ZÁRÓJELENTÉS

A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák

értékelése a zöldség-, gyümölcságazatban

című kutatáshoz kapcsolódó zárójelentés

Készítette:

Eruditio Oktatási Zrt.

Budapest, 2012. november 12.

2

Tartalomjegyzék

1. ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................................................... 3

1.1. A SZEKUNDER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ............................................................................ 3 1.2. A PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ................................................................................... 3

1.2.1. A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis ....................................................... 3 1.2.2. A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis ................................................................................. 4 1.2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis összevetése .............. 6

1.3. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA ......................................................... 7 1.4. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE ........ 9

1.4.1. Az adatgyűjtés körülményei ................................................................................................... 9 1.4.2. A dokumentetumok elemzésének megállapításai .................................................................... 9

2. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 12

2.1. A JELENTÉS CÉLJA ..................................................................................................................................... 12 2.2 A JELENTÉS SZERKEZETE ............................................................................................................................ 12

3. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE .................................................................................................................. 14

3.1. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT BEMUTATÁSA ........................................................................................ 14 3.1.1. Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban ................................................... 14 3.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői .................................................... 17

3.2. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS CÉLCSOPORTJA ..................................................................................................... 22 3.2.1. A kutatás célkitűzései, célcsoportja ...................................................................................... 22 3.2.2. A kutatás területei ................................................................................................................ 22

4. A VIZSGÁLATI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA .................................................... 23

4.1. A KUTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT ADATGYŰJTÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA ........................................ 23 4.2. FELDOLGOZÁSI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK ................................................................................................. 24

4.2.1. Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek ........................................................................... 24 4.2.. Az adatgyűjtés és feldolgozás során felmerült problémák ..................................................... 25

5. AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK ........................................ 26

5.1. A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ............................ 26 5.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata ................................................. 26 5.1.2. A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata ........................................................................... 30 5.1.3. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása ................. 35

5.2. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT CÉLKITŰZÉSEK, BEAVATKOZÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ........................................................................................................... 36 5.2.1. A megkérdezett szervezetek jellemző adatai ......................................................................... 36 5.2.2. A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése ....................................................... 38

5.3. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAINAK PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE 45

6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK ............................................................................................ 87

6.1. A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ................................. 87 6.2. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA ...................................................... 90 6.3. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE ...... 92

7. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 94

3

1. Összefoglaló

A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából kutatást végeztünk A FENNTARTHATÓ

MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIÁK ÉRTÉKELÉSE A ZÖLDSÉG-,

GYÜMÖLCSÁGAZATBAN címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és

zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó

részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági

végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint

a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a 2007–2011 között időszakra vonatkozóan a

TÉSZ-ek működését az adott tagországban.

A kutatás eredményeként képet kaptunk a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői

értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt A GYÜMÖLCS ÉS

ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ

NEMZETI STRATÉGIA (továbbiakban: Nemzeti Stratégia) megvalósulása során elért

eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében, hogy a

rendszer versenyképesebb és vonzóbb legyen az ágazatban termelők körében, illetve

hatékonyabban lehessen működtetni.

1.1. A szekunder kutatás eredményeinek ismertetése

Szekunder kutatást végeztünk, elemeztük a zöldség-gyümölcs ágazat birtokviszonyait,

valamint azokat a feltételeket, amelyek az ágazat jelentősebb felvevőpiacait

meghatározzák. Megállapítottuk, hogy az ágazat termelői jellemzően kis területeken

gazdálkodnak, ez az elaprózódott birtokméret pedig igen gyenge alkupozíciót eredményez

úgy az élelmiszeripar vállalataival, mint az élelmiszer-kiskereskedelem képviselőivel

szemben. A termelői értékesítő szervezetek a kínálat koncentrálásával elősegíthetik, hogy a

termelők piaci pozíciói javuljanak, ezáltal az ágazat jelentősen hozzájárulhat a

foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a vidék népességmegtartó képessége pedig ezáltal

javulhat.

1.2. A primer kutatás eredményeinek ismertetése

Primer kutatásunkat három területre koncentráltuk. Vizsgáltuk a Nemzeti Stratégia

megvalósításának eredményességét, a működési programok végrehajtásával kapcsolatos

problémákat, valamint elemeztük ezek pénzügyi megvalósítását.

A Nemzeti Stratégia eredményességének vizsgálatát a TÉSZ elnökeivel, vezető

munkatársaival készített interjúk segítségével végeztük el. A 2008-ban elfogadásra került

Nemzeti Stratégia SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk,

hogy a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek,

illetve melyek azok a különbségek, amelyek a TÉSZ-ek és az ágazat egyéb szereplői között

a vizsgált időszakban kialakultak.

1.2.1. A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis

A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a

meglévő menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották,

ami szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok

kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A tárgyi

4

eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősen hozzájárultak a fejlődéshez,

bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat.

A megkérdezettek a gyengeségek tekintetében az általános tőkehiányt, az öntözött

területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányát,

az ebből fakadó versenyképességi problémákat (termelési költségek viszonylag magasak,

és alacsony a jövedelemtermelő képesség) említették. Az alkalmazott technológiák

színvonala változó, ennek következtében hullámzóak a termésátlagok és kiegyenlítetlen az

előállított termékek minősége. A marketingtevékenységet sem tekintették elég

hatékonynak és színvonalasnak a válaszadók.

Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások

kihasználását és a belföldi, illetve az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a

legfontosabbnak, melynek hatásos eszköze lehet a feldolgozottsági szint emelése vagy a

magas minőségű, márkázott termékek arányának növelése.

A fenyegetések tekintetében az agrárolló nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy

csökkenése, a válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása került

azonosításra. A hitelhez jutási problémák is jelentősek, ezek a beruházás-finanszírozást és

a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is érintik. A gyakori jogszabályváltozások és a

helyenkénti túlszabályozás pedig a hosszú távú tervezést nehezíti.

1.2.2. A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis

A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet,

a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték,

így megállapíthatjuk, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól

hasznosultak a vizsgált időszakban.

A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt, valamint a tagok

eltérő gazdasági helyzetéből fakadó feszültségeket. A rendszerváltás óta viszonylag

nagyobb területen gazdálkodók esetében ugyanis kevéssé jellemzőek a likviditási

problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás miatt

csatlakoznak a TÉSZ-hez. A kis területen gazdálkodók viszont napi pénzügyi gondokkal

küzdenek, nekik az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ.

A feszültségek mentén felmerült javaslat, hogy a kisebb termelő esetében más típusú

szövetkezésre és támogatási rendszerre lenne szükség. A marketing területén is jelentős

hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területekre tagozódnak:

- Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya.

- Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és

évenként hektikusan változnak.

- Az TÉSZ-ek friss zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként

történő beszállítás részaránya pedig nő.

- A marketingkommunikációt javítani kell a belföldi fogyasztás arányának növelése

érdekében.

- A TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködés gyengeségei.

Az ágazat egészére, de a TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködésre is hat az ágazatban

általánosnak tekinthető bizalomhiány. Ezen változtatni kell, mert a felvevőpiacok

koncentráltsága kikényszeríti, hogy a kereskedelmi láncok beszerzési központjainak

ellensúlyozására kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket

5

nem termelők, hanem a professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek

irányítanak és működtetnek.

A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a taggá válást vonzóbbá kell tenni, ezért javítani kell a

bizalmi szintet, és ki kell küszöbölni a rendszer gyenge pontjait kihasználó potyautasság

jelenségét. A megkérdezettek szerint még mindig nincs elég eszköz a szabályokat súlyosan

megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a bizalom erősítése érdekében. A tagok

központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a

rendszerbe, előfordul a kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében

létesített tagsági jogviszony létesítése is. Javasoljuk, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZ-

tagokat honorálja az állam azzal, hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való

részvétel vagy a támogatások elérése területén. Létre kell hozni egy olyan integrált

informatikai rendszert is, amely segíti a tagok nyilvántartását, tevékenységük nyomon

követését, valamint az adminisztratív feladatokat is támogatja.

Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van,

ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát,

akik nem csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek.

Itt az oktatási rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő

szakemberekkel megismertesse az együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit

egyaránt.

A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan

független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az

elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő

szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való

hozzáállásukkal is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát

és szerepét a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a

megkérdezettek mindegyike igen hasznosnak látta.

A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában

meglévő tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket

az ágazat más szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén

a termelő tagok olyan piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem

lennének képesek megjelenni. Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy

tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is

előnyt biztosíthatnak a tagok számára.

A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása

vagy csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása

egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami

nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-

hitelezést is. A tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők

védtelenebbek a feketekereskedelem kihívásaival szemben is, mert az azonnali

készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára visszautasíthatatlanul vonzó

ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva. A TÉSZ-ek esetében

a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az

ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős

versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi

vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár.

A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a

szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak

6

érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal

szemben.

Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek

mindennapjaiban, ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi

változások. Az interjúk során sokan említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős

versenyhátrányt jelent a TÉSZ-ek számára, mert a törvényes értékesítés helyett/mellett

igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta lehetőségeket, valamint a számla

nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó lehetőség a gyors és

adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan bürokratikus,

lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi

engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási

rendszert is a fenyegetések között említették. (Kérték például azt is, hogy a kárenyhítő

juttatások kifizetéséről hamarabb döntsenek.) Az interjúk során a jogi környezet változását

két kiemelt területen is említették:

- Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért

az őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának

szükségességére. Ez utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt

fordított áfa rendszerének bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos

áfakulcs csökkentését javasolták. Ez utóbbit szinte minden megkérdezett mint a

versenyképességüket súlyosan érintő kérdést említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel

kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették az adminisztrációs terhek

csökkentését.

- Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és a szabályozás egyszerűsítésére

vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása).

1.2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis

összevetése

Az ágazat és a TÉSZ-ek működését a két SWOT analízis összevetésével elemeztük. Ennek

főbb megállapításai az alábbiak:

Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek együttműködés iránt elkötelezett

szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. Jellemző a fejlett, korszerű technológiák ismerete

és a környezettudatosság is. A támogatások lehetővé tették a technológia fejlesztését, így

sok beruházás valósult meg a TÉSZ-ekben, ez előnyt jelent az ágazat más szereplőivel

szemben. A minőségbiztosítási rendszerek teljes körű alkalmazása az élelmiszer

biztonságos termelésére érzékeny piacokon jelent a szervezetek számára versenyelőnyt. Az

újdonságok, innovatív megoldások alkalmazása nem csupán a termeléstechnológia

területén, hanem a piaci munkában is előnye a TÉSZ-eknek. Logisztikai fejlesztéseik

segítik a termelő tagok árualapjainak koncentrálását és piacra juttatását. A

foglalkoztatásban betöltött szerepük a termelésben és a termelőüzemi feldolgozásban,

illetve az áruvá készítésben is számottevő. A szervezettségből fakadó előny az is, hogy

finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik tagjaikat az

átmeneti problémák leküzdésében.

A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik

segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői

nem tudnak megpályázni. A kínálat koncentrálása révén a tagok olyan piacokon is meg

tudnak jelenni termékeikkel, amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői nem. Igaz, a

7

TÉSZ-en kívüli nagyobb termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják

piacaikat, de az ágazat termelőinek nagyobb hányadát jelentő kisebb termelők egyedül nem

tudnak érvényesülni a piacon. Pozitívum az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy

tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is

előnyt biztosíthatnak a tagok számára.

Az ágazat egészéhez viszonyítva a TÉSZ-ek külön gyengeségének tekinthető, hogy a

rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi források elérése

bonyolult szabályokhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a TÉSZ-eket az ágazat nem

szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti rugalmas alkalmazkodásukat.

A TÉSZ-ek sajátos gyengesége az is, hogy a szervezetek kereteit erősen feszíti a nagyobb

és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is jellemző ez a

kettősség, de a két szegmens között csak a TÉSZ-ekben van ilyen erős ellentét, ugyanis a

szervezeteken kívüli termelőknek nem kell összehangolniuk érdekeiket és

tevékenységüket.

A gyengeségek jó része kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az

egész ágazatra is jellemzőek, de ezeket a TÉSZ-ek egyáltalán nem vagy csak sokkal

nehezebben tudják kivédeni. (Ilyen pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer

anomáliái stb.) A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi

és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, mert a szervezetek szabálykövető

magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal

szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági

jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív

diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a

jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek

versenyhátrányba a csalókkal szemben. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok

mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a

zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg.

1.3. A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata

A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető

kérdőíves lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható,

hogy a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét szolgáló

intézkedések működtek a legsikeresebben, míg a válságmegelőzési és -elhárítási, a kutatási

és kísérleti termesztésre intézkedések, valamint a képzési és tanácsadási és az egyéb

területek kevésbé voltak népszerűek.

A beküldendő működési tervekkel kapcsolatban jelezték, hogy a működési program sok

felesleges lépésre kényszeríti a tagokat a tényleges működési költségeikhez való

hozzájárulás helyett. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési nehézségeket

többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség.

Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek

nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad

felhasználású, átalányként kifizetett pénzeszköz.

Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori

változtatások helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más

dokumentumokkal történő összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv

formátuma bonyolult, az elszámolás bürokratikus, túlszabályozott és túlellenőrzött, a

felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ennek a nyílt kérdésre adott véleménynek

8

ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat

átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették. Ehhez a felvetéshez kapcsolható az a

javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó könyvelési,

elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok összhangjának

megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási lehetőségeivel

kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen kellene bevonni a TÉSZ-ek könyvelőit, a

rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is.

9

1.4. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló

beszámolók elemzése

A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a

TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük el. Az adatszolgáltatás

nehézségekbe ütközött néhány szervezet esetében, amely elsősorban a pénzügyi-számviteli

adatokon kívüli adatgyűjtésre vonatkozik.

1.4.1. Az adatgyűjtés körülményei

A legtöbb TÉSZ esetében nincs lehetőség ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész

gyűjtésére (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a

hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). Ezért javasoljuk a

mutatószámok rendszerének átalakítását úgy, hogy azok a kötelezően nyilvántartott

adatokkal összhangban legyenek. A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását

akkor lehetne megkövetelni, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és

nyilvántartásával kapcsolatosan felmerülő költségeik a működési költségek része lenne. Az

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené a már az előzőekben említett

integrált elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakítása is. Ennek segítségével a TÉSZ-

ek közötti kommunikáció és az egész rendszer átláthatósága is javulna, a beszámolók

elkészítése pedig olyan elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra

feltöltött adatokat is kezelné, illetve segítséget adhatna a kért adatok értelmezéséhez.

1.4.2. A pénzügyi dokumentumok elemzésének megállapításai

A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a felhasznált

pénzügyi erőforrások hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat,

valamint eredményesen és hatékonyan segítették a termelőket céljaik megvalósításában.

- A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek

megfelelt, viszont a makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a

hosszú távú tervezést.

- A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

szintén jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőség-javításához és

fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak

enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok

jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a

bevezetett minőségbiztosítási rendszerek.

- A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a

promóciós és kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ezen a területen

10

további figyelmet és több forrást igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát

növelni kívánják a vizsgált szervezetek.

- A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a

TÉSZ-ek tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A

kutatási és kísérleti termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek

megszervezésére és lebonyolítására a TÉSZ-ek még nem eléggé

felkészültek.

- A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

részben hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység

hatékonyságát rontja, hogy kevés a jól felkészült, több területen is jártas

szakember, valamint a tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi

forrása a szervezeteknek. A megszervezett képzések nem tudják pótolni a

folyamatos szaktanácsadói tevékenységet.

- A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a

TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A

klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem

alkalmazzák. Fontos lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan

pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi alap), amely a rosszabb évjáratokban

segíthetné a tagokat finanszírozási problémáik áthidalásában.

- A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen

és hatékonyan járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és

vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek megfelelőek, a szervezetek a

képződött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében is lépéseket

tettek.

- A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé

járultak hozzá, az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig

használták, ezért ennek hatékonysága és eredményessége elégséges szintű

volt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései

eredményesek és hatékonyak voltak. Elsősorban azokon a területeken értek el

jelentősebb eredményeket, amelyek a TÉSZ-ek piaci munkáját segítették. A

11

működési programok segítették a TÉSZ-tagok munkáját, ezzel hozzájárultak a

zöldség-gyümölcs ágazat egészének eredményes működéséhez is.

12

2. Bevezetés

Az Európai Unióban működő szövetkezetek sikerének titka a folyamatosan változó piaci és

agrárpolitikai körülményekhez alkalmazkodás, az ezekhez illeszkedő marketing,

finanszírozási és szervezeti stratégiák kidolgozása és végrehajtása. (Szabó G., 2007) Az

európai példát követve Magyarországon is megjelentek a termelői értékesítő szervezetek, a

TÉSZ-ek. A közel egy évtizede működő szervezetek általános célja, hogy a termelői árak

stabilizálásával, a kínálat koncentrálásával, valamint a termelési és tranzakciós költségek

csökkentésével növeljék a termelők – ezáltal az egész ágazat – versenyképességét.

2.1. A jelentés célja

A magyarországi szervezetek az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési folyamaton mentek

keresztülés, és elmondható, hogy ma a hazai zöldség-gyümölcs ágazat által értékesített

termékek termelési értékének közel 20 százalékát forgalmazzák (1. táblázat). Ez az arány

az Európai Unió országaihoz viszonyítva alacsonynak mondható, ezért keresni kell azokat

az okokat, amelyek gátolják a szervezettség növelését.

A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából 2012. július és november között kutatást

végeztünk „A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák értékelése

a zöldség-, gyümölcságazatban” címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a

gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra

alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i

543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második

albekezdésében foglaltak szerint a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a 2007–2011

közötti időszakra vonatkozóan a TÉSZ-ek működését az adott tagországban. A

vizsgálatunk célja ezért az is, hogy ennek a kötelezettségnek legjobb tudásunk szerint

eleget tegyünk.

A kutatás eredményeként azt várjuk, hogy átfogó képet kapjunk a Magyarországon

működő TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia megvalósulása

során elért eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében,

hogy az abban kitűzött célokat el lehessen érni, illetve a lehetőségekhez mérten és a

meglévő jogszabályi keretekhez igazodva a rendszert költséghatékonyan lehessen

működtetni. Kutatásunk további célja volt feltárni azokat a tényezőket, amelyek

befolyásolják a TÉSZ-ek működésének eredményességét és hatékonyságát.

2.2 A jelentés szerkezete

A jelentés szerkezetét a szakmai specifikációban megadott szempontok szerint

határoztuk meg:

- A vezetői összefoglaló az értékelés főbb megállapításait, a kutatás

eredményeként megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat

tartalmazza.

13

- A jelentés 3. fejezete az értékelés hátterét mutatja be. A 3.1. fejezetben

röviden összefoglaljuk az ágazatra jellemző háttérinformációkat, amelyek

meghatározzák a vizsgált TÉSZ-ek makro- és mikrokörnyezetét. Bemutatjuk

a zöldség-gyümölcs szektorra jellemző birtokviszonyokat, valamint kitérünk a

piaci viszonyok elemzésére is. A 3.2. fejezetben röviden ismertetjük a

vizsgálat célját, és bemutatjuk annak célcsoportját.

- A 4. fejezet a kutatás során alkalmazott módszereket foglalja össze.

Ismertetjük az értékelés kialakítását és az alkalmazott módszereket, az

adatgyűjtés során alkalmazott szekunder és primer adatgyűjtési technikákat

(kérdőívek, személyes beszélgetések, a minták mérete és a kiválasztási

szempontjai stb.). Kitérünk az adatok minőségének és megbízhatóságának

általános értékelésére, az esetleges torzulások okaira, és ismertetjük a

felmerült problémákat és az alkalmazott módszerek korlátait is.

- Az 5. fejezetben az elvégzett kutatás eredményeit foglaljuk össze. Válaszokat

fogalmazunk meg a Nemzeti Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel

kapcsolatos és a Nemzeti Stratégia egészére vonatkozó értékelési

kérdésekre is.

- A 6. fejezetben ismertetjük azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyeket a

kutatás eredményei alapján fogalmaztunk meg. Javaslatokat fogalmazunk meg a

Nemzeti Stratégia megvalósítása során fellelhető hiányosságok orvoslására,

valamint olyan új eszközök és módszerek alkalmazására, amelyek javíthatják

a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a TÉSZ-ek tagságának helyzetét.

- A 7. fejezetben bemutatjuk az értékelés hátterét, módszereit, az értékelési

kérdésekre adott válaszok részletes adatait, valamint a felhasznált adatok,

statisztikák, az esettanulmányok, felmérések stb. anyagát.

- A 8. fejezetben részletesen ismertetjük azokat az irodalmi forrásokat,

amelyeket a kutatás során felhasználtunk.

14

3. Az értékelés háttere

3.1. A zöldség-gyümölcs ágazat bemutatása

Magyarország természeti adottságai révén rendkívül alkalmas a zöldség-gyümölcs

termesztésre. A vizsgált időszakban (2007–2011) a zöldség-gyümölcs termesztéssel

hasznosított termőterület mérete 135–165 ezer hektár között mozgott (2010-ben 77 013 ha

volt a gyümölcs- és 55 233 ha a zöldségtermesztés területe). A KSH AMÖ 2010. évi adatai

szerint a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaságilag művelt terület 3 százalékán az

értékesített mezőgazdasági termékek termelési értékének közel 12 százalékát adta, ezen

belül a zöldségtermelés 8,4 százalékot, a gyümölcstermelés pedig 3,6 százalékot képviselt.

(A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek jellemző adatait az 1. táblázatban mutatjuk be.)

1. táblázat

A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek termelési értékének változása (2004–2010)

MEGNEVEZÉS 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A zöldség-gyümölcs ágazat

termelési értéke (millió HUF) 259 613 151 012 182 558 178 733 216 676 201 578 195 934

TÉSZ-ek/TCS-k száma összesen 101 77 64 48* 48* 48* 45*

A TÉSZ-ek/TCS-k termelési

értéke összesen (millió HUF) 26 188 23 548 28 717 29 477 39 107 36 842 38 243

- véglegesen elismert

TÉSZ-ek termelési értéke

(millió HUF)

10 489 9 048 10 518 11 338 16 386 32 510* 31 487

- TCS-k és előzetesen

elismert TÉSZ-ek termelési

értéke (millió HUF)

15 699 14 500 18 199 18 139 22 721 4 332 6 756

A TÉSZ-ek és TCS-k aránya a

zöldség-gyümölcs ágazat

termelési értékéből (%)

10,09 15,59 15,73 16,49 18,05 18,28 19,52

A TÉSZ-ek által lefedett terület

(ha)

25 640 26 122 29 550 34 982 35 000 37 089 n..a.

Összes taglétszám (fő) 23 980 20 514 20 494 20 177 20 000 20 605 n.a.

* csak a TÉSZ-ek száma

**A TÉSZ-ek ÉTÉ-je azért nőtt ilyen nagymértékben, a TCS-ké pedig azért csökkent, mert 2008. IV. negyedévében a

korábbi TCS-k nagyobb része (36) megszerezte a végleges (TÉSZ) elismerést.

Forrás: Nemzeti Stratégia, 2008 kiegészítve a VM Agrárpiaci Főosztály által közölt adatokkal

3.1.1. Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban

A KSH adatai alapján a nyilvántartott 91 731 gyümölcstermelő gazdaság 99 százaléka

egyéni gazdaságnak minősül, ők művelték a termőterület mintegy 73 százalékát. A

gyümölcstermelő gazdaságok átlagosan 0,84 ha-on folytatták tevékenységüket. Az egyéni

gazdaságok átlagos birtokmérete 0,62 ha, a társas gazdaságoké pedig 25 ha volt. A

gyümölcstermesztéssel foglalkozó egyéni gazdálkodók 89,39 százaléka, a társas

vállalkozások 11,11 százaléka gazdálkodott 1 ha alatti területen. (2. és 4. táblázat) A

15

zöldségtermeléssel foglalkozó 25 671 gazdaság 98 százaléka volt ebben az időszakban

egyéni gazdaság, ők a zöldségtermő terület 56 százalékán termelnek. Átlagos

birtokméretük 2,15 ha, ezen belül az egyéni gazdaságok átlaga 1,22 ha, a társas

gazdaságoké 51,2 ha volt 2010-ben. A zöldség- és szamócatermelők esetében 1 ha alatti

területen termelt az egyéni gazdálkodók 56,74 százaléka, a társas vállalkozóknak pedig

2,31 százaléka. (3. és 5. táblázat)

2. táblázat

Gyümölcstermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint

ÁTLAGOS

TERÜLET

(HA)

ÖSSZES

GAZDASÁG

(DB)

TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK

SZÁMA

DB

MEGOSZLÁSA

%

SZÁMA

(DB)

MEGOSZLÁSA

%

≤ 0,04 9 882 1 0,12 9 881 10,87

0,05–0,09 32 165 5 0,60 32 160 35,38

0,10–0,14 13 165 4 0,48 13 161 14,48

0,15–0,19 6 614 7 0,84 6 607 7,27

0,20–0,29 7 567 18 2,15 7 549 8,31

0,30–0,49 6 070 23 2,74 6 047 6,65

0,50–0,99 5 877 35 4,18 5 842 6,43

1,00–1,99 4 069 59 7,04 4 010 4,41

2,00–4,99 3 410 113 13,48 3 297 3,63

5,00–9,99 1 468 149 17,78 1 319 1,45

10,00–19,99 830 144 17,18 686 0,75

20,00–29,99 264 81 9,67 183 0,20

30,00 ≤ 350 199 23,75 151 0,17

ÖSSZESEN 91 731 838 100,00% 90 893 100,00%

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

16

3. táblázat

Zöldségtermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint

ÁTLAGOS TERÜLET

(HA)

ÖSSZES

GAZDASÁG

(DB)

TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK

SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA % SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA %

≤ 0,09 1 160 ─ ─ 1 160 4,60

0,10–0,14 1 579 ─ ─ 1 579 6,27

0,15–0,19 4 087 1 0,21 4 086 16,22

0,20–0,49 5 294 5 1,05 5 289 20,99

0,50–0,99 2 186 5 1,05 2 181 8,66

1,00–4,99 4 139 40 8,44 5 961 23,66

5,00–9,99 3 404 32 6,75 2 099 8,33

10,00–19,99 1 409 37 7,81 1 372 5,45

20,00–49,99 1 003 74 15,61 929 3,69

50,00–99,99 367 43 9,07 324 1,29

100,00–499,99 328 113 23,84 215 0,85

500,00–999,99 49 47 9,92 2 0,01

1000,00–

2499,99

61 61

12,87 ─

─

2500 ≤ 16 16 3,38 ─ ─

ÖSSZESEN 25

671 474

100,00 25 197

100,00

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

4. táblázat

Gyümölcstermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként

ÁTLAGOS

TERÜLET

(HA)

A

GAZDASÁGOK

ÁLTAL

HASZNÁLT

TERÜLET

(HA)

TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK

TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA %

≤ 0,04 408 0 0,00 408 0,73

0,05–0,09 2 039 0 0,00 2 039 3,64

0,10–0,14 1 505 0 0,00 1 505 2,69

0,15–0,19 1 085 1 0,01 1 084 1,93

0,20–0,29 1 750 4 0,02 1 746 3,12

0,30–0,49 2 179 9 0,04 2 170 3,87

0,50–0,99 3 780 24 0,12 3 756 6,70

1,00–1,99 5 166 78 0,37 5 088 9,08

2,00–4,99 9 951 372 1,77 9 579 17,10

5,00–9,99 9 560 1 050 5,00 8 510 15,19

10,00–19,99 10777 1 980 9,43 8 797 15,71

20,00–29,99 5948 1 848 8,80 4 100 7,32

30,00 ≤ 22865 15 636 74,44 7 229 12,91

ÖSSZESEN 77 013 21 004 100,00 56 011 100,00

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

17

5. táblázat

Zöldségtermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként

ÁTLAGOS TERÜLET

(HA)

A

GAZDASÁGOK

ÁLTAL

HASZNÁLT

TERÜLET

(HA)

TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK

TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA %

≤ 0,09 51 ─ ─ 51 0,17

0,10–0,14 115 ─ ─ 115 0,37

0,15–0,19 424 0 0,00 424 1,37

0,20–0,49 922 1 0,00 921 2,98

0,50–0,99 819 2 0,01 817 2,65

1,00–4,99 5991 73 0,30 5 817 18,85

5,00–9,99 4418 145 0,60 4 273 13,84

10,00–19,99 5045 317 1,31 4 728 15,32

20,00–49,99 6557 968 3,99 5 589 18,11

50,00–99,99 4 128 852 3,51 3 276 10,61

100,00–499,99 9 274 4 654 19,18 4 620 14,97

500,00–999,99 5 415 5 180 21,35 235 0,76

1000,00–2499,99 10 018 10 018 41,28 ─ ─

2500 ≤ 2 056 2 056 8,47 ─ ─

ÖSSZESEN 55 233 24 267 100,00 30 866 100,00

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

Miután az alacsony birtokméret kis termelési mennyiséget eredményez, a termelők piacra

jutásának lehetőségei is korlátozottabbak, különösen az olyan magas koncentráltsági fokú

piacon, mint amilyen a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Az egyéni gazdaságok

esetében a birtokméret magas fajlagos költségeket eredményez, amely rontja a

versenyképességet. Több más tényezővel együtt ennek az a következménye, hogy nincs

elég pénz korszerű technológiák bevezetésére, a tárgyi eszközök pótlására, fejlesztésére. A

kis birtokméretből fakadó hiányosság az is, hogy sok termelőnek nehézséget okoz

megfelelő piaci információkhoz jutni, ennek hiányában pedig gyorsan reagálni a

változásokhoz.

3.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői

Az ágazat szereplői jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, ezért a sokkal

koncentráltabb élelmiszer-kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szemben viszonylag

gyenge az alkupozíciójuk.

Külpiacok

A zöldség-gyümölcs ágazat által átlagosan évente megtermelt árualap és az exportra kerülő

árumennyiség az európai uniós csatlakozás óta nem változott számottevően, ezzel szemben

az import aránya évről évre növekedést mutatott. (1. ábra)

18

Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása

1311

831 810 822 796

909 881 904

804759

802 801

896827 852

1200

198311 298 316

396 408 416523 525 507

589680 658

562 620

800

3711

2230

2561

2289

2529

2696 27242802 2854

2130

2527

2208

2686

2474

1888

2219

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

1996-

'90

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 CÉL

1.000 tonna

0

400

800

1200

1600

2000

2400

2800

3200

3600

4000

Export Import Termelés

1. ábra: Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása

Forrás: FruitVeb, 2011

A megtermelt árualap és az export mennyisége 1997 és 2010 között érdemben nem

változott, viszont az importált termékek mennyisége megduplázódott. (1. ábra) Az ágazat

export-import egyenlege jelenleg még pozitív, de a belső fogyasztás egyre nagyobb része

származik importból. Ma már nem csupán a déligyümölcsök vagy a választékbővítés

céljából történő behozatal a jellemző, a kínálatban megjelentek azok a nálunk is nagy

tömegben termesztett mérsékelt égövi gyümölcsök és zöldségek, amelyek jelentős

versenytársává váltak a hazai kínálatnak.

Belföldi piacok

A zöldség-gyümölcs termelőinek a hazai piacokon is egyre erősödő versenyben kell

megküzdeniük a fizetőképes keresletért. A megtermelt termékmennyiség mintegy fele

kerül friss fogyasztásra, a többi terméket pedig a hazai élelmiszeripar dolgozza fel.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás alapvetően az adott évben megtermelt hazai zöldség és

gyümölcs terméktömegének mennyiségétől és minőségétől függ, de befolyásolják olyan

tényezők is, mint az adott termékből importált árumennyiség nagysága és árszínvonala. A

fogyasztást a rendelkezésre álló reáljövedelem nagysága, valamint az adott termék ár- és

jövedelemrugalmassága is nagymértékben befolyásolja. Az élelmiszerek az árak vagy a

jövedelem változására általában rugalmatlan kereslettel reagálnak, mert ezeket az étkezési

szokások erősen behatárolják. A reáljövedelem csökkenése, az emelkedő rezsiköltségek és

élelmiszerárak, valamint a fogyasztási szerkezet változása miatt a magyar fogyasztók a

zöldség-gyümölcs vásárlásakor is árérzékenyek. A minőség és az áru eredete csak akkor

számít, ha az alacsony árral párosul. (GfK, 2010) A magyar vásárló számára a

hipermarketek és a diszkontláncok árszínvonala olyan vonzerő, amelyet a hagyományos

értékesítési csatornák egyéb előnyökkel (pl. a lakóhelyhez viszonyított közelség,

19

családiasabb kiszolgálás, az áru frissessége, megbízhatósága, a termőhely

beazonosíthatósága stb.) nem tudnak ellensúlyozni.

A fizetőképes kereslet csökkenése a fogyasztók minőségi elvárásainak növekedésével

párosul a zöldség-gyümölcs vásárlása esetén is. Ilyen igény az egyöntetű, egyenletes

minőségű, válogatott, mosott, korszerűen és tetszetősen csomagolt, minőségbiztosítási

tanúsítvánnyal ellátott nagy mennyiségű és egész évben kapható termékek biztosítása.

Ezeket a fogyasztói igényeket a kereskedelem a beszállítók felé közvetíti. Az egyre

szigorodó követelményeknek sok magyarországi termelő nem tud eleget tenni, ezért

kiszorul ebből az értékesítési csatornából. Megfigyelhető, hogy az áruházláncokban

megszokott minőségi követelményeket a fogyasztók ma már más értékesítési csatornákon

is elvárják. Ezért az áruvá készítés, a marketing eszközeinek alkalmazása

megkerülhetetlen, azonban ezek olyan költségeket rónak az egyes termelőkre, amelyeket a

kicsik nem tudnak vállalni.

A hazai zöldség-gyümölcs kiskereskedelem közel fele ma már a nagy alapterületű

bevásárlóközpontok, illetve a különböző diszkontláncok közvetítésével bonyolódik. Az

élelmiszer-kereskedelem fogyasztókkal szembeni koncentrációjának mérésére alkalmas

CR-5 index1 értéke 2010-ben 68 volt, ami azt jelenti, hogy a piaci szerkezet aszimmetrikus

oligopóliumnak tekinthető. A koncentráció mérésére alkalmas mutatószám a Herfindahl-

index2 is, melynek a 2010-es adatok alapján számított értéke szerint Magyarországon a

piaci koncentráció közepes, az AcNielsen által mért adatok alapján H = 1122,51 volt.

(Domján és Farkasné, 2011)

A beszerzési oldalon, a beszállítókkal szemben a koncentrációt tovább növelik azok a

beszerzési társulások, amelyeket az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok horizontális

stratégiai partnerekként alakítottak meg. E társulások működtetésével a résztvevők

összehangolják keresletüket, így alkupozíciójuk tovább javul a beszállítókkal szemben. A

nagy volumenű árubeszerzéssel a fajlagos költségek csökkenését érik el. Az erőfölényük

érvényesítésével a beszerzési árakat alacsonyan tudják tartani, valamint a marketing és a

logisztika összehangolása is jelentős költségelőnyöket biztosít számukra. Ahogy azt a GfK

Hungária a vásárlók megkérdezése alapján 2010-ben végzett kutatásának eredménye (2.

ábra) is mutatja, a friss zöldség-gyümölcs forgalom közel fele bonyolódik a hiper- és

szupermarketekben, illetve diszkontláncok közvetítésével, míg a hagyományos értékesítési

csatornák forgalmának jelentősége csökken.

A kereskedelem koncentráltsága így gyenge alkupozíciót eredményez az oda beszállító

termelők számára, ezért a zöldség-gyümölcs ágazat termelői nagy részének létkérdés a

kínálat koncentrálására hivatott szervezetekbe tömörülni.

1 CR-5 = Sn, ahol Sn az n-edik vállalat piaci részesedése. A CR-5 index a kereskedelem koncentrációját

méri az első 5 élelmiszer-kereskedelmi cég piaci részesedése alapján.

2 H = ∑

ni=1

Si

2 ahol Si – az i-edik vállalkozás piaci részesedése, n – a vizsgált sokaság egységeinek

száma. Az index értéke 0 és 10 000 között szóródhat, 10 000-nél tiszta monopóliumról, 0-nál pedig

tökéletesen versenyző piacról beszélhetünk. H > 1800 értéknél a piaci koncentráció magas. Ha a Herfindahl-

index < 1000, akkor a piaci koncentráció alacsony. 1000 <H < 1800 közötti értéknél a piaci koncentráció

közepes. Ekkor sem az erőfölény, sem annak hiánya nem igazolható.

20

2. ábra: A zöldség-gyümölcs vásárlás alakulása bolttípusonként, 2010

Forrás: GfK Hungária, 2010 adatai alapján

A beszállításra képtelen termelők egy része (elsősorban a kis termelési volumennel

rendelkezők) a hagyományos értékesítési utak kikerülésével igyekeznek elérni a

fogyasztókat. A közvetlen értékesítésnek számos formája él egymás mellett. Vagy a

termelő éri el a fogyasztót (piac, mozgóbolt, termelői bolt, házhozszállítás stb.), vagy pedig

a fogyasztó keresi fel a termelőt („szedd magad” mozgalom, gazdaságban való értékesítés,

táblaszéli értékesítés). Mindegyik megoldás közös vonása, hogy a közvetítők kikerülésével

csökkennek a tranzakciós költségek, az így elért nyereségtöbbleten pedig a termelő és a

vásárló osztozik. A közvetlen értékesítés eszközeként megjelent az internethasználat is,

amely elsősorban a partnerek egymásra találásában, valamint az információhoz jutásban

lehet nagy jelentőségű. A feldolgozott termékek esetében (gyümölcs- és ivólevek,

lekvárok, szárítmányok stb.) ez az értékesítési csatorna jelentősen bővülhet a jövőben. A

zöldség- és gyümölcskereskedelem még mindig jelentős szereplői a nagybani piacok,

amelyek a hazánkban megtermelt termékek közel egyharmadát, az import zöldség-

gyümölcs forgalom mintegy 60-70 százalékát közvetítik. (FruitVeb, 2011)

Bár a multinacionális kereskedelmi láncok működésének köszönhetően szerepük

változóban van, de azon termelők számára fontos piacot jelentenek, akik sem a

kiskereskedelem, sem a feldolgozóipar beszállítói elvárásait nem tudják teljesíteni. A

termelők a kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szembeni pozíciójához hasonlóan itt is

kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakértői becslések szerint az itt zajló zöldség-gyümölcs

termékforgalom közel 40 százaléka feketén cserél gazdát, amely súlyos problémát jelent az

ágazat számára. (Dudás, 2009)

Hipermarket 19%

Szupermarket 13%

Diszkont 13%

Piac, kistermelő, utcai árus

27%

Egyéb 2%

Zöldség-, gyümölcs-

boltok 14%

Kis boltok (láncok, és

függetlenek) 12%

21

A rendszerváltást követően a hazai élelmiszeripar jelentős változásokon esett át. Sajnos az

elmúlt években komoly visszaesés tapasztalható ebben a szegmensben, így az iparág

vállalatai egyre kevesebb alapanyagot képesek felvásárolni, amely csökkenő keresletet

jelent a termelők számára. (3. ábra)

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

ezer tonna

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

millió HUFEgyéb (1000 t) Hűtő (1000 t) Konzerv(1000 t) Egyéb (mill. HUF)

Hűtő (mill. HUF) Konzerv (mill. HUF)

3. ábra: A feldolgozóipar nyersanyagigénye a feldolgozás iránya szerint

Forrás: FruitVeb, 2011

A TÉSZ-ek a feldolgozóipari vállalatok jelentős partnerei, az értékesített termékek

termelési értékének évről évre növekvő hányadát ezen az értékesítési csatornán keresztül

realizálták.

6. táblázat

A TÉSZ-ek által értékesített termékek mennyisége és annak megoszlása az értékesítés

iránya szerint (2004–2011 között*)

AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁNYA 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011**

Friss piacra értékesített

(t) 6 407 6 442 8 116 8 477 11 522 21 210 21 570 16 788

A feldolgozóiparnak

értékesített vagy TÉSZ

által feldolgozott

termékek (t)

1 637 2 606 2 402 2 861 3 628 11 258 9 918 11 346

Összes értékesítés (t) 8 044 9 048 10 518 11 338 15 150 32 468 31 488 28 134

A frisspiaci értékesítés

részaránya az

összesből (%)

79,65 71,20 77,16 74,77 76,05 65,33 68,50 59,67

* A 2004–2008-as adatok a TÉSZ-ekre és TCS-kre együttesen vonatkoznak

* * Előzetes adatok

Forrás: VM Agrárpiaci Főosztály adatai alapján

22

3.2. A vizsgálat célja és célcsoportja

A TÉSZ-ek munkájukat a Nemzeti Stratégia alapján készített és azzal összhangban lévő

saját működési program alapján végzik. A kutatás során megvizsgáltuk, hogyan változtak

az ágazat külső és belső viszonyai, illetve elemeztük, hogy a Nemzeti Stratégiában kitűzött

célok megvalósultak-e a 2007–2011 közötti időszakban. Vizsgáltuk, hogy az egyes

intézkedéstípusok elérték-e a stratégiaalkotó célját, vagy szükséges a jövőben azokon

változtatni. A rendelkezésre bocsátott működési programok és a végrehajtásról szóló

pénzügyi dokumentumok alapján áttekintettük, hogy a stratégiában kijelölt intézkedéseket

milyen minőségben és milyen költségek felhasználásával valósították meg a szervezetek.

3.2.1. A kutatás célkitűzései, célcsoportja

A vizsgálat célja volt feltárni azokat a hiányosságokat és működési problémákat, amelyek

feltárásával javítani lehet a mostani gyakorlaton, hogy a támogatások felhasználása

eredményesebb és hatékonyabb legyen. A kutatás célja volt az is, hogy információkat

kapjunk az érvényben lévő Nemzeti Stratégia működéséről, annak felülvizsgálatához. Az

értékelés során a végrehajtott működési programok hatékonyságát, a pénzügyi erőforrások

felhasználásának mértékét és eredményességét is vizsgáltuk. A vizsgálat során elemeztük

azt is, hogy a TÉSZ-ek működési programjaiban meghatározott célkitűzések hogyan

valósultak meg, a vizsgált időtartam alatt még folyamatban lévők milyen stádiumban

vannak, valamint ezek a programok mennyire hatékonyak és eredményesek.

Az értékelés a Vidékfejlesztési Minisztérium által vizsgálatra kijelölt összes, végleges

elismeréssel és működési programmal rendelkező zöldség-gyümölcs termelői szervezetre

(TÉSZ-re) kiterjedt. (1. melléklet)

3.2.2. A kutatás területei

1. Szekunder kutatásunk keretében statisztikai adatok alapján elemeztük a zöldség-

gyümölcs ágazatot jellemző birtokviszonyokat és az ágazat főbb felvevőpiacainak

szerkezetét. (2. fejezet)

2. Primer kutatás keretében a Nemzeti Stratégia megvalósítását és a TÉSZ-ek operatív

működését vizsgáltuk:

- A primer kutatás első területe a Nemzeti Stratégia megvalósításának

eredményességére irányult. A Nemzeti Stratégiában található SWOT mátrix alapján

megvizsgáltuk, hogy az intézkedések hatására mennyiben sikerült a belső erősségek

és a külső lehetőségek felhasználásával a belső gyengeségeket leküzdeni, illetve a

külső fenyegetések hatásait elhárítani. (Az eredményeket az 5.1. fejezet

tartalmazza.)

- Az értékelés célja továbbá a stratégiai visszacsatolás, vagyis a jövőbeni Nemzeti

Stratégiák minőségének javítására szolgáló tanulságok levonása, az eddig tapasztalt

hiányosságok megszüntetése, illetve az új eszközök meghatározása. A kutatás

második részében azt vizsgáltuk, hogy a Nemzeti Stratégiában rögzített

beavatkozások és intézkedések mennyiben szolgálták a TÉSZ-ek működését. (Az

eredményeket az 5.2. fejezet tartalmazza.)

23

3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók

elemzése. Az értékelés célja volt áttekinteni, hogy a vizsgált TÉSZ-ek működési

programjaiban meghatározott célok és célkitűzések hogyan valósulnak meg, illetve

mennyire hatékonyak és eredményesek. (Az eredményeket az 5.3. fejezet tartalmazza.)

4. A vizsgálati és elemzési módszerek bemutatása

A kutatás elsősorban kvalitatív módszerrel készült, amely során a vizsgált szervezet

vezetőit, illetve az általuk delegált munkatársakat kerestük fel a VM által az egyes termelői

szervezeteknek kiküldött felkérések alapján.

4.1. A kutatás során alkalmazott adatgyűjtési módszerek bemutatása

A primer adatgyűjtést kérdőíves megkérdezés és interjúkészítés módszerével folytattuk. Az

interjúvázlat és a kérdőív kérdéseinek összeállítása után az SZTT tagjainak észrevételeivel

módosított dokumentumok tesztelésre kerültek. A vizsgálat személyes megkeresés során,

kérdezőbiztosok közreműködésével került lebonyolításra. A terepmunkát megelőzően az

interjúkészítéssel megbízott munkatársaink szóbeli felkészítést kaptak részben a vizsgálat

tárgyát képező ágazat, részben pedig a vizsgált szervezetek működéséről, az elvégzendő

feladatokról.

1. Az interjúkészítés első lépéseként elkészítettük az interjú vezérfonalát. Az

összeállított kérdéseket az SZTT tagjai és a tesztelésbe bevont szervezet (BOTÉSZ)

vezető munkatársai részvételével teszteltük. A teszteredmények alapján az interjú

vezérfonalában megfogalmazott fő kérdéseket alkérdésekkel egészítettük ki, majd

ezeket a válaszok gyors rögzítésének érdekében Excel táblázatba rendeztük. Az

interjúk CAPI módszerrel (Computer Assisted Personal Interviewing) készültek.

2. A kérdőíves megkérdezéshez készített kérdőív kérdéseit a működési programokban

megfogalmazott célok, célkitűzések és intézkedések, valamint a megvalósítás napi

gyakorlata alapján állítottuk össze. A kérdőívet az SZTT néhány tagja és a tesztelésbe

szintén bevont szervezet (BOTÉSZ) munkatársainak közreműködésével teszteltük,

majd a módosítások után a véglegesített kérdőívet digitalizáltuk. A kérdőív linkjét

felkérő levél kíséretében küldtük el a szervezetek vezetőinek azzal a kéréssel, hogy a

kitöltést az operatív irányításban részt vevő munkatársak bevonásával töltsék ki. Két

hét elteltével a kérdőív lekérdezési fázisát lezártuk, ekkor a válaszadók száma 19

volt. Kitöltők: ALFÖLD 2003 Szövetkezet, BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet,

BOTÉSZ (Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete), CIBAKERT TÉSZ Szövetkezet,

CSÁRD-AGRO Szövetkezet, Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, Dombegyházi

EURO TÉSZ KFT. DŰNE FRUCT SZÖVETKEZET, Észak-Alföldi TÉSZ, FRESH

FRUIT TÉSZ Szövetkezet, GRAND-COOP, Gyümölcsért Kft., MEDI-FRUCT

Szövetkezet, PENTA FAMILIA Szövetkezet, RÁBAKÖZI TÉSZ Szövetkezet,

SZATMÁRKERT-HODÁSZ Szövetkezet, SZATMÁR-TIBER Szövetkezet,

SZEMTÉSZ Kft. voltak. Egy kérdőívet papíralapon kaptunk vissza (JÓZSAI TÉSZ

Szövetkezet).

3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók alapján

adatelemzést végeztünk (továbbiakban dokumentumelemzés). A vizsgálatba bevont 4

szervezet esetében – különböző okokra visszavezethetően – nem állt

rendelkezésünkre feldolgozható jelentés (Kiskunsági Kistérségi Zöldség-Gyümölcs

TÉSZ, Nyírfruct, Nyírkert, SZEMTÉSZ).

24

4.2. Feldolgozási és elemzési módszerek

4.2.1. Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek

Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek az egyes feladatoknak megfelelően kerültek

kiválasztásra:

1. A vizsgálat elvégzésének módszere a TÉSZ-ek elnökei, felsővezetői körében végzett

személyes interjúkészítés volt, melynek eredményeként 29 interjú készült. Ennek

keretében félig strukturált kérdések segítségével a magyar mezőgazdaság, ezen belül

a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek helyzetének értékelésére kértük

interjúalanyainkat. A kapott válaszokat hangfelvételen és Excel táblázatban is

rögzítettük, majd ezek anyagát szó szerint leírtuk. Vizsgáltuk, véleményük szerint

2008-hoz viszonyítva változtak-e az ágazat erősségei, gyengeségei, lehetőségei és

veszélyei. A megkérdezetteket arra kértük, hogy ötfokozatú skálán értékeljék a

megadott tényezőket, illetve azokat az elemeket, amelyek értékelésük szerint rájuk

nem vonatkozik, vagy nem értelmezhető, 0 értékkel jelöljék. A kérdések

mindegyikénél lehetőséget adtunk arra is, hogy személyes észrevételeiket

megfogalmazzák. A feltett kérdések egy része félig nyitott kérdés volt, a Nemzeti

Stratégia alapját képező SWOT analízis elemzéséhez pedig értékelő táblát

szerkesztettünk. Az elsődleges eredményeket „Adatgyűjtési gyorsjelentés”

formájában összegeztük és adtuk közre. (Az interjúvázlat a 2. mellékletben található.)

2. Az e-kérdőíves megkérdezés során kapott válaszok elsődleges feldolgozása a

lekérdezésre is használt program (https://docs.google.com) segítségével történt. A

kapott válaszokat Excel formátumban is rögzítettük, a további feldolgozás ebben a

formában történt. A kutatási megbízásban meghatározott szempontok alapján leíró

statisztikai módszerek segítségével összefüggés-vizsgálatokat készítettünk. A

feldolgozás során kerestük azokat az összefüggéseket, amelyek választ adnak arra a

kérdésre, hogy mely tényezők befolyásolják elsődlegesen a vizsgált szervezetek

működését. Összefüggést kerestünk a TÉSZ-tagság száma, a tagok által megművelt

terület nagysága, a termesztés iránya (zöldség vagy gyümölcs, illetve mindkettő), az

értékesített termékek árbevétele és a TÉSZ regionális elhelyezkedése figyelembe

vételével. Az elsődleges eredményeket „Adatgyűjtési gyorsjelentés” formájában

összegeztük és adtuk közre. (A kérdőív kérdései a 3. mellékletben találhatók.)

3. Pénzügyi beszámolók elemzése dokumentumelemzéssel. Az érvényben lévő

jogszabályok értelmében a Nemzeti Stratégiát az általános teljesítménymutatók

alkalmazásával kell nyomon követni, és az elért eredményeket is értékelni kell. Az

543/2011/EU rendelet VIII. melléklete alapján elkészítettük a pénzügyi

végrehajtással kapcsolatos teljesítménymutatók vizsgálatához szükséges táblázatokat,

majd ezt a TÉSZ-ek által papíralapon beküldött pénzügyi beszámolók adataival

feltöltöttük. Az adatokat Excel-táblázatban, szervezetenként éves bontásban

rögzítettük, majd ezekből az adatokból mutatónként átlagot számoltunk (így az 1

vizsgált szervezetre jutó éves átlagadatokat kaptuk meg). (Az adattáblák az 5.

mellékletben találhatók.)

Az elemzést 31 TÉSZ által beküldött pénzügyi jelentés alapján végeztük el. Miután a

szervezetek végleges elismerése nem egyszerre történt, illetve az adatszolgáltatási

kötelezettségének nem minden TÉSZ tett minden évben eleget, az egyes évekre

vonatkozóan eltérő elemszámú dokumentum állt a rendelkezésünkre. A beszámolók

alapján a TÉSZ-ek által megadott adatokkal töltöttük fel az Excelben kidolgozott

25

feldolgozó táblákat. A 2007-es évről nincs adatunk, a 2008-as év 8, a 2009-es év 24, a

2010-es év 19, a 2011-es év 26 működési program adatát tartalmazza. Munkánkat

nehezítette, hogy a rendelkezésre álló beszámolók hiányosak (nincs minden adatra nézve

kitöltve, illetve nincs egyértelműen jelölve, hogy az adat nem áll rendelkezésre vagy értéke

nulla), esetenként értelmezési problémák miatt hibásak (pl. nem a kért mértékegységben

vagy nagyságrendben adták meg a kérdésre a választ).

4.2. Az adatgyűjtés és -feldolgozás során felmerült problémák

1. Az interjúkészítés során a vizsgálatba bevont szervezetek vezetői megfelelő helyszínt

biztosítottak az interjúk lebonyolítására, és aktív közreműködéssel segítették a kutatás

eredményességét. Mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a felkérés és egyeztetés

ellenére a megadott helyszínen és időpontban kérdezőbiztosunkat a TÉSZ telephelyére

nem engedték be.

2. Az e-kérdőív kitöltését a szervezetek egyharmada teljesítette a megadott határidőre, így

azt kétszer meghosszabbítottuk. Ennek ellenére a felkért szervezetek egyharmada a

kérdőívet nem töltötte ki. Így a feldolgozást 19 kérdőív alapján tudtuk elvégezni, ami némi

adattorzulást okozhat.

3. A pénzügyi beszámolókban kért adatok egy részét a TÉSZ-ek más kötelezettségeik (pl.

mérlegkészítés) teljesítése érdekében kötelezően nyilvántartják, így ezek megadása pontos

és részletes a vizsgált dokumentumokban is. Például a tagi nyilvántartással, az árbevétellel,

a megtermelt és értékesített termékek mennyiségével vagy a tárgyieszköz-beszerzéssel,

bérléssel, lízinggel kapcsolatos adatokat minden kimutatás pontosan tartalmazza. Ezzel

szemben a kért adatok egy másik csoportjánál azt tapasztaltuk, hogy a kimutatásban vagy

nem közöltek adatot, vagy azok megadott értékének hitelessége és pontossága kérdéseket

vetett fel, azoknál a kérdéseknél, amelyeket nem a kötelezően vezetett pénzügyi-számviteli

adatokból lehet kinyerni. Ennek oka, hogy a mutatószámok megadásához külön

nyilvántartást kellene vezetni, erre a TÉSZ-eknek sem személyi, sem tárgyi feltételeik nem

adottak. Különösen nehéz az adatszolgáltatás azoknál a szervezeteknél, ahol sok olyan

termelő tag van, akik a TÉSZ-szel nincsenek napi kapcsolatban. Ők általában kis területen

gazdálkodnak, nem vesznek igénybe szaktanácsadást, és adatszolgáltatási

kötelezettségüket nem vagy csak részben teljesítik. A kirívóan fals értékeket ezért

kihagytuk a feldolgozásból, hogy azok a végső eredményeket ne torzítsák (pl. értékesítési

átlagár változásánál találtunk tízezres nagyságrendű adatot, vagy a termelési költségek

változásánál a kért Ft/kg mértékegység helyett százalékosan adták meg az adatot).

Feltűnően szegényes az adatsor a válságmegelőzési és kezelési, a kutatás és kísérleti

termesztés, illetve a környezetvédelmi intézkedések esetében. Az adathiánynak több oka is

lehet:

- Értelmezési problémák akadályozzák az adatszolgáltatást, amely abból fakad, hogy a

becslést nem az adott terület szakembere végzi (a pénzügyi jelentés kitöltése

adminisztratív feladat, a becslés pedig egyéb szakmai ismereteket is igényelne).

- Miután a TÉSZ-ek általában nem vezetnek külön nyilvántartást ezekről a

tevékenységekről, pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A mutatók megadásánál a

becslés megengedett módszer, de erre nem mindenki vállalkozott, inkább nem adtak

meg adatot.

- Az adathiánynak az is oka lehet, ha az adott tevékenységeket a TÉSZ-ek tagjai nem

vagy csak ritkán végzik. A nem egyértelmű jelölések miatt sok esetben nem lehetett

eldönteni, hogy ez okozza az adathiányt vagy annak más oka van.

26

5. Az értékelési kérdések és az azokra adott válaszok

5.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának és eredményességének vizsgálata

A Nemzeti Stratégia vizsgálata során választ vártunk arra a kérdésre, hogy a TÉSZ-ek

vezető tisztségviselői hogyan látják a zöldség-gyümölcs ágazat jövőjét és ezen belül a

TÉSZ-ek fejlődési lehetőségeit. Az alábbiakban a megkérdezettek véleményét összegezve

adjuk közre.

5.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata

A vizsgálat során arra kértük a megkérdezetteket, hogy a Nemzeti Stratégiában

megfogalmazott SWOT analízis alapján értékeljék az ágazat és a TÉSZ-ek belső erősségeit

és gyengeségeit, illetve külső lehetőségeit és fenyegetettségeit. Az elkészült 29 interjú

válaszait összegeztük, a kapott értékeket egyszerű számtani átlag számításával átlagoltuk,

majd a kapott értékek alapján csökkenő sorrendbe állítottuk. Külön vizsgáltuk a zöldség-

gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működésének megítélését.

A megkérdezettek véleménye alapján az ágazat legfontosabb erősségei (7. táblázat) a

kedvező ökológiai adottságok, az ágazat szervezettségének jó szintje, a nagy termelési

tapasztalat és a rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő voltak. Az erősségeken belül a

leggyengébb értékelést a nagy volumenű feldolgozó kapacitás megléte kapta, amely azt

jelzi, hogy ezen a területen sajnos nem sikerült előrelépni a vizsgált időszakban.

7. táblázat

A zöldség-gyümölcs ágazat belső erősségei (n = 29)

ERŐSSÉGEK ÉRTÉKELÉS

(1–5-IG, AHOL 0,

OTT NINCS ILYEN

GYENGE PONT)

Kedvező ökológiai adottságok. 4,500

Jól szervezett ágazat. 4,000

Nagy termelési tapasztalat. 3,857

Rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő. 3,607

Külföldön is ismert termékek. 3,536

Teljes körű képzési rendszer. 3,107

Fejlett technológiák ismerete. 3,107

Tájjellegű termelés alkalmazása. 2,929

Az ágazat eltartó képessége kedvező. 2,929

Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. 2,679

Gazdag a szaporítóanyag-kínálat. 2,679

Gyors alkalmazkodási képesség. 2,500

Nagy volumenű feldolgozóipari kapacitás megléte. 2,393

A közepes vagy annál nagyobb értéket kapott tényezőket vastag betűtípussal kiemeltük.

27

A gyengeségek (8. táblázat) esetében az öntözött területek alacsony aránya, az általános

forráshiány és a versenyképtelen kistermelők magas aránya kapta a legmagasabb

értékelést. Legkevésbé értettek egyet azokkal az állításokkal, amelyek a független

szaktanácsadók hiányára, az adatszolgáltatás alacsony színvonalára és a hazai

feldolgozóipar hazai alapanyag beszerzésében fellelhető ellenérdekeltségére vonatkoztak.

A szaktanácsadással kapcsolatban a megkérdezettek egy része jelezte, hogy nehéz jól

felkészült, nem csupán az elméletben, hanem a gyakorlatban is jártás szakembert találniuk

erre a feladatra.

8. táblázat

A zöldség-gyümölcs ágazat belső gyengeségei (n = 29)

GYENGESÉGEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-ig, ahol 0, ott

nincs ilyen gyenge pont)

Öntözött területek alacsony aránya. 4,500

Általános forráshiány (fejlesztés és forgóeszköz). 4,464

Magas fajlagos termelési költségek. 4,286

Magas a versenyképtelen kistermelők száma. 3,893

Az adórendszer miatt átláthatatlan a piac (őstermelők). 3,750

Világos ágazati stratégia hiánya. 3,679

Nagy az információhiány. 3,679

A gyakorlati képzés alacsony színvonala. 3,679

A termelés lehetőségei és a kereskedelem igényei nem találkoznak. 3,607

A termelői szerveződések hiánya. 3,464

A termelés nem kellően piacorientált, kezdetleges marketing. 3,286

Alkalmazott kutatás hiánya/alacsony szintje. 3,214

Alacsony a termelési színvonal. 3,214

Rendezetlenek a tulajdonviszonyok. 2,929

Nincs általános adatszolgáltatási kötelezettség. 2,857

A feldolgozóipar ellenérdekeltsége a hazai nyersanyag beszerzésében. 2,286

Független szaktanácsadók hiánya. 1,964

Az ágazat lehetőségeit (9. táblázat) vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek az

európai uniós támogatások kihasználását, valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési

lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. Érdekes eredmény, hogy a belföldi piac

növekedését nagyon alacsonyra értékelték, amely arra mutat, hogy a megkérdezettek a

közeljövőben nem látnak lehetőséget ennek a piacnak a jelentős bővítésére.

A feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának

növelését jó eszköznek tartják a belföldi fogyasztás növelése érdekében. Valószínű,

hogy ezek hiánya okozza azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált

kereskedelemben való részvételt nem tartják elérhető lehetőségnek a közeljövőben.

28

9. táblázat

A zöldség-gyümölcs ágazat külső lehetőségei (n = 29)

LEHETŐSÉGEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-ig, ahol 0, ott

nincs ilyen gyenge pont)

A magyar termékek imázsának javítása. 4,393

A belföldi fogyasztás arányának növelése. 4,286

EU-csatlakozásból származó forráslehetőségek kihasználása. 4,250

Magas minőségű márkázott termékek számának növelése. 4,214

A feldolgozottsági szint növelése. 4,179

Exportlehetőségek az EU-n belül és kívül, fejleszthető ágazat. 3,750

Térségfejlesztés. 3,393

Közeli nagy felvevő piacok. 3,000

Az EU piacszabályozásának gyors adaptálása. 2,857

Termálenergia rendelkezésre áll. 2,464

Növekvő belföldi piac. 1,929

A külső veszélyek (10. táblázat) zömét még mindig fennálló fenyegetésnek tartják a

válaszadók, amelyek közül a természeti csapások növekedését, a globális gazdasági válság

kedvezőtlen hatását, illetve a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulását értékelték a

legveszélyesebbnek.

10. táblázat

A zöldség-gyümölcs ágazat külső veszélyei (n = 29)

VESZÉLYEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-ig, ahol 0, ott

nincs ilyen gyenge pont)

Természeti csapások negatív hatásának növekedése. 4,036

A globális gazdasági válság erősödése. 3,857

Szervezetlen értékesítés, a termelői szervezetek nem szereznek

megfelelő piaci erőt és részesedést.

3,571

Importáruk túlsúlya. 3,393

Elszegényedés. 3,321

Kiszámíthatatlan a támogatási rendszer. 3,250

Piacvesztés, munkahelyek elvesztése. 3,107

Termelés jelentős visszaesése, alacsony termésátlagok. 3,071

Kilátástalanság felerősödése és a veszélyérzet hiánya. 1,857

A SWOT felülvizsgálatának eredményeit is felhasználva készítettünk egy új SWOT

analízist (11. táblázat), amely a zöldség-gyümölcs ágazat külső-belső viszonyainak

értékelésére szolgál. Itt nem alkalmaztunk szoros fontossági sorrendet az egyes tényezők

felsorolásában.

29

11. táblázat

A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízise

ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK

Évszázados termesztési tapasztalatra és

hagyományokra épülő szakértelem.

Kedvező ökológiai viszonyok, éghajlati és

talajadottságok megléte.

Hagyományos termesztési és feldolgozói

technológiák megléte.

Exportpiacok közelsége, logisztikai szempontból

előnyös földrajzi fekvés.

Kiváló minőségű fajták és technológiák megléte. Termálvíz könnyű elérhetősége.

Nagyszámú munkaerő áll rendelkezésre. Növekvő fogyasztói igény az egészséges

élelmiszerek iránt.

TÉSZ-hálózat megléte, a működési tapasztalatok

elterjesztésének, átadásának lehetősége.

A táplálkozási szokások változásával növekvő

igény a zöldségek és gyümölcsök iránt.

Európai uniós támogatások elérhetősége.

Az információs technológia széleskörű terjedése.

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.

Alacsony a természeti környezet szennyezettsége.

Öntözésre alkalmas vízbázis megléte.

GYENGESÉGEK FENYEGETÉSEK

Kevés az öntözésre berendezett termőterület. Általános tőkehiány, az ágazat specialitásait is

figyelembe vevő pénzintézeti szektor hiánya.

Az együttműködési hajlandóság alacsony szintje. A társadalmi tőke alacsony szintje a

nemzetgazdaságban, általános bizalomhiány.

Heterogén, helyenként alacsony technikai és

technológiai színvonal.

A feketegazdaság magas aránya a

nemzetgazdaságban és az ágazatban.

Alacsony tőkeellátottság. A globális válság elhúzódó hatásai.

A szerződéses fegyelem hiánya. A klimatikus viszonyok változása, szélsőséges

időjárás, gyakori aszály.

A post harvest technológia fejletlensége. Az exportpiacok magas minőségi elvárása.

Értékesítés szervezetlensége, a kínálat

koncentrációjának hiánya.

A kereskedelem és a feldolgozóipar magas

koncentrációja.

Elaprózódott birtokméretek. Árérzékeny, nem kellően tudatos vásárlók a

belföldi piacokon.

Ingadozó termésátlagok. A lakosság stagnáló/csökkenő reáljövedelme.

Általános árualaphiány. A hazainál olcsóbb importtermékek nagy

volumenben történő megjelenése.

Gyenge marketingtevékenység. A kiszámítható, korrekt adópolitika hiánya.

Gyenge és nem teljes körű minőség-ellenőrzés. A visszaélésekre lehetőséget adó őstermelői

rendszer fennmaradása.

A szakértelem hiányosságai a tervezésben és az

üzletvitel területén.

A fogyasztói igények megváltozása.

A termelők szervezettségének alacsony aránya. Növekvő alapanyag- és energiaárak a világpiacon.

Az inputok árának további növekedése.

Az ágazati kutatás és a független szaktanácsadás

gyengeségei.

Új versenytársak megjelenése a hagyományos

piacainkon.

Megfelelő szakértelmű és szakma iránt

elkötelezett utánpótlás hiánya.

A feldolgozóipar alapanyag-felvevő képessége

tovább csökken.

30

5.1.2. A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata

Vizsgálatunk második részében a TÉSZ-ek helyzetének megítélésére kértük a

megkérdezetteket, szintén a Nemzeti Stratégia SWOT analízisének felhasználásával.

Az erősségek esetében a felmérés a TÉSZ-ek esetében a zöldség-gyümölcs ágazatéhoz

hasonló eredményt hozott. (12. táblázat) A szakértelmet és a kedvező ökológiai és

klimatikus adottságok meglétét értékelték itt is a legfőbb erősségnek.

12. táblázat

A TÉSZ-ek belső erősségei (n = 29)

ERŐSSÉGEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-IG, AHOL 0,

OTT NINCS ILYEN

GYENGE PONT)

Kedvező ökológiai, klimatikus adottságok. 4,464

Termesztési hagyomány, szakértelem. 4,036

Szakmai szervezetek megléte. 3,786

Korszerű fajták és technológiák kínálata. 3,786

Kiváló minőségű prémiumtermékek. 3,714

Jó logisztikai adottságok. 3,464

Exportpiacok közelsége. 3,321

Feldolgozói technológia megléte, bővíthetősége. 2,714

Termál-energiakincs megléte. 2,250

A gyengeségek (13. táblázat) vizsgálatánál az interjúalanyok kiemelték, hogy az ágazat

tőkeellátottságát kettősség jellemzi, amely egyrészt abból fakad, hogy miközben igen

jelentős tárgyieszköz-fejlesztés ment végbe az ágazatban az elmúlt években, a támogatási

célok kötöttsége miatt olyan kapacitások is létrejöttek, amelyeket a termelők nem tudnak

megfelelően kihasználni. Mindezt súlyosbítja az a külső tényező, hogy nehéz megfizethető

beruházási hitelekhez jutni, így ezek hiányában nem valósulnak meg olyan beruházások,

amelyekre valójában szükség volna. A hitelezési problémák a forgóeszköz-finanszírozást is

érintik, ami időnként komoly likviditási problémákhoz vezet.

Érdekes, hogy a feketegazdaság magas arányát a válaszadók csak közepesen fontos

gyengeségnek ítélték, pedig ennek rendkívül negatív hatását az interjúk során többen is

említették. Ennek magyarázata lehet, hogy az elmúlt években egy úgynevezett „tisztulási

folyamat” ment végbe a tagok között, amely során az elégedetlenek vagy a szabályokat

betartani nem akarók elhagyták a TÉSZ-eket. Ezzel kapcsolatosan felvetődött annak

szükségessége is, hogy központi nyilvántartást vezessenek a tagokról, hogy a kettős

tagságot és a kizártak újbóli gyors belépését más TÉSZ-ekbe meg lehessen akadályozni.

Örvendetes, hogy a potyautas jelenségről azt nyilatkozták a válaszadók, hogy létezik, de

előfordulása nem általános.3

A kutatás más területein kapott eredményeknek némileg ellentmond, hogy a válaszadók a

szétaprózott termesztést, az árukoncentráció hiányát és az értékesítés szervezetlenségét

nem értékelték súlyos gyengeségnek.

3 Ennek az eredménynek némileg ellentmondanak az e-kérdőíves megkérdezés során megfogalmazott

vélemények, ahol a szabálysértő tagokkal szembeni hathatósabb fellépést sürgettek a megkérdezettek.

31

Többen itt említették a fogyasztók árérzékenységét, a multinacionális cégek erőfölényét, de

ezek a tényezők inkább a veszélyek közé sorolhatók, miután ezen a szervezetek változtatni

nem tudnak, ehhez alkalmazkodniuk kell.

13. táblázat

A TÉSZ-ek belső gyengeségei (n = 29)

GYENGESÉGEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-IG, AHOL 0,

OTT NINCS ILYEN

GYENGE PONT)

Megfizethető beruházási hitelek hiánya. 4,643

Árérzékeny fogyasztók. 4,464

Alacsony tőkeerő, gyenge versenyképesség és jövedelmezőség. 4,357

Multinacionális cégek erőfölénye. 4,357

Kedvezőtlen adópolitika, őstermelői rendszer. 4,143

Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége. 3,750

Megbízható információk, statisztika hiánya. 3,750

Gyenge marketingtevékenység. 3,750

Heterogén technológiai színvonal és hullámzó termésátlagok. 3,679

Magas a feketegazdaság aránya. 3,571

Nagy méret- és jövedelmezőségkülönbségek a termelők között. 3,571

Az ágazati kutatás és független szaktanácsadás hiánya. 2,929

Korrekt szerződéses kapcsolatok hiánya. 2,929

Környezeti infrastruktúra hiányosságai. 2,821

Foglalkoztatási nehézségek. 2,643

Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. 2,536

Szétaprózott termesztés, az árukoncentráció hiánya és az értékesítés

szervezetlensége.

2,429

Általános árualaphiány. 2,071

Gyenge és nem teljes körű minőségellenőrzés. 1,750

A külső lehetőségek (14. táblázat) vizsgálatánál biztató, hogy az új piacok, piaci

szegmensek megszerzését/kiépítését, valamint a kül- és belföldi piacok bővülését a

megkérdezettek egyaránt jelentős, kiaknázható lehetőségnek értékelték, és az ehhez

felhasználható eszközrendszert is fontos tényezőként említették. Ilyen eszközök lehetnek a

csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése, a védjegyek használata és a

márkázás, a termékskála bővítése, a beszállítás az áruházláncokba, a termelői tulajdonú

feldolgozóüzemek létrehozása vagy az élőmunka helyettesítése gépesítéssel.

A veszélyek (15. táblázat) tekintetében az inputanyagok és az energiaárak növekedése volt

a legjelentősebb tényező. Az agrárolló nyílását tehát jelentős veszélynek értékelik a

válaszadók, melyet a lassú piaci növekedés veszélye, a technológiai fejlesztés elmaradása,

a már említett finanszírozási problémák és a hazainál olcsóbb import mennyiségének

növekedése követ.

32

14. táblázat

A TÉSZ-ek külső lehetőségei (n = 29)

LEHETŐSÉGEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-IG, AHOL 0,

OTT NINCS ILYEN

GYENGE PONT)

Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése. 4,321

Új piacok, piaci szegmensek megszerzése / kiépítése. 4,286

Nyitás a minőségi piacok irányába. 4,179

Az idénymunka-foglalkoztatás könnyítése. 4,071

Növelhető az export és a belső fogyasztás. 4,036

Korrekt kereskedelmi viszonyok kialakítása. 4,036

Védjegyek használata és márkázás. 4,000

Alacsonyabb vegyszerterhelés és környezetkímélő technológiák. 4,000

Csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése. 3,929

Termelők szerveződése, erős TÉSZ-ek. 3,786

Beszállítás az áruházláncokba. 3,786

Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel. 3,643

Termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. 3,250

Termékskála bővítése. 3,179

Hatékonyabb minőség-ellenőrző rendszer. 3,071

Termál- és bioenergia-adottságok kihasználása. 2,821

Kötelező adatszolgáltatás a teljes élelmiszerláncon belül. 2,464

15. táblázat

A TÉSZ-ek külső veszélyei (n = 29)

VESZÉLYEK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-IG, AHOL 0,

OTT NINCS ILYEN

GYENGE PONT)

Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése,

jövedelmezőség további csökkenése.

4,679

Lassú piaci növekedés, alacsony fizetőképes kereslet. 4,536

Technológiai fejlesztések elmaradása. 4,429

A támogatási források elapadása. 4,286

Finanszírozási problémák. 4,286

Tovább növekvő import. 4,250

Áruházláncok további erősödése. 3,750

Növekvő verseny és új versenytársak belépése. 3,536

A termesztésben használt engedélyezett növényvédőszerek hiánya. 3,036

Munkaerőhiány. 3,000

A feldolgozók áttelepülése más országokba. 2,964

A bioenergia-termelés további felfutása. 1,571

33

Összefoglalva megállapítható, hogy a válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a

meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a

logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek, ami arra utal, hogy a tárgyi

eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban.

A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek

alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó

versenyképességi problémákat tartották jelentősnek. Részben erre vezethető vissza az a

gyengeség is, hogy magasak a termelési költségek és alacsony a jövedelemtermelő

képesség, de ennek külső okai is vannak. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza,

hogy igen változatos képet mutat az alkalmazott technológia színvonala, és hullámzóak a

termésátlagok. A válaszadók véleménye szerint a TÉSZ-ek vonzóképességét javítani

szükséges, valamint ezzel összefüggésben emelni kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon

alapuló együttműködés színvonalát. A bizalomhiány a rendszer gyenge pontjait kihasználó

„potyautas” tagsággal kapcsolatban is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról

számoltak be: a tagság egyfajta megtisztuláson ment keresztül az elmúlt években, amely

következtében a potyautas jelenség is visszaszorulóban van. Ennek ellenére a

megkérdezettek szerint még mindig nincs elég szankcionálási lehetőség a szabályokat

súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a TÉSZ-ek iránti bizalom

erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok

könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe. A kettős tagság, valamint a csak a pályázati

pontok érdekében létesített tagsági jogviszony is előforduló jelenség, ezek

visszaszorítására a jövőben szükség lenne. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban

dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért kiemelt gyengeségnek tekinthetjük az

elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát. A válaszadók nem csupán az

oktatási rendszer hiányosságait említették meg ezzel kapcsolatban, hanem felhívták a

figyelmet arra is, hogy a szakma iránti elkötelezettség sokszor hiányzik a fiatal

szakemberekből, ezen változtatni szükséges.

A válaszadók a kiváló ökológiai és klimatikus adottságokat, valamint a piaci viszonyok

javulását tekintik kiaknázandó legfontosabb lehetőségnek. A földrajzi

elhelyezkedésünkből fakadó kedvező logisztikai adottságok pedig azért értékesek, mert

segítik az exportpiacok közelségéből adódó lehetőségek jobb kihasználását. A válaszadók

kiemelték, hogy a jó minőségű gyümölcs eladásának gyakorlatilag nincsenek korlátai, de a

belső piac növekedése (elsősorban a frisspiaci értékesítés esetében) olyan külső tényezők

függvénye (pl. reálkeresetek alakulása, az importtermékek további nagyarányú

beáramlása), amely nem csupán a TÉSZ-ek tevékenységétől, hanem az említett fenyegetést

jelentő tényezők alakulásától is függ. A válaszadók igen pozitívan értékelték azt is, hogy a

TÉSZ-eken keresztül jelentős támogatásokhoz jutott az ágazat, amely a kínálat

koncentrálásával versenyképességüket és eltartóképességüket egyaránt növelte.

A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása

vagy jelentősebb csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció

további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz

hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a

rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések

között megemlítették azt is, hogy Magyarországon nem kellően stabil, illetve

túlszabályozott a jogi környezet, ami akadályozza a hosszú távú tervezést. A külső és belső

tényezők elemzését elvégezve rendeztük ezeket, és a megkérdezettek véleményével

kiegészítve összefoglaltuk a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT eredményeit. (16. táblázat)

34

16. táblázat

A TÉSZ-ek SWOT mátrixa

BELSŐ TULAJDONSÁGOK

Erősségek Gyengeségek

Szakértő menedzsmenttel rendelkeznek. A TÉSZ

rendszer működési tapasztalatai rendelkezésre állnak.

Alacsony tőkeerő, általános forráshiány (fejlesztés és

forgóeszköz).

Nagy termelési tapasztalat, szakértelem, a fejlett,

korszerű technológiák ismerete általános.

Környezettudatosság jellemző.

Heterogén tagi összetétel, magas a versenyképtelen

kistermelők száma. Emiatt magas fajlagos termelési

költségek, gyenge versenyképesség és

jövedelmezőség.

Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. Öntözött területek alacsony aránya.

Szervezettség erősebb, mint az ágazat egészében. Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége, nem

egyértelműek a tagsággal kapcsolatos előnyök.

Átmeneti pénzügyi források megléte. Gyenge marketingtevékenység.

Kiváló minőségű, külföldön is ismert

prémiumtermékek előállítására képesek.

Marketingismeretek hiánya, gyenge kommunikációs

képesség.

Logisztikai felkészültségük jó. A megfelelően képzett, elkötelezett szakemberek

hiánya.

Innovációs képességük jó. Információgazdálkodás hiányosságai.

Feldolgozói technológia bővíthető. Bürokratikus ügyintézés.

Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása. A jól képzett, gyakorlati ismeretekkel rendelkező

szaktanácsadók hiánya.

Jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerep, az eltartó

képességük kedvező.

Eszköztelenség a „potyautas” tagokkal szemben. A

központi tagnyilvántartás hiánya.

KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK

Lehetőségek Veszélyek

Földrajzi közelség kihasználása új piacok, piaci

szegmensek megszerzésére, kiépítésére.

A globális gazdasági válság erősödése, lassú piaci

növekedés.

A termelés szempontjából kedvező ökológiai és

klimatikus adottságok.

Az inputanyag, az energiaköltségek és az

adóelvonások növekedése, jövedelmezőség további

csökkenése.

A TÉSZ-ek támogatása az együttműködést elősegítő

kormányzati eszközökkel.

A feketegazdaság magas részaránya a zöldség-

gyümölcs kereskedelemben.

Korszerű termesztéstechnológiai elemek

rendelkezésre állnak.

A fizetőképes kereslet csökkenése. Árérzékeny és nem

kellően tudatos vásárlók / fogyasztók a belföldi

piacon.

A kereskedelmi szabályozás szigorítása, a versenyt

torzító hatások kiküszöbölése.

Technológiai fejlesztések elmaradása.

EU-csatlakozásból származó finanszírozási

forráslehetőségek kihasználása.

A kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozó cégek

erőfölényének növekedése, alkupozíciójuk erősödése.

Nyitás a minőségi piacok irányába. A támogatási források elapadása.

Hosszú távon növelhető az export és a belső

fogyasztás is.

Tőkehiány, a megfizethető beruházási és

forgóeszközhitelek hiánya.

Öntözővíz, termálenergia rendelkezésre áll. Tovább növekvő élelmiszerimport.

Új termesztéstechnológiák, fajták bevezetése. Kedvezőtlen adópolitika, az őstermelői rendszer

anomáliái versenyhátrányt okoznak a TÉSZ-eknek.

Vertikális integráció erősítése. Instabil makrogazdasági környezet.

A TÉSZ-ek szerepének növelése vidékfejlesztési

programokban.

Foglalkoztatási nehézségek az idénymunka

szabályozottsága miatt.

A felsőoktatás és a szakképzés hiányosságai, a

gyakorlati képzés alacsony színvonala.

35

5.1.3. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása

Vizsgálatunk szerint a TÉSZ-ek helyzete eltér a zöldség-gyümölcs ágazatban dolgozó, de a

TÉSZ-ekhez nem csatlakozott termelők helyzetétől.

Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek jellemzően tapasztalt, az

együttműködés előnyeit felismerő, elkötelezett szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. A

vezetők és a TÉSZ-ekben dolgozó munkatársak körében a fejlett, korszerű technológiák

ismerete és a környezettudatosság is jellemző. A rendelkezésre álló támogatások lehetővé

tették a technológia fejlesztését, így sok beruházás is végbement a TÉSZ-ekben, ami

kétségtelen előnyt jelent az ágazat más szereplőivel szemben. A minőségbiztosítási

rendszerek szinte teljes körű alkalmazása is előnyt jelent a TÉSZ-ek számára az élelmiszer

biztonságos termelésére egyre érzékenyebb piacokon. Az újdonságok, innovatív

megoldások alkalmazása elsősorban ugyancsak a TÉSZ-ek erőssége, amelyet nem csupán

a termeléstechnológia-fejlesztés területén, hanem a piaci munkában is alkalmaznak.

Logisztikai előnyük is jelentős, amely nagy arányban segíti a termelő tagok árualapjainak

koncentrálását és piacra juttatását. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem csupán a

termelésben történő alkalmazással, hanem a termelőüzemi feldolgozásban és az áruvá

készítésben alkalmazottak számával is jellemezhető. A szervezettségből fakadó előny az is,

hogy finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik

tagjaikat az átmeneti nehézségek leküzdésében.

A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik

segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői

nem vagy csak jelentős többletköltség vállalásával (pl. pályázatírók igénybevétele) tudnak

megpályázni. A TÉSZ tagjaihoz könnyebben jutnak a korszerű termeléstechnológiák, új

fajták vagy egyéb innovatív megoldások. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat

koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is meg tudnak jelenni termékeikkel,

amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői kevésbé. Igaz, a TÉSZ-en kívüli nagyobb

termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják piacaikat, de az ágazat

nagyobb hányadát képviselő kisebb termelők nem vagy csak jelentős veszteségek árán,

mert méretükből adódóan ők kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a piacon. A zöldség-

gyümölcs ágazat termelőinek egy jelentős része méretéből vagy felkészületlenségéből

adódóan ugyanis egyedül nem képes a koncentrált kereskedelem vagy feldolgozóipar

beszállítójává válni, a követelményeknek megfelelni. Pozitívum az is, hogy az inputok

áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat

más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára.

Az ágazatra jellemző általános gyengeségek mellett a TÉSZ-ek külön gyengeségének

tekinthető, hogy a rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi

források elköltése pedig igen sok, bonyolult szabályhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a

TÉSZ-eket az ágazat nem szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti a

gyorsan változó külső környezethez való alkalmazkodásukat is. A gyengeségek jó része

kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az egész ágazatra is fenyegetést

jelentenek (pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer anomáliái stb.), azzal a

különbséggel, hogy a TÉSZ-ek ezeket nehezen tudják kivédeni. A TÉSZ-ek

vonzóképessége azért is csökkent az elmúlt években, mert a jogszabályok betartása súlyos

hátrányokkal jár a tagok számára, és akár a termelő „életben maradását” is veszélyezteti. A

TÉSZ-ek esetében jelentős gyengeséget jelent még az is, hogy a szervezetek kereteit feszíti

a nagyobb és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is

jellemző ez a kettősség, de a két szegmens között máshol nincs olyan éles szembenállás,

mert a TÉSZ-eken kívüli termelőknek nem kell a tevékenységüket összehangolni, így nem

36

kell törődniük a kisebb termelők problémáival sem. A felmerülő veszélyek tekintetében

igen sok az azonosság a TÉSZ-ek és a zöldség-gyümölcs ágazat esetében. A

gyengeségekkel együtt említett tényezők azonban azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok

mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a

zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg.

5.2. A Nemzeti Stratégiában rögzített célkitűzések, beavatkozások és

intézkedések eredményességének vizsgálata

A Nemzeti Stratégiában kerültek meghatározásra azok a célok, amelyek a zöldség-

gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működését kívánják segíteni. A Nemzeti Stratégia egyik

legfontosabb szerepe, hogy az abban foglaltak segítsék a zöldség-gyümölcs ágazatban

működő TÉSZ-ek tevékenységét, ezért sikerességét az jelzi, ha az abban foglalt célok

megvalósulnak. A vizsgált szervezetek vezetőit és munkatársait ezért arról kérdeztük,

mennyiben segíti munkájukat a Nemzeti Stratégia, mennyire tartják hatékonynak annak

megvalósulását. A kérdőíves megkérdezés során 19 szervezet munkatársai adtak választ

kérdéseinkre. A válaszadók néhány jellemző adatát mutatjuk be az alábbiakban.

5.2.1. A megkérdezett szervezetek jellemző adatai

A vizsgált szervezetek regionális elhelyezkedése (4. ábra) lefedi a magyarországi zöldség-

gyümölcs termesztő körzeteket. A Dél-Alföld és az Észak-Alföld régiókban a

megkérdezett TÉSZ-ek kétharmada található, ez egybeesik a zöldség-gyümölcs termelés

szempontjából igen jelentős területekkel.

4. ábra: A TÉSZ-ek telephelyeinek regionális elhelyezkedése

(n = 19)

A tagok által művelt termőterület nagysága 2007–2009 között nőtt, 2010-ben és 2011-ben

pedig némileg csökkent, a vizsgált TÉSZ-ek termelő tagjainak átlaglétszáma pedig 2008

óta folyamatosan csökken. Ennek következtében az egy termelő tagra jutó termőterület

növekedett, amely segíthet abban, hogy a tranzakciós költségek csökkenése miatt a

termelés jövedelmezősége növekedjen. A vizsgált szervezetek fajlagos mutatói a 2007–

37

2011 évek közötti változékony időjárás hatásait követő ingadozások ellenére stabilnak

tekinthetők. (17. táblázat)

17. táblázat

Az egy aktív tagra jutó termelési érték és termőterület nagysága a vizsgált időszakban

(n = 19)

MEGNEVEZÉS 2007 2008 2009 2010 2011

Az értékesített termékek

mennyisége (t)

178 223 187 633 190 381 121 112 125 303

Az értékesített termékek

termelési értéke (HUF)

621 761 688 550 348 921 565 214 455 440 136 017 536 271 667

Termőterület (ha) 1079,1 1179,4 1540,18 1400,5 1337,8

Termelő tagok átlagos

száma (fő/TÉSZ)

321,11 380,66 257,94 247,05 242,11

Átlagos összlétszám

(fő/TÉSZ)

n.a. 410,39 300,78 265,66 267,22

Egy termelő tagra jutó

értékesített term.m. (t/fő) 555 493 738 490 518

Egy termelő tagra jutó

termelési érték (HUF/fő) 1 936 289 1 445 775,5 2 191 263 1 781 566,5 2 214 992

Egy tagra eső termelési

érték (HUF/fő)

- 134 104 187 916 165 676 200 685

Egy termelő tagra jutó

termőterület (ha/fő) 3,36 3,15 5,97 5,67 5,53

Az 5. ábrán az egy termelő tagra jutó értékesített termékek termelési értékét (HUF/fő)

és az egy termelő tagra jutó értékesített termékek mennyiségét (t/fő) ábrázoltuk.

0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

2007 2008 2009 2010 2011

0

100

200

300

400

500

600

700

800

Egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő)

Egy termelő tagra jutó értékesített term.m. (t/fő)

egy termelő tagra jutó termelési

érték (HUF/fő)

egy termelő tagra jutó értékesített

termék mennyisége (t/fő)

5. ábra: Egy termelő tagra jutó értékesített termékmennyiség értéke (HUF/fő) és az egy

termelő tagra jutó értékesített termék mennyisége az egyes években (t/fő) (n = 19)

A két tényező adatainak változása párhuzamos tendenciát mutat, kivéve a 2011-es évet,

amikor az értékesített termékek termelési értékének növekedése meghaladta az értékesített

termékmennyiség növekedési ütemét. Ez azt mutatja, hogy 2011-ben az értékesített

38

termékek átlagára a termékértékesítés növekedési üteménél nagyobb mértékben

növekedett, vagyis az árualap hiánya az értékesítési árak növekedését idézte elő.

5.2.2. A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése

A vizsgálat arra irányult, hogy a Nemzeti Stratégiában megjelölt célok és intézkedések

megvalósításának hatékonyságát elemezzük. A felmérés során a Nemzeti Stratégiában

megfogalmazott célokat és intézkedéseket soroltuk fel. Feltűnő, hogy az összes felsorolt

szempont viszonylag alacsony pontszámot kapott, ezen belül a válaszadók a

legfontosabbnak az életképes TÉSZ-rendszer kialakítását és a foglalkoztatásban betöltött

szerepét értékelték.

18. táblázat

A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes célok szerint (n = 29)

CÉLOK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-ig, ahol

0, ott nincs

ilyen gyenge

pont)

Életképes TÉSZ-rendszer kialakítása, a szervezettség növelése. 3,107

A foglalkoztatás növelése, a helyben történő foglalkoztatás növelése. 3,107

A kínálat koncentráltságának növelése: az ágazat termelésének 40 százaléka a TÉSZ-

eken keresztül bonyolódjon.

2,964

Az átláthatóság javítása, a feketegazdaság visszaszorítása. 2,859

Ágazati szaktanácsadói hálózat kialakítása. 2,786

A frisspiaci magasabb értékű zöldség-gyümölcs termékek értékesítési hányadának

növelése.

2,750

Ágazatspecifikus marketingtevékenység kialakítása. 2,643

Piaci szemléletű alkalmazott kutatás és szakemberképzés megteremtése, korszerű

technológiák alkalmazása, technikai újdonságok bevezetése, korszerű fajtaszerkezet

kialakítása.

2,571

Másod- és harmadszintű TÉSZ-ek létrehozása, nemzetközi együttműködés. 2,571

Az ágazat termelési szintje érje el a rendszerváltás előtti mennyiséget. 1,321

A 19. táblázatban foglaltuk össze a személyes interjúk során a működési programokra

vonatkozóan feltett kérdésekre adott válaszokat.

19. táblázat

A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes intézkedések szerint (n= 29)

INTÉZKEDÉSTÍPUSOK

ÉRTÉKELÉS

(1–5-ig, ahol

0, ott nincs ilyen

gyenge pont)

Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek 4,179

A termelés szervezésére irányuló tevékenységek 3,893

Környezetvédelmi tevékenységi típusok 3,679

Forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint promóció 3,571

Képzési tevékenységtípusok 2,893

Kutatás és kísérleti termesztés 2,500

39

Egyéb tevékenységek 2,393

Válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések 1,607

A válaszokat összevetettük az e-kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokkal, és azt

találtuk, hogy az intézkedések megítélésében kevés az eltérés. (6. ábra) A legmegfelelőbb

finanszírozású intézkedésnek a termékminőség javítására és fenntartására irányuló

tevékenységet tartották, ezt követte a forgalmazással kapcsolatos, majd a termelés tervezésével

kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. Meglepő a válságmegelőzési és -kezelési

intézkedések meglepően rossz megítélése, ennek okait a későbbiekben vizsgálni kell. A

fentiekkel összhangban az e-kérdőív kitöltői az egyéb tevékenységtípust, a

válságmegelőzési intézkedéseket és a kutatásra, kísérleti termelésre irányuló

tevékenységeket ítélték kevéssé hasznosnak. Ennek hátterében több ok is meghúzódhat: az

egyéb tevékenység esetén ennek az intézkedésnek az értelmezése lehet az ok, a

válságkezelésnél és a kutatási tevékenység megítélésénél szakmai hiányosságok is

meghúzódhatnak a háttérben.

6. ábra: Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (n= 19)

Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia alapján a működési programokban

meghatározott feladatok megvalósítására is. Az értékeléshez hatfokozatú skálát

alkalmaztunk, melynek eredményét a 7. ábrán mutatjuk be. A válaszadók szerint az

értékesítés megszervezésében voltak a legsikeresebbek (5,38 pont), bár ennek némileg

ellentmond, hogy marketingtevékenységüket (piackutatás, új piacok felkutatása) ennél

rosszabbra (4,44 pont) értékelték. A leggyengébbnek a termelőüzemi feldolgozás

megszervezését ítélték, ami azt jelzi, hogy a megtermelt termékeket főleg feldolgozás

nélkül értékesítik a szervezetek. A jelentős befektetéssel járó beruházások elmaradása

feltehetően összefügg a pályázatok és támogatások elérésének gyenge megítélésével,

valamint a szintén gyengének minősített lobbitevékenységgel is.

A vizsgálat során összevetettük az egyes feladatok megvalósításának sikerességét és

fontosságának megítélését. (8. ábra) Szembetűnő, hogy a legkevésbé sikeres

feladatmegvalósítás (a termelőüzemi feldolgozás, pályázatok írása és megvalósítása,

szaktanácsadás) esetében a fontosság megítélése rendkívül magas. Mindez azt jelzi, hogy

nem a szándékkal, hanem inkább a lehetőségekkel van a probléma. A szaktanácsadás

40

megítélése közepes értéket kapott, míg a tevékenység fontosságát igen magasra

értékelték a megkérdezettek.

7. ábra: Eddigi működésük során milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat

megvalósítaniuk?

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

8. ábra: Az egyes feladatok megvalósításának és fontosságának összevetése

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

A 2009 előtt már működési programmal rendelkezők a felsorolt feladatokat fontosabbnak

ítélték, valószínűleg a hosszabb idejű tapasztalatszerzés okozza ezt az eltérést. (9. ábra)

Azok a válaszadók, ahol a termelő tagok száma csökkenő tendenciát mutat, az egyes

feladatok fontosságát is alacsonyabbra értékelték, mint az e tekintetben stagnáló vagy

növekvő szervezetek. A két tényező összefügg, de nem ismert, hogy a tagok létszámának

41

csökkenése okozza ezt a megítélést, vagy a megítélés maga okozza a taglétszám

csökkenését. (10. ábra)

9. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a jóváhagyott működési program ideje

szerint

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

10. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termelő tagok számának alakulása

szerint

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19)

Szoros az összefüggés az aktív termelő tagok száma szerint (11. ábra), az értékesített

termékek termelési értéke (12. ábra) és a specializált termelés szerint (13. ábra) a feladatok

fontosságának megítélésében. Minél nagyobb a termelő tagok létszáma és az értékesített

termékek termelési értéke, valamint minél specializáltabb a termelés, a válaszolók annál

fontosabbnak ítélték a felsorolt feladatokat.

42

11. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az aktív termelő tagok száma

szerint

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

12. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az értékesített termékek termelési

értéke szerint

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

43

13. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termesztett termékek száma szerint

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

A tagok által művelt termőterület méretével fordítottan arányosan, az 500 ha alatti

termőterületet integráló TÉSZ-ek válaszadói a felsorolt feladatok szinte mindegyikét

fontosabbnak ítélték, mint az ennél nagyobb területet integrálók. (14. ábra)

14 ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termőterület mérete szerint

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlaga n = 19i)

44

Vizsgálatunk a TÉSZ-ek működési kereteire is kiterjedt. Az értékelés összességében

közepesnél jobb képet mutatott. (15. ábra) A legjobb megítélést a kötelezően elkészítendő

beszámolók jelenlegi formája kapta, amely azt jelzi, hogy kitöltésük a TÉSZ-ek

munkatársainak ma már nem jelent gondot. A nyitott kérdésekre adott válaszok egy része

ennek ellentmond, többen jelezték, hogy a formanyomtatványok kitöltésével tartalmi és

formai szempontból is sok problémájuk van.

15. ábra: Mennyire ért egyet a TÉSZ működésére vonatkozó szabályozási keretek egyes

szempontjaival?

(1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19)

A tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan feltett kérdésekre adott válaszok alapján

megállapítható, hogy a tagnyilvántartással, a tagok ki- és belépésével és kizárásával, a nem

termelő tagok jogviszonyával, valamint a TÉSZ-en keresztül történő értékesítés jelenlegi

szabályozásával elégedetlenek leginkább a válaszadók. Javasolták egy olyan központi

tagnyilvántartó rendszer létrehozását, amely segítségével elkerülhető lenne a tagsági

jogviszonnyal kapcsolatos visszaélés. (16. ábra)

16. ábra: Mely, a TÉSZ tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna?

(Az egyes szempontok említési gyakorisága, több válasz is adható volt n = 19)

45

5.3. A TÉSZ-ek működési programjainak pénzügyi végrehajtásáról szóló

beszámolók elemzése

Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a

feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes

szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági

végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint

a jogszabály VIII. melléklete alapján elvégeztük az adatok feldolgozását és a bemeneti,

kimeneti, eredmény- és hatásmutatók kiszámítását.

A működési programok pénzügyi beszámolói alapján értékelést készítettünk a Nemzeti

Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos közös értékelési kérdések megválaszolására. Az értékelés során megállapítottuk, hogy a Nemzeti Stratégia működési

programjai zömmel eredményesek voltak, egyes intézkedések azonban nem érték el a

kitűzött célokat. Az egyes intézkedésekkel kapcsolatos megállapításokat A Nemzeti

Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos közös értékelési kérdések címmel

részleteztük. A megállapítások alapját képező adatelemzést az 5. melléklet tartalmazza, az

ezekből készített adattáblákat pedig a 19–25. táblázatokban külön is közöljük.

A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatos megállapításokat összefoglalva az

alábbiakat állapíthatjuk meg:

1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, eredményesek és hatékonyak

voltak a vizsgált időszakban. A tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a

makro- és mikrokörnyezetből eredő bizonytalanság jelentős nehézségeket

okoz a hosszabb távú tervezésben.

2. A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőség-javításához és

fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak a vizsgált időszakban. Az

értékesítés biztonsága megfelelő, az értékesítési árak enyhén emelkedtek. A

tevékenység eredményeként a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók

jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a

bevezetett minőségbiztosítási rendszerek.

3. A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, eredményesek és hatékonyak

voltak a vizsgált időszakban. Elsősorban a promóciós és kommunikációs

tevékenységek voltak hatékonyak, bár ezen a területen további előrelépés is szükséges

lesz, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek.

4. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a

TÉSZ-ek tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A kutatási és kísérleti

46

termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és

lebonyolítására a TÉSZ-ek felkészültsége nem minden esetben elegendő.

5. A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

részben hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez a

vizsgált időszakban. A képzéssel és a szaktanácsadói szolgáltatásokkal

kapcsolatos tevékenységek hatékonyságát rontja, hogy a jól felkészült, több

területen is jártas szaktanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi

forrása a szervezeteknek, a képzések pedig esetlegesek, nem pótolják a

folyamatos szaktanácsadói tevékenységet.

6. A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a

TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A

klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket nem alkalmazzák, az

egyik legfontosabb eszközt, a kölcsönös pénzügyi alap létrehozásának

eszközét nem alkalmazzák. A promócióra és kommunikációra fordított források

viszont azt mutatják, hogy a fogyasztók meggyőzésének eszközét alkalmazzák

itt is, hogy megakadályozzák a piac további szűkülését.

7. A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és

hatékonyan járultak hozzá a környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához a

vizsgált időszakban. A támogatható környezetvédelmi tevékenységek iránti

igény alacsony, a talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek

megfelelőek. A TÉSZ-ek tevékenysége megfelelő volt a képződött hulladék

mennyiségének csökkentése érdekében is.

8. A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé

járultak hozzá, ezeket a forrásokat a szervezetek elsősorban a promóciós

tevékenység erősítésére fordították a vizsgált időszakban. Az intézkedés

hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.

Összességében megállapítható, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései

elsősorban azokon a területeken voltak sikeresek, eredményesek és hatékonyak,

amelyek segítették a TÉSZ-ek piaci munkáját. A termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek, a forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek rendkívül hatékonyan segítették a TÉSZ-ek munkáját, amelyet a

47

válságmegelőzési és egyéb intézkedések kapcsán bevonható forrásokkal is

kiegészítettek. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek is sikeresek, de a

szervezeteken kívül álló okok nehezítik ennek a tevékenységnek a hatékony

megvalósítását. Erősíteni szükséges a környezetvédelemmel, a kutatással, a

kísérleti termelési tevékenységekkel, a képzéssel és szaktanácsadással

kapcsolatos intézkedéseket ugyanúgy, mint a válságmegelőzéssel kapcsolatos

tevékenységeket. Ezek fontosságát nem lehet vitatni, viszont a jövőben

eredményesebb és hatékonyabb gyakorlati alkalmazásokra lenne szükség, azért,

hogy a TÉSZ-ek innovatívak lehessenek, és ezáltal rugalmasabban

alkalmazkodhassanak a piaci környezet kihívásaihoz.

A NEMZETI STRATÉGIÁBAN FOGLALT EGYEDI INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK

INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉRTÉKELÉS

1.

Termeléstervezésre

irányuló

tevékenységek

1.

1

A termeléstervezésre irányuló tevékenységek milyen

mértékben járultak hozzá a termelői szervezetek

termeléstervezéssel kapcsolatos teljesítményének javításához?

Részletes adatok

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

c) egyéb tevékenységekről.

A termeléstervezésre irányuló

tevékenységek jelentősen hozzájárultak a

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez

a vizsgált időszakban.

a., A tárgyieszköz-beszerzés 2008 óta

csökkenő tendenciájú. Az éves adatokat a 21.

táblázat tartalmazza.

b., Az egyéb tárgyieszköz-beszerzés nem

számottevő, az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

c., Jelentős nagyságrendű, meghaladja a

tárgyi eszközökre fordított összegeket. Az

egyéb tevékenységek adatait a 21. táblázat

tartalmazza.

1.

2

A termeléstervezésre irányuló tevékenységek milyen

mértékben:

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a nemzeti stratégia egyéb

intézkedéseivel?

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

a., A termeléstervezésre irányuló

tevékenységek az igényeknek megfeleltek,

viszont a makro-környezetből eredő

bizonytalanság nehezíti a tervezést.

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel közepes mértékű, pl.

49

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

válságkezelési intézkedések.

c., n.a.

2.Termékminőség

javítására vagy

fenntartására

irányuló

tevékenységek

2.

1

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a

termékminőséggel kapcsolatos teljesítmény javításához?

Részletes adatok

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

c) egyéb tevékenységekről.

A termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek

jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek

termeléstervezési tevékenységéhez a vizsgált

időszakban.

a., A tárgyieszköz-beszerzés 2008 óta

növekvő tendenciájú. Az éves adatokat a 21.

táblázat tartalmazza.

b., Az egyes években változó mértékű,

egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

c., Az egyes években változó mértékű,

nagysága közel azonos a tárgyi eszközökre

fordított összeggel.

2.

2

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló

tevékenységek milyen mértékben:

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel?

a., A termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek az

igényeknek megfeleltek.

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel megfelelő, pl. a forgalmazás

50

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

javítására irányuló tevékenységekkel.

c., n.a.

3. A forgalmazás

javítására irányuló

tevékenységek,

ideértve a

promóciós és

kommunikációs

tevékenységeket

3.

1

A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek milyen

mértékben járultak hozzá a termékforgalmazással kapcsolatos

teljesítmény javításához?

Részletes adatok

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról,

c) promóciós és kommunikációs tevékenységekről

és

d) egyéb tevékenységekről.

A forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek jelentősen hozzájárultak a

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez

a vizsgált időszakban.

a., A 2008-as tárgyieszköz-beszerzéshez

mérten a tárgyieszköz-beszerzés nagysága

csökkent. Az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

b., Az egyes években változó mértékű, az

egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

c., Promóciós és kommunikációs

tevékenységek nagymértékben hozzájárultak a

forgalmazás javítására irányuló

tevékenységekhez a vizsgált időszakban. Az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

d., Az egyéb tevékenységek nagymértékben

hozzájárultak a forgalmazás javítására irányuló

tevékenységekhez a vizsgált időszakban. Az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

51

3.

2

A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek milyen

mértékben:

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel?

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

a., A forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek az igényeknek megfeleltek.

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia

egyéb intézkedéseivel megfelelő, pl. a

termékminőség javítására vagy fenntartására

irányuló tevékenységek.

c., n.a.

4. Kutatás, ideértve

a kísérleti termelést

4.

1

A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen

mértékben járultak hozzá új termékek és/vagy technikák

kidolgozásához?

Részletes adatok

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

c) egyéb tevékenységekről.

A kutatási és kísérleti termelési

tevékenységek részben hozzájárultak a

TÉSZ-ek kutatási és kísérleti termelési

tevékenységéhez a vizsgált időszakban.

a., A tárgyieszköz-beszerzésre fordított

összegek nagysága alacsony. Az éves

adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

b., Ilyen jellegű kifizetés nem történt.

c., 2009 óta az egyes években változó

mértékű, az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

4. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen A kutatási és kísérleti termelési

52

2 mértékben járultak hozzá a műszaki és gazdasági

teljesítőképesség fejlesztéséhez és az innováció

ösztönzéséhez?

tevékenységek kevéssé járultak hozzá a

műszaki és gazdasági teljesítőképesség

fejlesztéséhez és az innováció

ösztönzéséhez.

4.

3

A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen

mértékben:

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel?

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

a., A kutatási és kísérleti termelési

tevékenységek iránt jelenleg nincs nagy

igény, a TÉSZ-ek erre a tevékenységre nem

felkészültek.

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia

egyéb intézkedéseivel nem mutatható ki.

c., n.a.

5. Képzési

tevékenységek és a

tanácsadó

szolgáltatásokhoz

való hozzáférés

elősegítésére

irányuló

tevékenységek

5.

1

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a

termelői szervezetek valamely tagja és/vagy személyzete

hozzáférjen a technikai képzéshez és ismeretekhez?

Részletes adatok a különböző tevékenységtípusokról (a

tevékenység fő tárgya alapján):

– ökológiai termelés;

– integrált termelés vagy integrált növényvédelem;

– egyéb környezetvédelmi tevékenységek;

– nyomonkövethetőség;

A képzéssel és tanácsadó

szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

részben hozzájárultak a TÉSZ-ek képzéssel

és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

tevékenységéhez a vizsgált időszakban.

– ökológiai termelés – nem volt ilyen

képzés;

– integrált termelés vagy integrált

növényvédelem – nem jelentős

nagyságrendű;

53

– termékminőség, beleértve a növényvédőszer-

maradványértékeket;

– egyéb kérdések.

– egyéb környezetvédelmi tevékenységek –

nem jelentős nagyságrendű;

– nyomonkövethetőség – nem volt ilyen

képzés;

– termékminőség, beleértve a

növényvédőszer-maradványértékeket –

közepes;

– egyéb kérdések – megfelelő.

Az egyes években változó mértékű, az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

5.

2

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a termelői

szervezetek tagjai és/vagy személyzete esetében az ismeretek

bővítéséhez és a humánpotenciál fejlesztéséhez?

A képzéssel és tanácsadó

szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

közepes mértékben járultak hozzá az

ismeretek bővítéséhez és a humánpotenciál

fejlesztéséhez.

5.

3

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

tevékenységek mennyire bizonyultak hatékonynak a

célkitűzéseik elérése szempontjából?

A képzéssel és a szaktanácsadói

szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

változó mértékben bizonyultak hatékonynak.

A nagyobb területen gazdálkodók igényeinek

megfelelnek, a kisebbek esetében ilyen igény

kevésbé jellemző.

54

5.

4

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

tevékenységek milyen mértékben:

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel?

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

a. Jelentős igény mutatkozik a

gyakorlatorientált, szakszerű tanácsadásra.

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia

egyéb intézkedéseivel megfelelő, pl. a

termékminőség javítására vagy fenntartására

irányuló tevékenységek, környezetvédelmi

tevékenységek.

c., n.a.

6.

Válságmegelőzési

és -kezelési

eszközök

6.

1

A Nemzeti Stratégia keretében kiválasztott

válságmegelőzési és -kezelési eszközök milyen mértékben

járultak hozzá a válságmegelőzéshez és -kezeléshez?

Részletes adatok a következő válságmegelőzési és -

kezelési eszközök hozzájárulásáról:

a) Piacról történő árukivonás?

b) Zöld szüret vagy be nem takarítás?

c) Promóció és kommunikáció?

d) Képzés?

e) Betakarítási biztosítás?

f) Adminisztratív költségek támogatása?

A Nemzeti Stratégia keretében kiválasztott

válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak

részben járultak hozzá a TÉSZ-ek

válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált

időszakban.

a) Piacról történő árukivonás? – nem volt

ilyen kifizetés.

b) Zöld szüret vagy be nem takarítás? ? –

nem volt ilyen kifizetés.

c) Promóció és kommunikáció? –

megfelelő.

d) Képzés? – kis mértékű kifizetés.

e) Betakarítási biztosítás? – nem volt ilyen

kifizetés.

55

f) Adminisztratív költségek támogatása? –

nem volt ilyen kifizetés.

6.

2

Voltak-e olyan egyedi válságmegelőzési és -kezelési

eszközök vagy azok kombinációi, amelyek a termelői

szervezetek tagjai számára a válságmegelőzés és -kezelés

terén a legeredményesebbnek bizonyultak?

Ezeket az eszközöket a TÉSZ-ek nem

alkalmazták, kölcsönös alap képzésére nem került

sor.

6.

3

A támogatható válságmegelőzési és -kezelési eszközök

mennyire felelnek meg az igényeknek?

Ezeket az eszközöket nem alkalmazzák a

szervezetek, ezekre jelenleg nincs igény.

7.

Környezetvédelmi

tevékenységek

7.

1

A környezetvédelmi tevékenységek milyen mértékben

járultak hozzá a környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához?

Részletes adatok a különböző környezetvédelmi

tevékenységek hozzájárulása tekintetében

a) tárgyieszköz-beszerzésről?

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról? és

c) egyéb tevékenységekről?

A környezetvédelmi tevékenységek

közepes mértékben járultak hozzá a

környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához

a vizsgált időszakban.

a. Az egyes években változó mértékű, az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

b., Az egyes években változó/alacsony

mértékű, az egyéb tárgyieszköz-beszerzési

formákról az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

7.

2

A termelés terén végrehajtott környezetvédelmi

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá:

a) A talajvédelemhez? – nem jelentős

mértékben.

56

a) a talajvédelemhez?

b) a vízvédelemhez?

c) az élőhelyek és a biodiverzitás megőrzéséhez?

d) a táj megőrzéséhez?

e) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez?

f) a levegőminőség megőrzéséhez?

g) a hulladéktermelés csökkentéséhez?

b) A vízvédelemhez? – nem jelentős

mértékben.

c) Az élőhelyek és a biodiverzitás

megőrzéséhez? – nem jelentős

mértékben.

d) A táj megőrzéséhez? – nem jelentős

mértékben.

e) A klímaváltozás hatásainak

csökkentéséhez? – nem jelentős

mértékben.

f) A levegőminőség megőrzéséhez? – nem

jelentős mértékben.

g) Hulladéktermelés csökkentéséhez? –

közepes mértékben.

Az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

7.

3

A közlekedés terén végrehajtott környezetvédelmi

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá:

a) az energiahatékonysághoz?

b) a nagyobb szennyező hatású anyagok

használatának csökkentéséhez?

a) nem mérhető

b) nem mérhető

Az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

57

7.

4

Az értékesítésre és forgalmazásra vagy feldolgozásra

történő termék-előkészítés terén végrehajtott környezetvédelmi

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a

hulladéktermelés csökkentéséhez?

Közepes mértékben

7.

5

A környezetvédelmi tevékenységek mennyire bizonyultak

hatékonynak célkitűzéseik elérésére?

Közepes mértékben

7.

6

A támogatható környezetvédelmi tevékenységek milyen

mértékben:

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel?

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

a., A támogatható környezetvédelmi

tevékenységek iránti igény alacsony, a

tevékenységek megfelelőek.

b., A Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel az összhang megfelelő, pl. a

termékminőség javítására vagy fenntartására

irányuló tevékenységek, képzési

tevékenységek és a tanácsadó

szolgáltatásokhoz való hozzáférés

elősegítésére irányuló tevékenységek.

c., n.a

8. Egyéb

tevékenységek

8.

1

Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a

termelői szervezetek és/vagy a tagságukat alkotó

mezőgazdasági üzemek teljesítményének javításához a

termelési tényezők jobb kihasználása révén?

Részletes adatok

a., A támogatható egyéb tevékenységek a

teljesítmény javításához kevéssé járultak

hozzá.

b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.

c., Ilyen célú kifizetések nincsenek.

58

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

c) egyéb tevékenységekről.

Az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

8.

2

Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá az

elismert termelői szervezetek logisztikai, termék-előkészítési és

értékesítési potenciáljának fejlesztéséhez?

Részletes adatok

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

c) egyéb tevékenységekről.

a.,Tárgyieszköz-vásárlással a teljesítmény

javításához így kevéssé járultak hozzá.

b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.

c., A promócióra és az értékesítési

potenciál növelésére használták fel a

rendelkezésre álló keretet, ezzel jelentősen

hozzájárultak a teljesítmény javításához.

Az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

8.

3

Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá az

elismert termelői szervezetek működési képességének

megerősítéséhez?

Részletes adatok

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

c) egyéb tevékenységekről.

a.,A tárgyieszköz-vásárlások részaránya

alacsony az egyéb tevékenység kifizetésein

belül.

b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.

c., A promóció és az értékesítési potenciál

növelésével hozzájárultak az egyéb

kifizetések a vizsgált szervezetek működési

képességének megerősítéséhez.

Az éves adatokat a 21. táblázat

59

tartalmazza.

8.

4

Az egyéb tevékenységek milyen mértékben

a) felelnek meg az igényeknek?

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel?

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel

rendelkező vidékfejlesztési program(ok)

intézkedéseivel?

a., Az egyéb tevékenységek elégséges

szinten felelnek meg az igényeknek.

b., A Nemzeti Stratégia egyéb

intézkedéseivel az összhang megfelelő, pl. a

termékminőség javítására.

c., n.a.

Az éves adatokat a 21. táblázat

tartalmazza.

60

A TELJES NEMZETI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK

Egyedi célkitűzések Értékelési kérdések Értékelés

A tagok által

megtermelt

termékek piaci

forgalmazásának

ösztönzése

9.1.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői

szervezetek tagjai által megtermelt termékek forgalomba

hozatalának ösztönzéséhez?

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;

b) a termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek;

c) a forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek és

d) egyéb tevékenységek.

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok jelentős mértékben

hozzájárultak a termelői szervezetek tagjai által

megtermelt termékek forgalomba hozatalának

ösztönzéséhez.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

9.1.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok mennyire bizonyultak hatékonynak a termelői

szervezetek tagjai által megtermelt termékek forgalomba

hozatalának ösztönzésére?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok a termelői szervezetek

tagjai által megtermelt termékek forgalomba

hozatalának ösztönzése szempontjából

hatékonyak voltak, az értékesített termékek

mennyisége nőtt.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

A termelés 9.2.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

61

alkalmazkodása a

kereslet minőségi

elvárásaihoz és

nagyságához

programok milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy

az elismert termelői szervezetek termelése a minőség és

a mennyiség tekintetében alkalmazkodjon a

kereslethez?

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;

b) a termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek;

c) a forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek és

d) egyéb tevékenységek.

működési programok nagymértékben

hozzájárultak ahhoz, hogy az elismert termelői

szervezetek termelése a minőség és a

mennyiség tekintetében alkalmazkodjon a

kereslethez.

a., A termelés tervezésére irányuló

tevékenységek megvalósítását

nagymértékben nehezíti a makrokörnyezet

gyakori változása, illetve a felvevőpiacok

rövid távra szóló szerződéskötési

gyakorlata.

b., c., A forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek és az ehhez kapcsolódó

egyéb tevékenységek a minőségbiztosítási

rendszerek bevezetésével jelentősen

hozzájárultak ahhoz, hogy a piac

követelményeinek megfelelőek legyenek a

forgalmazott termékek.

9.2.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok mennyire bizonyultak hatékonynak azon cél

elérésére, hogy az elismert termelői szervezetek

termelése a minőség és a mennyiség tekintetében

alkalmazkodjon a kereslethez?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok a termelői szervezetek

tagjai által megtermelt termékek forgalomba

hozatalának ösztönzése szempontjából

hatékonyak voltak, az értékesített termékek

62

mennyisége nőtt, a minőségi

követelményeknek a piac által elvárt szinten

megfelelt.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

A termékek

kereskedelmi

értékének növelése

9.3.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok milyen mértékben járultak hozzá az elismert

termelői szervezetek által termelt termékek kereskedelmi

értékének növeléséhez?

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;

b) a termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek;

c) a forgalmazás javítására irányuló

tevékenységek és

d) egyéb tevékenységek.

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok nagymértékben

hozzájárultak az elismert termelői szervezetek

által termelt termékek kereskedelmi értékének

növeléséhez.

Az értékesített termékek termelési értéke az

egyes években változékonyságot mutatott,

amely elsősorban az időjárás ebben az

időszakban jellemző változékonyságára

vezethető vissza.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

9.3.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok mennyire bizonyultak hatékonynak az

elismert termelői szervezetek által termelt termékek

kereskedelmi értékének növelésére?

A forgalmazott termékek átlagára a vizsgált

időszakban nőtt, annak ellenére, hogy a szervezetek

piaci pozíciójukból adódóan jellemzően árelfogadó

pozícióban vannak.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

A termelési 9.4.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

63

költségek

optimalizálása

programok milyen mértékben járultak hozzá az elismert

termelői szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerülő

termelési költségek optimalizálásához?

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

a) a termékminőség javítására vagy

fenntartására irányuló tevékenységek, valamint

b) egyéb tevékenységek.

működési programok megfelelő mértékben

járultak hozzá az elismert termelői

szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerülő

termelési költségek optimalizálásához azzal,

hogy a közös beszerzésből fakadó előnyöket

kihasználva a piaci árak növekedését némileg

ellentételezni tudták az inputok beszerzésénél.

Az inputárak változásaira nincs hatásuk, de a

szaktanácsadás biztosításával segítették a

termelési költségek optimalizálását.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

9.4.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok mennyire bizonyultak hatékonynak az

elismert termelői szervezeteknél és/vagy azok tagjainál

felmerült termelési költségek optimalizálására?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok az elismert termelői

szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerült

termelési költségek optimalizálása tekintetében

közepesen hatékonyak voltak, mert a költségek

emelkedését nem tudták kivédeni. Ennek oka

az inputárak emelkedése a vizsgált időszakban.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

A kínálati 9.5.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

64

koncentráció

ösztönzése

programok milyen mértékben járultak hozzá a kínálati

koncentráció ösztönzéséhez?

Részletes adatok egyéb tevékenységek

hozzájárulásáról.

működési programok jelentősen hozzájárultak a

kínálati koncentráció ösztönzéséhez, így a

tagok által megtermelt termékek piacra

jutásához.

9.5.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok mennyire bizonyultak hatékonynak a kínálati

koncentráció ösztönzésére?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok a vizsgált időszakban a

tagok szempontjából hatékonyan működtek, de

tevékenységüket új tagok jelentősebb számú

felvételével nem tudták bővíteni.

A termelői árak

stabilizálása

9.6.1 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői

szervezetek tagjai számára a termelői árak

stabilizálásához?

Részletes adatok a következő válságmegelőzési és -

kezelési eszközök hozzájárulásáról:

a) Piacról történő árukivonás?

b) Zöld szüret vagy be nem takarítás?

c) Promóció és kommunikáció?

d) Képzés?

e) Betakarítási biztosítás?

f) Adminisztratív költségek támogatása?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok kevéssé tudtak

hozzájárulni a termelői árak stabilizálásához,

mert az értékesítési ár a kedvezőtlen piaci

alkupozíció következtében adottság a termelői

szervezetek számára.

a., nem történt

b., nem történt

c., kis mértékben hozzájárult

d., nem történt

e., közepes mértékben hozzájárult

f., nem történt

65

(A részletes adatok a 23. táblázatban

találhatók.)

9.6.2 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok mennyire bizonyultak hatékonynak a termelői

szervezetek tagjai számára a termelői árak

stabilizálására?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok kevéssé tudtak

hozzájárulni a termelői árak stabilizálásához,

mert azokat kevéssé tudták befolyásolni.

Általános célkitűzések Értékelési kérdések Értékelés

A versenyképesség

javítása

9.7 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok milyen mértékben járultak hozzá a gyümölcs-

és zöldségágazatban tevékenykedő nemzeti/regionális

termelői szervezetek versenyképességének

javításához?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok jelentős mértékben

hozzájárultak a gyümölcs- és

zöldségágazatban tevékenykedő

nemzeti/regionális termelői szervezetek

versenyképességének növeléséhez. A vizsgált

szervezetek által értékesített termékek termelési

értéke (HUF) nőtt a vizsgált időszakban. A Az

érintett TÉSZ-ek tagjai által megművelt, gyümölcs-

és zöldségtermelésre fordított teljes terület (ha)

nagysága jelentősen nem változott, a termelő tagok

(fő) száma némileg csökkent. Az egy termelő tagra

jutó termőterület nőtt, ezzel az átlagos birtokméter-

növekedéssel párhuzamosan a tranzakciós költségek

csökkentek. Mindez hozzájárult a vizsgált

szervezetek versenyképességének javulásához.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

66

9.8 A Nemzeti Stratégia milyen mértékben járult hozzá a

nemzeti/regionális gyümölcs- és zöldségágazat

versenyképességének javításához?

A Nemzeti Stratégia jelentős mértékben

hozzájárult a magyar gyümölcs- és

zöldségágazat versenyképességének

javításához, mert a kínálat koncentrálásával és

a korszerű termesztéstechnológiai eljárások

elterjesztésével segítette az ágazat

szereplőinek piacra jutását és a munkahelyek

megtartását.

A jelentős támogatások révén a tárgyieszköz-

állomány bővült és korszerűsödött, így a piacra

juttatott termékek minősége javult a vizsgált

időszakban.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

A termelői

szervezetekben való

tagság vonzerejének

növelése

9.9 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői

szervezetekben való tagság vonzerejének növeléséhez?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok az elvárásoknak

közepesen megfelelő szinten járultak

hozzájárultak a termelői szervezetekben való

tagság vonzerejének növeléséhez. A vizsgált

időszakban csökkent ugyan a taglétszám, de

ennek elsősorban a magyar gazdaságban

általánosan érvényesülő makrogazdasági okai

67

vannak. Ezek az adórendszerből és a

feketegazdaság meglétéből fakadnak, negatív

hatásai befolyásolják a termelői szervezetek

vonzerejét.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

A környezet

állapotának javítása

és megóvása

9.10 A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

programok milyen mértékben járultak hozzá a környezet

állapotának javításához és megóvásához?

A Nemzeti Stratégia milyen mértékben járult hozzá

különösen:

a) a talajvédelemhez?

b) a vízvédelemhez?

c) az élőhelyek és a biodiverzitás

megőrzéséhez?

d) a táj megőrzéséhez?

e) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez?

f) a levegőminőség megőrzéséhez?

g) a hulladéktermelés csökkentéséhez?

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

működési programok a környezet állapotának

javításához és megóvásához elégséges szinten

járultak hozzá.

a., antieróziós intézkedéseket hajtottak végre

b., n.a.

c., n. a.

d.,ökológiai és integrált termesztés

folytatásával hozzájárultak a az élőhelyek és a

biodiverzitás megőrzéséhez

e., n.a.

f., n.a.

g., a hulladéktermelésüket csökkentették

(A részletes adatok a 25. táblázatban

találhatók.)

68

KIINDULÁSI MUTATÓK (2010) ÁTLAG n

A versenyképesség növelése A termelői szervezet (TÉSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló társulás

(TSZT) által értékesített termékek összértéke (nemzeti valuta) (1)

777 185

698,29

31

A termelői szervezeti tagság vonzerejének

növelése

A TÉSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és

gyümölcstermelők száma

371,58 31

A TÉSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes zöldség- és gyümölcstermő terület (ha)

(3)

836,37 31

A környezet állapotának javítása és megóvása Nem definiált 0,00 0

A kínálati

koncentráció

ösztönzése

A tagok

által

megtermelt

termékek piacra

helyezésének

ösztönzése

A

termelésnek a

kereslethez való

igazítása

minőség és

mennyiség

tekintetében

A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) (1) 7 833,96 31

A valamely

„minőségbiztosítási rendszer”

követelményeinek megfelelő

értékesített termékek

mennyisége a

„minőségbiztosítási

rendszerek” (1) (4) főbb

típusaira lebontva (tonna)

a) Igazolt ökológiai termelés 7,94 31

b) Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és

eredetmegjelölések

7,29 31

c) Igazoltan integrált termelés 423,43 31

d) Termékminőség-biztosítási magánrendszerek 1 842,50 31

A termelési költségek

optimalizálása

Nem definiált 0,00 1

A termékek kereskedelmi értékének növelése A forgalomba hozott termékek összértéke/a forgalomba hozott termékek

összmennyisége (nemzeti valuta/kg) (1)

115,31 31

A termelői árak stabilizálása Nem definiált 2 093,16 9

Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejl. Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben (szám). 5,12 25

69

A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TÉSZ- és TSZT-tagok száma

(szám)

107,76 25

A műszaki és gazdasági teljesítőképesség

fejlesztése és az innováció ösztönzése

Nem definiált 0,00 1

Hozzájárulás a

talajvédelemhez

Talajeróziós kockázatnak (3) (5) kitett zöldség- és gyümölcstermelő terület, ahol

erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha) 75,63 7

Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és

javításához

Csökkentett műtrágya-felhasználású vagy hatékonyabb műtrágya-gazdálkodású

zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha)

164,48 8

Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-

felhasználáshoz

Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó zöldség- és gyümölcstermelő területek

(ha)

126,88 9

Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás

megóvásához

Ökológiai zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület

(ha)

27,50 4

Integrált zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület

(ha)

0,00 3

Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel

érintett területe (ha)

1,20 5

Hozzájárulás a tájkép

megőrzéséhez

Nem definiált 0,00 1

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

– Termelés

Üvegházfűtésre fordított

becsült éves energiafogyasztás,

energiaforrás-típusokra

lebontva

Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség tonnában))

12,00 5

Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség literben)

0,00 4

Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó

mennyiség köbméterben)

0,00 4

Villamos energia (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség Kwh-ban)

0,00 4

Hozzájárulás az

éghajlatváltozás

mérsékléséhez

– Szállítás

Hozzájárulás a levegőminőség

fenntartásához és javításához –

Szállítás

Belső szállításra (6)

fordított becsült éves

energiafogyasztás,

tüzelőanyag-típusokra lebontva

Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség literben)

1 731,75

4

Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó

mennyiség köbméterben)

0,00 4

Villamos energia (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség Kwh-ban)

0,00 4

A keletkező hulladékmennyiség csökkentése Nem definiált 0,00 1

70

KIINDULÁSI MUTATÓK (2011)

ÁTLAG n

A versenyképesség növelése A termelői szervezet (TÉSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló

társulás (TSZT) által értékesített termékek összértéke (nemzeti valuta) (1)

753 833

408,84

31

A termelői szervezeti tagság vonzerejének növelése A TÉSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és

gyümölcstermelők száma

387,13 31

A TÉSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes zöldség- és gyümölcstermő

terület (ha) (3)

842,98 31

A környezet állapotának javítása és megóvása Nem definiált 0,00 0

A kínálati

koncentráció

ösztönzése

A tagok által

megtermelt

termékek piacra

helyezésének

ösztönzése

A

termelésnek a

kereslethez való

igazítása minőség

és mennyiség

tekintetében

A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) (1) 7 808,89 30

A valamely

„minőségbiztosítási

rendszer”

követelményeinek

megfelelő értékesített

termékek mennyisége a

„minőségbiztosítási

rendszerek” (1) (4) főbb

típusaira lebontva

(tonna)

a) Igazolt ökológiai termelés 8,48 29

b) Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és

eredetmegjelölések

7,79 29

c) Igazoltan integrált termelés 437,54 30

d) Termékminőség-biztosítási

magánrendszerek

1 903,92 30

A termelési költségek

optimalizálása

Nem definiált 0,00 1

A termékek kereskedelmi értékének növelése A forgalomba hozott termékek összértéke/a forgalomba hozott termékek

összmennyisége (nemzeti valuta/kg) (1)

107,95 30

A termelői árak stabilizálása Nem definiált 2 175,81 8

Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben

(szám).

5,08 24

A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TÉSZ- és TSZT-tagok

száma (szám)

92,00 24

71

A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése és

az innováció ösztönzése

Nem definiált 0,00 1

Hozzájárulás a talajvédelemhez Talajeróziós kockázatnak (3) (5) kitett zöldség- és gyümölcstermelő

terület, ahol erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha)

Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és

javításához

Csökkentett műtrágya-felhasználású vagy hatékonyabb műtrágya-

gazdálkodású zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha)

164,48 8

Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó zöldség- és gyümölcstermelő

területek (ha)

126,88 9

Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás

megóvásához

Ökológiai zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) 27,50 4

Integrált zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) 0,00 3

Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb

tevékenységekkel érintett területe (ha)

1,20 5

Hozzájárulás a tájkép

megőrzéséhez

Nem definiált 0,00 1

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez –

Termelés

Üvegházfűtésre

fordított becsült éves

energiafogyasztás,

energiaforrás-típusokra

lebontva

Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség tonnában))

Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna

értékesített termékre jutó mennyiség literben)

Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó

mennyiség köbméterben)

Villamos energia (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség Kwh-ban)

Hozzájárulás

az

éghajlatváltozás

mérsékléséhez –

Szállítás

Hozzájárulás a levegőminőség

fenntartásához és javításához –

Szállítás

Belső szállításra (6)

fordított becsült éves

energiafogyasztás,

tüzelőanyag-típusokra

lebontva

Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna

értékesített termékre jutó mennyiség literben)

Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó

mennyiség köbméterben)

Villamos energia (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség Kwh-ban)

A keletkező hulladékmennyiség csökkentése Nem definiált 0,00 1

72

PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS BEMENETI MUTATÓK (Kiadás HUF)

Intézkedés Intézkedés típusa átlag2007

n=0

átlag2008

n=8

átlag2009

n=24

átlag2010

n=19

átlag2011

n=26

Termeléstervezésre

irányuló tevékenységek

a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 5 128 961 1 676 563 1 210 737 656 627

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet

és a lízinget is

0 115 000 0 15 189 0

c.) Egyéb tevékenységek 0 9 574 851 3 634 042 4 761 189 8 787 088

A termékminőség

javítására vagy

fenntartására irányuló

tevékenységek

a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 6 504 118 14 870 799 15 726 755 16 709 875

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet

és a lízinget is

0 2 537 538 831 075 789 389 5 996 288

c.) Egyéb tevékenységek 0 14 759 933 11 879 161 10 825 112 21 693 357

Az értékesítés

javítására irányuló

tevékenységek

a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 28 377 825 2 781 434 8 032 684 7 319 556

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet

és a lízinget is

0 5 283 904 2 557 771 2 694 164 1 826 085

c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -

kezeléssel kapcsolatban)

0 17 184 524 17 452 531 11 360 272 16 852 064

d.) Egyéb tevékenységek 0 21 519 573 10 223 267 15 465 799 20 696 492

Kutatás és kísérleti

termesztés

a.) Tárgyieszköz-vásárlás 0 0 16 375 57 895 57 692

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet

és a lízinget is

0 0 0 0 0

c.) Egyéb tevékenységek 0 0 392 051 31 579 540 476

Képzési tevékenység

(fő tárgy alapján)

a.) Ökológiai termesztés 0 0 0 0 0

b.) Integrált termesztés vagy integrált növényvédelem 0 7 500 459 117 186 421 233 846

c.) Egyéb környezetvédelmi kérdések 0 155 251 21 958 50 526 169 231

d.) Visszakövethetőség 0 0 0 0 0

e.) Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is 0 0 0 197 789 307 692

f.) Egyéb témák 0 0 429 723 646 895 747 269

Válságmegelőzési és

-kezelési intézkedések

a.) Kivonás a piacról 0 0 0 0 0

b.) Zöldség és gyümölcs éretlen betakarítása vagy be nem takarítása 0 0 0 0 0

c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek 0 0 2 971 101 1 618 316 5 131 385

73

d.) Képzési tevékenységek 0 0 447 000 466 316 0

e.) Betakarítási biztosítás 0 0 0 0 0

f.) Kölcsönös alap létrehozásával járó adminisztratív költségek támogatása 0 0 0 0 0

Környezetvédelmi

intézkedések

a) Tárgyieszköz-vásárlás 0 922 655 1 865 261 1 121 053 1 193 192

b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, a bérletet, a haszonbérletet és lízinget

is beleértve

0 0 424 845 344 191 211 423

c) Egyéb

tevékenységek

Termelés

i. Ökológiai termelés 0 0 0 57 474 230 308

ii. Integrált termelés 0 13 378 892 20 468 950 684 1 467 231

iii. Jobb vízfelhasználás és/vagy

vízgazdálkodás, beleértve a vízmegtakarítást

és a vízgyűjtést is

0 0 0 0 51 385

iv. Talajmegóvási tevékenységek (például

talajeróziót megelőző/csökkentő

munkamódszerek, földpihentetés,

talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás

0 0 25 000 15 789 51 346

v. A biodiverzitásnak kedvező élőhelyek

(például vizes élőhelyek) kialakítására vagy

megóvására, illetőleg tájvédelemre irányuló

tevékenységek, beleértve a történelmi

adottságok (például kőfalak, teraszos

földművelés, kiserdők) megőrzését is

0 0 0 68 421 864 092

vi. Energiatakarékossági tevékenységek 0 0 0 0 168 077

vii. A hulladékképződés csökkentésére és a

hulladékgazdálkodás javítására irányuló

tevékenységek

0 96 068 130 417 1 186 474 246 154

viii. Egyéb tevékenységek 0 589 387 1 676 068 1 580 917 2 260 367

Szállítás 0 0 0 0 0

Értékesítés 0 0 0 0 0

Egyéb tevékenységek a) Tárgyieszköz-vásárlás 0 0 0 54 526 44 462

b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, a bérletet, a haszonbérletet és a

lízinget is beleértve

0 0 0 0 0

c) Egyéb tevékenységek 0 1 865 289 2 069 204 2 651 895 2 983 035

74

ÁLTALÁNOS KIMENETI MUTATÓK ÉVES SZINTEN (2007–2011)

Intézkedés Intézkedés típusa átlag2007

n=0

átlag2008

n=8

átlag2009

n=24

átlag2010

n=19

átlag2011

n=26

Termeléstervezésre

irányuló tevékenységek

a) Tárgyieszköz-

vásárlás

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 3,00 0,31

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,88 0,54 0,58 2,31

a beruházások összértéke (HUF) 0,00 5 128960,50 1 676562,50 1 673947,37 1 503665,38

b) Egyéb

tárgyieszköz-

beszerzési

módok, a bérlet,

a haszonbérlet

és a lízing is

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,25 0,00 0,05 0,04

c) Egyéb

tevékenységek

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 14,37 22,35

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 4,13 1,13 1,47 1,85

A termékminőség

javítására vagy

fenntartására irányuló

tevékenységek

a) Tárgyieszköz-

vásárlás

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,11 3,00

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 2,50 1,25 2,37 3,19

a beruházások összértéke (HUF) 0,00 6504118 15097904 13639226 16316111

b) Egyéb

tárgyieszköz-

beszerzési

módok, bérlet, a

haszonbérlet és

a lízing is

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,05 0,08

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,50 0,13 0,26 24,04

c) Egyéb

tevékenységek

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0

,

0

0

0,00 22,47 38,54

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 12,25 2,17 4,16 6,08

Az értékesítés a) Tárgyieszköz- a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 2,74 2,50

75

javítására irányuló

tevékenységek

vásárlás az elvégzett tevékenységek száma 0,00 2,38 0,71 0,95 2,04

a beruházások összértéke (HUF) 0,00 28377824,75 2425190,63 8032684,21 7091715,38

b) Egyéb

tárgyieszköz-

beszerzési módok,

ideértve a bérletet,

a haszonbérletet és

a lízinget is

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 2,21 1,58

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 1,13 0,54 0,89 0,15

c) Promóciós és

kommunikációs

tevékenységek

(nem

válságmegelőzéssel

és -kezeléssel

kapcsolatban)

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 2,63 3,42 11,84 93,96

d) Egyéb

tevékenységek

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 9,26 18,23

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 8,88 1,88 1172,63 2,92

Kutatás és kísérleti

termelés

a) Tárgyieszköz-

vásárlás

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,04

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,04 0,00 0,04

a beruházások összértéke (HUF) 0,00 0,00 16375,00 0,00 57692,31

b) Egyéb

tárgyieszköz-

beszerzési módok,

ideértve a bérletet,

a haszonbérletet és

a lízinget is

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

c) Egyéb

tevékenységek

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,13 0,05 0,42

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,62

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 0,65

Képzési

tevékenységek

(nem

válságmegelőzéssel

és -kezeléssel

kapcsolatban)

és/vagy a tanácsadó

a) Ökológiai

termelés

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

a résztvevők által igénybe vett képzési napok

száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

b) Integrált

termelés vagy

integrált

növényvédelem

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,13 0,33 0,21 1,58

a résztvevők által igénybe vett képzési napok

száma

0,00 0,00 0,29 11,79 31,85

76

szolgáltatásokhoz

való hozzáférés

elősegítésére

irányuló

tevékenységek

c) Egyéb

környezetvédelmi

kérdések

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,04 0,16 0,12

a résztvevők által igénybe vett képzési napok

száma

0,00 0,00 0,04 2,26 6,73

d)

Visszakövethetősé

g

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,05 0,04

a résztvevők által igénybe vett képzési napok

száma

0,00 0,00 0,00 0,11 0,08

e) Termékminőség,

ideértve a

növényvédőszer-

maradékok

kérdését is

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,21 0,38

a résztvevők által igénybe vett képzési napok

száma

0,00 0,00 0,00 10,00 19,96

f) Egyéb kérdések

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,13 0,63 2,11 0,65

a résztvevők által igénybe vett képzési napok

száma

0,00 0,00 0,54 4,74 8,15

Válságmegelőzési

és -kezelési

intézkedések

a) Kivonás a

piacról

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

b) Éretlen zöldség

és gyümölcs

betakarítása vagy

zöldség és

gyümölcs be nem

takarítása

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

c) Promóciós és

kommunikációs

tevékenységek

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,54 10,74 6,12

d) Képzési

tevékenységek

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,04 0,05 0,00

e) Betakarítási

biztosítás

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

f) Kölcsönös alap

létrehozásával járó

adminisztratív

költségek

támogatása

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Környezetvédelmi

intézkedések

a) Tárgyieszköz-

vásárlás (10)

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,47 0,12

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,50 0,25 0,11 0,23

77

a beruházások összértéke (HUF) 0,00 922655,0 1865261,3 1636263,2 1607423,1

b) Egyéb

tárgyieszköz-

beszerzési módok,

a bérlet, a

haszonbérlet és a

lízing is

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 3,05 2,35

az elvégzett tevékenységek száma 0,00 0,00 0,00 0,05 0,04

a tevékenységben részt vevő üzemek száma 0,00 0,00 0,00 0,11 0,62

Egyéb

tevé-

keny-

ségek

termelés

i. Ökológiai

termelés

az elvégzett tevékenységek

száma

0,00 0,00 0,00 0,16 0,08

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 2,63 4,31

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 6,58 1,00

ii. Integrált

termelés

az elvégzett tevékenységek

száma

0,00 1,50 0,04 1,53 0,88

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 78,08 1,05

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 12,31

iii. Jobb

vízfelhasználás

és/vagy

vízgazdálkodás,

ideértve a

vízmegtakarítást és

a vízgyűjtést is

az elvégzett tevékenységek

száma

0,00 0,00 0,00 0,00 12,31

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 9,62

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 0,53 0,00

iv. Talajmegóvási

tevékenységek

(például

talajerózió-

megelőző/-

csökkentő

munkamódszerek,

földpihentetés,

talajmegőrzéses

mezőgazdaság,

talajtakarás)

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,04 0,11 0,00

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 5,87 0,00

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 3,05 2,35

v. A

biodiverzitásnak

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 5,11 4,31

78

kedvező élőhelyek

kialakítására vagy

megóvására,

illetőleg

tájvédelemre

irányuló

tevékenységek,

ideértve a

történelmi

adottságok (például

kőfalak, teraszos

művelés)

megőrzését is

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

vi. Energia-

takarékossági

tevékenységek

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

érintett terület

hektárban

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

a tevékenységben

részt vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

vii. A

hulladékképződés

csökkentésére és a

hulladékgazdálkod

ás javítására

irányuló

tevékenységek

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,25 0,04 0,00 0,00

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 1,00 0,73

viii. Egyéb

tevékenységek

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,50 1,00 1,26 1,15

érintett terület hektárban 0,00 0,00 0,00 69,94 54,20

– Szállítás az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

– Értékesítés az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Egyéb

tevékenységek a) Tárgyieszköz-vásárlás (10)

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,26 0,12

79

a beruházások összértéke

(HUF)

0,00 0,00 0,00 54526,3

2

44461,5

4

b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési

módok, ideértve a bérletet, a

haszonbérletet és a lízinget is (11)

a tevékenységben részt

vevő üzemek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

a) Tárgyieszköz-vásárlás (10) az elvégzett

tevékenységek száma

0,00 0,75 1,22 1,58 11,85

80

ÁLTALÁNOS EREDMÉNYMUTATÓK

Intézkedés Eredménymutatók (mérés) átlag2007

n=0

átlag2008

n=1

átlag2009

n=8

átlag2010

n=17

átlag2011

n=25

Termelés-

tervezésre

irányuló

tevékenységek

Az értékesítés

javítására

irányuló

tevékenységek

Egyéb

tevékeny-

ségek

Az értékesített termék mennyiségének változása

(tonna)

0,00 2000,00 -562,04 260,37 -2149,99

A teljes értékesített termékmennyiség értékének

változása (HUF/kg) 0,00 5,00 -

11,01 8,23 31,33

A termelési költségekre gyakorolt hatás becsült

értéke (HUF/kg)

0,00 2,00 1,16 5,34 5,70

A termékminőség

javítására vagy

fenntartására

irányuló

tevékenységek

(a) Igazolt ökológiai

termelés

Az adott „minőségbiztosítási

rendszer” követelményeit

teljesítő értékesített

termékek mennyiségének

változása (tonna)

0,00 0,00 -17,00 -0,83 -12,60

(b) Oltalom alatt álló

földrajzi jelzések és

eredetmegjelölések

Az adott „minőségbiztosítási

rendszer” követelményeit

teljesítő értékesített

termékek mennyiségének

változása (tonna)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

(c ) Igazoltan integrált

termelés

Az adott „minőségbiztosítási

rendszer” követelményeit

teljesítő értékesített

termékek mennyiségének

változása (tonna)

0,00 3213,00 80,75 606,92 101,24

(d) Termékminőség-

biztosítási

magánrendszerek

Az adott „minőségbiztosítási

rendszer” követelményeit

teljesítő értékesített

termékek mennyiségének

változása (t)

0,00 3213,00 247,63 1103,22 206879,58

A teljes értékesített termékmennyiség értékének

változása (HUF/kg)

0,00 5,00 -6665,70 1825,99 41,59

81

A termelési költségekre gyakorolt hatás becsült értéke

(HUF/kg)

0,00 2,00 2,06 4,36 4,57

Kutatás és kísérleti

termelés

A működési program kezdete óta meghonosodott új

technikák, folyamatok és/vagy termékek száma

0,00 0,00 0,38 0,00 0,54

Képzési

tevékenységek

(nem

válságmegelőzéssel

és -kezeléssel

kapcsolatban)

és/vagy a tanácsadó

szolgáltatásokhoz

való hozzáférés

elősegítésére

irányuló

tevékenységek

A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel

befejező résztvevők száma

0,00 0,00 0,25 9,59 15,84

A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek

száma

0,00 0,00 35,88 5,24 7,68

Válságmegelőzési

és -kezelési

intézkedések

a.) Kivonás a

piacról

A kivont termékek

összmennyisége (tonna)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

b.) Zöldség és

gyümölcs

éretlen

betakarítása

vagy be nem

takarítása

Éretlen betakarítással vagy a

betakarítás mellőzésével érintett

földterület (ha)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

c.) Promóciós

és kommuni-

kációs

tevékenységek

A promócióban /

kommunikációban részt vevő

értékesített termékek

mennyiségének becsült változása

(tonna)

0,00 0,00 37,50 82,65 152,36

d.) Képzési

tevékenységek

A teljes képzési

tevékenységet/programot sikerrel

befejező résztvevők száma

0,00 0,00 0,00 1,00 0,00

e.)

Betakarítási

biztosítás

A biztosított kockázat összértéke

(e HUF)

0,00 0,00 23956

,25

0,00 10868,80

82

f.) Kölcsönös

alap

létrehozásával

járó

adminisztratív

költségek

támogatása

A létrehozott kölcsönös alap

összértéke (e HUF)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Környezetvédelmi

intézkedések

A hektáronkénti

éves

ásványitrágya-

felhasználás

becsült változása,

trágyatípus

szerinti bontásban

N (tonna) 0,00 0,00 -0,03 -0,04 -0,01

P2O5 (tonna) 0,00 0,00 -0,02 -0,02 0,00

A hektáronkénti

éves

vízfelhasználás

becsült változása

(m3/ha)

0,00 0,00 0,00 -35,21 0,80

Az éves

energiafelhasz-

nálás becsült

változása

energiaforrás-,

illetve

üzemanyagtípus

szerinti bontásban

Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna

értékesített termékre jutó

mennyiség tonnában)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Folyékony tüzelőanyagok (egy

tonna értékesített termékre jutó

mennyiség literben)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Földgáz (egy tonna értékesített

termékre jutó mennyiség

köbméterben)

0,00 0,00 0,00 0,13 0,00

Villamos energia (egy tonna

értékesített termékre jutó

mennyiség Kwh-ban)

0,00 0,00 0,00 12,73 0,16

Az éves hulladékképződés becsült változása (egy

tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában)

0,00 0,01 -0,13 -0,06 -0,04

Az éves csomagolóanyag-felhasználás becsült

változása (egy tonna értékesített termékre jutó

mennyiség tonnában)

0,00 0,02 -0,01 0,01 0,00

83

ÁLTALÁNOS HATÁSMUTATÓK

Intézkedés Általános célkitűzések Intézkedés típusa átlag

2007

n=0

átlag

2008

n=1

átlag

2009

n=8

átlag

2010

n=17

átlag

2011

n=25

A versenyképesség

növelése

A versenyképesség növelése A TSZ/TSZT értékesített termékeinek értékében

bekövetkezett becsült változás (e HUF)

0,00 132000,00 53532,75 540421,48 119178,17

A versenyképesség

növelése

A termelői szervezetekben

való tagság vonzerejének

növelése

Az érintett termelői szervezetekben/termelői

szervezetek társulásában aktív tag gyümölcs- és

zöldségtermelők számának változása (fő)

0,00 11,00 4,88 -24,00 -94,33

Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt,

gyümölcs- és zöldségtermelésre fordított teljes

terület változása (ha)

0,00 38,00 1,06 8,05 -71,29

Környezetvédelmi

intézkedések

A

környezet

fenntartá-

sa és

megóvása

Talaj n.a. 0,00 0,00 3,38 0,00 0,76

Vízminőség A hektáronkénti teljes

ásványitrágya-

felhasználás becsült

változása, trágyatípus

szerinti bontásban

N (tonna) 0,00 0,00 -0,03 0,00 -0,01

P2O5 (tonna) 0,00 0,00 -0,02 -0,01 -0,01

Fenntartható

vízkészlet-

felhasználás

A teljes vízfelhasználás becsült változása

(köbméter)

0,00 0,00 0,00 -34295,21 5,71

Élőhely és

biodiverzitás

n.a. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Táj n.a. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Az

éghajlatváltozás

mérséklése

A teljes

energiafelhasználás

becsült változása

energiaforrás-, illetve

tüzelőanyag-típus szerinti

bontásban

Szilárd

tüzelőanyagok

(tonna)

0,00 0,00 0,00 0,00 4,55

Folyékony

üzemanyagok

0,00 0,00 0,00 -1400,67 0,00

84

(liter)

Földgáz (köbméter) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Villamos energia

(kWh)

0,00 0,00 0,00 0,00 909,09

Hulladék-

csökkentés

A teljes hulladékképződés becsült változása

(tonna)

0,00 0,01 -0,25 -3,05 0,05

A csomagolóanyag-felhasználás becsült

változása (t)

0,00 0,01 0,00 0,00 0,09

85

ÁLTALÁNOS KIINDULÁSI MUTATÓK

CÉLKITŰZÉSEK A CÉLKITŰZÉSEKKEL KAPCSOLATOS KIINDULÁSI MUTATÓK

Mutató Meghatározás (mérés)

Általános célkitűzések

A versenyképesség növelése A forgalmazott termékek összértéke (2008–2011

átlaga) HUF/év/TÉSZ

513 874 060

A termelői szervezetben a tagság vonzerejének növelése Az aktív termelők száma (2008–2011 átlaga)

fő/TÉSZ

249

A tagok által megművelt teljes terület (2009–2011

átlaga) (ha/év/TÉSZ)

1426,16

A környezet állapotának fenntartása és megóvása Nem definiált

Egyedi célkitűzések

A kínálati koncentráció ösztönzése Az értékesített termék mennyiségének változása

(2008–2011 átlaga) (tonna/TÉSZ)

Minőségbiztosítási rendszer követelményeinek

megfelelő forgalmazott termékek mennyisége (tonna)

(2008–2011 átlaga)

-2150

52861 A tagok által megtermelt termékek piacra helyezésének ösztönzése

A termelésnek a kereslethez igazítása minőség és mennyiség

tekintetében

A termelési költségek optimalizálása A termelési költségekre gyakorolt hatás (HUF/kg) 3,25

A termék kereskedelmi értékének növelése A forgalmazott termékek egységnyi átlagértékének

változása (2008–2011 átlaga)

15,63

A termelői árak stabilizálása Nem definiált -

Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek

száma (2009–2011 átlaga)

12,2

A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése, az innováció

ösztönzése

Nem definiált

Környezetvédelmi egyedi célkitűzések

Hozzájárulás a talajvédelemhez Talajeróziós kockázatnak kitett területek, ahol

antieróziós intézkedéseket hajtottak végre (ha)

n.a.

Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához Csökkentett műtrágyahasználattal/hatékonyabb

műtrágya-gazdálkodással jellemezhető területek (ha)

n.a.

n.a.

Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó területek n.a.

86

(ha)

Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás fenntartásához Ökológiai termelés (2009–2011 átlaga) ha 3,47

Integrált termelés (2009 és 2011 átlaga) ha 39,56

Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez

hozzájáruló egyéb tevékenységek

0,00

Hozzájárulás a tájkép megőrzéséhez Nem definiált

Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez – termelés Üvegházak fűtése n.a.

Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez – szállítás

Hozzájárulás a levegőminőség fenntartásához és javításához – szállítás

Szállítás – energiahatékonyság 0

A keletkező hulladékmennyiség csökkentése Az éves hulladékképződés becsült változása (2009–

2011 átlaga), egy tonna értékesített termékre jutó

mennyiség (tonna/év)

-1,6

87

6. Következtetések és ajánlások

Kutatásunkat három nagy területre bonthatjuk. A Nemzeti Stratégia megvalósításának

eredményességét, a működési programok és intézkedések eredményességét, a végrehajtással

kapcsolatos problémákat, valamint azok pénzügyi megvalósítását elemeztük.

6.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességének vizsgálata

A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességének vizsgálatára a TÉSZ elnökeivel, vezető

munkatársaival készített interjúkat használtuk fel. A 2008-ban elfogadásra került Nemzeti Stratégia

SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk, hogy a zöldség-gyümölcs

ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek az életbe lépés óta eltelt időszakban. Az

idézett dokumentumban a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek együttes SWOT analízise

található. Kutatásunk során külön vizsgáltuk az ágazat és a TÉSZ-ek helyzetét, és megállapítottuk

azokat a különbségeket, amelyek az elmúlt években a szervezetek és az ágazat egyéb szereplői

között kialakultak.

A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a meglévő

menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották. A felhalmozott

tapasztalat jelentős szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok

kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A megkérdezettek

véleménye szerint a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősek voltak az

elmúlt időszakban, bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat.

A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony

arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó versenyképességi

problémákat tartották jelentősnek. Részben a kis területen termelők magas arányára vezethető

vissza az a gyengeség is, hogy a termelési költségek magasak és alacsony a jövedelemtermelő

képesség. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza, hogy igen változatos képet mutat az

alkalmazott technológia színvonala, és ennek következtében meglehetősen hullámzóak

termésátlagok, valamint az előállított termékek minősége. A válaszadók az ágazatban folyó

marketingtevékenységet sem tekintik elég hatékonynak és színvonalasnak.

Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását,

valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. A

feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelését jó

eszköznek tartják a belföldi fogyasztás serkentése érdekében. Valószínű, hogy ezek hiánya okozza

azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált kereskedelemben való részvételt nem tartják

elérhető lehetőségnek a közeljövőben.

A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy

jelentősebb csökkenése, a világgazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása

került azonosításra. Jelentős fenyegetettségként említették a válaszadók, hogy igen nehéz hitelhez

jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-

hitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések között megemlítették azt is, hogy

Magyarországon nem kellően stabil a jogi környezet, a gyakori jogszabályváltozások és a

helyenkénti túlszabályozás nehezíti vagy akadályozza a hosszú távú tervezést.

A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a

termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek,

ami arra utal, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a

vizsgált időszakban.

88

A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt. Az elégtelen

tőkeellátottságot számos külső és belső tényező együttesen okozza. A belső tényezőkhöz tartozik,

hogy a heterogén összetételű TÉSZ-tagságot tőkeerő szempontjából is két csoportra lehet bontani:

- A rendszerváltás óta viszonylag nagyobb területen gazdálkodók esetében nincsenek állandó

likviditási problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás

miatt csatlakoznak a TÉSZ-hez.

- Ezzel szemben a kis területen gazdálkodók jó része napi likviditási gondokkal küzd, nekik

az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ. A tőkehiány ezt a

réteget teszi aztán igazán kiszolgáltatottá, ezért felmerült az a kérdés is, hogy az ő

tevékenységüket inkább más típusú szövetkezet irányába kellene terelni.

A marketing területén is jelentős hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területre

tagozódnak:

- Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. A korszerű postharvest

technológiák (elsősorban a csomagolás, áruvá készítés) nem állnak széles körben a termelők

rendelkezésére. Szintén fontos lenne, hogy az elsődleges feldolgozást nagyobb arányban

lehessen megoldani a TÉSZ-ek keretein belül, hogy a termelők kevésbé legyenek

kiszolgáltatva a felvevőpiacoknak.

- Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és évenként

hektikusan változnak. Az élelmiszer-kereskedelem és a feldolgozóipar koncentráltsága miatt

a zöldség-gyümölcs ágazat árelfogadó pozícióban van, vagyis nincs befolyása a piacon

kialakult árakra.

- Az értékesítési csatorna választására az a jellemző, hogy a TÉSZ-ek friss fogyasztásra szánt

zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként történő beszállítás

részaránya pedig nőtt a vizsgált időszakban.

- A marketingkommunikáció területén is lenne javítani való, főleg annak érdekében, hogy az

egyébként rendkívül árérzékeny fogyasztókra hatni lehessen a belföldi fogyasztás arányának

növelése érdekében.

Fontos lenne a TÉSZ-ek közötti együttműködés erősítésére a marketing területén, de az

általánosnak tekinthető bizalomhiány ennek itt is jelentős akadálya. Az interjúk során többen

említették, hogy a tagok irányában már kiépült egy bizonyos kölcsönös bizalom, de másokkal nem

mernek/nem akarnak igazán együttműködni. A már létrejött másodlagos szerveződéseket sokan

csak a támogatásokhoz jutás eszközének tekintik, valódi, a kínálat koncentrálásában betöltött

szerepben nem kívánják működtetni. A piac koncentráltsága viszont azt kívánná, hogy a

kereskedelmi láncok ellátását biztosító beszerzési központok ellensúlyozására olyan

kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket nem a termelők, hanem a

professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek irányítanak és működtetnek.

A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a TÉSZ-ek taglétszáma csökkenő, ezért a taggá válást vonzóbbá

kell tenni. Ezzel összefüggésben számos külső ok is felsorolható (pl. a feketegazdaság előnyeinek

csábítása), de javítani kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon alapuló együttműködés színvonalán

is. A bizalomhiány a potyautasság és a rendszer gyenge pontjait kihasználó tagsággal kapcsolatban

is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról számoltak be: a potyautas jelenség némileg

visszaszorulóban van. Ennek ellenére a megkérdezettek szerint még mindig nincs elég

szankcionálási lehetőség a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne

a TÉSZ-ek iránti bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt

tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe, illetve a kettős tagság, valamint a csak a pályázati

pontok érdekében létesített tagsági jogviszony sem ritka jelenség, ezek visszaszorítására a jövőben

szükség lenne. Javasolható, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZ-tagokat honorálja az állam azzal,

hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való részvétel vagy a támogatások elérése

89

területén. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van,

ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát, akik nem

csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek. Itt az oktatási

rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő szakemberekkel megismertesse az

együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit egyaránt.

A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan

független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az

elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő

szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való hozzáállásukkal

kapcsolatban is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát és szerepét

a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a megkérdezettek mindegyike

igen hasznosnak találta.

A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában meglévő

tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más

szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan

piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem lennének képesek megjelenni.

Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben

kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára.

A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy

csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt

említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a

megfizethető beruházásfinanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A

tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők védtelenebbek a feketekereskedelem

kihívásaival szemben is, mert az azonnali készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára

visszautasíthatatlanul vonzó ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva.

A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot

jelent, mint az ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős

versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a

TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat

megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi

fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne

kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben.

Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek mindennapjaiban

ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi változások. Az interjúk során sokan

említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős versenyhátrányt jelent a TÉSZ-eknek, mert a

törvényes értékesítés helyett/mellett igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta

lehetőségeket, és a számla nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó

lehetőség a gyors és adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan

bürokratikus, lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi

engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási rendszert

is a fenyegetések között említették (pl. kérték azt is, hogy a kárenyhítő juttatások kifizetéséről

hamarabb döntsenek). Az interjúk során a jogi környezet változását két kiemelt területen is

említették:

- Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és szabályozásának egyszerűsítésére

vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása).

- Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért az

őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának szükségességére. Ez

utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt fordított áfa rendszerének

bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos áfakulcs csökkentését javasolták. Ez

utóbbit szinte minden megkérdezett, mint a versenyképességüket súlyosan érintő kérdést

90

említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették

az adminisztrációs terhek csökkentését.

6.2. A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata

A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető kérdőíves

lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható, hogy a működési

programok azon részei, amelyek a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét

szolgálják, sikeresek, emellett van néhány célkitűzés, amelyet a TÉSZ-ek munkatársai kevésbé

hasznosnak ítéltek. Ilyenek a válságmegelőzési és -elhárítási, illetve a kutatási és kísérleti

termesztésre vonatkozó intézkedések, valamint részben a képzési, tanácsadási és az egyéb területek.

A kérdőíves megkérdezés során számos nyitott kérdést is megfogalmaztunk, azért, hogy a

válaszadók szabadon kifejthessék véleményüket a működési programokkal és az abban foglalt

célokkal, célkitűzésekkel és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban.

A jelenlegi szabályok betartatása érdekében a válaszadók azt javasolták, hogy a tagnyilvántartásra,

a tagság igazolására hozzanak létre egy központi elektronikus nyilvántartó rendszert, ahol a tagi

adatokon kívül azt is nyilván lehetne tartani, hogy az adott TÉSZ-tag eleget tett-e beszállítási

kötelezettségének. A feketekereskedelem és a működési szabályokkal történő visszaélések

visszaszorítása érdekében javasolták, hogy a tagok ellenőrzésére törvényi lehetőséget kellene

biztosítani a TÉSZ-ek számára, akár úgy is, hogy a NAV adatokat szolgáltat a tagokról. A

szankciók tekintetében a támogatásokból, pályázati lehetőségekből történő teljes vagy részleges

kizárás, valamint a bíróságon keresztül behajtható pénzügyi szankciók is említésre kerültek.

Javasolták azt is, hogy ha a tag nem teljesíti a TÉSZ-tagsággal járó kötelezettségeit, és ebből a

TÉSZ-nek kára származik, akkor a tag felé a TÉSZ kártérítési lehetőséggel élhessen.

A feketekereskedelem visszaszorítása érdekében az áfa csökkentésére, a fordított áfafizetés

bevezetésére és az ellenőrzések szigorítására is érkezett javaslat. Többen említették az azonnali

kizárást, illetve ennek a szövetkezeti törvénnyel összhangban történő szabályozásának

szükségességét. A TÉSZ-ek vonzerejét növelhetné bizonyos pozitív diszkrimináció alkalmazása.

Ilyen lenne például, ha a területalapú támogatás kifizetését TÉSZ-tagsághoz kötnék, vagy a

hűséges, a TÉSZ életében aktívan közreműködő, törvénytisztelő tagok pénzügyileg is

megbecsülésre kerülnének. A tagok kötődését kell növelni, például a tagsági viszony előnyt

jelenthetne a terület alapú vagy bármilyen más támogatásnál. Elhangzott olyan vélemény is, amely

szerint ne kapjanak semmilyen támogatást azok a termelők, akik nem TÉSZ-tagok (pl.

Iskolagyümölcs program, szaktanácsadás vagy bármilyen közösségi támogatás).

A tagsággal kapcsolatosan felmerült az a javaslat is, hogy szankcionálni kellene, ha az adott TÉSZ-

ben a taglétszám bizonyos időszak alatt nagyobb mértékben csökken. Erre azért kell figyelmet

fordítani, mert több TÉSZ-ben jelentős az a törekvés, hogy a kicsiket kiszorítsák a szervezetekből.

Ugyanis ha az adott TÉSZ túl sok kistermelőt integrál, ez óriási adatszolgáltatási munkát, energiát

igényel, és sok feszültséget is okoz a tagok körében. Javaslatként felmerült, hogy a sok kistermelőt

tömörítő TÉSZ-eket más elbírálás szerint kellene értékelni és támogatni, esetleg más típusú

szövetkezetek irányába kellene őket terelni.

A válaszadók véleménye megoszlott a tekintetben, hogy ösztönözni kell-e a TÉSZ-eket az

egymással való együttműködésre. A megkérdezettek ezzel kapcsolatosan elmondták, hogy ennek

komoly akadálya az egész gazdaságot jellemző bizalomhiány. A TÉSZ-en belül már kialakult egy

bizonyos bizalmi szint, valamint mindez igaz az időközben kiépült kapcsolati rendszerre is. Ezt

igyekeznek a szervezetek fenntartani, stabilizálni és bővíteni, ezzel szemben többen vélekedtek úgy,

hogy túl kockázatos és szükségtelen a további integráció.

A beküldendő működési tervekkel kapcsolatosan is számos észrevételt fogalmaztak meg a

válaszadók. Többen jelezték, hogy a működési programban nagyon kevés olyan lehetőség van,

91

amelyet ténylegesen a működés javára tudnának fordítani. Ez sok felesleges lépésre kényszeríti a

TÉSZ-eket ahelyett, hogy a tényleges működési költségeiket tudnák lefedni a program keretein

belül. A makrogazdasági környezet és az időjárásnak való kitettség nagymértékben befolyásolják a

forgalmat, a zöldség-gyümölcsnél (fagy, aszály) nem válik lehetővé a hosszú távú tervezés, mindez

rányomja a bélyegét a megvalósítás realitására. A tervezéssel kapcsolatos nehézségként a

megkérdezettek jelezték, hogy a működési programhoz csatolt árajánlatok nem felelnek meg a piaci

viszonyoknak, ugyanis 3-5 évre előre kell árajánlatot kérni, ez alatt a gazdasági változások

befolyásolják az ajánlatok tartalmát. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési

nehézségeket többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség.

Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek

nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad felhasználású,

átalányként kifizetett pénzeszköz.

Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori változtatások

helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más dokumentumokkal történő

összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv dokumentumának formátuma is túl

bonyolult, ráadásul a vonatkozó rendeleteket (általában a működési program módosításának

határidejéhez képest) túl későn hozzák meg. Az elszámolás túl bürokratikus, túlszabályozott és

túlságosan ellenőrzött, a felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ezeknek a nyílt kérdésre adott

véleményeknek ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat

átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették.

Ezzel kapcsolatos javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó

könyvelési, elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok

összhangjának megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási

lehetőségeivel kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen be kellene vonni a TÉSZ-ek könyvelőit,

a rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is.

92

6.3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók

elemzése

A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a Megbízó

által rendelkezésünkre bocsátott, a TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük. Az

egyes évekből eltérő számú dokumentum állt a rendelkezésünkre, amelyek alapján megválaszoltuk

az értékelési kérdéseket és kiszámítottuk az előírt mutatókat.

Az adatok elemzésénél tapasztaltuk, hogy az adatszolgáltatás nehézségekbe ütközött néhány

szervezet esetében. A legtöbb TÉSZ tekintetében ugyanis nincs forrás olyan apparátus

fenntartására, amely lehetővé tenné ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész gyűjtését és

nyilvántartását (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a

hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). A fentiek alapján vélelmezhető, hogy a

megadott adatok közül azok a legmegbízhatóbbak, amelyek a pénzügyi-számviteli

nyilvántartásokból kinyerhetők. Ezért javasoljuk a mutatószámok rendszerének átalakítását úgy,

hogy azok a kötelezően nyilvántartott adatokkal összhangban legyenek.

A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását és elemzését pedig akkor célszerű

megkövetelni a szervezetektől, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és nyilvántartásával

kapcsolatosan felmerülő költségeiket a TÉSZ-ek működési költségeik között elszámolhatják. Az

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené egy elektronikus adatszolgáltatási

rendszer kialakítása is. A potyautasok kiszűrésére tett javaslatok esetében is felmerült már az

igény arra, hogy a TÉSZ-ek olyan központi informatikai rendszert használhassanak, amely

támogatná az egymás közötti kommunikációt, és az egész rendszer átláthatóságát is javítaná. Az

adatszolgáltatást nagyban segítené már az is, ha a beszámolók elkészítése olyan felhasználóbarát

elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra feltöltött adatokat automatikusan

kezelné, illetve segítséget adna a kért adatok értelmezéséhez és nyilvántartásához.

Az adatok és a mutatók alapján megállapítottuk, hogy a felhasznált pénzügyi erőforrások

hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat, eredményesen segítették a termelőket

céljaik megvalósításában. A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban az alábbiakat

állapíthattuk meg:

A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek

termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a

makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a hosszú távú tervezést.

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek szintén jelentősen

hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőségének javításához és fenntartásához,

eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek

a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok jelentős partnereivé váltak. A vizsgált

szervezetek pozícióját erősítik a bevezetett minőségbiztosítási rendszerek.

A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a promóciós és

kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ez a terület további figyelmet és több forrást

igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek.

A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek

tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A kutatási és kísérleti

93

termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és

lebonyolítására a TÉSZ-ek még nem eléggé felkészültek.

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek részben

hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység hatékonyságát rontja, hogy

kevés a jól felkészült, több területen is jártas szakember, valamint a szervezeteknek a

tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi forrásuk. A megszervezett képzések

nem tudják pótolni a folyamatos szaktanácsadói tevékenységet.

A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek

válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A klasszikus

válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem alkalmazzák. Fontos

lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi

alap), amely a rosszabb évjáratokban segíthetné a tagokat a finanszírozási problémáik

áthidalásában.

A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és hatékonyan

járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos

tevékenységek megfelelőek, a képződött hulladék mennyiségének csökkentése

érdekében is lépéseket tettek a szervezetek.

A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé járultak hozzá,

az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig használták, ezért ennek

hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései eredményesek

voltak, elsősorban azokon a területeken értek el jelentősebb eredményeket, amelyek a

piaci munkájukat segítették. Erősíteni kell a jövőben a környezetvédelemmel, a kutatási és

kísérleti termelési tevékenységekkel, a képzéssel és szaktanácsadással kapcsolatos

intézkedéseket ugyanúgy, mint a válságmegelőzéssel kapcsolatos területeket is annak

érdekében, hogy a TÉSZ-ek rugalmasabban tudjanak a jövőben reagálni a piaci környezet

kihívásaira.

94

7. Mellékletek

95

1. melléklet

AZ ÉRTÉKELÉSBE BEVONANDÓ ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐI SZERVEZETEK LISTÁJA

AZONOSÍTÓ NÉV MEGYE

1. TÉSZ-3 Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő

Szövetkezete

Csongrád

2. TÉSZ-4 Dombegyházi EURO TÉSZ Termelői Értékesítő Szövetkezet Békés

3. TÉSZ-5 Zöld KERT-TÉSZ Szövetkezet Sz-Sz-Bereg

4. TÉSZ-8 HAVITA-TÉSZ Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Szövetkezet Hajdú-Bihar

5. TÉSZ-9 CIBAKERT TÉSZ Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet Jász-Nagykun-Szolnok

6. TÉSZ-10 CSÁRDA-AGRO Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet Békés

7. TÉSZ-11 FLORATOM-KER Termelői Értékesítő Szövetkezet Csongrád

8. TÉSZ-13* KISKUNSÁGI Kistérségi Zöldség-, Gyümölcstermelők

Értékesítő Szövetkezete

Bács-Kiskun

9. TÉSZ-14 Szamosháti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő

Szövetkezet

Sz-Sz-Bereg

10. TÉSZ-15 Alföld 2003 Zöldség- és Gyümölcstermelői Értékesítő

Szövetkezet

Hajdú-Bihar

11. TÉSZ-16 Nyír-Kert Zöldség-, Gyümölcstermelői Értékesítő

Szövetkezet

Sz-Sz-Bereg

12. TÉSZ-17 Penta Família Zöldség-Gyümölcstermelői Értékesítő

Szövetkezet

Sz-Sz-Bereg

13. TÉSZ-19 NYÍRFRUCT Termelői Értékesítő Szövetkezet Sz-Sz-Bereg

14. TÉSZ-20 Józsai TÉSZ Mezőgazdasági, Zöldség- és Gyümölcstermelői

Értékesítő Szövetkezet

Pest

15. TÉSZ-21 BALATON-KER-TÉSZ Zöldség- és Gyümölcstermék

Értékesítő Szövetkezet

Somogy

16. TÉSZ-22 KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet Pest

17. TÉSZ-24 Szatmár-Tiber Zöldség-Gyümölcs Termelők Értékesítő

Szövetkezete

Sz-Sz-Bereg

18. TÉSZ-26 GYÜMÖLCSÉRT Termelői Értékesítő Kft. BAZ

19. TÉSZ-27 ALFÖLD-RÉGIÓ Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő

Szövetkezet

Bács-Kiskun

20. TÉSZ-28 GRAND-COOP TÉSZ Kft. Bács-Kiskun

21. TÉSZ-29 FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet Bács-Kiskun

22. TÉSZ-30 MEDI-FRUCT Kertészek Termelői Értékesítő Szövetkezete Békés

23. TÉSZ-31 "BOTÉSZ" Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete Fejér

24. TÉSZ-32 RÁBAKÖZI TÉSZ Zöldség- Gyümölcstermelői Értékesítő

Szövetkezet

Győr-Moson-Sopron

25. TÉSZ-36 RÓNA KER-TÉSZ Értékesítő, Zöldség- és

Gyümölcstermelést Szervező Szolgáltató Kft.

Bács-Kiskun

26. TÉSZ 40 DŰNE FRUCT Zöldség-, Gyümölcstermelők Értékesítő

Szövetkezete

Csongrád

27. TÉSZ-42 Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő

Szövetkezet

Győr-Moson-Sopron

28. TÉSZ-43 JÁSZ-TÉSZ Térségi Zöldségtermelő és Értékesítő Szövetkezet Jász-Nagykun-

Szolnok

29. TÉSZ-44 Szatmárkert-Hodász Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Sz-Sz-Bereg

30. TÉSZ-47 Észak-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő

Szövetkezet

Hajdú-Bihar

31. TÉSZ-49 Kőrös-KerTÉSZ ZRt. Bács-Kiskun

*Felszámolási eljárás alatt

96

2. melléklet

Interjú-vezérfonal

csatolva pdf mellékletként

97

3. melléklet

Kérdőív

KÉRDŐÍV VÁZLAT

1. TÉSZ neve:………………………………………………………………………….

2. Mikortól rendelkezik jóváhagyott működési programmal? ……………………év

3. A TÉSZ telephelye:……………………. település

4. Aktív termelő tagok száma:………….fő/év (2007-2011)

5. Tagok összlétszáma:………….fő/év (2007-2011)

6. A tagok által művelt termőterület nagysága:………….ha/év (2007-2011)

7. Az értékesített termékek termelési értéke: ………..HUF/év (2007-2011)

8. A TÉSZ rendelkezik írásos stratégiai tervvel

igen nem nem tudja/nem válaszol

9. A TÉSZ termelői szervezeteket tömörítő társulás tagja nem tagja nem tudja

Ha tagja, melyiknek:

…………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

10. Sorolja fel a TÉSz tagjai által termesztett növényeket! (több válasz is adható)

alma

áfonya

bodza

csemegeszőlő

cseresznye

dió

görögdinnye

kajszi

körte

köszméte

málna

meggy

mogyoró

naspolya

őszibarack

ribizkefélék

sárgadinnye

szamóca

szeder

szilva

gomba

bab

bimbóskel

brokkoli

cukkini

fehérrépa

fokhagyma

fűszerpaprika

gumósszeller

karalábé

karfiol

kínai kel

csemegekukorica

paradicsom

póréhagyma

retek

salátafélék

sárgarépa

sóska

spárga

spenót

tojásgyümölcs

uborka

vöröshagyma

zeller

zöldborsó

98

zöldpaprika

99

11 Milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat megvalósítaniuk?

(6 – teljes mértékben 1 – nem sikerült megvalósítani)

Szaktanácsadás (termelés-technológiai, pénzügyi-számviteli, szervezési-vezetési, stb.).

6 5 4 3 2 1

A tagok inputokkal (szaporító anyag, növényvédő szer, műtrágya stb.) történő ellátása.

6 5 4 3 2 1

Pályázatok írása és benyújtása, támogatások megszerzése és adminisztrálása.

6 5 4 3 2 1

Az elvándorlás megakadályozása.

6 5 4 3 2 1

A tagok érdekvédelme.

6 5 4 3 2 1

A TÉSz-ek érdekében végzett lobbi tevékenység.

6 5 4 3 2 1

Korszerű termékszerkezet kialakítása, a termelés piaci igényekkel történő

összehangolása.

6 5 4 3 2 1

A természeti környezet védelme.

6 5 4 3 2 1

Az értékesítés megszervezése.

6 5 4 3 2 1

A termelőüzemi feldolgozás megszervezése.

6 5 4 3 2 1

A marketing tevékenység megszervezése, piackutatás végzése, új piacok felkutatása.

6 5 4 3 2 1

Munkahelyek teremtése, a helyben foglalkoztatás biztosítása.

6 5 4 3 2 1

A tagok nyereséges termelésének elősegítése.

6 5 4 3 2 1

Hulladékgazdálkodási feladatok ellátása.

6 5 4 3 2 1

A tagok adminisztációs és adózási kötelezettségeinek támogatása.

6 5 4 3 2 1

100

12. Milyen értékesítési csatornákon keresztül értékesítik termékeiket? (több válasz is

adható)

Nagybani piacon keresztül értékesítünk

Helyi piacokon keresztül értékesítünk

Nagykereskedő viszi el a telephelyünkről a termékeket

Kiskereskedelem, közvetlen beszállítással

Beszállítás élelmiszer-feldolgozóba (pl. konzerv- és hűtőipar, stb.)

Beszállítás saját feldolgozó üzeme

E-bolton keresztül értékesítünk

Egyéb

13. Milyen mértékben ért Ön egyet a TÉSz tagsági jogviszonyra vonatkozó

szabályozással?

6 – teljes mértékben egyetért 1- egyáltalán nem ért egyet

6 5 4 3 2 1

14. Mely, a TÉSz tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna? (több

válasz is adható)

Az elismeréshez szükséges minimális taglétszám meghatározása

A tagok felvételének szabályozása

Minimum egy éves tagsági időtartam

A tagok kilépésének szabályozása

A tagok kizárásának szabályozása

A nem termelő tagok jogviszonyának szabályozása

A tagnyilvántartás szabályozása

A tagsági jogviszony korlátozása

Az új tagsági jogviszony létesítésének időbeli korlátozása

Az értékesített termelés értéke minimumának meghatározása

A tagok szavazati arányának maximalizálása

Kötelező adatszolgáltatás

A TÉSz-en keresztüli 100% értékesítési kötelezettség

Tagi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok

Kis mennyiségű, helyben történő értékesítés

Értékesítés másik termelői szervezeten keresztül

101

15. Milyen szankciókat alkalmaznak azokkal a tagokkal szemben, akik nem teljesítik a

kötelezettségeiket?

…………………………………………………………………………………………………

………

16. Milyen szankció bevezetését javasolná a szabályok betartatása érdekében?

…………………………………………………………………………………………………

……..

17. Követik-e a kilépő tagok további működését a TÉSz rendszerben?

igen (folyt. a 18. kérdés) nem (folyt. a 19. kérdés)

nem tudja/nem válaszol folyt. a 19. kérdés)

18. Milyen módszerekkel követik a kilépő tagok a TÉSzrendszerben történő további

működését?..................................................................................................................................

..........

19. Az Ön TÉSz-énél a működési program összeállítása során mennyire érvényesül a

tulajdonosok akarata?

6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem

6 5 4 3 2 1

20. Az egyes intézkedésekre fordítható összeg a működési alap bizonyos százaléka.

Jelölje, melyik intézkedés finanszírozását tartja megfelelőnek!

Termeléstervezésre irányuló tevékenység (a működési alap 60%-a)

Termékminőség javítása, fenntartása (a működési alap max. 60%-a)

A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció (a működési alap 60

%-a)

Kutatás és kísérleti termelés (a működési alap 30%-a)

Képzés (a működési alap 60%-a)

Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések (a működési alap 30%-a)

Környezetvédelmi tevékenységek (a működési alap 30%-a)

Egyéb tevékenységtípusok (a működési alap 30%-a)

21. A TÉSz minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó működési terveit.

Mennyire ért egyet a tervezés jelenlegi formájával, törvényi kereteivel?

102

6 – teljes mértékben egyetértek 1- egyáltalán nem értek egyet

6 5 4 3 2 1

22. Kérjük, adja meg a beküldendő tervvel kapcsolatos

észrevételeit:……………………………………………………………………

……

egyszerűsítő

javaslatait:……………………………………………………………

23. A kötelezően elkészítendő beszámolók jelenlegi formájával, felépítésével egyetért-

e?

6 – teljes mértékben egyetértek 1- egyáltalán nem értek egyet

6 5 4 3 2 1

24. Mit változtatna a 67/2009. (VI.9.) FVM rendelet által előírt jelentésekhez

alkalmazott formanyomtatványok felépítésén, adattartalmán?

………………………………………………………………………………………………

…………

25. Kérjük, adja meg a TÉSz könyvviteli, elszámolási és nyilvántartási

kötelezettségével kapcsolatos észrevételeit!

………………………………………………………………………………………………

…………

26. Kérjük, adja meg a helyszíni ellenőrzésekkel és az ellenőrök által kért

dokumentációval kapcsolatos észrevételeit!

………………………………………………………………………………………………

…………

27. Milyen mértékben ért egyet a Környezetvédelmi Keret tartalmával?

6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet

6 5 4 3 2 1 nem ismeri

28. Milyen mértékben ért egyet a működési programban elszámolható tevékenységek

meghatározott körével?

6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet

6 5 4 3 2 1 nem ismeri

103

29. Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (több válasz is adható)

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

Termékminőség javítása, fenntartása

A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció

Kutatás és kísérleti termelés

Képzés, továbbképzés

Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések

Környezetvédelmi tevékenységek

Egyéb tevékenységtípusok

30. Mely, eddig támogatott intézkedéseken változtatna? (több válasz is adható)

termeléstervezésre irányuló tevékenység

Termékminőség javítása, fenntartása

A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció

Kutatás és kísérleti termelés

Képzés, továbbképzés

Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések

Környezetvédelmi tevékenységek

Egyéb tevékenységtípusok

31. Az intézkedéstípus megjelölésével tegyen javaslatot a változtatásra!

………………………………………………………………………………………………

…………

32. Milyen, eddig nem támogatható tevékenységeket tenne támogathatóvá?

………………………………………………………………………………………………

…………

33. Kérjük, írja le javaslatait a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban!

………………………………………………………………………………………………

…………

34. Egyetért-e a működési program utófinanszírozásával?

6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet

6 5 4 3 2 1

104

35. Mennyire tartaná fontosnak egy előlegfizetési rendszer kidolgozását?

6 – nagyon fontos 1- egyáltalán nincs szükség erre

6 5 4 3 2 1

36. Milyen változtatást javasolna a támogatás részleges és éves kifizetése során az

MVH eljárásrendjében?

………………………………………………………………………………………………

…………

37. A lehívási kérelem formanyomtatványait illetően van-e valamilyen javító,

egyszerűsítő javaslata? Kérem, a formanyomtatvány megjelölésével sorolja fel azokat!

………………………………………………………………………………………………

…………

38. Egyéb, a TÉSz jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, javaslatok

………………………………………………………………………………………………

…………

Válaszait köszönjük!

105

4. melléklet

A működési programok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében alkalmazható

intézkedések

Célkitűzések Intézkedések

1 A piac konkrét igényeinek és a

fenntartható mezőgazdaság

feltételrendszerének teljesítését célzó,

fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az

uniós szabályozásnak is megfelelő

módon történő megvalósítása

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Kutatás és kísérleti termelés

Képzési tevékenységtípusok

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

2 A hazai és nemzetközi tudományos

eredmények gyorsított adaptálása,

környezetbarát, integrált, elsősorban

biológiai módszerek bevezetésének

gyorsítása

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

Kutatás és kísérleti termelés

Képzési tevékenységtípusok

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

3 Technológiai innováció az áru

minőségének javítása és a hatékonyság

növelése érdekében

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

4 A piaci igényeknek való jobb megfelelés

érdekében a zöldség és gyümölcs,

valamint a gomba termesztésének

szervezése az idő- és mennyiségi

szempontokra figyelemmel, illetve ennek

áruvá készítése, osztályozása,

csomagolása, tárolása, feldolgozása,

teljes logisztika fejlesztése

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Képzési tevékenységtípusok

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

5 A termelői szervezetek másod- és

harmadszintű együttműködésének

erősítése, más tagállamok szervezeteivel

való kooperáció elősegítése

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Egyéb tevékenységtípusok

6 Különleges prémiumminőség felépítése, a

magyar termék jobb arculatának

bemutatása érdekében a magyar zöldség-

gyümölcs friss és feldolgozott termékek

eladásának ösztönzésével

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Képzési tevékenységtípusok

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

7 A prémiumtermékek, a márkázott

termékek, a földrajzi árujelzők és

minőségi jelek használata

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

8 A környezetbarát termelés és termék

előállítása

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Kutatás és kísérleti termelés

Képzési tevékenységtípusok

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

9 Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a

nyomon követhetőséget biztosító jelölési

rendszer kialakítása

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység

A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint

promóciós és kommunikációs tevékenység

Kutatás és kísérleti termelés

106

Képzési tevékenységtípusok

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

1

0

A termékek piacain jelentkező válságok

megelőzése és kezelése

Termeléstervezésre irányuló tevékenység

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

Környezetvédelmi tevékenységtípusok

Egyéb tevékenységtípusok

107

5. melléklet

Az értékelési kérdésekre adott válaszok (részletes adatok excel tábla)

lásd csatolt excel

108

8. Hivatkozások

1. Domján E. – Farkasné Fekete M.: A termelők közötti együttműködés jellemzői a zöldség-

gyümölcs ágazatban. International Journal of Horticultural Science, 2011.

2. Dudás Gy.: A TÉSZ-en keresztüli értékesítést motiváló tényezők és körülmények. Gazdálkodás,

53. évf. 5. szám

3. Szabó G. Gábor: Az európai mezőgazdasági szövetkezeti modellfejlődés Dánia és Hollandia

példáján keresztül bemutatva. In: Somai József (szerk.): Szövetkezetek Erdélyben és Európában.

Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2007, pp. 349–365.

4. Általános Mezőgazdasági Összeírás, 2010. KSH, Budapest, 2010.

5. A gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó

Nemzeti Stratégia. FVM. Agrárpiaci Főosztály, Budapest, 2008.

6. A zöldség- és gyümölcságazat helyzete Magyarországon. FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs

Szakmaközi Szervezet, 2011.

7. Versenyképes Zöldségágazati Program. Készült a Nemzeti Technológiai Platformok

Támogatása 2. FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati

Platform projekt keretében. Gödöllő, 2010. http://www.nih.gov.hu/innovaciopolitika/.../evita-

nemzeti-110722-9/ Letöltve: 2012. augusztus 11.

8. A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI

Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a768.pdf/

Letöltve: 2012. június 28.

9. Frissáru. Tanulmány a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásokról. GFK Hungária.

http://www.gfk.hu/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/piacitrendhirlevel/2011/pth_2011_jul_

web.pdf Letöltve: 2012. szeptember 22.

10. A VM Agrárpiaci Főosztály adatai