Zenthonic NH

XII. évfolyam, 1. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * 2006. március

Biológiailag aktív táplálékkiegészítőkA ZenThonic lé

Szedlák-Vadócz Valéria professzor, az orvostudományok doktora

Bevezetés

Kísérletekkel bizonyított tény, hogy minden élő szervezet érzékeli az őt körülvevő elektromágneses (EM) tér jeleit, és ezek részt vesznek az anyagcsere szabályozásában. Ily módon az élő szervezetek úgy tekinthetőek, mint a környezet genetikai struktúra által stabilizált megjelenési formái.Dr. Andrew Weil további bizonyítékokkal szol-

gált arra, hogy az élő szervezetek a kör nye zetből származnak; megfigyelései szerint a leg több szin-te tikus gyógyszeralapanyag valójában fél szin te ti kus, mert majdnem mindig valamilyen természetes ve-gyületből (egy növény vagy növényi rész „ható-anya gából”) fejlesztették ki őket a mo le kulaszerkezet kismértékű változtatásával. Ez azért van, mert az emberi szervezet általában nem reagál jól a tisztán szintetikus anyagokra; pszichoaktív szerek esetében az agy nem termel megfelelő neurotranszmittert az anyag és a válasz megkülönböztetéséhez. (Dr. And-rew Weil megfelelő orvos és természetgyógyász, aki teljesen elkötelezte magát a holisztikus gyógyászat alapelvei mellett. Több, világszerte megjelent könyvet írt; legnépszerűbb művének címe: Spontaneous healing (Spontán g yóg yulás; Alfred A. Knopf, Inc., New York, 1995.).

Mennyire voltak egészségesek a „primitív emberek”?

Mennyire helytálló a „primitív élet”-ről alkotott képünk? A hagyományos nézőpont szerint a pri-

mi tív emberek alultápláltak voltak és sokat be te-ges kedtek. Nyilvánvaló, hogy a primitív emberek nem rendelkeztek a modern orvostudomány vívmányaival, de szükségük volt-e rá egyáltalán? Az igaz, hogy sokkal több gyerek halt meg gyer-mekkori betegségekben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a primitív emberek mennyi trau-mának és balesetnek voltak kitéve, reálisan mér-legelve mindezt arra jutunk, hogy fizikailag egész ségesek voltak. A mezőgazdaság kialakulása előtt élő őseink sok szempontból egészségesebbek voltak nálunk. Megvizsgálhatjuk azoknak az antropológusoknak, felfedezőknek és egyéb szak-em bereknek a feljegyzéseit, akik vadászó-gyűj-tögető életmódot folytató őseink maradványait kutatták. Megnézhetjük a primitív emberek csont-vázát és fogazatát vitaminhiány jeleit keresve. A bizo nyítékok arra utalnak, hogy a mezőgazdaság kialakulását megelőzően az emberek erősebbek, nagyobbak és egészségesebbek voltak. Álta lá nos-ságban azt állíthatjuk tehát, hogy amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek áttértek a mezőgazdaságra, az egészségük leromlott.Nem csoda, hogy az ókori görögök és rómaiak

a modern gondolkodással ellentétben a múltat ünnepelték. Mitológiájuk a béke és boldogság aranykoráról mesélt. Minden évben szaturnáliával (hétnapos örömünneppel) ünnepelték az aranykort és siratták elmúlását.

Még ma is sokat megtudhatunk a primitív emberek egészségéről, ha tanulmányozzuk azokat az embereket, akik oly módon táplálkoznak és

TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG

NUTRITION & HEALTH„Az élet nem más, mint kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiákvégtelenül intelligens kölcsönhatása.”

Dr. F. K. Bellokossy

zen_nandh.indd 03/15/06, 9:04 PM1

úgy élnek, mint a fölművelés kialakulása előtt élő őseink. Pápua Új-Guinea Kitava szigetének lakói között például rendkívül ritka a szívinfarktus vagy a szélütés miatti halálozás. Egy 1991-ben elvégzett vizsgálatban, melyben 213, húsz és kilencvenhat év közötti kitavait tanulmányoztak, minden felnőtt diasztolés vérnyomása alacsony volt (90 Hgmm alatt). Ahelyett, hogy harmincéves koruk felett elkezdtek volna elhízni (ahogy az a modern kori emberre jellemző), minden felnőtt súlya csökkent. A szigetlakók gyümölcsökkel, hallal, krumplival és kókuszdióval táplálkoznak. A vezető halálokok között nem a szívbetegség, hanem sokkal inkább a fertőzések, a balesetek, a terhességgel kapcsolatos szövődmények és a végelgyengülés szerepel.

Dr. Albert Schweitzer orvos és misszionárius az alábbiakat írta gaboni tartózkodása során Afrikában (1913): „Meglepett, hog y eg yáltalán nem találkoztam rákos megbetegedésekkel. Eg yetlen eg y esetet sem láttam a parttól kétszáz mérföldre élő bennszülöttek között… Természetesen nem állít hatom eg y ér tel műen, hog y eg yáltalán nem for dult elő rákos meg betegedés, de más orvosokhoz hasonlóan csak azt mondhatom, hog y ha létezik is itt ez a betegség, akkor nag yon ritkának kell lennie. Úg y tűnik, a rákbetegség hiá-nya a bennszülöttek és az európaiak táplálkozása közötti különbségekből adódik.”Vilhjalmur Stefansson felfedező és antro po-

lógus Cancer – Disease of civilization (Rák – A ci-vi li zációs betegség); (Hill and Wang, 1960) című köny vében arról számol be, hogy sikertelenül kutatott rákos megbetegedés után az inuitok (esz-kimók) között. Könyvében megemlíti egy bál-navadász hajó orvosát, George B. Leavittet, aki negyvenkilenc éves munkája során csupán egyet-len rákos esetet talált az alaszkai és kanadai inuitok között. A het venes évekre, miután az inuitok át-tértek a modern táplálkozásra, a mellrák a rossz-indulatú betegségek egyik gyakori formájává vált közöttük.

A civilizálódott és kevésbé civilizált inuitokat összehasonlítva a szívbetegség és a magas vér-nyomás előfordulása jelentősen magasabb a civi-lizálódott csoportban. 1958-ban egy alaszkai ős la kosok körében elvégzett felmérés során a meg-kérdezettek egyike sem számolt be magas vér-nyo más megjelenéséről, de tizenegy évvel ké sőbb egy hasonló felmérés azt mutatta, hogy az alasz-kai őslakos nők körében a magas vérnyomás mér-téke már megegyező volt a nyugati nők körében észlelhető szinttel.

Az ausztrál bennszülöttek között az 1970-es évekig ritkán fordult elő cukorbetegség, de a Mo-nash Egyetem professzora, Kerin O’Dea sze rint mára a húsz és ötven év közötti őslakosok között tízszer több a cukorbeteg, mint azok között az ausztrálok között, akiknek az ősei Európából ér-keztek.Wilmon Menard antropológus, akinek írásai a

húszas években jelentek meg, annak összefüggéseit vizsgálta, hogy a Marquesas-szigeteken élő poli-nézek hogyan tértek át a konzervételek és cuk-rozott édességek fogyasztására pusztán azért, mert ez tekintélyt kölcsönzött azoknak, akik ezeket az európai ételeket fogyasztották. A 100 ezres né-pes ség 2500-ra csökkent. Amikor azonban a kop-ra (a kókuszdió száraz bele) ára lezuhant, és a Marquesas-szigetek lakói nem tudtak többet im por tált élelmiszert vásárolni, visszatértek ha-gyo mányos étrendjükhöz, és hamarosan újra egész ségük teljében voltak.

A primitív étrenddel kapcsolatos, talán leg meg-bízhatóbb információk egy Harvardon végzett fog orvostól, dr. Weston A. Pricetól származnak. A harmincas években öt kontinenst beutazott, hogy megfigyelje a primitív népeket, étkezi szo-kásaikat és egészségi állapotukat. Járt távoli svájci falvakban és a Britanniát övező Hebridákon. Dr. Weston együtt élt az alaszkai inuitokkal és különböző indián törzsekkel Peruban. Fel-jegy zéseket készített a melanéziai Torres Strait-szigetek lakóinak, a polinézeknek, az ausztrál őslakosoknak, az új-zélandi maoriknak és külön-böző közép- és kelet-afrikai törzseknek az életéről. Akárhova ment, mindenhol azt figyelte meg, hogy a modern kori táplálkozás betegségeket és a fogak romlását okozza olyan embereknél, akik kiváló egészségnek örvendtek egészen addig, amíg eredeti, természetes táplálékaikat fogyasztották.

Mennyire vagyunk egészségesek mi, a modern kor emberei?

Szervezetünk normál élettani és biokémiai működésének fenntartásához őseink étrendje után kiált. Elődeink sokféle, még napjaink elő-írásainak is megfelelő ételeket ettek. Rengeteg külön böző fajta állat húsát, vadon növő fü-ve ket, zöldségeket, lárvákat, gyökereket, ro va-rokat, dió- és mogyoróféléket, magvakat stb. fo gyasztottak. Gary Nabhan biológus becslése


sze rint az Egyesült Államok délnyugati részén élt amerikai őslakosok étrendjében 1100 féle külön-böző növény szerepelt. Vadászó-gyűjtögető őseink állandóan úton voltak. Rengeteg energiára volt szükségük, amelyet az ételük biztosított. Bármit lehetett róluk állítani, de azt nem, hogy röghöz kötött életmódot folytattak.

Aztán a népesség növekedésével és a vadak szá má nak csökkenésével alapvető változás követ-kezett be. Az emberek földművelőkké váltak. Ahol korábban a legkülönfélébb állatok sovány húsát ették, eztán mindössze néhány háziasított állat kevésbé egészséges húsára tértek át. A gabonafélék alkották az étrend gerincét. Az emberek ekkor it tak először tehéntejet. A fanyar gyümölcsöket és vadon termő füveket felváltották a magas ke mé nyítőtartalmú gyümölcsök és gumók. Az em berek kevesebb fajta ételt ettek, mert nem kel-lett többé a vadonban kutatni az élelem után, hanem megtermelték maguknak. Az élet sokkal nyugodtabbá, rendezettebbé vált, megkezdődött a ma ismert civilizáció kialakulása és végső soron virágzása.

De még csak most jön az, ami a legrosszabb vál tozást hozta az étkezési szokásokban. A táp-lálkozás legalapvetőbb változása az ipari for-radalom kezdetére tehető. Ahogy az emberek a gaz daságokból beköltöztek a városokba, egyre nagyobb lett az igény olyan élelmiszerekre, amelyek hosszú távon szállíthatóak és sokáig tárolhatóak anél kül, hogy megromolnának. Emellett a né pes-ség növekedésével a gazdaságokban maradt föld-művelőknek sokkal több embert kellett ellátni élel miszerrel. A nagyobb élelmiszerigény és a meg-romlás nélkül, hosszan tárolható élelmiszerek irán-ti kereslet kombinációjából már szinte önmagától adódott a mezőgazdasági technikák és az élel mi-szer feldolgozási módszerek létrejötte.

Manapság a gazdálkodók rovar- és gyomirtókkal permetezik terményeiket, hogy megvédjék azokat az élősködőktől. Hogy a termést növeljék, magas nitrogéntartalmú műtrágyákat használnak. A lábas jószágot antibiotikumokkal és növekedési hor mo nokkal etetik. A gyümölcsöket gázzal ér le-lik. A tartós élelmiszereket gyártó ipar termékei fino mított lisztből, hidrogénezett olajból (mar-garin), kukoricaszirupból és sóból állnak. Mes-ter séges tartósító- és édesítőszerek köl csö nöz nek aromát az egyébként ízelten ételeknek. A finomítással a gabonafélék tápértéke nagy-

mértékben lecsökken. A nagymértékű cukor-fogyasztás, amely főként a szénsavas üdítőknek és „sportitaloknak” köszönhető, hozzájárult ah-hoz, hogy gyakoribb lett a cukorbetegség, a csont-ritkulás és a fogszuvasodás. Ezzel egyidejűleg letelepedtünk (nem folytatunk vándorló életet). Míg primitív elődeink a világ végére is elgya-lo goltak, hogy megszerezzék élelmüket, nekünk mindössze a kanapé és a hűtő közötti távolságot kell megtennünk.

A kvantumfi zika és a bibliai tanítások közötti konszenzus

„Csak az élő anyag táplálhatja az Életet”

Eljött az idő, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, mert a modern kor embere valódi egészségügyi problémákkal küzd. Az első kérdés – mi volt az őseink által fogyasztott élelem egészségmegőrző hatásának titka? Mindez kizá-rólag az étel biokémiai összetételén múlik? Vagy, ami valószínűbb, kellett lennie valami másnak az őseink által fogyasztott élelemben, ami modern korunkban elveszett?

Mostanáig véget nem érő általános zűrzavar jellemezte azoknak a tudósoknak az ellent mon-dásos felfedezéseit, akik a celluláris válaszok mechanizmusára próbáltak fényt deríteni. A fő prob-léma a következő: Hogyan képes a szervezet olyan gyorsan annyi információt feldolgozni? A biokémiai reakciók nyilvánvalóan túlságosan las súak ahhoz, hogy ezt a rengeteg feladatot elvé gezzék!László Ervin Whispering Pond: A Personal Guide to

the Emerging Vision of Science (A suttogó tó – személyes útmutató a tudomány kibontakozó jövőképéhez ); (Harper Collins UK, 1997) című művében mai szemmel mondja el, hogy a tudósok körében meglehetősen régóta fennálló elképzelés alapján az derül ki, hogy a fizikai világ – és különösen az élő természet – nem magyarázható meg jelenlegi ismereteinkkel, és valamifajta energiamezőnek kell léteznie, amely magyarázatot adhat rá. Ez nem új gondolat, gyökerei egészen az 1920-as évekig nyúlnak vissza, amikor a híres orosz orvos és biofizikus professzor, Alexadar Gurwitsch empirikusan bizonyította ezt a meglepő tényt (1922-ben), és felvetette egy morfogenetikus mező létezését; ez az egyes sejtek körüli térerő által generált, az egész


rend szert magába foglaló térerő. László ezt az ötö-dik mezőnek nevezte (utalva a négy általánosan elfogadott mezőre: a gravitációs, az elektromágneses, illet ve az erős és a g yenge radioaktív mezőkre) és feltételezése szerint ennek a mezőnek a léte zése magyarázatot ad a hullámtulajdonság rej té lyeire a kvantummechanikában, a természet figye lem-reméltó szinkronizmusára, sőt még az emberek közötti, dokumentált pszichikai jelenségekre is.Valójában Gurwitsch már az 1920-as években kétséget kizáróan bizonyította, hogy az élő sejtek és szövetek egy rendkívül g yenge, mégis biológiailag aktív, az ultraibolya tartományba eső, elektromágneses jel legű sugárzást bocsátanak ki. Tapasztalatai szerint e sugárzás jelenléte valamiféleképpen szervesen kap csolódott maguknak az életfolyamatoknak a természetéhez. Gurwitsch lényegében bizo nyí-ta ni tudta, hogy a biológiai rendszerek nagyon gyen ge (néhány foton/(s×cm2)), de állandó foton-sugárzást bocsátanak ki az optikai tartományban, és rámutatott arra, hogy ez serkenti a sejtosztódást. Gurwitsch törvényszerűen és kérlelhetetlenül ju-tott el az általa „mitogén sugárzásnak” nevezett kísér leti felfedezéshez, melléktermékeként arra irá-nyuló próbálkozásainak, hogy megfogalmazzon egy olyan univerzális biofizikai alapelvet, amely többek között felölelné a sejtosztódás (mitózis) és egyéb, az élő szervezet teljesen elkülönített helyein előforduló események közötti ellentmondásos, de mindemellett cáfolhatatlan összefüggéseket.A hosszú elhanyagoltság, sőt nyílt elutasítás időszakait követően kis kutatócsoportok alakultak szerte a világon (Oroszországban, Ausztráliában, Kínában, Olaszországban, Japánban, Német-or szágban, Lengyelországban és az Egyesült Álla mokban), amelyek egymástól függetlenül mun kálkodva, modern fotonsokszorozó beren de-zé seikkel újra felfedezték az élő szövetek által kibo csátott rendkívül gyenge fényt. Azóta már számos tudós igazolta minden kétséget kizáróan, hogy az élő sejtek ténylegesen érzékelhető fényt bocsátanak ki.

Mindannyian a fény hordozói vagyunk

A kutatócsoportok leghíresebbike a Fritz-Albert Popp professzor által vezetett német bio fizi-kusokból álló csapat volt. Ezek a kutatók a tudo-mányos módszerek legszigorúbb köve tel mé nyeinek

megfelelve, 1975-ben cáfolhatatlanul meg erősítették a fent említett feltevést, és létrehoztak egy új kifejezést a „biofoton”-t. Általánosságban a foton szó a „fény kvantumát” jelenti. A biofoton kife jezés úgy született meg, hogy a foton elé a bio- előtagot illesztették, ezzel kifejezve, hogy itt az élő anyag (sejtek) által kibocsátott fotonokról van szó.Időközben a Marburg egyetemen német fizi-ku sok egy csoportja 1972-től kezdődően azt felté telezte, hogy a kvantumoptika területére tar-tozó biofoton-kibocsátásnak az élő rendszeren belüli, koherens fotonmezőhöz kell tartoznia; feltételezésük szerint ez a mező a felelős az intra- és intercelluláris kommunikációért és a biológiai funkciók, például a biokémiai folyamatok, a sejt-növekedés és osztódás szabályozásáért. Kimu-tatták, hogy a biofoton-kibocsátás egészen a DNS-molekuláig visszavezethető, amely fel te he-tő leg a (fő) forrása ennek a jelenségnek, és hogy a késleltetett lumineszcencia (delayed luminescence – DL), amely a külső fénnyel megvilágított élő rendszerek hosszú ideig tartó utólagos fénykibocsátását jelenti, megfelel a biofoton mező gerjesztett álla-potainak.Emellett a biofoton-kibocsátás és a biológiai

funkciók, például a sejtnövekedés és diffe ren ci-álódás, a bioritmus, sőt a rák kialakulása kö zöt ti összefüggések megfeleltek a koherencia hipo-tézisnek, de csak nehezen voltak magyarázhatóak a szabadgyök-reakciók tekintetében.Jelenleg tehát kétség sem fér ahhoz, hogy létezik

ez az intracelluláris lumineszcencia. Kifinomult tech nológiával olyan rendkívül hatékony beren de-zéseket fejlesztettek ki, amelyek a maradék fény nek nevezett parányi fénymennyiségeket is ké pe sek felerősíteni és mérni; ezek cáfolhatatlanul bizo-nyítják a biofotonok létezését.Azt is megállapították, hogy a biofizikai erőtér

nemcsak intenzitásában, de frekvenciájában is inga dozik. Ez kielégítően magyarázza a különböző szer vek között kialakuló kölcsönhatások mecha-niz musainak dinamikáját.A továbbra is válaszra váró kérdés az, hogy: miért bocsátanak ki fényt a sejtjeink (és más élőlények sejtjei)?„Szervezetünknek percenként közel tízmillió sejtet kell pótolnia. Eg y ilyen gigászi feladat elvégzéséhez szük-séges információmennyiséget nyilvánvalóan csakis a fény sebességével lehet feldolgozni. Ez az elsöprő nag yságú adat-átviteli forgalom és adatfeldolgozás bármely élő szervezeten belül – leg yen az akár emberi, állati vag y növényi –


kétségtelenül a biofotonok segítségével valósul meg, még-hoz zá nag yfokú precizitással. Ezek a parányi koherens fény sugarak felelősek a szervezetben lévő összes élő sej tet összekötő információs hálózat fenntartásáért és műkö dé-séért, illetve lehetővé teszik az adatok folyamatos, zavar-talan és intelligens frissítését” – magyarázza Popp pro fesszor.

Teljesen függetlenül attól, hogy mennyire való-színűtlennek is tűnik, a fény egyértelműen ott lako zik a sejtjeinkben. Valójában maga a fény az alap ja a sejtek közötti kommunikációnak. Minden élőlény „fényhordozó”.

A nap – az életenergia forrása a bolygónkon

Úgy tűnik azonban, hogy a modern férfiak és nők elvesztették a kapcsolatot saját benső lényük erő teljes rezgéseivel, melyek forrása összefügg a nap fotonenergiájával.Ezek után jelent meg az 1960-as években egy

könyv Solar Energ y and Man as Antenna (Sonnenenergie und der Mensch als Antenne – A napenergia és az ember mint antenna) címmel és egy előadássorozat, melye-ket a hétszer is Nobel-díjra jelölt dr. Johanna Budwig írt.Dr. Budwig először analitikai kémikusként vált

híressé olyan kulcsfontosságú analitikai módszerek kifejlesztésével, amelyekkel a különböző fajta zsí-rok azonosíthatóak. Régebben a tudomány nem tud ta beazonosítani az élelmiszerekben található alap vetően eltérő zsírokat, így például az omega-3 zsírsavakat (amelyek az északi-tengeri halakban és a lenmagban találhatók), az omega-6 zsírsavakat (amelyek gabonafélékben, egyes magvakban és a kukoricaolajban találhatók) és az omega-9 zsír-savakat (amelyek az olívaolajban, a lenmagban és az avokádóban találhatók). Így dr. Budwig munkája a táplálkozástudományok fejlődésének te-kin tetében, különösen a zsírok területén rendkívüli fon tosságú volt.Budwig szilárdan megalapozott tudományos

munkája alapján ösztönösen ráérzett sokkal alap-vetőbb igazságokra, amelyeket később klinikailag is igazolt, és amelyek együttesen hozzájárultak a modern fizika és biológia fejlődéséhez, sőt a mai kor emberének általános egészségéhez.Dr. Budwig a következőket figyelte meg: „A

napsugarak kimeríthetetlen energiaforrásként érik el a földet. Az ásványi olajokban (benzin), a szénben, a zöld

növényekből készült ételekben és a g yümölcsökben rejlő energia mind a napsugárzásból származik.”Ma már valóban tisztában vagyunk azzal, hogy

a napenergia alapegységei a fotonok, az ismert ele mi energia legkisebb és leggyorsabban mozgó egy ségei. Ezt a napenergiát az óceánban és a szárazföldön élő növények koncentrálják és átalakítják a sejtjeiket és a szöveteiket alkotó vegyületekké. A földön élő növények képesek a foto szintézisre, ezáltal közvetlenül hasznosítják a nap energiáját. A napenergia növényi „bio foto-nokká” alakul át. A növényevő állatok a nö vé nyek elfogyasztásával bőséges biofoton-után pótláshoz jutnak. Vadászó-gyűjtögető őseink kellő időben elfogyasztották ezeket is. De hogyan is állunk manapság mi, a „szép új világ” büszke kép-viselői?„Egészségi állapotunkon javíthat, ha elektronokban

gaz dag ételeket eszünk, mert ezek önmagukban megkötik a napenergiát. Sok ilyen, a napenergia hullámhosszán rez gő elektron található a magvakból nyert olajokban” – figyelte meg dr. Budwig.„Tudományosan meg fogalmazva – magyarázza dr. Budwig – az olajok elektronban gazdag, nag ymér-tékben telítetlen esszenciális zsírok”.„Ug yanakkor azt gondolom, hog y amikor telített

zsírok ban gazdag ételeket, például húst és tejterméket fo g yasztunk, ha ezek zöldségeken és fűféléken nevelt ál la-tokból készültek, akkor voltaképpen előrecsomagolt elekt-ronokban gazdag táplálékot kapunk” – jegyezte meg Jordan S. Rubin táplálkozási szakértő.Budwig munkájának nagy jelentősége azonban

abban rejlik, hogy rávilágított arra, hogy a modern férfiaknak és nőknek vissza kell térniük az olyan ételek fogyasztásához, amelyekkel megfelelő mértékben juthatnak hozzá az egészségük fenntartásához szükséges napenergiához. Érde-kes, hogy az emberi szervezet legfontosabb véde-kező rendszere, a központi idegrendszer igényli a legtöbb telítetlen zsírsavat – különösen az omega-3 zsírsavakat – sejtmembránjai optimális műkö déséhez. Az is figyelemre méltó, hogy a ter-mészetben a zsírsavak cisz-izomerjei, azaz a horog alakú molekulák fordulnak elő, és jellemzően nem a transz-izomerek, amelyek sokkal inkább ki-egy enesedett molekulák. A cisz-izomer molekula elekt romágneses feszültsége nagyobb, mint a transz-izomeré. Elképzelhető, hogy a cisz-kon fi-gu ráció egy molekulán belüli tárolási forma, egy speciális napenergia raktár?


Modern, elektronhiányos étrendünk

Régóta ismert tény, hogy a tartósításra tett hő-si es intézkedések nélkül az őrölt magvak hamar meg avasodnak. Mivel a bennük lévő elektronok rend kívül érzékenyek az oxidációra, ezek az ér-té kes olajok, a gyümölcsökhöz és zöldségekhez hasonlóan nagyon hamar tönkremennek.

Élelmiszerfeldolgozás

A gabonaszemek hántolását és a csíra eltávolí tását az 1700-as évek közepén vezették be Nagy-Bri tan-niában, hogy meghosszabbítsák az el tart ha tóságukat, de ezeknek a létfontosságú alko tó ré szek nek az eltá-volításával olyan betegségek, mint például pellagra (B3-vitamin – nikotinsav, nikotinamid, PPF = pellagra megelőző faktor hiánya), illetve beriberi (B1-vitamin – tiamin-, aneurinhiány) kialakulását idézték elő, amelyek egyértelműen a B-vitamin-hiányra voltak vissza vezethetőek. Ezzel elveszett ezeknek a fotonban gazdag élelmiszereknek az éltető ereje.Az 1900-as évek elején a búza és az egyéb

gabonák nagy részét fehér lisztté őrölték, eltá-volítva a korpát és a csírát, és mindezekkel együtt az összes értékes tápanyagot. Ami ezek után megmaradt, az a rossz minőségű étel, vagy helyesebben fogalmazva antiétel volt, és mai ét-ren dünk alapvetően ebből áll.Az 1950-es években aztán felütötte fejét a kuko-

ricaolaj-mánia. A termék gyártói nagyszabású, nyil vános félretájékoztató kampányt folytattak, egész oldalas hirdetéseket közöltek le az országos or vosi szaklapokban. Ezzel a kampánnyal arról győz ték meg az orvosokat, hogy a kukoricaolaj (mely egészségtelen mennyiségű omega-6 zsírsavat tar talmazott!) hatékony a szívbetegségek meg elő-zésében, ami teljes badarság!Egy újabb, még rosszabb fordulat következett

be a hidrogénezés bevezetésével (ezzel a módszerrel telí tik a kétszeresen telítetlen hidrogénkötéseket), amellyel a növényi olajokat képlékeny zsírokká, azaz margarinná alakították.

A természetes táplálkozás és a biomágneses rezonancia kéz a kézben jár

A biokémiai és élettani folyamatok összetett láncolatából álló életet láthatatlan biomágneses

erőtér aktiválja és tartja fenn. Ennek kapcsán dr. F. K. Bellokossy (Denver, Kolorádó állam) úgy írta le az életet, mint „kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiák végtelenül intelligens kölcsönhatását”.A modern orvostudomány mára már nem

tudna létezni az olyan diagnosztikai eljárások nélkül, mint az elektrokardiográfia (EKG), az elektorenkefalográfia (EEG) vagy az elektro mio-gráfia (EMG), amelyek a szív, az agykéreg és a vázizomzat elektromos aktivitását mérik. Ha nem lenne elektromos energia a szervezetben, akkor eze ket a vizsgálatokat nem lehetne elvégezni.A bioinformatika (biomágneses alapelvek)

nézőpontjából az egészség alapja az, hogy a szervezet minden egyes sejtje egy jellemző normál frekvencián rezeg. Másfelől a betegség volta kép pen nem más, mint a sejtek rezgésének kóros elváltozása. A megfelelő elektromágneses mezők, a biológiailag aktív víz, az élő (nyers) ételek és gyógynövények terápiás hatásai lényegében a sejtek normál rezgéseinek visszaállításán ala pulnak.Ennek a tudásnak elérhetővé kell tennie az

elekt romágneses kezelést azok számára, akik a gyó gyítást energetikai szempontból közelítik meg; ilyen módszerek például a természetes táplálkozás, a körültekintéssel alkalmazott táplálékkiegészítők, a tradicionális gyógynövényismeret, és kínai or-voslás (TCM), az ayurvéda, egyes nyugati ho-lisz tikus beállítottságú elme-test terápiák, és a bio rezonancia-kezelés (BRT).

Biológiailag aktív élelmiszerek, táplálékkiegészítők és gyógynövények

A biológiailag aktív élelmiszer és táp lálék-kiegészítő kifejezés olyan élelmiszereket és táp-lá lékkiegészítőket jelent, amelyek természetes mó don koncentrálva tartalmazzák az egészség megőrzéséhez szükséges tápanyagokat. Számos ilyen élelmi anyag megtalálható a tápláléklánc legelső láncszemében, azaz a napfényből és vízből létrejött planktonokban, valamint a fűfélékben (pl.: búzafűben, árpafűben stb.), amelyek kizárólag a talaj alkotóelemeiből és napfényből alakultak ki. Mivel ezek tápanyagokban rendkívül gazdagok, fogyasztásuk táplálkozási szempontból jelentős előnyökkel jár.Ezek a fajta biológiailag aktív élelmiszerek olyan

növényi hatóanyagokat is tartalmaznak, amelyek


megvédik a szervezetet a degeneratív betegségek, pl.: a rák és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásától. A planktonban található klorofill, béta-karotin, valamint a szójacsírában lévő genistein és daidzein az eddig felfedezett nég y leghatékonyabb rák elleni növényi hatóanyag. A tény az, hogy nincs olyan degeneratív megbetegedés, amelyet ne le-het ne megelőzni pusztán azáltal, hogy többet fo-gyasz tunk a fenti élelmi anyagokból.Még nagyobb biztonsággal állíthatjuk, hogy a

legtöbb ember megtapasztalta már a „könnyű” ét-kezés előnyeit. Nemcsak a fizikai, de a szellemi – és a tiszta gondolkodásra gyakorolt – előnyeit is. Ha elcsábítanak a nehezebb ételek, például a vörös húsok, a finomított, feldolgozott ételek, de emellett több friss zöldséget és gyümölcsöt, egyéb egészségesen elkészített, biológiailag aktív ételt és táplálékkiegészítőt fogyasztunk, ez utóbbiak elkezdenek értékes hidat képezni a szervezet szá-má ra a szükséges átalakítások elvégzéséhez.Nemrégiben tudományosan igazolták, hogy a 72 MHz feletti rezgésszámú ételek fogyasztása segíti az anyagcserét és fokozza az energiatermelést. Sajnos a feldolgozott élelmiszerek rezonanciája mindössze 10–30 MHz, szemben a friss, ter mé-sze tesen készített ételekkel, melyek rezgésszáma 30–80 MHz. A speciális eljárásokkal elkészített élel miszerek és receptek (ún. energiamező-ké-szít mények) esetében a rezgésszám elérheti akár a 121 MHz-et is, amely számos kutató szerint a DNS rezonanciájával harmonizáló rezgés. A természetesen előállított és megfelelő körül te-kin téssel elkészített élelmiszerek tekinthetőek bio lógiailag aktívnak. A biológiailag aktív táp lá-lék kiegészítőket úgy állítják elő, hogy természetes élel miszereket és/vagy gyógynövényeket olyan gyártási módszerekkel dolgoznak fel, amelyek megőrzik azok létfontosságú élő tápanyagainak biológiai, biokémiai és biofizikai összetettségét. Ezek a készítmények megőrizhetik a nap megkötött fotonenergiáját. Amikor egy szerves anyag saját harmonikus mezejében van, adott a lehetőség, hogy megtapasztaljuk az adott anyagban rejlő maximális lehetőséget. Ez a lehetőség nem más, mint az élő anyag genetikai intelligenciájának kiteljesedése, amely megteremti az egységet az összes többi létező dologgal.Hasonlóképpen a gyógynövényekkel kapcso-

la tos tradicionális tudás is messze túlmutat a nö vé nyek biokémiai összetevőinek puszta osztá-

lyo zásán. Saját egyedi celluláris szubatomos elekt-romágnesességükkel a növények képesek pozitív és negatív töltés közvetítésére. Ezek a jelenségek, melyeket a tradicionális gyógynövényismeret már feljegyzett „fűtő” illetve „hűtő” energiaként, megfelelnek a növény terápiás tulajdonságainak, aromájának és némi bizonytalansággal a növények alakjának, textúrájának és színének is.A gyógynövények alkalmazása a legrégebbi gyó-

gyító módszer a földön. A fűszernövények (és zöldségek) lényeges kapcsolatot jelentenek az élel-mi szerek és a gyógyszerek között, mert számos, az élelmiszerekre jellemző mikrotápanyagot tar-tal maznak, így például vitaminokat, ásványi anya-go kat és a közelmúltban felfedezett speciális össze tevőket, a „növényi hatóanyagokat”.

Visszatérés a természetes (fényhordozó) életenergia forrásaihoz

A kvantumfizika területén tett korábbi előre-lépések egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy az emberiség ráébredjen, vissza kell térnie a Terem tő étrendjéhez. Furcsának tűnhet, hogy mindig, amikor valamilyen természetes vagy friss ételt, vagy azok megfelelően elkészített összetevőit fogyasztjuk el, valójában fényt is eszünk – amely így vagy úgy elindít bizonyos jótékony folyamatokat a szervezetünkben.Másként fogalmazva, amikor friss, nyers,

egész séges ételt vagy biológiailag aktív táp lá-lék kiegészítőt eszünk, egyedi összetevőik szer-ve zetünkbe beépülve fényjelzéseket bocsátanak ki, amelyek elkerülhetetlenül részt vesznek egyes endogén biokémiai folyamatok kialakulásában és irányításában. Vagyis minél nagyobb a táp lá-lékunk fény(energia)tároló kapacitása, annál erő-tel jesebben fejt ki jótékony hatást sejtjeinkre.

A CaliVita által kifejlesztett ZenThonic táplálékkiegészítő

A természetes ételek és táplálékkiegészítők fogyasztásának fent felsorolt jótékony hatásaival kapcsolatos feltételezésekkel összhangban a Cali-Vita bemutatja új táplálékkiegészítő készítményét, a ZenThonic levet. Az új táplálékkiegészítő ter mék összetételének kialakításakor az volt a cél, hogy a minél inkább visszanyúljunk a ter-mészethez. Anélkül, hogy felmagasztalnánk vagy


túlbecsülnénk a ZenThonic lé erényeit, en ged jék meg, hogy ismertessünk néhány alapvető tényt a Garcinia mangostana gyümölcsről, illetve a készít-mény többi gyümölcsösszetevőjéről.

A ZenThonic táplálékkiegészítő összetétele

Garcinia mangostana-lé koncentrátumPiros szőlőlé koncentrátumEperlé koncentrátumVörös áfonyalé koncentrátumMálnalé koncentrátumCseresznyelé koncentrátumAlmalé koncentrátumKörtelé koncentrátumKörtepüréFekete áfonyalé koncentrátum

Mangosztán – Garcinia mangostana L.

A legtöbbet dicsért, és minden bizonnyal a legnagyobb becsben tartott trópusi gyümölcs a Gutiferae családba tartozó mangosztán, Garcinia mangostana L. nevét majdnem mindenki ismeri, vagy hallotta már.

A mangosztán gyümölcse kisebb alma nagyságú, bíborszínű, vastag héjú. A termés gömbölyű, sötétbíbor illetve vöröses bíbor, kívülről sima felületű, 3,4–7,5 cm átmérőjű bogyó, a kocsány végén lévő feltűnő csészelevéllel, és a termés csúcsán csillag alakban elhelyezkedő 4–8 darab háromszögletű, lapos bibemaradvánnyal. A héj 6–10 mm vastag, metszete vörös, belső része fehér színű. Keserű, sárga tejszerű anyagot és bíbor, festő levet tartalmaz. 4–8 háromszögletű, hófehér, bő levű, lágy húsú rész található a termésben (ezek valójában magköpenyek). A termés belsejében 1–5 teljesen érett, ovális, bab alakú, kissé lapított, 2,5 cm hosszú és 1,6 cm széles, a terméshúshoz tapadó mag található, de előfordul olyan gyümölcs is, amelyben egyáltalán nincs mag. A jellemzően 5–7 darab mag köpenye (arillus) édeskés és lédús. A terméshús kissé savas kémhatású, az íze enyhén vagy határozottan savanykás, az elmondások alapján ananászra vagy őszibarackra emlékeztet, és kitűnő zamatú, és ízletes gyümölcsnek tartják. Ázsiában néha a gyümölcsök királynőjének hívják utalva finom ízére és gazdasági jelentőségére.

Származási hely és elterjedtség

A mangosztán származási helye nem ismert, de a feltevések szerint a Szunda- és Moluku-szigetek lehet nek; de vannak vadon termő fák a Kemaman erdőségekben, Malajziában is. Senki nem tudja, hogy pontosan hol és mikor termesztettek először mango-sz tánt. A híres bo ta nikus, Julia F. Morton szerint a Moluku- és a Szunda-szigetekről szár mazik. De vannak vadon ter mő mangosztán fák a malájföldi erdő ségekben is. Egyes szakértők azt állítják, hogy először Thaiföldön vagy Burmában kezdték el ter-mesz teni. De a XIX. században a botanikusok be-hozták a magvait Európába és Amerikába is. Merész próbálkozások voltak a gyü mölcs termesztésére Af-ri kában, a karib térségben és Közép-Amerikában. A növény azonban „ultra-tró pu si” és rendkívül érzékeny. Nem tűri sem a 4,44ºC alat ti, sem pedig a 37,78ºC feletti hőmérsékletet. A mag ról kifejlődött pa lánták 7,22ºC-on elpusztulnak. A termesztésére tett kísér letek kudarcot vallottak. „Jama i ká ban – mond ja dr. Morton – a mangosztánt nag yon szép, de túl be-csült g yümölcsnek tartják; lokálpatrióta szemléletük sze rint »köze lébe sem jön a beérett ananásznak vag y eg y finom man-gó nak«.”


A fitin (szerves foszforvegyület) a szárazanyag-tartalomnak maximum 0,68%-át teszi ki. A ter-méshús az egész gyümölcsnek a 31%-a.

Egyéb felhasználási területek

A gyümölcs héja pektinben gazdag. 6%-os nátrium-kloriddal történő kezelés hatására meg-szű nik az adsztringens hatás, és a héjból bíborszínű zselét készítenek. A mangosztán kocsá nyait Ghá-nában rágórudacskaként használják. A terméshéj 7–14% katechin cseranyagot és rozint tartalmaz, és Kínában bőrök cserzésére használják. Emellett fekete festék vonható ki belőle.

Alkalmazása a tradicionális (népi) gyógyászatban

A szárított mangosztánterméseket már sok éve szállítják Szingapúrból Kalkuttába, majd onnan Kínába gyógyászati céllal. A termés gyógyászati alkalmazásának lehetőségeiről a bo ta ni kus Julia Morton a következőket írta:

„A felszeletelt és megszárított héjat elporítják, és a dizentéria kezelésére adják. Kenőcsbe beledolgozva hatékony az ekcéma és eg yéb bőrbetegségek kezelésére. A héj forrázatát a hasmenés, hólyaghurut, go norr hoea, gennyes vizelet kezelésére, külsőleg össze húzó hatású lemosóként alkalmazzák. A héj eg y részét eg y éjszakán át

vízben áztatják, majd ennek a főzetét krónikus hasmenés kezelésére adják felnőtteknek és g yermekeknek.

A filippínók a levél és a kéreg forrázatát lázcsillapítóként, illetve szájpenész, hasmenés, dizentéria és húg yúti meg-be tegedések kezelésére használják. Malajziában a le ve lek főzetét éretlen banánnal és eg y kis benzoinnal ke ve rik össze, és ezt a keveréket a körülmetélés he gé nek g yó g yí-tására használják. A g yökér forrázatát a menst ru á ció szabályozása miatt isszák. Az »amibiazin«-nak ne ve zett kéregkivonatot amőbás dizentéria kezelésére for gal maz-zák.”

A tradicionális indiai, kínai, maláj, thaiföldi, Fülöp-szi ge te ki és vietnami gyógyítók év szá zadok óta használják a man gosztánt jótékony hatásai miatt. Az utóbbi 150 évben a növényt Afrikába, a karib tér ségbe, Ausztráliába és Dél-Af ri kába szállították, ahol mind a kutatók, mind pedig az orvosok ta nul mányozták és kihasználták gyó gyító és be teg ség megelőző tulajdonságait.Indiában, Thaiföldön és Kínában a kéregből

előállított készítményeket antimikrobás és para-zitaellenes ke ze lés re hasz nálják dizentériás be te-gek nél, illetve a fertőzés okozta hasmenés egyéb formáinál.

A növény adsztringens ha tása miatt megelőzi a ki szá ra dást és az értékes táp a nya gok kiürülését a gyo mor-bél rend szerből has me nés esetén. A kí-naiak és a thai földiek ugyan csak ki hasz nál ják a man gosz tán anti mikrobás és an ti szep tikus hatását, és elfertőződött se bek, tu ber kulózis, malária, húgyúti fertőzések, szifilisz és gonorrhoea ke-zelésére alkalmazzák.Ázsiában már régóta ismert, hogy a mangosztán

erős gyulladáscsökkentő, és a beszámolók szerint hatékonyan kezeli az ek cémás bőrelváltozásokat és egyéb hiperkeratosisos állapotokat.

A karib térségben az „eau de Creole”-ként ismert mangosztánteát isszák fáradtság, rossz közérzet és olyan általános tünetek enyhítésére, amelyek szerte a világon több millió ember számára jelentenek prob lémát.

A brazilok hasonló teát használnak féreg te-lenítésre és az emésztés elősegítésére. Vene-zu elában parazitás bőrfertőzéseket kezelnek a gyü mölccsel elkészített dunsztkötéssel, míg a fi-lip pínók lázcsillapításra, szájpenész, hasmenés, di zentéria és húgyúti betegségek kezelésére használják a gyümölcs kivonatát.

Bátran levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a mangosztánt sokféleképpen alkalmazzák

1. táblázat – A Garcinia mangostana összetétele

*A Fülöp-szigeteken és Washington D. C.-ben el vég zett vizsgálatokban kapott minimum/maxi-mum értékek.

��

��

��

�� !�� "��#�$�� %��&��'��'�� (�� %��%"��

%��%��

)�� "��"�%��*��+�� ,��+� ��%��'-� ��%��.��

��/�'��0�� %��

&��'��+�� '�� 1'��2�1'��-�+��1'�

3��


a népi gyógyászatban, és mint ilyen, csatlakozhat azoknak a növényeknek a meglehetősen hosszú sorához, amelyek új gyógyszerek ígéretes for rá-sainak tekinthetőek.

A xantonokkal való összefüggés

A mangosztánban található xantonok: · 1,3,6,7-tetrahidroxi-xanton· 2,4,5-trihidroxi-1-metoxi-xanton xantonok· 1,2,3,4,5,8-tetraoxigenizált xanton· 3-metil-but-2-enil-xanton· Garcinon A, B, C, D, E· Gartanin· 8-dezoxigartanin· 5,9-dihidroxi-2,2-dimetil-8-metoxi-7· Calabaxanton· Dezmetil-calabaxanton· 1-izomangosztin· 3-izomangosztin· 1-izomangosztin hidrát· BR-xanton-A· 2,3,4,6-pentahidroxi-benzofenon (mala curin)· Alfa-mangosztin· Béta-mangosztin· Gamma-mangosztin· Mangosztanol· Garcimangoszon A, B, C· Mangosztenon A xantonok

Rendkívül figyelemre méltó, hogy a mangosztán – nem csak a terméshús, de az egész gyümölcs – az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású xantonoknak. A mangosztán pericarpiuma, vagyis a héja különösen gazdag xan tonokban, amelyek a növényi hatóanyagok kö-vet kező generációját képviselik; azokét a növényi hatóanyagokét, amelyek megváltoztatják a táp lá-lék kiegészítők jövőjét.

Dr. Morton azt írja: „a félig beérett g yümölcsök héjából eg y polihidroxi-xanton származék, az ún. mangosztán, azaz béta-mangosztán nyerhető. A teljesen érett g yümölcsök héja pedig gartanin, 8-dez o xigartanin és nomangosztin xantonokat tartalmaz. A mangosztin eg yik veg yülete a mangosztin-e, 6-di-O-glükozid eg y köz ponti idegrendszeri dep resszáns, és vérnyomás-emelkedést okoz.”

A xantonokkal való összefüggésből sok kö-vet keztetés vonható le. Internetes hivatkozások

sze rint: több mint 200 féle xanton létezik a ter-mészetben. Minden xanton más és más ha tást fejt ki a szervezetre. Ami rendkívül fi gye lem re méltó a mangosztánnal kapcsolatban, hogy pericarpiumából, vagyis a héjából több mint 40 féle xantont izoláltak, így ez a gyümölcs a világ leggazdagabb xantonforrása. A xantonok kö-zül mindössze hatot vizsgáltak meg teljes mély-ségében. Bár nem ismerjük pontosan annak okát, hogy a mangosztán miért hatékony ennyi kü lön-böző betegség kezelésében, azt tudjuk, hogy ennek köze van ahhoz, hogy ez a gyümölcs a világ leg-gaz dagabb xantonforrása. Minden xantonnak megvan a maga sajátos hatásprofilja, eg ymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és íg y az egész szervezet egészséges működését elősegítik.Kétségtelen tény, hogy a mangosztán sok xantont

(antioxidáns hatású vegyületeket) tartalmaz. A Merck Index (11. kiadás, 5613. oldal) szerint a man-gosztánból származó, első tudományosan meg-határozott vegyület a mangosztán xanton volt. Ezt egy Schmid nevű német tudós izolálta 1855-ben. 1979-ben fedezték fel, hogy patkányokban a mangosztin jelentős gyulladáscsökkentő és fekély-ellenes hatást fejt ki (Shankaranarayan, 1979). Bár a mangosztán xantonjait már közel 150 éve ismerjük, még mindig csak 19 PubMed cikk je lent meg xantonokkal kapcsolatban, és ezek egyi ke sem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a xantonok emberi betegségek klinikai ke-ze lésére használhatóak. De legyünk őszinték! Az egyetemen tanított orvostudomány általában na gyon konzervatív az olyan anyagok klinikai kipróbálásának tekintetében, amelyeket hi va ta lo-san még nem nyilvánítottak gyógyszerré.

A mangosztánban található hatóanyagok sora azonban nem zárul le a xantonokkal. Jelentős mennyiségben vannak jelen polifenolok és ka-techinek is, amelyek hatékony antioxidánsok és daganatellenes szerek. Egyéb fontos össze te-vői a poliszacharidok; kétségtelenül ezek a fe le lősek a gyümölcs baktérium- és gombaellenes ha tásáért. Végezetül a termés káliumot, kalciumot, fosz fort, vasat, B1-, B2-, B6- és C-vitaminokat is tartalmaz.

Az etnobotanikus dr. James Duke Fitokémiai és etnobotanikai adatbázisaiban (Duke, 2004) az összetevők sokkal részletesebb listáját találjuk meg. Az 1995-ben nyugdíjba vonult dr. James Duke Amerika talán legelső etnobotanikusa. 35 évig dolgozott az USDA-nál és a Maryland-i


Egyetemen. Termékeny író, nyugdíjba vonulása után is folytatta ezt a tevékenységét. Az évek so rán tagja volt jó néhány vállalat tudományos bi zott sá-gá nak, és sok cégnek tartott átfogó konzultációt a gyógynövényiparban.

Dr. Duke lényegében számos táp lá lék ki e gé szí-tő ként alkalmazott természetes készítmény kémiai összetételét vizsgálta meg. A kémiai alkotóelemek alapján felsorolta az összetevők ismert hatásait. Ez útmutatóul szolgálhat más tudósok (illetve az ér-dek lődő laikus közönség) számára a különféle nö-vé nyek egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos to váb bi tudományos kutatások tekintetében.

Dr. Duke megadja a feltételezett napi adagokat és a várható kedvező hatásokat (a magnosztán gyü mölcs alkotórészeivel kapcsolatban elvégzett saját és egyéb szakértők általi vizsgálatok alapján). A kedvező hatások teljes listája embert próbáló hosszú ságú, 138 különböző tulajdonságot tar tal-maz. Az alábbiakban felsoroljuk azt a néhány ked-ve ző hatást, amelyeket a magnosztánt fogyasztó em berek nagy többségénél megfigyeltek:

1. Vérzsírszintcsökkentő hatás (csökkenti az LDL-szintet);

2. Antihipertenzív hatás (csökkenti a vér nyo-mást);

3. Megelőzi az érelmeszesedést (az artériák el zá-ró dását és megkeményedését);

4. Kardioprotektor hatás (védi a szívizmot);5. Hipoglikémiás hatás (csökkenti a vér cu kor szin-

tet);6. Elhízás elleni hatás (természetes fogyás);7. Parkinson-kór és Alzheimer-kór elleni hatás, il-

let ve kedvezően hat az elbutulás egyéb for má-ira is;

8. Antidepresszív és szorongásoldó hatás, a kö-zön séges orbáncfűvel azonos növénycsaládba tar tozik;

9. Gombaölő hatás;10. Antibakteriális hatás;11. Antivirális hatás, dermatitis, sebfertőzések,

tinea és akne kezelésére alkalmazható;12. Gyulladáscsökkentő hatás;13. Antipiretikus hatás (lázcsillapító);14. Immunstimuláns (serkenti az immun vá laszt);15. Hasmenést csökkentő hatás;16. Ínybetegséget megelőző hatás;17. Zöldhályogellenes hatás;18. Szürkehályog-ellenes hatás;19. Kimerültséget csökkentő hatás;

20. Öregedésgátló hatás;21. Daganatellenes hatás.

*Az érdeklődő olvasó közvetlenül is betekinthet az adatbázisba a www.ars-grin.gov/cgi-bin/duke/farmacy2.pl internetcímen.

A mangosztán és az ORAC-értékek

Az ORAC – oxigén-gyökmegkötő kapacitás – egy anyag antioxidáns hatásának mértékét jelzi. A legtöbb gyümölcs és zöldség ORAC-értékét elő írás szerű laboratóriumokban határozták meg, és tudományos folyóiratokban közölték. Egyes in ter netes hivatkozások szerint a magnosztán ORAC-értéke 17000 és 24000 között van. Össze-ha sonlításképp 100 gramm aszalt szilva ORAC-értéke 5770. Mostanáig az aszalt szilva tartotta az ORAC-csú csot. Ha a vita kedvéért feltételezzük is, hogy a fent idézett értékek tényleg pontosak, azt ki kell hangsúlyozni, hogy a csillagászati nagyságú ORAC-érték önmagában nem jelent semmilyen kü lönleges előnyt. Nem minden, laboratóriumi vizsgálattal igazolt antioxidáns tud felszívódni az emberi szervezetben. Emellett van egy határa annak, hogy a fokozott antioxidáns-bevitel még med dig van jótékony hatással.

A Tufts Egyetemen működő Amerikai Me-ző gazdasági Kutató Szolgálat (Boston, Mas sa-chu setts) munkatársa, dr. Ronald Prior szerint „g yü mölcsök és zöldségek fog yasztásával jelentős, 15–20 szá zalékos antioxidáns-szintemelkedés érhető el, különösen, ha azok nag y ORAC-értékűek.” Ahhoz azonban, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns-kapacitását meg növeljük, az szükséges, hogy a napi egyszeri be vi telt 3000–5000 ORAC-egységre növeljük. En nél nagyobb mennyiség bevitele feltehetőleg fe les leges. Ez azért van, mert a vér antioxidáns-ka pa citása szigorúan szabályozva van – állítja dr. Prior. Így van egy felső határa az antioxidánsok által kifejtett kedvező hatásoknak. 25000 ORAC-egység egyszeri bevétele (ami állítólag a magosztán fogyasztása esetén előfordul) nincs kedvezőbb hatással, mintha ennek ötödét fogyasztottuk volna el: a felesleg egyszerűen kiürül a vesén keresztül.

De hát akkor mi a probléma azzal, ha a magosztán tényleg ennyire erős antioxidáns? Az teljesen biztos, hogy nem káros. Amire a szervezetnek szüksége van, azt felhasználja, a


felesleg pedig kiürül. Miért van az, hogy az orvosok mindig annyira gyanakvóak a természet jótékony hatásaival kapcsolatban?

A valóságos helyzet

Dr. J. Frederic Templeman, Georgia államban praktizáló családi orvos, aki egy kis könyvet írt a magosztánról, 44 tudományos publikációra hivat ko-zott a témával kapcsolatban, de a PubMed-ben, az amerikai Országos Egészségügyi Könyvtár ti-zen négymillió cikket tartalmazó adatbázisában csak 29 ilyen témájú publikáció található. E vizs gá latok közül összesen négy foglalkozik rákos meg be-tegedésekkel. Egy in vitro kísérletben azt ta lál ták, hogy a magosztánban található egyik xan ton a kemoterápiás gyógyszerekkel azonos ha té kony sággal pusztítja el a rákos sejteket. Az is ki derült (korlátozott számú adat alapján), hogy a mangosztánban bőségesen előforduló vegyületek képesek gátolni a káros hatású Cox 1 és Cox 2 enzimeket, illetve egyben időzített sejthalált (apo ptózis) idéztek elő az abnormális sejteknél (Ho, 2002). A mangosztán így felkerült azoknak a vegyületeknek a meglehetősen hosszú listájára, ame lyek potenciális daganatellenes hatással ren del keznek.

Ez a 29 cikk – eddig – nem szolgál túlságosan sok adattal. Ellentétben, például a PubMed-ben található, a C-vitamin és a rák közötti össze-füg gésének témájában írt több mint 2300 cikkel, amelyek közül 125 klinikai vizsgálatokról szól. Hasonló számú vizsgálat áll rendelkezésre az E-vi-ta min és a rák összefüggéséről. 835 vizsgálatot vé geztek a melatonin és a rák összefüggésével kap-cso latban, és igazán lenyűgöző számú – 16000 – vizsgálatot folytattak le a poliszacharidok és a rák kapcsolatának felderítése érdekében, melyek közül 536 klinikai vizsgálat, 277 pedig randomizált és kontrollált vizsgálat volt. De ne legyünk elfogultak a magnosztánnal kapcsolatban. A nyugati világban csak nemrégiben vált ismertté, ezért nem veheti fel a versenyt az olyan „öreg rókákkal”, mint a C- vagy az E-vitamin.A xantonokkal kapcsolatos szakirodalom mos ta-

náig elsősorban a szakemberek számára volt hozzá-férhető. Ázsiában számos klinikai vizsgálatot vé gez tek már el a xantonokkal a különböző egye-temeken és kutatóintézetekben, és ezek mos ta ná-ban keltették fel a nyugati kutatók figyelmét.

A növényekben előforduló vegyületek már régóta érdeklik a rákkutatással foglalkozókat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kemoterápiás szerek körülbelül egyötöde – így pél dá ul a vinkrisztin, vinblasztin, etopozid, teni-pozid és a taxol – végeredményben növényi ere-detű. Sok esetben hosszú időbe telt, míg ezek a hatóanyagok keresztülmentek az összes hi va-talos ellenőrző eljáráson, mert a komoly gyógy-növénykutatásokra gyakran nincs elegendő pénz, a kevésbé lelkiismeretes szervezetek pedig gyakran visszaélnek ezzel.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a természetes gyümölcslevek egészséges üdítőitalok, de a jó egészségi állapot megőrzését sok tényező, így örökletes és környezeti faktorok is befo lyá-solják.

Egyéb természetes bogyós gyümölcsök – a ZenThonic alkotórészei

Az ízletes ZenThonic gyümölcslé igazoltan ter-mé szetes eredetű, alacsony hőmérsékleten szá-rí tott fekete áfonyalé, vörös áfonyalé, almalé kon cent rátumból, cseresznye- és eperléből, illetve mál nából és eperből készül. Teljes tápértékű kon-centrátum – a megromlást akadályozó cso ma go-lásban.A bogyós gyümölcsök a természet leggazdagabb

antioxidáns forrásai. A természetes körülmények között termő fekete áfonya, eper, málna és sze der hatékony betegségmegelőző növényi ható anya-gokat, így ellagsavat, kvercetint, C-vitamint és anto-ciánokat tartalmaznak. A bogyós gyümölcsök egy ben magas rosttartalmúak.A vöröshagymához és almához hasonlóan mos-

tanra már számos bogyós gyümölcsről is meg-ál la pították, hogy a kvercetin nevű flavonoid ki vá ló forrásai. A flavonoidok a szervezetben nem ter me lődő, hatékony, vízben oldódó vegyületek. A vélekedések szerint megakadályozzák az oxi dá-ciót, azaz azt a folyamatot, amelynek hatására fel-halmozódnak a sejtkárosító hatású szabad gyö kök.A kvercetin leginkább a koleszterin oxidációját

gátló, és ezáltal az érelmeszesedés, illetve végső so ron a szívbetegségek kockázatát csökkentő ha-tá sáról ismert. Antioxidáns aktivitásával javította a látást és megelőzte a szürke hályogot.

Egy viszonylag nem olyan régen elvégzett, és az European Journal of Clinical Nutrition (A klinikai


táp lálkozástan európai folyóirata) című szaklapban pub likált vizsgálatban, melynek során 20 férfinak 8 héten át napi 100 g fekete ribizlivel és kék áfonyával egészítették ki az étrendjét, 32–51%-kal növekedett meg a kvercetinvérszintje ahhoz a 20 férfihoz képest, akik normál étrendet kaptak.

Jelenleg a bogyós gyümölcsök közül a leg is mer-tebb kvercetinforrás a vörös áfonya, a kék áfonya, és a fekete ribizli. Mivel a bogyós gyümölcsök me legítése, fagyasztása, illetve a lé kinyerése ká ro-sít hatja a bennük lévő antioxidánsokat, a legjobb, ha a leginkább tápanyagdús állapotukban, nyers formában fogyasztják őket.

Az ORAC-ban gazdag gyümölcsök

A természet adta celluláris védelem

A kutatás azt mutatja, hogy sok degeneratív betegség a szabad gyökök által a szervezetben okozott károk eredménye. A szabad gyökök köz-ponti szerepet játszanak az öregedésben és a beteg ségek progressziójában. Az egészséges sejtek ká ro sítása könnyen elkerülhető úgy, hogy napi ét-ren dünket antioxidánsokkal egészítjük ki.Mai felgyorsult világunkban csaknem lehetetlen

mindennap olyan mennyiségű tápanyaghoz jutni, amely segít az egészség megőrzésében. A Garcinia mangostana gyümölcsöt és egy szabadalmaztatott gyümölcskeveréket tartalmazó ZenThonic teljes értékű táplálékkiegészítő, amely sejtszinten segít az egészség megőrzésében.Létezik egy, a Tufts Egyetemen végzett, ORAC

elnevezésű vizsgálat – az oxigén-gyökmegkötő kapacitás rövidítése – amely az élelmiszerek, a vér-plazma és bármely egyéb, az oxigén szabad gyökök hatását tompító anyagmegkötő képességének labo-ratóriumi vizsgálatát teszi lehetővé. A bostoni Tufts Egyetemhez tartozó, Jean Mayer USDA Human Nutrition Research Center on Aging (Em-beri táplálkozástudományi öregedéskutató) köz-pontban elvégzett vizsgálatok alapján a jelentős ORAC-értékű gyümölcsök és zöldségek fo gyasz-tása lelassítja mind a szervezet, mind pedig az agy öregedését. A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy ez az antioxidáns-aktivitás állatokban meg-védi a sejteket és alkotórészeiket az oxidáció okoz ta károsodástól. Nagy mennyiségű magas ORAC-értékű étel, például spenót, eper és fekete áfo nya fogyasztása nagymértékben megnövelte az

em beri vér antioxidáns aktivitását, középkorú pat-kányoknál megakadályozta a hosszú távú memória és a tanulási képesség elvesztését, fenntartotta az agysejtek kémiai ingerekre adott reakcióját és megvédte a kapillárisokat (apró vérerek) az oxi da-tív károsodástól.A gyümölcsök és zöldségek ORAC-értékei olyan

széles tartományon belül mozognak, hogy ha csak a legalacsonyabb értékűeket fogyasztjuk, akkor az ORAC-bevitel épphogy eléri az 1300 egységet. Ha viszont hét különböző fajta, magas ORAC-értékű gyümölcsöt eszünk, akkor a vér átlagos ORAC-ka pa citása elérheti a 6000 egységet is. Például egy csésze fekete áfonya önmagában 3200 ORAC egy séget biztosít. Az eddigi tapasztalatok alapján az USDA és a Tufts Egyetem szakértői szerint a napi bevitelt 3000 és 5000 ORAC egység közötti mennyiségre kell emelni ahhoz, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns kapacitása szignifikáns mértékben megváltozzon.

2. táblázat – Gyümölcsök antioxidáns pont szá-mai (a Tufts Egyetemen működő USDA ku ta tó-nak rang so ro lá sa alapján)

Gyümölcs ORAC-pontszámAszalt szilva 5770Mazsola 2830Fekete áfonya 2400Szeder 2036Eper 1546Málna 1220Szilva 949Narancs 750Rózsaszín grépfrút 483Kantalup dinnye 252Alma 218Körte 134

Megjegyzendő, hogy az aszalt szilva fontos vé-del mi tényező lehet az öregedéssel és az öreg-korral összefüggő betegségekkel szemben a Tufts Egyetem Öregedéssel foglalkozó köz pont já nak kutatói szerint. Az aszalt szilva általuk meg-ál lapított ORAC-értéke 5770 volt, több mint a duplája az utána következő legmagasabb anti oxidáns értékű gyümölcsnek. És ahogy ko-ráb ban már jeleztük, a mangosztán ORAC-ér-té ke 17000–24000! Epidemiológiai és klinikai vizs gálatok, illetve empirikus adatok szükségesek an nak megállapításához, hogy mik a tényleges


ked vező hatásai ezeknek a kimagasló ORAC-pontszámoknak.

A ZenThonic lé gyümölcsösszetétele (termé-sze tes antioxidáns összetétele) hatékony immun-rend szer-erősítő.

A bostoni Tufts Egyetemen elvégzett, korábban már említett átfogó ORAC-vizsgálat azt mutatta, hogy ezek a gyümölcskivonatok magas pontszámot kap tak abból a szempontból, hogy milyen jelentős mértékben védik meg a sejteket és összetevőiket az oxidatív károsodásoktól. Emellett lelassították az öregedéssel összefüggő folyamatok testre és agyi funkciókra kifejtett hatásait. A magas ORAC-ér-té kű ételek az emberi vér antioxidáns kapacitását 15–20%-kal növelték meg, ezzel elősegítve a ta nu-lá si képességet és megakadályozva a hosszú távú em lé kezetvesztést.

Az egyes gyümölcsösszetevők tulajdonságai

Alma kivonat: Kiváló biohasznosulású polifenol anti oxidánsokat tartalmaz, melyek központi sze re-pet játszhatnak az öregedéssel összefüggő de ge ne-ratív folyamatok lelassításában, valamint floridzint, amely a vércukorszint szabályozását segíti.

Fekete áfonya kivonat: A kutatások szerint a fekete áfonyában található antioxidánsok csök-ken tik a glükóz felszívódását a belekből, fokozzák a glükóz lebomlását, megelőzik a vércukorszint-inga dozásokat, csökkentik a koleszterinszintet, meg kötik a szabad gyököket és hozzájárulnak a de ge neratív betegségek megelőzéséhez. A fekete áfonyában lévő hatékony antioxidánsok, például a klorogén- és a koffeinsav, lelassíthatják a korral járó idegrendszeri elváltozásokat.

Vörös áfonya kivonat: Az apácák már ember-em lékezet óta a vörös áfonyát javasolták a húgyúti fertőzések kezelésére, bár hatóanyagairól nem volt tudomásuk. Marwan és Nagel dokumentálták a vörös áfonya kivonat hatékonyságát Pseudomonas fluorescens és Saccharomyces bayauns kórokozókkal szem ben, de ami még fontosabb, rámutattak, a gyümölcs bíborvörös-kékes színanyagai – a pro-an tocianidinek és a f lavonolok – lényeges anti-mik robás hatással rendelkező anyagok. A már leírt mechanizmusokon kívül, a bioflavonoidok részben a gyomor-bélrendszerben metabolizálódnak bizo-nyos szerves savakká, például fenil-ecetsavvá és fenil-propionsavvá, amelyek a mikroorganizmusok

egész sorával szemben antimokrobás hatásúak. Hasonló hatást figyeltek meg a f lavonoid meta bo-litok egy másik osztályánál: a fenil-gamma-vale-ro laktonoknál.

Szőlő kivonat: A teljes gyümölcs, így a héj és a mag vak felhasználásával készült lé hatékony antioxidánsokat, így például proantocianidineket tar talmaz.

Málna kivonat: Bőségesen tartalmaz C-vitamint és ellagsavat – amely a daganatkeltő anyagok ki-ürí tésében résztvevő, születési rendellenességeket csök kentő, sebgyógyulást elősegítő, és szív be teg-séget megelőző hatású, természetben előforduló fenol.

Az ellagsav a galluszsav (3,4,5-trihidroxi-ben-soe sav) dimer kondenzációs terméke, amely a gyü mölcsökben, főként a málnában fordul elő. Meg védi a DNS-t a szerkezeti károsodásoktól, és serkenti a májsejtek rákkeltő anyagokat sem le gesítő aktivitását. Az ellagsav serkenti a májban az aktív rákkeltő anyagok semlegesítését végző, második fázisú celluláris méregtelenítő enzimek (pl.: a glükuronil-transzferáz, glutation-szulfotranszferáz, acetil-transzferáz, metil-transz-fe ráz és -konjugáz) működését. Bebizonyosodott, hogy az ellagsav kötődik a DNS-hez, és meg a-ka dályozza annak szerkezeti károsodását, az ár-talmas (mutagén) rákkeltő anyagok hatására. Így a prokarcinogén aktivitás citokróm P450 enzim-rendszer szintjén történő gátlásával kiegészítve (megakadályozva azok karcinogénné alakulását), az ellagsav megóvja a DNS szerkezetét a ká ro-so dástól, és fokozza a nem specifikus endonukleázok ki javító (repair) funkcióit. Emellett fokozza a máj-sejtek rákkeltő anyagokat semlegesítő hatását. Az ellagsav az eperben, szőlőben és a málnában for-dul elő, és már azelőtt semlegesíti a rákkeltő anya gokat, mielőtt azok megtámadhatnák a DNS-molekulát.

Rosttartalom

Rendkívül fontos, hogy megfelelően elkészített magvak, hüvelyesek, gabonafélék és gyümölcsök fogyasztásával biztosítsuk a szükséges rostbevitelt. Dr. Dennis Burkitt volt az első, aki felhívta a figyelmet a megfelelő rostmennyiség elfo gyasz-tásának fontosságára. Világ körüli útjai során dr. Burkitt olyan bennszülöttekkel találkozott, aki


nagy mennyiségű, 35–75 gramm rostot fo gyasz-tottak naponta, és nem szenvedtek a napjainkban olyannyira elterjedt betegségektől, mint például a székrekedés, aranyér, irritábilis bél szindróma (IBSZ), szívbetegségek, g yulladások stb.

Összefoglalás:

– a ZenThonic igazoltan természetes eredetű, antioxidánsban gazdag gyümölcskivonatokat tar-tal maz;

– segíti a szervezetet a szabad gyökök le küz-désében;

– hatékony antioxidánsokat tartalmaz: ellag-sa vat, klorogén- és koffeinsavat;

– lelassíthatja az öregedéssel összefüggő folya-matokat;

– segít az oxidatív károsodás elleni védeke-zésben;

– általában fokozza a tápanyagok biohasz no-sulását.

Következtetés

Ne feledjük, hogy a szervezet természetéből fakadóan igyekszik elhárítani a betegségeket, hogy egészséges és stabil maradjon. Ezt a természetes belső stabilitást „homeosztázisnak” nevezzük. A homeosztázis ellenére a szervezet mégis meg be te-gedhet. De létezik egy tudományosan meg a lapo-zott segítség a jó egészségi állapot és jó közérzet fenntartására.A biológiailag aktív élelmiszerek és táplálék-

kiegészítők – például a ZenThonic, az Ocean 21, a Noni juice, a Nopalin, a Rhodiolin, a Green Care, a Spirulina max és mások – a BioHarmonex elnevezésű elektromágneses eszközzel együtt a szervezet biológiai kommunikációjának ser ken-té sére, a homeosztázis helyreállítására és egyes, szervezetben zajló biológiai folyamatok haté kony-ságának javítására szolgálnak. Ha ezek a biológiai folyamatok hatékonyabbak, akkor a szervezet sok-kal inkább képes megőrizni egészséges műkö dését, kivédeni az egyensúlyzavarokat, beteg ségeket és a túlságosan korai öregedést.

A bevezetéshez és a biológiailag aktív élelmiszerekről és táplálékkiegészítőkről szóló

részekhez felhasznált szakirodalom:

Douglass, William Campbell. The Milk Book. (A tej könyve) Atlanta, GA: Second Opinion Publishing, 1994.Dunn FL. Epidemiological factors: Health and disease

in hunter-gatherers. (Epidemiológiai té nye zők: Egészség és betegség a vadászó-gyűjtögető élet módot folytatóknál.) In: Man the Hunter. (A vadászó ember.) Lee RB és mtsai. (szerkesztők) Aldine Publishing, Chicago, Il, 1968.Eaton SB. és mtsai. An evolutionary perspective

enhances understanding of human nutritional requi-rements. (Egy evolúcióval kapcsolatos elkép zelés, amellyel ért hetőbbé válnak az emberi táplál kozással kapcsolatos követelmények.) Journal of Nutrition. 1996; 126: 1732-40.331-40.Eaton SB. és mtsai. Women’s reproductive cancers

in evolutionary context. (A nők körében előforduló, nemi szerveket érintő rákos megbe te gedések az evo lúció szempontjából.) The Quarterly Review of Biolog y. 1968; 69: 353-67.Enig, Mary. Know Your Fats. (Ismerd meg a zsírjaidat.)

Bethesda, MD: Bethesda Press, 2000.Fallon, Sally és Mary Enig, Ph.D. Nourishing Traditions.

(Táplálkozási szokások.) Washington, DC: New Trends Publishing, 1999.Fallon S. és mtsai. Out of Africa> What Dr.Price and Dr.

Burkett discovered in their studies of sub- Saharan tribes. (Távol Afrikában> Dr. Price és Dr. Burkett megfigyelései a szubszaharai törzsek tanul mányozása során.) PPNF Health Journal. 1997; 21 (1): 1-5.FDA. FDA pesticide program, residues in foods,

1989. (FDA peszticid program, szermaradványok az élelmiszerekben, 1989.) Journal of the Association of Official Analytical Chemists. 1990; 73 (5): 127A-46A.Gottschall, Elaine. Breaking the Vicious Cycle. (Kitörés az

ördögi körből.) Baltimore, Ontario, Canada: The Kirkton Press, 2ooo.Gurwitsch, AG. Über Ursachen der Zellteilung. Arch

Entw Mech Org. 1922; 51: 383-415. Howell, Edward. Enz yme Nutrition. (Enzimes táplálkozás.)

Wayne, NJ: Avery Publishing Group, 1985.Lindeberg S. és mtsai. Apparent absence of stroke

and ischaemic heart disease in a traditional Melanesian island: A clinical; study in Kitava. (A szélütés és az iszkémiás szívbetegség nyilvánvaló hiánya egy tradicionális melanéziai szigeten: Egy klinikai vizsgálat Kitava szigetén.) J Intern Med 1993; 236: Nabhan G. Gathering the Desert. (Összejövetel a sivatagban.)

University of Arizona Press. Prescott, AZ, 1987.O’Dea K. Traditional diet and food preferences of

Australian Aboriginal hunter-gatherers. (Az ausztrál vadászó-gyűjtögető őslakosok tradicio ná lis étrendje és kedvelt ételei.) Philosophical Transactions of the Royal Society of London, Series B. 1991; 334: 233-41.Price, Weston. Nutrition and Physical Degeneration. (A

táplálkozás és a fizikai elváltozások.) Los Angeles: Price-Pottenger Foundation, 1997.


Rubin, Jordan S és Joseph, Brasco. Restoring Your Digestive Health. (Egészséges emésztésünk helyreállítása.) Kensington Publishing Corp. New York, NY, 2003.

Rubin, Jordan. Patient Heal Thyself. (Beteg g yóg yítsd meg tenmagad.) (6. kiadás) Freedom Press. Topanga, CA, 2003.

Schaeffer O. Eszkimos (Inuit) (Eszkimók – inutitok). In: Western Diseases: Their Emergence and Prevention (Nyugati betegségek: Kialakulásuk és megelőzésük); Trowell H. és mtsai. (szerkesztők)Harvard University Press. Cambridge, MA.

Schmid, Ronald. Native Nutrition. (A bennszülöttek táplálkozása.) Rochester, VT: Healing Arts Press, 1995.

Schweitzer A. előszó Berglas A.Cancer: Nature, Cause and Cure. (A rák: Természete, oka és g yóg yítása.) c. művéhez. Pasteur Institute. Paris, 1957.Weil A. Spontaneous healing. (Spontán g yóg yulás.) Alfred A.

Knopf, Inc., New York, 1995).

A Garcinia mangostana gyümölcsről és a bogyós gyümölcsökről szóló részhez felhasznált

szakirodalom:

Campin, Jac. Guide to Plant Relationships (for food allergy and intolerance identification) (Útmutató a növények közötti kapcsolatok hoz (étel allergia és intolerancia kimu-tatáshoz)), 12. változat (2004. április 14. Az alábbi in ternetcímről lementve 2004. április 27-én: http://www.purr.demon.co.uk/Food/RelatedPlantList.htmlDuke, James, szerk. Dr. Duke's Phytochemical and

Ethnobotanical Databases. (Dr. Duke fitokémiai és etno-botanikai adatbázisai.) United States Department of Agri culture (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Mi-nisz tériuma), Agri cultural Research Service (Me ző gaz da-sági Kutató Intézet), Letöltve az alábbi internet címről 2004. április 27-én: http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/duke/farmacy2.pl?1228Erlund I, és mtsai. Consumption of black currants,

lingonberries and bilberries increases serum quercetin concentrations. (A fekete ribizli és a kék áfonya fogyasztása emeli a szérum kver ce tin koncentrációját.) Eur J Clin Nutr 2003;57: 37-42. Hedrick, U.P. (szerk.) 1972. Sturtevant's Edible Plants of

the World. (Sturtevant: A világ ehető növényei) NY, NY: Dover Publications, Inc., 1972. Letöltve az alábbi címről: www.swsbm.com/Ho CK, Huang YL, Chen CC. Garcinone E, a

xanthone derivative, has potent cytotoxic effect against hepatocellular carcinoma cell lines. (A garcinon E, xanton származék, hatékony sejtméreg a májsejtes karcinómát okozó daganatos sejtekkel szemben.) Planta Med. 2002 Nov;68(11):975-9.Matsumoto K, Akao Y, Kobayashi E, Ohguchi K, Ito T,

Tanaka T, Iinuma M, Nozawa Y. In duction of apoptosis by xanthones from man gos teen in human leukemia cell lines. (Mangosztánból származó xantonok által okozott apoptózis, humán leukémia sejtvonalaknál.) J Nat Prod. 2003 Aug;66(8):1124-7.Moongkarndi P, Kosem N, Kaslungka S, Luanratana O,

Pongpan N, Neungton N. Anti proliferation, antioxidation and induction of apoptosis by Garcinia mangostana (mangosteen) on SKBR3 human breast cancer cell line. (Garcinia mangostana (mangosztán) sejtosztódást gátló,

antioxidáns és apoptózist kiváltó hatása SKBR3 humán mellrákos sejtvonalra.) J Ethnopharmacol. 2004 Jan; 90(1):161-6.Morton, Julia F. Mangosteen. (A mangosztán). In:

Fruits of warm climates (A meleg éghajlaton termő gyümölcsök). Saját kiadás. Miami, FL, 1987, pp. 301-304. ISBN: 0-9610184-1-0Nakatani K, Nakahata N, Arakawa T, Yasuda H,

Ohizumi Y. Inhibition of cyclooxygenase and prostaglandin E2 synthesis by gamma-man gostin, a xanthone derivative in mangosteen, in C6 rat glioma cells. (A gamma-mangosztin xan ton származék ciklooxigenáz és prosztaglandin E2 szintézist gátló hatása C6 patkány glióma sejtekben.) Biochem Pharmacol. 2002 Jan 1;63(1):73-9.Negre-Salvayre A. és mtsai. Quercetin prevents the

cytotoxicity of oxidized LDL on lymphoid cell lines (A kvercetin gátolja az oxidált LDL citotoxikus hatását lymphoid sejtvonalaknál). Free Radic Biol Med 1992; 12(2): 101-06.A Sunsweet-féle aszalt szilva ORAC-értéke: http://

www.sunsweetdryers.com/Sunsweet.htmRecio, M. C., Rios, J. L., és Villar, A., A review of some

antimicrobial compounds iso la ted from medicinal plants reported in the li te rature 1978-1988 (A gyógynövényekből izolált antimikróbás hatású vegyületek áttekintése az 1978-1988 között publikált szakirodalomban), Phytotherapy Research. 1989:3(4)117-125.

Shankaranarayan D, Gopalakrishnan C, Kameswaran L. Pharmacological profile of mangostin and its derivatives. (A mangosztin és származékainak farmakológiai tulajdonságai.) Arch Int Pharmacodyn Ther. 1979 Jun; 239(2):257-69.

TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG

NUTRITION & HEALTHA Magyar Egészségvédelmi Fórum

Tudományos hírlevele

Szakmai szerkesztő: Dr. Varga EditFelelős szerkesztő: Nahalka Judit

A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Aranykéz u. 6.


Documents

Zenthonic NH