Integrált nagyvadgazdálkodás

Zárttéri vadtartás szerepe és

feltételei a nagyvadgazdálkodásban

Kovács Imre

Gödöllő

2018

Bevezetés

A zárttéri vadtartás története

és célja

Integrált nagyvadgazdálkodás

Mi a zárttéri vadtartás?

Az állatokat nem akarjuk megszelídíteni, hanem

eredeti, vad formájukban szeretnénk

megtartani.

A vad élettevékenységét, az állatok által

használható területet korlátozzuk, szabályozzuk.

Különféle céllal történhet (pl. bemutatás,

tenyésztés, vadászat, állati termékek előállítása

stb.)

A zárttéri vadtartás múltja I.

Őskor → a vad zsákmány vagy ragadozó

Domesztikáció → segítség a vadászatban, majd

tej, hús → biztosabb táplálékforrás.

Ókor → asszír királyok elzárt területei, a

vendégek szórakoztatására antilop, oroszlán,

tigris, stb.

Perzsa és római vadaskertekről már írásos

emlékek is vannak.

A zárttéri vadtartás múltja II.

Középkor → a vadászat egyre inkább sport és

szórakozás lett.

A biztosabb elejtés és a zavartalan vadászat

érdekében egyes helyeket bekerítettek →

vadaskertek.

Az elsődleges cél a vadászat volt, de tartottak

várárkokban ragadozókat a védelemre, vagy

parkokban nézegetés, gyönyörködtetés céljából.

A zárttéri vadtartás múltja III.

„Vadászóhelyek”: a vadászat megkönnyítése, (a

vad menekülését árok, kőfal akadályozta).

Várkert: a várárokban tartott ragadozók (medve,

farkas, stb.) a vár védelmét szolgálták. Ilyenek

voltak Németországban és Prágában is.

Kolostorkert: rendszerint kőfallal elkerített

kertben növények, állatok (néha a húsellátást is

szolgálta).

Mulatókert: Elsősorban uralkodók területe,

rendszerint egzotikus állatokat helyeztek el

szórakoztatást, gyönyörködtetés céljából.

A zárttéri vadtartás múltja IV.

Európa mellett Kínában és Amerikában is voltak

vadaskertek.

Kínában i.e. 1150-ben létesítették a 400 ha-os

Chou Wu Wang kertet.

Amerikában Montezumának volt egy hatalmas

kertje Közép-Amerika mindenféle vadjával.

A zárttéri tartás Angliában volt a legelterjedtebb,

ahol a XVI. században 700 kertet tartottak számon.

(a középkorban Angliában és Skóciában összesen

2300 kert volt).

Zárttéri vadtartás Magyarországon I.

„Vadkert”, „Vadaskert” helynevek a XI. sz.-i

iratokban utaltak a vadaskertek létére.

Az első biztos feljegyzés: 1238, a Vas megyei

Zsedénypuszta, bestiarium.

1256: IV. Béla – zólyomi vadaskert

1355: Nagy Lajos – csanyiki vadaskert

Sokszor a kertek szigeteken voltak → Margitsziget

= Nyulak szigete

Buda és Tata körül várárkokban voltak vadállatok.

Zárttéri vadtartás Magyarországon II.

Mátyás király vadaskertje Nyéken (5000 ha) inkább

bemutatásra szolgált, sok egzotikus állattal (pl.

gepárd).

A XV. sz-ban már dámot és fácánt is tartottak a

kertekben. A dámot valószínűleg ekkortól kezdték

betelepíteni, először kertekbe, de aztán szabad

területre is.

A kertekben télen etették is a vadat → már 1157-

ben II. Géza kiadta, hogy a szarvasok számára

sózókat kell létesíteni.

Zárttéri vadtartás Magyarországon III.

A XVI.-XVII. században a kezdetleges

vadászfegyverek mellett a kertek tették lehetővé

a nagyterítékű vadászatokat.

A török betöréssel a legtöbb vadaskert elpusztult,

az állatokat leölték, megették.

Erdélyben és a Felvidéken megmaradt néhány, de

csak a leggazdagabb urak tudták fenntartani

ezeket (I. Rákóczi György).

A fénykor a XVIII. században következett el,

(Festeticsek, Széchenyiek, Eszterházyak).

Zárttéri vadtartás Magyarországon IV.

A vaddisznót vadászat céljából tartották magas

sűrűségű állományokban → vadkár → II. József

kiadta, hogy csak kitörés ellen védett kertben

tartható a vaddisznó és mindenki elejtheti, ha kint

találkozik vele.

A vadaskerti tartás a csúcsot 1880-1920 között érte

el, amikor 235 kert és 97 fácános volt az ország

területén.

A két világháború között még voltak a kertek, de

1945 után megszűntek. (néhány régi megmaradt és

üzemelt a Rákosi-korszakban).

Zárttéri vadtartás Magyarországon V.

1970-től újra vaddisznós kertek, 1979-ben már 5

helyen:

Gyarmatpuszta

Isaszeg

Tímár

Devecser

Vérteshalma

Később vegyes kertek, de kidolgozott technológia

csak vaddisznóra volt 1987-ig.

Zárttéri vadtartás Magyarországon VI.

1982: Kiskartal – dámoskert

1982: Kiskunfélegyháza – gímfarm (GATE VKÁ

irányításával)

1998: 68 kert (26 vaddisznós, 30 vegyes, 12

szarvaskert, ezek némelyikében muflon is).

2010-ben az OVA adatai szerint 118 vadaskert

létezett Magyarországon (64 vaddisznós, 10

szarvaskert, 4 muflonkert és 38 vegyes).

2016: kb. 125 db vadaskert (átlagos terület: 300-

500 ha), kb. 340 db vadfarm.

A zárttéri vadtartás célja I.

Három jogi forma (vadaskert, vadaspark,

vadfarm).

Az első kettő vadgazdálkodási tevékenység, míg

a harmadik állattenyésztés.

Vannak elsődleges célok és lehetnek a

gazdaságosságot javító másodlagos célok.

Ezek közül mindig az adott piaci helyzet, a

céltámogatások, a gazdasági érdekek döntik el,

hogy melyik lesz elsődleges és másodlagos.

A zárttéri vadtartás célja II.

Bemutatás, kutatás, génbank

Vadászat

Vadhústermelés

Tenyészállat-értékesítés

Barkás agancs, zigóta- és spermaértékesítés

Az erdő másodlagos hasznosítása, az erdőgazdaság

plusz bevétele

Mezőgazdasági vagy erdészeti szempontból nem

gazdaságos földterület hasznosítása

Erdő- és mezőgazdasági melléktermék és hulladék

hasznosítása

Vadászati hasznosítás I.

Az utóbbi 15 évben a kerti teríték az összeshez

képest gím esetében → 2,8-5,5% (2015-ben

3,2%), míg az állomány 4,9-8%-a van kertben

(2015-ben 8%).

Dám esetében 2015-ben a teríték 14,7%-a volt

kertből (8,1-26,9%) és az állomány 24,9%-a él

kertben (20,5-31,4%).

Muflon esetében 2015-ben a teríték 15,1%-a

(4,8-16,8%), míg az állomány 31,8%-a van

kertekben (10,8-32,8%).

Vaddisznó esetében 7,5-12,2%, de az állomány

9,2-20,2 %-át kertben tartják (2015-ben a teríték

8,4%-a, az állomány 17,7%-a volt a kertekben).

Vadászati hasznosítás II.

Olyan fajok is tarthatók és vadászhatók,

amelyeket egyébként nem engednek szabad

területre (szikaszarvas → Fehérvárcsurgó).

A szabadterületi állományhasznosítási és -tartási

előírások itt nem érvényesek.

A vadászati szezon hosszabb lehet.

Élővad-befogással folyamatosan csökkenthető a

vadkár és ez a tevékenység szezonon kívül is

folytatható.

Országos és megyei adatok

A magyarországi zárttéri vadtartáshoz

kapcsolódó jelentett állomány- és

terítékadatokat az Országos Vadgazdálkodási

Adattár minden vadászati év végén közzéteszi.

http://ova.info.hu/vgstat.html

A zárttéri vadtartás jogi

szabályozása

Integrált nagyvadgazdálkodás

Általános szabályok I.

Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság

engedélyével folytatható.

Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly,

tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon,

illetve vaddisznó zárt térben, szabad

mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon

korlátozott vadászati, kutatási, oktatási,

bemutatási, élelmiszer-termelési célú tartása és

szaporítása.

Általános szabályok II.

A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben,

vadasparkban vagy vadfarmon folytatható.

Nagyvad zárttéri tartása esetében a zárttéri

vadtartó létesítménnyel közvetlenül határos

területen újabb zárttéri nagyvadtartó létesítmény

nem létesíthető és működtethető.

Vadaskert esetében engedélyezhető az osztott,

vadász-, szaporító- és korosítókertek működtetése,

azonban vadászni kizárólag a vadaskert vadászati

célú kertrészében lehet.

Általános szabályok III.

Nagyvad zárt térből zárt térbe történő

szállítását – a külföldre történő szállítás

kivételével – a vadászati hatóság engedélyezi.

A szállítási engedély az élelmiszerlánc-biztonsági

és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási

hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvánnyal

együtt érvényes.

Általános szabályok IV.

Biztosítani kell, hogy az elzárt területről a vad

önszántából ne juthasson ki, illetve oda

természetes úton ne jusson be.

Nagyvadtartásból származó vad szabad

vadászterületre nem helyezhető ki.

Vadaskert I.

A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas,

őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú

tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített

része.

A vadaskertben történő vadászat alkalmával a

vadászati tilalmi időkre vonatkozó előírásokat nem

kell alkalmazni.

A vadaskert létesítése céljából történő bekerítést a

föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával,

a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság

engedélyezi.

Vadaskert II.

A vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb

kiterjedése vaddisznó, illetve muflon tartására

szolgáló létesítmény esetében 200 ha, más

nagyvadfaj tartására szolgáló létesítmény esetében

500 ha.

A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására

szolgáló vadaskert kivételével a külső kerítés

legalább 2,2 m magasságú. A kizárólag muflon, illetve

vaddisznó tartására szolgáló vadaskert külső kerítése

a vadaskert kerületének legalább a fele részében

nem lehet magasabb 1,8 m-nél.

Vadaskert III.

A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad

természetes táplálkozási, rejtőzködési és –

különösen a vadászati célú kertrészben – kitérési,

illetve menekülési lehetőségét.

Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a

vadászati hatóság részére történt előzetes

bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok

egyedére lehetséges, amelyek a létesítési

engedélyben szerepelnek.

Vadaspark

A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és

bemutatási célra alkalmas vadászati rendeltetésű

kerítéssel bekerített területe.

A vadaspark létesítése céljából történő bekerítést

a föld tulajdonosának, használójának

hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére

a vadászati hatóság engedélyezi.

Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság

külön engedélyével lehet, egyéni vadászaton.

A bekerített egységek területe max. 5 ha lehet.

Vadfarm I.

A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek

nem minősülő földterületen élelmiszer előállítása

céljából gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon,

valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve

tenyésztésére kerítéssel bekerített része.

A vadfarm létesítését a föld tulajdonosának

hozzájárulásával, a földhasználó kérelmére a

vadászati hatóság engedélyezi.

Nem létesíthető vadfarm védett természeti

területen.

Vadfarmon vadászni tilos.

Vadfarm II.

Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján

életképes utódok megszületésének elkerülése

céljából – tartásának helyszínétől térben

elkülönülten létesíthető.

A vadfarm engedélyesének rendelkeznie kell

takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas

területtel, ivóvízellátással és karanténnal. A

vadfarmengedélyes a vadászati hatóság által

hitelesített állomány-nyilvántartást vezet.

A vadfarmon tartott nagyvadat az Egységes

Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szabályai

szerint meg kell jelölni.

A zárttéri vadtartás

ökonómiája

Integrált nagyvadgazdálkodás

A tervezés kezdetei I.

Időbeli tervezés → anyagi vonzat:

- az engedélyek beszerzése, a tervezés, az

ajánlatok a kivitelezőktől, a pályázatok,

hitelek megszerzése → 1-2 év is lehet ↔

kivitelezés: 8 hónap

A cél a mielőbbi üzemelés.

Még az építés alatt: állomány összeállítása,

gépek, eszközök, takarmány, emberek

beszerzése és felkészítése.

A tervezés kezdetei II.

Pénzügyi konstrukció:

- nettó bekerülési költség: saját

forrás+hitel+pályázat (visszatérítendő, vissza

nem térítendő)

- mennyi idő után hoz hasznot a kert? → ebből

számítható a törlesztési idő (kamatok) →

teljes bekerülési költség

A tervezés kezdetei III.

Általában 4-6 év alatt térül meg a beruházás

vadaskert esetén.

Ha ennél több idő jön ki, akkor valami hibás →

vizsgáljuk felül a létesítést!

Vadfarmok esetén bonyolultabb a számítás, mert

a húspiacot megszerezték az új-zélandi farmok,

tehát most Magyarországon elsősorban élőállat

értékesítésből lehet hasznot előállítani.

A beruházás alapkérdései I.

Tervezés → piackutatás és előzetes

gazdaságossági számítások

Ha ez negatív → hagyjunk fel vele

Ha pozitív → folytassuk részleteiben

Tervezés és ugyanakkor engedélyek beszerzése.

Ekkor meg kell határozni a beruházás költségeit.

Ugyanígy az üzemeltetés költségeit is meg kell

határoznunk.

A beruházás alapkérdései II.

A megvalósulás pénzügyi ütemezése tartalmazza

a betelepítés (a jövőbeni állomány) pénzügyi

fedezetét is!

A kert építése manapság már szakemberekkel

történik és nem saját kivitelezésben → a régi

kerítésekhez ez is elég volt ↔ az újak

bonyolultabbak és több szakértelmet igényelnek

→ az értékesítők úgyis a felállítással együtt

adják el a kerítést → ne spóroljunk ezen és ne

kontárkodjunk!

A gazdaságosság elemzése I.

Egy vadaskert megvalósítása jó pénzügyi

feltételek és technológia mellett biztos

haszonnal kecsegtet.

A többi zárttéri tartás kockázatosabb.

A park általában ráfizetéses, tehát biztos anyagi

háttérrel kell rendelkezni hozzá hosszú távon.

A farm nagy beruházási költségű és akkor is csak

középtávon térülhet meg, ha kedvezőek a piaci

feltételek.

A zárttéri vadtartás

megvalósítása

Integrált nagyvadgazdálkodás

A terület kiválasztása

Gazdaságosan nem hasznosítható mezőgazdasági

terület vagy erdő → zárttéri vadtartás.

Nem rossz a terület → legelő a szarvasfarmhoz.

Gazdaságos erdőben is érdemes lehet kertet

létesíteni → plusz bevétel

A tárgyi feltételek egy része a terület adottsága

→ víz (esetleg kutat kell fúrni), utak (esetleg

újabbakat kell még nyitni → engedély az

erdészettől, földtulajdonostól).

Szarvaskert, szarvasfarm I.

Megfelelő terület → kert → középkorú, beállt

erdő, viszonylag kevés szálerdő.

Szerencsés az elegyes erdő.

Ne legyen nagyon zárt a lombkorona →

lágyszárúak, cserjeszint.

Nagyon jó, ha kisebb tisztások bontják meg az

erdőt → sok szegély → változatosabb

növénytakaró.

Mai erdőgazdálkodás → faültetvények, kevés

aljnövényzet → nagy vadkár → kertet ide ne

tervezzünk!

Nagyon jó a felhagyott gyümölcsös.

Dámoknak nagyobb legelőfelületet kerítsünk be,

mint a gímeknek!

Farm esetében sok, jó legelő és 10% fedettség →

időjárás ellen.

Vadföld → Kertben legalább 10% → mozaikosan!

Domborzat → szűk völgyek, meredek oldalak Ø

Kedvező → D-DNy lejtők → pihenés, melegedés.

Farm → lehetőleg sík → áttekinthető!

Szarvaskert, szarvasfarm II.

Úthálózat → megközelítő út szilárd burkolattal

A kert legyen kellően feltárt (feltárható).

Ivóvíz, dagonya → kellő mennyiség és minőség!

Természetes vízforrás, vagy mesterséges.

Dámnak elég az ivóvíz, gímnek dagonya is kell!

Átfolyó patak → jó, ha elég a vízhozama.

Ásott/fúrt kút → szélkerék, napelem,

villanyáram (vezetékes víz Ø → drága, télen

befagy).

Elegendő hely a széthúzható etetéshez →

megfelelő számú és nagyságú etetőhely!

Szarvaskert, szarvasfarm III.

Etetők → tisztás

Szórók, lőcsillagok → fakivágás → engedély!

További tárgyi feltételek:

Szarvaskert, szarvasfarm IV.

Vadaskert Vadfarm

legalább 10 % vadföld és

vadlegelő

legalább 10% fával borított

terület

zsigerelő terület, teríték helye legelő felújításra pihentetett

terület

amennyiben a technológia

megkívánja: befogók,

tenyészkert

befogó, mérlegelő, kezelő

épület

mindkettőben szükséges: szállító eszközök, lesek, kerítések és

kapuk, takarmány mennyiségi és minőségi biztosítása, tárolási

lehetősége.

Mindent egyszerre kell megépíteni.

Kert → létfontosságú a vadföldek kijelölése és a

terület megművelése → kész legyen az állomány

betelepítésére → takarmány.

Kevesebb cserjeszint, szegély, aljnövényzet →

több vadföld!

Zsigerelőhely és a teríték helye → szigorúan a

kerten kívülre! (állategészségügy és munka-

szervezés) → a két területet válasszuk el

egymástól.

Szarvaskert, szarvasfarm V.

A vadhűtő méretét a

várható kapacitás-

igényhez kell igazítani.

Vezető → állattenyésztésben és vadgazdálkodás-

ban járatos, legalább középfokú végzettség,

többéves gyakorlat.

Egy szakmunkás.

A terület (állatállomány) nagyságának megfelelő

számú betanított segédmunkás.

Szükség esetén a munkacsúcsokhoz legyen

elegendő idénymunkás (vadászat → hajtás;

befogás).

Állatorvos.

Szarvaskert, szarvasfarm VI.

Még több víz kell, mint a szarvasnál.

Nagyobb a vadföldek jelentősége → a vaddisznót

nagyobb sűrűségben tartjuk, jobban kiéli a

területet!

Túróföld is kell → már a betelepítésre kész

csicsókaültetvény legyen, ami megújítja magát

→ 5-6 évig jó (betelepítés után nehéz felhozni).

Karantén → itt gyűlik az állomány betelepítés

előtt.

Betonozott etetőtér → tisztítás, fertőtlenítés,

(áthelyezés nehéz a kis terület miatt).

Vaddisznóskert

Vadaskertek és vadfarmok

üzemeltetése

Integrált nagyvadgazdálkodás

Betelepítés I.

Egy új kertnél a legfontosabb lépés.

Az építéssel egy időben kell tervezni.

Egy kisebb területet lekeríteni → karantén.

Az épülő kert közepén több helyen etetni →

odaszoknak az állatok és bekerítjük őket.

Befogott vagy vásárolt?

Befogott → olcsó (nincs szállítás) és a

környezethez alkalmazkodott

A befogókat távol helyezzük el → nagyobb

állományból válogathatunk

A tárolóban lévő állatok → megfigyelés →

preventív kezelés

Betelepítés II.

Vásárlás másik kertből → ne legyenek betegek

(állategészségügyi igazolás) → már a

szerződésben ki kell kötni, hogy mitől legyenek

mentesek! + ne keverék disznókat vegyünk!

Utána karantén → a vizsgálat óta keletkezett

esetleges fertőzések kiszűrése + alkalmazkodás.

Új rangsor alakul ki → stressz.

Ezen idő alatt többször figyeljük meg az

állatokat → legalább naponta egyszer → beteg

vagy elhullott állatok, létszám.

Legalább 14 nap.

A kert megépítésének végére kész a kezdő

állomány.

Éves üzemeltetés I.

Ellés:

Nyugalom a vadnak

Állandó felügyelet → látogatók, kutyák ellen

Erdészeti munkák szünetelése

Takarmány és ivóvíz legyen elegendő!

Vadászat:

Társas vadászat zavaró → pár nap → utána hamar

vissza kell állni a normális üzemelésre

Egyéni lesvadászat nem zavarhatja meg az

üzemelést

Beteg, rendellenesen viselkedő állatokat azonnal

ki kell venni

Kóbor kutya, macska, róka → eltávolítani

Éves üzemeltetés II.

Legelőművelés:

Vegetációs periódus → gyepgazdálkodási

tennivalók

Pihentetett kertrész → felújítás → fogasolás,

tüskés hengerrel lazítás, műtrágyázás

Öntözhető legyen → mindig kell, amikor az

időjárás indokolja

Vadaskert → kicsi legelők → csak telepítés →

utána nem kell művelni, elég májusban egy

kaszálás

Vadföldművelés:

Ütemezését tervezni kell az éves üzemeléshez

→ tavasz és ősz.

Éves üzemeltetés III.

Leválasztás:

Tenyészkert → borjak, malacok leválasztása a

szülő egyedekről a technológiában

meghatározott időben

Befogás:

Csoportok kialakítása

Élőállat-értékesítés

Kezelés

Agancstalanítás

Veszélyes → nagy odafigyelés

Ismétlődő munka

Emberek oktatása → tapasztalt vezető

Éves üzemeltetés IV.

Takarmányozás:

Szálast etetőből ad libitum

Abrakot a technológia szerint

Lédúst hetente 2-3 alkalommal

Bélsárvizsgálat:

Endoparazitás fertőzöttségre → negyedévente

Reprezentatív minta → járványtani egységek

Gyógyszerezés

Éves üzemeltetés V.

Kerítésellenőrzés:

Hetente min. kétszer

200 ha esetén → 6-8 km

Drót, szerszámok → kis hibákhoz

Ellenőrzési napló → hibák, javítások, hely

Kerítés melletti út gondozása is fontos!

Nagyobb hibák esetén → segítség és gyors

eltávolítás

Kutyák ellen különösen nagy gonddal kell eljárni →

lyukat nem szabad hagyni + ládacsapdák

Farmon különösen fontos, mert kisebb a terület és

az állatok nekifutnak a kerítésnek → sebesülés

Betelepítés után → zárt állomány

Kisebb veszély → fertőzés + parazitózis

Tapasztalat → a magyar vadfajok jó

ellenállóképességűek, nem stresszérzékenyek

Veszteség → ált. technológiai fegyelmezetlenség,

figyelmetlenségek

A szaporodóképesség, az ellenállóképesség

csökkenése, a fejlődési rendellenességek is!

Alapelv → a betegséget meg kell előzni és nem

gyógyítani.

Állathigiénia I.

A keveréktakarmányokat előállító üzem minőségi

bizonyítványát meg kell őrizni + szúrópróba

szerűen mintavétellel ellenőrizni a beszállított

takarmány minőségét.

Érzékszervi vizsgálattal kifogásolható takarmány →

Ø etetés → vizsgálat.

Évente → parazitológiai vizsgálat a technológiai

program szerint → eredménytől függő kezelések.

A kert felügyeletét ellátó állatorvost minden

lényeges változásról tájékoztatni kell!

Állathigiénia II.

Az állatok nem domesztikáltak, de az embert

többé-kevésbé eltűrik → megfelelő óvatosság.

Az állatok közé egyedül nem mehet senki, kivéve,

ha kívülről egy gyors segítségnyújtásra képes

személy a tevékenységet figyelemmel kíséri.

Terelés, befogás → az állatok emberben,

magukban vagy egymásban kárt ne tehessenek.

Jóindulatú, kíméletes, de határozott bánásmód!

Csak a szükséges fizikai kényszer alkalmazása. →

az állatok erősebbek, gyorsabbak

Munkavédelem I.

Párzási időszakban és elletés, szoptatás idején →

ne menjünk a kertbe (vagy fokozott óvatosság)!

Magaslesnél ellenőrizzük a stabilitást/állapotot!

Ékszer → rakodás, kerítésmászás, teherautóra

felszállás.

Altatópuska, számszeríj használata → mint más

fegyverek

Befogás, terelés → egy hozzáértő ember irányít →

a többiek feltétlenül betartják az utasításokat!

Befogás, terelés előtt → eligazítás → jegyzőkönyv

aláírása.

Munkavédelem II.

Köszönöm a figyelmet!

Integrált nagyvadgazdálkodás