ZAJVÉDELEMcímű távképzési anyag

Készítette: Németh Veronika

2009.

Felhasználás:

Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának

belső továbbképzése számára!

Felhasználás:....................................................................................................................................1Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának .................................................................1belső továbbképzése számára!.........................................................................................................1Bevezető...........................................................................................................................................11. Definíciók, fogalmak....................................................................................................................1

1.1. A hang fizikai jellemzői........................................................................................................21.2. A hang egyéb jellemzői........................................................................................................21.3. A hang terjedésével kapcsolatos fogalmak...........................................................................31.4. A hang terjedésének főbb tulajdonságai...............................................................................31.5. Zajjal kapcsolatos fogalmak.................................................................................................31.6. Zajforrások típusai................................................................................................................4

2. A zaj élettani hatása ....................................................................................................................52.1. A hallásról ...........................................................................................................................52.2. Lehetséges egészségügyi hatások.........................................................................................62.3. A zaj, mint a halláscsökkenés oka........................................................................................62.4. Halláskárosodás formái........................................................................................................62.5. Halláskárosodás osztályozása...............................................................................................72.6. Biztonságos zajexpozíciós idők............................................................................................72.7. A tartós zaj fiziológiai / pszichológiai hatásai......................................................................8

3. Stratégiai zajtérkép.......................................................................................................................83.1. Hogyan készülnek a zajtérképek? ........................................................................................9

4. Zajcsökkentési lehetőségek........................................................................................................104.1. A növényzet szerepe a zajvédelemben................................................................................104.2. Zajcsökkentés a szabályozás eszközeivel...........................................................................104.3. Zajbírság, intézkedési terv..................................................................................................10

5. Hazai szabályozás ......................................................................................................................115.1. Legfontosabb zajvédelmi jogszabályok..............................................................................115.2. Zaj­ és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok listája..............................................135.3. Zajvédelmi szabványok .....................................................................................................14

6. Zajvédelem intézményrendszere................................................................................................156.1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium .....................................................................156.2. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter .........................................................................166.3. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ...................166.4. Zöld­Pont Irodák................................................................................................................176.5. Települési önkormányzatok ...............................................................................................176.6. Jegyző.................................................................................................................................176.7. Polgármester.......................................................................................................................186.8. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat............................................................186.9. Egészségügyi Minisztérium...............................................................................................18

7. Esetelemzések............................................................................................................................18Zajvédelmi szempontból problémás iskolák vizsgálata Győrben.............................................18600 fős diszkót terveztek lakóterület közelébe Győr­Szabadhegyen........................................24

8. Vizuális mellékletek, ábrák........................................................................................................269. A téma jövőképe – Összefoglalás..............................................................................................31Irodalom.........................................................................................................................................32

Bevezető

A zaj mindig is jelentős környezeti problémát jelentett az ember számára.

Már az ókori Rómában is szabályozták a zajkibocsátást, mert a vasalt kerekű szekerek zörgése felriasztotta a lakosokat. A középkori Európában egyes városokban tiltották éjszaka a lovon való közlekedést és lovaskocsival való áthaladást, hogy biztosítsák a lakosok nyugodt pihenését.

A múltbéli zajproblémák azonban összehasonlíthatatlanok a mai „modern” zajokkal. Rengeteg autó járja a városok utcáit, a közutakat. Megrakott teherautók dübörögnek éjjel-nappal az utakon, amit tetéz a repülőgépek és vonatok zaja. Az Európai Unióban a lakosok mintegy 40 százaléka van kitéve nappal 55 decibelt, 20 százaléka 65 decibelt meghaladó zajszintnek. Minden közlekedési zajt egybevéve az európai lakosság fele vélhetően olyan területen él, ahol nem biztosított a kellően nyugodt, zajmentes környezet. Több mint 30 százaléka van kitéve éjszaka 55 decibel feletti zajszintnek, ami már zavarja a kielégítő alvást.

Zajt bocsátanak ki a szellőzőberendezések, irodai és háztartási gépek, éttermek, kávéházak, diszkók, zajonganak a szomszédban, sportrendezvények alatt, játszótereken, és még a szomszéd kutyája is ugat. Tehát életünk minden területére hatással van, nem kerülhetjük el – zavarja a kommunikációt, alvásunkat, nincs jó hatással egészségünkre, teljesítményünkre, viselkedésünkre. A többi környezeti problémával összehasonlítva a környezeti zaj szabályozását késleltette, hogy nem voltak tisztában annak egészségre gyakorolt hatásaival.

A zaj mérhető ugyan, de mégis szubjektív – nem kell ahhoz hatérértéket meghaladnia, hogy zavaróként jelenjen meg.

1. Definíciók, fogalmak1

A hang szilárd részecskék, folyadékok vagy gázok mechanikai rezgése, amely rendszerint a levegő nyomáshullámai formájában terjed.

A zaj szubjektív fogalom – ugyanaz a hangjelenség egyik ember számára élvezet, ugyanakkor a másik ember számára zavaró zaj (pl. zenehallgatás). A hang akkor válik zajjá, ha az észlelőt valamilyen tevékenységében vagy állapotában zavarja, idegesíti, idegrendszerén keresztül szervezetét terheli, egyes élettani funkcióit hátrányosan megváltoztatja, egészségét vagy közvetlenül hallószervét károsítja. Kellemetlen hang. Környezetvédelmi szempontból minden olyan hangot zajnak definiálhatunk, amely nemkívánatos fiziológiai és pszichológiai hatással van az egyes emberekre, embercsoportokra függetlenül a hangosságától, erősségétől.

1  Forrás: Borián György – Holczinger Imre: „…isteni szó­e a csönd?” – Zajvédelmi kézikönyv

1

1.1. A hang fizikai jellemzői

A hang keletkezéséhez szükség van egy közvetítő közegre, rezgő tárgyra. A különböző közvetítő közegeken különböző sebességgel halad át. Ezt terjedési sebességnek (c) hívjuk, ami függ a közeg sűrűségétől és rugalmasságától. Normál páratartalom mellett 20 °C-os levegőben 330 m/s a hang terjedési sebessége.

A terjedő rezgés frekvenciája (f) az egy másodpercre eső rezgések száma, ami a hangmagasságot is jelöli. Mértékegysége a Herz (Hz).

A hullámhossz a hangsebesség és a frekvencia hányadosa: λ = c/f. Mértékegysége a méter.

A hangnyomás (p) a hangrezgések által a közegben keltett nyomás. Mértékegysége a Pascal (Pa). 1 Pa = 1 N/m2

A hangenergia (hangteljesítmény) (P) az adott felületen időegység alatt a felületre merőlegesen átáramló hangenergia. Mértékegysége a Watt (W).

A hangintenzitás (I) a terjedés irányára merőleges felületegységen egységnyi idő alatt átáramló energia. Mértékegysége a W/ m2.

A hangszint jellemzésére a decibelt (dB) használjuk, ami két mennyiség arányának mértéke. A decibel használatának az oka, hogy fülünk nagyon széles hangnyomástartományt képes érzékelni. Az emberi hallásküszöb a hangszint-skála nulla pontja (0 dB), amely 1000 Hz esetén 20 μPa hangnyomást, illetve 10-12 W/ m2

hangintenzitást jelent.

Hangnyomásszint (Lp)

ahol po = 2·10–5 Pa, a hangnyomás alapértéke.

Hangintenzitásszint (LI)

ahol Io = 10–12 W/m2, a hangintenzitás alapértéke.

Hangteljesítményszint (Lw)

ahol Po = 10–12 W, a hangteljesítmény alapértéke.

1.2. A hang egyéb jellemzői

A hangmagasságot a hang frekvenciája határozza meg – minél magasabb a frekvencia, annál magasabb hangot hallunk. Az emberi fül számára hallható hangmagasság-tartomány körülbelül a 20 Hz-20 kHz közötti tartományba esik. A hangmagasság érzete a frekvencia logaritmusával arányos.

A hangosság a hang fülünk által érzékelt intenzitásának, erősségének mértéke.

2

Szoros kapcsolatban áll a hangnak, mint rezgésfolyamatnak az intenzitásával, amplitúdójával, illetve függ a hang összetételétől, spektrumától, zenei hang esetén magasságától. Ez az összefüggés erősen szubjektív, csak kísérleti úton határozható meg.

A Weber-Fechner-féle törvény szerint a hangosság a hangintenzitás logaritmusos függvénye, tehát a decibelben mért hangnyomásszint egy adott frekvencián azonos az érzékelt hangosságszinttel. Ezt a skálát nevezik phon-skálának, ily módon a phon a hangosság mértékegységeként használható.Eltérő hangszíne miatt halljuk más-más jellegűnek a különböző forrásból származó azonos hangmagasságú hangokat.

1.3. A hang terjedésével kapcsolatos fogalmak

Az emisszió a hang kibocsátása. A transzmisszió a hang terjedése. Az imisszió a kibocsátott hang környezetben való érzékelése.

A hanglökés (hangimpulzus) rövid ideig tartó, 10 másodpercnél rövidebb ideig tartó hang. A rövid idejű hang 10 másodperc és 1 perc közötti hang. A tartós hang az egy percnél hosszabb ideig tartó hang.

Az állandó hang jellegét megtartva folyamatosan ismétlődik. Míg a változó hang a hanghatás alatt megváltoztatja jellegét.

1.4. A hang terjedésének főbb tulajdonságai

A hanghullámok terjedése minden irányban azonos sebességgel történik, a rezgés amplitúdója a hangforrás középpontjától távolodva csökken.

Ha a hang útjában nincs visszaverő vagy elnyelő felület, akkor a hang szabadon terjedhet, a forrástól távolodva egyenletesen csökken a hangszintje. Ha a hang akadálynak ütközik, részben visszaverődik (reflexió) róla, részben elnyelődik (abszorpció) benne, részben áthatol rajta. A hangot csak akkor tudja elnyelni az akadály, ha a hang hullámhosszánál nagyobb a mérete. Ezért nehéz a mély hangok szigetelése – például egy 100 Hz rezgésszámú hang hullámhossza 3,4 m, ami azt jelenti, hogy 3,4 m vastag szigetelés kellene!

1.5. Zajjal kapcsolatos fogalmak

Zajforrásnak nevezünk minden olyan anyagot, amely valamely ráható energia által rezegni kezd. Ezt az energiát átadja a körülötte lévő, vele érintkező vezetőközegnek – pl. levegőnek, és ez által hallhatóvá válik.

Környezeti zajnak hívjuk a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a káros hatású kültéri zajt - jogszabály határozza meg azon tevékenységek körét, melyek a környezeti zajért felelősek.

A környezeti zaj veszélyes mértékűnek tekinthető, ha a zajterhelés, illetve zajkibocsátás meghaladja a határértéket vagy olyan szabadidős zajforrásból származik, amelyre jellegéből adódóan határértéket nem lehet megállapítani, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.

3

A környezetvédelmi törvény értelmében a környezeti zaj- és rezgésvédelem azokra mesterségesen keltett energia kibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

A zajvizsgálaton mért zajszint értékét egy követelményértékhez (határértékhez) hasonlítjuk. A zajszint mértékegysége a decibel, dB. A dB(A) mértékegység (A)-ja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallást utánozza a mérőműszerben. A hallás frekvenciafüggő, a mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért alacsonyabb frekvenciákon erősebb zajszint engedhető meg.

A zajterhelési határérték rendelettel előírt, megengedett egyenértékű hangnyomásszint, amelynek a zajtól védendő homlokzat előtt vagy épületek helyiségeiben kell teljesülnie.

Ha a megítélési időben különböző időtartamú, kis és nagy zajszintek váltakoznak, ezek hatásával egyenértékű zajszintet (hangnyomásszintet) számolunk ki, és hasonlítunk a teljesítendő határértékhez.

A megítélési idő az az időtartam, amelyre a mért zajt vonatkoztatjuk. A rövidebb megítélési idő szigorúbb követelményt jelent, mert előírás szerint a legkedvezőtlenebb, folyamatos időszakot kell kiválasztanunk a méréskor.

A zajkibocsátási határérték a Környezetvédelmi Felügyelőség vagy a Polgármesteri Hivatal jegyzője által kiadott egyedi határérték, amely a környezeti zajterhelési határérték teljesülését biztosítja. Ez az a határérték, amelyet a zajforrás üzemeltetőjének be kell tartania, különben környezetvédelmi bírság fenyegeti. Bizonyos esetekben szigorúbb a zajterhelési határértéknél.

A zajjellemző a környezeti zaj leírására szolgál. A káros hatással arányos fizikai mennyiség. Az alábbi zajjellemzőket különböztetjük meg:Lden napi (napközben-este-éjszaka) zajjellemző a teljes napi zajterhelésre vonatkozikLéjjel (éjszakai, 22:00-06:00) zajjellemző az éjszakai időszak zajterhelésére vonatkozik.Leste (esti, 18:00-22:00) zajjellemző az esti időszak zajterhelésére vonatkozik. Lnapköz (napközbeni, 06:00-18:00) zajjellemző a napközbeni időszak zajterhelésére vonatkozik.

1.6. Zajforrások típusai

A környezetünk zajviszonyait számos tényező határozza meg – elsősorban a zajforrás típusa és működési körülményei.

Közlekedési zajforrás a közlekedési útvonalak - közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér.

Az egyre jelentősebb közúti közlekedés miatt (egyre több az autó az utakon) egyre nagyobb problémát jelent a közúti forgalom zaja. A közlekedés zajszintje a sebességtől, a forgalom nagyságától, sűrűségétől, a tehergépjárművek, kamionok arányától, az utak burkolatától, a terület beépítettségétől, a növénytakarótól függ elsősorban. A zajhatást befolyásolja a napszak is – hisz éjszaka hangosabbnak érzékeljük a zajokat.

4

Szabadidős zajforrásnak minősül a környezeti zajt előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép. A lakosság nyugalmát megzavarják a szórakozóhelyek, szabadtéri koncertek, rendezvények dübörgése, de itt kell megemlíteni a szomszédban végzett szabadidős tevékenységeket, mint a barkácsolás, fűnyírás.

Üzemi zajforrás a környezeti zajt előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, annak telephelye, a termeléshez, működéshez szükséges gépek, berendezések, a telephelyen belüli járműhasználat, járműmozgás, rakodás. Jellemző üzemi zaj például a szellőztető berendezések, kompresszorok, gőz- és gáznyomáscsökkentők által kibocsátott zaj.

Az ipari létesítmények létesítményen kívüli zajterhelése ott okoz a legtöbb problémát, ahol a lakó- és munkahelyek egymáshoz közel helyezkednek el. Erre megoldást jelenthet, ha az üzemeket a városok határába telepítik, ipari parkokba – ez viszont a közlekedésből származó zaj növekedésével jár.

2. A zaj élettani hatása

2.1. A hallásról

A hallás nagyon fontos kommunikációs eszközünk. Hiánya vagy csökkenése kihat az emberi szervezet teljes működésére.

A hallószerv - fül - a fizikai hangingereket elektromos jelekké alakítja, melyek a hallópályákon az agyi központokba vezetődnek, ahol hangérzetté alakulnak.

A hanghullámok a hallójáraton keresztül a dobhártyát megrezegtetik. Ez a rezgés a hallócsontláncolat - kalapács, üllő, kengyel - segítségével a belső fülbe jut, ahol a csiga folyadékterei által körülvett, a hangingertől ingerületbe kerülő Corti-szerv szűrsejtjeiben létrejön az elektrofizikai inger. Az így kódolt információ a hallóideg különböző pályáin és magvain keresztül a nagyagykéreg megfelelő központjaiba kerül. Itt a dekódolt jelek érzetté alakulnak, felfogjuk azokat, és újabb agyi területek bekapcsolódásával beszéddel vagy cselekvéssel válaszolunk rájuk.

Ha a hallószerv valamelyik részének működése zavart szenved, és a hangfeldolgozás hibás vagy nem működik, létrejön a nagyothallás.

Amennyiben a hangvezető rendszerben van a hiba, akkor vezetéses halláscsökkenés, ha a belső fültől az agyig lép fel a károsodás, idegi halláscsökkenés a következmény. Lehet természetesen a kettő kombinációja is, ez a kevert típusú hallászavar.

A halláscsökkenés lehet veleszületett vagy szerzett.

A nagyothallás okai lehetnek:- A külső fül betegségei – pl. külsőhallójárat-gyulladás, csontkinövés, fülkagyló és a hallójárat torzulásai- A középfül betegségei – pl. krónikus középfülgyulladás; fejet ért sérülés esetén előfordulhat dobhártyarepedés, hallócsontficam - A belső fül betegségei – pl. Meniere betegség; vírusfertőzések hatására (rubeóla, kanyaró, mumpsz) kialakuló halláskárosodás; zajártalom következményeként kialakuló

5

halláskárosodás- Időskori halláskárosodás

2.2. Lehetséges egészségügyi hatások

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alábbi csoportokba sorolta a zaj hatásait:- halláskárosodás- beszédérthetőség csökkenése- alvászavarok- fiziológiai reakciók – pl. magas vérnyomás- stressz, depresszió, mentális betegségek kialakulása- teljesítmény csökkenése- viselkedési zavarok, düh

2.3. A zaj, mint a halláscsökkenés oka

Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja. A hallásküszöb az a legkisebb hangnyomás, amelyet a süketszobában a vizsgált személy fülével még éppen érzékel.

A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét. Három formáját különböztetjük meg:

• Időszakos hallásvesztés (halláscsökkenés) – TTS (temporary threshold shift)

A terhelés hatására a fül ezzel védekezik a zaj hatása ellen – a hallásképesség 16 órán belül visszaáll az eredeti szintre, amennyiben nem éri újabb jelentős zajterhelés.

• Tartós hallásvesztésHa a hallásvesztés a terhelés megszűnte után 16-40 óra alatt áll vissza az eredeti szintre.

• Maradandó hallásvesztés (halláskárosodás) PTSHa 40 órán túl sem áll vissza az eredeti hallásképesség (PTS = permanent threshold shift)

2.4. Halláskárosodás formái

Halláscsökkenéskor a 0 dB-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken.Mértéke az intenzitásszint és a hatás idejének függvénye.

Típusai:

- Maradandó halláscsökkenést okozhat a tartósan ható 85 dB feletti zajszint - elsősorban foglalkozási ártalom.

- Átmeneti halláscsökkenést okozhatnak a rövidebb ideig ható zajok, pl.: 80 dB-es, 4 órán át ható, vagy 120 dB-es 3 percen át ható zaj. 40 dB-es hallásküszöb-emelkedés „gyógyulási” ideje több hét is lehet. 50 dB-es hallásküszöb-emelkedés fölött a károsodás maradandó.

6

A fülzúgás általában átmeneti, maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik.

2.5. Halláskárosodás osztályozása1

A WHO osztályozásnak megfelelően a halláskárosodás az un. beszédfrekvencián mért átlagos hallásszint szerint sorolható be, ami a jobban halló fül hallásszintje 0,5–2 kHz frekvencián (BEHL0.5--2 kHz)

Az újabb és inkább ajánlott, az EU munkacsoport által készített klasszifikáció alapját a 0,5–4 kHz-en végzett mérés adja (BEHL0.5--4 kHz)

A halláskárosodás besorolása a jobbik fül hallásküszöbe szerint történik.

WHO (1991) EU munkacsoport (1996)

Enyhe halláskárosodás 20­­40 dB 20 dB < BEHL0,5–4 kHz < 40 dB41­­60 dB 40 dB <= BEHL0,5–4 kHz < 70 dB

Súlyos halláskárosodás 61­­80 dB 70 dB <= BEHL0,5–4 kHz < 95 dB> 80 dB BEHL0,5–4 kHz" >= 95 dB

A halláskárosodás fokozata

Mérsékelt halláskárosodás

Igen súlyos halláskárosodás

1. táblázat – A halláskárosodás fokozatai

Bár ezek tényezők nem okoznak tartós süketséget, de megemelik hallásküszöbünket.

Itt kell beszélnünk az átmeneti küszöbeltolódás fogalmáról: a hallás érzékenységének átmeneti romlása a zajhatás következtében. Az eltolódás mértékét a zaj hangossága és időtartama befolyásolja. E két tényezőtől függ a normális küszöbérték visszaállásáig eltelt idő is. Érdekes, hogy alacsony frekvenciájú zaj esetén a nők kisebb küszöbeltolódást mutatnak, mint a férfiak, viszont a férfiak küszöbeltolódása alacsonyabb a magas frekvenciájú zaj esetében.

2.6. Biztonságos zajexpozíciós idők

1 Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/tenyeken­alapulo/tenyeken­alapulo­081030­5013?#ebm00845.T1

7

85 8 óra

88 4 óra

91 2 óra

94 1 óra

97 30 perc

100 15 perc

106 4 perc

112 1 perc

115 Legfeljebb 30 másodperc

Maximális zajszint dB (A)

Biztonságos napi zajexpositiós idő

2. táblázat – Biztonságos zajexpozíciós idők

2.7. A tartós zaj fiziológiai / pszichológiai hatásai

• 30 – 65 dB közötti zaj: zavarja az alvást, ingerlékenységet, fáradtságot okoz; az alvás nem regenerál, nem pihentet, az alacsonyabb frekvenciájú zajok már ennél alacsonyabb zajszint esetén is zavaróak lehetnek; 55 dB fölött zavarja a nagy koncentrációt igénylő szellemi tevékenységet

A zajszint és a beszéd szintje között 15 dB különbségre van szükség ahhoz, hogy az 50 db(A) intenzitásszintű beszéd érthető legyen. Ez körülbelül megegyezik az emberi beszéd hangosságával 1 m távolságból mérve. Ebből az következik, hogy pl. iskolában, telefonálás közben a környezet zajszintje az érthetőség érdekében nem lépheti túl a 35 dB(A) szintet.

• 65 – 85 dB közötti zaj: minden fajta szellemi tevékenység végzését zavarja; a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolja az egyes szervek működését (pl. növekszik a szervezet oxigénfogyasztása, emelkedik a vércukorszint)

Hogy 60 dB(A) vagy e fölötti zajszintre mennyire vagyunk érzékenyek, a zajterhelés folyamatosságától függ – szakaszos terhelés esetén az idegrendszerünk folyamatosan készenlétben áll az újabb kellemetlen inger fogadására, így ezek az impulzusszerű erős zajok zavaróbbnak hatnak, mint az egyenletes, folyamatos zajok, még akkor is, ha a két zajforrás ugyanolyan egyenértékű hangnyomásszintű.

• 85 dB fölött: bármilyen tevékenység végzését zavarja; a monoton zajok ellen sem tud már a szervezet védekezni, emelkedik a vérnyomás, megváltozik a vérösszetétel, a szívműködés, a hormonháztartás; az emberek viselkedése megváltozik, agresszívebbek, kevésbé segítőkészek

Tartós zajban csökken az ember teljesítő- és koncentráló képessége, kreativitása. Az idegrendszer túlterheltség miatt nő a fáradékonyság és a hibaarány. A fokozódó stressz depresszióhoz vezethet. A gyerekek magas zajszintben kevésbé motiváltak, és nehezebben tanulnak meg olvasni is.

3. Stratégiai zajtérkép

A stratégiai zajtérképek megmutatják adott terület zajterhelését, valamint a várha-tó jövőbeli zajhelyzetet.

A térképeken megjelenített zaj terjedését befolyásoló tényezők és forgalmi adatok az adott területre jellemző éves átlagos értékek. (Ezért nem vethetők össze a stratégiai zajtérképek eredményei a zajkibocsátási határértékekkel!!! A stratégiai zajtérkép alapján bírság nem szabható ki, környezetvédelmi hatósági intézkedés nem folytatható le. A zajkibocsátási határértékeknek való megfelelést a legjellemzőbb állapot alapján lehet ellenőrizni műszeres méréssel.)

8

A stratégiai zajtérképek szolgálnak alapul az intézkedési terveknek.

Az Európai Unió 2002-ben fogadta el a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvet (2002/49/EK irányelv), ami az egységes módszernek köszönhetően összehasonlíthatóvá teszi az EU városaiknak zajhelyzetét. Az irányelv előírja stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését- a nagyvárosi agglomerációkra (100 000 fő lélekszám fölött), - a nagy forgalmú vasutakra (30 000 jármű/év forgalom fölött),- a nagy forgalmú közutakra (3 000 000 jármű/év forgalom fölött) és- a nagy forgalmú repülőterekre (50 000 repülési művelet/év forgalom fölött).

Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről szóló 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet, illetve a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet megalkotásával.

3.1. Hogyan készülnek a zajtérképek?

A zajtérképek alapja a zajforrások és a zaj terjedésének modellezése. Ipari létesítmények esetében végeznek csak méréseket, a lakott területeket terhelő zaj mértékét számítással határozzák meg.

Digitális térképeken ábrázolják a zajforrásokat (közutakat, vasutat, repülőteret, ipari létesítményeket), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl. építmények, zajvédő falak, töltések) és a zajtól védendő épületeket (pl. lakóépületek, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények). A zajforrásokhoz rendelt adatok (mint a forgalmi adatok, zajmérési eredmények, a zaj terjedését és a zajkeltést befolyásoló tényezők), illetve a zajtól védendő épületekhez rendelt adatok (érintett emberek száma) alapján egy erre a célra kifejlesztett számítógépes program készíti el a stratégiai zajtérképet. (Az így elkészült térkép eredményei méréssel nem ellenőrizhetők vissza, hiszen a program éves átlagos adatokkal, egyszerűsítésekkel számol.)

A stratégiai zajtérképezés során többféle térképtípus készül.

A zajterhelési térképen az adott területet a zaj mértékének függvényében „színezik ki” 5 dB-es sávokban.

A konfliktustérképen ábrázolják, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel haladja meg a stratégiai küszöbértéket, ami az elérendő célértéket, és nem a határértéket jelenti. A konfliktustérképről leolvashatóak a zajterhelés szempontjából kritikus területek.

Akciótérképet készítenek a jelenlegi és a tervezett zajhelyzet közti különbség megjelenítésére - ebből több változat is készül.

Az érintettségi térképről tudhatjuk meg, hogy becsülhetően mekkora az adott zajterhelésnek kitett homlokzathoz tartozó lakásokban élők száma, illetve mennyi az adott zajszintnek kitett iskolák és egészségügyi intézmények száma.

A térképeken zajhelyzetet kétféle mutatóval ábrázolják - Lden és Léjjel

Minden területre készül egy zajterhelési és egy konfliktustérkép a közút, vasút, légi közlekedés és ipari létesítmények zajkibocsátását külön térképen ábrázolva nem csak

9

a zajforrásokat, de a zajhelyzet két mutatóját is. Így összesen 16 térkép készül el a nagyvárosi agglomerációkra.

4. Zajcsökkentési lehetőségek

A különböző zajforrásokból származó zajterhelések csökkentésére többféle módszer létezik:- aktív zajcsökkentés (emisszió csökkentése műszaki megoldásokkal)- passzív zajcsökkentés (zajtól való elszigetelés)- transzmissziós védekezés (pl. zajvédő fal)

A legnagyobb eredmény a lehetőségek együttes kihasználásával érhető el. Mindemellett azok a lehatásosabb beavatkozások, melyek a zajterhelést a zajforrásnál csökkentik.

4.1. A növényzet szerepe a zajvédelemben

Különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája, a reklám-és szórakoztató ipar fokozódó terhelést jelent az ember számára.

Műszeres mérések igazolják, hogy a háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságában rejlik, hisz levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása hangtompító. Ezen felül létezik az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése, amely pihentető hatású zajcsökkentő tényező.

A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogó csövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet

A védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték alá szorítják.

4.2. Zajcsökkentés a szabályozás eszközeivel

- törvények, rendeletek- szabványok- bírság

4.3. Zajbírság, intézkedési terv

A zajbírság a zajterhelési határértéket meghaladó zaj kibocsátása esetén kiszabható környezetvédelmi bírság, amelyet a zajforrás üzemeltetője, a zaj okozója köteles a zajártalom mértéke szerint kifizetni.

A környezetvédelmi hatóság zajbírság fizetésére kötelezi a környezeti zajforrás

10

üzemeltetőjét, ha az üzemeltető- az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket túllépi,- az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi,- az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,- a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,- a zaj elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

Bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki.

Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési tervet kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a zaj csökkentésére tervezett tevékenységeket, azok várható eredményét, és az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját.

Abban az esetben, ha az üzemeltető nem teljesíti, vagy csak részben teljesíti az intézkedési tervben vállaltakat, akkor a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet- 1-6 dB túllépés között korlátozza,- 7-10 dB túllépés között felfüggeszti,- 10 dB túllépés felett megtiltja.

A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak zajvizsgálatot kell elvégezni.Abban az esetben, ha a zajforrás működésében, a zajkibocsátásban nem történt változás, és ha a zajforrás területén nem változott semmi, ami indokolná az újbóli vizsgálatot, ismételten kiróható zajbírság.

A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

A zajbírságot különböző tevékenységek – üzemi, építési vagy szabadidős tevékenység –, illetve a védendő terület figyelembevételével (pl. lakó-, üdülőterületek, oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek, temetők, közkertek, közparkok, védendő homlokzatok) különböző számítási módszerekkel határozzák meg a 284/2007 (X.29.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint.

Üzemi vagy szabadidős zajongás esetén zajbírság 6 havonta ismét kivethető. Építésügyi tevékenység esetén a zajbírság szigorúbb (másfélszeres szorzóval számol), ha a legnagyobb határérték-túllépés este 10 és reggel 6 óra között történik. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a határérték túllépése az ismételt zajvizsgálatot követően fennáll, úgy akár havonta kiszabható bírság. Előfordulhat az is, hogy az üzemeltető a határérték betartása alól felmentést kap.

5. Hazai szabályozás

5.1. Legfontosabb zajvédelmi jogszabályok

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

11

A rendelet szabályozza a zajtól védendő területek, illetve a zajtól védendő helyiségek zajterhelési határértékeit.

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

A rendelet a zaj- és rezgésvédelmi előírások széles körét érinti, így többek között rögzítik ­ az üzemi, építési, közlekedési és szabadidős zajforrások létesítésével és

üzemeltetésével kapcsolatos teendőket;­ az eljáró hatóságokat;­ intézkedési tervek készítését;­ fokozottan zajos övezetekkel kapcsolatos előírásokat;­ csendes övezetekkel és zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekkel

kapcsolatos előírásokat;­ a határértékek megállapítását és az ellenőrzés módját;­ a zaj- és rezgésvédelmi szakértő szerepét;­ a bírságolás rendjét.

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

A jogszabály meghatározza:

­ a zajkibocsátási határérték megállapításának módszerét;­ az üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására

szóló kérelem tartalmát;­ az üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról szóló jelentés

tartalmát;­ az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati

és értékelési) módszerét;­ a zajforrások mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményeit.

280/2004. (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről­ kijelöli azokat a területeket és közlekedési létesítményeket, amelyekre a rendelethatálya kiterjed;­ rendelkezik a startégiai zajtérkép, illetve az intézkedési terv elkészítéséért,

közzétételéért és jóváhagyásáért, valamint az adatszolgáltatásért felelős szervekről;

­ megadja az eljárási szabályokat;­ rögzíti az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit;­ kitűzi a határidőket;­ rendelkezik a nyilvánosság bevonásának, valamint a zajtérképek és intézkedési

tervekközzétételének módjáról.

25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairólA stratégiai zajtérképek elkészítésének részletes, műszaki jellegű szabályait tartalmazza, mint például:

12

­ a zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezéseket;­ zajjellemzők meghatározásához figyelembe veendő paramétereket;­ a stratégiai zajtérképek elkészítésének pontos számítási módszerét, az erre

vonatkozókibocsátási és terjedési modelleket;­ a zajtérképek megjelenítési módját;­ a számítások ellenőrzésére szolgáló mérési módszerek leírását.

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet. a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről. A rendelet meghatározza a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében a munkahelyen végzendő zajvizsgálatok rendjét és a szükséges intézkedéseket.

5.2. Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok listája

27/2008. (XII. 3.) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről

142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről

140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról

29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet. a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről

49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légijárművek zajkibocsátásának

13

korlátozásáról

176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól

18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól

5.3. Zajvédelmi szabványok

MSZ 15-036:2002. Hangterjedés a szabadban.

MSZ 18-150-1:1998. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése.

MSZ 13-111:1985. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása.

ÚT 2-1.302:2003. Közúti közlekedési zaj számítása.

MSZ 13-183-1:1992. A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj.

MSZ 15037:2000. Lőterek zajkibocsátása és az okozott környezeti zajterhelés vizsgálata.

MSZ 18150-2:1984. Kötöttpályás járművek zaja. Helyi közforgalmú járművek által kibocsátott zaj vizsgálata.

MSZ 07-2904:1990. Vasúti közlekedési zaj számítása.

MSZ 13-183-2:1992. A közlekedési zaj mérése. Vasúti zaj.

MSZ 13-183-3:1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj.

MSZ 13-183-4:1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj heliportok és kisrepülőterek környezetében.

MSZ EN ISO 140-4:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 4. rész: Helyiségek közötti léghangszigetelés helyszíni vizsgálata.

MSZ EN ISO 140-5:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 5. rész: Homlokzati elemek és homlokzatok léghangszigetelésének helyszíni vizsgálata.

MSZ EN ISO 140-7:2001. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 7. rész: Födémek lépéshangszigetelésének helyszíni vizsgálata (ISO 140-5:1998).

MSZ EN ISO 717-1:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 1. rész: Léghangszigetelés.

MSZ EN ISO 717-2:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének

14

értékelése. 2. rész: Lépéshang-szigetelés.

MSZ-04.601/2-1988. Épületakusztika. Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei.

MSZ-04.601/5-1989. Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési követelményei.

MSZ EN ISO 11201:1998. Akusztika. Gépek és berendezések által kibocsátott zaj. A kibocsátási hangnyomásszintek mérése a munkahelyen és más meghatározott helyzetekben. Műszaki módszer lényegében hangvisszaverő sík feletti szabad hangtérben.

MSZ EN ISO 11690-2:1999. Akusztika. Gépeket üzemeltető kis zajú munkahelyek tervezésének ajánlásai. 2. rész: Zajellenőrzési mérések.

MSZ EN ISO 3744:1998. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás felhasználásával. Műszaki módszer alapvetően szabad térben, visszaverő sík felett.

MSZ EN ISO 3746:1999. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás-méréssel. Tájékoztató módszer visszaverő sík feletti mérőfelület alkalmazásával.

MSZ EN ISO 11546-2:1998. Akusztika. Géptokok hanggátlás-jellemzőinek meghatározása.

MSZ ISO 1996-3:1995. Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás minősítéshez.

MSZ ISO 1999:1995. Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése.

MSZ 13018:1991. Rezgések épületre gyakorolt hatása.

6. Zajvédelem intézményrendszere

6.1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2

A környezet- és természetvédelem 1988-ban került minisztériumi szintű irányítás alá, ugyanis ekkor jött létre az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal összevonásával a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

A zajvédelem szempontjából a tárca feladata azoknak a jogszabályoknak a megalkotása, amelyek a termelő és szolgáltató létesítményektől, építkezésektől, közutaktól, vasutaktól származó, munkahelyen kívül elszenvedett zajok és mechanikai rezgések megelőzését és a már kialakult kedvezőtlen állapot javítását szolgálják. Vizsgálja és szabályozza az egyes szabadban használt berendezések és háztartási gépek zajvédelmi szempontú piacra bocsátásának feltételeit is. A repülőterekre vonatkozó zajvédelmi szabályokat a közlekedésért felelős tárcákkal közösen állapítja meg.

2  Forrás: magyarorszag.hu

15

A környezeti zajhelyzet javítását a környezetvédelmi tárca jogszabálya alapján készített stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek biztosítják. Az intézkedési tervekben rögzített feladatok ellenőrzésében, a szükséges EU adatszolgáltatások előkészítésében nagy feladat hárul a zöldhatóságokra.

6.2. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány környezetvédelemért, természetvédelemért, vízgazdálkodásért, és űrkutatásért felelős tagja.A környezetvédelmi miniszter készíti elő a környezetvédelemért való felelőssége körében a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemről szóló jogszabályokat, továbbá miniszteri rendeletet ad ki törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján. A miniszter irányítása alá tartozik:- az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,- a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság,- a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,- a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek,- a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,- a nemzeti parkok igazgatóságai.

6.3. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfel-ügyelőség3

A Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az OKTVF a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Közigazgatási eljárásban a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség felettes, valamint felügyeleti szerve.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség feladatai közé tartozik:- a jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkör ellátása, a felügyelőségek hatósági munkájának ellenőrzése.- a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök ellátása, vagyis engedélyek kiadása. Az első fokon a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben kötelez és bírságol.- a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatok irányítása. - az EU integrációval kapcsolatos, a feladat- és hatáskörét érintő tevékenységek.

Azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a kistérségi székhely település jegyzője járt el, másodfokon az illetékes felügyelőségnek kell eljárni.

3  Forrás: www.oktvf.gov.hu

16

6.4. Zöld-Pont Irodák4

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti keretein belül Zöld-Pont Irodák működnek, mely egy országos lefedettségű, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tájékoztató hálózat. Feladata biztosítani a környezeti információkhoz való hozzáférést.

A Zöld-Pont Irodák feladatai:- lakossági panaszok, bejelentések megoldásának előkészítése,- hatósági intézkedés szükségessége esetén a lakossági panaszok, bejelentések területileg illetékes hatóságokhoz való továbbítása- egyablakos hatósági ügyintézés feltételeinek megteremtése és gyakorlati megvalósítása, - igazolások, engedélyek kiadásába,- tájékoztatás nyújtása az aktuális környezeti adatokról, információkról,- biztosítani a jogszabályokhoz való hozzáférhetőséget,- ingyenes kiadványok, szakmai tájékoztatók biztosítása.

6.5. Települési önkormányzatok5

A települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatait az 1995. évi LIII. törvény írja elő. A települési önkormányzat - Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is - a környezet védelme érdekében:- biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;- önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;- a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;- együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;- elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;- a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

Az önkormányzat által elkészített települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Amennyiben az önkormányzat stratégiai zajtérkép készítésére is kötelezett, a környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell a stratégiai zajtérkép alapján készítendő intézkedési tervek feladatait, előírásait is.

6.6. Jegyző6

A elsőfokú hatósági jogkört a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja zajvédelmi ügyekben 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján jár el a rendeletben szabályozott tevékenységek - épületek 4  Forrás: www.kvvm.hu5

6 5

5

7  Forrás: net.jogtar.hu

17

építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám, piackutatás, építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység - esetén.

A jegyző az országos és az önkormányzati szabályok keretei között jogosult a szolgáltató tevékenységet ellátó létesítményekre zajkibocsátási határértéket megállapítani, államigazgatási hatáskör birtokában.

6.7. Polgármester7

A polgármester a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységeket korlátozhatja, akár fel is függesztheti.

6.8. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladatai között kidolgozza és ellenőrzi a belső terekben, munkahelyeken érvényesülő zaj és rezgés határértékeit. Közreműködik a környezeti imissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálásában és ellenőrzésében.

6.9. Egészségügyi Minisztérium

A munkavállalókat érő zaj- és rezgésterhelés szabályozása az egészségügyért felelős tárca feladata a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet alapján.

7. Esetelemzések

Zajvédelmi szempontból problémás iskolák vizsgálata Győrben

A Reflex Környezetvédő Egyesület szakemberei az 1997/98-as tanévben megvizsgálták néhány győri, zajvédelmi szempontból „problémás” iskola zajterhelését. A gépjárművek forgalomszámlálásával egybekapcsolt műszeres mérések megállapításait a zajvédő csoport jegyzőkönyvben foglalta össze.

Mérési helyek:

Munkánk során a győri belváros átmenő közúti gépjárműforgalmának nagyságát, összetételét vizsgáltuk, valamint ezek zajkibocsátási hatását a közelben épített iskolákra.A mérési helyeket az alábbi – forgalom szempontjából frekventált – útszakaszokon jelöltük ki:- a Szent István út keleti és nyugati végén (négy iskolai mérési pont),

7

18

- a belvárosból déli irányban, a Baross hídról lejövő útszakaszt (két iskolai mérési pont).

Ezzel párhuzamosan forgalomszámlálást végeztünk a várost elkerülő M1-es autópályán.

Az iskolák rövid jellemzése akusztikai szempontból:

Kazinczy Ferenc GimnáziumAz épület a Szent István főútra merőleges. A homlokfal – amelyen a tantermek ablakai vannak – távolsága a szélső forgalmi sávtól 7 m. A nyílászárók PVC szerkezetű hőszigetelő üvegezésűek. Az oldalfal 48 cm-es tégla. Az épülettel szemben a Munkácsy utca van, mely ugyan a reflexió szempontjából kedvező, de hátrányos a kettős jelzőlámpa rendszer miatt.

Révai Miklós GimnáziumAz épület a Szent István főút szélső forgalmi sávjától 30 m-re található. A homlokfal hagyományos téglafal szerkezetű, az ablakok kettős üvegezésű gerébtokos faablakok. Az épület előtt autóbuszmegálló van, melynek öble a járdához nyúlik, ezáltal a folyamatos járműelhaladás biztosított. Az iskolaépület mellett nyugati oldalról kétszintes épület található, amely reflexiós hatást fejt ki.

Jedlik Ányos Szakközépiskola és GimnáziumAz épület a Szent István főút szélső forgalmi sávjától 7 m-re van. Az épülettel szemben az Eötvös park húzódik, így reflexiós hatás nincs. A homlokfal hagyományos téglafal szerkezetű, a nyílászárók PVC szerkezetű hőszigetelt üvegezésűek.

Deák Ferenc Közgazdasági SzakközépiskolaAz épület a Szent István főút keleti részén a Bisinger sétányon található. Az iskola főúttól való távolsága 90 m. A homlokfal hagyományos téglafal szerkezetű, a nyílászárók kettős üvegezésű gerébtokos faablakok. Az iskola keleti oldala mellett lévő Gárdonyi utcában jelentős a helyi közlekedésű autóbuszok forgalma.

Gárdonyi Géza Általános IskolaAz épület a Baross Gábor u. és a Wesselényi u. kereszteződésében található. A város északi és déli része közötti forgalom jelentős része – a tehergépjármű forgalom kivételével – ezen útszakaszon bonyolódik le. Az épület homlokfala hagyományos téglafal, a nyílászárók kettős üvegezésű gerébtokos faablakok.

A vizsgálatok eredménye

A meréseket a MSZ 18150 – 1:83 sz. „Imissziós zajjellemzők vizsgálata” című szabvány előírásai szerint végeztük. Az épületek környezetében végzett vizsgálatok esetén a mérési pontokat a védendő homlokzat előtt 2 m távolságban, míg az épületek helyiségeiben végzett vizsgálatkor a tantermek közepén jelöltük ki.

A mérések mintavételezéssel történtek 60-60 perc időre. A vizsgálatokat a tantermek nyitott és csukott állapota mellett is elvégeztük.

Épületen kívüli mérések eredményei („külső” zaj)

19

Épületen belüli mérések eredményei

20

A legnagyobb, illetve a legkisebb zajjal terhelt termekben határoztuk a 250 – 4000 Hz-es frekvenciatartományban a lineáris zajértéket is.

A mérési eredmények értékelésének módja

a./ Az épületek környezetében mért zajterhelés megítéléséhez a 4/1984 (I.23.) sz. EüM. rendelet 3. számú mellékletének 3. sorszám alatti határértékét tekinthetjük. Vagyis az épületek homlokzatától 2 m-re a rendelet szerint nappal

Laeq meg = 65 dB

lehet a zajszint.

A fenti határérték – a rendelet szerint – csak az új tervezésű, megváltozott területfelhasználási területekre vonatkozik. Régi telepítésű iskolákról lévén szó, esetünkben csupán a mért zaj dokumentálását, értékelését végezhettük el.

b./ Az épületek helyiségeiben mért zajszintek minősítésénél az MSZ 18151 – 1:82 sz. „Imissziós zajhatárértékek. Lakó- és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintek” című szabvány 1. sz. táblázatát vettük alapul. E szerint:

21

Tantermek, előadó és foglalkoztató termekben a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint:

Laeq meg = 40 dB

A beszédérthetőség vizsgálatának keretében részletesen csak a zavaró közlekedési zajszinttel foglalkoztunk.A hangerőt úgy tekintjük, mint a zavaró zaj függvényét, amellyel a zaj hatását ellensúlyozzák. Az utózengési időt, mint adottságot elfogadjuk (a tantermek akusztikai tervezésével – tudomásunk szerint – sajnos nem szoktak foglalkozni).

Az érthetőségi index (Ie) kiszámításához öt oktávsávban (250-4000 Hz) kell a zajszint értékeit meghatározni és a részérthetőségi százalékok segítségével az alábbi összefüggéssel azt számítani:

ahol: B – a beszéd oktávsáv szintjeZ – a zaj oktávsáv szintjeYi – a százalékos érthetőségi összetevők az i-edik oktávsávban.

Számításaink alapján a beszéd oktávsáv szintjeit az alábbi értékekkel vettük fel:

Normál beszéd:

Emelthangú beszéd:

A beszédzavarás, illetve a szótagérthetőség értékelése céljából az ismertetett módszerekkel számított mérőszámokat – a legnagyobb, illetve a legkisebb zajjal terhelt tantermekre az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

22

A vizsgálati eredmények értékelése

a.) Az épületet terhelő zajszint megítélése a 4/1984 (I.23) sz. EüM rendelet alapján

E rendelet szerint az épületek homlokzatát terhelő zajszint nem lehet több 65 dBA-nálA mért szintek a következők:

- Kazinczy F. Gimnázium: LAeq = 76 dB- Révai M. Gimnázium: LAeq = 73 dB- Jedlik Á. Szakközépiskola: LAeq = 75 dB- Deák F. Szakközépiskola: LAeq = 64 dB- Gárdonyi G. Ál. Iskola: LAeq = 68 dB

Megállapítás: az iskolaépületek zajterhelése – egy kivételével – nagyobb az elvileg elvárható maximumnál.

b.) A tantermek értékelése az MSZ 18151 1:82 sz. szabvány alapján

A tantermekben csukott ablak mellett mért egyenértékű A-szinteket kell a szabvány 40 dBA határértékéhez viszonyítani. A mért szintek a következők:

- Kazinczy F. Gimnázium: LAeq = 52 dB- Révai M. Gimnázium: LAeq = 51 dB- Jedlik Á. Szakközépiskola: LAeq = 49 dB- Deák F. Szakközépiskola: LAeq = 47 dB- Gárdonyi G. Ál. Iskola: LAeq = 47 dB

Megállapítás: a vizsgált tantermekben a zajszint nem felel meg a szabvány előírásainak.

c.) A tantermek minősítése a beszédérthetőség alapján

Az irodalomból vett értékelés alapján (Beranek) ahhoz, hogy 98 %-os beszédérthetőséget kapjunk, a beszédzavarási szint értéke 20 dB-el kell, hogy a beszéd teljes színképe alatt maradjon.Vizsgálatunknál a normál beszédhangerőt 47 dB-re, az emelthangú beszédhangerőt 6 dB-re vettük fel. Így a tökéletes beszédérthetőség eléréséhez a beszédzavarási szint értéke normál hangerő esetén 47-20 = 27 dB, emelthangú beszédhangerő esetén 6-20 = 45 dB lehet.

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a tantermek csukott ablak mellett is csak az emelthangú beszédhangerő mellett tekinthetők megfelelőnek.

A fenti eljárásnál pontosabb érthetőségi index (Ie) alapján történő értékelés.A közlekedési zajtól legkevésbé terhelt Gárdonyi G. Ált. Iskola Baross G. út felőli tantermében csukott ablak és normál beszédhangerő mellett a beszédérthetőségi index csak Ie = 30,6 %-ra adódik.

23

Megállapítás: a vizsgálatba bevont iskolák tantermét normál hangerő használata esetén csukott ablak mellett rossz akusztikai állapotúnak kell minősíteni.

Sajnos nem jobb a helyzet az emelthangú beszédhangerő mellett sem, ugyanis a legnagyobb érthetőségi index csak Ie = 62,9 %. Ez azt jelenti, hogy beszédérthetőség szempontjából (akusztikai szempontból) az összes tanterem rossznak minősül.

1998 óta a helyzet nem sokat javult – a forgalom tovább nőtt, a Deák F. Szakközépiskola szomszédságában megépült egy kétszer kétsávos aluljáró, mely a felszínre bukkanva az iskola mellett hatsávossá bővül (és a Baross út forgalmát volna hivatott tehermentesíteni). Egyedüli zajcsökkentő intézkedésként mindössze az iskolák ablakainak cseréje említhető meg.

600 fős diszkót terveztek lakóterület közelébe Győr-Szabadhegyen

Annak idején szabadhegyiek nehezen élték meg a közkedvelt ÉPFU sporttelep felszámolását, hiszen a területen lakóknak az itt lévő foci- és teniszpályák, a gondozott zöldterületek biztosították a sportolási-kikapcsolódási lehetőséget.

A sporttelep megszűnésével megkezdődött annak építési területként való hasznosítása (Jáki utcai beépítések). Közlekedési „fejlesztésként” megtörtént a Zöld utca és az Erfurti utca kivezetése a Fehérvári útra - amely sajnos megnövelte a lakóterület érő közlekedési zajterhelést. A területtel határos vasútvonal villamosítása, illetve a vele párhuzamosan megépült un. adyvárosi elkerülő út megépítése után a lakóterület a négy párhuzamos futó közlekedési tengely közé került (ami további növelte annak zajterhelését).

Az ÉPFU cég területén, a tervezett lakóterület határától 40-80 méterre egy Kft. egy kb. 600 fő befogadó képességű, nyitott terasszal rendelkező zenés vendéglátóipari egységet (bár + diszkó) szándékozott építeni. A belterében egybenyitott, kb. 1000 m2

nettó alapterületű kétszintes épület tervezett elhelyezését a mellékelt rajz mutatja. Az építési eljárás iratai szerint a zenés üzemeltetést kizárólag hétvégi, esti és éjszakai nyitva tartással tervezték. Ami a diszkózene, a szórakozó, az érkező- és távozó vendégek okozta zajterhelésen felül nagyszámú éjszakai gépjárműforgalmat is valószínűsített volna (az alulbecsült tervek szerint 20-25 gjmű/óra).

Zenés szórakozóhelyek esetén a várható terhelés problémáját növeli a diszkózaj jellege: a 100 dB körüli hangerővel való üzemeltetés, az idegölő mélyfrekvenciás (bassz) tartomány dominanciája.

Mivel az érintett lakóterület egyébként is „akusztikailag kedvezőtlen” helyen (az adyvárosi bérházak és az emelkedő Kakashegy közötti Jáki laposban) található - a zaj nem csupán a Zöld u.– Szőnyi u.– Török I. u.– Venyige u.– Jáki u. és Páva utca környékét terítette volna be (és csökkentette volna az érintett ingatlanok forgalmi értékét is).

A belterületi diszkók okozta súlyos környezeti és közbiztonsági problémák éppen úgy közismertek, mint a tartós zajterhelésre, stressz-helyzetre visszavezethető ártalmak.

24

A lakosság félelme tehát jogos volt: a tapasztalatok alapján nem volt nehéz megjósolni, hogy a diszkó üzemeltetése folyamatos konfliktusforrás jelentett volna (nem beszélve a lakók lehetséges egészségkárosodásáról, az ingatlanok elértéktelenedéséről).

A fent valószínűsített konfliktusforrás megelőzése ugyan a diszkó megépítése ellen szólt - a körülmények ismeretében azonban félő volt, hogy a hatóság az eljárásban a lakossági tiltakozás ellenére kiadja az építési engedélyt. Amivel azonban egyesületünk, a Reflex Környezetvédő Egyesület sem értett egyet.

Megtett intézkedéseink:

1. A Jáki utcai lakóterület kibővítéséről tárgyaló Városstratégiai Bizottság figyelmét felhívtuk arra, hogy az új lakóterület kialakítása és a szomszédjában létesítendő diszkó várhatóan állandó konfliktusforrást jelent.

Kezdeményeztük továbbá, a megszűntetett ÉPFU sportkomplexum helyett minél előbb kezdjenek hozzá a városrész lakói sportolási-szabadidős igényét biztosító új létesítmény kialakításához (az erre szolgáló terület Kakashegyen került kijelö-lése).

2. Az érintett térség lakókörnyezetének és a polgárok életminőségének védelme érdekében közérdekű bejelentésben kértük az érintett önkormányzati képviselő-ket, hogy minden rendelkezésére álló legális eszközt használjanak fel a terve-zett diszkó-beruházás megakadályozása érdekében.

3. Az érintett lakosságot szórólapokon tájékoztattuk a várható beruházásról és an-nak lehetséges hatásairól. Kértük, hogy az ügyben (tájékozódás vagy intézkedés céljából) közvetlenül forduljanak ők is az önkormányzati képviselőikhez.

.4. Lakossági fórum összehívását kezdeményeztük és a sajtó nyilvánosságát kértük

A témában március 23-án tartott lakossági fórum után a lakosság tiltakozása eredményeképpen a (volt) ÉPFU telephelyen tervezett diszkó nem került megépítésre. A „tervismertetésként” meghirdetett fórumon kiderült, hogy a létesítési engedélyhez a környezetvédelmi szakhatóság nem ad hozzájárulást, a beruházó pedig ezt tudomásul vette. A fórumon megjelent szabadhegyi önkormányzati képviselő urak hitet tettek az őket megválasztó polgárok életminőségének megóvása mellett és megígérték, hogy a jövőben sem támogatnak hasonló (környezetterhelő) beruházásokat.

A meglehetősen ritka siker elsősorban a lakosság elszántságának (a több száz tiltakozó aláírásnak, a fórumon megjelent aktivitásnak) köszönhető és annak, hogy a diszkó-beruházási szándék – az utolsó pillanatban- kiderült. A Reflex Egyesület is segítette a lakosság harcát, és az önkormányzati képviselők is felvállalták a lakosság és a környezet érdekképviseletét. Az ügy tanulságaként a polgároknak hinniük kell abban, hogy saját életminőségük megvédéséhez joguk és eszközük is van – de siker csak kellő szervezettség és összefogás mellett remélhető.

25

8. Vizuális mellékletek, ábrák

1. sz. melléklet - Budapest stratégiai zajtérképe2. sz. melléklet - Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. közlekedési zajterhelése nappal3. sz. melléklet - Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. közlekedési zajterhelése éjjel4. sz. melléklet - Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. küszöbérték túllépéssel érintett

terültet nappal5. sz. melléklet - Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. küszöbérték túllépéssel érintett

terültet éjjel6. sz. melléklet – A normális hallásterület7. sz. melléklet – Az emberi fül anatómiája

26

1. sz. melléklet

Budapest stratégiai zajtérkép - http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4/viewer.htm?WIN=frame

27

2. sz. melléklet

Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. közlekedési zajterhelése nappal

3. sz. melléklet

Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. közlekedési zajterhelése éjjel

28

4. sz melléklet

Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. küszöbérték túllépéssel érintett terültet nappal

5. sz. melléklet

Győr 1. sz. főút Mártírok útja 20. küszöbérték túllépéssel érintett terültet éjjel

29

6. sz. melléklet

A normális hallásterület

7. sz. melléklet

Az emberi fül anatómiája

30

9. A téma jövőképe – Összefoglalás

A téma jövőképét Kalas György írása hűen tükrözi:

„A csend az életminőség egyik fokmérője, ami – mint általában az élet legértékesebb dolgai – pénzért nem kapható. Nem kerül semmibe, mégis nehéz megszerezni. Elévülhetetlen érdeme, hogy fizikailag pihentet, lehetővé teszi az értelmes kommunikációt és megtanít minket az egymásra figyelés művészetére.

Mivel azonban a csend gondolkodásra késztet és az új dolgok mérlegelésére ad alkalmat – a fogyasztói társadalom nemigen tud vele mit kezdeni. A fogyasztói társadalom a csendet a magánnyal, az ürességgel, a nulla-fogyasztással azonosítja. Értékrendjében a csend helyett a zaj lett hasznos (forgalom-ösztönző) eszközzé.

A materiális javak utáni csörtetéshez a médiák és a motorizáció biztosít háttérzajt. Jelen vannak mindenütt: az általunk uralt világban félelmetesen zsugorodnak a csend szigetei. Cselekvésre serkentő háttérzene a munkahelyen, a kocsmában, a hálószobában… bávatag tekintetű, kikapcsolt ifjak az utcán – sétálva magnóznak. A levegő nehézfémekkel, a hallójárat heavy metallal van teli (non-stop diszkó az élet). A TV-ben a reklámok süketelnek, odakinn a motorizált Bagaméri dallamdudája dödög – ha pedig egyik sem, akkor a dinamikus szomszéd üti agyon a csendet.

Mára az emberek megzavarodtak, értékrendjük felborult. A zajhoz szokott ember nyugtalansággal, elbizonytalanodva reagál a hirtelen csendre. Sokuk számára ma már a zajnál csak a teljes csend az idegesítőbb, hiszen akkor kiderülhet, hogy nem tudunk mit kezdeni magunkkal. Vagy másokkal.

Sajnos egy biológiailag-technikailag öngerjesztő folyamatról van szó. A tompuló hallású nemzedék – ha hallani akar – kénytelen lesz egyre hangosabban kommunikálni, egyre inkább feltekerni a hangerőt.

Aztán amikor úgy dönt, hogy elege van a folyamatos zajból, kikapcsolódni elmenekül otthonról. Bepakol az autójába – és viszi magával a zajt. Oda, ahová a zaj elől menekült.”

(Kalas György – Zajkeverők)

31

Irodalom

280/2004. (X. 20.) Korm. Rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve

Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest 2000

Borián György – Holczinger Imre: „…isteni szó-e a csönd?” – Zajvédelmi kézikönyv, Green Pannónia Alapítvány 1998

Dr. Kováts A.: Zaj- és rezgésvédelem. Veszprémi Egyetem Kiadó, Veszprém 1995.

Ember István – Környezetegészségtan – Dialóg Campus Lap- és Könyvkiadó 2006.

Kalas György – Sulizaj - Reflex Környezetvédelmi Egyesület, Győr

Kalas György – Zajkeverők – Reflex Környezetvédelmi Egyesület, Győr

Kalas György – Zajözön – Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr

Schád Péter ; Zentai Kinga - A zajterhelés mint környezetszennyezés és a növényzet szerepe a zaj csökkentésében – Független Ökológiai Központ 2001.

Tóth Lajosné: Zajvédelem – Munkavédelmi szakkönyvek – Népszava, Budapest 1986

Internetes források:

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség oldala- www.eea.europa.eu/hu/themes/noise

Bedő Anett – Zajvédelem – Széchenyi István Egyetem – ppt előadások - http://www.sze.hu/~bedoa/Nappali/N_KM40/Zajv%e9delem/anyag/

Bite Pálné dr. – VIBROCOMP Kft. - Új zajvédelmi rendeletek - http://www.maut.hu/magyar/akademia/15/6.pdf

Brendt Mihály - Részletes háttér-információ a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. Korm. rendelet végrehajtásához – Budapest, 2007. - http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/doc/zajterkep_reszl.pdf

Budapest stragégiai zajtérképe - http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_bp4/viewer.htm

dr. Donáth Tibor - A környezeti zajok, hangok hatása a központi idegrendszerre és azon

32

keresztül az életminőségre - http://tettekmezeje.hu/content/view/28/47/

euvonal - Környezetvédelem, zajvédelem - http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=15

HETACO – Kutatási jelentés a zajjal kapcsolatos fizetési hajlandóságról – magyarországi vizsgálat alapján - http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1139586.pdf

Környezetvédelmi és Vízügy i Minisztérium - http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/korm/kornyviz

Közlekedéstudományi Intézet Rt (KTI Rt ) - Útmutató a 2002/49/EK Irányelv szerinti stratégiai zajtérképezéshez és cselekvési terv készítéshez - http://www.kvvm.hu/cimg/documents/_12___tmutat__zaj.doc

Molnár Attila – Zajvédelmi hatósági munka – ÉDKTVF - www.sze.hu/kornyezet/KTT7/Molnar%20.ppt

Radó Dezsõ: A fák környezeti haszna – http://www.levego.hu/kiadvany/fak.htm

Röviden a zajvédelemről - http://www.freeweb.hu/eurolarm/menu/hun/zajvedelem.html

WHO Guidelines for community noise – Edited by Birgitta Berglund, Thomas Lindvall, Dietrich H. Schwela - http://whqlibdoc.who.int/hq/1999/a68672.pdf

Zaj - www.wikipedia.hu

Zaj- és rezgésvédelem - http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=47

Zajtérképek - http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=47&hid=1520

33