zöldségek szaporítása

A követelménymodul megnevezése:

Zöldségtermesztés

Károssy Ágnes

Milyen módon teremszthetünk

zöldségeket? A zöldségnövények

szaporítási módjai

A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

MILYEN MÓDON TEREMSZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI

MÓDJAI

1

MILYEN MÓDON TERMESZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET?

ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI MÓDJAI

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

1. ábra. Zöldségpalánták

Ahhoz, hogy az értékes és ízletes, jó minőségű zöldségnövények széles választéka jelenjen

meg a piacon, sok gondosságra, odafigyelésre van szükség. A zöldségtermesztés fontos és

szakértelmet igénylő szakasza a növények szaporítása, főként a palántanevelés követel

megfelelő hozzáértést. A legfontosabb előfeltétele a sikeres termesztésnek a kiváló

minőségű palánta.

Hogyan érhetjük el, hogy kiváló minőségű zöldségpalántát állíthassunk elő?

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A zöldségnövények szaporításának célja: új egyedek létrehozása. A gyakorlatban a magvetés

és a növényi szervekkel történő szaporítás mellett egyre terjedőben van zöldségnövények

esetében is a mikroszaporítás.


MÓDJAI

2

1. Ivaros szaporítás

A zöldségnövények nagy részénél alkalmazzuk ezt a szaporítási módot.

Vetőmag: ivaros úton létrejövő növényi szerv, amely önállóan képes új generációt létrehozni.

Fajtatulajdonság: az adott faj termesztési értékei, biológiai teljesítőképessége, amely

meghatározza a felhasználás területeit, környezeti igényét, betegség-ellenállóságát, egyéb

tulajdonságait.

Magyarországon a termesztett és behozott zöldségvetőmagokat törvény és szabvány alapján

minősíti az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Vetőmag-felügyeleti Osztálya.

Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A minősítés

szavatolja, hogy a tasakban kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül.

Minősített vetőmag: állami elismerésben részesített vagy ideiglenes szaporításra

engedélyezett hazai vagy külföldi növényfajta, a szabvány szerint alkalmasnak minősített

állományból származó, meghatározott szaporítási fokozatú, szabványban előírt minőségű,

fémzárolt vetőmag.

- szuperelit: nemesítők által előállított vetőmag,

- elit: a szuperelit mag szaporulata,

- I fokú szaporulat,

- II. fokú szaporulat.

A maggal történő szaporítás sikere a felhasznált vetőmagok értékmérő tulajdonságaitól

függ. A vetőmagok értékmérő tulajdonságai a vetőmag gyakorlati értékét határozzák meg.


MÓDJAI

3

2. ábra. Zöldségmagok1

Ezek a tulajdonságok:

- tisztaság,

- egészségi állapot,

- víztartalom,

- ezermagtömeg,

- térfogattömeg,

- osztályozottság,

- csírázóképesség,

- csírázási erély.

Tisztaság: az ép magvak és az idegen anyagok súlyaránya százalékban megadva.

Laboratóriumi körülmények között megvizsgálják, mennyi a törött, sérült mag, az idegen

szennyezőanyag, az idegen mag, a karantén gyommag a mintában. Ha a minta 70

százaléknál alacsonyabb tisztaságú, nem hozható forgalomba.

Egészségi állapot: a károsítás (élettani, fertőző betegségek, kártevők) jelenlétére vagy

hiányára utal. A magok egészségi állapotának meghatározása a magtermesztő területen és

betakarítás után történik. Megmutatja, hogy a magvak hány százaléka egészséges, és

maggal terjedő betegségek előfordulnak-e.

Víztartalom: a magvak tárolhatóságának mutatója. A zöldségnövények magjainak víztartalma

10-15%, olajos magvaké 9-10%. Akkor tárolható legjobban a vetőmag, ha a víztartalma 12-

14%.

Térfogattömeg: 100 dm3 térfogatú mag tömege kilogrammban kifejezve.

1 http://www.eskuvofoto.net/pix/vetomag.jpg(2011.04. 05.)


MÓDJAI

4

Ezermagtömeg: egy növényfaj ezer, a minta átlagának megfelelő ép magok szárazanyag-

tartalmának tömege grammban kifejezve. Az ezermagtömeg fajra, fajtára jellemző, de

bizonyos határok közt változik az időjárás és egyéb tényezők miatt.

Néhány zöldségnövény ezermagtömege és csírázási képessége:

Növény neve ezermagtömeg csírázóképesség

paprika 3-5 g A mag 3-4 évig csíraképes.

paradicsom 2,5-3,3 g

Csírázóképessége 90-98%-

os, a mag 4-5 évig

csíraképes.

uborka 23-36 g A mag a csíraképességét 6-8

évig megtartja.

borsó 100-400 g A mag a csíraképességét 4-6

évig megtartja.

bokorbab 250-500 g 3-4 évig csíraképes.

karósbab 250-500 g 3 évig csíraképes.

fejeskáposzta,

vöröskáposzta, kelkáposzta,

bimbóskel

3-4 g A mag a csíraképességét 4-5

évig megtartja.

spárgatök 300-500 g 4-5 évig csíraképes.

vöröshagyma 2,5-4 g A mag a csíraképességét 3-4

évig megtartja.

sóska 0,7-1,2 g

A mag a csíraképességét 3-4

évig megtartja, nehezen

csírázik.

sárgarépa 1,2-1,5 g 3-4 évig csíraképes.

petrezselyem 1,2-1,8 g 2-3 évig csíraképes a mag.

Osztályozottság: a magok méret szerinti egyenletességét fejezi ki. Ha osztályozott magot

használunk a szaporításhoz, egyenletesebb lesz a kikelő növényállomány, ami a termesztés

időzítése miatt fontos.

Csírázóképesség: a csíraképes magok arányát mutatja. A különböző zöldségfajok magjai

különböző ideig tartják meg csírázóképességüket. A sóskánál, a pasztináknál előfordul,

hogy csak egy évig.

Használati érték: a vetőmagszükséglet fokmérője. Kiszámítási módja:

Használati érték százalékban: a tisztasági százalék és a csírázási százalék szorzata.


MÓDJAI

5

Használati érték: 100

% ességcsírázóképtisztasági

A vetőmagokat az értékmérő tulajdonságaik alapján a következő osztályokba sorolva hozzák

forgalomba:

- I osztályú,

- II. osztályú,

- forgalomba csak külön engedéllyel hozható.

Milyen információk vannak a tasakon?

A házikerti vetőmagok csomagolásán feltűntetik a faj és fajtanevet, tájékoztatók a vetés,

palántázás idejéről, leírás a szaporításról, szerepel a vetőmag mennyisége darabban vagy

grammban, érvényességi ideje.

A maggal történő szaporítás sikere a felhasznált vetőmagok értékmérő tulajdonságaitól

függ. A vetőmagok értékmérő tulajdonságai a vetőmag gyakorlati értékét határozzák meg.

Ezek a tulajdonságok: tisztaság, egészségi állapot, víztartalom, ezermagtömeg, térfogat-

tömeg, osztályozottság, csírázóképesség, csírázási erély.

2. Magvak vetés előtti kezelése

Vetőmagok tárolása: a megfelelő tárolás gondoskodik a csírázóképesség megőrzéséről. A

magvakat felhasználásig száraz, hűvös helyen kell tárolni. A magokat a papírborítón belül

csíramegőrző fémtasakban is csomagolják, célszerű bontatlanul tárolni.

A vetés előtti magkezelési eljárások célja a vetés megkönnyítése, az egyenletesség

biztosítása, a kelés elősegítése.

Előcsíráztatás: leginkább a melegigényes, hosszú csírázási idejű növényeknél használják.

Vetés előtt, párás körülmények között, 4-12 óráig langyos vízben duzzasztják a magokat,

majd nyirkosan tartva a magokat megindul a csírázás. Az előcsíráztatott magokat azonnal el

kell vetni, gondosan, hogy ne sérüljön a gyököcske. Célja: a tenyészidő megrövidítése, a

kelési százalék javítása.

Hőkezelés: hőmérséklet és szárítás hatására a magban különböző folyamatok indulnak meg,

ezáltal javul a mag csírázóképessége. A dughagyma hőkezelésével el lehet érni, hogy a

magszárkezdemények visszafejlődnek.

Osztályozás: az osztályozott vetőmag használatával biztosíthatjuk a vetés egyenletességét.

Drazsírozás (pillírozás): a vetés egyenletességét az ápolást segíti. Drazsírozáskor a magot

valamilyen burkolóréteggel veszik körül (tápanyag és növényvédőszer). A magok mérete,

tömege megnő, könnyebb vetni, a növényvédőszer pedig biztosítja a kártevők elleni

védekezést.


MÓDJAI

6

Van olyan cég Magyarországon, aki bérmunkában végzi a pillírozást. A kertészek által

beszerzett zöldségmagokkal, igény szerinti méretben, elvégzik a magkezelési műveletet.

Növelik az apró magok térfogatát, tömegét. Ezzel az eljárással növényvédőszer is felvihető a

magra. Ajánlott: saláta, paradicsom, paprika, zeller, petrezselyem, hagymafélék,

káposztafélék magjainál.

Keverés: az apró, nehezen csírázó magokat (pl. petrezselyem) keverik fűrészporral,

kukoricadarával, így egyenletesebb lesz a magvetés.

Koptatás: a szőrös vagy kis kapaszkodókkal rendelkező magvakat (paradicsom, sárgarépa)

könnyebb szemenként vetni, ha koptatják a felületét.

Gamma besugárzás: különleges magkezelési eljárás. Alkalmazzák a máknál és a

majoránnánál. Ezek a növények a keléshez megfelelő sűrű állományt kívánnak, de ha sűrű az

állomány, nem fejlődnek megfelelően, egyelni kell. A sugárkezelt magok kicsíráznak, majd

elpusztulnak. Általában 30-40%-ban kevernek a magokhoz sugárkezelt magot.

Csávázás: a csávázáskor valamilyen szerrel vonják be a magvakat, megvédve a vetőmagot a

kártevőktől és a betegségektől. A csávázószer lehet por vagy oldat. A maggal terjedő vírusok

ellen a csávázószer nátrium-hidroxid, a baktériumok és gombabetegségek ellen réztartalmú

szereket használnak, a szívókártevők ellen szisztematikus szerrel kezelik a magokat.

3. Vetőmagszükséglet kiszámítása

Tenyészterület: egy növény rendelkezésére álló terület. A sor- és tőtávolság szorzata.

Az állománysűrűség kiszámítása: az 1 hektáron vagy 1 négyzetméteren elhelyezett növények

száma adja meg.

A vetőmagszükséglet függ a terület nagyságától, a vetés sűrűségétől és a mag

ezermagtömegétől. Ezekkel a tényezőkkel egyenesen arányos.

Fordítottan arányos a tisztasági százalékkal és a csírázási százalékkal.

A vetés előtti magkezelési eljárások megkönnyítik a vetést, lehetővé teszik a jobb csírázást.

Magkezelési eljárások: előcsíráztatás, hőkezelés, osztályozás, drazsírozás, keverés,

koptatás, gamma sugárzás, csávázás.

4. Magvetés

A magvetés helye szerint:

- szabadföldön,

- termesztőberendezésben.

A magvetés célja szerint:


MÓDJAI

7

- végleges helyre vetés,

- vetés palántanevelés céljára,

- vetés kétéves, valamint évelő növények nevelésére.

Végleges helyre vetés:

A legelterjedtebb szaporítási mód. A rövid tenyészidejű, egyöntetűen érő fajokat szaporítjuk

ezzel a módszerrel. Kizárólag helybenvetéssel szaporítjuk a következő zöldségnövényeket:

Zöldborsó, zöldbab, spenót, cékla, mángold, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, retek,

sütőtök, patisszon.

Főként magvetéssel szaporítjuk: sóska, fejes saláta, spárgatök, cukkini, uborka.

A kétéves, valamint évelő növények előállítását célzó magvetés különleges szaporítási mód.

Ebbe a csoportba tartozik a vöröshagyma dughagymatermesztését szolgáló magvetés, a

kétéves fajok dugványnevelését célzó magvetés pl. sárgarépa, petrezselyem, cékla,

pasztinák, zeller és egyes káposztafélék.

A vetés időpontja:

A szabadföldi magvetés időpontját meghatározzák: az időjárási viszonyok, a talaj

szerkezete, a hasznosítás módja (fő-, másod-, áttelelő vetés) a piac elvárásai.

Időjárás: a csírázáshoz fajonként különböző hőmérséklet szükséges. Meghatározza még

talaj nedvességtartalma, a várható fagyok, a megvilágítás időtartama.

Talajviszonyok: kora tavasszal módosíthatja a vetés idejét a talaj milyensége. A gyorsan

melegedő homoktalajokon hamarabb vethetünk.

A piac igényei: úgy kell a vetési időzíteni, hogy akkor kapjunk betakarítható termést, amikor

a piacon várhatóan igény lesz rá.

Fontosabb vetési időpontok szabadföldi helybe vetésnél:

1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat:

petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó.

2. Március közepén, amikor a talaj 5-8°C-ra már felmelegszik: hagyma, káposztafélék,

cékla, burgonyafélék, borsó.

3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12°C-os: csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye,

uborka, zöldbab.

4. Június-júliusban: csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, uborka utolsó

szakaszai.

5. Augusztusban másodvetések: őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma.

6. Szeptember-októberben: áttelelő spenót, fejes saláta.

7. november vége-december eleje: tél alá vetés időszaka. Ilyenkor vetik a petrezselyem,

egyes kifejtőborsó magjait.


MÓDJAI

8

8. Téli vetés: korai borsó.

A vetés mélysége:

A vetés mélységét a vetőmag mérete, a csírázás időtartama, a talaj szerkezete és

nedvességtartalma határozza meg. A vetési mélység egyenesen arányos a vetőmag

átmérőjével. A gyakorlatban általában úgy határozzuk meg a vetés mélységét, hogy ahány

mm átmérőjű a vetőmag, annak tízszeres mélységében vetünk. A talaj kötöttsége és

víztartalma módosítatja ezt az értéket.


MÓDJAI

9

Magvetés módjai:

Eszköze alapján a vetés lehet kézi vagy gépi.

A kézi vetést kevés helyen, kisüzemi körülmények között alkalmazzák.

Vetésmódok:

- szórt,

- soros,

- ikersoros,

- fészkes,

- fluid vetés,

- sorjelző vetés.

A szórt vetést az egyenetlen tenyészterület miatt szántóföldön nem alkalmazzuk.

Soros vetésnél a sortávolság meghatározott, a tőtáv változik.

Ikersoros vetés a soros vetés egyik változata.

Fluid vetés: előcsíráztatott magvak folyékony vagy zselés anyagban.

Sorjelző vetés: lassan csírázó, kezdetben lassan fejlődő növényeknél.

3. ábra. Szemenként vetés, szaporítóládába


MÓDJAI

10

A magvetés helye szerint lehet: szabadföldön vagy termesztő-berendezésben.

A magvetés célja szerint lehet: végleges helyre vetés, vetés palántanevelés céljára, vetés

kétéves, valamint évelő növények nevelésére.

A vetés mélységét a vetőmag mérete, a csírázás időtartama, a talaj szerkezete és

nedvességtartalma határozza meg.

A vetés lehet kézi vagy gépi.

Vetésmódok: szórt, sorba, szemenként, soros, ikersoros, fészkes vetés.

5. Palántanevelés

A palántanevelés célja: a melegigényes és nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése. A

magvetés helye különbözik a termesztés helyétől. A zöldségtermesztő területek mintegy

felén palántázott növényeket használnak.

A palántanevelés helye: fűtött vagy fűtetlen termesztőberendezés, szabadföldi ágy. Fontos,

hogy a palántanevelésre használt termesztőberendezés jól fűthető, világos fólia- vagy

üvegház legyen.

Előnye: a termesztés időzíthető, a szedés előre hozható. A kiültetésig kevesebb a helyigény,

több növény nevelhető egységnyi területen. Néhány hosszú tenyészidejű növény csak

palántaneveléssel nevelhető.

4. ábra. A palántanevelés helye: termesztőberendezés


MÓDJAI

11

A palántanevelés előnyei:

- Előbbre hozható a termésérés.

- Palántanevelés során a környezeti tényezőket jobban tudjuk befolyásolni.

- Kisebb területen nagyobb árbevétel érhető el.

A palántanevelés költséges.

A kertészeti növények termesztésénél az egyik legkényesebb szakasz a palántanevelés. A

sikeres termesztés előfeltétele az egészséges, fejlett palánta. Ahhoz, hogy megfelelő

minőségű palántát lehessen előállítani, a következő feltételek szükségesek: jó

termesztőközeg, megfelelő klíma, jó minőségű vetőmag, növényvédelem, öntözés és

tápanyag-utánpótlás a megfelelő időben és mennyiségben.

A palánta lehet: szálas, tápkockás, cserepes, tálcás. Előállítható tűzdeléssel vagy tűzdelés

nélkül.

Palántanevelési módok:

1. Tűzdelés nélküli: a tűzdelés nélkül előállított palántát sima vagy szálas palántának

nevezzük.

2. Tűzdeléses palántanevelés:

A tűzdelés előnyei:

- hely- és fűtés megtakarítás,

- tűzdeléssel egyenletesebb növényállomány érhető el,

- tűzdelés után a palánták bojtosabb gyökérzetet fejlesztenek.

A tűzdelés hátrányai:

- nagy a kézimunka igénye,

- terjeszti a betegségeket,

- egyes növényfajok nem tűrik a tűzdelést (kabakosok).

A tűzdelés végezhető: szaporítóládába, palántaágy talajába, tápkockába. Tűzdeléssel

elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása, erős, zömök, átültetést jól bíró palántákat

kapunk.

Tűzdeléssel elsősorban a korai káposztafélék, a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a

zellerpalántát termesztik.

Tűzdelés ideje: amikor a növény szikleveles vagy egy lombleveles. A növénynek ez az

állapota a vetéstől 2-4 hét elteltével tapasztalható. Tűzdelni általában egyszer szoktak.


MÓDJAI

12

Menete: a tűzdelés előtt gondosan öntözzük be a növényeket, hogy könnyen kiszedhetők

legyenek. A szaporítóládában lévő magoncokat óvatosan szedjük ki a ládából. A kis

növényeket száruknál megfogjuk, tűzdelőfával a gyökerek alá nyúlva óvatosan, ügyelve a

sérülések elkerülésére, szedjük ki a növényeket. Ha nagyon összenőttek a gyökerek,

egyszerre több növénykét tudunk kiemelni, majd óvatosan szétválasztjuk azokat. Ha a

növény főgyökere túl hosszú, kézzel vissza lehet csípni. A kiszedéssel egyszerre

elvégezhetjük a növények válogatását is. A beteg, nem megfelelően fejlődő növényeket

kiselejtezzük. Ha szükség van rá, a kisebbeket külön is lehet tűzdelni.

Tűzdelési távolság: zeller: 4 x 4 cm; tojásgyümölcs: 7 x 7 cm; paradicsom: 8 x 8 cm;

káposzta: 5 x 5 cm; paprika: 6 x 6 cm; paradicsompaprika: 10 x 10 cm.

3. Tápkockás palánta:

Tápkocka: nedves földkeverékből készített kocka, henger vagy kúp. Különböző méretben

készítik, a növény igényei szerint. A földkeverék alapanyagai: tőzeg, komposzt,

gyepszintföld, érett istállótrágya. Dúsítható műtrágyával. Fontos követelmény, hogy a

földkocka ne essen szét, a gyökér ne sérüljön. A megfelelő víztartalommal elérhető a

tartósság: 1 köbméter földkeverékből kb. 6000 db 5 x 6-os tápkocka készíthető. A

tápkockába közvetlenül vetnek vagy tűzdelnek. A tápkockákat géppel készítik.

5. ábra. Tápkocka készítő

Előnye:

- könnyebb a palántázás,

- kiültetéskor a gyökér nem sérül,


MÓDJAI

13

- korábban fordul termőre,

- jobb termésátlagok,

- olcsóbb, mint a cserép.

A tápkockák méretét a növény igényei határozzák meg. Leggyakrabban használt tápkocka

méretek: fejes saláta: 4-5 cm, karfiol, fejes káposzta: 5-6 cm, paprika, kínai kel: 6-7 cm,

paradicsom, uborka: 6-8 cm, más kabakosok: 7-8 cm.

6. ábra. Tápkockás palánták

4. Cserepes palánta:

A cserépben nevelés lehetővé teszi a növénykék egyedi kezelését, megkönnyíti az ültetést.

Általában 7x7-es cserepeket használnak. Hajtatásban, amikor hosszú a nevelés, mert

fényszegény időszakban történik a termesztés, hasznos a cserepes palánta alkalmazása

(paprika, paradicsom) mert könnyebb a mozgatása, szétrakása. Az oltott sárga- és

görögdinnye palántákat cserépben nevelik, így történik az értékesítés is. A cserepes nevelés

megdrágítja a palántát.


MÓDJAI

14

7. ábra. Cserepes palánták

5. Korszerű, tálcás palántanevelés:

A korszerű, tálcás palántanevelés elterjedőben van. Szinte minden mozzanata

automatizálható. A növények műanyag tálcába préselt, henger alakú mélyedésekbe kerülnek.

A tálcákon a henger alakú mélyedések mérete különböző lehet.

A magvetés közege kórokozó- és kártevőmentes, tőzeg alapú közegben történik. A

korszerűbb, nagy mennyiségű palántát előállító üzemekben a magvetéshez pillírozott

vetőmagot használnak, a magokat vákuum elven működő vetőgéppel vetik. A bevetett

tálcákat takarják, beöntözik. A korszerű üzemekben a bevetett tálcák csíráztatókamrába

kerülnek, ahol a szabályozott hőmérséklet és páratartalom mellett a csírázás gyors és

egyöntetű lesz. A kicsírázott növényeket aztán tálcástól kirakják a termesztőberendezésbe.

A palántanevelés célja: a melegigényes és nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése.

A palánta lehet: szálas, tápkockás, cserepes, tálcás. Előállítható tűzdeléssel vagy tűzdelés

nélkül.

A palántanevelés előnyei:

Előbbre hozható a termésérés.

A palántanevelés során a környezeti tényezőket jobban tudjuk befolyásolni.

Kisebb területen nagyobb árbevétel érhető el.

Megfelelő minőségű palánta előállításának feltételei: jó termesztőközeg, megfelelő klíma, jó

minőségű vetőmag, növényvédelem, öntözés és tápanyag-utánpótlás a megfelelő időben és

mennyiségben.


MÓDJAI

15

A palántanevelés ápolási munkái:

Az ápolási munkák a kiültetéstől, a kirakástól a kiültetésig tart. Cél: kellően edzett,

egészséges palánták előállítása a megfelelő időben. A megfelelő minőségű palánták

előállításához a kedvező környezeti feltételek biztosítása.

Ápolási munkák: víz és a páratartalom biztosítása, tápanyag utánpótlás, növényvédelem.

A vetés időpontját a kiültetés időpontja határozza meg.

A palántanevelés ideje:

- Fejes saláta, káposztafélék, kabakosok: 4-5 hét.

- Paradicsom, paprika: 6 hét.

- Zeller: 8-10 hét.

Hőmérséklet:

A palántanevelés sikere nagyban függ attól, hogy a növényfaj igényeinek megfelelő

hőmérsékletet biztosítunk a közegben és a légtérben. A túl alacsony hőmérséklet lassítja a

növekedést. Hideg talajba ne vessünk, és ne tűzdeljünk. A különböző zöldségfajok

hőmérsékletigénye eltérő lehet.

A gyakorlatban a zöldségpalántákat hőmérsékletigényük alapján két csoportba osztjuk:

Melegigényesek: paprika, paradicsom, uborka, dinnye, spárgatök.

Hidegtűrők: karalábé, fejes saláta, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol.

A növények fejlődésük során különböző hőmérsékletigényűek. A legmagasabb

hőmérsékletet csírázáskor igénylik a növények, szikleveles korban csökken a

hőmérsékletigényük, majd a lomblevelek megjelenésekor ismét növekszik a hőigény.

Zöldségnövények optimális hőigénye:

hőigény zöldségnövény

25°C paprika, görögdinnye, sárgadinnye, uborka, spárgatök,

22°C paradicsom, bab, kukorica, tojásgyümölcs,

19°C vöröshagyma, fokhagyma, cékla, zeller, spárga,

16°C sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, borsó, fejes saláta, spenót,

sóska, burgonya, az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék,

13°C káposztafélék, retek, torma.


MÓDJAI

16

Általánosságban mondható, hogy kelésig a növény hőoptimuma felett 7°C-al tartják a

hőmérsékletet, szikleveles állapotban az optimum alatt 7°C-al. Ha magas a hőmérséklet, a

palánták megnyúlnak. A szikleveles kor 10-12 napig tart, ezután az optimumot tartjuk

edzésig. Ha kevés a fény, csökkenteni kell a hőmérsékletet. Nagyon káros a hőmérséklet

ingadozása.

Palántanevelés szempontjából a talaj, a termesztőközeg hőmérséklete is fontos.

Talajhőmérséklet igények:

- káposztafélék: 12-14°C,

- fejes saláta: 14-16 C,

- paradicsom 18-19 C,

- paprika 20 C,

- uborka 20-25°C.

Öntözés:

A növények a csírázáshoz szükséges vizet a vetőközeg beöntözésével biztosítják. A párolgás

mértéke takarással csökkenthető. Szikleveles korban érzékenyek a növények az öntözésre,

ilyenkor nem tanácsos öntözni. Szikleveles kortól, az időjárástól függően, 5-30 mm

öntözővizet juttatnak ki hetente.

Tápanyag-utánpótlás:

A magvetés, a palántanevelés közege tőzeg alapú, szükséges a tápanyaggal való dúsítása. A

tápanyagellátás történhet lassú hatású műtrágyák tőzegbe való keverésével, folyamatos

tápoldatozással vagy a két módszer kombinálásával. Elterjedtebb módszer a lassú hatású,

„retard” műtrágyák használata. Ezek a műtrágyák lassú lebomlásúak, vagy szabályozott a

tápanyagleadásuk. Lassú tápanyag-leadásúak azok, amelyek nagyon lassan oldódnak a

talajoldatban. Ilyen pl. a Buviplant. A szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák könnyen

felvehető formában tartalmazzák a tápanyagokat, de olyan anyaggal vonják be, ami a víznek

nehezen átjárható. Ilyen műtrágya, pl. a Plantacote vagy az Osmocote. Ezek a műtrágyák

elég drágák, ez az oka, hogy kevéssé elterjedtek.

A másik módszer a folyamatos tápoldatozás. Napjában akár többször is híg tápoldattal

(töménység: 0,1-0,2%) öntözik a növényeket, a tűzdeléstől kiültetésig. A tápoldatozást a

fény- és hőviszonyokhoz kell igazítani. Ha kevesebb a fény télen, a tápoldatot töményebbre

készítik.

Kombinált módszer: a két előbbi kombinálása.

A csírázó növények érzékenyek a sóra, a magas tápanyagszint lassítja a csírázást. A palánták

a főgyökér elágazása után, az első lomblevelek megjelenése után igényelnek tápanyagot. A

nem megfelelő mennyiségű tápanyaggal ellátott palánták ellenben gyenge szövetűek,

gyorsan megnyúlnak, rosszul gyökeresednek.


MÓDJAI

17

Növényvédelem:

Az egészséges palánták előállításának egyik feltétele az egészséges, csávázott mag. Fontos

a megfelelő minőség. A másik fontos tényező, hogy a talaj, a vetőközeg fertőzésmentes

legyen. A szaporítóládákat is fertőtleníteni kell. Ezen feltételek megelőzik a betegségek

kialakulását.

A leggyakoribb betegség, ami palántanevelés során előfordul, a palántadőlés. Több

gombafaj okozza. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztaféléknél

tapasztalható, foltokban pusztulást okoz.

A kártevők közül a tripszek, a levéltetvek veszélyesek.

Edzés:

Az edzés a palántanevelés utolsó szakasza. Kiültetés előtt fokozatosan hozzá kell szoktatni

a növényeket a kinti viszonyokhoz. A kiültetés előtt 10-12 nappal lehet kezdeni az edzést.

Szétrakás:

Ahogy növekszik a fejlődő palánták térigénye, nagyobb térállásba rakják szét a növényeket,

így megfelelően egyenletes lesz a fényellátás.

Az ápolási munkák a kiültetéstől, kirakástól a kiültetésig tartanak. Cél: kellően edzett,

egészséges palánták előállítása, a megfelelő időben. A megfelelő minőségű palánták

előállításához a kedvező környezeti feltételek biztosítása.

Ápolási munkák: víz és a páratartalom biztosítása, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem.

6. Ivartalan szaporítás

Az ivartalan módon való szaporítás (vegetatív szaporítás) a növény valamely részével

történik. A zöldségtermesztésben ez a szaporítás kisebb arányú.

Vegetatív szaporítással szaporítjuk a következő növényeket:

Burgonya, vöröshagyma, fokhagyma, torma, metélőhagyma, rebarbara.

Burgonya: gumóval szaporítjuk. A burgonyagumó nem más, mint megvastagodott földalatti

szárrész.

Fokhagyma: a hagymát gerezdjeire szedjük, ezekkel szaporítjuk.

Rebarbara: szaporítható magvetéssel is, de ivartalan módon tőosztással is. Tőosztáskor 2-3

rügyes gyöktörzseket dugványozunk, tavasszal vagy ősszel, állandó helyre.

Vöröshagyma: dughagymával.


MÓDJAI

18

Mikroszaporítás:

Szövettenyésztés: különböző növényi részeket izolálnak, laboratóriumi körülmények között

szaporítják. A szaporítás kiindulása lehet:

- csúcsmerisztéma (levélkezdemény nélküli tenyészőkúp),

- hajtáscsúcs (a hajtás egészen apró része),

- hónaljrügy,

- virágkezdemény,

- levélrészek: levélnyél, levéllemez,

- szár.

A növényi részeket táptalajon nevelik szabályozott körülmények között, hormonok

segítségével.

Mikroszaporítást használnak a következő zöldségnövényeknél: paradicsom, káposztafélék,

burgonya, torma, uborka, zeller, hagymafélék, spárga, tojásgyümölcs, görögdinnye,

rebarbara.

Oltás:

A zöldségtermesztésben is egyre inkább terjed a növények oltása. Ennek az eljárásnak a

célja a betegségek vagy kártevők elleni ellenállóság biztosítása, valamint a növény

életerősségének fokozása. Használják fűtött és fűtetlen fóliás hajtatásban, valamint

szabadföldi termesztésben is.

Oltást használnak a következő zöldségnövényeknél: paradicsom, paprika, uborka,

sárgadinnye, görögdinnye, tojásgyümölcs.

Dinnyét tök alanyra oltják. Előnye: az alany jobban tűri az alacsonyabb talajhőmérsékletet,

erősebb a gyökérzete, így jobb a tápanyag- és vízfelvétel, nagyobb a terméshozam, ellenálló

a gombás betegségekkel szemben. A paradicsomot és a tojásgyümölcsöt paradicsom alanyra

oltják. Célja: fonálféreg ellenállóság, nő a hozam, erősebb gyökérzet. Paprikát erősebb

gyökérzetű vad alanyra oltják. Uborka esetében az alany tök vagy cukkini.


MÓDJAI

19

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. feladat

Keresse meg az interneten a Palánta Plusz cég honlapját!

(http://www.palantaplus.hu/)

Válaszoljon a kérdésekre írásban!

a) Soroljon fel a tálcás palántákból legalább 6-ot, amelyek szerepelnek az ajánlatban!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

b) Milyen típusú palántákat árul ez a cég?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

c) Milyen tálcatípusok rendelhetők?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

d) Mikor kezdte meg a cég a működését, mekkora a terület, amin termelnek, mennyi

palántát állítanak elő?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

e) Mennyibe kerül a csemegekukorica tálcánként?

_________________________________________________________________________________________


MÓDJAI

20

2. feladat

Keresse meg a KITE Zrt. palánta ajánlatát az interneten!

(http://www.kite.hu/index.php?page=27)


a) Milyen zöldségnövények palántáit kínálják?

b) Milyen tálcákban forgalmazzák a palántáikat?

c) Milyen különleges palántákat kínálnak?

a) _______________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

b) _______________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

c) _______________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. feladat

Olvassa el a Kertészet Szőlészet 2010. július 20-i számában megjelent „A robot oltja a

dinnyét” című cikket!

Megtalálja az interneten is: http://www.kerteszetesszoleszet.hu/node/370


a) Mi a siker titka? __________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

b) Hogyan működik? _________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


MÓDJAI

21

4. feladat

Figyelje meg egy zöldségnövény vetőmagjának csomagolását! Milyen információkat

tartalmaz? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Megoldási javaslatok

1. feladat

a) paprika, padlizsán, paradicsom, zeller, dinnye, uborka, tök, saláta, káposztafélék,

póréhagyma.

b) tálcás, tápkockás, cserepes.

c) Cellaszám: 288, 200, 128, 98, 72, 40, méter cm: 2 x 2, 2,5 x 2,5, 3 x 3, 3,5 x 3,5, 4 x 4,

5,5 x 5,5.

d) A cég 2002-ben kezdte meg működését. A fóliával borított terület nagysága: 13 000

négyzetméter, 15 millió darab palántát állítanak elő.

e) 5790 Ft/tálca

2. feladat

a) paprika, sárga- és görögdinnye, káposztafélék, paradicsom, saláta, zeller.

b) hungarocell tálcákban más-más térállásban. Tálcák: 54-es, 96-os, 126-os, 176-os, 187-

es.

c) oltott dinnyepalánta.

3. feladat

a) Előny az egyenletesség, a tökéletes illeszkedés, a stabil oltási pont és a kiültetés után is

egyenletes állomány. Az igazi siker kulcsa az, hogy a gép a szik alatt olt, emiatt nem hajt ki

a tök alany, ezzel rengeteg munkától és esetleges károkozástól kíméli meg a gazdálkodót,

hiszen nem kell a „vadalással” foglalkozni.


MÓDJAI

22

b) Az oltórobot egy tálca alannyal és nemessel foglalkozik egyidejűleg. Kamerák érzékelik,

hogy a tálcán belül melyik növénynek milyen vastag a szára. A robotkarok egy alanyt és egy

nemest emelnek ki a tálcából egyszerre – mindig azt a kettőt, amelyeknek a kamera által

közvetített adatok szerint tökéletesen azonos a szármérője. Ezután egy kés levágja az alany

felső részét, mindkét sziklevéllel együtt, a nemesről pedig az alsó, gyökeres részt távolítja

el. Az oltócsipesz zárt, a szárat teljesen körbevevő, kb. 1 cm magas szilikonhenger, amelyet

a robotkarok három oldalról megfognak, és megnyújtanak arra az időre, amíg a megvágott

alanyt alulról, a nemest pedig fölülről belecsúsztatja a másik két robotkar. Ezután elengedik

a szilikonhengert, amely rászorul az oltvány szárára úgy, hogy éppen középre kerül a két

érintkező vágási felület. A Zöldség Palánta Kft. által használt robot már létező konstrukció,

amit a szakismereteik segítségével alkalmaztak az uborka- és paradicsomoltáshoz használt

dinnyepalántára – mondta Lóczi János. Nehéz feladat volt például az oltócsipesz anyagának

kifejlesztése – vagyis eljutni arra a felismerésre, hogy az oltócsipesz anyaga problémaforrás

lehet. Ez a műanyag henger meghatározott idő alatt elporlad, ez az idő növényenként más

és más.

4. feladat

A vetőmagok csomagolásán általában a következő információk találhatók: Faj- és fajtanév, ki

állítja elő, minősítés, információk a felhasználásról, lejárati idő, mag mennyisége.


MÓDJAI

23

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Írja le, melyik a zöldségnövényeknél alkalmazott leggyakoribb szaporítási mód!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Sorolja fel a vetőmagok értékmérő tulajdonságait!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. feladat

Hogyan határozható meg a vetőmag használati értéke? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat

Milyen vetés előtti magkezelési eljárásokat ismer? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


MÓDJAI

24

5. feladat

Írja le, milyen zöldségnövényeknél alkalmazunk helybenvetést!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. feladat

Párosítsa a növényeket a vetési időkkel! A megoldást írja a kijelölt helyre!

A) csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye, uborka, zöldbab.

B) petrezselyem, egyes kifejtőborsók magjai.

D) petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó.

E) hagyma, káposztafélék, cékla, burgonyafélék, borsó.

F) korai borsó.

G) őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma.

H) csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, uborka utolsó szakaszai.

I) áttelelő spenót, fejes saláta.


MÓDJAI

25

1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat: _______________________

_________________________________________________________________________________________

2. Március közepén, amikor a talaj 5-8°C-ra már felmelegszik. ________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12°C-os: _________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. Június-júliusban: __________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. Augusztusban másodvetések: ________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. Szeptember-októberben: ____________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

7. november vége-december eleje, tél alá vetés időszaka: ____________________________________________

_________________________________________________________________________________________

8. Téli vetés: _______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


MÓDJAI

26

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Ivaros szaporítás: magvetés.

2. feladat

Tisztaság, egészségi állapot, víztartalom, ezermagtömeg, térfogattömeg, osztályozottság,

csírázóképesség, csírázási erély.

3. feladat

Használati érték százalékban: tisztasági százalék és a csírázási százalék szorzata.

4. feladat

Előcsíráztatás, hőkezelés, osztályozás, drazsírozás (pillírozás), keverés, koptatás, gamma

sugárzás, csávázás.

5. feladat

Helybenvetés:

A legelterjedtebb szaporítási mód. Rövid tenyészidejű, az egyöntetűen érő fajokat

szaporítjuk ezzel a módszerrel. Kizárólag helybe vetéssel szaporítjuk a következő

zöldségnövényeket:zöldborsó, zöldbab, spenót, cékla, mangold, sárgarépa, petrezselyem,

pasztinák, retek, sütőtök, patisszon.

Főként magvetéssel szaporítjuk: sóska, fejes saláta, spárgatök, cukkini, uborka.

A kétéves, valamint az évelő növények előállítását célzó magvetés különleges szaporítási

mód. Ebbe a csoportba tartozik a vöröshagyma dughagymatermesztését szolgáló magvetés,

a kétéves fajok dugványnevelését célzó magvetés pl. sárgarépa, petrezselyem, cékla,

pasztinák, zeller és egyes káposztafélék.

6. feladat

1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat:

petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó.

2. Március közepén, amikor a talaj 5-8°C-ra már felmelegszik: hagyma, káposztafélék, cékla,

burgonyafélék, borsó.


MÓDJAI

27

3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12°C-os: csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye,

uborka, zöldbab.

4. Június-júliusban: csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, az uborka utolsó

szakaszai.

5. Augusztusban másodvetések: őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma.

6. Szeptember-októberben: áttelelő spenót, fejes saláta.

7. November vége-december eleje: tél alá vetés időszaka. Ilyenkor vetik a petrezselyem,

egyes kifejtőborsó magjait.

8. Téli vetés: korai borsó.


MÓDJAI

28

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM

Balázs Sándor (szerk.): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest 2004.

AJÁNLOTT IRODALOM

Keszei Attila: Kertészeti ismeretek I. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest,

2005.

Balázs Sándor (szerk.): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest 2004.

A(z) 2230-06 modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme

felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése

31-622-01-0010-31-04 Zöldségtermesztő

54-621-04-0010-54-01 Kertész és növényvédelmi technikus

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

20 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának

fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063

Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

Documents

zöldségek szaporítása