6
XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905. Julius 19. 29. szám. csik1 lapok POLITIKAI. KÖZGAZDASAGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség ós kiadóhivatal : 8ZVOBOD A JÓZSEF könyvkereskedése, hová a lap szellemi rés/.ét illető ínimlen kö/.lemény, valamint hirdetésk és előfizetési dijuk ís kíildondők. Megjelenik n lnp minden.szerdán. Kéziratok nem luluhink vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ: D r . F E J É R ANTAL ü pvv ád. Nyílttéri oaikkek soroukinl 40 fill.-ért közöltetnek. Egyes lap ára 20 fillér. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. (Külföldre) 12 kor Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Ismeretlen czégek hirdetési <liju előre lizeUndő. Hirdetési dijak a legolcsóbban számi Untnak. Ipari fejlődésünk feltételei. A politikai helyzetben fél év óta tartó válságos helyzet Inasanként u köz- gazdasági életben is mindjobban és job- ban kezdi éreztetni hatását. Hiányzik a vállalkozási kedv. Zavar áll be n gaz- dasági tényezők működésében. A pénz mind kevésbbé talál elhelyezést. Drágul minden s azok érzik legjobban a válság nyomasztó hatását, kiknek helyzetük n leginkább nyomasztó gazdaságilag, akik nnpi, havi keresményükre vannak utalva Vármegyénk lakossága szerencsére ezt a válságot még egyelőre n -in érzi súlyosabban, mert mondhatni ki/árólug állattenyésztéssel és földmiveléssel foglal- kozik. Ámde csak n közel mnlt eseményeiből is példát meritlielUuk arra, liogy minél egyoldalubb a lakosok fog- lalkozási iránya, annál inkább bekövet kezhetnek H sulycs gazdasági időszakok veszedelmes következményei, uiig ellen- ben azok az előnyök, melyeket n jó évek szilinek, kevésbbé éreztetik hutásukat. Vagyis olt hol a nép pld. kizárólag marlintcnyésztéssel foglalkozik, a Inknr- mányszdk esztendő végzetes katnsztrófá- kat idézhet föl és pedig annál végzete- sebbet, minél egyoldalubb a nép foglnl kozása, mig a bő széna termő év jó hu- tása nem lesz oly intenzív, ha a termékek eloszlása, a nyers termények fogyasztása nincs már előzőleg biztosítva. Nem kell tehát nagyon járatosnak lennünk a közgazdaság törvényeiben, hogy átlássuk az iparnak egészséges gazdasági rlc/tbeii való nélkülözhetetlen voltát. Ezért törekszik az állam is arra, hogy minél versenyképesebbé, minél fejlettebb ', minél túké'U n-sebbé tegye a belföldi ipiirt. Ami áll az egészre, annak rendsze- rint n részekben is érvényesülnie kell. Ha a kormányok tkz országban ipart akarnak teremteni, ha e törekvésükben még áldozatoktól sem riadnak vissza, ak* kor nincs ok, a miért a nyújtott előnyök- ből a székely földet, ezt azugyszólva szili• magyar liiktu vidéket kizárják Hiszen ed- dig is oly sokat sínylődtünk az elhagyott- ság, a nem törőilömség kinos helyzetében, hogy elmaradottságunk, iiépllnk szegény- sége e mellett csodálatos menekülésnek látszik. Ha valahol, ugy nálunk ignzán elmondhatjuk, hogy nincs ugyszólva semmi ipari élet. Nyers Icrmuléshől él nz egész lakosság, s igy az a lölösleg, melyei máshol az ipar foglalkoztat, idegenbe vándorol ; a helyett, liogy ez nz értékes nemzeti erő, a munkáskéz itt. benn sza- porítaná a nemzeti vsgyonosodást. Nincs talá í az egész országban egyet- len vármegye, ahol a munkás oly kevés teret találna kézi ereje érvényesítésére, mert azokat a fatermelő telepeket, melyek utóbbi időben oly nagyon felszaporodtak, komoly ember nem tnrljn olyan vállalat- nak, melyek a nemzeti vagyonosodást, ti nép anyagi helyzetét, művelődését elő- mozdíthatnák. Sőt épen e rettenetes hajsza, ami- vel uz erdők kiirtásához fogtak, a leg- ékesebb intő jel nrra, hogy a Uglőbb ideje elérkezett n cselekvésnek, nz ipari élet terén való stagná'ásból a kimene- külésnek. Ha erdeink megfogynak, akkor többé nem lesznek oly bő esőzések vidékeinken, az erdők pusztulásával fogy a liepyi legelő is, vagyis a nép foglalkozási ágn, nz ál hit tény észt és mind kisebb mértékre szo rul. a helyett, hogy a nép igényeihez ké- pest tovább fejlődnek. Gondoskodni kel tollát már ideje korán mis foglalkozási ágakról, kcresctlorrásokról a nép számára. Összes körülmények nrra utalnak, liogy ipari vállalatot kell lélcsitetii. Ezt kiváltja a gazdasági élet fejlődése, ezt az általános gazdasági szempont, ezt a nem- zeti politika, de legkivált vármegyei vi- szonyaink, melyek közill a fent említette- ken kívül egyik legnevezetesebb az, hogy ugy feldolgozandó nyers anyng, umilit munkaerő bőven áll rendelkezésre. Vármegyénkből iszonyu mennyiségi! fenyőfát visznek ki A fenyőfa tudvale- őleg ipari czélokra kiválóan alkalmas ; a papírgyártástól elkezdve a hangszerekig egy tekintélyes számit ipari foglalkozás nélkülözhetetlen anyaga. Nálunk roppant nftgy meimyin/gil fenyőfát vágnak ki havonta, de egyetlen szál nincs, melyet ipariing értékesítené- nek. Itt mxrad csekély ára és alig számba jü*ő kitermelési költsége, de nz ipari fel- dolgozásáért aztán jól megfizetünk és pe- dig nem is hazánk valamely részének, ha- nem a külföldnek. A napokban Ilire jö't, hogy a szé- kely népsegités ügyével a kereskedelmi kormány is foglalkozik s tervezetet ké- szíttet Hiss-zdk, liogy e tervezet várme- gyénket is első helyen lógja tekintetbe venni, H különösen ipari elmaradottsá- gunkon log segíteni. Semmi állami be- fektetés nem teremné meg jobban gyü- mölcseit. A székely családok ezrei és a hazafink milliói lennének érette hálásak. = Politikai események, A KÖRMÉN; elnöknek isclili utazása neui járt azznl az ered- ménnyel, melyet a sokat remélő politikusok hozzá fűztek. Fejérváry Géza bi-'onyára jelentést tett arról. Iiony nkezinja miféle eredménnyel j:ir», do n király ugy látszik nem ailutt- megbízást arm, liogy további tárgyalást folytasson a koali- czió vezető etnlicreivel, mert kijelentette, bogy a jelenlegi perezet nem tarija alkalmasnak a tárgyalások folytatására , a mii indokol, ínég s pnlitikui vezérek távolléte is. Kgyéb iránt br. Fejérváry azt n nézetéi fejezte ki, „nem liihvti, lioiry a koalicziö a korona törvényes jogait nem rei|>ekiálván eddigi álláspontjához mereven ra- gaszkodjék s igy linzáukat pénzügyi és pulilikni örvény besodorni akarná". Ez n pár mondat eléggé jellemzi a savsros helyzetet, s körülbelül uzt is, liugy a békés kibontakozásra nincs kilá- tás, mert u koalicziótól alig leliot remélnünk, liuuy arra az útra térjen, u melyen a lehető legtöbből haszuálna nemzetének. Az örököa magyar válság ügyével külföldi lapok is iminár Büriin foglslkuznak. Kiiziük a londuni Titnes, a mely azonbni nom epjiull a ko.iliczió szája ize szirint itéli meg a helyzetűt. Azt irja a uevezett lap, hogy a magyar parla- menti többség nagy részét érzelmi politika ve- zeti ; s végletekbe sodorják a nemzetet. Már pedig a végleteiig érvényesítet! jogok veszedel- mesükké válhatnak. Fölloszi a kérdést, vsjjun n küzdelem sikeres kitneuctelu eautén is as eredmény megfogja-e érni, a mit érte koczkáz- tultunk V Magyarország legjobb barátai megret- tenve nézik uz olyan politikához való ragaszko- dást, a mely esetleg helyrehozhatatlan károkat okozhat oly úllainuak, mely partnerével valő kooperáczió nélkül gyöugének és veazelyectetett- uek muiatkuzik, ha az eurépii béke megbom- ik. Persze az ellenzéki lapok ezt elfogult és lájékozallaii beszédnek mondják a helyett, bogy megszivluluék a benne rejlő igazságokat. A hét politikai eseményei között azonban a legnagyobb érdeklődést keltelte fel a kormány- nak julius 12-ről kibocsátott intő szózata, melyei lübb vonásaiban itt ismertetünk : ,.A kormány szükségesnek látja iutő szó- zattal fordulni a törvényhatóságokhoz. Alkotmányos életünk mezején liuzamosb idő óla koinoly zuvarok vannak. A tórvényliozáa tényezői közi uéliány fontos kérdésbeu hiányzik az áldásos egyeléités. Nincs költségvetési lörvéuy s hiányzik a kormány költségvetési inegliutalma- A „CSÍKI LAPOK" TARCZAJA. Szomorú, etUhule»... Szomoro, csöndes leány, tanyádon, Ui köny pereg le arezodon. Ha mind rózsákká válnának; Egy erdő lenne angyalom. S ha mosolygásod, nevetésed Gyöngy harmattá változna át: K rózsa erdő közepében Te volnál a legszebb virág! Balogh Pista. Női sziv. Irta: AJTL Dns, hullámos haját hófehér vállaira baj tolta. Leült egy karos székbe, melyet s nagy consul tükör .elé tolt És nézte hosszasan iin magát. — Még szép vagyok, még tudok jödiuni; nem, a r, iiii'iiynyel föl nem hagyok, amig viasza nein adom a kölcsönt. Arczom vonásain nem látszanak még az évek a lia nein is tudok olyan bol Ing lenni, milyennek álmodtam egykor a jövőmet, lehelek megelégedett asszony ks. s lm megérem azt. hoey kaesngni lógok as ő boldogságáé, lelkem boau vágya elcsitul s talán még asjnálni is tudom. Igy szőtte, fonta gondolatait egy aranyoa ta'-aasi reiíuelen Maráit Roggoli pongyolában vol*. Elfogta u szivet valami bua érzéa a oly j-d esett, ha álmodozha toll. Nem vágyott öltözködni. Néha akaratlanul la föl rajzolódnak a mult édes képei ai ember szivében a akkor szeret gyönyörködni bennök. Ilyenkor keresi a magányt, hol nem zavarja senki sem. Kis kabátkáját inagáru öliöHe, fehér tenoisz sapkát teli fel éa észrevétlen kilopodzott a kertbe, annak egyik szögielében állt a lugas. Zold folyón dár övezte körül. Elővette napiéját, inolyet meg- hittebb iráibau asnkott irni. Azután végig ál- modta azt a bohó szép mesél, mi elszórtan benne volt a naplóban, de a leikében még összefüggő- ben éli. Nem ia volt olyan régen. Csárdást huzou a oaigány vonója azakadtáig a ö járta, tánczolts egy hadnagy oldaláu. Do liogy mutatta volna, hogy fáj ueki a* a muisika, sőt. igen jé kedv- vel forgott a fényes csillárok alatt. lly> n a uöi aziv. Ha sir, zokog is a lelke, örömet, derűt muiat az arczu, csuk azért, bogy ue lássa öl si-iinorunak egy valaki. Margit ia lüiszélng boldog volt a hadnagy oldalán, pedig azt a csárdást IJéues huzattá és neki kelleti volna a hadoagy ur helyeit lánczolni. És mégis Dénes más valakit fout karjai közé. E-.éil fájl m-ki az a nóta. Szerelte D.-nesl lányos szivével nagyon. Oh, inert a fiatal sziv még ind szeretni tisztán, hűen a leikében as a naiv ideália érséa olyau, mint a virágon a liimpor. Az élei szellője még nein töróltele le a sziliéről ezt a liazta zoiuánczot és boldog, édos B/erelemmel ludjn szerelni sz ifjút. Még eltudnak egy szóra is pirulni a Irányok s addig nem féltein a tlatal szivet, inig tud eszménykép leuui, őszinte gyerekes szivével. Ilyen volt Margit is. Déues. miut jogászgyerek ismerte meg a az a eok eityüttlét sziute össze forrasztotta a két ifjú síivel. Dehogy liinczoll volna másker Margit nélkül DéueB. Moat valami történt közöttük. Olyas szerelemféltés, ini ön- kényteleu támad a szivbeu. s uii uein máa mint a szerelemnek nagyobb fuka. Pedig usak játszi kedvtelés volt az egi'az s ezért húzatni Dénes legkedvesebb láliczuoláil Margitnak s tánczolts mással. A fényes terűmnek egyik zugahau össze fout karokkal állt Pista. Nagy kék szemeivel oaak Margitot nézte. Titkos imádója volt a szép leánynak, de föl ne tinit neki egy diákocskn, mikor ö csuk Dénest, a feas jogáazgyereket imádta. Pista sej'ette, liogy mi történt Margit éa Dénos között. Ó talsu szinte örvendett is, inert szerette. Annyi verset faragott a fizika órán azép szemeiről, dua hulláinoa hajáról, de soha ae mert volna velük eléállani. A csárdásnak azoubm uiégia vége lelt. A pirkadó hajnal haza osalta a mulatni vágyókat Dénes hidegen veti buosul Margittól s l'ista sz udvuriia diák sietett fölhiazuálui az alkalmat ; baza kiaérl» egész a kapuig. Másnap Pisla ott volt Margiléknál. Elcse- vegték a teguapi eatét. Magi ott keveset táuczolt — mondá Margit Piaiénak. Néztem a lánczot, meit én csak azokkal táuczolok Bziveseu, kik kedvesek nekem, öut pedig mindig villék fululi l'ista. h'z föl fiiul Margitnak, nem ia Bejté, hogy ily bátor tud lenni egy diák, s gynnitü, hogy érdeklődik iráuta. Mely en belu nézett Pista nagy kék szemeibe, de a diák érezte ennek hatását B pirulva futott be a szobába. Margit a verandán maradt még egy kis ideig. Egy röztaazinü levőikét hozott a cseléd. A cziinzésröl megismerte Dénes Írását. Szinte idegea, lázus sietséggel bontotta föl Vissza küldötte a Imj fürtjeit Dénes ! Osszo gvürtu a levélkét s futott be a azo- baba. Üzemei megteltek könnyel, a a szerelmes sziv fájdalma egéBz hevével kitöri lelkéből. Átölelte Pistát, össze-vissza csőkolta arczál, homlokát és reá borolva sirt keaerveaen. As a szép lüudér leány álma egy pillanat alatt szerte foszlott, setnuiivé letl. Itt vége volt a szép mesének. Álmaiból fölébredt Margit pedig azt hitte. Ott vau a szobábau a még moat ia csókolgatja arczát Pistának. Hisz ez csak álom volt én itt vagyok u mi kerti lugasunkban aut- toggá magában. Huneui azért baliz kendőjével egy pár uugy küuy cseppet törülgetett Bieméből. Uument a szobába, átöltözöl! lovagló ru- hába. Felült az ó szürkéjére : s be járta vele a mezőket. Elfeledte hamar, liogy mit álmodolt a lugoaban. De megfogadta mégis kis bosszús szivével, hogy vissza fonja adni a kölcsönt Dénesnek. T . A P N R I I R m a á Bsáj9o.áJ3.oz ogy fái ITT aasllélslat -van. caatol-va

XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905. Julius 19. 29. szám.

csik1 lapok POLITIKAI. KÖZGAZDASAGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Szerkesztőség ós kiadóhivatal : 8ZVOBOD A JÓZSEF könyvkereskedése,

hová a lap szellemi rés/.ét illető ínimlen kö/.lemény, valamint h i r d e t é s k és előfizetési dijuk ís kíildondők.

Megjelenik n lnp minden.szerdán.

Kéziratok nem luluhink vissza.

F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő :

D r . F E J É R A N T A L ü pvv ád.

Nyílttéri oaikkek soroukinl 4 0 fill .-ért közöltetnek.

Egyes lap ára 20 fillér.

Előf ize tés i á r : Egész évre 8 kor. (Külföldre) 12 kor Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor.

Ismeretlen czégek hirdetési <liju előre lizeUndő. H i r d e t é s i d i j a k a legolcsóbban számi Untnak.

Ipari fejlődésünk feltételei. A politikai helyzetben fél év óta

tartó válságos helyzet Inasanként u köz-gazdasági életben is mindjobban és job-ban kezdi éreztetni hatását. Hiányzik a vállalkozási kedv. Zavar áll be n gaz-dasági tényezők működésében. A pénz mind kevésbbé talál elhelyezést. Drágul minden s azok érzik legjobban a válság nyomasztó hatását, kiknek helyzetük n leginkább nyomasztó gazdaságilag, akik nnpi, havi keresményükre vannak utalva

Vármegyénk lakossága szerencsére ezt a válságot még egyelőre n -in érzi súlyosabban, mert mondhatni ki/árólug állattenyésztéssel és földmiveléssel foglal-kozik. — Ámde csak n közel mnlt eseményeiből is példát meritlielUuk arra, liogy minél egyoldalubb a lakosok fog-lalkozási iránya, annál inkább bekövet kezhetnek H sulycs gazdasági időszakok veszedelmes következményei, uiig ellen-ben azok az előnyök, melyeket n jó évek szilinek, kevésbbé éreztetik hutásukat. Vagyis olt hol a nép pld. kizárólag marlintcnyésztéssel foglalkozik, a Inknr-mányszdk esztendő végzetes katnsztrófá-kat idézhet föl és pedig annál végzete-sebbet, minél egyoldalubb a nép foglnl kozása, mig a bő széna termő év jó hu-tása nem lesz oly intenzív, ha a termékek eloszlása, a nyers termények fogyasztása nincs már előzőleg biztosítva.

Nem kell tehát nagyon járatosnak lennünk a közgazdaság törvényeiben, hogy átlássuk az iparnak egészséges gazdasági rlc/tbeii való nélkülözhetetlen voltát. Ezért törekszik az állam is arra, hogy minél versenyképesebbé, minél fejlettebb ', minél túké'U n-sebbé tegye a belföldi ipiirt.

Ami áll az egészre, annak rendsze-rint n részekben is érvényesülnie kell. Ha a kormányok tkz országban ipart akarnak teremteni, ha e törekvésükben még áldozatoktól sem riadnak vissza, ak* kor nincs ok, a miért a nyújtott előnyök-ből a székely földet, ezt azugyszólva szili• magyar liiktu vidéket kizárják Hiszen ed-dig is oly sokat sínylődtünk az elhagyott-ság, a nem törőilömség kinos helyzetében, hogy elmaradottságunk, iiépllnk szegény-sége e mellett csodálatos menekülésnek látszik. Ha valahol, ugy nálunk ignzán elmondhatjuk, hogy nincs ugyszólva semmi ipari élet. Nyers Icrmuléshől él nz egész lakosság, s igy az a lölösleg, melyei máshol az ipar foglalkoztat, idegenbe vándorol ; a helyett, liogy ez nz értékes nemzeti erő, a munkáskéz itt. benn sza-porítaná a nemzeti vsgyonosodást.

Nincs talá í az egész országban egyet-len vármegye, ahol a munkás oly kevés teret találna kézi ereje érvényesítésére, mert azokat a fatermelő telepeket, melyek utóbbi időben oly nagyon felszaporodtak, komoly ember nem tnrljn olyan vállalat-nak, melyek a nemzeti vagyonosodást, ti nép anyagi helyzetét, művelődését elő-mozdíthatnák.

Sőt épen e rettenetes hajsza, ami-vel uz erdők kiirtásához fogtak, a leg-ékesebb intő jel nrra, hogy a Uglőbb ideje elérkezett n cselekvésnek, nz ipari élet terén való stagná'ásból a kimene-külésnek.

Ha erdeink megfogynak, akkor többé nem lesznek oly bő esőzések vidékeinken, az erdők pusztulásával fogy a liepyi legelő is, vagyis a nép foglalkozási ágn, nz ál hit tény észt és mind kisebb mértékre szo rul. a helyett, hogy a nép igényeihez ké-pest tovább fejlődnek. Gondoskodni kel

tollát már ideje korán mis foglalkozási ágakról, kcresctlorrásokról a nép számára.

Összes körülmények nrra utalnak, liogy ipari vállalatot kell lélcsitetii. Ezt kiváltja a gazdasági élet fejlődése, ezt az általános gazdasági szempont, ezt a nem-zeti politika, de legkivált vármegyei vi-szonyaink, melyek közill a fent említette-ken kívül egyik legnevezetesebb az, hogy ugy feldolgozandó nyers anyng, umilit munkaerő bőven áll rendelkezésre.

Vármegyénkből iszonyu mennyiségi! fenyőfát visznek ki A fenyőfa tudvale-

őleg ipari czélokra kiválóan alkalmas ; a papírgyártástól elkezdve a hangszerekig egy tekintélyes számit ipari foglalkozás nélkülözhetetlen anyaga.

Nálunk roppant nftgy meimyin/gil fenyőfát vágnak ki havonta, de egyetlen szál nincs, melyet ipariing értékesítené-nek. Itt mxrad csekély ára és alig számba jü*ő kitermelési költsége, de nz ipari fel-dolgozásáért aztán jól megfizetünk és pe-dig nem is hazánk valamely részének, ha-nem a külföldnek.

A napokban Ilire jö't, hogy a szé-kely népsegités ügyével a kereskedelmi kormány is foglalkozik s tervezetet ké-szíttet Hiss-zdk, liogy e tervezet várme-gyénket is első helyen lógja tekintetbe venni, H különösen ipari elmaradottsá-gunkon log segíteni. Semmi állami be-fektetés nem teremné meg jobban gyü-mölcseit. A székely családok ezrei és a hazafink milliói lennének érette hálásak.

= Politikai események, A KÖRMÉN;

elnöknek isclili u tazása neui j á r t azznl az ered-ménnye l , me lye t a sokat remélő polit ikusok hozzá fűztek. Fe j é rvá ry G é z a bi- 'onyára j e l en tés t tet t arról . Iiony nkezinja miféle e r edménnye l j:ir», do n király ugy látszik nem ailutt- megbízást

a r m , liogy további tá rgya lás t folytasson a koali-czió vezető etnlicreivel, mert k i je len te t te , bogy a je len leg i perezet nem t a r i j a a lka lmasnak a tárgyalások folytatására , a mii indokol, ínég s pnlitikui vezérek távolléte is. Kgyéb i rán t br. Fe j é rvá ry azt n néze té i fejezte ki, „nem liihvti, lioiry a koalicziö a korona törvényes jogai t nem rei |>ekiálván eddigi á l láspont jához mereven ra-gaszkodjék s igy l inzáukat pénzügyi é s pulilikni örvény besodorni a k a r n á " . Ez n pár mondat e léggé je l lemzi a s a v s r o s he lyzete t , s körülbelül uzt is, liugy a békés k ibontakozásra nincs ki lá-tás, mer t u koalicziótól alig leliot r emélnünk , liuuy a r ra az útra t é r j en , u melyen a lehető legtöbből haszuá lna nemze tének .

Az örököa m a g y a r válság ügyével külföldi lapok is iminár Büriin foglslkuznak. Kiiziük a londuni Titnes, a mely azonbn i nom epjiull a ko.iliczió szá j a ize s z i r i n t itéli meg a helyzetűt . Azt i r ja a ueveze t t lap, hogy a m a g y a r parla-menti többség nagy részét érzelmi politika ve-zeti ; s vég le t ekbe sodor ják a n e m z e t e t . Már pedig a végletei ig é rvényes í t e t ! jogok veszedel-mesükké vá lha tnak . Fölloszi a kérdést , vs j jun n küzdelem s ikeres ki tneuctelu eautén is a s e r e d m é n y megfogja-e érni , a mit ér te koczkáz-tultunk V Magyarország legjobb baráta i megre t -tenve nézik uz olyan polit ikához való ragaszko-dást , a mely ese t leg he lyrehozha ta t l an károkat okozhat oly úl lainuak, mely pa r tne réve l valő kooperáczió nélkül gyöugének és veaze lyec te te t t -uek muiatkuzik , ha az e u r é p i i béke megbom-ik . Pe r sze az el lenzéki lapok ezt elfogult é s

lá jékozal lai i beszédnek mondják a helyet t , bogy megszivluluék a b e n n e re j lő igazságokat .

A hé t politikai e seménye i között azonban a legnagyobb érdeklődés t ke l te l te fel a kormány-nak ju l ius hó 12-ről kibocsátot t intő szózata , melye i lübb vonásaiban itt i smer te tünk :

,.A kormány szükségesnek l á t j a iutő szó-zat tal fordulni a t ö rvényha tóságokhoz .

Alkotmányos életünk meze jén l iuzamosb idő óla koinoly zuvarok vannak . A tórvényl iozáa tényezői közi uél iány fontos kérdésbeu h iányz ik az á ldásos egye l é i t é s . Nincs köl tségvetés i lörvéuy s hiányzik a kormány köl tségvetés i inegliutalma-

A „CSÍKI LAPOK" TARCZAJA. Szomorú, etUhule»...

Szomoro, csöndes leány, tanyádon, Ui köny pereg le arezodon. Ha mind rózsákká válnának; Egy erdő lenne angyalom.

S ha mosolygásod, nevetésed Gyöngy harmattá változna át: K rózsa erdő közepében Te volnál a legszebb virág!

Balogh Pista.

N ő i s z i v . I r t a : A J T L

Dns, h u l l á m o s h a j á t hófehér vá l la i ra b a j

to l t a . Leü l t egy ka ros székbe , me lye t s nagy

consu l t ükör .elé tolt És néz t e hosszasan iin

m a g á t . — Még s z é p vagyok , még tudok j ö d i u n i ;

n e m , a r , iiii ' i iynyel föl nem h a g y o k , a m i g viasza ne in adom a kö lc sön t .

Arczom vonása in n e m lá t szanak m é g az é v e k a lia nein is tudok olyan bol Ing lenni, m i l y e n n e k á l m o d t a m e g y k o r a j övőme t , lehelek m e g e l é g e d e t t asszony ks . s lm m e g é r e m azt . hoey kaesngni lógok as ő bo ldogságáé , le lkem b o a u vágya e lcs i tu l s t a l án m é g a s j n á l n i is tudom.

Igy sző t t e , fonta gondo la t a i t egy a ranyoa

ta ' -aasi re i íue len Marái t

Roggoli pongyolában vol*. Elfogta u szivet valami bua érzéa a oly j-d ese t t , ha á lmodozha tol l . Nem vágyot t öl tözködni. Néha akara t l anu l la föl ra jzolódnak a mult édes képei a i ember sz ivében a a k k o r szere t gyönyörködni bennök. I lyenkor keres i a m a g á n y t , hol nem zava r j a senki s e m .

Kis kabá tká j á t inagáru öliöHe, fehér tenoisz s apká t te l i fel éa ész revé t len kilopodzott a ker tbe, annak egyik szögie lében ál l t a lugas . Zold folyón dár övez te körül . Elővet te nap i é j á t , inolyet meg-hi t tebb i r á i b a u asnkott irni. Azután végig ál-modta az t a bohó szép mesé l , mi e lszór tan benne volt a nap lóban , de a le ikében m é g összefüggő-ben él i .

Nem ia volt o lyan r égen . Csárdás t huzou a oaigány vonója azakad tá ig a ö j á r t a , t ánczol t s egy hadnagy oldaláu . Do liogy muta t t a volna, hogy fáj ueki a* a m u i s i k a , sőt. igen j é kedv-vel forgott a fényes csi l lárok alat t . lly> n a uöi aziv. Ha sir , zokog is a le lke , örömet , derűt muia t az arczu , csuk azér t , bogy ue lássa öl s i - i inorunak e g y valaki .

Margi t ia lüiszélng boldog volt a hadnagy oldalán, pedig azt a c sá rdás t IJéues huza t t á és neki kel le t i volna a hadoagy ur he lye i t lánczolni . És még i s Dénes más valaki t fout ka r j a i közé. E-.éil fájl m-ki az a nóta .

Sze re l t e D.-nesl l ányos sz ivével nagyon. Oh, iner t a fiatal sziv m é g ind szere tni t isztán, hűen a le ikében as a naiv ideália é rséa olyau, min t a virágon a l i impor. Az é le i szel lő je még nein töról te le le a sziliéről ezt a liazta zoiuánczot

és boldog, édos B/ere lemmel lud jn szere lni sz ifjút. Még e l tudnak egy szóra is pirulni a Irányok s addig nem féltein a tlatal szivet , inig tud e szménykép leuui , őszinte g y e r e k e s szivével . Ilyen volt Margit is. Déues . miut jogászgyerek i smer te meg a az a eok ei tyütt lét sziute össze forrasztotta a két ifjú s í i ve l . Dehogy liinczoll volna máske r Margit nélkül DéueB. Moat valami történt közöt tük. Olyas szerelemfél tés , ini ön-kényte leu t ámad a sz ivbeu. s uii uein máa mint a szere lemnek nagyobb fuka. Pedig usak játszi kedvtelés volt az egi'az s ezért húza tn i Dénes l egkedvesebb láliczuoláil Margitnak s tánczol ts mással .

A fényes te rűmnek egyik zugahau össze fout karokkal állt P is ta . Nagy kék szemeive l oaak Margitot néz te . Ti tkos imádó ja volt a szép leánynak , de föl ne tinit neki egy d iákocskn, mikor ö csuk Dénes t , a feas jogáazgyereke t imádta .

P is ta s e j ' e t t e , liogy mi történt Margit éa Dénos között . Ó ta l su sz in te örvendet t is, inert szere t te . Annyi verset faragott a fizika órán azép szemeirő l , dua hulláinoa ha j á ró l , de soha ae m e r t volna velük e léál lani .

A csá rdásnak a z o u b m uiégia vé ge lelt . A pirkadó ha jna l haza osalta a mula tn i vágyóka t Dénes hidegen v e t i buosul Margittól s l ' is ta sz udvur i i a diák s ie te t t fölhiazuálui az a lka lmat ; baza kiaérl» egész a kapuig .

Másnap Pis la ot t volt Margiléknál . Elcse-vegték a teguapi eaté t .

— M a g i ott kevese t t áuczol t — mondá Margit P ia iénak .

Néztem a lánczot , me i t én csak azokkal táuczolok Bziveseu, kik kedvesek nekem, — öut pedig mindig villék — fululi l ' i s ta .

h'z föl fiiul Margi tnak, nem ia Bejté, hogy ily bátor tud lenni egy d iák , s gynni tü, hogy érdeklődik i ráuta .

Mely en belu nézet t Pis ta nagy kék szemeibe , de a diák é rez te ennek ha tásá t B pirulva futott be a szobába.

Margit a ve randán marad t még egy kis ideig. Egy röz taaz inü levő iké t hozott a cseléd.

A cziinzésröl m e g i s m e r t e Dénes Írását . Szinte idegea, lázus s ie tséggel bontot ta föl

Vissza küldötte a Imj fürtjeit Dénes ! Osszo gvür tu a levé lké t s futott be a azo-

baba. Üzemei megte l tek könnyel , a a sze re lmes sziv fájdalma egéBz hevéve l ki töri le lkéből . Átölelte Pis tá t , össze-vissza csőkol ta a rczá l , homlokát é s r e á borolva sirt keaerveaen.

As a szép lüudér leány á lma egy p i l lana t a la t t szer te foszlott, setnui ivé let l .

Itt v ége volt a szép mesének . Álmaiból fölébredt Margit pedig az t hi t te .

Ott vau a szobábau a még moat ia c sóko lga t j a a rczá t P i s tának . — Hisz ez csak álom volt én itt vagyok u mi kerti l ugasunkban — aut-toggá m a g á b a n .

Huneui azért baliz kendő jéve l egy pá r uugy küuy c seppe t tö rü lge te t t Bieméből .

Uument a szobába, á töl tözöl! lovagló ru -hába . Fe lü l t az ó s zü rké j é r e : s be j á r t a ve le a mezőket . Elfeledte h a m a r , liogy mi t á lmodol t a lugoaban.

De megfogadta még i s kis bosszús sz ivéve l , hogy vissza fonja adni a kölcsönt Dénesnek .

T . A P N R I I R m a á Bsáj9o.áJ3.oz ogy fái ITT aas l l é l s l a t -van. caatol-va

Page 2: XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

J . C I K I L A P O K 2 . szám.

sása. Halaaitáal nem tűri fontos törvénybosáal kérdések elintéietlenek. A« országgyűlés műkö-dése iorvadoió éa tartalmatlan. Aa óraiig kor oiányialában a a köiigaigatá* nem egy ágában mesterkélt éa ssfikaéglelen, sél kártékony aka-dályok halmoiódaak föl. A köiuellem, ai álla lánoa gonriolkodáa iránytalan, «ét téveteg. As állami jogrend föntartáaának nem egy kér-déséi egyoldalú politikai kérdésekkel zavarják össie.

A kormány tartiskodik a mull bírálatától. A kormány Diadala a bolyiet tiaita fölismerése éa a javítás, aem ai elmélkedés. De föltétlenül bizonyos, hogy a kormány se közvotelleu. so költetve, se cselekvése, >o mulssjtása által nem oka anuak, a <ni as általános helyzetben nyűg talani tó. kényelmetlen, vagy ártalmas. Minden törekvés igasságtalan. mely a kösfelfogást ellen-kesó irányba akarja terelni.

A kormány törvényea éa alkotinányoa. Igás, hogy a kormány parlamenti többségre nem ti maazkodik, do ei a körülmény ae alLotmányoa ae törvényes fennállását nem érinti, ae huaAas sienl föladata teljesítésében nem gátolhatja. E föladat egyaierü éa világos. E föladat abból áll hogy a képviselóhái többségét a kormány át-vételére birja s ekként si ország kormánysalát hasonlóan alkotmányos éa törvényes, de eşyul lai a többségi elvnek megfelelő kormány vezosse. A mostani kormány semmi más politikai dologra nem vállalkozott a nem is vállalkozik. Szerencsésnek érzi magát, ha azon a napon, melyen e föladata teljesült, haladéktalanul el bag- tatja állását és súlyos felolósségélól sza badulbat.

As a törekvéa. hogy a képviselőház több-ségéből alakított kormány álljon az ügyek élére, eddigelé nem sikerült s nem lehetetlen, hogy még bizonyoa idó fog elmúlni míg sikerülhet, De as esiránti alkotmányos tárgyalások hosszabb vagy rövidebb idó alatt leendő befejezésére kormánynak alig van befolyása.

Azonban az állami reminek fönn kell állaui, aa állani aierveíoek, hatóságainak a köztisztvise-lőinek a haza iránti kötelességét pontosan kell leljeaileniök ; s személy* és vagyonbiitosságnak megreodülni nem saabad s országuuk hitele éa tekintélye kifelé ia sieutül megtartandó.

A hasa közterheinek viselése nem csak törvényét, hanem eay úttal hazafias kötelesség is. Ai önként ffietelt adok és előálló újoncok a haiaHaa kötelesség meleg érzésének következ-ményei. Hogy e kötelesség teljesítéséi épun az ország hatóságai és tisztviselői neh.'zitsék, nz erkölcsi képtelenség s nemzetünk történelmi jellemével * ösase nem fér. Kz az eljárás még még annak a nagy óiéinak eléréaére is alkal inatlan mód és eszköz, mely a szövetkezett többségei lelkesíti. Hiszen a korona és a nemzet közli egyotértésnek a bizalmas együttműködésnek csak megrontására, csak akadályozására szolgál Oi ai eljárás ile a ciélba ven refurmukban val" megegyezést sem nem könnyíti, sem nem gyor-sítja. --

Sem vállalkozni a kormányzásra, de lega-lább tiirui e*y nagyon is ideiglenes működésre vállalkozó kormányt; ínég í-rihció, du sem kiptmányzásra nem vállalkozni, sem azt, hegy más kormauyoziou, meg nőin ongedni, nointe-tünk történetében példátlan s minden alkotíná-nyoa elvvel mereven ellenkezik.

Az alkotmány épsége, a törvér.yek szent-sége s országunknak kifelé is szilárdan megőri-zendő teliméi, u és hitele ai. melyre átmeneti leg a kormány vállalkozott. Reméljük, hogy a kormány vállairól a súlyos terhel a képviselő hiúi többség jóiau haiafisága a megfontolt bölcsesége csakhamar leemeli.

De addig is, mig es bekövetkeznék : kor-•nányiatlauul aa orsságot nem hagyhatjuk, s ál-talános fölbomlást előidézhető törvényhatósági intézkedéseket nom tűrhetünk Fölhívjuk éa ful kérjük lehál a törvényhatóságokat, bogy hüsó-gük és haaasseretök, de egyultul komoly meg-foniolásuk segítségével utasítsanak el maguktól minHen oly törekvést, mely s lista iránti köte-leaaégek elodázását, a közterhek viselésének kö telezettségébe vetett hit megiagaláaát, as ön-ként fölajánlott adók el nem fogadását s aa ön-ként jelentkosó ujonezok elutaailását a ekként végeredményében a nép nyomorának elóuioidi-táaái segítené eló. A kormány különben ia mul

megsemmisült minden i.ly törvény ha-' vagy iotéakedéat, mely bár-

mily liaata indulatból eredve ia. a fönnálló törvé-nyekel serii és kikerülhetetlenül . r e n d láaárs veaetne.

Budapest. 1905. évi juliua hóoap 12. Fejérváry. a. k.

hatatlanéi téaági határozatot

Végül különös említést érdemel gr. Tlasa Istvánnak legújabban megjeleni csikké, melybea gr. Audrássy fejtegetésével asemben politikáját igazolja. E ozikkben élesen mutat rá asokra jelenségekre, melyek mind mélyebben sodorják a nemietet a válságba a ennek akául ast em-líti, bogy olyarok intéiik a vezetési as ellenié-kin, kik eddig a kiegyeiéa hü hivel voltak.

Hogy aionban ai intó jelek soroiata teljea legyen, rá kell mutatnunk, a veiérló bizottság jul. 15-iki ülésére ; a hol Eötvös Károly komoly besiéde nagy meglepetést kellett. Arra intette

birottságot, liogy ai országot nem aaabad forradalomba kergetni és sürgette, hogy koaliciió mielőbb vegye át a kormányzatot. De

kosliciiónak ugy lálszik, es sem használ ; lm uem e helyeit a leglntraniigensebb álláspontra helyeikednek. Érdekes, hogy Eötvös tnár a la-náoskoaás folyamán elhagyta a vezérló bliott-aág ülését, a biaottaág pedig mégis meggon dolla a dolgot s a döutéal elbalasstotts.

Pályaválasztás előtt. Említettem, hogy a tanúié ifjúságiink nagy-

része szegény fin, igen soksn az egyetemi vagy egyéb felső tanulmányt csak ngy végezhetik, hogyha vagy öszlöndij esetleg alapítványt él-veznek, vagy1 maguk kénytelenek valamicskét keresni. Az utóbbi eset pedig a gyakoribb, mert az alapítvány és őszlAndij aránylag kis szám-mal áll rendelkezésre.

Sajátságos, de ngy van, hogy a jogi pá-lyára való tédnlás egyik oka a szegénység is. Az a szegény gyerek mikor érettséget tesz, le-het, bogy szívesen menne mérnöknek, orvosnak, vagy szívesen elmenne báoyászali, erdészeti, kereskedelmi, gazdasági akadémiába, vagy más hasonló intézetbe, csakhogy nem teheti. Ezen pályák közül egyik-másik költségesebb, mint jogi pálya s amellett a tanuló a tanteremhez, az előadásokhoz és magyarázatokhoz van kötve inkább, mint a jogász. A jogász nem veszélyez-teli a vizsgája aikeiét, ha eszes és szorgalmas

a tankönyveket megérteni képes, hogyha az előadásokat el is mulasztja. De a mérnők, a vegyész, az orvos stb. rá van utslva a ma-gyarázatokra, az ő tanulmánya jó részt kísér-leti, az experiment untok elmulasztása pedig rá uézve pótolhatatlan, aztán napról-napra kell ta-nuljon. mert különben a következő előadást már oem érti meg. Igy hát ezen pályákon ki van zárva az. hogy ő mellékes foglalkozásokat űzzön, hogy magának valamit keressen. A jogi pályán kívül a legtöbb akadémikus pályán két urnák tieut igen lehet szolgálói, vagy tanuló a/, illető, vsgy kereső.

Ez elég szomorú jelenség társadalmunk-ban, bogy a tudományos pályákon levő ifiuság épen szegúny-égéuél fogva jórészt a jogi pá-lyára adja magát s az ipari produktivitást je-lentő pályáktól el kell furdaljon.

Még szomoiuob, hogy az állam egész va-kon nem igyekszik a reálszakokra előkésziió főiskolákban a tan- és egyéb dijakat mérsé-kelni s legalább a/.t elérni, hogy ezek ne legye nek drágábbak a jogi pályánál.

Egy orvos növendék c-upin előadásokra lom annyit is költ, mint eg.y jogász. Egy

műegyetemi hallgató, hogyha ösztöndíjas és 300 frt ösztöndíjai kap, ugy tandíjra, műsze-rekre, laboialoriutnokra, kauciókra, könyvekre ez öss/egek majdnem két harmadát költi el; már must ba szegény fiu, mi ntarad neki ?

A legszomorábli pedig a dologban az, bogy magyar ifjúság vagyonos része a jogi pályán

kívül utás pályára alig megy. A nemzetiségek az orvosi, mérnöki, keres-

kedelmi, ipari pályákon az egész országban tul súlyban vannak, a praktikus s a tehetséget

szorgalmas emberekre nézve a vagyoni ha-talmat jelentő pályákon, ma holnap uem lesz vezető szerepünk, hjlolt ezek azok a pályák, amelyek a knlturát , a haladást elősegítik, ezen pályákon lehet igazán a nemzeti nagyságol és erőt kifejleszteni.

A jogászság mellett a világ még ma is ott állbaim, ahol légen, hiüz kitűnő jogászok régeu is voltak, a-róiuai zsarnokság kuraban is, de ez uem nit-nlelte meg az akkori kort a rab. szolgaságtól a a téve-ebbn-J t'vesebh világ né-zeteknél.

Ellenben flíiku<ok, technikusuk, kereskt-dők és iparosok a világot azóta százszor átloi -málták s mamár minden baladásnak elismert, leghatalmasabb léuye/üi. '

Persze e pályákon a szabad verseny ér-vényesül. a kevésbbé tehetséges ás szorgalmas,

pszsrlé bukik, ellenben a hivatalokba prol

tekczióval is be lehet jutni, a vizsgákon is van protekezió vagy azerencse, a msgysr emberben pedig nagy a hivatalos kényelem iránt elősze-retet.

Ebben azonban a legtöbb hivatali pályán csslódás vár a fiatal emberre. Vegyük csak legmegrobanlabb pályákot.

A birói pályáról általános már a vélemény, hogy sz ország legtöbb bírósága lul van ter-helve munkával, az életviszonyok drágák, a tár-sadalmi állás nagy, a fizetés pedig csekély. Hát hs még a segédszemélyzetet vesszük. Jogot vég-zett, gyakran doktoriét lelt fiatal emberek 3 - 4 sőt több félévig ingyen joggyakornokoskodnak ; majd díjas joggyakornokok leszu-k s annyi a segélydijnk ekkor, hogy kosztra, lakásra elmegy, ha ugyan elég. Ha p°dig végre valahára al-jegyző lesz, vsgy a szűkösen rendszeresíteti jegyzői karba jul, ugy gyakran el lehet, rá ké-szülve. bogy ott vénül meg. A munkájuk pedig egyenesen szellemet tompító, nagyrészt blan quetta munka, amelybe a bosszú évek során bele szokik gépiesen az ember, de amelyet meg is utál.

Az öreg jegyző némelykor hozzá jut egy-egy önálóhb munkát igényelő feladathoz, de a fiatalabb alig, mert a bírónak sok a dolga s a helyett, hogy a melléje beosztott jegyző, vagy joggyakornok niuukáját felülvizsgálja, fit a hi-báktól kioktassa, inkább ő maga végzi el s a sablonos részt bizza a másikra.

Az ügyvédi pálya, különösen a kezdőké alinlén nem kényelmes, sőt ez a legkevésbbé az. Ezt különben már inkább ismerik, tehát er-ről ne szóljunk.

A közigazgatás terén még vannak egyes kényelmes positurák, de ezek lasssnként el-tűnnek.

Ezek után igazán csak tévhitnek kell te-kinteni, midőn valaki azért válas/tja a jogi pályát, mert nri kényelmet ér el.

Hibás kűlöuben a dologban a mai taní-tási rendszerűnk is, A gimnáziumok egyáltalá-ban nem nevelnek praktikus életelveket a fia-talságba. A latin és a görög veszi el a tanu-lás felét, elavult világnézet elveit oltjuk az em-berekbe, azon kor uézeteit, Bm.'ly a munkát lenézte s rabszolgáival végeztette.

Azon kor uézeteit, mely a keresztény el-vekkel előbb puritán nyersességével és vadsá-gával, később zsarnokságával a eikrtlcstelen.it' gével teljesen ellentétben áll

Szerelném látni, hogy bány ifjul tartott viasza a lauári pályától az a körülmény hogy

rómaiktól azt tanulta, hogy a nevelés csak rabszolgáknak való foglalkozás. Mert az ifjú fogékony és biu. Ha Cicerót soksn olvasnák, még lőbb lenne az államiéi fi, biró meg ügyvéd aspiráns s egyéb tisztességes munkát senki se végezné. Hogy a/, iskola hatása mily erős, leg jobb bizonyítéka az, hogy a jogászság is leki-csinyeli „a filozoptereket". A legtöbb ifjn a diák-tekintélyt csak a jogászságban látja és is-meri «I. Ez a római szellem. A rómaiaknak pe-Jig könnyű volt csak jogászoknak lenni, mert a társadalmi munkát elvégeztették rabszolgáik-kal, lett légyen AZ akár szellemi, akár kézi munka ; (TU'ljnk, bogy orvosok, nevelök, építők, könyvkiadók, kereskedők, iparosok nagyrészt rabszolgák vagy politikai jogok nélküli sz'aba don bocsálollsk voltak), leigázott népeiktől pe-dig zsaroltak, a mennyit lehetttt, igy tehát a római nem is lehetett egyéb mint jogász, vagy katona, s igy természetes, hogy az ő nézeteik a polgári foglalkozásokról nem a inai világba valók.

(Folyt, köv.)

F Ü R D Ő I É L E T . Karoaolatok.

Forró nap sugár kévéi az elnmli lirtek ben egész odaadással, hévvel tűztek le az szar kék pályáról osalogalva a halandók hom-lokától a verették gyöngyökét, uiinek követ-keimruye vala a fürdő utáni legyőzhetetlen vágy. Szeredáuak kies körletébeu hol a* élet, különösen a lovagiasilull élet ugy csapong, hol a lovagkor fordított tükörbe néz, egy pár für-dőcske nyújtja a nap hevében ellaukult ember-

az élvezetet. Zaögöd, a mu/ulmánok ez 'gykor Konstantinápoly f.'-uy

nek őai fészke ; hol özönben úszott vala, hol a dervis táncz mi is megismétlődik néha-néha Noé örök nevü folya-dékainak hatása alatt, — már Junius elején megnyitá kapuit s közönség előtt. A régi meg-szokott, patriarchália élet uralja. Sétányán, ma is ugy Ömleng a szerelem, mint hajdan, az an gol fatányéros készenlétét harang szó jelzi,

mint egykoron, csak a pinezér lelki világa vál tozott meg. A természet nsgy templomában minden lénynél tapasztalt szabadságérzet — öt is ki s*ólitja a mindennapiasság unolt köréből — gyakorlatba hozta kollegájává szegődni a vendégeknek, bánatát sörös pohárba töltött fröesbe fojtani, hogy végül dicsérje a nadirt; a zengjen fölötte a szélvészek bus karcza. Zsö-gödnek régi, megszokott képein csak ilyen epi-zódok változtatnak. Mi a szórakozást illeti, az változatosságban lulhalidolt A szúnyogokhoz érkezése már mindenkit bizonyos jól e»ő üröm-mel tőit be. Kifakadások, szilkok tömkelege ve-gyül a légbe, a haladé gazdag tapasztalatokat szerez a távozón, midőn szemébe Aliik homlo-kán a szarv s a kulőmbözö dimensiéjn kiuövé-sek. Külömben ez a körülmény Zsögöd hírne-véből nem von le semmit, sőt azt emeli, mivel egyik, a Kueip rendszer védőinek hatalmas osz-lopa azt a nyilatkozatát koczkázlalla meg, hogy a zsögödi szúnyogok a vér czirkoláczié balhatos elösegitői. Mi a szórakozás másik ne-mét a zenél illeti, arra nézve szerény vélemé-nyünk csak az lehet , bogy az egész sötét fáj-dalomig megható, Miczi kidressirozott zenekara, idiliknsan választja meg a nap szskát az élve-zet nyújtásra ; rendeseu a naplementekor ját-Bzik, hogy a hatás annál nagyobb legyeu. A leáldozó nap be aranyozza burjukat s ugy el rángatják szegény „János-vitéz* dalait, bogy a halandónak a tűt (lön el űzni kívánt t beamája a fejébe megy, s a borbélyok úgynevezett fáj-dalom nélküli művészete jul eszébe.

A fürdő vise páratlan.

Különös kedvvel és odaadással a Jónás alakok vonzódnak hozzá. A soványabb termé-szetű emberekből az égbe kiálló büuököt is ki h-betue szedni.

Az egész fürdőn, mi s legkellemesebb szórakozási nyújtja az a hazatérés küzdelme, mely küzdelem a következő részletekből áll. Első mozzanat, A lófogás, mozgósítva vsu az egész lürdőszemélyzet a jámbor pára elfoga-tására, mely a bársonyos zöldben csak hety-kén veszi as ostromló hadat, de hiába sok Ind disznót győz; vég eredmény a megfékezés, öröm rivalgások közöli elővezetik s felrakják, általa nem igen kedvelt és boszantó hámját. Kkkor hi telen agyában megvillan az elma-radt boldog idó, visióban látja az integető fB szálakat, s mig gazdája a biztatót keresgeti, neki iramodik az erdőnek lemondva minden kész szolgálatról. Sliatégiai szempontból a küz-ilelemnrk ez a kiemelkedő pontja. Meg kezdő-dik a gnerilla barez, a szegény pára a gyors meuekülésben még hámját is ledörzsöli magá-ról a bozótban, s igy meg osztja az AldOzök Agyelmét. Végre is a győzelem az övé s a vendégekhez hírnök érkezik, a ki jelenti

hazatérés lehutőllenségét. Igy niurs más mód, át veuni hivatását az apostolok szekerének, bár nyikorogva is, de haza szállítja az elvezettül elcsigázott testeket.

Csíkszereda közöuségéuek másik szórakozó helye a csíkszeredai lürdő a csiike vadászat spotl szerű üzésének helye. 6yurkának uap-sülöll arcával hivólag iut az utazó felé. Le-tűnt boldog idők Bzemtaunja vala az a fürdő, ma bubáualos a gazdája, azt mondják a sze-relem sötét verem, a zsibbasztó nem lötődés-ből, ha fel ébredue, az igazán kellemes fürdő szebb napokat látna.

— r — m.

Legújabb. A .Csíki Lapok11 eredeti táviratai.

Budapest, julius 18. d. u. 2 óra SO perez. Csíkszereda, julius 18. <L u. 3 óra 30 perez.

A vezérbizottság értekezlete. A vezérbizottság tegnap este liosaxa

san értekezett, amelyen Eötvös Károly ntegczáfolta a neki tulajdonított kijelen-téseket ; ő ngy mond, caatk tolmácsolta

leszerelést és neui említette a forradal-mat. csak azt ohajlotta. hogy a többség mielőbb vegye át a kormányzást. Eötvös Károly indítványára elhatározták, hogy a bizottság tanácskozásai bizalmasak lesz-nek. Egyúttal a bizottság elhatározta, liogy nyilatkozatban válaszol Fejérvári körleve-lére ; a nyilatkozat kidolgozásával gróf Apponyi Albertet, gróf Andrássy Gyu-lát és Polonyi Gézát bízták meg, kik mun-kájukat ma esti értekezleten elő fogják terjeszteni.

Page 3: XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

Julius 1 . C S Í K I L A P O K

Képviselőválasztás Liptószent-miklóson.

Liptószentmiklóson tegnap folyt le » vAlat ',táa. A szavazat aránya ez volt: Stodola 1455, Lányi 134», Thuránszky 1 1 szavazatot kapott. Stodola és Lányi között pótválasztás lesz.

Qota Fülöp herczeg válópöre. Got» FUlöp koburgi herczeg válókerese-tet adott be Lujza lierczegnő ellen. A válópört októberben fogják tárgyalni.

Öngyilkossági kisérlet. Perczel Aurélt, Perczel Dezső fiát

a bajai erdőben zavart elmével kóborolva találták. Onnan Erdőrségre kisérték, a hol öngyilkosságot akarl elkövetni.

öngyilkos ref. lelkész. Török József marosvásárhelyi szillé-

téstl református lelkész a napokban Ócsá ról feleségével együtt Budapestre jött idegbaját gyógyítani

Az egyik fővárosi szanatorinmban tegnap este azonban felesége szemelát tára kiugrott az ablakon és szörnyethalt.

K Ü L Ö N F É L É K .

— Kinevezés. A marosvásárhelyi ítélő-tábla elnöke Albrecb Frigyes díjtalan |»ggya< kornokot dijas joggyakornokká nevezte ki f a csikszentmártoni járásbírósághoz osztotta be.

— Személyi hírek. Barabás Eleonora és Keresztes Mária gyergyódilrói tnnilónőknek neveztettek ki. — Kömény Gyula csikkozmási kántortanító és Zárug Etelka gyergyőszái hegyi tanítónő véglegesítetlek.

— Áthelyezés. Az igazeágügyininiszter Dankó Pál nyíregyházai törvényszéki fogház-felügyelőt saját kérelmére a csíkszeredai tör-vényszéki fogházhoz helyezte át.

— Halálozások, özv. Görög Józsefné szül. Gogomán Mária 77 éves korában folyó hé 15-ikén Gyergyószenlmiklóson meghall. Te-metése folyó hó 17 én délután 5 órakor ment végbe. — Csikszentimri i özv. Nóvák Józsefné született Dobordan Terézia 75 éves korában folyá bé 18-án Csikszentimrén meghall. Teme-tése julius bé 20-án fog végbe menni.

— Törvényhatósági közgyűlés. F. bé 97-én Csikvármegye törvényhatósága köz gyűlést fog tartani, melyen báró Fejérvári Géza miniszterelnöksége mellett m-galakiloli kor-mány kinevezésére vonatkozó leiratok és ezekre vonatkozólag Pál Gábor és Bartka Ignácz bi-zottsági tagok által beadott önálló indítványok s végül a táretörvényhatóságoknak ezen ügy-ben intézett megkereséseinek tárgyalása és »•/. uj kormánynyai szemb -n követendő magatar-tás megállapítása lesz kitűzve.

— Halá losások. Ö<v. Potot'.ky Alt josné sz. Dáviil Margit folyó üé 14-én 61 éves korában Csíkszeredában hirtelen meghalt. Hfllt tetemeit vasárnap délután 3 órakor tették ölök nyugalomra. — Özv. László Anlalné sz. Mol-nár Juliánná, folyé hó 16 án reggel 7 órakor 74 éves korában meghalt Csikmadéfalván.

— L a p u n k z á r t a k o r vettük a kővet-kező gyászhírt: B ú z á s J ó z s e f n é Hrfll. Márton Márczella tüdőgyulladás következtében folyó hó 19 én reggel 8 órakor 43 éves koiá ban Csikcsicsón meghalt. Tetemét folyó hó 29-én délelőtt 9 érakor fogják a csikcsicsói köztemetőbe OrSk nyugalomra helyezni.

— Megyénk tanfelügyelője a tüdő vészesekér t . Arról értesülünk, bogy megyénk kir. tarfelfigyelője Szabó Géza meleghangú szép lölhivást intézett a megyebeli tanitói kaihoz, melynek figyelmébe ajánlja a Jézsef királyi Herczeg Szanatórium Egyesületnek azt a szép elhatározását, bogy ingyenes ágya!apitványt lé-tesít a most és az ezután fölállítandó szsnsté riumban a beteg tanítók és azok családja tag-jai számára, a tanítóságnak hálával és a viszont való segítés élénk érzésével kell fogadni. Ami megyebeli tanítóinknak mindent el kell követnie, hogy a szegény sorsú tüdőbetegek jó voltáért, visszaszerzendő egészségéért megalakuló orszá-gos liga minél nagyobb, minél hatalmasabb legyen. Ezt pedig a tanítók erőteljesen szolgál-hatják, ha minél többen gyűjtik egybe a ma-guk mükOdési helyén a tagokat. A magunk ré széről is a legmelegebben bivjuk föl tanité ka-rónk figyelmét a tanfelügyelő lelkes szózatára. Airól vao szó, hogy évi két, vsgy négy koro-

nás áldozatra egy ilyen szép czélért a jó szi-vek kapaczitállialók ?? Nincs kétségünk abban, hngyha tanitói karunk szivét e szép Ogy meg-nyerte, ök igen sokat lehelnek. Készséggel nyit-lak meg lapnnk hasábjait, bogy e téren -.z ér demet elismerjük.

— Halál az építészetnél . A napok-ban halálos kimenetelű dráma történt Pototzky Pál helybeli jó hírnevű kereskedőnek A paff i-utczai most épülő házánál. Ugyanis Hamari Fe-rencz helybeli iparos, ki az építkezésnél mint felügyelő volt alkalmazva és egy Stor Sándor kőmives között szó váltás láinadt, melyuek szo-morú következménye sz lett, bogy Hamari lég-lát ragadva -azt Stor Sándor fejéhez oly erővel hajította, hogy az csekély idő elteltével agy-vérömlés következtében meghalt. A gyászos végzetü embert a helybeli közkórházha szállí-tották be és innen adták meg n-ki a végtisz-tességet.

— Érdekes vendég Tusnádfürdőn. Tusnád fürdőről értesítenek, hogy Friedmsnn Ábrahám inoldovsi főrabbi, akit közönségesen „csodaiabhi" névvel illetnek, hosszasabb tar-tózkodásra oda érkezett.

— Hangverseny. Tusnádfürdón julius hó 22-én (szombaton) este tél 9 órakor a gyógy-esarnok nagytermében Roemer Carola opera-éuekesnö közreműködésével hangversenyt tar-tanak.

— Tánezestély. A esik vármegyei egye-temi ifjúság 1906. évi augusztus hó 6 én Csík szeredábBn, a vái megyei , Vigadó" összes ter-meiben, felerészbeu a csikmadéUlvi emlékosz-lop fentarlási alapja és felerészben a .Budapesti Székely Diák Otlhou" alapja javára egyetemi tánczesfélyl rendez. Belépti díj: Személyjegy 2 k., családjegy 5 kor. A zenél lUduj Béni Ár-pád zenekara szolgáltatja. Felülfizetéseket kö-szönettel fogad és birlapilag nyugtáz a ren* bezőség. Kezdete este tél 9 órakor.

— Pályázat a József flárvaházba és az Erzsebet leányárvaházba. Boldog emlékezelQ József lnherczeg ur ö cs. és kir. fensége bonvéd főparancsnokságának 25-ik év-fordulója emlékére a m. kir. honvédség köte lékébe tartozó vagy tartozott egyének árrai vagy fél árvái neveltelésére létesített alapít-ványi helyek közül az 1905 6. tanév kezdetén a József flárvaházba egy, az Erzsébet leány árvaházban pedig két bsly kerül betöltésre, mely helyekre n kijelölés joga ő cs és kir. fenségéi József Ágost főberczeg ural illeti meg. A pályázati kérések f. évi augusztus bó 10 ig a honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. A felvétel kellékei képeu igazolaudó : a) az, hogy a lelvét-tni kért gyermek tényleg a m. kir. honvédség kötelékébe tallózott vagy tartozó apának törvényes leszármazottjai. I>) s vagyou-talanság, c) hogy az árva a 6-ik életével be-töltötte és bogy a flu'árva a 10-ik, s leányárva pedig a 12-ik életévet tul nem baladta, d) bogy ép testű és elméjii s himlő ellen beoltatott. A pályázat eredményéről az illetők bsiésági uton fognak éiLrsiit"lni

— Tüzeset. Csikdánfalván folyó hó 10-én délután f-d négy órakor tilz ütött ki s csakha-mar 3 lakóház, 17 gazdasági épület teljesen leégett. A hivatalosan megállapított kár 10.218 koronát tesz ki. melyből csak 1800 korona té-rül meg biztosítás utjáu. A lakosság nagyon meg volt rémülve, a mire volt is oka, mert a szél által tova ragadt üszköktől a harmadik uiczáha is gynladtak ki épület.k. Ezeket azon-ban sikerült elfojtani még mielőtt veszedelme-sebb mérveket öltött volna. A községi lakosság-nak szinte felerésze nagy rémületében meg fogható holmiját a mezőre hordta ki. Az igy megrémült lakossággal sz oltási munkálat is nehezen ment volna, mert a nép a félelemtől teljesen eszméleten kivül volt. — Jelen voltak azonban a szomszédos községek lakói, kik el-képzelhetetlen gyorsasággal siettek segítségre. Csak igy sikerült a tüzel lokalizálni. Épen ezért ugy a msgam, mint a k0z.<ég nevében bálás kOszOnemet fejezem ki azok előtt az em-ber barátok előtt, kik sietlek Csikkszenllauiás, Jenőfalva, Karczfalva és Madaras községek részéről embertársaik segítségére s a község lakosságát megiuent> tték egy megmérhetetlen veszélytől. A tűz gyermekek jálékából száina/olt,

Árpa Lajos, körjegyző. — Élőpa tak fürdő vendégeinek a száma

1906. julius 13 ikáig 608-ra emelkedett. — Ki rándu lás a Székelyföldre. Négy

érdekes székelyföldi köi utazás tervét és költség-számítását állította egybe s msrosvásáihelyi Székely-Társaság. A részletes adatokat taital mázó füzetet bárkinek díjtalanul megküldi Szeul-gyOrgyi Dénes, a társaság gazdája, ki készséggel

szolgál minden fölvilágositásssl. Már itt jelezhet jük. hogy junius 27-én délután 5 órakor Maros-vásárhelyről indul egy társaság a következő ut-iránynyal: Szászrégen, Tnplica, Borszék, Cyer-gyószeiUmiklós, Cyergyóaltaln. Parajd, Szováta, Marosvásárhely. A körút 8—9 napig tart s 95 koronába kerül.

— Szállítás a hadseregnek. A maros-vásárhelyi kereskedelmi és ipsrkamara tudatja az érdekeltekkel, hogy a Nagyszebenben székelő 12 ik hadtest cs. és kir. badbizlossAga a folyó évi szeptember 1-élől 1906. évi s>.eniptember 1 éig a szükséges takarmány és tűzifa szükség-letül az alábbi állomásokon, hivatalos helyisé-gekben és napokon tartandó ajánlati tárgyalá-sokon Ingja biztoi-itani 1. Nagyszebeni hadhiz losság hivatalos helyiségében f. é. julius 19. 2. Brassóban a cs. és kir. éleim, flókraklárnál jul. 24. és 25-én. 3. Gytt'afeliérvárt a cs. és kir. éleim, raktárnál jul. 17-én. 4. Kolozsvárt ugyancsak a cs. és kir. élelmezési raktárnál julius 91-én.

— Uj czigaretta. A dohányjövedéki igaz-gatóság értesítése szerint julius 1-től Duna el-nevezéssel ujfa|ls szivarka kerüli forgalomba. A szivarka orosz formájú; bosszú szopókája, aranybetűs fölirása van, az ékessége a szintén aranynyonmsu magyar korona. Tizeukét di b. cso magolva busz fillérért adják a DunaczigareLtát, amelynek darabja igy két fillérbe se kerül s ezt a pénzt megéri, mert bár kicsiny, de let9zetüs külsejtt és jó dohány van benne. Az uj csigáiénál egyelőre csak a főváros területén fogják árusítani később elterjesztik az egész országban.

Pályázat i h i rdetmény. A csíksze-redai m. kir. földmivesiskola igazgatósága köz-hírré teszi, bogy sz 1905—1906. tanévre a földmives iskolánál 15 állami ingyenes hely vár betöltésre. A főldmivelésttgyi minisztérium-hoz czimzett kérvények f. évi aug bó 10-ig a földmives iskola igazgatóságéhoz nyújtandók be, hol bővebb felvilágosítás is nyujtalik. Ké-sőob érkező folyamodványok fiţyeleiube uem vételnek. Felvételi feltételek : betöltött 17 éves életkor, erős, egészséges testalkat. A kérvé-nyekhez csatolandó : 1. Keresztlevél, 2. Iskolai bizonyítvány. 3 Orvosi. 4. Ujraollási. 5. Erköl-csi- és szegénységi bizooyilvány. A felvett nö-vendékek benn az intézetben nyernek díjtala-nul teljes ellátást. A in. kir. föidiuivesiskola igszgal ósága.

+ Értesítés. A csíkszeredai in. kir, földmivesiskola ez évben is hajlandó 6 lóerejü cséplőgép készletével egyeseknél a megállapí-tandó részéit csépelni. Csépeltelni szándékozók kéiMnek a leltétrlik megállapítása czéljálél személyesen vagy iráshnii a csíkszeredai m. kir. földmivesiskola igazgatóságához fordulni. Franki Bódog, igazgató.

— Idei gabona forgalmunk. Tekin-tet lel arra, hogy a vetések állása jó termést ígér kedvező kereskedelmi viszonyok melleit, ha a jó teim-is iránt táplált remények teljesül-nek, nagy gabona forgalomra s különösen je lentékeny külföldi kivitelre van kilátás, a m. kir. állami vasutak kolozsvári üzletvezetősége a legmesszebb menő intézkedéseket kívánja fo-ganatosítani, hogy a rendelkezésre álló teher-kocsikkal a válható nagy forgalmat miuél si-mábban s lehetőleg nagyobb késedelmek be-állta nélkül lehessen lebonyolítani. Ez.en köz-gazdasági szempontból szerfelett fontos czél elérhetése czéljából törekvését oda irányítja, hogy a gabona szállítás alatt sz ezen czélra szükséges kocsik mentől nagyobb számban áll-janak rendelkezésükre. Ezen czélját azonban csak a szállító közönség támogatásával érheti el. Ép azért a nevezett üzletvezetőség meg-keresése folytán felkérjük az emiitett országos érdekre való tekintetből a szállító köz0u9éget, bogy egyéb lömeg árukat lehetőleg még a ga-bona szállítás beállta előtt eszközöljék, mivel a gabona szállítási idéuy alatt elsősorban s gabona szállítás igéuyeire lesznek tekiutettel. s ennek következtében egyéb tömegáruk részére kocsikat, valószínűleg aug. hó elejétől október hó végéig előreláthatólag csak korlátolt meny-nyiségben fognak rendelkezésre bocsájthatui.

— Kivándor lás Amerikába. UiryUt-azik Amerika csábító volta ma sem vesztett semmit erejéből, amint az amerikai magyar la-pokból oUassuk ugyanis 1904. juuius 30 tél 1905. junius 30-ig 1,061,659 ember vándorolt be, ntig a megelőző évbi n ceak 867,046 volt a bevándorlók száma. De sz amerikai lap is meg-jegyzi, bogy ez nem tiszta szaporulat, mert be-vándorlóknak általában 10°/,-a. sz ujon oda-érkezőknek pedig V, része visszatér hazájába. Csak azt szeretnők tudni, vájjon hazánk meny-nyivel szerepel ez óriási számban ?

— Pályázat i felhívás. A siketuémák budapesti állami iulézelének elsó osztályaiba a legközelebbi lanévre 30 uj növendék log fel-vétetni. Ezen kivül felvételt nyernek a megfe-lel ö felsőbb osztályokba oly siketuémák is, a kik rddig valamely vidéki iutézelben tanulták ugyan, de a kiknek szülői időközbeu a székes-fővárosba, vagy sunak környékére költöztek. Végül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketültek meg, s a kik az intézetben a beszédnek a szájról való leolvasását tanul-ják meg és ez után elemi ismereteiket kiegé-szítik. Elsősorban a Budapesten s az annak környékén levő, de másodsorban felvételt nyer-nek az ország bármely helyéről folyamodó si-ketnémák is, a kik sz évi 100 korona eltar-tási költséget egészben, vsgy részben biztosí-tani képesek. Pályázati baUridő jul. 26 ítész-let"s tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat sz érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgalésága Budapest. VIII., Mosonyi utcza 8. sz. Megjegyeztetik, hogy az intézet 8. évfo-lyamú.

— Komoly szó. Fesity Árpád ai ismert festőművész felhívást intéz a magyarországi irékhea és művészekbe», hogy a magy ar ipar megteremtése végett egy batalmns szervisettó egye üljenek. As eszme, melyet a nagy miivész fölvetett, megér-demelné. hogy a táraadalom niiuden rétegében pártolást találjcn. A felhívásból közöljük a kö-vetkezőket. Az a tér a melyen a magyar táraa-dalom is leginkább küzdhet, ipari küzdelmünk kérdéae. A magyar társadalom, a mely már uem egyszer kelt a magyar ipar védelmére még ál-dozatok árán ia, ma is ítész lenne as áldosat útjára lépni, és megelégednék egyelőre hasai iparunk mai voltával addig, a mig egy ilyen vé-dőszó vetk ezé i védelme alatt iparunk kifejlődik. Ennénk caeréptányérról ha kell éa ha kell jár-uáuk daróciruhában, hogy az a pénz, a melyet mi ilt azerzünk, itt keresünk ebben az ország-ban. az maradjon is meg ebbeu ai országban és ne gazdagítsa ellenségeinket. És ezt a moz-galmat meg Í9 kell indítanunk. De es csak as első lépés logyen, a melyet nyomban kövessen ipsri fejlesztésünknek komoly munkája, liogy a közönaég hazalias hevét le ue hütae a osslódáa. Nehogy a kapzsiság és önző apeculaoió a kösön-ség felbuzdulásával ós áldozatkészségével vissza-élve, hazafiság cziuiéu és „hazai ipar11 jelszó alatt értéktelen rossz portékát octroyálhasao:) reá, olyan országos védőszervesetet, ellenőrző bizottságot kell alakítani, a mely szervezetével kiterjedve a vármegyékre, a járásokra, a köz-ségekre, ráütve bélyegét a jóra éa megbélye-gezve a rosszat, vezetője legyen a közönségnek, liogy ugyanakkor, a mikor a magyar táraadalom hazatiságn védi a becsületea magyar munkát éa a becsületes váilalkozáaokal s ugyanakkor a ma-gyar közöuség ia meg legyen védve B viaasu-élóaok ellen. 0-.szeköiő kapcsot kell létesíteni a fogyasztók és a termelők közölt egy olyaa szer-vezetben, a mely tanulmányozva a közönség igényeit és kívánalmait, azokra irányítsa a gyá-rosok éa iparosok ügyeimét, VÍBZOIII ráterelje a közöuaég ügyeimét a jó magyar tnnnkára. — Teljes művészi Meggyőződésem, hogy Japánt ki-véve, uincá egy második nép a föld hálán, amely auuyi forinaérzékkol. veleszületett művészi haj* laminai bírna és o folyláu ugv ipari, iniul min den másnemű kifejlődésre unuyira alkalmas volna, mint a mi népiiuk, a magyar. Ha as .úgyne-vezett műveli osztály megtudná látni ust, ha en-nek értékét meg tudná becsülni, akkor ea ss or-Bzág guz.lag és boldog ország lenne. Alakitsuuk egy olyan testületet, a melynek fórumán meg-hallgatásra találjon inindeu komoly szó, bárhon-nan jöjjön is. Ainelyuek fórumán ne fcsaólyez-sen senkit a pártpolitika, ahol minden óasinte aslndék szabadon nyilvánulltHssou és támogatásra is találjon. Iparkodjuuk a közfelfogást a gyakor-lati élet egészséges útjára terelui, iparkodjunk iniudeul gyakorlatilag 1B megoldani. Törekedjünk arra, hogy egy jó irányl-an kialakult közvéle-mény kivánBága folytán általános nevelési rend-szerünkben is ezentúl ne a tudálékoaság erő-azakolása, hanem a gyakorlati élethes asükaégea tudás, az ipari müvelódéa, a vele járó azép ér-zék éa ami pénzértékben ia mérhetetlen sokat ér, a jó izlés fejlesztésű legyen első sorbsn irány-adó. Mikor a nagy forradalom idejében Páriában a convent nem tudott boldogulni, akkor Msr* seilleben összeállott uégyssás egysserü ember és elindult Párlsbs atial a ásóval : .Menjünk — mentsük meg a hazát I" Ast sem Indiák ho* aynu. mégis elindultak. Gúnyolták, kaeiagták őket, mégis elindultak. A harmadik falunál meg-szűnt a gúnyos kaczagáa. Párisba már 20.000 ember vouuH a nyomukban a Marseillaise dal-lama melleit. É« es a 20.000 ember vetette meg alapját a nemzeti hadseregnek. Mi Be törődjünk hát a kislolküek gúnyos kacaajával. Törjünk előre bátran, követni fognak. Elóasir egyesek, aztán azáznk és ezrek.

IRODALOM, MŰVÉSZET.

V A kárpátegylet képes havi szem-léje. Megint ogy uj füzete, a f. évi 5—0 száma jelent meg aunak a szinvonalou álló folyóiratnak, melylyel az .Erdélyi Kárpát Egyesület állandóan nemes oiélu propagandát fejt kl ss erdélyi ré-szek ismertetése és idegen forgalma érdekében. A vesetőcsikkely a tájképről ad szellemes kis elmefuttatás!, majd Oross Endre éa Ruiltaka

Page 4: XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

Julius 10. C S Í K I L A P O K 29. ssám.

Béla dr. megkezdett néprajzi, illetve toritta iráoyo tanulmányaikat ebben a fDietben fejesik be. Ruiittki biharmegyei kirándnláaai leírását •lép illuastrácsiók ditiitik. Tanács JAaaef humo-ros eaikkelyben ero lékelik meg ai K. K. E. Árpádcsucsi meastelátő tornya felavatása alkal mából rendezett nagysikerű kirándulásról. A kiaebb czikkelyek élén áll József kir. hercteg nekrológja. Ai .Erdély "-t a tagok « kor. évi tagdij fejében díjtalanul kapják, nem tagoknak a> elóflietési ár 10 kor.

Sz 54—905.

KÖZGAZDASAG. A „Hsn»ss" Bagysr Áltslánes Valtéflilet Rész-vénytársaság, Budapest heti Jslaatéss s tózsds-

foriaisatröl és a pénzpiaciról. Budapest, 1906. julius 13.

A lefolyt bélen a bndaposll Misde irány-zata elég Biliárd voll. ami ason kmlvozd hansu latra vesetendő vissza, malyet OauNch oaitrák imoiasterelnöknek as osztrák inagánvasutak álla mosilássra vonatkozó kijeleutései a kicsi tdiadén kelteltek. Elad sorban ai osztrák magyar állum vasút részvények iránt mutatkozott nagy érdek-lődés, melyeknek árfolyama A7U ig emelkedett és csak később, miitőn utaláa történt azon nsgy nehézségekre, melyekkel ezen vasútnak államo-sitásn előreláthatólag járni fog. hagyatlott a rész-vények árfolyama 674-re. A többi inlernationális értékek közül magyar hitetréaivények emelked-tek. szintúgy rimamurányi vaamii résivények is. mely utóbbiaknak előnyére aiolgált azon hir. hogy a mérlegel most záró társaság által a második félévben elért üzleti jöved. lem semmi-ben sem maradt viassa aa elad félévnek ked veió eredményével Bsembea.

Folyó hó II , 12. és 13 án boesáj'atott alá írásra az uj 30 millió font sterling ösasegG 4 " o-os japán kölcsön 90 °/o os árfolyamon és eddigi értesüléseink tserínt fenti összeg kb. hétaiereaen tuljegyestetett; Ansstris—Magyar-ország mintegy 3 millió font aterlinggel vett réazt ezen sláiráaban.

A pénspiaeson még mindig mutatkoznak nagyobb igények, melyek aionban könnyen ta-lálnak kielégítést, annál is inkább, mintán a kül-földi pénapiaesokon a kamatlábak inkább hanyat-lóban vannak.

A hét legnevezetesebb árfolyamváltozásai a követkesdk voltak

juliua 6. julius 13. 4>/o magyar koronajáradék U7.20 96.85 magyar hitel résivény 775.50 780.25 rimamurányi vasmii részv. 549.— 550.— osztrák magy. áv. részvény 670.50 074.—

Faeladási hirdetmény. Gyergyószárhegy község közbirto-

aossága a tulajdonát képeső II. határ-részbeli erdejének III. vágás sorozat 64-ik osztagában az 1899. évben a borszéki Üzlet részére kijelölt 42 kat. holdnyi vá-gástéren körülbelül 10 kat. holdon még fennálló, mintegy 2194. m8 fenyő-mü és és 11 m* fenyő-rud faképlet zárt írásbeli ajánlattal egybekötött nyilvános szóbeli versenytárgyalás utján Gyergyós/.árliegy községházánál 1 0 O 6 . é v i jllliUS h ó 25-éo délelőtt 9 órakor el fog adatni.

Kikiáltási ár, melyen alul lenti fa-tömeg nem fog eladatni, 9300 koroná-(Kilenczezerltáromszáz koronn) ban álla-pittatik meg.

Árverezni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár 10 százalékát az árverés meg-kezdése előtt készpénzben, vagy óvadék-képes értékpapírokban az érverező biztos biztos kezébe letétbe helyezni.

Zárt Írásbeli ajánlatok, melyek a megajánlandó vételárnak 10 százalékával — mint bánatpénzzel, vagy megfelelő ér-téktl ovadékképes értékpapírral ellátan-dók, s melyekben a megajánlott vételár számjegyekkel és betllkkel is tisztán ki-írandó, a szóbeli verseny tárgyalás meg-kezdése előtt benyújtandók.

Ezen ajánlatokban határozottan ki-jelentendő az is, hogy ajánlattevő az ár-verési és szerződési feltételeket elfogadja s azoknak magát aláveti.

Utóajánlatok, avagy az árverési és szerződési feltételektől eltérő kikötéseket tartalmazó ajánlatok, figyelembe nem vételnek.,

Egyébbiránt a részletes árverési és szerződési feltételek a gyergyószárhegyi

közbirtokosság alatt irt elnökségénél meg-tekinthetők.

Kelt Gyergyószárhegyen, 1905. évi julius hó 9-én. Ozimbalmos István Oláh Gergely

b. y.6. b. elnök.

Sz. 670—905 m j.

Hirdetmény. Csikvármegyei magánjavai kezelésére

vonatkozó alapszabály 6. és 14. §-ai alap-ján felhívom mindazokat, kik a „Lóbe-szerzési" és „Ruházati" alapból folyó év-ben kiosztás alá kcrll 15 ösztöndíjakat és segélypénzeket elnyerni óhajtják, hogy az iránti kérvényeiket hozzám folyó ÓV julius hó 31-éig nyújtsák be, mert a később érkező folyamodványok nem fog-nak figyelembe vétetni s hivatalból vissza lógnak utasíttatni.

K i o s z t á s a l á k e r t l l : A) a lóbeszerzési alapból:

1. 2 egyenkint G00 koronás öszlön-dij ; ezen ösztöndijakra csakis a hazai egyetemeken, akadémiákon, vagy felsőbb tanintézeteken tanuló csikmegyei huszár családok fiuágon való fiu leszármazottai pályázhatnak.

2. 2000 korona segélypénz, mely azon gimnáziumi, reál és ipariskolai, ta-nitóképezdei, továbbá erdészeti, bányá-szati, gazdászati, műegyetemi, niUipari, jogi, orvosi és bölcsészetkari hallgatók között fog 60—200 koronáig terjedő ösz-szegekben kiosztatni, kik szintén csik-megyei huszár családok fiuágon való íiu leszármazottai.

1)) a ruházati alapból: 1. a 600 koronás tuUegyetemi ösz-

töndíj ;

2 a 600 koronás orvosi ösztöndíj ; 3. A 600 koronás jogi ösztöndíj ; 4. a gyergyóalfalvi állami gazdasági

felső népiskolánál megüresedett 7, egyen-kint lOO koronás ösztöndíj ;

5 a gyergyószentiniklósi polgári fiú-iskolánál megüresedett 2, egyenkint 100 koronás ösztöndíj ;

6. 800 korona segélypénz, mely az erdészeti, bányászati, gazdászati, műegye-temi, mdipari, m II vésze ti, jogi, orvosi és bölcsészetkari felsőbb tanintézeteket hall-gató tanulók között fog 200—400 koro-náig terjedő összegekben kiosztatni.

Akik a „Lóbeszerzési" alap terhére rendszeresített ösztöndíjakért folyamodnak s azok, kik ezen alapból segélyt kérnek, tartoznak huszár családok valamelyikéből való leszármazásukat igazolni s e mellett iskolai és vagyoni bizonyítványukat is bemutatni ; azok pedig, kik a ruházati alap terhére rendszeresített ösztöndíjakért folyamodnak, vagy pedig ezen alapból kérnek segélyt, kérésükhöz iskolai és va-gyoni bizonyítványt tartoznak csatolni s e mellett igazolni, hogy Csikvármegyé-ben született székely származásit és a megyében illetékességgel biró apák gyermekei.

Hangsúlyozom, hogy az ezen hirdet-ményben felsorolt ösztöndijak adományo-zásit és segélypénzek leiosztása felett folyó év augusztus hó első felében ho-zandó igazgatótanácsi határozat senkinek sem fog külön kézbesittetni, hanem a „Csíki Lapok" és n ,,Gyergyó "czimü la-pokban fog közzé tétetni s az ellen a hatá-rozatnak nevezett lapokban való megjele-nésétől számított 8 nap alatt lehet fe-lebbezni.

Csikvármegye magánjavai igazgató-tanácsának elnöke.

Csíkszereda, 1905. évi julius hó 2. alisp. igazg. tan. elnök helyett:

Fejér Sándor, !—2 igazgató-lanács jegvzn.

Szám 6124/905. tlkvi.

Árverési birdetméDY és feltételek kivonata. András Lajos és Kölönte László végre-

hajlatóknak Ferenez András és Ferenez József kászonimpéri lakosok elleni végrehajtásos agyé-ben a kérelem következtében a végrehajtási átverés 500 korona tőke és jár. erejéig s csík-szeredai kir. törvényszék, s csikszentmártoni kir. járásbíróság területén levő a Kászonimpér község halárán Irkvő a kászonimpéri 153. sz. Ijkvben A f 317. hrszámu ingatlanra 390 ko-rona, 832—834. hrsz. ingatlanra 3 korona, 1015. hrsz. ingatlanra 10 korona, 1223. hisz. ingatlanra 8 korona, 2238. hrsz. ingstlsnra II korona, 2315. hrsz. ingatlanra 4 korona, 3453 hrsz. ingatlanra 20 korona, 4301. hrsz. ingat-lanra 7 korona, 4427. brsz. ingatlanra 324 ko-rona, 5228. hrsz. ingatlanra 9 korona, 5654. hrsz. ingatlanra 13 korona. 5753/2. brsz. in gatlanra 98 korona, 5923/1. hrsz. ingatlanra 4 korona, 6145. hr-z. ingatlanra 9 korona, 6356. hrsz. ingatlanra 2 korona, 6411. hrsz. ingatlanra 35 korona, 7178. hrsz. ingatlanra 3 korona, a kászonimpéri 949. sz. tjkvben A + 4367, 4368. hrsz. alatt foglalt ingatlanra 22 korona, a kászonimpéri 1648. sz. Ijkvben A f 1462. hrsz. a. foglalt ingatlanra 26 korona, a kászonimpéti 2041. sz. tjkvben A f 5669. brsz. alatt foglalt ingatlanra 76 korona, a káazon impéri 1568. sz. tjkvben A f 6457/2. brsz. s. foglslt ingatlanra 8 korona, ezennel megbatá-rozott kikiáltási Arbsn a 153 sz. tjkvben C. 3 a 2041. sz. tikvben C. 2. a. özv. Ferenez Ger-gelyné sz. Kovács Borbála javára bekebelezett élei fogy tiglani haszonélvezeti jogok sérelme nél-kül elrendeltetik. Amennyiben azonban a 163 sz. tjkvben 317, 839, 834. 1016. 1228 2888 3215, 3453, 4301. 4427, 5296. 5661. brsz. in-gatlanok vételára a fenii haszonélvezeti jog tenntartásával 322 korona 40 Aliért ki n>m tenne, azokra az árverés az életfogytiglani ha-szonélvezeti jogra tekintet nélkül nyomban megtartandó.

Az árverésre határnapnl 1905. évi lien-tsmbsr hé 27-én <L e. 9 órája kászonimpér köz-ségházához tűzetik ki.

Árverezni száu.lékozók tarloznak minden egyes ingatlan kikiáltási árának 10 százalékát készpénzben vagy ovadékképes értékpapirban a kiküldött keséhez letenni.

A kir. járásbíróság telekkvi bstóság. Csikszentmárton, 1905. junins 24-én.

6ÖZSV PÉTER, kir. albiré.

S Z V 0 B 0 D A J Ó Z S E F KÖNYVHyOMPÁJA, A „CSÍKI LAPOK" KIADÓHIVATALA CSÍKSZEREDÁN.

Elvállalok minden a nyomdai szakmához tartozó mun-kákat u. m.: névjegyek, czég- és eljegyzéBi kártyák, meghivók és tánezrendek, körlevelek, számlák, vizs-galapok, gyászjelentések, zárszámadások, h í r l a p o k , folyóiratok és f ü z e t e k gyors és pontos készítését.

Továbbá ajánlom az uj miniszteri rendelet szerint dúsan felszerelt

B É T " n y o m t a t v á n y r a k t á r o m a t

községi és körjegyzők részére flnom papíron nyom-tatva. — P o s t a - és k é z b e s í t ő könyvek bekötve.

K a p h a t ó m é g j ó l b e r e n d e z e t t k ö n y v- és p a p i r k e r e s k e d é s e m ben

közönséges író-, csomagoló-, rajzpapir, fehér és rózsa-szín i t a t ó , k é k m á s o l ó é s mindenféle s z í n e s ^ = = = = s e l y e m p a p í r o k . Nagyjválaszték levélpapírokból, n é v j e g y k á r t y á k -ból , díszes e m l é k k ö n y v e k b ő l és albumokból.

Mindenféle n y o m d a i m u n k á k a k a d á l y n é l k ü l g y o r s a n é s p o n t o s a n készülnek.

Page 5: XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

Julius 19. C S Í K I L A P O K 29. BE&m. Sz. 53 — 905.

Faeladási hirdetmény. Oyergyószárhegy község közbirto-

kossága, a tulajdonát képező II. Itntár-lészbeli erdejének II. v. s 41. és 43. osz-tagában fekvő „birtokcsere'- nevtl és 492 k. h kiterjedésű vágástéren levő fennálló és ledöntött, mintegy 12000 ni"-re be-osUlt luczfenyő liaszonfa készlet, zári Írás-beli ajánlattal egybekötött nyilvános szó-beli versenytárgyalás útját Gyergyószár-hegy községházánál 1905- ÓVÍ julius hó 25-én délelőtt 0 órakor el log adatni.

Kikiáltási ár, melyen alul fenti la-tömeg nem log eladatni, minden bemért ni3 fa után 2 kor. 80 üli , azaz két ko-rona nyolczvan fillér, minden ezer darab kivert zsindely után 2 kor. 20 fillér, azaz két korona busz fillérben állapitlalik meg.

Árverezni szándékozók kölelesck nz árverés megkezdése előtt 3000, azaz liá romezer koronát készpénzben, vagy ova dékképes értékpapírokban az árverező biztos kezébe letétbe helyezni.

Zárt írásbeli ajánlatok, n.elyek 3000, azaz háromezer korona bánatpénzzel, vagy megfelelő értékll ovadékkép'es értékpapír-ral ellátandók s melyekben a megaján-lott ni'-vnkénti, illetve ezen darabonkinti vételár számjegyekkel is, belükkel is lisz-tisztán kiirandó a szóbeli versenytárgya-láa megkezdése előtt benyújthatók.

Ezen ajánlatokban határozol lan ki-jelölendő az is, hogy ajánlattevő ár-verezési és szerződési feltételeket elfogadja és azoknak magát aláveti.

Utóajánlatok, avngy az árverezési, vagy szerződési feltételektől eltérő kiköté-seket tartalmazó ajánlatok figyelembe nem vétetnek.

Egyébiránt á részletes árverezési és szerződési feltételek a szárhegyi közbir-tokosság alatt irt elnökségénél megte-kinthetők.

Szárhegy, 190S. évi julius 9-én.

Cimbalmos István Oláh Gergely b. jit. b. elnök.

Sz. 33—1905-

Faeladási hirdetmény. Alólirott közbirtokossági elnökség

közhírré teszi, hogy gyergyóujfalvi köz ségházánál 1905. augusztus 6-án d. U. 2 órakor kezdődő nyilvános szó és Írásbeli -árvetésen eladja a sugópataki, baráfossorki, ujesztenai és libánsorki erdő részeken 1904. évben kijelölt \ágásokban megperzselődött s eladni szánt lábonálló fáját.

Kikiáltási ár Sugópalakinnk 3520 korona, barátossorki 3060 kmona, ujesz-tenni 1370 korona és libánsorki 6130 ko-rona, melyeu alul a fa nem adatik el. Bánatpénz a Sugópatakinak 400 korona, barátossorki 400 korona, ujcsztcnhi 200 korona és a libánsorki 700 korona. Rész-leleB árverési és szerződési feltételek, amelyektől eltérő vagy utóajánlatok nem fogadtatnak el, az alólirott közli, elnök-ségnél hivatalos órák alatt megtekinthetők

Tájékozásul szolgáljon, hogy a ki használás alá kerdlő területek a sugópa taki 7 0 kii. kilerjedésil, a legközelebbi vasútállomástól 38 2 kmnyire vau 21 20 drbnak mcllmagasságbaii kéreggel egyiitt 10—80 átlag 27 cm. átmérőjűnek 106« km. haszonfát.

Barátossorki 30 0 kh. kiterjedésű a legközelebbi vasuli állomástól 42 km.-nyire van 14127 drbnak mell magasság -ban kéreggel együtt 3—52 állag 20 cm átmérőjűnek 1278 kbm has/onfát.

Az ujeszteiiHÍ" 50 kit. kiterjedésű a legközelebbi vasnti állomástól 39 0 km.-nyire van 1322 drbnak mellmagasságban kéreggel együtt 10—46 átlát; 28 cm át mérőjilnek 442 kbm. haszonfát.

Libánsorkinak pedig 18 kh. kiter-jedésű a legközelebbi vasuli állomástól 35 1 km-nyíre van 20ü0 darabnak mell-magasságban kéreggel együtt 10—82 át-lag 33 cm átmérőjűnek 1G57 km. lia-szonfát tartalmazónak vau becsülve.

Az összes eladó fa luczfenyőfa s csak kis részben jegenyefenyő.

Gyergyóujfalu, 190"). julius (? án

Sólyom Péter, Bányász Sándor,

Állandó, észszerű és ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, ipari vállalat-nak, üzletnek a lelke, ingója, az éltető eleme. — Hogyan, hnl és mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és legolcsób-ban, megtndbstó az

Általános Tudósitó hirdetési osztályánál

JGBOS LEOPOLD GYULA uerkeaitö, BUDAPEST, VII., Erzsébst-körut 54. sz.

Híj.• kiváló szakértelemmel, odaadó Mki-i-ine etes-éggel. pontossággal és olcsón eszközölnek hirdetéseket és reklámokat az összes budapesti, vidéki és külföldi lapok ban és naptárakban. 0—4

^ ^ ^ /ji» rttv <itv /nv /tiv/jt» /jt* «jt»/jt» n»

KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS TEHVEZETEK INGYEN I

olcsón kaphatók Bottyán Lá&zlónénál Csikvárdotfalván.

gyótölgyesen ugyancsak a magánjavak kezelőségi irodájában megtekinthetők. Cai k megye magánjavainak igazgatósága.

Csíkszereda, 1905 julius bó 14-én.

Dr. Csiky József, igazgató.

2 - 3

b. jegyző. kb. elnök.

Répáti gyógysavanyuviz, mely az orvos világ áltill is igen jeles gyógyhatásánál fogva lesz ajínlva, naponta friss töltésben kiipliató a csíkszeredai lői\iktárlmn :

Niszel Lörincz ti Testvére c z é g n é 1, Üvegenként 12 fillér

árban.

Répáti forráskezelőség. 8 - 1 5

L V, 1 lY. I LT. I LT. m iirjiimiiingmimnTI w

Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomá-sára hozni, hogy saját telkemen BraSSÓban, (Vnsut-utcza), a Iránváj elágazásánál, bel- és külföldi már-ványokból faragtatok és csiszoltaink s í r e m l é k e t és

mindennemű butormárvány lapokat. Továbbá raktáron tar tok: Gránit,

Syenit, Labrador és Andesyt kemény közelii síremlékeket. ame!y kaphatók 1 0 ko-ronától 2000 koronáig.

Mind első kézből » legolcsóbban bi-szei't'zlielők. — Ügynökök mellőzésével kér-ném egész bizalommal hozzám fordulni,. mert ez állal nok megtakarítás érlr-tő el.

tisztelettel: Nf tgy J é s s © S kőfarngómester. Brassóban

Sz. fi I 9 — C05. tnj.

Faeladási hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a Csikvár-

ntrgye magántulajdonát képező B-'kás kiizség halárában levő „Borvizpataki" er-dőségből tulhasznélattal termelt és a Bor vizpnlakra leszállított és ott összerakott mintegy (424) Négyszázhuszonnégy köb-métert kilövő luczfenyő rünkő, a várme-gyei magánjavak gyergyéilölgyesi kezelő Bégének iroda helyiségében folyó évi augusztus hó 4-én d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános szóbeli árverésen el fog adatni.

Kikiáltási ár IfiOn korona melyen alul a falömeg nem fog eladatni.

Bánatpénz gyanánt, az árverés meg-kezdése elölt 545 korona az árverést ve-zető biztos kezéhez készpénzben leteendő

Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a megyei magánjavak igazga-tósága irodájában Csíkszeredában és Gyér

Faeladási hirdetmény. Csikszenlgyörgy - jenőfalvi tízes bir-

tokusságn a Három és Kincses patakok kö-zötti legelő erdő területén mintegy 957 köbmelert kitevő gömbölyít luczfenyő ha-szonfáját folyó évi augusztus 3-án délelőtt 9 órakor Csikszenlgyörgy felső községházánál zárt Írásbeli ajánlat-tal egybekötött nyilvános szóbeli verseny-tárgyalásra bocsátja.

Becsértéke 3200 korona, bánatpénz ezen összeg tiz százaléka

Zárt iráslieli ajánlatok bánatpénzzel felszerelve a szóbeli árverés megkezdé-séig a tizes birtokosság elnökéhez Kánya Zaknr tizes biróhoz nyújtandók be, kinél az árverési és szerződési feltételek is meg-tekinthetők.

El késelt és utóajánlatok nein fogad-tatnak el.

Csikszentgyörgy 1905. julius 17-én.

1—0 Kánya Zakar,

tiaes biró.

*

I

jfelíft. .Î&JÎI'

T A K Ó K A R O L Y T s ^ S T Lázár Domokos-féle éjmletUen (vé i gyógyszertár.)

Ajánlja magát elegáns ís . legújabb d i v a t szerint ^ szabott férfiruha ké*zí j tésére. Kezességet vállal kifogástalan kiviteléért.

Legnagyobb raktár O O valódi O O angol szövetekben.

Pontos kiszolgálás! «» J u t á n y o s á r a k !

f f f

é _ L

aa-sa 0 © ©

Ó s z i t r á g y á z á s h o z n

T H O M A . S S A L A K L I S Z T = c . I I I H B ^ f i r

Sta^^Wke ( 3 - 2 0 . ) helyesen alkalmaave, minden növénynek legjobb és legoloaóbb foaaforuvas műtrágyája. Kívánatra szakmunkákkal éa ár-ajánlattal kéasaégesen ssolgál:

KALMÁR VILMOS, BUDAPEST = VI. Terés-körut, 3. ssám. =

A Thoinaasalakgvárak. Barlin, vezérképviselóje a magyar korona országainak területén. WC Óvakodjunk a h a m i s í t á s o k t ó l és figyeljünk a védjegyre 1 "3M Mindeu i*ák ólom*árrft) és larlulom jelzéssel van elltktva.

Page 6: XVII. évfolyam. Csíkszereda, 1905 Juliu. s 19. 29. szám. csik1 lapokepa.oszk.hu/02900/02966/00823/pdf/EPA02966_csiki_lapok_1905_29.pdf · leánynak, de fö nle tini nekt egi diákocskny

Julius 19. C S I K I L A P O K 29. szám.

Egy jó forgalmú

FŰSZER- é s YASÜZLET a vasútépítés mentén bi-rendezésscl

együtt előnyös feli' lelek mellett riadó. W Csak komoly vevőknek felvilágosítással

srolyál a kiadóhivatal. " W i

Sz. Ü44—no;>.

Hirdetmény. A III. kir. brlilgyiiiiniszter ur lnlyii

évi liOl.M. szám alatt kelt reinlelelcvi-l it i-sikvánnegvi-i kii kót háznál (l'sikszi-redá-l.iin szükségessé vált vizvczi ti k lé:<--ité s»'t -IfiOO, szóval négyezer ötszáz korona összeg iTi'ji'i^ cngeilóh'i-y.ti'.

Csikvárnii-gye alispánjának 4l'J2 905. sziíuiit rend-letére n lentcmlilett in-ti ZIll>'llV kivilelrtU'k lliztositásn vég, tt n folyó évi augusztus hó 6-án ( v a s á r -!•:•]>> <1. i'. II órakor a közkórház ifíazj;:!•<">-sági irodájáháu nie^tarlandéi versenylói-gyalást liiniilek

A versenyezni óhajtókat lelliivom, liogy zárt ;ijáu!nl;iiknl (:iz ;• j:'>I• Ir-11 költ-

ségvetéssel effylltt) a fenlebl) jelzett ver-seny tárgyalási halál időig Csíkszeredában a kórház igazgatói it ódában a gondunk kezéhez annál is inkább adják be, mert a későbben érkezetteket nem lógom f.gye lenibe venni.

Az ajánlathoz az általános feltételek-ben előirt s az ajánlóit költségvetés vég-összege 5 (ol) százalékának megfelelő bá-natpénz készpénzben uvagy ezzel egyen-énekli értékpapírban csatolandó.

A szóban forgó munkálatokra vonat-kozó inflsziiki előírás tervrajzok. Általános s részletes feltételek a kórházi gondno

kánál (igazgatói irodában) a rendis hiva-inlos órákban naponként iwgtekiulliclők s azoknak az irodában eszközlendő niáso latba, avagy kivonatba való vétele is meg van engedve.

Ajánlattevők figyelmeztetnek, hogy csakis azon ajánlatok fognak figyelembe vételni. amelyek a műszaki leírás és rész letes feltélelek értelmében az összes fel-merülhető szállításokat, föld, kőműves, ács. elhelyezési, berendezési és vissxahe-lyezési munkálatokat minden pótkövetelés nélkül magiikb.in lelöli-lik és ezen köte-lezettségüknek lialáiozollati és mindeii kételyt kizárólag kifejezést adnak.

Kelt Csikezeredáb.ni, 1905 évi julius Itó 12-én.

Veress Sándor, ]—'J kö/.küihű/. ipi/.jjalú

Köszvény és csúz e l l e n i s m e r t é s k e d v e l t

KRIEGNER-fele

Reparator egy iim 'v üveg 2 korona, kis ímg i korona. Kiptiaíu a üruüfszirlirakluí. imMinnk DlánzaUktfil.

Kriegner György „Korona" TOSZertára Budapest. V I I I , Kilvin-tcr It

Egy jó család-ból való fitt, aki legalább két gim-náziumot végzeit,

n y o m d á s z t a n n l o n a k

felvétetik a

CSÍKI LAPOK kiadóhivatalában.

A „Magyar Olaj-ipar Részvény-= társaság" =

tiszlclt ipnitclrp- és cséplő-gép-tulajdonosoknak a j á n 1 j a ezennel — kiváló minőségű

g é p o l a j = termékeit, melyek m d r t i gyári áibítn kaphatók : NlSZel LÓrÍDCZ és Testvére, olajgyári-rak-táráiiau - Csíkszeredán.

Pályázati hirdetés. A csikszépvizi Szentháromság segély-

egyesület ali.ps7abályainak.50 §-i)an fog-lalt intézkedés folytán, a tanulók segé-lyezése érdemében küvelkező pályázat hirdettetik

1. Csak azon tanulók — fiuk s leá-nyok — pályázhatnak, kit :ií, alapsza-bályok 5 § ban kiirt családok leszár-mazottjai.

2 Kik az 1904—5. tanévről isko-lai bizonyítványt tudnak felmutatni.

3. Pályázati batáridő ju l iUS h ó 31-ik napjának déli 12 órája. A később beérkezett folyamodványok tekin-tetbe nem vétetnek.

4. Az iskolai bizonyítványok kisé-retébeii a iolyaiiiodványok Csikszépvizre az egyesület, elnökéhez adandók be.

A választmány határozatából. Csikszépviz, 1905 jnlius 15.

Fáraó Simon, eluiik.

Menjünk az u j es olcsó bólba !

Olcsó ! Uj üzlet nyitás! Olcsó! Yun szerencsém a n. é. közönség szíves tudomására hozni, lioey Csik-

szereitúlisn a Szultán Lázár ur há/iibuu a U'óliid mellett, Kossuth utcz.ában oiiy a inni kornak nieüfululó

rőfös-, divat- és vászonüzletet NYilultam. miután CSHKÍÍ készpénzért vaBárlok, vaityok lin'or a ti. é. kö/öneí-iínok t*zcn alkalom vételi-kit julanjos árukban b. rcndflkozésiikro bocsátani, — To-vábbá kapható karton. szatén, dplain Kzórazüvolok, fzótes vánznak, c^ipkcszalhc, ing. gallér, nvukkendők Is ínég más 1 (10-féle czikkek.

Üzletemet április hóban nyitottam meg, mi'ly alkalomkor több czikkcl bocsúluk mélvei) li-szallitott árban a n. közön-ség mulclki-fcésénv

A nagy ónli'inü kö/öusig bi c*cs párifogiisát kérve maradok tisztelettel :

8-8 LEICHTMAN SÁNDOR.

Elvem : Kicsi haszon, nagy forgalom I

Gyomorbajban szenvedőknek! Mimla/oknak, kik akár meghűlés. akár a gyomul- felterhelése, akár pedig

hiányos, nehezm emészthető, igen m l-e, vagy igen hideg ételek élvezése, vsgy l'eil g lendell-n él-tniód által maguknak valamely gymnoi-liajt, nevezetesen :

Gyomorhurutot, gyomorgörcsöt, gyomorcsikarást, nehéz emésztést, elnyálkásodást

szerezlek, egv kilüiiö háziszer ajánltatik, inelytiek kiváló hatása sok év óta ki van próbálva. — E< nem más, mint az

Ullrich Hubsrt-féle FÜSZERESBOR Ez a fűszeres bor a legkiválóbban gyógyhatasunak talál t növé-nyekből és a legki tűnőbb jó borból koszittetik, erősi t i és táp lá l ja az e m b e r emésztöszervezetét , e lhár í t ja az emesztési z ava roka t es

az egeszseges vér ú j r a kópzesere kivalolag hat. A fHit nevezelI. Küsz.ereslioinak kellő időben való használata állal a gyo-

mul bajok már csirájukban megsemmisíttetnek. Tehát senkinek sem kell kése-delmeskedni, liogy a>t kellií illőben h:isznál|n. A kión.ku- gyomotliainál lellépö ie|,n-éL"k. tnilvenek : a főfájás, felbőfögések, mellégés, puffadás, há-nyással egybekötö t t émelygés, még ha olyan hevesek lépnek is tel, a bornak neliăiiysz.ori éive/.ete után azutinal elenyésznek.

^7ÓLHIIOIIIQC kell.nietlen következményei, mint a szorulás O l c M l U g U I d o koiikus fájdalmak, szívdobogás, a lmatlanság,

vslniiiilil a vértolulások a májban, léphen és a reiüezér rendszer'ben (at anyeies liántalmak) a Füsze resbor által gyakran igen gyuisan elhárittatnak. — A lüszei-wbor megszünteti a uehéz. i mész.tést és könnyii székelés állal az «lkai niallati iinyagiikat a gyt>iiiuibél és belekből eltávoliija.

A sovány és halvány kinézés, vérhiány, elerőtlenedés tiftgyrész.lien a rossz, «iiiészlé.-itek. Inátiyos vél képződésnek és a máj beteges állai'iilnilsk a következniéiivei. Az. étvágytalanság az ideges elernyedés és le-hangoltság, lnvábbá H gyakori fejfájások, az álmatlan éjs/akák lassanként vég-kép kimerítik az embert. — A liisz.'-resbnr az elgyengült életerőnek IIj inipul-s'zu.-t ad. — A lü*zeresl'or fokoz.zs az étvágyat, előmoz.iiitja az emésztési és lá|ilálkozást, kot Hiányozza az anyagc-eiét. gyorsítja a vérképzöilést, lecsillapit|a a felingerelt idegekel és egészen uj életkedvet teremt. — Mindezeket számos elismeiés és hálairat bi/.onyitia.

A lüszereslior palacz.üokban 1 Irt 50 krérl és 2 frtért a kővetkező győgy-szertárakban kapható: C-ikszereda, Csikszépviz, Csikszentmiklós, Karczfalva, Kápiiltiás-Ohihfaln. Homoiód, Dálya, Dőgőv, Darócz. Zombor, Bárót, Telegdi-baezoti, Tudnád, Hánklalva, Csikszeiitgyörgy, Sósniezö, líyergyAsz.eiilin-klós, Űyeigyóditré, Gyergyó-Alfalu, Gyet gyólölgyes, Gyergyóujl'alu, Csikszentiiiártun. KAszon, Parajd, SiklóJ, Koroinl. Kléil, Fsrkaslaka, Székely keresztúr. Erked Felek, Szászkereszlur, Kac/.a, Kőhalom. Ugra, A.-Ríkos, Hodok, Miklosvár. N.-Ajta, Bólön, Zalán, Osernátnn, Uetec/k. Zabola, Sjepsiszentgyőrgy, Kézdi-vásárhely s igy tovább Magyarország és Ausztria minden nagyobb és kisebb helyiségeiben levő gyógyszert Arak b«n.

Csíkszeredai gyégyszertából Kttszerrshor eredeti minőségben hálom és bálomnál több palaczkkal megrendelésre küldetik Ausztria—Magyarország va-atneuuyi helyiségbe

IMF* Utánzásoktól őrizkedni kell I " V I 3-0 Világosan ULLRICH HUBERT-féle Füszeresbort kell kérni!!!

& S"

íí m Fris fehér csemege j 2 lépes-méz kilógramonként Iw 2 70 kr.-ért, sötét lépes-méz

kilógramonként 50 kr.-ért kapható Csíkszeredában, = JAKAB LAJOSNÁL. =

Cementé sszurovo íödélcserép majdnem határtalan tartósságu, igen könnyű födőanyag, olcsó áron kapható

a brassói portland czementgyárrál. , Iroda: Kapu-utcza 15.

Nyomaton Ceikaseradábaa, Bavoboda Jóssef könyvnyomdájában. 1B05.