„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”

XVIII. ÉVF. 3-4. SZÁM • A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA • 2009. AUGUSZTUS

Piros Pünkösdi RózsaA bagi –Szent András tiszteletére fel-

szentelt - templom padsoraiban, Pünkösdhét-főn (június elsején) a komolyzene iránti érdek-lődő orgona muzsika-kedvelők, szép számmalgyülekeztek és foglalták el helyeiket.

FOTÓ: BENKÓ T.

Az orgonakoncert 15. 00 órakor kez-dődött. Balázs Gusztáv HBT elnök, (önkor-mányzati tanácsnok) műsorvezető köszöntöttea házigazda Karácsondi Mihály plébános urat,az előadó Benedek József kántor urat, a hallga-tóságot. Ismertette a rendezvény célját majd aműsor két zeneszerzőjének zenei világát.

FOTÓ: BENKÓ T.

Kántor urat különösebben nem kellettbemutatni, hiszen mindennapjaink társa, nagy-ra becsült művészi képességeit választott mű-sora is bizonyítja. A mesteri gyakorlat elvárá-sa, a több mint négy évszázadot átölelő művekmegszólaltatása. A megjelentek, a műsorveze-tő rövid ajánlása és a meghívókon - számukraeljutatott, leírt program szerint - követhették aműsort:

1. Johan Pachelbel /1653-1707/:Magnificat fugen: 4. 5. 11. 15. 22.33. 49. 51. 55. 62. 78. 79. 80.

2. Pikéthy Tibor /1884-1972/:d-moll Praeludium Op.78.

A hallgatóság nagy tetszéssel és tapssalfogadta, jutalmazta az elhangzott műveket. Azenei értékekben gazdag hangverseny a szer-zőknek és a rendszeres orgonaversenyeinkismeretterjesztő, komolyzenét megkedveltető,változatos, nem utolsósorban művészi érté-kekben gazdag élményeket nyújtó előadójá-nak, Benedek József kántor úrnak köszönhető(3. sz. Fotó: Balázs G.).

FOTÓ: BALÁZS G.

A hangverseny után a rendezvény, aplébánia Apostolok szállása közösségi termé-ben folytatódott, ahol az érdeklődők ez alka-

2 XVIII. évf. 3-4. sz.

lommal, Benkó Tibor „Az ezredfordulón” cí-mű fotókiállítását tekinthették meg. A látoga-tókat Mihály Atya köszöntötte.

FOTÓ: BENKÓ T.

Gondolat ébresztésként, Volter Do-monkos - a HBT reménysége – Mécs László:Fényt hagyni magunk után c. versét adta elő.

FOTÓ: BENKÓ T.

A kiállítást Balázs Gusztáv HBT elnöknyitotta meg, röviden összefoglalva a kiállítószerző munkásságát. A képek, a szerző sajátoslátás módján keresztül, a település építészetiörökségének és a hagyományos viselet, mégfellelhető értékeinek rögzítését, bemutatásátszolgálták. Közismert, hogy. Benkó Tiborgyakori „megörökítője” a település családi-,közösségi rendezvényeinek. Jelen kiállítás újés értékes feladatok megvalósítására alkalmat-adó képi kitárulkozás volt, amely a szerzőszámára is biztatást, lehetőségeket nyújtott. Aképek „magukért beszéltek”, amelyeket végigkövetve a látogatók - egymás között maguk isvéleményeztek, miközben a sütemények ésüdítők fogyasztása mellett, baráti beszélgeté-sekre is sor került.

A Művelődési Házban – 20.00 órátólhasonló, fehér asztalok melletti baráti beszél-getésre került sor, amelynek jó hangulatáhozzenekarunk, a CARAVAN zenekar is hozzájá-rult.

BAGI

1848-as hadjáratDr. Katona Miklós: Az 1848 – 1849-es szabadságharc

dicsőséges tavaszi hadjáratának eseményei a Galga menténAz 1848 – 1849-es szabadságharc a magyar nemzet történetének fényes korszaka volt. 1849 áprili-sában hat nap alatt három nagy csatát vívott meg diadalmasan a magyar honvédsereg a Habsburg-birodalommal szemben. Győztünk 1849. április 2-án Hatvannál, április 4-én Tápióbicskénél és áp-

rilis 6-án Isaszegnél.Április 2. és április 6. közti időben fontos had-színtér volt a Hatvan és Gödöllő között elterü-lő terület, a Galga partján.. A Galga mindkétpartja mentén széles mocsaras területek voltak,főleg a tavaszi áradások idején.

FOTÓ: BALÁZS G.

Közlekedés a környező falvaknál (Tura,Galgahévíz, Hévízgyörk, Bag, Asszód) épültfahidakon történt. Legfontosabb a Pest-Hatvan- Eger-Kassa postakocsi út volt, amelyBag és Hévízgyörk között vezetett át a Galgabal partjára. A Galga ingoványos partja rend-kívüli módon megnehezítette a csapatok moz-gását.A tavaszi hadjárat hadi tervét Vetter Antal,Klapka György és Bayer József ezredes dol-gozta ki. Célja az osztrák Windisch-Gratz her-ceg csapatainak bekerítése és megsemmisítéseáprilis 7-én, Gödöllő térségében. A hadi ese-mények a hatvani csatával kezdődtek. 1849.április 2-án Gáspár András ezredes VII. had-teste Hatvannál megverte Franz Schlich altá-bornagy osztrák hadseregét. A VII. hadtest 3

2009. augusztus 3

hadosztályból állt (Gáspár András, KmettyGyörgy és Poeltenberg hadosztálya) Schlickjól képzett katona volt, a napóleoni háborúkegyik hőse - félszemét is akkor veszítette el -Hatvannál már megtapasztalhatta, hogy nemlázadó hordával, hanem jól szervezett hadse-reggel áll szemben. Az ütközet előtt még any-nyira lebecsülte a magyarokat, hogy katonáit„egy pompás magyar nyúlvadászatra” („Aufeine brilliante ungarishhe Haasenhetz”) invi-tálta.A városért folyó ütközet déltől este 6 óráigtartott. A Zagyva folyón átívelő fahíd birtoklá-sáért folyt a legádázabb küzdelem. A vissza-vonuló hadsereg a hidat szétrombolta, de amagyar utászok megjavították. A magyar zász-lóaljak átkeltek az elfoglalt hídon és várták aparancsot, de Gáspár ezredes nem engedélyez-te a további üldözést, az ütközetet befejezett-nek tekintette.Ez hadászati szempontból téves intézkedésvolt.Ugyanez a tévedés többször megismétlődött ahadjárat során, például az isaszegi csata idejénGáspár Kisbagnál, az un. Gáspár-gödörnéltétlenül várakozott (kb. 16 ezer főt számláló)seregével, és nem támadta meg aMáriabesnyőnél várakozó osztrákokat. Azisaszegi csata után is célszerű lett volna üldöz-ni a vesztett osztrákokat, sőt Buda visszafogla-lása után Bécsig lehetett volna kergetni őket.Mindez elmaradt.A hatvani csata vesztesége osztrák részről 200fő, a magyar részről 150 fő. A győzelem utánGáspár ezredest tábornokká nevezték ki. Főjelentősége, hogy a magyarok kijutottak azagyva vonaláig. Április 2-án Windisch-Gratzmég mindig Budán tartózkodott. Ide érkezettvasúton Lobkovitz alezredes és szóbeli jelen-tést tett a hercegnek, a hatvani ütközetről. Azütközet után az osztrák gyalogság és tüzérségrendezetlen sorokban menekül Aszód és Bagtérségébe, másnap pedig tovább hátráltak Gö-döllőig. Schlick Aszódra érkezve elhatározta,hogy a visszavonulást Gödöllőig folytatja,mert szerinte a magyarok a bagi-aszódi védel-mi állást könnyen megkerülhetik. A visszavo-nulás fedezésére, a Galgai átkelőhelyek vé-delme céljából csupán a Montenouvo lovasdandár maradt vissza.

Windisch-Gratz április 3-án, délután Gödöllőnállította föl a főhadiszállását. A hatvani csatátkövető napon, 1849. április 3-án reggelKmetty György lovas hadosztálya felderítésreindult el Aszód irányába a régi Aszód-Hatvaniút mentén, amely út ma a kartali határban, a 14méter széles Császárútnak felel meg (Hatvaniút). A kb.2000 főt számláló Kmetty hadosztálya Pap-hídjánál a Horváth tanya, illetve a maiKerekharaszt közelében osztrák lovasokrabukkant. A Pap-hídja a Kis-Kartal patakon ívelát, ma is megtalálható, körülötte mocsaras,ingoványos terület van. Az ütközet veszteségeinem ismeretesek, rövid csetepaté után valószí-nűleg mind két fél visszavonult.Április 3-án délután Poeltenberg hadosztályalovasság felderítést hajtott végre és egészenBagig és Aszódig vonult előre, de jelentősebberőkbe nem ütközött.1849. április 4.Windisch-Gratz összpontosított támadást akartindítani Hatvan ellen. Tekintélyes erejű lovas-ságot indított Hatvan felé, hogy megállapítsamilyen erőkkel rendelkeznek a magyarok. Azinformációk jelentős erőkről szóltak.Windisch-Gratz reggel 8 órakor megindultGödöllőről az aszód-bagi állásba, ahonnantovábbi előnyomulást tervezett Hatvan irányá-ba. A Csorich hadoszályt Windisch-Gratz ápri-lis 3-án reggel Vácról irányította Gödöllő ésAszód térségébe, mint erősítést, a III. hadtesttámogatására. A herceg Hatvan irányába vo-nult lovasságával, Hatvan előtt tekintélyesmagyar csapatokra bukkant, melyek rövid ide-ig tartó tüzelés után a Zagyva bal partjára hú-zódtak vissza.Az est beálltával Windisch-Gratz visszavonultaz aszód-bagi állásba, anélkül, hogy felderítőakciója révén a helyzetet tisztázni sikerült vol-na, ezzel szemben a csapatokat feleslegesenfárasztotta. Aszódra visszaérve a Windisch-Gratz herceg másnapra, április 5. -re, általánostámadást határozott el a Hatvannál álló magya-rok ellen. Ezen a napon volt késő délután atápióbicskei csata, amelyet osztrák győzelem-ként jelentettek Windisch-Gratz-nek.Kartal és Hatvan között 1849. április 5.-i lovasütközet (Nagycsütörtök) zajlott le, pontos he-lyét nem ismerjük. Ebben az időben Aszódfelől Hatvant két földúton lehetett megközelí-teni, az egyik útvonala a mai 3-as főútnak, a

4 XVIII. évf. 3-4. sz.

másik ettől északra, a Kartalt érintő Császárút-nak felel meg. Windisch –Gratz április 5. -éntámadást indított Hatvan ellen. Eredeti hadi-tervén változtatott és nem indított általánostámadást, csak egy erőszakos kémszemlét,mert nem számíthatott Jellasich támogatására.Az általános támadás elhalasztása az osztrákokszámára végzetesnek bizonyult, mert ez által amagyarok vették át a kezdeményezést.Április 5-én reggel Aszódnál és Bagnál állócsászári csapatok zöme az Aszódtól keletrefekvő magaslaton foglalt állást. A felderítést,ami inkább megfelelt egy kisebb támadó had-műveletnek, Windisch-Gratz herceg vezette.Menetközben kiderült, hogy Hatvan város vé-delme nagyon jó, megtámadása kockázatos,nagy áldozatokkal járna, ezért mondott le azáltalános támadásról.Délután 3 óra körül az osztrák Lichtensteinaltábornagy megindult Hatvan felé két századkönnyűlovassal, kétszázad dzsidással, vala-mint két röppentyű üteggel. Hatvan előtt ma-gyar előőrsökkel ütköztek, a két röppentyűazonnal elkezdte lőni a magyarokat. GáspárAntal azonnal utasította Görgey Kornél őrna-gyot (Görgey Artúr fővezér unoka öccse, hogymind a két századával azonnal támadja meg ésűzze el az ellenséget. Gáspár a támadásba be-vonta Markovits Vincze százados két századátés Zambelly Lajos dandárparancsnok Sándorhuszárezredét is.A magyar sereg átkelt a Zagyva hídon, meg-támadta és visszaszorította a dzsidásokat. Ezek

meghátráltak, de a két század osztrák könnyű-lovas oldalba támadta a huszárokat. Görgeymegpróbálta rendezni a felbomlott kötelékbenvágtató huszárokat, de ez nem sikerült, ésmegkezdődött a visszavonulás Hatvan felé.Nemsokára azonban megérkezett a harctérre anégy század Sándor huszár, és most már azosztrákoknak kellett fejvesztve menekülniAszód és Kartal irányába.A változó harc után tehát mindkét fél vissza-vonult. A csatában részt vevő 4 magyar századvesztesége súlyos volt, több mint a hatvaniütközetben. Az ütközet magyar vesztesége 2tiszt, 53 katona, továbbá 17 katona fogságbaesett.Ez részben azzal is magyarázható, hogy Gör-gey Kornél századában sok újonc harcolt,akiknek ez volt az első csatája.A lovassági csetepaté után Windisch-Gratzvisszavonta erőit Aszód és Bag községekig. Afelderítés meggyőzte arról, hogy a magyarerőknek csak kisebb része áll Hatvannál.1849. április 2. Hatvani csata magyar

vesztesége150 fő

április 4. Tápióbicskei csatamagyar vesztesége

800 fő

április 5. Kartal-Hatvan közticsata vesztesége

55 fő

április 6. Isaszegi csata magyarvesztesége

1000 fő

április 10. Váci csata magyarvesztesége

150 fő

(Folytatjuk!)

Szent István király ünnepeA Helytörténeti Baráti Társulat, az

államalapító Szent István király nemzeti ünne-pén, hagyományosan - a község első írásosemlékének 600. évfordulójára, általa emelt -Turulszobornál tartotta ünnepi megemlékezé-sét. A Magyar Himnusz éneke után VolterDomonkos, Kisdi B.: Ó dicsőült szép kincs(Cantus Catholici 1651. sz.) énekének szöve-gét szavalta el, amelyet Balázs Gusztáv ön-kormányzati képviselő, tanácsnok ünnepi be-széde követett. Az ünnepi beszéd Szent Istvánintelmei: IX. Az imádság megtartása fejezetéreépült. Az emlékmű talpazatára a nemzeti színűszalagos koszorút Katona Károly és VolterDomonkos helyezte el. Az ünnepség a MagyarHiszek egy... közös megvallásával, énekével

zárult. A megjelentek a fellobogózott, koszo-rúzott szobor közelségében, rövid baráti be-szélgetés után tértek otthonukba.

FOTÓ: BALÁZS G.

2009. augusztus 5

Ünnepi KönyvhétA 2009. évi Ünnepi Könyvét rendez-

vényére - a korábbi gyakorlatnak megfelelőenaz idén is a Budapesti Vörösmarty tér adotthelyet. Az ALTERRA Svájci-Magyar Kiadósátra előtt Polgár Jutka társulatunk tagja, júni-us 5-én 15. 00 órától dedikálta A Galgapartivarroda és A Varázspalást című mesekönyveit.

A Galgaparti mesék rendezvényei, akülönböző alkalmakkor tartott könyvbemuta-tók és számos meseverseny zsűrijében valórészvétel, nem utolsó sorban a korábban ki-adott, de üzletekből már elfogyott A JóságosErdei Varázsló című mesekönyve széles kör-ben ismerté tette a meseíró munkásságát.

Az érdeklődők sora kereste fel, be-szélgetett a szerzővel meséiről, a mesék sze-replőiről, helyszíneiről és a Kiadótól vásároltkönyvét dedikáltatta gyermekének, unokájánaknevére.

FOTÓ: BALÁZS G.

Megtudtuk, új meseregény írásánakgondolata foglalkoztatja.

A Galgaparti varroda rövid történe-tekkel, a szűkebb Galgaparti helyszínek érinté-sével, jellegzetességeivel vívta ki a mese sze-retők érdeklődését. A Varázspalást hosszabblélegzetű meseregény, hasonló tulajdonságok-kal rendelkező történeteket köt sorba, amelyekazonban már öt-hat éves, iskoláskorú gyerme-kek számára ajánlott.

Norbert Atyánk, Tekints le ránk...Gödöllői Premontrei

Szent Norbert Gimnáziumrégi és új öregdiákjai, a Gö-döllői Perjelség és a GodöllőiPremontrei Öregdiák Egyesü-let meghívására az idén, júni-us 6-án gyűltek össze SzentNorbert napi ünnepségre. Azünnepség a premontrei (Fácánsori) templomban kezdődött.

A Szentmise után aGödöllői Premontrei Öregdi-ákok Egyesülete megtartottaéves beszámoló közgyűlésétmajd átvonultunk az elhunytiskolatársak tiszteletére emelt,kopjafás Emlékmű köré. Em-lékeztünk, és koszorúkat he-lyeztünk el. FOTÓ: BALÁZS G.

Koszorúzás után azünneplő iskolatársak az újgimnázium aulájába tértek,ahol kedves fogadtatásbanrészesültek, mód nyílott avéget nem érő, egymást érin-tő, érdeklő beszélgetések foly-tatására.

Az ünnepség a renditemetőben Ottó Atya sírjánálkoszorúzással és imával feje-ződött be.

Sajnálatos, hogy aziskolatársak közül mind töb-ben - az én időmben Bagrólbejárók közül is - hiányoz-tak… Róluk is megemlékez-tünk.

Polgár Jutka: A szökevény CsütörtökII. rész

Sűrű köd szürkítette a reggelt. Leven-te még aludt, mert az este elfelejtette felhúzniaz ébresztőóráját, szülei pedig hagyták aludni.- Úgyis ködös a reggel – jegyezte meg Apa.

- Majd fölébred, ha kisüt a Nap – ígyAnya.

Egy pajkos napsugár játszadozott afüggöny csipkéi között, amikor Levente kinyi-totta a szemét. Az órájára pillantott.

6 XVIII. évf. 3-4. sz.

- Már tíz óra? – ijedtében úgy kipat-tant az ágyból, hogy majdnem orra esett – no,te jól elaludtál, te álomszuszék! – korholtasaját magát, miközben sietősen kapkodta ma-gára a ruháját.

Szüleit a nappaliban találta. Anyahevesen magyarázott valamit, Apa csendbenhallgatta.

- Csakhogy fölébredtél! – mondtaAnya aggodalmas arccal – tudod,

Boltos Néninek ma korán kellenezárni. Megtaláltátok már Csütörtököt?

- Sajnos még nem akadtunk a nyo-mára, pedig már Bence és Ádám is jött segíte-ni.

- És hol vannak a plakátok?- Tegnap délután mindet kiragasztot-

tuk.- Anya!- Tessék?- Ha délig nem kerül elő Csütörtök,

elmegyünk mindnyájan Boltos Nénihez. Ne-hogy kétségbeessen. Szerinted jól tesszük?

- Hát persze! – mondta mosolyogvaAnya.

Az udvaron már várták Leventét abarátai. Bence még térképet is hozott.Véleménye szerint így könnyebb tájékozódni.

- Hát azok a plakátok nem sokat se-gítettek! – morgolódott Hóember. – Én márhajnal óta várom, hogy majdcsak történik va-lami. De még senki sem jelentkezett, hogy „Ittvan, megtaláltam Csütörtököt! Fülön fogtamezt a rakoncátlan szökevényt, és elhoztam nek-tek, hogy magyarázzátok meg neki, nem illikcsak úgy egyszerűen elveszni.”

- Igazad van, Hóember, valóbannem illik! – helyeselt Dóra – Ám, ha Csütör-töknek mégis elvesznivaló kedve támadna, hátlegyen, de akkor álljon ide, mindnyájunk elé,és jelentse be, hogy nincs otthon, ezért senki sekopogtasson az ajtaján. – majd rövid gondol-kodás után Dóra hozzátette – Ha viszont meg-kérdezi valaki, hogy mikor jön haza, azt hi-szem, hogy erre Csütörtök összeráncolná aszemöldökét, és csak annyit mondana „Nemtudom”

- Ebből is látszik, hogy milyen egyszéllelbélelt ez a Csütörtök – szögezte le Hó-ember.

- No ne legyél már ilyen szigorú!Csütörtök nem haszontalan, csak pajkos – vet-te védelmébe Csütörtököt Vanda.

- Pajkos vagy haszontalan, egyremegy! – zárta le a vitát Levente majd előhúzotta zsebéből egy füzetet, meg egy ceruzát. És akerti pad elé guggolt, a többiek körbeállták.Gyors mozdulatokkal egy haditervnek beillővázlatot készített, s közben magyarázott. – Ittáll a kerti pad mellett Hóember, és itt van Bol-tos Néni háza, tőle jobbra van a jégpálya, balrapedig az Egres-patak az újonnan ácsolt fahíd-dal. E két útvonal között van a piactér és ajátékbolt. Boltos Nénihez mindegyik helyrőlkönnyen odatalálni. Ezen a négy útvonalonindulunk el Csütörtököt megkeresni. Fél kettő-kor legyetek Boltos Néni házánál! Aki megta-lálja azt a rakoncátlant, csípje fülön, és hozzaőt is a bolt elé! Pontosak legyetek, mert BoltosNéni két órakor szokott zárni! Hóember pedigitt fog várni bennünket, mert az is megeshet,hogy Csütörtök idejön. – Akkor tartsd szóval,amíg távol vagyunk – fordult Levente Hóem-ber felé – sietünk vissza.

A gyerekek átböngészték a sebtébenkészített vázlatot. Tanakodtak, ki merre indul-jon, melyik útvonalat válassza? Végül abbanmaradtak, hogy Vanda és Eszter a turai Kó-nya-tó környékét kutatja át. Feltűnés nélkülnézelődhetnek, mert rendszeresen járnak kor-csolyázni. Ádám az aszódi malom mellett la-kik, ezért nyugodtan sétálhat arra Gáborral,elvégre barátok.

Ha megéheznek, még kiflit is vehet-nek a pékségben. Az Egres-patak új hídját so-kan megcsodálják, még át is mennek a túlsó-partra, közöttük fel sem tűnik senkinek Dóraés Kornél. Már csak a piactér van hátra, Benceés Levente erre indult.

A piacra sok ember jár, ki vásárol, kielad, de van, aki csak nézelődik, így a két gye-rek elvegyülhet a nézelődők között úgy, hogybárkinek is el kellene mondaniuk, hogy mitvagy kit keresnek.

Alighogy elütötte a templom torony-órája az egy órát, a piactéri buszmegállóbólkifordult a Pesti utca felé egy zsúfolásig teltbusz. A Pesti utca végén, az utolsó előtti házBoltos Néni háza. Itt megállt a busz, pedigLevente megesküdött rá, hogy ott nincs ismegálló. De mégis megállt – bizonygatta Ben-

2009. augusztus 7

ce – én láttam, és mintha valaki bement volnaa boltba – Én is úgy láttam – állította Blanka,aki véletlenül erre járt, és csatlakozott hozzá-juk – láttam, amikor a busznak kinyílt az ajta-ja, de nem láttam kiszállni senkit sem. A há-rom gyerek gyorsan közeledett a bolt felé.

Boltos Néni háza alacsonyabb volt,mint a többi épület. A színe is elütött a meg-szokottól. Boltos Néni nem szereti a sárgát, deidegenkedik a zöldtől is. Ezért az égszínkékház úgy virít a sok sárga és zöld ház között,mint a búzavirág, amit véletlenül sodort egykósza szél a pitypangos rétre. Boltos Néni há-zán az ablakkeretek fehérek, és fehér a kapu is.Télen, ha sok hó esik – márpedig szokása ahónak, hogy télen esik, legalább is itt, ebben aGalga menti kis faluban – nem lehet tudni, holér véget a járda, és hol kezdődik a kapu. Egy-szer, amikor Boltos Néni egy ilyen havas reg-gelen kiengedte Kormi cicát az udvarra azfuttában neki is szaladt a kapunak, azt hitte abutus, hogy ami fehér az mind hó.

Fél kettőkor e fehérre festett kapuelőtt savanyú ábrázattal a semmit bámulta ki-lenc csalódott kisgyerek. Hogy nem találtákmeg Csütörtököt? Hogy oda a királyság? Ezmost egyiküket sem érdekelte. Boltos Nénitféltették. Mi lesz vele, ha nem tudja bezárni aboltot? Elkeseredésükben még egymást semtudták vigasztalni. Várakoztak még egy dara-big, majd a kirakatot kezdték nézegetni, így azablakon át figyelemmel kísérhették a bentieseményeket. Már csak egy vásárló tartózko-dott a boltban. A sajtok között válogatott.

- Záróra, tessék igyekezni! – hallat-szott Boltos Néni kedves, ám határozott fel-szólítása.

- Ilyen korán zárja a boltot? – kér-dezte csodálkozva a vevő.

- Ma Csütörtök van, ilyenkor kétórakor zárok. A hét végén mindig

nagy a forgalom. Kell egy szabaddélután, amikor moziba megyek – magyaráztaBoltos Néni az ismeretlen vevőnek.

- Egy pillanat, már csak egy dobozsajt hiányzik a kosaramból – mondta az isme-retlen, majd befejezte a vásárlást, és fizetett.

Végre, az utolsó vevő is elment. Agyerekek a kirakatot bámulva, továbbra is fe-szülten várakoztak. Blanka levegőt is alig mertvenni. Az órájára nézett, a nagymutató vésze-

sen közeledett a tizenketteshez. Bence egyiklábáról a másikra állt, Levente pedig egy autósújságból kivágott képet gyűrögetett papírgala-csinná a zsebében.

Boltos Néni benézett a raktárba – ittminden a helyén van – állapította meg, de acukorkás polc! – nahát, ezt a rendetlenséget! –Rosszallóan rázta a fejét – majd holnap koráb-ban kelek, és nyitásra rendet rakok – nyugtattamagát. Ma már nem dolgozom. Zárok. Éppindulni készült, hogy bezárja az ajtót, amikoraz, váratlanul kicsapódott, s az ajtóban topor-gott kilenc elkeseredett gyerek.

- Hát ti? – meglepetésében csak eny-nyit tudott mondani.

A gyerekeknek viszont megeredt anyelvük, egymás szavába vágva próbálták el-mondani, hogy miért is vannak ők itt.

- Csütörtök elveszett… ugyanis ahóban csak hat kör van… A hetedik hiányzik,pedig a királyság csak úgy az igazi, ha Csütör-tök is ott van…De a legnagyobb baj az, hogyBoltos Néni nem tudja bezárni a boltját!… Deaz is lehet, hogy itt rejtőzködik a bolt-ban…Mert megállt a busz, és leszállt róla va-laki… Pedig itt nincs is megálló…

- No, várjatok csak, ebből semmitsem értek! Mi lenne, ha bejönnétek? Akkor betudnánk csukni az ajtót, ugyanis odakinn télvan, de itt benn az üzletben kellemes az idő. Agyerekek csak most vették észre, hogy meny-nyire fáznak, ezért örömmel fogadták BoltosNéni invitálását.

- Kényelmes fotelokkal nem szolgál-hatok, de azt hiszem, hogy a célnak ezek adobozok is megfelelnek – mutatott az egyikpolc előtt sorakozó dobozokra.

- Nem szeretnénk összetörni azt, amibenne van – szabadkozott Ádám.

- Nem törik össze, üljetek rá csaknyugodtan!

Mindenki leült, csak Kornél állt otttanácstalanul. Mindnyájuk közül ő volt a leg-magasabb.

- Én alattam sem horpad be?- Ugyan, ülj csak rá! – biztatta Bol-

tos Néni – látod, engem is elbír.- Szóval mi történt? Miért nem zár-

hatom be a boltot? – tudakolta Boltos Néni amegszeppent gyerekektől.

Bence oldalba bökte Leventét.

8 XVIII. évf. 3-4. sz.

- No, mondd már!- Inkább te mondd, kis híján éhen ha-

lok, és ilyenkor nem fog az agyam, összehor-danék hetet-havat.

Boltos Néni észbekapott.- Ezen könnyen segíthetek – mondta

nevetve – és fürgén eltűnt a raktárban, hogypár perc múlva egy jókora tálca szendviccselés egy doboz csokoládéval térjen vissza.

Mire a sok finomság eltűnt a poca-kokban, Boltos Néni mindent tudott Csütörtök-ről.

- Szóval úgy gondoljátok, hogy arróla buszról Csütörtök szállt le titokban, és mostitt rejtőzködik a boltban?

- Úgy van! – helyeseltek a gyerekek.- Hát, ha itt bujkál, akkor be tudok

zárni – mondta mosolyogva Boltos Néni – Tipedig elmondhatjátok Hóembernek, hogy sike-rült fülön csípni azt a szökevény Csütörtököt.De most már valóban be kell zárnom, mertelkések a moziból.

- Ugye Boltos Néni nem hiszi, hogyitt van Csütörtök? – kérdezte Levente.

- Én a naptárhoz igazodok, az mindigpontos. Látjátok, ott lóg a falinaptár a pult mö-gött az óra alatt, így körülöttem az idő sokfé-leképpen van jelen.

- De a naptár szerdát mutat! – kiáltottfel Vanda.

Boltos Néni meglepődött.- Nahát, különös! Sosem szoktam el-

felejteni, hogy reggelente tovább lapozzam anaptárt. Hát ez igencsak különös.

- És rejtélyes – tette hozzá Kornél.- Vajon a naptárban szerda után mi

következik? – fordult kíváncsian Boltos Nénifelé Dóra.

- Nyilvánvaló, hogy Csütörtök – je-lentette ki Boltos Néni határozottan, és lapo-zott egyet – na mit mondtam?

Boltos Néni keze megállt a levegő-ben, a gyerekek elképedve nézték a naptárt,szinte olvashatatlan szó állt a csütörtök helyén.

Boltos Néni is csodálkozott, s csakmásodik nekifutásra sikerült elolvasni, hogy:SCÜTÖRTÖK.

- Jó megfigyelők vagytok! Már em-lékszem, hogy valóban megállt itt az a busz.Furcsálltam, de nem törődtem vele.

- Azon utazott Csütörtök, és ide me-nekült be. Azt hitte, hogy itt nem találunk rá –állapította meg Levente.

- No, de az a fontos, hogy megleltük,még ha kusza is egy kicsit.

- Ha játszom, az én hajam is össze-vissza áll – nevetett Bence a többi gyerekkelegyütt. Boltos Néni is velük nevetett.

- Ígérem, hogy ezután jobban vigyá-zok Csütörtökre! De hamarosan sötétedni fog,ideje haza indulni gyerekek! Szívesen látlakmáskor is titeket – mondta búcsúzóul BoltosNéni.

A gyerekek kiléptek az utcára. Hűvösszél csapta meg az arcukat. Cipőjük hangosankopogott a járdán. Nem néztek hátra, de hallot-ták, amint Boltos Néni bezárta az üzlet ajtaját.Megkönnyebbülten sóhajtottak.

Levente szülei a kerti pad mellett be-szélgettek Vikivel és Virággal, akik szüleikkeljöttek Leventéhez Csütörtök eltűnésének híré-re. Hóember türelmetlenül topogott, nehezenviselte a várakozást. Végül megkérte Vikit,hogy nézzen ki a kapun, lát-e az utcán valami-lyen mozgolódást. Viki szívesen vállalta afelderítő szerepét, de még egy lépést sem tett,amikor a kapu kitárult, s ettől a pillanattólkezdve sapkák röpültek a magasba, és hógo-lyók záporoztak a kosárlabda palánkjára.

- Ha… esetleg… későbbre halaszta-nátok ezt a förgeteges hógolyózást!… és asapkák oktalan dobálását!… - próbálta hangjáthallatni Hóember, de mindhiába. Barátainakjókedve csillapíthatatlan volt. Még várt egydarabig, s akkor jól hallhatóan csak annyitmondott - a hetedik kör!

Nem kellett elismételnie. A hógolyókcél nélkül puffantak a hóba, a sapkák pedigmenedéket leltek a kabátzsebekben.

- Mi van a hetedik körrel? – kérdezteLevente.

Hóember rejtélyesen mosolygott, s ahóba rajzolt körökre mutatott.

- Íme, lássátok, szerda és péntek kö-zött ott van a hetedik kör!

- Fogadjátok elismerésemet Csütör-tök felkutatásáért! És, el ne felejtsétek, hogyholnap péntek lesz – Hóember méltóságtelje-sen körüljártatta a tekintetét -, holnap én leszeka király. Apropó, erről jut eszembe, hogy hol-nap mindenki viseljen kalapot!

2009. augusztus 9

A HAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODÁKBAGI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

/Részletek szakdolgozatomból/Ne veszítsünk el semmit a múltból,

mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt.”(Anatole France)

HagyományőrzésMit nevezünk néphagyománynak?„Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely alegrégebbi időkben az emberiség megma-radásának egyik legfontosabb feltétele volt,amely kényszerítette eleinket egymás szá-járól lesni a szót, egymás kezét figyelvemegtanulni a mozdulatot, hagyománynak,idegen szóval tradíciónak nevezzük.” (Dr.Bucherna Nándorné, Faust Dezsőné,Zadravecz Teréz, 1991.)Számomra a néphagyomány egy-egy törté-net. Történet az őseink viseletéről, munkái-ról művészetéről, ünnepeiről, egyszóvalmindennapjairól. A hagyomány nemzedék-ről nemzedékre és szájról szájra terjed, desajnos a mai rohanó világban egyre nehe-zebben tudjuk megőrizni a hagyományo-kat, sajnos egyre inkább feledésbe merül-nek.Nagyszüleink, dédszülőink nem tanulták ahagyományok, szokások menetét, hanembeleszülettek, bele nevelődtek. Szüleiket,nagyszüleiket utánozva sajátították el akézművességet, a táncot, szájról szájra ter-jedtek a dalok, versek, mesék. Már cse-csemőkoruktól kezdve részesei lehettek anépi mondókáknak, az állni tanítóknak, anaphívogatóknak… Ahogy a gyermekeknőttek és fejlődtek, folyamatosan megis-merték, és elsajátították a hagyományokat,melyek segítettek megőrizni őseink életvi-telét.A néphagyományokat nem mi formáljuk,az elmúlt évek, évtizedek során alakultakki, és szüleink, nagyszüleink és a mi meg-élhetésünket is szolgálják. A mondókákat,dalokat, játékokat, hiedelmeket a gyerme-kek a szüleiktől, idősebb testvérektől tanul-ták el, majd továbbadták utódaiknak.

Mi a népszokás?„Voltaképpen a kultúra hagyományozódá-sának spontán formája, az a keret, melybena nép ünnepe és hétköznapja lejátszódik.Közösségi magatartásmód és cselekvés-mód; olyan viselkedésmód, melynek a kö-zösség tagjai alávetik magukat, mert meg-felel az élő kulturális hagyománynak.Egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlantörvény, művészet, költészet, színjátszás,mítosz és mágia.” (Dr. BuchernaNándorné, Faust Dezsőné, Zadravecz Te-réz, 1991)Mint ahogy az idézet is leírja a népszokás-ok íratlan szabályok, melyek által képetkaphatunk őseink művészeteiről, minden-napjaik felépítéséről.

FOTÓ: DEME ZS.

A népszokások lehetnek családi jellegűek,mint például a születés, házasság vagy ahalál; vagy lehetnek olyanok is, amelyekaz egész nép életét meghatározzák, évről-évre ismétlődnek. A népszokások megjele-nése legtöbbször az ünnepi előkészületek-ben és az ünnep hangulatának emelésébenfordul elő. Sajnos a mai rohanó világbanmár a családok többsége „csak” együtt töltiaz ünnepeket, de azokra nem készülnek felsem tárgyilag, sem lelkileg.A mindennapi szokásrendet a gyerekekkorán elsajátítják. Az óvodában és az isko-

10 XVIII. évf. 3-4. sz.

lában lehetőségük nyílik a szokásokat meg-ismerni, és előadni, ez pedig a nevelésszerves része. Ezekkel az előadásokkal agyerekek könnyen, játék útján ismernekmeg dalokat, verseket, és élvezettel adjákelő őket. A népszokások könnyen áttekint-hetők, és könnyen tanulhatóak.A szokások felépítése:

1. beköszönés, köszöntés2. alkalmi szöveg /ének/ játék előadása3. hallgatóság köszönetének (taps

/ajándék /pénz) elfogadása4. elköszönés, eltávozás, búcsúzás

A népszokások megtanulása, és előadásafejleszti a gyermeke szókincsét, ismereteikbővülését, a bátrabb és szabadabb elő-adásmódot.„A megszürkült életünkben, amikor a pénzés a siker orientálja az életünket, a többévszázados, esetenként több évezredes ha-gyomány a mindennapi életet teszi szebbé,érdekesebbé, gazdagabbá.” (Kríza Ildikó,2006)Véleményem szerint ez a mondat rávilágít anépszokások megőrzésének fontosságára. Amai rohanó világban sajnos már a munka, ésnem annyira a család áll a középpontban. Azidézet kimondja hogy mennyivel érdekesebblenne az életünk, ha egy kicsit jobban ápol-nánk a népszokások fennmaradását.(Kríza Ildikó; 2006; Dr. Bucherna Nándorné,Faust Dezsőné, Zadravecz Teréz, 1991.)

NépköltészetA népköltészet alkotásai szájhagyományútján, terjednek. Ide tartoznak a népi dalosjátékok, a mondókák, a népmesék, a találóskérdések a szólások, közmondások, és arigmusok. Azzal, hogy az óvodában ilyennépies műveket használunk, ezzel fejlesz-szük a gyermekek szókincsét, kreatív gon-dolkodását, memóriáját, és nem utolsó sor-ban örömet szerzünk a különböző művekelőadásával. Sokak által ezek a népilegelterjedt művek elavultak, mert szerintükolyan szavak, mondatok vannak, melyeketmár napjainkban nem használunk, értel-metlennek találhatjuk. Igen ám, de azt isészre kell vennünk, hogy a gyerekek az

ilyen, úgymond „halandzsa” szövegen mo-solyognak a legjobban, tetszik nekik azesetleges nyelvtörés, vagy egyszerűen csakaz, hogy nincs értelme a szavaknak. (Ko-vács Ferenc, 1986.)

MondókaA mondókák óvodai tanítása nagyon fon-tos. A mondókák többszöri ismételgetésesorán fejlődik a gyermek ritmus érzéke,valamint az egyenletes lüktetés segíti agyermek beszédének fejlődését. A mondó-káknak nincs dallama, csak ritmusa, mégisa hanglejtés és a hangsúlyozás ad egyféledallamot nekik. Az óvodában a mondóká-kon keresztüli ritmusérzék fejlesztés vagyaz egyenletes lüktetés gyakorlását, kéz- éslábmozdulatokkal is gyakoroltathatjuk agyerekekkel, így érdekesebb a feladat, és agyerekek nagyobb odafigyeléssel ésörömmel végzik a feladatot. (Forrai, 2004.)

„A mondókák nagyon sokrétűek, le-hetnek:

dajkarímek: altatók, állni tanítók, tán-coltatók, tenyeresdik, ujjasdik

időszámításról szólóak: hétsoroló,hónapsoroló

időjárásról szólóak: naphívogatók,esőkérők

állatvilágról szólóak: madarak, kati-cabogár-röptető

növényvilágról szólóak: pittypang-fúvó, gyümölcsszedő”(Baranyai Sándorné, 1992)

II. 3. 2. Népmese„A szóbeli elbeszélő költészet legna-

gyobb műfajcsoportjának egyike. Magábafoglalja az állatmese, fabulamese, novel-lamese, ostoba ördögmese, rátótiáda (falu-csúfoló), reális mese, illetve tréfás mese,valódi mese (mítikus mese), legenda meseés a bolondmese (hazugság mese) műfaját,de a közbeszédben általában valódi mesé-ket szoktunk rajta érteni.”(Baranyai Sándorné, 1992.)

A népmesében a cselekmény hordo-zója a főhős. A mesében elkövetett tetteijellemzik, nincs róla hosszú és részletes

2009. augusztus 11

külső leírás. A népmese nyelvezet egysze-rű, szemléletes és szűkszavú, és egyértel-mű a jó és a rossz közötti különbség.

Tündérmese:A tündérmesékben megjelennek a

csodálatos elemek, megtalálható benne azexpozíció, a bonyodalom a tetőpont, amegoldás és a befejezés. A tündérmesébenis megjelennek az állatok, melyeknek jel-lemzői, hogy hálás-segítő szerepet töltenekbe a mese folyamán, nem főszereplők, ha-nem a mese főhősét segítik a célja elérésé-ben. Az állatok olyan képességekkel látjákel a főhőst, - aki önzetlenül segített rajtuk -,melyek csodásak.

Állatmese:A mese főszereplői az állatok.

Archetipikus: a nyúl okos, a róka ravasz.Az állatok közötti viszony alapja a rivalizá-lás, a versengés. Ezekben a mesékben azállatok emberi tulajdonsággal rendelkez-nek. A cselekményszerkezet egyszerű, aterjedelem rövid, a nyelvezete egyszerű ígya gyerekek könnyen megértik a mesét. Acsattanó lényege a humor és a komikum.

Novellamese:A novellamesében hétköznapi helyszínekés szereplők vannak. A főhős saját eszével,furfangosságával, saját jó tulajdonságaivalgyőzi le a rosszat. A novellamesében nin-csenek csodák, a főszereplők emberek,akiknek emberi tulajdonságai vannak éssemmi természetfeletti erő nem jelenikmeg a műben.Mi a népzene?

„… a népzene mindazoknak a dalla-moknak az összessége, amelyek valami-lyen emberi közösségnél, kisebb vagy na-gyobb területen bizonyos ideighasználatban voltak, mint a zenei ösztönspontán kifejezői. Népszerűen szólva anépzene olyan dallamokból tevődik össze,

melyet sokan és sokáig énekeltek!” (BartókBéla)

A népzene fogalma tartalmazza azösszes olyan dalt, hangszeres művet, me-lyek a nép használatában voltak, és néme-lyikük még ma is használatban van. A nép-dalok szájról szájra terjedtek, és terjednekmég napjainkban is, hiszen a különbözőtáji egységeken, a hasonló szövegű dalokatmás dallammal, vagy éppen a hasonló dal-lamú dalokat más szöveggel ismerik azemberek. Az idősebb generációk a fiata-labbaknak, már egészen kisgyermek kortólkezdve tanítják a dalokat. A tanult népda-lokat használtál a játékok során, így azokata játékokat népi dalos játékoknak nevez-zük. Énekelték a fonóban, a kézművességközben, és nem utolsósorban a bálokban.

A népzenének két összetevője van.Az egyik a városi népzene (népies műze-ne), a másik pedig a parasztzene. A városinépzene az úri osztályban terjedt el, és aparasztosztályhoz csak nagyon ritkán, azúri osztálybeliek közvetítésével, vagy egy-általán nem jutott el. A városi népzene dal-lamai egyszerűbb szerkezetűek. A paraszt-zene azonban olyan zene, melynekdallamai a nép parasztosztályában el van-nak terjedve, vagy valaha el voltak terjed-ve. Parasztosztálynak a nép őstermelésselfoglalkozó ágát nevezzük. A parasztzenékegyforma karakterű, és szerkezetű dalla-mok, és ezek a dallamok a legmagasabbművészi tökéletesség megtestesítői. (Bar-tók Béla, 2008.)„…ezek a dallamok a legmagasabb művé-szi tökéletesség megtestesítői. Valósággalpéldái annak, miként lehet legkisebb for-mában, legszerényebb eszközökkel valami-lyen zenei gondolatot legtökéletesebbenkifejezni.” (Bartók Béla, 2008.)

Deme Zsófia

TÁJÉKOZTATÓmegjelenik kéthavonta, kéz i ratként ● k iad ja a H e l y t ö r t é n e t i B a r á t i T á r s u l a t ● 2191 Bag, Malom út 14.Tel./ Fax: 06-28 / 504-271 ● Mobil: 06-30/ 314-2492 ● adószám: 19181943-1-13 ● számlaszám: OTP 11742166-20101701-00000000honlap: ht tp: / /hbtbag.hu ● e-mai l : b.gusztav@freemai l .hu ● elnök: id. Ba lázs Gusztáv ● tördelés: F e h é r V i k t o r