Upload
szokol-szabolcs
View
46
Download
5
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Szemináriumi munka
Citation preview
Ú J V I D É K I E G Y E T E MMAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR
SZABADKA
SZEMINÁRIUMI MUNKA
TÉMA:
Zenta sporttörténete
MENTOR: HALLGATÓ:DOC. DR. LEPEŠ JOSIP TÖRÖK TÍMEA
I. évfolyam
SZABADKA, 2013.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető.....................................................................................................................3
Zenta...........................................................................................................................4
Elhelyezkedése.................................................................................................4
Kialakulása.......................................................................................................4
Az I. Világháborúban.......................................................................................5
A II. Világháborúban.......................................................................................6
A II. Világháború után.....................................................................................6
Napjainkban.....................................................................................................6
Kultúrális élet.........................................................................................6
Oktatás....................................................................................................7
Templomok............................................................................................7
Egyébb helyek.......................................................................................7
A zentai sportok és sport Szövetségek kialakulása....................................................8
A munkás és diáksportok a Sportszövetségeken belül...............................................9
Munkássportjátékok .........................................................................................9
Diákolimpia.......................................................................................................10
Sporttársaságok, egyletek és tanfolyamok kialakulása .............................................11
Záró rész.....................................................................................................................15
Felhasznált irodalom és weboldal..............................................................................16
Bevezető
2
Munkámban szülőhelyemről vagyis Zentáról, annak kialakulásáról és a zentai sportok
kialakulásának történetéről írok. Részletes leírás található a különböző sportágak,
sportegyletek és tanfolyamok leírásáról, valamint a munkás- és diáksportok megalakulásáról.
Zenta
3
I.) Elhelyezkedése:
Zenta Vajdaság egyik legrégibb települései közé tartozik, mely a Tisza folyó jobb
oldalán elterülő város. A település a tartomány északi részén terül el, amely földrajzilag
Bácskában található. Keleten pedig Csóka községgel szomszédos, ahol közös természeti
kincsük a Tisza folyó választja el egymástól Bácskát Bánáttól. Nyugaton a Csík-ér választja
el Zentát Topolyától, északon pedig a mesterséges határ Magyarkanizsa
és Szabadka irányába lett meghúzva, valamint délen Ada irányába. Manapság e vidékhez
Felsőhegy, Bogaras, Kevi és Tornyos tartoznak.
II.) Kialakulása:
A város környéke egy régebbi leírás szerint termékeny, halban és vadban gazdag vidék
volt. Először II. Endre király adománylevele említi a bencés kolostornak is helyet adó
Zyntha-rew települést, ami a középkorra 1216-ra tehető. Történelmének folyamán Zenta
1506-ban szabad királyi városi rangot kapott II. Ulászló királytól. Az adománylevéllel járó
előnyöket nem sokáig élvezhették Zenta város lakói, mert 1526-ban Mohácsnál a törökök
győzelmet arattak, majd Zentát is lerombolták, és csaknem 150 évig uralkodtak e vidéken. A
törökök a XVII. században már a Széntának nevezett pár száz fős szerb település mellé
kisebb várat építettek. A történelem során hosszan tartó bécsi háború döntő csatájának
színhelyéül Zentát jelölte ki, ugyanis 1697. Szeptember 11-én, Savoyai Jenő (Eugen)
hadvezér a Tiszán való átkelés közben osztrák, magyar, szerb és más nemzetiségű
zsoldosokból álló serege megsemmisítő győzelmet aratott a török had felett ( a csatában 25-
30000 török katona esett el).
A győzelem nemcsak európai, hanem világtörténelmi jelentőségű volt. 1751-ben Mária-
Terézia kiváltságlevelet adott a katonai hűség elismeréséül, amely szerint Zentát ismét
mezővárosi rangra emelte. Az 1848-as forradalom után Zenta községgé fejlődött vissza, de
1861-ben ismét rendezett tanácsú városi rangot kapott. 1867-ben, amikor papíron is
megszületett és életbe lépett az alkotmányos jog, Zentán is megindult az ipari, kereskedelmi,
közlekedési és a közoktatási fejlődés annak ellenére, hogy a város ismét nagyközséggé
fejlődött. 1873-ban a város ismét rendezett tanácsú városi rangot kapott, s ez is maradt
egészen 1918-ig.
1873-ban választották meg a városban az első polgármestert is Jankovich Aurél
személyében. Nagy érdeme volt többek között az elemi iskolák megnyitása, az algimnázium
indítása, a nagyzsinagóga felépítése, de a legnagyobb az új fahíd felépítése, mely
összekötötte a Tisza jobb és bal oldalát vagyis Bácskát Bánáttal. A híd megalakulása
4
társadalmi szempontból igen lényeges, mivel mint jelenség mindig is jelkép, amelynek
nemcsak az volt a szerepe, hogy e két partot összekösse.
1876-ban megnyitotta kapuit a gimnázium, majd 1880-ban befejezték a folyami
kikötő kiépítését. Ekkorra a város már rendelkezett algimnáziummal, polgári leányiskolával,
elemi és iparos inasiskolával, mezőgazdasági tanintézettel, kórhazzal, vasúti- és gőzhajó
állomással, posta és távíróhivatallal. 1899-ben városi telefonhálózat is megalakult. Mindezek
mellett fejlett kereskedelmi hálózattal és gabonaközponttal gazdagodott, volt négy
pénzintézete, két nyomdája, két helyi újságja és számos kulturális és egyéb egyesület áll a
lakosság szolgálatában. 1889-ben viszont még átadták a vasutat a forgalomnak, amelyet
összekötöttek Szegeddel, Szabadkával és Óbecsével. 1895-ben Ferenc József Zentára
látogatott, hogy megszemlélje a környéken tartott hadgyakorlatot és e alkalomból a város
bevezette a villanyvilágítást (az egész Délvidlken először), és aszfaltjárdát építettek a királyi
látogatás maradandó emlékeként. 1904-ben kezdett el működni a Népkönyvtár. A század
utolsó évtizedeiben pedig nyomdák kezdtek el dolgozni Zentán és újságok jelentek meg.
A fejlődés a következő évtizedekben is tart a századfordulót követően . 1908-ban
megépül a gyönyörű vadgesztenyesorral díszített rakpart is, és a régi fahídat vashíddal
váltották fel (mert 1902-ben a fahíd leszakadt). Egy évvel később munkástelep épült a
városban, hogy enyhítse a lakásgondokat.
1911-ben a főtéren található Szent István templom és a városháza leégett, és bár a
templomot nem, de a városházát újjá építették 1914-re, és ugyanakkor több jelentős, művészi
stílusú épület is épült. 1915-ben a korábban megépült tiszai hídon átvezették a vasúti pályát,
ezzel összekötve a bácskai és a bánsági vasúti hálózatot, mellyel nemzetközi jelentőségűvé
vált.
III.) Az I. Világháborúban:
Az első világháború végén 1918. november 16.-án Zentát szerb csapatok szállták meg,
és rövid idő alatt megkezdődött a helyi hatalom átszervezése, ahol a bevonuló szerb
katonaság parancsnoka Gligorije H. Jovanović 1919. januárjában a zentai lakosság tudtára
adta az új rend elvárásait és elképzeléseit . A háború után visszaesett a város fejlettsége.
1922-ben itt alakult meg az Országos Magyar Párt, az akkori jugoszláviai magyarok első
politikai szervezete .
A két világháború közötti iskolák nagy részét megszüntették, a gimnáziumot is
négyosztályosra fokozták le.
5
IV.) A II. Világháborúban:
1944. október 8.-án Zentát elfoglalta a Vörös hadsereg. A háborús bűnösök listáján
összessen 32 ember neve szerepelt, akik nem mind zentai lakosok voltak.
Zentán a Népfelszabadító Bizottság 1944. október 8.-án elkezdte munkáját. Néhány
nappal később annak ellenére, hogy a valódi bűnösök nagyrésze már elmenekült, sok
feljelentést kapott a Bizottság. Összessen letartóztattak 80-90 foglyot. 1944. október 17.-én a
Bizottságból eltávolították a magyar tagokat, majd ennek következtében 31.-én hivatalosan is
betiltották a magyar nyelv használatát.
Végül a kivégzésekre 1944. november 9-én került sor. Az áldozatokat kettesével
összedrótozva fegyveres kísérettel terelték a Tisza partra (a vasúti töltés közelébe). Az
áldozatoknak kivégzés előtt az árok szélére lekellett feküdniük, majd pedig egyenként
vetettek véget az életüknek. A kivégzés után vékony földréteget borítottak a holttestekre. A
következő napokban az áldozatok hozzátartozói néhányukat kiásták és a temetőben jelöletlen
sírokban temették el őket. A későbbiekben is tűntek el magyarok, de tömegesen többet nem
végeztek ki. A zentai magyar áldozatok száma körülbelül 70 és 90 között van.
V.) A II. Világháború után:
A II. világháború után Zenta és a környező települések gyors fejlődésnek indultak a
mezőgazdaság, ipar, pénzügy, közlekedés, oktatás, kultúra és a sport terén, mely
meggyorsította a gazdasági életet.Ekkor épül fel a cukorgyár is. 1963-ban épűlt meg az új
tiszai vashíd, ugyanis a korábbit 1941-ben felrobbantották, s kiépült az ipari zóna és a kikötő
is melyet a zentai csata színhelyére telepítettek.
VI.) Napjainkban:
1.) Kultúrális élet:
Kultúrális értelemben a városnak művelődési háza, könyvtára, múzeuma,
művésztelepe, történelmi levéltáran van. Vallási viszonylatban öt római katolikus és egy
görög-keleti templom van, illetve néhány imaház .
2.) Oktatás:
a.) Általános iskolák:
6
A Stevan Sremac Általános Iskola több településen működik (November 11.
munkaegység, Zenta, Emlékiskola munkaegység, Zenta, Thurzó Lajos munkaegység, Zenta,
Csokonai Vitéz Mihály munkaegység, Felsőhegy, Tömörkény István
munkaegység, Tornyos -kihelyezett tagozatokkal Kevin és Bogarason).
b.) Középiskolák:
A zentai Gimnázium épületében található még az Egészségügyi Középiskola és a
Közgazdasági -kereskedelmi Középiskola, amelynek az oktatása is ott zajlik.
c.) Főiskolák és egyetemi karok:
Zentán a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levelező
Tagozata működik, ahol kertészmérnöki szakon folyik az oktatás magyar nyelven.
3.) Templomok:
Zenta községéhez 9 templom tartozik, ezekből 6 a városban, 3 pedig a községhez
tartozó falvakban (Felsőhegy, Tornyos és Kevi) található. Ezek közül pedig nyolc helyen az
istentisztelet magyar nyelven folyik. A város és a község egyetlen ortodox templomában a
szertartások szerb nyelven zajlanak.
4.) Egyébb helyek:
A Tisza bal partján a várossal szemben található a homokos strand, mely kiválló hely
a strandolásra. A folyó sporthorgászatra alkalmas, az erdős partrésze kirándulásokra és
táborozásokra igen alkalmas. A Népkertben található ma a labdarúgóstadion, atlétikai pálya,
uszodák, teniszpályák, tekepálya, kosárlabdapálya és a játszótér.
A zentai sportok és a Sportszövetségek kialakulása
7
Zentán a hivatalos sport kezdete 1882.06.04-re esik, amikor is megalakult a “Zentai
Athleticai Club 1882” név alatt a spotregyesület. E klub az összes akkori sportágakat magába
foglalta. Kezdetben atlétának neveztek mindenkit aki sportolt és atlétikának minden
sportágat. A sportegyesület első elnök Matkovits József volt, a titkára pedig Bergel Kálmán.
A világban történt sportfejlődéseknek köszönhető, hogy Zentán is sorra jelentkeztek az
újszerű sportágak. Az akkori első zentai sportegyesület (ZAC 1882) még a politikiai
események hatásának ellenére is megtudott maradni, sőt új sportágakat is fejlesztettek. A
“Zentai Athleticai Club 1882” szárnyai alatt kialakuló sportágakból fejlődtek ki a mai zentai
sportok valamint az önálló klubok és egyesületek.
A sportegylet ideje alatt 1882-től 1944-ig a következő sportágak voltak fellelhetőek:
evezés, atlétika, úszás, szertorna, céllövészet, teke, korcsolya, kerékpár, vívás, lóverseny,
boksz, tenisz, labdarúgás, birkózás, hazena, sakk, vízilabda, asztalitensz, röplabda és
jégkorong.
A II. világháború után 1945-ben az új szocialista államberendezésnek köszönhetően
Zentán is új sportegyesület alakult ki a “Jedinstvo” név alatt, melynek elnöke Joksimović
Mata. A „Jedinstvo” a sporthagyománynak köszönhetően 1946-ban már 16 szakággal
rendelkezett és 372 taggal büszkélkedhetett, ebből 324 férfi és 48 nő volt aktív tagja. A
szakágak a következők: atlétika, úszás, szertorna, labdarúgás, boksz, birkózás, asztalitenisz,
röplabda, kosárlabda, teke és sakk. 1946. augusztus 10-én az új rendelet meghozatala az
egész ország területére vonatkozott, amikor is elkezdődött a jelvényszerző versenyek
„ZREN” név alatt. Ennek pedig a célja az volt, hogy minnél többen jelenjenek meg, ahol
nemcsak a tömegesítés volt a legfontosabb, hanem a testnevelési kultúra és a sportra való
figyelem felkeltés is egyaránt. Ezt a sportrendezvényt a „Jedinstvo” szervezte és irányította.
1948. május 10-én a „Jedisntvo” SE „Pobeda” SE-re változtatta a nevét. 1949. november 16-
án a „Pobeda” SE az időközben megalakult „Lokomotiva” SE-vel egyesült és a Željezničko
Sindikalno Sportsko Društvo nevet vette fel.
1952-ben Zentán még megalakult a Zentai Járási Testnevelési és Sport testületének a
szövetsége, melynek elnöke dr. Müller Imre volt. Ennek a testületnek a célja pedig a minnél
több sportszakág kialakítása volt a városhoz tartozó falukban, iskolákban és
munkaszervezetekben.
A munkás és diáksportok a Sportszövetségeken belül
8
A munkás és az iskolai (diák) sportjátékok egyesítése, vezetése és irányítása mindig is
jelen volt a sportszövetségek keretein belül kezdve a járásitól a községi sportszövetségekig.
1.) Munkássportjátékok:
A munkássport kialakulásának kezdeti szakaszait az 1950-es évek végére tehetjük.
Az 1950-es évektől pedig a kövektező válalaltok, szövetkezetek és intézmények voltak
a legaktívabbak:
“Žitopromet”, Teksztilgyár, Varró szövetkezek, „Napredak”, „Udarnik” nyomda,
Komunális Bank, „Tisza” bútorgyár, Földműves szövetkezet, Tanügyi munkások, „Borac”,
Tiszti otthon, Festő és mázoló szövetkezet, LTA „Backa”, „Graficar”, „Elektro Bačka”,
„Merkur” ipartestület, „Auto-Moto društvo”, „Hermelin”, Egészségügyi munkások,
„Slavija”, Zentai járási bíróság, GP „Rad”, GP „Panonija”, „Transport”, „Mašinaremont”,
DTD, TAMP, „Elektrovojvodina” és a Téglagyár.
1965-ben kezdődtek el a községek közötti munkásversenyek, ilyen volt Ada, Becse
Csóka és Zenta községek, melyek összemérhették erejüket és e versenyek 1991-ig tartottak.
A munksássport 1970-ben érte el azt a színvonalat, hogy most már a községek zónákba
tömörűlve versenyezzenek egymással. Végül ezekből a versenyekből alakult meg a munkás
olimpia ötlete, amelyben egész Vajdaság munkássportolói megmérközhettek egymással. Az
első munkásolimpiát 1975-ben tartották meg, melyet mint minden olimpiát négy éves
ciklusokban rendeztek meg, és még a mai napig is tartanak. A közötte lévő minden második
évben pedig megtartották a tartományi bajnokságot. A versenyprogram a községivel
kezdődik majd a zónaival (községközi) folytatódik. A községközi bajnokok szereztek jogot
arra, hogy a tartományi bajnokságon és a munkásolimpián részt vegyenek. A zentaiak,
törökkanizsaiak, csókaiak, adaiak, becseiek, szenttamásiak és a zsabljaiak a „Potisje” zónába
tartoznak. Eddig összesen nyolc munkásolimpiát tartottak meg, ahol a zentaiak 51 érmet
nyertek, ebből 15 aranyat, 18 ezüstöt és 18 bronzot. Ez az eredmény a zónákban és egész
Vajdaságban is a legjobbnak számít.
2.) Diákolimpia:
9
A megszervezett diáksportok az 1960-as években jutottak arra az álláspontra, hogy a
diákok községközötti (zónai) iskolás versenyeken is megmérkőzzenek egymással. Így alakult
meg az ötlet, hogy először rendezzenek egész Vajdaság területén diákolimpiát, amelyet végül
először 1970-ben tudtak megvalósítani. Összesen hat diákolimpiát bonyolítottak le és nagy
sajnálattal az 1990-es évek elején befejeződött a Vajdasági diákolimpiai mozgalom. A zentai
elemiiskolások és középiskolások végül is szép eredményt értek el, ugyanis összesen 243
érmet nyertek a diákolimpiákon, ebből 107 aranyat, 81 ezüstöt és 55 bronzot. A községi
sporthagyomány a diákolimpián is megmutatkozott, ahol is az úszók összesen 91 érmet (33
arany, 29 ezüst és 29 bronz), az atléták 78 érmet (26 arany, 33 ezüst és 19 bronz), a birkózók
43 érmet (31 arany, 10 ezüst és 2 bronz), az asztaliteniszezők 25 érmet (15 arany, 5 ezüst és 5
bronz), a kosárlabdázók 2 ezüstöt, a sakkozók és kézilabdázók 1 aranyat, a céllövők és a
szertornászok pedig 1 bronzérmet nyertek. A Vajdasági diákolimpiák rangsorolásán ezekkel a
kiemelkedő eredményekkel többször is a zentai diákok az első helyen végeztek és a
legjobbak között voltak.
A diákolimpiai éremszerzői nagy része később a különböző sportágak országos
bajnokságain is éremszerzők voltak. Egy részük a válogatottságig vitte és a másik része
viszont különböző nemzetközi versenyeken és bajnokságokon is éremszerzők voltak.
A legtöbb testnevelési előadó, tanár, edző és sportmunkás véleménye megegyezett
abban, hogy a diákolimpiai mozgalom nagyon hasznos sportrendezvény volt nem csak a
tömegesítés szempontjából, hanem azért is mert kiválló alkalom volt arra, hogy a tanulók a
különböző sportágak közül tudjonak választani, amelyet majd aktívan űznek.
A Vajdasági diákolimpiai mozgalom befejezése után, pedig az 1990-es évek közepén
hasonló diákverseny indult el köztársasági szinten az OŠIS néven.
Sporttársaságok, egyletek és tanfolyamok kialakulása
10
1.) Evezés:
Zentán 1875-ben “Regatta Club” néven alakult meg az első evezős sport egylet. Az
egyletnek ugyan versenyjellege nem volt csak rekreációs (a szabadidő eltöltésének kultúrája,
melyet a napi elfoglaltságok által okozott fáradtság és feszültség feloldására alkalmas emberi
tevékenység). Sajnos mindössze csak egyévadig tartott.
2.) Atlétika:
Zentán az atlétika hivatalos kezdete 1882.06.04-tól tehető ugyanis , amikor megalakult
a “Zentai Athleticai Club 1882” név alatt. Zentán az első atlétikai versenyt 1882.08.27-én
tartották meg, ahol a versenyszám 3 km gyaloglás volt. A klub az évek alatt többször is nevet
változtatott, de végül is ismét felvette a „Zentai Athleticai Club 1882” nevet, melyet a mai
napig büszkén visel.
3.) Lóverseny:
Zentán az első lóversenyt 1887-ben tartották meg, melyet a „Gazdakör” szervezett meg
saját keretein belül.
4.) Teke:
Zentán 1889. május 19-én nyitotta meg kapuit a tekeegylet. A társaságnak minden
zentai, nagykorú, művelt polgár a tagja lehetett. A tekepályát a Népkertben építettek ki. A
tekeversenyeket hol a népkerti pályán, hol pedig különböző vendéglőkben rendezték meg. A
versenyeket ünnepségekhez, évfordulókhoz kötötték. A nyeremények általában valamilyen
ivókészletek (boros, pálinkás), szivartartó vagy esetleg háziállat (pl. birka) volt.
5.) Vívás:
1891-ben új sportág jelentkezett Zentán, még pedig a vívás. Az első vívó tanfolyam
1891.03.08-án alakult meg, melyet karddal és tőrrel oktattak. A tanfolyamot Kónyai Kyss
Albert vívómester indította meg. A vívás nagy sikert aratott Zentán. A versenyeket vagy a
gimnáziumi tornaverseny keretében rendezték, vagy a Zentai Athlétikai Club szervezett
különféle tornákat. 1906. április 11-én a zentai vívók részt tudtak venni a szegedi országos
vívóversenyen.
6.) Korcsolyázás:
A Zentai lakosság a hideg, hosszan tartó téli hónapokban hiányát érezte a sportolásnak.
E célból egy korcsolyapályát szerettek volna felállítani. Az akkori polgármester Boromisza
János eleget tett a kéréseknek. Az első korcsolyapálya a mostani Kioszktól észak irányba
elterülő vizenyős terület volt. Végül Zentán 1893.04.05-én megalakult a Korcsolyázó
Társaság. A korcsolyázó Egylet testedző és szórakoztató jelleggel működött. Versenyeken
nem vettek részt, inkább rekreációs értékű volt.
11
7.) Kerékpározás:
Zentán 1899.04.01-én kerékpárklub alakult. Elnöke Wendörfer Károly postahivatali
főnök volt. Az egyesületnek összesen 20 tagja volt. Elhatározták, hogy minden vasárnap és
ünnepnapokon kirándulásokat szerveznek kerékpáron a szomszédos községekbe. Még
versenyeket is rendeztek. 1899. augusztus 26-án és 27-én Zenta és Szabadka között került
megrendezésre. Az Egyesület 1899. szeptember 17-én Zéntán több számból álló versenyt
rendezett a Népkertben. Az 1900-as évek elején még Zenta és Mohol között szerveztek
kerékpárversenyeket.
8.) Tenisz:
Zentán dr. Kopp István járásbíró és társai szerették volna meghonosítani a teniszsportot.
Végül Zentán 1903.02.09-én alakult meg a Zentai Tenisz Klub a Népkertben. Itt hamarosan
két pályát is építettek, ahol április végén megkezdődött a teniszjáték. E sport rekreációs
jelleggel alakult meg.
9.) Labdarúgás:
Zentán az első labdarúgó mérkőzést 1899.06.09-én játszották le. 1905.06.23-án a Zentai
Atletikai Club keretén belül labdarúgó szakág alakult. Versenyeket is rendeztek, de a zentai
lakosság nem nagyon hatódott meg a sok nemzetközi hírű atléta érkezésétől.
10.) Birkózás:
Zentán az 1891.03.08-án vette kezdetét a vívótanfolyam keretén a birkózás, melyet be
is mutattak. 1924.02.03-án a Zentai Atlétikai Klub keretén belül birkózó szakág alakult
hivatalosan.
11.) Asztalitenisz:
Zentán az első asztalitenisz bemutató versenyt 1925.05.24-én a zentai zsidó ifjúsági
egyesület a „Hagibor” szervezte meg. 1930.02.09-én a Zentai Atlétikai Klub keretén belül
asztalitenisz szakág alakult, majd pedig önálló klubbá 1949. vált.
12.) Vízilabda:
Zentán 1930.07.13-án a Zentai Atlétikai Klub keretén belül vízilabda szakág alakult.
13.) Úszás:
Zentán 1882.08.27-én a „Zentai Atlétikai Club 1882” szervezésében tartották meg az
első úszóversenyt, melyet a Tiszán rendeztek meg. 1930.09.05-én a Zentai Atlétikai Klub
keretén belül úszó szakág alakult.
14.) Sakk:
12
Zentán 1906.06.08-tól 18-ig amatőr sakktornát szerveztek Bács-Bodrog vármegye
sakkozói számára. 1932.01.24-én alakult meg a zentai sakk klub hivatalosan is.
15.) Röplabda:
Zentán 1931.07.09-én a zentai „Sokol” egyesület a becseiekkel együtt bemutatta a
röplabda tudományát.
16.) Ökölvívás:
Zentán az ökölvívás kezdete az 1940-es évek elejére tehető. Hivatalosan, mint szakág,
1945-ben a „Jedinstvo” SE keretén belül kezdett el működni, majd később vált csak igzi
önálló klubbá.
17.) Sporthorgászat:
Zentán 1949.05.26-án alakult meg a sporthorgász egyesület.
18.) Céllövészet:
1899.07.11-én a zentai vadász társaság üveg és agyaggalmab lövő versenyt rendezett a
Körösztösben. Céllövészetben a különböző egyesületek és szakágak versenyzői több
alkalommal vettek részt. 1931.08.28-án a céllövő egyesület is megalakult végül Zentán,
közvetlenül a II. v.h. után pedig céllövő társaság is létrejött, amely a mai a labdarúgó pálya
mögött található. A hivatalos céllövészeti klub 1999.01.10-én alakult meg Zentán „Queen”
név alatt.
19.) Szertorna:
Zentán a szertornázás kezdetei a XIX. század végére tehető. A XVIII. Század végén
már találkozhatunk tornázással az iskolai oktatásban, valamint a különböző egyesületi és
klubéletekben is. A későbbiek folyamán vagyis 1920-tól a zentai „Sokol” SE nagymértékben
működtette a tornázás különböző ágait, majd a II. világháború után a „Partizán” TE
keretében működött a tornázás és a szertornázás szakágként. Önálló szertorna klubbá 1992-
ben alakult meg szertornázás „Linea” néven.
20.) Jégkorong:
Zentán 1939.02.01-én alakult jégkorong csapat.
21.) Kézilabda:
Zentán több hazena szakág alakult: 1925.08.01-én a zsidó „Hagibor” SE, 1928.08.25-én
a SAK, 1925.10.13-án pedig a „Radnicki” SE keretében. Az első hivatalos kézilabda klub
pedig 1958.07.15-én alakult meg.
22.) Súlyemelés:
13
Zentán 1958-ban a birkózó klub keretén belül alakult meg a súlyemelő szakág, amely
három évvel később (1961-ben) vált önálló klubbá.
23.) Gyeplabda:
Zentán 1966-ban „Elektrovojvodina” név alatt gyeplabda klub alakult.
24.) Kosárlabda:
Zentán a kosárlabdázás a II. világháború után a „Jedinstvo” SE keretén belül alakult
meg szakágként. A későbbiekben önálló klub lett ahol a „Mladost” és a„Zenta” nevet viselte.
1952-ben alakult férfi és női kosárlabda klub, melynek a neve „Borac” volt.1953-ban pedig a
„Tekstilac” SE keretében is működött kosárlabda szakág. A klubok később egyesültek lettek
vagy megszüntek de újak is keletkeztek.
25.) Karate:
Zentán 1973-ban a „Partizan” TE keretén belül karate klub alakult meg.
26.) Aikido:
Zentán 2005-ben alakult aikido klub „Budo-Aikido” név alatt.
27.) Kung Fu Whu Shu:
Zentán 1995.11.16-án alakult Kung Fu Whu Shu klub.
28.) Kajak-kenu:
Zentán 1981-ben alakult meg először kajak klub „Vlado Bagat” néven. 2005-ben
„Tiszavirág” néven új kajak klub alakult.
29.) Body-building:
Zentán 1994.10.24-én alakult meg a body-building klub.
30.) Sporttánc:
Zentán 2003-ban tánc klub alakult „Flamenco” néven.
14
Záró rész
Zenta örökifjú városnak számít ugyanis mindig igyekezett a modern társadalommal
lépést tartani és a közösségbe megpróbálta az új sportágakat bevezetni kisebb nagyobb
sikerrel. A zentai versenyzők viszont kimagasló eredményeket értek el a különböző Balkán,
Mediterrán, Európa és Világbajnokságokon, az Európa és Világkupákon valamint az
olimpián egyaránt. Mindanyian Zentán kezdték el a sportpályafutásukat, és voltak aki végig a
helybeli egyesületekben sportoltak, de olyanok is voltak, akik más egyesületekbe igazoltak át
vagy más országba távoztak, de végül is mindannyian megmaradtak zentaiaknak, és büszkék
lehetünk rájuk, hogy ilyen sokra vitték.
15
Felhasznált irodalom
Táborosi László: Zenta sporttörténete
Felhasznált weboldal
https://www.google.rs/search?q=Zent%C3%A1r%C3%B3l+k %C3%A9pek&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=RMGoUf7wEMrAtAaI6IAg&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643
https://www.google.rs/search?q=Zent%C3%A1r%C3%B3l+k %C3%A9pek&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=RMGoUf7wEMrAtAaI6IAg&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643#tbm=isch&sa=1&q=Sport+k%C3%A9pek&oq=Sport+k%C3%A9pek&gs_l=img.3..0l2j0i24.25089.26644.2.27263.5.5.0.0.0.0.255.749.2j0j3.5.0...0.0.0..1c.1.15.img.9R9DdPQWB7k&bav=on.2,or.r_cp.r_qf.&bvm=bv.47244034,d.Yms&fp=2f4e9cb9adf4917a&biw=1366&bih=643
16