XIX. Országos Hild János Urbanisztikai Konferencia - Programfüzet

Szervező

Magyar Urbanisztikai TársaságMagyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft.

Budapest IX. Liliom u. 48.

+36 1 215 [email protected]

www.mut.hu

A konferencia a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg.

2

Tartalomjegyzék

Programbontás 4

A téma 6

A szekciók tematikája 7

A városi paradigma változása 7

A megye új szerepkörei 8

A város és környéke 9

Gazdaság és gazdálkodás 10

Előadás összefoglalók 11

A városi paradigma változása 11

A megye új szerepkörei 15

A város és környéke 18

Gazdaság és gazdálkodás 21

3

Program

Április 17. // szerda Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatal, Díszterem9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.

A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG ÉVES KÖZGYŰLÉSE

15:00 Elnöki köszöntő - Körmendy Imre15:15 Beszámoló a MUT és a Tudásközpont 2012. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról – Ongjerth Richárd15:30 Az ESZB beszámolója – Dr. Buzna Margit15:40 A beszámolók vitája és elfogadása16:00 A MUT új stratégiája és programja – a tervezet ismertetése – a munkacsoport megbízottja16:15 A stratégia és program vitája és elfogadása17:00 Kávészünet /Hild emlékplakett avatása/17:15 A MUT és a Tudásközpont 2013 évi tervének ismertetése17:30 A tervek megvitatása, javaslatok, elfogadás18:00 Zárszó – Körmendy Imre19:30 Közös vacsora az Ambrózia Étteremben

Április 18. // csütörtök Nyugat-Magyarországi Egyetem PHARE Épület, Auditórium9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2

MIBŐL ÉLÜNK JÖVŐRE? – a Konferencia első napjaModerátor: Salamin Géza, a MUT alelnöke

10:10 – 10:40 Elnöki köszöntő: Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke Polgármesteri köszöntő: Dr. Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere10:40 – 11:05 Kibontakozás és fellendülés a városok fejlesztésében, 2014-2020 – Salamin Géza főosztályvezető, Területfejlesztési Tervezési Főosztály, Nemzetgazdasági Minisztérium11:05 – 11:30 Városfejlesztés, városgazdálkodás, EU, Pályázatok Németországban – Dr. Brenner János c. egyetemi tanár, építésügyi igazgató, Német Szövetségi Közlekedési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium11:30 - 12:00 Kávészünet Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában – bevezető előadások12:00 – 12:15 A városi paradigma változása – Pásztor Béla, polgármester, Veresegyháza 12:15 – 12:30 A megye új szerepkörei – Koszorú Lajos, várostervező, Város-Teampannon Kft.

4

Program

12:30 – 12:45 A város és környéke – dr. Földi Zsuzsa, tudományos munkatárs MTA KRTK RKI12:45 – 13:00 Gazdaság és gazdálkodás – Atkári János, gazdasági szakértő, Pénzügykutató Zrt.13:00 – 13:30 Köztérmegújítási Nívódíj 2013 díjátadó ünnepség13:30 - 14:30 Ebéd 14:30 – 16:00 Szekcióülések - 1. és 2. szekció16:00 – 16:30 Kávészünet 16:30 – 18:00 Szekcióülések - 3. és 4. szekció18:30 – 18:50 Gyülekező az egyetem parkolójában, közös utazás az esti program helyszínére

FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont9200 Mosonmagyaróvár, Szent István Király út 142.

19:00 – 19:30 Egyéni Hild János-díj 2013 átadó ünnepség 19:30 – 22:00 Ünnepi fogadás

Április 19. // péntekNyugat-Magyarországi Egyetem PHARE Épület, Auditórium9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2

A MIBŐL ÉLÜNK JÖVŐRE? – a Konferencia második napjaModerátor: Révi Zsolt, Győr főépítésze

9:00 – 9:30 Reggeli kávé9:30 – 11:00 A megyék kerekasztala - három megyei közgyűlési elnök nyilvános tapasztalatcseréje saját gyakorlatukról Becsó Zsolt, elnök, Nógrád Megye Közgyűlése Nyitray András, alelnök, Bács-Kiskun Megye Közgyűlése dr. Szakács Imre, elnök, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése11:00 – 11:30 Városfejlesztés holnap egy polgármester szemével – László Tamás polgármester, Budapest XV. kerület11:30 – 12:00 Urbanisztika holnap: bemutatkozik a MUT Stratégiája - kerekasztal12:00 – 12:30 Plenáris ülés: a szekciók beszámolója, ajánlások megvitatása és elfogadása, a konferencia zárása12:30 – 13:30 Ebéd13:30 – 14:30 Városnéző séta Kitley Tibor városi főépítész és Dimény Gábor állami főépítész helyettese (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetésével)

5

A téma

VÁLTOZÁS ÉS ALKALMAZKODÁS AZ URBANISZTIKÁBAN

Az elmúlt években alapvető változások következtek be a magyar kormányzati intéz-ményrendszerben, az önkormányzati rendszerben, és ezzel párhuzamosan lényegesen megváltozott a területfejlesztési törvény, az építési törvény és sok más törvény is, és a jövőben további változások, új kihívások várhatók.

Hogyan értékeljük ezeket a változásokat? Jobb lett-e a településeknek, a gazda-ságnak, javultak-e a kellemes környezet esélyei, és – nem utolsósorban – sikeresebbek, elismertebbek lettek-e az urbanisták? Milyen szerepet játszottak ezekben a változá-sokban? Mi lett a szerepe a megyéknek? Hogyan sikerült a teljes profilváltás után meg-találni új feladataikat, milyen a kapcsolatuk a kormányzattal, illetve városaik, községeik fejlesztésével?

A közeli jövőben további lényeges változások várhatók. A következő hétéves ciklus-ban is nagyrészt EU-forrásokból történhet a városok fejlesztésének finanszírozása, az EU 2020 alapkoncepciója, számos – várhatóan valamilyen formában Magyarországon is bevezetésre kerülő – részeleme ismert már, egyelőre azonban nem látszik olyan ko-herens rendszer, amely iránymutatóként szolgálhatna településeink, megyéink szakmai és politikai vezetőinek ahhoz, milyen eszközökkel, milyen feltételekkel láthatnak neki a következő EU-tervezési szakasznak.

Hogyan alakul majd az országos területpolitika? Átalakul-e – ahogyan régóta kellene – a területi adó-újraelosztás, Bővül-e a megyék eszköztára, és ha igen, merre? Milyen partnerségek szükségesek és lehetségesek a nagyvárosi térségekben? Hogyan haladha-tunk tovább az egyes városnegyedek megújításával? Összefog-e végre a közhatalom a polgáraival a település fejlesztésében?

Csupa olyan kérdés, amely alapvetően befolyásolja majd a címbeli kérdésre adott válaszlehetőségeket, vagyis azt, hogy miből élünk jövőre?

6

A SZEKCIÓK TEMATIKÁJA

A VÁROSI PARADIGMA VÁLTOZÁSA

A városi szerepről való gondolkodásunk alakulása, változásaModerátor: Alföldi György, BME Urbanisztika Tanszék, Rév8 ZRt.Vitaindító: Kuslits Tibor, Gy-S-M Megye Kormányhivatala

A 21. század a városok évszázada, az elkövetkezendő évtizedekben a városok jelen-tősége tovább növekszik a világ településeinek rendszerében. A városiasodási folyamatok erős felgyorsulása, és növekedése az egyik legjelentősebb kihívása a társadalmaknak. Ez az erőteljes urbanizáció érinti a növekvő térségeket és városokat éppúgy, mint a kiürülő vidékeket és településeket. Ennek a folyamatnak a hatására ugyanakkor jelentős terüle-tek, kistelepülések vesztik el szerepüket és néptelenednek el.

Ma Magyarországon az látszik, hogy a települések egyik legnagyobb kihívása a benne élő társadalom gyors átmenete – migráció; szocio-kulturális szakadékok; öregedés; sűrű-södés-ritkulás – az egyelőre nem látható posztindusztriális társadalom felé. Településeink az elmúlt húsz évben mindig számíthattak növekedésükhöz, fejlődésükhöz erőteljes kül-ső forrásokra: befektetők, ingatlan vásárlók, EU-s támogatások, nagy állami programok. A településrendezési és fejlesztési eszközrendszer is ehhez illeszkedett és illeszkedik mind a mai a napig. Ugyanakkor az ország kettészakadt, és amíg a nyertes régióknak és tele-püléseknek „elég” a gazdasági válság hatásainak kiküszöbölésén munkálkodniuk, addig a leszakadni látszó régiók városainak teljesen új helyzettel kell megbirkózniuk.

Egyszerre kell szembenézniük a külső támogatások beszűkülésével, fizikai környe-zetük fejlődésének megakadásával, belső társadalmuk gyors változásával. A dinamikus társadalmi átalakulás mindenképpen igényli az egyes települések és az ország stratégiá-inak a változtatását. A kis és közép városok közösségeit kell képessé tenni a gazdasági és társadalmi túlélésre, a közösségek mindennapi életét segítő akciókat, stratégiákat és innovációkat kell rendszerbe állítani ahhoz, hogy a térsége pozitív változásai is megindul-janak. Miközben az intézményes társadalom egyre kevesebb szerepet tud felvállalni, és erőforrást biztosítani, felértékelődött a jelentősége a helyi közösségek szerepvállalásának, az eltérő kulturális és gazdasági karakterrel rendelkező rétegek egymás mellett élésének.

Magyarország jövője szempontjából mindenképpen alapvető, hogy a települések rea-gáljanak a nagyléptékű változásokra, kapjanak eszközöket ahhoz, hogy belső forrásaikat, energiáikat feltárva a helyi társadalmak önfenntartó képességét tudják növelni. A szekció ezeknek az eszközöknek a megtalálásában nyújt segítséget, a jó példák erejét, és a rossz példák tapasztalatait kívánja megosztani a résztvevőkkel.

7


A MEGYE ÚJ SZEREPKÖREI

Területfejlesztés a hagyományos térbeli keretek között, megújuló tartalommalModerátor: Koszorú Lajos, Város-Teampannon Kft.Vitaindító: Sári István, építész-urbanista

A túlélő megye és az egyre differenciálódó városhálózat jövőképei? A megye és vá-rosok hálózatának egymáshoz való viszonya, hogyan alakulhat a következő ciklusban?

Centralizáció –decentralizáció kérdése, ebben milyen szerepei lehetnek a megyének?

Örök-e a megye, mint területi alakulat, hogyan tekintsünk rá az utóbbi 20- 30 év területi folyamatai alapján? Mi az előnye és mi a hátránya ennek a tartósnak látszó területi formációnak?

Mennyiben szerves területi egység a megye? Képes-e megújulni területfejlesztési szerepében? Mi a tartalma ennek a szerepnek?

• Területitervezés–partnerségikeretekközött?• Területiszempontokmegfogalmazása,képviselete,érvényesítésea politikában?• Területipolitikákkialakításaésképviselete?Azágazatipolitikákésa tovább erősödő centralizáció ellensúlyaként való megjelenés és működés?• Kap-eszerepetaforráselosztásban,éshaigenképeslesz-ea hatékonyság és a kiegyenlitősdi között ésszerűen, hatékonyan működni, vagy belesimul a konfliktus-mentes irányítás/elosztás posványába? • Azországosterületpolitikakimondottanhatékonyságratörőcéljait és stratégiáját képes-e a megye támogatni, illetve érvényesíteni a többnyire széttagolt belső érdekszövevény ellenében?A megyének komoly szerepe lehet a magyar városhálózat újjászervezésében és ver-

senyképes területi struktúrák felépítésében, jelenleg nem látható az ilyen jelentős sze-rephez illő hatáskörök kijelölése, megfogalmazása.

8


A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE

Térségi szerepek kis, közép- és nagyvárosainknál – Hogyan fejlesszünk?Moderátor: Salamin Géza, Nemzetgazdasági MinisztériumVitaindító: Jármi Gyöngyi, Belügyminisztérium

A VÁROS ÉS VÁROSTÉRSÉG: Hogyan fejlesszünk?

A 2007-2013-as Európai Uniós ciklusban a magyar városok többsége elkezdte az euró-pai uniós források segítségével az integrált városfejlesztés gyakorlatát, 2014-től azonban új kohéziós politikai ciklus kezdődik új elvárásokkal és új lehetőségekkel.

Kulcsfontosságúvá válik, hogy miként lehet a magánberuházások erőit és a köz-pénzek fejlesztéseit együttesen a sikeres, élhető város megteremtése felé összefogni, valóban integrált programot tervezni, szervezni és megvalósítani.

Miképp tud a város térségével együttműködni és helyi szintű választ adni azokra a kihívásokra - gazdasági válság, foglalkoztatás, demográfiai válság, energetika -, amelyek az EU és az ország célkitűzéseiben megjelennek és amelyekre közösségi források is igénybe vehetőek majd.

A szekció keretében arra szeretnénk közösen keresni a választ, hogy milyen város-fejlesztési gyakorlatra, intézményi és fejlesztéspolitikai keretre, milyen tervezési megkö-zelítésekre lenne szükség a következő fejlesztési időszakban annak érdekében, hogy a fentiekhez kapcsolódó sikeres és fenntartható városfejlesztés valósuljon meg. Különösen invitálunk olyan előadókat, akik jó példákkal, javasolható módszertanokkal vagy ezeket megalapozó vizsgálatok eredményeivel tudnák gazdagítani a konferencia közönségének ismereteit.

A szekció célja, hogy az előadások és a beszélgetések eredményei a város- ill. vá-rostérségi fejlesztés fejlesztéspolitika keretei megteremtéséhez és a városok felkészü-lésének elindulásához is hozzájáruljanak. A szekcióban az érintett minisztériumok és hivatalok munkatársai is jelen lesznek.

9

GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS

Hogyan fejleszthető a térség gazdasága, hogyan gazdálkodjunk a gazdasággal?Moderátor: Ongjerth Richárd, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft.Vitaindító: Tabák Gábor, cégvezető, OTP Hungaroprojekt Kft.

A magyar térségek, települések fejlesztése a rendszerváltozás óta nem tudott kilépni a támogatásból való finanszírozás csapdájából, holott először az állami támogatások apadtak visszafordíthatatlanul el, majd lassan az EU-s területfejlesztési támogatásokról is kiderül, hogy azok is inkább „halászati tandíjak”, mintsem a fenntartható településfej-lesztés távlatosan megbízható forrásai.

Területi nézőpontból rövid idő, négy-öt év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kiala-kítsuk a területfejlesztés, településfejlesztés finanszírozásának új, a szubszidiaritás és a partnerség európai elvein alapuló rendszerét, és ehhez a következő tervezési időszak kiváló terepet biztosít.

Minél előbb látunk hozzá, annál korábban leszünk sikeresek, alapvető érdeke ezért az országnak és a magyar urbanisztikának egyaránt a mielőbbi diskurzus megindítása, például az alábbi kérdések körül:

• Megtérülőközberuházás,gazdaságilagfenntarthatóvárosfejlesztés– álom, vagy valóság?• Vállalkozóközszféra–beépítettkorrupció?• Túlaklaszteren–mittehetaközszféraavárosigazdaságfejlesztéséért az inkubátorházon és a klasztertámogatáson kívül?• Gyárállott,mostkőhalom…–hogyantérülhetmegegyönkormányzat- nak a barnamezők megújítása?• Közterek,ésamimellettükvan–aközterületekmegújításánakhatása a városi gazdasági funkciók változására• Üzletutcákéskereskedők–barátok,vagyellenségek?• Méltólakhatástmindenkinek!–Ki,miért,hogyan,miből?• MekkorákaKKV-k?–marketing,kommunikáció,rekláméstudatosság- növelés a közösségi párbeszédben• Velünk,vagyvelük?–helyiésglobálisbefektetőkatérségekéstelepülé- sek gazdaságában


10

Fleischer Sá[email protected]

Demokratikus közterek

„-DeMr.Dent,atervekazelmúltkilenchónapbanrendelkezéséreálltakahelyitervezőirodában![…]-Ó,hogyne-felelteArthur-,megtaláltam.Egyhasználatonkívülivécébenelsuvasztott,bezártiratszekrényfenekénvoltkiállítva,azajtónakövetkezőfelirattal:Vigyázz!Aleopárdharap!”

/Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak/

A részvételi tervezés az elmúlt években lejárt és elfeledett dolognak tűnt. Pedig a széleskörű konszenzuson alapuló döntéshozatal, a társadalmi részvétel a politikában soha nem látott népszerűségnek örvend jelenleg hazánkban. Igaz, hogy a legtöbbeket megmozgató városépítészeti kérdés az elmúlt években a kordon-téma volt, ti. ki, hova, miért, ki ellen, tesz vagy épp bont kordont, de tegyük hozzá ennél kevesebb téma világít rá szebben a politikai berendezkedés és a közterek szimbolikus és gyakorlati viszonyaira.

A részvételi tervezés nem csupán a szlömösödött városrészek elsősorban bizton-ságtechnikai alternatívája, hanem szervezet felépítési, városigazgatási, városgazdálkodási eszköz. Nem nehéz bebizonyítani, hogy a leendő felhasználók időben történő bevonásá-val a társadalom, a beruházó, a városvezetés de még a tervező is nyer, így a participá-ciós tervezési mechanizmus kiterjesztése az általános tervezési folyamatokra, valamint közberuházásokra fontos és reális probléma. A kérdés az, hogy milyen feltételek és keretek szükségesek ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Mert a jelenlegi jogszabályokba, Európai Uniós pályázatokba, alapelvekbe beépített biztosítékok, mint például a lakossági fórum, vagy a tervek nyilvános bemutatása olcsó színjátékként működnek, meghazud-tolva a célt, amiért beiktatták őket a tervezési folyamatba.

Hogy ennek mi köze van a facebookhoz, a Zucotti Parkhoz vagy éppen a gta-hoz, azt szeretném kifejteni előadásomban és rámutatni arra, hogy a mindennapi életben lassan, de határozottan közeledünk a deliberatív demokráciához és milyen fontosnak tartanám, hogy ezt a jövőnkről (Budapest 2030) alkotott képben is kifejezzük.

Jóna László (PhD hallgató)Tudományos segédmunkatársMTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intéze-te Nyugat-magyarországi Tudományos Osztá[email protected]

KÖZTERÜLETIGÉNYEK ÉS A BELSŐ UDVAROK A 21. SZÁZAD-BAN - EGY GYŐRI PÉLDA

Külföldi tanulmányok szerint a világ népességének jelentős része a jövőben váro-sokban fog élni. Ezt megerősítette az ENSZ „World Urbanization Prospects The Revison 2011” című jelentése is, mely szerint 2010-ben a világ népességének 78%-a élt városokban, és ez az arány 2050-re 86% lesz. Így a városoknak jelentős számú beköltözőkkel kell majd szembenézniük, ezzel együtt pedig demográfiai, és szociológiai problémákkal. A

Előadások: A városi paradigma változása

11

városok köztereinek ezért még fontosabb szerepük lesz a jövőben, hiszen ez az a hely ahol nemtől, életkortól, végzettségtől, vallástól, stb. függetlenül minden társadalmi réteg megtalálható. A köztereken tudnak egymással találkozni, párbeszédet folytatni, aktívan vagy passzívan kikapcsolódni, szórakozni, stb. Így nemcsak meghallgathatják, de meg is ismerhetik egymást a különböző társadalmi rétegek.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a 21. században mi az, ami az emberek számára fontos lehet egy köztéren vagy egy parkban? Mitől lesz számukra vonzó, esetleg élhető? És mit gondolnak a belső udvaros házakról? Mennyire tartják azt közterületnek? Többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ a doktori kutatásom közvéleménykuta-tásában, melyet 2012-ben végeztem Győrben.

A közvéleménykutatás 2012 júniusától szeptemberig tartott, mely során összesen 84 főt sikerült online lekérdeznem. Így az eredmények ugyan nem nevezhetőek reprezenta-tívnak, azonban számos figyelemreméltó eredményt tartalmaznak.

A doktori kutatásom ugyanakkor nemcsak a közterekkel, hanem a már említett belső udvaros házakkal is foglalkozik. A kérdőívben ezért több olyan kérdés is szerepelt, amely a belső udvaros házakkal volt kapcsolatos. Ezek a kérdések pedig elsősorban arra irányultak, hogy mit gondolnak a megkérdezettek a belső udvarok közterületkénti hasz-nálatáról. Hogy érdemes lenne-e esetleg a hasonló udvarokat „átjáróházasítva” megnyitni a gyalogosforgalom számára a történeti belvárosokban, és ha igen akkor miért.

Az előadás zárásaként pedig a közvéleménykutatás eredményeire alapozva jó példa-ként bemutatnám a Bécsi udvart Győrben. Ez a belső udvar ugyanis több olyan funkci-óval rendelkezik, melyek meglehetősen népszerűek a győriek körében.

Kuslits TiborGyőr-Moson-Sopron Megyei Kormá[email protected]

A városi paradigma változása a várostervezés hazai paradigma-váltásának összefüggésében

A sokszínű és szerteágazó, néha kezelhetetlenül szerteágazó fejlődési trendek, lát-ható és lappangó veszélyek, a környezet és a növekvő súlyú, agresszív emberi jelenlét konfliktusai nyomán, a gazdaság önfenntartó-önfejlesztő logikája és a harmonikus em-beri környezet kialakításának egymásra utaltsága következtébe, egy alapvető energe-tikai átprogramozás halogathatatlan végrehajtása küszöbén nagyléptékű és forradalmi lépéskényszerbe került az urbanisztika tudománya, vagy inkább mindennapi gyakorlata.

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nagyszámú népességet eltartani képes, mégis har-monikus emberi környezet megteremtése egyre kevésbé tekinthető az építészeti – akár városépítészeti - dizájn problematikájának, hanem attól lényegesen több: a hétköznapi – mindennapjait a szappanoperák ábrándos értékvilága hangulatába feledkezett - ember számára mérhetetlenül mély veszélyek elkerülése lehet talán teljes mélységében fel sem ismert, de megkerülhetetlen problematikája.

Vajon hogy néz ki az a működési rend, az az intézményrendszer az az operatívnak szánt szakmai protokoll, amelynek alkalmazásától kellene remélnünk a történelmi fela-dat végrehajtását, vagy egyáltalán a szükségszerű lépések felismerését?


12

Jelenleg Magyarországon (is) funkcionálisan – úgy tűnik – a jogrendszert szemeltük ki arra, hogy a települések világának alakulását vezényelje, pontosabban a jogrendszer keretei között reméljük megteremteni azt az operatív vezérlést, mely a gazdaság által biztosított erőt a teljes mélységében fel sem ismert feladat hatékony, ökonómikus és igazságos megoldására összpontosítja.

Sok érv szól amellett, hogy ezt így gondoljuk. A jog elvont világa alkalmat ad a tiszta eszmék felelős kinyilatkoztatására, a folyamatok igazságos, mindenkire egyként vonat-kozó végrehajtására, ellenőrizhetőségére és számon kérhetőségére. Ott, ahol a felmerülő kérdések megoldásának aktorai nem egy, jó esetben koherens intézményrendszer gépe-zetének közvetlen irányítású tagjai, hanem önálló döntési helyzetben lévő, szuverén ér-dekeiket követő szereplők, ott a széles körben szervezett, egy irányba mutató cselekvés egy következetes szabályrendszertől remélhető.

Időszerű azonban – ebben a tekintetben – szembenézni néhány kényelmetlen kér-déssel. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján valóban hatékony ez a működési rend? Azt a célt valósítja meg, melyet vártunk tőle? Egyáltalán: a – mégis csak – építészeti teremtés kreatív eseménye normatív eszközökkel keretbe foglalható? Az alapvetően pozitív elvek képviselete során nem törvényszerű-e olyan torzulások felbukkanása, me-lyeke egyébként fel sem merülnének? Vajon a forráselosztás bürokratikus elve a pozitív szándékok ellenére tényleg ésszerű döntésekhez vezet? Helyes-e, ha a felelősségnek a jogrendszerre történő áthárításával a döntéseket nem számon kérhető személyekre, ha-nem elvekre és személytelen intézményekre bízzuk? A hatékony, ésszerű és költségtaka-rékos döntések rendszere remélhető-e egy áttekinthetetlen, bonyolult és személytelen, előkészítésében néha önkényesnek tűnő jogrendszertől? Arra halad ez a világ, amerre szeretnénk?

dr. Nagy [email protected]

Érdekérvényesítés: városvezetés és civil szervezet szerepe a fejlesztési döntésekben

A szerző Debrecen város XXI. századi városfejlesztését, -rendezését vizsgálja a dön-téshozatalok és a megvalósult vagy folyamatban lévő építkezések tükrében. Elemzi az önkormányzati határozatokat, ezekhez párosítja egy civil szervezet által megfogalma-zott, nyomtatásban is megjelent véleményeket. A debreceni történetírás azért alkalmas vélemények megfogalmazására, mert 2001-ben elsőként itt történt meg egy történelmi főtér legújabb kori átépítése, így a megvalósítás tanulságai immár egy évtized távlatá-ból vonhatók le. A civil szervezet nem építési, tervezési részletekbe kívánt beleszólni, hanem minden tervezés előtt a történelmi és helyi sajátosságokat elemezte. Ennek kulcskérdései: Világörökséget akarunk vagy “világszínvonalú” tömeglátványosságot? Hol és milyen legyen egy jó kongresszusi központ? Milyen a jó közlekedés egy történelmi belvárosban és megközelítése tömegközlekedéssel az elővárosokból? Milyen és mekkora fejlesztéseket bír el a Nagyerdő, az ország első természetvédelmi területe? Debrecenben a 2-es villamos a budapesti 4-es metró párja. Az utóbbi építése (és botrányai) jelentős médianyilvánosságot kaptak, a debreceni fejlesztésekről többnyire csak a megvalósítás után jelent meg kritika.


13

Vajas Ákosterületi elemző-tervező referensNemzetgazdasági Miniszté[email protected]

Fenntartható tervezés?

A város (a városi tér) és annak problémáinak meghatározása több dimenziós meg-közelítést sejtet, ugyanis a terek reprezentációja mindenkinél más és más. Máshogy gondolkodnak az adott térről az ott élő emberek, a város gazdasági és politikai rétegei, de lényeges különbségeket fedezhetünk fel a teret kutató szociológus, építész, telepü-lésmérnök vagy geográfus gondolatvilágában is.

A különbözőségek miatt fel kell ismerni, hogy a városi problémák megoldása és azok vizsgálata sem összpontosulhat egy kézben, ugyanis nincs adekvát válasz egyes felme-rülő problémák kezelésére. Változtatni kell, nem csak a szemléletmódban (pl.: új szereplők bevonása a tervezésbe - társadalmi szervezetek stb.) hanem a vizsgálat során használa-tos módszertan elemeiben is. A tudományterületek eltérő kutatási gyakorlatai és tech-nikái által (pl.: mentális térkép, nyomelemzés stb.) sokrétűbbé és szerteágazóbbá válhat a megismerés folyamata, amelynek segítségével könnyebben érthetjük meg a terek működését, szerepét a társadalmi közösségek és a város mindennapjainak tekintetében.

Nem meglepő, hogy a nagyvárosokban fokozatosan növekszik azon közösségi meg-mozdulások és események szerepe, amelyek szorosan összekapcsolódnak a „térfunkci-ókat” módosító vagy a térvisszahódítás gondolatával. Ezek az alulról jövő törekvések is jól reprezentálják a változás iránti társadalmi igényeket, az eddigi tervezési és vizsgálati folyamatok megújítását.

Lehetővé kell tenni a térkutatásban, hogy felfigyeljünk és számításba vegyünk olyan (eddig) „rejtett” tulajdonságokat, amelyek gyökeresen megváltoztathatják egy adott tér-ről (területről) alkotott véleményünket és elképzelésünket. A tér jelentéstartalmainak és szimbólumainak (vallási, politikai, etnikai, kulturális stb.) fokozatos megismerése és értelmezése után tudjuk csak igazán eldönteni, hogy milyen irányba haladjon egy tér fejlesztése vagy szerves részévé vált-e mind a városi és mind a társadalmi szövetnek?

Ványolós Endre építész-urbanistaPlanwerk építész+urbanisztika iroda, Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisz-tika Kar, Moholy-Nagy Művészeti [email protected]

Re: Metamorphosis Transylvaniae - Zsugorodó váro-sainktárszerzők: Eugen Panescu, Tiberiu Ciolacu

A mesterséges város(túl)növekedés, az urbanisztikai erőltetett menet végét jelentő 89’-es rendszerváltás utáni harmadik generációs várostervezési/szabályozási tervek pil-lanatában vagyunk Erdélyben, Romániában. A megrekedt, lefagyott múltbeli-történelmi szerkezet és az el nem múló átmenetiség jegyeit hordozó új városrészek már idült egymásmellettisége kíséri az erdélyi városok alakulását. A városi közösségek jelentős számbeli fogyása jelzi a térbeli zsugorodás lehetőségét. Az ebből fakadó urbanisztikai


14

kérdéseket, kihívásokat vizsgálja jelen elemzés, amelynek kiindulópontja a nemrégiben elfogadott csíkszeredai (és kisebb részben a folyamatban levő borszéki) általános város-rendezési terv.

Miklóssy Endreegyetemi oktatóBudapesti Corvinus [email protected]

Térségi problémáink és a reorganizált megye

A piacgazdaság egymagában nem képes az erőforrások optimális felhasználását, azaz önmaga kedvező működésének a feltételeit biztosítani.A központi forrásallokáció nem képes a valóságos helyi problémák felismerésére és ke-zelésére. A megoldás kulcsa a szubszidiáris feladatmegosztás, amelynek a legfontosabb helyi szereplője a megye lehet. A megye jelen helyzetében ezt a feladatot nem tudja ellátni, viszont az új Ötv. kerettörvény - nagyon helyesen - kitűzte a számára.Meg kell teremteni az új megyei hatáskörket és biztosítani a feladatok elvégzésének a szükséges feltételeit A „szolgáló közigazgatás” Magyary-féle hatékonysági koncepciója iszerint (előrelátás, szervezés, vezetés, összehangolás, ellenőrzésfeltételeit.Az előadás ezek vázlatos áttekintését adja.

Rédei Mária DScREG-INFO [email protected]

Átalakuló társadalom-új folyamatok és következ-mények a megyékben

A társadalmi-demográfiai változások döntő jelentőséggel bírnak a tervezés különféle szintjein. Ezek az előretekintések és az abból valószínűsithető változások nagyobb vála-szinűséggel és hosszabb időtávban válnak be, mint a gazdasági előretekintések. Az Or-szágos Területfejlesztési koncepcióban a megyék alig vannak abban a helyzetben, hogy ezeket és a várható következményeket ismernék, képviselnék.

Reményeim szerint a konferencia idejére kiadásra kerülnek a 2011. évi népszámlálás főbb adatai, ami lehetőséget teremt arra, hogy értékeljük az elmúlt évtized tendenciáit, és ebből a várható folyamatokra következtetéseket fogalmazzunk meg.

Előadások: A Megye új szerepkörei

15

dr. Rigó Mihály nyugalmazott okl. építőmérnö[email protected]

Vidék és Budapest

Magyarország alapvetően vidéki ország, emiatt rendkívül fontos a vidék és a főváros viszonya. Évtizedek óta ebben a relációban hatalmas a feszültség.

Sajnos szinte valamennyi lényegi jellemzőben nagyon nagy a különbség Magyaror-szág egyes területei között, az ország lényegében kettészakadt, melyről szinte hallgat-nak az aktuális vélemények, dolgozatok. Ha meg is szólal egy-egy hang, annak semmi érdemi eredménye nincs. Mitől tabu a főváros minden áron való fejlesztése?

A mai áldatlan helyzetnek sajnos nem kedveznek a mai különféle válságok. Ma egyedül prosperáló terület a föváros, miközbben minden egyéb tragikus spirálba zuhan. Megoldás-e erre a helyzetre az, ha a magyar erőket, energiákat továbbra is a főváros fejlesztésébe öljük, lényegében magára hagyva a vidéki Magyarországot?

Itt lenne az ideje elemezni a magyar gazdaság térszerkezetét alapvetően befolyásoló gyorsforgalmi út hálózatot, vállalva annak újraértékelését is. A tavalyi MUT konferencián először előadott téma folytatása az idei.

Sári Istvánépítész-urbanistaügyvezető, Sári és fia Építésziroda [email protected]

A magyarországi történelmi megyerendszer reorga-nizációja a XXI.sz.-i követelmények szerint

• a történelmi megyerendszer és a megváltoztatására irányuló törekvések Magyary Zoltán , Erdei Ferenc, Bibó István és máso munkássága.

• a változások XX. sz.- i következményei , a mai megyerendszer kialakulása az „ötvenes” évektől napjainkig.

• változtatási szándékok és igények az EU csatlakozás után- régióépítés, vagy?• a XXI.sz.- i megyerendszert érintő változások - a járások visszaállításának várható

következményei• Európai Uniós elvárások a tagállamok közigazgatási rendszerével kapcsolatban.• javaslaok a magyarrszági megyerendszer reorganizációjára, önkormányzati és

kormányzati feladatok• települési önkormányzat-polgármesteri hivatal, járási önkormányzat -járási

hivatal,megyei önkormányzat- megyei kormányhivatal• regionális önkormányzat - regionáliskormányhivatal• az átszervezés urbanisztikai következményei , a területi tervezés összehangolása• a főépítészi rendszer kiteljesítése a közigazgatási változásoknak megfelelően.• mit hoz a jövő? - a fenntartható fejlődés „záloga”


16

Somfai Andrásközlekedéstervező szakmérnö[email protected]

„Bízom a jövőben”

Óriásitfejlődöttamagyartelepüléstervezésazáltalamátlátottlegutóbbifélévszá-zad alatt (is). Ennek ellenére persze maradtak hiányosságok a tervekben és a szabá-lyok-ban, és új lemaradásokat is összeszedtünk. Ezekből szeretném néhányra a figyel-met felhívni - mert bízom a jövőben, hogy a múlt fejlődése további lendületet vesz és eze-ket a deficiteket is leküzdjük.

1. A térszint-szabályozás ügye. Örvendetes, hogy az Étv. nevesíti a közterület-ala-kítási tervet, de hiányzik pl. a térszint-szabályozás technikai és humán elveinek megfogalmazása. Ezek közül kiemelek négyet: az utcai árkok jövőjét, a fasorok ügyét, a belterületi belvizek rendezési tervi kezelését, valamint a gyalogjárdák és az útpálya magassági viszonyát.

2. A terület-érték rendezési tervi tényezővé tétele. Örvendetes, hogy az Étv. már foglalkozik az értéknövekedési hozzájárulással - ám nincs szó az értékcsökkenés-ről, pedig esetenként ilyen is adódik. Kutatások, kísérleti tervek, nyugati és hazai ingatlanszakértők és közgazdászok is kellenek, meg pl. annak ismerete is, hogy milyen a korreláció a telek-érték, a területhasznosítás és a közterület-minőség között…

3. A szabályozási előírások jogi rendezése. Jogi képzettség nélkül írt szabályozási előírásaink esetenként kudarcot vallanak a napi használatban. Időszerű lenne a helyzet elemzése és típus-szabályok kidolgozása az egyes településfajtákra.

4. A településrendezési tervtanácsok kiszélesítése. A mostani korban igen nagy szükség van az egymástól és másoktól való tanulásra.Ennek igen alkalmas szín-terei a területi tervtanácsok, amelyeket szűkítés helyett feltétlenül ki kell terjesz-teni, megújított tartalommal, valamennyi település rendezési tervére - az egész országérdekében!


17

Altdorfer CsabaépítészMaglód Város Önkormányzata

Éltető létezés, avagy ami az élethez kelltársszerző: Köteles László

A városok és térségeik egymásra utaltságának tudatos megélése nemhogy csökkenti a konfliktushelyzeteket, hanem a meglévők is feloldódhatnak benne a helyi hovatarto-zás- és szerepek megélése által.

Az aprófalvak az ország lakónépességégének csak csekély része számára (2003-ban 2,7 %) nyújtanak otthont, a hozzájuk tartozó külterületekkel együtt területi kiterjedésük a meghatározóbb, s gyakran kiemelkedő egyedi táji értékeket is hordoznak.

Fontos a már létező jó gyakorlatok megismertetése, hogy a településeken élők azt érezhessék, hogy „ha ők meg tudták csinálni, nekünk is menni fog”. E folyamat során mindenütt a helyi adottságok elemző, szintetizáló, holisztikus megközelítésének is időt- és teret kell kapniuk.

Nagyon fontos, hogy ezen elvek mentén anyagi síkon „látványos”, megélhető ered-mények szülessenek, azonban az eredményes, autonóm, egymásra utalt és egymást kiegészítő település-rendszerek önfenntartó, „külső forrás” nélküli tartós, megbízható működéséhez először is kell a „közjó” azon állapota, melyben az emberek szelíd, finom viszonyban vannak egymással és önmagukkal, a környezettel.

Alulról önmagukat felépítő kicsi közösségek lehetnek azok, melyek az ideális méret elérését követően önfenntartó rendszerben, külső ráhatás nélkül is működőképesek, s egymással összeérve alakulhat ki az organizmus következő szintje autonóm viszony-rendszerben.

Farkas SáraNemzetgazdasági Miniszté[email protected]

Felhasználóbarát városok - városbarát felhaszná-lók Alcím: Fejlesztéspolitikai léptékváltás a városok-ban: fókuszban az EMBER.

Az előadás központi témája az Európai Unió fejlesztéspolitikájának elmozdulása az emberi léptékű, közösségi alapú fejlesztések irányába, melyek a támogatáspolitika terü-leti vetületeit tekintve eddig (2007-2013) markánsabban voltak jelen a vidéki térségekben. Az Európai Unió következő programozási időszakában a közösségvezérelt helyi fejleszté-sek (Community Led Local Development, CLLD), mint városokra is kiterjedő új területi in-tegrációs eszköz, új távlatokat nyithat egy felhasználóbarát, helyi szükségletekre reagáló, fenntarthatóbb fejlesztések felé.

A városok közösségi kezdeményezéseinek formabontása (és formaalkotása) nem újdonság, megválaszolandó kérdés azonban, hogy egy gyorsan változó városi térben hogyan tervezhető és építhető egy középtávú stratégia a helyi társadalomra, és a szak-

Előadások: A város és környéke

18

emberek (urbanisták?) milyen tervezést érintő innovációk mentén vezethetik a közössé-geket stratégiájuk megalkotása és végrehajtása során. Az előadás az Európai Bizottság által kidolgozott CLLD módszertanból kiindulva, példákon keresztül mutatja be a helyi összefogásokra alapozott, városi terekben végrehajtható fejlesztések sikerességének fel-tételeit, kulcstényezőit, részben megválaszolva, részben pedig további kérdéseket nyitva a hallgatóság felé.

Vázlat:

1. A városok közösségi, szociális típusú beavatkozásiainak fejelesztéspolitikai előzmé-nyei

2. A CLLD eszköz rövid bemutatása3. A CLLD eszköz városokban történő alkalmazásának mintaértékű példái (az Európai

Bizottság ájánlásai alapján: URBAN II, URBACT projektek)4. A példák sikerességének kulcstényezői, melyek adaptálhatók a hazai tervezők által5. Új tervezői szerep és tervezés technikai megoldások megnyilvánulása a helyi straté-

gia alkotásban (koordináció, mediáció, menedzsment eszközök, módszerek)6. Összegzés

Péterffy MártontelepülésmérnökBudapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal, Főépítészi [email protected]

Új lehetőségek a településkép védelemben - eszközök és buktatók

Az építésügyi jogszabályok 2013. január 1-től jelentős mértékben megváltoztak, új formát és lehetőséget adva a településkép védelemnek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények gyakorlásával ruházza fel a település polgármesterét. Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket a településképi bejelentési eljárás keretében áll módjában befolyásolni. Az építésügyi eljárásokban a településképi véleményét az építésügyi hatóság figyelembe veszi az engedélyezési eljárásban. Mindkét esetben a polgármester döntése módosíthatja vagy akár meg is tilthatja az építési-bon-tási tevékenység végzését. A harmadik és egyben legnagyobb eszköz a településkép alakításában a településképi kötelezési eljárás, amelyet ecsetként vagy lángpallosként használhat a település polgármestere. A településképi kötelezés formájában önkormány-zati hatósági döntéssel elrendelhető a településképet rontó reklámok, cégérek meg-szüntetése, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése. A polgármester álláspontjának kialakításába a település főépítésze és építészeti-műszaki tervtanácsának véleménye is beépül. Ezen új eszközök alkalmazása még nem tisztult le, jellemzőn minden önkormányzatnál eltérő rendeleteket hoznak és változatos eljárás-rendek alakulnak ki. Előadásomban a településképi eljárások lehetőségeit, buktatóit és felmerülő etikai kérdé-seit fejtem ki, a tisztelt kollégák részvételét is várva.


19

Szántó Katalin PhDVáros-Teampannon [email protected]

Városhálózati csomópontok, többpólusú funkcioná-lis várostérségek

A városhálózat minősége alapvetően determinálja egy ország versenyképességét és a területi különbségek mérséklésének eredményességét. Magyarország városhálózata e kettős szerepben már az elmúlt két évtizedben is relatíve gyengén teljesített, de a de-mográfiai-gazdasági trendek, a környezeti kihívások illetve a működő mechanizmusok tehetetlenségének egymást felerősítő hatása további leszakadás kockázatát rejti.

A három megye (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom), ahol szakér-tőként részt veszünk a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusra történő felkészülésben, felismerte a több pólusú várostérségek felépítésében rejlő – esetenként vissza nem térő – lehetőséget. A munka előrehaladtával több megyei jogú és kisebb város is kezdte magáévá tenni a gondolatot, noha a forrásokért, a pozíciókért, az iparűzési adóbevétel-ért folyó ádáz verseny és az átpolitizáltság sok önkormányzat számára megnehezítik a szemléletváltást.

A „többközpontúság” térségenként eltérő szinteken és eszközök révén érvényesülhet – az európai fejlődési folyosókhoz való kapcsolódás, az országon belüli elhelyezkedés, a település- és közlekedéshálózati adottságok és a működő funkcionális kapcsolatrend-szerek függvényében. Ennek megfelelően az alábbi funkcionális várostérségekről indult el közös gondolkodás:

• határon átívelő potenciális (kelet-közép)-európai szerepű városhálózati csomópon-tok (Szeged-Szabadka-Arad-Temesvár térsége, Makóval és Hódmezővásárhellyel, illetve Tisza-térségi városhálózati csomópontok);

• interregionális jelentőségű, ország vagy régióhatáron átívelő városhálózati csomó-pontok (Tatabánya-Oroszlány-Tata-Komárom-Révkomárom térsége illetve Kecske-mét-Szolnok-Törökszentmiklós-Cegléd-Nagykőrös-Abony térsége);

• térségi jelentőségű, megye-, régió-, illetve országhatáron átívelő funkcionális vá-rostérségek (Esztergom-Dorog-Párkány térsége, illetve Jászberény-Jászfénysza-ru-Jászárokszállás-Hatvan-Gyöngyös térsége);

• többközpontú terület- illetve vidékfejlesztési térségek (Duna menti struktúravál-tó várostérség, Nagykunsági mezőváros-térség, Körös menti várostérség, Tiszántúli mezőváros-térség, Tisza menti város-párok)

Az előadás e várostérségek létjogosultságát, megyei területfejlesztési koncepciókon belüli helyét és fejlesztésük lehetséges eszközeit mutatja be, kitérve a kormányzati ösztönzés halaszthatatlanságára és lehetőségeire.


20

Tabák Gábor cégvezető, OTP Hungaro-projekt Kft.

A gazdasági válság hatásai a nagyvárosok verseny-képességére és a városlakók életminőségére Ma-gyarországon

Az előadás a városok társadalmi és gazdasági környezetének aktuális fejlődési ten-denciáiba ad bepillantást: azt a kérdést járom körbe, hogy a gazdasági válságnak milyen alapvető hatásai voltak nagyvárosaink fejlődésére az elmúlt években. A gazdasági kör-nyezet esetében részletesen bemutatom, hogy hogyan változott meg a nagyvárosok versenyképessége Magyarországon, mely városok voltak a „nyertesei” és „vesztesei” az aktuális folyamatoknak. A társadalmi kérdések közül kiemelt témaként foglalkozom a városlakók életminőségével. Felvázolom, hogy milyen alapvető változások következtek be a városi életminőségben a válság kirobbanása óta, s hogyan látják a városlakók szub-jektív életminőségük alakulását. Ezen belül érintem azt is, hogy milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a vidéki nagyvárosok és a főváros leromlott állapotú, vala-mint felújított lakónegyedei között. Vitaindító előadásomban lényegében arra keresem a választ, hogy van-e jövője a városi életnek és mit kellene tennünk a társadalmi és gazdasági környezet megújítása érdekében?

Kovács Gáborépítész, igazságügyi szakértő, műszaki szakértő[email protected]

Fénycsapdák a Föld alatt

A múlt nyáron kezdtem el egy vermet ásni. Kézzel. Nagyjából 45 tonna föld kiásása, kihordása tartott 8 hónapig. A lejárat, illetve a tartópillérek nagyméretű bontott tégla. A verem feletti földréteg külső fala bontott kő. A kötőanyag ckt. ( cement + a kitermelt föld megrostálva).Gyakorlatilag minden felhasznált építőanyag ujrahasznosított ( 95 %) A kút mellett található, nem véletlenül – a levéltárból kinyomoztam (egyrészt a kutat, mert le volt fedve), másrészt 1892-ben ott vitték hátra a szennyvíz gerincvezetéket (még szó lesz róla a későbbiekben).

A cél kettős, illetve hármas :1. Terménytárolás(krumpli,zöldség,stb…)2. Averembőlazásottkútvizénekbevezetése(vízhozam300liter/perc!)alakó-

épületbe - egy ¾ colos, illetve egy negyed colos csőben.3. A vermen keresztül a kút friss levegőjének bevezetése a lakóépületbe. Egy 100 mm,

illetve egy 12 mm-es csövön keresztül (a veremben párátlanítva). Mivel a verem 15 méterre van a lakóépülettől, a téli – 15 C°-os levegő (mire beér) felmelegszik + 12 C°-ra.

Előadások: Gazdaság és gazdálkodás

21

Részletes leírás:

A víz bevezetése a lakóépületbe - kettős funkció: Egyrészt használati víz: -mosógép + wc ( ¾-ed colos), illetve nyáron a radiátorokba bevezetve - a lakóépület le-vegőjének hűtése ( ¼-ed colos). A levegő bevezetése a lakóépületbe - hármas funkció:(A) egyrészt nyáron a lakóépület hűtése ( mivel fagyhatár alatt van a verem) a levegő hőmérsékleteÁLLANDÓtélen-nyáron(B) illetve télen előfűtés * (a lakóépület szellőztetésével) a 100 mm-es csövön keresztül,(C) a 12 mm-es csövön a 4-16-4 mm-es hőszigetelt ablakok közé keringetem a (télen-nyá-ron) + 11 C°-os levegőt. Télen fűtöm az üvegek közti légrést, nyáron hűtöm. A fénycsapdák: Egy 45°-os tükörrendszer az udvar legnaposabb pontján elhelyezett domború tükörre néz (állítható). A tükörrendszer egyszerű. Egy 100-as PVC cső a levezető (a belső falára ragasztva egy hajlítható tükörpalást (veluxtól), két végén egy-egy db 90 °-os idom, amelyet 45 °-ban szétvágtam, majd belevágattam egy ovális tükröt, s össze-ragasztottam. 95 cm magas, így alul szemmagasságba került. Most lett fontos szennyvíz gerinc ( már 60 éve nem használták, tiszta). 40 cm átmé-rőjű beton gerinc, sértetlen, 2,40 cm mélyen. Ezen keresztül viszem be a vizet + a levegőt télen a házba (nem kell felásnom a teljes udvart). Összefoglalva: A mai energia-érzékeny világban igenis egy építésznek nem joga, de kötelessége felhasználni minden eszközt az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Itt a belvárosban a lehetőségek korlátozottak. Ha az elméletem a gyakorlatban is működik (kb nyárra datálható), vagyis jelentős – de legalábbis mérhető és számottevő - lesz az energiamegtakarítás, akkor akár új épület építésénél – az alapozáskor egy 12 mm-es cső lefektetésével az alap alsó síkjánál - s minden nyílászárónál, parapetnél falhoronyban felvezetve – viszonylag (az épület érté-kéhez, s az energiaárakhoz viszonyítva) kis ráfordítással jelentős lehet a megtakarítás.

Dr. Lakó SándorprojektmenedzserAranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület

Merker ViktorKandinsky [email protected]

Aranyhomok kistérségfejlesztés - innovatív mezőgazdasági programok

A Kecskemét környéki települések gazdaságfejlesztési programjának kiemelt eleme a területen lévő tanyák gazdasági szerepének erősítése, a mezőgazdasági termelés korsze-rűsítése és integrálása a korszerű kereskedfelmi, elosztási formák világába. A részletes és alapos elemzésen alapuló program az elektronikus média, ezen belül is hangsúlyosan a világháló és a közösségi média felhasználásával tervezi céljai megvalósítását.


22

Nyitrai ÁkosSzoszö[email protected]

A Hely, mint termék

A tájak és emberek meghatározzák a sorsukat, az élet lehetőségét. Az hogy az erőfor-rásokat miként képes felhasználni az ott élő, rajat áll. Ha helyesen cselekszik munkával, hozzáadott értékkel nem néhány nemzedék alatt éli fel a készleteket. ha helyesen gondolkodik együttműködve a táj értékeinek szinergiáit felhasználva növeli a hozzáadott érték piaci értékét. A táj maga is termék. E értéktermtő adottság kiaknázásához képes-ségek, eszközök és intézmények is szükségesek.


23

Documents

XIX. Országos Hild János Urbanisztikai Konferencia - Programfüzet