgálata kerékpár-terhelés alattPálinkás Gergely, Petridis Leonidas, Györe István, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

15.00 Anaerob profilok kialakítása a Wingate Anaerob Próba alapján serdülőkorú kézilabdázó leányoknálPetridis Leonidas, Györe István, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

15.15 A flexor hallucis longus izom elektromos működése különböző típusú és sebességű járások során – előzetes eredményekPéter Annamária1, Hegyi András1, Neil Cronin1, Tine Alkjær2, Taija Finni1

University of Jyväskylä, Finland1, University of Copenhagen, Denmark2

15.30 A kardiorespiratorikus rendszer és a habituális fizikai aktivitás összefüggései vesetranszplantált recipienseknélTrájer Emese1, Tóth Szabolcs2, Protzner Anna1, Bosnyák Edit1,Szmodis Márta1, Komka Zsolt1, Török Szilárd2, Tóth Miklós1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest 2Transzplantációs és Sebészeti Klinika Semmelweis Egyetem, Budapest

15.45 A fizikai aktivitás hatása a Parkinson-kóros betegek globális funkcióiraCsernák Gabriella, Járomi Melinda, Ács Pongrác Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

16.00 Kávészünet

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


Sportélettan - Olimpia - Versenysport

Üléselnökök: Laczkó József, Váczi Márk

16.30 Fiatal felnőttek teljesítményének változása koffein tartalmúkészítmények hatására Soós Rita¹, Bodó Dávid3, Gyebrovszki Ádám3, Wilhelm Márta²¹Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

²Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs


16.45 A DXN cordyceps sinensis és a béta-alanin szupplementációjának rövid- és középtávú hatása evezős élsportolók kardiorespiratorikus rendszeréreSuszter László1, Szakály Zsolt2, Ihász Ferenc2, Mák Erzsébet2

1Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Budapest2Széchenyi István Egyetem, Győr

17.00 A teljes test vibráció motoros, kognitív és magatartásbeli hatásai idősödő patkányokonTóth Kata1,2, Oroszi Tamás1, Regine G. Schoemaker2, Eddy A. van der Zee2,Nyakas Csaba1,2

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Department of Molecular Neurobiology, University of Groningen, Groningen, Hollandia

17.15 A miofascia hengerlésének bemelegítő hatása az ép és a mikrosérülést szenvedett izomra Váczi Márk, Sebestyén Tamás, Vass Lívia, Meszler Balázs, Misovics BernadettePécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

17.30 A fizikai képességek és a versenyteljesítmény kapcsolatának nemi differenciái az elit korosztályos teniszezőknélDobos Károly, Nagykáldi CsabaTestnevelési Egyetem Küzdősportok Tanszék, Budapest

17.45 Labdarúgó fiúk AP gerinc Z-score értékeinek meghatározása DEXA módszerrelKalabiska Irina, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Petridis Leonidas, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

18.00 A Dinamikus Laterális Balansz Teszt egy új tesztelési lehetőség sportolóknálaz alsó végtag és a törzs dinamikus stabilitásának vizsgálatáraTóthné Steinhausz Viktória1, Sió Eszter2, Sömjén Krisztina4, Szegedi Dorina2, Varga Zsolt2, Ács Pongrác3

1A Viktoria Bt., Zalaegerszeg2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs 4Zirci Erzsébet Kórház – Rendelőintézet, Zirc

18.15 A magnetostimuláció tapasztalatai és helye 17 év távlatában sportolóknál, nagy koncentrációt igénylő munkában és a rehabilitációbanSzűcs AdriennSUGÓ-MED Foglalkozás-Egészségügyi Szolgálat, Baja

20.30 Fogadás a Palatinus Hotel Bartók termében

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


2017. június 3. (szombat)Palatinus Hotel



09.00 Szekcióülések


Sport és társadalom

Üléselnökök: Gősi Zsuzsanna, Keresztes Noémi

09.00 Megelőzés – Megvédés: Társadalmi nemmel kapcsolatos erőszak a sportbanBodnár Ilona1, Perényi Szilvia2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest2Testnevelési Egyetem, Budapest

09.15 Egyetemisták társas támogatásának struktúrája egészségmagatartásuk tükrébenKeresztes Noémi1, Pikó Bettina1, John de Wit2, Fejes Zsuzsanna3, Szilágyi Nóra4, Horváth Gábor5

1Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet Ifjúságkutató Munkacsoport, Szeged

2UNSW Australia Centre for Social Research in Health, Utrecht University,Department of Interdisciplinary Social Science, Australia

3 Affidea Diagnosztika Kft., Szeged4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs 5Kecskeméti Szakképzési Centrum, Kecskemét

09.30 A hallgatói sportolási szokások társadalmi tényezői határoninnen és túlKovács-Nagy KláraDebreceni Egyetem Egészségügyi KarFelsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, Debrecen

09.45 A sportolási szokások és az azokat befolyásoló társadalmi tényezők kapcsolata az Európai Unió országaibanLaczkó Tamás, Gelencsér Annamária MajaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

10.00 A sakk, a matematika és a zene kapcsolataMedvegy Zoltán1, Mihalovits Máté2, Medvegy Nóra3, Gombocz János1, Major Zsuzsanna4, Bretz Károly1, Sterbenz Tamás1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest3KRKA Magyarország Kft, Budapest4Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza

10.15 Relaxáció, jógázás, szaunázás mint rekreációs tevékenységek szombathelyi egyetemisták körébenPolgár Tibor, Nagyváradi Katalin, Koltai MiklósEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSporttudományi Intézet, Szombathely

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


10.30 A sport és egészségfejlesztés egyetemes szerepe a világproblémákkezelésébenSzékely Mózes, BudapestEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség, Budapest

10.45 Kettős karrier – sport és/vagy tanulásFiatal sportolók lehetőségei a labdarúgás példáján keresztülGősi Zsuzsanna, Sallói IstvánTestnevelési Egyetem Sportmenedzsment Tanszék, Budapest

11.00 Kávészünet


Sport és egészség

Üléselnökök: Wilhelm Márta, Györe István

09.00 Az ülés egy öngyilkos tevékenység –Fizikai aktivitás Magyarországon 2014-2016 „Magyarország átfogóegészségvédelmi szűrőprogramja” rizikókérdőíve alapjánSzőts Gábor1, Daiki Tennó2, Kiss István3, Kékes Ede4, Barna István5, Tóth Miklós1, Szmodis Márta1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Média-és Oktatásinformatika Tanszék, Budapest

3Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. sz. Belgyógyászati Klinika és Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részleg, Budapest

4Hypertonia Központ, Óbuda5Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi KarI. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest

09.15 Ledterápia: a prevenciótól a rekreációigFarkas JánosMagyar Sporttudományi Társaság Sportinnovációs Bizottság, Budapest

09.30 Az aerob állóképesség és az eredményesség összefüggése elit nőikosárlabdázóknálRátgéber László, Nagy Dóra, Ihász Ferenc, Fűrész Diána, Ács Pongrác Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

09.45 Pedig megelőzhető lenne...Apor PéterMagyar Sportudományi Társaság, Budapest

10.00 Egyensúlytartási és koordinációs teljesítmények összehasonlító vizsgálataállásban és kerekesszékbenSzalay Piroska1, Brindza Attila2, Medveczky Erika3, Nyakas Csaba1, Bretz Károly1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest2Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét3Szent János Kórház, Gyermekgyógyászati Rehabilitációs Osztály, Budapest

10.15 Magyar iskoláskorúak fizikai aktivitása és az aktivitás meghatározó tényezői a HBSC adatgyűjtések alapjánUvacsek Martina1, Németh Ágnes2

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest2Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest

10.30 50 felett is fitten és boldoganBorkovits Margit Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarEgészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

10.45 A Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet küldetéseMartos ÉvaMagyar Sportorvos Társaság, Budapest

11.00 Kávészünet

E-poszter szekció2017. június 3. (szombat)

Palatinus Hotel 7621 Pécs, Király u. 5.

Nádor terem

I. Sportpszichológia - Sportszociológia - Sportpedagógia

Üléselnökök: Rétsági Erzsébet, Filó Csilla

11.15 Orvostanhallgatók fizikai aktivitási magatartásának vizsgálataLassú Péter1, Mikulán Rita2, Nyári Tibor3

1Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Szeged2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarSportorvostani Tanszék, Szeged

3Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarOrvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Szeged

11.25 Rekreáció szakos hallgatók bemeneti kompetenciái sportszakmai szempontbólMagyar Márton, Patakiné Bősze JúliaEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési ésSporttudományi Intézet, Budapest

11.35 Sportteljesítménnyel összefüggésben lévő pszichés jellemzők vizsgálata a magyar junior férfi jégkorong válogatottnálSzemes Ágnes1, Reinhardt Melinda2, Sipos Kornél1, Tóth László1

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

11.45 Mozgásélmény, élménykeresés és a lelki egészség hátterében meghúzódó nevelési attitűdök a felsőoktatásbanPinczés Tamás1, Pikó Bettina2

1Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet és Debreceni Sportcentrum K. N. Kft, Debrecen

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarMagatartástudományi Intézet, Szeged

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


11.55 Hallgatói vélekedések a konduktív nevelés és a parasportok kapcsolatárólTúri Ibolya, Sáringerné Szilárd Zsuzsanna Pető András Főiskola, Budapest

12.05 A játékos – edző kapcsolat hatása az észlelt motivációs környezetreutánpótláskorú férfi kézilabda csapatok körébenPaic Róbert1,2, Kajos Attila1,3, Meszler Balázs1,4, Prisztóka Gyöngyvér1

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

2Magyar Diáksport Szövetség, Budapest3Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalatgazdaságtani Intézet, Budapest

4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, Pécs

12.15 Asszertivitás vizsgálata utánpótlás labdarúgók körébenOláh Dávid1,2, Sáfián Ágnes1, Moravecz Marianna1,3, Urbinné Borbély Szilvia1,3, Vajda Ildikó1, Hegedüs Ferenc1

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest3Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Iskola, Debrecen

12.25 Gyógytestnevelés másképpViletel Gábor Erik1, Lőrincz Írisz2, Borkovits Margit3

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Árpád Gimnázium, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete, Budapest

12.35 A hallgatói fizikai aktivitás különbözőségei a Pannon Egyetem GeorgikonKarán a felsőfokú szakképzések és az alapképzések vonatkozásában a hallgatók lakóhelyének típusa szerintPintér Ákos1, Sárközi István2, Béres Tibor3

1Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely 2Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest 3Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma, Keszthely

12.45 Szabadidős szokások dimenziói a szociodemográfiai tényezők tekintetében csoportos mozgásprogram résztvevői körében Szilágyi Nóra1, Keresztes Noémi21Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs


12.55 Posztok közötti különbségek egy kiemelt labdarúgó akadémia játékosainak személyiségdimenzióibanKiss Zoltán1, Csáki István1, 2, Fózer-Selmeci Barbara2, Bognár József3

1Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút2Testnevelési Egyetem, Budapest3Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar, Eger

13.05 A rendszeresen végzett jóga hatása az életminőségreTornóczky Gusztáv1, Bánhidi Miklós2, Nagy Henriett3, Rózsa Sándor4

1Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest2Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr3Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest4Washington University School of Medicine, St. Louis, Department of Psychiatry, USA

Nádor terem

II. Sport és társadalom - Sporttörténet - Sportgazdaság

Üléselnökök: Sterbenz Tamás, Szilágyi László

11.15 A lélek sportjaTakács Johanna1, Bollók Sándor ifj.2

1Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest2Dynamikus Medpraxis Kkt. Balatonmáriafürdő

11.25 Az ELTE-n végzett rekreáció szakos hallgatók elhelyezkedésének vizsgálataNagy Oxána, Magyar Márton, Patakiné Bősze JúliaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

11.35 A mindennapos testnevelés és az egészségmagatartás kapcsolatánakvizsgálata észak-alföldi felső tagozatos diákoknál Fintor Gábor Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, Debrecen

11.45 A testépítő szubkultúra életmód jellemzőinek, és ezek társadalmi helyzetregyakorolt hatásainak vizsgálata versenyző és amatőr testépítők körébenNémeth PetraTestnevelési Egyetem Sport, nevelés- és társadalomtudományiDoktori Program, Budapest

11.55 Személyi edzés és munkahelyi egészségfejlesztés: az elmélet ésa gyakorlat találkozásaTánczos Zoltán1, Bognár József2

1Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

12.05 A Pozsonyi Torna Egylet történeteCsóti Gergely ÁkosMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, Budapest

12.15 A magyar labdarúgó mérkőzésre járók motivációi a nemek, a korosztályokés a mérkőzésekre járás gyakoriságának tekintetébenUrbán Kristóf Attila, Kajos AttilaPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs

12.25 Magyar nyelvű szurkolói motiváció (SPEEDE) skála létrehozása és validációjaKajos Attila1,2, Prisztóka Gyöngyvér1, Paic Róbert1


2Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vállalatgazdaságtani Intézet Üzleti Gazdaságtan Tanszék, Budapest

12.35 Összefüggések a Business Coachingban részesülő női vezetők elakadásai és ezen hölgyek túlzott teljesítmény-orientált sportolása közöttBáthoryné Németh AndreaEötvös Loránd Tudomány Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

12.45 Teljesítménymenedzsment az úszásbanCsurilla Gergely, Sterbenz Tamás, Gulyás Erika, Kovács EszterTestnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont, BudapestM

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Nádor terem

III. Iskolai testnevelés - Humánbiológia - OlimpiaUtánpótlás-nevelés - Sportélettan

Üléselnökök: Pavlik Gábor, Morvay-Sey Kata

11.15 A stabil és az instabil súllyal végzett guggolás hatásának vizsgálata a comb- és törzsizmok aktivitásáraFábián Dávid, Katona PéterTestnevelési Egyetem Biomechanikai Tanszék, Budapest

11.25 A terhelés utáni levezetés és a tejsav-elimináció összefüggéseinek vizsgálata utánpótláskorú, élvonalbeli úszóknálZakariás Géza1, Kováts Tímea2,3

1Széchenyi István Egyetem Testnevelési és Sportközpont, Győr 2Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest3Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

11.35 Egészségfejlesztő program hatása általános iskolás diákokegészségmagatartására („Fitness”, vagy „fatness”?! Avagy nem lehet elég korán kezdeni)Cselik Bence, Rétsági Erzsébet, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

11.45 A hallgatói fizikai aktivitás alakulásának különbségei a vezetett testnevelés órák és a fakultatív egyéni edzések viszonylatában a Pannon Egyetem Georgikon KaránSárközi István1, Pintér Ákos2, Béres Tibor3

1Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest2Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely3Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma, Keszthely

11.55 Élvonalbeli női kézilabdázók kardiorespiratorikus jellemzőinek hosszmetszeti vizsgálataGabnai Sándor Gergely, Szakály Zsolt, Ihász FerencSzéchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

12.05 A nekifutás sebessége és a teljesítmény viszonya az élvonalbeli férfi és női magyar ugrók 2017-es fedettpályás szezonjábanBéres Sándor, Szalma LászlóTestnevelési Egyetem Atlétikai Tanszék, Budapest

12.15 A kinesiotape és a brace hatása a neuromuscularis stabilitásra krónikus bokaízületi instabilitással rendelkezőknélSió Eszter, Zajovics Kitti, Sió Edit, Bajsz ViktóriaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

12.25 A testtömeg-index és a táplálkozás összefüggései tornászok körébenKoszta Ágnes1, Téglásy György1, Marics Balázs1, Boros Szilvia2

1Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest2Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

12.35 Vajdasági labdarúgók testösszetétel vizsgálataNagyváradi Katalin1, Gusztafik Ádám1, Szeiler Bálint1, Halasi Szabolcs2, Koltai Miklós1


2University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica, Serbia

12.45 Magyar és orosz 11 éves gyermekek antropometriai mutatóinak, valamint motoros képességeinek összehasonlító vizsgálataK. Plachy Judit1, Bognár József2, Kolomietc Olga3, Ihász Ferenc4, Barthalos István4, Szakály Zsolt4

1Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger3Ural State University of Physical Culture, Chelyabinsk, Russia4Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

12.55 Különböző testösszetételt meghatározó módszerek eredményeinek összehasonlításaUtczás Katinka, Tróznai Zsófia, Kalabiska Irina, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi- és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

13.05 Mért és becsült adatok alapján végzett testkép alkotás középkorú nők és férfiak körébenGangl Judit1, Ihász Ferenc2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, Pécs2Széchenyi István Egyetem, Győr

13.15 A fenntartható teljesítmény-fejlesztés motorja – amire eddig nem figyeltünk (eléggé)Tóth Tamás, Liebscher LászlóFusion Vital Sport program, Budapest

Nádor terem

IV. Sport - Egészség - Sportsérülés

Üléselnökök: Apor Péter, Molics Bálint

11.15 Súlyzós edzést, és ülő munkát végzők derék és térd panaszainak gyakoriságának összehasonlításaBibó Alpár Zoltán1, Varga Veronika2, Rátgéber László2,3, Ács Pongrác2, Molics Bálint2

1Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs3Rátgéber Kosárlabda Akadémia, Pécs

11.25 Testmozgás, mint a prenatális fejlesztés eszközeBollók Sándor ifj.1, Takács Johanna2, Bollók Sándor1Dynamikus Medpraxis Kkt., Balatonmáriafürdő2Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest3Nagyatádi Kórház Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Nagyatád

11.35 Izombalance és lumbalis motoros kontroll képesség vizsgálata 6-7 éves gyermekek körébenSzilágyi Brigitta, Makai Alexandra, Járomi Melinda, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


11.45 Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körébenKósa Lili1, Liziczai Imre2, Tóth Eliza Eszter1, Mészáros Zsófia1, Ihász Ferenc1

1Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr2Kardimed Kft., Mosonmagyaróvár

11.55 Kosárlabda utánpótlásban nevelkedő gyermekek testtartásért felelősizmainak vizsgálata Molics Bálint1, Varga Veronika1, Bibó Alpár Zoltán2, Elmer Diána1, Rátgéber László1,3, Ács Pongrác1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, Pécs3Rátgéber Kosárlabda Akadémia, Pécs

12.05 Akut fizikai aktivitás hatása koronária betegségben kezeltférfiakban és nőkbenTóth Eliza Eszter1, Ihász Ferenc1, Liziczai Imre2, Kósa Lili11Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr2Kardimed Kft., Mosonmagyaróvár

12.15 A kéz szorítóerejének és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának összefüggéseiTóth Bettina, Sió Eszter, Császár GabriellaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

12.25 Balett okozta ortopédiai elváltozások vizsgálataVarga Veronika1, Bibó Alpár Zoltán2, Raposa László Bence1, Ács Pongrác1,Molics Bálint1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, Pécs

12.35 A rectus diastasis prevalenciája és a sporttal, életminőséggel való kapcsolataGitta Stefánia1, Füge Istvánné2, Járomi Melinda1, Ács Pongrác1, Hock Márta1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarFizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Klinikai KözpontSzülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs

12.45 Testtartás paraméterek változása core tréninget követően utánpótláskorúkajak-kenu sportolók körébenKiss Gabriella, Járomi Melinda, Makai Alexandra, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

12.55 A tánc, mint kreatív terápiás lehetőség alkalmazása időskorú páciensek körében, különös tekintettel a demenciában és Parkinson-kórban szenvedőkreBánkyné Perjés BeatrixPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

13.05 Sérülés prevenció rendszeresen sporttevékenységet végző átlagemberek körébenKoncsek Krisztina1, Kovács Kitti21Független szerző 1Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar,Gyógytornász Szak, Szeged

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Nádor terem

V. Sportszociológia - Iskola testnevelés - Versenysport - Olimpia

Üléselnökök: Némethné Tóth Orsolya, László Zita

11.15 Fizikai aktivitás vizsgálata Csongrád megyébenVári BeátaSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, Pécs

11.25 Ép testben, épp, hogy élni…. vagy? Egészségtudatosság a BGEKVIK hallgatói körébenHédi CsabaBudapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Budapest

11.35 A testnevelés helye a Waldorf-pedagógiábanNémethné Tóth OrsolyaEötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Szombathely

11.45 A sportolók teljesítménymutatóinak vizsgálata a Vienna TesztRendszer alkalmazávalKiss BrigittaDebreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet, Debrecen

11.55 Rekreáció szakos hallgatók kompetencia fejlődésePatakiné Bősze Júlia, Magyar MártonEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Budapest

12.05 Sportolási szokások vizsgálata háttérváltozókkal összefüggésben egy vidéki főiskolánThékes István Gál Ferenc Főiskola, Szeged

12.15 Vizsgálat a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósításáról a szegedi iskolák körébenMeszlényi-Lenhart EmeseSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, Pécs

12.25 …”út a BL döntőig”….női kézilabdacsapatok sikerének háttérvizsgálataHosszu Boglárka1, László Zita2, Paic Róbert1

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs

12.35 Felkészülési időszakban alkalmazott edzésprogramok hatása utánpótláskorú kosárlabdázó leányoknálMeszler Balázs1,2


2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


12.45 A relatív életkor hatásvizsgálata a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság tekintetébenNagy Máté, Oláh Dávid, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, Budapest

12.55 Az O-gyűrűk és a Voronoj-cellák a labdarúgásbanHágen AndrásSzederkényi Általános Iskola, Szederkény

13.05 Hajdú-Bihar megyéhez kötődő élsportolók az olimpiákonParádiné Kenéz TündeHajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet, Debrecen

13.15 A statikus egyensúly fejlődésének kérdéseiSzűcs Izabella1,2, S. Nagy Zita2,3, Gusztafik Ádám4, Koltai Miklós4

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, Budapest3Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 4Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet, Szombathely

13.30 A kongresszus zárása, ebédfogadás

Ajándéksorsolás

Androméda Travel Utazási Iroda (Székesfehérvár)görögországi Makrigyaloson 2 db 3 főre szóló 7 éjszakás szállás lehetőség jutalom kisorsolása

1 db Zsolnay porcelán váza

Cafe Frei ajándékcsomag

1 db 2 fő részére 1 éjszakára szóló szállás a Zsálya Hotelben

1 db 4 fős családi belépő a Zsályaliget Élményparkba

1 db PTE Jubileumi ajándéktárgyakból álló csomag

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A közép-kelet-európai hivatásos labdarúgás aktuális üzleti trendjei

András Krisztina, Havran ZsoltBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi KarSportgazdaságtani Kutatóközpont, BudapestE-mail: [email protected],

[email protected]

BevezetésAz előadás fókusza a közép-kelet-európai (KKE) régió – köz-tük Magyarország – hivatásos labdarúgóklubjai eredmé-nyességének (sportszakmai és pénzügyi) bemutatása, kü -lönös figyelmet szentelve a játékospiacon elért eredmények-nek. A közép-kelet-európai bajnokságokban szereplő klu-bok bevételeinek jelentős részét kitevő forrást jelenti ajátékosok értékesítéséből befolyó összeg.

Anyag és módszerekA hivatásos labdarúgók a klubok különleges erőforrásai, őka sportteljesítmény fő letéteményesei. Bemutatjuk a játéko-sokhoz kapcsolódó és a játékjoguk használatáért zajló ke-reskedelem legfontosabb tulajdonságait, kiemelve annaknemzetközi jellegét, tendenciáit. Kutatásunk megalapozásaérdekében a régióban született, hivatásos labdarúgás témá-jában írt szakirodalmat dolgoztuk fel. Kutatásunk során kétmódszertant használtunk: egyrészt a meglévő nemzetköziirodalmak, komoly adatfeldolgozást végző tanulmányok(UEFA, CIES, stb.) segítségével mutatjuk be a KKE-régiólabdarúgásának eredményeit, üzleti működését, másrésztpedig saját adatgyűjtéssel és elemzéssel vizsgáljuk a régióklubjai és bajnokságai által realizált játékos-exportot az el-múlt években.Kilenc országra kiterjedően gyűjtöttünk adatokat a kluboksporteredményeire és játékos-értékesítési eredményeire vo-natkozóan. Az adatokat a nemzetközileg elismert uefa.comés transfermarkt.de honlapokról gyűjtöttük. Előadásunk anemzetközi irodalomban még nem vizsgált régió főbb sajá-tosságait és lehetőségeit mutatja be.

EredményekA KKE bajnokságok a klubok nemzetközi sporteredményeialapján az elmúlt években két jól elkülöníthető csoportbaoszthatók: a vezetők és a lemaradók közé, tehát a nyugat-európai labdarúgásban megfigyelhető sikerkoncentrációebben a régióban is megtalálható. Bemutatjuk a kilenc baj-nokság klubjainak összesített játékosértékét, a játékosokátlagértékét, valamint a legértékesebb játékoskerettel ren-delkező klubokat. A bajnokságok és a klubok helyzeténekértékelése után a játékosok szintjén is vizsgáljuk a régiót,amely során a különböző nemzetiségű játékosok átlagos ér-tékét mutatjuk be. Ezek után a régió transzfer-eredményeitismertetjük, különös tekintettel a legfőbb célországok be-mutatására, az export időbeli alakulására, valamint a régiónbelüli igazolásokra.

KövetkeztetésA KKE régió alapvetően a kínálati oldalon, egyre fiatalabbjátékosokkal és nemzetközileg is releváns forgalommal veszrészt a nemzetközi játékospiacon. A KKE klubok a sikereseurópai bajnokságok szállítói lettek, komoly játékospiacinyereség realizálásával. A két tényező együttes eredménye,hogy a legjobb játékosok nem fognak tudni kibontakozniebben a régióban, tehát a külföldre értékesített játékosokmiatt a sportszakmai versenyképessége nem tud egy bizo-nyos szint felé kerülni a régiós klubok esetében. A régiónbelül a cseh és lengyel klubok üzleti működése és sport-szakmai eredményessége a legerősebb, a magyar labdarú-gás elmúlt 10 évének sporteredményei és transzferpiacibevételei pedig a közép-kelet-európai országok eredménye-inek tükrében gyengének értékelhető.Kulcsszavak: hivatásos labdarúgás, sportgazdaságtan,Közép-Kelet-Európa, játékospiac, export

Pedig megelőzhető lenne...

Apor Péter Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest E-mail: [email protected]

A fittség (aerob kapacitás, maximális munkavégző képesség,maximális állóképességi teljesítmény) mértéke, illetve a fitt-séget javító fizikai aktivitás mennyisége szoros, fordítottkapcsolatban van az összhalálozással. Korunkban a „kró-nikus kardio-metabolikus betegségek” epidémiája okozza ahalálozások többségét, ezek gyógyítása emészti fel az egész-ségügyi kiadások legnagyobb hányadát. A leginkább fittnektekinthető emberek felső harmadának élet- és egészségkilá-tásai 30-40%-kal kedvezőbbek a legkevésbé fitt emberekharmadánál. Pedig az egészséges életvitel révén (egészségestáplálkozás, rendszeres és elegendő testmozgás, pszichésegyensúlyra törekvés) legalább 26 krónikus betegség meg-előzhető lenne (Pedersen és Saltin, 2015) vagy évtizedekkelelodázná a jelentkezésüket. Azok, akik életük bármely sza-kaszában fittebbé válnak, azok sokkal nagyobb eséllyel lesz-nek védettebbek számos civilizációs betegség megjelené -sével szemben. De ha már valakit elért a baj, akkor megfe-lelően ellenőrzött és kivitelezett mozgás-rehabilitációvalsok, hasznos életév nyerhető meg. Ezen alapvető tényezőkellenére már a gyermek-populációban is egyre kevesebb azegészségesen étkező, nem elhízó, és rendszeresen elegendőtestmozgást végző személy. Az életmódváltás egyik kezde-ményezője a háziorvos lehetne, különösen, ha elküldhetnéa betegét valahová fittségi felmérésre és kedvezőtlen ered-mény esetén receptre írhatná fel például a megfelelő moz-gásformát. Az alacsony fittség vagy a fittség hiánya éppenolyan súlyú rizikótényező, mint a klasszikus rizikófaktorok.Pedig megelőzhető lenne, ha az egészségügy ebben megren-delő lehetne, a sportszakemberek pedig a kivitelezők, ésnem elhanyagolható tényezője ezen megoldásnak az életmi-nőségre és a gazdaságra gyakorolt hatása sem. Kulcsszavak: kardio-metabolikus betegségek, egészségeséletvitel, fittségi felmérés, mozgás receptre

A minőségi testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás külföldi védjegyrendszereinek áttekintése

Aranyosi Mónika1, Kókai Dávid1, Pignitzkyné Lugos Ilona1,Paic Róbert1,2

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA Testnevelés és sport műveltségterület, valamint az egyébegészségfejlesztő testmozgások minősége kulcsfontosságú atanulók aktív, egészségtudatos, jövőorientált életvitelének éséletfelfogásának kialakításában és formálásában. Az elem-zett védjegyrendszerek egyfajta minőségbiztosítási rendsze-rek, amelyek az adott ország nevelési és oktatási rend-szerében előírt testmozgások mellett komplex mozgásprog-ramokat ajánlanak és a testmozgáscentrikus, élethosszigtartó életminőség javításában kulcsszerepet játszanak.

Anyag és módszerekDokumentumelemzéssel 5 külföldi védjegyrendszert ele-meztünk a honlapok, tanulmányok, hatásvizsgálati doku-mentumok és az egyéb fellelhető szakirodalom alapján. Azelemzett rendszerek az angliai Youth Sport Trust (YST) ésaz Alliance for Physical Education (AfPE), a kanadai OpheaHealthy School Certification, és az amerikai CSPAP rend-szeren alapuló Let’s Move Active Schools.

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2

26 Elôadáskivonatok • XIV. Országos Sporttudományi Kongresszus

EredményekA vizsgált védjegyrendszerhez tartozó iskolák számos pozi-tív eredményt tudnak felmutatni a mozgásműveltség, iskolaiteljesítmény, egészségtudatos aktív életmód, sport és okta-tás eredményessége, valamint a szociális kompetenciák te-rületén a védjegyrendszerbe való belépési állapothozviszonyítva. A magas szintű (minőségi) Testnevelés és sportműveltségterületi tevékenység és a komplex mozgásprogra-mokban való részvétel hozzájárul az élményszerű és ered-ményesebb tanulási folyamathoz mind a testnevelés órák,mind más műveltségi területekkel való kereszttantervi kap-csolódás szintjén.

Következtetés5 külföldi védjegyrendszert (Quality Mark – QM) elemezvearra lehet következtetni, hogy a QM rendszerek célja, hogyegy önértékelési (YST, Let’s Move, SSG, Ophea, CSPAP) ésértékelési folyamat után (AfPE) értékelje és az adott szintreigazítva jellemezze az iskolai testnevelés és sport erősségét.A védjegyrendszerhez való csatlakozás után számos prog-ramnak köszönhetően lehetőség nyílik az iskola számára,hogy lokálisan és nemzeti szinten is erősítse az iskola egész-ségvédő (egészségfejlesztő), mozgásfejlesztő profilját és fel-hívja a figyelmet az iskolában található minőségi aktívmozgásprogramok területén végzett munka sikerességére. Kulcsszavak: védjegyrendszer, Quality Mark, minőségi test-nevelés, fizikai aktívitás, komplex mozgásprogramok,egészségfejlesztő testmozgás, egészségtudatosság

A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinekés a sportfogyasztásnak változása Magyar-országon az elmúlt időszakban

Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésTöbb alkalommal elhangzott, hogy a hazai kormányzat stra-tégiai ágazatként tekinti a sportot, és ennek megfelelő támo-gatási volumenben részesítette. Az elmúlt időszakban asportot érintő jogi és gazdasági környezet tudatos változta-tásainak fő célja a hazai társadalom fizikai aktivitásának fo-kozása minden életkorban és minden színtéren (látvány-sport, egészségsport). Célunk volt megvizsgálni, hogy az in-tézkedéseknek léteznek-e már kvantitatív módon is igazolteredményei kiemelten a sportfogyasztás volumenére, vala-mint a fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheire. Köztu-dott, hogy világszinten a fizikai inaktivitás a negyedikleg veszélyesebb rizikófaktornak minősül a halálozások szá-mát tekintve, valamint a nemzeti egészségügyi kiadások 1-2,6%-át teszik ki a fizikai inaktivitásnak tulajdoníthatóköltségek.

Anyag és módszerAz elmúlt időszakban három sportfogyasztás fókuszú ku-tatásunk volt (2008; 2012; 2015), ahol primer, kérdőívesadatbázist, valamint szekunder adatokat – a KSH Háztar-tási költségvetési felvételek – is felhasználtunk. A fizikai in-aktivitás nemzetgazdasági terhének vizsgálata során az OEPadatbázisát használtuk a két vizsgált évben (2010 és 2014)és a költségek meghatározásához az ún. PAR indexet alkal-maztuk. A statisztikai elemzések során leíró és következte-téses módszereket egyaránt alkalmaztunk. Az adatfeldolgo -záshoz az SPSS 22.0 programot használtuk, az eredménye-ket p<0,05 tekintettük szignifikánsnak

EredményekA sportcélra fordított egy főre jutó éves kiadás átlagos be-csült értéke jelentősen emelkedett 2008-hoz képest. A ház-tartások volumenében és szerkezetében a szociodemog-ráfiai tényezők mentén különbségeket találtunk (p<0,01).

A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek vizsgálatasorán bizonyíthatóan igazoltuk, hogy a hazai társadalom in-aktív rétege 9%-kal csökkent. Az elmúlt négy évben a tag -országok között Magyarország egyedüliként meghárom -szorozta a társadalom azon rétegének arányát, akik sajátbevallásuk szerint minimum heti öt alkalommal sportol-nak. A 11 általunk vizsgált betegségtípusban 14,7 Mrd fo-rint különbség van a költségekben vizsgált időszakban,illetve 2,5 millió nappal csökkent a táppénzes napok száma.

KövetkeztetésekA fizikai aktivitás növekedésének következtében csökken anemzetgazdasági terhek volumene, mérséklődnek a táppén-zen töltött napok száma. A fizikai inaktivitás csökkenésefolytán növekszik a munkában töltött napok száma, hiszena társadalom is egészségesebb lesz, mely a termelékenységnövekedéshez vezet. Kulcsszavak: sportfogyasztás, fizikai aktivitás, nemzetgaz-dasági terhek, OEP

„A kutatás a GINOP 2.3.2-15-2016-00047 pályázat támo-gatásával jött létre.”

5. osztályos tanulók állapotfelmérése, tartáskorrekció hatáselemzése NETFIT rendszer alapján

Bajsz Viktória1, Víghné Hartwig Katalin1, NémethnéBődör Zsuzsanna1, Káli-Lukács Éva1, Betlehem József2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésNapjainkban kifejezett odafigyelést igényel a fejlődés alatt állóiskolások fittségi állapota, hiszen a modern eszközök hasz-nálata egyre több időt tölt be a gyermekek mindennapjaiban. Vizsgálatunk célja NETFIT rendszer segítségével felmérniegy általános iskola 5. osztályos gyermekeit, a tartáskorrek-ció hatását vizsgálni, illetve, a kapott eredményeket össze-vetni a 2014/2015-ös tanév országos eredményeivel.

Anyag és módszerekA kutatás kvantitatív, nem randomizált, kényelmi mintavá-lasztású, mely során 41 fő 5. osztályos gyermeket mértünkfel. Az évfolyam fele a testnevelésóra keretein belül 4 hó-napja tartáskorrekcióban is részesül (A csoport, 23 fő), míga másik fele a hagyományos testnevelés órán vesz részt (B csoport, 18 fő). Kizárásra kerültek azok a diákok, akikdegeneratív mozgásszervi elváltozással rendelkeztek, illetve,akik az órák kevesebb, mint 90%-án vettek részt. A felmé-résre a NETFIT rendszer vizsgálatait és a tartáselemzésheza PostureScreen Mobile alkalmazást használtuk.

EredményekA BMI, a testzsír százalék és az izomtömeg esetén nem talál-tunk számottevő különbséget a csoportok között (p=0,847;p=0,598, p=0,847). A zónákat tekintve a BMI esetén az Acsoportnál elhízott 5 fő, túlsúlyos 3 fő, sovány 1 fő, normálkategóriába került 14 fő. A B csoportnál elhízott 4 fő, túlsú-lyos 4 fő, sovány 1 fő, normál zónába került 9 fő. A testzsírszázalékot tekintve az A csoportnál fokozott fejlesztésre szo-rult 4 fő, fejlesztésre szorult 7 fő, egészségzónába került 12fő. A B csoportnál fokozott fejlesztésre szorult 5 fő, fejlesz-tésre szorult 6 fő, egészségzónába került 7 fő.Az A csoport javára mindkét láb esetén a hajlékonysági teszt(p=0,019; p=0,012), valamint az ütemezett hasizom tesztés a törzsemelés teszt is (p=0,035; p=0,023) szignifikán-san jobb eredményt mutatott. Az állóképességi ingafutás, azütemezett fekvőtámasz, a helyből távolugrás teszt és a szo-rítóerő mindkét kéz esetén átlagosan jobb eredményt mu-

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2

27Elôadáskivonatok • XIV. Országos Sporttudományi Kongresszus

tatott, viszont szignifikáns különbség nem mutatkozott(p>0,05). Az A csoport ütemezett hasizom tesztje a leá -nyoknál 7%-kal, a fiúknál 9 %-kal lett több, a B csoportbana leányoknál 2 %-kal, a fiúknál 4%-kal lett kevesebb, mintaz országos átlag. Az A csoport törzsemelés tesztje a leá -nyoknál 7%-kal, a fiúknál 2 %-kal lett magasabb, a B cso-port eredményei azonosak az országos átlaggal. A többiteszt eredményei mindkét csoportnál közel azonosak az or-szágos átlaggal.

KövetkeztetésÖsszességében elmondható, hogy a résztvevők testösszeté-tele és a fittségi pontok is azt mutatják, hogy fokozott oda-figyelést és fejlesztést igényelnek. A két csoport eredményeittekintve, a 4 hónapos kezelési idő még számottevő különb-ségeket nem eredményez, viszont minimális pozitív hatástmár ezalatt az idő alatt is érzékeltünk.Kulcsszavak: tartáskorrekció, fittség, NETFIT, PostureScreen Mobile


Az úszó világbajnokságok érmesei életkorábanmegfigyelhető trendek

Balatoni Ildikó, Kosztin Nikolett, Csernoch LászlóDebreceni Egyetem, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésAz egyes sportolók teljesítőképességük maximumát külön-böző életkorokban érik el. Számos kutatás próbálta megbehatárolni azt az időintervallumot, hogy életük mely idő-szakában várható ez a csúcsteljesítmény.

Anyag és módszerekKutatásunk során a legutóbbi 16 úszó világbajnokság egyéniversenyszámai érmeseinek életkorát elemeztük, vizsgálva azérmesek koreloszlását, összehasonlítva a különböző verseny-számokat. Elemeztük továbbá az esetlegesen megfigyelhetőtrendeket, valamint az azonos versenyszámban induló férfiakés nők adatait, keresve a nemek közötti különbségeket.Az életkorok trendjének vizsgálatához lineáris regressziótillesztettünk, a sportágakban a számok csoportosításátklaszterelemzéssel végeztük. A koreloszlások összehason-lítására Kolmogorov-Smirnov-féle eloszlásvizsgálatot alkal-maztunk. Az extrém értékek tesztelését Moses-extreme-reactions teszttel végeztük.

EredményekBár az érmes versenyzők életkora viszonylag tág határokközött mozog (13-35 év), az átlagéletkorok mégis egy vi-szonylag szűk kor-ablakba (20,15-22,91 év) esnek. A korel-oszlás általában szimmetrikusnak adódott, viszonylagkevés extrém értékkel, ugyanakkor a rövid távú mellúszás (50-100 m) esetén igen erős negatív ferdeség volt megfigyel-hető, ami arra utal, hogy az átlag alatti korok előfordulásá-nak valószínűsége nagy. Szignifikáns trendet csak néhányversenyszám esetén sikerült kimutatni, de ezek mindegyi-kénél emelkedő tendencia volt megfigyelhető. Az 1500 mgyorsúszás kivételével minden versenyszámban a férfiak át-lagéletkora volt magasabb. Míg a férfiak esetén a rövid távokérmeseinek életkora bizonyult szignifikánsan magasabbnaka többieknél, addig a nők esetén a hosszú táv érmesei bizo-nyultak a legidősebbnek.

KövetkeztetésAz egyes úszásnemekben megfigyelt eltérések arra hívják fela figyelmet, hogy az életkorral kapcsolatos következtetéseklevonásánál ezt a szempontot is érvényesíteni szükséges.Kulcsszavak: úszás, világbajnokság, érmesek, kor, nem,trend

Rekreációs innovációs projektek hatásvizsgálataa területfejlesztésben

Bánhidi Miklós1, Nagy Kinga2, Szalóki Richárd3, Tornóczky Gusztáv2, Dobay Beáta4

1Széchenyi István Egyetem, Győr2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest3Pécsi Tudományegyetem, Pécs4Selye János Egyetem, KomarnoE-mail: [email protected]

BevezetésA rekreáció területeinek fejlesztése ma már világszerte tár-sadalmi-gazdasági érdek. Ha elfogadjuk az előrejelzéseket,akkor a fejlesztések nyomán 2050-re a GDP akár 20%-átképezheti a világgazdaságban (Casey, 2013).

Anyag és módszerE feltevés kapcsán vizsgálatot indítottunk annak tisztázására,hogy egy-egy nemzetközi kisugárzású fejlesztés milyen köz-vetlen hatásokat eredményezhet települések, régiók éle tében. Vizsgálatunkba azon projektek közül válogattunk, amelyekelnyerték a szakemberek által odaítélt World Leisure Innová-ciós Díjakat (Cooper, 2014). A szekunder forrásokból nyertadatok felhasználásával a földrajz tudományban gyakran al-kalmazott SENTIENT indexet számoltunk (Wilhelm, 2010),amely alkalmas a területfejlettségi szint megbecslésére.

EredményekA vizsgált paraméterek alkalmasak voltak annak felderítéséreis, hogy a fejlesztések főbb elemei hatékonyan befolyásoljáka helyi gazdaságot, a helyi lakosok és turisták élet vitelét. A matematikai-statisztikai számításokból kapott eredményekegyértelműen bizonyították, hogy a fejlesztések sokoldalú ha-tásokat generáltak, kezdve a tájkép pozitív befo lyásoltságátóla rekreációs területek fejlettségi szintjének növeléséig.

KövetkeztetésA vizsgálat igazolja azt, hogy a rekreációs fejlesztések létjo-gosultsága egyértelmű, társadalmi-gazdasági hatása jelen-tős. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vonzerőnek szá -mító fejlesztések csak akkor generálnak pozitív hasznot arégióban, ha az befolyással van a fejlesztéseket igénybevevők költési szokásaira is. Kulcsszavak: rekreáció, területfejlesztés, innováció

A tánc, mint kreatív terápiás lehetőség alkal -mazása időskorú páciensek körében, különös tekintettel a demenciában és Parkinson-kórban szenvedőkre

Bánkyné Perjés BeatrixPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésA WHO előrejelzése szerint 2000 és 2050 között a világ 60 év feletti népessége várhatóan 605 millióról 2 milliárdrafog nőni, aminek következtében az idősödő társadalmakbana szociális és egészségügyi szektorok egyre komolyabb ki-hívásokkal szembesülnek. A hosszabb életkor maga utánvon ja az olyan betegségekben szenvedő lakosok számánakdrámai növekedését is, mint a demencia vagy a Parkinson-kór. Ahhoz, hogy e betegek számára megfelelő ellátási for-mák működhessenek, valamint hogy kevesebb teher nehe -zedjen a hagyományos területekre, az egészségügyi kezelé-sek mellett nélkülözhetetlen a különféle kreatív megoldásokfelé mutatott nyitottság is.

Anyag és módszerekE szisztematikus irodalmi áttekintés célja rámutatni a rend-szeres táncfoglalkozások pozitív hatásaira a demencia és aM

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


Parkinson-kór tekintetében. Az e területen végzett kutatásokeredményeinek értékelésével és összehasonlításával széle-sebb körű következtetések vonhatók le, melyek hozzásegít-hetnek a hazánkban ez idáig még kevésbé elterjedt terápiásmódszer jobb megismeréséhez.

EredményekAz e területen végzett kutatások rámutattak a tánc testi,szellemi, lelki, közösségi jól-létre gyakorolt jótékony hatá-saira, melyek az időskori lakosok számára kiemelkedőnekbizonyulnak. Nemcsak a fizikai kondíció javítására lehet al-kalmas, de fejlesztheti a kognitív képességeket, javíthatja alelkiállapotot, valamint közösségépítő hatása révén csök-kentheti az elszigetelődés érzését. E tulajdonságok révén jóhatással van a demens és Parkinson-kóros betegek általá-nos állapotára.

KövetkeztetésA táncnak az egészségre gyakorolt, eddig még ki nem hasz-nált előnyeit célszerű lenne szélesebb körrel megismertetni,felhívni rá a gyógyító és ápoló személyzet figyelmét, hogyajánlhassák vagy ők maguk is megtanulhassák és alkalmaz-hassák e terápiás módot is. Ezáltal a tánc révén a már jólismert szektorok egy azokat kiegészítő, támogató elemmelbővülhetnének. Kulcsszavak: tánc, időskor, demencia, Parkinson-kór, terápia

Összefüggések a Business Coachingban részesülő női vezetők elakadásai és ezen hölgyek túlzott teljesítmény-orientált sportolása között

Báthoryné Németh AndreaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA folyamatban lévő doktori disszertációm fő irányvonala anői vezetés témakörébe illeszkedik. Hölgy vezetőkkel folyóbusiness coaching munkám folyamán széleskörű tapaszta-lataim vannak arra vonatkozólag, hogy a tanulmányokszempontjából számos kiváló, sikeres iskolai teljesítményűnő – bár kellő mértékű szaktudással rendelkezik –, vezetővéválás esetén elakadásokkal, problémákkal, nagyfokú ku-darcérzésekkel szembesül.

Anyag és módszerekFélig irányított mélyinterjúk módszerével történik a kutatás,és a tartalom elemzés módszerével tárom fel az összefüggé-seket.

EredményekA gyermekkori lexikális tudás megszerzésére helyezett in-tenzív hangsúly a kortársakkal történő szocializálódás hiá-nyát előrevetíti, és a gyermekkor befejeztével az autonómegyén kifejlődése csak részben vagy hiányosan történik meg.A későbbi személyes és szociális vezetői kompetenciák hiá-nya, a gyermekkorból hozott folyamatos megfeleléskényszera vezetői tevékenységek különböző területein jelentenek ko-moly (általában eltitkolt) nehézséget. A vezetői kudarcok, problémák egyik – látszólagos – feldol-gozási felületeként, mint egy „beosztott munkaerő” jelennekmeg ezek a hölgyvezetők a szabadidős, rekreációs sportolás fogyasztóiként, azonban a (maraton) futások, a fitnesz, azerőnléti sportok intenzív űzése – az adott egyénhez képest –erőn felüli női teljesítményeket generálnak. Előadásomban ki-térek e női vezetői problémák kategóriáira, párhuzamba ál-lítva azokat a szabadidős sport folyamán elért „jutalmakkal”,megerősítve mindezt a személyi edzőkkel foly tatott businesscoaching munkám során szerzett tapasztalatokkal.

KövetkeztetésEzen hölgyvezetők a bemutatott sporttevékenységeinek„rekreációs” jellege csak látszólagos, és egyben a munkahe-lyi kudarcok bizonyos kárpótlásaként könyvelhetők el. Kulcsszavak: business coaching női vezetőkkel, hibás veze-tői kompetenciák, autonómia hiánya, megfeleléskényszer,szabadidős sportolás erőn felüli teljesítménye

Differences in one-on-one duels in the victorious and defeated teamsin the Women’s World Cup

Józef Bergier, Marcin Kasprowicz Pope John Paul II State School of Higher Educationin Biala Podlaska, PolandE-mail: [email protected]

Purpose of the studyOne-on-one duels are one of the most common activities appearing in football matches. In modern training practice,they are considered as basic individual and group tactics,which largely determine the outcome of a match.The aim of the following study is to analyze the one-on-onegame in offensive and defensive women’s teams basing onthe video-records of the highest level matches of the WorldCup 2007, held in China. The analysis is to determinewhether the effectiveness of one-on-one duels affects theperformance of the victorious and defeated teams.

Material and methodsThe research material involved an analysis of 18 matchesthat were played during the tournament. To acquire the necessary data, systematic, external and categorized obser-vations were conducted using the standardized researchtool, i.e. the author’s own observation sheet. The observation was made by replaying football matches, previouslyrecorded on DVDs during the television broadcasts.

Findings and conclusionsThe conducted analysis showed that the winning teamswere more effective in one-one-one duels in attack. In addition, they conducted more of such duels. The best performance was shown by the German team, which wonthe highest trophy. The winning teams also recordedstronger performance in one-on-one defence.Further, the victorious teams conducted most of their one-one-one duels in attack in the goal area, with no chance ofpassing the ball. On the other hand, the defeated teamsproved to be less effective in one-on-one attack, with nochance of passing the ball in the goal area.It was found that the winning teams conducted most of theone-on-one duels in attack in the middle of the field and thegoal area. It was also noted that the defeated teams hadduels more often in their defence area than the victoriousones, but their effectiveness was much lower.The highest performance in the one-one-one game in defence of the victorious teams was reached in the defencearea, while the lowest in the goal area. Nonetheless, the defeated teams proved to be the most effective in the middleof the field.Analyzing the head-to-head battle in attack, it was observedthat the winning teams had their best and most effectiveduels predominantly in the middle of the field and the goalarea. However, their efficiency between the first and the second half of the match decreased. Besides, the defeatedteams achieved a lower efficiency in head-to-head play indefence than the winning teams did in the defence area andthe middle of the field.Keywords: women’s football, game analysis, one-on-oneduels

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A sportélvezet forrásainak vizsgálata serdülősportolók körében

Berki Tamás1, Pikó Bettina2

1Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

Bevezetés A fizikai aktivitás szerepe egyre nő az életminőség szem-pontjából. A felmérések azt mutatják, hogy a magyar társa-dalom inaktív rétege 9%-kal csökkent, ami kiemelkedőeredménynek számít hazai viszonyok között. Ahhoz, hogyminél többen sportoljanak, fontos megértenünk, mi áll asportolók motivációja és elköteleződése mögött. Kutatásokazt mutatják, hogy a sportolást leginkább befolyásoló té-nyező a nagyfokú mozgásszeretet (Scanlan, 1993). Ezt a ku-tatók sportélvezetnek nevezik (Scanlan, 1986). Kutatásunkcélja megtudni, milyen forrásai lehetnek a sportélvezetnek,és annak milyen szerepe lehet az élet más területein.

Anyag és módszerekKutatásunkban 129, különböző sportot űző középiskolássportoló vett rész. Vizsgálatunkat zárt kérdéseket tartal-mazó önkitöltős kérdőívekkel végeztük. A sportélvezet for-rásait az ún. Source of Enjoyment in Youth SportQuestionnaire segítségével vizsgáltuk (Wiersma, 2001). Kí-váncsiak voltunk a tanulók jövőképére is: ehhez a Jövő -orientáltsági Skálát használtuk. Azt is megnéztük, hogy asportolók mennyire elégedettek életükkel, amit az Élettelvaló Elégedettségi Skálával mértünk (Diener és mtsai,1985). Az adatelemzésnél a leíró statisztikák mellett faktor -analízist és korrelációszámítást végeztünk.

EredményekA sportélvezet forrásai kérdőív faktorelemzéses vizsgálatá-nál hat faktort állapítottunk meg: teljesítőképesség, ener-gia-befektetés, a versenyzés élménye, közösségi élmény,szülői támogatás és mások legyőzése, valamint a mások-tól kapott elismerés. Adatelemzésünk második szakaszá-ban korrelációs vizsgálatot végeztünk a faktorok, valamintaz élettel való elégedettség és jövőorientáltság között. A jö-vőorientáltság a versenyzés élményével és az energia-befek-tetéssel korrelált pozitívan. Az élettel való elégedettség pediga közösségi élmény, a mozgásélmény, a mások legyőzése ésa másoktól kapott elismerés hármassal mutatott szignifi-káns kapcsolatot.

KövetkeztetésekVizsgálatunkban, a szakirodalommal összhangban jól elkü-lönültek a sportélvezet forrásai (Wiersma, 2001). A korre-lációs vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a jövőorientáltságleginkább belső (intrinzik) forrásokkal hozható kapcso-latba. Az élettel való elégedettség pedig inkább a külső(extrinzik) tulajdonságokkal függ össze. Mintánkból jól lát-szik, hogy az eredményorientált sportolók tudatosabb jövő-képpel rendelkeznek, mint kevésbé eredménycentrikustársaik.Kulcsszavak: sportélvezet, jövőorientáltság, élettel való elé-gedettség

A sport protektív hatása a mentődolgozók egészségi állapotára

Betlehem József, Pék EmesePécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA mentődolgozók munkája fizikailag és mentálisan is meg-terhelő. Körükben gyakoriak a váz- és izomrendszeri elvál-tozások és a lelki megbetegedések is. A sportolás bizonyí-tottan stresszoldó hatású, elősegíti a mentális egészséget ésnöveli a fittséget, erősíti a mozgás szervrendszerét.A vizsgálat célja volt felmérni a mentődolgozók körében asportolás egészségi állapot önértékelésére gyakorolt hatá-sát, valamint a körükben kialakuló mozgásszervi elváltozá-sokkal való kapcsolatát.

Anyag és módszerekReprezentatív, keresztmetszeti kérdőíves felmérésünket2012 októbere és decembere között végeztük a Nyugat-du-nántúli és az Észak-magyarországi régió kivonuló mentő-dolgozóinak részvételével (N = 810). Kutatási eszközünkszociodemográfiai, munkavégzésre, szabadidős tevékenysé-gekre, káros szenvedélyekre, egészségi állapot önértékelésre(SF-36) és váz-, izomrendszeri elváltozásokra (NMQ) vonat-kozó kérdéseket tartalmazott. A leíró statisztikai eljárásokmellett Khi2-próbát, Kruskal-Wallis és Mann-Whitney próbá-kat végeztünk, 95%-os megbízhatóság mellett, SPSS 20.0statisztikai szoftver segítségével.

EredményekA válaszadók 59%-a (477 fő) végzett valamilyen fizikai akti-vitást. Legtöbben futballoztak, kerékpároztak vagy futottak.A többség alkalomszerűen sportolt, átlagosan havi 7 órát.Az SF-36 kérdőív alapján a dolgozók legjobbnak „Fizikaiműködés”-üket, míg legrosszabbnak „Vitalitás”-ukat tartot-ták. Jobbnak tartották egészségüket, akik végeztek valami-lyen sporttevékenységet (p<0,001). Továbbá kevésbé akadá-lyozta őket egészségük mindennapi feladataik elvégzésében(p=0,002) és kevésbé voltak túlhajszoltak (p=0,001). 588főnek (72,6%) volt már élete során valamilyen mozgás-szervi panasza. Legtöbben derék- (448 fő, 55%), hát- (318 fő,39%) és nyaktáji (250 fő, 30,9%) fájdalomról számoltak be.A sportolás és a mozgásszervi panaszok kialakulása közöttnem volt szignifikáns kapcsolat (p=0,522). Akik rendsze-resen mozogtak kevesebb testtáj panaszáról számoltak be(p = 0,039). A legtöbben közülük derék (255 fő; 53,5%),hát (176 fő; 36,9%) és/vagy nyak (142 fő; 29,8%) tájékon je-leztek fájdalmat.

KövetkeztetésA sport pozitívan hat a mentődolgozók egészségi állapot ön-értékelésére, azonban nem csökkenti a váz-, izomrendszeriproblémák előfordulásának gyakoriságát. A jövőben min-denképpen fontos a sportolási és rekreációs lehetőségekbiztosítása, akár a mentőállomás kollektíváján belül, to-vábbá szakember segítségével a célzott törzs izomerő-fej-lesztés.Kulcsszavak: mentődolgozók, sport, SF-36

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


A nekifutás sebessége és a teljesítmény viszonyaaz élvonalbeli férfi és női magyar ugrók 2017-es fedettpályás szezonjában

Béres Sándor, Szalma LászlóTestnevelési Egyetem Atlétikai Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésTanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogya 2017-es fedettpályás szezon során a magyar élvonalbelitávugrók az utolsó 20 m során felépített sebessége, illetve avízszintes sebességek változásának mértéke milyen hatássalvan az ugrott teljesítményre. Az egyes versenyeken a szezonelőrehaladtával vizsgáltuk, hogyan változik az élvonalbeli tá-volugróink formája az Országos Bajnokságig.

Anyag és módszerekFelmérésünk során a MASZ által felállított OXA sport infrakapuk által szolgáltatott sebesség és időeredményekkel, va-lamint a hivatalos verseny távolság eredményekkel dolgoz-tunk. A távolságot a versenybíróság a versenyek során pre -cíziós lézeres távolságmérővel mérte.A versenyek, melyekről az adatokat kaptuk, a két MASZáltal szervezett nyílt verseny és az Országos Bajnokság volt.Mindhárom verseny 2017 februárjában a BOK fedett atlé-tika csarnokban került megrendezésre.

EredményekA kutatás során összevetettük az ugrások nekifutásai utolsó20 méterének 4 szakaszát (4x5 m, 21-16 m, 16-11 m, 11-6 m,6-1 m), azok vízszintes sebesség, valamint idő eredményeit.A teljes adathalmaz összes adatát összevetettük Pearson-féle korrelációs számítással (p<0,05). A nekifutás soránmért sebességek jelentős összefüggést mutattak mindkétnemnél az ugrott távolsággal. A férfiak és a nők különbözőnekifutási sebesség kialakítási mintázattal teszik meg azutolsó 20 m-t. A férfiaknál a három verseny során a formaalakulása nem progresszív. A nőknél a forma alakulása azelső két versenyen stagnáló, majd az Országos Bajnokságrajelentős javulást hozó volt.

KövetkeztetésA nekifutás utolsó 20 m-én mért idő és sebesség eredmé-nyek a feltételezéseknek megfelelően jelentős összefüggés-ben voltak az eredményességgel.A formaidőzítés a férfiaknál nem mutatta a klasszikus, edzéselméletben elvárható fejlődést, igaz, az ugrók cso-portja csak részben fedi egymást az egyes versenyeken. Anőknél a formaidőzítés már közelít a klasszikusan fejlődőtendenciához, igaz, itt több, az Eb részvételre aspiráns ver-senyző is indult.Kulcsszavak: távolugrás, nekifutás, vízszintes sebesség, fe-dett pályás szezon

Súlyzós edzést, és ülő munkát végzők derék és térd panaszainak gyakoriságának összehasonlítása

Bibó Alpár Zoltán1, Varga Veronika2, Rátgéber László2,3, Ács Pongrác2, Molics Bálint2

1Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs3Rátgéber Kosárlabda Akadémia, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA hétköznapi életben mozgató szervrendszerünk nagyonsok erőbehatásnak van kitéve, terhelve az ízületeket olykorkóros mértékben. Világszerte az egyik legelterjedtebb moz-gásszervi probléma a derékfájdalom. Nehézatléták (súlye-melők, erőemelők, testépítők) körében a nagy súlyok hasz-

nálata miatt az ízületek, valamint a gerincoszlop extrém ter-helést kapnak. Legnagyobb erőátvitel a gerinccsigolyákonés a térdízületeken keresztül történik. Két gyakorlat hatásátvizsgáltuk meg (elemelés, guggolás) az előbb említett képle-tekre való tekintettel és összehasonlítottuk kontrollcsoportadataival.

Anyag és módszerekA vizsgálati csoportba (n=20) olyan atléták kerültek kivá-lasztásra, akik rendszeresen végeznek súlyzós edzést és al-kalmazzák a két emelési formát. Továbbá kitétel volt, hogylegalább egy alkalommal részt vettek testépítő vagy erőe-melő versenyen. A kontrollcsoport (n=20) beválasztási kri-tériuma alapján olyan személyek kiválasztása volt a cél,akik rendszeresen, de még hobbi szinten sem űznek sem-milyen sportot, valamint irodában, ülő munkát végeznek. Akeresztmetszeti kutatás mintavétele egyszerű véletlen kivá-lasztás volt. Adatainkat saját készítésű kérdőívvel, valamintaz Oswestry derékfájási index segítségével gyűjtöttük be.

EredményekFelvetésünk, miszerint a sportolók körében gyakrabban for-dul elő derék, valamint térdízületi panasz, mint az ülő mun-kát végző irodai dolgozóknál, nem igazolódott. A gyakori-ságok összehasonlításánál, a kontrollcsoportnál szignifi-kánsan gyakrabban jelentkezett (p = 0,0285; p<0,05) de-rékpanasz, mint térdfájdalom, mely a vizsgálati csoportnálszámottevő különbséget nem eredményezett (p = 0,3003;p>0,05). Sportolóknál a gyakorlat során használt súly mé-rete nincs összefüggésben a térdízületi fájdalom erősségével,mivel mértéke alapján nem tekinthető szignifikánsnak. AzOswestry derékfájási indexnél a két csoport eredményeit te-kintve nem jelentkezett szignifikáns különbség (p=0,6065;p>0,05).

KövetkeztetésMeglátásunk szerint azért nincs mérhető különbség a vizs-gálati és a kontrollcsoport között, mivel a nagy súlyok hasz-nálata ellenére az atléták a tökéletesített végrehajtás követ-keztében minimalizálják a sérülésveszélyt, valamint az al-kalmazott segédeszközök további biztonságot nyújtanak agyakorlatok végrehajtása során. Összességében ebben a ku-tatásban is beigazolódott, hogy a derékpanasz (Low BackPain) nagyon gyakran előforduló mozgásszervi probléma.Kulcsszavak: Low Back Pain, térdfájdalom, guggolás, eleme-lés, Oswestry

Megelőzés – Megvédés: Társadalmi nemmelkapcsolatos erőszak a sportban

Bodnár Ilona1, Perényi Szilvia2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

2Testnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz Európai Unió által finanszírozott nemzetközi kutatások2014-ben helyezték a figyelem középpontjába a szexuáliserőszak kérdését a sportban. Először a legveszélyeztetet-tebb korosztályra, a kiskorúakra koncentráltak a kutatá-sok, majd egyre szélesebb körben vizsgálták a kérdést. Atöbb országra kiterjedő összehasonlító vizsgálatokban Ma-gyarország is részt vett.

Anyag és módszerekA téma úttörő jellege miatt az elsődleges módszer a tartalom-elemzés volt: sportpolitikai, jogi és etikai kódexek áttanul-mányozása, a témához kapcsolódó – nem csak a sportravonatkozó – kutatások összegyűjtése. A tartalomelemzésszempontjai adottak voltak, a résztvevő országok mindegyikeugyanazon keretrendszert használta. A másik módszer az in-

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


terjú volt. Félig strukturált interjúk készültek a szakértőkkel,a területtel kapcsolatba került sportvezetőkkel.

EredményekA sportszervezetek (etikai) dokumentumainak tartalom-elemzése azt mutatja, hogy kevés figyelmet szentelnek agyermeki jogoknak és a preventív – felvilágosító, megelőző– gyermekvédelemnek. Nem kap teret a sport szempontjá-ból két fontos elem: a gyermek saját teste felett való rendel-kezési joga és véleménynyilvánítási joga. Az etikai kódexeknem hangsúlyozzák, hogy a veszélyeztetettség nem csak te-vőleges magatartással, hanem mulasztással is előállhat– akár szándékos, akár tudatlanságból, óvatlanságból, nem-törődömségből ered is. Az oktatási intézményekkel szem-ben a sportszervezetekben nincsenek gyermekvédelmi fele-lősök, így a gyermekek – amúgy sem túl erős – jogérvé-nyesítő képessége még inkább csorbát szenvedhet. A gyer-meki jogok nagyon lassan tudatosulnak magukban az érin-tettekben is. Az Eurobarométer felmérései rendszeresennagyon alacsony jogtudatosságot mérnek a magyar fiatalokkörében. Ez és a társadalom “szemérmessége” is oka an-nak, hogy a sportban elkövetett szexuális zaklatások, erő-szakos cselekedetek még nehezebben kerülnek felszínre.

KövetkeztetésFontos lenne a gyermekvédelmi szempontok beemelése ésáltalánossá tétele az edzőképzésbe; a szülők tájékoztatásaés a gyermekek fokozottabb felvilágosítása jogaikról. Egyolyan példatár összeállítása, amelyik bemutatja, leírja azo-kat a szituációkat, amelyek zaklatásnak minősülnek. Az ál-dozatok által elmesélt történeteken keresztül bátorítani asportolókat, a szülőket és a sportvezetőket a határozott fel-lépés érdekében. Kulcsszavak: gyermekvédelem, szexuális zaklatás, erőszak,sport, szabályozás, sportszervezetek

Testmozgás, mint a prenatális fejlesztés eszköze

Bollók Sándor ifj.1, Takács Johanna2, Bollók Sándor1Dynamikus Medpraxis Kkt., Balatonmáriafürdő2Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest3Nagyatádi Kórház, Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály,NagyatádE-mail: [email protected]

BevezetésA tudomány egyre mélyebben tárja fel az élet kezdetére, améhen belüli fejlődésre, a magzat képességeire vonatkozóismereteket, amelyeket pszicho-szociális kontextusban ér-tékel, így nyitva egy izgalmas, új kutatási területet. Már azintrauterin lét alatt elkezdődik a magzat kapcsolatfelvételeaz édesanyával, valamint közvetlen környezetével. Kognitívlehetőségei hozzájárulnak, hogy érzékelje, értékelje a jelent-kező ingereket és válaszoljon ezekre. A magzat érzékszerveiaz intrauterin élet során rohamosan fejlődnek, egyedi jel-leggel jól működnek. A különböző gesztációs hónapokbanmás és más mértékben érzékelik a külvilágot, a hőmérsék-let változását, a nyomást, és hallanak, látnak, ízlelnek. Amagzati mozgástevékenység a második trimesztertől szá-mos információt közvetít. Napjaink ezirányú vizsgálatai iga-zolták az érdeklődés, az ismeretszerzés, az emlékezés, apreferenciakészség, valamint más kognitív képességek int-rauterin jelenlétét.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban a tudományos áttekintés módszerét (sys -tematic review) alkalmaztuk. A témánkhoz kapcsolódószakirodalomban jelentkező eredmények tanulmányozásá-val fogalmaztuk meg következtetéseinket.

EredményekA kutatások tapasztalatai azt mutatják, hogy a megfelelőentervezett testmozgás élettani, valamint pszicho-szociális ha-

tásai jótékony hatással vannak az anyára és az intrauterin fej-lődés során a magzat alkalmazkodó képességére is. A nép-szerű mozgásformákon (kismama torna, kismama jóga) túlhatékony fejlesztési lehetőséget jelent a koordinációs képes-ségeket stimuláló speciális mozgásanyag. A ritmus hangsú-lyossága miatt különösen ajánlottak mind a néptánc, mind atársastánc egyes elemei. Hatásukat fokozza a közösségbenvégzett tevékenység (szociális energia) vagy a leendő anya ésapa együttmunkálkodása, szeretetszövetségük erősítése.

KövetkeztetésAz anya és a magzat a testi szenzációk sokaságát éli meg,minden testi interakciónak és interkorporális tapasztalás-nak a későbbiek során is jelentősége van. Az anya tervezett,stimuláló testmozgásának jelentősége abban rejlik, hogy amagzat az összes érzékszervi modalitásban képes a környe-zeti ingerek fogadására és az adekvát válasz „megfogalma-zására”.Kulcsszavak: testmozgás, prenatális, intrauterin fejlődés

A mindennapos testnevelés megvalósulásánakfolyamata az észak-alföldi régió intézményeiben

Borbély Szilvia1, Seregi Ernő1, Oláh Dávid 1,2, Moravecz Marianna 3

1Nyíregyházi EgyetemTestnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza

2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest,3Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Iskola, DebrecenE-mail: [email protected],

[email protected], [email protected]

BevezetésA politikai és gazdasági reformok minden történelmi idő-szakban áthatották az oktatáspolitikai koncepciókat. A tan-terv – amely az oktatás tartalmának kiválasztását és elren-dezését szabályozó dokumentum is – a különböző paradig-mák rendszerének megfelelően alakult, változott az éveksorán. A 2012-ben bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a ke-rettantervek, új kihívásokat jelentenek a testnevelő tanárok-nak, hiszen a bennük megjelenő elvárásoknak való megfe-leltetés sokszor nehézségekbe ütközik. A megfogalmazottfeladatok implementációja a tantervekben és a pedagógusokmunkájában adja fő kutatási kérdéseinket, illetve az, hogya megvalósíthatóság problémája az oktatásban, a sportban,a pedagógus munkájában, az infrastrukturális feltételek je-lenlegi meglétében és megteremtésében kimutatható-e.

Anyag és módszerekKutatásunkat, amely egy országos vizsgálat területi (Észak-alföld régió) eredményeit mutatja, 152 intézményben végeztükel a Rétsági−Seregi−Sey (2016) által készített kérdőív segítsé-gével 2016 májusában. Jelen tanulmányunkban azt mutatjukbe, hogy milyen összefüggés tapasztalható a mindennapostestnevelés bevezetésének tanári egyetértés/egyet nem értéseközött, valamint azt, hogy a kerettantervben meghatározottcélok megvalósítása milyen problematikát hordoz magában.Megláttatjuk, hogy ezek hogyan illeszkednek a válaszadókmegyei megoszlásához, településtípusához, valamint az isko-lájuk fenntartójához az adott megyékben.

EredményekA pedagógusok 80,1%-a egyet ért a mindennapos testneve-lés bevezetésével. Az egyet nem értők legfőbb okként a gyer-mekek túlterheltségét, illetve az infrastrukturális hiányos-ságokat nevezték meg. Az órarendbe iktatott testnevelésórák esetében a mindennaposságot 84,7%-a valósítja meg,és ezt 54,4%-uk a délelőtti órák keretében. A +2 óra alólifelmentés lehetőségét kínáló iskoláknál 36,2%-uk eseté-ben az igazolás tényleges edzéslátogatottságot jelöl, míg

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


38,3%-nál ez nem valósul meg. Az intézményeknél a min-dennaposság kivitelezésének lehetőségeit nem a településvagy a fenntartó típusa határozza meg, hanem sokkal in-kább az infrastrukturális feltételek.

KövetkeztetésEredményeink rávilágítanak arra a tényre, hogy bár a beve-zetésből adódó létesítményi nehézségek leküzdése hosszúfolyamat elé néz, mégis a testnevelő tanárok többsége ebbenaz „állapotban” is elfogadja a bevezetés halaszthatatlan tár-sadalmi szükségszerűségét, a további tudományos igénnyelalátámasztott cselekvések megindítását.Kulcsszavak: kerettanterv, mindennapos testnevelés, infrastruktúra, testnevelők

50 felett is fitten és boldogan

Borkovits Margit Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarEgészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésKutatásunk célja az énkép, önbizalom kiteljesedését befo-lyásoló tényezők vizsgálta senior nőknél, kiemelt figyelem-mel a saját mozgásprogram hatására. Az óraterv a szak-irodalmak feltárása és méréseim eredménye alapján készült(Fritz és mtsai, 2004; Fritz és mtsai, 2007; Borkovits, 2014;Sinka, 2016). Olyan képességek elsajátítására fókuszáltam,amelyet beépíthetnek mindennapjaikba és motiválja őketegész életük folyamán rekreációs célú mozgás végzésére. Ki-emelten fontosnak ítéltem a kognitív szférát a motoros tar-talommal párhuzamosan fejleszteni, ezáltal tudatos munka-végzésre szoktatva a résztvevőket. A programba építettünktartásjavító torna elemeket is (Somhegyi, 2012).

Anyag és módszerA fizikai állapot fejlesztésére programot készítettünk, ame-lyet 12 héten keresztül végeztettünk 40 év feletti (52,36 év)hölgyekkel. Testösszetételt (BMI) és vérnyomást mértünk afittségi állapot adataihoz. Az énkép és önbizalom méréséheza Panas előtte és utána, valamint a PSS4 (Észlelt Stressz)kérdőívet használtuk. Az alkalmazni kívánt tesztek ismét-lődnek, ugyanazokat kellett kitölteniük mindahány alka-lommal a programban résztvevő személyeknek. Az elem-zéskor ANOVA módszert, valamint t-tesztet alkalmaztunk.

EredményekA szorongással és önértékeléssel kapcsolatos eredményekszerint a testkép és a BMI szoros kapcsolatot mutat. A vizs-gált minta 57,60%-a szorong megjelenése miatt. A kontroll-csoportnál kétszer nagyobb eséllyel találunk a megjelenésmiatt aggódó személyt, mint a fejlesztő programban részt-vevőknél. A különböző szocio-ökonómiai helyzetű vizsgálatialanyok között azonos eredmény, a kontrollcsoporttal valóösszevetésnél pedig szignifikáns eltérés született a fittségipróbák vonatkozásában.

KövetkeztetésSzakirodalmi feltárással a mozgásprogram elkészítéséhezgyűjtöttünk anyagot, a keresztmetszeti vizsgálatok folyamána szorongás és az önkép között lévő kapcsolatoknak az ösz-szefüggéseit tártuk fel, a longitudinális méréssel pedig aprogram beválását vizsgáltuk.Kulcsszavak: önkép, mozgásprogram

Kettős karrier a 21 században - munkaerőpiacés HR kihivások

Chaudhuri SujitTestnevelési Egyetem, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA legutóbbi 5-10 év alatt a turbulens dinamikus környezetkiszámíthatósága tovább romlott. A sporthoz kapcsolódószervezetek magatartása jelentősen változott, de HR vonat-kozásában még sok szervezetfejlesztési és tehetséggondo-zási gonddal küzd, főleg az új karrier elvárások tükrében.

Anyag és módszerekSzámos kutatás és projekt indult Európában a kettős kar-rier komplex hátterében álló tényezők ok-okozati elemzésecéljából, esetlegesen új pályaorientációs és karriermene -dzselési-tehetséggondozási megoldások kidolgozása mellett.Ezen anyagok átfogó innovatív elemzése, a kritikus pontokazonosítása és a kezelési javaslatok megfogalmazása enneka nagy részben szekunder, de innovatív kutatás célja.

EredményekA sportolói mindset modell kritikus elemzésének eredmé-nyei, a kettős karriert elősegítő kritériumrendszer megfo-galmazása és a munkaerőpiac és munkáltatók prioritásai-nak konzisztencia alapú bemutatása, értékelése.

KövetkeztetésCéltudatos karrierépítési stratégiák csak elvétve érik el amodern fejlett munkaerőpiac által elvárt versenyképességiszintet. A szervezeti tehetséggondozás rendszere szinténnem eléggé hatékony és eredményes, és a karriermenedzse-lési preferenciák szisztematikus minőségi követése egyrenagyobb kihívás a munkaerő-piaci változások tükrében.Kulcsszavak: karriermenedzsment, tehetséggondozás, em-beri erőforrás politikák, munkaerőpiac

Törzsstabilizációs tréning hatásának vizsgálatautánpótláskorú labdarúgóknál

Császár Gabriella, Tóth Péter Zoltán, Sió EszterPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, ZalaegerszegE-mail: [email protected]

BevezetésA kiváló sportteljesítmény eléréséhez, a sérülésmentes spor-toláshoz elengedhetetlen a törzsizmok megfelelő ereje. Jelenkutatás célja a törzsstabilizáló tréning hatékonyságának iga-zolása utánpótláskorú labdarúgók körében.

Anyag és módszerekSzőcs János Labdarúgó Akadémia (ZTE FC) U17-es kor-osztály A (esetcsoport) és B (kontroll) csapata. Az A csoport(n=14 fő) 10 héten keresztül törzsstabilizáló tréninget vég-zett a sportspecifikus edzés mellett, a B csoport (n=14 fő)folytatta a saját edzésprogramját. Leíró statisztikát, az ada-tok eloszlásától függően páros t-próbát vagy Wilcoxon-tesz-tet, illetve kétmintás t-próbát vagy Mann-Whitney tesztetvégeztünk (SPSS22v.).

EredményekAz A csoportban a tréning előtt a hátizmok ereje191,9±56,8 Nm, utána 214,2±54,2 Nm, a tréning hatásáraszignifikáns változás mutatható ki (z= -2,001; p=0,045).A hasizmok ereje tréning előtt 134,3±29,8 Nm, utána151,8±30,1 Nm, itt is szignifikáns javulás látható (t= -3,76;p=0,004). Bár 12,6%-kal javult a has-hátizom arány átlag-értéke, a változás nem szignifikáns (z= -0,445; p=0,657).A Plank-teszt kiinduló értéke 7,6±1,1 szint, a tréning után

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


8,6±1,1 szint, a tréning hatására szintén szignifikáns javu-lást mutatott (z = -2,356; p = 0,018). A B csoport értékeiegyik mutatót tekintve sem változtak szignifikánsan(p>0,05).

KövetkeztetésAz alkalmazott törzsstabilizáló tréning hatékonynak bizo-nyult a sportspecifikus edzés mellett. Ajánlott lenne a spor-tolók edzésprogramjába beépíteni a rendszeres törzs -izom-erősítést.Kulcsszavak: törzsstabilizáló tréning, hasizom-hátizomegyen súly, Plank-teszt


Egészségfejlesztő program hatása általános iskolás diákok egészségmagatartására(„Fitness”, vagy „fatness”?! Avagy nem lehet elég korán kezdeni)

Cselik Bence, Rétsági Erzsébet, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

CélkitűzésA kutatásunk témája az általános iskolás egészségneveléstémakörébe tartozik. A méréseket több alapfokú oktatásiintézményben végeztük, 2009 óta három évenként vissza-mérve (2012 és 2015). Aktualitását bizonyítja az egyre fia-talabb korban megjelenő elhízás mértékének növekedése.Legfőbb célkitűzéseink: 1. Bemutatni egy alapfokú oktatásiintézményben működő egészségstratégiát, amely intézménytmár 2009 óta követéses vizsgálatban háromévente újra ésújra felmérünk. 2. Információt nyújtani a mérési eredmé-nyekről. 3. Bebizonyítani (és más intézmények számára ispéldát szolgáltatni), hogy reális és releváns rövid és hosz-szabb távú célokat tartalmazó stratégiával, viszonylag ha -mar pozitív eredményeket érhetünk el a köznevelési intéz-ményekben az egészségnevelés területén.

Anyag és módszerA kutatásban a pécsi Városközponti Iskola négy általánosiskolájának 11-14 év közötti tanulója vett részt (886 fő). Amérőlapok szociodemográfiai, valamint mozgással és táp-lálkozással kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. Az egyeskérdőívek eredményeit legfőképpen az egészséges életmódkét fő aspektusában (mozgás és táplálkozás) vizsgáltuk. Akérdések felváltva kapcsolódtak az egészség és a sport(mozgás) témaköreihez, a diákok és a vizsgált területekkülső és belső környezeteihez. A statisztikai elemzéshez azIBM SPSS Statistics Version 20, valamint a Microsoft Excel2010 szoftvereket használtuk. A feldolgozás során a leíróstatisztika mellett következtetéses módszereket (összefüg-gés-, és különbözőség-vizsgálatokat) alkalmaztunk. A szig-nifikancia szintet p<0,05 határoztuk meg. A statisztikaiadatreprezentáció során az aggregált adatainkat statisztikaitáblázatokon, illetve különböző grafikonokon ábrázoltuk. Avizsgálat során túlnyomórészt keresztmetszeti eredmé-nyekre fókuszáltunk, mivel egy aktuális helyzetképet is sze-rettünk volna adni az intézményről, valamint a különbözőidőpontokban felmért adatokból tendenciákat kívántunkmegjeleníteni. A végleges adatbázist az intézményi statiszti-kákból, a védőnők által készített BMI és testzsír% adatok-ból, illetve az előző méréseink eredményeiből képeztük. Akutatási eredményeket összehasonlítottuk más hazai ésnemzetközi mérésekkel is.

Eredmények A felmérésről elmondható, hogy sikerült pozitív eredménye-ket elérni a táplálkozási és mozgási szokások terén. A ve-

gyes, változatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás meg-jelenik a tanulók mindennapjaiban. Az évfolyamok tekinte-tében szignifikáns összefüggést találtunk az életkor és asportolási hajlandóság között a 11 és 13 évesek tekinteté-ben (p=0,00). A vizsgálatban szereplő tagintézménynél ösz-szeségében 73,67% azon diákok száma, akik legalább hetitöbbször sportolnak testnevelés órán kívül. Összefüggésmutatkozik a nemek és a napi szintű hús, valamint a hetitöbbszöri gyümölcs és zöldség fogyasztás között (p=0,00).Napi szinten a tanulók 29,75%-a fogyaszt húst, zöldséget40,95%, gyümölcsöt 59,61%, míg tejterméket 61,65%-uk. BMI adatok tekintetében az egyes évfolyamok között szignifi-káns eltérés mutatkozik (F=18,81; p<0,05). Összességébena tanulók 5,42%-a tartozik a túlsúlyos, 3,24% az elhízott, míg3,37% a kórosan sovány kategóriába. Testzsírszázélék alap-ján a diákok 65,47%-a tartozik a normális tartományba.

KövetkeztetésekElmondhatjuk továbbá, hogy a Városközponti Iskola diákjaisokat tudnak az egészségről, a mozgás fontosságáról. Az egészségnevelés céljainak mind teljesebb elérése érdeké-ben lényeges az egészségtudatos magatartás kialakítása. Afelnövekvő nemzedék egészsége érdekében már iskolás(akár már óvodás) korban el kell kezdeni az egészséges élet-módra nevelést, hogy felnőtt korra szokássá, készséggé vál-jon ez a fajta egészségtudatos viselkedés. Az eredményekbőlis látszik, hogy mennyire fontos egy általános iskolában ajó egészségnevelő program, stratégia, amit az intézményekbeépíthetnek az egészségnevelési stratégiába.Kulcsszavak: egészségfejlesztés, egészségnevelés, fizikai ak-tivitás, iskolai egészségnevelő program, BMI


A fizikai aktivitás hatása a Parkinson-kóros betegek globális funkcióira

Csernák Gabriella, Járomi Melinda, Ács Pongrác Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA Parkinson-kór az egyik leggyakoribb degeneratív idegrend-szeri betegség, a kór előrehaladtával romlik a betegek életmi-nősége, mobilitása, gyakoribbá válnak az elesések, illetve adepresszió. A vizsgálat célja volt felmérni a Parkinson-kórokozta specifikus tüneteket a rendszeres testmozgást végző,illetve rendszeres testmozgást nem végző betegek között.

Vizsgálati anyag és módszerA keresztmetszeti kutatásban 20 fő Parkinson-betegségbenszenvedő férfit és nőt vizsgáltunk az MDS UPDRS skálával.Az adatokat leíró statisztikával, valamint Mann-Whitneyteszttel és Fisher egzakt teszttel elemeztük. Az adatokatakkor tekintettük szignifikánsnak, ha p≤ 0,05.

EredményekA rendszeres testmozgást végző betegeknek szignifikánsan ala-csonyabbak az MDS UPDRS skálán elért pontszámai(p<0,05). Az összesített eredmények alapján a Parkinson-kórra jellemző motoros tünetek valóban nem olyan súlyosmértékűek a rendszeres testmozgást végző betegek esetében(p<0,05). Akik rendszeres testmozgást végeznek, azoknál ki-sebb százalékban fordulnak elő testtartási instabilitással, já-rással kapcsolatos problémák (p<0,05). Nem volt szignifikánsösszefüggés a mozgás megléte és lefagyások száma, a mozgásjellege, a fáradékonyság és a depresszív hangulatok között.

KövetkeztetésArra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgálatban részt-vevő, rendszeres testmozgást végző Parkinson-kóros betegekM

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


jobb általános állapotban vannak. A rendszeres testmozgástnem végző betegek állapotán mozgásterápiával javítani le-hetne, így különösen fontos lenne felhívni a betegek figyelméta rendszeres testmozgás Parkinson-kórra gyakorolt jótékonyhatására.Kulcsszavak: Parkinson-kór, mozgás


A Pozsonyi Torna Egylet története

Csóti Gergely ÁkosMagyar Olimpiai és Sportmúzeum – Nemzeti Sportközpontok, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA Pozsonyi Torna Egylet a mai Szlovákia területének egyikélenjáró magyar sportegyesülete volt. 1880-ban alakult éskezdetekben a tornára koncentrált. Az egyesület hamarosankiterjesztette működését más sportágakra is. 1898-ban lét-rejött a labdarúgó szakosztály (Budapesten kívül az volt azelső), csapata gyakran játszott nemzetközi mérkőzéseket is.Sportolói kiemelkedő sikereket értek el asztaliteniszben, te-niszben, atlétikában, tornában, úszásban és birkózásban.Atlétái közé tartozott az olimpikon Kóczán Mór is. 1918-tólaz egyesület a Polgári Torna Egylet nevet viselte.

Anyag és módszerekAz előadás a szakirodalomra, a PTE saját kiadványaira ésa Magyar Olimpiai és Sportmúzeum anyagára támaszkodik.

EredményekA Pozsonyi Torna Egylet Pozsony városának legrégebbi pol-gári alapítású sportegyesülete. A 12 tagú alapító bizottság1880 szeptemberében tartotta meg első értekezletét. Cél-juk a testnevelés kultuszának szolgálata és polgári erényekpropagálása a sportban volt. A klub a pozsonyi magyarpolgárság egyesülete volt, hivatalos nyelve is a magyar volt.1899-ben a PTE 300 tornász részvételével rendezett tor-naünnepélyt. Az 1918 előtti időszak kiemelkedő verseny-zője Hornyák Odilo gimnáziumi tornatanár volt, míg aháború utáni korszakot Moravek István neve fémjelezte. APTE 1898-ban ez egyesület működési körébe vonta a lab-darúgást. Nirnsee Gyula személyében a magyar országosválogatottnak is adott játékost. 1901-ben elkészült a klubelső teniszpályája, valamint az atlétikai pálya is. 1918 utánaz egyesület nem használhatta hivatalosan a Pozsony meg-nevezést, azonban a Polgári Torna Egylet név felvételével aPTE rövidítésben megőrizték azt, ezzel kinyilvánítva ma-gyar nemzeti érzületüket. 1919. augusztus 24-én megala-kult Pozsonyban a Szlovenszkói Labdarúgók Szövetsége.Az alapító tagok között ott volt Moravek Gyula pozsonyialpolgármester, a PTE elnöke. A csehszlovák államban abajnokságokat nemzetiségi alapokon szervezték, így a PTEsportolói a magyar bajnokságban szerepeltek. Az egyesületversenyzői kiemelkedően sikeresek voltak atlétikában,úszásban és asztaliteniszben (1933 kivételével mindig aPTE nyerte a szövetségi bajnokságot). 1936-ban a cseh-szlovák olimpiai vízilabda válogatottnak Schmuck Károlyszemélyében magyar tagja is volt. 1939-ben az önálló Szlo-vákia kikiáltásával a PTE működése, a többi magyar egye-sületével együtt, ellehetetlenült.

KövetkeztetésA PTE az 1918 előtti német, majd a háború után szlováktöbbségű Pozsonyban mindig is a magyar polgárság képvi-selője volt. Sporteredményeit tekintve az egyik legsikere-sebb magyar sportegyesület volt a mai Szlovákia területén.Kulcsszavak: sporttörténet, egyesület történet, PozsonyiTorna Egylet

Teljesítménymenedzsment az úszásban

Csurilla Gergely, Sterbenz Tamás, Gulyás Erika, Kovács EszterTestnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz élsportban az érmek iránti kereslet egyre nagyobb, vi-szont a kínálat lényegében állandó, ez pedig a siker „árá-nak” folyamatos növekedését jelenti (De Bosscher et al.,2008). Ennek következtében egyre nagyobb figyelmet kap-nak a tudományos munkákban a sikereket befolyásoló té-nyezők, ezek közül is leginkább a mezo szintű faktorok –mint a sportirányítás és szabályozás –, mivel a döntéshozókezen a szinten tudnak érdemi hatást kifejteni az országsporteredményességére (Gulyás, 2016). Egy hatékony sport-irányítási rendszer a jelenlegi versenyben hatalmas ver -senyelőnyt jelent egyes országok számára, így a jó gyakor-latok feltérképezését követően benchmarking (Hope ésMühlemann, 1997) segítségével lehetőségünk nyílhat a kü-lönböző sikerfaktorok azonosítására.Kutatásunk során az úszás példáján keresztül mutatjuk be,hogy milyen lehetőségek állnak a sportirányításban részt-vevő döntéshozók rendelkezésére a teljesítmények elemzé-sére és értékelésére, valamint hogyan lehet úgy a jövőbelitámogatásokat meghatározni, hogy az a sportolókat minélmagasabb szintű teljesítmény elérésére ösztönözze.

Anyag és módszerekA Gracenote adatbázis sportági eredményességi adataira(ország, időszak, elemszám…) támaszkodva végeztünk elalap regressziós számításokat, valamint a finanszírozás éseredményesség között korrelációs vizsgálatokat. A Grace-note által kifejlesztett módszer szerint teljesítmény utakat(performance path) állítottunk fel, amelyek kor, nem és tel-jesítmény alapján képzett benchmarkokat jelent. Emellettmegvizsgáltuk a jelenlegi nemzetközi gyakorlatokat arra vo-natkozóan, hogy a finanszírozási döntéseket milyen mód-szerek alapján hozzák meg.

EredményekHazánkra a jutalmazás (reward) típusú sportfinanszírozásjellemző, amely a megszerzett érmek, címek után ad anyagitámogatást a sportolók részére. Ezzel szemben egyre többsportirányításban már a kitüntetés (award) alapú anyagi ésnem anyagi hozzájárulás jellemző, amely nem a múltbéli tel-jesítmény, hanem a jövőbeli potenciál alapján támogatjaazokat a versenyzőket, akiktől a sikereket várja. Utóbbirendszerrel mind a sportfinanszírozó, mind a versenyzőpontosabb képet kaphat lehetőségeiről, ezzel reálisabb cél-kitűzéseket támaszthatnak mind a sportág, mind a sportolófelé. Az ilyen példák is mutatják, hogy miért jó és fontos abenchmark módszer alkalmazása.Kulcsszavak: sportirányítás, teljesítményértékelés, finanszí-rozás, ösztönzés, úszás

A fizikai képességek és a versenyteljesítménykapcsolatának nemi differenciái az elit korosztályos teniszezőknél

Dobos Károly, Nagykáldi CsabaTestnevelési Egyetem Küzdősportok Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA tenisz az elmúlt évtizedekben drámai változáson ment ke-resztül, a modern eszközök (teniszütő, teniszhúr, cipő, te-niszlabda) és pályafelületek megjelenésének köszönhetően.Emiatt a teniszjáték fizikai követelményei is extrém módonmegnövekedtek. Így széles körben elfogadott vélemény, hogy

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


a professzionális játékosoknál a fizikai képességek magasszínvonala a sikeres és tartós versenyteljesítmény egyikalapvető fundamentuma. Felmerül azonban a kérdés, vajonigaz-e a megállapítás az elit korosztályos játékosokra is.Ezért vizsgálatunk célja az volt, hogy az elit korosztályos teniszezőknél megvizsgáljuk a fizikai képességek és a ver-senyteljesítmény közötti kapcsolatot és annak nemi diffe-renciáit.

Anyag és módszerekVizsgálatunkban 80 elit korosztályos fiú és 80 elit korosz-tályos leányteniszező vett részt, összesen 160 fő. Átlagélet-koruk korcsoportonkénti és nemenkénti megoszlásban akövetkező volt: 14 éven aluli fiú korcsoport 12,44±1,35 év,14 éven aluli leány korcsoport 12,50±1,37 év, 18 éven alulifiú korcsoport 16,16±1,57 év, 18 éven aluli leány korcso-port 16,24±1,67 év. A teniszezők fizikai képességeinek vizs-gálatához 11 féle pályatesztet (hatszög teszt, 5 méteresfutás, helyből távolugrás, medicinlabda-dobás, kislabdaha-jítás, adogatás, 30 másodperces fekvőtámasz, 5x10 méteresingafutás, pókfutás, ülésben előrenyúlás, vállátfordítás)használtunk. Továbbá egy versenyteljesítmény változót is al-kalmaztunk, amely a megnyert mérkőzésekért kapott pon-tok átlagértékét reprezentálta.

EredményekSzignifikáns kapcsolatot találtunk az 5 méteres futás (r= -0,42; r= -0,45), helyből távolugrás (r=0,39; r=0,56),kislabdahajítás (r=0,44; r=0,53), az adogatás sebessége(r=0,39; r=0,64), 30 másodperces fekvőtámasz (r=0,32;r=0,48), 5x10 m ingafutás (r= -0,34; r= -0,45), a pókfutás(r= -0,34; r = -0,52) és a versenyteljesítmény között, a 14és 18 év alatti leányteniszezőknél. Ezen felül a 18 év alattileányteniszezőknél a medicinlabda-dobás mutatott szignifi-káns összefüggést (r=0,47), a versenyteljesítménnyel. A 14és a 18 év alatti fiúteniszezők fizikai teljesítménye ellenbennem mutatott szignifikáns korrelációs kapcsolatot a ver-senyteljesítménnyel, azaz a megnyert mérkőzésekért kapottpontok átlagával.

KövetkeztetésVizsgálatunk eredményei a korosztályos leányteniszezőkesetében is megerősítették a fizikai képességek szerepét aversenyteljesítményben. A leányok esetében a korrelációszorossága, a fiúk estében a szignifikáns kapcsolatok hiá-nya azonban jól tükrözi azt a megállapítást, miszerint a te-nisz versenyteljesítményét a 14 és a 18 év alatti korosz-tályban sem jellemezhetjük néhány fizikai változóval. Ennekoka, hogy a tenisz egy nyílt mozgáskészségeket igénylő tak-tikai és technikai dominanciájú labdajáték. Továbbá a kon-dicionáló edzések nemek szerinti differenciálása a korosz-tályos játékosoknál is létfontosságú. Kulcsszavak: fizikai képességek pályateszt, korosztályos tenisz

A testképalkotás néhány objektív és szubjektíveleme, azok kapcsolatai

Domonkos Zita1, Gangl Judit2, Ihász Ferenc3


2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

3Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetésA testről alkotott képünk összetett, egyrészt a kognitív gon-dolkodás eredménye, másrészt a szubjektív érzések szám-talan eleme alkotja. Kutatások igazolják, hogy a felnőttekkörében a nők 60%-a, a férfiak 40%-a negatív testképpel

rendelkezik, és ezek az arányok változatlanok maradnak azegész élettartam alatt.

Módszerek, vizsgált személyekA teljes minta (nö=253) személy, 30,02±10,17 éves férfiak(nf=73); és 29,75±10,42 éves nők (nn=179), akiket Győr-Moson-Sopron megyéből vontunk be a vizsgálatba. A test -összetételt “InBody720” (Biospace Co. Inc., Seoul, SouthKorea) Bioelektromos Impedancia módszerével vizsgáltuk.A szubjektív elemek vizsgálatát “Body Shape Question -naire” (Cooper, P. et al., 1987) és “Rosenberg Self-esteemScale” (Rosenberg, 1965) skálával végeztük.

EredményekA korcsoportonkénti relatív testzsír tömegek átlagai kö -zötti különbség nemektől függetlenül szignifikáns [életkor(1) 28,57±8,67 – életkor (2) 30,08±8,04 – életkor (3)34,15±9,03; p<0,0003]. Az étkezés fontossága a fizikai ak-tivitás növekedésével szignifikánsan csökken (r = 0,0893;p = 0,2854). Fontos információ továbbá, hogy a fizikailagaktívakat kevésbé befolyásolja a média, az ott sugallt infor-mációk (r= -0,1751; p=0,0358).

KövetkeztetésekA testképpel való elégedetlenség az életkor előrehaladtávaljelentős mértékben nő, függetlenül a nemtől. Ez a tény ön-magában és még néhány mérhető testalkotóval együtt szig-nifikánsan befolyásolja az elégedettséget és az önbecsülést. Kulcsszavak: kognitív gondolkodás, negatív testkép, fizi-kailag aktívak

A coaching szerepe élsportolók felkészítésében

Elbert GáborPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésMagyarországon a sportban még mindig nagyon kevés he-lyen alkalmaznak olyan szakembereket, akik a versenyzőklelki, vagy akár szellemi felkészítéséért felelnek. Még azélsportban is a legtöbb helyen kizárólag a kondicionális ésa koordinációs képességek fejlesztésére helyezik kizárólaga hangsúlyt, bár tény, hogy egyre több helyen megjelentekmár sportpszichológusok is! A modern sportfelkészítésbenvilágszerte egyre több helyen alkalmaznak olyan speciálisszakembereket, akik a sportolók lelki, szellemi egyensúlyándolgoznak együtt a versenyzőkkel. Kutatási kérdéskéntezért a következő fogalmazódott meg bennünk: szívesendolgozna-e/dolgozik-e együtt a sportoló olyan szakemberrel,aki a lelki, szellemi egyensúlyáért felel? Ha dolgozik ilyen-nel, akkor az sportpszichológus, vagy sportcoach-e és mi-lyen tapasztalatai vannak a közös munkáról?

Anyag és módszerekA vizsgálatot kérdőíves módszerrel végeztük, de jó néhány(n = 18) mélyinterjút is készítettünk. A kérdőívet a 16-19éves utánpótlás csapatban futballozó labdarúgóval (n=21)és a 20-33 éves felnőtt csapatban futballozó labdarúgóval(n=13), valamint 14-27 éves versenytáncosokkal (n=24)anonim módon, önkéntesen töltöttük ki. A kontrollcsopor-tok (n=21, n=13, n=24) ugyanazt a kérdőívet töltötték ki,szintén anonim módon és önkéntesen. Az adatok feldolgo-zása során leíró és következtetéses statisztikai eljárásokatalkalmaztunk, melyhez SPSS 20.0. és a Microsoft Excelprogramokat használtuk.

EredményekA sportpszichológussal dolgozó sportolók leginkább az 1/1-es munkát részesítik előnyben. Szinte mindegyikük ki-emeli, hogy az együtt munkálkodást csak önkéntes alapontudják elképzelni! Előnyként kiemelték a szorongás csök-kenését és a figyelem fontosságát.M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


A sportcoach-csal való munkát preferáló sportolók előny-ként a magabiztosságot, önbizalom-növekedést, a tudatos-ságot és a céltudatosságot, eredményességet, a csapat-kohézió erősödését, a bizalmi szint növekedését emelték ki,valamint a civil életre való transzferálhatóság lehetőségét.

KövetkeztetésA vizsgálat során egyértelművé vált, hogy az élsportolóknakszükségük van külső segítő szakemberre, aki a lelki, vagyfejben történő felkészülésüket segíti. Az, hogy ez a segítőmunkacsoportban, teljes csapatban, vagy 1/1-ben zajlik-e,illetve, hogy ez a szakember sportpszichológus, vagy sport-coach, egyértelműen személy, személyiség függő, illetve el-sősorban a jó, vagy rossz tapasztalatoktól függ.Kulcsszavak: sportcoach, mélyinterjú, kérdőív, labdarúgás,versenytánc


Sportoló fiúk testzsírtartalma, zsírmintázata és testalkati jellemzői

Farkas Anna, Szőts Gábor, Szmodis MártaTestnevelési Egyetem Egészségtudományi és SportorvosiTanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésBár alapvetően azt feltételezzük – a rendszeres mozgás elő-nyös hatásainak ismeretében –, hogy a sportolók egészsé-gesek, fittebbek és kedvezőbb testösszetételbeli tulajdonsá-gokkal rendelkeznek, mégis a vizsgálatok sok esetben, azátlagos népességben megfigyelhető, sokszor kedvezőtlenegészségi változási tendenciákat jeleznek.

Anyag és módszerekA vizsgálatban összesen 426 budapesti kosárlabdázó ada-tait dolgoztuk fel, több vizsgálati időpontban (6) felvett ada-tok alapján. A vizsgáltak naptári életkora 8 és 16 év közöttivolt. Edzésmúltjuk tekintetében ennek megfelelően nagy va-riabilitást mutattak. Az antropometriai adatfelvétel során aNemzetközi Biológiai Program ajánlásait követve (Weiner ésLourie, 1969) 24 testméreti alapadatot vettünk fel, a test-zsírtartalmat Parizková (1961) módszerével, a testösszeté-telt Drinkwater és Ross (1980) eljárási ajánlásai alapjánelemeztük alapstatisztikai módszerekkel, az egyes vizsgálatiévek átlagértékeit összehasonlítva, illetve a trendeket bemu-tatva.

EredményekA vizsgálat kérdésfeltevésének megfelelően elsősorban atestzsírtartalommal kapcsolatos információkra koncentrál-tunk. Ennek alapján a legfőbb eredmény, az idő előrehalad-tával növekvő zsírarány volt, illetve az egyes testtájakzsírakkumulációját tekintve a hasredő növekedése, vala-mint az itt felhalmozódó zsírt jellemző redő nagyságrendjé-nek kedvezőtlen változása volt.

KövetkeztetésA hosszú távú, népegészségügyi szempontból is jelentős ri-zikótényezők fiatal sportolói csoportban megfigyelhető meg-jelenése, azaz a hastáji zsírfelhalmozódás fokozódása, sür-gető figyelmeztetés. A prevenció az „átlagos” népességet ésa sportoló gyermekeket is érintő, hatékonyabb fizikai akti-vitásra serkentő intézkedéseket kíván a szakemberektől. Kulcsszavak: fiatal sportolók, zsírarány, testtáji zsírfelhal-mozódás, hasi zsír

Ledterápia: a prevenciótól a rekreációig

Farkas JánosMagyar Sporttudományi Társaság Sportinnovációs Szakbizottság, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA LEDTERÁPIA nem egy hagyományos fényterápia, hanemegyidejű fény és magnetostimulációs kezelés. Milyen fény ésmilyen mágneses kezelés? Mivel nyújt többet, mint a márismert összetevők?

Anyag és módszerekA fény osztályozása lehetséges például a kibocsájtott energiaalapján. 1. Igen magas energiával – Operatív lézerek. 2. Ma -gas energiájú (néhánytól néhány tíz W/cm² nagyságrendű) –terápiás alkalmazású lézerek, melyek alkalmazási célja a szö-vetek oxigénfelhasználásának fokozása. 3. Fotodinamikus te-rápiában közepes energiájú (W/cm² nagyságrendű) lézerek,LED diódából és polarizált fényből származó fények. 4. Ala-csony energiájú fény (mW/cm² és μW/cm² nagyságrendű), amita fizikális orvostudományban sebgyógyulás elősegítésére, fáj-dalomcsillapításra és az ellenálló rendszer serkentésére szol-gáló tényezőként használnak. A fényterápia legtöbbet ígérőterületéhez az alacsony energiájú kezelések alkalmasak.

EredményekA LEDTERÁPIA alkalmazásának dokumentált pozitív hatá-sai a fájdalom és a szövetek gyulladásainak csökkentésé-ben, a sebgyógyulás gyorsításában és az immunrendszererősítésében érezhetők. A módszer széles körben alkalmaz-ható a terápiában és a rehabilitációban. A kezelés hatékony-ságának szempontjából a LEDTERÁPIA a farmakológiaikezelés alternatív módszereként alkalmazható, mind akut,mind krónikus esetekben. Ez elsősorban a fájdalomcsilla-pítóként alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentőket,valamint a nyugtató és altató szereket érinti. A LEDTERÁPAalkalmazása a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalma-zásának és a kezelési költségek csökkenéséhez vezet. ALEDTERÁPIÁ-t gyakran azért alkalmazzák, mert a non-in-vazív módszerek közé tartozik mind a terápiában, mind arehabilitációban. Úgy tűnik, hogy a LEDTERÁPIA az egyiklegígéretesebb új ága a fizikális orvoslásnak.

KövetkeztetésVáltozó mágneses tér és gyógyító paraméterű, alacsonyenergiájú LED diódák által generált látható és infravörösspektrumú sugárzás egyidejű alkalmazása szinergista mű-ködést eredményez, gyulladáscsökkentő, antibakteriális ésfájdalomcsillapító hatással, ami kedvezően befolyásolja asebgyógyulást, a bőr gyulladásos állapotát, a csont-ízületirendszer elváltozásait vagy sérüléseit és a beteg közérzetét.A LEDTERÁPIA hatására magasabb regenerációs képességkialakulása tapasztalható, melyet erősít az egyidejű magne-tostimuláció és optikai sugárzás. A módszer alkalmazásával elért terápiás eredmények mesz-szemenőkig kielégítők, hiszen érintés nélküli, fájdalmatlan,gyors hatást eredményeznek, ami nagyon lényeges a betegszámára. Kulcsszavak: LEDTERÁPIA, magnetoledoterápia, LED,lézer, magnetostimuláció, non-invazív módszer, gyulladás-csökkentő, antibakteriális, fájdalomcsillapító

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Kettős karrier programfejlesztés a DC4AC projekt után: sportolói felmérés eredményei és szakmai csekklista

Farkas Judit, Király Julianna, Pirosca Katalin, Jókai MátyásTestnevelési Egyetem, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésAz élsportolók életében fontos, lényeges kérdés, hogy spor-tolói karrierjük befejeztével milyen civil pályára lépnek. Azerre való felkészülés (ami nemcsak diplomaszerzést, szak-képesítést jelent) időt vesz igénybe és ideális esetben is sokszakember munkája szükséges hozzá. Ezért a több ágazatotis érintő feladat-együttes önálló megnevezést kapott az Eu-rópai Uniós szakpolitikában: sportolói kettős karrier, an-golul Dual Career of Athletes. Az ezzel kapcsolatos stratégiai fejlesztések a nyugat-európaiországokban sem hirtelen játszódtak le, de hazánkban aMOB Olimpiai Életút és az EMMI Sportcsillagok Ösztöndíj-programon kívül ezen a téren nincs más stratégiai fejlesztés.Az előadásban többek között arról is beszámolunk, hogy afelmérések szerint milyen szolgáltatások segítenék ver-senysportolóinkat abban, hogy sikeres legyen az átmenet acivil életbe. A DC4AC elnevezésű uniós projektben 7 közép-és kelet-európai ország kapott lehetőséget arra – hazánkbana Testnevelési Egyetem –, hogy anyanyelvre fordítsák, ele-mezzék a hivatkozott uniós dokumentumokat és a nemzetiviszonyokat figyelembe véve tegyenek ajánlásokat, figye-lembe véve a sportszövetségek segítségével online standar-dizált kérdőíves módszerrel felmért sportolói igényeket. Anyag és módszerekAz említett kérdőívet Magyarországról 38 sportág 320 kép-viselője töltötte ki (56% nő, 44% férfi, átlag életkor 23 év)2016 májusában. A 80, Likert-skálás zárt kérdésből állókérdőív kidolgozását nemzetközi szakértők és a Testneve-lési Egyetem munkacsoportja végezte a kettős karrier témá-jával foglalkozó Erasmus+ DC4AC projekt keretében. Ezen túl, dokumentum-elemzéssel feldolgozták az 5 legfon-tosabb európai kettős karrier témájú szakpolitikai doku-mentumot. Az uniós intézmények által csak angol nyelvenkiadottakat magyar nyelvre fordították, ezzel is támogatvaazok hazai, tagállami implementálását.

Eredmények, következtetésA projekt egyik célja az volt, hogy rálátást kapjunk a spor-tolók véleményére a magyarországi sportolói kettős karrierhelyzetéről, fejlesztési irányairól. Mivel a válaszadók 74%-aállította azt, hogy amikor választania kellett a sport és a ta-nulás között, az azért volt, mert a tanulmányok ütköztek asportolói időbeosztással, ezért egyértelmű következtetés,hogy javítani kell az iskola/egyetem és a sportszervezetekpárbeszédén, együttműködésén, és az egyént is segíteni kellaz időbeosztás és a terhek kiegyensúlyozásában (ld. azangol TASS kettős karrier szervezet és program példája). Afelmérés szerint a sportolók 2/3-a sokat gondol a civil élet-ben történő karrierépítésre, és a többi kérdésre adott vála-szaik alapján azt is tudják, hogy mi segítené őket a kettőskarrier építésében. A képzési kérdéseken túl, számos sze-mélyre szabott fejlesztő megoldás, eszköz fontosságát hang-súlyozták, például karrier tanácsadás és tervezés, az„átállásra” való felkészítés, munkaügyi tanácsadás és infor-máció, új munkára való felkészítés.Megtudtuk, hogy jelenleg a sportolók szerint a közvetlen,személyes környezetük, így edzőik jobban támogatják őketspontán a kettős karrier területén, mint a velük érintkezősportszervezetek. Ezen segíthet az országos és helyi szintűstratégiai fejlesztés, pl. a 72-es csekklista alkalmazásával,mely mostantól magyar nyelven is elérhető a projekt és aTestnevelési Egyetem honlapján. Kulcsszavak: sportolói kettős karrier, uniós sportpolitika,DC4AC Erasmus+ projekt, Testnevelési Egyetem

2017 a magyar sport éve: az állami sportirányításszemszögéből történt változások gyakorlati hatásai

Fazekas Attila ErikEmberi Erőforrások Minisztériuma Sportigazgatásért és Sportágfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkárság, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sport-törvény) 2017. január elsejével hatályba lépett módosításátkövetően az állami sportirányítás rendszerében jelentős vál-tozások következtek be.

Anyag és módszerekA sporttörvény legutóbbi, 2011-es átfogó módosítása ótaMagyarország Kormánya értékelte a sportot, mint stratégiaiágazatot támogató intézkedéseinek gyakorlati hatásait, akormányzat által biztosított finanszírozási programoksportszakmai megvalósulásának folyamatait, valamint asportigazgatás szervezeti átalakításának hatásait. A felül-vizsgálat a források elosztási rendszerének, azaz az elő-irányzat-gazdálkodásnak vizsgálatára, az állami támoga-tások felhasználásának ellenőrzésére, valamint az utánpót-lás-nevelés sportjára és az azzal összefüggésben működőprogramok területére terjedt ki.

EredményekLétrejött az ún. közvetlen finanszírozási rendszer, amely ter-vezhetőbbé és szakmailag teljes körűen összehangolttá teszia támogatások nyújtását, a személyi jellegű kifizetések, va-lamint az utánpótlás-nevelési programok szakmai megva-lósításáért felelős sportszövetségek részére a programokvégrehajtásának forrása közvetlenül az Államtitkárság általkerül biztosításra. A korábban a Magyar Olimpiai Bizottságbelső szervezeti egységeként működő tagozatai önállóvá vál-tak és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnektovább (Nemzeti Versenysport Szövetség, Magyar Paralim-piai Bizottság, Nemzeti Diák, Hallgatói és SzabadidősportSzövetség). A módosítás következtében megvalósult a köz-vetlenül államilag koordinált edzőképzési és foglalkoztatásirendszer. A Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) –amely a sportolókra, sportszakemberekre, sportszerveze-tekre, sportszövetségekre, sportköztestületekre és tevékeny-ségükre, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó adatokelektronikus nyilvántartása – hatékony, a jelenlegi papíralapú adatszolgáltatási kötelezettségnél olcsóbb és gyorsabbinformációáramlást tesz lehetővé az NSR szereplői között,megteremtve a sportágazati folyamatok döntés-előkészítő,végrehajtó és gyakorlati folyamataiban az egységes nemzetisport adatvagyont. A partnerszervezetek (Testnevelési Egye-tem, Országos Sportegészségügyi Intézet) közötti formálisés gyakorlati együttműködés előtérbe helyezésével a sport-tudomány és a sportegészségügy is közelít egymáshoz. Vár-hatóan 2017 nyarán a sportolók által használt étrend-kiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjábóltörténő vizsgálatára alkalmas sport-táplálkozástudományiintézmény is megkezdi működését a Testnevelési Egyetemkeretein belül, annak szervezeti egységeként.

KövetkeztetésA közvetlen finanszírozási rendszer még tervezhetőbbé ésszakmailag teljes körűen összehangolttá teszi az államisport célú támogatások nyújtását. A szervezeti átalakítás aversenysport folyamatos fejlesztésén túl az eddigieknél na-gyobb hangsúlyt fektet a szabadidősport, a diák-hallgatóisport és a fogyatékosok sportjának területére és a nem olim-piai sportágak érdekképviseletére, valamint egységes rend-szert teremt az utánpótlás-nevelés, valamint az azzal össze-függésben létrehozott programok állami támogatása és mű-ködtetése során. Az állam és a sport civil szintjei között (Ma-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


gyar Edzők Társasága, Sportszövetségek Országos Szövet-sége, Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, Ma-gyar Sporttudományi Társaság) új típusú stratégiai együtt-működési megállapodások segítik a feladatok ellátását.Kulcsszavak: sportköztestületek, közvetlen finanszírozás,állami sportcélú támogatások, utánpótlás-nevelés, NemzetiSportinformációs Rendszer, Nemzeti Sport-táplálkozástu-dományi Intézet

A stabil és az instabil súllyal végzett guggoláshatásának vizsgálata a comb- és törzsizmokaktivitására

Fábián Dávid, Katona PéterTestnevelési Egyetem Biomechanikai Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA külső ellenállással szemben végzett edzést már régóta azáltalános izomerősítés egyik leghatékonyabb módjának te-kintik. A teljes testet igénybevevő gyakorlatok során (mintpéldául a guggolás) a sportolók a stabilitás változtatásávalszokták az edzés intenzitását növelni, amit az alátámasztásifelülettel érnek el (például Bosu-n végzett guggolások). Ku-tatásunkban a stabil és az instabil guggolás gyakorlatait ha-sonlítottuk össze elektromiográfiás mérésekkel, azonban azinstabil végrehajtás esetén az instabilitást a súlyok kötélleltörténő felfüggesztése adta.

Anyag és módszerekA vizsgálatban 10 személy vett részt, többségük a Testneve-lési Egyetem volt, vagy jelenlegi hallgatója, mindannyiukrendelkezett legalább hobbisportolói előképzettséggel, tisz-tában voltak a bemelegítő gyakorlatok és a mérési feladatokhelyes végrehajtásával. A mérések során három izomcso-portot vizsgáltunk meg EMG készülékkel, ezek a musculusrectus femoris, a musculus biceps femoris, és a mély hátifeszítő izomcsoport, jobb- és baloldalon egyaránt. A beme-legítés után az első feladat az alany testsúlyának 60%-ávalvégzett guggolás, ahol a rúd az alanyok trapezius izmán he-lyezkedett el. Öt ismétlést végzett el minden személy, a gug-golások tempója nem volt meghatározott. A másodikfeladatra egy héttel később került sor, amikor az alanyokugyanazt a bemelegítési feladatsort végezték el. Ezután szin-tén guggolást végeztek el, szintén öt ismétlést, de a másodikméréskor a rúdon a súlyok már nem a hagyományosmódon voltak felhelyezve, hanem kötelek segítségével lettekfelkötve. A kétféle kivitelezés során mért elektromos aktivi-tásokat hasonlítottuk össze a megfelelő statisztikai módsze-rekkel (t-próba, Wilcoxon-próba).

EredményekA bal oldali rectus femorisok vizsgálata során nem találtunkszignifikáns különbséget az eredményekben (p=0,0083). Abal lábnál azonban szignifikáns különbség figyelhető meg akét végrehajtás között, mégpedig a stabil végrehajtás értékeivoltak szignifikánsan nagyobbak (p=0,1974). Sem a jobb(p=0,3772), sem a bal (p=0,0593) oldali biceps femorisokértékei között nem fedeztünk fel szignifikáns eltéréseket akétféle kivitelezés során. A jobb oldali mély hátizmok cso-portja esetén szignifikáns különbségeket fedeztünk fel(p=0,0100), itt is a sima végrehajtású gyakorlat értékei vol-tak szignifikánsan nagyobbak. A bal oldali mély hátizmokösszehasonlításánál nem különböztek egymástól szignifi-kánsan az adatok a kétféle kivitelezés esetén (p=0,6464).

KövetkeztetésAz instabil alátámasztási felületen végzett guggolással szem-ben, ahol emelkedett comb- és törzsizom-aktivitást figyeltekmeg, a gyakorlat során használt súlyok rögzítési módja általelőidézett instabil körülmény az izmok aktivációjának kis-mértékű csökkenését eredményezik. Az ilyen módon kivi-

telezett edzések ezáltal, könnyített körülményt jelentenekaz azonos súllyal végzett stabil kivitelezéshez képest, ígykezdő vagy szabadidő sportolók edzésében, rehabilitációsedzések során vagy a fiatalok, illetve az idősek erősítő ed-zéseinek gyakorlatai között kaphatnak szerepet.Kulcsszavak: instabil, erőedzés, guggolás

Motoros teljesítmények összehasonlító vizsgálata óvodáskorban

Fest SaroltaGál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar, SzarvasE-mail: [email protected]

BevezetésA gyermekek testi fejlődésének és motorikus teljesítményé-nek nyomon követése fontos a testnevelési foglalkozásoktartalmának meghatározása és a tehetség korai kiválasztásaszempontjából. A 3-6 éves korú gyermekek szomatikus fej-lettségének és motoros teljesítményének elemzésére leg-utóbb 2007-ben került sor (Farmosi-Gaálné, 2007). Ez azországos mérés majdnem 10 éve történt. 2007 óta elmond-ható, hogy történtek változások az óvodák mind személyi,mind tárgyi feltételeit illetően. E változások véleményünkszerint pozitívan hatnak a gyermekek testi és motoros tel-jesítményére.

Anyag és módszerekAlkalmazott kutatásunk magába foglalta 153 fő óvodás testiés motoros képességeinek vizsgálatát. Három különbözőhelyszínen, Szarvason, Hódmezővásárhelyen és Túrkevénvégeztük a vizsgálatainkat. Az antropometriai vizsgálatokonbelül két fejlettségi mutatót vizsgáltunk, a gyermekek test-magasságát és testtömegét. A gyermekek motoros fejlettsé-gének vizsgálatára a nagymozgásos tesztek közül a helybőltávolugrást (cm), a 6 perces tartós futást (m), a medicin-labda dobást előre, alsó dobással (cm), a 20 m-es gyors/vág-tafutást (s), egy lábon állást (s) és Bumerángfutást (s) alkal-maztunk.

EredményekEredményeink azt mutatták, hogy a testi-motorikus fejlett-ség eltérést mutat a fiúk és leányok teljesítménye között. Megállapítottuk, hogy a kutatási eredményeinket az orszá-gos mérési eredményekkel összehasonlítva, az általunkmért adatok rosszabb eredményt mutattak.

KövetkeztetésVizsgálataink során az alábbi következtetéseket vontuk le: – eredményeink rámutatnak arra, hogy a gyermekek testi

fejlettsége és motoros teljesítménye összefügg egymás-sal,

– a kapott eredmények hozzájárulhatnak a testnevelésifoglalkozások eredményesebb tartalmi színvonalánakfejlesztéséhez,

– a mozgásban jól teljesítő gyermekek viszonylag koránfelismerhetők és célirányosan fejleszthetők,

– megállapítható, hogy az alapmozgásokkal kapcsolatoskialakított készség és képességszint meghatározó szere-pet tölt be a motoros teljesítmény eredményeiben,

– összefüggést tapasztaltunk az óvodák helyi nevelési (pe-dagógiai) programjainak a mozgástevékenységre vonat-kozó tervezése és a vizsgálatban résztvevő gyermekekmozgásfejlettsége között.

Kulcsszavak: óvodás korú gyermek, szomatikus fejlettség,motoros teljesítmény

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A 2016. évi Női Kézilabda Európa-bajnokságonés a Női Bajnokok Ligájában szereplő játékosokeredményességi mutatóinak összefüggés vizsgálatai

Filó Csilla Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésKontinensünk női kézilabda válogatottjai közül azok telje-sítettek jobban a svédországi 12. Európa-bajnokságon,amelyek kulcsjátékosai a Női Bajnokok Ligája erős bajnok-ságokban edződnek és gólerős magas színvonalú játékkaljellemezhetők. A versenysorozat alatt megfigyelhető volt,hogy olyan nemzetek válogatottjai tudtak folyamatos magasszintű játékerőt képviselni a torna alatt, amelyek legalább5 olyan játékost tudtak a soraikban, akik a Bajnokok Ligája2016/17-es őszi félévében gólerős játékot mutattak be és ezta formát megtartották a jelentős nemzetközi tornára is.

Anyag és módszerekVizsgálatom során az adatokat egyrészt az EHF EUROHANDBALL 2016 hivatalos statisztikai oldaláról gyűjtöttem,másrészről az EHF Women’s Champions League 2016/17adatait és a Magyar Kézilabda Szövetség adatbázisait hasz-náltam. Az adatokat kvantitatív módszerekkel, különböző-ség és összefüggés vizsgálatokkal elemeztem.

EredményekA tanulmányozott struktúrákban igazolódott, hogy a vizsgáltpopulációk között pozitív összefüggés áll fent. A nemzeticsapatokban szereplő és a női Bajnokok Ligájában is jelen-tős szerepet betöltő, vagyis magas gólszámot elért játé -kosok, meghatározták saját team-jük eredményeit azEurópa-bajnokságon.

KövetkeztetésA 2016 évi svédországi Női Kézilabda Európa-bajnokságonszereplő csapatok közül azon nemzeti teamek elért eredmé-nyei voltak jobbak, amelyek csapatában a Bajnokok Ligájá-ban is meghatározóan szereplő játékos kapott lehetőséget.Kulcsszavak: női kézilabda, Európa-bajnokság, BajnokokLigája, eredményesség


A mindennapos testnevelés és az egészségmagatartás kapcsolatának vizsgálata észak-alföldi felső tagozatos diákoknál

Fintor Gábor Debreceni Egyetem Nevelés- és MűvelődéstudományiDoktori Program, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA gyermekek testi, lelki, szellemi egészségében a rendsze-res, a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgáselengedhetetlen fontossággal bír (Minarro, 2009; Shephardés mtsai, 2013; Csányi és Révész, 2015). Ehhez nagymér-tékben járulhat hozzá a testnevelés tantárgy (Kirk, 2003;Rétsági, 2015; Vass és mtsai 2015), melynek rangja meg-emelkedett (Hamar, 2016) a többi tantárgyhoz viszonyítva.Utalunk ezzel egy jelentős oktatáspolitikai beavatkozásra, amindennapos testnevelés bevezetésére, amely kutatásunkközponti témája. Előadásunk elméleti alapját az implemen-tációs kutatások (Fullan, 2015) jelentik.

Anyag és módszerek Kutatásunkban arra keressük a válaszokat, hogy találunk-e összefüggést a diákok egészségmagatartása és a testneve-lésórán megvalósítandó, a Nemzeti alaptantervben meghatá-rozott célok között? Kapunk-e olyan értelmezhető faktoro-kat, melyeket vizsgálhatunk a nem, az évfolyam, a telepü-léstípusok változásai mentén? Az általunk megalkotottönkitöltős kérdőívet 2016. januárja és márciusa között töl-tötték ki pedagógusok jelenlétében a tanulók. A minta elem-száma 1153 fő.A kutatás mintavételi kerete az észak-alföldi régióba tartozóhárom megye minden olyan intézményét jelentette, amelyaz általános iskola felső tagozatos osztályait iskolai képzés-ben működteti. A minta az adott régióra vonatkozóan me-gyei, településtípus szintű és diákszám alapján is repre-zentatívnak tekinthető.

EredményKimutattuk, hogy az évfolyam emelkedésével csökken a tu-datos táplálkozás, jobban előtérbe kerülnek a káros maga-tartásformák. Minél nagyobb településen él a tanuló, annálinkább jellemző rá az egészségtudatos gondolkodás. A szü-lői szerepnek és az oktatási környezetnek (testnevelő) a fon-tossága is kiemelten jelenik meg kutatásunkban.

Következtetések Azok a diákok, akiknél a testnevelésórán megjelenő nehéz-ségek magasabb értékkel vannak jelen, kevésbé aktívak aziskolán kívüli sportolásukat tekintve, illetve egészségi álla-potukat is rosszabbnak ítélik meg. Ellenben azoknál, akikfizikailag aktívabbak és elégedettek saját testképükkel, atestnevelésórai hatások és a testnevelő által közvetített ér-tékek magasabb arányban jelennek meg. A tudatos táplál-kozás, a rendszeres reggelizés és gyümölcsfogyasztáspozitívan korrelál a testnevelésóra nehézségeivel.Kulcsszavak: mindennapos testnevelés, általános iskolások,NAT 2012

Az olimpiák hatása a részvény-árfolyamokra

Fűrész DiánaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA világ legnagyobb rendezvényeként számon tartott olimpiagazdasági hatásaival rengeteg elemző foglalkozott, vizsgálvatöbbek között az esemény tőzsdei vonatkozású híreit. Egymegaesemény megrendezése nemcsak az adott nemzetgaz-daság számára lehet meghatározó esemény, hanem az olim-pia szponzorainak, beszállítóinak, valamint a kifejezettenaz olimpia érdekében jelentős innovációkat kifejlesztő glo-bális vállalatoknak is. Az előadásban azt vizsgálom, hogymilyen hatással van egy jelentős méretű megrendelés vagyszponzorációs lehetőség a vállalati részvény-árfolyamokra.

Anyag és módszerekAz olimpiát támogató vállalatok részvényeinek alakulásátnem csak a versenyek történései, hanem már az eseménytmegelőző periódus is befolyásolhatja, ezért a tőzsdei árfo-lyamok elemzéséhez az ún. eseményelemzés módszertanáthasználom. Az eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy meg-vizsgáljuk, egy adott hír (jelen esetben egy rendezvényhezkötődő bejelentés) megjelenése milyen változást generál atőkepiaci árfolyamokban, illetve a hozamokban. Választ adtovábbá arra a kérdésre is, hogy a változás csak a hír beje-lentése után, vagy már a hírt megelőzően mutatkozik-e. A2016-os Rio de Janeiro-ban megrendezett nyári olimpiagazdasági haszonélvezői között számos multinacionális vál-lalatot találhatunk, közülük a The Coca-Cola Company, aRalph Lauren Corporation és a VISA Inc. a New York-i ér-téktőzsdén (NYSE-n) tapasztalt árfolyam-alakulását elemez-tem. Az ún. piaci modell (az SML-t Gretl-szoftver segít-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


ségével, OLS-sel közelítve) alapján becsült eredményekbőlabnormális hozamot, illetve kumulált abnormális hozamotszámolva juthatunk el az esemény gazdasági hatásainakszámszerűsítéséhez.

EredményekA Coca-Cola részvény az olimpia alatt minimálisan túlérté-keltnek tűnik, ám az esemény után szinte azonnal visszatértaz árfolyam a szokásos szintre. Ezzel szemben a másik kétrészvény esetén elmondható, hogy az olimpiai szerepvállalása vártnál is nagyobb árfolyam-erősödéssel járt, vagyis a be-fektetők jelentős (szignifikáns) extrahozamot realizálhattaka részvény-árfolyamokon. Szintén érdekes eredmény, hogymíg a ruhaipari cég esetén egy hirtelen gyors reakciót (meg-lepetést) követően mindössze az első napokban elért extra-hozam konzerválódott, addig a VISA részvény – valószínűlegaz új terminálok, innovatív termékek és fogyasztók megje-lenésének hatására – folyamatosan növelni tudta az árfolya-mát.

KövetkeztetésAz olimpiák megrendezésének gazdasági hatáselemzésesorán gyakran elfeledkezünk arról, hogy az érintett gazda-sági vállalkozások extraprofitját extern hatásként figye-lembe vegyük, holott – mint ezt az elemzésem bizonyította– ennek mértéke egyáltalán nem elenyésző.Kulcsszavak: sportgazdaság, eseményelemzés, részvény-ár-folyam, olimpia gazdasági hatása

Élvonalbeli női kézilabdázók kardiorespiratori-kus jellemzőinek hosszmetszeti vizsgálata

Gabnai Sándor Gergely, Szakály Zsolt, Ihász FerencSzéchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetőSzámos hazai és külföldi kutató vizsgálta a már élvonalbelikézilabdázók keringési és légzési jellemzőit. Kevés olyaneredmény létezik azonban, amelyik szervrendszerenként iselemezte volna ezek változásait és egymáshoz viszonyítottarányait. Jelen vizsgálat célja elemezni a kardiorespiratori-kus rendszer működésének változásait, tervezett és rend-szeres edzésmunka hatására.

Módszer, vizsgált személyekA hosszmetszeti vizsgálatba (n=16); 23±1,73 éves, első osz-tályban szereplő nőt vontunk be. A testösszetételt „InBody720” (Biospace Co. Inc., Seoul, South Korea) Bioelectrical Im-pedance Analyzer (BIA) típusú bioimpedancia elvén működőműszerrel, a kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit “Mar-quette” 2000 futószalagon (Pittsburgh, PA, USA) teljes elfára-dásig mértük. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1), és maximálispulzust (Mp), (ütés·perc–1) “Cardiosoft”, (Milwaukee, USA); azaerob kapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1),annak komponenseit Sensor Medics “Vmax 29C” (YorbaLinda, CA, USA) műszerekkel mértük. Az elemzés során Michalsik és munkatársai, illetve Frenkl megfontolásait kö-vettük, vagyis az egyes jellemzőket (Po, MP, VE, Vt, BF, RQ,VEO2) a „steady state” terhelési övezet kezdetétől a terhelésmaximumáig terjedő szakaszt 20 sec bontásban hasonlítottukössze.Az adatok statisztikai feldolgozásakor a Statistica for Win-dows programcsomagot használtuk (version 12.1, StatSoftInc., Tulsa, OK 74104, USA, 2006). Az első (V1) és a másodikvizsgálat (V2) között 6 hét telt el és az intervenció napi két ed-zéssel folyt. A vizsgálat átlagainak különbségét egymintás t-próbával elemeztük, a véletlen hiba p<0,05 szintjén.

EredményekA vizsgált játékos testalkotó átlagai közül a relatív zsírtömeg(F%); (V1-V2= 19,61±3,93 vs. 16,77±3,27); p = 0,003

szignifikánsan csökkent és a relatív izomtömeg (M%); (V1-V2=45,21±2,17 vs. 47,05±2,14); p = 0,002 átlag pedighasonló mértékben nőtt. Jelentősen javultak a ventiláció(VE); V1-V2=93,61±14,61vs. 109,60±15,23); p=0,005 ésaz oxigén pulzus (O2P); V1-V2=14,26±2,25 vs. 17,02±2,07);p=0,00 átlagai, illetve az abszolút és a relatív aerob kapa-citás is. A csapat átlagok valóban a tervek szerint változtak.

KövetkeztetésekA vizsgálat igazolta, hogy a megfelelően tervezett, rendszeresedzésmunka hatékonyan változtatja meg a testösszetevőkarányát és javítja a keringési rendszer teljesítményét. Más-felől azonban fontos szempont az egyéni szintű elemzés,ami az egyes játékosonkénti követést jelenti. Kulcsszavak: keringési és légzési jellemzők, a terhelés maximuma, intervenció

Mért és becsült adatok alapján végzett testképalkotás középkorú nők és férfiak körében

Gangl Judit1, Ihász Ferenc2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola, Pécs

2Széchenyi István Egyetem, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetésA testkép szubjektív “kép”, amelyet az ember alkot saját ma-gáról, sok esetben függetlenül a valóságtól. A testkép alko-tása több komponens együttes megjelenése, egyrészt kog -nitív, (azaz, hogy az emberek hogyan gondolkodnak és érez-nek a testükről), másrészt affektív észlelés együttes jelen-léte.

Módszerek, vizsgált személyekA teljes minta (n=534), 42,4±8,38 éves férfiak (n=214);és 42,38±7,62 éves nők (n= 320), akiket az ország négymegyéjének, hat városából vontuk be a vizsgálatba. A kuta-tás során válaszokat kerestünk a testtömeg megtartásávalkapcsolatban, a testkép önbecsléséről az elmúlt közeli éstávoli időszakban. Ehhez két validált kérdőívet alkalmaz-tunk, egyrészt a Weight History Questionnaire (NHANES),illetve a Global Physical Activity Questionnaire (GPAQ)kérdéssorát.

EredményekA válaszadók 45%-a túlsúlyos a BMI klasszifikáció alapján,míg a saját bevallás eloszlása 27%; a Khi2 elemzés alapján(χ2(1)=19,7; p=0,001) a különbség szignifikáns nemtől füg-getlenül. A mért (MTTs) és a kívánt testtömeg (KTTs) kor-csoportonkénti különbségei a fiatal és az áthajló korú felnőttekközött szignifikáns [F(10, 170)=4,7382; p=0,00001]. Az egyévvel ezelőtti (EETTs) és a kívánt testtömeg (KTTs) átlagaiaz áthajló korúak csoportjában mutat szignifikáns különb-séget, illetve ugyanez igaz a tíz évvel azelőtti (10ETTs) és ahuszonöt évvel azelőtti (25ETTs) testtömeg átlagainak kü-lönbségére is [F(10, 170)=5,6241; p=0,00000]. Kritikustesttömeg növekedést találtunk a középkorú felnőttek(BMI>30) csoportjában, a tíz év alatti különbség ~35kg;[F(16, 284,76)=2,7713; p=0,00037], függetlenül a nemtől.

KövetkeztetésekA testtömeg nagymértékű növekedése a középkorú, elhízot-tak csoportjában figyelhető meg. A tömegcsökkentési tech-nikák leggyakoribb módja a táplálék nagymértékű megvo-nása, a koplalás. Kulcsszavak: testkép szubjektív “kép”, affektív észlelés, test-tömeg csökkentő program, kívánt testtömeg

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A rectus diastasis prevalenciája és a sporttal,életminőséggel való kapcsolata

Gitta Stefánia1, Füge Istvánné2, Járomi Melinda1, Ács Pongrác1, Hock Márta1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarFizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Klinikai KözpontSzülészeti és Nőgyógyászati Klinika, PécsE-mail: [email protected],

BevezetésA rectus diastasis az egyenes hasizmok szétválása a lineaalba mentén, mely a terhesség 3. trimeszterében lép fel. Eza probléma kevéssé kutatott, csekély információ áll rendel-kezésre a prevalenciáját, a kockázati tényezőit, a szövődmé-nyeit, valamint a kezelését illetően. Célunk volt megha tá-rozni hazai előfordulásának gyakoriságát, a lehetséges rizikófaktorokat, úgy mint, kor, testtömeg-index, sportolási szoká-sok, illetve vizsgálni az életminőséggel való kapcsolatát.

Anyag és módszerek200 nő interrectus távolságát mértük meg digitális caliper-rel, akik ezután kitöltöttek egy sajátkészítésű kérdőívet,mely a demográfiai adatokon kívül a terhességgel kapcso-latos anamnézisre, valamint a sportolási szokásokra kér-dezett rá. SF-36 kérdőívvel vizsgáltuk a jelentkezők élet-minőségét. Korreláció- és ANOVA elemzést, továbbá párost-próbát hajtottunk végre SPSS v22 segítségével. A p értékszignifikancia-szintjét 95%-nál határoztuk meg.

EredményekA prevalencia 46,5%-os lett. Nem volt szignifikáns kapcsolataz állapot és a kor (p=0,099), a testtömeg-index (p=0,129),a terhességi előtti (p=0,193), a terhesség alatti (p=0,284)és a szülés utáni (p = 0,217) sportolási szokások között.Szignifikáns különbség állt azonban fenn az életminőség(p = 0,017) kapcsán a diastasistól szenvedő és a normálcsoport tagjai közt.

KövetkeztetésekA külföldi szakirodalommal megegyeztek eredményeink,melyek alapján elmondhatjuk, hogy a rectus diastasis majd-nem minden második szült nőt érinti. A tendenciákat és anemzetközi szakirodalmat tekintve mi is azt a konklúzióttudtuk levonni, hogy a terhesség előtti sportolás csökkent-heti a rectus diastasis kialakulásának esélyét, valamintannak mértékét. Az eredmények alapján az állapot hajla-mosít egy csökkent életminőségre. Kulcsszavak: rectus diastasis, rizikó faktorok, sport, élet-minőség

Kettős karrier – sport és/vagy tanulásFiatal sportolók lehetőségei a labdarúgás példáján keresztül

Gősi Zsuzsanna, Sallói IstvánTestnevelési Egyetem Sportmenedzsment Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetés A magyar sportfinanszírozási rendszer az elmúlt pár évbenjelentősen átalakult. Ennek egyik sarkalatos pontja az után-pótlás-nevelés központba helyezése. Az utánpótlás-nevelésfejlesztésével elkezdett növekedni az igazolt sportolók lét-száma, valamint a sportra fordított idő. Kérdésként merülazonban fel, hogy az egyénileg befektetett idő és anyagi rá-fordítás a későbbiekben magának a sportolónak mennyiretérül meg és van-e valós esélye sportolói karriert befutni.

Anyag és módszerek A témakört a dokumentumelemzés módszerével tártuk fel.A kutatás során áttekintésre kerültek az elmúlt időszaksportolói kettős karrierrel foglalkozó cikkei és az MLSZadatbázisa. Megvizsgáltuk a mérkőzések adatai alapján amagyar játékosok és azon belül a fiatal játékosok létszám-arányát, és játékidejét. A vizsgálat 2012-2013-as szezonkezdetétől az összes bajnoki mérkőzésre kiterjedt.

EredményekA szakirodalmi kutatás rávilágít arra, hogy egy sportolónakakkor van esélye minőségi civil életre, ha megfelelő képzett-séggel rendelkezik. Azonban a középiskolás korú fiatalnakakkor van lehetősége a legjobbak közé kerülni, ha az idejé-nek nagyobb részét a sportra fordítja. Az UEFA szakmai ta-nulmánya 10.000 óra képzést feltételez egy gyermek szá -mára a kezdetektől a profi karrierig. A labdarúgás esetében a fiatalok közel fele a Bozsik prog-ramon keresztül kerül kapcsolatba a sportággal. A minőségitovábblépést számukra az akadémiákra való bekerülés je-lenti, és innen kerülnek tovább az élvonalba. A magyar já-tékosok aránya az NBI-ben 60% körül mozog, ezen belülegy-egy korosztály átlagosan 6%-ban képviselteti magát. Afiatal szabály miatt azt a csalóka képet láthatjuk, hogy egyrenagyobb az esély az élvonalba kerülésre. A 2016/2017-esszezonban az 1996-os korosztály – amely a fiatal szabályfelső korhatára – 10%-ban képviselteti magát. Azonban, haegy-egy korosztály további szereplésének adatait vesszükgórcső alá, azt láthatjuk, hogy amint a sportoló kiesik a fi-atal szabály alól, létszámarányuk visszaesik az átlagosszintre. Az elmúlt évek tekintetében, amint „kiöregszik” azadott korosztály a fiatal szabály alól, átlagosan 40%-kalcsökken a szerepeltetésük. Adott korosztályból végül 15-18fő szerepel rendszeresen az első osztályban. Azaz a kezdetitömegbázisnak csak egy töredéke kerül az élvonalba.

KövetkeztetésA megfelelő szintű sportolói karrier befutása arányaibantehát, csak kevés fiatalnak sikerül. Ezért elengedhetetlenmegtalálni a helyes arányt a tanulás és a sport területén. Agimnáziumi képzés során koncentráltan az alaptantár-gyakra és a nyelvtanulásra érdemes fókuszálni. Az érettségiután a profi karriert el nem érő fiataloknak pedig szervezettformában egyéb tanulási, továbbképzési lehetőséget bizto-sítani, hogy ne vesszen el a sportra fordított idő. Számukralehetőséget jelentenének a játékvezetői képzések, szervezettOKJ-s képzések, mind edzői, mind sportszervezői területen.Kulcsszavak: kettős karrier, utánpótlás nevelő programok,élsportoló

Az agilitási- és a dinamikus egyensúlyozó képesség összehasonlító vizsgálata utánpótláskorú labdarúgóknál

Gusztafik Ádám1, Szűcs Izabella2, Koltai Miklós1


2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz agilitás jelentése mozgékonyság, ügyesség. Minden olyanaciklikus mozgás, amelynél hirtelen irányváltoztatás, meg-indulás, megállás történik, az agilitás témakörébe tartozik.Ezeknek a helyváltoztatásoknak a gyorsasága és koordinált-sága jelentősen befolyásolja az egyén teljesítőképességét alabdarúgásban. A koordinációs képességek közül elsősor-ban az egyensúlyozó képesség szerepét tartjuk fontosnak azagilitás kapcsán. Kutatásunk kiindulópontja, hogy az ilyen-fajta mechanikai terhelések során folyamatos egyensúly ki-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


billenés és visszanyerés történik, így az egyensúly lényegesmotoros karakterisztikája a mozgékonyságnak.

Anyag és módszerekA mintavétel a szombathelyi Illés Béla Labdarúgó Akadémiakorosztályos csapatainál (U15, U16, U17, U19) történt. Azagilitás nemzetközi tesztjei közül az Illinois teszt, a Dribb-ling labdavezetés teszt, Arrowhead teszt és a T–teszt kerültrögzítésre OXA Starter infrakapus időmérő rendszerrel. Azegyensúly vizsgálatnál stabilométert (Nintendo Wii BalanceBoard) alkalmaztunk. A nyugalmi egyensúly megállapításamellett, a súlypont változtatásával különböző számítógépesakadálypályákon kellett navigálnia a vizsgált személyeknek,melyek közelítenek a mérkőzéseken előforduló mozgások-hoz, szituációkhoz. Az eredmények összehasonlításra ke-rültek a korcsoportok között. Az adatok feldolgozásakorhomogenitás vizsgálatot, regresszió analízist és korrelációsmátrix elemzést (p<0,05) végeztünk.

EredményekCélunk az agilitás és a dinamikus egyensúly közötti össze-függések kimutatása volt. Megállapítható, hogy a vizsgáltmintában átlagos és kiugró eredmények egyaránt jellemzők,mely a korosztályok között is kirajzolódik.

KövetkeztetésekA vizsgálat eredményeit leszűrve, hasznos lenne egy olyanedzésprogram kialakítása, mely az egyensúly és az agilitásfokozott fejlesztése révén, kölcsönös pozitív transzferhatástérnénk el ezeknek a képességeknek a fejlesztésekor.Kulcsszavak: agilitás, egyensúly, utánpótlás, labdarúgás

Fizikailag aktív és inaktív egyetemisták össze-hasonlítása a testösszetétel és kardio-respirációs értékeik alapján

Gyebrovszki Ádám1, Garai Kitti3, Kvell Krisztián3, Wilhelm Márta2


2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

3Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi KarGyógyszerészeti Biotechnológia Tanszék, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA modern társadalmak egészségi és fittségi mutatói sokatváltoztak az elmúlt évtizedekben. A rendszertelen életvitel,kevés testmozgás, egészségtelen ételek fogyasztása, a tartósstressz csökkentik az egészségben eltölthető évek számát.Az egészségmegőrző megoldások egyike a megfelelő inten-zitású és gyakoriságú testmozgás.

CélkitűzésVizsgálatunk célja igazolni, hogy a rendszeres közepes inten-zitású testmozgás és megfelelő táplálkozási szokások kiala-kításával az egyetemista életmódváltó csoport résztvevői szig -nifikáns javulást fognak mutatni önmagukhoz, és az életmó-dot nem váltó inaktív egyetemistákhoz (kontroll, K) képest.

Anyag és módszertanA program komplex szokásrendszerbeli átalakítást igényela vizsgálati személyek együttműködésével. Vizsgálatunkbanszemélyre szabott, a várható fejlődési tempónak megfelelőétrendet alkalmazunk, valamint heti 3, alkalmanként 1 órásidőintervallumban végrehajtott edzéseket végzünk. A terhe-lés csoportos formában, a résztvevők aktuális edzettségiszintjének figyelembe vételével zajlik. Edzésenként erőfej-lesztő és keringés fokozó munka is zajlik (maximum 65%-osterhelés mellett). A vizsgálat időtartama 6 hónap, 3 állapot-felmérés beiktatásával (kiindulási adatok/T0, 3. havi/T1 és

záró vizsgálat/T2). Antropometriai, kardiores piratorikusalapértékek (pulzus/HR és vérnyomásmérés/BP, O2-szaturá-ció vizsgálata), állóképességi mérés a 6 perces gyaloglóteszt-tel (6MWT) és kézi szorítóerő mérés történik.

EredményekJelenleg az aktív (A) és a K csoport tagjainak T0 és T1 vissza-mérés eredményeivel rendelkezünk. Az A csoportnál a mértparaméterek többségénél változás történt, míg a K csoportbanjelentős változás nem mérhető egyetlen paraméter esetébensem. Az antropometriai vizsgálat eredményei alapján az Acsoport BMI értékei nem változtak, azonban testzsírtartalmukcsökkent (átlagosan T0: 31,5±6,3%, T1: 29,4±6,8%), vala-mennyi mért bőrredő és kerület értéke kisebb lett. Az izom-tömeg átlagosan 28,6±3,7%-ról 30,0±5,5%-ra nőtt. A kardio-respiratorikus rendszer alapértékeiben az A csoportban, aHR nyugalmi átlagosan 5 bpm-el kisebb a T0 adatokhoz ké-pest. A BP szisztolés értéke átlagosan 6 Hgmm–rel alacso-nyabb T0-hoz képest. A 6MWT során T0 657,5±46 m, T1időpontban 675,4±46,3 m teljesítményt regisztráltunk, ez aVO2max esetében átlagosan 1,4 ml/kg/min javulást jelent, a K csoport esetében jelentéktelen javulás történt.

KövetkeztetésA jelenlegi eredmények alapján az aktív egyetemisták cso-portjában a vizsgálati pontokon kedvező változások történ-tek, míg a kontrollcsoportban ez nem tapasztalható.Kulcsszavak: életmódváltás, egyetemisták, állóképesség

Az edzésadaptáció meghatározásának új koncepciója spiroergometriai vizsgálatok során utánpótláskorú sportolóknál

Györe István, Perlaky Evelin, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi- és Diagnosztikai Laboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésUtánpótláskorú sportolók terheléses vizsgálatainak korrektértékelése nem egyszerű feladat, mivel nehéz elválasztani abiológiai fejlettségből és az edzés adaptációból eredő telje-sítményt. A spiroergometriai vizsgálat az állóképességi mu-tatók meghatározására alkalmas, de még a mai napig semegyértelmű, hogy az értékelésnél az abszolút értékeket, vagya testtömegre, vagy akár a testfelszínre számított hányado-sokat hasonlítsuk össze.A légzésünk centrális és perifériás szabályozás alatt áll. Aterhelés alatt bekövetkező ventiláció változás elsősorban avér pO2 és pCO2 változásának együttes eredője. A vér pO2

változása közvetlenül a perifériás kemoreceptorokra hat,míg a vér pCO2 változása mindkét szabályozó rendszertérinti, de csak közvetve, az agyi véráramláson, illetve a sav-bázis rendszeren keresztül. Célunk a két szabályozási rendszer szétválasztása spiroer-gometriai vizsgálatok során, valamint olyan standardizáltélettani mutatók meghatározása, amely alkalmas a sporto-lók összehasonlítására az alkati tényezőktől függetlenül.

Anyag és módszerek• vizsgálati csoport kiválasztása (13-16 éves azonos deci-

mális és morfológiai életkorú fiú labdarúgó)• terhelési protokoll (futószalag, vita maxima, intenzitás-

változás: percenként lineáris)• légvételről-légvételre történő analízis (12 be- és kilégzési

ciklust számolva)• egy kilégzési térfogat (VTex) átszámítása literre STPD-

ben (nincs vízgőz)• VTex átszámítása az aktuálisan mért CO2% alapján az 1

mmol/l CO2 koncentrációjú levegő mennyiségére (VTexStCO2). Mértékegység: liter

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


• egy belégzési térfogat (VTin) kiszámítása Haldane transz-formáció alapján (STPD)

• VTin átszámítása az aktuálisan mért dO2% (FIO2-FEO2%) alapján az 1 mmol/l dO2 koncentrációjú levegőmennyiségére (VTin StdO2). Mértékegysége: liter

• VTex StCO2 és egy kilégzés idejének hányadosa (VtexStCO2). Mértékegység: liter/s

• Értelmezés: Hány liter levegőt szükséges kilélegeznünkahhoz, hogy a terhelés során keletkezett CO2-ot állandó,1 mmol/l CO2 koncentrációban 1 sec alatt eltávolítsunk.

• VTin StdO2 és egy kilégzés idejének hányadosa (VtinStdO2). Mértékegység: liter/s

• Értelmezés: Hány liter levegő szükséges ahhoz, hogy ter-helés során a szervezet 1 secundum alatt állandó, 1 mmol/l O2 koncentrációt biztosítson.

KövetkeztetésekA standardizált módszer nem csak különböző korcsopor-tok és eltérő testalkati csoportok összehasonlítására alkal-mas, de segít a terhelés alatti élettani folyamatok dina -mi kájának, respiratorikus és metabolikus adaptációjánakjobb megértésében, valamint az edzésintenzitás zónák pon-tosabb meghatározásában.Kulcsszavak: spiroergometria, O2%, CO2%, ventiláció, lég-zésszabályozás

Az 1 éves sporttudományi tanulmányok hatásaaz egyéni tudásra és az edzésmunkára – prevenciós szemlélettel

H. Ekler Judit, Király Máté, Kovács Mátyás József Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSporttudományi Intézet, Szombathely E-mail: [email protected]

BevezetésAz egészség megőrzése a hobby és az élsportolók számárais alapvető érdek. A sportszakos hallgatók prevencióvalkap csolatos ismeretnövekedése nyilvánvaló, de akkor ér-demi, ha az saját edzésmunkájukban is megmutatkozik.

Anyag és módszerekA vizsgálat a 2015/16-os tanévben folyt. A mintát az adottévben tanulmányaikat megkezdő sportszakos hallgatókadták (n=102, tisztított n=72; nő 65 fő, férfi 37 fő; átlagéletkor: 19,54±1,41 év). Mindegyikük tanulta az alábbi,prevenciós szemlélet szempontjából érintett tárgyakat: ana-tómia, élettan, gimnasztika, motoros képességek, edzésel-mélet. A szeptemberi és májusi adatfelvételkor mértük azFMS (Funkcionális Mozgásminta Szűrés) ízületi mozgé-konyságot és lazaságot reprezentálni tudó 3 elemét (guggo-lás, nyúlás, lábemelés), illetve a hallgatók kérdőívet töltöttekki. A kérdések a bemelegítéssel és a nyújtással kapcsolatosismeretekre, illetve a saját bemelegítési és nyújtási gyakor-latukra vonatkoztak. A második kérdőív kiegészült a vizs-gálati időszak során megváltoztatott saját gyakorlat felmé-résével. A paraméteres adatokat egymintás t-próbával, anem-paraméteres adatokat Wilcoxon, illetve Khi2 próbávalvetettük össze.

EredményekA prevenció, a bemelegítés, a nyújtás elméleti ismereteiben,ahogy az a sporttudományi képzések esetében minimálisanelvárható, szignifikánsan nagyobb és pontosabb tudássalrendelkeztek a vizsgált hallgatók a vizsgálati szakasz végére.A megfelelő bemelegítés szerkezeti felépítését (45,71%), il-letve hatásait (56,43%) szignifikánsan többen írták le töké-letesen. A bemelegítés ideális hosszát mindkét adatfelvételidején jól határozták meg. A nyújtás hatásairól (48,6%) aprevenció fogalmáról (69,6%), valamint a káros gyakorla-tokról (86%) is szignifikánsan nőtt a teljes körű tudással

rendelkezők száma. Saját edzésgyakorlatuk prevenciósszempontból szignifikáns javulást mutatott. Egyrészt a be-melegítés szakszerűbb felépítésében és hosszának növelé-sében (p = 0,025), másrészt a nyújtás és a levezető nyújtástudatos alkalmazásában (p=0,000). A három FMS mérés-ből, a guggolás esetében szignifikánsan jobb (p=0,000), anyúlás és a lábemelés esetében szignifikánsan rosszabb (p=0,000) eredményeket kaptunk.

KövetkeztetésA képzés hatékonynak bizonyult az ismeretnövelés és amegszerzett elméleti ismeretek az egyéni sportgyakorlatbatörténő tudatos beépítése terén egyaránt. A nyújtó gyakor-latok fokozott alkalmazása azonban nem adott mérhetőmozgékonyság javulást. Kulcsszavak: alkalmazott tudás, preventív sportgyakorlat

Kettős karrier a hivatásos sportban: elemzés amagyarországi hivatásos labdarúgók példáján

Havran Zsolt, András KrisztinaBudapesti Corvinus Egyetem, BudapestE-mail: [email protected],

[email protected]

BevezetésElőadásunk a sportolói kettős karrierhez kapcsolódó kuta-tásokhoz illeszkedik. A kettős karrier több területet (oktatás,egészség, sport, tehetséggondozás, karriermenedzsment) ösz-szekapcsoló összetett tevékenységcsoport. Napjainkban asportágválasztás során, illetve a sport és munka közötti vá-lasztás miatt egyre fontosabb kérdés. A hivatásos sportolóikarrierre, illetve a civil karrierre való párhuzamos felkészítés(ezáltal komoly életpálya modell felvázolása) versenyelőnyt je-lenthet az időben lépő sportágaknak, kluboknak.Tanulmányunk célja a hazai hivatásos labdarúgók karrier-támogatásának, valamint az ahhoz szükséges képzések ha-tékonyságának vizsgálata. A nemzetközi hivatásos labda-rúgásban mind a fiatal tehetségek kinevelése, mind a felnőttjátékosok szakmai és mentális képzése, mind pedig a játé-kos karrier utáni civil életre történő felkészítése egyre na-gyobb hangsúlyt kap a labdarúgó klubok és szövetségekmunkájában. Előadásunkban a magyar tehetségek karrier-lehetőségeit, sportszakmai képzésen felüli fejlesztésük fon-tosságát mutatjuk be. Kutatási kérdésünk, hogy hogyanértékelhető a hazai játékosok karriertámogatása és a hazaijátékosok jövőképének realitása, különös tekintettel a civiléletre való felkészítést illetően.

Anyag és módszerekElőadásunk egyrészt elhelyezi a kettős karrier fogalmát ameglévő keretrendszereken belül, úgy mint a „sportélet” te-rületein, az ember életszakaszainak főbb korszakai szerint(például felsőoktatás) és a főbb szocializációs közegek sze-rint (például iskola, szabadidős közösségek). Ismertetjük atéma hazai és nemzetközi vetületeit, főleg a felsőoktatáshozkapcsolódóan, ahol egyre jellemzőbb az élsportolók bevo-nása. Hazai példaként a sportmenedzsment és sportközgaz-dász egyetemi képzések állíthatók, utóbbi akár duálisképzésben is.2016-ban végzett kutatásunk során 200 hivatásos játékos,illetve hivatásos pályára készülő akadémista töltötte ki kér-dőívünket, a felmérés sikerében a Hivatásos LabdarúgókSzervezete támogatta a kutatást. A hivatásos labdarúgók aklubok különleges erőforrásai, ők a sportteljesítmény fő le-téteményesei, ezért fontos az ő fejlesztésükre, szükséglete-ikre fókuszálni. A játékosok megkérdezésén alapuló nagymintás vizsgálat a nemzetközi irodalomban is ritka, deennek segítségével tudtunk a hazai játékosok karriertámo-gatásához, sporton túli képzéseihez és civil karrierre tör-ténő felkészítésükhöz kapcsolódóan következtetéseketlevonni.M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


EredményekA kérdőívet kitöltők nagyobb része középiskolai tanulmá-nyokat folytat, a megkérdezettek 60%-a jelölt meg felsőfokútanulmányi terveket, és saját bevallásuk szerint 90%-uk leg-alább kezdő szinten beszél angolul. A játékosok tisztábanvannak vele, hogy elsősorban milyen képzésekre lenneszükségük (idegen nyelv, kommunikáció, informatika), demindössze 23%-uk vett részt ilyen képzésen és a 200 játé-kosból mindössze 7 főnek (3,5%) fizette a karrierjéhez fon-tosnak tartott képzést a hazai labdarúgás legfontosabbérintettjeinek (MLSZ, klubok, játékos-ügynökök) egyike. Eredményeink szerint a játékosok a reálisnál optimistáb-ban ítélik meg karrierlehetőségeiket, ugyanakkor tisztábanvannak vele, hogy a legjobb bajnokságokhoz Magyarország-ról más bajnokságokon (holland, lengyel, osztrák stb.) ke-resztül vezet az út.Minél idősebb volt a kitöltő, annál jobb lehetőségnek tar-totta a külföldre igazolást a magyar első osztály helyett, il-letve annál reálisabban ítélte meg a magyar játékosok kül-földi karrierlehetőségeit is. Szintén szignifikáns összefüg-gést találtunk a kor és a civil életre való felkészülés tekinte-tében, mégpedig, minél idősebb volt a válaszadó, annálinkább képzelte el a játékos karrier után az üzleti életbentörténő elhelyezkedést és annál kevésbé a sportszakmábantörténő elhelyezkedést. A megkérdezett játékosok 89%-a vá-laszolta, hogy részt venne úgynevezett karrieralapba történőbefizetésben.

KövetkeztetésKutatásunk alapján elmondható, hogy a klubok és a szövet-ség nem adnak megfelelő támogatást a játékosok egyéni fej-lesztéséhez és karriermenedzsmentjéhez. Pozitívum, hogya fiatalok tanulmányokat folytatnak, illetve terveznek is ajövőben végezni, valamint pozitív az Magyar Labdarúgó Szö-vetség célkitűzése az akadémiák rendszeres átvilágítása ésértékelése terén is. Az öngondoskodás terén szintén pozitíva játékosok hozzáállása, bár tájékozottságuk és klubjaik tá-mogatása ebben is elmarad a kívánt szinttől.Összességében tehát a hazai játékosok karriertámogatásaés a hivatásos pályára történő felkészítésük Magyarorszá-gon még nem szerepel kellő súllyal a klubok és akadémiákstratégiájában, működésében, tehát a kettős karrier a ma-gyar labdarúgásban nem tud jó példaként szolgálni. A ma-gyar sportban a kettős karriert tekintve alapvetően hiányzikaz egységes koncepció, illetve hivatalos együttműködésekkötése lenne szükséges az oktatási intézményekkel. Javas-latunk a sportolói igényekhez történő alkalmazkodás, a sport-létesítmények és az oktatási intézmények minél közelibbelhelyezése, valamint a kettős karrierhálózat kialakítása.Kulcsszavak: kettős karrier, hivatásos labdarúgás, civil kar-rier, karriermenedzsment, sportolói tanulmányok, kérdő -íves felmérés

Az O-gyűrűk és a Voronoj-cellák a labdarúgásban

Hágen AndrásSzederkényi Általános Iskola, Szederkény E-mail: [email protected]

BevezetésNapjaink egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő sportjaa labdarúgás. E sport története során jelentős átalakuláso-kon ment át. A mérkőzéseken szerzett gólok közel exponen-ciálisan csökkentek. Egyre kevesebb gól született egy mér-kőzésen, és ha mégis született, az szabályos heurisztikushangulatot váltott ki a nézők között.

Anyag és módszerE taktika elsősorban az edzők húzása volt – gondoljunkcsak a svájci edző (!) által feltalált catanacciora –, de ugyan-akkor az edzők célja az is volt, hogy minél kevesebb hibávaljátszanak a kulcsfontosságú helyeken lévő játékosok. Ez el-sősorban a kapusokra, a védelemre és a középpályásokra

vonatkozik. Ha ebből a csapatszerkezetből valaki hibát vét,az végzetes is lehet a csapatra nézve. A taktikai arculat ki-alakulására, hogy egy-egy játékosnak mi a feladata, a Voro-noj-cellát használtam fel.A matematikából jól ismert Voronoj-cellák segítségével felvá-zoltam a csapat felállását a mérkőzésre. Egy cellában lévő já-tékos feladata pedig a cella által lefedett rész maradéktalanellenőrzése lenne. A leggyengébb láncszem felderítésére a FIFAáltal rangsorolt Castrol Edge-rangsort használtam fel.

EredményekE cellákat alkalmaztam a 2013-as Konföderációs Kupánrészt vevő három csapat (Brazília, Spanyolország és Olasz-ország) esetében, amelyhez hozzá illesztettem a Castrol-index érdemjegyeit is egy-egy játékoshoz. A Castrol-indexekeredményét numerikusan kiszámoltam a leggyengébb O-gyűrű érdekében, és így azt kaptam, hogy a kapus, a vé-delem és a csatársor tekintetében Brazília megelőzte riváli-sait, míg középpályán Spanyolország volt az egyeduralkodó,azonban kapus poszton még Olaszország is megelőzte Spa-nyolországot.

KövetkeztetésA nagy csapatok kialakításában is kulcsszerepet játszik ataktika, és a helyezkedés. Ezért elengedhetetlen egy-egyújabb szisztéma begyakorlásánál a Voronoj-cella alkalma-zása. Klubcsapatok kialakításánál, pedig a Castrol-indexekmegfelelő nyomonkövetése és alkalmazása. A jövőben a leg-gyengébb láncszemeket kell megtalálni a focipályán és a le-hetőségekhez mérten fejleszteni vagy eladni.Kulcsszavak: leggyengébb láncszem, O-gyűrű, Voronoj-cella,Castrol-index.

A térdhajlító izmok régió-specifikus aktivitásarehabilitációs gyakorlatok során

Hegyi András, Csala Dániel, Péter Annamária, Taija Finni,Neil CroninNeuromuscular Research Center, University ofJyväskylä, FinnországE-mail: [email protected]

BevezetésA térdhajlító sérülés a leggyakoribb sérülés számos sport-ban, például labdarúgásban. A sérülések 80%-a a biceps fe-morist érinti, és annak jellemzően a proximális régióját. Arehabilitáció során a sérült izom és izomrégió specifikus edzése lehet optimális. Újabb tanulmányok arra utalnak,hogy különböző rehabilitációs gyakorlatok az izom külön-böző régióiban idéznek elő metabolikus aktivitásnöveke-dést. Jelen tanulmányban azt tűztük ki célul, hogy meg-vizsgáljuk a biceps femoris és semitendinosus izmok proximo-disztális aktivitását különböző rehabilitációs gya-korlatok során.

Anyag és módszerekTizenegy amatőr labdarúgó vett részt a vizsgálatban, akikkilenc különböző rehabilitációs gyakorlatot hajtottak végre12 ismétléses maximum terheléssel. A biceps femoris és se-mitendinusos izmok aktivitását 15-csatornás magas denzi-tású elektromiográfiás elektródákkal mértük. A gyakorlatoksorán meghatároztuk az izmok RMS aktivitását a proximá-lis, mediális és disztális régiókban, valamint az egyes izmokegészére tekintve, és normalizáltuk a maximális izometriáskontrakció közben mért aktivitáshoz. A feladatok, izmok ésrégiók aktivitásra kifejtett hatását ismétléses mérésekANOVA-jával teszteltük.

EredményekHabár a gyakorlatok különböző mértékben aktiválták atérdhajlítókat, mint izomcsoportot, sem az izmok, sem azizomrégiók egymáshoz viszonyított aktivitása nem különbö-zött a feladatok között. A biceps femorisnál mindig a proxi-

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


mális régió volt a legkevésbé aktív, átlagosan 10%-kal ala-csonyabb aktivitás volt megfigyelhető, mint a többi régióban(p<0,01). A semitendinosus esetén is szignifikáns különb-ségek voltak a régiók között, mely disztális régióban 16%-kal kisebb aktivitást mutatott a többi régióhoz képest(p<0,01).

KövetkeztetésA térdhajlítókon alkalmazott új módszer proximo-disztáliskülönbségeket mutatott az izom aktivitását tekintve. A bi-ceps femoris és semitendinosus izmok aktivitása különbözőmintázatot mutatott, mely rávilágít a holisztikus módszerekhasználatának fontosságára, amikor az izom, mint műkö-dési egység aktivitásának meghatározása a cél. Azonban,vizsgálatunk azt mutatja, hogy az izomrégiók relatív aktivi-tása nem függ a gyakorlatok megválasztásától.Kulcsszavak: térdhajlító sérülés, rehabilitáció, izomaktivi-tás

Ép testben, épp, hogy élni…. vagy? Egészségtudatosság a BGE KVIK hallgatói körében

Hédi CsabaBudapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz egészséget számos tényező befolyásolja. A genetikai té-nyezők, a környezeti hatások és az egészségügyi ellátórend-szer mind hatással van az egyén egészségi állapotára. A soktényező közül kiemelt szerepet játszik az egészségtudatos-ságon alapuló életmód és az egészségmagatartás, amely vi-szont attól is függ, rendelkeznek-e az emberek egészség-tudatosságot megalapozó tárgyi tudással. Az is tény, hogyegészségkárosító szokások, a dohányzás, a túlzott alkohol-fogyasztás, a serkentő szerek és a nem megfelelő táplálko-zás rontják az egészséget. A fenti tényezők hatása az egész-ségre a szakemberek számára evidencia, arról azonban vi-szonylag kevés tudományosan megalapozott ismeretünkvan, hogy a magyar fiatalok tudatában vannak-e annak,hogy mi hasznos és mi káros egészségük szempontjából,még ha ez a cselekedeteikben nem is mindig nyilvánul meg.E hiátus kitöltése érdekében vizsgálatot végeztünk a BGEKVIK hallgatói körében.

CélkitűzésekElőadásunk célja a BGE KVIK hallgatóinak egészségtuda-tosságával kapcsolatos kutatásunk főbb eredményeinek be-mutatása. Kutatási kérdésfeltevéseink a hallgatók fizikai ésmentális egészségi állapotának önértékelésére, egészségvé-delmének tudatosságára, táplálkozási és testedzési, vala-mint egészségkárosító szokásaikra vonatkoznak.

Anyag és módszerA kutatás alapsokaságának azokat a hallgatóikat tekintet-tük, akik a 2016-2017-es tanév 2. szemeszterében a KaronBSC és BL szakokon, nappali és levelező tagozaton tanul-tak. A felmérésekbe a teljes alapsokaságot bevontuk(N=3300). Az adatgyűjtést on-line kérdőíves módszerrel vé-geztük, amely nagyrészt szelektív és alternatív zárt kérdé-seket, illetve skálás kérdéseket tartalmazott. A válaszolásiarány 10%-os volt.

EredményekA kutatás során kapott adatokat az alábbi dimenziók men-tén mutatjuk be: a fizikai és a mentális egészség önértéke-lése, az egészségtudatos táplálkozást és mozgást megala-pozó ismeretek szintje, a helyes táplálkozás és a testedzésfontosságának értékelése, táplálkozási, testedzési, valamintegészségkárosító és egészségvédő szokások, azonosságok

és különbségek a fenti paraméterek mentén a különbözőnemű, életkorú és eltérő szakra járó hallgatók között. Is-mertetjük továbbá a BGE KVIK hallgatóira vonatkozó ered-mények összevetését hasonló magyar felmérések megálla-pításaival.

KövetkeztetésNapjainkban az egészségtudatosság az általános műveltségrésze lett, túlmutat a divaton, a leendő és friss értelmiségkörében presztízs tényezővé vált. A tudatosság tanulható,és ebben a folyamatban jelentős szerepe lehet a társadalomiélet számos szférájában példaként szolgáló felsőfokú vég-zettségűek magatartásának. Az eredmények tükrében úgytűnik, hogy a BGE KVIK hallgatói a speciális tudásuk révénviselkedési mintául szolgálhatnak korosztályuknak és mástársadalmi csoportoknak az egészségtudatos táplálkozás te-rületén, de más területeken is kedvező képet mutat egész-ségtudatosságuk. Végső soron annak kellene mindenkibentudatosulni, hogy egészsége érdekében kitüntetett módonvállalja a felelősséget saját döntéseiért. Ugyanakkor hang-súlyoznunk kell, hogy nem elég deklaráltan egészségtuda-tosnak lenni, hanem annak megfelelően kell cselekedni is.Ezt a témát a következő kutatásunk során tanulmányozzuka hallgatók körében.Kulcsszavak: egészségtudatosság, egyetemi hallgatók, egész-ségkárosító szokások, helyes táplálkozás

…”út a BL döntőig”….női kézilabdacsapatok sikerének háttérvizsgálata

Hosszu Boglárka1, László Zita2, Paic Róbert1

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA sport rendkívül alkalmas jellegénél fogva a sikerélményátélésére. A siker, a sikerre való törekvés a sportoló életébendöntő jelentőségű. A vizsgálatunkban összehasonlítottuk a kétjelenleg is NB I-ben szereplő női kézilabdacsapatot, a BL dön-tőig vezető sikeres útjukat a játékosok és a sportszakemberekvéleménye alapján. Rávilágítva azokra a meghatározó ténye-zőkre, amelyek a több évig tartó siker útjához vezetett.

Anyag és módszerekA vizsgálati mintába a Győri Audi ETO és a DunaújvárosiKohász Kézilabda Akadémia csapatának játékosai kerültekbe, ők játékosként 1999-ben a BL győzelem részesei voltak,és az akkori BL győztes edzőt kérdeztük meg a siker hátte-réről. A vizsgálati módszerként a pedagógiai kutatásokközül a kikérdezés mindkét alapváltozatát alkalmaztuk.Három faktort különböztettünk meg – a személyiségre, aszociális hátérre, és a sportági kérdésekre vonatkozóan.

EredményekA személyiségre vonatkozó adatok alapján az életkor elő-rehaladtával a tapasztalatok és a rutin feltételezhetően ér-ződik a sportoló játékán. A nyelvismeret hatékony alkal-mazása, a kommunikáció minősége elengedhetetlen az ért-hetőség, a pontosság szempontjából.A szociális háttér vizsgálata szerint a mozgásfejlődés, amotorikus teljesítmény összefüggésére vonatkozóan a köze-pes nagyságú városok, megyeszékhelyek fiataljainál tapasz-talható a jobb eredmény a motoros képességek terén, amelymeghatározó lehet a sportági kiválasztásban. A sportágravonatkozó eredmények azt mutatják, hogy már az óvodá-ban, 4-7 évesen, az első gyermekkorban n=8 fő ismerke-dett meg a sporttal, az alapfokú oktatásban n=11 fő, míga középfokú oktatásban csak n=1 fő, mint szervezett közösintézményesített foglalkoztatási formában.M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


KövetkeztetésAhhoz, hogy a siker felé vezető úton kimagasló eredménye-ket tudjunk elérni, fő feladatok közé sorolható a magasszinten történő komoly szakmai munka, mind az edző,mind a játékosok részéről, amely még ebben az életkori sza-kaszban is egy komplex képzést igényel. Törekedve arra,hogy a sportolók kapjanak meg minden olyan lehetőséget,amelyben szerepelnie kell a technikai, taktikai tudás fejlesz-tésének, a pszichikai, a pszicho-motoros képességek, és aszemélyiség fejlesztésének egyaránt.Kulcsszavak: kézilabdázás, siker, élsport

Kardiovaszkuláris jellemzők összehasonlításafizikailag aktív és teljesítménysportoló (egyéniés csapatsport) 10-60 éves férfiak körében

Ihász Ferenc1, Gangl Judit2, Raffai András3, Melczer Csaba2, Nagy Dóra2, Ács Pongrác2


2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs3Eötvös Loránd Tudományegyetem Savária Egyetemi Központ, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésTöbbször felvetődik a kérdés, milyen mértékben romlik akeringési rendszer működése az életkor előrehaladtával.Ezzel párhuzamosan megjelenik az a probléma is, hogy eztaz egyirányú folyamatot mennyivel lassítja a fizikai aktivitás,illetve a teljesítménysportban eltöltött idő.

Vizsgált személyek, módszerekA vizsgálatban (n=397); (nfa=281) 22,0±11,07 éves fizikai -lag aktív (fa) és (nts= 116) 22,09±7,13 éves, teljesítmény -sportoló (ts) (labdarúgó) férfi vett részt. A test összetételt„InBody 720” típusú bioimpedancia elvén működő műszer-rel, a kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit “Marquette”2000 futószalagon (Pittsburgh, PA, USA) teljes elfáradásigmértük. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1), és maximális pulzust(Mp), (ütés·perc–1) “Cardiosoft”, (Milwaukee, USA); az aerobkapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min–1), annakkomponenseit Sensor Medics “Vmax 29C” (Yorba Linda,CA, USA) műszerekkel mértük.

EredményekA fizikai aktivitás szempontjából szelektált két nagy csopor-tot megtartva, a méret- és funkcióváltozások korfüggésétScammon gondolatmenete alapján végeztük el. Ami a test-tömeg-index (BMI) és a testfelszín (BSA) korcsoportonkéntikülönbségeit, ezek mintázatát illeti, egymásnak tükörképei,szignifikáns különbséget nem találtunk. A teljesítmény csú-csán mért aerob kapacitás (VO2max) átlagai a második és aharmadik csoport között szignifikánsan csökken, a két al-csoport tekintetében a különbség ugyanúgy fennáll, mint afiatalabb csoportokban. Az oxigénkihasználás mértéke(VEO2) az áthajló korú elitsportolók esetében stagnál, addiga fizikailag aktívakban javul (VEO2elit(4) = 31,84±4,62 vs.VEO2fa(4) =28,03±3,96); p<0,000.

KövetkeztetésekAz elit sportolók körében, úgy tűnik, hogy az életkor előre-haladtával nem, míg a fizikailag aktív férfiakban csökken azaerob fittség. Ezt a hiányt azonban a fizikailag aktív férfiakaz oxigénkihasználás minőségével kompenzálják. Kulcsszavak: keringési jellemzők, funkcióváltozások kor-függése, teljesítménysport


Gerinciskola – Gerincprevenciós tudás fejlesz-tése általános iskolás gyermekek körében

Járomi Melinda, Makai Alexandra, Szilágyi Brigitta, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarFizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA hazai és nemzetközi felmérések szerint a magyarországifelnőtt lakosság gerincprevenciós tudása nem megfelelő(Maciel, 2006; Babócsay, 2013). A gyermekek gerincpreven-ciós ismereteit elsősorban a szüleiktől kapják. A gyermek-kori nem megfelelő testtartás és gerinchasználat a felnőtt-kori degeneratív gerincbetegségek alapja lehet.Célunk volt felmérni az általános iskoláskorú gyermekekgerincprevenciós tudását és testtartását. Valamint célunkvolt kidolgozni egy gerinciskola programot: oktatási tan-anyag és munkafüzet még írni, olvasni nem tudó gyermekekszámára, oktatási segédanyag a tanítók számára, program-ismertető és információs füzet a szülők számára. Emellettcélunk volt vizsgálni a gerincprevenciós tudás fejlesztéséreszolgáló gerinciskola program hatékonyságát.

Anyag és módszerProspektív kutatásunkba, nem véletlenszerű mintaválasz-tással 26 általános iskolás került beválasztásra (átlag élet-koruk: 6,8 (6,4-7,0). A gerinchasználattal kapcsolatostudást saját szerkesztésű kérdőívvel vizsgáltuk. A testtar-táselemzést fotogrammetriás vizsgálattal végeztük. Statisz-tikai számítások: Wilcoxon tesztet alkalmaztunk a programelőtti és utáni értékek összehasonlításához, az eredménye-ket p<0,05 tekintettük szignifikánsnak (SPSS 22.0).

EredményekA vizsgált gyermekek gerinchasználattal kapcsolatos tudása[össztudás (p<0,001), anatómiai- biomechanikai tudás(p<0,001), gerinchasználat-ergonómia (p<0,001)] szignifi-kánsan javult a gerinciskola programot követően. A gyer-mekek habituális és helyesnek vélt testtartása szignifi-kánsan javult (p<0,001).

KövetkeztetésekA gerinciskola programot követően javul a gerincprevencióstudás és a testtartás. Az első osztályos még írni, olvasni nemtudó gyermekek számára kidolgozott oktatási anyag ésmunkafüzet szükséges. A kidolgozott program óvodában ishasználható.Kulcsszavak: általános iskoláskorú gyermekek, gerincis-kola, testtartás, gerincprevenciós tudás


A videó gólbíró rendszerek összehasonlítása ajégkorongban

Juhász Gábor, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem Doktori Iskola, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA csapatsportok egyik legfontosabb eleme a gól – eurómilliókés emberi sorsok múlhatnak akár millimétereken is. Éppemiatt a modern sport egyik legfontosabb kérdése, hogy mi-lyen módon lehet minél objektívabb módon dönteni. A jégko-rongban egy innovatív módszer, a videó gólbíró rendszer ter -jedt el immáron széles körben. Kutatásom során a jégkoronglegmagasabb szintjének számító NHL, a magyar bázisú nem-zetközi versengés, a MOL Liga, illetve a magyar résztvevőt issoraiban tudó, osztrák bázisú EBEL rendszereit hasonlítot-tam össze.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Anyag és módszerekA kutatás során a három említett ligában használt rendsze-rek technikai paramétereit, illetve a rendszer használatávalkapcsolatos különleges szabályrendszereket vizsgáltam. Atechnikai paraméterek vizsgálata során a következő kérdé-sekre kerestem – és kaptam – választ: hány kamerából állegy rendszer; mekkora felbontásúak a kamerák; mennyiregyors és bonyolult a rendszer használata. A szabályok vizs-gálata során feltett fő kérdések: csak a kiépített rendszerképei használhatók-e; ki hozza meg a végső döntést; melyszituációkat lehet visszanézni (a szabályrendszer mennyi-ben tér el az IIHF vonatkozó szabályaitól).

EredményekA kutatás eredménye megegyezett az előzetes várakozások-kal: az NHL-ben a legfejlettebb a technikai háttér, a végsődöntést pedig egy már-már űrtechnológiával rendelkezőközpontban (ún. situation room) hozzák meg. Az EBELtechnikai fejlettsége a legtöbb paraméterben szintén meg-haladja a MOL Liga szintjét. A magyar bázisú nemzetköziligában egyelőre nem minden csarnokba jutott el a rendszer,aminek számos oka van, ettől függetlenül tény, hogy többhelyen még nincsen kiépített rendszer, vagyis a játékvezetőknem vehetik igénybe ezt a fajta objektív segédeszközt.

KövetkeztetésA csapatsportokban, így a jégkorongban is az egyik legfon-tosabb tényező a gól. Természetesen rengeteg szubjektív té-nyezője van annak, hogy a gól szabályos körülmények kö-zött született-e meg, azonban vannak objektív módon el-dönthető dolgok is, amelyek esetében a videó gólbíró rend-szer nagyon komoly segítséget nyújthat. A legjobbnak szá-mító versenysorozatban, az NHL-ben a ma létező összestechnikai feltétel adott, ehhez képest sajnos a magyar bázisúMOL Liga fényévekre van, azonban a közvetlen rivális liga,az EBEL is fejlettebb ilyen szempontból, tehát további fej-lesztés szükséges. A kutatás kiterjesztése lehet, hogy mássportágakban működő rendszereket vizsgáljak meg hasonlószempontrendszer alapján, majd innováció módszertaniszempontból értékelemzést végezzek.Kulcsszavak: videó gólbíró rendszer, jégkorong, gól, inno-váció

Magyar és orosz 11 éves gyermekek antropomet-riai mutatóinak, valamint motoros képességei-nek összehasonlító vizsgálata

K. Plachy Judit1, Bognár József2, Kolomietc Olga3, Ihász Ferenc4, Barthalos István4, Szakály Zsolt4

1Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, Eger

3Ural State University of Physical Culture, Chelyabinsk, Russia

4Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetésAz elmúlt évtizedekben Magyarországon felértékelődött aziskolai testnevelés jelentősége. Ennek egyik eredménye volta NETFIT program bevezetése és folyamatos fejlesztése.

Anyag és módszerekJelen vizsgálatban a magyar (győri) és az oroszországi (csel-jabinszki) 11 éves általános iskolás tanulók antropometriaimutatóit és motoros tevékenységét, a NETFIT tesztbattériafelhasználásával hasonlítottuk össze (Nmf= 17; Nml=16;Nof=15; Nol=15). Megmértük a testmagasságot és a testtö-meget, melyekből testtömeg-indexet számoltunk. A követ-kező motoros képességeket mértük: „Hajlékonysági teszt“mindkét alsó végtag combhajlító izmaira; „Helyből távolug-

rás”; „Törzsemelés teszt“; „Ütemezett fekvőtámasz teszt“ ésaz „Ütemezett hasizom teszt“. Az adatokat SPSS 20.0 prog-ram, segítségével kétmintás t-próbával elemeztük a véletlenhiba (p<0,05) szintjén.

EredményekMegállapítottuk, hogy a magyar tanulók magasabbak (TTMm=154,88±5,88; TTMo=151,43±4,65; p=0,013) éssúlyosabbak (Mm=48,53±10,54; Mo=43,76±6,2; p=0,033).Az oroszok combhajlító izomzata hajlékonyabb mind a bal(Mm=23,27±4,31; Mo=28,27±8,89; p=0,006) és a jobb vég-tagon (Mm=21,82±5,46; Mo=27,67±8,39; p=0,002). A „Hátizmok ereje” a magyar diákoknál nagyobb(Mm=22,79±5,56; Mo=16,00±5,06; p=0,000), a karizmokerejében azonban az orosz gyermekek erősebbek(Mm=6,36±4,66; Mo=11,7±4,52; p=0,000).

KövetkeztetésJelen vizsgálat kísérleti tanulmány, „pilot study”. Továbbivizsgálatok szükségesek, hogy mélyebb következtetésekettudjunk levonni a mért eredmények tekintetében.Kulcsszavak: iskolai testnevelés, 11 éves tanulók, antropo-metria, motoros képességek

A NETFIT® 2015/2016. tanévi országos eredményeinek bemutatása

Kaj Mónika1,2, Király Anita1,2, Hernádi Ádám1, Csányi Tamás1,3

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

3Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) a ma-gyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittségmérésimódszere a 2014/2015. tanévtől kezdődően. Jelen előadáscélja bemutatni a magyarországi 5-12. évfolyamos tanulókegészségközpontú fittségi állapotát a 2015/2016. tanévben,illetve összehasonlítást nyújtani a 2014/2015. tanévbenmért eredményekkel.

Anyag és módszerekÖsszesen 2730 köznevelési intézmény 3802 feladatellátásihely 651 431 tanulójának esetében került sor mérési ered-mény rögzítésére a NETFIT® informatikai rendszerében.Többlépcsős adattisztítási folyamat eredményeképpen teszt-től függően 365 348–376 789 főre csökkent a jelentésbe be-vont minta. A tanulók az alábbi fittségi méréseket végeztékel: testtömeg-index (BMI), testzsírszázalék-mérés (TZS%),20 vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt (ÁIT), üte-mezett hasizom teszt (ÜHT), törzsemelés teszt (TET), kéziszorítóerő mérése (KSZ), ütemezett fekvőtámasz teszt(ÜFT), helyből távolugrás teszt (HTU) és hajlékonysági teszt(HT). Az eredményeket az egészséghez szükséges minimumfittségi értékek alapján kategorizáltuk: Egészségzóna – EZ,Fejlesztés szükséges, vagy Fokozott fejlesztés szükségeszóna. Az adatok leíró statisztikai feldolgozását évfolyamon-ként, nemenként, iskolafokonként végeztük el, illetve a re-gionális és megyei eredményeket összesítettük. Végülspeciálisan kialakított intézményi szintű mutatószámot kal-kuláltunk (Intézményi Fittségi Index – IFI).

EredményekAz EZ-t elérő tanulók relatív gyakorisága jelentős variabili-tást mutat nemenként, évfolyamonként és tesztenként egya-ránt. BMI: 75,3–69,8% (fiúk); 81,9–72,3% (leányok); TZS%:73,5–67,6% (fiúk), 71,6–60,2% (leányok); ÁIT: 73,7–51,5%(fiúk); 68,6–33,5% (leányok); ÜHT: 93,3–89,0% (fiúk);94,9–89,1% (leányok); TET: 56,3–39,0% (fiúk); 66,0–46,6%M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


(leányok); KSZ: 92,9–70,3% (fiúk); 98,7–87,6% (leányok);ÜFT: 74,1–66,3% (fiúk); 75,2–67,5% (leányok); HTU: 72,2–68,6% (fiúk); 77,5–73,2% (leányok); HT: 77,3–61,7% (fiúk);68,1–51,1% (leányok). A fiúk esetében 9 fittségi paraméter-ből hétben (BMI, TZS%, ÜHT, TET, KSZ, HTU, HT), aleányok esetében pedig ötben (BMI, ÜHT, TET, ÜFT, HTU)a középiskolások kerültek nagyobb arányban az EZ-ba afelső tagozatosokhoz képest. A legkedvezőbb országosszintű EZ-arányok az ÜHT-ben (90,8%) és a KSZ mérésében(90%) láthatók, míg a legkedvezőtlenebbek a TET-ben (51%)és az ÁIT-ben (61,8%). A regionális és megyei szintű ered-mények szerint a Közép-magyarországi régióban tanuló is-kolások tekinthetők a legfittebbeknek. Az IFI értékei1,81–7,54 között (5,69±0,71) variáltak.

KövetkeztetésA javasolt fittségi szintek elérése nagymértékben különbözika nemek és életkorcsoportok között, jellemzően a középis-kolások és a fiúk teljesítenek jobban. A tanulmány országosadatbázis alapján igazolja a célzott beavatkozások szükség-szerűségét a kardiovaszkuláris fittségi állapot és a törzs-izomzat javítása érdekében.Kulcsszavak: NETFIT®, egészségközpontú fittség

Magyar nyelvű szurkolói motiváció (SPEEDE)skála létrehozása és validációja

Kajos Attila1,2, Prisztóka Gyöngyvér1, Paic Róbert1


2Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vállalatgazdaságtani Intézet Üzleti Gazdaságtan Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA szurkolói lét olyan érzelmi, társadalmi és gazdasági kap-csolatot jelent az egyén és kedvenc sportja, sportága, csa-pata vagy sportolója között, amely révén a szurkoló sokszorfejezi ki önmagát, valamint egy csoporthoz való tartozását.A szurkoló mint jelenség, nem egységes, homogén massza-ként létezik. A különböző típusú szurkolókat, szurkolóicsoportokat más és más motívumok hajtják abban, hogy ahelyszínen vegyenek részt, vagy televízión keresztül tekint-senek meg egy sporteseményt. Ezen motívumok eltérhetnekaz egyes szociodemográfiai és pszichografikus változók tük-rében, így kutatásunk célja olyan instrumentum létreho-zása, amely alkalmas a tudományos igényű és a marketingszempontú vizsgálatra egyaránt.

Anyag és módszerekAz eredeti SPEED skála (Funk et al., 2009) fordítását és ki-egészítését követően az új, 6 faktorból és 12 itemből állóskála két különböző időpontban és módon rögzített mintántörténő validációjára került sor. Az első mintavételkor azelőzetes validáció során 139 egyetemi hallgató (68% férfi,32% nő, átlagos életkor 21,27 év) bevonása történt papíralapú kérdőív révén. A második mintavétel során elsőosz-tályú látvány-csapatsportágak szurkolóihoz juttattunk elon-line kérdőívet a legkedveltebb közösségi média-oldalon,az egyesületek és szurkolói csoportok segítségével. Össze-sen 1982 db kitöltött kérdőív (69,6% férfi, 30,3% nő, átlag -életkor 36,7 év) alapján végeztük el a modell validitásvizsgálatát. A válaszadók 34,2%-a (n=677) a labdarúgás,26,9%-a (n=533) a kosárlabdázás, 18,6%-a (n=368) a ké-zilabdázás, 17,1%-a (n=342) a jégkorong és 3,2%-a (n=62)a vízilabda sportág valamely hazai magyar elsőosztályú csa-patának rajongója. A validációs eljárásban sor került a mo-dell megbízhatósági és érvényességi (illeszkedés) vizsgá-latára.

EredményekA magyarázó, vagy konfirmatorikus faktoranalízis során meg-állapításra került, hogy a teljes mintán, valamint a hét rész-minta esetében hat részmintán (az alacsony elemszámúvízilabda kivételével) a hatfaktoros SPEEDE modell minden-ben megfelel a megbízhatósági és érvényességi kritériumok-nak. A faktorsúlyok 0,7 és 0,96 közöttiek, a Cronbach alfaértékei 0,7 és 0,862 közöttiek, a CR értékek 0,708 és 0,862közé estek, míg az AVE értékei 0,548 és 0,759 tartománybanvoltak. A teljes minta illeszkedésvizsgálati eredményei(CMIN/df=9,87; RMSEA=0,067; RMR=0,08; GFI=0,969;NF I=0,971; TLI=0,954; CFI=0,974) szintén megfelelneka validitási kritériumoknak (Hu és Bentler, 1999).

KövetkeztetésA kialakított skála tehát megfelel egyrészt a tudományos kri-tériumoknak, másrészt korrelációs és MANOVA vizsgálatokalapján mind a demográfiai, mind a fogyasztási szokásokterén alkalmas a szurkolói csoportok marketing célú szeg-mentálására.Kulcsszavak: sportfogyasztás, pszichografikus szegmentá-ció, validitás vizsgálat

Labdarúgó fiúk AP gerinc Z-score értékeinekmeghatározása DEXA módszerrel

Kalabiska Irina, Tróznai Zsófia, Utczás Katinka, Petridis Leonidas, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA növekedés, csontépülés időszakában a csont nemnekmegfelelően eléri felnőttkori méretét, alakját, kialakul ásvá-nyianyag-tartalma és vázszerkezete. A testmozgás nélkülöz-hetetlen az optimális csontfejlődéshez. A megfelelő fizikaiterhelés a csúcs csonttömeget kedvezően befolyásolja, a túl-terhelés viszont a csontbontás irányába billentheti az egyen-súlyt.

Anyag és módszerekA vizsgálatban 641 utánpótláskorú (16,56 ±2,38) fiú spor-toló vett részt, ebből 338 akadémista (16,05 ±1,51) labda-rúgó fiú mérési eredményeit külön elemeztük. A vizsgáltfiúk biológiai életkorát kétféle módszerrel határoztuk meg.A csontéletkorukat az ultrahangos Sunlight BoneAge típusúműszerrel, a morfológiai életkorukat a Mészáros-Mohácsi-féle módszerrel állapítottuk meg. A DEXA vizsgálat soránLunar Prodigy típusú készüléket használtuk. A speciálisgyermekszoftver alkalmazásával teljes test és AP gerinc den-zitometriát, illetve a testösszetétel pontos meghatározásátvégeztük el. Az értékelés során kétmintás t-próbát és egy-szempontos varianciaanalízist alkalmaztunk. A szignifikan-cia szintet 5%-ban határoztuk meg.

EredményekEredményeink azt mutatták, hogy a 338 fős mintából 48%-nak DCK 15,80 (±1,29) BMD Z-score értékei kisebbek vol-tak nullánál. A csontkor alapján 17,3% akcelerált, 62,3%normál és 15,4% retardált tartományba esett. A morfológiaikor alapján történő besorolásnál 17,3% retardált, 80,8%normál és 1,9% akcelerált eloszlást mutatott. Továbbá aminta 52%-ának DCK 15,85 (±1,20) BMD Z-score értékeinullánál nagyobbak voltak. A vizsgáltak 45,5%-a akcelerált,44,9%-a normál és 5,1%-a retardált tartományba esettcsontkor alapján és a morfológiai kor alapján 1,7% retar-dált, 90,9% normál és 4,5% akcelerált eloszlást mutatott.36 fiú BMD Z-score értéke -1-nél kisebb tartományba esettés az RSMI (relatív skeletal muscle index) náluk volt a lega-lacsonyabb. 12 fiú BMD Z-score értéke 2-nél magasabb tar-tományba esett és ők rendelkeztek a legmagasabb A/G(android/gynoid) zsírszázalék aránnyal.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


KövetkeztetésEredményeink kiemelik a denzitometriai mérés fontosságáta sportban. A nagyon alacsony, illetve nagyon magas Z-scoreértékkel rendelkező sportolók 42%-ánál csonttörések for-dultak elő. Az izomtömeg mennyisége (RSMI) és a zsírtömegaránya (A/G zsír%) is befolyásolja a csontegészséget.Kulcsszavak: csontkor, morfológiai kor, gerinc, RSMI

Vízilabda-mérkőzések elemzése adatbányászszemmel

Kardkovács Zsolt Tivadar, Kovács Gábor, Gillich TímeaU1 Research, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésMinden sportág esetében – függetlenül attól, hogy egyénivagy csapatsportról van szó – egy-egy konkrét megmérette-tésen való eredményességnek három fontos pillére van: ateljesítőképesség, a technika és a taktika. Az előadásunkbana vízilabda példáján keresztül mutatjuk meg, hogy hogyan(nem) formalizálható egy csapat vagy egy egyén teljesítmé-nye a három kulcsparaméter tekintetében néhány kamerasegítségével.

Anyag és módszerekA vizsgálati módszer: különböző helyszíneken, nyolc csapatösszesen négy mérkőzésén készítettünk 2-4 kamerávalnagysebességű felvételeket, amelyek segítségével a pályátlegfeljebb 3x3 cm felbontással lefedtük, ami a távolságmé-rések tekintetében 1% alatti hibavalószínűséget eredmé-nyez. A pályára illesztett rácspontokon vizsgáltuk meg ajátékosok mozgását, teljesítményét, elsődlegesen a játéko-sok által megtett út, illetve a játékosok között mérhető tá-volságok, valamint ezek időbeli változásaira vonatkozóan(pl. sebesség, gyorsulás). Mérkőzésenként átlagosan 16 000adattal dolgozhatunk.

EredményekKijelenthető, hogy a fizikai állapot, az úszásteljesítmény, afáradékonyság az adatok alapján jól kimutatható, bár ennekkontrollját konvencionális mérésekkel még meg kell erősí-teni. A technikai paraméterek közül a passzpontosság, a he-lyezkedési pontosság, a labdakezelés ideje azonosítható,azonban olyan technikai jellemzők, mint az emberelőnyszempontjából fontos centerjáték, legfeljebb közvetettmódon értékelhetők. A taktikai megfelelés esetében az ese-tek többségében a technikai és a fizikai mérőszámok alap-ján azonosíthatóvá vált az igazodás, de ez nem mindenható,továbbá kulcsindikátorok megtalálása (pl. „alibizés” feltá-rására) szükséges.

KövetkeztetésAz adatok alapján feltárt játékelemek tekintetében a vízi-labda esetében jelenleg az effektív támadó idő hatékonyabbátehető, a támadási kombinációk száma növelhető, ahol amérési eredmények közvetlenül beépítésre kerülnek. Előbbi– a szabályok miatt – csak a gyorsabb feléréssel valósíthatómeg, az utóbbi esetében triviálisan a pontossággal, a tech-nikai kivitellel, és a gyors gondolkodási képességgel javít-ható, de további, eddig nem próbált taktikai elemekkel ismeg lehet majd lepni az ellenfelet. Kulcsszavak: vízilabda, sportadat-elemzés, videó elemzés,mérés

Értjük a magyar labdarúgó-szurkolót?

Kassay LiliTestnevelési Egyetem Sportmenedzsment Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA labdarúgásnak a szórakoztatóipar részeként a finanszí-rozási kérdéseken túl a szurkoló és fogyasztó kiszolgálásárais figyelmet kell, hogy fordítson. A hazai gyakorlat elsősor-ban a rövid távon is megkerülhetetlen témakörökre, mintforrásbiztosítás, működtetés kihívásai, valamint a sport-szolgáltatás előállítása, koncentrál. Miközben az esetek je-lentős részében erősen foghíjas a nézőtér, a nézői kiszol-gálás bevételt generáló hatását annak hiánya felől lehet ér-telmezni.

Anyag és módszerekA hagyományos szociodemográfiai megközelítést túllépve ahelyszíni szurkolás motivációja, a helyszíni szórakozás ösz-szetevőinek értelmezése, valamint a szurkolói elégedettségmegragadása került a kutatások és az alkalmazás közép-pontjába – a szurkolói magatartás csoportképző ismérveirealapozott egyes fogyasztói csoportokra jellemzően. A grounded theory módszerre alapozott kutatássorozat ötö-dik fázisa azt a kutatási kérdést járja körbe, hogy a magyar-országi csapatsportok – a hivatalosan látvány-csapatspor-toknak elismerteken túl a röplabda, továbbá a hazai amerikaifoci – a szurkolók sportági preferenciáiban hol helyezkednekel általában; az egyes sportágak markánsan jellemezhetők-eszurkolótáboraik szerint; mi jellemzi a helyszíni szurkolásmotivációit általában és sportáganként. A Nemzeti Sport On-line-on 2016. október 18-19-én megjelentetett önkitöltős kér-dőív 4.770 érvényes választ eredményezett.

EredményekA válaszadók elsődleges sportági választása a labdarúgás.A figyelemfelkeltésben komoly szerepet játszanak a sportágieredmények – elsősorban a nemzetközi (klub) eredményes-ség, továbbá a televízión keresztül élőben követhető nem-zetközi sportági versenyek vonzereje. Ugyanakkor a magyarbajnoki mérkőzésekre való kilátogatásnak – a hazai feltéte-lezésekkel ellentétben – nem elsődleges és minden egyébmotivációt kizáró szurkolói elvárás a tökéletes, nemzetközitudásszintű játék. Egyéb tényezők jelentősebben befolyásol-ják a szurkolói jelenlétet.

KövetkeztetésA szurkolói nézőszám-csökkenés, a finanszírozás piaci be-vételektől lényegében független áramlása, valamint a szóra-koztatóipari szerep egyre élesebben veti fel a kérdést: holvannak a nézők, akik szórakoztatására lépnek a pályára acsapatok. A hagyományos demográfiai megközelítés, vala-mint a generációkon keresztül kialakult nézői elköteleződés(hiánya) önmagában nem releváns válasz. Kulcsszavak: sportágak versenye, sportági preferenciák,szurkolói motivációk

6-14 éves korú gyermekek körében végzettmozgásszenzoros és intervenciós kutatásokeredményei

Kárpáti TímeaNemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Iskola – EgészségKözpont, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés A Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés (TIE) projekt kere-tében 288 iskolában történt intervenció a tanulók, illetve apedagógusok egészségtudatos szemléletmódjának kialakí-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


tása, a mindennapos egészségfejlesztéssel összefüggő kész-ségeinek, ismereteinek bővítése, és ezek viselkedésbe tör-ténő beépítése céljából, főként közösségépítő, egészségfej-lesztési és testmozgást, fizikai aktivitást támogató progra-mok segítségével. A TIE modellprogram eredményességétés hatékonyságát intervenciós, nagymintás, illetve mozgás-szenzoros kutatással vizsgáltuk.

Anyag és módszerek A tanórán kívül megvalósított komplex mozgásprogra-mokba, és a kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramokbaösszesen 52.738 tanuló került bevonásra a konvergencia ré-gióban két ütemben. Az I. ütem megvalósítása előtt és utánaz attitűd- és ismeretváltozást anonim kérdőívekkel mértük(N=30.903), valamint mozgásszenzoros vizsgálatot végez-tünk (N = 175) az iskolások fizikai aktivitási szokásainakés szintjeinek 24 órás, objektív mérésére 5 napon keresztül(eszköz: Firstbeat Ltd./Bodyguard2). Mértük továbbá a ko-ordinatív feladatokat ellátó pedagógusok attitűd és ismeret-változását is.

Eredmények Bemutatásra kerülnek intézményi szintéren az I. ütembenmegvalósított komplex programokból (N = 10) a mozgásosprogramelemek (4 típus) és azok mért eredményei, vala-mint az ezt támogató II. ütem releváns próbái (5 típus). Aprogramok hatására bekövetkezett pozitív változás az I.ütemben részt vett tanulók esetében 35%-os, a pedagógu-soknál 50%-os volt, növekedett azon tanulók aránya, akikfontosnak tartják a rendszeres testmozgást és több, mintfelére csökkent azok aránya, akik szerint a mozgás egyálta-lán nem fontos, valamint felére csökkent azok száma, akikbiztosan nem kívánnak majd felnőtt korukban rendszere-sen sportolni, és a „testnevelés órákat szerető” tanulókaránya az előző tanévhez képest 35%-kal nőtt. A pedagógu-sok esetében is emelkedett a heti sportolási aktivitás. Amozgásszenzoros vizsgálatok szerint az aktivitások jellem-zően a hétköznapokra korlátozódnak, és a hétvégék egyreinkább a képernyők előtt telnek.

Következtetés A TIE modellprogram eredményei és tapasztalatai igazolják,hogy a tanulók, illetve a pedagógusok attitűdjében pozitívváltozás érhető el komplex egészségfejlesztési-, és mozgás-programokkal, valamint az egészséges életmóddal kapcso-latos ismeretek és készségszintű tudás élményszerűelsajátítása által az életvezetéshez szükséges egyéni és tár-sas kompetenciák fejleszthetők.Kulcsszavak: tanórán kívüli komplex mozgásprogramok,teljes körű iskolai egészségfejlesztés, konvergencia régió

Egyetemisták társas támogatásának struktúrája egészségmagatartásuk tükrében

Keresztes Noémi1, Pikó Bettina1, John de Wit2, Fejes Zsuzsanna3, Szilágyi Nóra4, Horváth Gábor5


2UNSW Australia Centre for Social Research in Health, Utrecth University,Department of Interdisciplinary Social Science, Australia

3 Affidea Diagnosztika Kft., Szeged4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

5Kecskeméti Szakképzési Centrum, KecskemétE-mail: [email protected]

BevezetésA védőfaktorok sorában a társas támogatás kitüntetett he-lyen szerepel. Korábbi vizsgálatokból ismeretes, hogy nema kapott társas támogatás mértéke, hanem az észlelt dimen-zió, a szubjektív értékelés az, ami meghatározó. Az egyént

körülvevő társas közeg támogatása, illetve ennek hiánya, je-lentősen befolyásolja egészségi állapotunkat, egészségmaga-tartási szokásainkat és jóllétünket is.

Anyag és módszerAz adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkal-maztunk, ahol a kérdőív itemei az egyetemista fiatalok életé -nek számos aspektusát vizsgálták, jelen kutatásunkbanazonban a társas támogatás, a sportolási és internetezésiszokások összefüggéseit elemeztük. A megkérdezettek (N =515) 51,2% férfi, az átlagéletkor pedig 21,8 év (S.D. 2,2 év)volt. A kérdőíveket egyetemi kurzusok keretében töltöttékki magyar (81,3%) és nemzetközi diákok (18,7%). A vá -laszadási arány 79,2% volt. A nemzetközi diákok, akikangol nyelvű programon tanultak, a kérdőív angol nyelvűváltozatát töltötték ki.

EredményekAz egyetemisták társas támogatásának struktúráját faktor -analízissel elemezve 6 önálló faktor különült el, melyek akövetkező elnevezést kapták: érzelmi, információs, feladat-orientált, racionális, anyagi és gyakorlati társas támogatásfaktor. A faktorok magas megbízhatósága (Cronbach alpha)lehetővé tette a további elemzésbe való bevonásukat. Vari-ancia-analízissel és t-próbával megállapítottuk, hogy a tár-sas támogatás nem áll szignifikáns kapcsolatban a spor-tolási szokásokkal, azonban az internetezési szokásokkalés a virtuális társas hálózattal (például: interneten szerzettbarátok száma, hány emberrel tart kapcsolatot) szignifikán-san összefügg.

KövetkeztetésEredményeink arra engednek következtetni, hogy az egye-temisták körében a társas támogatás észlelése a virtuális vi-lágból sokkal hangsúlyosabb és erőteljesebb, mint a sportosközegből származóé.Kulcsszavak: egyetemisták, sportolási szokások, internete-zési szokások, társas támogatás

Ez a kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 NemzetiKiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlókutatás és a projekt az Európai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultmeg. „Egyetemista fiatalok szociális képzete a szabad-idős fizikai aktivitásról és a társas hatások” (A2-MZPD-12-0294)

NETFIT® adaptálása enyhén értelmi fogyatékosgyermekekre – A pilot vizsgálat eredményei

Király Anita1,2, Kaj Mónika1,2, Kälbli Katalin1,3, Hernádi Ádám1, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest,2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs,

3Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest


BevezetésA T.E.S.I. 2020 Stratégia végrehajtására a Magyar DiáksportSzövetség kapott felhatalmazást a Kormány által, melynekmegvalósítása az EFOP 3.2.8. kiemelt projekt keretén belültörténik. Egyik fő feladat a NETFIT® sajátos nevelési igényű(SNI) gyermekekre történő adaptálása. Az adaptálási folya-mat az SNI tanulók (52 552 fő, Oktatási Hivatal, 2016) kétlegnagyobb csoportja esetében (enyhén értelmi fogyatékos,egyéb pszichés zavarral küzdő tanulók, összesen 75%-a azSNI tanulóknak) egy országosan reprezentatív kutatássorán valósul meg. Az országos reprezentatív kutatás pro-tokolljának véglegesítéséhez az enyhén értelmi fogyatékos

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


tanulókkal pilot vizsgálatot végeztünk 2017 januárjában,melynek célja volt a NETFIT® tesztek és az azokat helyette-sítő/kiegészítő alternatív tesztek alkalmazhatóságának ésmegbízhatóságának vizsgálata az adott populációban, vala-mint a teszteredmények és IQ összefüggésének vizsgálata.

Anyag és módszerekVizsgálati mintánk olyan, a szakértői vélemény alapján eny-hén értelmi fogyatékos, 10-19 éves tanulókból állt (N = 13),akik más fogyatékossággal, intenzív mozgásos tevékenysé-get befolyásoló szív- és érrendszeri problémával; ortopédiaielváltozással nem rendelkeznek. A tanulók két mérési napalkalmával elvégezték a NETFIT® teszteket és az alternatívteszteket (egyensúlyi teszt, egymérföldes gyalogló teszt, mó-dosított ütemezett hasizom teszt – ÜHT). Az azonos képes-séget mérő tesztek, valamint a két alkalommal felvettegyensúlyi teszt eredményeinek különbözőségét páros t-pró-bával, míg az IQ és a teljesítmény összefüggését Pearson-félekorreláció-analízissel vizsgáltuk.

EredményekA 20 méteres ingafutás teszt és az egymérföldes gyalogló-teszt VO2max eredményeinek (az utóbbit értelmi fogyatékosgyermekekre validált VO2max-ot becslő képlet alapján szá-moltuk) összevetésekor, valamint az egyensúlyi tesztered-mények között nem találtunk szignifikáns különbséget. Amódosított ÜHT eredmények szignifikánsan jobbak lettek,mint a NETFIT® által használt ÜHT-ban elért értékek. Az IQ és az ÜHT (p = 0,046), az egymérföldes gyalogló teszt(p=0,038) és a csukott szemű egyensúlyi teszt (p=0,045)esetében találtunk szignifikáns, lineáris összefüggést.

KövetkeztetésA NETFIT® SNI gyermekekre történő adaptációjának egyikcélja egy olyan tesztrendszer megalkotása, mely a lehető leg-több gyermek számára biztosítja az egészségszempontú fitt-ség mérését. A vizsgálat tapasztalatai alapján megálla-píthatjuk, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek egyesfittségi tesztekben mutatott eredményeik reális értékelésé-hez szükség van a tesztadaptálásra, illetve a sztenderdek fe-lülvizsgálatára. Kulcsszavak: NETFIT®, egészségközpontú fittség, sajátosnevelési igényű gyermek

A sportolók teljesítménymutatóinak vizsgálata aVienna Teszt Rendszer alkalmazásával

Kiss BrigittaDebreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA sportpszichológiai kutatások középpontjában áll a spor-tolók teljesítményének mérése, amely feltárható a sportolóksportágspecifikusan meghatározott teljesítménymutatóinakvizsgálatával.

Anyag és módszerekKutatásunkban az osztrák fejlesztésű Vienna Teszt Rend-szert alkalmaztuk, amivel objektív információkat kaptunka sportolók teljesítményét befolyásoló pszichológiai jellem-zőikről. Egy hosszú távú sportpszichológiai vizsgálatsorozatelső kiindulópontjaként a sportolókkal kiterjedt méréseketvégeztünk. Az első vizsgálat tehát az alábbi képességeknekés készségeknek a mérésére irányult: kognitív képességek,reaktív viselkedés, stressz tolerancia, döntésképesség, re-akcióidő, lényeglátás, monotónia tűrés, továbbá vizuálisfunkciók megismerését, perifériális látás terjedelménekmeghatározását, a szenzomotoros képességek feltárását, ateljesítménymotiváció és a kockázatvállalási hajlandóságot,valamint a stratégiai reziliencia területét is tartalmazta. Azadatbázisban szereplő mintát az élcsapatok (négy csapat)

utánpótlás korosztályába (15-19 éves) tartozó fiú és leánykézilabda játékosai (N=82) alkották.

EredményekA vizsgálat segítségével meghatároztuk, hogy kik azok a já-tékosok, akik téthelyzetben is képesek a nagy nyomást ki-válóan kezelni, megfelelő kockázatot vállalva gyorsan éshatékonyan dönteni, a lehetőségeket magas szintű reakció-idővel azonnal észrevenni, majd kihasználni, a mozgásokatés mozdulatsorokat minél pontosabban elővételezni, me-lyek a sportolók teljesítményét egészen más dimenzióba he-lyezik. Több sportolónál megfigyelhető, hogy egy-egy terü-leten (pl.: perifériális látás) kimagasló eredményeket mutat-nak, míg más területeken (pl.: rugalmas alkalmazkodóké-pesség) már nehézségekbe ütköznek, továbbá életkoronkéntis különbség mutatkozott (pl.: jobb motoros képességgelrendelkeznek a 19 évesek).

KövetkeztetésAz eredmények részletes elemzése alapján a vizsgálat lehe-tőséget adott a sportolók egyéni és csapatszinten mutatkozóerősségeinek és gyengeségeinek meghatározására, így végsősoron a szervezeti diagnosztika egyik hatékony elemekéntis funkcionál. A vizsgálat további előnye, hogy az eredmé-nyeket a gyakorlatba is át tudjuk ültetni, olyan célzottanmeghatározott edzésmódszerek (pl.: szimultán kapacitástigénylő feladatok) és edzéstervek (rövid és hosszú távú cél-kitűzések) kidolgozásával, amelyek a sportolók, valamint asportcsapatok fejlesztendő területeire irányulnak.Kulcsszavak: Vienna Teszt Rendszer, teljesítménymutató,kézilabda, utánpótlás sport

Testtartás paraméterek változása core tréningetkövetően utánpótláskorú kajak-kenu sportolók körében

Kiss Gabriella, Járomi Melinda, Makai Alexandra, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA hazai és nemzetközi szakirodalom szerint is probléma,hogy a rendszeres testedzés hatására sem megfelelő a spor-tolók testtartása, illetve az egyoldalú terhelés testtartásiaszimmetriához vezethet. A nem megfelelő testtartásbanvégzett edzésmunka kevésbé hatékony, sérülésekhez vezet-het, az egyensúly, koordináció csökkenhet. A sérülések meg-előzése érdekében célszerű lenne a testtartás fejlesztése.

Vizsgálati célFelmérni az utánpótlás kajak-kenu sportolók habituális éshelyesnek vélt testtartását a frontális és szagittális síkban.

Anyag és módszerekA felmérésben 103 főt (74% fiú) vizsgáltunk meg. Átlagélet-kor: 15,4±3,8 év. Fotogrammetriás vizsgálattal elemeztüka helyesnek vélt és a habituális testtartást. Elölnézeti fron-tális síkban vizsgáltuk a váll és medence szimmetriát, vala-mint az elölnézeti súlyvonalat, oldalnézeti szagittális síkbanvizsgáltuk a cervicális, torakális, és lumbális görbületekmértékét, és az oldalnézeti súlyvonalat. Mann Whitney ésWilcoxon próbákat alkalmaztunk, p<0,05 esetén tekintet-tük szignifikánsnak, SPSS 22,0 programmal végeztük el.

EredményekA core tréninget követően a vizsgált csoport sportolóinakhelyesnek vélt testtartása a kontrollcsoporthoz képest szig-nifikánsan javult (p<0,001). A helyesnek vélt elölnézeti vizs-gálat során szignifikánsan javult a váll szimmetria(p<0,001), a medence szimmetria (p<0,001) és az elölné-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


zeti súlyvonal (p<0,001). A helyesnek vélt oldalnézeti vizs-gálat során szignifikánsan javult a cervikális (p<0,001), atorakális (p<0,001) és a lumbális (p<0,001) görbület mér-téke, valamint az oldalnézeti súlyvonal (p<0,001).A core tréninget követően a vizsgált csoport sportolóinakhabituális testtartása a kontrollcsoporthoz képest szignifi-kánsan javult (p<0,001). A habituális elölnézeti vizsgálatsorán szignifikánsan javult a váll szimmetria (p<0,001), amedence szimmetria (p<0,001) és az elölnézeti súlyvonal(p<0,001). A habituális oldalnézeti vizsgálat során szignifi-kánsan javult a cervikális (p<0,001), a torakális (p<0,001)és a lumbális (p<0,001) görbület mértéke, valamint az ol-dalnézeti súlyvonal (p<0,001).

KövetkeztetésA 9-18 éves korosztály helyesnek vélt és habituális testtar-tása eltér a fiziológiástól. A core tréning testtartás tudato-sító, izomkontrakciót megéreztető, izombalance fejlesztőgyakorlatai pozitívan befolyásolják a sportolók testtartását. Kulcsszavak: helyesnek vélt testtartás, habituális testtartás,core tréning, kajak-kenu, utánpótlás korosztály


Posztok közötti különbségek egy kiemelt labdarúgó akadémia játékosainak személyiségdimenzióiban

Kiss Zoltán1, Csáki István1,2, Fózer-Selmeci Barbara2, Bognár József3

1Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút2Testnevelési Egyetem, Budapest3Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésNapjainkban egyre több utánpótlásedző ismeri fel, hogy afiatal tehetséges labdarúgók nevelését és fejlesztését nem-csak a humánbiológiai, fiziológiai adottságok és a motoroskészségek fejlesztése segíti elő, hanem kiemelten jelennekmeg a tehetséggondozás folyamatában a sportolók pszichésjellemzői. Ennek alapján vizsgálatunk célja annak bemuta-tása, hogy milyen hasonlóságokat és a különbségeket talá-lunk a személyiségdimenziók adatait elemezve a különbözőposztokon (kapus, védő, középpályás, támadó) szereplő já-tékosok között. Reményeink szerint az eredményeink haté-konyan segíthetik az edzőket abban, hogy a játékosokszámára megtalálják képzésük során a fejlesztési módsze-reket és a legmegfelelőbb posztokat.

Anyag és módszerA vizsgálatot Magyarország nyolc kiemelt akadémiájánakegyikében végeztük el, ahol a teszteket négy korosztálybólutánpótláskorú labdarúgók töltötték ki (U-16, U-17, U-18,U-19). A kutatásban összesen 72 labdarúgó vett részt (N=72), ebből 7 kapus, 26 védő, 22 középpályás és 17 tá-madó. Kutatásunkban a személyiségdimenziók meghatározásáhoza nemzetközi szakirodalmakban gyakran alkalmazott ésvalid teszteket használtuk. Egyrészt a H.J.E.P.Q. tesztet,amely a fiatalok extraverzióját, introverzóját, érzelmi stabi-litását, labilitását, pszichoticizmusát, valamint szociáliskonformitását méri. Másrészt a H.E.I.V.E.Q. (IIKE) tesztet,mely a fiatalok impulzivitását, kockázatvállalását és empá-tiáját vizsgálja. A minta jellemzéséhez leíró statisztikát, a posztok közöttikülönbségek bemutatásához varianciaanalízis vizsgálatokatalkalmaztunk. Szignifikancia szintnek a társadalomtudo-mányi kutatásokban leggyakrabban alkalmazott 5%-os hi-bahatárt vettük alapul.

EredményekAz eredmények három dimenzióban is szignifikáns különb-séget mutatnak a különböző posztok között. Az extraverzióalskálán a támadók a legmagasabb, a védők a legalacso-nyabb értéket produkálták. Eszerint a védekező játékosokkevésbé keresik az izgalmakat és a kockázatot. A szociáliskonformitás alskála esetében ugyanezen két poszt közötttaláltunk statisztikailag jelentős, de ellenkező előjelű kü-lönbséget: vagyis a támadók azok, akiket nem vonz annyiraa társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés. A legma-gasabb impulzivitás-mutatóval rendelkező támadók maga-tartását a veszélyes helyzetekhez való vonzódás, valamint areflexszerű cselekedetek, míg a legalacsonyabb értéket elérőkapusok magatartását az unalmat és a monotóniát tűrő ké-pesség jellemzi. A neuroticizmus, pszichoticizmus, kocká-zatvállalás és empátia faktorokban nem találtunk statisz-tikailag kimutatható különbséget.

Megbeszélés, következtetésA vizsgálat alapján megállapítható, hogy a különböző posz-ton szereplő fiatal labdarúgók eltérő személyiségjegyekkelrendelkeznek. Az utánpótlásedzők számára fontos, hogymás-más személyiségtípusú labdarúgók játszanak a külön-böző posztokon, és ez is befolyásoló tényező lehet a fiataljátékosok posztjainak végleges kialakulásában. Ennek meg-felelően az edzőknek érdemes differenciált nevelési stílustés módszereket alkalmazni a sportolók személyiségfejlesz-tése során.Kulcsszavak: labdarúgás, posztok, személyiségdimenziók,tehetséggondozás

Nemzetközi kutatás a hallgatók bevonásávalUtánpótláskorú labdarúgók teljesítmény-összetevőinek vizsgálata

Koltai Miklós1, Nagyváradi Katalin1, Gusztafik Ádám1, Szeiler Bálint1, Halasi Szabolcs2


2University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, SuboticaE-mail: [email protected]

BevezetésAz ELTE PPK Sporttudományi Intézet kutatási programja ke-retében az University of Novi Sad Teachers’ Training Faculty in Hungarian Department for Physical Educationmeghívásának eleget téve, egy nemzetközi kutatás keretében,hallgatók bevonásával, tudományos kutatáshoz végzünk mé-réseket. A program keretében utánpótláskorú labdarúgó já-tékosok komplex műszeres mérésére került sor.

Anyag és módszerekA vizsgálat a Topolyai Sport Club utánpótlás labdarúgóinakkörében történt, U13-14, U15-16, U17-18-as korcsoportok-ban, korosztályonként 20 fő komplex felmérésére kerültsor. A csapatok a Vajdasági Ligában játszanak, mely a ma-gyar NB2-nek felel meg, hetente négy edzésen, illetve egymérkőzésen vesznek részt.A kutatás során nemzetközileg standardizált és referenci-ákkal rendelkező agilitási teszteket választottunk (Dribb-ling-teszt, Illinois teszt, T-teszt). Ezek mozgásszerkeze-tükben jól modellezik a játékban alkalmazott megoldáso-kat, a gyors elindulásokat, megállásokat, dinamikus irány-változtatásokat, labdával és labda nélkül. A szokásos testiparamétereken túlmenően vizsgáltuk a sportolók testössze-tételét Inbody 720 műszerrel, különös tekintettel a laterali-tásra. OXA Infrakapus készülékkel mértük a résztvevőkgyorsasági szerkezetét 5, 10, 20 és 30 méteren. Az állóké-pesség mérésére Yo-Yo IRTL 1 tesztet alkalmaztunk Polarkontrollal.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Az adatokat IBM SPSS Statistics22 programmal dolgoztukfel, normalitásvizsgálatot, lineáris regressziót és korrelációsmátrix elemzést végeztünk (p<0,05).

EredményekA kapott adathalmaz széleskörű elemzések elvégzésérenyújtott lehetőséget, egyes részterületek kidolgozásával.Egyrészt kimutathatók voltak az agilitás speciális teljesít-ményösszetevői, valamint az eredmények összehasonlításrakerülnek a korábban Ausztriában és a szombathelyi IllésAkadémia korosztályos csapataiban korábban végzett mé-réseink eredményeivel.

KövetkeztetésekA modern labdarúgásban az agilitás a legfontosabb komplexképesség. A korosztályos képzés során, korszerű edzés-módszerek alkalmazásával, kiemelten kell kezelni és terv-szerűen kell fejleszteni a játékosok képességeit, azeredményesség érdekében.Kulcsszavak: agilitás, utánpótlás, labdarúgás

Sérülés prevenció rendszeresen sporttevékenységet végző átlagemberek körében

Koncsek Krisztina1, Kovács Kitti21Független szerző 2Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi ésSzociális Képzési Kar, Gyógytornász Szak, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésA 22. század emberének életében – aki napjának nagy részéta munkájában vagy rohanásban tölti – kielégítő egészségmeg -őrző szerepet tölt-e be az a mozgásforma, amire időt és pénztáldoz? A modern kor egyre népszerűbbé váló mozgásformái,mint a CrossFit és a jóga, szolgálják-e az átlag hétköznapiember életében azt a célt, hogy az egészség visszaszerzését,fejlődését és megőrzését segítsék? A civilizációs ártalmak,amelyek az élet szerves részévé váltak, az igen hosszú mun-kával töltött idő, a test és a lélek elhanyagolása és az inakti-vitás vajon képessé teszi-e még a modern kor emberét arra,hogy megfelelően és sérülésektől mentesen folytasson hosz-szútávon bármilyen komoly mozgásformát? Vajon azok, akikmár elköteleződtek valamely moz gásforma iránt, megfelelőállapotban vannak-e ahhoz, hogy biztonságosan folytathas-sák tovább kedvenc sportjukat anélkül, hogy fájdalmakkalés sérülésekkel kelljen szembenézniük?

Anyag és módszerek15 fő crossfittező (csoporton belül átlagosan 1,5 éve, heti 3 alkalommal crossfittelnek) és 15 fő jógázó egyén (csopor-ton belül átlagosan 2 éve, heti 2 alkalommal jógáznak) moz-gásmintáit vizsgáltuk meg. Ehhez Gray Cook FunkcionálisMozgásminta Szűrés rendszerét alkalmaztuk. A mérést azFMS rendszere alapján végeztük, 7 összetett funkcionálismozgásminta alapján, egyszerű eszközök használatával(FMS eszköz: FMS tábla. 2 FMS rúd, FMS bot, gumiszalag).Az eredmények feldolgozásához a Microsoft Excel 2007-ethasználtuk..EredményekA szűrés mindkét csoportnál mutatta a váll-, és gerinc fáj-dalmát. A Funkcionális Mozgásminta Szűrés „clearing”tesztjei során a fájdalom jelenléte szignifikánsan gyakoribba crossfittes csoportnál, mint a jógás csoportban. Az össz-pontszámok esetében értékelhető különbséget nem talál-tunk (Crossfit 14,3; Jóga: 14,83), azonban mindkét cso -portnál a szakirodalom szerinti 14-es határértéket minimá-lisan haladták csak meg, messze vannak az ideálistól. A fel-adatok pontjait külön értékelve elmondható, hogy a cross-fittező egyének FMS pontjai jobb erőnléti állapotot mutattak

azon mozgásminták során, ahol a törzsizomzat ereje kulcs-fontosságú volt, a jógás csoport pedig jobban teljesített azonmozgásminták során, amelyek hajlékonyságot igényeltek.

KövetkeztetésA mérési eredmények alapján mindkét csoport a jövőbelisérüléseket illetően rizikócsoportba sorolható. Ahhoz, hogyaz átlagember biztonságosan, és ami a legfontosabb, hogyaz egészségét megőrizve, fejlesztve tudjon sportolni, rend-szeresen fizikai aktivitást végezni, a felmérésünk alapjánajánlható képzett szakemberrel végzett állapotfelmérés ésszükség esetén korrekció.Kulcsszavak: Funkcionális Mozgásminta Szűrés, sérülés,prevenció

A testtömeg-index és a táplálkozás összefüggései tornászok körében

Koszta Ágnes1, Téglásy György1, Marics Balázs1, Boros Szilvia2

1Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest2Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA szertorna sportra igen szélsőséges étkezés jellemző, mivela testtömeg-index a sportteljesítmény limitáló tényezője (Sherman és mtsai, 1996). Arra kerestük a választ, hogyvajon a testtömeg-index és a testtömeg összefüggést mutat-ea tápanyagbevitellel. Feltételeztük, hogy az egyes tápanyagok,különösen az energia, a zsír és a szénhidrát bevitel és a test-tömeg-index között fordított összefüggés mutatható ki, vala-mint, hogy a táplálkozásban eltérések jelentkeznek az egyeséletkori csoportok között nőknél és férfiaknál egyaránt.Anyag és módszerekVizsgálatunkban 128 (86 nő) szertornász vett részt, akiknekátlag életkora 15,94±4,5 év volt. Négy életkori csoportotalakítottunk ki: 10-12 évesek (n=30; 30 nő), 13-15 évesek(n=40; 32 nő), 16-17 évesek (n=22; 7 nő) és 18 év felet-tiek (n=36; 17 nő) csoportját. A kontrollcsoportban nemtornász élsportolók szerepeltek (n=117; 56 nő, átlagélet-kor=17,7±2,56 év). A testtömeg-index (kg/m2) kiszámításamellett 24 órás táplálkozás-felmérésre került sor, melybena Nutricomp Pro Sport szoftver segítségével az energiabevi-tel (kJ), fehérje (g), szénhidrát (g) zsír (g), valamint a mak-rotápanyagok aránya (%), retinol, koleszterin, vízben észsírban oldódó vitaminok, ásványi anyagok (Na, K, Ca, Mg,Fe, Cu, Zn) bevitelének számítását végeztük el.

EredményekA tornásznők átlag testtömeg-indexe 17,34±2,45 kg/m2 volt.Életkori bontásban a gyümölcs és gabonafogyasztás frek-venciájában mutatkozott különbség a 10-12 évesek és a 18év felettiek, valamint a 10-12 évesek és a 16-17 évesek kö-zött, a testtömeg és a BMI mellett. A testtömeg-index fordí-tott összefüggést mutatott az energia, zsír, fehérje, szén -hidrát, rost, koleszterin, B1-, B2-, B6-vitamin, nátrium, ká-lium, kalcium, magnézium és vasbevitellel, valamint a ga-bonafélék, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával. Férfiak-nál (BMI=20,87±2,39 kg/m2) az életkori csoportok étke -zésében nem találtunk szignifikáns különbséget. A testtö-meg, a BMI és a C-vitamin bevitel között mutatkozott pozitívkorreláció (p<0,01). Férfiak és nők összehasonlításábannem mutatkozott különbség a C-vitamin bevitel, a fehérje,zsír, szénhidrát-arány, valamint a gyümölcsfogyasztás tekin-tetében. Sem a nők, sem a férfiak tekintetében nem volt szá-mottevő különbség az eltérő életkori csoportokban.

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


KövetkeztetésA tornásznők körében kapott eredmények valószínűsítik,hogy minden életkorban a testtömegszabályozás szigorúkontrollt eredményez az étkezésben. Férfiaknál azonbanmindez nem érvényesül.Kulcsszavak: szertorna, táplálkozás, testtömeg-index

A hallgatói sportolási szokások társadalmi tényezői határon innen és túl

Kovács-Nagy KláraDebreceni Egyetem Egészségügyi KarFelsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésKutatásunk célja, hogy feltárjuk, milyen szerepe és jelentő-sége van a sportnak a magyar, szlovák, ukrán, szerb ésromán határ menti régió felsőoktatási intézményeiben, a ki-sebbségi magyar hallgatók közösségeinek életében. Össze-hasonlító vizsgálatunk során egyrészt arra keressük aválaszt, hogy milyen jellemzői és formái vannak a sportnakezen intézményekben, milyen hasonlóságok és különbségekvannak a sportolást meghatározó társadalmi és egyéni té-nyezőknek a vizsgált régió egyetemein és főiskoláin.A kutatás egyik sajátossága, hogy egy több országot magábaölelő régió hallgatóinak sportolási szokásait vizsgája, figye-lembe véve, hogy az érintett országok történelme erőteljesenösszefonódik. Közös pont a rendszerváltás okozta sokk,mely újfajta társadalmi- gazdasági-politikai berendezkedéstvont maga után, átalakítva a különböző alrendszereket, ígya sport alrendszerét is.

Anyag és módszerekAz elemzéshez a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Intézet(CHERD-H) egy öt országgal határos régió felsőoktatási in-tézményeinek hallgatóit vizsgáló kérdőíves felmérésébőlszármazó adatbázisát használtuk fel (N=2017). Az össze-hasonlításokat a sportolás gyakorisága, a sportoláshoz kap-csolódó attitűdök, a nem sportolás okai, sportos szabad-idő-eltöltés és sportkör tagság változók mentén végeztük el.A magyarázó változók közé beemeltük a legfontosabb tár-sadalmi-demográfiai változókat: nem, szülők iskolai vég-zettsége, lakóhely településtípusa, szubjektív és objektívanyagi helyzet.

EredményekÖsszességében azt láthatjuk, hogy a magyarországi, parti-umi és erdélyi, vajdasági és felvidéki hallgatók között egya-ránt alacsony a rendszeresen sportoló hallgatók aránya,mindenütt a vizsgált régióban átlagosan alig heti rendsze-rességgel végeznek testedzést a diákok. Erőteljes nemek kö-zötti és anyagi helyzetben mutatkozó egyenlőtlenségekettapasztalhatunk Magyarországon, Romániában (itt a legin-kább) és Ukrajnában is. A legnagyobb, egyébként pozitív ha-tása a sportolás egészség-megőrzésben fontos szerepetjátszó attitűdnek van.

KövetkeztetésMinél inkább tudjuk erősíteni a sportolás egészségmegőr-zésben játszott fontos szerepét a hallgatók értékrendjében,annál több hallgatót lehetne meggyőzni a sportolásba valóbekapcsolódásba társadalmi háttértől függetlenül. Hason-lóan pozitív eredményt lehet elérni, ha előbb sportos, játé-kos programokban vesznek részt, mert az ilyen mozgásostevékenységek olyan élményeket nyújthatnak, amelyek ha-tására a sportolás beépülhet a rendszeresen végzett tevé-kenységek közé.Kulcsszavak: sportolási szokások, társadalmi háttér,Közép-Kelet Európa, felsőoktatás

A nemzetközi sportesemények szerepe a középvárosok fejlesztésében

Kozma Miklós, András Krisztina, Kynsburg ZoltánBudapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpont, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésA nemzetközi sportesemények széleskörű érdeklődést von-zanak, mind a rendező városban, mind nemzetközi viszony-latban. Ennek ellenére a kapcsolódó beruházások meg-valósíthatósága és fenntarthatósága megkérdőjelezhető,ezért a kérdéskör jelentős tudományos érdeklődést vonz.Jelen kutatásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogynemzetközi sportesemények rendezése miként lehet pozitívhatással a középméretű városok fejlesztésére.

Anyag és módszerekA tudományos szakirodalomban a nemzetközi sportesemé-nyeket általában nagyobb városokkal kapcsolatban értelme-zik, illetve vizsgálják. A magyarországi mintánkban avárosok viszonylag kis méretűek, ahhoz képest, hogy egynemzetközi sportesemény kapcsán hány csapat és sportolóérkezik a helyszínre. Írásunk a mintába választott első kétváros eseményeiről készített esettanulmányok alapján rávi-lágít arra, hogy a 10-100 ezer fő közötti lakosságú városokmiként alakíthatják a város imázsát a sporteseménnyel, il-letve miként adhat értéket a rendezés a helyi közösségekszámára.

EredményekAnalitikusan bemutatjuk, hogy a kiválasztott magyar közép-városok miként tudtak sikert elérni egy-egy konkrét sportágnemzetközi sporteseményének rendszeres megszervezésé-vel. Eredményeinket összevetettük külföldi példákkal.Végül felvetjük, hogy milyen más magyar városok rendel-keznek olyan adottságokkal, hogy nagy haszonnal tudnánaknemzetközi sporteseményt szervezni, de ezt még nem – vagynem rendszeresen – tették meg.

KövetkeztetésÖsszességében írásunkkal szeretnénk ösztönözni a nemzet-közi sportesemények rendezésével kapcsolatos gondolko-dást, azon keresztül, hogy konkrét esettanulmányok segít-ségével bemutatjuk, megfelelő feltételek teljesülése esetén,milyen lehetőségek aknázhatók ki ily módon a rendezőváros és a környező térség számára. Eredményeinket egynemzetközi összehasonlító kutatás keretében tervezzük to-vábbfejleszteni.Kulcsszavak: sport, sportgazdaság, sportesemény, városfej-lesztés, imázs, helyi közösségek

Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében

Kósa Lili1, Liziczai Imre2, Tóth Eliza Eszter1, Mészáros Zsófia1, Ihász Ferenc1


2Kardimed Kft., MosonmagyaróvárE-mail: [email protected]

BevezetésA nagyartériák fokozott merevsége egyebek mellett jelentőskockázati tényezője lehet az atherosclerosis kialakulásának.Az érfal merevségével együtt növekszik a visszavert hullá-mok amplitúdója, ami növeli a szisztolés nyomást, ezekkülön-külön és együtt is emelik a bal kamrai utóterhelést,illetve csökkentik a szívizom oxigénellátását.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Anyag és módszerekA kutatásba 54,55±14,39 éves önkéntes (nö=80), koroná-ria betegségben érintett, rendszeresen gyógyszeres kezelésalatt álló 60,56±14,29 éves férfit (nbf = 32) és 62,61±9,20éves nőt (nbn= 18), valamint egészséges 43,05±7,71 évesférfit (nef=18) és 43,66±11,54 éves nőt (nen=12) vontunkbe. A keringési rendszer működését terhelés előtt és utánnyugalomban „Tensiomed® arteriográffal (augmentációsindex (AIX branch), szisztolés vérnyomás (SBP), diasztolésvérnyomás (DBP), pulzusnyomás (PP) vizsgáltuk. A terhe-lést „Cateye-2000” kerékpár ergométeren, folyamatos EKGellenőrzése „CORINA GE” mellett végeztük, azonos proto-koll szerint: 2 percenként 25 Wattal növekvő terhelés mel-lett, ugyanazon gyakoriságú RR méréssel.

EredményekA vizsgált személyek terhelés előtt és után mért szisztolésnyomás átlagai között nincs valódi különbség, azonban adiasztolés nyomás (Ind-diast-Kontr-diast), (80,62±9,31 vs.78,65±9,81; p<0,014) átlagai szignifikánsan különböznekegymástól. A terhelés hatására szignifikánsan csökkent azaortában mért augmentációs index a rendszeresen gyógy-szert szedő (Ind-AIX-ao-kontr-AIX-ao), (37,57±15,03 vs.25,47±14,26; p<0,00), valamint az egészséges (Ind-AIX-ao)-(kontr-AIX-ao), (22,57±13,50 vs. 11,06±9,07; p<0,00)alanyok esetében. Ami a naptári és az artériás életkor átla-gainak különbségeit illeti, azok között egyik esetben sem ta-láltunk szignifikáns különbséget.

KövetkeztetésekEredményeink megerősítik, hogy a gyógyszeres kezelés mel-lett a személyre tervezett, alacsony intenzitású fizikai akti-vitás jó eséllyel folytatható, sőt ajánlott, úgy tűnik, egymáshatását erősítik.Kulcsszavak: arteriográf, augmentációs-index, akut fizikaiaktivitás

A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának tá-mogatásával készült.

Magyar élvonalbeli utánpótláskorú kézilabdajátékosok személyiségvonásainak összehasonlító elemzése

Kőnig-Görögh Dóra1,2, Ökrös Csaba1, Gyömbér Noémi1,Tóth-Hosnyánszki Anita1

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA versenyek eredményességét a sportolók pszichés felkészült-sége is meghatározza, tehát a magas teljesítmény eléréséheza versenyzőknek nem csupán fizikálisan kell felkészülniük,hanem pszichésen is (Révész, 2005; Barrerios és mtsai, 2011;Lénárt, 2012; Csáki és mtsai, 2013). A versenyre felkészülésegy hosszú folyamat, amelynek eredményességét befolyásol-ják a sportoló pszichés felkészülésének komponensei, s ezekaz összetevők személyiségük részévé válhatnak (Williams ésKranek, 2001; Gyömbér és Kovács, 2012).

Anyag és módszerJelen kutatásunkban élvonalbeli magyar utánpótláskorú(13-18 éves) kézilabda játékosokat vizsgáltunk (n = 164)Big Five kérdőív (Barbaranelli, Caprara, Rabasca, 1993)alapján, amely a személy alapvető érzelmi, interperszonálisés motivációs jellegzetességeit méri az Energia, Barátsá-gosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás és Nyitott-ság dimenziók mentén. A vizsgálat célkitűzése a szemé -lyiség dimenziókban kísérelte meg felkutatni a játékosok

nemi, életkori és posztbeli sajátosságait. Az adatok feldol-gozása IBM SPSS 22.0 statisztikai programmal történt:leíró statisztikát, gyakoriságot, kereszttábla elemzést, füg-getlen két mintás t-próbát, Khi2 próbát, korrelációt ésANOVA tesztet alkalmaztunk.

EredményekA Lelkiismeretesség (χ2 =8,52 p<0,05) és Nyitottság skálá-kon (χ2 =13,64 p<0,05) a fiúk szignifikánsan alacsonyabbértéket értek el, mint a leányok. Az életkorokat tekintve aBarátságosságnál (χ2=37,60 p<0,05) és a Nyitottságnál (χ2 =44,46 p<0,05) volt szignifikáns különbség a játékosokközött, ahol a fiatal játékosok magasabb értékeket értek el,mint az idősebb játékosok. A posztok tekintetében tenden-ciózus különbség figyelhető meg a Barátságosság (χ2 =14,24p≤0,05) és Érzelmi stabilitás (χ2 =15,18 p≤0,05) skálákon,a kapusok magas értékeivel.

KövetkeztetésA leány játékosok sokkal felelősségteljesebbek és tájékozot-tabbak, mint a fiú játékosok. A leányok a rájuk bízott mun-kát el fogják végezni, hallgatnak az edzői utasításokra, snyitottak az új tapasztalatszerzési lehetőségekre. A fiatal ké-zilabdázók nyitottabbak és barátságosabbak, mint az idő-sebb játékosok, fontos számukra a csapat, a társak és azismeretlen helyzeteket inkább kihívásnak tekintik. A kapu-sok sokkal barátságosabbak, toleránsabbak, türelmeseb-bek és érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, mint más posztonjátszó társaik. Következésképpen a játékosok felkészítésé-ben és felkészülésében mind az edzőknek, mind a sport-pszichológusoknak érdemes figyelembe venni ezeket a nem,életkor és poszt specifikus jellegzetességeket. Kulcsszavak: kézilabdázók, személyiség, posztok, BFQ

Mozgás – Rehabilitáció

Laczkó József Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésAz emberi mozgás a legalapvetőbb tevékenység, ami az ideg-rendszer kialakulásához, fejlődéséhez elengedhetetlen voltaz evolúció során. A mozgási feladatok helyes végrehajtásá-hoz jól koordinált motoros és szenzoros folyamatok, szen-zori-motoros transzformációk kialakulása és megtanulásaszükséges. Az aktív emberi mozgás a legfontosabb tevékeny-ség az egészséges fejlődéshez és a jó fiziológiai állapot meg-őrzéséhez. A feladatok végrehajtását azonban akadályoz-hatja idegrendszeri vagy perifériás sérülés. Ilyenkor a moz-gás korlátozottá válik, vagy bizonyos mozgási funkciókat tel-jesen elveszíthetnek a sérülést szenvedettek. A részben vagyteljesen elvesztett mozgási funkciók sok esetben visszaállít-hatók, vagy pótolhatók. Ez a „mozgás-rehabilitáció”.

Anyag és módszerekModern természettudományi, informatikai, mérnöki mód-szerek teszik lehetővé az emberi mozgás rejtett jellemzőinekfelderítését. Sérülések után a mozgás mesterséges szabá-lyozása az orvosi rehabilitációban egyre jelentősebb, mertrendelkezésre állnak kitűnő elektronikus, számítástechni-kai eszközök és matematikai algoritmusok. Idegrendszerisérülések – gerincvelősérülés, stroke – után külső eszközö-ket, neuro-protéziseket alkalmazunk, vagy a megmaradtmozgási funkciókat használjuk fel az elvesztett funkciókhelyreállítására, szabályozására. Ezt az „ember-gép kapcso-lat” teszi lehetővé, ami az információ-technológia Pécsett isdinamikusan fejlődő ága. A rehabilitáció folyamatában –akár központi idegrendszeri, akár perifériás biomechanikaisérüléskor – a rehabilitációs eljárás monitorozása, kvanti-tatív kiértékelése mozgásanalizáló rendszerekkel és speci-ális szoftverekkel történik.M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


EredményekRehabilitációs alkalmazás a funkcionális elektromos izom -stimuláció, amelyet bénult végtagú emberek végtagjainakmozgatására alkalmazunk akkor, ha egy mozgási feladat(például sporttevékenység) végrehajtása a cél, amit nem tud-nak akaratlagosan elvégezni. Fiatalokat is nagy számbanérintő teljes gerincvelősérülés után, e nélkül nem lennénekképesek aktív izomerő kifejtésére a sérültek. E módszerrelaz izmok ereje is nő, és a kardiovaszkuláris és légzési funk-ciók is jobban megmaradnak és fejlődnek. Aktív sporttevé-kenységre is újra képessé válnak a rehabilitációban részt-vevők. Időseket érintő más mozgászavarok (Parkinson-kór)javíthatók mély agyi stimulációval, ami újra finom mozgá-sokat tesz lehetővé. Sportsérülések után eredményesen al-kalmazhatók a humánkineziológiai módszerek. Fogyatékkalélő emberek sporttevékenységének kiértékelésénél kinema-tikai és fiziológiai adatok egyaránt mutatják a képességekjavulását, a rehabilitációs módszerek hatását.

KövetkeztetésA mozgás-rehabilitáció korszerű információ-technológiávalösszekötve, mozgássérült személyek mozgási, sportolási ké-pességeinek részleges, vagy teljes visszanyerését eredmé-nyezi.Kulcsszavak: orvosi rehabilitáció, ember-gép kapcsolat, in-formáció-technológia

A sportolási szokások és az azokat befolyásolótársadalmi tényezők kapcsolata az EurópaiUnió országaiban

Laczkó Tamás, Gelencsér Annamária MajaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésA vizsgálat elsődleges célja volt populációs szintű mintánfeltárni a sportolási szokások alakulását és az azt befolyá-soló demográfiai, gazdasági, társadalmi és szociokulturálistényezők kapcsolatát. Ezek mellett az Európai Unió 28 or-szágának vonatkozó adatait elemezve populációs szintenvizsgáltuk az – egyéni szintű kutatásokból már széleskörűenismert és igazolt – összefüggéseket a sportolási gyakoriságés az egyészségi állapot között.

Anyag és módszerekA vizsgálat az EU országaira terjedt ki, amelyekre vonatkozóaggregált adatok statisztikai másodelemzését végeztük. Azadatok az Eurobarometer Sport and Physical Activity és aSpecial Eurobarometer Mental Health tanulmányaiból, va-lamint az Eurostat adatbázisából származnak. A leíró sta-tisztikai bemutatás mellett, korrelációs analízissel vizs-gáltuk a sport és az elemzésbe vont 39 gazdasági, demog-ráfiai és társadalmi tényező, illetve az egészségi állapot di-menzióihoz kötődő mutatók kapcsolatát. Az oksági össze-függéseket egy- és többváltozós lineáris regressziós modellsegítségével elemeztük.

EredményekA korrelációs analízis eredménye alapján 16 demográfiai,gazdasági, szociokulturális és társadalmi tényező van szig-nifikáns kapcsolatban a sportolási szokások alakulásával.Ezen tényezők egymást befolyásoló szerepét kontrollálvaönálló szignifikáns befolyásoló hatással 3 tényező maradt,amelyek sorrendben a következők: a helyi sport infrastruk-túrájával történő elégedettség (ß=0,48), az iskolázottság(ß=0,35) és az 1 főre jutó GDP (ß=0,35).Az eredmények alapján elmondható, hogy a rendszeressportolással inkább jellemezhető országok körében átlago-san kedvezőbben alakulnak a szubjektív és az objektívegészségi mutatók, illetve egészségmagatartási szokások is.A rendszeresen sportolók arányának 10%-os feltételezett

növekedése 0,92 évvel emelné a születéskor várható élettar-tamot az EU országaiban.

KövetkeztetésAz eredmények felhívják a figyelmet a sport infrastruktúra ki-emelt szerepére. Ennek fejlesztése az egyik legjobb eszközlehet a sportolási szokások pozitív irányú alakításának,amelynek kedvező társadalmi hatásai (pl. az egészségi állapotalakulásában) egyértelműen igazolhatók az EU országaiban.Kulcsszavak: sportolási szokások, sportolást befolyásolótársadalmi tényezők, egészségi állapot

„This work/article was supported by the GINOP 2.3.2-15-2016-00047 grant”

Orvostanhallgatók fizikai aktivitási magatartásának vizsgálata

Lassú Péter1, Mikulán Rita2, Nyári Tibor3

1Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarSportorvostani Tanszék, Szeged

3Szegedi TudományegyetemÁltalános Orvostudományi KarOrvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésA fizikai aktivitási magatartás jelentős életmódbeli elem.Kapcsolatba hozható mind a testi, mind a lelki egészségi ál-lapottal, hatását befolyásolhatja az egyén étkezési magatar-tása. A szegedi egyetemen jelenleg folyó kutatás célja azorvostanhallgatók fizikai aktivitásának felmérése, étkezésiszokásaik, tanulmányi előmenetelük és lelki egészségüktükrében. Előadásunkban ennek a munkának a részered-ményeiről szeretnénk beszámolni.

Anyag és módszerekA kutatásban 186 fő (74 férfi és 112 nő) vett részt. Táplált-sági állapotuk BMI alapján optimális (BMI átlagértékek: fér-fiak = 23,15; nők = 21,49 kg/m2). Az előző félévi tanul-mányi átlaguk közepes volt. Az adatgyűjtés anonim, önkén-tes, önkitöltéses kérdőíves vizsgálattal történt másodévesorvostanhallgatók körében. A kérdőív tartalmazott fizikaiaktivitásra, tanulmányi előmenetelre, lelki egészségre (Beck-féle depressziós skála) vonatkozó kérdéseket, valamint azétkezési magatartásra vonatkozóan az Evési AttitűdökTesztje (EAT26) rövidített változatát. Az adatok kiértékeléseSPSS 23 statisztikai programmal történt.

EredményekA hallgatók 38%-a fizikailag aktív, a többiek közepesen aktívvagy inaktív életmódot folytatnak. A fizikai aktivitási maga-tartásban nemi különbségek igazolódtak: a férfiak aktívabbéletet élnek, mint a nők. Evési attitűdjeik vizsgálata alapjána hallgatók 5%-a magas kockázatú csoportba sorolható ét-kezési rendellenességek előfordulása szempontjából. A koc-kázat mértéke pozitív kapcsolatot mutatott a tápláltságiállapottal. A Beck-féle depressziós skála szerint a vizsgáltmásodik évfolyam 10%-a volt normál, 75%-a enyhe és 15%-ban a középsúlyos/súlyos kategóriába sorolható. A fi-zikai aktivitási magatartás nem mutatott korrelációt a vizs-gált változókkal.

KövetkeztetésRészeredményeink alapján felmerül, hogy a hallgatók fizikaiaktivitása és lelki egészsége nagyobb figyelmet érdemel, aprobléma jelentősége azonban csak az összes hallgató fel-mérését követően ítélhető meg pontosan.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, EAT-26, Beck-skála, orvos-tanhallgató

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A kézilabdázás sportág-specifikus koordinációsképességeinek vizsgálata az iskolai testnevelésben

László Zita1, Hajdu Gábor2, Juhász István2

1Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Testnevelés- és Mozgásközpont, Pécs

2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésMagyarországon a kézilabda olyan nemzeti sajátosságaitbüszkén viselő sikersport, amely az utánpótlás számára azegyik legnagyobb lehetőség. Az utánpótlás-nevelésben van-nak hiányosságaink az eredményességet és a fiatal korosz-tály felkészítését illetően. Ezen a helyzeten változtatni szeret-nénk, ezért szükségszerű az alapokat már a közoktatásterén elkezdeni.

Anyag és módszerekA vizsgálati mintavétel nem a véletlenen alapult, mert a 12 éves korosztályra irányult a mérés, és a nemenkéntimegoszlásban csak a fiú korosztály került be a vizsgálatba. A vizsgálat módszere a kézilabdázás koordinációs képes-ségeinek próbarendszerére épül, amely a jelen vizsgálatbana gyorsasági koordináció-, a ritmus-, a dinamikus egyensú-lyozó-, a téri tájékozódó képesség és a sportág-specifikuskoordinációs képességeket foglalja magába.Vizsgáltuk a motoros próbák közötti összefüggéseket, ame-lyek feltárásához a páros t-próbát, és a Pearson-féle korre-lációs tesztet (p˂0,05) végeztük, majd az eredményeket azSPSS 15 programmal dolgoztuk fel.

EredményekA vizsgálati eredményekből kitűnik, hogy a páros t-próbaalapján szignifikáns különbséget találtunk p˂0,05 értéknél akét mérési időpont között: a labdavezetés irányváltoztatással,eszközzel; a ritmus-, (p=0,000) és a dinamikus egyensúlyozóképesség mérése (p=0,004) során; és a sportág-specifikustechnikai elemekre épülő próbában (p=0,015).A motoros próbák közötti összefüggések vizsgálatára a Pearson-féle korrelációs tesztet alkalmaztuk az adatok elem-zésénél. A gyorsasági-koordináció tesztje közül a „futás irány-változtatással 1. teszt közepes erősségű kapcsolatot mutatott:a 2. teszt őszi (r=0,588**) és tavaszi (r=0,450*); a 4. tesztőszi (r=0,584**) és tavaszi (r=0,568**); a 7. teszt őszi(r=0,417*) és tavaszi (r=0,430*) értékei között.

KövetkeztetésTovábbi vizsgálatok folytatását javasolnánk a téma újszerű-sége miatt különböző régiókban: azonos és különböző kor-osztályok és nemű tanulói populáció, illetve a nemenkéntimegoszlás komparatív elemzését. A tehetséggondozás egylehetséges modell a kézilabda sportág kiválasztására.Kulcsszavak: kézilabdázás, motoros képességek, iskolaitestnevelés, utánpótlás-nevelés

Sportolói kettős karrier a gyakorlatban

Lénárt Ágota, Boda-Ujlaky Judit, Kovács Krisztina, Gyömbér NoémiTestnevelési Egyetem Pszichológiai Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

BevezetésAz EU irányelvek a sportolók kettős karrierjéről 2.5. Egész-ség 2.5.1. pontja határozza meg a pszichológiai támogatásszükségességét. A sportolók a kiszámíthatóbb átmenetekmellett a nem normatív átmenetekkel is szembesülnek,mint például a hosszabb távú sérülések, edzőváltás, a kar-rier magszakítása megváltozott prioritások miatt (terhesség,

tanulás), kijutás, vagy nem kijutás valamely világversenyre,érzelmi trauma. Ilyen átmenetek óriási hatással vannak asportoló életének minőségére és a versenysportokban valórészvételére, ezért meg kell tanulniuk, hogy hogyan birkóz-zanak meg a karrierváltásokkal. Készségfejlesztés, stresszcsökkentés, válságkezelési és sportpszichológiai módszereksegítenek a hatékony stratégia választásában és a megoldás-ban.

Anyag és módszerekA mintát a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszi-chológia Tanszékéhez forduló hallgatók, a versenysportbansportpszichológiai felkészítésben résztvevők, valamint azutánpótlás akadémiában sportolók alkotják. A gyakorlatisportpszichológiai munkában felmerülő témák esettanul-mányszerű elemzése során a következő problémák látszot-tak körvonalazódni: egyrészt az oktatás és a sport össze-egyeztetése és az ehhez kapcsolódó időmenedzselési nehéz-ségek okoznak problémát a sportolók számára, másrészt aszakmai és magánéletben ezeket kiegészítő akut felmerülőkrízisek, mint például edző- és klubváltás, külföldi karrier,serdülőkori és korcsoportbeli váltások, konfliktusok az ed-zővel, iskolával, családdal. Ezek közé tartozik az akár azegész karriert meghatározó sérülés bekövetkezése is.

EredményekA pszichológiai felkészítés és támogatás hasznosnak bizo-nyult, kiemelten a kommunikációs ügyesség, helyzetfelis-merés, megoldás és önbizalom erősödése területén. A tanu-lás és sport összeegyeztetése, és az ebből fakadó stressz ke-zelése minden sportolónál kiemelt jelentőséget kapott, se-gítségével elkerülhetővé vált a kiégés. A konfliktuskezelőtechnikák alkalmazása segítette egyrészt a megelőzést, más-részt a megoldást. A karrierváltások és átmenetek zökke-nőmentesebbé váltak. A mediálással sok szülői és edzői ér-deket sikerült összeegyeztetni. Megrövidült a sérülés, reha-bilitáció, regeneráció ideje. A társadalmi kötelezettségeknekvaló megfelelés gördülékenyebbé vált. A tanulásmódszertanitanácsadás után javultak az érdemjegyek, bár ez az akadé-mista korosztálynál többtényezős probléma. Folyamatos tá-mogatás volt szükséges a helyes életmód fenntartása,valamint a személyiségfejlődés terén.

KövetkeztetésA kettős karrier minél korábbi életkorban elkezdett támo-gatása nem csak a sportoló számára hasznos, hanem köz-vetlen hatása van a kiemelt sportágazatra, az eredmé-nyességre és társadalmi befolyásoló szerepe is jelentős. Ja-vasolt az EU ajánlás szerinti feltételrendszer és szolgáltatóihálózat kiépítése és működtetése (pl. e-learning). A jogi ésegyéb szabályzók biztonságos keretet adnak a megvalósu-láshoz, az intézmények közti együttműködéshez, amely ga-rantálja a sportsikereket mind az épek, mind a para-sportolók számára és a munka világában történő elhelyez-kedést is.Kulcsszavak: sportolói kettős karrier, sportpszichológia,sportpszichológiai konzultáció

The effectiveness of early childhood development programs

Dejan Madić, Boris Popovic, Nebojsa TrajkovicUniversity of Novi Sad, Faculty of Sport and Physical Education, SerbiaE-mail: [email protected]

The purpose of this paper was to present and analyse theeffects of longitudinal application of various models of organised physical activities (PA) during several years onhealth related and skill related fitness, morphological andcognitive abilities in preschool children. Children aged 4-7years (37-485 children) from Autonomous Province of Vojvodina in Serbia, were involved in organized programs

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


in the past several years. Children were tested for health-and skill-related fitness: strength, coordination, speed, flexibility, precision, balance; Cognitive abilities: Raven’s Colored Progressive Matrices, problem solving and calcula-tion in Mathematics; Morphological characteristics: Bodymass, BMI, skinfold and circumference measures; Aberrantbehaviour. Based on the obtained results during past years,in several interventions the groups that were involved in organized physical activities showed better results com-pared to control groups. The improvements were found(p<0.05) in several morphological abilities. Children in-volved in organized PA showed significant reduction in bodymass, BMI and subcutaneous adipose tissue. Furthermore,we found improved strength, coordination, balance andflexibility in children involved in organized PA compared tochildren who were not involved in additional organized program beside preschool activities in kindergarten. Moreover, active children reduced their aberrant behaviour.Children’s problem solving abilities and calculation inMathematics enhanced significantly in the groups with 30,45 or 60 minutes of physical exercise, but not in groups thatwere not involved in additional physical activity. In conclusion, our study revealed positive effects of additionalorganized PA in preschool children regardless of socio -economic status, current level of physical activity or currentlevel of anthropological status. Keywords: exercise, kids, impact, characteristics

Rekreáció szakos hallgatók bemeneti kompe-tenciái sportszakmai szempontból

Magyar Márton, Patakiné Bősze JúliaEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésKonkrétan rekreáció szakos hallgatók pályakövetéséről, il-letve bemeneti kompetenciáik felméréséről még kevés ta-nulmány készült. Sportági, motoros képességük alaku-lásáról Szombathelyen végeztek 2015-2016-ban felmérése-ket. Jelen összefoglaló célja bemutatni, hogy milyen sport-ági orientáció jellemzi az ELTE Rekreációszervezés ésegészségfejlesztés BSc szakra felvett hallgatókat, illetve mi-lyen az idegen nyelvi képzettségük.

Anyag és módszerekA kutatási adatbázist az ELTE Egészségfejlesztési és Sport-tudományi Intézet archívuma képezi, amelybe regisztráltáka hallgatók az adataikat. 2015-2017 között összesen 415darab regisztrációs lapot vizsgáltunk meg, s dolgoztunk fel.

EredményekAz egyes adatlapokon szereplő kompetenciák több terület-ről származnak: sportszakmai múlt, idegen nyelvtudás,IKT-eszközök kezelésének ismerete. Az itt bemutatásra ke-rülő részeredményeknél azokra az adatokra fókuszálunk,melyek a Rekreációszervezés és egészségfejlesztés BSc sza-kos hallgatók külső szakmai gyakorlatain és a szakos órá-kon is megteremthetik az alapot a tudás bővítésére, rög-zítésére, megújítására.A hallgatók különböző sportágakat hobby és versenysportszinten egyaránt folytatnak, illetve folytattak a tanulmányukmegkezdése előtt. Többségük a labdás sportok területénrendelkezik ilyen múlttal, vagy jelennel, míg kisebb rész-arányt képviselnek az esztétikai sportok.Idegen nyelvtudás tekintetében a túlnyomó többség közép-fokú (angol, német), kis hányaduk pedig felsőfokú nyelvis-merettel és informatikai tudással bír, bár utóbbiak inkábba menedzser, kevésbé az instruktor szintű feladatok elvég-zéséhez szükségesek.

KövetkeztetésA kapott válaszok irányokat jelölnek ki a tantervfejlesztés-hez. Érdemes, de nem szükségszerű az idegen nyelvi tudástantárgyszintű fejlesztése, viszont a külső gyakorlatok soránkülönböző projektekben, események megvalósításában valórészvételük elősegítheti a munkaerőpiacon való jobb pozí-cionálást. A sokoldalú rekreátor képzés érdekében szük-ségszerűnek látjuk az esztétikai sportágak megjelenését isa tantervben, illetve az IKT-tudás fejlesztését sportszakmaiterületen, amely ma már core-kompetencia.Kulcsszavak: rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak,bemeneti kompetenciák, sportszakmai múlt, idegen nyelv-tudás

A biztonság, mint utazási faktor a sportturiz-mus ban: a kiemelt sportrendezvények biztonságának keresleti megítélése

Marton Gergely¹, Kiss Róbert², Leipold Mátyás³, Prisztóka Gyöngyvér¹¹Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs²I-Shou University International College, Kaohsiung, Taiwan³Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA kiemelt sportrendezvények biztonsági szempontból foko-zott kockázati faktorral bírnak, ugyanis térben és időbendetermináltak, ahol az előre meghatározott helyszíneken ésidőszakban jelentős mennyiségű szolgáltató és fogyasztótartózkodik a rendezvényeken. Ebből adódik, hogy a sport-turizmus ezen szegmense jelentősen magasabb kockázattalbír a turizmus egyéb területeihez viszonyítva.

Anyag és módszerekMunkánk során vizsgáltuk és elemeztük a rendelkezésreálló kriminológiai adatbázisokat és egyéb releváns statisz-tikákat, amelyek révén reális kép alkotható az egyes kiemeltsportrendezvények helyszíneinek biztonságáról, illetve koc-kázati tényezőiről (pl. az olimpiák vonatkozásában). A sze-kunder forrásokat primer kérdőíves felméréssel egészí-tettük ki, (n = 234), amely segítségével ezen sportrendez-vények potenciális keresletének utazási jellemzőit, a meg-kérdezettek az események biztonságáról alkotott vélemé-nyét, valamint az adott helyszínekkel kapcsolatos ismereteitmértük fel.

EredményekA vizsgálat elsődleges eredménye, hogy a sportrendezvényekfogyasztói az esetek többségében nem megfelelően tájéko-zottak a biztonsági kérdések tekintetében, sőt alapvetőenegy-egy helyszínről az ismereteik nem haladják meg az ál-talános sztereotípiák és prekoncepciók szintjét. Másodlagoseredménynek tekinthető, hogy a média az elsődleges infor-mációforrásuk; ez a platform kizárólagos tájékozódási pont-ként funkcionál. Harmadlagos a kapott adatok alapján, hogya preferált biztonságpolitikai témákat (pl. terrorveszély) he-lyén kezelik a fogyasztók, azonban olyan kardinális kérdésekfelett könnyen elsiklanak, mint a rossz közbiztonság, vagyéppen a nem megfelelő higiéniás viszonyok veszélyei.

KövetkeztetésVizsgálatunk során láthatóvá vált, hogy hiába állnak rendel-kezésre gyakorlatilag korlátlan mennyiségben az informá-ciók a sportrendezvényeknek helyet adó városokról/orszá-gokról, az események potenciális résztvevői rendkívül kismértékben használják fel utazásaik tervezésekor. Ennek kö-vetkeztében növekszik biztonsági kockázatuk, illetve többsportturista kerül(het) veszélybe. Fontos következtetés, hogy

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


az utazásközvetítő szektor kevésbé törődik ezzel a kérdés-körrel, nem kellő mértékben hívja fel a figyelmet a kocká-zatokra. Ha hiteles tájékoztatást adnának az utazás előtt,számos probléma elkerülhetővé válna.Kulcsszavak: sportturizmus, biztonság, kiemelt sportese-mény, utazási motiváció

A Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézetküldetése

Martos ÉvaMagyar Sportorvos Társaság, BudapestE-mail: [email protected]

A Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet a TestnevelésiEgyetem égisze alatt kerül kialakításra a vonatkozó kormány-határozat szerint. Az Intézet létrehozásának célja, egyrészt,hogy a sportolóknak szánt, általuk szedett étrend-kiegészí-tőkben esetlegesen jelenlevő, a WADA doppinglistán szereplőtiltott hatóanyagokat laboratóriumi vizsgálattal kimutassa,másrészt legális eszközökkel segítse a sportolót a maximálisteljesítmény elérésében a táplálkozás optimalizálásával, szük-ség esetén a megfelelő étrend-kiegészítő kiválasztásával. Igy az étrend-kiegészítők hatékonyságának, sportolói telje-sítmény-optimalizáló hatásának tudományosan megalapo-zott vizsgálata is az Intézmény feladata lesz. Az Intézet létrehozását indokolják a hazai felmérések ered-ményei, mely szerint a sportolók táplálkozása nem tudatos,alapvető táplálkozási hiányosságok fordulnak elő, melynekvélt kompenzálására számos étrend-kiegészítő készítménytszednek. Az alkalmazott készítmények ellenére, hiányoznakalapvető, a sporthoz, sportághoz nélkülözhetetlen tápanya-gok, míg egyes anyagok már az egészséget károsító mennyi-ségben vannak jelen. A riói olimpián résztvevő magyar csa-pat doppingellenőrzésének jegyzőkönyvei alapján megálla-pítható, hogy az olimpikonok átlagosan, fejenként 6 féle ét-rend-kiegészítőt szedtek. Összesen öt olimpikon nem sze-dett semmit, de volt olyan is, aki 19 féle készítményt szedetta doppingvizsgálatot megelőző 10 napban. Figyelembe véve,hogy egy étrend-kiegészítő akár 50 összetevőt is tartalmaz-hat, könnyen beláthatók ennek veszélyei az elvárt teljesít-ményfokozó hatás helyett.Sajnos a hazai gyakorlatban is volt arra példa, hogy a spor-toló doppingvétsége hátterében étrend-kiegészítő alkalma-zása állt. A nemzetközi szakirodalom, laboratóriumi ana-lízisek alapján 10-15%-ra becsüli az étrend-kiegészítőkbenelőforduló doppinganyagok, különösen anabolikus szteroi-dok arányát. Így ezek kimutatásának célja a sportoló „vét-len” doppingolásának elkerülése. A komplex, egymásra épü-lő, hiánypótló tevékenységgel az idén nyáron megnyíló Inté-zet a sportolók (egészség)védelmét, eredményességének nö-velését szolgálja. Kulcsszavak: tiltott doppinganyagok étrend-kiegészítőkben,táplálkozás optimalizálás, célzott alkalmazás

Extrém sportolók személyiséglélektani vizsgálata

Mayer KrisztinaMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar, MiskolcE-mail: [email protected]

BevezetésKutatómunkám célja az volt, hogy négy aspektusból közelít-sek az extrém sportolók felé. Ezek a szenzoros élménykere-sés, a rezíliencia, a teljesítménymotiváció valamint a tempe -ramentum- és karaktersajátosságok. Feltételeztem, hogy azáltalam vizsgált extrém sportolók az ingerkeresők csoport-jába tartoznak és magas rezíliencia szinttel jellemezhetők.Célom volt továbbá feltérképezni a temperamentum és karak-ter sajátosságaikat és a teljesítménymotivációs attitűdjüket.

Anyag és módszerekVizsgálatomban 71 fő extrém sportoló és 97 illetve 60 főkontrollszemély vett részt. Kutatásom módszerei a következők voltak:Az ingerkeresés mérésére a Rövidített Szenzoros Élmény-keresés Skálát (BSSS-8) használtam.A rezílienciát a Wagnild és Young által szerkesztett Resili-ence Scale 25 itemből álló kérdőív alapján Neill és Dias általlétrehozott 15 itemes változattal vizsgáltam. A teljesítmény-motiváció vizsgálatára az AMS-R kérdőívet használtam. Atemperamentum és karakter vizsgálata a Cloninger-féleTemperamentum és Karakter Kérdőív (TCI) Rózsa és mun-katársai által adaptált magyar változatával történt.

EredményekEredményeim megerősítették a hipotézisemet, miszerint azextrém sportolók magas értékeket érnek el a szenzoros él-ménykeresés valamennyi alskáláján. Ezen kívül valóbanmagasabb rezíliencia szinttel jellemezhetők, mint a kont-rollszemélyek.Az eredmények alapján elmondható, hogy az extrém spor-tolók szignifikánsan magasabb értékeket értek el az Újdon-ságkeresés temperamentum faktorában és szignifikánsanalacsonyabb értékeket értek el az Ártalomkerülés tempera-mentumfaktorában, mint a kontrollcsoport. Végül a kont-rollszemélyekhez képest az extrém sportolókat kevésbéjellemzi a kudarckerülő teljesítménymotivációs attitűd.

KövetkeztetésAz extrém sportolókat jellemzik az új ingerekre adott inten-zív válaszok és a gyakori explorációs aktivitás, impulzívak,szívesen explorálnak, jellemző rájuk a féktelenség, és az ext-ravagáns viselkedés. Ugyanakkor kevéssé jellemző rájuk azanticipátoros szorongás, nem félnek a veszélytől, magabiz-tosak, energikusak és szókimondók. Továbbá jellemzi őketa veszélykeresés, a versenyszellem, a túlaktivitás, az agresz-szió és az exraverzió.Kulcsszavak: extrém sport, szenzoros élménykeresés, rezí-liencia, teljesítménymotiváció, temperamentum- és karak-tersajátosságok

A sakk, a matematika és a zene kapcsolata

Medvegy Zoltán1, Mihalovits Máté2, Medvegy Nóra3, Gombocz János1, Major Zsuzsanna4, Bretz Károly1, Sterbenz Tamás1

1Testnevelési Egyetem, Budapest2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

3KRKA Magyarország Kft, Budapest4Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézet, NyíregyházaE-mail: [email protected]

BevezetésSok híres matematikus és fizikus kifejezetten szerette ésművelte a zenét (Euler, Gauss, a két Bólyai, Einstein, Kepler,Galilei, Newton, Planck, Heisenberg, Teller). Évezredek ótapróbálták megfejteni, mi lehet a közös kapocs a matematikaés a zene – a tudás és a humán értékek legjobb kifejezői kö-zött. Összefüggést nem tudtak bizonyítani. Mivel több olyanhíres zeneszerzőt is ismerünk, akik koruk igen kiváló sak-kozói voltak (Philidor, Erkel, Prokofjev), illetve egyértelmű-nek tartják a sakk és a matematika összefüggését, asakkozók vizsgálatával próbáltuk megközelíteni a matema-tika és a zene közti összefüggést.

Anyag és módszerekAnonim kérdőív (alkérdésekkel együtt 94 kérdés) kitölté-sére kértünk fel aktív, vagy már kevésbé aktív versenysak-kozókat (197 egyén, 161 férfi, 18-78 átlag 34 év), illetveszellemi foglalkozású embereket (vagy tanulókat), akik kö-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


zött voltak sakkozni tudók/szeretők (92 egyén, 56 férfi, 18-74 átlag 40 év) és sakkozni nem vagy csak minimális mér-tékben tudók (107 egyén, 31 férfi, 19-82 átlag 44 év). Akérdőívvel a sakktudás függvényében vizsgáltuk a tudásbeliés magatartásbeli tulajdonságokat, illetve a zenével kapcso-latos képességeket, elfoglaltságot (zenei hallás/memória, rit-musérzék, zenehallgatás, aktív zenélés/éneklés, kotta-olva-sás). A statisztikai kiértékelés, úgynevezett logit regresszió-val történt. Olyan modelleket alkalmaztunk, melyek a sakk-tudás mellett, a nem és kor hatását, illetve kölcsönhatásátis figyelembe veszi.

EredményekA sakkozás 5%-os szignifikancia szinten mutatott összefüg-gést a logikával, koncentráció képességgel, nyelvtudással,de szignifikánsan negatív összefüggésben volt a zenei muta-tók együttesével. A sakkozás és a muzikalitás közötti közöstulajdonságként a kreativitást tudtuk kimutatni.

KövetkeztetésEredményeinket úgy magyarázzuk, hogy a sakk-matema-tika-zene igen magas fokú együttese csak ritkán jelentkezik,és olyankor is már sokszor gyermekkorban. Az általunkvizsgált sakkozókra jellemző a sok gyakorlás, és feltehetőenemiatt vannak kevésbé szoros kapcsolatban a zenével. A kre-ativitás közös alapja lehet a logikai és zenei képességeknek.Kulcsszavak: sakk, matematika, zene, kreativitás

Utánpótláskorú fiúk és leányok, illetve felnőttkosárlabdázók testösszetételi és keringési jellemzői

Melczer Csaba, Nagy Dóra, Ács Pongrác, Ihász FerencPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected];

[email protected]

BevezetésFüggetlenül a sporttehetség kiválasztásán és gondozásán túl,a kardiorespiratorikus rendszer elégtelen terhelése, a spon-tán fejlődéshez szükséges ingergyakoriság hiánya, nagybanveszélyezteti az élettanilag kívánatos maximális oxigénfel-vevő képesség fejlődési esélyeit. Ne felejtsük el, hogy a nemsportoló leányok 13 éves korukra, a fiúk 1,5-2,5 évvel ké-sőbb elérik a maximális relatív aerob kapacitásuk korfüggőfelső határát. Jelen kutatási program célja a – már egy adottsportág alapján szelektált – gyermekek, felnőttek alkati,test összetételi és kardiorespiratorikus jellemzőinek vizsgá-lata nyugalomban és a terhelés csúcsán.

Anyag és módszerA vizsgálatba (n=34); 18,62±4,08 éves fiút (n=11) és leányt(n = 33) a Rátgéber Kosárlabda Akadémia, illetve a PEACnői kosárlabdacsapat kulcsjátékosai közül vontunk be. Azantropometriai jellemzéshez (a növekedési és a szomatotí-pus számításához) 24 adatot rögzítettünk a test felszínéről.A növekedési típust Conrad (1963) módszerével jellemez-tük, a plasztikus index (PLX) és a metrikus index (MIX) al-kalmazásával. A szomatotípust (Carter és Heath, 1990)leírása alapján határoztuk meg. A kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit spirometriávalfutópadon “vita maxima” teszt alkalmazásával (bemelegítés,induló futósebesség 8 km/h, két percenként növekedő dő-lésszög (3º) vizsgáltuk. A terhelés előtt, alatt folyamatosanrögzítettük a nyugalmi pulzust (RHR), (beat·min-1), és a ma-ximális pulzust (MaxHR), (beat·min-1). Vizsgáltuk az aerobkapacitást (VO2max). Rögzítettük az oxigén kihasználás mi-nőségét (VE/O2) továbbá a metabolikus háttér jellemzőit(VCO2/VO2=RER).

EredményekA testösszetevők (F%; M%) átlagai az életkor előrehaladtávalkedvezőtlen irányt vesznek: a F% átlagok nőnek, míg a M% csökken [(CA: F%Om: r = 0,3355; p = 0,0488); (CA:M%Om: r= -0,3855; p= 0,0222)]. A nők esetében nem ta-láltunk 40% fölötti értéket. Az abszolút aerob kapacitás(VO2max) korcsoportonkénti átlagai között mind a fiúk, minda leányok esetében a serdülő- és az ifjúkor csoportjaibantaláltunk valódi különbséget. A leányok esetében a kadétkorúak és az első csapat játékosainak abszolút aerob ka-pacitás (VO2max) átlagai nem különböznek. Ami a szalagontöltött időt (time, sec) és az oxigén kihasználás (VEO2) gaz-daságosságát illeti, egyik csoport eredményei sem külön-böznek egymástól, nemtől függetlenül. KövetkeztetésekA viszonylag kedvezőtlen testösszetétel és a kardiorespira-torikus rendszer közepes teljesítményei számos edzésszer-vezési korrekciót vetnek fel.Kulcsszavak: sporttehetség kiválasztása, szükséges inger-gyakoriság, aerob kapacitás


Felkészülési időszakban alkalmazott edzésprog-ramok hatása utánpótláskorú kosárlabdázóleányoknál

Meszler Balázs1,2


2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA kosárlabdázás éves periodizációjában, a felkészülési idő-szak magába foglalja az általános, a speciális- és a verseny-időszak előtti felkészítést (Bompa és Buzzichelli, 2005). Azedzésmódszerek és a terhelési összetevők optimális megvá-lasztásával érhető el a kívánt teljesítménynövekedés. Aszuszpenziós (TRX) és a crossfit (WOD) edzésmódszerek al-kalmazása a kosárlabdázásban is elterjedt, főként az átme-neti időszakban. Jelen tanulmányban megvizsgáltuk, hogyezek az edzésmódszerek felkészülési időszakba való beil-lesztése, miként hat a kosárlabdázáshoz leginkább szüksé-ges képességek fejlődésére.

Anyag és módszerekKutatásunkban egy U18-as korosztályú kosárlabdacsapat16 játékosát mértük fel. A vizsgálati személyeket vizsgálati(n=8) és kontroll (n=8) csoportra osztottunk fel. A vizs-gálati csoport a felkészülési időszakban egy 33 edzésből álló(21 kosárlabda edzés, 12 erőnléti edzés) edzésprogrambanvett részt. A kosárlabda edzések javarészt a motoros képes-ségek sportágspecifikus fejlesztését szolgálták, kiegészítveTRX és WOD edzésmódszerekkel. A kontrollcsoport tagjaia 21 kosárlabda edzés mellett, 12 alkalommal TRX edzéstvégeztek. A vizsgálati személyeken az edzésprogram meg-kezdése előtt és után mértük az agility, a súlypontemelke-dés, a gyorsasági erő-állóképesség, a statikus törzs erő-állóképesség képességét. A teljesítménybeli változásokatkétmintás t-próbával mértük.

EredményekSzignifikáns fejlődést egyedül a kontrollcsoport (TRX) ese-tében találtunk, akik a T-agility teszt (p=0,0018), a törzserő-állóképesség (p=0,0049 és p=0,0379), a felső végta-gok erő-állóképességének (p=0,0497) mérésében mutattakpozitív változásokat.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


KövetkeztetésAz alacsony elemszám ellenére ki kell emelni, hogy egy ilyenjellegű vizsgálat akkor reprezentatív csak, ha egy csapatonbelül alkalmazzuk, így ugyanazt a sportági edzésmunkátvégzik. Az edzés kiegészítő programok azt mutatják, hogy aszuszpenziós módszernek az erő-állóképesség tekintetébenlehet nagy jelentősége, míg a crossfit és a szuszpenziós ed-zésmódszer egyidejű alkalmazása nem vezet teljesítményja-vuláshoz ebben a periódusban. Feltételezzük, hogy az át-meneti időszakban alkalmazott crossfit edzésmódszer ked-vezőbb eredményekhez vezethet. Kulcsszavak: kosárlabdázás, felkészülési időszak, edzés-program, TRX, crossfit

Vizsgálat a 2012-ben bevezetett mindennapostestnevelés gyakorlati megvalósításáról a szegedi iskolák körében

Meszlényi-Lenhart EmeseSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA mindennapos testnevelés bevezetését számos felmérés ésvizsgálat előzte meg. Elsődlegesen az Állampolgári JogokOrszággyűlési biztosa indított 2008-ban egy projektet,melynek célja az volt, hogy az iskoláskorú gyermekek testi-lelki egészségéhez való joga a legmagasabb szinten való-suljon meg. Az Ombudsman az iskolai testnevelés és diák-sport helyzetét vizsgálta 3 különböző megyében – Békés,Nógrád, Zala – és a fővárosban, mely arra vonatkozott, hogya 6-18 év közötti tanköteles diákok életkori sajátosságaikés igényeik részére megfelelő-e a testnevelés, kitérve aszemélyi, infrastrukturális feltételekre (Lux, 2012).

Vizsgálat, célkitűzésVizsgálatom célja, hogy felmérjem, a szegedi iskolák milyenrendszerben valósítják meg a mindennapos testnevelést,rendelkeznek-e megfelelő infrastrukturális és tárgyi felté-telekkel, emelte-e az iskolai testnevelés és a testnevelő tanárpresztízsét, valamint egyetértenek-e a bevezetésével.

Anyag és módszerekA helyzet vizsgálatára a testnevelő tanárképző intézményekkérdőívet állítottak össze, mely alapján, két megyeszék-helyen – Pécsett és Szegeden – reprezentatív, valamint aNyíregyházi Főiskola oktatói a régiójukban nagymintásvizsgálatot végeztek az általános és középiskolák körében.A szegedi általános és középiskolák helyzetét mutatom be,a vizsgálatot 2016 márciusában végeztem az említettkérdőív segítségével. Az eredményeket Excel táblázatbanalapstatisztikai módszerrel számoltam ki.

EredményekA szegedi iskolák a heti 5 testnevelés órát 56%-ban órarendikeretek között valósítják meg. Az emelt óraszám bevezetéseszámos változtatással járt, valamint a létesítmények és atárgyi eszközök esetleges hiányosságaival számolnia kellettaz iskoláknak. A válaszadók fele (50%) nem volt elégedettaz iskola létesítményeivel. A tárgyi feltételekkel jobban megvoltak elégedve, a megkérdezettek közel 60%-a pozitívannyilatkozott. A válaszadók 83%-a érzi az iskolai testnevelésmegítélésének pozitív visszacsatolását, viszont a pedagógu-sok megítélése 70%-ban negatív visszajelzést kapott. Atanárok 80%-a mégis egyetért a mindennapos testnevelésbevezetésével.

KövetkeztetésA nem kedvező infrastrukturális és tárgyi feltételek ellenérea testnevelő tanárok többsége egyetért a mindennapostestnevelés bevezetésével. Tudják, ismerik pozitívumait,azonban a többi tantárggyal szemben nem emelkedett atestnevelésóra, és a testnevelő tanárok presztízse. Kulcsszavak: mindennapos testnevelés, infrastruktúra,tanári presztízs

Kosárlabda utánpótlásban nevelkedő gyermekektesttartásért felelős izmainak vizsgálata

Molics Bálint1, Varga Veronika1, Bibó Alpár Zoltán2, Elmer Diána1, Rátgéber László1,3, Ács Pongrác1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, Pécs3Rátgéber Kosárlabda Akadémia, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA sérülések megelőzése mindennapjaink központi feladataa sportban. Az akut sérülések megelőzésén túl a krónikuselváltozások megelőzésének is nélkülözhetetlen feladatnakkell lennie. Vizsgálatunk célja volt a kosárlabda utánpótlás-ban nevelkedő gyermekek testtartásában szerepet játszóizmok nyújthatóságának és izomerejének a felmérése, pre-venciós módszer bevezetését jelentő algoritmus első lépé -sének megtétele.

Anyag és módszerekA felmérések a Rátgéber Kosárlabda Akadémia 8 utánpótláscsapatánál történt 2013-ban. Vizsgálat elemszáma 127(N = 127) volt, 87 fiú és 40 leány. A vizsgálati módszert aMagyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programjá-nak alapját képző 12 teszt szolgáltatta. A teszt 6 izomerő és6 nyújthatósági feladatot tartalmazott.

EredményekCsapatszinten általános kiemelendő a 12 éves leányoknál(12 fő) az alulról indított hasizom erejének, valamint acomb és a lábszár izmok nyújthatóságának érintettsége, mígkésőbb a 13 (9 fő) és a 14 éveseknél (19 fő) ehhez társulvamég az hátizmok erejének és az ágyéki gerinc mobilitásai-nak érintettsége is. A fiúk mindegyik korosztályában – 11(32 fő), 13 (19 fő), 14 (8 fő), 15 (14 fő) és 17 éveseknél (14fő) – egységesen érintett a comb és a lábszár izmok nyújt-hatósága, valamint az ágyéki gerinc mobilitása. Az alulrólindított hasizom erejében fiúknál a 11, 13, 15 évesek érin-tettek, míg a hát és a csípő feszítő izmok általános gyenge-sége csapatszinten a 11 és a 17 éveseknél ugrik meg.

KövetkeztetésAz eredményeink megerősítik az utánpótlás neveltetésbenaz erősítő és a nyújtó feladatok még célzottabb, korosztályravetített csapatszintű alkalmazásait. Az eredmények gyer-mekekre nézve pedig külön-külön az egyéni képzések létjo-gosultságát támasztják alá. Az eredmények segítséget nyúj-tanak a gyermekek mozgásfejlődésének, testtartásánakfüggvényében az edzések egyes elemeinek változtatásaihoz,a későbbi degeneratív megbetegedések kiküszöböléséhez, akiváló sportképességek eléréséhez.Kulcsszavak: prevenció, sport, utánpótlás, kosárlabda


Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


14-18 éves budo harcművészetet űzők vonás-agressziójának kérdőíves vizsgálata

Morvay-Sey Kata, Rétsági Erzsébet, Ács Pongrác Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésA laikusok gyakran hamis, negatív előítéleteket fogalmaz-nak meg a küzdősportokat, harcművészeteket űzőkkelszemben. Legfőképpen azt, hogy agresszívebbek, erőszako-sabbak az átlagnál. Kutatási kérdésként ezért a következőfogalmazódott meg bennünk: valóban agresszívabbak abudo (japán) harcművészetet űzők, mint a harcművészettelnem foglalkozók?Anyag és módszerekA vonás-agresszió vizsgálatát ankét módszerrel végeztük. ABuss-Perry (1992) által kidolgozott Gerevich és munkatár-sai (2007, 2012) által magyarra fordított standardizált, va-lidált vonás-agresszió kérdőívet a 14-18 éves budo (japán)harcművészetet űzők (n = 149) és a kontrollcsoport(n=1339) anonim módon, önkéntesen töltötte ki. A Buss-Perry Aggression Questionnaire (AQ /BPAQ) 29 tétellel, 5 fo-kozatú Likert-skála segítségével méri a személyiségvonásagressziót. A teljes vonás-agressziót meghatározó összpont-szám mellett négy alskála estében is kiszámítható a meg-kérdezettek pontszáma, így a verbális, fizikai agresszió, dühés hosztilitás (ellenségesség) vonatkozásában. Az adatok fel-dolgozása során leíró és következtetéses statisztikai eljárá-sokat alkalmaztunk, melyhez az SPSS 20.0. és a MicrosoftExcel programokat használtuk.

EredményekA budo harcművészetet űzők agresszió összpontszám átlag-értékei a nőknél 66,33 (SD=12,07), míg a férfiak esetében68,82 (SD=11,78). A kontrollcsoport férfiakra vonatko-zó átlag értéke 77,77 (SD=14,03), míg a nőké 74,72(SD=15,28) volt. A nemtől függetlenül vizsgált vonás-ag-resszió összpontszám, valamint minden egyes alskála ese-tében is szignifikáns különbséget mutattunk ki a Mann-Whitney próbát alkalmazva (p<0,05). A kontrollcsoportnálaz összpontszám átlaga 76,20 (SD = 14,75), míg a budotűzőknél 68,05 (SD=11,89) volt. A budo harcművészektehát 8,15 ponttal alacsonyabb vonás-agresszió összpont-számot mutatnak a vizsgált teszten.

KövetkeztetésBizonyítást nyert, hogy 14-18 éves budo harcművészetetűzők alacsonyabb vonás-agresszió összpontszámmal, vala-mint alacsonyabb fizikai, verbális agresszivitási, valaminthosztilitás és düh értékekkel rendelkeznek, mint a hasonlókorú kontrollcsoport. Mintákban tehát kimutatható, hogy ajapán harcművészetet űzők semmivel sem agresszívebbekaz átlagnál, sőt szignifikánsan alacsonyabb vonás-agressziószintet mutatnak a teszten. Feltételezhető, hogy a budo harc-művészetek speciális edzéslégkörükkel (dojo etikett, forma-gyakorlatok végzése) és filozófiai hátterükkel nagymérték-ben hozzájárulnak a személyiség pozitív irányú fejlesztésé-hez, az agresszió feletti kontroll kialakításához. Kulcsszavak: vonás-agresszió, Buss-Perry (BPAQ) kérdőív,budo (japán) harcművészet


A relatív életkor hatásvizsgálata a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság tekintetében

Nagy Máté, Oláh Dávid, Sterbenz TamásTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA sportágak utánpótlás versenyrendszereiben a korosz-tályok többnyire egy és két éves intervallumot ölelnek fel.Ezekben a fiatal sportolók biológiai életkorát tekintve ígyakár két teljes évnyi eltérés is lehet, nem beszélve az akce-leráció, illetve a retardáció külön hatásairól. Ez egymáshozviszonyítva relatív életkor szerint hatalmas eltérés, mégisegymás ellen kell bizonyítaniuk pályafutásuk során. Ez főlegazokban a sportágakban jelent nagy előnyt, illetve hátrányt,ahol a kondicionális és koordinációs képességek már koránnagy szerepet játszanak. Ebből adódóan, amikor a kiválasztásra kerül sor, az edzőkelőszeretettel részesítik előnyben azokat a gyermekeket, akiknagyobbak, erősebbek és jobban koordináltak fiatalabb tár-saiknál. Több külföldi kutatás is bizonyította, hogy az elitutánpótlás keretekben emiatt a tendencia miatt, a korosztályelején születettek sokkal nagyobb arányban képviseltetik ma-gukat a mintában. Ezt nevezik relatív életkor hatásnak.

Anyag és módszerekKutatásunk célja, hogy ezt a jelenséget vizsgáljuk a 2016-oslabdarúgó Európa-bajnokság tekintetében. A 24 résztvevőcsapat maximum 23 játékost nevezhetett be a tornára (n =552). A játékosok születési adatait a torna hivatalos adat-bázisából értük el és a születési hónappal, valamint az élet-kori adatokkal dolgoztunk SPSS programban. Vizsgáltuktovábbá a negyedévek közti eloszlást.

EredményekA vizsgált minta alapján megállapítható, hogy a relatív élet-kor hatás nem mutatható ki egyértelműen a labdarúgó Eb-énszereplő csapatok kereteiben, bár a negyedévek szerinti be-sorolásnál csökkenő tendencia mutatkozik. Kiugró értéketmutat azonban a török csapatnál tapasztalt eredmény, melyszerint a játékosok 52,17%-a született január-március hó-napokban, míg az utolsó negyedévben csupán egy fő. A ma-gyar csapat tekintetében sem tapasztaltunk kiugró ered -mény, holott egy korábbi kutatás keretében a 2009-ben vbbronzérmes keretnél sikerült igazolni a relatív életkor hatást.

KövetkeztetésElmondható, hogy a felnőtt mezőnyben jóval kevésbé érez-hető a relatív életkor hatás jelenléte, ami betudható az ún.későn érőknek is, akik tehetségüket csak felnőtt szintenbontakoztatják ki. Érdemes további vizsgálatokat folytatniabban az irányban, hogy az utánpótlás válogatottakbanmeghatározó játékosok mekkora arányban jutnak el a fel-nőtt válogatottságig.Kulcsszavak: relatív életkor, labdarúgó Európa-bajnokság,születési hónap

Az ELTE-n végzett rekreáció szakos hallgatókelhelyezkedésének vizsgálata

Nagy Oxána, Magyar Márton, Patakiné Bősze JúliaEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected];

[email protected]; [email protected],

BevezetésMagyarországon a rekreáció és a hozzá kapcsolódó tudo-mányok 1989-ben jelentek meg a felsőoktatásban. Azonban

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


a mindennapi életben még nem ismerik igazán az emberek,nem tudják pontosan miről is szól a rekreáció. Ez erősenbefolyásolja a szakon végzettek elhelyezkedési lehetőségeit,hiszen a munkáltatók nem keresnek kifejezetten rekreációszervező munkakör betöltésére szakembereket. Vizsgálódá-sunk csak az ELTE-n végzett rekreáció szakos hallgatókraterjed ki. Ez kiváló lehetőséget nyújthat arra, hogy megha-tározzuk a szakon belüli fejlesztési lehetőségeket. Mindazon -által a legfontosabb kutatási tényező az volt, hogy milyenarányban tudtak elhelyezkedni a hallgatók a diploma utánsaját szakmájuknak megfelelő, rekreációs/sportos/egészség-fejlesztő munkakörökben.

Anyagok és módszerekA kutatás során dr. Patakiné Bősze Júlia és Magyar Mártonáltal készített kérdőívet használtuk a szükséges információkösszegyűjtéséhez. A hallgatókat ennek az online kérdőívneka segítségével kérdeztük elhelyezkedésükről. Az öregdiáko-kat online felületeken és közösségi oldalakon keresztülértük el. Összesen 31 kérdést tettünk fel nekik, melyek jólrámutattak, milyen irányban tudtak a leginkább boldogulniegyetemi éveik után a munka világában.

EredményekA kutatás eredményei rámutattak, hogy a legtöbben animá-tori munkakörben tudtak elhelyezkedni. Ezen kívül a ren-dezvényszervező, illetve különböző sportágban történőedzői tevékenység megjelölése fordult elő a legtöbbször. Anettó munkabér megjelölésénél, a válaszadók több mint afele adta meg a 100.000 Ft feletti értéket. Továbbá a vála-szokból rendkívül jól lehet következtetni a szakon történőoktatás-fejlesztési lehetőségeire.

KövetkeztetésAz eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a szakon végzet-tek több mint 50%-a tudott elhelyezkedni diplomájának meg-felelő területen. Azonban a hétköznapi életben kevésbé ismerta rekreáció fogalma, így ez nagyban megnehezíti a rekreációsszakemberek elhelyezkedésének lehetőségeit. Ezen kívül aképzés során pozitív változást eredményezne a különbözőszakmai specializáció lehetősége a tudomány sokszínűségemiatt. A felvételizőknek és a diplomázóknak bővebb tájékoz-tatás nyújtása lenne szükséges ahhoz, hogy igazán tudják,mivel is foglalkozhatnak majd egyetemi éveik után. Kulcsszavak, rekreáció szakos hallgatók pályakövetése, rek-reációs diploma, ELTE rekreáció, rekreáció szakon végzetthallgatók elhelyezkedése

Vajdasági labdarúgók testösszetétel vizsgálata

Nagyváradi Katalin1, Gusztafik Ádám1, Szeiler Bálint1, Halasi Szabolcs2, Koltai Miklós1


2University of Novi Sad, Hungarian Language Teacher Training Faculty, Subotica, SerbiaE-mail: [email protected]

BevezetésA testösszetétel mérésre többféle műszeres eljárás is alkal-mas. Kutatásunkban a legelterjedtebb módszert, a bioelekt-romos impedancia elvén alapuló testösszetétel vizsgálatotalkalmaztuk. A méréseket Inbody 720-as készülékkel vé-geztük. A testösszetétel mérők ezen típusa megmutatja,hogy a vizsgált személy testösszetétele korának, nemének,testtömegének és testmagasságának megfelel-e. A kapott ér-tékeket a szoftver a 18 év alatti növekedésben lévő fiatalok-nál a korosztályos percentilis görbék adataihoz hasonlítja.A mérések révén lehetőség nyílik az egyén alapanyagcseré-jének (BMR), a test teljes víz- és ásványi anyag tartalmánakés a zsírmentes testtömegnek a meghatározására is. A leg-

modernebb készülékek külön-külön a négy végtagra és atörzsre vonatkoztatva is képesek adatokat szolgáltatni. Ku-tatásunkban a mindkét lábbal végrehajtott dribbling agili-tási teszt és a végtagok testösszetételi mutatóira – vagyis alateralitásra fókuszáltunk.

Anyag és módszerekA mintavétel a Topolyai Sport Clubban történt. Az U13-14,U15-16, U17-18-as csapatokban futballozó gyermekek kö-rében, korosztályonként 20 fő mérésére került sor. Vala-mennyien a Vajdasági Ligában játszanak, mely a magyarNB2-nek felel meg. A sportolók hetente négy edzésen, illetveegy mérkőzésen vesznek részt. Az Inbody 720-as testössze-tétel mérő készülék által szolgáltatott eredménylap adatai-nak kiértékelésével dolgoztunk. Az adatelemzéskor a négyvégtag eredményeire fókuszáltunk, melyeket összefüggésbehoztunk az agilitás teszt eredményeivel. Az adatok feldolgo-zásakor leíró statisztikát, szignifikancia vizsgálatot (p<0,05)végeztünk.

EredményekCélunk az egyes végtagokon mért izom-zsír arány és az agi-litás közötti összefüggések kimutatása volt. Megállapítható,hogy a vizsgált mintában átlagos és kiugró eredményekegyaránt jellemzők, mely a korosztályok között is kirajzo-lódik.

KövetkeztetésekA vizsgálat eredményei alapján elmondhatjuk, hogy az ed-zésterheléseket úgy kell kialakítani az utánpótlás korosz-tályokban, hogy a végtagok terhelése egyenletes legyen. Ezbiztosíthatja a kedvezőbb agilitás mutatók megjelenését alabdarúgók esetében.Kulcsszavak: testösszetétel, agilitás, utánpótlás, labdarúgás

Székesfehérvári sportoló és nem sportoló serdülő fiúk pszichoszomatikus tünetei

Négele Zalán¹,3, Tróznai Zsófia²,3, Pápai Júlia², Nyakas Csaba3,4

¹Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár

2Testnevelési Egyetem Teljesítmény-élettani Laboratórium, Budapest

3Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest

4Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont, Eszterházy Károly Egyetem, Eger E-mail: [email protected]

BevezetésA pszichoszomatikus panaszok a serdülés idején ugrássze-rűen megszaporodnak. Mindez valószínűleg a felnőtté vá-lással együtt járó gyors fejlődéssel függ össze és az érzelmikiegyensúlyozatlanság, a belső bizonytalanság leképeződésiformája. Munkánkban rendszeresen sportoló és nem spor-toló fiatalok pszichikus, szomatikus és vegetatív panaszai -nak gyakoriságát vizsgáltuk. Elemeztük az életkorral bekö-vetkező változásokat és a sportágak képviselői közötti elté-réseket.

Anyag és módszerek A vizsgáltak sportoló (N=254) és nem sportoló (N=178)fiúk voltak. Életkoruk 11 és 19 év között változott. Szub-jektív panaszleltárukból pszichés (rosszkedv, idegesség, fé-lelem), szomatikus (fejfájás, gyomorfájás, hátfájás) és vege-tatív (hányinger, szédülés) tüneteket elemeztünk. Az adat-gyűjtés önkitöltős kérdőívvel történt. A feldolgozás soránalapstatisztikát számítottunk. A panaszok korcsoportok éssportágak (kosár-, kézilabda, jégkorong, labdarúgás) kö-zötti különbségeit egyszempontos varianciaanalízissel vizs-gáltuk. A sportoló és nem sportoló fiatalok adatait két-mintás t-próbával hasonlítottuk össze.

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


Eredmények A tünetek közül a pszichés panaszok voltak a leggyakorib-bak, míg a legritkábban a vegetatív tünetek fordultak elő. Asportolókat a nem sportolókkal összevetve megállapítható,hogy a rendszeres fizikai tevékenység hiánya gyakoribb tü-netképzéssel kapcsolódott. Az életkorral a panaszok gyako-ribbá váltak. Jelentős emelkedést a sportolóknál találtunka posztpubertás szakaszában. A tüneteket sportágak sze-rinti összehasonlítva, a kézilabdázók tértek el szignifikán-san a többi sportág képviselőitől.

KövetkeztetésA pszichés panaszok dominanciája az intrapszichés konf-liktusok gyarapodásával lehet összefüggésben. Mind az élet-kor, mind a fizikai aktivitás jelentősen hatott a tünetekelőfordulására. A sportoló gyermekek lényegesen ritkábbanjelentkező panaszai a sporttevékenység, a megfelelő szintűfizikai aktivitás jótékony, pozitív hatását hangsúlyozzák. Kulcsszavak: serdülő fiúk, pszichoszomatikus tünetek

A testépítő szubkultúra életmód jellemzőinek,és ezek társadalmi helyzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata versenyző ésamatőr testépítők körében

Németh PetraTestnevelési Egyetem Sport, nevelés- és társadalomtudományi doktori program, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés A testépítés egy, a testet és szellemet igen erősen igénybevevőteljes, és elhivatott embert kívánó sportág, mely különösenaz 1970-es évek óta kap nagy publicitást, más országokmellett hazánkban is. Miközben azonban a body buildingegyre népszerűbb lett a fiatalok körében, a sportág társa-dalmi megítélése meglehetősen ambivalens. Az izomkolosz-szusok kemény edzésmunkáját, elhivatottságát mindenkielismeri, ugyanakkor számos negatív sztereotípia is kapcso-lódik azokhoz a férfiakhoz és nőkhöz, akik a testépítéstmagas szinten űzik.

Anyag és módszerekEzzel a sporton belüli szubkultúrával, ahol maga a test asportteljesítmény, nem foglalkozott még szociológiai meg-közelítésű vizsgálat. Jelen előadás egy ilyen PhD-kutatásnakaz első fázisáról számol be, és ismerteti a testépítőkkel ké-szített, félig strukturált interjúk eredményeit. Ezek során atestépítők két csoportját vizsgálom, a versenyző, a testépí-tést hivatásszerűen végző testépítőket, valamint a testépítéstéletmódszerűen folytató, azonban nem versenyző sportoló-kat, mindkét csoportban nőket és férfiakat egyaránt. A kér-dések érintik a sportágválasztás motivációit, az életmódspecifikumait, valamint a testépítés társadalmi helyzetregyakorolt pozitív és negatív hatásait.

EredményekAz eddig elkészített interjúk elsődleges eredményei szerinta testépítés, mint sportág kiválasztásánál motivációs ténye-zőként mind a két csoportnál erősen megjelenik az önbiza-lom erősítése. A testépítés jövedelemszerző tevékenységregyakorolt hatásait tekintve kiderült, hogy a megkérdezettsportolók döntő hányada dolgozik a sport területén, azonbelül is személyi edzőként teljes, vagy mellékállásban. Egy-behangzó eredmény volt a válaszadóknál, hogy ezt a sport-ágat szponzor vagy extra anyagi forrás nélkül nem lehetéletmódszerűen gyakorolni. A párválasztásra gyakorolt ha-tásait tekintve nem kritérium, hogy a másik fél ugyanolyanintenzitással végezze a sportágat, azonban elvárás a sportmindennapos jelenléte a társ esetében is.

KövetkeztetésKövetkeztetésként elmondható, hogy a testépítő sportág élet-módszerű tevékenységként való folytatása nagyban megváltoz-tatja az egyén társadalmi helyzetét, mivel a test változásával azegyén érték- és normarendszere is megváltozik, amely alapjai -ban hat ki a mindennapi tevékenységek számos aspektusára.Kulcsszavak: testépítés, szubkultúra, életmód

Labdarúgó edzők konfliktuskezelő stratégiáinakfókuszcsoportos vizsgálata

Németh ZsoltPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA sikeres edzők munkájának egyik alapfeltétele az edző-já-tékos-szülő kapcsolat konfliktusainak hatékony kezelése.A konfliktusok kezelésének módszere erősen befolyásoljaaz edző-játékos kapcsolat minőségét, ami kihatással van ajátékosok sportteljesítményére. Az edzői munka közben elő-forduló konfliktusok feltérképezését azért tartom fontos-nak, mert a leggyakoribb helyszíneknek és az okoknak a tudatában az edzőket nem éri váratlanul, ha hasonló konfliktusos helyzetbe kerülnek.

Anyag és módszerekA fókuszcsoportos vizsgálatban hét fő labdarúgó edző vettrészt, akik között voltak olyanok, akik az edzői életpályájuk-nak a kezdetén, a közepén és a vége felé jártak. A résztvevők-nek olyan konfliktustörténeteket kellett feleleveníteniük,amelyek során úgy érezték, hogy a konfliktuskezelés módsze-rével a játékosaik, vagy a játékosok szülei nem értettek egyet.Az elhangzott konfliktusok mélyrehatóbb elemzése során fel-színre kerültek a konfliktusok leggyakoribb helyei, okai és azedzők konfliktuskezelő stratégiái. A vizsgálat alanyai lehető-séget kaptak arra is, hogy elmondhassák véleményüket az el-hangzottakkal kapcsolatban. A visszajelzésekből következ-tetni lehetett a megtörtént, és a résztvevők által közvetlenülátélt konfliktuskezelések lépcsőfokainak minőségére.

EredményekAz edzéseken az edző-játékos közötti konfliktusok leggyak-rabban a kétkapus játék közben és a vesztes mérkőzésekutáni első edzésen, a játékosok teljesítményének az értéke-lésekor jelennek meg. A bemelegítés közben a nem megfe-lelő intenzitással végrehajtott labdanélküli koordinációsgyakorlatok is konfliktusokhoz vezethetnek. A konfliktusokleggyakoribb okai a késés, a fegyelmezetlen magatartás ésa kulturálatlan beszéd. Az edzéseken az edző-szülő közöttikonfliktusok egyre ritkábban jelentkeznek, mert a szülőketa legtöbb egyesületben nem engedik a pálya közelébe. Amérkőzéseken az edző-játékos közötti konfliktusok a vesz-tésre álló mérkőzések félidejében és a vereséggel végződöttmérkőzések után történnek. A mérkőzéseken az edző-szülőkonfliktusok főleg abból adódnak, hogy a gyermekük nema szülő által elképzelt poszton, illetve nem kezdőjátékoskéntszerepel. A cserejátékosok pályán eltöltött ideje is konflik-tuskiváltó ok lehet. Az edzők a játékosaikkal szemben fő-ként a versengő, míg a játékosok szüleivel szemben aproblémamegoldó konfliktuskezelő stratégiát alkalmazzák.

KövetkeztetésMegerősítést nyert, hogy a konfliktuskezelő stratégiákat aszituációk, a konfliktusban résztvevők személyiségjegyei ésegymáshoz való viszonya, valamint a korosztályok életkorisajátosságai befolyásolják a legjobban. Amennyiben azedzők ezeket szem előtt tartják és a konfliktusaikat tudato-san kezelik, akkor az edzéseken és a mérkőzéseken olyanlégkört teremthetnek, ami alapjául szolgálhat a harmonikusedző-játékos-szülő kapcsolatnak. Kulcsszavak: konfliktuskezelő stratégia, labdarúgó edző, fó-kuszcsoport

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A testnevelés helye a Waldorf-pedagógiában

Némethné Tóth OrsolyaEötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésHarmadik éve óraadó testnevelőként dolgozom a szombat-helyi Perint-parti Szófogadó Alapítvány Waldorf Általános Is-kolájában és Gimnáziumában. Munkám során betekintéstnyerhettem ebbe a különleges világba, e reformpedagógiaiirányzat egyre népszerűbb hazánkban, a közoktatásban csa-lódott szülők szívesen hozzák ide gyermekeiket. Az iskolabeiskolázási körzete regionálisnak mondható, a szomszé-dos megyékből is sok szülő dönt úgy, hogy gyermekük álta-lános iskolai, és/vagy középiskolai tanulmányait ebben azintézményben végezze.

Anyag és módszerekA Waldorf-pedagógia filozófiai háttere a Rudolf Steiner általa századelőn kidolgozott emberismeret, az úgynevezett ant-ropozófia. Antroposz-szófia (görögül) az emberre vonatkozóbölcsességet jelenti. Az antropozófia hatással volt a gyógy-pedagógiára, az orvostudományra, a művészetekre, a me-zőgazdaságra és más életterületekre is. Sok esetben azantropozófia megismerési módszerei által nyert – az egyébszakterületekre vonatkozó – alapvető megállapítások csakévtizedekkel a koncepciók kimunkálása és sikeres alkalma-zása után nyerték el az egyértelmű tudományos bizonyítást.Poszteremen bemutatom a Waldorf-iskolák kerettantervé-nek mozgás és sport fejezetét, összehasonlítva a közoktatásvonatkozó kerettantervével.Az összehasonlítás módszeréül a dokumentumelemzést, il-letve a tartalomelemzést használom.

EredményekAz eredmények tekintetében megállapítható, hogy a nevelésicélok tekintetében, illetve a mozgásanyagban lelhetők fel kü-lönbségek. A nevelési-oktatási folyamat szemléletmódja ismás, míg a Waldorf-pedagógia, azon belül is „a mozgástan-terv általános célkitűzése annak az alapvető folyamatnak atámogatása, melynek során a gyermek lelki-szellemi lényea mozgáson keresztül összekapcsolódik a testi organizmu-sával”.A közoktatás kerettanterve szerint az alsó tagozatos testne-velésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgás-készségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozottmozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabbcél, tehát kevésbé törekszik holisztikus szemléletre, bár apszichomotoros fejlesztés kiemelt szereppel bír ebben azéletkorban.

KövetkeztetésA közoktatás testnevelésének módszertani megújulása,melynek tanúi lehetünk napjainkban, meríthetne a Waldorf-szemléletből. A megújulás vezérfonalai, az élmény alapú ok-tatás, a változatos tanulásszervezés, a motivációra fektetettnagyobb hangsúly, a folyamatos gondolkodásra sarkalló ta-nulási környezet, a kooperáció hangsúlyozása mind fellel-hetők a Waldorf-szemléletű mozgás oktatásban, érdemeslenne felhasználni tapasztalataikat.Kulcsszavak: reformpedagógia, Waldorf-iskolák, mozgás éstestnevelés, közoktatás

Asszertivitás vizsgálata utánpótlás labdarúgókkörében

Oláh Dávid1,2, Sáfián Ágnes1, Moravecz Marianna1,3, Urbinné Borbély Szilvia1,3, Vajda Ildikó1, Hegedüs Ferenc1

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza

2Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest3Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Iskola, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésAz asszertivitás az angol assertivity kifejezésből jött létre,amelynek jelentése rámenősség. Sajátosságai: az önbiza-lom, a mások és önmaga elfogadása, a reális önértékelés ésa felelősségvállalás. E személyiségjeggyel rendelkezők őszin-ték, nyíltan kérdeznek és meghallgatnak másokat, illetve ér-deklik mások érzései, gondolatai (Bognár és mtsai, 2005).A győzelem megszerzése csak magas szintű küzdőképesség-gel, asszertivitással lehetséges. A legfontosabb ismérv egysportoló esetében, ha rámenős, kemény, támadóan kezde-ményező, emellett tiszteletben tartja a szabályokat és sport-szerűen küzd. Jelentős tulajdonsága az asszertivitásnak,hogy nem velünk született, hanem tanulás során elsajátít-ható, tehát a céltudatos és módszeres gyakorlás és versen-gés folyamán alakul ki. Olyan önérvényesítési készség,amely a célok elérésére, az akarat érvényesítésére, s a telje-sítmény növelésére irányul (Nagykáldi, 2002; Bognár ésmtsai, 2005). Labdarúgók asszertivitásának vizsgálatávaltöbb szakirodalom is foglalkozott (Brown, 2000; Sachs,1978; Aktop és mtsai, 2015).

Anyag és módszerekKutatásunkat egy labdarúgó utánpótlás klub, akadémiai kor-osztályainál végeztük (n=62 fő). A vizsgált minta átlag élet-kora 17,35±1,13 év volt. A felméréshez Nagykáldi asszertivi-tás kérdőívét használtuk. Az adatok beviteléhez és feldolgo-zásához, valamint az ábrák elkészítéséhez a Microsoft Office,Excel 2013 programját választottuk. A kapott adatokbólalapstatisztikai számításokat végeztünk, illetve az egyes cso-portok (korosztály, poszt) közötti különbségek kimutatásáhozANOVA analízist használtunk (hibahatár 95%).

EredményekA kapott adataink alapján megállapíthatjuk, nincs lényegeskülönbség a vizsgált korosztályok átlag eredményei között.A különböző posztokon szereplő játékosok eredményeit te-kintve sem találtunk szignifikáns eltérést. Ugyanez elmond-ható, ha külön a defenzív és az offenzív eredményeketvizsgáljuk. Az egész mintánkat figyelembe véve az átlag83,87, míg a minimum 71, a maximum 97 pont volt.

Következtetések Következő kutatást tervezünk több labdarúgó akadémia, il-letve más sportágak bevonásával (kosárlabda, kézilabda) is,valamint felnőtt csapatokkal is összehasonlítanánk az után-pótlás játékosaink eredményeit. Kíváncsiak vagyunk, van-nak-e lényeges különbségek az egyes sportágak, korosz-tályok, illetve eltérő posztokon szereplő játékosok között. Kulcsszavak: asszertivitás, labdarúgó akadémia

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


A játékos – edző kapcsolat hatása az észlelt motivációs környezetre utánpótláskorú férfi kézilabda csapatok körében

Paic Róbert1,2, Kajos Attila1,3, Meszler Balázs1,4, Prisztóka Gyöngyvér1


2Magyar Diáksport Szövetség, Budapest3Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalatgazdaságtani Intézet, Budapest

4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésAz edző-sportoló kapcsolat interperszonális jellege fontostényező az eredményesség, a sportolói motiváció, megelége-dettség és az elhivatottság szempontjából is (Bognár 2010;Bloom, 1998; Budavári, 2007; Goldfarb, 1968; Megeau ésVallerand, 2003; Weinberg és Gould, 2011). Az edző általteremtett motivációs légkör feladatorientált vagy ego-orien-tált mivolta hatással van a sportolók teljesítményére és azedzővel való kapcsolatra, ugyanis amennyiben magasabb afeladat-orientált légkör, akkor a játékosok is elégedettebbek,jobb a teljesítményük és az edző iránti bizalmuk is erősebb(Balaguer et al, 2002).

Anyag és módszerekKutatásunkban 5 utánpótláskorú férfi kézilabda csapatotmértünk fel. A tervezett minta kényelmi kiválasztáson ala-pult, az elemszám n=58 volt. Átlagéletkoruk: 17,69 (szó-rás: 1,92). Az adatfelvételre Martin S. Hagger és mtsai(2007) által kidolgozott PASSES kérdőív két részét, vala-mint a sportban tapasztalható észlelt motivációs környezetfelmérésére a PMCSQ2 kérdőívet használtuk, melyet New-ton és mtsai (2000) alkottak Deci és Ryan önmeghatározáselméletére (1985), valamint a korábbi PMCSQ kérdőívre(Seifritz, Duda és Chi, 1992) alapozva. Az adatfeldolgozásIMB SPSS 20 programcsomaggal és Excel programmal tör-tént, ahol a leíró statisztika mellett kétmintás t-próbát ésvarianciaanalízist használtunk.

EredményekA játékosok edzőhöz és az edzésekhez való hozzáállásának,valamint az észlelt motivációs környezet összefüggésénekvizsgálatakor megállapítottuk, hogy kapcsolat van az edző-vel szembeni attitűd és a PMCSQ-2 kérdőív két faktora kö-zött. Az adott pillanatban sikeresebb csapatok sportolóinakedzőhöz való hozzáállása szignifikánsan rosszabb, mint akevésbé sikereseké, e mellett az edző által teremtett légkörtinkább érzik feladat-orientáltnak, mintsem ego-orientált-nak.

KövetkeztetésA kutatási eredmények kimutatták, hogy az adott pillanat-ban sikeresebb utánpótláskorú kézilabdázók edzőhöz valóhozzáállása rosszabb, mint a kevésbé sikereseké, amit azeredménykényszer is okozhat. Az is látható, hogy a pedagó-giai végzettséggel rendelkező edzők úgy tudták magasan tar-tani a feladatorientált légkört, hogy eközben az ego-orientáltlégkör érzete alacsony maradt, míg ez a pedagógiai végzett-ség nélkül dolgozó edzőknél nem volt megfigyelhető.Kulcsszavak: edző-játékos viszony, kézilabdázás, észlelt mo-tivációs környezet

Hajdú-Bihar megyéhez kötődő élsportolók azolimpiákon

Parádiné Kenéz TündeHajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet, DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA Hajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet 1998-ban ala-kult, közel húsz éves múltra tekint vissza. Alapítója dr. Fésüs László testnevelő tanár, elnöke Pécsi Imre, titkára Parádiné Kenéz Tünde. Az Egylet a Magyar Olimpiai Akadé-mia Olimpiai Baráti Körök tagjaként működik.Kutatásunk célja, hogy feltárjuk a Hajdú-Bihar megyéhezkötődő olimpikonok életrajzát, eredményeit és az elkészültanyagot egy vándorkiállítás formájában mutassuk be az ér-deklődőknek és Hajdú-Bihar megye iskoláiban.

Anyag és módszerekAdatgyűjtéssel, személyes interjúval, illetve levéltári éskönyvtári kutatómunkával felkutattuk a megyében és aDebrecenben született élsportolók, olimpikonok élettörté-netét, eredményességüket.

EredményekKözel 100 olimpikonról gyűjtöttünk információt, akik vala-milyen formában kötődtek, kötődnek a térséghez, megyé-hez, Debrecenhez és az újkori olimpiák valamelyikénképviselték hazánk színeit.

KövetkeztetésNagyon fontosnak tartjuk, hogy a megyében élők, különösena diákok, egyetemi hallgatók megismerjék településük kie-melkedő sportolóit, olimpikonjait. A Hajdú-Bihar megyéhezkötődő olimpikonok teljesítménye példaértékű, mindany-nyian a mai fiatalok példaképei lehetnek. A kiállítás segít-séget nyújthat a testnevelés szóbeli érettségi vizsgához is.Kulcsszavak: Hajdú-Bihar megye, sporttörténet, olimpia,élsportoló

Rekreáció szakos hallgatók kompetencia fejlődése

Patakiné Bősze Júlia, Magyar MártonEötvös Loránd Tudományegyetem Egészségfejlesztési ésSporttudományi Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésRekreáció szakos hallgatók pályakövetéséről még kevés ta-nulmány készült, az ELTE-n belül azonban még nem ké-szült korábban ilyen kutatás. Jelen összefoglaló célja, hogybemutassuk, milyen a vélekedésük az ELTE rekreációszer-vezés és egészségfejlesztés BSc szakot végzett hallgatóinakabban a témakörben, hogy képzésük során egyes kiemeltkompetenciáik milyen mértékben fejlődtek.

Anyag és módszerekA kutatást egy általunk összeállított kérdőív segítségével vé-geztük a 2016/203. iktatási számú ELTE PPK által kiadottkutatásetikai engedély alapján. A kérdőívet online felülete-ken osztottuk meg az ELTE-n végzett rekreációszervezés ésegészségfejlesztés BSc szakot végzettekkel. Több kérdésttettünk fel, melyek a diploma utáni elhelyezkedésükről, atanulmányaik hasznosságáról, különböző kompetenciáikfejlődéséről szóltak. A kérdőívet összesen 50-en töltötték ki2016 decemberéig.

EredményekKérdőívünkkel 6 kognitív tényezőre, valamint 13 képességés készség képzés alatti fejlődésére kérdeztünk rá. Az itt be-mutatásra kerülő részeredményeknél az adott kérdéshez

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


tartozó (1-től 5-ig skála) átlagokat, szórásokat mutatjuk be.A rekreáció rendszerének átfogó ismerete, átlag 4, szórás1,07.Önálló és szociális tanulás a rekreáció új területein, átlag3,37, szórás 1,23.Problémamegoldás, átlag 3,18, szórás 1,31.Testi ügyesség, átlag 3,85, szórás 1,22.Kapcsolatteremtő készség, átlag 3,77, szórás 1,24.Menedzsment és gazdasági ismeretek gyakorlati alkalma-zása, átlag 2,83, szórás 1,32.Rekreációs/sportszakmai vállalkozások alapítása és mű-ködtetése, átlag 2,81, szórás 1,3.Rekreációs/sportszakmai területen korszerű informatikaieszközök hatékony alkalmazása, átlag 2,31, szórás 1,09.

KövetkeztetésA kapott válaszok olyan irányokat jelölnek ki számunkra,hogy rekreációs képzésünk fejlesztésében milyen területe-ken szükséges fejlesztenünk, hogy a végzettjeink a munka-erőpiacon jobb alapokkal indulhassanak. Jelenlegierősségeink a rekreáció elméleti ismereteinek és területei-nek átadása, a csoportok mozgatására való felkészítés. Fej-lesztendők többek között a gazdasági, vállalkozásiismeretek területei, valamint az IKT eszközök alkalmazásaa rekreációban.Kulcsszavak: rekreációszervezés és egészségfejlesztés sza-kon végzettek, kompetenciák, kognitív összetevők, képes-ségek és készségek

Vastus lateralis infravörös sugárzásának vizsgálata kerékpár-terhelés alatt

Pálinkás Gergely, Petridis Leonidas, Györe István, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetés Világszerte egyre több helyen foglalkoznak az izmok hőmér-séklet-változásának megfigyelésével, Magyarországon azon-ban ez a terület kevéssé ismert. Jelen munka témája amódszer bemutatása, valamint egy kis elemszámú mintaelemzése.

Anyag és módszerMéréseink során 4 sportolót vizsgálatunk kerékpár spiro-ergometriával. A terheléses vizsgálatot infravörös kamerávalrögzítettük (FLIR A320), meghatározott időközönként fel-vételeket készítettünk. A vizsgálati személyek bal négyfejűcombizmának laterális oldalán végeztük el méréseinket. Atöbbszöri mérések eredményeit ismételt méréses egy-szem-pontos varianciaanalízissel hasonlítottuk össze. A statiszti-kai elemzés három változó mérésének az eredményeittartalmazza négy különböző időpontban: nyugalomban, avértejsav koncentráció 2 mmol/L értéknél, a vértejsav kon-centráció 4 mmol/L értéknél, valamint a restitúció 2. per-cében.

Eredmények A négy időpontban az ismételt mérések során mért átlag hő-mérséklet értékei között szignifikáns különbség volt(F3,9 =11,71; p<0,05), hasonlóan szignifikáns különbségekvoltak a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet ér-tékekből számolt hőmérséklet differencia értékek között is(F3,9 =9,66; p<0,05).

Következtetések Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a combizomlaterális oldalának átlagos hőmérséklete, valamint a mini-mum és maximum hőmérséklet közötti differencia értékekét olyan mutató, amely úgy tűnik, hogy jól tudja követni a

terhelés során megfigyelt élettani változásokat. Az infravö-rös kamera használata új lehetőséget kínál a terhelésdiag-nosztikában a fizikai terhelésre adott akut reakció köve-tésére egyszerű, gyors és nem invazív módszerekkel. Figye-lembe véve, hogy kis elemszámú volt a vizsgált minta, min-denképpen további vizsgálatok szükségesek az eljáráshatékonyságának tanulmányozásához és validálásához.Kulcsszavak: infravörös sugárzás, terheléses vizsgálat, ke-rékpár spirometria, testhőmérséklet

Anaerob profilok kialakítása a Wingate AnaerobPróba alapján serdülőkorú kézilabdázó leányoknál

Petridis Leonidas, Györe István, Pálinkás Gergely, Szabó TamásTestnevelési Egyetem, Sporttudományi és DiagnosztikaiLaboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA Wingate Anaerob Próba (WAnT) világszerte az egyik legel-terjedtebb módszere a sportolók anaerob képességének mé-résére. A vizsgálatból jellemzően a 30 másodperc alatt mértlegmagasabb teljesítmény, az átlagteljesítmény, valamint afáradási index mutatókkal találkozunk, amelyek segítségé-vel értékelni tudjuk az anaerob teljesítményt, illetve az ana-erob kapacitást. Jelen vizsgálat célja különböző anaerobprofilok kialakítása a WAnT eredményei alapján.

Anyag és MódszerekA vizsgálatban 57 (életkor=14,2±0,4 év) kézilabdázó leányvett részt. A Wingate próbát Monark 894E kerékpár ergo-méteren végeztük, a sportolók maximális erőkifejtéssel 30 másodpercig tekertek. Két időpontban rögzítettük a leg-magasabb teljesítményt és az ahhoz tartozó fordulatszámot,a terhelés 3-8 secundum (anaerob alaktacid teljesítmény),illetve a terhelés 15-25 secundum közötti szakaszában (ana-erob laktacid teljesítmény). A teljesítmény és a fordulatszámértékekből kiszámoltuk az egy fordulat alatt elvégzett mun-kát, valamint a két időpontban mért teljesítmény és kiszámoltmunka értékek közötti különbséget. Az értékeket sztenderdi-záltuk és elhelyeztük a koordinátarendszerben, aminek négynegyede különböző anaerob profilokat ábrázol.

EredményekA két időpont között a teljesítmény csökkenése átlagosan144,3 W (25,2%) (t=21,02; p<0,001), míg az egy fordulatalatt elvégzett munka csökkenése 7,64 Nm (2,7%) (t=2,55;p<0,05) volt. Az anaerob profilok szerint a kézilabdázóleányok 38,5%-a (22 fő) a magas alaktacid/alacsony laktacidcsoportba, 15,8%-uk (9 fő) a magas alaktacid/magas lakta-cid csoportba, 29,8%-uk (17 fő) az alacsony alaktacid/magas laktacid csoportba és 15,8%-uk (9 fő) az alacsonyalaktacid/alacsony laktacid csoportba volt sorolható.

KövetkeztetésA teljesítmény tartalmazza az erő és a sebesség komponen-seket, csupán a teljesítmény értékekből nem tudunk a spor-tolók erőkifejtés mértékére következtetni. Az egy fordulatalatti munka használatával lehetőségünk nyílik értékelni asportolók anaerob alaktacid és laktacid energiaszolgáltatórendszereinek kapacitását a fordulatszámtól függetlenül. Akapott profilok segítségével pedig jellemezni tudjuk a spor-tolók anaerob képességét és további fejlesztési javaslatokatfogalmazhatunk meg.Kulcsszavak: Wingate próba, anaerob terhelés, alaktacid,laktacid képesség

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


A flexor hallucis longus izom elektromos működése különböző típusú és sebességű járások során – előzetes eredmények

Péter Annamária1, Hegyi András1, Neil Cronin1, Tine Alkjær2, Taija Finni11University of Jyväskylä, Finland, 2University of Copenhagen, DenmarkE-mail: [email protected]

BevezetésA flexor hallucis longus (FHL) izom számos funkcióval ren-delkezik, többek között hozzájárul a mediális hosszanti bol-tozat fenntartásához, szupinálja a lábat, és hozzájárul azelrugaszkodáshoz járás során. Eddig csak néhány tanul-mány vizsgálta a FHL működését közvetlen módszerekkelés ezek a vizsgálatok relatíve alacsony elemszámúak. Ezeka vizsgálatok nagy egyéni különbségeket mutatnak az FHLhasználatában, melynek alul vagy túlműködése a hosszantiboltozat süllyedésével, illetve az Achilles-ín sérülésével hoz-ható összefüggésbe. Jelen vizsgálatban azt a célt tűztük ki,hogy nagy elemszámú mintán a járási sebesség és a lábbelihatását megvizsgáljuk az FHL abszolút, és a többi vádliizomhoz képest mért aktivitására, feltárva az egyéni különb-ségek mértékét.

Anyag és módszerekEbben a folyamatban lévő vizsgálatban eddig 10 egészségesszemély vett részt (életkor: 27±5,2 év, testtömeg: 64,25±10,6kg, testmagasság: 171,61±9,5 cm). A vizsgálat során felületielektromiográfia (EMG) elektródákat helyeztünk el a soleus,medialis és lateralis gastrocnemius, tibialis anterior és FHLizmokra. Ezt követően megmértük a személyek normál já-rási sebességét, majd ezen a sebességen cipőben, mezítlábés flipflop papucsban mértük az izmok aktivitását. A sebes-ség hatásának vizsgálata céljából cipőben a normálnál 30%-kal lassabb és gyorsabb sebességen is jártak a vizsgáltszemélyek. Az átlag aktivitást a járás támaszfázisában, ma-ximális izometriás kontrakcióra normalizálva határoztukmeg.

EredményekAz abszolút FHL EMG aktivitás, valamint a mediális gast-rocnemiushoz képest meghatározott aktivitás lassú járássorán szignifikánsan alacsonyabb volt, mint normál ésgyors sebességű járások során (p=0,001), azonban a láb-beli nem volt hatással az FHL aktivitásra. Az FHL aktivitásanormál járás során 10-99% között változott személyenként.

KövetkeztetésElőzetes eredményeink alapján elmondható, hogy a korábbivizsgálatokkal összhangban nagy egyének közötti variabili-tás figyelhető meg az FHL működését tekintve. Így valóbanszükség van a kitűzött nagy elemszámú vizsgálatra, mely aláb felépítésének meghatározásának figyelembe vételével se-gíthet megérteni az FHL fő funkcióit, és az egyéni különb-ségek hátterét és következményeit. Kulcsszavak: flexor hallucis longus izom, járás, izomaktivitás

Grassroots sport nemzetközi szakirodalmánakfeldolgozása, áttekintése és hazai alkalmazásának lehetőségei

Pignitzky Dorottya, Csányi Tamás, Molnár LászlóMagyar Diáksport Szövetség, BudapestE-mail: [email protected];

BevezetésA Magyar Diásport Szövetség egyik stratégiai célja, hogy agrassroots szellemiségű diáksport hazai elterjedéséhezszakmai-módszertani támogatást nyújtson. Az EFOP-3.2.10kódjelű projekt keretében lehetőségünk van a grassroots

sport alkalmazási területeinek feltárására, a meglévő rend-szerek összegyűjtésére és áttekintésére, valamint a kutatásieredmények tükrében egy módszertani koncepció kidolgo-zására. A módszertani koncepció gyakorlati megvalósítását2018 tavaszától pilot program formájában teszteljük,amellyel célunk egy modern szellemiségű diáksport rend-szer kialakítása, minél több aktív fiatal bevonásával.

Anyag és módszerekA nemzetközi szakpolitikai, módszertani, és sportági szak-irodalom feldolgozását szisztematikus szakirodalmi feltá-rással végeztük a számunkra elérhető szakmai kiadványok,tudományos cikkek, sportági programok nyomtatott és in-ternetes áttekintése segítségével. Az elemzéseink érintettéka sportági programok szabályrendszereinek, eseményszer-vezési megoldásainak, és az ezekből következő pedagógiaiés pszichológiai alapelvek rendszerezését.

EredményekAz elemzések alapján elmondható, hogy a grassroots sportszellemisége és módszertana messzemenőleg figyelembeveszi a gyermekek életkor specifikus kognitív, szociális ésmozgásfejlődési sajátosságait, mellőzve a hagyományos fog-lalkoztatási és versenyeztetési formákat. További lényegeskomponens, hogy a megvalósításban a játékos, az élmény-szerű mozgásformák és kontrollált versenyszituációk ab-szolút prioritást élveznek. Egyértelmű, hogy sportágtólfüggetlenül a hosszú távú fejlesztési célok kiemelt prioritás-sal bírnak és élesen szemben állnak a korai eredménykény-szer és specializálódás hagyományos elképzelésével.

KövetkeztetésA nemzetközi kitekintés alapján a grassroots sport hazai lét-jogosultsága és alkalmazhatósága megfelelően megalapozott,alátámasztott. Számos hazai sportszövetség már ennek szel-lemében szervezi gyermeksport-eseményeit. A grass rootssport pedagógia, pszichológiai, szervezési, sportszakmai éstársadalmi hátterének feltárása lényeges lépés a magyaror-szági adaptációjának bevezetéséhez, kiterjesztéséhez.Kulcsszavak: grassroots szellemiség, diáksport, versenyez-tetés

Mozgásélmény, élménykeresés és a lelki egészség hátterében meghúzódó nevelési attitűdök a felsőoktatásban

Pinczés Tamás1, Pikó Bettina2

1Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet és Debreceni Sportcentrum K. N. Kft, Debrecen

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarMagatartástudományi Intézet, SzegedEmail: [email protected]

BevezetésMagyarországon a népesség jelenlegi egészségi állapotábangyökeres változtatásra van szükség. Az OECD-országokbana várható élettartam ugyan emelkedőben van (2011), deezzel párhuzamosan a krónikus betegségek gyakorisága isnő. Ezek közül is a kardiovaszkuláris megbetegedések je-lentik a legjellemzőbb halálokot, aminek gyakorisága ráa-dásul Magyarországon több mint háromszorosa, mintFranciaországban vagy Svájcban. Ezen adatok ismeretébenkülönösen fontos, hogy olyan jövőbeli generációkat nevel-jünk fel, akik olyan fontos értékekkel vannak felvértezve,mint a mindennapi mozgás, az egészséges táplálkozás és ajó mentális állapotra való törekvés. Ehhez olyan pedagógu-sokat kell képezni, akik mint értékátadó személyek példa-ként vannak jelen a felnövekvő generációk előtt. Ehhezpedig alapvetően hozzájárul az, hogy a felsőoktatásban őkmaguk milyen nevelési attitűddel találkoznak, illetve ez ho-gyan hat a lelki egészségükre, attitűdjeikre.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Anyag és módszerekAdatgyűjtésünkre 2016. év elején került sor Debrecenben(DRHE Tanítóképzési Intézet) és Hajdúböszörményben (DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar). A mintában(N=177) 83 fő tanító szakos és 94 fő óvodapedagógus sza-kos hallgató szerepelt. Kutatásunk alapját egy önkitöltéseskérdőív alkotta, amely a lelki egészség, a koherencia-érzésés a szenzoros élményeken túl a mozgásos élményekre isrákérdezett. Az adatokat faktor- és korrelációanalízissel ele-meztük az SPSS program segítségével.

Eredmények1. A faktoranalízist követően két nevelési attitűdöt tudtunk

elkülöníteni. Az autoritatív nevelés célja a világos és ért-hető normák alapján történő határozott, de megértő irá-nyítás. Míg az autoriter nevelés inkább hatalmi helyzetenalapul. A tanítók szerint az őket oktatókra inkább azautoriter nevelési stílus jellemző.

2. A koherencia-érzés szignifikánsan pozitívan korrelálmind a két nevelési stílussal, míg negatívan a gátolatlan-sággal és a lelki egészségzavarral. Az élménykeresés ésaz unalomtűrés alskálák a többi szenzoros élmény -skálákkal szignifikánsan pozitívan korrelálnak.

3. A mozgásos élmény (flow) szignifikánsan pozitívan kor-relál mind a két nevelési attitűddel, ugyanakkor az au-toritatív nevelési stílus negatívan a szorongással, azunalommal és az apátiával. Az autoriter nevelési attitűdészlelése ugyanakkor nem mutat összefüggést az anti-flow élményekkel.

KövetkeztetésekAz eredmények tükrében elmondhatjuk, hogy a pedagógus-jelöltek oktatóit kétféle (autoritatív, autoriter) nevelési stí-lussal jellemezhetjük. A koherencia-érzést és a mozgás-élményt (flow) egyaránt pozitívan befolyásolják ezek a stílu-sok, rámutatva arra, hogy az utóbbinak is lehetnek pozitívhatásai, különösen bizonyos kulturális közegben, hiszen eza nevelési elv adhat egyfajta biztonságérzetet. Az autoritatívstílus ugyanakkor hátráltatja az unalom, az apátia és a szo-rongás élményének a kialakulását mozgásos tevékenységsorán, és összességében pozitívan hat a lelki egészségre,szemben az autoriter stílussal. Kulcsszavak: pedagógusképzés, nevelési attitűd, szenzorosélménykeresés

A hallgatói fizikai aktivitás különbözőségei aPannon Egyetem Georgikon Karán a felsőfokúszakképzések és az alapképzések vonatkozásában a hallgatók lakóhelyének típusa szerint

Pintér Ákos1, Sárközi István2, Béres Tibor3

1Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely 2Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest 3Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma, Keszthely E-mail: [email protected]ésKorábbi publikációnkból kiindulva – melyben a rurális ésurbánus térségekről Keszthelyre érkező nappali tagozatoshallgatók sportolási szokásait vizsgáltuk (Sárközi és Pintér,2016) és szomorú inaktivitást tapasztaltunk (a hallgatók37%-a nem sportol semmit rendszeresen) – arra voltunk kí-váncsiak, hogy a településtípusok, a sportolás, a nemek ésa felsőoktatásban választott képzési formák (FSZ, BSc) vo-natkozásában kimutathatók-e szignifikáns összefüggések, sha igen, milyen eltérések láthatók.

Anyag és módszerekAz utolsó 3 tanév őszi szemeszterének kezdetén szeptem-berben primer kérdőíves módszerrel kérdeztük meg a Ge-orgikon Kar nappali tagozatos első éves hallgatóit nemük,

lakóhelyük, választott képzési formájuk és sporttal valókapcsolatuk szerint. A kitöltők összlétszáma 517 fő volt,ebből FSZ: 173 fő, BSc: 344 fő (éves bontásban; 2014: 159 fő, 2015: 181 fő, 2016: 177 fő).

EredményekAz első hipotézisünk az volt, hogy a rurális térségből érkezőhallgatók inkább a rövidebb felsőfokú szakképzésekre(FSZ) jelentkeznek az érettségi után, s nagyobb az urbánusterületeken élők aránya az egyetemi BSc alapképzéseken.Ezt a feltételezést nem tudtuk igazolni, nem találtunk szig-nifikáns különbséget e téren. A sportolással összefüggésbenaz egyéni sportokat űzők magasabb arányát feltételeztükmindkét képzési formában, mely hipotézis megállta helyét.Az egyéni sportokat űzők aránya jelentősen megelőzi a csa-patsportokét – a kerékpározás a legnépszerűbb –, függetle-nül a képzés típusától (különösen a nőknél látható markánskülönbség e téren). Kivétel utóbbi esetben a labdarúgás,mely a férfi hallgatók körében népszerű választott sportág.

KövetkeztetésA hallgatóink körében nem mutatkozik mérvadó különbséga lakóhelyük típusa és a választott egyetemi képzés között.A mozgásszegény, inaktív életmódot folytató hallgatók ará-nya mindkét nemnél és képzési típusnál egyaránt magas. Ahallgatók nagy része az egyéni sportágakat részesíti előnyben.Kulcsszavak: FSZ és BSc képzési formák, hallgatói fizikaiaktivitás, rurális és urbánus térségek, egyéni és csapatsportok

Relaxáció, jógázás, szaunázás mint rekreációstevékenységek szombathelyi egyetemisták körében

Polgár Tibor, Nagyváradi Katalin, Koltai MiklósEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai KarSporttudományi Intézet, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA szellemi rekreációs témában, illetve a felsőoktatásban ta-nulók esetében viszonylag kevés vizsgálat és publikáció szü-letett hazánkban. Ennek egyik nyitó pillére a jelen kutatás,amely a szombathelyi egyetemisták szellemi rekreációs te-vékenységeit volt hivatott vizsgálni. Jelen esetben a kutatásegyes részeredményeit tárjuk fel.Feltételeztük, hogy a férfiak inkább a motoros aktivitást isigénylő szellemi rekreációs programokat választják, míg anők inkább a passzív programokat részesítik előnyben. Fel-tételeztük továbbá, hogy a sporttudományi képzéseket foly-tató hallgatók a más tudományterületek hallgatóival szem-ben élen járnak a szaunázásban, a relaxációban, az autogéntréning illetve a jógázás terén.

Anyag és módszerekA vizsgálatban a Savaria Egyetemi Központ hallgatóit interne-ten keresztül online kérdőívvel szólítottuk meg, a kérdőív aNEPTUN rendszeren keresztül került a megkérdezettekhez.A válaszok adatai Excel táblázatba rendszerezve érkeztekvissza. A kérdőívet 1825 hallgató kapta meg, ebből 185 főadott választ. Az adatok feldolgozása az SPSS 23.0 statisztikaiprogramcsomag segítségével történt. A kapott válaszokat leíróstatisztikák segítségével – gyakoriság, relatív gyakoriság – ele-meztük. A választott rekreációs tevékenységek közötti össze-függések vizsgálatára kereszttábla elemzéseket végeztünk. Aszignifikancia szintet 0,05%-ban határoztuk meg.

EredményekA férfiak és a nők mozgásos aktivitást igénylő rekreációs te-vékenységei között nem kaptunk szignifikáns különbséget,vagyis az első hipotézis bizonyítása, miszerint a férfiak töb-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


ben választják a mozgásos aktivitással járó szellemi rekre-ációs tevékenységeket, nem igazolódott.A másik hipotézisünk igazolásánál a relaxáció, meditáció,reiki, autogén tréning kérdéskörben nem találtunk szignifi-káns különbséget a sportszakos hallgatók és a más tudo-mányterületeken tanuló hallgatók választásában.

KövetkeztetésA szellemi rekreációs tevékenységek teljes spektrumát vizs-gáltuk, a jelen előadás csak részeredményeket közöl. Or-szágos felmérés során több változónál születhetnek eltérőadatok is. Tervünk, hogy a későbbiekben országos szintreszeretnénk kibővíteni a vizsgálatot.Tervezzük a longitudinális vizsgálat lehetőségét, időszako-san, bizonyos periódusokban későbbi korosztályok hallga-tóit felmérve szeretnénk képet kapni a várható szellemirekreációs lehetőségek választásának alakulásáról. Tervez-zük a megkérdezettek körének más korosztályokra történőbővítését. Kíváncsiak vagyunk a középiskolások, illetve aközépkorúak és az idősebbek véleményére. Kulcsszavak: rekreáció, relaxáció, jógázás, szaunázás

Látvány-csapatsportágak magyar szurkolóinakelvárásai

Prisztóka Gyöngyvér1, Kajos Attila1,2, Bartos Aleksandar3,Dénes Róbert3, Páll Henrietta3, Kulcsár Gréta1

1Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet Sportelméleti és Sportszervezési Tanszék, Pécs

2Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vállalatgazdaságtani IntézetÜzleti Gazdaságtan Tanszék, Budapest

3Pécsi Tudományegyetem Természettudományi KarSporttudományi és Testnevelési Intézet Sportmarketing és Sportmenedzsment Hallgatói Kutatócsoport, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA magyarországi látvány-csapatsportágak nézőszámai egy-részt jelentős mértékben elmaradnak a teljes mértékben piacialapokon működő nyugat-európai klubokétól, másrészt az el-múlt időszakban több sportág esetében is a nézőszámok fo-lyamatosan csökkenő tendenciáit látjuk. Annak ellenére, hogya szurkolók mérkőzéslátogatással kapcsolatos véleményénekmegismerése rendkívül széles nemzetközi szakirodalmi hát-térrel rendelkezik, tudományosnak mondható hazai vizsgála-tokkal nem találkoztunk ezen a területen. Kutatásunk célja,hogy Sutton és mtsai (1997) által azonosított sportrajongóimotivátorok segítségével felmérjük, hogy a különböző látvány-csapatsportágak esetében milyen különbségek találhatók aszurkolók által elvárt és a sportesemény által biztosított él-mény között.

Anyag és módszerekAz öt látvány-csapatsportágat érintő online kérdőívek felvéte-lére 2015-2017 között négy különböző időpontban, összesen3483 szurkoló bevonásával került sor. A vizsgált minta 1841labdarúgó szurkoló, 785 kosárlabda szurkoló, 453 kézilabdaszurkoló, 342 jégkorong szurkoló, és 62 vízilabda szurkolóösszetételt mutatott. A kérdőívben nyolc elem fontosságát (A)és érzékelt meglétét (B) kellett egy ötfokozatú Likert-skálánértékelnie a kitöltőknek. A vizsgálat során figyelembe vettükaz egyes elemek relatív átlagos pontszámát, helyezésszámát,valamint a teljesült és elvárt értékek különbségeit.

EredményekA vizsgált sportágak közül messze a labdarúgás felméréseesetében tapasztaljuk az elvárások legalacsonyabb teljesülé-sét, és itt a legnagyobb a különbség az elvárások és a teljesülés(B-A) között. A többi sportágnál jóval kisebb különbségeket

találunk, sőt a másik négy sportágat nézve a feszültség-leve-zetés és a valahova tartozás érzése esetében szignifikánsanmagasabb az érzékelt teljesülés, mint a szurkolók által elvártszint. A többi faktor tekintetében elmarad ugyan a teljesülésaz elvárt szinttől, de annak érzékelt megvalósulása jelentősenmagasabb, mint a labdarúgás esetében.

KövetkeztetésÖsszességében megállapítható, hogy a minden meccsre ki-járó törzsszurkolóknak alacsonyabbak az elvárási és a ta-pasztalt értékei azon szurkolókkal összehasonlítva, akikcsak a hazai mérkőzéseket látogatják, és még alacsonyabbazoké, akik nem járnak ki. Fontos következtetés, hogy a leg-fanatikusabb szurkolóknak nem az eredmény és nem avizsgált elemek a meghatározók, hanem egészen más irányúmozgatórugók határozzák meg részvételüket a nézőtereken.Kulcsszavak: sportfogyasztás, látványsportok, szurkolói in-dítékok

Az aerob állóképesség és az eredményességösszefüggése elit női kosárlabdázóknál

Rátgéber László, Nagy Dóra, Ihász Ferenc, Fűrész Diána,Ács Pongrác Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA modern kosárlabda játék túlnyomó részt anaerob terhe-lési szakaszokból épül fel, köszönhetően a támadás, véde-kezés, a kispadon töltött idő intermittáló váltakozásának.Azt, hogy a játékos a mérkőzés során milyen pulzusfrekven-ciával dolgozik, és hogy mikor jut el az anaerob munkavég-zés szakaszába, nagyban befolyásolja az aerob állóképességiszínvonala. A pulzusszám növekedésével a kognitív funk-ciók romlanak, így a döntési képesség negatív irányba vál-tozik, a technikai hibák szaporodnak. Vizsgálatunk céljafeltérképezni, hogy a jobb aerob állóképességgel rendelkezőjátékosok jobb teljesítményre képesek-e a mérkőzéseksorán. Mivel az egyes játékosok képességei különbözők, il-letve más-más posztokon játszanak, ezért indokoltnak lát-tuk hiba százalékaikat a vizsgálat alapjául venni (eladottlabda, kihagyott büntető).

Anyag és módszerKutatásunk során 10 elit női kosárlabdázó kardiovaszku-láris és spirometriás adatait vettük fel, vita maxima tread-mill teszt teljesítése során. Az eredményességet mérkőzésstatisztikák elemzésével is vizsgáltuk. Az eredményeketExcel és SPSS statisztikai programokkal dolgoztuk fel.

EredményekA kutatástól az előzetes szakirodalmi feldolgozás alapjánazt várjuk, hogy a laboratóriumi körülmények között mértmagasabb színtű aerob állóképesség és az alacsonyabbszívfrekvencia a mérkőzések során a döntési képességekmagasabb színvonalát vonja maga után. Eredményeink je-lenleg feldolgozás alatt állnak.

KövetkeztetésA kosárlabdázás edzés tervezésekor figyelembe kell venni,hogy egy megfelelő színvonalú aerob állóképesség fontosszerepet játszik a mérkőzésen nyújtott teljesítményt illetően.Nemcsak az alapozásnál, de verseny időszakban is végez-hetők nagy intenzitású, aerob edzések, erőnléti tréningek.Kulcsszavak: aerob állóképesség, elit kosárlabda, meccseredményesség


Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A Honvéd Testalkati Programban résztvevőktestösszetétel változása a 6 hónapos diétás és mozgásprogram hatására

Rázsó Zsófia, Juhász Zsolt, Novák Attila, Sótér AndreaMagyar Honvédség Egészségügyi Központ VédelemEgészségügyi Igazgatóság Közegészségügyi- és Járványügyi Intézet Egészségfejlesztési Osztály, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés Hazánkban a Magyar Honvédség nagy hangsúlyt fektet aprevencióra. A felnőttkori elhízás nemcsak esztétikai prob-léma, számos további betegség kialakulását okozza. Negatívhatással van a fizikai teljesítőképességre, mely a katonákattekintve különösen nagy jelentőséggel bír. Az obesitas ten-denciájának csökkentésére 2015-ben kidolgozásra kerültegy 1 éves program, mely az önkéntesen jelentkezők köré-ben a testsúly csökkenésén túl az életmód megváltoztatásáttűzte ki céljául.

Anyag módszerVizsgálatunkat a Honvéd Testalkati Programban résztvevők-kel végeztük (n=124). A testsúly rehabilitációs programbanrésztvevők testösszetétel mutatóinak mérése OMRON BF511 és BIA500 készülékkel történt. Vizsgáltuk a testtöme-get, BMI értéket, testzsírszázalékot, vázizom százalékot,alapanyagcserét (BMR) és a viszcerális zsír értéket, melyalapján állítottuk össze az egyénre szóló táplálkozási ésmozgás programot. A heti mozgásmennyiséget kb. 1000kcal energiafelhasználással tettük egyenértékűvé, valamintmeghatároztuk, hogy egy adott alkalommal végzett mozgásenergiaszükséglete min. 250-350 kcal legyen. A javasoltnapi kalória bevitel inaktív napokon az egyén alapanyagcse-réjének kalória értéke, míg edzés napokon az egyén alap-anyagcseréjének kalória értéke x 1,1. Ez nők esetében átla-gosan 1500-1750 kcal/nap, férfiaknál 1750-2000 kcal/nap.

EredményekA jelentkezők életkora 35-45 év. Nemi megoszlásban a nőkfelülreprezentáltak. Egészségmagatartási jellemzők alapjánhárom csoport különíthető el. Obes II. elhízott (átlag BMIérték 35-40 kg/m2 közötti), teljesítmény orientáltak ésegészségtudatosak (normál testtömegűek). Antropometriaijellemzők vonatkozásában, a férfiak esetében a zsigeri zsír,míg a nőknél a bőr alatti zsír emelkedettebb, a férfiak átlagtesttömeg értéke 103,61 kg, a nőké 88,96 kg. A testzsír %tekintetében az első megjelenést (43,33%) követően csök-kenés volt megfigyelhető; a 3. hónap végére erőteljesebb(41,53%), míg a 6. hónap végére visszaesést tapasztaltunk(42,15%) a 3. hónap eredményeihez képest. Az izom % ese-tében is hasonló eredményeket kaptunk. A testtömeg és aBMI esetében folyamatos volt a csökkenő tendencia a 6hónap elteltével mindkét nem esetében.

KövetkeztetésekA honvédség keretein belül kiemelten fontos, hogy a fizikaiállóképesség és a harcképesség szintje a mindenkori jog-szabályi elvárásoknak megfelelő legyen. A Honvéd Testalkati Program iránt az érdeklődés folyama-tos. Az eltelt időszak tapasztalatai és eredményei alapjánmegállapítható, hogy akik az életmód tanácsadásban részt-vevő szakemberek által javasoltak szerint jártak el, azokkedvező irányú testösszetétel változást értek el. Kulcsszavak: Magyar Honvédség, Honvéd Testalkati Prog-ram, testsúlycsökkentés, életmód változtatás

Az intrinzik sportmotivációt befolyásoló pszichés tényezők vizsgálata az ifjúsági és juniorkorú magyar férfi jégkorong válogatott játékosai körében

Reinhardt Melinda1, Tóth László2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék, Budapest

2Testnevelési Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz Öndeterminációs Elmélet (Self-Determination Theory;Deci és Ryan, 1985) a motivációt egy ún. öndeterminációskontinuumon helyezi el, mely az intrinzik motivációtól azextrinzik motivációkon át a motivációhiányig terjed (Deci ésRyan, 2000). Az intrinzik motiváció a viselkedésszabályozáslegmagasabb szintjét képviseli, hiszen magas énhatékony-ság-érzéssel és autonómiával társul (Ryan és Deci, 2002). Asportmotivációt az Öndeterminációs Elmélet (Deci és Ryan,1985) alapján először Pelletier és munkatársai (1995) ele-mezték. Saját vizsgálatunk célja az intrinzik motivációtmeghatározó pszichológiai konstruktumok azonosításavolt, mivel az intrinzik sportmotiváció erősítése alapvető aversenysport terén (pl. Vlachopoulos és mtsai, 2000; Stan-dage és mtsai, 2003).

Anyag és módszerekAz intrinzik sportmotiváció pszichés prediktorait az Ifi-, ésJuniorkorú Magyar Férfi Jégkorong Válogatott körébenvizsgáltuk. A kérdőívcsomag kitöltésére önként vállalkozó63 játékos átlagéletkora 16,56 év volt (szórás = 1,01). Asportmotiváció felmérésére a Behavioral Regulation inSport Questionnaire (Lonsdale és mtsai, 2008) magyar vál-tozatát használtuk, míg a mentális egészséget a SerdülőMentális Egészség Kontinuum Skálával (Keyes, 2006), vala-mint a DASS-42 kérdőívvel (Depresszió Szorongás StresszSkálák; Lovibond és Lovibond, 1995) mértük fel. Az érze-lemszabályozási stratégiák becslését a Kognitív Érzelem-Re-guláció Kérdőívvel (Garnefski és mtsai, 2001) végeztük, míga perfekcionista beállítódást a Short Form of the RevisedAlmost Perfect Scale magyar változatával (Rice és mtsai,2014) mértük.

EredményekA lineáris regresszióelemzés rámutatott, hogy az intrinziksportmotivációt a szubjektív jóllét, a perfekcionizmus, vala-mint a barátságosság és a szorongás, mint személyiségvonásbefolyásolják szignifikáns mértékben (F=5,44, p<0,000,R2 =0,55). A regressziós modellben a prediktorváltozók azintrinzik sportmotiváció több mint felét (55%) képesek ma-gyarázni. További elemzéssel rámutattunk arra is, hogy aszubjektív jóllét-dimenziók közül a pszichológiai jóllét elemei(pl. autonómia, célok megléte) a meghatározók az intrinziksportmotiváció növelésében, valamint a perfekcionizmus ese-tében a belsővé vált magas standardok képesek elősegíteni azintrinzik motiváltságot a(z él)sportolással kapcsolatban. KövetkeztetésVizsgálatunk rámutatott, hogy a vonásszintű barátságosság(pl. magas fokú együttműködési készség, empátia, altruistabeállítódás), a pszichológiai jóllét és a saját teljesítménnyelkapcsolatos magas elvárások nagymértékben hozzájárulnakaz önazonossá vált sportmotivációhoz. Ezek az eredményekazt jelzik, hogy mind az élsportolók szűrésében, mind pszi-chológiai ellátásában e három terület felmérése és fejlesz-tése alapvető fontosságú a sporttal és sportolással kap-csolatos intrinzik motiváció növelésében. Kulcsszavak: intrinzik sportmotiváció, szubjektív jóllét,stressz, szorongás, depresszív tünetenek, perfekcionizmus,adaptív és maladaptív megküzdési stratégiák M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


A mindennapos testnevelés megítélése pécsitestnevelők körében

Rétsági Erzsébet¹, Mitzinger Kitti², Tékus Éva³, Morvay-Sey Kata¹ ¹Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs ²Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Széchenyi István Gimnáziuma Szakgimnáziuma Általános Iskolája és Sportiskolája, Pécs³Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs E-mail: [email protected]

BevezetésA „Testnevelés és sport” műveltségi terület egyik legjelentő-sebb változásaként tekinthetünk a 2012-ben felmenő rend-szerben bevezetett mindennapos testnevelésre. Számosköznevelési intézmény a mai napig nehézségekkel küzdmegvalósításával kapcsolatban. Kérdőíves kutatásunk céljaa mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósulásánakvizsgálata Baranya megye székhelyén, Pécsett.

Anyag és módszerekPécsi testnevelők kérdőíves megkérdezésével a 2016/2017.tanév I. félévére vetítve igyekeztünk helyzetképet kapni amindennapos testnevelés aktuális megítélésről, helyzetéről.A saját szerkesztésű kérdőív 31 zárt kérdésből állt. Mindeniskolából a testnevelők közösen kialakított, egyhangú véle-ményét tükröző egy kérdőívet kaptunk vissza, amelyet amunkaközösség vezető töltött ki. A válaszadás önkéntes ésanonim volt. A vizsgálatban 30 általános és középiskola vettrészt. Az adatfeldolgozás során IBM SPSS 20.0 program se-gítségével leíró és következtetéses statisztikát készítettünk.

EredményekA válaszadó intézmények 56%-a az öt testnevelésórát oktatásiidőben, órarendi tanórai keretek között, 33%-a a 3+2-esrendszerben, egy iskola a 4+1-es, kettő intézmény pedig ve-gyes rendszerben (alsó tagozat heti 5 órarendi, felső tagozat3+2 rendszer) valósítja meg az előírást. A 3+2-es rendszerreldolgozó iskolák 16%-a az infrastrukturális feltételek hiánya,16%-a oktatásszervezési nehézségek miatt, 18%-a egyéb meg-fontolásból, 50%-a pedig az infrastrukturális feltételek és azoktatásszervezési nehézségek együttes megjelenése miatt vá-lasztotta ezt a megoldást. Összességében elmondható, hogy82%-ban a létesítményi és a tárgyi feltételek hiánya, valamintaz oktatásszervezési nehézségek okozzák a legtöbb problé-mát, a mindennapos testnevelési órák délelőtti órarendbe tör-ténő beépítésben. A személyi feltételek hiányát egyik iskolasem jelölte meg problémaként. A válaszadó iskolák 70%-ábannem áll rendelkezésre elegendő öltöző, illetve a rendelkezésreállók állapota és felszereltsége sem megfelelő. Örvendetes,hogy a mindennapos testnevelés bevezetésével a pécsi testne-velő tanárok jelentős része (86%-a) egyetért.

KövetkeztetésA vizsgálat eredményeinek tükrében elmondható, hogy ko-moly infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség a létesít-ményi és a tárgyi feltételek terén. Kiemelten szükséges azuszodák, a fedett, és szabadtéri létesítmények számánaknövelése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az infrastruktu-rális fejlesztések megérkezéséig „kitartson” a testnevelő tár-sadalom és módszertani felkészültségével, lelkesedésével,valamint kreativitásával hidalja át a nehézségeket a minden-napos testnevelés sikeressége érdekében. Kulcsszavak: mindennapos testnevelés, személyi, tárgyi éslétesítményi feltételek


Physical activity and sedentary behaviour of school-aged children from Visegrad countries. Findings from HBSC study

Ferdinand SalonnaInstitute of Active LifestyleFaculty of Physical Culture, Palacký University Olomouc,Czech RepublicE-mail: [email protected]

BackgroundThe HBSC research network is an international alliance ofresearchers that collaborate on the cross-national survey ofschool students: Health Behaviour in School-aged Children(HBSC). The HBSC collects data every four years on 11-,13- and 15-year-old boys’ and girls’ health and well-being,social environments and health behaviours.

AimThis study aims to present findings about physical activityand sedentary behaviour of school-aged children from thecountries of the Visegrad countries (V4) – the Czech Repub-lic, Hungary, Poland and Slovakia, in the context of the international study. The research report also contains datafrom Ukraine.

Sample and MethodsEach country or region uses random sampling to select aproportion of young people aged 11, 13 and 15 years, ensuring that the sample is representative of all in the agerange. Around 1500 students in each 42 HBSC country orregion were selected from each age group in the 2013/2014survey, totalling almost 220 000.Young people were asked to report the number of days overthe past week during which they were physically active fora total of at least 60 minutes. The question was introducedby text defining MVPA as any activity that increases the heartrate and makes the person get out of breath some of thetime, with examples provided. They were also asked howmany hours a day in their free time they usually spendwatching television, videos (including YouTube or similarservices), DVDs and other screen entertainments on week-days.

ResultsIn terms of moderate-to-vigorous physical activity, Ukrain-ian and Slovak children of school age are more active incomparison with the HBSC average and these are in thegroup of the top ten countries in terms of the highest num-ber of physically active school-aged children. The numberof Czech, Hungarian and Polish children of school age whoare physically active on a daily basis is equal to the averageof the HBSC study. Slovak children of school age watch TV for two or morehours a day more frequently than those in other HBSCmember countries across all age categories. Slovakia thusranks among the top ten countries in terms of the highestnumber of school-aged children watching TV for two ormore hours on weekdays. In terms of watching TV everyday, Hungarian children of school age are below the averageof the HBSC study and thus rank in the group of the top tencountries in terms of the lowest prevalence of regularlywatching TV for two or more hours a day.

ConclusionMVPA levels are generally low and decline through adoles-cence, with screen-time activities such as watching televi-sion and using social media playing an increasinglyprominent role in adolescents’ lives. Interventions that re-flect age-specific needs and preferences should aim to pro-mote MVPA levels and reduce screen-time behaviours.Keywords: adolescents, physical activity, sedentary behav-iour, Visegrad countries; HBSC

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A hallgatói fizikai aktivitás alakulásának különb-ségei a vezetett testnevelés órák és a fakultatívegyéni edzések viszonylatában a Pannon Egyetem Georgikon Karán

Sárközi István1, Pintér Ákos2, Béres Tibor3

1Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest2Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely3Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma, Keszthely E-mail: [email protected]

BevezetésKorábban már publikáltuk, hogy a Georgikon Kar nappalitagozatos hallgatóinál az első egyetemi szemeszter kötelezőtestnevelésóráinak keretében a heti egy alkalommal végez-tetett rendszeres képességfejlesztés hatására átlagban 12%körüli fizikális fejlődést sikerült regisztrálni (Pintér és Sár-közi, 2014). Jelen kutatásunk annak vizsgálatára irányult,hogy a fizikai paramétereket tekintve, milyen változások,különbségek tapasztalhatók azon hallgatóknál, akik oktatóvezetésével sportolnak ezután tovább a kötelező testnevelés -órákon, illetve azoknál, akik egyénileg, külső egyesületbenvagy fakultatív módon mozognak.

Anyag és módszerekAz őszi szemeszterben a hallgatókkal a félév elején és végénvégeztetett felmérések – 4 próba; Cooper-teszt síkfutás(m/12min), karhajlítás-nyújtás, felülés, törzsemelés (db/30sec)– eredményeinek alakulásából indultunk ki. A tavaszi sze-meszter közepén, ugyanezen hallgatóknál az újra felmérteredményeket vetettük össze a korábbi értékekkel, kiérté-kelve a változásokat. A hallgatóknak az első féléves kötelezőképességfejlesztést követően a 2. szemeszterben egy választ-ható sportág heti rendszeres látogatása az előírt követel-mény.

EredményekHipotézisünk az volt, hogy a testnevelők által vezetett órá-kon sportolók jobb eredményeket hoznak a fakultatív mó-don, egyénileg, ellenőrzés nélkül, külső egyesületekbenmozgó hallgatókkal szemben. A tavaszi, áprilisi másodikmérésünk eredményei hivatottak a feltételezés igazolására.

KövetkeztetésAz elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogyhallgatóinknál a mozgásra nagyobb fogékonyság mutatko-zik, amikor testnevelő, edző utasítására sportolnak. Ergo akülső helyszíneken ellenőrzés nélkül végzett, s külső sport-egyesületektől igazolásokat hozó hallgatók esetében kisebbhatásfokú az eredmény. A hallgatók a lehető legkényelme-sebb megoldásokat keresik a teljesítés, a félévi testnevelésaláírás megszerzésére.Kulcsszavak: egyetemi testnevelés, hallgatói fizikai aktivitás,képességfejlesztés, kötelező- és fakultatív sportolás

Idősek otthonában élő férfiak és nők inter-vencióval összekapcsolt hosszmetszeti vizsgálatának bemutatása

Schulteisz Nikolett1, Wilhelm Márta2, Ihász Ferenc3

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs 3Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetésKutatások igazolják, hogy az egész élet alatt rendszeresenvégzett fizikai aktivitás az, ami egyebek mellett pozitív irány-ban befolyásolja az időskori emberek fizikai állapotát. Jelen

tanulmány célja tehát az, hogy bemutassa a rendszeres éstervezett fizikai aktivitás jótékony hatását idős otthonbanélő férfiak és nők körében.

Anyag és módszerekVizsgálatainkat szociális otthonban élő, idősek bevonásávalvégeztük (n=163); (átlagéletkor=78,5±8,7). Testösszeté-telt mértünk (Omron BF 300) bioimpedancia elvén működőgéppel. A vizsgáltak objektív fittségi állapotát „Senior Fit-ness Test”-tel, míg a szubjektív egészséget SF-36 kérdőív al-kalmazásával végeztük. A két vizsgálat között 14 hetesmozgásprogramot végeztek el a résztvevők, heti kétszer, 30percben. A program állóképességi, izomerő, hajlékonyság,egyensúlyfejlesztő gyakorlatot tartalmazott. A rögzített ered-ményeket egymintás t-próbával hasonlítottuk össze a vélet-len hiba (p<0,05) szintjén.

EredményekAz antropometriai és testösszetételi adatok, illetve a kerin-gési rendszert vizsgáló tesztek átlagai között valódi különb-séget nem találtunk. Hasonlóan az SF-36 kérdőív ered-ményei sem mutattak valódi különbséget. Szignifikáns kü-lönbséget találtunk az „arm curl” teszt átlagai között. (V1-V2)= (16,3±5,24 − 20,10±5,37); p<0,000. Szignifikánskülönbséget mutatott a „chair stand” teszt eredménye (V1 -V2)= (10,09±4,26 − 12,21±5,35); p<0,005. Hasonlóanjelentős a fejlődés egy a hajlékonyságot (chair sit and reach)vizsgáló tesztben is. (V1-V2) = (-3,32±9,93 − 0,06±8,47);p<0,01.

KövetkeztetésVizsgálataink eredményei számos a témában végzett nem-zetközi kutatás eredményeivel egybeesnek. Jelen tanul-mányban is beigazolódott, hogy a motoros tevékenységekazok, amelyekben a fizikai aktivitás hatására változást ér-hetünk el. Ez önmagában is jelentős siker, ha ezzel a hely-és helyzetváltoztatás minőségét javíthatjuk. Kulcsszavak: Senior Fitness Test, állóképesség, öregedés,motoros tevékenység

A gyógytestnevelő tanár attitűdje és nevelési felfogása

Simon István Ágoston, Kajtár GabriellaSoproni Egyetem Benedek Elek KarMűvészeti és Sporttudományi Intézet, SopronE-mail: [email protected]

BevezetésA felgyorsult világ, illetve a megváltozott szülői magatartásnap, mint nap újabb nevelési problémákat vet fel az isko-lákban. A mai kor gyermeke más lelkülettel éli az életét, azintézményesített nevelést támogató családi háttér egyre rit-kább. A médiából, az internetről és egyéb helyekről megis-mert, rosszul értelmezett nevelési elveket követő szülőimagatartás miatt a pedagógusi munkában egyre nagyobbszerepet kap a konfliktuskezelés, az empátia, az adaptív pe-dagógia, a megfelelő kommunikáció kialakítása a szülőkkel.Ebben a pedagógiai deficitet termelő közegben élő gyerme -ke ket már nem lehet a hagyományos pedagógiai eszközök-kel nevelni. Az uralmi jellegű pedagógiát napjainkban fel -váltotta a meggyőzésen alapuló, az adott gyermek személyi-ségére adaptált nevelés, amelyet a folyamat sikere érdeké-ben ki kell egészíteni a szülőkkel való interaktív kap cso-lattartással. A gyógytestnevelő tanárnak speciális helyzeté-ből adódóan fokozottabban kell alkalmazkodnia a megvál-tozott tanítási környezethez.

Anyag és módszerKutatásunk célja megvizsgálni, hogy napjaink kihívásainakmilyen mértékben tudnak megfelelni a gyógytestnevelő ta-nárok, milyen mértékben alkalmazkodtak az új elvárások-hoz. Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


válaszokat. Milyen attitűddel rendelkeznek a gyógytestne-velő tanárok az órákon részt vevő tanulókkal szemben? Mi-lyen nevelési felfogással rendelkeznek és ehhez milyenmódszereket alkalmaznak a gyógytestnevelők? Milyen kom-munikációs eszközöket alkalmaznak a szülőkkel való kap-csolattartás esetében? A kérdések megválaszolásához írás-beli kikérdezést, zárt végű és attitűd skálát tartalmazó kér-dőívet alkalmaztunk, melyhez a mintát a gyógytestnevelésttanító pedagógusok adták. A mintavétel (n = 186) soránigyekeztünk a gyógytestnevelés minden megjelenési formá-jában dolgozó gyógytestnevelő tanárt megszólítani.

EredményekA kutatás rámutatott arra, hogy a gyógytestnevelő tanár szü-lőkkel való kommunikációja sokszor nehézségekbe ütközikés a szülői magatartás túlzottan megengedő a gyermekeik-kel szemben. Az eredmények alapján elmondható, hogy agyógytestnevelést tanítók legnagyobb része jól ismeri a rá-bízott gyermekeket és adaptív módon alkalmazza a nevelésimódszereket. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a ta-nulók nevelésére is és annak sikere érdekében a szülőkkelvaló jó kommunikációra.

KövetkeztetésA gyógytestnevelő tanártársadalom többsége felkészült agyógytestneveléssel kapcsolatos kihívásokra, hiszen birto-kában van mindazoknak a nevelési módszereknek, szakmaitudásnak és korszerű szemléletnek, amelyek alapjai a sike-res munkának. Mindezek mellett szükséges, hogy tanárkép-zés és a továbbképzések kitérjenek a különböző nevelésiszituációk megoldásához szükséges képességek fejleszté-sére, segítve szakmai munkájuk színvonalának emelését. Kulcsszavak: gyógytestnevelő tanári attitűd, nevelési mód-szerek, korszerű szemlélet

A kinesiotape és a brace hatása a neuromuscu-laris stabilitásra krónikus bokaízületi instabilitással rendelkezőknél

Sió Eszter, Zajovics Kitti, Sió Edit, Bajsz ViktóriaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, ZalaegerszegE-mail: [email protected]

BevezetésA lateralis bokaficam, -rándulás a leggyakoribb sportolásközben szerzett sérülés. Az első bokaficamot követően azesetek 20%-ában krónikus boka-instabilitás (KBI) alakul ki.Célunk megvizsgálni a kinesiotape (KT) és a brace (B) hatá-sát a krónikusan instabil bokaízület neuromuscularis sta-bilitására.

Anyag és módszerek18 KBI-ban szenvedő résztvevő, akinek a CumberlandiAnkle Instability Tool és az Ankle Instability Instrument kér-dőív szerint igazolható az instabilitása. Kizárási krit.: 3 hó-napon belüli alsóvégtagi sérülés. Módszerek: 1) stabilomet-riás bipedális (SB) és monopedális (SM) vizsgálat nyitott(OE) és csukott (CE) szemmel, 2) VerticalJump teszt (VJ),3) Single Hop (SH) és Crossover Hop (CH) teszt, 4) Star Ex-cursion Balance teszt (SEBT), 5) Módosított Flamingó teszt(MFT).Tesztelés 4 féle módon:1) rögzítés nélkül, 2) KT fel-helyezése után, 3) 48 órával később, 4) brace-szel. Adat-elemzés: páros t-próba (SPSS 20.0, p<0,05).

EredményekTape: SB értékek szignifikánsan javultak (p=0,012-0,044).SMOE: az oszcilláció (p = 0,033) és az A-P átlagsebesség(p=0,042) szignifikáns. SMCE: 3. napra javult, p<0,001.SEBT:5-6. irányban javult (p=0,049-0,001). A VJ (p=0,024)a SH (p = 0,009) és a CH teszt (p = 0,006) javult. Brace: azadatok nem változtak, kivétel az SBCE ellipszis felület

(p=0,004) és a VJ (p=0,005). Kezelések összevetése: tape-el jobb átlagok lettek a brace-hez képest. Szignifikáns kü-lönbség az SM (p = 0,043), a SEBT 4 irányában(p=0,045-0,001); a SH és a CH (p<0,05) tesztekben lett.

KövetkeztetésHa már a mozgástartomány korlátozása nem indikált, KBI-nál jól alkalmazható lehetőség lehet a KT a neuromuscula-ris stabilitás javítására mindaddig, amíg szenzomotorostréninggel a kívánt funkciót és stabilitást el nem érjük, il-letve prevencióként nagyobb megterhelés esetén később is.Kulcsszavak: kinesiotape, brace, krónikus boka-instabilitás


Fiatal felnőttek teljesítményének változása koffein tartalmú készítmények hatására

Soós Rita¹, Bodó Dávid 3, Gyebrovszki Ádám 3, Wilhelm Márta²¹Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarEgészségtudományi Doktori Iskola, Pécs²Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, Pécs

3Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

Bevezetés Néhány évvel korábban a koffein a doppinglistán szerepelt,mint tiltott teljesítményfokozó, mivel hatással van a szellemiés fizikai teljesítőképességre. Azoknak a felnőtteknek, akikmérsékelt mennyiségben (12,5-100 mg/nap) fogyasztottakkoffeint, javult az állóképessége és a reakcióideje (Seifert ésmtsai, 2011). A Red Bull energiaital a kontroll itallal szem-ben szignifikánsan javította az aerob és anaerob teljesít-ményt (Alford és mtsai, 2001). Terheléses vizsgálatok sorána Red Bull energiaital magasabb VO2max-ot, hosszabb fára-dási időt eredményezett, hatására azonban nem változott apulzus- és tejsav érték (Rahnama és mtsai, 2010). Férfisportolók aerob kapacitásának vizsgálata során az edzéselőtt elfogyasztott energiaital egyáltalán nem növelte a telje-sítményt (Grósz és Szatmári, 2012). Kérdőíves felmérésünkeredményei azt bizonyítják, hogy jelentős a fiatalok körébenaz energiaital fogyasztás, amely sok esetben a koffein túl-adagolás okozta káros mellékhatásokhoz vezet (Soós ésmtsai, 2016). A kapott eredmények és a szakirodalom el-lentmondásai alapján úgy ítéltük meg, hogy a gyakran meg-jelenő mellékhatások fiziológiai vizsgálata további infor-mációkat szolgáltat a koffein hatásairól.

Anyag és módszerekJelenlegi kutatásunkban a koffein tartalmú készítmények –kávé, energiaital, energiaital és alkohol keveréke – teljesít-ményre kifejtett hatásait vizsgáljunk 18-35 éves egészségesönként jelentkező fiatalokon. A következő méréseket végez-zük: antropometria, 20 m-es ingafutás teszt folyamatos pul-zusmonitorozással és terhelés előtti és utáni laktát-szintméréssel, kézi szorítóerő mérés, állásstabilitás, reakcióidőés disztributív figyelemvizsgálat.

EredményekKávé-fogyasztást követően a vizsgált minta 75%-a jobban tel-jesített a 20 m-es ingafutás tesztben, a laktát-szint futáselőtt mért értéke 66,6%-nál magasabb ahhoz képest, mintamikor nem fogyasztottak koffein tartalmú italt. A vizsgáltszemélyek 83,3%-nál javult a reakcióidő, a kézi szorítóerőa bal kézben 84,6%-nál rosszabb eredményt mutatott, ajobb kézben 53,8%-nál javult. Energiaital fogyasztást követően a vizsgált minta 66,6%-ateljesített jobban a 20 m-es ingafutás tesztben, a teszt előtt

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


mért tejsavszint érték 75%-nál magasabb. A reakcióidő a fi-atalok 66,7%-nál rövidebb, a kézi szorítóerő a bal kézben61,5%-nál nem okozott pozitív változást, a jobb kézben69,2%-ban javult.A VO2max kávé-fogyasztás után a vizsgált minta 75%-nál10,24%-kal javult, energiaital fogyasztás hatására 50%-nál12,63%-kal növekedett, 25%-nál nem változott.

KövetkeztetésA vizsgálat eddigi eredményei igazolják, hogy a koffein tar-talmú készítmények hatással bírnak a szív- és légzőrend-szer egyes paramétereire, valamint a laktát-szintet nyugalmihelyzetben is jelentősen növelik.Kulcsszavak: koffein, energiaital, fizikai terhelés, teljesít-ménynövelés

Kettős karrier és sportági részvétel a kosárlabdázásban

Sterbenz Tamás, Gulyás Erika, Kovács Eszter, Zilinyi ZsomborTestnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA kosárlabdázás azon sportágak közé tartozik, amelyek jel-lemzően az iskola és a sport harmonikus kapcsolatát erő-sítik. Már az 1891-es sportágalapításkor is kimondottcélként szerepelt az oktatás támogatása és később világ-szerte a középiskolák, egyetemek sportjává nőtte ki magát.Ennek ellenére a modern társadalmak kihívásaira a kosár-labdázás is egyre nehezebben talál megoldásokat, a sporto-lók gyakran zérus összegű játékként a tanulás vagysportolás szembeállításával találkoznak.

Anyag és módszerekAz előadásban bemutatásra kerülnek a Testnevelési EgyetemSportgazdaságtani és Döntéstudományi Kutató Központ, aBrainsporting-csoport 2016-ban húsz FIBA Europe tagállamkörében végzett „Uncharecteristically high player drop-outin woman’s basketball in relation to dual careers” kutatáseredményei és azok az elméleti ismeretek, amelyek magya-rázzák a romló tendenciákat. A húsz vizsgált ország adataialapján 2197 női kosárlabda játékos karrierpályájának sta-tisztikai elemzése a lemorzsolódás és kettős karrier szem-pontjából figyelembe veszi a versenyrendszer hatását, a relatívéletkort és a különböző ország csoportok sajátosságait.

EredményekAz adatok elemzése során kiderült, hogy a magasabb rész-vétel a FIBA utánpótlás eseményein javítja a női kosárlab-dázók sportágban maradásának esélyeit, továbbá a relatívéletkor hatása is megfigyelhető az utánpótlás korosztályokesetében, de nem mutatható ki kapcsolat a drop-out nagy-ságával. Azon országok, melyek a vizsgált 2005-2015-ösidőszakban a FIBA utánpótlás és felnőtt bajnokságain a leg-eredményesebbek voltak, azokban jellemzően alacsonyabba lemorzsolódási arány is minden korosztály esetében.Azon sportolók rendelkeznek a legjobb drop-out jellemző-vel, akik az utolsó aktív évükben első osztályú európai klub-ban játszottak, ugyanakkor azon női kosárlabdázók köré-ben, akik az Egyesült Államokban vagy válogatottban ját-szottak, sokkal magasabb a sportágat elhagyók aránya.

KövetkeztetésAz eredmények és következtetések levonása után megfogal-mazásra kerülnek azok az ajánlások, amelyek mind az Eu-rópai Uniós irányelveknek, mind a FIBA és a nemzetiszövetségek céljainak megfelelnek. Az előadás hozzá kívánjárulni a sportolók tudatos kettős karrier pályájának támo-gatásához és az egyetemi képzések új módszereinek kiala-kításához.Kulcsszavak: kettős karrier, drop-out, kosárlabda, FIBA

A hazai sportirányítás szerepe és tevékenységea kiemelt hazai sportesemények esetében

Stocker Miklós1, Szabó Tünde2

1Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Budapest

2Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárság, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésMagyarország Kormánya a magyar sport új rendszerénekmeghatározásakor egy hármas célrendszer részeként fogal-mazta meg, hogy minél több sportversenynek adhasson azország otthont. A hazai sportirányítás ezen cél alapján meg-határozta a kiemelt hazai sporteseményekkel kapcsolatosszerepvállalását, amelynek keretében szisztematikusan nö-velte a támogatott események számát, ezzel is ösztönözve akiemelt események szervezőit az események megrendezésére.

Anyag és módszerekJelen tanulmányban a sportirányítás szerepének elméletimeghatározása után megvizsgáltuk a sportirányítás ösz-tönző tevékenységét a kiemelt hazai sportesemények eseté-ben. A kvantitatív kutatásba a 2013-2017-es időszakban asportirányítás által támogatott sportesemények teljes popu-lációja bevonásra került, amelyeket többváltozós statisztikaimódszerekkel elemeztünk.

EredményekA sportirányítás szerepének meghatározásakor figyelembekell venni a klasszikus társadalmi, gazdasági és környezeticélokon felül a sportszakmai, a sportpolitikai és a techno-lógiai célokat egyaránt. A magyar sportirányítás ezen cél-rendszer mentén több száz nemzetközi eseményttámogatott az elmúlt néhány évben és további több száz ese-mény támogatása várható az elkövetkezendő néhány évben.

KövetkeztetésA kiemelt hazai sportesemények esetében a sportirányításszerepe a komplex célrendszer hatásmechanizmusában ér-telmezendő, tevékenysége pedig az ösztönzés és támogatáshatására létrejövő, a komplex célrendszerben értelmezett,események által létrehozott eredmények alapján lehetséges. Kulcsszavak: nemzeti sportirányítás, kiemelt sportesemé-nyek rendezésének céljai és hatásai, Magyarországon ren-dezett nemzetközi sportesemények

Motoros szekuláris trend: Kaposvár

Suskovics Csilla1, Némethné Tóth Orsolya1, Kocsis Csabáné1, Nagyváradi Katalin1, Bíróné Ilics Katalin1, Tóth Gábor2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Szombathely

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Természettudományi Kar, SzombathelyE-mail: [email protected]

BevezetésA társadalom, az oktatásügy, az egészségügy felelősséggeltartozik a gyermekek testi, fizikai, valamint mentális álla-potáért. Ennek fontos része, hogy tudatában legyünk a fel-növekvő nemzedék biológiai állapotával, fizikai erőnlétével.Vizsgálatunk nemcsak állapotfelmérést tesz lehetővé,hanem az előző generáció adatait felhasználva behatárolhat-juk a változás irányát és sebességét is. Ezt az teszi lehetővé,hogy a vizsgálat helyszínéül Kaposvárt választottuk, így mó-dunkban állt összehasonlítani a 10-14 éves korosztály fizi-kai erőnlétét az 1997-es kutatás eredményeivel. Értékétnöveli, hogy a motoros szekuláris trend vizsgálatára még

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


kevés adatunk van, és így tanulmányunk ehhez szolgálhatadalékul. Célunk állapotdiagnózist adni, valamint a moto-ros szekuláris változások megismerése. Feltételezésünk sze-rint, a mostani gyermekek teljesítménye elmarad a ko-rábbiaktól.

Anyag és módszerekA Kaposváron végzett keresztmetszeti vizsgálat 2012 őszénzajlott. A kutatás öt részből állt, ebből a jelen tanulmányhoza fizikai erőnlétre vonatkozó adatokat használtuk fel. A tisz-tított minta N = 2145, 6-15 éves gyermek (1055 fiú, 1090leány) adatait tartalmazza, ennek a fizikai erőnlét vizsgála-tára szolgáló almintája: N = 1020 (516 fiú, 504 leány) – 10-14 évesek.Jelen tanulmány a kondicionális képességek elemzésére,így az erő a gyorsaság és az állóképesség vizsgálatára terjedtki. E három alapvető képességet, a már meglévő eredmé-nyekkel való összehasonlíthatóság miatt, a korábbi vizsgá-latnál is alkalmazott motoros próbákban (tömöttlabdalökés, helyből távolugrás, Sit-up próba, Burpee-teszt, 60 m-es síkfutás, Cooper-teszt) nyújtott teljesítményértékek alap-ján jellemezzük.Az 1997-es és 2012-es eredmények közötti különbségekszignifikancia szintjének tesztelése kétmintás t-próbával,vagy ha az F-próba szignifikáns eltérést eredményezett,Welch-féle d-próbával történt. Az elektronikus feldolgozás aMicrosoft Excel és az SPSS statisztikai programcsomag se-gítségével valósult meg.

EredményekA teljesítménypróbákban a fiúk minden korcsoportban jobbteljesítményt nyújtanak, mint a leányok. Hipotézisünk csu-pán részben igazolódott be, a gyermekek teljesítménye csaka Cooper-tesztben mutatnak egyértelmű, igazolható teljesít-ményromlást. A többi próbában vagy jobbak, vagy hasonlókaz eredmények 2012-ben, mint 1997-ben.

KövetkeztetésA különbség a leányok és fiúk között, eltérő biológiai és szo-ciális hátterükben keresendő. A két nem teljesítménye köztieltérés többnyire 12 éves korban a legkisebb. Ez a leányoktesti fejlődésében, érésében, a fiúkhoz képest korábban be-következő serdülőkori növekedési lökésüknek a motorikusteljesítőképességben is megmutatkozó hatásának tulajdo-nítható. Azoknál a vizsgálatoknál, amelyek kar explozív ere-jére vonatkoznak, a leányoknál folyamatosan nőnek aközépértékek. A többi próbánál általában 12-13 éves korigemelkednek a középértékek. Figyelembe véve a menarchemediánkort (Me = 12,58 év), az eredmények alátámasztják,hogy az első menstruáció jelentkezése után a leányok fizikaiteljesítménye, a statikus erőt és a kar maximális izomerejétkivéve, már nem javul. A fiúk teljesítménye sok esetben 15éves korig folyamatosan javul. A fiúknál a legtöbb teljesít-ménypróba serdülési lökést mutat. Bár általában nincs ki-fejezett, markáns változás, látványos javulás az eredmé-nyekben, mégis a legjellemzőbben a PHV (12-14 éves kor)időszakában fejlődnek leginkább erejüket, gyorsaságukatés állóképességüket tekintve. Tizenöt év elteltével a gyermekek fizikai teljesítménye majdminden próbában javul a korábbi somogyi vizsgálathoz ké-pest. A teljesítmény javulása a növekedésben tapasztalt vál-tozásokkal magyarázható. Manapság a kaposvári gyerme-kek testileg fejlettebbek, testméreteik nagyobbak, mint a ki-lencvenes években. Ugyanakkor a sportos életforma, mintdivatirányzat ugyancsak serkentőleg hathat a teljesítményjavulására. Kulcsszavak: növekedésvizsgálat, fizikai erőnlét, kondicio-nális képességek, szekuláris trend

A DXN cordyceps sinensis és a béta-alaninszupplementációjának rövid- és középtávú hatása evezős élsportolók kardio-respiratorikus rendszerére

Suszter László1, Szakály Zsolt2, Ihász Ferenc2, Mák Erzsébet2

1Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Budapest2Széchenyi István Egyetem, GyőrE-mail: [email protected]

BevezetőA teljesítménysportban elengedhetetlenül szükséges a rend-szeres edzésmunka mellett a sportoló személyre szabotttáplálkozása a (WADA) tiltólistán nem szereplő étrendkiegé-szítők megfelelő alkalmazásával.

Módszer, vizsgált személyekA hosszmetszeti vizsgálatba 18,5±1,91 éves (n=12); evezősélsportoló nőt (n=4) és férfit (n=8) vontunk be. A vizsgáltszemélyekből 3 csoport került kialakításra. Az első a béta-alanint kapó csoport (n=6). Az első (V1) és a második vizs-gálat (V2) között 4 óra, a harmadik vizsgálat (V3) között 4hét telt el. A második csoport DXN cordyceps sinensist(n=4) fogyasztott. Az első (V1) és a második vizsgálat (V2)között 6 hét telt el. A kontrollcsoport (n=2) két vizsgálataközött (V1 és V2) 6 hét telt el. A testösszetételt „InBody 720”műszerrel, a kardiorespiratorikus rendszer jellemzőit “Mar-quette” 2000 futószalagon (Pittsburgh, PA, USA) mértük tel-jes elfáradásig. A nyugalmi (Po), (ütés·perc–1), és maximálispulzust (Mp), (ütés·perc–1) “Cardiosoft”, (Milwaukee, USA);az aerob kapacitást (VO2max), a ventilációt VE (BTPS l·min-1),annak komponenseit SensorMedics “Vmax 29C” (YorbaLinda, CA, USA) műszerekkel mértük. Mindhárom vizsgálatsorán ujjbegyből vett vérmintából mértük a szérum laktátkoncentrációt (Accutrend® GC VD-003 GCTL) a terheléselőtt, alatt, után. A vizsgálat átlagainak különbségét egymin-tás t-próbával elemeztük, a véletlen hiba p<0,05 szintjén.Jelen vizsgálat célja a 6 hetes DXN cordyceps sinensis ésegyszeri, valamint 4 hetes béta-alanin szupplementáció le-hetséges ergogén hatásának vizsgálata.

EredményekA vizsgált sportolók zsír-izom átlagai között nemtől függet-lenül nem találtunk szignifikáns különbséget.A kontroll, a DXN cordyceps sinensist, illetve béta-alanintfogyasztó csoportok esetében sem mutatható ki szignifikánskülönbség egyik vizsgált keringési, légzési jellemzőben sem.Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a béta-alaninétrendkiegészítőt fogyasztó csoport hosszabb ideig tudottteljesíteni a férfiak és nők esetében egyaránt. A második (V2)és a harmadik (V3) vizsgálat során mért laktát értékek isalacsonyabbak voltak, mint az első mérés során (V1). A fér-fiak esetében ez az eredmény a terhelés maximumán szig-nifikánsan csökkent az elsőhöz képest (pL): V1= 8,23mmol/L − V2=3,25 mmol/L). Az egyénenként vizsgált inten-zitás-zónák időbeli eloszlása (az anaerob töréspont becsült„helye”) kedvezőbben alakult a második vizsgálat során.

KövetkeztetésekA DXN Cordyceps sinensis nem ergogén hatású, a béta-ala-nint szélesebb körben, más módszerekkel vizsgálva hatását,nem kizárt, hogy igazolható teljesítményfokozó hatása.Kulcsszavak: cordyceps sinensis, béta-alanin, keringési éslégzési jellemzők

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Kenu Akadémia Ráckevén

Szabó AttilaSzegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, SzegedE-mail: szabó[email protected]

BevezetésAz iskolában eltöltött idő minősége fontos a fejlődés szem-pontjából. A gyermekek nyolc órát töltenek szervezett kere-tek között tanulmányi elfoglaltsággal. A tanári hozzáadottértékkel sokat lehet tenni a tanulók egészségmagatartásá-nak kialakítása érdekében. Paksi és Demetrovics (2005)megfogalmazásában az iskolai program alatt az iskolai kör-nyezetben vagy az iskola által szervezett keretek között mű-ködő foglalkozásokat értjük. Így például a tanórai keretekközött zajló programok mellett az iskola által szervezett,külső színtéren történő foglalkozásokat is nevezhetjük is-kolai programnak. Pedagógiai közegként értelmezi az isko-lát Bíróné (1977), a testnevelőt pedig úgy, mint edzőt.

Anyag és módszerAz iskolavezetők fontosnak tartják a játékos és sportesemé-nyek rendezését délutánonként, ezért az iskolai délutániszabad sportfoglalkozások szervezését, valamint a külsőegyesületekkel való együttműködést is segítik. Randommegkérdezett szülők és tanulók felmérése alapján, valamintközös gondolkodás eredményeképpen jöhet létre MKKSZ(2017) támogatással a ráckevei Szent Imre Katolikus Isko-lában elsőként a Kenu Akadémia. A jövő iskolája már hely-színéül szolgálhat a tehetséggondozásnak, a sport területénkiemelkedő eredményekkel rendelkező edző-testnevelő fel-ügyeletével. Fontos az iskolához való kötődés és szerencsés,ha a testnevelő egyben sportágának is mestere, mert így tel-jesülhet igazán a NAT által megfogalmazott előírás. ,,Az is-kolai testnevelés és sport megkülönböztetett részét képezia tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociálisfejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek,az intézményi komplex mozgásprogramnak, valamint a sze-mélyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak (NAT,2014).”

KövetkeztetésekFelmérésünk eredménye szerint a Kis-Duna régióban igényvan vízi sporttal foglalkozó Akadémiai rendszer kiépítésére.H. Ekler (2016) felhívja a figyelmet, hogy a NAT (2014) általmegfogalmazott célokhoz több út vezethet. Ezekről a tapasz-talatokról kívánok beszélni.Kulcsszavak: kenu sport, iskola, eredményesség

A kötelező iskolai testnevelés bevezetése Magyarországon

Szabó Lajos Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetés 2017-ben lesz százötven éve, hogy hazánkban – a világon azelsők között – bevezették a kötelező iskolai testnevelést.

Anyag és módszerekLevéltári és szakirodalmi kutatás.

EredményekA Napóleoni háborúkat követően Európa-szerte megnőtt azigény a tömeghadseregek elvárásainak megfelelő, minél szé-lesebb réteget érintő testgyakorlati oktatás, nevelés iránt. AReformkor időszakában Magyarországon erre szinte kizá-rólag a magánintézetek keretében kerülhetett sor. 1848hozta meg – legalábbis az elvek szintjén – az áttörést. Azelső Egyetemes Magyar Tanügyi Kongresszus befogadta a

kötelező tantárgyak közé a testgyakorlást. A forradalmi vi-szonyok között azonban a megvalósításra nem kerülhetettsor. A kiegyezést követően, 1867-ben Eötvös József rende-letileg tette kötelezővé a testgyakorlás bevezetését a gimná-ziumi oktatásba. „Mert örök igazság, hogy ép lélek csak éptestben lakik, különösen az újabb társadalmi viszonyoknálfogva feltétlenül szükséges, hogy az iskolákban a test épsé-gének fenntartására, a testi erő edzésére szintén kiváló fi-gyelem fordíttassék. Ennélfogva szükségesnek tartom, hogya gimnázium osztályaiban a testgyakorlás, a tornászat min-den tanulóra kötelezőleg és pedig osztályonkint a tanévegész folyama alatt alkalmaztassék.”Az intézményi feltételek megteremtéséhez, a teljes körű alkalmazáshoz azonban még hosszú időnek kellett eltel-nie.

KövetkeztetésA nemzeti függetlenségért folytatott küzdelmek nagybanhozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon nemzetközi ösz-szehasonlításban is igen hamar alakult ki a sportélet, melymagával hozta az iskolai testgyakorlás korai intézményesü-lését, államilag történő kötelező érvényű bevezetését is.Kulcsszavak: sporttörténet, Eötvös József, gimnázium, test-nevelés, Nemzeti Torna Egylet

Egyensúlytartási és koordinációs teljesítményekösszehasonlító vizsgálata állásban és kerekesszékben

Szalay Piroska1, Brindza Attila2, Medveczky Erika3, Nyakas Csaba1, Bretz Károly1

1Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

2Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét3Szent János Kórház, Gyermekgyógyászati Rehabilitációs Osztály, Budapest

BevezetésKorábbi tanulmányunkban bemutattuk a progresszív lefo-lyású izomsorvadással élő betegek funkcionális állapotá-nak, stabilometriát alkalmazó, non-invazív vizsgálatánakeredményeit a neuromuszkuláris rendszer szintjén, objektívadatokat szolgáltatva. Jelen munka célja egyensúlyi és fel-sőtesti koordinációs paraméterek meghatározása, a nyo-másközépponti trajektóriák folyamatos regisztrálásával,egészséges gyermekek (fiúk, leányok) vizsgálata során, akikállásban és kerekesszékben is elvégezték a teszteket.

MetodikaA kutatásunkat 2016. év őszén Szabadszálláson a PetőfiSándor Általános Iskolában végeztük. A vizsgálatban 15 főegészséges általános iskolai tanuló vett részt, fiúk, leányok ve-gyesen. Életkorukat tekintve 13 évesek voltak, 7. osztálybajártak. A tanáraik jelenlétében végeztük el a méréseket, me-lyeket a tanulók először normál körülmények között álló hely-zetben, a teszt előírásoknak megfelelően, majd ugyanezek atanulók ugyanazon feladatokat számukra extrém körülmé-nyek között, a kerekesszékben ülve is elvégezték. Erőmérő platformot, 1000 x 1000 mm-es mérőfelülettel,háromcsatornás erősítőt, ADDON mikroszámítógépet ésLaptopot tartalmazó mérőrendszert alkalmaztunk. Feed103C szoftver működtette a berendezést (Ing. Büro, Bretz).„Psycho 8” választásos reakcióidő-mérőt és Dyna 10 univer-zális erőmérőt használtunk, a koordinációs tesztek kiegé-szítésére. A csoportokat t-próbával hasonlítottuk össze p<0,05 mel-letti szignifikáns eltérési szint elfogadással.Teszt No 1.: „Centrum”Állásban, vagy kerekesszékben ülve, a platform mérőfelüle-tének középpontjában, az „x”, „y” tengelyek irányában, ± 15mm tűréshatárral kellett a testtartást (a nyomásközéppon-tot) stabilizálni, 20 s-ig. Az irányító ábra a monitoron voltM

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


látható. Az értékelés adata: a teszt-idő hány százalékábansikerült a fenti tűréshatárral definiált tartományon belülistabilizálás.Teszt No 2.: „Karácsonyfa”Az egésztest, (kerekesszékben a felsőtest) koordinációjával,megfelelő irányú döntésével, a platformra értelmezettegyenlő szárú háromszögben lévő, a monitoron látható, hatkijelölt pontot kellett elérni a nyomásközépponttal. Az ér-tékelés alapja: a teljesítés ideje.Teszt No 3.: „Mouse”A platform középponthoz képest, aszimmetrikusan elhelye-zett pontot kellett elérni, a 2. sz. tesztben leírtakhoz hason-lóan. Az értékelés alapja: a teljesítés ideje.Teszt No 4.: „Festés”A platformra értelmezett 70 x 70 mm-es négyzetet kellett anyomásközépponttal, az egésztest kismérvű mozgatásával,illetve kerekesszékben a felsőtest koordinációjával bejárni(befesteni). A vizuális feedback információ a monitoron voltlátható.Értékelésnél két adatot regisztráltunk: a felület befestésé-nek mértékét %-ban („siker”) és a kijelölt négyzeten belülitartózkodást, a 20 s-os teszt idő %-ában.

EredményekA különböző tesztek elvégzésében a két különböző testhely-zetben számos paraméternél nem tapasztaltunk eltérést. Ki-vétel a pozíció szabályozás hatásfokában (“stabilometriacentrum %”) kapott eredmény, ami közel szignifikánsan el-tért (p = 0,092). A “stabilometria festés finom koordinációhatásfoka %” (p<0,013), és a “stabilometria festés az előírtmozgásszabályozási tartomány megtartásának hatásfoka %”(p<0,004) viszont szignifikáns eltérést mutatott a két test-helyzet között.

Eredmények összefoglalásaA vizsgált, kis létszámú egészséges tanulócsoport állásbanaz elvégzett próbák közül két esetben jobb eredményt értel, a pozíció szabályozás hatásfokában, és a finom koordi-náció hatásfokában, valamint az előírt mozgásszabályozásitartomány megtartásának hatásfokában, mint mikor ugyan-azt a próbát kerekesszékben végezték el. Állásban a pozícióstabilizálás, és a finom koordináció hatásfoka is jobb ered-ményt mutatott. Kulcsszavak: kerekesszék, pozíció szabályozás, finom ko-ordináció, mozgásszabályozási tartomány

Sportteljesítménnyel összefüggésben lévő pszichés jellemzők vizsgálata a magyar junior férfi jégkorong válogatottnál

Szemes Ágnes1, Reinhardt Melinda2, Sipos Kornél1, Tóth László1

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

2Eötvös Loránd Tudományegyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésSzámos kutatási eredmény igazolja, hogy a sikeres sport-teljesítmény eléréséhez a sportolónak szüksége van a sport-specifikus képességek és készségek megléte mellett kitar-tásra, motivációra, támogató környezetre is egyaránt(Hanin, 1989; Martens, Vealey és Burton, 1990). Bizonyospszichológiai változók, mint például a kognitív megküzdésiképesség vagy a szorongás (Huber, 1997; Kais és Raudsepp,2005) a teljesítmény jó előrejelzőjének számítanak, éppenezért fontos a vizsgálatuk. Mivel a jégkorong az öt legnép-szerűbb csapatsport közé tartozik Magyarországon, így szá-mos kutatási eredmény született már a jégkorongozókmentális képességeivel kapcsolatban (Géczi és mtsai, 2008,2009; Tóth és mtsai, 2006, 2010). Külföldi kutatási ered-ményekkel összhangban elmondható, hogy a magas szintűteljesítményhez kiemelten fontos, hogy a játékosok a csapá-

sokkal hatékonyan meg tudjanak küzdeni, ne szorongja-nak, kitartsanak a céljaik mellett (Orlick és Partington,1988), illetve érzelmileg stabilak és extrovertáltak legyenek(Novotny és Petrák, 1983). Olyan mentális tényezők, mint apszichés nyomás alatti teljesítmény, a kognitív érzelemsza-bályozási stratégiák és a vele szorosan összefüggő metakog-nitív stratégiák, a sporttevékenységgel kapcsolatos motivá-ciók (pl. Vlachopoulos és mtsai, 2000), amelyek befolyásol-ják a teljesítőkészséget, és amelyek a döntési folyamatokbanhangsúlyos szerepet játszanak, nagymértékben meghatároz-zák a sportteljesítményt (Spada és mtsai, 2007; Wells,2000).

Anyag és módszerekJelen tanulmány célja volt feltárni a kognitív/szomatikusversenyszorongás és a versenyzéssel kapcsolatos önbizalom(CSAI-2), valamint a sportmotivációk (BRSQ), a mentálisjóllét (MHC-SF), a perfekcionizmus (SAPS) és a kognitív ér-zelemszabályozási stratégiák (CERQ) összefüggéseit. Kuta-tásunkban az U-18-as férfi jégkorong válogatott keretből 63játékos (átlagéletkor=16,56; SD=1,01) vett részt. A részt-vevők a Kognitív érzelemszabályozási kérdőív (Garnefski etal., 2001), a Versenyszorongást vizsgáló kérdőív (Martenset al., 1990) mellett a Serdülők mentális egészség konti-nuum skála-rövidített változata (Keyes, 2006, 2009), a Viselkedésszabályozás a sportban skála (Lonsdale, Hodge,Rose, 2008), a Rövidített perfekcionizmus skála (Rice, Ri-chardson, Tueller, 2014) és a BFI (John és Srivastava,1999) magyar változatát töltötték ki.

EredményekAz eredmények szerint a versenyzéssel kapcsolatos önbiza-lom és a mentális jóllét szoros pozitív kapcsolatban van egy-mással. A kognitív és a szomatikus szorongás fordítottirányú kapcsolatot mutat a mentális jóllét összpontszámá-val. Az önbizalom pozitívan korrelál a BFI extraverzió fak-torával, míg a kognitív és szomatikus szorongás a BFIérzelmi instabilitással negatív korrelációt mutat. A verseny-zéssel kapcsolatos önbizalom a belső motivációval korrelál,míg a kognitív szorongás a külső szabályozással (externalregulation). A kognitív és szomatikus szorongás pozitívegyüttjárást mutat a maladaptív érzelemszabályozó straté-giákkal. Az önbizalom negatívan korrelál a maladaptív stra-tégiákkal. A lineáris regresszió analízis eredményei szerinta kognitív szorongást jól magyarázza a CERQ maladaptívstratégiák összpontszáma (F=3,44, p<0,003, R2 =0,29). Aszomatikus szorongást a CERQ maladaptív stratégiái mel-lett a DASS szorongás és a BFI érzelmi instabilitás jósoljameg (F=6,06, p<0,000, R2 =0,47). A magas szintű önbi-zalom prediktora a szubjektív jóllét (F = 3,42, p<0,003,R2 =0,29).

KövetkeztetésekAz eredmények azt sugallják, hogy a kedvezőbb pszicholó-giai faktorok összefüggésbe hozhatók a kedvezőbb versenyelőtti mentális állapottal.Kulcsszavak: junior jégkorong válogatott, versenyszorongás,sportmotiváció, mentális egészség, kognitív érzelemszabá-lyozási stratégiák, perfekcionizmus

A sport és egészségfejlesztés egyetemes szerepea világproblémák kezelésében

Székely MózesEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz emberiség legsúlyosabb gondjai, köztük a szegénység,egyenlőtlenségek, éhezés, betegségek, háborúk, környezetiproblémák, mértéktelen fogyasztás folyamatosan a nemzet-

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


közi szervezetek napirendjén szerepelnek, és a világproblé-mákra fordítható erőforrások zömét lekötik. Kritikus mi-voltukat tekintve látszólag össze sem vethetők az egészségeséletmód, a rendszeres fizikai aktivitás vagy a sport fontos-ságával. Ezzel szemben nem csak az ókor sikeres birodal-maiban és gondolkodói értékrendjében kapott kiemeltszerepet a „test” gondozása, de legutóbb az ENSZ azA/RES/71/160 (16. December 2016.) sz. határozatában isúgy fogalmazott, hogy „a sport az oktatás, az egészség, a fej-lődés és a béke előmozdításának fontos eszköze”, tehátmindennapjainkban elfoglalt helyét mindenképpen felülkell, vizsgáljuk.

Anyag és módszerekNemzetközi összehasonlító kutatások vizsgálták a világ-problémákhoz való viszonyulásainkat, itthon longitudinálisfelméréssorral tártuk fel ezek változásait. Hasonlóan rész-letes képünk van a hazai felsőoktatásban tanulók sportolásiszokásairól, és európai szinten az életmód elemekről. Azelőzőekre építve és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos ésKulturális Szervezete (UNESCO) és az Egészségügyi Világ-szervezet (WHO) deklarációit és programjait áttekintve fo-galmazhatók meg azok a sarokpontok, melyek akár jogivagy erkölcsi normákként, akár bizonyítékokon alapuló tu-dományos állításokként határozzák meg a kitűzhető célo-kat, a használható eszközöket és a stratégiai terveket.

EredményekAz empirikus eredményekre támaszkodva mutatjuk be asport és egészségfejlesztés összefüggéseit és befolyását atöbbi problématerületre, továbbá hipotéziseket és javasla-tokat fogalmazunk meg azokra a hatásmechanizmusokra,ahogyan a testkultúra pozitívan kihat a többi társadalmi al-rendszerre, és segíti a legsúlyosabb gondok enyhítését, meg-oldását.

KövetkeztetésAz egyetemi sport és egészségfejlesztés példaértékűen mu-tatja be, hogy egy adott társadalmi alrendszer, a közösségegészére jelentős multiplikatív hatással bíró felsőoktatáshogyan kezelte, kezeli és kellene kezelnie a – NemzetköziEgyetemi Sportszövetség (FISU) jelmondatát kölcsönvéve –„a test és elme kiválóságának egységét” (’Excellent mind inexcellent body’). A viták kereszttüzében álló sporttámogatástársadalmi indokoltsága válik láthatóvá a nemzetközi szer-vezetekben elfogadott álláspontok és tudományos eredmé-nyek által.Kulcsszavak: egyetemi sport, egészséges életmód, világprob-lémák, nemzetközi szervezetek, közvélemény-kutatás

Izombalance és lumbalis motoros kontroll képesség vizsgálata 6-7 éves gyermekek körében

Szilágyi Brigitta, Makai Alexandra, Járomi Melinda, Ács PongrácPécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésSzámos nemzetközi és hazai felmérés ismerteti, hogy az ál-talános iskoláskorú gyermekek törzsizom állapota nemmegfelelő. Célunk volt felmérni az általános iskolás gyer-mekek törzs izom egyensúlyát és lumbalis motoros kontrollképességét, továbbá egy mozgásanyag és munkafüzet kidol-gozása 6-7 éves gyermekek számára hazai és nemzetközigerinciskola programok alapján. Emellett célunk volt vizs-gálni a gerinciskola program hatékonyságát.

Anyag és módszerProspektív, longitudinális kutatásunkba, nem véletlenszerűmintaválasztással 26 fő került beválasztásra (átlag életko-

ruk: 6,8 (6,4-7,0). A törzs izomerő és a törzs állapotát be-folyásoló izmok nyújthatóságát Lehmann teszttel, a lumba-lis motoros kontroll képességet Sitting Foreward Lean teszt-tel vizsgáltuk. Statisztikai számítások: Wilcoxon tesztet al-kalmaztunk a program előtti és utáni értékek összeha-sonlításához, az eredményeket p<0,05 tekintettük szignifi-kánsnak (SPSS 22.0).

EredményekA vizsgált gyermekek törzs izomereje (p<0,001), a törzs ál-lapotáért felelős izmok nyújthatósága (p<0,001), lumbalismotoros kontroll képessége (p<0,001) szignifikánsan javulta gerinciskola programot követően.

KövetkeztetésekA gerinciskola hatására javul a törzs izomzat állapota és a lum-balis motoros kontrollképesség. Az első osztályos még írni-ol-vasni nem tudó gyermekek számára kidolgozott munkafüzetés mozgásanyag szükséges. A kidolgozott program óvodábanis alkalmazható. Nagy óraszámú és komplex (iskolai – gyógy-tornász, tanító, otthoni – szülő) kidolgozott anyag szükséges.Kulcsszavak: gerinciskola, izombalance, lumbalis motoroskontroll


Szabadidős szokások dimenziói a szociodemog -ráfiai tényezők tekintetében csoportos mozgásprogram résztvevői körében

Szilágyi Nóra1, Keresztes Noémi21Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

2Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi Intézet,Ifjúságkutató Munkacsoport, SzegedE-mail: [email protected]

BevezetésA modern társadalomban a szabadidő igen fontos kérdés.A szabadidős tevékenységekre fordított idő mellett fontosmegemlíteni a szabadidő eltöltésének minőségét is, melynekjelentős szerepe van az egészség megőrzésében. Kutatásunkcélja, a szabadidős tevékenységek elemzése és lehetségesszociodemográfiai összefüggéseinek vizsgálata volt.

Anyag és módszerFelmérésünket Szegeden, szervezett formában meghirdetett,4 hónapos mozgásprogramra jelentkezettek körében végez-tük (n = 185; átlagéletkor: 43,2 év). Kérdőíves módszerthasználtunk, a válaszadók 17,1% férfi, 47,1% felsőfokú vég-zettséggel rendelkezik, 69,5% középosztálybeli.

EredményekA programban résztvevők szabadidős tevékenység vizsgála-tánál a következőket tapasztaltuk: házimunkával (65%),TV/videó nézéssel (51,1%), olvasással (49,2%), illetve bará-tokkal való beszélgetéssel (48,1%) és zenehallgatással(45,1%) töltik leggyakrabban szabad idejüket. Szabadidőstevékenységeiket elemezve 5 faktort különítettük el: 1= fo-gyasztásorientáltság, társas szórakozás; 2 = művészeti;3 = technicizált; 4 = konzervatív, 5 = intellektuális szabad-idő faktor. A szabadidő-struktúra elemzésekor azt tapasz-taltuk, hogy elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző afogyasztásorientáltság, társas szórakozás illetve gyakoribbmindez az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében is. Akonzervatív stílus pedig inkább az özvegy és elvált házasok,valamint a többgyermekesek körében jellemző.

KövetkeztetésA megkérdezettek szabadidős szokásainak, tevékenységistruktúrájának és összefüggéseinek megismerése lehetővé

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


teszi, hogy a vizsgálatunkban résztvevőket célzott szabad-idős programokkal érjük el.Kulcsszavak: szabadidős szokások, mozgásprogram, szoci-odemográfia

Ez a kutatás a TÁMOP 4.2.2-08/1-2008-0006; TÁMOP4.2.1./B-09-/KNOV-210-0005 keretében valósult meg.

Az ülés egy öngyilkos tevékenység –Fizikai aktivitás Magyarországon 2014-2016„Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” rizikókérdőíve alapján

Szőts Gábor1, Daiki Tennó2, Kiss István3, Kékes Ede4,Barna István5, Tóth Miklós1, Szmodis Márta1


2Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék, Budapest

3Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. sz. Belgyógyászati Klinika és Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részleg, Budapest

4Hypertonia Központ, Óbuda5Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi KarI. sz. Belgyógyászati Klinika, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésImmár hét éves múltra tekint vissza „Magyarország átfogóegészségvédelmi szűrőprogramja”. A felmérés keretébenegy, az egészségügyi kormányzat által is támogatott programrészeként, egy mozgó szűrőállomás járja az országot és se-gítségével évente körülbelül 200 helyszínen kerül sor egyprevenciós jellegű átfogó egészségi állapotfelmérésre. AzMSTT Mozgás=Egészség Programja révén 2014-ben kerültelőször a szűrőprogramba, a nemzetközi ajánlások alapjánáltalunk összeállított, a fizikai aktivitást felmérő rizikókér-dőív alkalmazása. A kérdőív kitöltése során nyert adatokalapján számolunk be az elmúlt három év során kapott éselemzett eredményekről.

Anyag és módszerekA kérdőívet 2014-2016 között közel 40 000 személy töltötteki, akiknek átlagéletkora 41,3±15,3 és 39,92±13,3 év volt.A rizikókérdőíven hat kérdést tettünk fel a vizsgálati alanya-inknak, fizikai aktivitásuk mennyiségi, minőségi adataitvizsgálva, illetve rákérdeztünk az egészségi és fittségi álla-potuk szubjektív megítélésére is. A kérdésekre adott vála-szok és a rájuk adott súlyozott pontok alapján öt kategóriátállítottunk fel az eredmények értékelésére. A kapott adato-kat nemre és korra való tekintettel, illetve területi alapon isértékeltük, segítségével jellemeztük a fizikai aktivitás ma-gyarországi dimenzióit. Az eredményeket összevetettük afelmérések során kapott, a betegségekre és az elhízásra vo-natkozó egyéb objektív adatokkal is. Elemzéseink során astatisztikai módszerek közül Khi2 próbát, korreláció-analí-zist alkalmaztunk, valamint százalékos eltéréseket számol-tunk. Jelen előadásban a teljes minta adatait nemre éskorcsoportokra való tekintettel elemeztük, a fizikai aktivi-tást jellemző összes pontszám, az üléssel és a sétával eltöl-tött időtartam, illetve az egészség szubjektív értékelésénekmegítélése alapján.

Eredmények, megbeszélésA válaszokat elemezve: a résztvevők 20%-a értékelte egész-ségét szubjektív alapon „nagyon egészségesnek”, közel két-harmada érezte magát „közepesen egészségesnek” és csu-pán 15% volt az, aki magát a „mérsékelten egészséges” és a„nem egészséges” csoportba sorolta. A férfiak saját egészsé-güket minden életkori kategóriában pozitívabban ítélték

meg. A fiatal 35 év alatti férfiak azok, akik egészségüket leg -inkább kiválónak, míg a 45 év feletti nők a legkevésbé jónakítélték meg. A továbbiakban arra kerestük a választ, hogy mi lehetennek az oka? Ezért vizsgáltuk az üléssel eltöltött idő meny-nyiségét is. Egyes megítélések szerint az üléssel töltött időtekinthető korunk „új dohányzásának”, sőt egy öngyilkos te-vékenységnek tekinthető. A szűrővizsgálatban részt vett nők50%-a naponta több mint 6 órát tölt üléssel, míg ez a férfiakesetében „csak” 36%. A 35 év alatti nők esetében ez az értékmár 60%-os volt. Figyelemreméltó és örvendetes tény, hogya 45 év feletti korcsoportoknál viszont csökken az üléssel,passzív módon eltöltött időszak. Itt is megfigyelhető a fér-fiak jobb értéke. A sétával eltöltött időtartam vizsgálatávalarra keressük a választ, hogy vajon kompenzálja-e a fizikaiaktivitással, vagyis aktívan eltöltött idő a napi túlzott ülésseleltöltött időszakot. A válasz egyértelműen igen, vagyis mind-két nemnél és minden korcsoportban relatív magas a sétá-val eltöltött időszak. 50% feletti értéket mértünk a napiajánlott 30 perces sétával eltöltött időszak esetében. Ezmindenképpen biztató, tekintve, hogy a kor előrehaladtávalez az érték szintén növekvő tendenciát mutat. A fizikai ak-tivitást vizsgáló kérdőív összes kérdésére adott választ ér-tékelve megállapítható, hogy a férfiaknál 40% feletti amegfelelő életmód, míg nők esetében itt is rosszabb értéketkaptunk (30%). Életmódváltás javasolt a nők 31%-a esetén,míg férfiaknál ez csak 21%. Az életkor előrehaladtávalmindkét nemnél az értékek javulását figyeltük meg.

KövetkeztetésEredményeinkből megállapíthattuk, hogy igazak lehetnekazon jóslatok, amelyek szerint 15-20 év távlatában a fiatalmagyar népesség legnagyobb egészségügyi kihívása a fizikaihipoaktivitásból eredő nagyobb testtömeg és a hozzá kap-csolódó szövődményekkel kapcsolatos egészségügyi prob-lémák lesznek. Pozitív tendenciaként értékelhető viszont,hogy minden korosztályban és mindkét nem esetébenmagas értékeket kaptunk a fizikailag aktívan eltöltött idő-szakot illetően. Véleményünk szerint a prevenció legegysze-rűbb és leggazdaságosabb eszköze a rendszeres minden-napos testmozgás és az aktív élet. Felméréseinkből az is ki-derült, hogy már egy egyszerű, mindenki által használható,jól összeállított kérdőív alkalmas lehet arra, hogy reálisképet kapjunk a vizsgált populáció fizikai aktivitására ésegészségi állapotával való kapcsolatára vonatkozóan.Kulcsszavak: MSTT Mozgás=Egészség Program, Magyar -ország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, fizikai aktivitás mérése, szubjektív egészség megítélés

A magnetostimuláció tapasztalatai és helye 17 év távlatában sportolóknál, nagy koncentrációt igénylő munkában és a rehabilitációban

Szűcs AdriennSUGÓ-MED Foglalkozás-Egészségügyi Szolgálat, BajaE-mail: [email protected]

BevezetésA magnetorezonanciás kezelés alkalmazható a fizikai terhe-lés utáni regenerálódás gyorsítására is.

Anyag és módszerekSportolói kutatási csoportunkra jellemző, hogy különösenerős, majdnem maximálisan leterhelő, rövid távú izommun-kát végeznek. A kajak világbajnokság alkalmával 6 női és 9férfi élsportoló versenyző jelentkezett önkéntesen a kuta-tásra. Három-három, esetenként három főből álló csoport-ba lettek beosztva, amelyek közül egy részesült VIOFOR ke-zelésben, míg a hátralevő két csoportból egy placebo, szimulált vizsgálaton vett részt, míg az utolsó csoport sem-milyen körülmény között nem lépett kapcsolatba a készülék-

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


kel. A csapattagokról felvételeket készítettünk minden futa-muk előtt, adataikat futamok előtt és után egyaránt rögzítet-tük, majd egy óra pihenőidő után ismételt infrakamerásfelvétel következett, és minden esetben tejsav szintet mértünk.Fizikai dolgozók kutatási csoportjánál egyoldalú és/vagy túl-zott fizikai terhelés, kényszertesttartás szerepet játszik(főleg a degeneratív jellegű) mozgásszervi elváltozások ki-alakulásában. A résztvevők különböző foglalkozásúak vol-tak: traktoros, varrónő, adminisztrátor és távolsági autó-buszvezetők. Az első három foglalkozásnál elsősorban azinfrakamerás felvételekkel dolgoztunk, a távolsági autóbusz-vezetők esetén az eredményt, a kamerás megfigyelést a két-műszakos munkaidővel kombinálva, a területhez tartozóidőzónás közúti baleseti statisztikához hasonlítottuk. A vizs-gálatokat munkaidő előtt, munkaidő után és a munkaidőután végzett VIOFOR kezelés után egy órával végeztük.A VIOFOR magnetostimulációs kezelések pulzáló mágnesesteret alkalmaznak és 100 micro TESLA alatti erősségűek.

EredményekSportolók esetében megfigyeltük, hogy a 12 perces VIOFORkezelés alatt a tartalékok felhasználása elérte a maximálisszintet. Kezelt sportolók esetében, a teljes regenerációs fo-lyamat egy óra alatt lezajlott és a tejsav szint is lényegesengyorsabban közelített a normális kiinduló állapot felé.A fizikai dolgozók kutatási csoportjánál a munka után VIOFOR kezelést nem kapott dolgozók a munkaidő után egyórával, még fáradtsági és stressz helyzetre utaló eredménye-ket mutattak, míg a kezelt dolgozók a nyugalmi állapototszinte teljesen megközelítették. Szinte minden résztvevőnyugodt, pihentető alvásról számolt be.

Következtetés17 év távlatában: A pulzáló mágneses terek bizonyíthatóankedvező hatást fejtenek ki: a regenerációra, restitúcióra, fáj-dalmakra, sportsérülések gyógyítására, rehabilitációs folya-matokra.Meg kell említenünk a csontsérülések, égési sebek problé-mamentes gyógyítását is.Kulcsszavak: magnetorezonancia, magnetostimuláció, fizi-kai terhelés, regenerálódás, tejsav

A statikus egyensúly fejlődésének kérdései

Szűcs Izabella1,2, S. Nagy Zita2,3, Gusztafik Ádám4, Koltai Miklós4

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest

2Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, Budapest

3Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 4Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet, Szombathely E-mail: [email protected];


BevezetésRendszeresen végzünk olyan mozgásokat, amelyek veszé-lyeztetik egyensúlyunkat. A különböző mozgások során új,esetlegesen későn észlelt tényezők fenyegethetik az egyen-súlyt. Labdarúgó mérkőzéseken például gyakori, hogy a já-tékosok egy-egy ütközést elkerülendő, megtorpannak. Haezt az eseményt lelassítanánk, akkor azt látnánk, hogy alabdarúgó a futáshoz elengedhetetlen dinamikus egyensúlyihelyzetből kilépve, az egyensúlyát fenyegető tényező, vagyisegy másik játékos érkezésének elővételezése után, egy olyanegyensúlyi helyzetet vesz fel, amelyben a súlypontjából ki-mozdult testhelyzetet kell megtartania. Ez pedig nem más,mint a statikus egyensúly hétköznapi megnyilvánulása. A fe-nyegető tényezők anticipálása, valamint a testtartás korri-gálása az agytörzsi és gerincvelői mechanizmusokon túl egy

sor tanult, begyakorolt elemre épül. A kisgyermekek moz-gásfejlődését tekintve, elmondható, hogy a statikus egyen-súlyozás képessége előbb alakul ki, mint a dinamikus.Kérdéses azonban, hogy a korábban említett gyakorlás éstanulás hatására, mikor éri el a statikus egyensúly a fejlett-ség tulajdonképpeni tetőfokát? Vizsgálatunkban erre a kér-désre kerestük a választ.

Anyag és módszerA vizsgálati személyek (serdülőkorú sportolók, fiatal felnőttsportolók, nem sportolók; n = 107) statikus egyensúlya sta-bilométeres eljárás segítségével került felmérésre. Ehhez aNintendo Wii Balance Board-ot használtunk. A statikus egyen-súly mérése során a vizsgálati személynek a súlypontjából ki-mozdult helyzetben kellett állnia egy percig, csukott szemmel.Az egyensúly mérőszámának minden esetben a középpontbólvaló kilengések amplitúdójának átlagát tekintettük.

EredményA fiatal felnőtt sportolók és a nem sportolók között szigni-fikáns különbség mutatkozott az egyensúlyi teljesítmény te-kintetében. A serdülőkorú és fiatal felnőtt sportolók közötttendencia szintű különbséget találtunk.

KövetkeztetésAz egyensúlyozás egy olyan komplex szintű tevékenység,amelyet számos tényező befolyásolhat, így a sportolás is. Asportolás során szerzett tapasztalatok alapvető jelentősé-gűek lehetnek a későbbi egyensúlyozási tevékenységeksorán. A kapott eredmények arra engednek következtetni,hogy az egyensúlyozás képességének fejlesztésére még ser-dülőkorban is van lehetőség, ami biztató lehet például azutánpótláskorú labdarúgók fejleszthetőségét tekintve.Kulcsszavak: stabilométer, statikus egyensúly

A lélek sportja

Takács Johanna1, Bollók Sándor ifj.2

1Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest

2Dynamikus Medpraxis Kkt. BalatonmáriafürdőE-mail: [email protected]

BevezetésNapjainkban már nem kérdéses, hogy a megfelelő testi/men-tális egészség megőrzéséhez holisztikus megközelítés szük-séges, amely a mentális és fizikai jóllétet egyaránt támogatja,csökkentve a komorbiditás kockázatát és aktívan kezelve afennálló kockázati tényezőket. A mentális és testi egész-ség/betegség összefüggéseit tanulmányozva a fizikai aktivitásfontossága kerül előtérbe. Azonban a fizikai aktivitás és aszomatikus egészség kapcsolatára úgy tűnik, nagyobb hang-súlyt fektet a „tudomány”. A fizikai aktivitás mentális beteg-ségek megelőzésében és kezelésében való szerepe hangsú-lyozottan kisebb jelentőséget mutat a szomatikus betegsé-gekkel szemben, így nem meglepő módon ez a gyakorlatbanis tetten érhető.

Anyag és módszerekSzisztematikus irodalom-elemzéssel vizsgáltuk és összegez-tük az elmúlt 15 év szakirodalmi cikkeit a fizikai aktivitásés testi/mentális egészség összefüggésében. A magyar ésnemzetközi adatbázisok mellett, a gyakorlati irányelveket isvizsgáltuk, áttekintve az EM szakmai protokolljait és a nem-zetközi ajánlásokat.

EredményekMíg a fizikai aktivitás és mentális egészség kapcsolatában avizsgált időszakban 18.000, addig a fizikai aktivitás és szo-matikus egészség esetén több mint 100.000 szakcikket ta-lálhatunk. A mentális egészséget vizsgálva 2000-2004 kö-zött közel 3000 dokumentum állt „csak” rendelkezésünkre,ám 2010 és 2014 között ezek száma közel megháromszo-

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


rozódott. A fizikai aktivitás jelentősége azonban háttérbeszorul a mentális betegségek megelőzésében és kezelésébena szomatikus betegségekhez képest. A hazai szakirodalom-ban mindössze 2% foglalkozott közvetlenül a fizikai aktivi-tás mentális egészségre gyakorolt hatásaival. A gyakorlatiirányelvek vizsgálata is alátámasztja, hogy hazánkban a fi-zikai aktivitás szerepét a szomatikus megbetegedések ese-tében tekintik megalapozottnak és javallottnak, míg amentális betegségek útmutatói alapján a testmozgás jóté-kony lehet. Bár a nemzetközi ajánlások sem tesznek pontosjavaslatot a testmozgás gyakoriságára, intenzitására vagy tí-pusára vonatkozóan a mentális betegségek esetében, azon-ban egyértelműen javasolják a testmozgást, sok esetbenmár a kezelés első lépéseként.

KövetkeztetésMindezek alapján joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy ameglévő bizonyítékok a testmozgás szerepével kapcsolatbanmég nem elég meggyőzők vagy talán a mentális egészség iro-dalma még mindig az elme és a test dualizmusát követi és el-hanyagoljuk az olyan fizikai kezelések mentális eredményeit,mint a testmozgás. Összességében úgy tűnik, hogy sokkalegyértelműbbnek és megalapozottabbnak tartjuk, hogy arendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van olyan megbe-tegedések esetén, amelyek olyan szervrendszerekkel kapcso-latosak, amelyekre köztudottan közvetlen hatással van atestmozgás. A különböző mentális megbetegedések eseténhajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni ezen egyszerű, ha-tékony és hozzáférhetőbb „kezelési” lehetőség előnyeit.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, mentális egészség, testi egészség

Dual Career – Policy development in Europeand delivery in EnglandKettős Karrier – Szakpolitika Európában ésannak megvalósítása Angliában

Guy Taylor Talented Athlete Scholarship Scheme (TASS), UKTehetséges Sportoló Ösztöndíj Keretrendszer (TASS),Egyesült KirályságE-mail: [email protected]

During the presentation an overview is give of Dual Careerof Athletes policy development in the EU and its currentsupport available. Then a look at the delivery in England,specifically TASS (Talented Athlete Scholarship Scheme).TASS has over 15 years of experience in supporting thousands of elite athletes in a Dual Career environmentand with over 160 Olympic and Paralympic medals won. The presentation will look back at the initial drivers behindthe establishment of TASS in England and its evolution overthe 15 years, to its current position as the World LeadingDual Career programme. Keywords: dual carrief of athletes, EU sports policy, UnitedKingdom TASS

Az előadás áttekintést nyújt az Európai Unió sport-szakpo-litikai fejlődéséről és az azzal biztosított támogatási lehető-ségekről a sportolói kettős karrier területén. Ezután azelőadó bemutatja az Angliában megvalósított kettős karrierprogramot, melynek rövidített elnevezése TASS. A program15 éve alatt kialakított kettős karrier-barát környezetbentöbb ezer élsportoló részesült támogatásban és nyert 160-nál is több olimpiai és paralimpiai érmet. Felvázolja, hogymilyen okok álltak a program megalapítása és megindításamögött, és hogy a 15 év alatt hogyan vált a világ vezető kettőskarrier programjává.Kulcsszavak: sportolói kettős karrier, EU sportpolitika,Egyesült Királyság TASS

Dual Career, TASS and the FutureKettős karrier, TASS és a jövő

Guy Taylor Talented Athlete Scholarship Scheme (TASS), UKTehetséges Sportoló Ösztöndíj Keretrendszer (TASS),Egyesült KirályságE-mail: [email protected]

Addressing some of the key misconceptions of Dual Careerand its delivery and how these principles are driving the delivery of TASS today and into the future. Looking at which partners and stakeholders need to be involved in a Dual Career programme and how you ensurehigh quality delivery. Finally looking at what other benefits a Dual Career programme can bring to the athletes, sports and educationand whole sporting system.Keywords: dual carrier of athletes, United Kingdom TASS,quality servixces

Az előadás a kettős karrierrel és annak működtetésévelkapcsolatos főbb félreértéseket érinti. Bemutatja, hogy aTASS hogyan kezeli ezen alapelveket ma és a jövőben a meg-valósítás során. Elemzi, hogy milyen partnerek és támoga-tók bevonása szükséges a kettős karrier programokba éshogyan lehet a magas minőséget garantálni. Végül, milyenmás hasznot képes a kettős karrier szolgáltatni a sportolók,a sportszervezetek és az egész sportrendszer számára.Kulcsszavak: sportolói kettős karrier, Egyesült KirályságTASS, minőségi szolgáltatás

Személyi edzés és munkahelyi egészségfejlesztés: az elmélet és a gyakorlat találkozása

Tánczos Zoltán1, Bognár József2

1Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest2Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézet, EgerE-mail: [email protected]

BevezetésA kétezres évek elején létrejövő és mára országszerte elter-jedő fitnesztermek és wellnessközpontok új színteret hoz-tak létre azok számára, akik fizikai állapotukat, életmi-nőségüket és általános egészségi szintjüket fejleszteni sze-retnék. A fitnesz- és sportközpontokban a felnőtt lakosságszámára többnyire a személyi edzők kínálják szolgáltatása-ikat, ami a rekreációs edzés egyik kézenfekvő alternatívájátnyújtja. A személyi edzők a foglalkozásokon az egyén ter-helhetőségi paramétereit, adottságait, igényeit és céljaitegyaránt szem előtt tartják. Emellett nem szabad figyelmenkívül hagyni azt az igényt sem, amely munkáltatói oldalrólfogalmazódik meg. Ez a közösségi és csoportos foglalkozá-sok keretein belül azt a célt szolgálja, hogy egy cég vagy szer-vezet dolgozói egészségesebbek és egyben munkakörükbenhatékonyabbak legyenek, ezáltal erősítve a munkahelyi tel-jesítményt, összetartást és lojalitást is. Mindezek alapján a tanulmány célja az egyéni orientáltságúszakterület, a személyi edzés és a csoportos munkahelyiegészségfejlesztés szakszerű összehangolásának innovatívbemutatása.

Anyag és módszerekMódszerként egyfelől a tartalomelemzés, másfelől személyiedzőként és munkahelyi egészségfejlesztőként szerzett sze-mélyes tapasztalatainkra épülő reflektív önvizsgálat szol-gált. Eredményeink segítségével olyan új elméleti modelltmutatunk be, amelynek gyakorlati megvalósítása megítélé-sünk szerint megfontolásra érdemes.

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


EredményekA kérdőívek elemzésének alapján megállapítható, hogy Bu-dapesten és a nagyobb városokban megjelent ugyan a mun-kahelyi egészségfejlesztés néhány jellegzetes komponense,másrészt azonban, egy viszonylag szűk körben és csupánegyes jellegzetes elemei kerültek beépítésre a fejlettebb nyu-gati országokban működő modellekből. A csapatépítő tré-ningek jellemzően elterjedtek, ugyanakkor a rendszeres,heti szintű és szervezett sportaktivitások már kevésbé.

KövetkeztetésA hiányosságok fejlesztése érdekében, javasoljuk, hogy amunkavállalók időbeosztásának, beosztásának figyelembe-vételével az alapvető munkakörnyezet fejlesztése legyen acél. Az egészségfejlesztő munkacsoport, mely megfelelő vég-zettséggel és kompetenciával rendelkezik, a csoportos mód-szerek mellett az egyéni igényekre és képességekre építvevégezzen szisztematikus egészségfejlesztést és ennek folya-matos elemzését-értékelését. Kulcsszavak: fitnesz, személyi edzés, személyi edző, mun-kahelyi egészségfejlesztés

A fizikai műveltség jelentősége az iskolai testnevelésben és az élsportban

Ifj. Telegdi AttilaMagyar Országos Korcsolyázó Szövetség, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA fizikai (testkulturális) műveltség mind az amatőr sportnakés az általános fizikai aktivitásnak, mind a kiválóságra tö-rekvő élsportnak alapköve. Azok, akik rendelkeznek testkul-turális műveltséggel, nagyobb valószínűséggel maradnakaktívak egész életük során. A testkulturális műveltség meg-szerzését befolyásolja az egyének életkora, fejlettségi állapotaés a képességei. A testkulturális műveltséget biztosító képes-ségek/készségek szintje, és fejlesztésének eszközei, módszereiországonként eltérők, függenek a hagyományoktól és a loka-litástól, valamint az aktivitások társadalmi elfogadottságától.Ideális esetben a testkulturális műveltséget meg kell szereznia sportolók serdülésénél bekövetkező gyorsnövekedési fázi-sának elindulása előtt (Balyi, 2011). Az alapvető mozgáskész-ségeket, mozgásügyességet és az alapvető sportkészségeket,sportügyességet örömteli aktivitásokban és játékokban leheta legeredményesebben fejleszteni. Azt azért érdemes leszö-gezni, hogy az alapvető mozgáskészségek, mozgás ügyességekfejlesztése nem csak az élsport feladata, hanem a közoktatásterületein, az óvodán át az általános iskolán keresztül egyéleten át tartó folyamat kell, hogy legyen. A kanadai “Canadiansport for life” kiadványában említett a testkulturális műveltségfontossága a sportági elkötelezettségektől függetlenül kiemeltfontossággal bír. A testkulturális műveltség megszerzése nemcsak az élsportoló képességeinek megalapozását, hanem azegészséges aktív emberek egészségtudatosságának kialakítá-sát is jelenti. A nemzetközi elismertségnek örvendő és számosországban alkalmazott LTAD (Long Term Athlete Develop-ment) program a motoros és mentális képességek vonatko-zásában az egyéni biomarkerek által meghatározott szenzitívidőszakokhoz illeszkedő komplex fejlesztési ajánlásokat ad.Magyarországon a MOB, a Testnevelési Egyetem és egyre többSzakszövetség (közöttük a MOKSZ) követi az LTAD iránymu-tatásait, amely a testkulturális műveltség kialakítását tartjaszem előtt.

Anyag és módszerA vizsgálatok során dokumentumelemzés módszerével vizs-gáljuk az LTAD program testkulturális műveltség kialakítá-sát célzó összetevőit, kiemeljük a legfontosabbakat, majdösszevetjük a hazai közoktatási rendszer sajátosságaival ésannak lehetséges kapcsolódási pontjaival.

EredményekA vizsgálat rámutat az LTAD testkulturális műveltség ma-gyar közoktatással történő kapcsolódási lehetőségeire.

KövetkeztetésAz LTAD alapértékei fokozatosan a Magyar közoktatásba atestnevelésbe történő beépítése egyre indokoltabbá válik, ésa vizsgálatok azt mutatják, hogy a cél és eszközrendszer vo-natkozásában egyaránt megalapozottnak mondható. Kulcsszavak: biológiai életkor, élsport, LTAD, szenzitív sza-kaszok, testkulturális műveltség, testnevelés

Sportolási szokások vizsgálata háttérváltozókkalösszefüggésben egy vidéki főiskolán

Thékes István Gál Ferenc Főiskola, Szeged E-mail: [email protected]

BevezetésNapjainkban a szabadidős sportolási szokások vizsgálatakiemelt kutatási területet és kihívást jelent a felsőoktatás-ban is. A krónikus betegségek kialakulásában szerepet ját-szó életmódbeli tényezők fokozott szerepe miatt egyszerrevan jelen a szabadidős sport iránti igény, illetve az inaktívéletmód. Ez a kettősség szoros kapcsolatban áll a fogyasztóitársadalomra jellemző felgyorsult életvitellel. Tari-Keresztes(2009) szerint az eddigi hazai és nemzetközi eredmények isazt bizonyítják, hogy ez a probléma napjainkban rendkívülfontos és aktuális és mindeddig nem sikerült olyan progra-mot megvalósítani, amely hatékonyan oldotta volna meg.Kutatásunk első szakaszában specifikusan egy vidéki főis-kolára járó hallgatók sportolási és egészség-megőrzési szo-kásait mértük fel. A felsőoktatási hallgató populáció vizs-gálata azért is nagyon fontos, mert a hallgatók életmód min-tázata ekkorra kialakul, egészségmagatartásuk is állandósul.Kutatásunk célja tehát az volt, hogy felmérjük a főiskolárajáró hallgatók egészségmagatartását és sportolási szokásait.

Anyag és módszerekEmpirikus kutatásunk célkitűzése a korábbi szakirodalmieredményekre és ismeretekre támaszkodva az, hogy a dél-kelet-magyarországi főiskola hallgatóinak szabadidős spor-tolási szokását megvizsgálja és elemezze magatartás-tudományi szempontok alapján, így hozzájáruljon hatékonyegészségfejlesztő programok kidolgozásához és megvalósí-tásához. Vizsgálatunk kérdései a következők voltak:1. Mi jellemzi a főiskola hallgatóinak sportolási szokását?2. Hogyan függ össze a tanulási sikeresség, az élettel való

elégedettség és a sportolási gyakoriság a főiskola hallga-tóinak körében?

3. Milyen a főiskola hallgatóinak önjellemzése az edzettségiállapotukat illetően?

A sportolási szokásokat befolyásoló társas hatások vizsgá-latában Tari-Keresztes (2009) kérdését követtük: „Kik spor-tolnak/sportoltak a környezetedben?”, továbbá egy Likert-skálás kérdőíven kellett bejelölni 1-től 5-ig értékeket válasz-ként a sportolási gyakoriságot vizsgáló kérdésekre. Az élet-tel való elégedettséget a „The Satisfaction With Life Scale”segítségével mérjük Tari-Keresztes (2009) ajánlása alapján5 fokú skálán. Az egészségi/edzettségi állapot önminősítésétkülön is vizsgáltuk. A kutatásba a főiskola 28 hallgatójátvontuk be 2016 októberében. A papír-ceruza alapú kérdő-ívet húsz perc alatt kellett kitölteniük. Az adatokat SPSS 16szoftverrel elemeztük.

EredményekA délkelet-magyarországi főiskolára járó hallgatók sporto-lási szokásait illetően az a kép bontakozott ki, hogy 38%-ukhetente legalább háromszor sportol, 27%-uk heti egy alka-lommal űz valamilyen sporttevékenységet, ugyanakkor ahallgatók fennmaradó hányada egyáltalán nem végez ilyentevékenységet. Továbbá, megállapítottuk, hogy edzettségi ál-

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


lapotukat illetően átlagosnak tartják magukat a hallgatók.Az adatközlők 18%-a állította, hogy edzettségi állapotukattekintve jóval az átlag felettinek tartják magukat.

KövetkeztetésA sportolási szokásokat illetően elmondhatjuk, hogy ha-sonló eredményekhez jutottunk, mint a korábbi vizsgála-toknál (Tari-Keresztes, 2009). Vizsgálatunk arra is felhívjaa figyelmet, hogy hatékony eszköz fejlesztése szükségesahhoz, hogy a hét év elteltével stagnálónak mutatkozó ará-nyon javítani lehessen. A mélyebb elemzésekből azt a köve-teztetést vonhatjuk le, hogy a sikeresség, az élettel valóelégedettség és a sportolási gyakoriság között nem áll fennszignifikáns összefüggés. Tehát egy gyakran sportoló hall-gató nem feltétlen teljesít jobban a sportban inaktív társá-nál. Az edzettségi állapot kapcsán elmondható, hogy afőiskola hallgatói nem rendelkeznek túl pozitív énképpel,hiszen javarészt átlagosnak tartják magukat e tekintetben.Kulcsszavak: sportolási szokások, főiskolás hallgatók, ön-jellemzés

A rendszeresen végzett jóga hatása az életminőségre

Tornóczky Gusztáv1, Bánhidi Miklós2, Nagy Henriett3,Rózsa Sándor4

1Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest


3Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest

4Washington University School of Medicine, St. Louis, Department of Psychiatry, USAE-mail: [email protected]

BevezetésA világ számos területén végzett kutatások bizonyítják, hogya rendszeresen végzett fizikai aktivitás szoros összefüggés-ben áll az egészségi állapottal. A jóga is ilyen szabadidős te-vékenység, amely a felmérések szerint növekvő népszerű-ségnek örvend. A jógagyakorlás hatásait egészség-helyreállítóés egészségmegőrző-javító szempontból is vizsgálják a kuta-tók. Az eredmények szerint a jógázás pozitív hatást gyakorola fizikai és mentális egészségre és ezzel hozzájárul az élet-minőség javításához (Büssing és mtsai, 2012; Penman ésmtsai, 2012). A jelen kutatásunk a jóga egészségre gyakorolthatásainak átfogó vizsgálatára és az összefüggések mélyebbmegértésére irányul, melynek empirikus hátterét a magyarjógázókra kiterjedő országos felmérés biztosítja.

Anyag és módszerekA keresztmetszeti kutatásban összesen 465 (397 nő és 68férfi) jógát gyakorló fő vett részt. A személyek átlagéletkora41,88 év (szórás: 11,7), a legfiatalabb kitöltő 18, a legidő-sebb 74 éves. A résztvevőket az egész ország területéről to-boroztuk jógastúdiókba küldött felkérő e-mailek, önállóhonlap és a Magyar Jógaoktatók Szövetsége támogatásaáltal. A tesztbattéria a szociodemográfiai adatok, a jógávalkapcsolatos jellemzők és az egészségmagatartási mutatókmellett számos pszichológiai skálát tartalmazott, melyek se-gítségével többek között a következő pszichológiai jellemző-ket térképeztük fel: szubjektív testi tünetek, spiritualitás,élettel való elégedettség és életminőség, önbecsülés, szoron-gás és depresszió, testi tudatosság, általános személyiség-vonások, érzelemszabályozás és tudatos jelenlét.

EredményekA jógával eltöltött idő és a gyakorlatvégzések intenzitása – azelvárásoknak és a korábbi kutatási eredményeknek megfele-lően – szignifikáns pozitív kapcsolatban van az élettel való elé-gedettséggel és az életminőséggel, az önbecsüléssel, az érze -lemszabályozással, a spiritualitással és a tudatos jelenléttel;

ezzel szemben a testi tünetekkel, a szorongással és a depresz-szióval negatív együttjárásokat figyelhettünk meg. A jógátvégző személyek, a hazai normákkal összevetve, szignifikán-san magasabbra értékelték önmagukat az ötfaktoros szemé-lyiségkérdőív Lelkiismeretesség dimenzióján és alacsonyabb-ra az Érzelmi intsabilitás skálán. Ugyancsak magasabb pont-számot értek el a jelentudatosság és az érzelemszabályozásskálán is. A jógagyakorlás hatásmechanizmusának kauzálismodellezései alátámasztották, hogy a jógázás – direkt és in-direkt módon egyaránt – szignifikáns pozitív hatást gyakorolaz életminőségre és az élettel való elégedettségre, valamint atesti és pszichés (például szorongás, depresszió) tünetekre.Az indirekt hatásmechanizmusoknál a fokozott testi tudatos-ság és a jelentudatosság, valamint az önbecsülés és az érzelmistabilitás mutatkozott fontos közvetítő tényezőnek.

KövetkeztetésA kutatásaink egyértelműen megerősítik a jógagyakorlás po-zitív hatásait, amelyek előnyösen befolyásolják a jógázókéletvitelét, testi és lelki egészségét, s egyben igazolják a nem-zetközi eredményeket is.Kulcsszavak: pszichológiai jóllét, jóga, önbecsülés, testi tü-netek, testi tudatosság

A kéz szorítóerejének és a kardiovaszkulárisbetegségek kockázatának összefüggései

Tóth Bettina, Sió Eszter, Császár GabriellaPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, ZalaegerszegE-mail: [email protected]

BevezetésBrit kutatók szerint a kéz szorítóereje és a szív érrendszerimegbetegedések között kimutatható kapcsolat van. Kutatá-som célja összefüggést keresni hazai vonatkozásban a kézszorítóereje és a szív , érrendszeri betegségek, a főbb kardi-ológiai mutatók, a fizikai aktivitás, a dohányzás és más élet-módbeli tényezők között.

Anyag és módszerek170 résztvevő vizsgálata, I. csop: 70 fő, 21,6±1,5 évesegészséges fiatal, II. csop.: 50 fő, 41,2±7,0 éves egészségesközépkorú, III. csop: 30 fő,73,1±6,3 éves szívbeteg, IV.csop: 20 fő, 68,4±4,5 éves egészséges időskorú. Kizárásikritérium: traumás kézérintettség. Mért változók: 1) vérnyo-más, 2) kéz szorítóerő (F) Jamar dinamométerrel mérve,3) antropometriai adatok, 4) fizikai aktivitás, 5) általánosanamnézis. Statisztika: leíró statisztika, korreláció-számí-tás, ANOVA (SPSS 20.v.), p<0,05.

EredményekÖssz-szorítóerő (Fö): I.:130,7±22,4lb, II: 118,6±21,4lb, III:99,5±32,5lb, IV: 118,8±18,9. A csoportok között különb-ség volt (p = 0,001, p1-2 = 0,62, p1-3 = 0,003, p1-4 = 0,284,p2-3 =0,09, p2-4 =1,00, p3-4 =0,053). Összefüggést találtunkaz életkor és az Fö között (r= -0,35; p<0,001), a magas in-tenzitású aktivitás/hét és Fö között (r=0,26; p=0,005), azFö és a test-izom% között (r=0,51; p<0,001), a műtét és Fö

között (r=0,25; p=0,007) és a gyógyszerszedés és Fö kö-zött (r=0,26; p=0,005). A többtényezős variancia-analízisszerint a diasztolés vérnyomás befolyásolja a jobb kéz szo-rítóerejét (p = 0,047). Más mutatók között nem találtunkkorrelációt.

KövetkeztetésAz össz-szorítóerő összefügg a teljes test-izomzattal, az élet-korral, a krónikus betegségek miatti gyógyszerszedéssel ésműtéttel. A szorítóerő-mérés – a vérnyomás és pulzusvizs-gálat mellett – előre jelezheti a kardiovaszkuláris betegségekkockázatát.Kulcsszavak: kéz szorítóerő, kardiovaszkuláris betegség,Jamar dinamométer

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


Akut fizikai aktivitás hatása koronária betegségben kezelt férfiakban és nőkben

Tóth Eliza Eszter1, Ihász Ferenc1, Liziczai Imre2, Kósa Lili11Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar, Győr

2Kardimed Kft., MosonmagyaróvárE-mail: [email protected]

BevezetésA rendszeres fizikai aktivitás előnyei minden korosztálybanés mindkét nemben jól ismertek. A testedzés, a mozgás ál-talános kedvező hatásain túlmenően rendkívül jól alkalmaz-ható egyes betegségek prevenciójában, kezelésében ésrehabilitációjában. Világszerte a koszorúér-betegség a halá-lozás leggyakoribb oka. Minden hatodik férfi és minden he-tedik nő Európában szívinfarktusban hal meg (Steg ésmtsai, 2012). Célkitűzésünk, hogy a stabil állapotú, ismert,gyógyszeres kezelés alatt álló, bizonyítottan koronária bete-gek körében vizsgáljuk az artériás funkciók változását fizi-kai aktivitás hatására.

Anyag és módszerekA kutatásba 61,30±12,63 éves önkéntes (nö =50), koroná-ria betegségben érintett, rendszeresen gyógyszeres kezelésalatt álló 60,56±14,29 éves férfit (nf = 32) és 62,61±9,20éves nőt (nn =18) vontunk be. A keringési rendszer műkö-dését terhelés előtt és után nyugalomban „Tensiomed® ar-teriográffal (augmentációs index (AIX branch), szisztolésvérnyomás (SBP), diasztolés vérnyomás (DBP), pulzusnyo-más (PP) vizsgáltuk. A terhelést „Cateye-2000” kerékpár er-gométeren, folyamatos EKG ellenőrzése „CORINA GE”mellett végeztük, azonos protokoll szerint: 2 percenként 25Watt-tal növekvő terhelés mellett, ugyanazon gyakoriságúRR méréssel. A terhelés utáni vizsgálatot személyenként ha-sonló idejű pihenő előzte meg.

EredményekA terhelés hatására szignifikánsan csökkent az aortában mértszisztolés nyomás [(Ind. SBPao– rSBPao), (144,32±15,49 vs.135,84±17,41); (p<0,011)], az artéria brachialis-on mértaugmentációs index (IndAIX-branch) – rAIX-branch (-0,12±29,7 vs. -21±28,84). Csökkent továbbá a szimultánmért aorta és brachialis Aix korrelációja alapján számítottérték (IndAIXao) – (rAIXao), (37,57±15,03 vs. 25,47±14,26;p<0,004). Ami a nemek közötti különbséget illeti, a pulzus-hullám terjedési sebesség (IndPWV – rPWV), (11,16±2,03vs. 9,68±1,50; p<0,018) átlagai szignifikánsan csökkenteka nőkben. Ami a naptári és az artériás életkor átlagainakkülönbségeit illeti, azok minden esetben nagyobbak. Ezt a„korkülönbséget” a terhelés után mért kontrolléletkor azéletkor előrehaladtával javítja. Az említett életkorok átlagaiközötti különbség az 50-60 évesek csoportjában jelentős.

KövetkeztetésekEredményeink megerősítik, hogy a fizikai aktivitás hozzá-járul az artériák rigiditásának javulásához, a vérnyomásnormalizálásához, a centrális vérnyomás csökkentéséhez.Az életkor előrehaladtával az artériás életkor nő, a megfelelőgyógyszeres kezelés mellett, ez a folyamat valamelyest las-sítható.Kulcsszavak: arteriograph, augmentációs index, szisztolésvérnyomás, diasztolés vérnyomás, fizikai aktivitás

„A tanulmány az Emberi Erőforrások MinisztériumaÚNKP-16-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjá-nak támogatásával készült”

A teljes test vibráció motoros, kognitív és maga-tartásbeli hatásai idősödő patkányokon

Tóth Kata1,2, Oroszi Tamás1, Regine G. Schoemaker2, Eddy A. van der Zee2, Nyakas Csaba1,2

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Department of Molecular Neurobiology, University of Groningen, Groningen, HollandiaE-mail: [email protected]

BevezetésA testmozgás preventív és rehabilitációs potenciálja számoscivilizációs betegség esetén bizonyítást nyert már. Azonbanegyes speciális populációk (pl. idősek, mozgásképtelenek)tagjai, akik szintén profitálnának a fizikai aktivitás kedvezőhatásaiból, nem képesek aktív testedzésre. Ilyen esetbenszolgálhat alternatívaként az egész test vibráció (WBV-Wholebody vibration), ami a teljes testre ható, mechanikai hullá-mokkal történő szenzoros stimulációt jelenti. Korábbi, ál-latokon végzett és humán kutatások bebizonyították már,hogy a WBV többféle jótékony hatással is rendelkezik a szer-vezetre. Többek között kedvezően hat a neuromuszkulárisfunkcióra, illetve az aktív és passzív mozgató szervrend-szerre, a hormonális és a keringési rendszerre egyaránt. AWBV másik aspektusa az agyra gyakorolt hatása, amirőlmég kevés ismeretünk van.

Anyag és módszerek18 hónapos, mind nőstény (n=9), mind hím (n=7) Wistarpatkányokat napi 10 perces vibrációs kezelésnek tettünk ki5 héten át heti 5 alkalommal. A kezelt csoport mellett mind-két nemnél felállítottunk egy-egy kontrollcsoportot is (nős-tény: n = 8, hím: n = 7), amelyik intakt maradt. A kezelé-seket követően vizsgáltuk a vibráció hatását a motoriumra,a kognícióra és a viselkedésre. Motoros képességek tekin-tetében az egyensúlyozó képességet és függeszkedési teszttelaz erő állóképességet mértük. Kogníciót tekintve a térbelimemóriát új hely felismerési teszttel, a deklaratív memóriátúj tárgy felismerési teszttel tanulmányoztuk, a viselkedéstpszichomotoros szempontból nyílt tér teszttel elemeztük. Astatisztikai analízishez két faktoros variancia-analízis mód-szert használtunk, ahol az egyik faktor a kezelés meglétevagy hiánya, a másik faktor a nem volt.

EredményekAz egyensúly tesztben a vibrációt kapott állatok a kontroll-hoz képest szignifikánsan jobban teljesítettek. A függeszke-dés tesztben a vibrációs csoport egyedei szignifikánsan többideig voltak képesek függni. Mindkét nem esetén tendenci-aként jelentkezett a vibrációs kezelésnek alávetett állatokjobb teljesítménye a térbeli memória tesztben, a deklaratívmemóriában nem láttunk változást. A nyílt tér tesztben szin-tén trend szintű volt, hogy a vibrációs edzésen átesett pat-kányok több időt töltöttek a középső terület explorációjával.

KövetkeztetésAz eddigi irodalmi adatokkal szinkronban, a WBV motorosképességeket javító hatását az egyensúly és a függeszkedéstesztben sikerült kimutatni idősödő patkány populációbannemre való tekintet nélkül. A testedzés neurogenezisre,ezzel együtt a kognícióra gyakorolt pozitív hatásai már is-mertek. A hippocampalis funkcióhoz kötött térbeli memó-riában mutatkozó trend lehetséges, hogy a vibrációs kezelés(a testedzéshez hasonlóan) neurogenezis stimuláló hatásá-nak következménye. Ennek alátámasztására a neurogene-tikus markerek biokémiai és immuno-hisztokémiaivizsgálatát tervezzük. A viselkedésben látott változás egyespszichiátriai, pszichológiai kórképek esetén lehet klinikaijelentőségű.Kulcsszavak: teljes test vibráció, időskori testedzés

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


A fenntartható teljesítmény-fejlesztés motorja –amire eddig nem figyeltünk (eléggé)

Tóth Tamás, Liebscher LászlóFusion Vital Sport program, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA hosszútávon fenntartható teljesítmény számos tényezőtőlfügg. A legtöbb figyelem általában az edzésekre irányul, a tel-jesítményt meghatározó egyéb tényezők nagy része vakfolt.Az életvitel edzésen kívüli elemeinek, így elsősorban az éjsza-kai regenerációnak, a táplálkozásnak, a napközbeni mozgás-nak és pihenésnek az elemzésével és figyelembe vételévelnagyságrendekkel növelhető a sportolók teljesítménye.

Anyag és módszerekVizsgálatainkat a FirstBeat Bodyguard2 testszenzoros ké-szülékén alapuló méréseinkre alapoztuk. A vizsgálatbanegy-egy sportolót több napon keresztül is megfigyeltünkannak érdekében, hogy a teljesítményt befolyásoló tényezőkjól beazonosíthatók legyenek. Az eredményeket szakértői módon értékeltük ki. Jelen ku-tatásban statisztikai és adatbányász módszereket nem, il-letve nagyon kis mértékben alkalmaztunk, célunk az volt,hogy ilyen irányú szaktudás nélkül is reprodukálható, amindennapi életben a sportolók és edzők többsége által ismegismételhető eredményeket tárjunk fel.

EredményekAzoknak a tényezőknek a megfigyelése és kontroll alatt tar-tása, melyek hagyományosan nem képzik a felkészülés ele-meit, lényegesen növelhetik a teljesítményt.Az, hogy a szervezet milyen mértékben terhelhető egy fog-lalkozáson, leginkább a regeneráció minőségétől és mennyi-ségétől függ, melynek legfontosabb eleme az alvás. Az egyénitényezők figyelembe vételével az alvás minősége és mennyi-sége is kontrollálható, az edzéstervvel jobban összhangbahozható.Hasonló eredmények mondhatók el (bár kisebb nagyság-rendben) az életvitel további elemeiről (táplálkozás, napköz-beni pihenés, egyéb stressz).

KövetkeztetésA regeneráció alapú edzéstervezés az egyik kulcstényező acsúcsteljesítmények fejlesztésében és időzítésében. Azegyéni különbségek figyelembevételével a programok testreszabhatók, amely által több sportoló esetében elérhetők azegyéni teljesítmény-maximumok, illetve csökkenthető a sé-rülésveszély. Az edzések és teljesítmény-fejlődés során fel-lépő problémák is hatékonyabban kezelhetők.Továbbá az életvitel egyéni jellemzőinek megfigyelésével ha-tékonyabban választhatók ki a sportolók mind a korai sza-kaszban (sportág-választás), mind később az egyesválogatók alkalmával (válogatott-összeállítás). Kulcsszavak: pulzusvariancia, regeneráció, formaidőzítés,edzésterhelés, teljesítményfejlesztés

A NETFIT® sajátos nevelési igényű gyermekekretörténő adaptációjának és az ezzel összefüggőkutatási folyamat koncepciójának bemutatása

Tóthné Kälbli Katalin1,2, Kaj Mónika1,3, Király Anita1,3, Csányi Tamás1,4

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

3Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs


BevezetésA 2014/15 tanévtől a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ér-telmében minden iskolában 5. osztálytól kötelező a gyerme -keknek a NETFIT®-tel (Nemzeti Egységes Tanulói FittségiTeszt) való felmérése. A tesztet tipikus fejlődésű gyermekekvizsgálatára fejlesztették ki, így a törvényi előírást a sajátosnevelési igényű (SNI) gyermekeket tanító pedagógusok nemminden esetben tudták betartani. A Magyar Kormány 2016nyarán elfogadta a T.E.S.I. 2020 Stratégiát (T.E.S.I. 2020),melynek 2.2.2. pontja „A tanulásban akadályozott, vagy va-lamely fogyatékossággal élő tanulók egészségközpontú fizi-kai fittségét mérő tesztrendszer kidolgozása a NETFIT®

bázisán”. A fenti feladat elvégzésére a Magyar DiáksportSzövetség (MDSZ) a kormány által felhatalmazást, megbí-zást kapott. Az SNI populáció heterogenitása és a nemzet-közi színtéren is újszerű témafelvetés és fejlesztés okán azMDSZ egy komplex feladattal került szembe. Előadásunkcélja az adaptációs folyamat koncepciójának és a konkrétadaptációs eljárások meghatározásához szükséges kutatásiterületek bemutatása.

Anyag és módszerekAz adaptációjával összefüggő kutatások lebonyolítását egyfélig strukturált interjús vizsgálat és egy teljes körű szak-irodalmi áttekintés előzte meg. Az SNI gyermekekkel dol-gozó szakemberek véleményének megismeréséhez 10 szeg-regált oktatási formában oktató intézmény 22 testnevelésttanító pedagógusával vettünk fel félig strukturált interjút.Szakirodalmi áttekintéseink során az értelmi fogyatékos,autizmus spektrum zavarral élő, látássérült, hallássérült ésmozgáskorlátozott gyermekek fittségi vizsgálataihoz kap-csolódó nemzetközi kutatásokat bemutató szakirodalmakösszegzésére és feldolgozására vállalkoztunk, mely kutatásiterveink alapját képezte. Kutatási terveink véglegesítésétkülső szakértők bevonásával végeztük.

EredményekA megkérdezett pedagógusok gyakorlati tapasztalatai segí-tettek minket a kutatási protokoll kidolgozásában, különöstekintettel a fittségi tesztek felvételének módszertanára. Aszakirodalom feldolgozása adta kutatási terveink alapját ésmeghatározta egy-egy fogyatékossági terület vizsgálatánakfókuszát. A fentiek alapján értelmi fogyatékos, egyéb pszi-chés fejlődési zavarral küzdő, autizmus spektrum zavarralélő, látássérült, hallássérült és mozgáskorlátozott gyer-mekek fittségének eltérő célú vizsgálatára vállalkoztunk.Előadásunkban vizsgálataink koncepcióját, és az eredmé-nyeken alapuló, az adaptációval kapcsolatos jövőbeli terve-inket szeretnénk bemutatni.

KövetkeztetésA NETFIT® SNI gyermekekre történő adaptációjának egyikcélja az volt, hogy egy olyan tesztrendszert alkossunk meg,mely a lehető legtöbb gyermek számára biztosítja az egész-ségszempontú fittség mérését. Ezáltal szeretnénk hozzájá-rulni a fogyatékos gyermekek egészséges életvezetéshezszükséges alapvető ismeretek, készségek, és az ezek alapjátalkotó képességek és attitűdök fejlődéséhez, továbbá ahhoz,

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


hogy a minőségi (testnevelés) oktatáshoz való jog a lehetőlegtöbb gyermek számára biztosított legyen hazánkban.Kulcsszavak: NETFIT®, egészségközpontú fittség, fogyaté-kos gyermek, SNI gyermek

A Dinamikus Laterális Balansz Teszt egy új tesztelési lehetőség sportolóknál az alsó végtagés a törzs dinamikus stabilitásának vizsgálatára

Tóthné Steinhausz Viktória1, Sió Eszter2, Sömjén Krisz-tina4, Szegedi Dorina2, Varga Zsolt2, Ács Pongrác3

1A Viktoria Bt., Zalaegerszeg2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszeg

3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs 4Zirci Erzsébet Kórház – Rendelőintézet, ZircE-mail: [email protected]

BevezetésAz alsóvégtag és törzs dinamikus stabilitásának felméréséreleggyakrabban a Csillag tesztet (Start Excursion Balancetest, SEBT) alkalmazzák, mely során egy oldalra nyolcszorhárom mérést végeznek, a két oldalra összesen ez 48 mé-rést jelent. A kutatás célja egy ennél egyszerűbb, gyorsabbbalansz teszt kidolgozása, eredményeinek összehasonlításavalidált balansz tesztek értékeivel.

Anyag és módszerekA vizsgálat 2014-től 2016 augusztusáig a PTE ETK Zala -egerszegi Képzési Központjában zajlott. A vizsgálatban ösz-szesen 77 kosárlabdázó vett részt a ZTE KK és ZTENKK-ból(22 nő, 55 férfi, átlagéletkor 17,37 év, minimum 10 év, ma-ximum 34 év). Az újonnan kidolgozott Dinamikus LateralisBalansz Tesztet (DLBT) meghatározott metodika szerint vé-geztük, az értékek meghatározására lézer távolságmérőt al-kalmaztunk. Korrelációval összefüggést kerestünk a felmértCsillagteszt (Start Excursion Balance test, SEBT), a Fla-mingó teszt és a Dinamikus Laterális Balansz Teszt értékeiközött. A statisztikai feldolgozás SPSS 20.0 programmaltörtént, (p<0,05).

EredményekA DLBT eredménye és a testmagasság szignifikáns közepesösszefüggésben állt egymással (Jobb: r = 0,675, p<0,001,Bal: r=0,673, p<0,001), így a testmagasság arányában fejez-tük ki a DLBT eredményeit (DLBT/ testmagasság x 100). AFlamingó teszt és a DLBT eredményei között közepes erős-ségű negatív összefüggés található. (Bal DLBT – Bal Flamingó:r=-0,327, p=0,004; Jobb DLBT – Jobb Flamingó: r=-0,326, p=0,004). A DLBT és a Csillagteszt legtöbb irányaközött szignifikáns közepesen erős pozitív kapcsolat állt fenn.(Pl.: Jobb DLBT – jobb posteriorlateral: r=0,363, p=0,001;Jobb DLBT – jobb posterior: r=0,359, p=0,002; Bal DLBT– bal anteriormedial: r=0,346, p=0,002; Bal DLBT – balmedial: r=0,325, p=0,004).

KövetkeztetésA pilot kutatásban a Dinamikus Laterális Balansz Teszt ér-tékei összefüggtek validált balansz tesztek eredményeivel,így az általunk kidolgozott teszt egy gyors, egyszerű és in-formatív lehetőség lehet a dinamikus balansz vizsgálatára.A vizsgálatot nagyobb elemszámmal és kiterjesztettebb élet-korra is el kell végezni a végső következtetés levonásához.Kulcsszavak: dinamikus stabilitás vizsgálata, DinamikusLateralis Balansz Teszt

A kardiorespiratorikus rendszer és a habituálisfizikai aktivitás összefüggései vesetranszplantáltrecipienseknél

Trájer Emese1, Tóth Szabolcs2, Protzner Anna1, Bosnyák Edit1, Szmodis Márta1, Komka Zsolt1, Török Szilárd2, Tóth Miklós1


2Transzplantációs és Sebészeti Klinika Semmelweis Egyetem, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA krónikus vesebetegség egy progresszív és visszafordítha-tatlan szindróma, melynek végső állapotánál (végstádiumúvesebetegség, ESRD) szükségszerűvé válik a dialízis vagy atranszplantáció. Az ESRD-ben szenvedő betegek fizikai éspszichés problémái életminőségük súlyos romlásához vezet. A fizikai inaktivitás izomatrófiához, az urémiás miopátia ésneuropátia a mozgásszegény életmóddal együtt a testi erő je-lentős csökkenéséhez vezet. Bár a sikeres szervtranszplantá-ció önmagában javítja az életminőséget, a szív-érrendszerimegbetegedés ezt követően is vezető halálok a recipienseknél.A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és az ülő élet-mód esetükben is olyan rizikófaktorok, melyek csökkentésé-ben a fizikai aktivitásnak kiemelkedő szerepe van.

Anyag és módszerekKét-központú vizsgálatunkban 35 fő (12 nő, 23 férfi) önkén-tes, vesetranszplantált személy vett részt. A fizikai aktivitásiszint alapján két csoportba osztottuk a pácienseket. A Ma-gyar Transzplantált Válogatottba tartozó recipiensek a spor-tolói csoportot (n=21), a maximum 3 óra/hét fizikai akti-vitású páciensek a kontrollcsoportot (n=14) alkották. Azantropometriai mérést terheléses vizsgálat követte kerékpárergométeren. A fokozatosan emelkedő rámpateszt teljes ki-fáradásig tartott, az ellenállás 2 percenként 25 W-tal emel-kedett. A teszt során légvételről légvételre történő gázcsere-analízist végeztünk (Ganshorn PowerCube Ergo, Németor-szág). Rögzítettük az oxigénfelvétel legmagasabb értékét(VO2peak), a maximális ventilációt (VEmax), a maximális oxi-génpulzust (O2pmax) és a maximális teljesítményt (Pmax). 12elvezetéses EKG-val folyamatosan mértük a pulzust (HR),és nyugalomban, a terhelés maximumán, illetve az azt kö-vető 5. percben kapilláris vérvétel történt fülcimpából a vér-tejsav koncentráció meghatározására (LACny, LACmax,LACR5). A graft funkció vizsgálatához az alábbi laborpara-métereket néztük: karbamid, szérum kreatinin (Se Cr), glo-merulus filtrációs ráta (eGFR), hemoglobin, hematokrit.A habituális fizikai aktivitást triaxiális akcelerométerrel(ActiGraph GTX3+), illetve egy mellkasra rögzíthető, kom-binált akcelerométerrel (Actiheart) mértük. A vizsgálati sze-mélyek az eszközt 7 egymást követő napon át, napi 24órában viselték. A statisztikai próbákat (kétmintás t-próba, Mann-WhitneyU teszt, lineáris korreláció) Statistica programmal végeztük,a szignifikanciaszintet 5%-ban állapítottuk meg.

EredményekA két csoport nem különbözött a testtömeg-index, az élet-kor, a graft kor, a hematokrit, a Se Cr, az eGFR és az O2pmax

alapján. Szignifikáns különbség volt a hemoglobin, a kar-bamid, a VO2peak (p = 0,009), a VEmax (p= 0,016), a Pmax

(p=0,000), a LACmax (p=0,027) és a HRmax (p=0,001) ér-tékekben. Az ülő tevékenység (SEDsum; p = 0,0094) és aközepes és intenzív aktivitási zónában (MVPA) töltött időmennyisége (MVPAsum; p = 0,0047) is különbözött a kétcsoportban.A teljes mintában szignifikáns összefüggést találtunk azeGFR és a VO2peak (r=0,49), VE (r=0,51), Pmax (r=0,54),az életkor (r=-0,46), a graft kor (r=-0,44), a Se Cr (r=-0,87),a hemoglobin (r = 0,48) és a karbamid (r = -0,68) között.M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


Szignifikáns összefüggés volt továbbá a LACmax és a karba-mid (r= -48), a Se Cr (r= -0,41) és az eGFR (r=0,48) kö-zött.A nem sportolóknál az eGFR szignifikánsan összefüggött aVO2peak (r=0,69) értékével. A mozgásszenzorral rögzített ha-bituáis fizikai aktivitás szintje, valamint az élettani paramé-terek kapcsolata nem volt jelentős.

KövetkeztetésA rendszeres testmozgás (szervezett sporttevékenység, többMVPA intenzitású mozgás és kevesebb inaktivitás) nagyobbfizikai terhelhetőséget és magasabb kardiorespiratorikuskapacitást jelent a recipienseknek, mely összefügg a jobbvesefunkcióval, valamint feltehetően magasabb metabolikuskapacitást is eredményez.Kulcsszavak: vesetranszplantáció, habituális fizikai aktivi-tás, kardiorespiratorikus kapacitás


Kézilabdázó leányok testfelépítése a sportágiszelekció folyamatában

Tróznai Zsófia1, Utczás Katinka1, Szabó Tamás1, Nyakas Csaba2, Négele Zalán3, Pápai Júlia1

1Testnevelési Egyetem Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

2Testnevelési Egyetem, Budapest3Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, SzékesfehérvárE-mail: [email protected]

BevezetésA Kézilabda Szövetség 2016-ban az egész országra kiter-jedő, több lépcsős kiválasztást szervezett, amelynek végén60 tehetséges játékost, ezen belül 40 fős szűk elit keretetválogattak ki. Munkacsoportunk humánbiológiai vizsgála-tokkal kapcsolódott be a programba. Megvizsgáltuk: van-ekülönbség a szűkebb és a tágabb keretbe beválogatott játé-kosok testméret faktoraiban? Eltér-e a kereten belül azedzők által tovább rangsorolt játékos-csoportok morfológiaialkata? Különbözik-e az egyes posztokon lévő játékosoktest alkata? Az elmúlt 15 év során változott-e az elit kézilab-dázók testalkata?

Anyag és módszerekA 60 kézilabdás leány átlagos életkora 14,24 év. Referenci-ának a Héraklész programban (2002-2004) szereplő 14 éveselit sportolók (N=44) adatait használtuk fel. A szomatotí-pus komponenseket Heath-Carter módszere alapján, Szmo-dis regresszió egyenletei segítségével számítottuk. A feldol-gozás során alapstatisztikát számítottunk. A csoportok kö-zötti testfelépítésbeli különbségeket faktoranalízis segítsé-gével tártuk fel.

EredményekA faktoranalízis során három faktor különült el. A szűk ke-retbe jutott sportolók méretfaktorai nem különböztek az el-utasított fiatalokétól. Ez az eredmény igazolódott a morfo-lógiai alkatra vonatkozó adatok elemzésekor is. A válogatottkeretben az egyre magasabbra rangsorolt játékos csoportoktestalkatát összehasonlítva a szóródás csökkenése és a szo-matopontok centrális mező felé történő eltolódása volt meg-figyelhető. Az alkathálón a posztok reprezentánsai csakrészben különültek el. A korábban vizsgáltakhoz képest amostani elit játékosokra a nagyobb mezomorfia és kisebbendomorfia volt jellemző, szomatopontjaik kevésbé szórtak.

KövetkeztetésA testfelépítés hozzájárulása a kiválóan teljesítők szelekci-ójához az alkati homogenitás növekedésében és a kiegyen-

lített alkattípus nagyobb gyakoriságában realizálódik. A ko-rábbi elithez képest a mostani fiatalok arányaiban nagyobbmozgatórendszerrel és egységesebb testfelépítéssel bírnak.Ez a testalkati kritériumok szigorodására, a kiválasztás cél-irányosabbá válására utal.Kulcsszavak: kézilabda, utánpótlás, kiválasztás, antropo-metria, testalkat

Hallgatói vélekedések a konduktív nevelés és a parasportok kapcsolatáról

Túri Ibolya, Sáringerné Szilárd Zsuzsanna Pető András Főiskola, BudapestE-mail: [email protected]

Bevezetés A konduktív nevelés rendszerének megalkotója, Pető And-rás a tanulói aktivitást, az aktív tanulási tevékenységet hang-súlyozta. A konduktív nevelés lényege a tanulás és atanultak felhasználhatósága a mindennapi tevékenységek-ben. A konduktív nevelésben mindazon képességek fejlesz-tését tűzzük célul, amelyek által az egyén képessé válikadott probléma megoldására, az alkalmazkodásra. A tanu-lói aktivitások bővítése céljából, a mindenoldalú képesség-és személyiségfejlesztés, valamint az önmegvalósítás, a te-hetséggondozás támogatásaként egyre több és több szabad-idős és parasporttevékenységgel, művészeti programmalbővült a Főiskola konduktív iskolai gyakorlóterületénekszakmai programkínálata.

Anyag és módszerA 2016 őszén elvégzett vizsgálatban a konduktorképzésmind a négy évfolyamán tanuló hallgatókat (N = 235) arrólkérdeztük, hogyan vélekednek a parasportokról és a para-limpiáról. Mennyire értenek egyet neveltjeink parasportte-vékenységekben, sportrendezvényeken való részvételével?Hogyan vélekednek a konduktív nevelés és a parasport kap-csolatáról, egymásra hatásáról? Kutatásunkban kérdőívesmódszer segítségével, továbbá ötfokozatú Likert-skála út-ján vizsgáltuk a konduktorhallgatók parasportokra és azintézményben meglévő parasportolási lehetőségekre vonat-kozó ismereteit, továbbá a konduktív nevelés és az intéz-ményben jelen lévő parasportok kapcsolatát illető nézeteit.

Eredmények Érdekes volt megtapasztalni, hogy a paralimpia évében aválaszolók mennyire csekély ismerettel rendelkeznek a pa-rasportok és a paralimpia terén. A hallgatók egyharmadanem tudja mikor szervezték az utolsó nyári paralimpiát,több mint kétharmaduk nem tudott megnevezni paraspor-tolót, és mintegy fele nem tud nevesíteni parasportolási le-hetőséget. A konduktív fejlesztésben résztvevő gyermekek,diákok sporttevékenységekben való részvételéről alapvetőentámogatóan gondolkodtak, többségük elengedhetetlenneklátja, hogy az intézet minden mozgássérült diákja valami-lyen sporttevékenységbe bekapcsolódhasson. A hallgatókegyetértettek abban is, hogy a sport mozgásszervi készsé-gekre, valamint további képességekre gyakorolt jótékonyhatása elvitathatatlan, így hasonló fejlődést érhetnénk elmozgássérült fiataljaink tekintetében a sport által.

KövetkeztetésSzükségesnek látszik a Főiskola képzési programjábanmegjelenő parasportra magasabb óraszámot biztosítani, hi-szen mozgássérült diákjainkból nagy számban kerülhetnekki a jövő generáció parasportolói. Javasoljuk további vizs-gálatok elvégzését is annak érdekében, hogy feltárhatóváváljanak a hallgatók parasportra vonatkozó nézeteit befo-lyásoló tényezők. Kulcsszavak: konduktív nevelés, parasport, tanulói aktivi-tás, nézetek

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


A magyar labdarúgó mérkőzésre járók motivá-ciói a nemek, a korosztályok és a mérkőzé-sekre járás gyakoriságának tekintetében

Urbán Kristóf Attila, Kajos AttilaPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA sportmérkőzések, azokon belül is a labdarúgó mérkőzé-sek látogatása nagyon népszerű szabadidő eltöltési mód.Habár Magyarországon a labdarúgás évek óta az egyik leg-kedveltebb sport, ennek ellenére az elmúlt 20 évben nemkészült sem fogyasztói, sem mélyebb szociológiai elemzés amagyar futballszurkolói közegről. Empirikus kutatásunkcélja megismerni a magyar labdarúgó mérkőzésre járókmotivációinak nemek, életkor és a mérkőzésekre járás gya-korisága szerinti megoszlását, továbbá eredményeink ösz-szehasonlítása a témával korábban foglalkozó kutatáseredményeivel és hipotéziseivel.

Anyag és módszerekAz adatgyűjtést online kérdőív segítségével végeztük magyarelső osztályú futball klubok szurkolói között és sikerült el-érni a 2015/16-os szezon átlag nézőszámának 10,2%-át. Az5 demográfiai adatokat feltáró, zárt típusú kérdések után akitöltőknek 13, alapvető szurkolói motivátorok alapjánmegfogalmazott, állítást kellett értékelniük egy 1-től 7-ig ter-jedő Likert-skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalánnem értenek egyet, míg a 7-es azt, hogy teljes mértékbenegyet értenek az adott állítással.

EredményekEredményeink igazolták a sportklubok, labdarúgó-szakosz-tályok vezetőit, akik szerint a mérkőzésre járók „szeretik afutballt”, másrészről viszont megcáfolták azt az állítást, mi-szerint a szurkolók nagy hányada feszültséglevezetés céljá-ból látogat labdarúgó mérkőzéseket. Az általunk előzetesenfeltett hipotézist, miszerint a magyar labdarúgó mérkőzésrejáróknak fontos az infrastruktúra állapota és a szolgáltatá-sok minősége, megcáfolták az eredmények.Szignifikáns különbséget találtunk a sportfogadás tekinte-tében a mérkőzésre járás gyakoriságán belül (p = 0,007).Összefüggés mutatható ki emellett a korosztályok megosz-lásának tekintetében a feszültséglevezetésnél (p=0,000). Anemek tekintetében nem találtunk szignifikáns különbsé-geket, a férfiak és nők közötti legnagyobb eltérés a labdarú-gók testileg vonzónak találásánál jelentkezett.

KövetkeztetésekA felmérés alapján kijelenthetjük, hogy a magyar futball-szurkolói közegnek 1995 óta jelentősen megváltoztak a főbbmotivációs indítékai, ma már nem a feszültséglevezetés,vagy a szocializáció lehetősége miatt tekintenek meg mér-kőzéseket a helyszínen. Előtérbe került a labdarúgás szere-tete és a mindennapok rutinjától való elszakadás. Ered-ményeink jó alapot szolgáltathatnak sportfogyasztókkalkapcsolatos marketing- és kommunikációs tevékenység ki-dolgozásához is.Kulcsszavak: motiváció, labdarúgó mérkőzések, Magyaror-szág, sportfogyasztás, nézők, szurkolók

Különböző testösszetételt meghatározó módszerekeredményeinek összehasonlítása

Utczás Katinka, Tróznai Zsófia, Kalabiska Irina, Szabó TamásTestnevelési Egyetem Sporttudományi- és Diagnosztikai Laboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA testösszetétel meghatározására ma már számos eszközáll rendelkezésünkre. A más-más módszerekkel kapotteredmények esetenként ellentmondásosak, ezért értelmezé-sük, elemzésük különösen fontos egy sportoló esetében.Vizsgálatunk célja, hogy (1) elemezzük a különböző testösz-szetételt meghatározó módszerek eredményei közötti elté-réseket, valamint (2) vizsgáljuk az eltérések hátterében állóalkati sajátosságokat.

Anyag és módszerekA vizsgálatban összesen 731 sportoló vett részt. Zsírtöme-güket, zsírszázalékukat, sovány tömegüket bioelektromosimpedancián (InBody 720), valamint kettős energiájú rönt-gensugárzáson (Lunar Prodigy DXA) alapuló módszerrel ha-tároztuk meg. Testalkatukat a Szmodis és munkatársai(1976) által kidolgozott regressziós egyenletek segítségévelállapítottuk meg. A törzs-végtag arány alapján kialakítottcsoportokat az ülő- és csípőmagasság arányának figyelem-bevételével jelöltük ki. A módszerek közötti kapcsolatot Pearson-féle korrelációval vizsgáltuk, a csoportok közöttikülönbségeket varianciaanalízissel (ANOVA) elemeztük.

EredményekA bioelektromos impedanciával becsült zsírtömeg és zsír-százalék kisebb, a sovány tömeg, mind szegmentálisan,mind a teljes test esetében nagyobb volt, mint a DXA-valmért értékek. A két eltérő módszerrel kapott eredményekközötti korrelációs együtthatók mindig nagyobbak voltak,mint 0,89. A legtöbb esetben nagyobb eltérést tapasztaltunkannál a csoportnál, ahol az endomorfia komponens domi-nanciája volt jellemző. Ez alól kivételt képez a lábak soványtömegbeli különbségei, mely esetben nagyobb mértékű dif-ferenciát az ektomorfia komponens dominanciájú csoportmutatott. A törzs-végtag arány alapján létrehozott – hosszúvégtagú, normál és hosszú törzsű – csoportok között szig-nifikáns különbséget tapasztaltunk a műszerek által mérttestösszetevők különbségeinek tekintetében.

KövetkeztetésekA két módszer között tapasztalt különbségek megfelelnek anemzetközi irodalomnak. Figyelembe véve az eltérések al-kati sajátosságokkal való kapcsolatát, feltételezhető, hogy akülönbségek hátterében szerepet játszik a törzs-végtagaránya, valamint a zsírtömeg.Kulcsszavak: testösszetétel, bioimpedancia, DXA, testalkat

Magyar iskoláskorúak fizikai aktivitása és azaktivitás megatározó tényezői a HBSC adatgyűjtések alapján

Uvacsek Martina1, Németh Ágnes2


2Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésAz iskoláskorú gyermekekre vonatkozó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével megvalósuló nem-zetközi kérdőíves adatgyűjtés (Health Behaviour in School-aged Children Study, HBSC) hazánkban már több minthárom évtizede zajlik (Németh és Költő, 2016). Az egészség-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


magatartás egyik kiemelt területe a fizikai aktivitás megfi-gyelése. Ebben a tanulmányban a mérsékelt-magas inten-zitású fizikai aktivitás (MVPA) eredményeit mutatjuk be a2002 és 2010 közötti három adatgyűjtés alapján, továbbáaz aktivitást potenciálisan befolyásoló tényezőket vizsgáljuka hipoaktív és szélsőségesen aktív fiatalok adatainak össze-hasonlításával.

Anyag és módszerekAz elemzésben a 11,5 és a 15,5 átlagéletkorú (4360 fiú és4976 leány) 2002, 2006 és 2010-ben gyűjtött MVPA-ra vo-natkozó eredményeket mutatjuk be, továbbá a 2010-benminden nap kellően aktív vs. egy napon sem kellően aktívdiákok lakhelyét, szociális-gazdasági helyzetét, táplálkozásiszokásait, tápláltsági állapotát valamint az egészségi állapo-tuk önminősítését elemezzük. A statisztikai elemzést SPSS22.00 program felhasználásával, a leíró statisztika mellettANOVA és t-tesztekkel végeztük.

EredményekA magyar fiatalok mérsékelt-magas fizikai aktivitása enyhénemelkedett a megfigyelt időszakban, a napi megfelelő meny-nyiségű fizikai aktivitást teljesítők aránya elérte a 19,2%-ot.A nemzetközi ajánlást mindennap vs. egy napon sem telje-sítő diákok BMI átlagértékei (19,3 kg/m2 vs. 20,7 kg/m2), ta-nítási napokon a reggelizési gyakorisága (4,4 vs. 3,7),valamint a zöldség (4,5 vs. 3,6), illetve gyümölcs (5 vs. 3,5)fogyasztása, a TV nézésre szánt ideje (2,3 óra/nap vs. 2,8óra/nap) jelentősen különbözik. A hipoaktív diákok kedve-zőtlenebb szociális-gazdasági helyzetű családokban élnek,és egészségüket nagyobb arányban érzik csupán jónak vagymegfelelőnek, mint aktív kortársaik.

KövetkeztetésA fiatalok fizikai aktivitási szintje emelkedik, és tendenciá-jában jó irányban halad, ugyanakkor még mindig jelentősazok aránya, akik soha nem vagy csak heti egy, illetve kétalkalommal teljesítik a napi 60 perc fizikai aktivitást. A szél-sőségesen hipoaktív diákok általában hátrányosabb helyze-tűek, nekik további segítségre, lehetőségekre és támoga-tásra van szükségük az egészségük fejlesztése érdekében.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, hipoaktivitás, HBSC, kérdőív

Egészségtudatos magatartás vizsgálata a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében – kitekintéssel a mindennapos testnevelés hatására a felsőoktatásban

Vajda Ildikó1, Major Zsuzsanna1, Moravecz Marianna1,5,Pásztorné Batta Klára1, Vajda Tamás1, Vajda Flóra Vanda2,Oláh Dávid1,4, Nagy Andrea3

1Nyíregyházi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza

2Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Debrecen

3Nyíregyházi Egyetem Társadalom- és Kultúratudományi Intézet, Nyíregyháza

4Testnevelési Egyetem Doktori Iskola, Budapest5 Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola,DebrecenE-mail: [email protected]

BevezetésA fizikai inaktivitás korunk civilizált népbetegségének te-kinthető, csakúgy, mint az elhízás, s ebből a szempontbólMagyarország Európában első helyen áll. Ez hozzájárulahhoz a szintén erősen negatív adathoz, hogy hazánkban avárható élettartam mintegy 5-7 évvel marad el az EurópaiUniós átlagtól. A fizikai aktivitás az egyik legjelentősebb pre-ventív erővel bíró egészségmagatartási tényező, ezért külö-nösen aggasztó, hogy nagyon magas azoknak az aránya,akik egyáltalán nem, vagy nem megfelelő mértékben végez-

nek testmozgást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becs-lése szerint világszerte mintegy 17% a fizikailag inaktív fel-nőttek aránya, míg azoké, akik mozognak ugyan valameny-nyit, de nem eleget, 41%. A megfelelő testmozgás végzéseszámos betegség kialakulásának kockázatát csökkentheti.

Anyag és módszerekJelen kutatásban 300 nappali tagozatos hallgató vett részt,önkéntes alapon, akik random mintavétel során kerültekkiválasztásra. A nemek szerinti megoszlás közel azonos volt(51% nő, 49% férfi). Kutatásunk alapját reprezentatív kér-dőíves felmérés jelentette, melyet képzési terület szerintsport és egyéb szakos hallgatók töltöttek ki. A vizsgált mintaátlagéletkora 21,26±2,07 év volt. Az adatok beviteléhez ésfeldolgozásához, valamint az ábrák elkészítéséhez a Micro-soft Office csomag Excel 2013 programját választottuk. Akapott adatokból alapstatisztikai számításokat végeztünk.

EredményekKutatásunk eredményeit összehasonlítottuk más felsőokta-tási intézményekben végzett életmód kutatásokkal. A Nyír-egyházi Egyetem hallgatói a fizikai aktivitás tekintetébenmutattak kifejezetten jobb eredményeket. Hallgatóink közötta nem sportolók aránya nem érte el a 10%-ot, heti rendsze-rességgel pedig a fiatalok majdnem 75%-a végez fizikai akti-vitást. Elmondható, hogy sajnálatos módon a magyar felnőttlakossághoz képest többen használják a legális (alkohol, ci-garetta) és az illegális szereket ezen korosztály tagjai.

Következtetések További kutatást tervezünk egyetemünkön abból az eddigmég nem vizsgálható szempontból, miszerint felnőtt, és afelsőoktatásba lépett egy olyan új generáció, akik már kö-zépiskolai éveik alatt részt vehettek a mindennapos testne-velésben. Vajon milyen sport iránti attitűddel érkeznek ezeka fiatalok az egyetemre és a gimnáziumi testnevelés tapasz-talatai milyen hatást gyakorolnak majd egészségmagatartá-sukra nézve?Kulcsszavak: egészségmagatartás, felsőoktatás, fizikai ak-tivitás, életmód

Balett okozta ortopédiai elváltozások vizsgálata

Varga Veronika1, Bibó Alpár Zoltán2, Raposa László Bence1, Ács Pongrác1, Molics Bálint1

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs2Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésKutatásunk célja volt vizsgálni a balett táncosok mozgatószervrendszerének állapotát, gyakori sérüléseiket, legin-kább igénybe vett testrészeiket, legjellemzőbb fájdalmas te-rületeket a nemek függvényében, valamint az életkor össze-függését a patológiás elváltozásokkal.

Anyag és módszerekVizsgálatunkat a Győri Balett Társulat tagjai körében végez-tük, ahol kérdőívünket 39 fő (17 férfi, 22 nő) töltötte ki, afizikális vizsgálaton résztvevők száma pedig 22 fő volt (10férfi, 12 nő). Kérdőíves vizsgálatunkat kiegészítve felmértüka jellemző deformitásokat, görbületeket, az ízületi mozgás-tartományt és a hypermobilitás mértékét.

EredményekA balett-művészek több mint felénél jóval az átlag felettiekaz ízületi mozgástartományok. Szignifikáns eredményt kap-tunk a törzs flexiójánál, a csípő abdukciójánál és kirotáció-jánál (p=0,001). Az idő előrehaladtával, a folyamatos túl-terhelés és a kemény edzések következtében a balett-művé-szek hypermobilitása, a sérülések súlyossága, valamint azortopédiai elváltozások gyakorisága is nő. A felmérésünk-ben szignifikáns eredményt nem tudtunk megállapítani a

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


tánccal eltöltött évek száma és a degeneratív elváltozásokközött (p = 0,674). A leggyakrabban előforduló mozgás-szervrendszeri panaszok az alsóvégtagot érintették, melyeka folyamatos túlterhelésnek tudhatók be. Eredményeinkszerint, az életkor előrehaladtával emelkedik a jobb láb pa-naszainak száma, a korcsoportok között szignifikáns elté-rést észleltünk (p = 0,011). A bal lábra vonatkozó kérdé-sünknél (p=0,008) szintén kiderült, hogy a táncművészekéletkora kapcsolatban áll a fájdalom effektivitásával. A jobbbokát érintő fájdalomérzetre vonatkozóan is szignifikánseredményt kaptunk (p = 0,031), viszont a bal boka fáj-dalma és a magasabb életkor között szignifikanciát nem ta-pasztaltunk (p=0,243).

KövetkeztetésMivel a sérülések gyakorisága jelentős és egyben befolyásolótényező a balettosok karrierjére nézve, fontos lenne azokmegelőzése. Szükségesnek gondoljuk a lágyrészek, izmok,inak és ízületek, csontos képletek károsodásának preven-cióját, melyet a megfelelő izmok edzésével és nyújtásávallehet elérni. Kulcsszavak: balett, mozgás szervrendszer, sérülések


A Minőségi testnevelés európai keretrendszerének(EFQPE) koncepciója, valamint hatása a hazaialaptanterv fejlesztésre

Vass Zoltán1, Boronyai Zoltán,1 Csányi Tamás1,2

1Magyar Diáksport Szövetség, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, BudapestE-mail: [email protected]

BevezetésA minőségi testnevelés oktatására vonatkozóan számosnemzetközi szervezet fogalmazott meg szakmai állásfogla-lást az elmúlt évtizedben. Ezen állásfoglalások egyik lénye-ges metszéspontja a tudományos alapokon felépített, fej-lettségközpontú tanterv igénye. Az MDSZ és 6 nemzetközipartneregyeteme által megvalósított Erasmus+ projektbenaz volt a célunk, hogy létrehozzuk a minőségi testnevelésoktatásának tartalmi keretrendszerét Európában (EFQPE-European Framework of Quality Physical Education).

Anyag és módszerekA tartalmi fejlesztés előzményeként áttekintettük a partner-országok (Szlovénia, Hollandia, Németország, Luxemburg,Görögország, Litvánia) oktatási rendszerét, alaptanterveit,testnevelési jellemzőit, továbbá az európai és nemzeti képe-sítési keretrendszereket. A metaelemzések nyomán azono-sítottuk azon hasonlóságokat és különbségeket, amelyekmentén megkezdődött az európai képesítési keretrendszer-hez (EKKR) illeszkedő tartalomfejlesztés.

EredményekA keretrendszer az EKKR első 4 szintjére vonatkozóan tar-talmazza azokat az ismereteket, készségeket, kompetenci-ákat (autonómia és felelősségvállalás) és attitűdöket,amelyek az iskolai testnevelés egyik kiemelt céljához, a test-kulturális műveltség kialakításához szükségesek. A négyszintet kiegészítettük egy 0. szinttel, amely az óvodából isko-lába lépő gyermekek tanulási eredményeit is tartalmazza. Arendszer minden szinten öt tanulási (fejlesztési) területre vo-natkozóan azonosítja a minimálisan elvárható követelménye-ket. Az öt tanulási területet a következők képezik: (1) Moz-gásműveltség (2) Egészségfejlesztő testmozgás (3) Egészség-tudatosság a testmozgáson túl (4) Önismeret és énhatékony-ság (5) Problémamegoldó, konstruktív gondolkodás.

KövetkeztetésKeretrendszerünk modern, tudományosan megalapozott ésátfogó lehetőséget kínál a soron következő NAT felülvizsgá-lattal összefüggő tartalomfejlesztéshez.Kulcsszavak: iskolai testnevelés, tantervelmélet, tantervikoncepció, NAT

A miofascia hengerlésének bemelegítő hatása azép és a mikrosérülést szenvedett izomra

Váczi Márk, Sebestyén Tamás, Vass Lívia, Meszler Balázs,Misovics BernadettPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésAz SMR (self-myofascial release) henger, a trigger pontokfeloldásához használatos eszköz, amit edzéskiegészítő eljá-rásként már a legtöbb sportágban is alkalmaznak. Vizsgá-latunk célja az volt, hogy megállapítsuk, hogy a hengeralkalmazásával hogyan módosul a vázizom nyújthatóságaés erőkifejtése ép és fájdalmas állapotban.

Anyag és módszerekAz 1. protokollban a hengerelt (egyik végtag) és a hagyomá-nyos stretching-gel nyújtott quadriceps izom (másik végtag)passzív feszülését és aktív erőkifejtését hasonlítottuk össze10 vizsgálati személynél. A második protokollban ugyan-ezeknél a vizsgálati személyeknél egy dinamometriai terhe-lés után 24 órával ugyanezeket a paramétereket, illetve aszubjektíven érzékelt izomfájdalmat hasonlítottuk össze ahengerelt és a statikusan nyújtott quadriceps-nél.

EredményekMindkét vizsgálati protokollnál a hengerlés és a stretchingazonos mértékben csökkentette a quadriceps passzív feszü-lését és az aktív erőkifejtést, míg a szubjektíven meghatáro-zott izomfájdalomban egyik eljárás sem okozott változást.

KövetkeztetésA myofascia hengerlése egy alternatív megoldás lehet azizom passzív feszülésének csökkentésére bemelegítéssorán, de számítani kell az izom akut erőkifejtésének csök-kenésére.Kulcsszavak: regeneráció, fájdalom, izomfeszülés, quadri-ceps

Motorikus képesség-felmérő tesztrendszer aNemzeti Kézilabda Akadémián és a sportolókfejlődésének és minősítésének módszertana

Vándor Ágnes1,2, Páli Jenő1,2

1Nemzeti Kézilabda Akadémia, Balatonboglár2Testnevelési Egyetem, BudapestE-mail: [email protected], [email protected]

BevezetésA balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémián rendszere-sített sporttudományi és egészségügyi felmérések részeként2016-tól az akadémisták és részben a korosztályos váloga-tottak egy 17 vizsgált paraméterből (gyakorlatból) álló mo-torikus képesség-felmérő tesztrendszert végeznek el meg-határozott időközönként.

Anyag és módszerekJelen vizsgálatban a Nemzeti Kézilabda Akadémián tanuló54 leány, valamint a serdülő válogatott keretbe meghívotttovábbi 37 leány játékos vett részt (tájékoztató jelleggel 6 fő10-12 év közötti leány is felmérésre került). Életkor szerintimegoszlásuk: 51 fő 13-15, 40 fő 16-18 év közötti. A 17 ele-M

agya

r Sp

ortt

udom

ányi

Sze

mle

• 18

. évf

olya

m 7

0. sz

ám •

2017

/2


mes motorikus tesztrendszer az alábbi feladatokból álltcsoportosítva: (I.) lövő erő (sebesség), dobás 3 lépésből éslövés 3 lépés + felugrásból (távolság); (II.) helyből távolug-rás, hármasugrás, súlypontemelkedés; (III.) bumerángfutás(labdás ügyesség), SpeedCourt Csillag-teszt, SpeedCourt 30másodperces üldözéses teszt; (IV.) SpeedCourt Taposásifrekvencia teszt (3 másodperc), 30 méteres sprintfutás első5 méterén elért gyorsulás, 30 méteres sprintfutás soránelért csúcssebesség; (V.) 30 méteres sprintfutás (összidő),ingafutás, 3500 m futás; (VI.) fekvőtámasz, kézszorító erő.

EredményekMindkét vizsgált korcsoportban meghatároztuk az egyestesztfeladatokra, valamint a készség-csoportokra (I-VI.) vo-natkozó referencia (benchmark) értékeket. Kifejlesztettünktovábbá 3 indexet, melyekkel absztrakt módon lehetettmérni a sportolók teljesítményét, valamint fejlődését. P(i):sportolói készségindex (0 és 1 közötti szám, ahol az 1 a leg-rosszabb érték). Megbízhatósági index: P(á) = 100-(IA-(A+B)/2I)/(A+B)x2x100), ami megmutatja, hogy milyenvalószínűséggel, mennyire megbízhatóan hoz egy adott tel-jesítmény-szintet a sportoló. Fejlődési index: P(L): a meg-bízhatósági index-szel korrigált teljesítmény alapján meg-adja egy sportoló tényleges fejlődését két vizsgálati időpontközött.

KövetkeztetésA referencia értékek meghatározásával, valamint a sportolóiteljesítményt és fejlődést leíró indexek létrehozásával objek-tív módon jellemezhetővé vált a (10)-13-18 év közötti kor-osztály kézilabdában.Kulcsszavak: motorikus tesztrendszer, sportolói készségin-dex, megbízhatósági index, fejlődési index, kézilabda

A lósport fejlesztési irányai

Várhegyi Ferenc1, András Krisztina2

1Eurosport magyar szerkesztőség, Budapest2Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, BudapestE-mail: [email protected], [email protected]

BevezetésA Kormány által 2012-ben elfogadott Kincsem NemzetiLovas Program megvalósítása 2014-ben indult el. A Prog-ram hazánkban egyedülálló módon ágazati rendszerben éselőkészítetten stratégiai szemléletben gondolkodik, így a ta-nulmányozása, értékelése hasznos lehet az egész magyarsport számára is. A Program egyik eleme a budapesti Kin-csem Park infrastruktúrájának és működésének fejlesztése,illetve a lóversenysport szakmai- és a hozzá kapcsolódó fo-gadási rendszer fejlesztése. Ez utóbbi célja a lóversenysportönfinanszírozásának, illetve nyereségességének megterem-tése. A kutatás során a szerzők arra keresik a választ, hogyaz elmúlt években megkezdett munkának jelenleg milyenhatásai vannak a lóversenysportra, a Kincsem Parkra és afogadási rendszerre.

Anyag és módszerekA kutatás tartalomelemzésre és szakértői interjúkra épül.

EredményekA Kincsem Park és az alagi tréningközpont infrastrukturálisfejlesztése jelenleg is zajlik. A galopp- és ügetőpálya minő-sége megfelel a nemzetközi normáknak. A létesítmény me-nedzsmentje a kiemelt lóverseny események mellé agasztronómiát társítja programként. Európában elsőként,a saját fogadási rendszerük mellett a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködve kialakították a Kincsem Plusz Tuti foga-dási rendszert is, mely az ország minden lottózójábanelérhető, és amely egy nemzetközi fogadási hálózat része. AKincsem Park előzetes kutatása a későbbiekben évi 14-18

milliárd Ft fogadási pénzforgalommal számol, amely ön-fenntartóvá és nyereségessé tenné a lóversenyzést. A galopp-és az ügető sport szakmai fejlesztésének egyik legfontosabbrésze a megfelelő szakemberképzés (tréner, lovász, zsoké,hajtó), amelynek a kidolgozása jelenleg zajlik. Megkezdődöttegy galopp és egy ügető ligának az elméleti kialakítása is,amely új versenysorozatot és díjazást jelentene.

KövetkeztetésA Kincsem Park eddigi infrastrukturális fejlesztése maga-sabb szintre emelte a létesítmény szolgáltatási színvonalát.A rendezvények látogatottsága és a lóversenyzés ismertségenövekszik, de ezeken a területeken még van fejlődési lehe-tőség. A nemzetközi fogadási hálózatba való bekapcsolódás,és a Szerencsejáték Zrt.-vel elkezdett együttműködés fontosinnováció, amelynek a sikere nemzetközi figyelmet kelthet.A fogadási rendszer fejlesztésében új lépcső lehet az inter-netes fogadási rendszer bevezetése. A sportszakmai fejlődésérdekében meg kell kezdeni a szakemberképzést és ide kellhozni, illetve ki kell tenyészteni olyan lovakat, amelyek ma-gasabb szinten képesek versenyezni, melyek segítségévelegyre rangosabb nemzetközi versenyeket lehet rendezni.Kulcsszavak: ló- és lovassport gazdaságtana, sportági stra-tégiák, létesítményfejlesztés, Kincsem Nemzeti Lovas Prog-ram, Kincsem Park, lóversenyzés, fogadási rendszer,innováció

Fizikai aktivitás vizsgálata Csongrád megyében

Vári BeátaSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet, SzegedPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Doktori Iskola, PécsE-mail: [email protected]

BevezetésA modern társadalom kialakulásával a mozgásszegény élet-mód rohamos terjedésének lehetünk szemtanúi. A jótékonyhatások, a prevenció és az egészségfejlesztés erőfeszítései-nek ellenére a lakosság nagy része fizikailag inaktív (Pikóés Keresztes, 2007). Az Eurobarometer 2010-es felméréseszerint a hazai lakosság 77%-a inaktív, annak ellenére, hogya vezető halálokok összefüggésbe hozhatók a csökkent fizi-kai aktivitással, helytelen táplálkozással (Ádány, 2011).Több külföldön végzett tanulmány igazolta, hogy elegendőlenne csak kis mértékben foglalkozni az életmód változta-tással és már így elkerülhető lenne pl. a II. típusú cukorbe-tegség kialakulásának 60%-a. A WHO becslése szerintévente közel 2 millió halálesethez vezet a fizikai inaktivitás(Barabás, 2006).Célkitűzés: Feltárni a különböző életkorú és életmódot foly-tató emberek fizikai aktivitáshoz való hozzáállását, táplál-kozási és sportolási szokásait.

Anyag és módszerekAz anonim 55 kérdésből álló papír alapú kérdőíves vizsgá-latban 271-en vettek részt, a 16-70 éves korosztályból 2016őszén. A kérdések az edzettségi és egészségi állapotra, spor-tolási gyakoriságra vonatkoztak. A minta Csongrád megyérekorlátozódott, véletlenszerű kiválasztással. A válaszokat 5fokozatú Likert skálán adták meg, melyeket Excel táblázat-ban rögzítettem.

EredményekStatisztikailag kimutatható, hogy minden korosztályt együttnézve 19,4% nem elégedett, 34,2% ítéli közepesnek edzett-ségi állapotát, 38,7% jónak és 7,9% kiválónak. A legelége-dettebb a 16-29 éves korosztály. Szintén ez a korosztályítélte legjobbnak egészségi állapotát. Ennél a kérdésnél46,3% jelölte a jó kategóriát az összes megkérdezett közül,míg 5,8% nem találja megfelelőnek. 58,2% véli úgy, hogy

Magyar Sporttudom


70. szám • 2017/2


egészségi állapota nagyjából ugyanolyan, mint egy évvel ko-rábban, 16,7% rosszabbnak, míg 25,2% jobbnak véli. Azegy évvel korábbi edzettségi állapot megítélésében hasonlóarány mutatkozik. A lekérdezést megelőző hónapban az em-berek 31,5%-a heti 1-2, míg 22,4%-a heti 3 alkalommalsportolt. 11,8% egyszer sem és 34,3% csak párszor. A leg-aktívabbak a 25-29 évesek és az 50 év felettiek. Egy átlagoshéten 2-3 órát sportol 33,7%, 4-6 órát 23,9%, ennél többet9,8% és semennyit vagy maximum 1 órát 32,8%.

KövetkeztetésAz egészségi és edzettségi állapot megítélése összefüggéstmutat, ami azt jelenti, hogy az általam megkérdezett em-berek ismerik a sport preventív, jótékony hatását és alkal-mazzák is. A legtöbb időt az idősebb korosztály töltisportolással, és a fiatalabb generáció nagyobb arányban in-aktív, ami a digitális világ következménye.Kulcsszavak: fizikai aktivitás, kérdőíves vizsgálat

Gyógytestnevelés másképp

Viletel Gábor Erik1, Lőrincz Írisz2, Borkovits Margit3

1Testnevelési Egyetem, Budapest 2Árpád Gimnázium, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete, BudapestE-mail: [email protected],


BevezetésKutatások sorozata bizonyítja, hogy a serdülőkorú tanulókmozgásigénye jelentősen megváltozott az elmúlt évekhez ké-pest. Már kisiskolásoknál is első helyen szerepel a napi élet-ritmusban, hogy szabadidejük jelentős részét otthon aszámítógép előtt töltik, pedig a gyermekek és fiatalok egész-séges fejlődésének fontos eleme a testmozgás (Janssen,2010). A gyermekek természetes mozgás kényszerét min-dennapos mozgásgyakorlatokon, vagy célirányos sporttevé-kenységen keresztül biztosítani lehet. Ezért is hárul rend-kívül nagy feladat az oktatási-nevelési intézményekre és pe-dagógusokra. Kutatásunk fő célja egy szünetben csoporto-san végezhető mozgásprogram bevezetése iskolánkban 10.osztályos tanulóknál. Santiphabrop és munkatársai (2014)szerint csoportban az egészség érdekében folytatott fizikaiaktivitás hatékonyabb, javítja az önképet és kihatással vana későbbi egészségmagatartásra.

Anyag és módszerInterjúkat készítettünk, Flow Kérdőívvel mértünk, valaminta NETFIT adatait elemeztük. Kutatómunkánk során felis-mertük, hogy az órát jó néha megszakítani, felállni és cél-irányos mozgást végezni. A szünetekben szintén jóátmozgatni a testet.

KövetkeztetésekA szakirodalmak feldolgozása után az eredmény mutatja afoglalkozás típusa és a flow állapot közötti összefüggést. Aprogrammal a stressz oldása volt a cél. Az eredményeinkösszecsengenek Oláh (2005) által leírtakkal, mely szerintazok a tanulók, akik a programban részt vettek, szignifi-kánsan több pontot értek el a flow élmény megélésénél, ésszignifikáns eltérést mutatattak a szorongás apátia vonat-kozásában és a NETFIT eredményeknél is. Kulcsszavak: ülő életmód, testtartásjavítás, mozgáshiány

A terhelés utáni levezetés és a tejsav-eliminációösszefüggéseinek vizsgálata utánpótláskorú, élvonalbeli úszóknál

Zakariás Géza1, Kováts Tímea2,3

1Széchenyi István Egyetem Testnevelési és Sportközpont, Győr

2Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest

3Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, BudapestEmail: [email protected]

BevezetésAz úszósport verseny-lebonyolítási rendszere sajátos. Egyversenyző – viszonylag rövid idő-intervallumban – többúszásnemben, távon, és váltóban is rajthoz áll, nem ritkánelő-, közép- és döntő futamokban, akár több napon keresz-tül. Az intenzív terhelés jelentős laktát termelődéssel jár,ami káros hatással van a sejtmembránok és a mitokondri-umok működésére, tehát negatívan befolyásolja a teljesít-ményt. Közismert és elfogadott tény az edzők és aversenyzők körében, hogy az egyes futamok között és a ver-senynap végén levezetéssel felgyorsítható a tejsav-eliminá-ció. Kutatásunk célja, hogy segítséget nyújtsunk azedzőknek és a versenyzőknek az egyénre szabott, optimálisterjedelmű és intenzitású levezetés meghatározásához.

Vizsgált személyek köre és módszerekA vizsgálatokat a Junior Európa-bajnokságon végeztük(Hódmezővásárhely, 2016 július). A vizsgálatban 24 junior-és ifjúsági korú válogatott úszó vett részt (13 fiú, 11 leány,átlag életkor: 16,3 év). Közvetlenül a versenyszám után (3-4 perc elteltével) ujjbegyből vett kapilláris vérmintából meg-határoztuk a tejsav koncentrációt, majd a megadott levezetőtávok teljesítése után kontrollméréseket végeztünk. Célki-tűzés volt a tejsav értéket lehetőleg 2,5 mmol/l alá csökken-teni. A méréseket Lactat Plus tejsavmérővel végeztük, aszükséges kalibrációs eljárások végrehajtása után.

Eredmények95 elvégzett mérés alapján a következő eredményeket re-gisztráltuk: A mért legmagasabb terhelés utáni laktát érték: fiúknál:17,8 mmol/l (400 gyorsúszás után), leányoknál: 17,1mmol/l (100 m hátúszás után). Legalacsonyabb értékek: fi-úknál: 7,6 mmol/l (1500 m gyorsúszás után), leányoknál:6,6 mmol/l (400 gyorsúszás után).A tapasztalatok alapján a hatékony (2,5 mmol/l alatti) leve-zetés távja: 15 mmol/l érték felett: 1200-1500 m, 10-15mmol/l között: 800-1000 m.

KövetkeztetésA laktát-elimináció számos faktortól függ, ezért a hatékonylevezetés idejének és távjának pontos meghatározását csakindividuálisan, többszöri kontrollméréssel lehet elérni. Va-lószínű, hogy a levezetés intenzitása is nagyban befolyásoljaa tejsav-eliminációt, tehát a jövőben erre is kiterjesztjük avizsgálatokat.Kulcsszavak: tejsav-elimináció, terhelés utáni levezetés, laktát-mérés

Mag

yar

Spor

ttud

omán

yi S

zem

le •

18. é

vfol

yam

70.

szám

• 20

17/2


JEGYZETEK:

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

...........................................................................................................................................

Documents

XIV. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUSmstt.hu/wp-content/uploads/MSTT_Szemle_2017_02.pdf · Czetô Zsolt Kiadja a Magyar Sporttudományi Társaság Published by the Hungarian