Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület SECAP.docx) · 2018. 5. 25. · 5 1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás Forrás: saját számítás a KSH, a

1

ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET

FENNTARTHATÓ ENERGIA- ÉS KLÍMA AKCIÓTERV SECAP 2018

Készítette:

a Geogold Kárpátia Kft. és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Konzorciuma

2

Tartalomjegyzék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................ 4

1. BEVEZETÉS .................................................................................................... 9

2. A ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ................................................................................................................... 10

2.1. TÁRSADALMI HELYZETKÉP .................................................................................... 11 2.2. GAZDASÁGI HELYZETKÉP ...................................................................................... 13 2.3. TERMÉSZETI HELYZETKÉP ..................................................................................... 15

3. FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERV ......................................................... 16

3.1. HELYZETELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS (KIBOCSÁTÁS LELTÁR) ............................................... 16 3.1.1. Épületek üzemeltetése és közvilágítás .................................................... 17

3.1.1.1. Végső energiafelhasználás ............................................................... 17 3.1.1.2. Szén-dioxid-kibocsátás ..................................................................... 20

3.1.2. Közlekedés ............................................................................................... 21 3.1.2.1. Tömegközlekedés ............................................................................. 22 3.1.2.2. Önkormányzati flotta........................................................................ 22 3.1.2.3. Magáncélú és kereskedelmi szállítás ................................................ 22

3.2. KIBOCSÁTÁSI CÉLOK ............................................................................................ 23 3.3. HATÁSMÉRSÉKLŐ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................... 24

3.3.1. Épületek, berendezések/létesítmények ................................................... 24 3.3.2. Közlekedés ............................................................................................... 28

3.4. ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................... 32

4. FENNTARTHATÓ KLÍMAAKCIÓTERV ............................................................. 35

4.1. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK ÉS SEBEZHETŐSÉGEK ................. 35 4.1.1. Helyzetelemzés – várható hatások azonosítása ...................................... 35

4.1.1.1. Várható hatások a térségben ........................................................... 35 4.1.1.2. Az alkalmazkodást befolyásoló társadalmi–gazdasági és fizikai és

környezeti sebezhetőség .................................................................. 38 4.1.1.3. Ágazatok és legfontosabb problémák .............................................. 39

4.1.2. Helyzetértékelés, problémafeltárás ......................................................... 46 4.1.2.1. Épületek ............................................................................................ 47 4.1.2.2. Árvíz .................................................................................................. 51 4.1.2.3. Belvíz ................................................................................................. 53 4.1.2.4. Villámárvíz ........................................................................................ 55 4.1.2.5. Természetvédelem és biológiai sokféleség ...................................... 57 4.1.2.6. Mezőgazdaság .................................................................................. 61 4.1.2.7. Erdészet és erdőtűz .......................................................................... 67 4.1.2.8. Egészségügy ...................................................................................... 71 4.1.2.9. Polgári védelem és vészhelyzetek kezelése ..................................... 73 4.1.2.10. Turizmus ........................................................................................... 74

4.2. ALKALMAZKODÁSI JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK .................................................................... 76 4.2.1. Épületek ................................................................................................... 77

3

4.2.2. Árvíz, belvíz, villámárvíz ........................................................................... 77 4.2.3. Természetvédelem ................................................................................... 78 4.2.4. Mezőgazdaság ......................................................................................... 78 4.2.5. Turizmus .................................................................................................. 79

4.3. ALKALMAZKODÁSI INTÉZKEDÉSEK .......................................................................... 79 4.3.1. Épületek ................................................................................................... 79 4.3.2. Árvíz, belvíz, villámárvíz ........................................................................... 80 4.3.3. Természetvédelem ................................................................................... 81 4.3.4. Mezőgazdaság ......................................................................................... 82 4.3.5. Turizmus .................................................................................................. 86

4.4. ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................... 86

5. VÉGREHAJTÁS ............................................................................................. 88

5.1. PARTNERSÉG .................................................................................................... 88 5.1.1. Akcióterv elkészítése ................................................................................ 88 5.1.2. Intézkedések megvalósítása .................................................................... 88

5.2. FINANSZÍROZÁS ................................................................................................. 89 5.3. MONITORING, ÜTEMEZÉS .................................................................................... 91

6. MELLÉKLET .................................................................................................. 93

6.1. TELEPÜLÉS LISTA ................................................................................................ 93

ÁBRAJEGYZÉK ...................................................................................................... 94

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ........................................................................................ 96

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK .............................................................................................. 97

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................. 99

4

Vezetői összefoglaló

A globális klímaváltozás századunk egyik legjelentősebb kihívása, ami elsősorban az emberi tevékenység következménye.

A folyamat már most is jelentős problémákat okoz a lakosság, az élővilág, és a gazdaság számára is. Ezek a problémák a jövőben fokozódni fognak. Ezért a társadalomnak lépéseket kell tennie a folyamatok mérséklésére, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásával, valamint fel kell készülnie a klímaváltozás mindenképpen bekövetkező hatásaira, alkalmazkodnia kell hozzá.

Ezen célok támogatására jött létre a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége. A szövetség olyan helyi és regionális önkormányzatokat tömörít, amelyek önként vállalják, hogy a területükön megvalósítják az EU klímával és energiával kapcsolatos célkitűzéseit, azaz a 40%-os CO2 kibocsátás csökkentést, valamint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.

A szövetséghez csatlakozó helyi önkormányzatok vállalják, hogy Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (SECAP) készítenek, amelyben megtervezik azon intézkedéseket, amelyek segítségével teljesítik a fenti célokat. Az akciótervben meghatározott célokat végrehajtják, és ennek előrehaladásáról, eredményességéről 2 évente jelentést készítenek.

Jelen SECAP dokumentum bemutatja, hogy a HACS területén működő önkormányzatok milyen intézkedések végrehajtásával teljesíthetik a vállalt CO2 kibocsátás csökkentést, és milyen intézkedések végrehajtásával tudnak alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. Az önkormányzatok a cselekvési terv birtokában várhatóan jobb esélyekkel fognak indulni az uniós pályázatokon, a közösségi források által biztosított támogatások révén pedig hasznos és a HACS-hoz tartozó települések lakói számára is előnyös és példaértékű fejlesztéseket valósíthatnak meg, mind az energiahatékonyság javítása, mind pedig az alkalmazkodás terén.

Fenntartható Energia Akcióterv

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklési lehetőségeire irányuló, SECAP részeként kidolgozott Fenntartható Energia Akcióterv azokra az ágazatokra koncentrál, amelyekre a kötelezettséget vállaló önkormányzatok a legnagyobb hatást képesek gyakorolni. Ezek a következők:

ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK o Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények o Lakóépületek o Közvilágítás

KÖZLEKEDÉS o Önkormányzati flotta o Tömegközlekedés o Magáncélú és kereskedelmi szállítás

Ezen ágazatok ÜHG kibocsátása a következőképpen oszlott meg:

5

1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Forrás: saját számítás a KSH, a TEIR és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján, a SECAP módszertan figyelembevételével

Mitigációs jövőkép

A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület térségének települései az energiahatékonysági, fenntarthatósági és elővigyázatossági elvek gyakorlati

érvényesítésének köszönhetően 2030-ra sikeresen alkalmazkodnak a klímaváltozás helyi hatásaihoz és lehetőségeikhez képest csökkentik ÜHG kibocsátásaikat, így óvják

éghajlatunk stabilitását.

A kibocsátás csökkentési cél mindkét fő ágazat esetében: 40%-os kibocsátás csökkentés, 2030-ra a 2011-es bázisévhez képest.

Az intézkedések tervezése során az elsődleges szempont az volt, hogy olyan intézkedéseket tervezzünk, amelyeket az önkormányzatok képesek megvalósítani, finanszírozni, és megvalósításuk eredményeként megtakarítás realizálható, vagy az önkormányzat, vagy a lakosság oldalán, és javítja a terület lakosságának életminőségét.

Az épületek üzemeltetéséből származó ÜHG-kibocsátások nagyarányú, 40%-os csökkentése csak a lakosság érdemi közreműködésével valósulhat meg, hiszen a vizsgált területen a lakóépületek üzemeltetése összességében nagyságrendekkel több energiát igényel, mint a középületeké, aminek következtében a lakosság ÜHG-kibocsátása is jóval meghaladja a közintézményekét. Említést érdemel, hogy a lakossági eredetű ÜHG-kibocsátás csökkentés terén nem az új lakóépületek megfelelő kialakítása, hanem a már meglévő lakásállomány felújítása jelenti a valós kihívást, hiszen az új épületek esetében 2021. január 1-t követően csak az ún. „közel nulla energiaigényű” épületek számára adható ki használatbavételi engedély. A meglévő lakásállomány ugyanakkor döntően több évtizede épült, kedvezőtlen hőtechnikai adottságokkal bíró, gépészetileg elavult, így magas energiaigényű épületekből tevődik össze. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak sem a jogi, sem a pénzügyi helyzete nem teszik lehetővé a lakóépületek komplex épületenergetikai korszerűsítéseinek, megújulóenergia-felhasználásra irányuló beruházásainak közvetlen támogatását, a SECAP-ban megfogalmazott intézkedések a lakóépületek vonatkozásban inkább az önkormányzatok közvetett segítségnyújtására irányulnak. Ezek között éppúgy megtalálhatók szaktanácsadási fórumok biztosítása, mint különböző szemléletformálási tevékenységek.

6

Mindamellett elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok és egyéb közintézmények a saját tulajdonukban álló épületek korszerűsítését is elvégezzék a következő évtizedben, továbbá ahol arra adottak a feltételek, az épületenergetikai korszerűsítésektől függetlenül is helyezzenek üzembe megújulóenergia-felhasználásra irányuló berendezéseket, létesítményeket. A települési önkormányzatok saját hatáskörben elvégezhető kibocsátás-csökkentést eredményező beruházási lehetőségei között említést érdemel a közvilágítás energiahatékonyság-növelési célú korszerűsítése. Az akár 50%-os mértékű elérhető energiamegtakarítás az ÜHG-kibocsátás csökkenése mellett jelentős költségmegtakarítást is jelent a települési önkormányzatok számára.

A közlekedési szektor esetében a legnagyobb ÜHG kibocsátás csökkenés az gépkocsikra vonatkozó EU-s normák szigorításától várható. Önmagában ez a hatás garantálná a kitűzött 40%-os CO2 kibocsátás csökkentést. Annak érdekében, hogy ezek az előírások a területen is érvényesülni tudjanak, 2030-ra biztosítani kell az elektromos autók töltésének lehetőségét a HACS területén is. Ehhez kapcsolódó intézkedés, hogy az önkormányzatoknak a gépkocsi flottájuk elöregedését meg kell előzni és biztosítaniuk kell hogy 2030-ra az önkormányzatok által üzemeltetett gépkocsik átlagéletkora ne legyen több, mint tíz év.

Ugyanakkor a gépkocsik kibocsátásának csökkentése csak abban az esetben képes biztosítani a 40%-os ÜHG kibocsátást, ha ezzel párhuzamosan a gépjármű forgalom nem nő 10%-nál nagyobb mértékben. Ennek érdekében fejleszteni kell tömegközlekedést, komfortos buszok üzembe állításával, a mentrend sűrítésével, és az utazási idők csökkentésével. Fontos a településen belüli autóhasználat csillapítása is, megfelelő kerékpáros infrastruktúra megtervezésével, majd ezt követően kialakításával.

Ezen szempontok figyelembevételével az alábbi intézkedéseket tartalmazza a SECAP Fenntartható Energia Akcióterve:

1. táblázat: A hatáscsökkentő intézkedések ütemezése, becsült költségei

Intézkedés Kezdés Befejezés Várható

költség (EUR) Önkormányzatok és költségvetési szervek tulajdonban lévő

középületek komplex energetikai korszerűsítése 2018 2030 2 438 710

Megújulóenergia-hasznosítás közintézmények esetében 2018 2030 438 710 Lakóépületek komplex energetikai korszerűsítésének

ösztönzése 2018 2030 45 161

Megújulóenergia-hasznosítás ösztönzése lakóépületek esetében

2018 2030 32 258

Közvilágítás energiahatékony átalakítása 2018 2030 2 095 484 Gépkocsiállomány megújulásához kapcsolódó kibocsátás

csökkenés 2018 2030 806 452

Elektromos töltőállomás hálózat kialakításához a feltételek biztosítása

2018 2030 9 677

Tömegközlekedés elfogadottságának, használatának szinten tartása, lehetőség szerint növelése

2018 2030 1 613

Településen belüli kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása 2018 2020 16 129

Összes költség 5 884 194 Forrás: saját szerkesztés

7

Fenntartható Klímaakcióterv

A klímaváltozás hatásai már Magyarország minden területén érzékelhetők, de területi különbségeket találunk azok megjelenési formájában és intenzitásában. A klímaváltozás hatásaira való felkészülés a területi szereplők érdeke minden érintett ágazatban, továbbá a települési önkormányzatok és a lakosság szintjén is.

A klímaváltozás a térségben számos ágazatot érint. Többek között az árvizek, belvizek és villámárvizek gyakorisága és intenzitása, az erdőgazdálkodás területén a biotikus és abiotikus erdőkárok növekedhetnek. Az egészségügy főleg a hőhullámok hatásai révén érintett, míg az aszályok, elöntések, viharok, vagy jégeső miatt a mezőgazdasági termelés sérülhet.

A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület is több területen jelentősen érintett a klímaváltozás hatásai által. A várható hatások értékelésekor figyelembe kell venni a terület fekvését, adottságait, a településszerkezet jellemzőit, a terület társadalmi–gazdasági helyzetét is.

Ezeket megvizsgálva a területen alkalmazkodási szempontból ki kell emelnünk az épületállomány jelentőségét, mert a lakásállomány közel fele 1960 előtt épült, továbbá magas a vályog falazatú épületek aránya, amelyeken csapadék és szél, valamint a villámárvizek és belvíz okozta károk jelentkezhetnek. A vízgazdálkodást érintő károk közül mind az árvíz és belvíz, mind pedig a villámárvíz jelen van a területen, a déli területeken inkább az előbbiek, míg az északiakon inkább az utóbbi jellemző. A vizekkel kapcsolatos kockázatok a mezőgazdasági termelést is veszélyeztethetik. A mezőgazdaság területén továbbá aszályok és az erózió fokozódására is számítanunk kell. Természetvédelmi területekben nagyon gazdag a térség. Ezek – a sokszínű élőhelyek és a fajgazdagság miatt – az alkalmazkodás szempontjából is értékes területek, amelyek megőrzése nagyon fontos. A térségben jelentős a turizmus, így az ágazat sérülékenységének csökkentése gazdasági szempontból is fontos.

A fenti hatás kivédése érdekében készült el az egyesület jövőképe, illetve az ennek megvalósulását támogató célok és intézkedések.

Alkalmazkodási jövőkép

A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület területére eső településeken 2030-ra sikerül csökkenteni a klímaváltozás várható hatásaiból eredő károkat. A

vizek állandó jelenlétéből – aminek jelenleg gyakran a negatív hatásai látszanak – mind a mezőgazdaság, mind pedig a turizmus profitálni tud. Mindezekkel

párhuzamosan javul a térség társadalmi–gazdasági helyzete, ami segíti a lakosság helyben tartását és HACS területén található fejlettségi különbségek

(pl. Bodrogköz és Tokaj-Hegyalja) csökkentését.

8

Alkalmazkodási célok

ÉPÜLETEK - Sebezhető épített emlékek felmérése, besorolása

VÍZGAZDÁLKODÁS - A térség árvízi, belvízi és villámárvízi kockázatának csökkentése

TERMÉSZETVÉDELEM - Az életközösségek adaptációs feltételeinek biztosítása

MEZŐGAZDASÁG

o Alapvető információk biztosítása a gazdálkodók számára az

éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó tájhasználatról

o Tájgazdálkodás, mint az éghajlati alkalmazkodás és a jó megélhetés alapja

TURIZMUS - A turizmus szektor klímaváltozási hatásokkal szembeni

sérülékenységének mérséklése

Alkalmazkodási intézkedések

ÉPÜLETEK - Vályogházak felújítási lehetőségeit ismertető kiadvány

VÍZGAZDÁLKODÁS - A térség árvízi, belvízi és villámárvízi kockázatának csökkentése

TERMÉSZETVÉDELEM

o A vízgazdálkodási és természetvédelmi tevékenységek összehangolása

o Közterületek védelme az invazív fajoktól

o Magánterületek védelme az invazív fajoktól

MEZŐGAZDASÁG

o Részletes adatbázis és ajánlások a tájhasználat módjára

o A helyes tájhasználattal kapcsolatos információs központok működtetése a

gazdálkodók számára

o Táji adottságokhoz illeszkedő gazdaságfejlesztési csomagok kidolgozása

o Mintaprojektek a Hegyközben

o Mintaprojektek Tokajban

o Ártéri tájgazdálkodás a Bodrogközben

TURIZMUS - Klímasérülékenységi vizsgálatok elvégzése és kapcsolódó

válaszintézkedések kialakítása a természeti erőforrásokon, táji, és kulturális

értékeken alapuló turisztikai termékekre

9

1. Bevezetés

A globális klímaváltozás századunk egyik legjelentősebb kihívása, ami elsősorban az emberi tevékenység következménye. Annak hatására alakul ki, hogy az emberiség jelentősen növeli a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációját. Az üvegházgázok légköri koncentrációjának emelkedése felerősíti a Földön a természetes üvegházhatást, ennek következtében a Napból érkező hősugárzás energiája nagyobb részben marad a légkörben, így a földfelszín hőmérséklete növekszik. A folyamat a légkör átlaghőmérsékletének emelkedését, valamint az időjárás szélsőségessé válását eredményezi.

A folyamat már most is jelentős problémákat okoz a lakosság, az élővilág, és a gazdaság számára is. Ezek a problémák a jövőben fokozódni fognak. Ezért a társadalomnak lépéseket kell tennie a folyamatok mérséklésére, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásával, valamint fel kell készülnie a klímaváltozás mindenképpen bekövetkező hatásaira, alkalmazkodnia kell hozzá.

Mind a mérséklés, mind az alkalmazkodás globális és helyi cselekvést is igényel.

A globális kereteket részben az Európai Unió célkitűzése definiálja, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40%-kal kell csökkenteni.

Ezen célok támogatására jött létre a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége. A szövetség olyan helyi és regionális önkormányzatokat tömörít, amelyek önként vállalják, hogy a területükön megvalósítják az EU klímával és energiával kapcsolatos célkitűzéseit, azaz a 40%-os CO2 kibocsátás csökkentést, valamint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.

A szövetséghez csatlakozó helyi önkormányzatok válják, hogy Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (a továbbiakban: SECAP) készítenek, amelyben megtervezik azon intézkedéseket, amelyek segítségével teljesítik a fenti célokat. Az akciótervben meghatározott célokat végrehajtják, és ennek előrehaladásáról, eredményességérő 2 évente jelentést készítenek.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzata 2017 augusztusában jóváhagyta a Megyei Önkormányzat Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozását.

Ezzel párhuzamosan a Megye megbízást adott a Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervek elkészítésére. A SECAP-ok részben a LEADER Helyi Akciócsoportokban tag települési önkormányzatok részére, részben pedig nagyobb megyei települések részére készülnek.

Jelen SECAP dokumentum bemutatja, hogy a HACS területén működő önkormányzatok milyen intézkedések végrehajtásával teljesíthetik a vállalt CO2 kibocsátás csökkentést, és milyen intézkedések végrehajtásával tudnak alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. Említést érdemel, hogy az önkormányzatok a cselekvési terv birtokában várhatóan jobb esélyekkel fognak tudni indulni az uniós pályázatokon, a közösségi források által biztosított támogatások révén pedig hasznos és a települések lakói számára is előnyös és példaértékű fejlesztéseket valósíthatnak meg, mind az energiahatékonyság javítása, mind pedig az alkalmazkodás terén.

10

2. A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület általános bemutatása1

Magyarország különböző területei mind természeti, mind pedig társadalmi–gazdasági szempontból eltérő jellemzőkkel, jellegzetességekkel rendelkeznek. Ezek hatással vannak arra, hogy az adott területet a klímaváltozás milyen következményei és milyen mértékben érintik, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátására (ipari létesítmények típusa, mérete, lakosság energiafogyasztása stb.), valamint a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodásra, felkészülésre (lakosság, gazdasági és állami szereplők lehetőségei stb.) is.

Az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül működő Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 2008. június 25-én alakult 103 taggal a vidékfejlesztési együttműködés és a helyi vidékfejlesztési stratégia végrehajtására, mint LEADER helyi akciócsoport 2008. szeptember 26-án lett elismerve. Az Egyesületnek jelenleg 91 tagja van, a helyi önkormányzati, vállalkozói és civil szféra részvételével. A Szövetség elnöksége kilenc fős, melyet dr. Kiss István elnök vezet.

2. ábra: A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület területe

Forrás: TeIR

1 A fejezethez használt források: TEIR, KSH, ERKE, Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület, Leader Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020, Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2010

11

A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület működési területe a Hollóháza–Zalkod–Zemplénagárd alkotta háromszögben helyezkedik el. Északról a magyar-szlovák határ, keletről a Tisza, délről a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi körzet, nyugatról pedig a Tokaj–Zempléni-hegyvidék határolja. A terület elsősorban négy kistáj – Bodrogköz, Hegyközi-dombság, Központi-Zemplén, Hegyalja – bizonyos területeit öleli fel. A térség egy része átfed a Tokaj-hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj területével, mely UNESCO világörökség besorolással is rendelkezik. A Szövetség illetékességi területéhez tartozó települések három járáshoz – Cigándi, Sárospataki és Sátoraljaújhelyi – tartoznak, Sárospatak és Sátoraljaújhely városa nem LEADER jogosult település.

2014-ben három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település kivált az Egyesületből, a helyi akciócsoportok megyei határokhoz történő igazodása okán. Az akciócsoport területe 50 települést foglal magába 976,5 km2 területen, városi jogállással Cigánd és Pálháza rendelkezik. A térség jellemzően apró- és kisfalvas szerkezetű, az 50 településből 39 lakosságszáma 1000 fő alatti, míg ebből 14 településen 500 fő alatti. Az Egyesület működési területébe tartozó települések lakónépesség száma 2016-ban 34 416 fő volt, melyből a városokban élők száma 4 090 fő volt. A térség közlekedését a jelentős teherforgalmat bonyolító 37-es számú főút és a 80-as jelű Budapest–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely vasútvonal határozza meg. Utóbbi korszerűsítése és villamosítása jelenleg épp folyamatban van a Mezőzombor-Sátoraljaújhely közötti szakaszon, mely várhatóan 2019 nyarára készül el. A beruházás hozzájárul a terület közösségi közlekedésnek javításához és elősegíti a térség gyorsabb és könnyebb megközelíthetőségét.

2.1. Társadalmi helyzetkép

A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület helyi akciócsoport működési területe az ország legelmaradottabb régióinak egyike, a Cigándi járás az ország leghátrányosabb helyzetű járása. A népesedési helyzetet országosan jellemző negatív tendenciák a térségre is érvényesek, ahol így a lakosságszám részben a természetes fogyás, részben pedig a negatív – belföldi és külföldi – vándorlási egyenleg hatására csökkenő tendenciát mutat.

A természetes szaporodás, illetve fogyás tekintetében nem egységes a terület, míg a Hegyközi-dombság településein kimondottan rossz a helyzet, addig a Bodrogköz egyes településein pozitív mutatókkal is lehet találkozni. A térségben összességében azonban természetes fogyás tapasztalható (3. ábra), melynek mértéke csökkenő tendenciát mutat (2016-ban -0,7 ezrelék). Míg 2011-ben 203 fővel volt nagyobb a halálozások száma az élveszületéseknél, ez 2016-ra 23 főre mérséklődött. A vándorlási egyenleg különbsége azonban a természetes szaporodás csökkenését meghaladó mértékű. 2011-ben 158 fővel volt több az elköltözők száma a beköltözőkénél, 2016-ban pedig már 261 fővel. A migráció következtében 2011 óta 1 290 főt veszített a térség elsősorban a fiatal és képzett népességből. A fiatalok elvándorlása a hátrahagyott területeken romló korszerkezetet és munkaerőhiányt okoz.

12

3. ábra: A természetes fogyása mértéke ezer főre vetítve a Zempléni Tájak Vidékfejlesztési szövetség működési területén

Forrás: TeIR

Az akciócsoport területén a lakosság korösszetételében a 0-14 év közöttiek aránya 16,1%, a 15-64 éves korúak aránya 67,5%, míg a 65 és annál idősebbek aránya 16,4% volt 2016-ban. A fiatalkorúak aránya azonban 1990 óta folyamatos csökkenést mutat, a térség elöregedettség mutatója pedig folyamatosan növekszik, melyet az – elsősorban képzett fiatalokat érintő – elvándorlás tovább súlyosbít. A korszerkezetben jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes településeken: A legtöbb ugyan elöregedő, de vannak olyanok is – Cigánd, Tiszakarád, Felsőregmec –, amelyeken nagyon jelentős arányban van jelen a gyermekkorú lakosság. Az elöregedő falvakra a romló közbiztonság és a biztonságérzet hiánya jellemző.

A 2011-es Népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatai szerint az akciócsoport területén a lakosság kb. 17,7%-a, 6 088 ember vallotta magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. A nemzetiséghez tartozók közül 75,7% vallotta magát cigány (romani, beás) származásúnak, mely a térség egész népességének 13,4%-a, és az országos átlagot (3,2%) jóval meghaladó érték. Ez azonban csak az önmagukat roma etnikumhoz tartozónak vallók számát jelenti. A nem hivatalos kimutatások alapján sokkal magasabb a roma népesség aránya az akciócsoport területén, megközelítően 25%, de helyenként akár 50%-ot is elérő. A térségben a roma polgárjogi szervezeteken túl, csak kevés jól működő roma civil egyesület található, mely a cigány családok segítését és a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását tűzte ki céljául. Az előzőekből adódóan a térség jelentős részében fokozott társadalmi feszültségek, gazdasági, illetve foglalkoztatási problémák állnak fenn.

A munkavállalási lehetőségeket erősen befolyásolja a térség népességének alacsony képzettségi szintje. Az Egyesület működési területén a 8 általános osztályt végzettek részaránya – az országos és megyei értéket is jelentősen meghaladva – a legmagasabb: 35,7%, míg középiskolai érettségivel 25,8% (országosan 49%), egyetemi és főiskolai oklevéllel pedig csupán 6,8%, (országosan 19%) rendelkezik.

A fenti mutatókkal összefüggésben a térségben élők egészségi és szociális helyzete is az országos átlag alatti. Az akciócsoport lakosságának 84,3%-a 2000 fő alatti lélekszámú kistelepüléseken él, melyek jellemzően hiányos infrastruktúrája, például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférés, negatív módon befolyásolja az ott élő emberek

13

várható átlagos élettartamát és életminőségét. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az akciócsoport területén 2015-ben 5 292 fő volt jogosult. A térségben az egészségügyi közszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében az egy házi- és házi gyerekorvosra jutó lakosságszám 2015-ben – az országos és megyei átlagot meghaladó – 2 036,5 fő volt. Kórház az akciócsoport területén nem található, legközelebb Sátoraljaújhelyen érhető el.

Bölcsőde a térségben 2015-ben a TeIR alapján csak Cigándon (2016 óta Tolcsván is van egyesített bölcsőde és óvoda) volt, a működő bölcsődei férőhelyekre 51,1 0 és 2 év közötti gyermek jutott, mely magasan meghaladja a megyei és országos átlagot. Óvodák tekintetében kedvezőbb a térségi helyzet, 2015-ben 1 538 óvodai férőhelyre átlagosan 0,73 óvodáskorú gyermek jutott. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a gyermekek számára a szülőhelyükön állt rendelkezésre férőhely. Az óvodák térbeli elhelyezkedését tekintve látható, hogy az akciócsoport déli és keleti része sokkal jobb helyzetben van, mint az északi települések. Az általános iskolások száma 2005 óta több, mint harmadával csökkent – 4 076 főről 2 762 főre –, melyet magyarázhat a gyermekek Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre ingázása is. Az akciócsoport működési területén középiskola nem található.

A regisztrált nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma 2015-ben 9,3 db volt, mely ugyan elmarad az országos átlagtól, de emelkedő tendenciát mutat az elmúlt évek tekintetében. A regisztrált civil szervezetek zöme városi központtal tevékenykedik, de számtalan helységben találhatunk nem regisztrált civil szerveződést, melyek tevékenysége elsősorban a kultúra és az oktatás területéhez kapcsolódik. Egyes területeken, ahol az alapvető társadalmi igényeket – szociális ellátás, iskolai alapítványok vagy polgárőrség – az állami, illetve piaci szereplők nem tudják kielégíteni, sok esetben a civil szervezetek igyekeznek pótolni.

2.2. Gazdasági helyzetkép

Az akciócsoport településeinek túlnyomó részén komoly problémát jelent az alacsony iskolai végzettségű népesség részaránya, a nagyarányú tartós munkanélküliség, a helyi gazdasági ágazatok igényeihez igazodó szakképzett munkaerő hiánya, valamint az alacsony vállalkozási hajlandóság.

2011-ben a foglalkoztatottak aránya 15-64 éves korosztályon belül 43,5% volt. A térségben az egy lakosra jutó nettó jövedelem 2005 és 2015 között az országos és megyei tendenciákkal összhangban folyamatosan nőtt, de nem haladja meg azokat. 2015-ben 569 900 Ft jutott a térségben egy lakosra. A munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatás hatásának köszönhetően a 2012-es érték közel felére csökkent, így 2015-ben 10,5% volt. Ennek ellenére ez nem jelent tartós megoldást a térség munkanélküliségi problémájának felszámolásában. A munkanélküliségi ráta értéke még így is jelentősen meghaladja az országos átlagot. A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet2 az akciócsoport 50 településéből 19-et minősített jelentős munkanélküliséggel sújtott településnek.

2 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1500105.kor)

14

A gazdasági helyzet, a munkalehetőségek hiánya, az alacsony keresete egyaránt hozzájárulnak az elvándorláshoz. A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű lakosság körében a szociális támogatások jelentik a legbiztosabb jövedelemforrást, így valós életstratégiává vált a térségben a segélyből élés.

Az Egyesület működési területén néhány nagyobb céget leszámítva nem létezik elsődleges munkaerőpiac. Így munkalehetőséget elsősorban a feldolgozóipar (30%), a közszolgáltatások különböző formái (szociális és egészségügyi ellátórendszer, közoktatás stb.) és az önkormányzati közmunkaprogramok (~26%), illetve a kereskedelem és a szolgáltatási szektor (~15%) kínál. A mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött térségi szerepe nem jelentős (~5%). Számos kistelepülésen a települési önkormányzat szinte egyedüli foglalkoztatóként van jelen.

A térség gazdasági életében a vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe nem kiemelten meghatározó a tőkeszegénység miatt, de az utóbbi évek helyi fejlesztései javítottak a helyzeten. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma az akciócsoport területén az országos átlag alatti, de 2008 óta a megyei átlagot meghaladó, 2015-ben 152,1 vállalkozás jutott ezer lakosra (4. ábra). Az egyéni és társas vállalkozások a térségben többségében Pálházán, Cigándon, Tiszakarádon, Olaszliszkán, Karcsán és Tolcsván tevékenykednek. Az akciócsoport működési területén elsősorban a mikrovállalkozások dominálnak, kivállalkozásból 44, középvállalkozásból 10, míg nagyvállalkozásból 1 volt a térségben 2012-ben. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2004-2014 között megötszöröződött 87,6 ezer Ft/fő-ről 429,3 ezer Ft/fő-re, de így is töredéke az országos értéknek és a megyei értéket sem éri el. Az egy lakosra jutó iparűzési adó 2011-ben 8 700 Ft volt, mely jócskán elmarad az országos és megyei összegtől. Az akciócsoport területén az iparfejlesztésre alkalmas területek a legtöbb településen megtalálhatóak, viszont a megfelelő infrastruktúra és a szakképzett munkaerő csak korlátozottan áll rendelkezésre. Cigánd és a nem Leader jogosult Sárospatak és Sátoraljaújhely városa kedvezőbb társadalmi és gazdasági helyzetének köszönhetően Vállalkozói (Ipari) Park létrehozásával javította a térség ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit.

4. ábra: A regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra vetítve a Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület területén 2011-től

Forrás: TeIR

15

2.3. Természeti helyzetkép

A Zempléni-Tájak Vidékfejlesztési Egyesület működési területe az Észak-magyarországi-középhegység és az Alföld nagytájakhoz tartozik. Négy kistáj területét érinti főként: a Bodrogközt, a Hegyközi-dombságot, a Központi-Zemplént és Hegyalját. Az akciócsoport összes települése az Aggteleki Nemzeti Park működési területe alá tartozik. A térség legjelentősebb védett természeti értékei közé a Zempléni- és Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, valamint a Nagy-Milic Natúrpark tartozik. Továbbá kiemelt természeti erőforrás a Tisza és Bodrog.

A Zempléni-hegység vulkanikus eredetű, kőzet anyaga a riolit és az andezit. A hegység déli lejtőit puha tufa alkotja, melyet vastag lösz borít kiváló talajt biztosítva a szőlőtermesztésnek Tokaj-hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj területén. A Zempléni-hegység északi része, a Nagy-Milic (895 m) környéke már kárpáti növényzettel borított, hűvös csapadékos klímájú. A hegység déli felén kocsánytalan tölgyes cseres elegyek, míg északabbra a középhegységi régióban kocsánytalan tölgyes gyertyános elegyek, míg a magasabb térszínen bükkösök találhatók.

A Tisza és Bodrog mentén jellemzőek az fűz-nyár ligeterdők, égeres-kőrises mocsár és láperdők, de az inváziós gyalogakác, a zöld juhar, a bálványfa valamint a telepített nemesnyár ültetvények is gyakoriak. A ritkábban elöntött, magasabb ártéri térszíneken tölgy, kőris, valamint néhol szil keményfaligetekkel találkozhatunk. A nyílt vízfelületeken, holtágakban gyakori a fehér tündérrózsa, békaliliom, a vízitök és a sulyom. Sok nádast és gyékényest is találhatunk. A mocsárréteken vad orchideák is nyílnak.

A térség állatvilága is különleges. A Zempléni-hegységbe kis létszámmal visszatelepült Szlovákiából a hiúz és a farkas, illetve a patakvölgyeiben a foltos szalamandra is megtalálható. A térség hegy- és dombvidéki területein legnagyobb számban a barna varangy és az erdei béka fordul elő, de sárgahasú unka, gyepi béka és zöld levelibéka is található. A Tisza mentén gazdag alföldi vízimadár világot találunk.

5. ábra: Tokaj-hegyalja borvidék és a Nagy-Milic hegycsoport látképe a füzéri várral3

A térség turisztikai vonzereje a táj érintetlen szépségéből, gazdag kulturális és épített örökségéből, valamint határmenti helyzetéből adódik. A legjelentősebb környezeti problémát a települések növekedése, valamint a vállalkozások tevékenységéből és a bányászatból adódó környezetterhelések jelentik. Ehhez járulnak hozzá az üdülési tevékenység növekedéséből adódó problémák.

3 A képek forrása: http://www.korkep.sk/cikkek/kultura/2014/05/08/a-vilagorokseg-helyszinei-magyarorszagon-ii és http://www.turistamagazin.hu/kalandozas-magyarorszag-legeszakibb-szegleteben.html

16

3. Fenntartható Energia Akcióterv

3.1. Helyzetelemzés és értékelés (kibocsátás leltár)

A Fenntartható Energia Akcióterv helyzetelemzésének alapja a kibocsátási leltár, amely a kulcságazatok vonatkozásában tartalmazza számított üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat. Ezek a kulcs ágazatok az épületek, berendezések/létesítmények kategórián belül az "Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények , Lakóépületek, Közvilágítás, míg a közlekedés kategórián belül az Önkormányzati flotta, Tömegközlekedés, Magáncélú és kereskedelmi szállítás. A dokumentum azokra a kategóriákra koncentrál, amelyekre a kötelezettségvállaló önkormányzatok a legnagyobb hatással vannak, és amelyek segítségével a legnagyobb ÜHG kibocsátás csökkentés érhető el.

Bázisévnek a 2011-es év minősül, tekintve, hogy ebben az évben volt országos népszámlálás, így erre az időpontra állnak rendelkezésre megbízható adatbázisok.

A későbbiekben részletesen bemutatott kibocsátást leltárt a következő két diagramm foglalja össze.


7. ábra: Ágazatonkénti végső energiafogyasztás

Ábrák forrása: saját számítás a KSH, a TEIR és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján, a SECAP módszertan figyelembevételével

17

Látható, hogy a közlekedés viszonylag magas arányt képvisel az ÜHG kibocsátáson belül, az épületek energiafelhasználásához viszonyítva. Ennek egyik oka, hogy a HACS-nak nem részei a nagyobb népsűrűséggel jellemezhető, 10 000 fő fölötti városok, ugyanakkor a városokat is összekötő nagyobb forgalmú tranzitútvonalak, és azok kibocsátása a HACS területén jelentkezik. A másik ok, hogy a területen elterjedt a tűzifa használata, ami egységnyi energiafelhasználáshoz viszonyítva legalacsonyabb CO2 kibocsátással jár.

3.1.1. Épületek üzemeltetése és közvilágítás

A HACS területén az épületállomány üzemeltetéséhez és a közvilágításhoz felhasznált energia mennyiségének meghatározása döntően a Központi Statisztikai Hivataltól származó adatokon alapul.

A lakosság esetében mind a villamosenergia-, mind a földgáz-felhasználásra vonatkozó adatok elérhetők települési szinten, ezek összegzése eredményezte a HACS-ra vonatkozó lakossági energiafogyasztás értékét. A lakossági tűzifa- és szénfelhasználásra vonatkozóan csak megyei szinten érhető el pontos adat a Központ Statisztikai Hivatalnál. Ezt alapul véve, a HACS-ban található lakások száma szerint arányosítva kerültek kiszámításra a HACS-ra vonatkozó tűzifa- és szénfelhasználásra vonatkozó értékek.

A középületek esetében a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában nem különülnek el a települési önkormányzatok tulajdonában, illetve az állami, vagy állami tulajdonú szervezetek tulajdonában álló épületek villamosenergia és földgáz-felhasználására vonatkozó adatok. További nehézséget jelentett, hogy a kifejezetten a SECAP elkészítése érdekében lebonyolított egyedi adatigénylés keretében az érintett települési önkormányzatoktól érkező adatok részletezettsége és információtartalma nem minden esetben érte el az adatelemzéshez szükséges szintet. A fentiek következtében a középületek üzemeltetéséhez kapcsolódó végső energiafogyasztást a SECAP egységesen kezeli és nem különíti el az önkormányzati és nem önkormányzati szolgáltató szektorban jelentkező energiafelhasználást. A kapott számszerű értékek számítása elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatain alapult, annak validálásában és pontosításában játszottak szerepet a települési önkormányzatoktól beérkezett információk.

A közvilágítás esetében megyei szintű adatok állnak rendelkezésre arról, hogy mennyi az e célra felhasznált energiafogyasztás mennyisége. A HACS közvilágítási célú végső energiafogyasztására vonatkozó értéket az itt található kisfeszültségű villamosenergia-elosztó hálózatok hosszát figyelembe véve arányosítottuk a megyei energiafogyasztási adatokat alapul véve. Az így kapott értékek közelítő becslésként értelmezhetők, egyéb hozzáférhető adatok hiányában ennél pontosabb adatok azonban adhatók meg.

3.1.1.1. Végső energiafelhasználás

Az elvégzett számítások alapján a HACS lakó- és közintézményi épületeinek üzemeltetésre, valamint közvilágításra fordított végső energiafogyasztása 227 690 MWh/év-et tett ki, amelynek közel fele (49,5%) már a bázisévben is megújulóenergia alapú volt, hiszen tűzifa-felhasználásra volt visszavezethető. Említést érdemel ugyanakkor, hogy a statisztikai

18

adatok nem, vagy alig tükrözik vissza azt a tapasztalatok alapján széles körben elterjedt gyakorlatot, hogy a lakosok különböző összetételű, vegyes háztartási hulladékot tüzelőként hasznosítanak, ami egyrészt súlyosan rontja a települések levegőminőségét, másrészt szinte lehetetlenné teszi pontos térségi szintű üvegházhatású gáz kibocsátási leltár összeállítását.

2. táblázat: Végső energiafogyasztás alakulása főbb kibocsátó szektorok és energiahordozók szerinti bontásban

Ágazat

VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS (MWh)

Villamos energia

Fosszilis tüzelőanyagok Tüzifa Összesen

Földgáz Szén

Középületek, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó létesítmények

4 998 9 664 - - 14 662

Lakóépületek 29 725 58 773 9 140 113 244 210 882

Közvilágítás 2 146 - - - 2 146

Részösszeg 36 869 68 437 9 140 113 244 227 690

Forrás: saját számítás a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

Az épületekben felhasznált energia bő egyhatoda (15%) villamos energia, amelynek jellegzetessége, hogy nem helyben, hanem a villamosenergia megtermelésnek helyszínén, illetve helyszínein eredményez szén-dioxid kibocsátást. Ennek ellenére a HACS-szintű SECAP nem tekinthet el az így keletkező üvegházhatású gáz kibocsátás figyelembevételétől, hiszen végső soron az e térségben élő lakosság és a itt működő intézmények az előidézői a ténylegesen más földrajzi helyen jelentkező kibocsátásnak is. Az épületekben felhasznált energia döntő többsége (85%) ugyanakkor közvetlenül a HACS területén keletkező szén-dioxid kibocsátással jár. A földgáz, szén, illetve különböző típusú és minőségű tűzifa elégetésével nyert hőenergia mindenekelőtt az épületek fűtési igényének kielégítését szolgálja, de a használati meleg víz előállításában, továbbá a főzési-sütési energiaigény kielégítésében is meghatározó szerepe van a földgáznak, illetve az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban a tűzifának is.

8. ábra: Épületállomány üzemeltetéséhez és közvilágításhoz kapcsolódó végső

energiafogyasztás fő típusok szerinti megoszlása


19

A végső energiafogyasztás főbb felhasználói csoportok szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő a lakóépületállomány domináns szerepe. A HACS területén a lakosság és a kommunális szektor összes, épületüzemeltetéshez kapcsolódó energiafogyasztásának 93%-a (210 882 MWh) a lakóépületekhez kapcsolódik. A középületek energiafogyasztása (14 662 MWh) jelentősen elmarad ettől, míg a szintén közcélú tevékenységek minősülő közvilágítás energiaigénye (2 146 MWh) csak a lakossági és közcélú energiafogyasztás 1%-át teszi ki. 46

9. ábra: Végső energiafogyasztás a főbb vizsgált felhasználó csoportok szerint megoszlásban


2Érdemes áttekinteni az energiafogyasztásban meghatározó jelentőséggel bíró lakosság által felhasznált energiahordozók belső megoszlását is. Az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy a tűzifa felhasználása rendkívül széles körben elterjedt, a végső energiafogyasztás több, mint fele (54%) ennek eltüzelésére vezethető vissza. Mindez azért említésre méltó tény, mert a tűzifa, mint megújuló típusú energia felhasználása összességében nem eredményez az üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltárakban elszámolható kibocsátást, hiszen a fa elégetése során felszabaduló szén-dioxid megegyezik a fa életciklusa során megkötött szén-dioxidéval.

10. ábra: Lakosság végső energiafogyasztásának megoszlása energiahordozók szerint


20

3.1.1.2. Szén-dioxid-kibocsátás

A végső energiafogyasztásból számított szén-dioxid kibocsátás számszerűsítése során meghatározó jelentőséggel bír a megfelelő emissziós faktor kiválasztása. Jelen SECAP az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete által definiált együtthatókat veszi figyelembe, amelyek értékei a következők.

3. táblázat: Alkalmazott emissziós faktorok a különböző típusú energiahordozók esetében

Villamos energia Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló

Helyi Földgáz Szén Tüzifa

0,360 0,202 0,307 0,007 Forrás: SECAP Jelentéstételi Útmutató

Az elvégzett számítások alapján a HACS lakossági és közintézményi épületeinek üzemeltetésére, továbbá a közvilágításra fordított végső energiafogyasztása összességében 31 336 tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi évente. Ennek legnagyobb hányada (86%) a lakóépületek üzemeltetéséhez kapcsolódik, a középületek összességében nem érik el az összes szén-dioxid emisszió nyolcadát sem (12%), míg a közvilágítás energiafelhasználására visszavezethető üvegházhatású gáz kibocsátás csak a lakossági és közületi forrásból származó emisszió 2%-ért tehető felelőssé. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az ambiciózus kibocsátás-csökkentési célok elérésében a lakosság aktivizálásának és beruházási hajlandóságának kulcsszerepe van a térségben.

11. ábra: Üvegházhatású gáz kibocsátás főbb kibocsátó szektorok közötti megoszlása


21

3.1.2. Közlekedés

A megye, a HACS-ok, és a települések közúti forgalmához kapcsolódó ÜHG kibocsátását forgalomszámlálási adatok alapján vettük figyelembe. Ilyen adatok a megye teljes országos közúthálózatára rendelkezésünkre álltak, mind a 2011-es bázisév, mind 2016 vonatkozásában, amit referencia évként alkalmaztunk. Az önkormányzati kezelésben lévő közúthálózatra nem állnak rendelkezésre forgalomszámlálási adatok, így ezeket az adatokat nem tudtuk figyelembe venni. Ugyanakkor a vizsgálat tárgyát képező kistelepülések esetében a településen belüli forgalom jelentős része is az országos közutak településen belüli szakaszán zajlik. Tehát a rendelkezésre álló forgalomszámlálási adatok felhasználásával megbízható kép kapható a HACS-ok közúti forgalomhoz kapcsolódó ÜHG kibocsátásáról, annak alakulásáról. A kibocsátás változása, a beavatkozások hatása szintén nyomon követhető ezen mutató segítségével.

A forgalomszámlálási adatok alapján következtetni lehet a tömegközlekedés, mint alágazat arányára is, köszönhetően annak, hogy az autóbusz forgalmi adatok rendelkezésre állnak, ami alapján a tömegközlekedéshez kapcsolódó kibocsátás meghatározható. A tömegközlekedéshez a SECAP útmutató még a következő kategóriák figyelembevételét írja elő: villamos, metró, városi vasúti közlekedés és személyszállításra szolgáló helyi kompok. Ezen kategóriák közül kizárólag a komp, ami az érintett 10 000 fő alatti települések esetében megjelenik. Ugyanakkor annak a HACS teljes közúti forgalmához viszonyított jelentősége, és így kibocsátása is elhanyagolható.

Az önkormányzati flotta kibocsátásának meghatározása során nehézséget jelentett, hogy az érintett önkormányzatoknak csak a kisebb része szolgáltatott adatokat, így modellezéssel határoztuk meg az egyes HACS-ok kibocsátását. A beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy a megyében a HACS tag önkormányzatok 69%-a rendelkezik személygépkocsival. Egy önkormányzat átlagosan egy gépkocsival rendelkezik. Ezek átlagéletkora 2011-ben 10 év volt. 2017-re viszont 13 évre romlott. 2011-ben az önkormányzati gépkocsi állomány 78%-a dízel üzemű, míg 22%-a benzin üzemű volt.

Több önkormányzat rendelkezik autóbusszal. Ezeket jellemzően tömegközlekedési jellegű feladatok ellátására használják. Ezért ezek teljesítményét és kibocsátási adatait a tömegközlekedés kibocsátásának számítása során vettük figyelembe.

A magáncélú és kereskedelmi szállítás kibocsátását szintén a rendelkezésre álló forgalomszámlálási adatok alapján határoztuk meg. Itt a HACS területén mért teljes forgalomból kivontuk a fentiek alapján meghatározott önkormányzati flotta, és a tömegközlekedés kibocsátását. Minden gépjármű kategória esetében dízel üzemanyaggal számolunk, kivételt képez a személygépkocsi,és a motorkerékpár. Személygépkocsi esetében a KSH tájékoztatási adatbázis megyei adatai alapján határoztuk meg a megoszlást, ez alapján a gépkocsik 82%-a benzin üzemű volt 2011-ben, 18%-a pedig dízel üzemű. 2016-ra a dízel üzemű gépkocsik aránya már elérte a 25%-ot, a benzin üzeműek aránya visszaszorult 74%-ra és az egyéb kategória is elérte az 1%-ot. Motorkerékpárok esetében benzin üzemanyaggal számoltunk.

Az így kapott forgalmi adatokat a következő táblázatban szereplő együtthatókkal számítottuk át CO2 kibocsátásra:

22

4. táblázat: Az alkalmazott járműkategóriák fajlagos kibocsátása, fogyasztása

jármű kategória fajlagos fogyasztás

Személyautó dízel 6,8 l/100 km

Személyautó benzin 7,9 l/100 km

Kis tehergépkocsi 12 l/100 km

Nagy tehergépkocsi 25,8 l/100 km

Kamion, járműszerelvény 41,9 l/100 km

Autóbusz 30,6 l/100 km

Motorkerékpár 3 l/100 km Forrás: Nemzeti Közlekedési Stratégia

A jelentéstételi sablon előírásai szerint az üzemanyag fogyasztást MWh-ban kell megadni. Az átszámítás során a következő együtthatókat alkalmaztuk: 10,96 MWh/1000l dízel, és 9,61 MWh/1000l benzin.

A vasúti közlekedési adatokat az HACS-ok területén futó vasútvonalak forgalmi adatai alapján, modellezéssel határoztuk meg. A kapcsolódó kibocsátásokat a klímastratégia módszertan előírásainak figyelembevételével állapítottuk meg, e szerint villamosvontatás esetében 0,008 MWh/km energiafelhasználást jelent. A dízel vontatás estében 2,3 l/10 km fogyasztással számoltunk, és itt is a 10,96 MWh/1000l átváltási arányt alkalmaztuk.

3.1.2.1. Tömegközlekedés

A HACS területén 2011-ben a napi autóbusz forgalom, a forgalomszámlálási adatok alapján 8259 km volt, ami éves szinten 3 millió kilométernek felel meg.

Figyelembe véve, hogy a megyében az autóbusz forgalom a 2011-ben mért 113 213 jkm/nap-ról, 2016-ra 101 687 jkm/nap-ra csökkent, 2016-ban a HACS területén mért autóbusz forgalom 2,7 millió km-re becsülhető.

A tömegközlekedés során, a szolgáltató tájékoztatása szerint, kizárólag dízel üzemű autóbuszokat alkalmaznak, így 2011-ben az üzemanyag felhasználás 922 464 l dízel üzemanyagnak becsülhető, ami 10 110 MWh-nak felel meg.

3.1.2.2. Önkormányzati flotta

A HACS területén összesen 50 önkormányzat működik. Modellszámításunk szerint az önkormányzati flották futásteljesítménye 526 065 km volt, amihez 27 902 l dízel és 9 143 l benzin üzemanyag fogyasztás kapcsolódik, ami 394 MWh-nak felel meg.

3.1.2.3. Magáncélú és kereskedelmi szállítás

A forgalomszámlálási adatok alapján a HACS területén 2011-ben a vizsgált járműkategóriák esetében a következő forgalom, és hozzá kapcsolódó kibocsátás volt tapasztalható:

23

5. táblázat: A magáncélú és kereskedelmi szállítás éves teljesítménye, és a hozzá kapcsolódó üzemanyag fogyasztás a 2011-es bázisévben.

Motor-

kerékpár Személygépkocsi Kis tgk.

Nagy tgk.

Jármű-szerelvény

Benzin Dízel Éves futásteljesítmény

(km) 6 666 066 63 122 349 13 856 125 16 751 390 7 654 998 6 899 334

Fajlagos fogyasztás (l/100 km)

3 7,9 6,8 12 25,8 41,9

Üzemanyag fogyasztás (l)

199 982 4 986 666 942 217 2 010 167 1 974 989 2 890 821

Ebből önkormányzati flották fogyasztása (l)

9 143 27 902

Magáncélú és kereskedelmi szállítás fogyasztása (l)

5 177 505 7 790 291

Forrás: saját számítás a KSH és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján, a SECAP módszertan figyelembevételével

Ez alapján megállapítható, hogy a közúti magáncélú és kereskedelmi szállítás energiafelhasználása 135 137 MWh.

A vasúti közlekedés teljesítménye a HACS területén belül a 232 504 járműkilóméter/év. Ezt kizárólag dízel vontatású pályaszakaszon valósul meg, így a becsült fogyasztás 534 759 l, aza az energia felhasználás 5 861 MWh.

3.2. Kibocsátási célok

Az éghajlatváltozás mérséklése érdekében csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami a SECAP által lefedett ágazatok esetében az energiafogyasztás jelentős arányú mérséklését feltételezi. A kibocsátási célok meghatározásakor a könnyű nyomon követhetőség, és ellenőrizhetőség érdekében úgy terveztünk, hogy mindkét fő terület (közlekedés és épületek, berendezések/létesítmények) azonos nagyságrendű, azaz hozzávetőleg 40%-os arányú kibocsátás csökkenést érjen el. Grafikusan ezek arányát a következő ábra szemlélteti:

12. ábra: Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonkénti becsült csökkentése 2030-ra

Forrás: saját számítás a SECAP módszertan figyelembevételével

24

3.3. Hatásmérséklő intézkedések

Az ambiciózus 40%-os kibocsátás-csökkentési cél elérése mind az önkormányzati és költségvetési intézmények, mind a lakosság részéről komoly erőfeszítéseket kíván, az alábbi intézkedések mindenekelőtt az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer kialakítására irányulnak. A kibocsátás-csökkentésre irányuló intézkedések döntően az épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó, valamint közlekedési célú energiafogyasztás mérsékléséhez járulnak hozzá, kitérnek továbbá a fajlagosan magas, ugyanakkor összességében kisebb mértékű energiamegtakarítási potenciállal rendelkező közvilágítás energiahatékonysági fejlesztéseire is.

3.3.1. Épületek, berendezések/létesítmények

Önkormányzatok és költségvetési szervek tulajdonban lévő középületek komplex energetikai korszerűsítése

Az önkormányzati és állami tulajdonban lévő épületek energetikai korszerűsítése több okból is kiemelkedő jelentőséggel bír a HACS által kitűzött üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési cél elérésében. Egyrészt jelentősen mérsékeli a felújítással érintett épületek üzemeltetéséhez szükséges energiaigényt, amely mind a villamosenergia, mind a földgáz, mind az egyéb energiahordozók felhasználásának csökkenését eredményezi, közvetlen módon hozzájárulva ezáltal a településről származó szén-dioxid emisszió mérsékléséhez. Másrészt a középületek energetikai korszerűsítése az eredmények megfelelő kommunikálása esetében lehetőséget ad a lakosság szemléletformálására, a lakóépületek energetikai felújításának ösztönzésére is. A komplex energetikai felújítás a következő elemeket foglalhatja magában: határoló szerkezetek hőszigetelése; épületenergetikai rendszerek, berendezések korszerűsítése; megújulóenergia-felhasználásra irányuló technológiák telepítése, ezek között különösen passzív és aktív szolár technológiák, hőszivattyú-rendszerek, magas hatásfokú biomassza-hasznosító berendezések (faelgázosító, pellett, fabrikett, faapríték tüzelésű kazánok) alkalmazása; zöldhomlokzat-zöldtető létesítése; megfelelő árnyékolás kialakítása stb. Mindenképpen törekedni kell rá, hogy az egyes elemek komplex felújítás keretében, egységes tervezési folyamat eredményein alapulva valósuljanak meg.

A középületek határoló szerkezeteinek hőszigetelése, a megfelelő árnyékolás kialakítása nem csak a szén-dioxid mérséklésében, hanem a várhatóan egyre szélsőségesebbé váló nyári hőhullámokhoz való alkalmazkodásban is kulcsszerepet töltenek be.

A tevékenység sikeres lebonyolítása esetében, továbbá a rendelkezésre álló források függvényében 2030-ig 42 db középület felújítására kerül sor, ami összességében 378 tonna CO2 kibocsátás megtakarítását eredményezi évente.

Felelős Közreműködő Időtáv Becsült költség Finanszírozás

forrása

önkormányzatok megbízott

tervező 2018-2030 756 millió Ft

önkormányzat saját forrása

25

Lakóépületek komplex energetikai korszerűsítésének ösztönzése

Az Alapkibocsátási Jegyzék számításai alapján a HACS szén-dioxid kibocsátásának meghatározó hányada (86%) a lakóépületek üzemeltetésére vezethető vissza, ebből fakadóan a HACS által kitűzött szén-dioxid kibocsátási cél elérésében kulcsszerep jut a lakosságnak. Elérhető adatok hiányában gyakorlati megfigyelésekre támaszkodva azonban kijelenthető, hogy a HACS területén található lakóépületeknek csak néhány százaléka esett át az elmúlt 10 évben komplex energetikai korszerűsítésen, ami részben forráshiányra, részben a lehetséges kivitelezési eljárásokról azok – költségmegtakarításban, komfortérzetben és egészségre gyakorolt hatásban is kifejezhető – előnyeiről széles körben elérhető információ hiányosságaira vezethető vissza.

Az intézkedés ennek az információhiánynak a megszűntetését célozza, mindenekelőtt lakossági tájékoztató fórumok rendezése, jó tapasztalatok megosztása, tervezési szakemberekkel és építőanyaggyártókkal kötött együttműködési megállapodások keretében energetikai szaktanácsadás nyújtásának formájában. Az energiahatékonyság-növelést és ezáltal kibocsátás-csökkenést eredményező beruházási lehetőségek ismertetése során megkülönböztetett figyelmet kell szenteli az alacsony, vagy mérsékelt költségigényű, ugyanakkor mérhető energiamegtakarítást eredményező megoldásokra (pl. vályog falazatú épületek esetében vízelvezetés az épület közvetlen környezetéből; háztartási gépek, izzók cseréje stb.). Hangsúlyt kell fektetni a fenti szolgáltatások folyamatos elérhetőségére, illetve rendszerességére. Szintén ezen intézkedés részeként a települések, az önkormányzati újságokon keresztül, évi rendszerességgel, tájékoztatják a lakosságot az eddig megvalósult épületenergetikai projektjeikről, az elért energia megtakarításokról.

A tevékenység sikeres lebonyolítása esetében, továbbá a rendelkezésre álló források függvényében 2030-ig 1 572 db lakóépület költségoptimum-szintet elérő felújítására kerül sor, ami összességében 9 974 tonna CO2 kibocsátás megtakarítását eredményezi évente a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában foglalt átlagos energiafelhasználási értékekkel számolva. A számítások során figyelembe vételre került továbbá az is, hogy a legrégebben épült, magas fajlagos energiafelhasználású lakott épületek száma 2030-ig fokozatosan csökkeni fog a HACS területén, ugyanakkor a jogszabályi rendelkezések miatt a 2020. december 31-ét követően használatba vett épületek már meg kell, hogy feleljenek ún. közel nulla energiaigény szintnek.


forrása

települési önkormányzatok

együttműködő épületenergetikai

szakemberek, éptőanyaggyártók

2018-2030 14 millió Ft települési


Megújulóenergia-hasznosítás közintézmények esetében

26

A közcélokat szolgáló épületek energetikai felújítása – az ajánlásoknak megfelelően – számos esetben megújulóenergia-hasznosító berendezések, rendszerek telepítését is magában foglalta, már az elmúlt évtizedben is. A komplexitást szem előtt tartva a jövőben valamennyi energetikai korszerűsítés során meg kell teremteni a megújulóenergia-hasznosítás feltételeit, vagy növelni kell annak arányát, illetve a meglévőnél magasabb hatásfokú berendezések telepítésére kell törekedni.

Mindazonáltal a megújulóenergia-hasznosítás, mint önálló fejlesztés is célként definiálható a HACS középületeihez kapcsolódóan, hiszen azok egyes típusai (pl. napelemek, faapríték, pellet kazánok telepítése) jelentősebb építészeti átalakítások nélkül is hatékonyan képesek hasznosítani a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat.

A rendelkezésre álló biomassza hasznosítása érdekében hangsúlyozottan kisléptékű, legfeljebb néhány közintézményt és az azok szoros szomszédságában elhelyezkedő lakásokat ellátni képes, biomassza alapú távfűtő-rendszerek kialakítása is ígéretes lehetőség a HACS területén.

A tevékenység sikeres lebonyolítása esetében, továbbá a rendelkezésre álló források függvényében 2030-ig 17 db középületben kerülhet sor komplex felújítástól függetlenül megújuló energiát hasznosító rendszerek üzembehelyezésére, ami összességében 54 tonna CO2 kibocsátás megtakarítását eredményezi évente a HACS területén.


forrása


építész, épületenergetikai

szakemberek 2018-2030 136 millió Ft


saját forrásai

Megújulóenergia-hasznosítás ösztönzése lakóépületek esetében

Az elmúlt évtizedben elérhető pénzügyi támogatások döntően a közszférába tartozó intézmények esetében segítették elő megújulóenergia-hasznosításra irányuló beruházások elvégzését. A lakóépületek, különösen a HACS területén dominánsnak tekinthető családi házak számára kevés elérhető forrás jutott. Kellő ösztönzők hiányában az önerős és banki hitelből finanszírozott épületkorszerűsítések döntően a hőtechnikai adottságok javítására (hőszigetelés, nyílászáró csere) irányultak, megújulóenergia-felhasználásra irányuló beruházások összességében elvétve fordultak csak elő. Nem tekinthető kedvező folyamatnak, hogy ez utóbbiak jelentős része a földgázról biomassza (illetve vegyes háztartási hulladék) fűtőanyagra történő átállásban öltött testet, komoly légszennyezettségi problémákat eredményezve a településeken.

A középületekhez hasonlóan a komplex épületenergetikai korszerűsítésbe a lakóépületek esetében is beleértendők a megújulóenergia-felhasználásra irányuló beruházások, ugyanakkor ennél az épülettípusnál is jelentős kibocsátás-csökkenés érhető el a kizárólag megújulóenergia-hasznosításra irányuló beruházásoktól is (pl. napelem telepítése). Az intézkedés magában foglalja lakossági tájékoztató fórumok szervezését, épületenergetikai

27

szakemberek, megújulóenergia-hasznosításra irányuló berendezéseket, rendszereket gyártó, illetve forgalmazó cégek képviselőinek meghívását, mintaprojektek generálását, illetve szemléletformálási programok lebonyolítását. Szintén ezen intézkedés részeként a települések, az önkormányzati újságokon keresztül, évi rendszerességgel, tájékoztatják a lakosságot a megvalósult önkormányzati megújuló energetikai projektjeikről, az elért energia megtakarításokról.

Az intézkedés sikeres lebonyolítása esetében, továbbá a rendelkezésre álló források függvényében 2030-ig 1 477 db lakóépületben kerülhet sor komplex felújítástól függetlenül megújuló energiát hasznosító rendszerek, többségében napelemek üzembehelyezésére, ami összességében 2 659 tonna CO2 kibocsátás megtakarítását eredményezi évente a HACS területén.


forrása



szakemberek 2018-2030 10 millió Ft


saját forrásai

Közvilágítás energiahatékony átalakítása

A közvilágítás energiafogyasztására visszavezethető szén-dioxid kibocsátás ugyan meglehetősen alacsony mennyiséget (2%) tesz ki a HACS teljes emisszióján belül, ugyanakkor jelentős energia- és ezáltal üvegházhatású gáz, továbbá költségmegtakarítás érhető el annak korszerűsítése révén. Az egyes technológiák közül a LED-es alkalmazása révén érhető el a legnagyobb mértékű, az eredetileg alkalmazott technológiától függően, átlagosan 50%-ot is elérő energiamegtakarítás. További előnye a LED-es közvilágításnak, hogy jóval kisebb a karbantartási igénye, mint a hagyományos világítási technológiákénak, ami akár 20%-os költségmegtakarítást is eredményezhet az önkormányzat számára. A számítások során átlagosan 25 m-es lámpatartóoszlop távolsággal számoltunk.

Az intézkedés sikeres lebonyolítása esetében, továbbá a rendelkezésre álló források függvényében 2030-ig 8 120 db lámpatestben kerülhet sor LED-es fényforrások alkalmazására, ami összességében 193 tonna CO2 kibocsátás megtakarítását eredményezi évente a HACS területén.


forrása



szakemberek 2018-2030 649,6 millió Ft


saját forrásai

28

3.3.2. Közlekedés

Gépkocsiállomány megújulásához kapcsolódó kibocsátás csökkenés

A megye gépjárműállományának átlagéletkora a KSH adatai szerint, 2011-ben 12,2 év volt. Az emissziós szabványok szigorodásának köszönhetően a gépkocsik CO2 kibocsátása folyamatosan csökken. A 2011-ben átlagosnak számító 12,2 éves gépkocsi újkori kibocsátása 175 gCO2/km volt. Amennyiben a gazdasági folyamatok nem alakulnak rendkívül kedvezőtlenül, valószínűsíthető, hogy 2030-ra sikerül a gépkocsik átlag életkorát 10 évre csökkenteni a megyében. Ebben az esetben 2030-ban egy átlagos, 10 éves személygépkocsi újkori kibocsátásának kalkulálásakor a kiinduló alapot az Európai Unió 2020-ra érvényes célkitűzése jelenti, miszerint a gépkocsik átlagos CO2 kibocsátásának el kell érnie a 95 g/km értéket.

Az Európai Unió a teherautók esetében hasonló nagyságrendű CO2 kibocsátás csökkenést irányzott elő. Sajnálatos módon a tehergépkocsik életkorára nem áll rendelkezésre ilyen részletezettségű megyei adat, azonban a statisztikákból kitűnik, hogy 2011-ben a tehergépkocsik átlagos életkora, országos szinten hasonló volt a személygépkocsik átlagos életkorához. Ennek megfelelően a tehergépkocsi állomány megújulásához kapcsolódóan a megyében is hasonló fajlagos kibocsátás csökkenéssel számolhatunk, mint a személygépkocsik esetében.

A tömegközlekedésben résztvevő autóbuszok átlagos életkorára, 2011-re vonatkozóan, megbízható adatok állnak rendelkezésünkre, az üzemeltető társaság adatszolgáltatása alapján. Ez azt mutatja, hogy 2011-ben a műszaki átlag életkor 12,5 év volt, amit 2016 év végére sikerült leszorítani 11,73 évre. Remélhetőleg 2030-ra itt is sikerül elérni a 10 éves átlag életkort. Tehát autóbuszok esetében is számolhatunk az európai uniós szinten, új gépjárművek CO2 kibocsátás csökkenési terveivel 2000-2020 közötti arányokat figyelembe véve.

A fentiek alapján a közlekedési szektor kibocsátása, azonos teljesítmény mellett 2030-ra 45,7%-ot csökkenne. Tekintve, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a közlekedés volumene nő a megyében, összhangban a gazdasági folyamatokkal, azt tűzzük ki célul, hogy a közlekedés volumenének növekedése ne haladja meg a 10%-ot, mert ebben az esetben tartható a közlekedés teljes kibocsátás csökkentésének tervezett üteme.

A fenti folyamatoknak megfelelően az önkormányzati tulajdonba lévő gépkocsikat is le kell cserélni 2030-ig. Ez a folyamat a gyakorlatban nem jelent extra költséget, hiszen a gépkocsik avulásával ez egyébként is meg kell tenni. Tekintve, hogy felméréseink szerint átlagosan egy önkormányzat tulajdonában egy gépkocsi van, így a költségbecslésünk alapja önkormányzatonként egy gépkocsi beszerzését vesszük figyelembe. Az intézkedés részeként az elektromos autók elterjedését is elő kell segíteni. A tervek szerint 2030-ra, az önkormányzatok tulajdonában lévő gépkocsik 10%-a (HACS szinten) elektromos, vagy a hibrid meghajtású lesz. Ez az intézkedés a szemléletformálást is szolgálja. Ezért az érintett önkormányzatok, évente egy alkalommal, az önkormányzati újságon keresztül tájékoztatják a lakosságot a gépkocsi használatával szerzett tapasztalataikról, az elért megtakarításról.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a megadott CO2 kibocsátás csökkenés a HACS teljes gépkocsiforgalmán tapasztalható csökkenés, ugyanakkor az ebből az önkormányzatoknál jelentkező költség jóval kisebb. A teljes CO2 kibocsátás csökkenésnek ebben a pontban a

29

90%-át vesszük figyelembe (14 239 tCO2), a maradék 10%-ot (1 582 tCO2) a következő intézkedéshez kapcsolódóan tüntetjük fel.


forrása

önkormányzatok

2030-ig 250 millió Ft költségvetés

30

Elektromos töltőállomás hálózat kialakításához a feltételek biztosítása

A fenti EU szintű kibocsátás csökkentési tervek számolnak az elektromos autók fokozatos térnyerésével. Ennek egyik alapfeltétele a megfelelő töltőhálózat kialakítása. Jelenleg a megyében 9 töltőállomás áll rendelkezésre. Ezek kihasználtsága is gyenge, tekintve az elektromos autók alacsony számának. Annak érdekében, hogy a töltőhálózat hiánya ne akadályozza a gépkocsik elterjedését indokolt a töltőhálózat kiépítése. A töltőhálózat kiépítése, és annak népszerűsítése fokozza a lakosság beruházási kedvét a gépjárművásárlásra.

A töltőállomások telepítése, üzemeltetése alapvetően profitorientált tevékenység, amelyben az önkormányzatoknak kezdeményező szerepe lehet, a terület biztosításával, a lakosság tájékoztatásával, a vállalkozó, befektető megtalálásával.

2030-ra indokolt, hogy minden 500 főnél nagyobb település rendelkezzen töltőállomással, és ezt a sűrűséget a HACS területén belül fokozatosan érjék el az önkormányzatok. Ennek megfelelően 2020-ra a HACS területén működjön egy, szabványoknak megfelelő, állandóan rendelkezésre álló töltőállomás, 2025-re a települések felén, 2030-ra pedig a minden 500 főnél nagyobb településen. Fontos, hogy a lakosság ismerje a hálózat kiépülésének várható ütemét. Ezért 2020-ra a HACS részes önkormányzatok ütemtervet dolgoznak ki a hálózat kiépítésére, megjelölve a várható töltési pontokat, és ezt nyilvánosságra hozzák. Eddig az időpontig felveszik a kapcsolatot a lehetséges üzemetető partnerekkel, annak érdekében, hogy az ütemterv, és a telepítési pontok meghatározása reális legyen. A tevékenységet HACS szinten koordinálva érdemes megvalósítani. Ennek munkaerő költsége az önkormányzatok apparátusában jelentkezik. A tervezésünk szerint ez átlagosan 60 000 Ft/önkormányzat költséget jelent. Az intézkedés elengedhetetlen az elektromos autók elterjedéséhez. Ugyanakkor az elektromos autók elterjedésének költsége ennél jóval magasabb, azonban ezek a költségek jelentős részben a gépkocsik üzemeltetőinél jelentkeznek, akik részben nem is a megye területén élnek.

Megjegyezzük, hogy a megadott CO2 kibocsátás csökkenés a HACS teljes gépkocsiforgalmán tapasztalható csökkenés 10%-a, amit az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódóan veszünk figyelembe.


forrása

önkormányzatok elektromosautó

töltő üzemeltető

2017-2030 3 millió Ft önkormányzat

működési költségei

31

Tömegközlekedés elfogadottságának, használatának szinten tartása, lehetőség szerint növelése.

A gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a települések közötti közlekedés igénye, és várhatóan növekszik azon lakososok aránya, akik megengedhetik maguknak, hogy a gyengébb színvonalat nyújtó tömegközlekedés helyett saját gépjármű használatára térjenek át. Ezt a folyamatot nyomon lehet követni a 2011-2016 között a megyei tömegközlekedés kihasználtságának csökkenésében, és ezzel párhuzamosan a személygépkocsi használatának növekedésében. Annak érdekében, hogy a teljes közlekedés volumenének növekedése ne haladja meg a 10%-ot fontos a tömegközlekedés kihasználtságának szinten tartása, lehetőség szerint növelése. Ennek érdekében több párhuzamos intézkedés meghozatala szükséges:

Kényelmesebb, korszerűbb, vonzó buszpark kialakítása.

A buszpark jó karban tartása

A menetidő csökkentése: a hosszabb távokon gyorsjáratok üzembe állítása

A zsúfoltság csökkentése, új járatok indítása, annak érdekében, hogy a helyközi járatokon minden utas ülőhelyet használhasson

Az autóbuszos tömegközlekedés mennyiségi és minőségi mutatóira jelenleg nincs közvetlen hatása az érintett települések önkormányzatainak, a szolgáltatásokat az állam rendeli meg a szolgáltatótól. Ezért a szükséges fejlesztéseket csak kezdeményezni tudják az érintett önkormányzatok, a megvalósítás érdekében országgyűlési képviselőiket megbízva a lobbi tevékenységgel. Tekintve, hogy itt lobbi tevékenységről van szó, ez leginkább a polgármesterek tevékenységeihez sorolható. A tevékenység finanszírozása nem igényel többlet forrás bevonását, viszont a polgármesterek idejét vonja el más tevékenyégüktől. Ennek megfelelően a 10 000 Ft/önkormányzat költséget vettünk figyelembe. A tevékenységhez nem kapcsolódik közvetlen kibocsátás csökkentés, tekintve, hogy itt a cél a kibocsátás növekedésének megelőzése.


forrása

polgármester

ÉMKK Zrt.

országgyűlési képviselő

2017-2030 500 ezer Ft önkormányzat

működési költségei

Településen belüli kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

A településen belüli közlekedés esetében a gépkocsi használatnak a kerékpáros közlekedés jelent alternatívát. Fontos a balesetmentes közlekedéshez szükséges hálózat megtervezése és kialakítása. Jelenleg a települések nem rendelkeznek a szükséges koncepcióval a szükséges beavatkozások megtervezéséhez. Ezért 2020-ig minden település elkészít egy rövid koncepciót, ami a további fejlesztések megalapozására szolgál. Ebben felmérik, hogy mely szakaszokon milyen fejlesztések indokoltak, szükségesek. Ezeket a beavatkozásokat

32

rangsorolják, és meghatározzák a szükséges forrásokat. A költséghatékonyság érdekében a feladat ellátására HACS szinten bíznak meg tervezőt. A költségek meghatározása során azt vettük figyelembe, hogy rövid koncepció kidolgozásának költsége, településenként, átlagosan 100 000 Ft. A tevékenységhez nem kapcsolódik közvetlen kibocsátás csökkentés, tekintve, hogy itt a cél a kibocsátás növekedésének megelőzése.


forrása

önkormányzatok megbízott

tervező 2017-2020 5 millió Ft


3.4. Összegzés

A területre kidolgozott fenntartható energia akcióterv célja, hogy 2030-ra a 2011-es bázis évi szinthez képest 40%-al csökkentse az ÜHG gázok kibocsátását. Az akcióterv azokra az ágazatokra koncentrál, amelyekre a kötelezettséget vállaló önkormányzatok a legnagyobb hatást képesek gyakorolni:

ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK o Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények o Lakóépületek o Közvilágítás

KÖZLEKEDÉS o Önkormányzati flotta o Tömegközlekedés o Magáncélú és kereskedelmi szállítás

Ezen ágazatok ÜHG kibocsátása a következőképpen oszlott meg:


Forrás: saját számítás a KSH, a TEIR és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján, a SECAP módszertan figyelembevételével

A kibocsátás csökkentési cél mindkét fő ágazat esetében: 40%.

33

Az intézkedések tervezése során az elsődleges szempont volt, hogy olyan intézkedéseket tervezzünk, amelyeket az önkormányzatok képesek megvalósítani, finanszírozni, és megvalósításuk eredményeként megtakarítás realizálható, vagy az önkormányzat, vagy a lakosság oldalán, és javítja a terület lakosságának életminőségét.

Az épületek üzemeltetéséből származó ÜHG-kibocsátások nagyarányú, 40%-os csökkentése csak a lakosság érdemi közreműködésével valósulhat meg, hiszen a vizsgált területen a lakóépületek üzemeltetése összességében nagyságrendekkel több energiát igényel, mint a középületeké, aminek következtében a lakosság ÜHG-kibocsátása is jóval meghaladja a közintézményekét. Említést érdemel, hogy a lakossági eredetű ÜHG-kibocsátás csökkentés terén nem az új lakóépületek megfelelő kialakítása, hanem a már meglévő lakásállomány felújítása jelenti a valós kihívást, hiszen az új épületek esetében 2021. január 1-t követően csak az ún. „közel nulla energiaigényű” épületek számára adható ki használatba vételi engedély. A meglévő lakásállomány ugyanakkor döntően több évtizede épült, kedvezőtlen hőtechnikai adottságokkal bíró, gépészetileg elavult, így magas energiaigényű épületekből tevődik össze. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak sem a jogi, sem a pénzügyi lehetővé nem teszik lehetővé a lakóépületek komplex épületenergetikai korszerűsítéseinek, megújulóenergia-felhasználásra irányuló beruházásainak közvetlen támogatását, a SECAP-ban megfogalmazott intézkedések a lakóépületek vonatkozásban inkább az önkormányzatok közvetett segítségnyújtására irányulnak. Ezek között éppúgy megtalálhatók szaktanácsadási fórumok biztosítása, mint különböző szemléletformálási tevékenységek.

Mindamellett elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok és egyéb közintézmények a saját tulajdonukban álló épületek korszerűsítését is elvégezzék a következő évtizedben, továbbá ahol arra adottak a feltételek, az épületenergetikai korszerűsítésektől függetlenül is helyezzenek üzembe megújulóenergia-felhasználásra irányuló berendezéseket, létesítményeket. A települési önkormányzatok saját hatáskörben elvégezhető kibocsátás-csökkentést eredményező beruházási lehetőségei között említést érdemel a közvilágítás energiahatékonyság-növelési célú korszerűsítése. Az akár 50%-os mértékű elérhető energiamegtakarítás az ÜHG-kibocsátás csökkenése mellett jelentős költségmegtakarítást is jelent a települési önkormányzatok számára.

A közlekedési szektor esetében a legnagyobb ÜHG kibocsátás csökkenés az gépkocsikra vonatkozó EU-s normák szigorításától várható. Önmagában ez a hatás garantálná a kitűzött 40%-os CO2 kibocsátás csökkentést. Annak érdekében, hogy ezek az előírások a területen is érvényesülni tudjanak 2030-ra biztosítani kell az elektromos autók töltésének lehetőségét a HACS területén is. Ehhez kapcsolódó intézkedés, hogy az önkormányzatoknak a gépkocsi flottájuk elöregedését meg kell előzni és biztosítaniuk kell hogy 2030-ra az önkormányzatok által üzemeltetett gépkocsik átlag életkora ne legyen több mint tíz év.

Ugyanakkor a gépkocsik kibocsátásának csökkentése csak abban az esetben képes biztosítani a 40%-os ÜHG kibocsátást, ha ezzel párhuzamosan a gépjármű forgalom nem nő 10%-nál nagyobb mértékben. Ennek érdekében fejleszteni kell tömegközlekedést, komfortos buszok üzembe állítá

Documents

Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület SECAP.docx) · 2018. 5. 25. · 5 1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás Forrás: saját számítás a KSH, a