XX–XXI. SZÁZADI ZENEMŰVEKBŐL...3 A szükség vitt rá, hogy 1987-ben létrehozzuk a Magyar Zeneművészeti Társaságot. Hogy szembeszálljunk a közízlés romlásával, és

301987-2017

FESZTIVÁLXX–XXI. SZÁZADI

VÁRKERT BAZÁROKTÓBER

30. MINI-

ZENEMŰVEKBŐL

9–10., 12., 15.

3

A szükség vitt rá, hogy 1987-ben létrehozzuk a Magyar Zeneművészeti Társaságot. Hogy szembeszálljunk a közízlés romlásával, és segítsünk a vidék zenei elmaradottságán. Élményt adó hangversenyek szervezésére törekszünk, amelyeken egyébként meg nem szólaló, értékes műveket hallhat a közönség. Olyan csiszolt előadásban, hogy hatósugaruk nyilvánvaló legyen. Arra is törekszünk, hogy minden koncertünkön egy magyar mű is megszólaljon.

A hazai koncerttermekben egyre kevesebb huszadik századi zene szólal meg, a mai magyar zeneszerzés hangja pedig szinte elnémult. Ha a teljes összképen belül egyes értékek túlhangsúlyozódnak, mások viszont hallgatásra kárhoztatnak, akkor tájékozódásunk, értékítéletünk egésze sérül. A Mini-Fesztivál műsorának egésze alig ismert a nagyközönség előtt, és ilyen értelemben majd' minden mű bemutató előadásnak számít. A legkülönbözőbb zenei szemléleteket kívánjuk megjeleníteni, és változatos kamarazenei hangszer-összeállításra törekszünk. Úgy válogattuk a műveket és úgy állítottuk össze a koncertek programját, hogy egy-egy hangverseny zenei szempontból, a művek karakterét, tempóját, stílusát tekintve is illeszkedjen egymáshoz, mintha egyetlen kompozícióról lenne szó.

A fesztivál műsorának szerkesztésekor egy-egy jellemző, esetleg kevéssé kiérlelt irányzat bemutatása sokszor háttérbe szorítja szubjektív zenei ízlésemet. Hangozzanak el, ismerjük meg e törekvéseket is! De a műsor egésze mégis a minőség, a felismert érték eszményét szándékozik érvényre juttatni, szinte belső zenei dramaturgiai szálra fűzve a felhangzó műveket.

Válogatásunk nemcsak évtizedek történeti mélységei felé fordul, hanem a fiatal, sőt legfiatalabb generációk bemutatására is törekszik. Fontos, hogy a magyar közönség és a muzsikus társadalom megismerje a legújabb külföldi zenei irányzatokat, utakat, a világ kortárs zeneművészetét. Így összehasonlíthatóvá válik a külföldi és a magyar huszadik századi zene.

A zene lelki mélységet ad, választ az élet alapkérdéseire hangulatilag is, korpuszkulárisan is, úgy mint egy tünemény. De nem csak a nagy kérdésekre – élet, halál, szerelem –, az élet fordulópontjaira rímel, hanem minden érzelmi rezdülésre, amely különböző lelkiállapotokat mintáz és rögzít. A zene egy korszak lenyomata és hiteles tanúja.Talán hitelesebb, mint a fénykép vagy az írott szó. Mert a múltat jelenti, a gyökereket, s ugyanakkor jövendöl. A zene a nemzethez való tartozást jelenti és az összes emberhez való tartozást. A zene mindenre képes.

Durkó Zsolt: Ars poetica

Mini-Fesztivál – 30-adszor! Ez már hagyomány, sőt, önámítás nélkül kimondhatjuk: zenetörténeti múlt. A nevében szerényen mininek nevezett, de kezdettől sokat markoló hangversenysorozat alapítói közül néhányan már nincsenek közöttünk, de a jubileumi koncertciklus felidézi az ő munkásságukat is. Miként felvonultatja a javakorabeli nemzedékeken túl a még pályakezdő szakaszban, Kodály Zoltán zeneszerzői ösztöndíjjal elismert fiatalokig az életkorban és stilárisan sokszínű magyar zeneszerzést. Ám nemcsak az alkotók körképe nyújt zenetörténetinek nevezhető szemlét, hanem az őket magasrendűen szolgáló előadó-művészeké is. Mind olyan zenészek, akik nem alkalmilag találkoznak a kortársak műveivel, hanem rendszeresen viszik sikerre azokat, nem ritkán maguk inspirálják az új kompozíciókat.

28 magyar zeneszerző 29 műve közül 6 ősbemutatóként kerül a közönség elé. Nem tartjuk kedvezőtlennek ezt az arányt, hiszen tudjuk: elsőre, ám csak egyszer megszólaltatni egy új művet nem nehéz. Viszont a darabok újbóli előfordulásai, a közönséggel való többszöri, netán rendszeres találkoztatása igen fontos eleme a repertoárba, közismertségbe nemesítésnek. Márpedig a Magyar Zeneművészeti Társaság már említett „történeti” hivatása erre is kiterjed.

Az utóbbi évek hagyománya szerint külföldi zeneszerzőt is vendégül látunk: Yinam Leef izraeli komponista, a Jeruzsálemi Zeneakadémia rektora és zeneszerzés professzora két művének magyarországi bemutatójára látogat ide.

A CAFe Budapest jóvoltából immár harmadszor a Várkert Bazár ad otthont a fesztiválnak. Lassan már ez is „mini” történet a nagymúltú Miniben. A múltról pedig a kerek évfordulón konferenciát rendezünk az első hangverseny előtti délutánon (műsort lásd a 4. oldalon).

Érezzék otthon magukat a Várkertben és a kortárs zene műhelyében, s kívánjunk egymásnak további jubileumokat!

Fekete GyulaErkel-díjas zeneszerző,a Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke

Mini-Fesztivál 30-adszor!

2

3

A szükség vitt rá, hogy 1987-ben létrehozzuk a Magyar Zeneművészeti Társaságot. Hogy szembeszálljunk a közízlés romlásával, és segítsünk a vidék zenei elmaradottságán. Élményt adó hangversenyek szervezésére törekszünk, amelyeken egyébként meg nem szólaló, értékes műveket hallhat a közönség. Olyan csiszolt előadásban, hogy hatósugaruk nyilvánvaló legyen. Arra is törekszünk, hogy minden koncertünkön egy magyar mű is megszólaljon.

A hazai koncerttermekben egyre kevesebb huszadik századi zene szólal meg, a mai magyar zeneszerzés hangja pedig szinte elnémult. Ha a teljes összképen belül egyes értékek túlhangsúlyozódnak, mások viszont hallgatásra kárhoztatnak, akkor tájékozódásunk, értékítéletünk egésze sérül. A Mini-Fesztivál műsorának egésze alig ismert a nagyközönség előtt, és ilyen értelemben majd' minden mű bemutató előadásnak számít. A legkülönbözőbb zenei szemléleteket kívánjuk megjeleníteni, és változatos kamarazenei hangszer-összeállításra törekszünk. Úgy válogattuk a műveket és úgy állítottuk össze a koncertek programját, hogy egy-egy hangverseny zenei szempontból, a művek karakterét, tempóját, stílusát tekintve is illeszkedjen egymáshoz, mintha egyetlen kompozícióról lenne szó.

A fesztivál műsorának szerkesztésekor egy-egy jellemző, esetleg kevéssé kiérlelt irányzat bemutatása sokszor háttérbe szorítja szubjektív zenei ízlésemet. Hangozzanak el, ismerjük meg e törekvéseket is! De a műsor egésze mégis a minőség, a felismert érték eszményét szándékozik érvényre juttatni, szinte belső zenei dramaturgiai szálra fűzve a felhangzó műveket.

Válogatásunk nemcsak évtizedek történeti mélységei felé fordul, hanem a fiatal, sőt legfiatalabb generációk bemutatására is törekszik. Fontos, hogy a magyar közönség és a muzsikus társadalom megismerje a legújabb külföldi zenei irányzatokat, utakat, a világ kortárs zeneművészetét. Így összehasonlíthatóvá válik a külföldi és a magyar huszadik századi zene.

A zene lelki mélységet ad, választ az élet alapkérdéseire hangulatilag is, korpuszkulárisan is, úgy mint egy tünemény. De nem csak a nagy kérdésekre – élet, halál, szerelem –, az élet fordulópontjaira rímel, hanem minden érzelmi rezdülésre, amely különböző lelkiállapotokat mintáz és rögzít. A zene egy korszak lenyomata és hiteles tanúja.Talán hitelesebb, mint a fénykép vagy az írott szó. Mert a múltat jelenti, a gyökereket, s ugyanakkor jövendöl. A zene a nemzethez való tartozást jelenti és az összes emberhez való tartozást. A zene mindenre képes.

Durkó Zsolt: Ars poetica

Mini-Fesztivál – 30-adszor! Ez már hagyomány, sőt, önámítás nélkül kimondhatjuk: zenetörténeti múlt. A nevében szerényen mininek nevezett, de kezdettől sokat markoló hangversenysorozat alapítói közül néhányan már nincsenek közöttünk, de a jubileumi koncertciklus felidézi az ő munkásságukat is. Miként felvonultatja a javakorabeli nemzedékeken túl a még pályakezdő szakaszban, Kodály Zoltán zeneszerzői ösztöndíjjal elismert fiatalokig az életkorban és stilárisan sokszínű magyar zeneszerzést. Ám nemcsak az alkotók körképe nyújt zenetörténetinek nevezhető szemlét, hanem az őket magasrendűen szolgáló előadó-művészeké is. Mind olyan zenészek, akik nem alkalmilag találkoznak a kortársak műveivel, hanem rendszeresen viszik sikerre azokat, nem ritkán maguk inspirálják az új kompozíciókat.

28 magyar zeneszerző 29 műve közül 6 ősbemutatóként kerül a közönség elé. Nem tartjuk kedvezőtlennek ezt az arányt, hiszen tudjuk: elsőre, ám csak egyszer megszólaltatni egy új művet nem nehéz. Viszont a darabok újbóli előfordulásai, a közönséggel való többszöri, netán rendszeres találkoztatása igen fontos eleme a repertoárba, közismertségbe nemesítésnek. Márpedig a Magyar Zeneművészeti Társaság már említett „történeti” hivatása erre is kiterjed.

Az utóbbi évek hagyománya szerint külföldi zeneszerzőt is vendégül látunk: Yinam Leef izraeli komponista, a Jeruzsálemi Zeneakadémia rektora és zeneszerzés professzora két művének magyarországi bemutatójára látogat ide.

A CAFe Budapest jóvoltából immár harmadszor a Várkert Bazár ad otthont a fesztiválnak. Lassan már ez is „mini” történet a nagymúltú Miniben. A múltról pedig a kerek évfordulón konferenciát rendezünk az első hangverseny előtti délutánon (műsort lásd a 4. oldalon).

Érezzék otthon magukat a Várkertben és a kortárs zene műhelyében, s kívánjunk egymásnak további jubileumokat!

Fekete GyulaErkel-díjas zeneszerző,a Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke

Mini-Fesztivál 30-adszor!

2

4 5

Mini-Fesztivál harmincadszor – konferenciaAz alapítókról és az alapításról a zenetörténészek szemével Beszélgetés a Mini-Fesztivál meghatározó alapítóiról, illetve a fesztivál történetéről

Gombos László: Durkó Zsolt, a magyar zene klasszikusaVarga Áron: Bozay Attila, Balatonfűzfő Kossuth-díjasaMolnár Szabolcs: Egy heroikus terv margójára

Várkert Bazár, Nagyterem2017OKTÓBER

09hétfő

17.00

2017OKTÓBER

09hétfő

19.30

Várkert Bazár

DURKÓ ZSOLT: A gömb története (részletek) Idea principale, Közjáték, Régies népdal, Idea variate, Vae victisKörmendi Klára – zongora

KOCSÁR MIKLÓS: Vonósnégyes

LÁNG ISTVÁN: III. vonósnégyes

HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: Crosswords Somogyi VonósnégyesSomogyi Péter, Lendvai György – hegedűTóth Balázs – brácsaPólus László – cselló

BOZAY ATTILA: Duó két hegedűre, op. 1 Szecsődi Ferenc, Oláh Vilmos – hegedű

BARABÁS ÁRPÁD: Nocturne Varga Gábor – klarinétKéry János – zongora

BÁNKÖVI GYULA: SzélkristályokOross Veronika – fuvolaBereczkyné Berta Beáta – oboaLáng Zénó – vibrafonJobbágy Andor – brácsaOnczay Zoltán – cselló

KOVÁCS ZOLTÁN: Elégia és tangó – klarinétra és zongorára Varga Gábor – klarinétKéry János – zongora

MADARÁSZ IVÁN: Fú a szél a nádasban Sko� Zsuzsa – énekMatuz István – fuvolaKántor Balázs – csellóFaragó Béla – zongoravezényel: Sugár Miklós

BEMUTATÓ

4 5

Mini-Fesztivál harmincadszor – konferenciaAz alapítókról és az alapításról a zenetörténészek szemével Beszélgetés a Mini-Fesztivál meghatározó alapítóiról, illetve a fesztivál történetéről

Gombos László: Durkó Zsolt, a magyar zene klasszikusaVarga Áron: Bozay Attila, Balatonfűzfő Kossuth-díjasaMolnár Szabolcs: Egy heroikus terv margójára

Várkert Bazár, Nagyterem2017OKTÓBER

09hétfő

17.00

2017OKTÓBER

09hétfő

19.30

Várkert Bazár

DURKÓ ZSOLT: A gömb története (részletek) Idea principale, Közjáték, Régies népdal, Idea variate, Vae victisKörmendi Klára – zongora

LÁNG ISTVÁN: III. vonósnégyes

HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: Crosswords Somogyi VonósnégyesSomogyi Péter, Lendvai György – hegedűTóth Balázs – brácsaPólus László – cselló

BOZAY ATTILA: Duó két hegedűre, op. 1 Szecsődi Ferenc, Oláh Vilmos – hegedű

BARABÁS ÁRPÁD: Nocturne Varga Gábor – klarinétKéry János – zongora

BÁNKÖVI GYULA: SzélkristályokOross Veronika – fuvolaBereczkyné Berta Beáta – oboaLáng Zénó – vibrafonJobbágy Andor – brácsaOnczay Zoltán – cselló

KOVÁCS ZOLTÁN: Elégia és tangó – klarinétra és zongorára Varga Gábor – klarinétKéry János – zongora

MADARÁSZ IVÁN: Fú a szél a nádasban Sko� Zsuzsa – énekMatuz István – fuvolaKántor Balázs – csellóFaragó Béla – zongoravezényel: Sugár Miklós

BEMUTATÓ

6 7

DURKÓ ZSOLT: A gömb története (részletek)

A 60 (alternatív tételek hozzáadásával 66) darabot tartalmazó zongoraciklust zeneszerzője életművében nagy összefoglalásként tisztelhetjük, emellett pedig a XX. század második felének három nagy, magyar szerző által zongorára írt enciklopedikus kincsestára egyikeként. Konkrét ösztönzője idősebb fia festőművészi diplomakiállítása volt. 1989-ben miniatűr darabok születtek költői címekkel, s ezekből kerekedett-„gömbölyödött” ki 1991-re a teljes sorozat. A ifjan zongoraművészi bizonyságot is tevő Durkó a hangszeres játék és a zongora hangzáslehetőségeit épp oly széles skálán öleli fel, mint amilyen gazdag a kompozíciós eszközök és a zeneszerzői dramaturgia – saját szavaival élve: „logikai kifejtés, szerves fejlődés vonulata, időbeliség” – terén. S a hangulati sokszínűségről még nem is szóltunk! Mindezek okán szinte korlátlan lehetőség nyílik a teljes ciklusból tetszés szerinti válogatásban „szviteket” prezentálni. Ezúttal a következő öt tétel szólal meg, valamennyi a sorozat V. füzetéből: Idea principale – Közjáték – Régies népdal – Idea variata – Vae victis.

Olsvay Endre

Vonósnégyesemet 2003-ban mutatta be az Auer Kvartett. A mű valójában főiskolai tanulmányaim utolsó évében készült, remélve, hogy az addig szokásos, pályakezdő zeneszerzőnek nyújtott állami megrendelést én is megkapom. Ez a megrendelés elmaradt. Később a Rádiónál próbálkoztam, de ott sem jártam sikerrel: a lektor nem javasolta a mű felvételét. Kifogásait megkérdezni sajnos már nem tudtam, mert néhány hét múlva meghalt, az új lektor meg közölte, hogy tiszteletben tartja elődje véleményét. Ez utóbbi nagyon kellemetlenül érintett, mert felvétel hiányában egyik vonósnégyes sem vállalta a mű megtanulását. Közben új

zenei irányzatok tűntek fel, ki-ki érdeklődésének, ízlésének megfelelően talált közöttük megismerni valót. Én is lázas kísérletezésekbe kezdtem – a darab meg a feledés homályába merült... Kíváncsiságom és egy alkalom tette végül lehetővé a mű eljátszását. A megkésett bemutató igazolta, hogy a mű életrevaló. Sikere némi elégtételt adott számomra, de korántsem annyit, mint amit egy keletkezési évében bemutatott darab adhat. A három tételes mű néhány apró húzástól eltekintve eredeti formában hangzik el.

Kocsár Miklós

LÁNG ISTVÁN: III. Vonósnégyes

1979 nyarán készült III. Vonósnégyesem a Magyar Rádió megbízásából; szeptemberben ott is hangzott el először a Kodály Kvartett előadásában. Az ajánlás is nekik szól.A darab több más művemhez hasonlóan egytételes, azonban mégis két ellentétes főrészből áll: egy mozgalmasból és egy viszonylag nyugodtabból. Az egytételes formatervet a motivikus munkán kívül az is hangsúlyozza, hogy a nyitóhang azonos a záróakkord legmélyebb hangjával (trillával díszített „h”). Az induláskor hat, egymástól szünetekkel jól elhatárolt kontrasztáló elemet hallunk. Ezek az elemek a bemutatás után szabálytalan sorrendű variációk, pontosabban újrafogalmazások útján megszakítások nélkül jutnak el a legfelső hangokig, ahol a repetíciós és a glissandós játékmódok által nagyenergiájú tetőpont alakul ki. Innen a mozgás alágördül és elcsendesedik. A nyugodt zárószakasz a már ismert elemek egy részéből épül, bemutatva eddig nem hallott lehetőségeiket.

Láng István

HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: Crosswords Első vonósnégyesre írt darabom, a Dimitte illis a CentriFuga zeneszerző csoport felkérésére készült 2016-ban. Hét szerző írt egy-egy kommentárt ekkor Haydn híres Sieben Worte… vonósnégyesének tételei mellé. A bemutatót követően elhatároztam, elkészítem a magam verzióját Krisztus utolsó szavaihoz, továbbgondolva rövid tételemet. Így keletkezett a Crosswords, amely szó kettős értelmű: angolul keresztrejtvényt jelent, szó szerint azonban kereszt-szavakat. A hét egymásba kapcsolódó tétel egyszerre önálló és egymásra utalt; számos zenei anyag akad a darabban, amely több tétel alapját is képezi. A darabok fogalmazása kissé vázlatszerű, már-már naivan, naturalisztikusan illusztratív, akárha kora középkori falfestmények lennének.

Horváth Márton Levente

BOZAY ATTILA: Duó két hegedűre, op. 1

Aligha szorul magyarázatra, mitől érdekes egy zeneszerző 1-es opusszámmal jelzett darabja. Bozay Attila esetében azért halmozottan igaz ez, mert ő rendre meg-, azaz kirostálta műveit: kora éveiből különösen sokat. Ugyanakkor jó néhány tizenéveskori kompozícióját „Opus juvenile”-ként minősített. A koncerten fölhangzó alkotása viszont a „teljes felelősségű” szám-, azaz műrendet indítja; noha csupán 19 esztendős volt és másodéves akadémiai hallgató, mikor írta (1958-ban). Saját elmondása szerint ekkor került kapcsolatba a kötött tizenkétfokú gondolkodás praxisával: apróbb „szabadsággal” ugyan, de ennek szellemében szervezte a hegedűduó hangjait is. Címét több ízben változtatta: Szonatina volt, majd Dialoghi lett; tán nem véletlen, hogy a legneutrálisabb, s épp ezáltal legtöbbet mondó Duo vált a véglegessé.

Olsvay Endre

BARABÁS ÁRPÁD: Nocturne Aligha kíván sok magyarázatot a cím: a noktürn olyan hangulatot jelenít meg, ahol kicsit sötét van, valami fáj is – ámde következik majd a reggel.A mintegy öt-hat perces darab formájára és hangszeres eszközeire nézve klasszikusnak mondható.

Barabás Árpád

BÁNKÖVI GYULA: Szélkristályok (2016)

„Szélkristály” – igéző szó (sajnos nem az enyém: Weöres Sándortól való) –, ám létezik-e többes számban? Igaz, tán egész életre elég, ha egyet is láthatunk belőle. De milyenek is e tünemények? Vannak, melyek a széllel össze sem párosíthatók, hiszen csak a tétova szellőkből csillannak ki, váratlanul, hosszabb-rövidebb ideig; vannak, melyek az orkán sebességénél is gyorsabban száguldanak – s mégis, hosszú ideig gyönyörködhetünk bennük! S mindezt hangban? Megpróbáltam… A nyolc perces kvintett (fuvola, oboa, mélyhegedű, gordonka és vibrafon) először a Szegedi Vántus Napokon szólalt meg, 2016 őszén.

Bánkövi Gyula

KOVÁCS ZOLTÁN: Elégia és tangó – klarinétra és zongorára

Jelen művemet Szepesi János klarinétművész felkérésére írtam azzal a céllal, hogy a 2014-ben megrendezett Országos Középiskolai Klarinétverseny kötelező darabja legyen. Az elvárásoknak megfelelően igyekeztem a kompozícióban sok különböző, már középiskolás szinten is jól megformálható zenei karaktert teremteni. A hídformában megkomponált Elégia hangvétele alapvetően kissé melankolikus, nosztalgikus, olykor fájdalmasan megrázó. A klarinétjátékos megmutathatja hangszere egyes regisztereinek sajátos hangszíneit: a mély hangok sötét merengéseit,

6 7

DURKÓ ZSOLT: A gömb története (részletek)

A 60 (alternatív tételek hozzáadásával 66) darabot tartalmazó zongoraciklust zeneszerzője életművében nagy összefoglalásként tisztelhetjük, emellett pedig a XX. század második felének három nagy, magyar szerző által zongorára írt enciklopedikus kincsestára egyikeként. Konkrét ösztönzője idősebb fia festőművészi diplomakiállítása volt. 1989-ben miniatűr darabok születtek költői címekkel, s ezekből kerekedett-„gömbölyödött” ki 1991-re a teljes sorozat. A ifjan zongoraművészi bizonyságot is tevő Durkó a hangszeres játék és a zongora hangzáslehetőségeit épp oly széles skálán öleli fel, mint amilyen gazdag a kompozíciós eszközök és a zeneszerzői dramaturgia – saját szavaival élve: „logikai kifejtés, szerves fejlődés vonulata, időbeliség” – terén. S a hangulati sokszínűségről még nem is szóltunk! Mindezek okán szinte korlátlan lehetőség nyílik a teljes ciklusból tetszés szerinti válogatásban „szviteket” prezentálni. Ezúttal a következő öt tétel szólal meg, valamennyi a sorozat V. füzetéből: Idea principale – Közjáték – Régies népdal – Idea variata – Vae victis.

Olsvay Endre

Vonósnégyesemet 2003-ban mutatta be az Auer Kvartett. A mű valójában főiskolai tanulmányaim utolsó évében készült, remélve, hogy az addig szokásos, pályakezdő zeneszerzőnek nyújtott állami megrendelést én is megkapom. Ez a megrendelés elmaradt. Később a Rádiónál próbálkoztam, de ott sem jártam sikerrel: a lektor nem javasolta a mű felvételét. Kifogásait megkérdezni sajnos már nem tudtam, mert néhány hét múlva meghalt, az új lektor meg közölte, hogy tiszteletben tartja elődje véleményét. Ez utóbbi nagyon kellemetlenül érintett, mert felvétel hiányában egyik vonósnégyes sem vállalta a mű megtanulását. Közben új

zenei irányzatok tűntek fel, ki-ki érdeklődésének, ízlésének megfelelően talált közöttük megismerni valót. Én is lázas kísérletezésekbe kezdtem – a darab meg a feledés homályába merült... Kíváncsiságom és egy alkalom tette végül lehetővé a mű eljátszását. A megkésett bemutató igazolta, hogy a mű életrevaló. Sikere némi elégtételt adott számomra, de korántsem annyit, mint amit egy keletkezési évében bemutatott darab adhat. A három tételes mű néhány apró húzástól eltekintve eredeti formában hangzik el.

Kocsár Miklós

LÁNG ISTVÁN: III. Vonósnégyes

1979 nyarán készült III. Vonósnégyesem a Magyar Rádió megbízásából; szeptemberben ott is hangzott el először a Kodály Kvartett előadásában. Az ajánlás is nekik szól.A darab több más művemhez hasonlóan egytételes, azonban mégis két ellentétes főrészből áll: egy mozgalmasból és egy viszonylag nyugodtabból. Az egytételes formatervet a motivikus munkán kívül az is hangsúlyozza, hogy a nyitóhang azonos a záróakkord legmélyebb hangjával (trillával díszített „h”). Az induláskor hat, egymástól szünetekkel jól elhatárolt kontrasztáló elemet hallunk. Ezek az elemek a bemutatás után szabálytalan sorrendű variációk, pontosabban újrafogalmazások útján megszakítások nélkül jutnak el a legfelső hangokig, ahol a repetíciós és a glissandós játékmódok által nagyenergiájú tetőpont alakul ki. Innen a mozgás alágördül és elcsendesedik. A nyugodt zárószakasz a már ismert elemek egy részéből épül, bemutatva eddig nem hallott lehetőségeiket.

Láng István

HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: Crosswords Első vonósnégyesre írt darabom, a Dimitte illis a CentriFuga zeneszerző csoport felkérésére készült 2016-ban. Hét szerző írt egy-egy kommentárt ekkor Haydn híres Sieben Worte… vonósnégyesének tételei mellé. A bemutatót követően elhatároztam, elkészítem a magam verzióját Krisztus utolsó szavaihoz, továbbgondolva rövid tételemet. Így keletkezett a Crosswords, amely szó kettős értelmű: angolul keresztrejtvényt jelent, szó szerint azonban kereszt-szavakat. A hét egymásba kapcsolódó tétel egyszerre önálló és egymásra utalt; számos zenei anyag akad a darabban, amely több tétel alapját is képezi. A darabok fogalmazása kissé vázlatszerű, már-már naivan, naturalisztikusan illusztratív, akárha kora középkori falfestmények lennének.

Horváth Márton Levente

BOZAY ATTILA: Duó két hegedűre, op. 1

Aligha szorul magyarázatra, mitől érdekes egy zeneszerző 1-es opusszámmal jelzett darabja. Bozay Attila esetében azért halmozottan igaz ez, mert ő rendre meg-, azaz kirostálta műveit: kora éveiből különösen sokat. Ugyanakkor jó néhány tizenéveskori kompozícióját „Opus juvenile”-ként minősített. A koncerten fölhangzó alkotása viszont a „teljes felelősségű” szám-, azaz műrendet indítja; noha csupán 19 esztendős volt és másodéves akadémiai hallgató, mikor írta (1958-ban). Saját elmondása szerint ekkor került kapcsolatba a kötött tizenkétfokú gondolkodás praxisával: apróbb „szabadsággal” ugyan, de ennek szellemében szervezte a hegedűduó hangjait is. Címét több ízben változtatta: Szonatina volt, majd Dialoghi lett; tán nem véletlen, hogy a legneutrálisabb, s épp ezáltal legtöbbet mondó Duo vált a véglegessé.

Olsvay Endre

BARABÁS ÁRPÁD: Nocturne Aligha kíván sok magyarázatot a cím: a noktürn olyan hangulatot jelenít meg, ahol kicsit sötét van, valami fáj is – ámde következik majd a reggel.A mintegy öt-hat perces darab formájára és hangszeres eszközeire nézve klasszikusnak mondható.

Barabás Árpád

BÁNKÖVI GYULA: Szélkristályok (2016)

„Szélkristály” – igéző szó (sajnos nem az enyém: Weöres Sándortól való) –, ám létezik-e többes számban? Igaz, tán egész életre elég, ha egyet is láthatunk belőle. De milyenek is e tünemények? Vannak, melyek a széllel össze sem párosíthatók, hiszen csak a tétova szellőkből csillannak ki, váratlanul, hosszabb-rövidebb ideig; vannak, melyek az orkán sebességénél is gyorsabban száguldanak – s mégis, hosszú ideig gyönyörködhetünk bennük! S mindezt hangban? Megpróbáltam… A nyolc perces kvintett (fuvola, oboa, mélyhegedű, gordonka és vibrafon) először a Szegedi Vántus Napokon szólalt meg, 2016 őszén.

Bánkövi Gyula

KOVÁCS ZOLTÁN: Elégia és tangó – klarinétra és zongorára

Jelen művemet Szepesi János klarinétművész felkérésére írtam azzal a céllal, hogy a 2014-ben megrendezett Országos Középiskolai Klarinétverseny kötelező darabja legyen. Az elvárásoknak megfelelően igyekeztem a kompozícióban sok különböző, már középiskolás szinten is jól megformálható zenei karaktert teremteni. A hídformában megkomponált Elégia hangvétele alapvetően kissé melankolikus, nosztalgikus, olykor fájdalmasan megrázó. A klarinétjátékos megmutathatja hangszere egyes regisztereinek sajátos hangszíneit: a mély hangok sötét merengéseit,

8 9

a magas hangok kitörő drámaiságát; zongoraszólama pedig a maga összetett harmóniáival árnyalja tovább az említett hangulatokat. A második, Tangó tételben, Astor Piazzolla szellemiségét idézve a feszes ritmus, a dinamikus lüktetés dominál. Bár a tangó tempója nem igazán gyors, mégis virtuóznak tűnhet a zene az anyag szeszélyességéből, zaklatottságából fakadóan. Később, a tétel középrészében aztán megjelenik egy oldottabb, nagyobb ívű dallam; a hallgató itt némi erotikus színt is érzékelhet, mely szintén egyik jellegzetessége ennek a népszerű argentin eredetű táncnak.

Kovács Zoltán

MADARÁSZ IVÁN: Fú a szél a nádasban A nádas sohasem néma. Ha szélcsend van is, valamilyen rendkívül halk neszezés, alig érzékelhető apró motozás mindig jelen van benne. Mikor feltámad a szél, kezdenek feléledni mozdulatlanságukból a nádszálak. Leveleik zizegnek, s bár a szél egy irányból fú, a szálak minden irányba, kiszámíthatatlanul hajladoznak. Aztán a felerősödő szelek kévékbe rendezik, összefogják a szálakat, s azok ringanak, hullámzanak. Most sem csupán szélirányba, mert saját súlyuk miatt vissza-visszalendülnek, hajladoznak. A nádszálkötegek egymásra terülnek, szétválnak, összecsukódnak, a feltáruló résekben kivillan a nádas máskor nem látható mélye, titka. Zúg a szél, sistereg, sziszeg, tombol a nádas. Örvénylő mozgásuk emberi kar hullámzó mozdulataként int jeleket. A nádas viharzó ringása, kavargó düledezése táncol az őrjöngő szél zenéjére.

Madarász Iván

YINAM LEEF: 5 bagatell – fuvolára és zongoráraGyőri Noémi – fuvolaLajkó István – zongora

HORVÁTH BARNABÁS: Impromptus – 4 zongoradarabBozay Melinda – zongora

TORNYAI PÉTER: Voilà for Viola Tornyai Péter – brácsa

TÓTH PÉTER: FantáziaGyőri Noémi – fuvolaLajkó István – zongora

DRAGONY TÍMEA: Dagda Varga Gábor – klarinét Dragony Tímea – zongora

YINAM LEEF: Nocturno – brácsára és zongoráraTornyai Péter – brácsaMarczi Mariann – zongora

SÁRY LÁSZLÓ: Emlék – zongorára, füttyhangra, narrációra Sáry László – zongora, füttyhang, narráció

BEISCHER MATYÓ TAMÁS: ZooLakatos György, Beleznai Anna – fagottKerek Erzsébet – zongora

Várkert Bazár

BEMUTATÓ

BEMUTATÓMAGYARORSZÁGI

2017OKTÓBER

10kedd

19.30

BEMUTATÓ

8 9

a magas hangok kitörő drámaiságát; zongoraszólama pedig a maga összetett harmóniáival árnyalja tovább az említett hangulatokat. A második, Tangó tételben, Astor Piazzolla szellemiségét idézve a feszes ritmus, a dinamikus lüktetés dominál. Bár a tangó tempója nem igazán gyors, mégis virtuóznak tűnhet a zene az anyag szeszélyességéből, zaklatottságából fakadóan. Később, a tétel középrészében aztán megjelenik egy oldottabb, nagyobb ívű dallam; a hallgató itt némi erotikus színt is érzékelhet, mely szintén egyik jellegzetessége ennek a népszerű argentin eredetű táncnak.

Kovács Zoltán

MADARÁSZ IVÁN: Fú a szél a nádasban A nádas sohasem néma. Ha szélcsend van is, valamilyen rendkívül halk neszezés, alig érzékelhető apró motozás mindig jelen van benne. Mikor feltámad a szél, kezdenek feléledni mozdulatlanságukból a nádszálak. Leveleik zizegnek, s bár a szél egy irányból fú, a szálak minden irányba, kiszámíthatatlanul hajladoznak. Aztán a felerősödő szelek kévékbe rendezik, összefogják a szálakat, s azok ringanak, hullámzanak. Most sem csupán szélirányba, mert saját súlyuk miatt vissza-visszalendülnek, hajladoznak. A nádszálkötegek egymásra terülnek, szétválnak, összecsukódnak, a feltáruló résekben kivillan a nádas máskor nem látható mélye, titka. Zúg a szél, sistereg, sziszeg, tombol a nádas. Örvénylő mozgásuk emberi kar hullámzó mozdulataként int jeleket. A nádas viharzó ringása, kavargó düledezése táncol az őrjöngő szél zenéjére.

Madarász Iván

YINAM LEEF: 5 bagatell – fuvolára és zongoráraGyőri Noémi – fuvolaLajkó István – zongora

HORVÁTH BARNABÁS: Impromptus – 4 zongoradarabBozay Melinda – zongora

TORNYAI PÉTER: Voilà for Viola Tornyai Péter – brácsa

TÓTH PÉTER: FantáziaGyőri Noémi – fuvolaLajkó István – zongora

DRAGONY TÍMEA: Dagda Varga Gábor – klarinét Dragony Tímea – zongora

YINAM LEEF: Nocturno – brácsára és zongoráraTornyai Péter – brácsaMarczi Mariann – zongora

SÁRY LÁSZLÓ: Emlék – zongorára, füttyhangra, narrációra Sáry László – zongora, füttyhang, narráció

BEISCHER MATYÓ TAMÁS: ZooLakatos György, Beleznai Anna – fagottKerek Erzsébet – zongora

Várkert Bazár

BEMUTATÓ

BEMUTATÓMAGYARORSZÁGI

2017OKTÓBER

10kedd

19.30

BEMUTATÓ

10 11

YINAM LEEF: 5 bagatell – fuvolára és zongorára

Az egyik legismertebb ma élő izraeli zeneszerző (*1953, Jeruzsálem), szülővárosa zeneakadémiája professzora (és elnöke) ezeket mondja kamaraművéről: „Mindig is izgattak a miniatűr formák, így amikor 2000-ben a Duo Dolan felkért, hogy új lemezükre írjak darabot, egyértelmű volt számomra, hogy apró tételek sorozatát nyújtom át nekik. Az öt rész végső sorrendjét csak aztán határoztam meg, miután megkomponáltam valamennyit; az önmagukban független, saját karakterrel és formával bíró kis egységek egyetlen, nagyobb egésszé rendezése így a kirakós játék darabkáinak összeillesztését idézte.”Az egyes bagatellek előadási utasításai: I. Breathless, agitated – II: Extremely slow, timeless – III: Secco, delicato – IV: Calmo – V: Intense.

HORVÁTH BARNABÁS: Impromptus Impromptus című művem négy zongoradarabot tartalmazó sorozat. A tételek egymástól független karakterdarabok. Az első expresszív hangvételű, a második viharosan kezdődik, később lecsendesedik. A harmadik darab szemlélődő és/vagy rezignált, de nem nélkülözi a szenvedélyes drámaiságot sem. Az utolsó tétel variációs szerkezetű: témája egy ismerősöm nevének betűiből származik. A ciklust Bozay Melindának ajánlom.

Horváth Barnabás

TORNYAI PÉTER: Voilà for Viola A hét rövid tételből álló darabot 2016-ban az Országos Középiskolai Brácsaverseny számára komponáltam.Tételei:No. 1 Overture – (ujjgyakorlat)No. 2 Bachtól Cage-igNo. 3 Quasi sarabandeNo. 4 GigueNo. 5 DialogoNo. 6 Gigue – doubleNo. 7 „L’Arpeggione”A darab ajánlása Fekete Győr Istvánnak szól.

Tornyai Péter

TÓTH PÉTER: Fantázia A Fantázia Gulyás Márta és Scholz Melinda megkeresésére készült 2017 februárjában. A felkérés egy cigányzenei tematikájú osztrák fesztiválon bemutatandó fuvola-zongora darabra szólt, különösebb megkötés nélkül. Az egybekomponált, egyre gyorsuló tempójú kb. 10 perc terjedelmű darabban a bővített szekundos „cigányskála” mellett egyéb skálamodelleket (1-5-1, 2-1-2) is alkalmazok. A Fantázia – egyetlen szándékos idézetét: Žarko Jovanović „Mentem, mentem” kezdetű cigányhimnuszát leszámítva – nem tartalmaz eredeti cigányzenét. Így címéhez hűen, minden egyéb hangja fantáziám szülötte.

Tóth Péter

DRAGONY TÍMEA: Dagda A kelta mitológia által ihletett programzenei sorozatom hetedik kompozíciója címadója Dagda, a „Jó Isten”, aki az istenek és emberek atyja, Élet és Halál Ura, halál és az újjászületés istene. A tökéletes tudás letéteményese, uralkodik az időjáráson, a szerelmen, művészeteken, zenén is.Két fő varázstárgya: a Daurdable, egy gazdagon díszített hárfa élő tölgyből (rajta játszva rendezte helyes sorrendbe az évszakokat, s az ősz beköszöntével e segítségével

szólította csatasorba seregét, megvívni harcát az emberiség megvédésére az alvilági erők ellen) és az Undry, a kifogyhatatlan Csodálatos Üst. Ezzel gondoskodott mindig gyermekeiről, táplálta harcosait, az egész hadsereget, sőt, a bele helyezett halottakat ismét életre keltette. A harc utáni újjászületés csodája, az őserő újraébredése, a tudás átadásával és a zene erejével serkenti az emberek hitét az élet nehézségeivel szemben.Az expresszív hangzásvilágú műben B-klarinét és basszusklarinét is hallható.

Dragony Tímea

YINAM LEEF: Nocturno – brácsára és zongorára

Moshe Aharonov, a Meitar Ensemble kitűnő hegedűse az utóbbi időben egyre növekvő odaadással fordult a brácsa felé, s ma már fő hangszerének mondhatjuk. Nagy örömmel töltött el, hogy 2014 decemberében neki dedikálva komponálhattam ezt a rövid darabot „A brácsa az életemben” („The Viola in My Life") címmel indított programsorozata számára. Aharonov épp oly otthonosan beszéli zenei nyelvemet, mint ahogy én tudok azonosulni az ő érzékenységével és temperamentumával. A Nocturno komor hangvételű darab, amelyben – bár az erőteljes nyitó gesztus a zongoráé – a költői mondandót elsősorban a brácsára bíztam. Művem zenészek és hangszerük minél bensőségesebb viszonyának létrejöttére törekszik.

Yinam Leef

SÁRY LÁSZLÓ: Emlék (zongorára, füttyhangra és narrációra)

A kompozíciót 1987-ben írtam egy tatabányai zenei klub felkérésére, s a koncert után a kottát, mint emléket a közönségnek ajándékoztam.Újabb formája ez évben alakult ki, amikor rátaláltam A fütyülés című régi kínai versre (Cseng-Kung Szuj költeménye) és hozzáfűztem az eredeti darabhoz. Ez a vers ugyanarról szól, mint amit a zene hangokkal kifejez. A most elhangzó mű tehát az eredeti darab verssel kibővített változata. Ebben a formájában bemutatóként hangzik el, a szerző előadásában.

Sáry László

BEISCHER MATYÓ TAMÁS: Zoo Zoo című darabom két fagottra és zongorára készült. Három rövid, humoros tétele: 1. Crocodiles – 2. Black Panthers – 3. Vervet Monkeys. E jellemrajzok egy-egy állatfajt, pontosabban állatpárt ábrázolnak karakteresen. Az első tételben a krokodilok komótos életvitelét, a másodikban a feketepárducok délutáni, lusta sziesztázását, végül az utolsóban a cerkófmajmok nyüzsgését jelenítettem meg. A mű némi átdolgozás után, 2017-ben nyerte el végső formáját.

Beischer Matyó Tamás

10 11

YINAM LEEF: 5 bagatell – fuvolára és zongorára

Az egyik legismertebb ma élő izraeli zeneszerző (*1953, Jeruzsálem), szülővárosa zeneakadémiája professzora (és elnöke) ezeket mondja kamaraművéről: „Mindig is izgattak a miniatűr formák, így amikor 2000-ben a Duo Dolan felkért, hogy új lemezükre írjak darabot, egyértelmű volt számomra, hogy apró tételek sorozatát nyújtom át nekik. Az öt rész végső sorrendjét csak aztán határoztam meg, miután megkomponáltam valamennyit; az önmagukban független, saját karakterrel és formával bíró kis egységek egyetlen, nagyobb egésszé rendezése így a kirakós játék darabkáinak összeillesztését idézte.”Az egyes bagatellek előadási utasításai: I. Breathless, agitated – II: Extremely slow, timeless – III: Secco, delicato – IV: Calmo – V: Intense.

HORVÁTH BARNABÁS: Impromptus Impromptus című művem négy zongoradarabot tartalmazó sorozat. A tételek egymástól független karakterdarabok. Az első expresszív hangvételű, a második viharosan kezdődik, később lecsendesedik. A harmadik darab szemlélődő és/vagy rezignált, de nem nélkülözi a szenvedélyes drámaiságot sem. Az utolsó tétel variációs szerkezetű: témája egy ismerősöm nevének betűiből származik. A ciklust Bozay Melindának ajánlom.

Horváth Barnabás

TORNYAI PÉTER: Voilà for Viola A hét rövid tételből álló darabot 2016-ban az Országos Középiskolai Brácsaverseny számára komponáltam.Tételei:No. 1 Overture – (ujjgyakorlat)No. 2 Bachtól Cage-igNo. 3 Quasi sarabandeNo. 4 GigueNo. 5 DialogoNo. 6 Gigue – doubleNo. 7 „L’Arpeggione”A darab ajánlása Fekete Győr Istvánnak szól.

Tornyai Péter

TÓTH PÉTER: Fantázia A Fantázia Gulyás Márta és Scholz Melinda megkeresésére készült 2017 februárjában. A felkérés egy cigányzenei tematikájú osztrák fesztiválon bemutatandó fuvola-zongora darabra szólt, különösebb megkötés nélkül. Az egybekomponált, egyre gyorsuló tempójú kb. 10 perc terjedelmű darabban a bővített szekundos „cigányskála” mellett egyéb skálamodelleket (1-5-1, 2-1-2) is alkalmazok. A Fantázia – egyetlen szándékos idézetét: Žarko Jovanović „Mentem, mentem” kezdetű cigányhimnuszát leszámítva – nem tartalmaz eredeti cigányzenét. Így címéhez hűen, minden egyéb hangja fantáziám szülötte.

Tóth Péter

DRAGONY TÍMEA: Dagda A kelta mitológia által ihletett programzenei sorozatom hetedik kompozíciója címadója Dagda, a „Jó Isten”, aki az istenek és emberek atyja, Élet és Halál Ura, halál és az újjászületés istene. A tökéletes tudás letéteményese, uralkodik az időjáráson, a szerelmen, művészeteken, zenén is.Két fő varázstárgya: a Daurdable, egy gazdagon díszített hárfa élő tölgyből (rajta játszva rendezte helyes sorrendbe az évszakokat, s az ősz beköszöntével e segítségével

szólította csatasorba seregét, megvívni harcát az emberiség megvédésére az alvilági erők ellen) és az Undry, a kifogyhatatlan Csodálatos Üst. Ezzel gondoskodott mindig gyermekeiről, táplálta harcosait, az egész hadsereget, sőt, a bele helyezett halottakat ismét életre keltette. A harc utáni újjászületés csodája, az őserő újraébredése, a tudás átadásával és a zene erejével serkenti az emberek hitét az élet nehézségeivel szemben.Az expresszív hangzásvilágú műben B-klarinét és basszusklarinét is hallható.

Dragony Tímea

YINAM LEEF: Nocturno – brácsára és zongorára

Moshe Aharonov, a Meitar Ensemble kitűnő hegedűse az utóbbi időben egyre növekvő odaadással fordult a brácsa felé, s ma már fő hangszerének mondhatjuk. Nagy örömmel töltött el, hogy 2014 decemberében neki dedikálva komponálhattam ezt a rövid darabot „A brácsa az életemben” („The Viola in My Life") címmel indított programsorozata számára. Aharonov épp oly otthonosan beszéli zenei nyelvemet, mint ahogy én tudok azonosulni az ő érzékenységével és temperamentumával. A Nocturno komor hangvételű darab, amelyben – bár az erőteljes nyitó gesztus a zongoráé – a költői mondandót elsősorban a brácsára bíztam. Művem zenészek és hangszerük minél bensőségesebb viszonyának létrejöttére törekszik.

Yinam Leef

SÁRY LÁSZLÓ: Emlék (zongorára, füttyhangra és narrációra)

A kompozíciót 1987-ben írtam egy tatabányai zenei klub felkérésére, s a koncert után a kottát, mint emléket a közönségnek ajándékoztam.Újabb formája ez évben alakult ki, amikor rátaláltam A fütyülés című régi kínai versre (Cseng-Kung Szuj költeménye) és hozzáfűztem az eredeti darabhoz. Ez a vers ugyanarról szól, mint amit a zene hangokkal kifejez. A most elhangzó mű tehát az eredeti darab verssel kibővített változata. Ebben a formájában bemutatóként hangzik el, a szerző előadásában.

Sáry László

BEISCHER MATYÓ TAMÁS: Zoo Zoo című darabom két fagottra és zongorára készült. Három rövid, humoros tétele: 1. Crocodiles – 2. Black Panthers – 3. Vervet Monkeys. E jellemrajzok egy-egy állatfajt, pontosabban állatpárt ábrázolnak karakteresen. Az első tételben a krokodilok komótos életvitelét, a másodikban a feketepárducok délutáni, lusta sziesztázását, végül az utolsóban a cerkófmajmok nyüzsgését jelenítettem meg. A mű némi átdolgozás után, 2017-ben nyerte el végső formáját.

Beischer Matyó Tamás

12 13

2017OKTÓBER

12csütörtök

19.30ALPÁR BALÁZS: Elektroakusztikus szvit irodai eszközökre No. 2 Jobbágy Bernadett – táncosAlpár Balázs – elektronika

VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Les visages de la lune Fülei Balázs – zongora OLSVAY ENDRE: Alio modoLenner Barnabás – klarinét

DUBROVAY LÁSZLÓ: Magyar rapszódia hegedűre és zongoráraSzecsődi Ferenc – hegedűBenedekfi István – zongora

HOLLÓS MÁTÉ: KönnyekVirág Emese – zongora

VARGA JUDIT: MosarKruppa Bálint – hegedűKurgyis András – brácsaFejérvári János – cselló

VÁNTUS ISTVÁN: Kuli Pataki Bence – énekVirág Emese – zongora

DECSÉNYI JÁNOS: Michelangelo ürügyén Rab Gyula – énekKruppa Bálint – hegedűKurgyis András – brácsaFejérvári János – cselló

BEMUTATÓ

BEMUTATÓB U D A P E S T I

BEMUTATÓ

2017OKTÓBER

12csütörtök

17.00 „Aki életét írásban tovább tudja élni” – irodalmi gálaA gála a Móricz Zsigmond-ösztöndíj 44 éves évfordulóját ünnepli egykori és új ösztöndíjasok részvételével.

Fellépő művészek: BÍRÓ Gergely író, CSENDER Levente író, FALUSI Márton költő, KIRÁLY Farkas költő, NOVÁK Zsüliet író, ORAVECZ Péter költő, RÓZSÁSSY Barbara költő, SZENTMÁRTONI János költő, UGHY SZABINA költő, ZSILLE Gábor költő

Köszöntőt mond: Dr. HÓVÁRI János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója

Az est háziasszonya: MIRTSE Zsuzsa költő, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója

Helyszín: Várkert Bazár, Testőrpalota, Vetítőterem (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.)

Az esemény a MANK Nonprofit Kft., a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Várkert Bazár közös rendezvénye a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében.

Várkert Bazár Testőrpalota, Vetítőterem

„Aki életét írásban tovább tudja élni” – irodalmi gálaA gála a Móricz Zsigmond-ösztöndíj 44 éves évfordulóját ünnepli egykori és új ösztöndíjasok részvételével.

Várkert Bazár Testőrpalota, Vetítőterem Várkert Bazár Testőrpalota, Vetítőterem

12 13

2017OKTÓBER

12csütörtök

19.30ALPÁR BALÁZS: Elektroakusztikus szvit irodai eszközökre No. 2 Jobbágy Bernadett – táncosAlpár Balázs – elektronika

VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Les visages de la lune Fülei Balázs – zongora OLSVAY ENDRE: Alio modoLenner Barnabás – klarinét

DUBROVAY LÁSZLÓ: Magyar rapszódia hegedűre és zongoráraSzecsődi Ferenc – hegedűBenedekfi István – zongora

HOLLÓS MÁTÉ: KönnyekVirág Emese – zongora

VARGA JUDIT: MosarKruppa Bálint – hegedűKurgyis András – brácsaFejérvári János – cselló

VÁNTUS ISTVÁN: Kuli Pataki Bence – énekVirág Emese – zongora

DECSÉNYI JÁNOS: Michelangelo ürügyén Rab Gyula – énekKruppa Bálint – hegedűKurgyis András – brácsaFejérvári János – cselló

BEMUTATÓ

BEMUTATÓB U D A P E S T I

BEMUTATÓ

2017OKTÓBER

12csütörtök

17.00 „Aki életét írásban tovább tudja élni” – irodalmi gálaA gála a Móricz Zsigmond-ösztöndíj 44 éves évfordulóját ünnepli egykori és új ösztöndíjasok részvételével.

Várkert Bazár Testőrpalota, Vetítőterem

„Aki életét írásban tovább tudja élni” – irodalmi gálaA gála a Móricz Zsigmond-ösztöndíj 44 éves évfordulóját ünnepli egykori és új ösztöndíjasok részvételével.

Várkert Bazár Testőrpalota, Vetítőterem Várkert Bazár Testőrpalota, Vetítőterem

14 15

ALPÁR BALÁZS: Elektroakusztikus szvit irodai eszközökre A helyszín egy iroda, ahol emberek és gépek dolgoznak. A darab építőelemei az itt létrejövő, legkülönbözőbb hangforrások; ezek felismerhető, realisztikus, valamint e�ektusokkal módosított absztrakt formákat öltve idéznek asszociációkat ember és gép kapcsolatáról.

Alpár Balázs

VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Les visages de la lune E nagyszabású kompozíció – szvit négy tételben – 2013-ban készült. A zeneszerző számára az alkotás ideje akkor kezdődik, amikor leszáll az est. Olyan ő, mint az éjjeli vadak: érzékszervei ekkor működnek a legélesebben. Bár a tételeknek sokatmondó címük van, mégsem programzene: Virágh nem dolgozik külsődleges eszközökkel. Zenéje a tudatos megfogalmazás mellett olyan ceruzarajz, amelyben a vonalak összjátékát az előadóra hagyja. A dallamok bármikor képesek véletlenszerűen továbbszőni önmagukat, de a hallgató számára mindig egy rendszer, egy tagolt szerkezet világos képét nyújtják. Nem véletlen a francia címadás sem: zenéje hommage a francia zene mesterei felé. A szvit első tételében (Fény és árnyék) a harmóniák színével plasztikusan érzékelhető a sötétség és a világosság, illetve azok árnyalatai. – A Hamis árnyak rövid scherzo, izgága, kiszámíthatatlan, lidérces. – A Kráterben folyamatosan több ritmikai sík vetül egymásra; robusztus ritmuseltolásai, szinte felfoghatatlan lüktetése akár egy perpetuum mobile! – A szerző a zárótételben (Megfagyott sugarak) egy szólamban használja a zongorát: távolról beszűrődő fagyos fény övezte csendes könyörgés.A Hold arcai című sorozat intenzív látomás, amelynek személyre szabott története hosszasan visszhangzik az ember emlékezetében.

Fülei Balázs

OLSVAY ENDRE: Alio modo Molnár Péter 2012 tavaszán érdeklődött, van-e előadható darabom szóló klarinétra. Nem volt, mint ahogy idő sem arra, hogy teljesen újat komponáljak; ezért felötlött bennem egy átalakításra alkalmasnak tetsző rég(ebb)i szólóhegedűopuszom (Alias). Nem véletlen nem az „átirat” szóval élek: bár egyes hangokban alig, folyamatban szinte semmit nem változtattam, az „új hangszer” kívánta módosítások szándékom és érzésem szerint nem pusztán felszíni/felszínes eltérések. Új címet is ezért kapott, ami egyfelől pontosan ideillő (szak)kifejezés, másrészt rímel a régi darabéra. A kompozíció egyértelműen rondó szerkezetű, de folyamata természetes oldottsággal zajlik az imigyen egymásba olvadó formarészek között. Az ún. epizódokban a regiszterek játéka révén „álpolifóniát” épp úgy hallunk, mint repetitív jellegű motívumjátékot; a lágy tónusú nyitó téma azonban dallami fogantatású, meditatívan szemlélődő.

Olsvay Endre

DUBROVAY LÁSZLÓ: Magyar rapszódia No. 2 – hegedűre és zongorára A művet 2016-ban írtam Jávorkai Sándor kiváló hegedűvirtuóz számára. A hagyományos (lassú-gyors) kéttételesség siratóénekszerű és verbunkos inspirációjú gondolatokkal kezdődik, majd lírai párbeszéd alakul ki a zongora és a szólista között. E párbeszéd drámai fokozás után a sirató jellegű téma visszatérésébe torkollik, majd a verbunkos intonációjú gondolat éteri magasságokban szólal meg s tűnik a végtelenbe. A második rész scherzo hangvételű, igen virtuóz tétel, amelyben a szólista megmutathatja technikai felkészültségét. Triója egy lírai téma variációit tartalmazza. A virtuóz visszatérés után a codában még megjelenik az első részből ismert siratómotívum, mely után frappáns befejezés következik.

Dubrovay László

HOLLÓS MÁTÉ: Könnyek Örömteli, hogy az utóbbi időben többségében felkérésre írok darabokat (a megrendelőhöz, illetve az alkalomhoz csoportosítva az engem foglalkoztató zenei gondolatokat), ez a zongoradarab azonban „belső megrendelésre” keletkezett: eszembe jutott első néhány üteme. Ez a metrizálható, de rugalmas ritmikájú, lefelé hajló dallam vájta aztán tovább útját patakként. Programja nem volt, hangulata annál inkább. Szomorúan, már-már lemondóan csörgedezett alá. A súlyos, disszonáns akkordok is mintha csak azért úsztak volna a képbe, hogy a kezdő motívum újból magához ragadja a szót. A bánatot végül egyfajta korál oldja föl. Vagy talán nem oldja föl? Inkább elmélyíti? A címadásnál a szomorúság szóval küszködtem, mígnem ráeszméltem: mi más is ez a – korál után is újból felködlő – lecsorgó skálamenet, mint könnyek kicsordulása?

Hollós Máté

VARGA JUDIT: Mosar

A mű címe izlandi nyelven annyit jelent: Mohák. Ez az első olyan kompozícióm, mely a Voynich-kézirat alapján készült. Jelen esetben az első fejezetet, a herbáriumot vettem ihlető forrásul, mely – egyes elméletek szerint – a középkori európai herbáriumokra jellemző stílusban íródott. A vonóstrió hangzásvilága egyfajta összegzése, ugyanakkor továbbfejlesztése az eddigi vonósokat foglalkoztató zenéimben található hangzásvilágnak. Varga Judit

VÁNTUS ISTVÁN: Kuli Vántus István (1935–1992) háromszor fordult a dal műfajához. 1961-ben és ‘64-ben egy-egy szegedi költőt zenésített meg, 1969-ben pedig Weöres Sándor Kuli című verse ihlette. A tragikumában is groteszk szöveg basszus hangot ébresztett a zeneszerzőben. (A bemutatón Gregor József szólaltatta meg, az ő legendás karakterábrázolásához Bódás Péter adta a zongora színeit.) A dal zaklatott metruma hol nyolcadokon, hol negyedeken alapul, páros és páratlanütem váltakozásával. A zongoraszólam – nem gépies bár, de – folyamatos, csak ott vesz lélegzetet, ahol az ének ezt sóhajtja: „Kuli neeem tud meghal! Kuli örök!” Hogy aztán a kegyetlen élet „guri-guri”-jába zökkenjen vissza, amelyből nincs menekvés.

Hollós Máté

DECSÉNYI JÁNOS: Sotto pretesto di Michelangelo (Michelangelo ürügyén)

A darab a zeneszerző 2011-ben komponált, tenorhangra és mélyhegedűre szánt Sotto pretesto di Dante című művére „rímel”. Míg e régebbi opusz alcíme szerint – „sorok a Komédiából” – egyetlen nagy mű alapján készült, a Michelangelo ürügyén alkotott, vonóstrió kísérte tenorszólista által megszólaltatott öt tétel (ahogy a zeneszerző összefoglalóan fogalmaz): „a művész verssoraira”. A ciklus jellegű kompozíció három teljes szonettet (az 1., 2. és 5. tételben), egy négysoros, strófányi tömörségű verset (3. darab) övez fel zenével, valamint 4. tételében egy időskori, hosszabb (bár befejezetlen) költemény nyolcsoros versszakát. Témáik, így hangulatuk meghatározója az idő és az emberélet (el)múlása s az ezzel összefüggő számvetés. Az egyes költeményeket az érdeklődő Rónay György méltó magyar fordításában a Michelangelo-kötet alábbi sorszámai alatt leli meg (Decsényi tételeinek sorrendjében): 22., 97., 171., 192., 181.

Olsvay Endre

14 15

ALPÁR BALÁZS: Elektroakusztikus szvit irodai eszközökre A helyszín egy iroda, ahol emberek és gépek dolgoznak. A darab építőelemei az itt létrejövő, legkülönbözőbb hangforrások; ezek felismerhető, realisztikus, valamint e�ektusokkal módosított absztrakt formákat öltve idéznek asszociációkat ember és gép kapcsolatáról.

Alpár Balázs

VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Les visages de la lune E nagyszabású kompozíció – szvit négy tételben – 2013-ban készült. A zeneszerző számára az alkotás ideje akkor kezdődik, amikor leszáll az est. Olyan ő, mint az éjjeli vadak: érzékszervei ekkor működnek a legélesebben. Bár a tételeknek sokatmondó címük van, mégsem programzene: Virágh nem dolgozik külsődleges eszközökkel. Zenéje a tudatos megfogalmazás mellett olyan ceruzarajz, amelyben a vonalak összjátékát az előadóra hagyja. A dallamok bármikor képesek véletlenszerűen továbbszőni önmagukat, de a hallgató számára mindig egy rendszer, egy tagolt szerkezet világos képét nyújtják. Nem véletlen a francia címadás sem: zenéje hommage a francia zene mesterei felé. A szvit első tételében (Fény és árnyék) a harmóniák színével plasztikusan érzékelhető a sötétség és a világosság, illetve azok árnyalatai. – A Hamis árnyak rövid scherzo, izgága, kiszámíthatatlan, lidérces. – A Kráterben folyamatosan több ritmikai sík vetül egymásra; robusztus ritmuseltolásai, szinte felfoghatatlan lüktetése akár egy perpetuum mobile! – A szerző a zárótételben (Megfagyott sugarak) egy szólamban használja a zongorát: távolról beszűrődő fagyos fény övezte csendes könyörgés.A Hold arcai című sorozat intenzív látomás, amelynek személyre szabott története hosszasan visszhangzik az ember emlékezetében.

Fülei Balázs

OLSVAY ENDRE: Alio modo Molnár Péter 2012 tavaszán érdeklődött, van-e előadható darabom szóló klarinétra. Nem volt, mint ahogy idő sem arra, hogy teljesen újat komponáljak; ezért felötlött bennem egy átalakításra alkalmasnak tetsző rég(ebb)i szólóhegedűopuszom (Alias). Nem véletlen nem az „átirat” szóval élek: bár egyes hangokban alig, folyamatban szinte semmit nem változtattam, az „új hangszer” kívánta módosítások szándékom és érzésem szerint nem pusztán felszíni/felszínes eltérések. Új címet is ezért kapott, ami egyfelől pontosan ideillő (szak)kifejezés, másrészt rímel a régi darabéra. A kompozíció egyértelműen rondó szerkezetű, de folyamata természetes oldottsággal zajlik az imigyen egymásba olvadó formarészek között. Az ún. epizódokban a regiszterek játéka révén „álpolifóniát” épp úgy hallunk, mint repetitív jellegű motívumjátékot; a lágy tónusú nyitó téma azonban dallami fogantatású, meditatívan szemlélődő.

Olsvay Endre

DUBROVAY LÁSZLÓ: Magyar rapszódia No. 2 – hegedűre és zongorára A művet 2016-ban írtam Jávorkai Sándor kiváló hegedűvirtuóz számára. A hagyományos (lassú-gyors) kéttételesség siratóénekszerű és verbunkos inspirációjú gondolatokkal kezdődik, majd lírai párbeszéd alakul ki a zongora és a szólista között. E párbeszéd drámai fokozás után a sirató jellegű téma visszatérésébe torkollik, majd a verbunkos intonációjú gondolat éteri magasságokban szólal meg s tűnik a végtelenbe. A második rész scherzo hangvételű, igen virtuóz tétel, amelyben a szólista megmutathatja technikai felkészültségét. Triója egy lírai téma variációit tartalmazza. A virtuóz visszatérés után a codában még megjelenik az első részből ismert siratómotívum, mely után frappáns befejezés következik.

Dubrovay László

HOLLÓS MÁTÉ: Könnyek Örömteli, hogy az utóbbi időben többségében felkérésre írok darabokat (a megrendelőhöz, illetve az alkalomhoz csoportosítva az engem foglalkoztató zenei gondolatokat), ez a zongoradarab azonban „belső megrendelésre” keletkezett: eszembe jutott első néhány üteme. Ez a metrizálható, de rugalmas ritmikájú, lefelé hajló dallam vájta aztán tovább útját patakként. Programja nem volt, hangulata annál inkább. Szomorúan, már-már lemondóan csörgedezett alá. A súlyos, disszonáns akkordok is mintha csak azért úsztak volna a képbe, hogy a kezdő motívum újból magához ragadja a szót. A bánatot végül egyfajta korál oldja föl. Vagy talán nem oldja föl? Inkább elmélyíti? A címadásnál a szomorúság szóval küszködtem, mígnem ráeszméltem: mi más is ez a – korál után is újból felködlő – lecsorgó skálamenet, mint könnyek kicsordulása?

Hollós Máté

VARGA JUDIT: Mosar

A mű címe izlandi nyelven annyit jelent: Mohák. Ez az első olyan kompozícióm, mely a Voynich-kézirat alapján készült. Jelen esetben az első fejezetet, a herbáriumot vettem ihlető forrásul, mely – egyes elméletek szerint – a középkori európai herbáriumokra jellemző stílusban íródott. A vonóstrió hangzásvilága egyfajta összegzése, ugyanakkor továbbfejlesztése az eddigi vonósokat foglalkoztató zenéimben található hangzásvilágnak. Varga Judit

VÁNTUS ISTVÁN: Kuli Vántus István (1935–1992) háromszor fordult a dal műfajához. 1961-ben és ‘64-ben egy-egy szegedi költőt zenésített meg, 1969-ben pedig Weöres Sándor Kuli című verse ihlette. A tragikumában is groteszk szöveg basszus hangot ébresztett a zeneszerzőben. (A bemutatón Gregor József szólaltatta meg, az ő legendás karakterábrázolásához Bódás Péter adta a zongora színeit.) A dal zaklatott metruma hol nyolcadokon, hol negyedeken alapul, páros és páratlanütem váltakozásával. A zongoraszólam – nem gépies bár, de – folyamatos, csak ott vesz lélegzetet, ahol az ének ezt sóhajtja: „Kuli neeem tud meghal! Kuli örök!” Hogy aztán a kegyetlen élet „guri-guri”-jába zökkenjen vissza, amelyből nincs menekvés.

Hollós Máté

DECSÉNYI JÁNOS: Sotto pretesto di Michelangelo (Michelangelo ürügyén)

A darab a zeneszerző 2011-ben komponált, tenorhangra és mélyhegedűre szánt Sotto pretesto di Dante című művére „rímel”. Míg e régebbi opusz alcíme szerint – „sorok a Komédiából” – egyetlen nagy mű alapján készült, a Michelangelo ürügyén alkotott, vonóstrió kísérte tenorszólista által megszólaltatott öt tétel (ahogy a zeneszerző összefoglalóan fogalmaz): „a művész verssoraira”. A ciklus jellegű kompozíció három teljes szonettet (az 1., 2. és 5. tételben), egy négysoros, strófányi tömörségű verset (3. darab) övez fel zenével, valamint 4. tételében egy időskori, hosszabb (bár befejezetlen) költemény nyolcsoros versszakát. Témáik, így hangulatuk meghatározója az idő és az emberélet (el)múlása s az ezzel összefüggő számvetés. Az egyes költeményeket az érdeklődő Rónay György méltó magyar fordításában a Michelangelo-kötet alábbi sorszámai alatt leli meg (Decsényi tételeinek sorrendjében): 22., 97., 171., 192., 181.

Olsvay Endre

16 17

ORBÁN GYÖRGY: 6. Mise Szekér Bernadett – zongora Musica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

SUGÁR MIKLÓS: Varázsének – óceániai népköltés (Rákos Sándor fordítása)Láng Zénó – ütőMusica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Vihar – Szilágyi Domokos verseSzilvási Attila, Novotny Tibor – ütőMusica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Jubilate Deo Varsányi Krisztina, Bahil Katalin – hegedűSzilvási Attila, Novotny Tibor – ütőMusica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

SOLTI ÁRPÁD: Delirium tremens Dratsay Ákos, Berényi Bea – fuvolaPalotás Gábor – ütő

HUSZÁR LAJOS: Momenti umani (részletek)V. Der Tag ist hin, VI. Halleluja,VII. Lamento e consolazioneDratsay Ákos, Berényi Bea – fuvolaPalotás Gábor – ütő

FEKETE GYULA: A trónfosztott királynőMeláth Andrea – énekSzabó Ferenc János – zongora

ORBÁN GYÖRGY: Mise No. 6

Orbán György 1991-ben írta hatodik miséjét női hangokra és zongorára, ajánlása az Angelica Leánykarnak szól. A tételek a katolikus mise állandó részei, mégis, az a szerzői utasítás, amely leszögezi, hogy a zongora szólamot nem helyettesítheti orgona, arra utal, hogy a mű nem liturgius célzatú. A nőikar olykor unisono szólal meg, de legtöbbször 2, 4, vagy akár 6 szólamra is oszlik. Az alapvetően moll tonalitású, következetesen kétszólamú Kyrie a zongora lágy akkordfelbon-tásaival indul. A Christe utáni Kyrie-visszatérés zenében is jelentkezik. Meglepő hangulatváltás a Gloria: rendkívül dinamikus, pregnáns ritmikájú, szinte frivol motívummal jelentkezik a zongora. A középső formarészt a változó metrum, és az aszimmetrikus ritmusok uralják. A visszatérés dicsőséges, erőteljes codába torkollik. A Sanctus egyetlen nagy dinamikai vonal: a szólamok szigorú imitációban, mindössze egy negyednyi eltéréssel követik egymást, ezáltal különös, zsongó hangzás jön létre. A folyamatos crescendo csúcspontját a mozgó szólamok fölött a szoprán széles dallamívű Hosannája jelenti. A tétel középrésze – a Benedictus – barokkos zongora-bevezetője után a kórus egy szólamú, rendkívül bensőséges, személyes hangvételű dallama ismét nagy kontrasztot jelent. A tétel végén Hosanna szöveggel megismétlődik a Sanctusból ismert sűrű imitációs anyag. Az Agnus Dei hosszú zongoraelőjátéka Bachot idézi. A kórus végtelenül egyszerű, unisono, ill. oktávpárhuzamban megszólaló dallama nyugalmasan vezet a codához, melyet hat szólamra szétbomló akkord zár.

Mindszenty Zsuzsánna

SUGÁR MIKLÓS: Varázsének – óceániai népköltés (Rákos Sándor fordítása)

A Varázsének 2013 elején készült, nőikarra és ütőhangszerekre. A darabot a Musica Nostra Kórus mutatta be Láng Zénó közreműködésével. A szerző sokféle ütőhangszert alkalmaz, ezek többsége nem rögzített hangmagasságú; mindössze egy tételben szerepel dallamos ütőhangszer, a vibrafon. A kórus és az ütőhangszerek végig

egyenrangúak. A művet Rákos Sándor Óceánia népeinek költészetéből készült műfordításkötete ihlette. A szerző hat rövid versrészletet választott ki, melyek mindegyike sajátos karakter. 1. Új nap születik – egyetlen hangból kiindulva, egyre magasabb fekvésbe kerülve, szigorú imitációk által épül föl a tétel. Kb. a negatív aranymetszési ponton újra indul a kánon a metal chimes ütésével, ezúttal rövidebben; a csúcspontot elérve egy harangütés zár le.2. Madár kiált – A temple block és a kórus bonyolult komplementer ritmikája jellemzi a tételt.3. Ismeretlen föld – Az ismeretlenség, a vihar, dörgés-villámlás és a víz ereje megrémíti a természeti népeket. Ale-atória, kánon, rövid repetitív szakasz után a végén a szél zúgása hallik.4. Felhő – A kórus szólista csoportja és a vibrafon párbeszéde. Visszatérő szerkezetű rövid tétel, játékos ritmikával.5. Zeng az ég – Ismét a természeti erőktől való félelem hangulata jelenik meg. Erőteljes ütőhangszeres szólam csatlakozik a kórus repetitív elemekből felépülő szólamához. A tétel vége az égiháború után elcsöndesedő Föld képét festi meg.6. Oltsd el… – Szigorú ritmikájú, alapvetően imitációs szerkesztésű zárótétel emelkedő dinamikával, a mű befejezéseként fényesen megszólaló hatszólamú akkorddal, melyben a kó-rus hangszerek nélkül, egyedül marad.A jelen előadásban a 2. és 4. tételt kisebb szóló csoport adja elő.

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Vihar

A szerző két Szilágyi Domokos-verset használ fel művében, melyet 2002-ben írt egynemű karra (kisdob és nagydob közreműködésével). Mivel mindkét vers szövegében központi szerepe van a viharnak, a két vers a zenében egyetlen nagy ívet alkot a vihar közeledtétől a lecsöndesedésig. Az első vers időmértékes lüktetésű: daktilusok és spondeusok dominálnak, a másodikban pedig a hangsúlyos verselés változó ritmusai irányítják a folyamatot. A kórus bizonyos pontokon ez esőt szimbolizáló e�ektusokkal csatlakozik az ütőhangszerek egyér-telműen hangulatfestő szerepéhez.

Várkert Bazár Rendezvényterem2017OKTÓBER

15vasárnap

19.30

BEMUTATÓ

16 17

ORBÁN GYÖRGY: 6. Mise Szekér Bernadett – zongora Musica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

SUGÁR MIKLÓS: Varázsének – óceániai népköltés (Rákos Sándor fordítása)Láng Zénó – ütőMusica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Vihar – Szilágyi Domokos verseSzilvási Attila, Novotny Tibor – ütőMusica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Jubilate Deo Varsányi Krisztina, Bahil Katalin – hegedűSzilvási Attila, Novotny Tibor – ütőMusica Nostra Kóruskarnagy: Mindszenty Zsuzsánna

SOLTI ÁRPÁD: Delirium tremens Dratsay Ákos, Berényi Bea – fuvolaPalotás Gábor – ütő

HUSZÁR LAJOS: Momenti umani (részletek)V. Der Tag ist hin, VI. Halleluja,VII. Lamento e consolazioneDratsay Ákos, Berényi Bea – fuvolaPalotás Gábor – ütő

FEKETE GYULA: A trónfosztott királynőMeláth Andrea – énekSzabó Ferenc János – zongora

ORBÁN GYÖRGY: Mise No. 6

Orbán György 1991-ben írta hatodik miséjét női hangokra és zongorára, ajánlása az Angelica Leánykarnak szól. A tételek a katolikus mise állandó részei, mégis, az a szerzői utasítás, amely leszögezi, hogy a zongora szólamot nem helyettesítheti orgona, arra utal, hogy a mű nem liturgius célzatú. A nőikar olykor unisono szólal meg, de legtöbbször 2, 4, vagy akár 6 szólamra is oszlik. Az alapvetően moll tonalitású, következetesen kétszólamú Kyrie a zongora lágy akkordfelbon-tásaival indul. A Christe utáni Kyrie-visszatérés zenében is jelentkezik. Meglepő hangulatváltás a Gloria: rendkívül dinamikus, pregnáns ritmikájú, szinte frivol motívummal jelentkezik a zongora. A középső formarészt a változó metrum, és az aszimmetrikus ritmusok uralják. A visszatérés dicsőséges, erőteljes codába torkollik. A Sanctus egyetlen nagy dinamikai vonal: a szólamok szigorú imitációban, mindössze egy negyednyi eltéréssel követik egymást, ezáltal különös, zsongó hangzás jön létre. A folyamatos crescendo csúcspontját a mozgó szólamok fölött a szoprán széles dallamívű Hosannája jelenti. A tétel középrésze – a Benedictus – barokkos zongora-bevezetője után a kórus egy szólamú, rendkívül bensőséges, személyes hangvételű dallama ismét nagy kontrasztot jelent. A tétel végén Hosanna szöveggel megismétlődik a Sanctusból ismert sűrű imitációs anyag. Az Agnus Dei hosszú zongoraelőjátéka Bachot idézi. A kórus végtelenül egyszerű, unisono, ill. oktávpárhuzamban megszólaló dallama nyugalmasan vezet a codához, melyet hat szólamra szétbomló akkord zár.

SUGÁR MIKLÓS: Varázsének – óceániai népköltés (Rákos Sándor fordítása)

A Varázsének 2013 elején készült, nőikarra és ütőhangszerekre. A darabot a Musica Nostra Kórus mutatta be Láng Zénó közreműködésével. A szerző sokféle ütőhangszert alkalmaz, ezek többsége nem rögzített hangmagasságú; mindössze egy tételben szerepel dallamos ütőhangszer, a vibrafon. A kórus és az ütőhangszerek végig

egyenrangúak. A művet Rákos Sándor Óceánia népeinek költészetéből készült műfordításkötete ihlette. A szerző hat rövid versrészletet választott ki, melyek mindegyike sajátos karakter. 1. Új nap születik – egyetlen hangból kiindulva, egyre magasabb fekvésbe kerülve, szigorú imitációk által épül föl a tétel. Kb. a negatív aranymetszési ponton újra indul a kánon a metal chimes ütésével, ezúttal rövidebben; a csúcspontot elérve egy harangütés zár le.2. Madár kiált – A temple block és a kórus bonyolult komplementer ritmikája jellemzi a tételt.3. Ismeretlen föld – Az ismeretlenség, a vihar, dörgés-villámlás és a víz ereje megrémíti a természeti népeket. Ale-atória, kánon, rövid repetitív szakasz után a végén a szél zúgása hallik.4. Felhő – A kórus szólista csoportja és a vibrafon párbeszéde. Visszatérő szerkezetű rövid tétel, játékos ritmikával.5. Zeng az ég – Ismét a természeti erőktől való félelem hangulata jelenik meg. Erőteljes ütőhangszeres szólam csatlakozik a kórus repetitív elemekből felépülő szólamához. A tétel vége az égiháború után elcsöndesedő Föld képét festi meg.6. Oltsd el… – Szigorú ritmikájú, alapvetően imitációs szerkesztésű zárótétel emelkedő dinamikával, a mű befejezéseként fényesen megszólaló hatszólamú akkorddal, melyben a kó-rus hangszerek nélkül, egyedül marad.A jelen előadásban a 2. és 4. tételt kisebb szóló csoport adja elő.

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Vihar

A szerző két Szilágyi Domokos-verset használ fel művében, melyet 2002-ben írt egynemű karra (kisdob és nagydob közreműködésével). Mivel mindkét vers szövegében központi szerepe van a viharnak, a két vers a zenében egyetlen nagy ívet alkot a vihar közeledtétől a lecsöndesedésig. Az első vers időmértékes lüktetésű: daktilusok és spondeusok dominálnak, a másodikban pedig a hangsúlyos verselés változó ritmusai irányítják a folyamatot. A kórus bizonyos pontokon ez esőt szimbolizáló e�ektusokkal csatlakozik az ütőhangszerek egyér-telműen hangulatfestő szerepéhez.

Várkert Bazár Rendezvényterem2017OKTÓBER

15vasárnap

19.30

BEMUTATÓ

18

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Jubilate Deo

A mű Kathleen Rodde amerikai karnagynak és kórusa felkérésére, nekik ajánlva keletkezett 2012 októberében. Szövege a LXVI. zsoltár első sorain alapul. A női kórushoz két-két hegedű (rendkívül virtuóz szólammal) és ütőhangszer (bongó és tamburin) csatlakozik. A mű visszatérő szerkezetű; az eleje és vége nagyon dinamikus, lüktető, pregnáns ritmikájú, néha aszimmetrikus képleteket tartalmazó, erőteljes dinamikájú zene. A középrész négyszólamú fúgája az egymást követő belépések következtében fokozatosan épül a fortissimóig, majd hirtelen dinamikai váltással belerohan a visszatérésbe. A kb. 3 és fél perces darab óriási, dicsőítő csúcspontján teljesen váratlanul ér véget.

SOLTI ÁRPÁD: Delirium tremens

„A delírium tremens súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes, mely mindenképpen kórházi kezelést (gyakran intenzív ellátást) igénylő életveszélyes állapot. A hosszú idejű és nagy mértékű alkoholfogyasztás abbahagyása vagy jelentős csökkentése után alakul ki az alkoholbetegek kb. 15%-ában. Lefolyása során különböző pszichés-, vegetatív idegrendszeri izgalmi- és testi tünetek alakulnak ki, ezért az életfunkciók észlelése, folyamatos felügyelete szükséges” (Wikipedia)A vibrafon zenei anyaga a metafizikai valóságot, a fuvolák az ettől való elszakadást mutatják be az által, hogy a fuvolák kezdetben a vibrafonhoz, a darab előrehaladtával pedig egymáshoz képest is jelentősen elcsúsznak. A művet Dratsay Ákosnak, Berényi Beának és Palotás Gábornak ajánlottam, ők mutatták be 2016 augusztusában, Hódmezővásárhelyen.

Solti Árpád

HUSZÁR LAJOS: Momenti umani (Emberi pillanatok), op. 43 Ezen a koncerten három tétel hangzik el a 2017 tavaszán komponált kamarazenei sorozatból.5. Der Tag ist hin – e német cím egy XVII. századi korál szövegének kezdete. Fordítása a következő: „napnak vége, Jézusom, maradj velem, ó lelki fény, űzd el a bűnök éjszakáját. Ragyogj fel bennem, igazság fénye, világíts meg engem Uram, mert itt az idő.” – A szokástól eltérően a korál eredeti dallama nem, helyette ugyanerre a szövegre írt saját dallamom hallható a piccolo és az altfuvola kettősében. A korálsorokat a vibrafon közjátékai választják el egymástól.6. Halleluja – ez a tétel is német korálra épül, de itt már az eredeti dallam is elhangzik. A korál szövege: „Az egész világ örvend feltámadásod-nak, uram Jézus Krisztus – halleluja.” – A tételen végigvonul egy 11/8-os ostinato, a koráldallam pedig 3/2-es ütemben szólal meg.7. A kamarazenei sorozatot záró, terjedelmes lassútétel – Lamento e consolazione (Panasz és vigasztalás) – első részében a fuvola és az altfuvola felváltva játssza a siratószerű, népzenei emlékeket ébresztő témát. A deklamáló drámai középrészt a sirató rövidített visszatérése követi, majd az egész folyamat beletorkollik az egészen lassú codába, a vigasztalás zenéjébe.

Huszár Lajos

FEKETE GYULA: A trónfosztott királynő Rakovszky Zsuzsa A trónfosztott királynő című verse páratlan lehetőséget kínált nekem arra, hogy Meláth Andrea számára monodrámát írjak. Komplett jelenet ez – valóságos scena –, mely egy valaha jobb napokat látott hölgy emlékeit tárja elénk. Meláth a kortárs magyar dalirodalom elkötelezett előadója, több mű ihletője, ahogyan e „magánszám” esetében is. Dalom ősbemutatójára a 2017-es Mini-Fesztiválon kerül sor.

Fekete Gyula

19

2017OKTÓBER

10-24Szabadtéri szoborkiállítás

A Mini-Fesztivál keretében, a MANK Nonprofit Kft.-vel közös szervezésben szabadtéri szoborkiállítás nyílik a Várkert Bazár lépcsősorán, mely ingyenesen megtekinthető.

Várkert Bazár

18

GYÖNGYÖSI LEVENTE: Jubilate Deo

A mű Kathleen Rodde amerikai karnagynak és kórusa felkérésére, nekik ajánlva keletkezett 2012 októberében. Szövege a LXVI. zsoltár első sorain alapul. A női kórushoz két-két hegedű (rendkívül virtuóz szólammal) és ütőhangszer (bongó és tamburin) csatlakozik. A mű visszatérő szerkezetű; az eleje és vége nagyon dinamikus, lüktető, pregnáns ritmikájú, néha aszimmetrikus képleteket tartalmazó, erőteljes dinamikájú zene. A középrész négyszólamú fúgája az egymást követő belépések következtében fokozatosan épül a fortissimóig, majd hirtelen dinamikai váltással belerohan a visszatérésbe. A kb. 3 és fél perces darab óriási, dicsőítő csúcspontján teljesen váratlanul ér véget.

SOLTI ÁRPÁD: Delirium tremens

„A delírium tremens súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes, mely mindenképpen kórházi kezelést (gyakran intenzív ellátást) igénylő életveszélyes állapot. A hosszú idejű és nagy mértékű alkoholfogyasztás abbahagyása vagy jelentős csökkentése után alakul ki az alkoholbetegek kb. 15%-ában. Lefolyása során különböző pszichés-, vegetatív idegrendszeri izgalmi- és testi tünetek alakulnak ki, ezért az életfunkciók észlelése, folyamatos felügyelete szükséges” (Wikipedia)A vibrafon zenei anyaga a metafizikai valóságot, a fuvolák az ettől való elszakadást mutatják be az által, hogy a fuvolák kezdetben a vibrafonhoz, a darab előrehaladtával pedig egymáshoz képest is jelentősen elcsúsznak. A művet Dratsay Ákosnak, Berényi Beának és Palotás Gábornak ajánlottam, ők mutatták be 2016 augusztusában, Hódmezővásárhelyen.

Solti Árpád

HUSZÁR LAJOS: Momenti umani (Emberi pillanatok), op. 43 Ezen a koncerten három tétel hangzik el a 2017 tavaszán komponált kamarazenei sorozatból.5. Der Tag ist hin – e német cím egy XVII. századi korál szövegének kezdete. Fordítása a következő: „napnak vége, Jézusom, maradj velem, ó lelki fény, űzd el a bűnök éjszakáját. Ragyogj fel bennem, igazság fénye, világíts meg engem Uram, mert itt az idő.” – A szokástól eltérően a korál eredeti dallama nem, helyette ugyanerre a szövegre írt saját dallamom hallható a piccolo és az altfuvola kettősében. A korálsorokat a vibrafon közjátékai választják el egymástól.6. Halleluja – ez a tétel is német korálra épül, de itt már az eredeti dallam is elhangzik. A korál szövege: „Az egész világ örvend feltámadásod-nak, uram Jézus Krisztus – halleluja.” – A tételen végigvonul egy 11/8-os ostinato, a koráldallam pedig 3/2-es ütemben szólal meg.7. A kamarazenei sorozatot záró, terjedelmes lassútétel – Lamento e consolazione (Panasz és vigasztalás) – első részében a fuvola és az altfuvola felváltva játssza a siratószerű, népzenei emlékeket ébresztő témát. A deklamáló drámai középrészt a sirató rövidített visszatérése követi, majd az egész folyamat beletorkollik az egészen lassú codába, a vigasztalás zenéjébe.

Huszár Lajos

FEKETE GYULA: A trónfosztott királynő Rakovszky Zsuzsa A trónfosztott királynő című verse páratlan lehetőséget kínált nekem arra, hogy Meláth Andrea számára monodrámát írjak. Komplett jelenet ez – valóságos scena –, mely egy valaha jobb napokat látott hölgy emlékeit tárja elénk. Meláth a kortárs magyar dalirodalom elkötelezett előadója, több mű ihletője, ahogyan e „magánszám” esetében is. Dalom ősbemutatójára a 2017-es Mini-Fesztiválon kerül sor.

Fekete Gyula

19

2017OKTÓBER

10-24Szabadtéri szoborkiállítás

A Mini-Fesztivál keretében, a MANK Nonprofit Kft.-vel közös szervezésben szabadtéri szoborkiállítás nyílik a Várkert Bazár lépcsősorán, mely ingyenesen megtekinthető.

Várkert Bazár

20 301987-2017

A Mini-Fesztivál hangversenyein eddig elhangzott kompozíciók

20 301987-2017

A Mini-Fesztivál hangversenyein eddig elhangzott kompozíciók

22 23

CASTIGLIONI, NICCOLO:̀ Zongoradarabok (1989)

CHIN, KYU-YUNG:Prajna (1991)

CÔRTE-REAL, NUNO:11 kívánság (2003)

CSEMICZKY MIKLÓS: Antiphonae No.2 (1990)Capriccio interrotto (1991)Sonata piccola (1992)Messages from Lewis (2016)

CSÍKY BOLDIZSÁR: Négy vázlat (1990)Vonósnégyes (1991)

DALLAPICCOLA, LUIGI: Due studi (1989)

DARGAY MARCELL: Nach(t)stücke (2010)Fragmente (2012)a11 (2016)

DAVIES, PETER MAXWELL: Gyermekkórusok (1989)

DAVIES, TANSI:Neon (2011)

DEANE, RAYMOND:Katakombák (1999)

DEÁK CSABA:Ad Nordiam Hungarica (1994)

DECSÉNYI JÁNOS:Prospero szigetén (1990)A katedrális madarai (1991)„A tücsökszóra emlékszel-e még?” (1995)„Jobb lesz az darvakkal…?” (1997)Árnyak és lángok (1999)Mózes (2001)Petőfi (2003)II. vonósnégyes (2005)Csend elé (2007) Trio-divertimento (2009)Öt és fél dal Czigány György verseire (2013)Kottalapok (2015)

DERECSKEI ANDRÁS:RIVINCITA – I Vonósnégyes (2011)Szólószonáta csellóra (2015)

DIDI, VOJTECH: Canzonetta (2006)

DITTRICH, PAUL-HEINZ:Kammermusik X (1997)

DOBROWOLSKI, ANDRZEJ: Krabogapa (1995)

DOBSZAY-MESKÓ ILONAUna cartolina illustrata di Ungheria (2015)

DONATONI, FRANCO: Arpège (1989)

DRAGONY TÍMEA: Kőfantáziák (2004)Üzenet a fekete bolygóról (2007)Gondolatok (2008)Tavaszi ujjongás (2011)Látókövek (2015)Rhiannon (2015)Toran (2016)

DUBROVAY LÁSZLÓ:III. vonósnégyes (1989, 2003)Micro intervalmusic (1990)Concerto zongorára és hangszalagra (1991)Suite zongorára és szintetizátorra (1992)Solo No.10 (1993)Hegedűverseny (1994)Solo No.11 (1995)Cimbalomverseny (1997)Faust halála (1998)Valse triste et très vite (1999)Hármasverseny (2000)Quintett No.3 rézfúvókra (2001)Dudaszó hallatszik... (2002)Fecskedalok (2004)Versenymű ütőhangszerekre és zenekarra (2005)Solo No.12 – basszusharsonára (2006)Vonós-szimfónia (2007)Klarinétkvartett (2008)5 zongoradarab (2009)Faust, az elkárhozott – III. szvit (2009)Tavaszi szimfónia (2010)Középkori örmény szerzetes énekei (2011)III. zongoraverseny (2012)Duó (2013)Ütős szimfónia (2014)Concerto (2015)A Duna folyása (2015)Lieder ohne Wörter (2016)

DURKÓ PÉTER: Vonósnégyes (1999)Visszhang Apollinaire költeményeire (2001)6 versszak 14 hangszerre (2002)Természetzene (2004)Két Berzsenyi-kórus (2005)Kvintett hat tételben (2006)Mozaik hat vonóra (2007)Kvadrosaxofónia (2008)Hegedűverseny (2009)A Csellóverseny víztükre (2010)Monológ harsonára (2011)Három dialógus hegedűre és zongorára (2013)

DURKÓ ZSOLT: Son et lumière (1989)Pillanatképek (1990)Résonances (1991)II. vonósnégyes (1992)Három angol dal (1993, 2009)Ludus stellaris (1994)A gömb története – részletek (1995, 1999, 2015)Turner illusztrációk (1996)Ikonográfia No.2 (1997)Fire Music (1998)Kolloidok (1998)Psicogramma (1998)Ilmarínen (1999)Zongoraverseny (2000)I. vonósnégyes (2001)Ornamenti No.2 (2002)Négy tanulmány (2003)

ABRAHAMSEN, HANS: Fúvósötös (1989)

ADES, THOMAS:Living Toys (2011)

ALPÁR BALÁZS: Átmenetek (2015)Tündérkert – Taitosz mondásai (2016)

ANTAL MÁRIA: Három dal Dsida Jenő verseire (2003)

AZEVEDO, SÉRGIO: Monumentum pro Góra Kalvaria (2003)

BABAJANJAN, ARNO: Három kép (2005)

BADIAN, MAYA: Incantation (1993)

BALASSA SÁNDOR: Legenda (1989)Antinomia (1990)Hajta virágai (1991)Oldott kéve (1992)Xénia (1993)Szonatina hárfára (1994)Vonósnégyes (1996)Nyírbátori harangok (1997)Két dal József Attila verseire (1998)Jánosnapi muzsika (1999)Pasztorál és Tánc (1999)Pasztorál és rondó (2000)Hunok völgye (2001)A szív titkai (2004)Civisek városa, Op.91 (2011)Kettősverseny oboára, kürtre és vonószenekarra (2015)Két zongoradarabTrió (2016)

BALOGH MÁTÉ GERGELY: Dopo la lettura dell'opera (2013)

BÁNKÖVI GYULA: Hat rézmetszet (1994)Struggle (1995)Álom és valóság (1997)Hidrofónia (1998)Eszmélet (1999)Reményvirágok (2001)Lebegés (2005)Kiáltások (2007)Figurák a táblán (2010)4×4 (2012)Fényvirágok (2013)Spleen (2015)

BÁRDOS LAJOS: Libera me Domine (1994)Audi filia (1994)A Földhez (1995)Magos a rutafa (2000)Cantemus! (2002, 2006)Menyecske (2008)

BARRY, GERALD: II. zongoranégyes (1999)

BARTÓK BÉLA: Három csíkmegyei népdal (1996)Párnás táncdal (2006)Jószág-igéző (2006)

BARTA GERGELY: Gymel és Postludium supra „Salve Regina”a Florilegiumból (2015)

BELLA MÁTÉ: Chuang Tzu's Dream (2011)

BEISCHER-MATYÓ TAMÁS: Kettőskvintett (2004)

BENJAMIN, GEORGE: At First Light (2011)

BIBALO, ANTONIO: 4 darab 7 hangszerre – részlet (2002)

BOZAY ATTILA:Hegedű–zongora szonáta (1989)GyermekkórusokVörös