Upload
buinhi
View
219
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
ÜÜZLETI JOGZLETI JOG I.I. 2013/142013/148. el8. előőadadááss
Az eurAz euróópai integrpai integráácicióó ttöörtrtéénete nete ––az Euraz Euróópai Unipai Unióó intintéézmzméényei nyei
2
ÁÁttekintttekintéés:s:I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE
I.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánA.) A kezdetek
B.) Az ESZAK megalakulása
C.) Az ESZAK szervezete és jelentősége
D.) Az Európai Védelmi Közösség
E.) A gazdasági integrációs gondolat felerősödése
F.) A „jövő körvonalai”
I.2 Az EGK-tól az EU-igA.) A Római Szerződés
B.) A Római Szerződésben megjelenő célkitűzések –az EURATOM
C.) Az EGK kibővülése
D.) Az Egységes Európai Okmány
E.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása
G.) A Maastrichti Szerződés
I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítéseA.) Maastricht után
B.) Az Amszterdami Szerződés
C.) A Nizzai Szerződés
D.) Az Alkotmányszerződés születése
E.) Az Alkotmányszerződés kudarca
F.) A Lisszaboni Szerződés
I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Történeti sajátosságainkB.) Hetvenes-nyolcvanas évekC.) A csatlakozás előkészítése
I.5 A magyar csatlakozásA.) A tárgyalások megkezdéseB.) A folyamat lezárása
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI
II.1 Az intézményrendszer fő elemei
II.2 A Miniszterek TanácsaA.) Fogalma, tagjaiB.) FeladataiC.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációiD.) A Tanács formációi - maE.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)F.) DöntéshozatalG.) Soros elnökség
II.3 Az Európai TanácsA.) ÁttekintésB.) A Tanács feladatai, szerepeC.) Az elnöki funkció
Az EurAz Euróópai Unipai Unióó: : 505055 millimillióó emberember –– 2288 orszorszáágg
2244 hivatalos nyelvhivatalos nyelv
AzAz EU EU jelkjelkéépeipei
Az európai zászlóAz európai himnusz
Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségben
Az EU és a nagyvilág – lakosság
Lakosság millió főben, (2009)
500
1339
128 142
307
EU Kína Japán Oroszország USA
Az EU és a nagyvilág – területi összehasonlítás
Terület, 1000 km²-ben
EU Kína Japán Oroszország USA
16 889
9327 9159
4234
365
AzAz EU EU éés a nagyvils a nagyviláág g –– gazdasgazdasáági helyzetgi helyzet
EU Kína Japán Oroszország USA EU Kína Japán Oroszország USA
12 508
1 326
3 329
468
9 819
25100
4 400
27 800
12 200
38 700
Bruttó hazai termék (GDP)milliárd euróban, 2008-ban
Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban
Mekkora az EU tagországainak a területe?
Terület 1000 km²-ben
Fra
nci
aors
zág
Sp
anyo
lors
zág
Své
do
rszá
g
Né
me
tors
zág
Le
ng
yelo
rszá
g
Fin
no
rszá
g
Ola
szo
rszá
g
Eg
yesü
lt K
irál
yság
Ro
má
nia
Gö
rög
ors
zág
Bu
lgár
ia
Ma
gya
rors
zág
Po
rtu
gál
ia
Au
szt
ria
Cs
eh
Kö
ztá
rsas
ág
Íro
rszá
g
Lit
ván
ia
Let
tors
zág
Szl
ová
kia
Ész
tors
zág
Dá
nia
Ho
llan
dia
Bel
giu
m
Szl
ové
nia
Cip
rus
Lu
xe
mb
urg
Má
lta
54
4,0
50
6,0
41
0,3
35
7,0
31
2,7
30
4,5
29
5,1
24
3,8
23
0,0
13
0,7
11
1,0
93
,0
91
,9
82
,5
77
,3
68
,4
62
,7
62
,3
49
,0
43
,4
43
,1
33
,8
30
,3
20
,1
9,3
2,6
0,3
HHáány ember ny ember éél azl az EUEU tagtagáállamaibanllamaiban??
Lakosság millió főben, 2009-ben
Összesen 500 millió fő
82
,1
64
,4
61
,6
60
,1
45
,8
38
,1
21
,5
16
,5
11
,3
10
,8
10
,6
10
,5
10
,0
9,3
8,4
7,6
5,5
5,4 5,3
4,5
3,3
2,3
2,0
1,3
0,8 0,5
0,4
Fra
nc
iao
rszá
g
Sp
anyo
lors
zág
Své
do
rszá
g
Le
ng
yelo
rszá
g
Fin
no
rszá
g
Ola
szo
rszá
g
Eg
yes
ült
Kir
ály
sá
g
Ro
má
nia
Gö
rög
ors
zág
Bu
lgár
ia
Ma
gya
rors
zág
Bel
giu
m
Au
szt
ria
Cs
eh
Kö
ztá
rsas
ág
Íro
rszá
g
Lit
ván
ia
Let
tors
zág
Szl
ová
kia
Ész
tors
zág
Dá
nia
Ho
llan
dia
Po
rtu
gál
ia
Szl
ové
nia
Cip
rus
Lu
xe
mb
urg
Má
lta
Né
me
tors
zág
Az egy fAz egy főőre jutre jutóó bruttbruttóó nemzeti termnemzeti terméék k megoszlmegoszláása a tagsa a tagáállamok kllamok köözzöötttt
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban
Az EU 27 tagállamának átlaga = 100
271
137135 123 122 118 117 116
115 114 107103 101 100
95 94 9180 76 76
72 68 63 61 58 56
46 40
Lu
xe
mb
urg
Íro
rszá
g
Ho
llan
dia
Au
szt
ria
Své
do
rszá
g
Dá
nia
Eg
yes
ült
Kir
ály
sá
g
Né
me
tors
zág
Fin
no
rszá
g
Bel
giu
m
Fra
nc
iao
rszá
g
Sp
anyo
lors
zág
Ola
szo
rszá
g
EU
-27
Cip
rus
Gö
rög
ors
zág
Szl
ové
nia
Cs
eh
Kö
ztá
rsas
ág
Má
lta
Po
rtu
gál
ia
Szl
ová
kia
Ész
tors
zág
Ma
gya
rors
zág
Lit
ván
ia
Le
ng
yelo
rszá
g
Let
tors
zág
Ro
má
nia
Bu
lgár
ia
12
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓFEJLŐDÉSTÖRTÉNETE
Az integráció kérdése a II. vh. után
Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában…
Konrad Adenauer
Robert Schuman
Winston Churchill
Alcide De Gasperi
Jean Monnet
14
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánA.) A kezdetek
- A II. világháború után kialakuló új világrend: két „nem európai”, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé
Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, „vasfüggöny”
Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse
Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója
> az integráció igényének politikai, eszmei igazolása
- Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések:
Benelux Unió: 1948 az első integrációs tömörülés
OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD)
1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével
15
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánB.) Az ESZAK megalakulása
- 1950: Robert Schuman francia külügyminiszter terve: a Versailles-i szerződés hibáiból is okulva
a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárása a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtése gazdasági együttműködés felőli megközelítés az USA kormányzatának Nyugat-Németország a szovjet terjeszkedés
feltartóztatásába való bevonását célzó törekvésével is találkozott
- A Schuman-Monnet koncepció lényege: a német szén és a francia vasérc közös piacainak megteremtése központi ellenőrzés révén lehetetlenné válik a források háborús célokra való
felhasználása Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux-államok 1951májusában
írták alá az Európai Szén- és Acélközösségről (Montánunió) szóló párizsi szerződést
16
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánC.) Az ESZAK szervezete és jelentősége
-- Az ESZAK jelentAz ESZAK jelentőősséége:ge:•• elelőőszszöör kerr kerüül nemzetek feletti hatl nemzetek feletti hatáásksköörbe olyan terrbe olyan terüület, amely let, amely korkoráábban kizbban kizáárróólag a nemzetlag a nemzetáállamokllamokéé voltvolt•• kköözzöös piac s piac –– azonos azonos áárakrak•• a ka köözzöösssséég acg acéélipara nlipara nöövekedett, a termelvekedett, a termeléékenyskenyséég ng nőőtttt
17
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánD.) Az Európai Védelmi Közösség
- Kezdeményezője a francia kormány volt: közös európai hadseregre épült volna Pléven-terv (1951)
a nyugat-európai fegyveres erők közös főparancsnokság és főhatóság alá helyezése > európai hadügyminiszter, közös miniszteri tanács
a német újrafegyverkezés ellenőrzés alatt tartása, a sztálini SZU-tól való félelem
> 1952-ben a szerződést hat tagállam írja alá, ám végül épp a francia nemzetgyűlés szavazza le
- Ezzel párhuzamosan: Európai Politikai Közösség (1950-54)
- Az integrációs gondolat irányváltása: a föderalista –politikai integrációs gondolat kudarca a gazdasági integrációs gondolat előtérbe kerülése
18
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánE.) A gazdasági integrációs gondolat felerősödése
- „Egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közös piac megteremtése” > a Benelux-államok kezdeményezésére
1955: a Montánunió tagjai Messinában először tárgyalnak a gazdasági integráció lehetőségeiről > egyetértés születik abban, hogy az integrációs vívmányokat ki kell terjeszteni más gazdasági területekre is
az előkészítő munkát a Spaak–bizottság végezte > 1956 áprilisára készül el a vámunióra épülő közös piac megvalósításának és a békés célúatomenergia-ipar közös irányításának, fejlesztésének terve
19
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánF.) A „jövő körvonalai”
- A tervezett együttműködés jellemzői: az általános politikai kérdések és a közös
piachoz kapcsolódó kérdések megkülönböztetése
a politika tagállami hatáskörben marad, a gazdaságra hatósági és közösségifelelősséggel felruházott szervet (intézményrendszert) hoznak létre
a koncepció mind a hat ESZAK-államszámára elfogadható volt, az Egyesült Királyság nem csatlakozott
20
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igA.) A Római Szerződés
- 1957. márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják
az EURATOM (Európai Atomenergia Közösség)
az EGK-t alapító szerződést
> 1958.I.1-énlépett hatályba
- A Római Szerződés alapvető célkitűzései:
a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt
a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése
a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése
- Az integráció gazdasági hatásai:
a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét
a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett
a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás
21
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igB.) A Római Szerződésben megjelenő célkitűzések – az EURATOM
- A Szerződésben megjelenő fő célkitűzések:
vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése
vámunió
közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókkal szemben
az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac) > a 12 éves időszak végére
közös mezőgazdaság, közlekedési és versenypolitika
jogharmonizáció
a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös intézményekre bízta
- Az Euratom-szerződés: alapvető feladata:
a hasadóanyagok közös beszerzése
közös nukleáris kutatások előmozdítása
közös atomerőművek létesítése
közös biztonsági előírások kialakítása
> az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi rendszer
22
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igC.) Az EGK kibővülése
- 1970: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > 1973. jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek
- A bővülés hatása:
az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul
gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunióelőnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság
ellentétek a tagállami érdekek között euroszkepticizmus
- Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986)
az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac
mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra
23
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igD.) Az Egységes Európai Okmány
- 1985: Delors, a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára
elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejlődés technológiai intenzív korszakában a fejlődés feltétele a nagy és a deregulált belső piac
intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Tanácsa többségi döntéssel fogadja el
- A Konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve az egységes piac megvalósulásának terve 1992-ig a korlátok azonosítása, felszámolása 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása> Az Egységes Európai Okmány (Single European Act)
24
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igE.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása
- A Közösségek Unióvá alakulásának feltételei hosszú ideig nem voltak meg
1988: a pénzügyi unióra való áttérés igényének megfogalmazása Delors-jelentés (három szakasz: tőkemozgások liberalizációja, új EK-szerződés kidolgozása, majd ez alapján a közös pénz bevezetése)
1989: döntés arról, hogy 1990-ben az áttérés első szakaszát meg kell kezdeni kormányközi konferencia összehívása
1990 fordulópont (a keleti tömb kiszabadulása, Németország újraegyesítése) a közösség egészének megújítására vonatkozóigény
Európai Kormányközi Konferencia: a pénzügyi és politikai unióra (intézményi változásokra) vonatkozó megállapodások előkészítése
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igF.) Eddig – és tovább...
A berlini fal leomlása – a kommunista korszak végeAz EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai:• demokrácia és jogállamiság• működő piacgazdaság• az uniós joganyag átvételeMegkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások
A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést
10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
1989
1992
1998
2002
2004
2007 Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz Tagjelölt országok:Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország
©R
eude
rs
2013. 07. 01. Horvátország csatlakozása
26
I.1 Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-igG.) A Maastrichti Szerződés
- 1992: a Maastrichti Szerződés aláírása:
gazdasági és monetáris unió
1999-ig közös valuta bevezetése
közös kül- és biztonságpolitika
bel- és igazságügyi együttműködés
uniós állampolgárság, személyek szabad mozgásának teljes körűmegteremtése
a Parlament súlyának növelése, a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tisztázása
új területekre terjesztette ki az integrációt (közlekedés, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra)
> ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ JELLEGÉBEN
27
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítéseA.) Maastricht után
- A kilencvenes évek recessziója: nagyfokú munkanélküliség (14 millió fő) az újabb valutaválság (1993) elbizonytalanította a közös pénz bevezetésének
határidőre való teljesítését
- Az Unió újabb kibővülése: az EU olyan vonzó integrációs tömb lett, amely a globalizáció kihívására sok európai országnak alternatívát kínált
négy korábban jelentkezett EFTA-tagállam (Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország) után a kommunista rendszer alól felszabadult országok is jelzik a csatlakozási szándékukat
az EFTA alapító tagállamai (Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc kivételével) átlépnek az EK-ba (1992)
1995-ös bővülés: Ausztria, Finnország, Svédország
- 1992: az EGT felállításáról szóló szerződés (hatályba lép: 1994. január 1.) közös gazdasági térség, az egységes piac jogszabályainak 80%-át átveszik az egységes piacot érintő jogszabályok vonatkozásában konzultációs
jogkör
28
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítéseB.) Az Amszterdami Szerződés
- 1997. október 2: az Amszterdami Szerződés aláírása ratifikációja hatályba lépés: 1999. május 1.
AZ UNIÓT ÉS KÖZÖSSÉGEKET ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK ÁTTEKINTHETŐBBÉ TÉTELE, ÚJRASZERKESZTÉSE (új számozás)
az intézményi átalakulás vonatkozásában kudarc, a nagy horderejű, kompromisszumokat igénylő kérdésekről elhalasztják a döntést
más területen előrelépést hozott.
~ bel- és igazságügyi együttműködés (határőrizet, bevándorlás, menekültügy) az ELSŐ PILLÉRBE VALÓ INTEGRÁLÁSA, KÖZÖSSÉGI SZINTRE EMELÉSE
~ a foglalkoztatáspolitika terén: a nemzeti politikák irányainak és célkitűzéseinek összehangolása
~ a döntés mechanizmusok demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele (a Parlament döntési jogának kiterjesztéseEGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS
~ az Unióval kapcsolatos információkhoz való hozzájutást ALAPJOGGÁ TESZI
29
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése C.) A Nizzai Szerződés
- 2000. december: Nizzai Szerződés tárgyalásának megkezdése (elf.: 2001. febr. 26)
az „amszterdami maradék”
nem kívánt újabb területeket bevonni az integrációba, ill újabb úniós hatásköröket teremteni > célja az EU a nagyarányú bővítését követően is fenntartható működés érdekében a meglévőhatáskörökkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése volt
a 27 tagú EU vonatkozásában rögzített szervezeti, döntéshozatali kérdéseket
a Parlament döntési befolyásának növelése
Legfőbb jelentősége:
LEHETŐVÉ TETTE A KELETI BŐVÍTÉST
30
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése D.) Az Alkotmányszerződés születése
- 2001. december: Laeken-i csúcs három területen kell előrelépni
Európa demokratikusabbá tétele
Európa globális szerepvállalásának erősítése
az állampolgárok igényeinek való jobb megfelelés
SZERVEZETI KERETE: a konvent (a tagjelöltek is bevonásra kerültek, de vétójoguk nincs) > az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre
- Az Alkotmányos Szerződés:
2003. október 4-én kezdődött kormányközi konferencia (IGC): célja az Alkotmány véglegesítése volt (2003 december: a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer miatt kudarc)
az ír elnökség folyamatosan konzultált a tagállamokkal a kompromisszumos megoldások lehetőségeiről > vállalták az újból összehívásra kerülő konferencia júniusi lezárását
2004. május 17.: az új kormányközi konferencia kezdete, június: az ASZ végeleges szövegének elfogadása
2004. október 29.: az Európai Alkotmány aláírására
31
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése E.) Az Alkotmányszerződés kudarca
- Az új Alkotmány 2006. november 1-én lépett volna hatályba: de csak abban az esetben, ha minden tagállam ratifikálta azt
- Az Alkotmányos Szerződés elutasítása:
2005. május 29-én a franciák 55 százaléka, három nappal később a holland szavazók 61,9 százaléka utasította el az Alkotmányt
az Eurobarometer közvélemény kutatási adatai szerint az Alkotmány elutasítása
~ Hollandiában az elutasítás oka: információ hiányra (32%), a nemzeti szuverenitás elvesztésének félelmére (19%), és a kormány elutasítása > kétharmaduk (66%) gondolta úgy, hogy a „nemek" győzelme lehetőséget biztosítana az Alkotmány újratárgyalására, s ezzel a holland érdekek hatékonyabb védelmére is;
~ Franciaországban a fő indok a foglalkoztatás területén esetlegesen kialakuló negatív hatás (31%), a francia gazdaság rossz helyzete (26%), és az Alkotmány gazdaságilag túl liberális volta > a franciák 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nem szavazat az Alkotmány újratárgyalását jelentené, ami elősegítheti a szerződés „szociálisabbá" tételét
32
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése F.) A Lisszaboni Szerződés
- A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés fontosabb újításai:
rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét.
egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára
jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok Chartáját
tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört
különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között
a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat > 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként.
az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el
Bővítés: hat országról 28 országra
1952 1973 1981 1986
1990 1995 2004 2007
2013. j2013. júúlius 1.lius 1.
a 28. taga 28. tagáállam:llam:
HorvHorváátorsztorszáágg
A SzerzA Szerzőőddééseksek –– a jogra a jogra ééppüüllőő, demokratikus , demokratikus egyegyüüttmttműűkkööddéés alapks alapkööveivei
1952Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés
1958Római Szerződések:
Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozószerződés
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés
1987Egységes Európai Okmány:
az egységes piac
1993Maastrichti Szerződés:
Szerződés az Európai Unióról
1999Amszterdami Szerződés
2003Nizzai Szerződés
2009Lisszaboni Szerződés
35
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Történeti sajátosságaink
- A II. vh. utáni politikai status quo-ból adódóanEurópa kettészakadt, Magyarország külgazdasági kapcsolatai alapvetően a KGST-országokhoz kötődtek
a hatvanas évek második felétől nyílt lehetőség a nyugat-európai országokkal (EGK-tagországok) való kereskedelemre
az EGK viszonylatában: árgarancia-megállapodások, a diszkriminatív importkorlátok fenntartása mellett
> a piacra jutás lehetőségének biztosítása, ugyanakkor kedvezőtlen versenyhelyzet
36
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba B.) Hetvenes-nyolcvanas évek
- A hetvenes években:
lejártak a korábban Mo. és az EGK között kötött szerződések > a közös kereskedelempolitika alapján azokat sem újratárgyalni, sem meghosszabbítani nem lehetett
egyenlőtlen tárgyalási pozíció: Mo. nem kötött szerződést az EGK-val, az egyetlen kapcsolat a GATT maradt (Mo. 1973-ban csatlakozott)
> a diszkriminatív kereskedelmi korlátokat az EGK fenntartotta, a kapcsolatok szektoriális megállapodásokra (önkéntes exportkorlátozás) korlátozódtak
- A nyolcvanas évek elején Mo. kezdeményezi a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását:
1986: hivatalos tárgyalások megkezdése
1988: a Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Egyezmény aláírása
~ a legnagyobb kereskedelmi kedvezményes elbánás biztosítása, a
védintézkedések bevezetésének fenntartása mellett
~ a kereskedelem a diszkriminációmentességre és a reciprocitásra épül
az EK három ütemben (1995. végéig) eltörli a korábbi mennyiségi korlátozásokat
> a kereskedelemre önmagában nem gyakorolt jelentős hatást, de hozzájárult a kapcsolatok javulásához
37
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba C.) A csatlakozás előkészítése
-1990:
az EK valamennyi diszkriminatív kereskedelmi korlátozását eltörli > Mo. kereskedelmében az EK-val folytatott kereskedés mértéke drasztikusan megnő
megkezdődnek a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások > 1991. december 16-án került aláírásra
- Koppenhágiai kritériumok (1993): az EU által felállított konkrét követelményi rendszer, amelynek a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országoknak teljesítenie kellett
stabilan működő demokratikus intézményrendszer
működő piacgazdaság
képesnek lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságból származó követelményeknek
az acquis communitaire adaptálása és alkalmazása
politika, gazdasági és monetáris unió céljai
- 1994. április 1: > Mo. benyújtja csatlakozási kérelmét > a tárgyalások 1998. elején kezdőnek meg
38
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.5 A magyar csatlakozásA.) A tárgyalások megkezdése
- 1998: a csatlakozási tárgyalások megkezdése
menetét alapvetően a Luxemburgi Stratégia (1997. december) határozta meg
~ új alapokra helyezte az EU és a tagjelölt országok viszonyát
~ deklarált célja hogy minden tagjelölt az EU teljes jogú tagjává váljon
~ ezt megelőzően azonban a közösségi joganyag lehető legnagyobb részét alkalmazza
Csatlakozási Partnerség > egyéni felkészülési programok a tagjelölt országok számára (része a Közösségi Vívmányok Nemzeti Átvételének Programja)
csatlakozási fejezetek meghatározása
előcsatlakozási segélyek (1999-től új rendszerben) > PHARE, ill. különleges támogatási alapok
> 2000-ben a Nizza Szerződés előkészítése miatt a csatlakozási folyamat kérdései háttérbe szorulnak, döntő áttörést a Nizzai Csúcs (2000. december 7-11) hozott
39
I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.5 A magyar csatlakozásB.) A folyamat lezárása
- A bővítési folyamat felgyorsítása:
2001 végéig az igazán nehéz fejezetek (személyek és tőke szabad mozgása, környezetvédelem) lezárásra kerültek
Göteborgii csúcs (2001. június 15-16): a tagállamok deklarálják, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002. végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat > ezek az államok a 2004-es EP-választásokon már tagként vehetnek részt
- A csatlakozás közvetlen előzményei: 2003
február: elkészül az EB jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról
április 9: az EP szavaz a csatlakozási szerződésről
április 12: népszavazás az EU-csatlakozáról
április 15: a magyar Parlament ratifikálja a szerződést
április 16: a csatlakozási szerződés aláírása (Athén) > életbe lép Mo. megfigyelői státusa
2004. május 1: Magyarország az EU tagjává válik
40
II. Az Európai Unióintézményei
Európai Parlament
Az intézményrendszer fő elemei
Bíróság Számvevő-szék
Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága
Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság
Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek
Európai Tanács(csúcstalálkozó)
42
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.1 Az intézményrendszer fő elemei
- Fő szervei:
Tanács kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotószerv
Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik
Parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrzőtestület
Bíróság ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére
Számvevőszék az EU pénzügyeit ellenőrzi
EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI > LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK
~ Az EK-SZERZŐDÉS
~ Az EU VALAMELY NORMÁJA (ügynökségek/agencies)
Európai Parlament
A Miniszterek Tanácsa
Bíróság Számvevő-szék
Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága
Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa)
Európai Bizottság
Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek
Európai Tanács(csúcstalálkozó)
A Miniszterek Tanácsa
tagországonként egy miniszter
elnökségét rotációs rendszerben hathavonta
másik tagállam tölti be
a Parlamenttel együtt dönt az uniós
jogszabályok és költségvetés kérdésében
irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát
45
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek TanácsaA.) Fogalma, tagjai
- Fogalma:
az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotószerve
megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként)
- Tagjai:
a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak
a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik
46
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa B.) Feladatai
- Feladatai:
jogalkotás
a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása
nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között
az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg
az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján
az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között
47
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi
- Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁÜT): a tagállamok külügyminisztereit tömöríti, üléseit havonta tartja
- A Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin): a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll, havonta ülésezik
- A Mezőgazdasági és Halászati Tanács: tagjai a mezőgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek
- A Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa (BI): a belügyminiszterek és igazságügyi miniszterek kéthavonta tartott összejövetele
- A Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa kéthavonta ülésezik
- A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa a munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlőségi miniszterek negyedéves összejövetele
- A Versenyképességi Tanács: évente öt-hat tanácskozást tart, az ipari, kutatás-fejlesztési, Európa-ügyi miniszterek részvételével
- A Környezetvédelmi Tanács
- Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa
48
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa D.) A Tanács formációi - ma
- A Lisszaboni Szerződés
nem rendelkezik a Tanács többi formációjáról, hanem az Európai Tanácsra bízza, hogy minősített többséggel állapítsa meg a Tanács formációinak listáját
hivatalosan is kettéválasztotta az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát Általános Ügyek Tanácsára és Külügyek Tanácsára
49
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa E.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)
- Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER):
Miniszterek Tanácsa mellett működik > a Miniszterek Tanácsa az elvégzendő munka mennyiségéhez képest viszont keveset ülésezik, az ilyen jellegű eseti tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelő átbeszélésére
a kezdetektől fogva működött a Miniszterek Tanácsa mellett az Állandó Képviselők Bizottsága
a bizottság a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből áll, akiket szükség szerint ágazati szakértők segítenek
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa F.) Döntéshozatal
352Összesen:
3Málta
4Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg és Szlovénia
7Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország, Horvátország
10Ausztria, Bulgária és Svédország
12Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália
13Hollandia
14Románia
27Spanyolország és Lengyelország
29Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság
2013. július 1-jétől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia,
Szlovákia és Finnország).
2014-től a tagállamok 55%-a fogja adni a lakosság 65%-át
A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez:
51
II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 A Miniszterek TanácsaG.) Soros elnökség
- A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője
félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam
összehívja a Tanácsot
elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben
hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért
- Rotációs elv
a korábban, a kormányközi konferencián (2004. május 18.) született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztséget három tagállam látja majd el
a három tagállam közül továbbra is csak egy lesz fél évig elnök, a másik két ország csak segíti elnöksége alatt.
a három tagállam így együttesen 18 hónapig látja majd el az elnöki posztot
- A tisztség súlya:
az elnöki időszak alatt megtárgyalandó ügyek befolyásolása (napirend, szavazások előkészítése)
a tagállamok számára nagy presztízsjelentősséggel bír
Európai Parlament
Az intézményrendszer fő elemei
Bíróság Számvevő-szék
Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága
Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság
Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek
Európai Tanács(csúcstalálkozó)
53
II. AZ EU INTÉZMÉNYEIII.3 Az Európai TanácsA.) Áttekintés
- European Council: az EU állam- és kormányfőinek testületeAZ UNIÓCSÚCSSZERVE intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE
- Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált
- Az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapítószerződéseiben. az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974
decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé.
a Maastrichti Szerződés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács működéséről, ugyanakkor a Szerződés nem definiálta önálló intézményként
erre a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált
Az EurAz Euróópai Tanpai Tanáács cscs csúúcstalcstaláálkozlkozóójaja
Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója
évente legalább 4 alkalommal megrendezikrésztvevői meghatározzák az EU által követendő általános
szakpolitikai irányvonalakatElnök: Herman Van Rompuy
2013. m2013. máájus 22.jus 22.
55
II. AZ EU INTÉZMÉNYEIII.3 Az Európai Tanács B.) A Tanács feladatai, szerepe
- Feladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok,
valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben,
meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is
> az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására
- Szerepe kettős egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalainak és
prioritásainak a meghatározása, másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása,
amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani
56
II. AZ EU INTÉZMÉNYEIII.3 Az Európai Tanács C.) Az elnöki funkció
- A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére
a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják.
a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől)
a belga Herman Van Rompuy tölti be.
> az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unióintézményeiben folyó munkának.
- Az Európai Tanács elnöke
nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és kormányfők munkáját megkönnyítse
elnököl az Európai Tanács ülésein, előkészíti az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén.
folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nem lesz, tisztje az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintű képviselete.