http://www.youtube.com/watch?v=5Wj5wGcTapE

Mi az a művészet avagy mi lehet művészet?

Kiállítás - művek – kérdések – vélemények - válaszok

• „Többet kéne múzeumba járni.”

általában

befogadásnyitottság

helyiségsemleges térszellős elrendezés

a kortárs művészetről általábanfolyamatban elfoglalt helyeszemfényvesztésbrutalitásháttértudás

• Borsai Szandra

Az égbolt másik fele

• befogadás

- adott időben- adott helyen- szubjektív benyomás

tapasztalásobjektív tudásanyagokformákkontextus

Kiállítás, elrendezés

• Vajon miért ebben a sorrendben, elrendezésben, közegben kerültek kiállításra?

• Van-e valami rendszer?• A gyűjteményezés, a kiállítás-rendezés

feladata

Az alkotó és a befogadó (közönség) helyzete

• „Ki ez a Hajas Tibor? Miért keni össze magát festékkel és miért hempereg? És ki kíváncsi erre? Én ne tudnám ezt megtenni?”

Ízlések és megközelítésmódok különbsége és távolsága (Lévay Áron)

• „Hajas Tibor az, akin magammal is veszekedtem. Egyik részem hevesen tiltakozik az ellen, hogy a művész szóval egyáltalán egy mondatban szerepeljen az úriember, tekintve, hogy javarészt semmit sem csinál, csak fetreng meg vagdos és ragaszt, mint az oviban.

• Másrészt meg tejbetökként mosolyogtam a képe előtt, nem akartam elhinni, nem tudtam értelmezni, mégis imádtam.

• Lehet, hogy ő az első ‘életművész’? Van ilyen egyáltalán?”

Ízlések és megközelítésmódok különbsége és távolsága

• „A beszélgetés Kelet és Nyugat közt vagy Hajas Tibor: Húsfestés sorozata számomra gyomorforgató, személyes okokból nemhogy élvezni, de szinte megtekinteni sem bírom. A brutalitás, a nyerseségl nem illik a lelki alkatomhoz, ezért ettől a fajta művészettől elhatárolódom. A szerintem nem is korszakalkotó gondolatok határsvadász kifejeződését látom benne, az emberben kiváltott undor pedig öncélú.” (Borsai Szandra)

http://www.balkon.hu/balkon05_07_08/05nemes.html

A megközelítésmódok távolsága• „A testtel, mint egyetlen tiszta médiummal végzett kísérletei a

FLUXUS mozgalom és a bécsi akcionizmus törekvéseivel párhuzamosan haladtak.

• A korszak rokon-áramlataitól mégis elkülöníti Hajast a szakralitás és a transzcendencia iránti monomániás érdeklődése.

• A „saját test” analízisének, lebontásának-felépítésének tétje nála egy szakrális kijárat keresése. Hajas paradoxonokból táplálkozó, művészi szabadságot gerjesztő gondolkodása számára a testben létezés egyszerre szükségszerű és lehetetlen.

• Ebből a feszültségből próbálnak energiát csiholni akciói, melyek egy szubjektív átlényegülés kísérleti stációit rögzítik.”

Mire támaszkodhatunk? Mire van szükségünk?

• „nagyon hiányoltam egy kis rövid leírást a művekkel kapcsolatban. Az első, ami megfogott és talán állíthatom egyértelmű kedvenc lett egyből, az Hajas Tibor Munkái voltak.

• A lány végigkísért a kiállításon és rengeteg háttér információval látott el, amik tudatában teljesen máshogy néztem a képekre, szobrokra.” (Szegedi Attila)

Az égbolt másik fele

Elképzelés:-információ nélkül – meglepetés

Valóság:-információval - értelem

Szél András• A Ludwig Múzeum abban a különleges helyzetben van, hogy gyűjteményéből

válogatva ugyanúgy meg tudja mutatni a „kelet” s „nyugat” közti párhuzamokat és ellentéteket, mint ahogy kapcsolatot tud teremteni egyes irányzatok alkotásai között.

• Ha adott a megfelelő környezet, adottak a neves művészektől származó válogatott munkák, miért állok mégis értetlenül egy-egy kép, fotó vagy műtárgy előtt? Az elfogadhatónak tűnő válasz, amit a saját magam által feltett kérdésre adni tudok, hogy a rendszerváltás után felnőve még hasonlót sem tapasztaltam ahhoz, mint amiről a fentebb említett művészek munkái szólni kívánnak.

• A tárlatot bejárva mégis sok olyat megláthatunk, amit történelemkönyv nem ír le, és ami a nagyszülők anekdotáiból sem derül ki. Színek, anyagok és formák, melyek időtlenné, aktuálissá s befogadhatóvá tesznek alkotásokat hosszú évtizedekkel megszületésük után is.

• Beuys: Pecsétes levél

• Segítenek-e a történelmi ismeretek, mi a különbség a történelmi dokumentum és a (mű)alkotás között?

Az égbolt másik fele

• Pecsétes Levél (1967) Joseph Beuys

• pecsétes levél, mint tárgy• anyaghasználat

Az égbolt másik fele

• Joseph Beuys (1921-1986)

• environment-művész• grafikus• szobrász

• háborús szolgálat• eszköz- és anyaghasználat• elméleti munkásság• 3-7. kasseli dOCUMENTA

Beuys• A pecsétes levél, mint tárgy

önmagában is több jelentésréteggel bír, azonban mindez a Beuys által oly sokszor használt filccel és zsírral ötvözve képes korokon átemelni az alkotást és számos új olvasatot adni annak. Nem is beszélve arról, hány olvasat kínálkozik az után, hogy ténylegesen megismerkedünk a német művész munkásságával, amely átformálta az egész német társadalom gondolkozásmódját a képzőművészet feladatáról.

Ludwig honlap• Joseph Beuys a huszadik századi német művészet meghatározó alakja,

akinek munkássága átformálta az egész német társadalom gondolkozás módját a képzőművészet feladatáról. Kibővített értelmezése művészet és társadalom egybefonódásáról létrehozta gondolatrendszerének központi magját, a szociális plasztikát.

• A szabad akaratú ember – Beuys elképzelése szerint – az evolúciós folyamat önálló továbbfejlesztésén tevékenykedik a hőplasztika (szeretet) felhasználásával. Zsírral és filccel való munkálkodása is lényegileg ezen hőfolyamat előmozdítása érdekében történt.

• A Ludwig Múzeum tulajdonában lévő Pecsétes levél átfogó módon jellemzi Beuys antropozófiai elképzeléseinek széles spektrumát. Az archaikus hagyományok őrzőjének és továbbvivőjének képezi ki magát az a felelős művész – Beuys szerint bárki lehet ilyen, – akinek a világteremtés misztériumának a felismerése és ennek a tudásnak a továbbadása a központi feladata.

• A „művészet = tőke” beuysi egyenlete nem jelent mást, mint az emberiség fejlődése egyetlen lehetséges útvonalának kijelölését.

• Absztrakció• Absztrakt expresszionizmus• Pop• Fluxus• Kinetikus optikai művészet• Concept art (a fogalmak művészete)• Minimal art• Land art• Performance• Az olasz transzavantgárd

Mi a trükk?(Muzsnai Zsófia, Nagy Gábor)

David, Jiří – Rejtett kép

• A kiállítás első képe szembe jön, nem lehet kikerülni. Az ajtóval szemben a kiállított darabok gyűjtőjének arcképe áll duplán. Érdekes hatást kelt hasonló arcok mégsem teljesen azonosak. Egyik oldalon szigorúbb, míg a másik oldalon pedig egy barátságos férfi tekint rám. Lenyűgöz. Jól mutatja a természet szimmetrikus, elegáns formába bújtatott aszimmetriáját mivel a kép egy optikai játékként jön létre. Peter Ludwig arca középen megtükrözve balra és jobbra egyaránt.

Ludwig MúzeumMúzeumlátogatás

Yoko OnoPLAY IT BY TRUST

Huszár Zsuzsanna – Kiállítás beszámoló

JÁTSSZ BIZALOMMAL!

Yoko Ono (1933- )

Play it by trust! (1986-87)Lázadás és társadalomkritikaSzimbolikus jelentéstartalom: béke, egység, összeolvadás és háborúellenességParadoxon: a játék játszhatatlanná válása

Személyes vélemények, behatások:Hogyan lesz a hétköznapi tárgyból műalkotás (?), mivel hat?

•Nyugalom és egyszerűség•Fontos és könnyen értelmezhető jelentéstartalom•Egyszerűség és letisztultság•Így is le tudom játszani?!•Azonosulás az alapgondolattal•„Örökké tartó” játék, elgondolkodtató•Miért nem foghatom meg???

•Mi a bizalom szerepe a játékban?

Jorge Artajo színes sakkjával, a címében ( Yes, Play It by Trust and Joy) egyértelműen utalva Yokora

• „Szívesen lejátszottam volna ezen a játéktáblán egy „mérkőzést”, szívesen megfogtam volna a bábukat, közelebbről megszemléltem volna a festését, és az asztal elrendezését, ugyanakkor szembekerültem a múzeumok „többet érzékelni akaró ember”-ellenes kortárs művészetével, ami takarjunk le mindent egy hatalmas üvegburával filozófiára épül. Így az ott kiállított mű továbbra is kíváncsisággal tölt el, mert úgy érzem nem lehettem a teljes mű része. Azáltal érthettem volna meg igazán, ha kipróbálom. Úgy érzem a múzeum most megfosztott attól, amiért igazából odamentem. És ezt nem csak ennél az alkotásnál éreztem.

• Úgyhogy nem marad más, mint otthon feláldozni egy sakk-készletet a művészet oltárán.”

A kontextus szerepe

• Van-a különbség a múzeumi és az otthoni sakk-készlet között? (Huszár Zsuzsanna)

• Ugyanaz-e a vascső a kiállításon és otthon? (Érces Norbert)

• Mércéje-e az alkotásnak, hogy szivesen látnánk a szobánk falán? (Olasz Krisztina)

• „mint aktívan festő ember ezzel együtt elgondolkozok azon, mennyire befolyásolhatja az alkotó művét és annak értelmezését egyszerűen az alkotás nevével. Megerősítheti azt vagy teljes értékben megfordíthatja akár. Hiszen ez talán az alkotások belsője, mint az embereknél a külső és a belső kapcsolata. Első a látvány és utána kapunk információt a mögöttes tartalomról.” (Nagy Gábor)

Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II.

I. Levél barátomnak Párizsba

- 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 14 db fotó 20,7 x 14,7 cm

- az épület falára felírt vers és a felírás aktusának mint akciónak képi dokumentálása

- street art-szerű, társadalomkritika

Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II.

II. Élő comics

- 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 4 kg

- az utcán sétáló művész által tartott kartonból kivágott és feliratozott szövegbuborék látszólag a fényképre illesztett applikáció része, valójában azonban az akció tárgyi eleme

- performance jellegű, szólásszabadság kritikája

Mennyiben kötődnek ezek a művek saját korukhoz, s mennyiben aktuálisak ma is? Mi a street art?(vö. Szél András)

forrás: http://www.ludwigmuseum.hu/index.phpképek: google.com

Reigl Judit: P

relúdium (a fúga m

űvészetéhez) Borsai Szandra

a műről

címelejeazonosságazonosság ii.szólamokidő

Szél András kérdése

"A többiek által írt szövegeket elolvasva Borsai Szandra írásával kapcsolatban tennék fel kérdést. Mégpedig, hogy foglalkozik-e írással, zenével a tárgy keretein kívül is? Az ő, Reigl Judit: Prelúdium (a fúga művészetéhez) c. festményéhez kapcsolódó leírása volt,amely részletességével a leginkább koherens elemzés volt számomra az összes olvasott közül."

http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=hantai+simon+ludwig+m%C3%BAzeum&source=images&cd=&cad=rja&docid=z3E1f8kSDS0_MM&tbnid=lCjqcYG-uOBGBM:&ved=&url=http%3A%2F%2Fwww.ludwigmuseum.hu%2Fkepkereso.php%3FkepId%3D1446&ei=2-psUZmcA8q1tAbj-IGgAQ&bvm=bv.45175338,d.Yms&psig=AFQjCNFOqxI5TEerJMs1nzpzA4HKGALG_g&ust=1366178907769137

Hantai Simon (1922-2008)• 1960-ban kezdi meg a batik

technikához és a décalcomanie-hoz is közel álló pliage, mint festői módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befesti, majd a száradást követően kihajtja, az így keletkező, festéknyomokból konstituálódó kép tulajdonképpen a vászon saját lenyomata. A pliage-ok felületén - Matisse papírkivágásaihoz hasonlóan - szín, forma és vonal egyként jelenik meg, a kép létrehozására irányuló festői processzus pedig az akciófestészet attitűdjeit idézi. A pliage módszerrel készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződnek.

• http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/hantai-simon-100

Volker Stelzmann (Érces Norbert)

• 1940, Dresda• 1963-ig finommechanikai műszerész• Lipcsei grafikai és irodalmi főiskola

(Hochschule für Grafik und Buchkunst)• 1968-1973- szabadúszó művész• 1982-Professzori titulus megszerzése

Lipcsében

Demontration II.

Demontration II.• „Reneszánsz” zsúfoltság• Réteges társadalom• Hippi világ béke• Elnyomó hatalom• Erőszak• Elbutulás

Miért – mitől – kinek szép?

Arnulf Rainer Halotti maszkok I.-V.

•

• olaj,tus zselatinos ezüst fotópapíron

• durván formált arcok

• lecsukott szem

• rezzenéstelen arc• halotti maszkok

•

•

• expresszív, laza ecsetkezelés

• ecset ? ujj

• erőteljesen felhordott festékréteg

• szürkés színek + erősen felhordott vörösek vagy kékek

• durva, nyers mozdulatokkal felhordott fekete vonások

• fokozzák a képek földöntúliságát és brutális asszociációkat ébresztenek

•

Arnulf Rainer Halotti maszkok I.

• szemből, alulnézetből

• brutális arc

• Manet: A halott Krisztus és az angyalok

• nézőpont, ahogy egy felravatalozott embert láthatnánk

Arnulf Rainer Halotti maszkok II.-III.• mintha szürke kőből

lenne reliefként kifaragva jégbe fagyott ősember

• fáraó mumifikált arcára hasonlit

Arnulf Rainer Halotti maszkok IV-V.• pszichedelikus

• nehezen kivehető

• szuggesztív festékréteg alól egy koponyaszerű forma

• börtönrács

• talán női fej• karmolásokhoz

hasonlóan hasítanak fekete csíkok

Arnulf Rainer Halotti maszkok I.-V. (1978)

• halál mint tabu a modernitásban

• elidegenedés

• provokáció

• átfestés

• mások művei, saját fotói, halotti maszkok

• a személyiség pszichopata struktúrává, imaginárius képződménnyé alakulásának tetten érése (?)

• „a halotti maszk az emberi expresszivitás utolsó dokumentuma"

Gerard Gasiorowski KÖZELÍTÉS. Íme én, akinek óriási fáradozásába kerül a dolgok szintjén tartani

magát.•

• vietnámi sajtóanyag alapján

• Nyugat felé mutatott arc

• feltételezett ideális szocializmus

• túlzó örömteli arcok

• felvonulásszerű képkivágás

• demagóg ábrázolás

• groteszk

Chuck Close – Nat (72-73)

Akvarell papíron

Nagy méretű (

Fényképszerű hatás

Részletes kidolgozás

Nagy méret miatt kétféle hatás éri a szemlélőt: A nagy egész (fényképszerű)

Nagy Gábor

Részletek:

Közelről a bőr inkább mintázat szerű

Hajszálak elmosódott vonalak

Fül foltszerű, halvány

Részletek segítik a nagy egész kép fényképszerűségét

AZ ÉGBOLT MÁSIK FELE

Olasz Krisztina

Kiállítás beszámoló

LUDWIG MÚZEUM

Chuck Close: Nat

Olasz KrisztinaLUDWIG MÚZEUM

POP ART – Roy Lichtenstein, Andy Warhol

tömegtermelés kritikája(szitanyomat Elvisről)

20. századi irányzat

Angliából indul

Popkultúra termékeiből merít (népszerű, tömegkultúra)

A mindennapi életben is nagy szerepet játszó tárgyak, képregények, szlogenek jelennek meg az alkotásokon.

Olasz KrisztinaLUDWIG MÚZEUM

Roy Lichtenstein: Vicki POP Art:KépregényszerűségHétköznapi művészet

Egyszerű, de mutatósIgényes kézi technikaVidám színekErős kontúr- messziről is láthatóFeltűnőKifejező

Jó lenne-e a szobánk falán?

Nádler István

• Gyermekkorában megszállottan festette a villámokat• 1960-as években indult magyar neoavangárd képzőművészeti mozgalom egyik

elindítója és jeles képviselője

• Tiszteletbeli mesterei voltak: Édouard Manet, Kazimir Malevics, Mondrian, Giacometti és Egry József

• Művészete: klasszikusok tanulmányozása mellett az absztrakt festészet, konstruktivizmus, a szürrealiztmus, harde-edge

• Inspirálják a magyar népművészet motívumai, az európai klasszikus zene, tradicionális távol-keleti zenék

• Strukturális geometrikus absztrakcióiba egyedi módon beleépítette a gesztusfestészetet (festő kézmozdulatait spontán belső érzékenysége, indulatai diktálják )

Vibráló színek

Odaköti az embert

Kapcsolatok

Fekete-piros: miért külön?

Sárga-kék: miért együtt?

Kellemetlen, szabálytalan

éles – íves

Források• http://fidelio.hu/kiallitas/ajanlo/az_egbolt_masik_fele• http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dler_Istv%C3%A1n• http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?

inc=kiallitas&kiallitasId=806&menuId=43• Képek: google

Pauer Gyula

● 1941 Február 28. - 2012 október 8.

● Szobrász, látványtervező, performance művész

● Pszeudo művészet

Munkái

Pszeudo művek 1970

- 11 kézzel írt jegyzet- Konceptuális

munkák- Balatonboglári

találkozóBak Imre, Peter Bartoš, Hap

Béla, Legéndy Péter, Méhes László, Vladimir Popovič, Petr Štembera, Szentjóby Tamás, Türk Péter és Jiří Valoch

PszeudoműMéhes László

• Kele Judit képzettsége szerint textilművész, díszlet- és jelmeztervező, 1981 óta él Franciaországban, ahol 1986 óta a televízió számára készít filmeket.

• A Textil textil nélkül (1979) című munkáján szövőszéken, lánc- és vetülékfonálként fekszik, ő maga a mű.

• A Szépművészeti Múzeumban folytatta a gondolatot, egy kölcsönadott El Greco festmény üres helye előtt ülve kiállított műtárgyként tekinthették meg a látogatók.

• 1980-ban Georges Boudaille meghívta a párizsi biennáléra, ahol önmagát műtárgyként elárvereztette. A Liberationban hirdetést adott fel, amelyben kelet-európai művésznő férjet keres. A válaszolók közül választotta ki azokat, akik licitáltak rá. Később a vevő és a „műtárgy” házasságra lépett.

• 1985-ben, az utolsó párizsi biennálén Csókolom című zenei performanszával vett búcsút a képzőművészettől.

• Kele Judit a művészet és az élet egybefonódásának avantgárd eszményéhez nyúl vissza, s azt következetes módon megvalósítja: 1979 és 1985 között műtárgyként élt. Munkájával megkérdőjelezi a műtárgy-fetisizmust, a heroikus (férfi) művészszemélyiség ideálját. Szembeállítja a pénzben kifejezhető értékeket a valódi emberi értékekkel. 2009-ig (Illetékesség és provokáció kiállítás, Dunaújváros) a mű csaknem láthatatlan volt, s ez a magyar neoavantgárd feltáratlan területeire is felhívja a figyelmet. (Turai Hedvig)

Köztes olvasat (Cséfalvay Péter)• Mivel sokak szerint az építészet művészet,

releváns lehet egy építészhallgatónak azzal foglalkoznia, mi történik a művésszel, ha művészete alkalmazottá válik, és pénzzé kell tennie azt. Hol húzódik a határ önmagunk érdeklődést kiváltó, azon keresztül pedig profitot generáló kifejezése illetve alkotói énünk prostituálása között? Függetleníthetjük-e magunkat egy olyan közgondolkodástól, ami minden tevékenységet annak hozama és likviditása alapján ítél meg, illetve ha ez a célunk, jó út-e az alkotás?

Nagy Kriszta• A kortárs képzőművészetben mára már

teljesen megszokottá vált, hogy egy művész több médiummal, több művészeti ágban is dolgozik (festészet, fotó- és videoművészet stb.), de mégis mindig az úgynevezett magasművészet keretein belül marad, műveit kizárólag a kiállítóterekbe szánja. Nagy Kriszta művészi tevékenységére azonban nemcsak az általa használt médiumok, hanem művei megjelenési helyszíneinek váltogatása is jellemző: óriásplakátokon megjelenő reklámot éppúgy készít, mint galériákba kerülő festményeket vagy sokszorosított nyomatokat, illetve megjelenik lemezen és lemezborítón, különféle népszerű képes magazinokban és tv-műsorokban ad interjút. Az intim és a publikus határainak elmosása megkérdőjelezi a modernista felfogás szerint a magasművészet és a tömegkultúra közt feszülő ellentétet.

Ennek a „palotának” tényleg itt a helye?

Vajon ő mit látott, mire gondolt, mikor a – számomra általában érthetetlen – műveket szemlélte?

Ki lehet Nat?

Őt vajon mi indította erre?

• A műalkotás mint tárgy, mint zárt, megformált világ.

• A kiállítás közegébe emelt talált tárgy (mitől művészet?)

• A művészet mint koncepció• A tér, installáció• A művészet mint cselekvés: akcionizmus,

happening• A test mint a megformálás közege

Kérdések, további olvasatok

• Baj-e, ha válaszok helyett még több kérdéssel távozunk egy (kortárs művészeti) kiállításról? Mi számíthat válasznak? S mi a kérdés?

•

Mi a múzeumok jövője?

A híres festmények, műtárgyak „ereklyetartóivá”, kultuszhellyé válása?

A meg-nem-értett művészet temetőivé válása?

Források:http://www.digicart.huhttp://www.ludwigmuzeum.huhttp://www.everystochphoto.comhttp://www.theartsory.orghttp://www.uglyducklyng.wordpress.comhttp://www.deluxe.huhttp://www.artdetektor.blogspot.hu