ZÁRÓVIZSGA TÉTELEKALKOTMÁNYJOGBÓL ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL

2009-2010. évre

1. A. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányok történeti fejlődése és csoportosításuk.B. A központi szervek rendszere, a Kormány szervei.

2. A. Az alkotmányozás és az alkotmány funkciói.B. A közigazgatás tevékenységi fajtái (különös tekintettel a jogalkotásra és a jogalkalmazásra).

3. A. Az alkotmányosság fogalma és összetevői.B. A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei. A mérlegelés a méltányosság és a

szabadbelátás.

4. A. A rendszerváltó és a praktikus alkotmányozás.B. A hibás közigazgatási aktusok és orvoslásuk. A semmisség szabályozása a Ket.-

ben.

5. A. A magyar Alkotmány alapelvei.B. A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma, tartalma és funkciói. A közigazgatá- si jogi aktus fogalma és fajai.

6. A. Jogállam és hatalommegosztás.B. A közigazgatási hatósági eljárás fogalma, tagozódása. Az eljárás tételes jogi szabályozásának külföldi fejlődése.

7. A. A szuverenitás.B. A hatósági eljárásjog hazai fejlődése. A magyar szabályozási modell.

8. A. A jogforrás fogalma, érvényessége és hatályossága.B. Eljárási alapelvek a Ket.-ben. A hatósági szolgáltatás.

9. A. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere és a jogalkotás rendje.B. Nyelvhasználat a Ket.-ben.

10. A. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályai a Magyar Köztársaságban.B. A hatósági (önkormányzati és államigazgatási) ügy szabályozásának problémái. A

hatóságok köre a Ket.-ben.

11. A. A politika pártok alkotmánytani fogalma, valamint alkotmányjogi helyzetük és működésük főbb szabályai a Magyar Köztársaságban.B. Az általános és különös eljárási szabályok viszonya a Ket.-ben.

12. A. Az alkotmányos demokrácia és a népképviselet fogalma, általános jellemzői. A mandátum jellege.B. Az ügyfél, az eljárási képesség és jogutódlás szabályozása a Ket.-ben.

13. A. A választás, a választójog és a választási rendszer.B. A joghatóság. A hatáskör megállapításának és az eljárási kötelezettségnek

szabályozása.

14. A. A magyar választási rendszer jellemzői. A választás anyagi és eljárási alapelvei.B. Illetékesség. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata. Hatásköri és

illetékességi vita.

15. A. A választási kampány, a szavazás, a szavazatszámlálás és a jogorvoslatok.A választási szervek.B. Az eljárás megindítása és felfüggesztése.

16. A. Az országgyűlési képviselők jelölése, a választás érvényessége, eredményessége.B. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása. Az eljárás megszüntetése. Az

ügyintézési határidő.

17. A. A helyi választási rendszer.B. A képviselet és kizárás szabályozása a Ket.-ben. A hatósági közvetítő

18. A. Az államszervezet fogalma, kialakításának elvei és a Magyar Köztársaság államszervezetének főbb jellemzői.B. A szakhatóság közreműködése és a szakértő a hatósági eljárásban.

19. A. A kormányzás meghatározása.B. A tényállás tisztázása. Az ügyfél nyilatkozata.

20. A. Az Országgyűlés jellege, feladat- és hatásköre.B. Tanú és hatósági tanú. A tárgyalás és közmeghallgatás. Az eljárás akadályozásának

következményei.

21. A. Az Országgyűlés megbízatása és megalakulása, szervezete, hivatala.B. A határozat és végzés.

22. A. Az Országgyűlés plenáris ülésének tárgyalási rendje.B. Az egyezség és a hatósági szerződés tételes jogi szabályozása. A döntés közlése és nyilvános közzététele.

23. A. Az Országgyűlés által tárgyalt indítványok és a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó szabályok.B. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás. A hatósági ellenőrzés.

24. A. Az országgyűlési képviselők.B. A jogorvoslat fogalma. A Ket. jogorvoslati rendszerének sajátosságai. Jogerő a

közigazgatási eljárásban.

2

25. A. A köztársasági elnök helye az államszervezetben, választása, felelőssége és felelősségre vonásának szabályai.B. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. A döntés visszavonása vagy

módosítása. Az újrafelvételi eljárás.

26. A. A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei.B. A fellebbezés.

27. A. A kormányzati rendszerek jellemzői.B. A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata. A közigazgatási bíráskodás.

28. A. A magyar kormány jellege, megbízatása és felelőssége.B. A felügyeleti eljárás és felügyeleti szervek. A határozat felülvizsgálata az

alkotmánybíróság határozata alapján.

29. A. A kormány feladat- és hatásköre. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok alkotmányjogi helyzete a Magyar Köztársaságban.B. A végrehajtható döntések. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása.

30. A. Az Alkotmánybíróság hatásköre az előzetes és utólagos normakontrollra vonatkozóan.B. A pénzfizetési kötelezettség végrehajtása.

31. A. Az Alkotmánybíróság hatásköre az előzetes és utólagos normakontroll kivételével.B. Meghatározott cselekmény végrehajtása. Meghatározott ingóság kiadása.

32. A. Az Alkotmánybíróság szervezete és működése.B. Az elektronikus ügyintézés.

33. A. Az Állami Számvevőszék jellege, feladat- és hatásköre. Az Állami Számvevőszék elnöke mandátumának keletkezése és megszűnése.B. Az igazgatás és közigazgatás fogalma.

34. A. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helye az államszervezetben, jogállása, választásának feltételei.B. A közigazgatás-tudomány kialakulása és főbb irányzatai.

35. A. Az országgyűlési biztos eljárása, intézkedéseiB. A közigazgatási jogviszony típusai, különös tekintettel a hatósági jogviszonyra.

36. A. A Magyar Honvédség és a rendőrség alkotmányjogi helyzete, főbb feladataik és funkcióikB. A közigazgatás intézményrendszere.

37. A. Az önkormányzás fogalma, az önkormányzatok fajtái.B. A köztestületi önkormányzatok.

38. A. Az igazságszolgáltatás alapelvei és szervezeti felépítése a Magyar Köztársaságban.B. A közalapítványok. A közjogi személyiségű közintézetek.

3

39. A. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezete és rendeltetése.B. A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása, szervezeti formája. A

közigazgatás szervezeti rendszerét meghatározó tényezők.

40. A. A bírák szolgálati viszonya és beosztása, a szolgálati viszony megszűnése.B. A közigazgatás szervezeti rendszere. (központi, területi és helyi szervek rendszere)

41. A. A bírák fegyelmi felelősségre vonásának szabályai.B. A kormány tevékenysége és feladatai. A kormány hatásköre, különös tekintettel az

államigazgatás legfelsőbb szintű irányítására.

42. A. Az ügyészség alkotmányjogi helyzete és szervezete a Magyar Köztársaságban.B. A miniszterek és a minisztériumok.

43. A. Az ügyészség feladatai, az ügyészi tevékenység fő területei.B. A területi államigazgatási szervek. (A közigazgatási hivatalok kivételével)

44. A. Az állampolgárság fogalma, a magyar állampolgársági jog alapelvei.B. A helyi önkormányzatok szabályozása az Alkotmányban. A helyi önkormányzatok

alapjogai, különös tekintettel a kötelező feladatokra.

45. A. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése. A magyar állampolgárság megszűnése.B. Települések és területi egységek (kistérség, régió). A területszervezési ügyek. A

területszervezési eljárás közös szabályai. A várossá nyilvánítás.

46. A. Az alapvető jogok fogalma, kialakulása és fejlődése, csoportosítása.B. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének telepítési rendje. A települési

önkormányzatok feladat- és hatásköre.

47. A. Alapjogok rendszere a magyar Alkotmányban.B. A helyi önkormányzat szervezete. Az államigazgatási feladatok ellátása és

hatáskörök gyakorlása az önkormányzati szervezetben.

48. A. Az emberi élethez és méltósághoz való jog.B. A kormányhivatalok és a központi hivatalok

49. A. Egyenlőség, diszkrimináció-tilalom.B. A képviselő-testület működése. A helyi jogalkotás.

50. A. Szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog.B. A polgármester, alpolgármester, a jegyző jogállása, feladata és hatásköre. A

képviselő-testület hivatala. A körjegyzőség.

4

51. A. Mozgásszabadság.B. A társulási megállapodások típusai. A többcélú kistérségi társulások. A társulások

szabályozása az Ötv.-ben. A kistérségi fejlesztési tanács.

52. A. Az információs önrendelkezés és az adatvédelmi biztos.B. A megyei jogú városok önkormányzata. A főváros kétszintű önkormányzatának

sajátosságai.

53. A. A véleménynyilvánítás szabadsága.B. A megyei önkormányzat szerepe a területi igazgatásban.

54. A. Az információszabadság.B. A helyi önkormányzatok vagyona. A helyi önkormányzatok bevételei. Az

önkormányzatok gazdálkodása. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése.

55. A. A sajtószabadság.B. Az államigazgatási (közigazgatási) hivatal jogállása. A hivatal vezetőjének

koordinációs és ellenőrzési feladatai.

56. A. A lelkiismeret- és vallásszabadság. Az egyházak jogi helyzete.B. Az irányítás fogalma és eszközrendszere. Az irányítás és felügyelet elhatárolása. Az irányítás és felügyelet tételesjogi szabályozása.

57. A. Egyesülési jog.B. A személyzeti politika. A közszolgálati jogviszony hatályos szabályozása.

58. A. Gyülekezési jog.B. A kiválasztási rendszer. A köztisztviselői jogok és kötelességek. Az előmeneteli és

illetményrendszer.

59. A. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai.B. A minősítési rendszer. A közigazgatás személyzetének felelősségi rendszere.

60. A. A piacgazdaság és a szerződési szabadság.B. A közigazgatási jogi szankció fogalma. A szankció fajtái. A szabálysértés miatt

alkalmazható jogi következmények.

61. A. A tulajdonhoz való jog.B. A szabálysértési hatóság és bíróság előtti eljárás szabálysértési ügyekben.

Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban.

62. A. A foglalkozás szabadsága, a sztrájk és a koalíciós szabadság.B. A szociális igazgatás fogalma, alapelvei, a szociális ellátások rendszere.

63. A. A szociális biztonsághoz való jog.B. Az egészségügyi igazgatás szervezete, a betegek jogai és kötelességei, a jogérvényesítés eszközei

64. A. Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog.

5

B. A településrendezési jog és az építésrendészet alapintézményei.

65. A. A kulturális jogok: az oktatáshoz való jog, valamint a tudomány és a művészet szabadsága.B. Az anyakönyvi igazgatás alapelvei, különös eljárási szabályai.

66. A. Alapkötelezettségek a magyar Alkotmányban.B. Gyermek és ifjúságvédelem kialakulása, a gyermekvédelmi ellátások rendszere.

Pécs, 2009. szeptember

Dr. Chronowski Nóra Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens tanszékvezető egyetemi adjunktus

6

Záróvizsga követelmények

Közigazgatási jogból

I. Tananyag- Magyar közigazgatási jog. Általános rész tankönyv. (Szerk.: Fazekas Marianna, Ficzere

Lajos) Osiris Kiadó, Bp. 2006.- Záróvizsga felkészítő konzultációk anyaga.- Kóbor Gyula (Szerk.): Közigazgatási jog különös rész. PTE ÁJK, Pécs 2009- Ivancsics Imre: A közigazgatási hatósági eljárás. PTE ÁJK, Pécs 2005

Ajánlott jegyzet - Ivancsics Imre – Fábián Adrián: Bevezetés a közigazgatástanba. Pécs, 2004. - Ivancsics Imre: Önkormányzati közigazgatás. PTE ÁJK, Pécs 2001

II. JogszabályokA megadott jogszabályok a vizsga napján hatályos szövege irányadó.

- A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) VII. és IX. fejezet- 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról- 1997. évi CXXXV. tv. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről.- 2004. CVII. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásról.- 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról.- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól- 1952. évi III. tv. (XX. fejezet) a Polgári Perrendtartásról.- 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány

tagjai és az államtitkárok jogállásáról.- 1987. évi XI. tv. a jogalkotásról- 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról.- 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről. (1-117. §)-.1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról.- 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. (I-VI; XIV;

XVII-XX. fejezetek)- 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről (I-II-III. fejezet)- 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztéstől és területrendezésről - 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről.- 2002. évi XLV. tv-nyel módosított 1982. évi 17. tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési

eljárásról és a névviselésről.

- 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről

Pécs, 2009. szeptember

Dr. Fábián Adriántanszékvezető egyetemi adjunktus

7

Előszó

Tudom, hogy vannak itt, ott pontatlanságok, ez azért van mert munka után dolgoztam ki a tételek 90%-át (amúgy nappalis vagyok).Sztem megbízható a kidolgozásom…ha nem hiszitek kérdezzétek meg a csoporttársaim. Olyan 5 öst kaptok ha tanultok hogy csak na…. Az első 20 tételben 2 helyen láttam, hogy egy mondatot nem fejeztem be, de ki lehet következtetni a szövegkörnyezetből az értelmét. A legtöbb tételnél pontosan beírtam a törvény számát, szakaszok megjelölését is. A Ficzere féle 2006-os könyvből dolgoztam ahol használható, aztán Ivancsics-Fábián két jegyzetéből és a Kóbor különös részi jegyzetéből. És a talán legfontosabb a Minisztérium által kiadott Ket. tansegédletből. És mindenhol megnéztem a jogszabályokat. Gondolom mindenki érzi menyire megsz.….attak minket ezzel a 2009 október 1. -i Ket módosítással. Főleg ezért dolgoztam ki a tételeket. Meg főleg azért mert akármilyen közig államvizsga tételsor kidolgozást kaptam az összes szar volt. Főleg a KÖZIG TÉTELEK VÉGLEGES című. Üzenem annak, aki csinálta hogy az egy nagy szar. Csomó helyen tele van rizsával ami már nem is tartozik a tételekhez. Az utolsó 6 tétel meg olyan hosszú hogy má a F**** ki volt mire végigolvastam. És ha vissza tudnék menni az időben odaadnám magamnak ezt a saját kidolgozásom, és simán már diplomám lenne! Mert annak idején az alkotmány mellet elhatároztam hogy megtanulom az utolsó 10 közig tételt és belehúzok. De az utolsó 6 tételt olyan hosszan elrizsázva dolgozta ki az a valaki, hogy csak az 59-66-ig bírtam megtanulni. Erre kihúztam az 58-as tételt. Ja amúgy most hogy dolgoztam 1 hónapot és ez az utolsó vizsgám azt mondom, hogy kurvára de ne siessetek elvégezni az egyetemet. Húzzátok el 6 évig legalább. Azóta is röhögök azokon, akik ott paráznak vizsgák meg államvizsgák előtt, hogy jajj csak fejezzem be a sulit időben. Egyrészt az utolsó félév emberkínzás. Kivéve ha 1 olvasásra képes vagy mindent megjegyezni. De ilyen sztem nem több mint az egyetemisták fél %-a. Ha megvan a diplomád szakvizsgák nélkül még mindig nem érsz vele túl sokat. Azt üzenem azoknak, akik azt hiszik hogy az hogy elvégezik időben ezt az egyetemet ér valamit…..SEMMIT NEM ÉR. Semmi nem pótolja azokat az én esetemben (break találkozókat, edzéseket, bulikat, bandázásokat, városban kocsikázós zenét hallgatós lazulós estéket amikről a vizsgákra való készülés miatt maradtam ki.) Semmi nem pótolja azt amikor érzed hogy élsz, és nincs rosszabb amikor azért nem élsz mert a „munkád végzed” és késő estig tanulsz vagy később majd dolgozol. Lehet ez nagyon közhelyként hangzik, de nem baj. A Felnőttek nagy része rá van kattanva a pénz keresésre és már alig van olyan tevékenység amit csak úgy ok nélkül, kivetítések nélkül, öncél nélkül, jövőbeni cél elérése nélkül „csak úgy” csinálnának. Semmi nem értékesebb annál, mint amikor feloldódsz a pillanatban, teljesen jelen vagy a tevékenységedben és csak az tölti ki minden sejted. Most mondhatják erre a szüleim, hogy 10-20 év múlva amikor könnyű munkával sok pénzt keresek máshogy gondolom majd. Ahha…Még ha úgy is lesz akkor is azt érzem, hogy a pénz csak tárgy, sokkal fontosabb hogy boldog legyél abban amit csinálsz. Dolgozni kell, de nem halálra dolgozni magunk pl nem egy ügyvédi irodában, vagy egy hivatalnál napi 9-10 órában. Orvosnak kellet volna mennem, az értelmes dolgot csinál….igazából akármelyik szakmunkás értékesebb dolgot csinál mint egy jogász…Pár tételt a Ábrahám Petla csinált.Kösi Petla a segítséget

8

1/B. A központi szervek rendszere, a Kormány szervei.

A közigazgatás jellemzője hogy szervei egységes rendszert alkotnak, a közigazgatási feladatok ellátására két rendszer hivatott:

- államigazgatás- helyi önkormányzati igazgatás.

A központi szervek rendszerében csak az államigazgatási szervek vannak jelen.Az államigazgatási szervek jelentőségét az adja, hogy illetékességük az egész országra kiterjed, az egész országra kiterjedő stratégiai döntéseket hoznak, tevékenységük túlmutat a közigazgatás keretein = kihat az egész állami - társadalmi működésre.

Csoportosításuk: Feladat és hatáskör szempontjából: - általános hatáskörű szervek pl.: Kormány, közigazgatási hivatal- különös hatáskörű szervek pl.: minisztérium, regionális munkaügyi

központ.

Felépítésük szempontjából:- egyszemélyi vezetés alatt álló szervek, hivatali szervezeti formában

működnek pl.: minisztérium, Országos Rendőr-főkapitányság- testületként funkcionáló államigazgatási szervek pl.: Kormány,

Országos Rádió és Televízió testület.

Illetékességi szempontból:- központi államigazgatási szervek- területi államigazgatási szervek.

Központi államigazgatási szervek:

(szabályozásukról a 2006. évi LVII. Törvény rendelkezik, 2010, január 1-től módosul. De a tétel szempontjából nem találtam említésre érdemlő módosítást a január 1-től hatályos verzióban.)

Központi államigazgatási szervnek az alábbiak minősülnek:- Kormány- kormánybizottságok- kormányhivatalok- Miniszterelnöki Hivatal- minisztériumok- autonóm államigazgatási szervek- központi hivatalok- rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.

Központi államigazgatási szervek közös jellemzői:- egyszemélyi vezetés alatt állnak, ettől eltérően csak törvény rendelkezhet.- hatáskörüket a szerv vezetője gyakorolja.- a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás jogot a

központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában lehet átruházni. Méghozzá a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre, aki a szerv vezetője nevében jár el.

9

A központi államigazgatási szervek 3 nagy csoportba sorolhatóak:- 1. Kormány és a kormány szervei - 2. minisztériumok - 3. nem miniszteriális jogállású központi államigazgatási szervek = autonóm

államigazgatási szervek

A Kormány A Kormány testületi szervként működő, általános hatáskörű központi államigazgatási szerv, amely az államigazgatási szervezetrendszer csúcsán helyezkedik el és széleskörű jogalkotó hatáskörrel rendelkezik. (Mo-n kancelláriai típusú kormánymodell). A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választják meg. A miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre szavaz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki (és menti fel). A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. Működéséért az Országgyűlésnek felelős és rendszeresen köteles beszámolni neki. A kormány tagjai a kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek. A Kormányt az Alkotmány széleskörű feladat és hatáskörrel ruházta fel.A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utalt kifejezetten más szervek hatáskörébe. (Ez a negatív jellegű hatáskör meghatározás számos problémát vethet fel, ugyanis a kormány hatáskörét elvileg bármilyen szintű jogszabály, akár egy önkormányzati rendelet is szűkítheti.)A kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, azok vezetőinek tevékenységét.A Kormány Alkotmányon alapuló irányítási hatáskörei:

- Jogalkotási hatáskör = törvény végrehajtására, vagy saját feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Kormány rendeletei és határozatai kötelezik az alárendelt szerveket. Valamint irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

- szervezetalakítási hatáskör = Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá vonni, külön szerveket létesíteni

- aktus – felülvizsgálati hatáskör = felhatalmazza a Kormányt, hogy az államigazgatási szervek egyedi ügyben hozott aktusait jogszabálysértés esetén megsemmisíti, vagy megváltoztatja. De a Kormány aktus felülvizsgálati joga sokat veszített jelentőségéből, mivel az Alkotmánybíróság, illetve a rendes bíróságok kontrollja érvényesül a közigazgatás törvényessége felett.

Ezek kívül az Alkotmány a Kormányt, mint a végrehajtó hatalom csúcsszervét széleskörű feladat és hatáskörrel ruházza fel. Ennek megfelelően a Kormány:

1. védi az alkotmányos rendet, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait.

2. biztosítja a törvények végrehajtását3. társadalmi gazdasági terveket dolgoz ki, megvalósítja azokat. 4. meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait. 5. meghatározza aszociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét6. külpolitika meghatározása

A kormány mint az államigazgatás legfelsőbb szintű szerve - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját,

koordinálja tevékenységüket.

10

- az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja és erre külön szerveket hozhat létre.

- biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését- irányítja a Magyar és Honvédség a rendvédelmi szervek működését. - az alárendelt szervek jogszabálynak nem minősülő döntéseit, ha azok törvénybe

ütköznek megsemmisítheti, illetve megváltoztathatja.

A Kormány munkáját segítő szervek: 1. kormánykabinetek2. kormánybizottságok és 3. egyéb testületek.

+ Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek:1. autonóm államigazgatási szervek ►3 szerv tartozik ide2. kormányhivatalok3. központi hivatalok4. rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.

A 3 autonóm központi államigazgatási szerv: - Közbeszerzések Tanácsa► Országgyűlés felügyelete alatt áll, önállóan gazdálkodó

központi költségvetési szerv, feladatkörében eljárva általános hatáskörrel rendelkezik. Közbeszerzési célok érvényesítésére hozta létre az Ogy

- Gazdasági Versenyhivatal► törvény által létrehozott, központi költségvetési szerv, hatósági jogkörrel rendelkezik, feladatait csak törvény szabályozhatja.A tisztességtelen piaci magatartással és a versenykorlátozás tilalmával kapcsolatos feladatokat, verseny felügyeleti teendőket látja el.

- Országos Rádió és Televízió Testület► autonóm központi államigazgatási szerv. Testület tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve és nem utasíthatóak. A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személy.

Ennek a három szervnek a közös jellemzői: intézményesítésük törvényi szintű szabályozáson alapul. Alaptevékenységük döntően államigazgatási feladatok ellátására irányul, hatósági jogkörrel is rendelkeznek, a kormány irányító tevékenységén kívül esnek, gazdasági önállóságuk garanciákkal biztosított, tevékenységükben megjelenik az ún. kvázi bíráskodás.

A kormány munkáját KÖZVETLENÜL segítő szervek► 1.)Kormánykabinetek, 2.)kormánybizottságok, és 3.)egyéb testületek.

1.) Kormánykabinetek► A Kormány kiemelt fontosságú társadalmi, gazdaságpolitikai, vagy nemzetbiztonsági ügyekben kabineteket hozhat létre. A kabinetek a Kormány ülései előtt alakítják ki véleményüket. Ügydöntő hatáskört részükre csak törvény állapíthat meg. A Kormány tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek +a miniszterelnök által kijelölt személyek. Jelenleg a Kormány mellet Gazdasági Kabinet, Nemzetbiztonsági Kabinet, Társadalompolitikai Kabinet, fejlesztéspolitikai Kabinet működik.

2.) Kormánybizottságok► Alkotmány szerint a Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. E testületeket a Kormány jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt ellátására hozzák létre. A kormánybizottságok tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek.

11

3.) A kormány egyéb javaslattevő, véleményező, vagy tanácsadó tevékenységet végző testületeket is létrehozhat pl.: Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság.

A kormánybiztost egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására a Kormány határozatával nevezi ki meghatározott időre, legfeljebb 6 évre. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

További központi államigazgatási szervek

Minisztériumok, miniszterA minisztériumok felsorolását külön törvény szabályozza. 2006. évi LV. Törvény 12 minisztériumot intézményesít. Minisztérium létesítése, megszüntetése, valamint elnevezésük az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A minisztérium központi államigazgatási szerv, a Kormány alárendeltségében működik, a miniszter munkaszerve, különös hatáskörű államigazgatási szerv. A feladat és hatáskörök címzettje egy személyben a miniszter és nem a minisztériuma. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, és az alárendelt szerveket. Irányítja az államtitkár tevékenységét. A miniszter politikai és szakmai vezetője a minisztériumnak. A minisztériumok feladatai:

- jogalkotásban való részvétel- ágazati stratégiaalkotás - irányító, felügyeleti tevékenység - ágazati információs rendszer működtetése- hatósági jogalkalmazás - nemzetközi feladatok ápolás, érdekagregáció.

Miniszter lehet minisztériumot vezető, vagy tárca nélküli miniszter. Jogállásuk azonos, de a tárca nélküli miniszter nem vezet hivatalt, feladata szervezetek irányítása, felügyelete. A tárca nélküli miniszter egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki. Tevékenységében a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság segíti. A tárca nélküli miniszterek száma nem haladhatja meg a minisztériumot vezető miniszterek száma egyötödének egész részét. A minisztérium szervezetében államtitkár és szakállamtitkárok dolgoznak. Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. Egy minisztériumban 2! államtitkár működhet.►(2006.évi LVII. Törvény 43§(2.)) Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. A szakállamtitkár irányítja a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. Miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja. Megbízatása meghatározott időre de legfeljebb 6 hónapra szól.

A minisztérium szervezetét a minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A minisztérium 1.) miniszteri kabinetre, 2.) főosztályokra, 3.) a főosztályok osztályokra és 4.) titkárságokra tagozódik. A miniszter (normatív utasítással) szakállamtitkárokból és főosztályvezetőkből álló munkacsoportot hozhat létre.► Több szakállamtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő feladatok elvégzésére.A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök vezeti, tevékenységét a miniszter irányítja. A kabinetfőnök munkáltatói jogokat gyakorol a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett.

12

A főosztályt főosztályvezető vezeti. Akinek tevékenységét szakállamtitkár irányítja. Az osztályokat főosztályvezető-helyettes, vagy osztályvezető vezeti. Az állami vezető tevékenységének ellátását titkárság segíti. Miniszterelnök titkárságát főosztályvezető, vagy szakállamtitkár, miniszter titkárságát főosztályvezető-helyettes, osztályvezető, vagy politikai főtanácsadó vezeti.

Miniszterelnöki Hivatal

A Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vezeti. A Hivatal közreműködik a Kormány társadalmi-gazdasági stratégiájának kialakításában. Gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjáról. A Hivatalra a minisztériumokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

Kormányhivatalok

Jogállását tekintve a minisztérium és a központi hivatal között elhelyezkedő szerv. A kormányhivatal törvény által létrehozott, a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt működő, központi államigazgatási szerv. A miniszter felügyeleti hatáskörében eljárva képviseli a kormányhivatalt a kormány előtt. A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. Területi szervekkel csak akkor rendelkezhet ha a törvény erre lehetőséget ad. Kormányhivatal formájában működő központi államigazgatási szervek jelenleg:

- Központi Statisztikai Hivatal► a kormány közvetlen felügyelete alatt áll.- Nemzeti Hírközlési Hatóság► jogi személy- Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete► pénzügyminiszter felügyeli- Magyar Energia Hivatal► jogi személy, felügyeletét miniszter, irányítását a

kormány látja el, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv- Országos Atomenergia Hivatal► atomenergia biztonságos, békés hasznosítása- Magyar Szabadalmi Hivatal► iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatása- Egészségbiztosítási Felügyelet► egészségbiztosítási szolgáltatásokat felügyeli.

Központi Hivatalok

A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv► miniszter nem hozhatja létre. A központi hivatalok a miniszter felelősségi körén belül, jogszabályban megállapított feladat és hatáskörben járnak el. De a miniszternek jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve nincs érdemi utasítási joga. Szervezetét a saját szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

Rendvédelmi Szervek Országos ParancsnokságaiEzek nem azonos jogállású központi államigazgatási szervek. Elsősorban a közrend, közbiztonság► belső rend védelméért felelősek. Általános egyedi ügyekben hatóságként járnak el, alkalmazhatnak kényszerintézkedéseket, különleges a feladat és hatáskörük pl.: nyomozhatnak, miniszter irányítása alatt állnak. E szervek:

- Országos Rendőr – főkapitányság- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság- Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága- Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága

- Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

13

2/B A közigazgatás tevékenységi fajtái (különös tekintettel a jogalkotásra és ajogalkalmazásra

A közigazgatás alapvető rendeltetése az állami feladatok megvalósítása. Az állami funkciókat az Alkotmány és a törvények határozzál meg. A közigazgatás tevékenységének alapvető kritérium a teljesítmény és az eredményesség a jog korlátai között, a jogállamiság követelményeinek megtartása.

Közhatalmi tevékenységek: Jogalkotás► közhatalmi tevékenység a közigazgatás jogalkotó funkciója. Ugyan akkor a jogalkotás elsődlegesen a Parlament feladata. De a közigazgatás jogalkotó tevékenysége a modern társadalom feltételei között elkerülhetetlen. Ennek korlátait az alkotmányok és más törvények határozzák meg. A magyar jogi szabályozásban főszabály:A kormány és a miniszterek jogszabályt► kormányrendeletet és miniszteri rendeletet bocsáthatnak ki, de ehhez felhatalmazásra van szükségük. A kormánynak azonban van eredeti jogalkotó hatásköre is. Így a kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörben + törvény felhatalmazása alapján alkothat rendeletet. A minisztereket rendelet kiadására törvény illetve, kormányrendelet hatalmazhatja fel. (törvények jelentős részénél elkerülhetetlen ún. végrehajtási jogszabályok kiadása.) Rendszerint törvények hatalmazzák fel a kormány, illetve a minisztereket végrehajtási jogszabályok kiadására. A Kormány széles körben alkothat jogszabályokat a közigazgatási viszonyok, a közigazgatási szervezet, és a működés körében a vonatkozó törvények korlátai között. + a közigazgatás jogalkotó hatáskörébe sorolható az önkormányzatok rendeletalkotása is. A kormány, amikor szervezetirányító feladatokat lát el akkor határozatokat alkot. A kormány kormányhatározatok megalkotásával szabályozza a kormánynak alárendelt állami szervek működését. A miniszter az alárendelt szervek részére normatív utasításokat bocsáthat ki. Ide sorolhatóak mint az irányítás jogi eszközei: kormány által megalkotott irányelvek, elvi állásfoglalások, miniszterek jogi iránymutatásai.

Hatósági jogalkalmazás► A közigazgatás közhatalmi tevékenységei közé tartozik a közigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenysége. Amely a közfeladatok megvalósításának jogi eszköze. A közigazgatás jogalkalmazó tevékenysége alapismérveiben megegyezik a bírói jogalkalmazással. Jellemezői:

- az állam közhatalommal rendelkező szervei- egyedi ügyben- hatáskörük és illetékességük keretei között- jogszabályok alapján döntenek, jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg. - Eldöntik a jogalanyok közötti jogvitákat, érvényesítik a jogalanyok jogait és

kötelezettségeit. Jogszabálysértés esetén a jogsértővel szemben szankciókat alkalmaznak

- Aktusaiknak kényszerrel is igényt szerezhetnek.A bírói jogalkalmazás ugyan akkor lényegesen különbözik is a közigazgatási jogalkalmazástól. Mivel az igazságszolgáltatás, mint jogalkalmazás a büntetőjog, polgárjog, munkajog stb. szabályainak alkalmazását jelenti ►itt a jogalkalmazás funkciója jogviták eldöntése. Az igazságszolgáltatás feladata a közigazgatás jogszerű működésének ellenőrzése. A bíróság megsemmisítheti, illetve megváltoztathatja a jogsértő közigazgatási aktusokat. Ezzel szemben a közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége a közfeladatok megvalósításának hatalmi eszköze. Ezért a közigazgatási szervek főként a közigazgatási jog és pénzügyi jog szabályait alkalmazzák. A közigazgatási jog és pénzügyi jog

14

szabályozza a társadalmi tevékenység minden olyan területét, ahol szükséges az állam közhatalmi szerepköre. A hatósági jogalkalmazó tevékenység funkciói többrétűek. - Társadalmi tevékenységek szabályozása.- állampolgárok jogainak megvalósítása pl.: amikor különféle anyagi és más javakat a

hatósági jogalkalmazás keretében biztosítanak a társadalom tagjainak. Ebben az esetben a jogalkalmazó tevékenyég garantálja a jogi szabályozásban megfogalmazott követelmények teljesülését. Ide sorolhatóak a szociális törvényekben, társadalombiztosítási törvényekben meghatározott pénzben vagy természetben nyújtott juttatások.

- A közigazgatási hatósági jogalkalmazó tevékenység további funkciója nyilvántartások és információs rendszerek működtetése. Pl.: közhitelű nyilvántartásokba való bejegyzés, törlés, módosítás hatósági aktusnak minősül► az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

- Az állam szűk körben a közigazgatást kvázi bíráskodó hatáskörrel ruházta fel. Ilyennek minősül a szabálysértési jog alkalmazása► bagatell büntetőbíráskodás. (szabálysértési jog szabályai a közigazgatási jogba tartoznak) Kivételes esetekben bizonyos polgári jogviták pl.: birtokvitákat is a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalnak. A közigazgatási határozatok vitássá tehetők és keresettel megtámadhatók bíróság előtt. Ugyan akkor egyes közigazgatási jellegű tevékenységeket a magyar jogban bírói jogkörbe utalnak pl.: elmebetegek jogvédelme► bíróság köteles hivatalból eljárni. Vagy bizonyos közhitelű nyilvántartások vezetése pl.: cégnyilvántartás

- külön kell említeni a szervezetek törvényességi felügyeletét. Lényegében a társadalomban létező valamennyi szervezetre kiterjed az álam közhatalma. De a közigazgatási hatóságok szervezetek feletti törvényességi felügyeletét lényegesen szűkítették. Pl.: egyesületek, alapítványok törvényességi felügyelete ügyészi hatáskör. Gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét cégbíróságok látják el. A szervezetek egy részénél pl.: a területi, köztestületi önkormányzatoknál az államigazgatást törvényességi ellenőrzési jog illeti meg. Az államigazgatás hatáskörébe tartozik a pénzügyi felügyeletek tevékenysége, amely e szervek törvényességi felügyeletét foglalja magába.

Egyéb közigazgatási tevékenységek (jogalkotás és jogalkalmazást kivéve)

Közvetlen igazgatás► szervezetirányítás: a közigazgatás rendeltetése az állami szervezeti rendszerben a szervezetirányítás. A közigazgatási rendszer az állam szervezetirányító centrumának is tekinthető. A közigazgatás szervezetirányító tevékenysége lehet hierarchikus alá – fölé rendeltségen alapuló. És lehet hierarchián kívüli amikor az irányítás eszközei indirekt módon hatnak az irányított szervezetre. Az egész közigazgatási rendszert irányítani kell► ezt a Kormány látja el. Az államigazgatási szervek rendszerét hierarchikus irányítás eszközeivel irányítja. Míg a közigazgatás intézményeit pl.: önkormányzatokat, közintézeteket hierarchián kívüli irányítási jog eszközeivel irányítja. Az önkormányzati közigazgatási szervek vagyis az önkormányzatok hivatalai, élükön a jegyzővel az önkormányzati testületnek vannak alárendelve. ►ez viszont már hierarchikus alárendeltség.Állam fizikai hatalmát megvalósító szervezetek irányítása az államigazgatási szervezetrendszer feladata. Pl.: honvédség► Honvédelmi Minisztérium útján való irányítása.Szervezetirányító tevékenységet jelent a közszektorba tartozó szervezetek irányítása is. E szervezetek általában közintézetek, amelyek közszolgáltatásokat nyújtanak pl.: kulturális,

15

oktatási, szociális, egészségügyi szolgáltatások. A közintézeteket, mint költségvetési szerveket a hierarchikus igazgatási jog keretei között igazgatják, miközben az önállóság jogi garanciái is érvényesülnek. A közintézetek mellett közvállalatok is működhetnek, de Magyarországon ezek mind gazdasági társasággá alakultak. Ez alatt kel érteni pl.: Magyar Államvasutak irányítását.

Belső igazgatás► a közigazgatás közvetlen igazgatási tevékenységéhez tartozik az egyes államigazgatási, illetve közigazgatási szervek belső igazgatása és vezetése. E szervek belső igazgatása és vezetése igazgatási tevékenység amit általában a szerv vezetője lát el.

Gazdálkodás► a közigazgatás gazdálkodó tevékenységet is ellát. A gazdálkodó tevékenységnek 3 alapvető formáját különböztetjük meg.

- költségvetési gazdálkodás = a költségvetés végrehajtása, ami egyben a közigazgatás társadalomszervező funkcióját valósítja meg pl.: amikor támogat bizonyos tevékenységeket. A közigazgatás költségvetési gazdálkodó tevékenységének elkülönült intézménye a Magyar Államkincstár► Pénzügyminisztérium alá van rendelve.

- Kincstári vagyon kezelése► Magyarországon a Kincstári Vagyoni Igazgatóság látja el.

- Az állami gazdálkodó tevékenység elkülönült része az állam vállalkozói vagyonának kezelése.

Materiális tevékenység► ez alatt azt kell érteni, amikor a közigazgatás közvetlenül valósít meg, lát el valamilyen társadalmi tevékenységet. E tevékenység egy része ún. tiszta igazgatási tevékenység pl.: az állam a közigazgatás útján biztosítja a társadalom számára a szükséges információkat pl.: Okmányirodák.

Itt megjegyzem, hogy a későbbi tételekben ahol majd államtitkárokról esik szó ott javítsátok ki… Már csak államtitkár és szakállamtitkár van!!!! Szal ahol véletlenül bennmaradt a politikai meg ilyen államtitkár azt felejtsétek el. Csak államtitkár és szakállamtitkár van.

16

3/B A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei. A mérlegelés a méltányosság és a szabadbelátás.

közigazgatási aktusok érvényességi kellékeiSzokás a közigazgatási-jogtudományban az aktusok érvényességi kellékeit az aktusokkal szembeni követelményeknek is nevezni. Ahhoz hogy a közigazgatási aktusok rendeltetésüknek megfeleljenek, szükséges ezen aktusok joghoz kötöttsége.

Az érvényességi kellékek (követelmények) osztályozása:

a)jogi követelmények-általános: minden jogi aktus érvényességi kellékei pld. minden jogi aktus az emberi akarat megnyilvánulása -különös: csak egyes, jogszabályban meghatározott aktusokra vonatkoznak pld. aktus jóváhagyása a felettes szerv részéről

b)alkalmassági követelmények: a kívánt cél elérésére alkalmasnak kell lennie a közigazgatási aktusnak pld. optimális megoldás választása ►minimális ráfordítással maximális eredmény, érthetőség, világosság. Az alkalmassági követelmények nagy részét a jog szabályozza.

a közigazgatási aktusok általános jogi érvényességi kellékei1. a közigazgatás alanyának legyen joga közigazgatási aktus kibocsátására2. a közigazgatási szerv felhatalmazást kapott közigazgatási feladat ellátására3. legyen jogszabályban meghatározott hatásköre4. legyen az adott aktus kibocsátására illetékessége► az illetékességet a közigazgatási

szerv működési területe határozza meg = az illetékesség az azonos hatáskörű szervek közötti munkamegosztást jelenti. A Ket.(22§(3)bek.) Egy esetben hatáskör és illetékesség hiányában is kötelezővé teszi az eljárást► a hatóság tekintet nélkül joghatóságára, hatáskörére és illetékességére hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, vagy veszéllyel járna.

5. általános jogi követelmények közé sorolható, hogy az eljáró szerv legyen akarat elhatározása birtokában. Az eljáró személy rendelkezzen cselekvő képességgel, ne kényszer vagy fenyegetés hatása alatt hozza a döntést, ne álljon fen tévedés vagy megtévesztés.

6. joghoz való kötöttség: jogalap hiányában érvényes jogok és kötelezettségek nem állapíthatóak meg. Jogi normán alapuljon.

7. Az aktus technikailag és jogilag lehetséges eredmény elérésére irányuljon.8. Hatósági ügyekben különösen fontos, hogy az aktus jogilag meghatározott rendben

kerüljön kibocsátásra.9. Általános jogi követelménynek tekinthető, hogy az aktusnak határozottnak és

érthetőnek kell lennie. Hibás az az aktus amely zavaros, érthetetlen, többféleképpen értelmezhető

Közigazgatási aktusok különös jogi érvényességi kellékei Egyes ügycsoportok, ügyek intézéséhez kapcsolódnak ezért különbözőek is. Leggyakoribb eseteik:

- A döntést több szerv együttesen hozza meg (megosztott hatáskörgyakorlás).

17

- Jogszabály előírhatja, hogy a döntés meghozatala előtt valamely szerv véleményét ki kell kérni, vagy javaslatát beszerezni.

- A döntés más szerv előzetes hozzájárulásához, vagy utólagos jóváhagyásához köthető.

- Államigazgatási szerv döntését a jogi szabályozás a felettes szerv előzetes felhatalmazásához kötheti.

Amennyiben a fenti követelmények nem valósulnak meg szintén hibás aktusok jönnek létre.

Alkalmassági követelményekAzt jelenti, hogy az aktus legyen alkalmas a kitűzött cél elérésére► az aktus legyen egyértelmű, világosan szerkesztett, pontos, tartalmazzon határozott útbaigazítást jogok gyakorlására, és kötelezettségek teljesítésére.

mérlegelés, méltányosság, szabad belátásA jogalkotásnak a jogi kötöttség szempontjából két szélsőséges módszere érvényesülhet. - kazuisztikus szabályozás = a társadalomban elvileg előfordulható összes tényállást

részletesen szabályozza. Szigorúan köti a jogalkalmazót ►adott tényállás esetén, csak egyféle döntés hozható

- Jogi norma keretjellegű = jogalkalmazóra bízza azt, hogy az adott szituációban a legmegfelelőbb döntést hozza

A közigazgatási jogi szabályozás az esetek jelentős részében kategorikus ►egyféle döntési lehetőséget biztosít ►szerv azt vizsgálja, hogy megvalósult-e a tényállás, vagy sem.

A közigazgatási normák másik része ugyanazon tényállás mellett többféle döntési alternatívát tesz lehetővé ►de ekkor is vannak bizonyos jogi korlátok = mérlegelési jogkör ►mérlegelés három formája

1. jogi szabályozás meghatározása tág, jogfogalom határozatlan, pld. közrend2. alternatív rendelkezések ►többfajta döntés közül választhat3. ún. „tól-ig” rendszer

szabad belátás – diszkrecionális jog kör A korai szakaszban elsősorban a rendőrség tevékenységében érvényesült. Van felhatalmazás, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában is eljárjonszabad belátás három formája ismeretes

1. praeter legem ► jogszabály az adott társadalmi jelenséget nem szabályozza ► nem ad felhatalmazást► de az államcélok megkövetelik a cselekvést

2. contra legem ►a cselekvés eltérhet a jogi normától3. jogszabály felhatalmazza a szervet a cselekvésre, aktus kibocsátásra, de nem

határozza meg a cselekvés tartalmátA közigazgatás fejlődésével a mérlegelési jogkör szélesedett, a diszkrecionális jogkör visszaszorult. - Ivancsics: ennek következtében a jogalkotó és jogalkalmazó azonos lesz, ezért jogállamban nem elfogadható, de el kell határolni a méltányosságot és a mérlegelést. ►megtámadhatóság bírói útja.

18

mérlegelés, méltányosság a magyar jogban - a mérlegelési jogkör jogi kötöttségei a magyar jogban = a mérlegelési jogkörben

kibocsátott aktusok is kötött aktusok, ugyanis jogszabály meghatározza a döntés célját, kereteit és tartalmát. A jogilag teljesen kötött egyedi aktusokkal azonos jogorvoslati lehetőségekkel lehet élni a mérlegelési jogkörben meghozott aktusokkal szemben is► fellebbezés vagy bírói út. Meghatározó szerepe van a joggyakorlatnak ► Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése formálja a gyakorlatot

- a diszkrecionális jogkör a magyar jogban: mérlegelési jogkört meghaladó jog ► magyar jogban nem túl széles körben érvényesül► rendkívüli helyzetek, katasztrófák esetén lehetőség a jogszabálytól való eltérésre. Korlátozottabb formája ► a jogszabály felhatalmazást ad az intézkedésre, de nem határozza meg tartalmát és az ahhoz kapcsolódó körülményeket viszonylag széles körben alkalmazzák ► veszélyhelyzetek

- a méltányosság: meg kell különböztetni a mérlegeléstől► méltányosság esetén a közigazgatási szerv a jogszabálytól eltérően, a jogszabállyal ellentétesen, méltányosságból, tehát a fél javára, eltekinthet a jogszabályban foglalt követelmények, feltételek érvényesítésétől. Oka: egyes esetekben a jogszabálynak megfelelő individuális aktus ellentétbe kerülne a jogi norma valóságos rendeltetésével, társadalmi céljával. Méltányosság gyakorlásához jogszabályi felhatalmazás szükséges ► ha ez nincs, az aktus semmisMéltányosság formái:

- jogok engedélyezése a jogszabályban előírt feltételek fenn nem állása ellenére,

- eltekintés kötelesség megállapításától, vagy annak mérséklése.Jogi norma megállapítja a méltányossági okokat is ► általában nem az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv gyakorolhatja, hanem egy magasabb.

19

4/B A hibás közigazgatási aktusok és orvoslásuk. A semmisség szabályozása a Ket.-ben.

Előző tétel (3/B) érvényességi követelmények. Elmondható bevezetőnek:Az aktussal szembeni követelmények (érvényességi követelmények ténylegesen a tétel a következő oldal!!!)1. Jogi

- általános: a közigazgatás alanyának joga legyen közigazgatási aktus kibocsátására mert

felhatalmazást kapott erre jogszabályban meghatározott hatásköre van az adott aktus kibocsátására illetékessége van

jogszerű legyen az aktus, azaz jogi normán alapuljon és megfeleljen a jog előírásainak tartalmát jogszabály állapítja meg az egyedi aktusnak a jogi normával megegyezőnek kell lennie jogi kötöttség: mennyire köti jogszabály az individuális aktus kibocsátóját egy

adott tényállás mellett (méltányosság, diszkréció – ld. a 30-as tételt) eljárási rend betartása (eljárásjogi szabályok szerint) akarat valódisága

valódi legyen, és ne legyen fogyatékos olyan személyektől származzon, akik akarat elhatározásuk birtokában vannak

(ne álljon fenn megtévesztés, kényszer, fenyegetés) kényszer: az aktust kibocsátó személy eszközül szolgált az aktus kibocsátására

anélkül, hogy saját akarata kifejezésre jutna fenyegetés: jogellenesnek kell lennie, és alkalmasnak arra, hogy a kibocsátóban

alapos félelmet keltsen valamely anyagi, személyi vagy erkölcsi hátrány bekövetkezése miatt

tárgyilag és jogilag lehetséges eredményre irányuljon

- speciálisa jogszabályok egy-egy aktusfajtához írják elő, példálódzó felsorolás lehetséges csak:- több szerv együttes kibocsátása- másik szerv egyetértése- más szerv véleményének kikérése- felettes szerv előzetes hozzájárulása- kibocsátáshoz külön felhatalmazó aktus- a testület határozatképes legyen

2. Alkalmassági követelmények - értelmezhető- az aktus az adott feladat optimális megoldását válassza ki- végrehajtás minimális ráfordítással, maximális eredményre vezessen- pontos, érthető, ellentmondásmentes- a végrehajtás módjáról eligazít

Innentől ténylegesen a tétel

20

a hibás aktusok : ha egy aktus a jogi és alkalmassági követelményeknek nem felel meg: hibás. A hiba súlya eltérő lehet, s ez más következményeket jelenthet az egyes hibás aktusok esetében:lényegtelen hiba ►orvosolható, a hiba csak közvetett jogi következményeket vált ki, melyek nem érintik az aktus jogi hatásátlényeges hiba ► az aktus nem alkalmas jogi következmények kiváltására, érvénytelen. Ha egy aktus jogi hibában szenved az általában lényeges hiba.

Az érvénytelen aktusok két nagy csoportba sorolhatók

1) Semmis aktusok ►semmisek azok az aktusok, amelyek olyan lényeges jogi vagy alkalmassági hibában szenvednek, melyek nem orvosolhatók ® nem alkalmasak jogi következmények kiváltására ► 2 fő csoportja:a) nem létező aktusok: keletkezésüknél fogva érvénytelenek, mert olyan súlyos a jogi hiba, hogy érvényességét vélelmezni sem lehet, a jog ezeket nem létezőnek tekinti és még időlegesen sem válthat ki jogi hatást. = létre sem jött aktusok. Végrehajtását az érdekeltek megtagadhatják, állami kényszerintézkedések a végrehajtás érdekében nem alkalmazhatók. A közigazgatási jogi semmisség eltér a Ptk.-ban szabályozott semmiségtől. Ugyanis a Ptk.-ban a semmiségre bárki hivatkozhat, a semmisség megállapítására külön eljárásra nincs szükség. ►Míg a közigazgatási aktus csak meghatározott eljárás lefolytatása után nyilvánítható semmisé.

nem létező az az aktus amelynek kibocsátására a közig. szervnek nem volt hatásköre, illetékességeo amelynek tartalma vagy végrehajtása bűncselekmény útján születetto amelynek kibocsátója elmebetegségben vagy tudatzavarban szenvedett, vagy

kényszerrel, fenyegetéssel bírták rá kibocsátásáraA szakirodalomban egyes nézetek szerint nincs különbség a nem létező és a megsemmisítendő aktusok között, mert az érdekeltek nem jogosultak ennek eldöntésére, tehát mindenképpen kell, hogy az arra jogosult szerv ezt megállapítsa.A Ket nem a jogorvoslati eljárások között, hanem a hivatalból lefolytatott döntés-felülvizsgálatok között sorolja a semmiséget. Cél, hogy a jóhiszeműen szerzett jog ne legyen a határozat megsemmisítésének akadálya, ha a határozat súlyos fogyatékosságban szenved (semmisségi ok). A Ket-ben semmiségi okok- magyar hatóság joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül

alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt

- eljáró hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiánya kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el,

- törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősíthet.szakhatóság megkeresése nélkül vagy annak állásfoglalásának figyelembe nem vételével hoztak határozatot kivéve ha a hatóság az eljárás megindításától számított nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás tartalmától függetlenül a kérelem elutasításának van helye, akkor nem kell a szakhatóságot megkeresnie. Ilyen esetekben értelemszerűen a szakhatóság megkeresése nélkül hozott határozat nem semmis

21

- nem határozatképes vagy megfelelő szavazati aránnyal nem rendelkezik a döntéshozó testület

- döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, amely elkövetését jogerős ítélet is megállapította

- közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, akkor azonos ügyben azonos tényállás mellet a közigazgatási hatóság nem járhat el. ►ha eljárna aktusa semmis.

Korlátozás (nem semmisíthető meg a döntés)- ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené és a döntés jogerőre

emelkedésétől 3 év eltelt.- a kötelezettséget, (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az

hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított 5 év eltelt.

- korlátozás alól kivétel: ha a döntés meghozatalát bűncselekmény befolyásolta a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint

A Ket. 121. § (6)-(7) bekezdései hatályukat vesztik, melyek akként rendelkeztek, hogy a hatóság döntését megsemmisítő hatósági határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.A hatályon kívül helyezés indoka: mivel a semmisség nem önálló döntés-felülvizsgálati eljárás, hanem a különös súlyú jogszabálysértések következménye, így a semmisséget eleve csak valamilyen jogorvoslati vagy döntés-felülvizsgálati eljárásban lehet megállapítani.

b) megsemmisítendő aktusok: lényeges jogi alkalmassági hibája nem orvosolható. Mindaddig érvényességét vélelmezni kell, ameddig az arra jogosult szerv az aktust semmisnek nem nyilvánítja. A hiba tehát ez esetben sem orvosolható. A két csoport között a különbség, hogy a semmis aktus keletkezésétől fogva semmis, a megsemmisítendő aktus pedig a megsemmisítésétől érvénytelen.Az okok pontos felsorolása nem lehetséges:megsemmisítendők azok az aktusok amelyek az anyagi jogi normával ellentétesek mind az alapkérdés eldöntésében, mind az

ehhez kapcsolódó egyes jogi kérdések megítélésében amelyekben lényeges eljárási szabálysértést követtek el amelyek tárgyilag lehetetlenek amelyeknél az akarat fogyatékos valamely speciális követelménynek nem feleltek meg

A megsemmisítés kérdésében a szerv nem mérlegelhet. Ha a jogszerűség és jogbiztonság követelménye ellentétbe kerül, az aktus megsemmisítésével ennek feloldása: bizonyos feltételek esetén a határozatok megsemmisítésének, megváltoztatásának, visszavonásának a tilalma, illetve a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét kell figyelembe venni. a semmiség megállapítására jogosult- kibocsátó szerv (meghatározott feltételek esetén, visszavonja)- felettes államigazgatási szerv (fellebbezés vagy felügyeleti jog alapján)- bíróság (ha a határozat bíróság előtt megtámadható)

az orvosolható aktus ► orvosolhatók azok az aktusok, amelyeknél az aktus hibája nem eredményezi az aktus feltételen alkalmatlanságát jogi következmények kiváltására.Orvosolható aktusok jellemzője tehát, hogy kisebb súlyú hibában szenvednek, ez a fogyatékosság nem eredményez szükségszerűen megsemmisítést.

22

Új Ket alapján: a döntés kijavítása vagy kiegészítése jöhet szóba. (Ket. 81§)

Kijavítás: ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre.

A kijavítást a hatóság teljesítheti:- a döntés eredeti példányára feljegyzéssel- a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével- kijavító döntés meghozatalával.

A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye!

Kiegészítés:Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.

A kiegészítést a hatóság teljesítheti:-önálló kiegészítő döntéssel + a kiegészített tényeknek a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével.-hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével.

Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha:-a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt-az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene

A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt!

orvosolhat kibocsátó közig szerv (ha nincs kizáró feltétel) felettes államig szerv (fellebbezés és felügyeleti jog alapján) bírói felülvizsgálat során a bíróság

23

5/B A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma, tartalma és funkciói. A közigazgatási jogi aktus fogalma és fajai

Jogalkalmazás fogalma:Jogalkalmazás során az állam közhatalommal rendelkező szervei egyedi ügyekben a hatáskörük és illetékességük keretei között jogszabályok alapján döntenek. Jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok közötti jogvitákat. A jogalkalmazó az aktusnak állami kényszerrel is igényt szerezhet.

Bírói és közigazgatási jogalkalmazás azonosságai és különbségei Azonosságok: e szervek (bírói és közigazgatási szervek) jogalkalmazó tevékenysége alapvetően megegyezik: jogalkalmazás jogszabályi felhatalmazás alapján történik, a jogalkalmazásuk megfelel a jogszabályoknak, kötött eljárási rend, eljárási garanciák, jogorvoslat stb.

Bírói jogalkalmazás sajátosságai:- Fő funkciója: a bírói jogalkalmazás = igazságszolgáltatás = jogvédő funkciót tölt be. Az anyagi szabályok megelőzik az eljárási szabályokat.► Funkciója konfliktusok rendezése. Büntetőjog, polgárjog, családjog, munkajog anyagi jogi szabályainak alkalmazásával. - A bírói ítélet deklaratív = a múltra irányulóan megállapítja az anyagi jog fennállását vagy fenn nem állását.- Az eljárás kérelemre indul.- Sajátos eljárási forma érvényesül = peres eljárás- Bírói szervezet önálló hatalmi ágat testesít meg = igazságszolgáltatás- Bíróságok látják el a közigazgatás kontrollját is. Bíróság felülbírálhatja a közigazgatási szervek aktusait. Érdemben eldöntheti az ügyet.

Bíróságok közigazgatási jogalkalmazó feladatai:Bíróságok minden államban kisebb-nagyobb mértékben láthatnak el közigazgatási feladatokat. Magyarországon pl.: elmebetegek jogvédelme = meghatározott időközönként felülbírálják az elhelyezés jogszerűségét. Cégbíróságok törvényességi felügyelete társaságok felett.

Közigazgatási jogalkalmazás sajátosságai: - Fő funkciója: a közfeladatok közhatalmi eszközökkel, közhatalommal való

megvalósítása. - Közigazgatás jogalkalmazó tevékenysége a közigazgatási jog, pénzügyi jog szabályainak alkalmazását jelenti. - A jogi szabályozásnak történelmileg két változata alakult ki.1. Az állam közvetlenül beavatkozik a társadalmi folyamatokba pl.: tevékenységet

engedélyhez köti, pénzügyi hatóságok pénzügyi kötelezettségeket állapítanak meg. 2. Közigazgatási jog szabályozza a jogalanyok magatartását. Közigazgatási szerv

felhatalmazást kapott arra, hogy felügyelje a jogszabályok betartását. - a közigazgatási jogérvényesítés folyamatában, tehát az eljárási jogviszonyok megelőzik az anyagi jogviszonyokat.- a közigazgatási jogalkalmazó aktus konstitutív jellegű = vagyis létrehozza az anyagi jogviszonyokat, és nem ezek fennállását vagy fenn nem állását állapítja meg.- Közigazgatási jogalkalmazó aktusok ex nunc hatályúak. Nem a múltat bírálják el, hanem a jövőre vonatkozóan állapítanak meg jogkövetkezményeket.

24

- a közigazgatási szerv hivatalból is eljárást indíthat. - közigazgatási eljárás nem peres eljárás.- nem a jogvédelem az elsődleges funkciója hanem valamely közcél megvalósítása.

A közigazgatás kvázi bíráskodó feladatai: Szabálysértési jog vagy egyes polgári vagy családjogi viták közigazgatási hatóságok által történő elbírálása. Az ilyen közigazgatási jogalkalmazó tevékenységre a bírói jogalkalmazás jellemzői érvényesülnek. Azért látja el ezeket a feladatokat a közigazgatás mert bizonyos jogviták így gyorsabban elbírálhatóak = hatékonyabb jogvédelem érhető el.

A hatósági jogalkalmazó tevékenység tartalma, funkciói.Hatóság fogalma használható tágabb és szűkebb értelemben is.

- Tágabb értelemben minden olyan szerv hatóságnak minősül, amely közhatalommal bír. De ebben az értelemben ide tartozik az Országgyűlés és a bíróságok is.

- Szűkebb értelemben azokat a közigazgatási szerveket minősítjük hatóságnak, amelyek közhatalmi jogkört gyakorolva saját illetékességük és hatáskörük keretei között közhatalmi jellegű egyedi aktusokat bocsátanak ki.

A hatósági tevékenység tartalma:A szűkebb értelemben vett hatóság jogalkalmazó tevékenységet végez = jogot, kötelezettséget állapít meg, jogvitát dönt el, szankciót alkalmaz. A közigazgatási hatósági tevékenység jogalkalmazást meghaladó része a hatósági felügyeleti tevékenység. = ellenőrzi a jogszabályok érvényesülését, jogalanyok magatartását. + bizonyos hatósági tevékenységek a szűk értelemben vett hatósági tevékenységek közé nem sorolhatóak be pl.: rendőri intézkedések a közrend, közlekedés rendjének fenntartásában.A közigazgatási hatóságok szakmai szolgáltató tevékenységet is ellátnak. Pl.: élelmiszerek, kozmetikumok ellenőrzése egészségügyi szempontból, vagy építésügyi hatóságok engedélyei.

A hatósági tevékenység funkciói:XIX. században elsősorban rendészeti tevékenységként fogták fel. = fő feladata az volt hogy őrködjön a jogszabályok betartása felett. A modern jogrendszerekben is megmaradt a rendészeti jelleg pl.: építésrendészet, vadászati-halászati rendészet, de ez csak egy része a hatósági tevékenységeknek. Elkülöníthetünk alapvető funkciókat:

- társadalom tevékenységének alakítása, befolyásolása. (a társadalom valamennyi szférájára kiterjed). Rendszerint törvények szabályozzák a jogalanyok magatartását pl.: építési, bánya, közegészségügyi, állategészségügyi szabályok, oktatás, szociális ügyek.

- Rendészeti tevékenység- Állampolgárok jogai megvalósításának funkciója, pl.: egyes javak

elosztása a társadalomban (szociális juttatások).- Nyilvántartási és információs tevékenység. A közhitelű nyilvántartások

esetében minden a nyilvántartásba való bejegyzés, törlés, módosítás hatósági jogalkalmazó tevékenységnek minősül. Igazolások, bizonyítványok kiadása. Anyagi és eljárási szabályok szabályozzák.

- Kvázi bíráskodó jellegű feladatok ellátása.

25

A közigazgatási hatósági tevékenység szerepe a gazdaságban (gazdaságban betöltött funkciók)Piacgazdaság működésének biztosítása = a verseny fenntartása► Gazdasági Versenyhivatal = őrködik a versenyszabályok betartása felett, eljárhat szabálysértés esetén. Cégbíróságok tevékenysége, fogyasztóvédelmi felügyelőségek = védik a fogyasztók jogait. Pénzügyi felügyeletek tevékenysége = ellenőrzés a pénzügyi gazdasági szervek működése felett. Adó és vámhatóságok. Ágazati hatóságok szerepe: építési hatóság, bányahatóság, hírközlési hatóság közlekedési felügyelet, állategészségügyi, növény egészségügyi hatóság stb.

Végül vannak hatóságok, amelyek olyan közcélt valósítanak meg, amely a társadalom minden területén kell hogy érvényesüljön. Pl.: tűzrendészeti hatóságok, környezetvédelmi hatóságok. = felügyeleti, engedélyező tevékenységet folytatnak. Alapvetően befolyásolják a gazdasági tevékenységet is► engedélyek kiadása pl.: adott létesítmény nem lépi túl a környezet terhelési határértékeit (levegő, zaj, víz stb.)

A közigazgatási aktus fogalma:

Kettős értelemben beszélhetünk róla:Lehetnek szabályzó aktusok és lehetnek egyedi aktusok.Szűk értelemben a közigazgatás egyedi aktusait tekintjük közigazgatási aktusnak. Célja jogkövetkezmények kiváltása. Azonban a jogi norma és az egyedi aktus megkülönböztetése problematikus pl.: építési tilalom elrendelése, amelynek keretében az elsőfokú építési hatóság egyedi államigazgatási határozatokat hoz, de ezzel szemben jogorvoslati jog van.

a közigazgatási aktus tág értelembena jogtudomány kettős értelemben használja: a közigazgatás szabályozó és egyedi aktusai Ide tartozik a közigazgatási szervek valamennyi cselekménye ►ebben az összefüggésben az eljárás is cselekmény, a végeredménytől függetlenülA szabályozó aktusok különböznek a jogszabályoktól (általános magatartási szabályok ►ezek realizálását jelentik az egyedi aktusokKelsen szerint nincs különbség a kettő között ►jog lépcsőzetes elmélete, ui. minden jogi aktus egy magasabb szintű jogi aktus végrehajtását jelenti ►magyar jog nem fogadja el

Közigazgatási aktus szűk értelembenA közigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja jogi hatás elérése. A közigazgatási aktusok döntő többsége egyoldalú akaratnyilatkozat, de vannak kivételek, mivel ide sorolhatóak a közigazgatási szerződések is, amik többoldalú akaratnyilatkozatok. A közigazgatási aktus közhatalmi jellege nem feltétlenül érvényesül, ugyanis pl.: a közigazgatási rendszeren belüli aktusokra nem jellemző a közhatalmi jelleg, de jogi hatásuk van.Az egyedi aktusokat meg kell különböztetni a jogi tényektől is. Az egyedi aktusok a jogi tények közé tartoznak. De jogi tények nemcsak jogügyletek lehetnek hanem emberi magatartások, objektív körülmények is pl.: időmúlás, ember születése, halála

26

A közigazgatás tényleges cselekményei és a közigazgatás aktusaiA közigazgatás tényleges cselekményei nem minősülnek a közigazgatás aktusainak, mert nincsen jogi következményük. E cselekményeknek 4 nagy csoportja van: igazgatási cselekmények: - aktusnak nem minősülő közvetlen igazgatási cselekmények pl.: döntéseket megelőző tervezés. Információk elemzése, nyilvántartási és regisztratív cselekmények: e cselekmények célja az információk gyűjtése, tárolása, elemzése.Reálcselekmények: bár közvetlen jogi hatásuk nincs mégis kapcsolódnak a közigazgatási aktusokhozmateriális cselekmények: azok közvetlenül valamely reálfolyamat megvalósulásai.

Közigazgatási szervek más jogágba tartozó aktusaiA közigazgatási aktust el kell határolni a közigazgatási szerveknek mint jogalanyoknak a nem közigazgatási, hanem más jogágba sorolható aktusaitól pl.: a közigazgatási szerv mint munkáltató bocsát ki aktust.

A közigazgatási aktusok fajai:-A közigazgatási aktusokat megkülönböztethetjük a kibocsátó szerv hierarchikus helyzete szerint. - testületi vagy egyedi szervek aktusai-területi hatály szerinti megkülönböztetés. -a közigazgatási szerv milyen jogkörben, feladatkörben bocsátja ki az aktust.

Közigazgatási aktusok alapvető fajaiLényeges kérdés az elhatárolás szempontjából, hogy a közigazgatási szerv milyen jogalap alapján, milyen funkciója körében bocsátja ki az aktust, és melyek azok a jogi sajátosságok, amelyek jellemzik a közigazgatási aktusokat. 4 alapvető fajta aktust különböztetünk meg.

-Hatósági aktusok: a közigazgatásnak mint az állami közhatalom szerveinek az aktusai.

-közintézeti aktusok-közigazgatási szervezeti rendszer működése során kibocsátott közigazgatási

aktusok-közigazgatási szerződések

Hatósági jogalkalmazó aktusokA közigazgatás hatósági aktusainak négy fajtáját különböztetjük meg.

-Hatósági határozat: a közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége során kibocsátott aktus. Amennyiben a közigazgatási szerv államigazgatási hatósági ügyben jár el határozatot kell hoznia. Ide tartozik minden olyan cselekmény, amelynek során a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg. Jogi hatásuk szempontjából beszélhetünk jogviszonyokat keletkeztető, megszüntető, módosító, megállapító és tanúsító hatósági határozatokról.

-Szakhatósági hozzájárulás: a szakhatósági hozzájárulás valamely államigazgatási hatósági eljárásban az ügydöntő közigazgatási szerv mellett közreműködő másik közigazgatási hatósági aktus. A szakhatósági hozzájárulás tehát közvetlenül az ügydöntő hatóság részére állapít meg kötelezettségeket.

27

-Hatósági intézkedés: a hatósági intézkedés közvetlenül nem szüntet meg és nem hoz létre jogviszonyokat, csupán a jogszabálybab meghatározott tényállás bekövetkezte esetén a jogszabályon alapuló jogokat, kötelezettségeket realizálja a kötelezettel szemben. Célja többféle lehet, pl.: jogsértések megelőlegezése.

Eljárást kezdeményező aktus: a jogi felelősségre vonás kezdeményezésének jogát, illetve kötelezettségét jelenti (pl.: ha szabálysértési ügyben nincs hatásköre feljelentést tesz az illetékes hatóságnál)

+1 ide sorolható az ügyfél nyilatkozata egyoldalúak / tudatosan jogi következmények kiváltására irányulnak. Nem hatósági jogalkalmazói aktus, de aktusok, mert eljárási jogviszonyokat hoznak létre, módosítanak, szüntetnek meg

Közintézeti aktusok

Olyan közigazgatási aktusok, amiket közintézetek bocsátanak ki, akkor amikor szolgáltatásaikat igénybe vevők ügyében döntenek. Közintézeti aktusok kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha az intézet és a szolgáltatásokat igénybe vevő jogviszonyait törvény szabályozza. A közintézeti aktusokat el kell különíteni a közhatalmi aktusoktól. Egyes közintézetekre külön alkotnak törvényeket.

A közigazgatási rendszer működése során kibocsátott aktusok

Irányítás és felügyelet egyedi aktusai is közigazgatási aktusok. Ezekre az aktusokra is jellemző, hogy jogszabályon kell alapulniuk, meghatározott eljárásjogi rendben kell kibocsátani, biztosítaniuk kell a jogszerűség és törvényesség követelményeit.

Hierarchikus irányítási aktusok

A közigazgatás államigazgatási alrendszerében a közigazgatás működési aktusai. 4 csoportba sorolhatóak

- fölérendelt szervek szervi tevékenység körében hozott aktusai, pl.: alárendelt szervek költségvetésének meghatározása. - felügyeleti aktusokkal az alárendelt szervek jogszerűtlen vagy célszerűtlen aktusait megsemmisítik, megváltoztatják, vagy felfüggesztik.- egyedi döntésekkel az alárendelt szerveket cselekvésre, vagy cselekvéstől való tartózkodásra szólítják fel.- konkrét utasításokkal előírják az alárendelt szerv jogait és kötelezettségeit az irányítási jogviszonyban.

28

Belső vezetési aktusok

A közigazgatási szervek belső vezetése is feltételezi egyedi aktusok kibocsátását. Itt a jogszerűség mellett alapvető követelmény a célszerűség. Ezeknek az aktusoknak a többsége szolgálati utasítás.

Hierarchián kívüli irányítás aktusai

A hierarchián kívüli irányítás szükségessége abból fakad, hogy bizonyos irányítási funkciókat több szerv között megosztanak az államigazgatási rendszerben, és ezáltal a tevékenységek, vagy feladatok irányítása nem a hierarchikus irányítás keretében valósul meg. 2 fajtája különböztethető meg:

- tevékenység irányításakor az államigazgatás közpinti szervei meghatározott tevékenységek irányítására jogosultak. Ezen irányító tevékenységük kiterjed az egész államigazgatási szervezetre. Pl.: minden szakminisztériumnak van ágazati irányítási jogosítványa az önkormányzati szakigazgatásra. - szervezetirányítás esetében az államigazgatásnak vannak meghatározott felügyeleti, ellenőrzési jogosítványai olyan közigazgatási és nem közigazgatási szervekkel szemben, amelyeknél az autonómia, az önkormányzatiság kizárja a hierarchikus irányítás lehetőségét.

hozzájárulások, engedélyek ►ezeket meghatározott tevékenységek, feladatok ellátásához államigazgatási szervek bocsátanak ki.finanszírozási aktusok ►az államigazgatási, önkormányzati szervek meghatározott tevékenységek támogatása érdekében bocsátanak ki.a közigazgatási szervek közötti együttműködési aktusok mellérendeltség elve alapján kerülnek kibocsátásra. Célja a kooperáció, együttműködés a közig. szervek között meghatározott jogot, kötelességet származtat a szervekre pld. véleménykérés, információk rendelkezésre bocsátása.

29

6/B A közigazgatási hatósági eljárás fogalma, tagozódása. Az eljárás tételes jogi szabályozásának külföldi fejlődése.

az eljárás fogalmaaz eljárás legáltalánosabb értelemben a szervezetek működési vagy cselekvési rendje ► minden szervezet működése a szervezetet alkotó személyek által kifejtett cselekvések sorozataSzontágh Miklós: az eljáráson általában valamely cél elérésére irányuló cselekvések egymást követő rendjét értjük

közigazgatási eljárás fogalmaAz eljárás a közigazgatásban az aktusok kibocsátásával van összefüggésben. Az anyagi jog érvényesüléséhez ugyanis közigazgatási aktusok kibocsátására van szükség. tágabb értelemben: a közigazgatási eljárás konkrét közigazgatási aktusok kibocsátásának cselekvési rendje. legtágabb értelemben: a közigazgatási eljárás a közigazgatási aktusok és jogi hatással nem bíró közigazgatási cselekvések egymás utáni rendje.szűkebb értelemben: a közigazgatási eljáráson, hatósági eljárást, a belső eljárást és az ügyvitelt értjük.legszűkebb értelemben: a közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek hatósági eljárása, mely közelebbről a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói aktusainak kibocsátási rendjét jelenti.

a közigazgatási eljárási jog fogalma a közigazgatási eljárási jog azokat a jogi normákat tartalmazza amelyek a közigazgatási szervek hatósági eljárási cselekményeit szabályozzák.A magyar szabályozás szerint a közigazgatási eljárási normák egyik csoportja általános jelleggel a hatósági ügyek döntő többségére kiterjedően szabályozza valamennyi ügyfajtában közös (általános) eljárási jogosítványokat. Ezek nevezzük a Közigazgatási eljárás általános szabályainak, melyet a Ket. tartalmaz.De az általános eljárási normák mellet a speciális eljárási szabályok is megtalálhatóak. A közigazgatási eljárás fogalma ennek megfelelően a közigazgatási szervek hatósági eljárására vonatkozó általános és speciális eljárási jogszabályok összességét jelenti.

a Közigazgatási hatósági eljárás tagozódása3 nagy szakaszra tagolható a bírósági eljáráshoz hasonlóan.Első szakasz: alapeljárás► eljárás megindításával kezdődik, és az elsőfokú érdemi határozat meghozatalával zárul

Tisztázni kell van e a hatóságnak joghatósága hatáskör és illetékesség meghatározása► ha megállapítja hogy „rendben”: tényállás tisztázása (bizonyítási eljárással vagy anélkül) majd az érdemi határozat meghozatal a határozat közlése az érintettekkel

Második szakasz: jogorvoslati eljárás: nem szükségszerű rész, csak azokhoz az alapeljárásokhoz kapcsolódik ahol jogorvoslati eszközt vesznek igénybe. A Ket. Megkülönbözteti: -a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárásokat (fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata, újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás)

30

és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárásokat (saját hatáskörben a határozat módosítása vagy visszavonása, a felügyeleti eljárás és az ügyészi óvás).

Harmadik szakasz: végrehajtási eljárás ►a döntés hatályosulását szolgáljaCsak akkor kerül rá sor, ha a határozat kötelezettséget vagy szankciót ír elő és a kötelezett a kötelezettségét önként nem teljesíti. A végrehajtás a közigazgatási döntés állami kényszerrel való érvényesítése. A Ket az eljárás egyes szakaszai között kapcsolatot hozott lére, mert egyes szakaszokban az eljárási cselekmények azonosak lehetnek pl: tanúkihallgatás rendje.

A külföldi jogfejlődésA közigazgatási anyagi jog a modern parlamentáris államok kialakulásával párhuzamosan fejlődött. Ez a folyamat XVIII. század végén kezdődött és napjainkig tart. A közigazgatás eljárási jogának megalkotása iránti igény azonban csak a XX. Század első évtizedeiben alakult ki. Az eljárási szabályok fejlődésében az alábbi lépcsőfokok különböztethetők meg:Első szakasz: az anyagi és eljárási szabályokat ugyan abban a jogszabályban szabályozták egy-egy ügycsoportra nézve.Második szakasz: az anyagi és eljárási normákat elválasztják egymástól, de még mindig csak az adott ügycsoportra nézve; ezen belül kétféle módszert különböztethetünk meg.-Egyik megoldás: az egyes szervezeti rendelkezések megállapítják a szervezet működésének rendjét, az anyagi normák pedig a normák végrehajtásának eljárási rendjét Másik megoldás: részletes és speciális eljárási szabályok: az egyes speciális ügycsoportokat részletes, jól kimunkált eljárási rend keretében határozzák meg. Ezek azok az ügyek amelyeknél a közigazgatás egészéhez képest különleges érdekekkel kell számolni. Harmadik szakasz: a közigazgatási eljárás különös szabályai közül kiemelik a valamennyi hatósági ügyfajtában általánosítható közös szabályozási kérdéseket és ezekre általános szabályokat állapítanak meg.

Eljárásjog az angolszász jogrendszerben.Anglia: bírói jogalkalmazásban a polgári és közigazgatási ügyek sokáig nem különültek elMajd 1888-ban a közigazgatást és az igazságszolgáltatást elválasztották egymástól. A jogalkalmazás hosszú időn át a bírói szokásjog a common law keretében a bíróságok által alkotott precedensszabályokra épült. Egyre növekedett a közigazgatás szerepe Angliában is ezért1957-ben törvényt hoztak az igazgatási törvényszékekről (ún. tribunálok) és azok felülvizsgálati eljárásáról1971-ben törvényi szabályozást nyert a fellebbviteli rend, amelynek alapján jogi hibákra hivatkozva bírósághoz lehetett fordulni.Az angolszász rendszert követő Egyesült államokbanUSA► 1946 szövetségi közigazgatási eljárási törvény► a közigazgatás jogszerű működésének és a közösség érdekeit szolgáló közigazgatás hangsúlyozása ► probléma: a tv. csak a szövetségi igazgatás szintjén érvényesült► megalkották az államok közigazgatási eljárási tv-ének modelljét Eljárásjog a kontinentális jogrendszerbenFranciaország► történeti előzménye: az abszolút monarchia rendőrállama: király kezében egyesült a törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom► nem áll kontroll alatt a közigazgatás, a

31

király nevében szabadon beavatkozhattak a polgárok életviszonyaiba, a bíróságoknak szűk körű felülbírálati joguk volt ►1789 forradalom: felszámolta az uralkodó abszolút hatalmát, szétválasztotta a törvényhozóhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató hatalmat. a közigazgatás a jog uralma alá kerül► egyre inkább állampolgár-centrikus jogOlaszország► 1831 létrehozzák az Államtanácsot, amely közigazgatási bírósági hatásköröket gyakorol (később: bíróság végzi, majd ismét visszaállítják az Államtanács bírói hatáskörét)► 1980 felmerül az igény egy átfogó eljárási tv. megalkotására► megvizsgálják az összes létező eljárási törvényt (ennyiben is marad a dolog)Németország► 1863független szakbíróságok a közigazgatási ügyek intézésére► 1976 német eljárási törvénySpanyolország► 1889 itt adtak ki először közigazgatási eljárási törvényt EurópábanVolt szocialista országok általában általános eljárási kódexet alkottak. Azonban vannak országok (Portugália, Belgium) ahol csak egyes ügycsoportok tekintetében alkottak speciális eljárási szabályokat.-az Európai Unió Két fejlődési irány figyelhető meg: egyrészt az ÁP-ok jogainak védelme, másrészt az ÁP-ok részvételére épülő eljárások bevezetése.Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága több határozatában is foglalkozott a KI-i eljárásjog közös elveinek meghatározásával5 követelményt ír elő az igazgatási eljárással szemben:

1. meghallgatáshoz való jog2. lényeges tények megismeréséhez való jog3. jogi tanácsadáshoz való jog4. közigazgatási szerv indoklási kötelezettsége5. közigazgatási szerv kötelezettsége arra, hogy döntésének megtámadhatóságára felhívja

a figyelmet

32

7/B A hatósági eljárásjog hazai fejlődése. A magyar szabályozási modell.

a magyar jogfejlődés1901-ig csak speciális eljárási szabályok voltak1901. évi XX. tc. a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről (nem az egész eljárást, csak a jogorvoslati szakaszt kísérelte meg átfogó jelleggel szabályozni)1929. évi XXX. tc. a közigazgatás rendezéséről ► célja a hatósági fórumrendszer egyszerűsítése (gyors eljárás érdekében) ► nem hozott lényeges előrelépést1930-as években kormányzati céllá vált a közigazgatás racionalizálása és az állami takarékosság► létrehozták ezért a Közigazgatási Racionalizálási Bizottságot, mely kidolgozta a közigazgatási szervezet működési reformjának programját► munkájának eredménye:► 1933. évi 16. tc. a közigazgatás rendezéséről szóló 1929-es XXX. tc. módosításáról és kiegészítéséről ► célja az igazgatás gyorsítása (nem szabályozta az első fokú eljárást, csak a jogorvoslatok és a hatósági fokozatok kérdését)A jogirodalomban elméleti vita bontakozott ki a KI-i eljárás szabályozásának lehetőségeiről. Voltak, akik szerint nem lehetséges az egységes szabályozás (Ladik Gusztáv, Eszláry Károly). Kodofokáció mellett érvelt: Magyary Zoltán, Valló József, aki két tervezetet is készített, de mivel ezek elfogadásra nem kerültek így a 40-es évek végéig alkalmazták az 1929. évi XXX. tcikket.1949. évi II. törvény megszüntette a közigazgatási bíráskodás intézményét. 1950-54 kormányrendeleti szinten szabályozásra kerültek a közigazgatási eljárás egyes mozzanatai.1954. évi I. tv., a panasztörvény: célja a törvényesség megerősítése lett volna, de ehelyett lehetőséget adott a konkrét aktusok megváltoztatására és megsemmisítésére, valamint nem volt meghatározva, hogy adott üggyel mely szervnek kell foglalkoznia ► az ügyfél panasza folytán a felülvizsgálat mindig magasabb szintre került, ami szinte lehetetlenné tette a végrehajtást.

1957. évi 4. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól, 1957. október 1-től hatályos

- gyorsan alkották meg, de jól sikerült szabályozás lett, sok rendelkezése máig hatályos- megszűnt az államigazgatási szervek eljárásának nagyfokú kötetlensége- az állampolgárok megfelelő eszközt kaptak a jogaik és jogos érdekeik védelmére- alapot adott az államig eljárás szabályszerűségéhez és törvényességéhez- gyakorlati alkalmazása során jogszabály értelmezési problémák merültek fel, ezért a MT

elvi állásfoglalásokat jelentetett meg, amelyek hosszú időn átorientálták a jogalkalmazó szerveket

- 1981-ig csak egy lényeges módosítása volt: a panasz, közérdekű bejelentés, javaslat idegen testként bekerült a törvénybe, befolyásolta a jogorvoslati rendszert

1970-es évek végére a különös eljárási szabályok elszaporodtak, jogszabálynak nem minősülő formában állapítottak meg eljárási normákat, ezért az eljárási törvény felülvizsgálatát kezdeményezték ►a kormány létrehozta az Államigazgatási Eljárási Szakértő Bizottságot valamint a Kodifikációs Bizottságot. Cél: erősödjön az általános eljárási törvény, bővüljön az alkalmazási köre. A reformra két elképzelés volt: először új eljárási törvény megalkotása volt a cél, végül átfogó felülvizsgálatra került sor1981. évi I. tv. az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.évi IV tv. módosításáról► módosítás és egységes szerkezetbe foglalás, 1982-től hatályos► hatálybalépésével kezdetét vette a különös eljárási szabályok egyszerűsítése és törvénynek megfelelő rendezése

33

Bírósági felülvizsgálat kiterjesztése1989► Alkotmány kimondja, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét, így törvény született 1991-ben a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezéséről. Általánossá vált a megtámadás bíróság előtt, sőt bővült, mert egyéb közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata is biztosított lett. Lényegében létezik közigazgatási bíráskodás, de nincs közigazgatási bíróság1991. évi XXVI. törvény ► a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről1052/1999 kormányhatározat: a közigazgatás továbbfejlesztésének kétéves feladatterve: 2000 végére ki kell dolgozni az új közigazgatási eljárásról szóló szabályozási koncepciót, ami határidőre nem készült el. 2001-ben ismét célul tűzik ki a KI-i eljárási jog reformját, 2002. június 30-ra elkészül a normaszöveg, majd a szakmai egyeztetések után 2005. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi 140 tv.

a magyar szabályozási modell 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (Et.) ► a

különös eljárási normákat 3 csoportba sorolta az Et. hatálya alól kivett rendelkezések ► szabálysértés, állampolgársági ügy olyan eljárásfajták, melyekre az Et. csak akkor vonatkozik, ha „jogszabály

másként nem rendelkezik” összes többi eljárásra vonatkozó szabály ► a legtöbb közigazgatási eljárás

ilyen 1981. évi I. törvény ► a fenti megreformált változata. Ezt nevezzük (Áe.)-nek.

a fenti modellt érintetlenül hagyja, de az általános szabályozástól csak akkor lehet eltérni, ha maga az Áe. megengedi

Áe. módosításaiban a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának szinte általánossá

tétele hatékony jogorvoslat bevezetése a közigazgatás hallgatása esetére

1992 ► Kormányhatározat: felül kell vizsgálni, újra kell szabályozni az eljárást jogorvoslati alapmodell

I. fokú közigazgatási szervII. fokú közigazgatási szervbírói fórum (közigazgatási bíróság)

eljárás megindításaÁe. ► csak, ha jogszabály előírja akkor kell értesíteni az ügyfelet► ez a valóságban „megbukott” szabályozás► általában nem írja elő jogszabály az értesítési kötelezettséget. Ez az új szabályozásban megfordul ► az ügyfelet értesíteni kell, kivéve ha jogszabály előírja hogy nem

általános rendelkezésekeljárási alapelvekről megosztott a jogtudomány abban hogy van-e rá szükség ► nincs szükség rá: a közig. rendelkezéseknek van szerepe ► 2 funkciója lehet (tanszék is ide)

ha vannak akkor kötik a jogalkotót hatósági jogalkalmazásban: egységes jogalkalmazást kell biztosítani►

partikularizmus kiküszöbölése-ügyfélbarát (ügyfélcentrikus) vagy hatóságbarát legyen-e az új tv. ► ügyfélcentrikus legyen: a közig. szervek tegyék a kötelezettségüket

34

-nyelvhasználatÁe: „az államig. eljárásban anyanyelvét szóban és írásban mindenki használhatja” ► elhibázott rendelkezésdifferenciált szabályozás mellett rögzíteni kell ► az eljárás nyelve a magyar, kivétel:

-kisebbségek nyelvhasználata: a kisebbségi önkormányzat a magyar nyelvet v. saját nyelvét használhatja-külföldi természetes személy► közigazgatás fizeti a saját nyelvének használatát

nagyszámú érdekeltet érintő ügyÁe► beéri annyival a törvény, hogy közhírré kell tenni. Hatósági közvetítő megjelenése ► közvetít, tájékoztat, jogaik megismerését segíti.

közigazgatás hallgatása► ismételt felszólítás esetén kötelező lenne a fegyelmi eljárás megindítása a Ktv. alapján

szakhatóság részvételeÁe ► ha a szakhatóság határidőn belül nem nyilatkozik akkor – hallgatásával – hozzájárulását megadottnak kell tekinteni ► a cél az lett volna hogy rábírja a szakhatóságot a határidő betartására, de a gyakorlatban inkább elhúzódott az ügyúj► ha szakhatóság hallgat akkor közigazgatási szerv a szakhatóság felettes szervéhez fordulhat

Ket megalkotásának indokai2 koncepció az eljárásra vonatkozóan:-nem érdemes általános szabályokat alkotni, mert a közig. hatósági eljárás olyan sokféle tevékenység eljárási rendjét rendezi, amelyek lényeges pontokon eltérnek, továbbá túl általános vagy túl részletező-ellenkezőjét vallja: van lehetőség általános eljárási szabályok alkotására, sőt indokolt élni ennek a lehetőségével. Bizonyos keretek között egységesítik az eljárást, DE: az általános szabályok mellett indokolt a különös szabályozás is.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. évi Korm. határozat a következő prioritásokat határozta meg:

- elsődleges szerepe az általános szabályozásnak van, de fenn kell tartani a 3 eljárási kategóriába sorolását: általános szabályok-szubszidiárius szabályok és a kivett eljárások (alapvető garanciáknak a kivett eljárásokban is érvényesülniük kell!)

- a különös szakértelmet nem igénylő ügyek ügyintézési határidejét csökkenteni kell- a hatóságok nemzetközi együttműködésének eljárásjogi és nemzetközi jogi feltételeit

ki kell alakítani- meg kell teremteni az elektronikus ügyintézés és az ahhoz kapcsolódó jogintézmények

és fejlesztések megvalósításának feltételeit- ügyféli jogok fejlesztései és terheik csökkentése- jogorvoslati rendszer és a végrehajtási eljárás hatékonyságának fokozása

az új törvény megalkotásának indokai ► nem a mindenáron változtatni akarás szándéka ► „megőrizve meghaladás” elve

Áe-nek vannak eredendő fogyatékosságai, pld. semmisségi okok szűk köre

35

rendszerváltozással átalakult az egész államszervezet► felül kell vizsgálni a jogorvoslati fórumrendszert, illetve a felülvizsgálati kérelem kiiktatása miatt egy űr keletkezett, ezt kell pótolni az újrafelvételi kérelemmel

ország nyitottabbá válása ► KI-i szervek hatósági tevékenységét ehhez kell módosítani pl.nyelvhasználat kérdése

a szabadság gyakran szabadosságba csap át► rendőri közreműködésre nem csak a végrehajtásban van szükség

felül kell vizsgálni a kiszabható bírságok mértékét► néhol olyan alacsony, hogy nincs ösztönző ereje

differenciált költségviselési szabályok szükségesek iratokba betekintés újra szabályozása állami funkciók változását nyomon kell követni az eljárás gyorsaságának növelése, illetve elhúzódásának megakadályozása VH hatékonysága nem túl jó informatikai vívmányok alkalmazása és elektronikus aláírás alkalmazhatósága

az EU-hoz csatlakozás miatt közelítés a nyugat-európai eljárási törvényekhez

A Ket. módosításának legfontosabb elemei (2009 október 1.)

Az új Ket. főleg az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését tűzte ki célul. Rövidíti az ügyintézési határidőket, bevezeti az egyablakos ügyintézést és az elektronikus kapcsolattartást az ügyfél és a hatóság között. A legtöbb módosítás 2009. október 1-jén lép hatályba. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések azonban csak 2011-ben. Vannak olyan szakaszok, melynek hatályba lépési időpontja 2014.

A módosítás értelmében az ügyfél fogalma már nem tartalmazza a jogi helyzetre utalást. Az ügyféltől nem kérhető olyan adat, melyet más hatóság (eddig ugyanaz mint a hatályos), illetve bíróság és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásának tartalmaznia kell. Közmeghallgatást kell tartani, ha 50-nél több ügyfél, vagy 5-nél több szervezet (ügyféli minőségben) vesz részt az eljárásban.

A Ket. az ügyintézési határidőket is redukálni szeretné. Ezért bevezeti az egyablakos ügyintézést, azaz az ügyfél egy hatósággal (az ún. közreműködő hatósággal) áll kapcsolatban, több hatósággal nem. Az ügyintézési határidőket az új Ket. munkanapokban számítja. A hatóságnak az eljárási cselekményeket haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül kell elvégeznie. Ha a hatóság ügyintézési határidőt mulaszt, illeték-és díjvisszafizetési kötelezettsége keletkezik. A szakhatóságok sem húzhatják el az eljárást.

A Ket. foglalkozik az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével is. Az ügyfél jogosult elektronikusan kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve ha az elektronikus kapcsolattartás értelmezhetetlen. 2011-től a hatóságok kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra.

A Ket. három új jogintézményt is bevezet, illetve bővíti az eddigieket: biztosítási intézkedés, ideiglenes biztosítási intézkedés, lefoglalás. Az első kettőt pénzkövetelés biztosítására, meghatározott dolog zárlatának elrendelésére alkalmazzák, ha a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van. A különbség csak annyi, hogy a biztosítási intézkedés esetében az ügyben már született döntés, ideiglenes biztosítási intézkedés pedig döntés előtt is elrendelhető, alkalmazható.

36

A lefoglalás: a tényállás tisztázása érdekében a hatóság bizonyos dolgokat elvonhat a birtokostól. A Ket. részletesen kifejti a szabályokat (mikor szükséges Rendőrség közreműködése, őrzés szabályai, lefoglalás megszüntetése).

A végrehajtás kapcsán a Ket. tisztázza a Vht.-vel való kapcsolatát, utal utóbbi szabályaira.A Kormány nem állította fel az ún. végrehajtó szolgálatokat, ezért az új Ket. értelmében az elsőfokú hatóság hajt végre. A Kormány azonban felhatalmazást kapott, hogy jelölje ki a végrehajtást foganatosító szervet.

37

8B. Eljárási alapelvek a Ket.-ben. A hatósági szolgáltatás.

Alapelvek Alapvető eljárási jogok és kötelességek

Alapvető rendelkezések

1. a törvényesség elve [1. § (1) bekezdés]

2. a közigazgatás törvény alá vetettsége, joghoz kötöttsége

3. a jogalkotói akarat érvényesítése a hatáskör gyakorlásánál, a mérlegelésnél és a méltányosság alkalmazásánál [1. § (1)-(2) bekezdés]:

a hatáskör célhoz kötöttsége

a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma

a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontokhoz kötöttség

a döntés egyéniesítése

4. a szükségesség és arányosság a jogok korlátozása során [1. § (3) bekezdés]

5. a jóhiszeműen szerzettés gyakorolt jogok védelme [1. § (4) bekezdés]

6. a törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma [2. § (1)-(2) bekezdés]

1. tisztességes ügyintézéshez való jog [4. § (1) bekezdés]

- a határidőn belüli döntéshez való jog

- az anyanyelv használata a törvényben meghatározott keretek között

- a nyelvi kiszolgáltatottság tilalma

- a közigazgatási szerv kitanítási kötelezettsége [5. § (1)-(3) bekezdés]

2. a hatóság kártérítési kötelessége jogellenes eljárás, döntés esetén és kártalanítási kötelezettsége a jogszerű károkozás esetére [4. § (2) bekezdés]

3. az iratbetekintési jog [5. § (4) bekezdés]

4. a védett titok megőrzésének és a személyes adatok védelmének kötelezettsége a hatóság részéről [5. § (4) bekezdés]

5. az ügyfél nyilatkozat tételi joga és az igazmondási

1. a nyelvhasználat szabályozása [9-11. §]

2. a Ket. tárgyi és személyi hatálya [12. §]

3. az eljárásfajták kategorizálása a Ket. hatálya és a Ket.-től való eltérés szempontjából [13-14. §]

4. az ügyfelek körének meghatározása [15. § (1)-(6) bekezdés]

5. az eljárási képesség [15. § (7) bekezdés]

6. az eljárási jogutódlás [16. §]

7. adatkezelés [17. §]

Az alapelvek jelentőségeAz alapelvek tételes felsorolása az 1981-es törvénymódosítással került az eljárási törvénybe, majd azt az 1991. évi XX. tv. módosította.A korábbi jogfelfogás az alapelv jellegű rendelkezésekben a tételes jogtól való elszakadás lehetőségét látta, ezért nem tartották indokoltnak az alapelvek kiemelt törvényi szabályozását.Funkciója, hogy elősegítsék a jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását

38

A jogalkalmazásban az alapelv közvetlenül nem használható fel, kizárólag az alapelvre alapozottan döntést hozni nem lehet, csak mércét jelenthet bizonytalanság esetén.

az eljárási alapelvek csoportosítása

a jogrendszer általános alapelveirészben az Alkotmány tartalmazza őket, részben az állam- és jogelméleti irodalom foglalja őket össze

ezek közül az államigazgatási eljárásban is érvényesülő alapelvek a következők: a törvényesség elve =

(Ket.1§) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott keretek között gyakorolja

diszkrimináció tilalma a demokratizmus elve a humanizmus elve egyenlő bánásmód elve = ket 2§(2).A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden

olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése.

az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség elve + ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

az anyanyelv szabad használatának elve

minden jogilag rendezett eljárás alapelvei tisztességes eljáráshoz való jog a jogok érvényesülése, a kötelességek teljesítése és az állampolgári fegyelem

előmozdításának elve a nyilatkozattétel joga szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve pártatlan ügyintézés elve objektív igazság elve a jogorvoslat joga törvény előtti egyenlőség elve az eljáró szerv tájékoztatási kötelezettsége = A közigazgatási hatóság az ügyfél és

az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

csak az közigazgatási eljárásra jellemző alapelvek hivatalból való eljárás elve (officialitás elve) = ket 3§ (2bek.b.) hivatalból állapítja

meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie.

hatóság, az ügyfelek és az eljárásban résztvevő más személyek együttműködésének elve

jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének elve A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni + ügyfél

jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

39

rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.

az ügyfél jóhiszemű közreműködésének elve ügyféli jogok szükséges mértékű korlátozásának elve=

(Ket. 3§.) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

az eljárás gyorsaságának, szakszerűségének, egyszerűségének és költségtakarékosság elve

Ket 5.§(2bek.) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.

iratbetekintési jog –az adat- és titokvédelmi szabályok mellett elektronikus ügyintézés ösztönzésének elve de az ügyfél és az eljárás egyéb

résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani ugyan akkor a közigazgatási hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját.

hatáskörelvonás tilalmának és a közig szerv eljárási kötelezettségének elve

Az ügyféli jogok védelme körébe tartozik:- jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme- ügyféli jogok szükséges mértékű korlátozásának elve (csak a közérdek és az ellenérdekű

ügyfél jogának és jogos érdeke tekintetében)- tisztességes ügyintézéshez való jog (anyanyelv használat, ésszerű határidőn belüli döntés)- a jogorvoslathoz való jog- nem jogszerű eljárással okozott kár megtérítése

Az ügyfél kötelessége:- jóhiszemű részvétel az eljárásban- VH indokolatlan késleltetésétől és a hatóság megtévesztésétől tartózkodnia kellTörvényesség biztosítása- csak ténybelileg megalapozott döntést hozhat- hatáskörével a hatóság nem élhet vissza- a hatóság köteles betartani és betartatni a jogszabályok rendelkezéseit- mérlegelési és méltányossági jogkörét a hatóság csak a jsz. alapján és az ügy

sajátosságaira tekintettel gyakorolhatja- a hatóság köteles szakszerűen és egyszerűen, valamint az ügyféllel együttműködve köteles

eljárni

Diszkrimináció tilalma- törvény előtti egyenlőség- egyenlő bánásmód elve- indokolatlanul nem lehet megkülönböztetni az ügyeket és ügyfeleket

Hatósági tájékoztatási kötelezettség- a hatóság az ügyfelet a jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja- ha a jsz. úgy rendeli, akkor jogi képviselővel rendelkező ügyfelet is tájékoztatni kell erről

40

- ha nincs jogi képviselő, akkor a vonatkozó jogszabályokról, mulasztás következményeiről is tájékoztatja

- meghatározott mértékű iratbetekintési jogot biztosít

Officialitás elve körében- a kizárólag kérelemre induló ügyektől eltekintve eljárást hivatalból is indíthat, illetve a

csak kérelemre indíthatónál meghatározott esetben az eljárást folytathatja és a VH –t elrendelheti

- minden fontos körülményt köteles figyelembe venni- felülvizsgálhatja saját és a felügyeleti jogkörébe tartozó döntéseket a jsz-oknak

megfelelően- hivatalból állapítja meg a tényállást és határoz a bizonyításról.- döntését kijavíthatja, visszavonhatja, kiegészítheti és módosíthatja.

Hatósági szolgáltatás Ket. 169.§Meg kell különböztetni a szakmai tevékenységtől, ami a hatóság feladatainak az ellátását biztosítja.A szolgáltatást a hatóságtól független személyek, jogalanyok részére nyújtják.Pl. Földhivatal, állat-egészségügy, tűzvédelem- és mentés, közegészségügy stb, melyek egy része díjmentes, míg a másik része fizetős.A KI-i tevékenység költségeinek csökkentése végett ezeket a feladatokat meghat. feltételek mellett más vállalkozás jellegű szervezetek is átveszik. pl. Kp-i Nyilvántartási és Választási HivatalHatósági szolgáltatás körébe tartozik az a hatósági tevékenység, amikor prevenció végett ingyenes szakmai tanácsadást végez a polgárok és szervezetek részére.Ezt mind a hatóság jogi kötelezettségének kéne minősíteni, de a Ket-ben mint lehetőségek szerepelnek csak.Ha jsz-i felhatalmazás adott, akkor a hatóság

- az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, illetve adatszolgáltatási és másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő (jsz. az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat)

- az ügyfél számára más hatóságok elektronikus tájékoztató és ügyintézési rendszeréhez hozzáférést biztosíthat

- beazonosított ügyfélnek szakmai és informatikai segítséget nyújthat.A Ket. felhatalmazta a Kormányt, hogy az elektronikus ügyintézés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

41

9/B. Nyelvhasználat a Ket.-ben.

„Az ügyfeleket megilleti…az eljárás során az anyanyelv használatának joga” alapelv értelmezése

A Ket. külön cím alatt szabályozza.A magyar KI-i hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar, kivéve:

- kisebbségi nyelvhasználatra lehetőséget biztosít azzal, hogy a kisebbségi ÖK-ok a hatáskörükbe tartozó hatósági ügyekben a magyar nyelv mellett meghatározhatnak más nyelvet is, mint hivatalos nyelv.

- a kisebbségi tv. hatálya alá tartozó szerv és személy jogosult írásban vagy szóban kisebbségi nyelvének használatára az eljárás során. Kérelemre ilyenkor a kisebbségi nyelven is megtörténik az ügy elbírálása. E jog gyakorlása kiterjed a MK területén folyó összes KI-i hatósági eljárásra.

- a Külügyminisztérium és a külképviseleti szervek eljárásában, illetve nemzetközi vagy külföldi szervezetekkel történő érintkezéskor más nyelvet is használhatnak.

- a magyar nyelvet nem beszélő, nem magyar ÁP esetén az eljáró hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a magyar nyelvet nem beszélő személyt joghátrány ne érje, ha jogvédelemért fordul a hatósághoz vagy hivatalból azonnali intézkedést követelő eljárás indul. Egyéb esetekben a fordítási és tolmácsolási költség megtérítése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy más közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Ha a magyar nyelvű és az idegen nyelvű határozata vagy végzése között értelmezési eltérés van, akkor a magyar nyelvű a hiteles szöveg, mivel vélelmezhető a fordítási hiba.

- Az EU kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés által szabályozott hatósági ügyekben a külföldiekre vonatkozó szabályok alkalmazásától el lehet térni.

Eddig volt a ket.-es szabályozás.

Az EU Alkotmánya szól a nyelvhasználatról. Minden tagállam KI-ának megvan a hivatalos nyelve/nyelvei és emellett nemzetközi szervezetek kötelezik őket egy vagy több nyelv használatára. Pl: Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. A Ket. szabályai az utóbbi követelménynek eleget tesznek. Ehhez képest azonban a Ket. 4. § (1) nem túl jó.

Áe: KI-i eljárásban írásban és szóban használhatja az anyanyelvét. Ez sose valósult meg, mert a magyar KI nincs felkészülve pl. egy dánügyfélre, ezért is változtatott ezen a szabályozáson a Ket, de még így sem reális a szabályozás teljesen.

Az anyanyelv-használati jog megalapozása

A Ket. teljesen új alapokra helyezte a nyelvhasználat jogi szabályozását. Annak érdekében, hogy a Ket. 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés maradéktalanul hatályosuljon. Szükséges megszervezni a megfelelő tolmácsszolgálatokat, illetve megkötni a szükséges nemzetközi szerződéseket.

Megfontolandó lenne – legalább a leggyakrabban használt nyelvek tekintetében – központi tolmácsszolgálatot létrehozni, amely mobil telefon segítségével bármely közigazgatási szerv számára bármikor elérhető.

42

A Ket.-novellának a nyelvhasználatra vonatkozó főszabálya szerint: a Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának.

A Ket. a főszabály alól két irányban enged eltérést.

1) A Ket. továbbra is lehetővé teszi, hogy a kisebbségi önkormányzatok hatósági eljárásuk során a magyar nyelv mellett más hivatalos nyelvet is használhassanak. Ennek a hivatalos nyelvnek a meghatározására a települési, területi és az országos kisebbségi önkormányzat testületének a korábbi szabályozással ellentétben nem a rendeletében, hanem a határozatában van lehetőség.

A Ket. lehetővé teszi azt is, hogy a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy a közigazgatási hatóságnál használhassa az adott kisebbség nyelvét [Ket. 9. § (3) bekezdés]. A Ket.-novella – e rendelkezés pontosításával – egyértelművé teszi, hogy a kisebbségi szervezet esetében is a nevében eljáró személy számára biztosított a kisebbségi nyelv használatának lehetősége, valamint azt is, hogy a közigazgatási hatóság a kérelem tárgyában magyar nyelvű döntést (például érdemi alakszerű határozatot vagy eljárást megszüntető végzést) hoz, amelyet az ügyfél kérelmére le kell fordítani a kérelemben használt nyelvre. Ebben az esetben is a Ket.-novella pontosítja a normaszöveget annyiban, hogy a határozat-végzés szövegezés helyett egységesen a döntés megjelölést használja.

Természetesen a Ket. módosítása önmagában nem érinti az e kérdésben irányadó, a nemzeti és etnikai kisebbségek közjogi státuszára vonatkozó jogi környezetet. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban is abban a kérdésben, hogy mely népcsoportok tekintendők a Magyar Köztársaságban nemzeti és etnikai kisebbségnek, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben foglalt lista az irányadó, így jelenleg 13 népcsoport tartozik

A Ket.-novella által megállapított szövegből az is következik, hogy a magát valamely kisebbséghez tartozónak valló személy a Ket. szerinti szabad nyelvhasználat és -választás jogát csak az adott kisebbség nyelve tekintetében gyakorolhatja (pl. lengyel csak a lengyelt, ukrán csak az ukránt stb.). A nemzeti és etnikai kisebbségek tagjai nyelvhasználati joga sem területileg sem a hatósági ügyfajta szerint nem korlátozott. Így például Μπελογιάννης (Belojánisz) görög nemzetiségi község polgárai nem kizárólag a Görögfalván működő hatóságok előtt gyakorolhatják nyelvhasználati jogukat, hanem az ország bármely hatóságánál, bármely ügyfajtában. Arra azonban rá kell mutatni, hogy a Ket. 11. § (3) bekezdése értelmében jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg a hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára.

2) A főszabálytól való eltérések második csoportja a nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személyekhez kapcsolódik. Ezek a rendelkezések kiterjednek a külföldi jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyekre is. A hatósági ügyek két csoportja tartozik ide: a közigazgatási hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet ne érje hátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt, ha

43

1. hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást az érintett magyarországi tartózkodásának tartama alatt, vagy

2. a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz.

Ezekben az esetekben a fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatóság viseli. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költségek viselése mellett – egyéb esetekben is kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Közvetítő nyelven elsősorban a világnyelveket kell érteni.

Annak értelmezésénél, hogy ha e feltételek teljesülnek, a hatóság köteles-e biztosítani az idegen nyelv használatát, két út képzelhető el. Az egyik szerint tág mérlegelési lehetősége van a hatóságnak, a másik szerint ebben az esetben a hatóságnak teljesítenie kell az ügyfél anyanyelvhasználatra vonatkozó kérelmét. A magunk részéről amellett foglalunk állást, hogy nincs széleskörű mérlegelési joga a hatóságnak abban, hogy engedi-e vagy sem az ügyfél anyanyelvének a használatát. Ebben a kérdésben nem mérlegelhet a hatóság olyan szempontokat mint közelebbről meg nem határozható „magyar érdekek”, vagy, hogy az ügyfél képes-e, vagy be fogja-e fizetni az ezzel kapcsolatos költségeket. A Ket. egyértelműen meghatározza a figyelembe vehető szempontokat: az ügyfél a magyar nyelvet nem ismeri, vállalja, hogy megfizeti, előlegezi a tolmácsolással vagy fordítással járó költségeket, a hatóság az ügyféllel való együttműködési kötelezettsége körében képes biztosítani a tolmácsot, fordítót.

Az új szabályok alapján, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa (azaz a rendelet) eljárási szabályt állapít meg, akkor a Ket. rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók, valamint ezeknek a jogi aktusoknak és az Európai Unió egyéb kötelező jogi aktusainak végrehajtása céljából törvény, kormányrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete a Ket. rendelkezéseitől eltérhet. A Ket.-novella ennek megfelelően tehát egyértelműen meghatározza, hogy a Ket. hatálya hogyan viszonyul a különféle uniós jogi aktusokhoz. A Ket. hatályának módosított megfogalmazásából következően nincs szükség arra, sőt kifejezetten megtévesztő, ha a Ket. egyes rendelkezései egyes kérdésekben külön is lehetővé teszik az eltérést, ezért ezeket a szabályokat a Ket.-novella hatályon kívül helyezi. A nemzetközi szerződések és a Ket. hatályának viszonyát szintén rendezi a Ket.-novella akként, hogy a Ket. rendelkezéseitől a nemzetközi szerződést kihirdető törvény eltérhet, így szükségtelen a nemzetközi szerződés számára külön lehetővé tenni a Ket.-től való eltérést, illetve ugyancsak szükségtelen és megtévesztő az egyes rendelkezésekre vonatkozóan külön is kimondani az eltérés lehetőségét. Erre figyelemmel a Ket.-novella hatályon kívül helyezi a vonatkozó rendelkezéseket

44

10/B A hatósági (önkormányzati és államigazgatási) ügy szabályozásának problémái. A hatóságok köre a Ket.-ben.

A közigazgatási hatóságokA Ket. rendelkezéseit a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni. A törvény a közigazgatási hatóság fogalmáról nem ad definíciót. Ugyan akkor felsorolja taxatíve, mely szerveket kell közigazgatási hatóságnak tekinteni: közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező:

1. államigazgatási szervek = kormány, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, valamint ezeknek alárendelt területi államigazgatási szervek +az autonóm jogállású szervek

2. helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is,

3. valamint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása,4. a polgármester, főpolgármester 5. megyei közgyűlés elnöke6. a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője7. főjegyző, jegyző, körjegyző8. képviselő-testület hivatalának ügyintézője 9. a hatósági igazgatási társulás,10. egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet törvény vagy kormányrendelet

jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására.Valamint ha törvény vagy kormányrendelet nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet, köztestületet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, meg kell határozni azokat az ügyeket, amelyekben e törvény rendelkezései az irányadók.

Önkormányzati hatóságokÖtv. kimondja, hogy törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet a polgármestert, főpolgármestert, megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg: jegyzőnek, főjegyzőnek és kivételesen a képviselő testület hivatala számára is. Az önkormányzati hatósági ügyekben a képviselő testület jár el. A képviselő testület önkormányzati hatósági hatáskörét átruházhatja a:

- polgármesterre - bizottságaira- részönkormányzat testületére- törvényben meghatározottak szerint társulásra.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Hatósági jogkört gyakorló nem közigazgatási szervek: Amennyiben törvény vagy kormányrendelet nem közigazgatási szervet, köztestületet vagy magánszemélyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, akkor meg kell határozni azokat az ügyfajtákat amelyekben eljárhatnak.

45

Közigazgatási hatósági ügy Közigazgatási hatósági ügy:

a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez,

b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével ► ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.

Közigazgatási ügy értelmezése (szabályozásának problémái)?:Legtágabban értelmezve magába foglalja mindazokat a feladatokat amelyek közigazgatási szerv közreműködését igénylik. De ez a meghatározás túl tág ezért elterjedtebb az a felfogás ami a közigazgatási ügy fogalmát a közigazgatási szervek közhatalmat megvalósító és külső cselekvéseivel azonosítja. Ez a fogalom meghatározás magába foglalja pl.: a lakosságnak nyújtott olyan szolgáltatásokat is mint felvilágosítás és tanácsadás.

Akik a legszűkebben értelmezik a következő tevékenységeket vonják a közigazgatási ügyfogalom körébe:

-az ügy egyedi, individuális volta. Ennek értelmében kiesnek a fogalom alól pl.: a közigazgatási szervek normatív aktusai pl.: rendeletek.-az ügyfél létezése. Ennek értelmében kiesnek a fogalom alól az egyedi cselekvések. -működés autoritív közhatalmi jellege. Ennek értelmében kiesnek a fogalom alól a nem hatósági ügyek, melyeknél egyenrangú felek állnak egymással szemben. -jogi hatás előidézése. ►a.) a jogokban kötelezettségekben változás következik be, ami lehet pozitív, vagy negatív. Jogokban pozitív változás esetén a közigazgatási szerv az ügyfél részére többletjogokat állapít meg, míg negatív változás esetén az ügyfelet megillető jogot von el. Kötelezettségekben pozitív változás többletköltséget állapít meg, míg a negatív változás korábbi kötelezettség enyhítését vagy megszüntetését jelenti. b.) adat, tény , vagy jogosultság igazolása: az ebbe a körbe tartozó cselekmények általában nem váltanak ki közvetlenül joghatást. Ide tartozik pl.: a hatósági bizonyítvány, vagy igazolvány. c.) nyilvántartás vezetése: ebbe a csoportba a közhitelű nyilvántartások sorolhatóak. A nyilvántartásba való bejegyzés, az abból való törlés, az adatok módosítása aktusnak minősül. d.) hatósági ellenőrzés. Jogszabályban foglalt rendelkezések megtartására vonatkozik. Nem vált ki jogi hatást az ügyfél helyzetében.

Önkormányzati hatósági ügy:Az államigazgatási ügy mellett intézményesült az Ötv. által az Önkormányzati hatósági ügy. Az Áe 1992-ig csak az államigazgatási szervekre terjedt ki, de a Ktv rendelkezése értelmében: ahol a jogszabály. Államigazgatási szervet említ, azon Közigazgatási szervet kell érteni, tehát az Áe. hatálya kiterjedt a Közigazgatási szervek hatósági eljárásaira is.A fogalmat az Ötv. vezette be. A fogalmat azonban sem az Ötv., sem a Ket., sem az önkormányzatok feladat és hatáskörét szabályzó törvény nem definiálja. Önkormányzati hatósági ügy fogalmán olyan egyedi ügyet kell érteni, amelyet törvény a képviselő testület, illetőleg önkormányzati hatósági ügyként a polgármester hatáskörébe utal, vagy önkormányzati rendelet állapít meg. És rendelkezik mindazokkal az ismérvekkel amelyeket az előbbiekben a hatósági ügyek tartalmi elemeiként kiemeltünk. Ilyen hatáskört a az

46

önkormányzat szervei közül a képviselő testület, a polgármester, a képviselő testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a kisebbségi önkormányzat és az önkormányzati törvényben meghatározott társulások kaphatnak. Köztestületi hatósági ügy:Köztestületek általános jellemzője, hogy nem kifejezetten hatósági ügyek intézésére jönnek létre. Mégis a törvény feljogosítja őket hatósági jogkör gyakorlására.

47

11/B. Az általános és különös eljárási szabályok viszonya a Ket.-ben.

Elvi lehetőségek az általános és különös eljárási szabályok viszonyában:- Egyik lehetőség, hogy az átfogó eljárási kódex minősül másodlagosnak, míg a

speciális szabályok elsődlegesnek. - Másik lehetőség, hogy az átfogó eljárási kódex az elsődleges, míg vannak ettől

eltérő rendelkezések, amiket nem az általános kódex szabályoz.► Az eltérést engedi.

A magyar jog az eljárási kódex elsődlegességét választotta. A speciális szabályok 2 féle módon emelhetőek ki az általános kódex hatálya alól:

-maga az általános kódex taxatíve felsorolja azokat az ügycsoportokat, amelyekkel kapcsolatban az eltérést megengedi, és más jogszabály szabályozza. –ezt választotta a magyar jogalkotó-a kódex nem tartalmaz ilyen taxatíve felsorolást.

Az egyes ügycsoportok kiemelésének okai: ezek nem tipikus közigazgatási ügyek, vagy a kiemelést célszerűségi, hatékonysági okok teszik szükségessé.

A Ket szabályozása A Ket. és a különös eljárási normák viszonya lényegében azt mutatja meg, hogy milyen típusú közigazgatási ügyek tartoznak a Ket. hatálya alá, illetve hogy a Ket. szabályai, mint általános eljárási szabályok milyen mértékben érvényesíthetők a konkrét ügyfajtára irányuló eljárásban. A Ket. megengedi, hogy az ún. különös eljárási normák kisebb-nagyobb mértékben eltérjenek a Ket. Rendelkezéseitől.

Az első kategóriába a Ket. hatálya alól kivett eljárások tartoznak, ezekre a Ket. hatálya egyáltalán nem terjed ki.1. Kivett eljárások:

- szabálysértési eljárás-állampolgársági eljárás, az állampolg. bizonyítvány kiadásának kivételével-választási eljárás-népszavazás előkészítése, lebonyolítása-területszervezési eljárás-azoknak az ügyeknek az elbírálása, amikor a rendelkezésre álló támogatási keretösszegen felül nyújtanak be igényeket, olyan támogatásokra, amiket a helyi önkormányzat, vagy annak szerve jogszabályban állapít meg bizonyos feltételekkel rendelkezők számára.

Állampolgársági ügyekben a köztársasági elnök gyakorolja az ügydöntő hatáskort a közigazgatási szervek csak a döntés előkészítéséhez járulnak hozzá vagy javaslatot tesznek.

2. Olyan eljárások amelyek szempontjából a Ket. egésze másodlagos. (Privilegizált eljárások).

A Ket. rendelkezéseit „csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg”. Fontos hogy a Ket. másodlagos, szubszidiárius szerepbe csak törvényi rendelkezéssel szemben kerülhet. Alacsonyabb szintű jogforrásban a Ket.-től eltérni nem lehet még ebben az esetben sem. Ilyenkor tehát a törvényi szinten rendezett speciális szabály az elsődleges, míg a Ket. másodlagos. Ezek az alábbi eljárások:

- iparjogvédelmi és szerzői jogi eljárás

48

- az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárások,

- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások, valamint a menedékjogi eljárás,

- a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a piacszabályozással kapcsolatos eljárások, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárást is,

- a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárás, valamint a verseny-felügyeleti és bejelentési eljárás,

- a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás.

3. A harmadik kategóriába azok az eljárások tartoznak, amelyekkel kapcsolatban maga a Ket. engedi meg az eltérés lehetőségét. Törvények a Ket. ún. egyedi felhatalmazása alapján – a Ket.-től eltérő szabályokat állapíthatnak meg. (a Ket által felsorolt tárgykörökben). (Törvény alapján privilegizált eljárások).

a) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekbenaa) a hatásköri összeütközésre,ab) az azonnali intézkedés megtételére,ac) az engedélyezési eljárásra,ad) a hatósági ellenőrzésre,ae) a nyelvhasználatra,af) az eljárási jogutódlásra,ag) a döntés közlésére,

b) a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásbanba) az eljárás irataiba történő betekintésre,bb) a hiánypótlásra,bc) a helyszíni ellenőrzésre és a szemlére,

c) a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásokbanca) a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre,cb) a hatóság döntéseire,cc) a jogorvoslatokra,cd) a végrehajtásra.

4. A negyedik kategória csupán annyiban különbözik az előzőtől, hogy itt már nem csak törvény, hanem kormány- vagy miniszteri rendelet vagy valamennyi jogszabálynak minősülő norma is megállapíthat eltérő vagy kizáró szabályokat

A haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetve a kettős rendeltetésű termékek és technológiák külkereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásbana) az eljárás felfüggesztésére,b) az egyezségre,

49

c) az elektronikus kapcsolattartásra,d) az eljárás irataiba történő betekintésre,e) a bizonyítékok ismertetésére,f) a hatóság döntéseire,g) a jogorvoslatokra és a jogorvoslati fórumrendszerre,h) a jóhiszeműen szerzett jogok védelmére

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet:a) a hiánypótlásra,b) a kézbesítésre,c) az ügyfél tájékoztatására,d) a hatáskörre, az illetékességre,e) a szakhatóság közreműködésére.

5. Az ötödik kategóriába tartoznak a Ket.-nek az Európai Unió jogi aktusaival és a nemzetközi szerződésekkel való viszonyát meghatározó szabályok

A Ket.-novella az Európai Unió jogi aktusai és a Ket. közötti viszonyt úgy határozza meg, hogy ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa (vagyis a rendelet) eljárási szabályt állapít meg, a Ket. az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazható. A Ket. szubszidiaritása ugyanakkor csak részleges: az uniós általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusokban nem szabályozott kérdésekben alkalmazni kell, kivéve ha az uniós jogi aktus belső jogi végrehajtásához további eltérő eljárási szabályok megállapítása szükséges. Utóbbi esetben is megengedi a Ket. a rendelkezéseitől való eltérést, ráadásul nem csak az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, hanem az egyéb kötelező jogi aktusok tekintetében is: az ilyen aktusokat átültető törvény, kormányrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete a végrehajtáshoz szükséges mértékben és módon eltérhet.Az uniós jogi aktusok mellett a nemzetközi szerződések és a Ket. hatályának viszonyát is

rendezi a Ket.-novella akként, hogy a Ket. rendelkezéseitől a nemzetközi szerződést kihirdető törvény eltérhet

6. A Ket. 14. §-a pedig azt a szabályozási technikát alkalmazza, hogy az itt meghatározott ügyekben konkrétan nevesített eljárási cselekmények és intézmények vonatkozásában csak meghatározott jogforrási szinten lehet eltérni.

A Ket. továbbá lehetővé teszi, hogy jogszabály a Ket.-ben nem szabályozott, de a Ket. szabályaival összhangban álló kiegészítő jellegű rendelkezéseket állapítson meg. E rendelkezés pontos körülhatárolása nem egyszerű, általában a Ket.-hez képest valamilyen technikai részletszabályról van szó, amelynek természetesen összhangban kell lennie a Ket. rendelkezéseivel [például a Ket. meglehetősen szűkszavú a tárgyalás lefolytatásának rendjéről, ugyanakkor az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §-a a Pp.-hez hasonlóan szabályozza a tárgyalás megnyitását, a nyilatkozatok sorrendjét, a tárgyalás berekesztését stb.].

50

12/B. Az ügyfél, az eljárási képesség és jogutódlás szabályozása a Ket.-ben.

A Ket.-novella visszatér az Áe. ügyfélfogalmához, amely alapján ügyfélnek az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet minősült, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti

Ket. 15. § (1) Ügyfél az a: 1.) természetes vagy2.)jogi személy, 3.)továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

a.) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, b.) akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetvec.) akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.Eszerint nemcsak a jognak és a jogos érdeknek az adott üggyel való kapcsolata eredményezi az ügyféli jogállás létrejöttét, hanem a jogi szabályozáson nyugvó kötelesség is. A jogi helyzet tehát kötelesség fennforgását jelenti, amely szintén megalapozza az ügyféli jogállást. Ez azonban szintén egyértelműen következik a Ket. ügyfélfogalmából.

(2.bek) Kikerült az új Ket.-ből mivel a jogalkalmazó hatóságok folyamatos nehézségekbe ütköztek az ügyfelek körének megállapítása során, mivel az ágazati jogszabályokban nem volt megfelelően rögzítve a hatásterület lehatárolásának kritériuma és eljárása.

(3.bek.) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.Hatásterület alapján automatikusan keletkező ügyféli jogállás voltaképpen egy alesete, példája annak, hogy törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik a jogos érdek vizsgálata nélkül, egyéb szempont alapján ügyféli jogállást nyerhetnek.

(4.bek.) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.(5.bek) Érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel azaz érdekvédelmi és a társadalmi szervezetek.Fontos kiemelni, hogy az ilyen szervezet kétféle módon válhat a hatósági eljárásban ügyféllé: ha bizonyítja, hogy valamely ügy jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti, ennek hiányában akkor, ha törvény az ügyfél jogaival ruházza fel. Pl.: A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.

(6.bek.) Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz.(7.bek.) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az

51

eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.(8.bek) ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, kivéve az eljárás megindítására irányuló kérelmet elutasító végzést.

Fogalmi ismérvei:magánszemély: méhmagzat is ide értendő, élve születésétől fogva. jogi személy különösen: állami, ÖK-i, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezet vagy jsz. által létesített szervezet.Jogon: alanyi jogot kell érteniAz alanyi jog és a jogos érdek közötti határ az érdekek rangsorolásával határolhatóak el. Legalul a jog szempontjából általában közömbös érdekek vannak. Jogos érdek, amin jsz-on alapuló, jog által védett érdeket értünk. Valakinek a joga: az eljárás tárgyát képező hatósági ügy célja, hogy jogszabályban egyértelműen körülírt jogot, vagy kötelezettséget állapítson meg.

Ügyfél a hatósági eljárásbanA Ket. kibővítette az ügyfélre vonatkozó szabályokat, illetve megpróbálta azokat

ügyfélbaráttá tenni.Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, továbbá akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelynek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul Környezetvédelmi tv. alapján ügyfél lehet egyesület vagy társadalmi szervezet, mely a környezetvédelmi érdekeket képviseli.

Az ügyfél jogai megilletik azt a hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti, feltéve hogy az ügy elbírálásában nem vett korábban részt.

Ügyféllé válás:- eljárást kezdeményezőként = kérelmezőként- akaratuktól függetlenül, ha az eljárás hivatalból indul- aki az ügyben harmadik személyként vesz részt = nem kérelmező és nem is ő ellene

folyik az eljárás mégis ügyféli pozícióba kerül pl.: gyámügyekben kiskorú házasságkötésének engedélyezés, a szülői felügyeleti jogot érinti. ►ügyféli pozícióba kerül.

Ügyfélképesség: az eljárási törvény ügyfélfogalmával a lehetséges ügyfelek körét vonta meg. A közigazgatási eljárásban csak az a magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet lehet ügyfél aki jogképes, tehát anyagi jogszabályok alapján jogok illethetik meg, illetve kötelezettségek terhelhetik. Az ügyfélképességet az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. Ügyfélképesség hiányában nincs eljárás, de ha az eljárás alatt szűnik meg az ügyfélképesség, akkor az eljárás befejeződik.

52

Eljárási képesség: A közigazgatási hatósági eljárásban különbséget kell tenni ügyfélképesség és eljárási képesség között. Eljárási képességgel csak olyan ügyfél rendelkezik, aki az eljárás tárgyát képező ügyben érvényesen rendelkezhet. Magánszemély azon képessége, hogy önállóan, saját nevében, saját nyilatkozatával jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az eljárási képesség meglétét hivatalból a hatóság megvizsgálhatja, ha az hiányzik, akkor a törvényes képviselő kerül bevonásra vagy ügygondnokot rendel ki. Jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személynek is van eljárási képessége.

Jogutódlás

16. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja

lépa) hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél vagyb) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfél helyébe.

Ket. 16. §-a nem határozta meg egyértelműen, hogyan történik a kérelemre indult eljárásban a kérelmező, illetve a hivatalbóli eljárásban az ügyfelek kiesése után a jogutódlás, vagyis mely esetben van szükség külön erre irányuló kérelemre, és mikor történik a jogutódlás lényegében automatikusan.Kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél kiesése folytán a jogutódnak külön kérelmeznie kell a jogutódlás megállapítását. A kérelem benyújtására a Ket.-novella tíz munkanapos szubjektív (a tudomásszerzéstől számított) és hat hónapos objektív (a jogutódlástól számított) határidőt határoz meg. A természetes személy jogalanyok tekintetében a jogutódlás az örökhagyó halálának pillanatában következik be, ugyanakkor azt, hogy ki minősül örökösnek, és ki jogosult például egy építési engedélyezési ügyben a jogelőd helyébe lépni, csak a jogerős hagyatékátadó végzés állapítja meg. Ha a jogutód kérdése vitás, a döntés meghozataláig a hatóság eljárását felfüggeszti. Minden más esetben – határidő nélkül – a hatóság erről való értesítését és a hatóság erről szóló döntéshozatalát követően lényegében automatikusan lép a jogelőd helyébe a jogutód.

Egyértelművé teszi a Ket.-novella azt is, hogy – mivel ez méltánytalan volna – a jogutódra nem szállnak át azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a hatóság a kieső ügyfélre, annak személyére, magatartására, mulasztására tekintettel állapított meg, így például nem köteles a jogutód megfizetni a jogelődre kiszabott eljárási bírságot, így például nem köteles a jogutód megfizetni a jogelődre kiszabott eljárási bírságot. A jogutódlás ugyanakkor természetesen nem zárja ki, hogy a hatóság az eredeti ügyféltől hajtsa be a bírság összegét. Az eljárás során személyhez kötődően meghozott végzéseknek három fajtája van:

1. Az első csoportba az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzések tartoznak. Ezek esetén a Ket.-novella csak a természetes személy jogelőd ügyféllel szemben hozott végzéseket említi, mivel jogi személynél az átalakulással a jogelőd szervezetből létrejött jogutód szervezet esetén nem indokolt e döntések hatályára vonatkozóan külön szabályokat alkotni, továbbá az átalakulás szabályai rendezik, hogy a jogelőd szervezet kötelezettségei terhelik a jogutód szervezetet.

53

2. A második csoportba a fizetési kedvezményt megállapító döntések tartoznak. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén – indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával – lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére Ha a végrehajtási eljárást még nem rendelték el, a teljesítési határidő akadálytalanul meghosszabbítható, a jogutód pedig kérhet fizetési kedvezményt. A teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően kerülhet sor a Ket. rendelkezéseinek megfelelően a végrehajtás elrendelésére, ahol a jogutód a végrehajtási fejezetben meghatározottak szerint akár ismét kérhet fizetési kedvezményt.

2. A költségmentesség csak természetes személynek nyújtható [Ket. 159. § (1) bekezdés], így a Ket.-novella a jogutódlás szabályai között kiemeli, hogy a természetes személy jogelőd számára biztosított költségmentesség nem hatályos. A jogutód természetesen saját körülményei alapján nyújthat be kérelmet költségmentesség engedélyezése iránt.

(2) Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását.(3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával.(4) A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve

a) a kötelezettséget megállapító végzés esetében jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézéstől való távolmaradása miatt hozott döntés

b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és

c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést.

(5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik.(6) A jogutódlás kérdésében hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

54

13/B A joghatóság. A hatáskör megállapításának és az eljárási kötelezettségnek szabályozása.

A joghatóság nemzetközi jogi szempontból értelmezett hatáskört jelent. Az eljárási tv. joghatóságra vonatkozó rendelkezései azt mutatják meg, hogy a konkrét közigazgatási hatósági ügyben mely állam Közigazgatási hatósága jogosult eljárni.

Megkülönböztetünk általános és különös joghatóságot.

Általános joghatóságként rögzíti az eljárási törvény, hogy18. § (1) Magyar állampolgár,

Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.

(2) Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát (rendelet) vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni.

(3) Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a külpolitikáért felelős miniszter vagy a konzuli tisztviselő jár el.

A Ket. annak érdekében, hogy a külföldi ügyfélre vonatkozó rendelkezések a hontalanokra is alkalmazhatóak legyenek, a „külföldi állampolgár” fogalom helyett a „nem magyar állampolgár” fogalmát használja. A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet és jogi személyt akkor kell külföldinek tekinteni, ha külföldön vették nyilvántartásba.

Különös joghatóságnak 4 típusa van:- kizárólagos: adott közigazgatási hatósági ügyben kizárólag egy meghatározott

állam hatósága járhat el.- kizárt: az ügyfelek arról állapodnak meg, hogy mely állam hatósága nem járhat el

konkrét ügyben- kikötéses: ügyfelek megállapodnak erről, hogy az általuk megjelölt hatósági ügyben

kizárólag egy meghatározott állam hatósága járhat el. - Vagylagos joghatóság: jogszabály, vagy a felek kikötése alapján több állam hatósága

is eljárhat és az ügyfelek választásától függ, hogy melyik fog eljárni.

hatáskör: adott ügyfajtában a szerv eljárási jogosultsága és kötelességehárom szinten értelmezhető államhatalmi ágak elválasztásának szintjén► az a feladatmegosztás egy ország

jogrendszerén belül, amellyel a törvényalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmi ágak elválnak egymástól, és ahol minden szerv megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik

egy konkrét szervezet szintjén► adott szerv milyen ügyekben hozhat döntést, azaz döntési jogosultság jogszabályi felhatalmazás alapján

egy konkrét ügyben► adott szervnek van e döntési jogosultsága.

55

A hatáskörtől el kell határolnunk a feladatkört és a hatósági jogkört.Feladatkör: magát az állami célkitűzést jelenti, amire az adott állami szerv tevékenysége irányul. Hatósági jogkör: a hatósági jogkör a közhatalommal kikényszeríthető közigazgatási aktusok kiadásának jelenti, a közigazgatási szerveknek hierarchikusan alá nem rendelt szervezetek és magánszemélyek felé.

a hatáskörök csoportosítása

1) általános és különösáltalános ►a szerv részére biztosított jogosítványok a közigazgatás valamennyi ágában érvényesíthetők.Különös ►a szerv részére biztosított jogosítványok csak a közigazgatás egy meghatározott ágában érvényesíthetők.

2) anyagi jogi és eljárásjogianyagi jogi ► a közigazgatási szerv részére érdemi döntés meghozatalára, kiegészítésére, módosítására, visszavonására, megváltoztatására vagy semmisségének megállapítására biztosít lehetőséget, valamint az intézményirányítás körében a működés tartalmának meghatározására biztosít jogot.

eljárási jogi hatáskör lehet: belső eljárási hatáskör ►a szervezeten belül jogi hatással bíró cselekmény elvégzésére

jogosítja fel a közigazgatási szervet. külső eljárási hatáskör ►a szervezeten kívüli személyek és szervek jogait és

kötelezettségeit érintő döntések meghozatalának és végrehajtásának előmozdításához biztosít jogosítványokat

szervezeti hatáskör ►valamely szerv létrehozására, átalakítására, megszüntetésére jogosítja fel az államigazgatási szervet

3) a hatáskör tartalma szerint önálló döntési hatáskör ► a közigazgatási szerv meghatározott ügyben önállóan, más szerv közreműködésétől függetlenül hozhat döntéstkorlátozott terjedelmű vagy megosztott hatáskör ►az ügy érdemi eldöntése egy meghatározott közigazgatás szerv hatáskörébe tartozik, de az érdemi döntést más szakhatóság vagy hatáskörrel rendelkező szerv döntésének kell megelőznie.

4) jogirodalmi különbségtételkülső vagy kifelé irányuló hatáskörök ► amelyekben a hatóság-ügyfél viszonyáról van szóbelső hatáskör► minden más esetben belső, azaz a közigazgatási szervezetrendszeren belüli hatáskörről beszélhetünk.

5) jogilag kötött és szabad mérlegelésűjogilag kötött ► a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a szerv csupán egyfajta döntést hozhat.szabad mérlegelésű ► a szerv olyan döntési lehetőséggel rendelkezik, melynek keretében többfajta törvényes lehetőség közül választhat.

A hatáskörök szabályozása: 19. § (1) A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg (a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával). Jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem

56

telepíthet. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.

A Ket. tehát kimondja, hogy a hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg.

19. § (1) Jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet. E rendelkezés elsődleges indoka annak elkerülése, hogy szervezeten belüli jogorvoslati fórumrendszer alakuljon ki egyes hatósági ügyekben: ezekben az esetekben ugyanis nem biztosított a szervezeti elkülönültség az első fokú döntést hozó és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság között. A hatáskört megállapító jogszabályban meg kell jelölni az elsőfokú, továbbá a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot

(2) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át.(3) A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte.

Törvény a hatáskör átruházását csak kivételesen teheti lehetővé úgy, hogy a törvénynek azt is meg kell határoznia, hogy melyik másik hatóságra ruházható át a hatáskör. A Ket.-novella módosítása alapján azonban ha a hatáskör gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának. A kiadmányozási (aláírási) jog belső szabályzatban való engedélyezése nem minősül hatáskör-átruházásnak.

Hatáskörelvonás tilalma19. § (4) A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja.

(5) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező.

Pozitív hatáskörlevonás: A közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben más szerv nyíltan elvonja a döntés lehetőségét. Negatív hatáskörelvonás: a döntés tartalmára nézve a felettes szerv utasítást ad. Ennek hátrányos következménye lehet, hogy az ügyfél jogorvoslati joga formálissá válik. Mivel a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg a hatáskörelvonás jogszabálysértés. Amihez a Ket. a semmisség jogkövetkezményeit fűzi, vagyis a döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni. ►semmiféle jogkövetkezmény nem kapcsolódhat hozzá.

nem minősül hatáskörelvonásnak:- megosztott hatáskör esetén, amikor jogszabály több szervet jogosít fel az érdemi

döntésben való közreműködésre nem minősül hatáskörelvonásnak- véleményadás- ha a döntési lehetőséget normatívan határozzák meg: megállapítják, hogy adott típusú

ügyben általában hogyan kell dönteni. pl. jogi iránymutatások

57

- ha a szerv vezetője az ügy intézőjének ad érdemi kérdésre vonatkozó utasítást- ha a felettes szerv a konkrét ügyre vonatkozó eljárási utasítást ad.

Ha a bíróság és a Közigazgatási szerv között hatásköri vita van, akkor azt a rendes bíróság dönti el. Ha a bíróság adott ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát állapította meg vagy az ügyben érdemben határozott, akkor ez a döntés az eljáró hatóságra nézve kötelező. Ellenkező esetben a semmisségre vonatkozó szabályok lépnek életbe. Tehát a bírósági hatáskörnek van elsőbbsége.

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.

(2) Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.(3)Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.

58

14/B. Illetékesség. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata. Hatásköri és illetékességi vita

az illetékesség fogalmaAnnak meghatározása, hogy adott ügyben az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni. Az illetékesség tehát az egynemű és azonos szintű közigazgatási szervek között a hatáskör további megosztása.Területi munkamegosztás elve alapján► az illetékesség a hatáskörnek valamely földrajzi területre való korlátozását jelenti. Az illetékesség meghatározásával válik konkréttá a hatáskör.Az Alkotmány meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik, a főváros pedig kerületekre – ezzel megállapítja a területi illetékesség alapegységeit.(Ket.: (21§ 1. bek.) Ha jogszabály másként nem rendelkezik azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél:

(a.)lakó vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe van.

(b.)az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik,(c.) az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy

gyakorolni kívánják,(d.) a jogellenes magatartást elkövették.

21. § (2) ha jogszabály több hatáskörrel rendelkező hatóságot határoz meg, a hatóságok eljárásának alapjául szolgáló illetékességi oknak azonosnak kell lennie, így kerülhető el, hogy az egyes hatóságok illetékessége között átfedés vagy hiány legyen.

Az illetékesség alapjai megmutatják hogy konkrét közigazgatási ügyben melyik közigazgatási területen működő hatóság jogosult eljárni.

1)illetékességi terület: az az igazgatási egység, amelyben a közigazgatási szerv működik. Az illetékességi területet általában a szervezet kialakításakor kell meghatározni ► vannak kivételek, pl. önkormányzati hatósági igazgatási társulások (közösen határozzák meg)

2)illetékességi ok: az a tény, körülmény, helyzet, amelynek segítségével a jogszabályok meghatározzák, hogy mely területen működő közigazgatási hatóság illetékes az eljárásraA Ket. erre nézve taxatív felsorolást nem tartalmaz, csak a leggyakrabban előforduló okokat sorolja fel. A Ket. ebben az esetben másodlagos jogforrás (szubszidiaritás). Erre utal a „ha jogszabály másképp nem rendelkezik kitétel”

3)az illetékességi ok és az illetékességi terület közti kapcsolat

az illetékességi okok fajtáiÁltalános illetékességi ok: 1.) Az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye ennek hiányában szálláshelye. Jogi

személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében székhelye vagy telephelye határozza meg a hatóság illetékességét. = az ügyek leggyorsabban és leggazdaságosabban itt intézhetőek el. (Székhelynek azt a települést kell tekinteni, ahol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet központi

59

szerve működik. Telephely: ahol az ügyfél valamilyen tevékenységet ténylegesen gyakorol.)

2.) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen a Ket. egy kisegítő rendelkezést tartalmaz: utolsó ismert hazai lakóhely szerint illetékes szerv jár el.

3.) Ha még így sem állapítható meg az illetékesség: az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.

- különös illetékességi okok1.) ingatlanra vonatkozó ügyben: annak a közigazgatási szervnek van illetékessége

amelynek területén az ingatlan van.2.) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben: az a

közigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.

3.) Jogellenes magatartás esetén az a szerv jár el ahol a jogellenes magatartást elkövették.

- sajátos illetékességi okokmegelőzési illetékesség ► több illetékes közigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés). Kérelemre indult eljárásban az a szerv illetékes, amelynél az ügyfél a kérelmet először benyújtotta. (Ket. 21.§ 5. bek.)Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ket 21.§ 6. bek.)

Valamint Ket. a hatósági bizonyítvány kiadásakor. A Ket. 83. § (2) bekezdése szerint az általános illetékességi szabályokon felül az a hatóság is illetékes, amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, az állapot tartott vagy megszűnt, amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, illetve amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza.

A Ket. októberig hatályos 21. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölje azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A Ket.-novella nem tartalmazza ezt a rendelkezést, mert valójában ez nem illetékességi, hanem hatásköri szabálynak minősül, hiszen az illetékesség csak több azonos hatáskörű szerv területi alapú munkamegosztásaként értelmezhető.

Az illetékesség vizsgálata

Ket.22. § (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. (Az alapeljárásban, jogorvoslati és végrehajtási eljárásban is.)

-a közigazgatási szerv csak hatáskörébe tartozó ügyben és illetékességi területén járhat el ► ha megszegi döntése megsemmisíthető-ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban lévő ügyben a hatáskör

60

és illetékesség hiányának megállapításától számított 5 napon belül átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti. Több beadvány esetén, amelyikre van joghatósága, hatásköre és illetékessége, abban érdemben dönt, a többi kérelemről másolatot készít és azt megküldi az eljárni köteles szervnek. Ha az ügy nem tartozik egy Közigazgatási hatóság hatáskörébe sem, akkor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy ha ez az eljárás folyamán derül ki, akkor az eljárást megszünteti végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye.

Ideiglenes Intézkedés:Ket22.§ (3.) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. ►hivatalból és kérelemre is eszközölhető(4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.(5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.

illetékességi összeütközés esetei ► ha ugyanabban az ügyben több hatóság állapította meg a hatáskörét vagy az illetékességét,(pozitív összeütközés) több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az

eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik (negatív összeütközés) több illetékes közig szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni,

hogy melyik szerv jogosult az eljárásra,(illetékes szerveknél ugyanazon a napon nyújtja be kérelmét az ügyfél – pozitív illetékességi összeütközés)

Illetékességi összeütközés: kizárólag azonos hatáskörű szervek között lehet

Az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését.Az egyeztetést annak a hatóságnak kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta.23§.(3.) Ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: (10 munkanapon belül)

a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint

illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.

(5) Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (6) Az illetékességi vitában hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

61

15/B. Az eljárás megindítása és felfüggesztése

eljárás indulhat kérelemre hivatalból

Az eljárás megindításához jelentős joghatások fűződnek, nevezetesen:

1. ettől az időponttól kezdve illetik meg az eljáró hatóságot és az ügyfeleket a Ket.-ben és a különös eljárási szabályokban megállapított jogok, valamint

2. terhelik őket az ott írt kötelezettségek.

Hivatalból indított eljárásKet 29.§ 2. (bek) A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha

a) ezt jogszabály előírja,b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte = erre akkor kerül sor ha a felügyeleti szerv észleli, hogy az elsőfokú hatóságnak az eljárást meg kellet volna indítania de ezt nem tette. Az eljárást ez esetben maga a felügyeleti szerv is lefolytathatja. c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.

A közigazgatási szerv fő szabály szerint bármikor indíthat hivatalból eljárást, és a kérelemre indult eljárást – a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén – szabadon folytathatja. Kivételt képeznek e szabály alól azok az ügyek, amelyekben az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

A hivatalból induló eljárások kapcsán a hatóság mérlegelési joggal rendelkezik annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e az eljárást megindítania vagy sem. Ez a jog azonban nem korlátlan. Korlátozza egyrészt a hivatalból való eljárás elve, másrészt az a hatásköri szabály, miszerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén köteles eljárni, ami egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az eljárás megindítására okot adó körülmények fennállnak, a hatóság köteles az eljárást megindítani.

Az eljárás megindításához több ok is vezethet, mivel a hatóság számos forrásból juthat a szükséges információhoz. Ilyen lehet például a hatósági ellenőrzés során tapasztalt tény, az állampolgári bejelentés vagy egy másik hatóság saját eljárása során észleltekről szóló megkeresése. Mindezek egyike sem minősül formális kérelemnek, vagyis a hatóság mérlegelésén múlik, hogy megindítja-e hivatalból az eljárást, vagy sem. A hatóság a Ket. 29. § (8) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról.

kérelemre induló eljárásAz eljárást az ügyfél által előterjesztett kérelem indítja meg. A jelen szabályozásban a tartalom szerinti elbírálás elve érvényesül ezért a kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfélnek a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelmét. Ily módon az ügyfél által benyújtott bármely beadvány, a hatósági eljárás lefolytatására és döntés hozatalára vonatkozó kifejezett akaratnyilatkozat, amely megfelel a törvény által előírt minimális és az adott különös

62

eljárásra vonatkozó speciális tartalmi követelményeknek, kérelemnek minősül, kiváltja a kívánt joghatást, vagyis az eljárás megindul.

Csak az a beadvány tekinthető ugyanakkor kérelemnek, amit olyan személy nyújtott be, aki a Ket. szabályai szerint ügyfélnek minősül. A nem ügyféltől (vagy képviselőjétől) érkezett kérelem esetén alkalmazhatóak a hivatalból indítható eljárásra vagy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vonatkozó szabályok. Ennek megfelelően más hatóság megkeresését akkor lehet eljárás megindítására irányuló kérelemnek tekinteni, ha e hatóságot a Ket. alapján megilletik az ügyfél jogai.

a kérelem gyűjtőfogalom: bármilyen kérdésben benyújtható kérelem az eljárások többsége kérelemre indul az ügyfél általában önként dönt az eljárás megindításáról, de kivételesen

előfordulhat, hogy jogszabály alapján az ügyfél kötelezhető a kérelem benyújtására (pl. adóigazgatási eljárás)

Értesítés az eljárás megindításáról(Ket 29§3.bek.)3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról

a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,

b) a kérelemre indult eljárásban - kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított

öt munkanapon belül értesíteni kell.

Az értesítés csak akkor mellőzhető:

1. ha azzal a hatóság veszélyeztetné az eljárás eredményességét,

2. ha az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,

3. ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot,

4. ha jogszabály azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból kizárja.

Az ügyfél az eljárás megindításáról való értesítéshez való joga, különösen a hivatalbóli eljárásokban alapvető garanciális hatósági cselekmény abból a szempontból, hogy a szabályszerű értesítés révén garantálható az ügyfél részvétele már az alapeljárásban is. Ennek hiánya könnyen vezethet arra a nemkívánatos eredményre, hogy az ügyfél már csak az elsőfokú érdemi döntésről szerez tudomást, anélkül, hogy ügyféli jogaival élhetett volna.

Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési

határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

63

b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a

kérelmező ügyfél nevét.

A hirdetmény és közhírré tétel útján közölt értesítés tartalmazza:a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,b) a vélelmezett hatásterület kiterjedését,c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

Hirdetmény útján történő értesítésre akkor kerül sor ha:

Ügyfélnek minősülő érdekvédelmi és társadalmi szervezetek értesítése esetén törvény vagy kormányrendelet meghatározza azt a kifejezett kapcsolttartási módot, amelyet az adott különös eljárásban alkalmazni kell, amennyiben ilyen külön rendelkezést törvény vagy kormányrendelet nem tartalmaz, az értesítést hirdetmény útján kell közölni.

A hirdetmény útján közölt értesítés közhírré tehető. Ezzel a Ket.-novella megszünteti a kötelező közhírré-tételi kötelezettséget. A közhírré tétel módja a helyi viszonyoktól függ, joghatás nem a közhírré tételhez, hanem a hirdetményi közléshez kötődik, a Ket.-novella erre tekintettel a közhírré tétel útján való értesítést csupán lehetőségként jelöli meg. A közhírré tétel során a hatóság bármilyen olyan eszközt választhat, amellyel az ügy nagyobb nyilvánosságot kaphat, így például helyi újságban, rádióban, televízióban való vagy szórólapon történő közhírré tételt.

A kérelem benyújtásának szabályai:- írásban, a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz kell

benyújtani, de természetes személy szóban is előterjesztheti kérelmét. - jsz. előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét elektronikus űrlapon vagy formanyomtatványon

nyújtsa be- távbeszélő útján életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során, ha az ügy

azonnali intézkedést igényel.- tartalmaznia kell a kérelemnek az ügyfél és képviselője nevét, lakcímét és az ügy

megjelölését. Elektronikus levélcímet vagy telefonszámot is meg lehet adni. Ügyfél azonosító (adó vagy TB szám) feltüntetését a különös eljárási szabály előírhatja.

- esetlegesen mellékletek is szükségesek lehetnek- nem kérhető az ügyféltől olyan adat igazolása, amelyet a hatósági nyilvántartásnak

tartalmaznia kell illetve szakhatósági állásfoglalást.

Az eljárás felfüggesztésének törvényi esetei

32. § Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az

eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági

döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a

bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggeszti.

A kérelmező ügyfél kiesése esetén, ha a jogutód kiléte vitás ennek eldöntéséig. A hatóságnak mérlegelési szempontok alapján egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra

lehetősége van az eljárás felfüggesztésére hatósági közvetítő kirendelése esetén. A közvetítői eljárás nyugodt lefolytatása érdekében.

64

Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A felfüggesztés időtartama alatt az ügyintézési határidő nyugszik, minden más határidő megszakad, és a felfüggesztés megszüntetésekor újra kezdődik. Az eljárás felfüggesztése lehetőséget biztosít tehát a hatóságnak arra, hogy az érdekkörén kívül felmerült akadály elhárításáig mentesüljön a határidők elmulasztásának következményei alól, ugyanakkor – ha szükségesnek tartja – lehetősége van arra, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket elvégezze.

A Ket.-novella tisztázza, hogy az eljárás felfüggesztésének alapvetően kétféle oka lehet. A felfüggesztésre csak az adhat okot, ha törvényben rögzített felfüggesztési ok áll fenn, vagy ha az ügyfél – kötelező felfüggesztési ok hiányában, egyéni körülményei miatt – kéri az eljárás felfüggesztését.

Az eljárás felfüggesztése az ügyfél kérelme alapján:

Az eljárás felfüggesztésére egy alkalommal indokolt esetben az ügyfél kérelme alapján is lehetőség van.Az eljárást a hatóság ebben az esetben akkor függeszti fel ha:

Nem áll fenn a felfüggesztés azon esete, ahol az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyan annak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni.

Jogszabály a felfüggesztést nem zárja ki. Nincs ellenérdekű ügyfél, vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez

hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét ez nem érinti. Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését további feltételhez kötheti.

Ha az ügyfél a kérelmére felfüggesztett eljárás folytatását 6 hónapon belül nem kéri a hatóság csak a kérelemre lefolytatható eljárás megszüntetéséről dönt. A ügyfél indokolt kérelmére felfüggesztett eljárás folytatásának csak az ügyfél kérelmére van helye, ilyen irányú kérelem előterjesztésére viszont az ügyfél feltehető érdekmúlására tekintettel a felfüggesztéstől számított hat hónapon belül van lehetőség.

Az eljárás felfüggesztése ellen jogorvoslatnak van helye?

16/B. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása. Az eljárás megszüntetése. Az ügyintézési határidő.

65

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

Ha a hatósághoz eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, akkor a hatóság első feladata annak vizsgálata, hogy a kérelem alapján megindítható-e az eljárás. Ennek első lépéseként a kérelmet szükséges tartalmi és formai szempontból megvizsgálni, hogy az megfelel-e a törvény által meghatározott követelményeknek, vagyis alkalmas-e a joghatás kiváltására. Erre a kérelem megérkezésétől számított öt munkanap áll a hatóság rendelkezésére. Ennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása megelőzi az értesítési kötelezettséget.

A korábbiakhoz képest változást jelent, hogy a Ket.-novella szerint a kérelem érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el önmagában azért, mert a kérelem áttételének alapjául szolgáló adatok hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg. Az ilyen esetekben a hatóságnak hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, és annak alapján kell az ügyet áttennie. Ha az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hatóság az eljárást megszüntetheti, de a hatóságnak kísérletet kell tennie arra, hogy a kérelem elbírálható legyen.

A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt állapítja meg, hogy:1. az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,

2. a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

3. a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

4. jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett. A Ket.-novella kivette a Ket.-ből azt az elutasítási okot, amely szerint a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet elkésetten terjesztették elő. Ez az eset a Ket. új 30. § d) pontja alapján elbírálható.

5. a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki = res iudicata.

6. a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik (ha jogszabály anyagi jogi szempontok szerint meghatározza, hogy pontosan ki jogosult a kérelmet benyújtani)

7. a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a Ket.-novella után is a 71. § (1) bekezdés alapján végzésben kell dönteni, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye

Az eljárás megszüntetése

66

A közigazgatási hatósági eljárás megindítását követően bekövetkezhet olyan tény, állapot esemény, amely lehetetlenné vagy értelmetlenné teszi az eljárás folytatását. E probléma feloldására nyújt megoldást az eljárás megszüntetésének jogintézménye, vagyis amikor a hatóság úgy zárja le az eljárást, hogy az ügy érdemében nem hoz döntés.

Az eljárás megszüntetésére kétféle módon kerülhet sor:1. Törvény erejénél fogva kötelezően, vagy2. a hatóság mérlegelése alapján.

Az eljárás megszüntetésének kötelező esetei: (A Ket.-novella az eljárás megszüntetésének kötelező eseteit bővítette. Ennek oka a közigazgatási hatósági eljárások gyorsítására vonatkozó társadalmi igény)

1. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, de az elutasítási ok csak az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.

2. Az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált.

3. Az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét.

4. Az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be.

5. Az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. E megszüntetési okra a hatóság akkor is hivatkozhat, ha az eljárás kérelemre indult. Szemben a korábbi szabályozással.

6. Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen. Kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza.

7. Jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.

8. A hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül. A rendelkezés megszünteti a hatóság mérlegelési jogkörét, tehát ha az ügyfél nem teljesíti ilyen irányú kötelezettségét, biztosan számíthat arra, hogy az eljárást a hatóság meg fogja szünteti.

67

9. Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja. Ilyen esetben a hatóság a már meghozott de még nem jogerős határozatát vonja vissza.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Ket.-novella alapján a Ket. 45/A. § (6) bekezdés szerint ha az ügyfél a szakhatóság által kibocsátott hiánypótlásnak nem tesz eleget az ügyfél kérelmére indult eljárásban, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely – ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye – az eljárást megszünteti.

Az eljárás megszüntetése a hatóság mérlegelése alapjánA hatóságnak joga van arra, hogy az eljárást megszüntesse, ha

-az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, -és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte,- illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.

A hatóság mérlegelési jogköre ez esetben az jelenti, hogy a folyamatban lévő eljárást – valamennyi tény és körülmény figyelembevételével – megszüntetheti, vagy a rendelkezésére álló adatok alapján az ügyben érdemi döntést hozhat. Természetesen a mérlegelési jog sem korlátlan, azt a Ket. más vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. E körbe tartoznak különösen az ügyfél nyilatkozatára és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó szabályok, melyeket megfelelően értelmezve egyértelművé válik, hogy a nyilatkozattétel elmaradása esetén is csak akkor szüntethető meg az eljárás, ha az megakadályozta a tényállás tisztázását, és nem volt mód a rendelkezésre álló adatok alapján való döntéshozatalra. Vagyis a hatóságnak ilyen esetben azt kell mérlegelnie, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok lehetővé teszik-e a megalapozott érdemi döntés meghozatalát vagy sem. Itt is érdemes utalni arra, hogy az „eljárás megszüntethetőségére” vonatkozóan a Ket. az eljárás felfüggesztésénél is lehetőséget ad az eljárás mérlegelés alapján történő megszüntetésére, ha az ügyfél a hatóság felhívása ellenére az abban meghatározott határidőn belül nem indítja meg a más szerv előtti eljárást.

Az eljárás megszüntetéséről hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Az ügyintézési határidő

A közigazgatási hatósági eljárásban az eljárás megindítása után a hatóság, illetve az ügyfél és a közreműködők az eljárási cselekményeiket a törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott időtartam alatt, illetve időpontban jogosultak vagy kötelesek megtenni. A határidőkre vonatkozó szabályok megállapítása és azok betartása a közigazgatási hatósági eljárás egyik garanciális jelentőségű kérdése. Az ügyfelek számára fontos, hogy ügyüket gyorsan, az előírt törvényes határidőn belül intézzék el, s a hatóságokról alkotott vélemények is döntő mértékben attól függnek, hogy az általuk intézett ügyekben mennyi idő alatt tudnak érdemben dönteni. A határidők betartása ugyanakkor közérdek is, épp ezen indokok miatt vezeti be a Ket.-novella a hatóságnak az illeték és díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét az ügyintézési határidő elmulasztásának esetére. A közigazgatási eljárás más eljárásjogokhoz képest speciális abban, hogy diffe3renciált ügyintézési határidőrendszerrel dolgozik.

68

A határidő és határnap fogalmaA határidő az az időtartam, amelyen belül valamely eljárási cselekményt a hatóságnak, a szakhatóságnak, az ügyfélnek vagy az eljárás más résztvevőjének teljesítenie kell. A határidők egy részét a Ket. maga állapítja meg, oly módon, hogy meghatározza az általános ügyintézési határidőket, de egyúttal lehetővé teszi, hogy attól a különös eljárási szabályok eltérjenek.

A határnap egy pontosan meghatározott időpontot jelent. Fontos tudni, hogy a határnap fogalmába nemcsak a kérdéses nap, hanem az óra és a perc is beletartozik.

Ügyintézési határidők: nap-munkanapA közigazgatási eljárásban:

-a határozatot-az eljárást megszüntető végzést,-a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntés megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Koncepcionális változást jelent, hogy a Ket.-novella áttér a határidő munkanapokban való számítására, mellyel lehetővé válik, hogy a hatóság három vagy négy egymást követő munkaszüneti nap esetén is be tudja tartani a rá irányadó határidőket. A módosítás másik célja az volt, hogy az eljárási határidők valamelyest csökkenjenek, így az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosulnak, és három munkanapos határidő is lehetséges.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.

Korábban voltak határidők amiket napokban, másokat munkanapokban kellet számítani. Az új szabályozás szerint az alapelv e tekintetben az, hogy minden eljárási határidő, vagyis valamely eljárási cselekményhez köthető határidőt munkanapban kell számítani. Nem tartozik e körbe a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatára vonatkozó kereseti kérelem előterjesztésére vonatkozó határidő, ahogyan továbbra is napokban kell számítani a különböző adminisztratív kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőket (például változásbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek

Új szabályozás értelmében, ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse.

69

17/B. A képviselet és kizárás szabályozása a Ket.-ben. A hatósági közvetítő

A képviselt célja kettős:Egyrészt biztosítja, hogy azokban az esetekben, amikor valamilyen oknál fogva az ügyfél személyesen nem tud eljárni akkor is olyan személy vegyen részt az eljárásban, akinek jognyilatkozatai jogi hatással bírnak.Másrészt a képviselet célja, hogy az ügyfél jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Az eljárási törvény kizárólag csak ügyfél esetében engedi meg a képviseletet. Képviseletről abban az esetben lehet szó, ha az eljárási törvény nem írja elő a személyes eljárást. A képviselet 3 formája:

Törvényes képviselet

Törvényes képviselet magányszemélyek és szervezetek vonatkozásában egyaránt lehetséges.A törvényes képviselet jogszabály felhatalmazása alapján lehetséges. A törvényes képviselet jellemzője a folyamatosság. A képviseleti jogosultság ugyanis mindaddig fennáll amíg az alapjául szolgáló jogi helyzet tart. A törvényes képviselet nem azt jelenti hogy a törvényes képviselő köteles minden helyzetben személyesen eljárni. Lehetősége van arra is hogy meghatalmazottat bízzon meg egy egy ügyben az eljárásra. A törvényes képviselő képviseleti jogának tartalma korlátlan. Ez azt jelenti, hogy minden jognyilatkozatot a saját nevében megtehet. A törvényes képviselet fajai:

-kiskorú képviselője a szülő vagy gyám. -cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy képviselője a gondnok-költségvetési szervek vezetője a szerv vezetője- önkormányzat képviselője a polgármester

Ket.: Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

Meghatalmazotti képviselet:Megbízási szerződéssel jön létre az ügyfél (törvényes képviselő) és a megbízott között.Az ügyfél helyett de az ügyfél nevében jár el. Csak azokat az eljárási cselekményeket végezheti el, amelyre megbízást kapott. A meghatalmazott nem adhatja tovább 3. személynek a meghatalmazást, mert ez személyes jellegű megbízás, kivéve az ügyvédeknél. Meghatalmazott bárki lehet. A meghatalmazás általában nincs írásbeli formához kötve, de jogszabály az írásbeliséget megkövetelheti.

Ket.: A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását- ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására,- vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy

Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg

70

A személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik► képviselőjének egyidejű értesítésével. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselője van.A hatóság határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és a meghatalmazott nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél határidőben nem nyilatkozik, a hatóság úgy tekinti, mintha magának az ügyfélnek a nyilatkozatai és eljárási cselekményei lennének eltérőek.

A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni.

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

ÜgygondnokTermészetes személy ügyfélnek, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud önállóan eljárni, ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok és a gyámhatóság között jön létre jogviszony. Feladatát a kirendelő határozatban megjelölt körben, a gyámhatóság felügyelete mellett látja el. Eseti gondnok: ha a szülő, a gyám vagy a gondnok és az ügyfél között érdekellentét vagy más akadály merül fel, ami miatt nem tud eljárni.

KizárásA közigazgatási hatósági eljárás során előfordulhat, hogy a hatóság vagy annak ügyintézője részvétele az eljárásban nem garantálja a pártatlan, tárgyilagos eljárást. Ilyen esetekben szükséges megfelelő eljárási garanciákat építeni a szabályozásba annak érdekében, hogy az eljárás elfogulatlansága biztosítható legyen. Erre szolgál a Ket. által szabályozott kizárás jogintézménye. A kizárás csak a hatósággal, illetve annak munkatársával szemben alkalmazható. Az ügyfél és az eljárás közreműködői az eljárásból nem zárhatók ki.

A kizárást az ún. kizárási okok alapozzák meg.

A törvény különbséget tesz abszolút és relatív kizárási okok között.

71

Abszolút kizárási ok esetében nincs helye mérlegelésnek, azt a köztisztviselőt vagy szervet, akivel (amellyel) szemben az ok felmerült, ki kell zárni az ügy intézéséből.

Relatív kizárási ok esetében pedig a döntésre jogosult vezetőnek vagy szervnek kell mérlegelnie, hogy indokolt-e a kizárás intézményét alkalmazni. Ez utóbbi esetben nem adható azokról a helyzetekről kimerítő felsorolás – az esetek összetettsége és egyedisége miatt – amelyek fennállása esetén a kizárás mellett kell dönteni, azt mindig valamennyi körülmény megfontolt mérlegelése után kell eldönteni.

A kizárás szabályait átfogóan módosítja a Ket.-novella. Egy szakaszban egységesen felsorolja az összes kizárási okot, amelyek esetén az ügy elintézésében részt vevő személy (ügyintéző, kiadmányozási jogkörrel, illetve hatáskörrel rendelkező személy) vagy az egész hatóság részvétele kizárttá válik vagy válhat.

Az ügy elintézésében nem vehet részt:

1. Az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti (relatív kizárási ok).

2. Másodfokon az, aki az ügy elintézésben első fokon részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el (abszolút kizárási ok).

3. Az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti (relatív kizárási ok).

4. A jegyző, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. A jegyzőre vonatkozó speciális szabályozás indoka alapvetően annak kettős jogállásában keresendő, hiszen a számos államigazgatási feladata mellett, önkormányzati alkalmazásban áll, vezeti a képviselő-testület hivatalát. Erre tekintettel a jegyző nem csupán mint ügyfél válik kizárttá, hanem – ha mint hatóság jár el – annak a hatósági ügynek az elintézésében is, amelyekben az őt foglalkoztató önkormányzat, ennek társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester az ellenérdekű ügyfél, illetvea határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal (abszolút kizárási ok).

Ebben az esetben a Ket.-novella bírósági joggyakorlatot kodifikál. A Legfelsőbb Bíróság építési engedélyezési eljárásban rögzítette, hogy „abban az építési engedélyezési eljárásban, amelyben az építkezéssel érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az elvi építési engedély jogosultja az önkormányzat, az ugyanezen önkormányzat vezető tisztségviselőjeként eljárást lefolytató jegyzőtől az ügy tárgyilagos megítélése kétséges és aggályos, ami összeegyeztethetetlen a közigazgatási szerv megkülönböztetés és részrehajlás nélküli eljárásával” [

5. Az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel (abszolút kizárási ok).

6. Az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése(relatív kizárási ok).

72

Az ügyintéző a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül az ügyfél is bejelentheti, ekkor a hatóság a kizárás tárgyában végzéssel dönt. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban, ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani. A bírság célja az alaptalan kizárásra irányuló bejelentések megelőzése és ezáltal az eljárások gyorsítása.

A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az szükséges, más ügyintézőt jelöl ki, illetőleg dönt arról is, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el.

Amennyiben az ügyintéző kizárása indokolt, és a hatóságnál nincs másik, megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző, a felügyeleti szerv vezetője másik azonos hatáskörű hatóságot köteles kijelölni.

A hatáskört gyakorló személy az a személy, aki a hatáskör címzettje, tehát vagy a hatóság vezetője vagy a személyében hatóságként eljáró személy. Ez esetben a kizárási okot a felügyeleti szerv vezetőjének kell bejelenteni, és az ügyben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság lesz jogosult eljárni. Abban az esetben, ha nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn, de ebben az esetben határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható végzését a felügyeleti szerv vezetőjével is közölnie kell.

A hatósági ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az eljáró hatóság kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben megfelelően alkalmazni kell a kizárás szabályait azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel

A kizárásra vonatkozó szabályokat a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos ügyekben, illetve a jogszabályban meghatározott mértékű nem mérlegelési jogkörbe tartozó adó- vagy más fizetési kötelezettség megállapításával kapcsolatos ügyben egyaránt alkalmazni kell.

JogorvoslatA kizárásról hozott döntés ellen nincs jogorvoslatnak helye, csak az érdemi döntés ellen benyújtott jogorvoslatban támadható meg.

hatósági közvetítőA korábbi szabályozás jogszabály megengedő rendelkezéseihez kötötte a hatósági közvetítő igénybevételét.Mind szélesebb körű alkalmazás előmozdítása érdekében a Ket. módosítása a korlátok lebontását tartalmazza, így a sem külön jogszabályi rendelkezés, sem az nem feltétel, hogy nagyszámú ügyfelet érintsen az ügy. A hatósági közvetítőre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata – a Szolgtv. rendelkezéseire is tekintettel – folyamatban van.

73

Hatósági közvetítő Ket.: A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. Nem lehet hatósági közvetítő:

1. az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy,

2. a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

3. az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben,4. akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés.

Főbb feladatai:- közvetít az ügyfél és az eljáró hatóság, illetve az ellenérdekű ügyfelek között az

eljárási cél elérése érdekében- tájékoztatja az ügyfeleket az irányadó jogszabályokról, jogaikról és kötelességükről- tájékoztatja az érintetteket szakszerűen, hitelesen és közérthetően az eljárás céljáról

és a várható következményekről, az esetleges kedvezőtlen hatások megelőzéséről vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről

- ügyfelektől beérkezett észrevételeket eljuttatja a hatóságokhoz

A hatóság lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést. A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről.

Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére.

Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

74

18/B. A szakhatóság közreműködése és a szakértő a hatósági eljárásban.

A szakhatóság közreműködéseA szakhatósági közreműködés rendszerének célja, hogy ha egy határozat meghozatalához több hatóság együttműködésére van szükség, az ügyfél abban az esetben is csak egy hatósággal álljon jogviszonyban. A szakhatóságok megkeresése az ügyféllel jogviszonyban álló hatóság feladata: a szakhatósági közreműködés „egyablakos” ügyintézés egyik legkorábban kialakult pillére a hazai közigazgatási eljárásjogban.. A szakhatóság eljárását úgy szokás jellemezni, mint együttdöntést, amelyben az eljárás egyszerűsítése érdekében nem külön határozatok születnek, hanem egy határozatban jelenik meg több hatóság érdemi döntése

a szakhatóság állásfoglalása köti a hatóságot, és hogy az állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatja a szakhatóság állásfoglalását.A Ket.-novella ezért megállapította, hogy ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szakhatóság eljárására is kiterjednek így az alapelvi rendelkezések, az anyanyelv használatára vonatkozó garanciák vagy például a kizárás szabályai.

rendezi a Ket.-novella, hogy mely szabályok irányadók a szakhatósági állásfoglalás tartalmára.

A módosított szabályok kimondják, hogy a hatóság határozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A költségek viseléséről a szakhatóság nem rendelkezhet, mivel az az ügyfélre kötelezettséget ró, és a szakhatóság közvetlenül nincs kapcsolatban az ügyféllel. A szakhatóság határozata az eljárási költségek mértékének megállapítását tartalmazhatja, amely alapján az érdemi döntést hozó hatóság az eljárási költség viseléséről szóló döntésében rendelkezik.

Ügyintézési határidő a szakhatósági eljárásbanA szakhatóság eljárása az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A Ket.-novella szabálya szerint a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja. A szakhatósági eljárás időtartama magában foglalja a szakhatósági állásfoglalás megállapításának idejét, valamint a szakhatósági egyeztetés és a szakhatóság felügyeleti szervének eljárásához szükséges időtartamot is.

Ket.-novella előtti szabályok alapján jogszabály rendelhette el a szakhatóság kötelező bevonását az eljárásba.A módosított szabály a jogszabályok közül a törvényt és a kormányrendeletet nevesíti, tehát csak ez a két jogszabályfajta rendelhet el szakhatósági közreműködést.

A jelenlegi rendelkezések azonban a szakhatóságok hatáskörének, valamint a részletes eljárási szabályok megállapítására is felhatalmazzák a Kormányt. A gyakorlatban ennek az a jelentősége, hogy a szakhatóság az adott kormányrendelet keretei között tudja megállapítani, hogy rendelkezik-e hatáskörrel az adott ügyben szakhatósági állásfoglalás megadására.

75

Szakhatósági illeték és igazgatási szolgáltatási díjA Ket.-novella szerint ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette.Ez a rendelkezés szintén új szabályként került a Ket.-be, amely alapján a hatóság csak akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél az illetéket vagy díjat megfizette

A hatóságnak meg kell vizsgálnia a kérelem benyújtásakor, hogy az ügyfél valamennyi szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket és díjat lerótta-e. Az erre vonatkozó vizsgálat legfeljebb nyolc munkanapig tarthat, vagyis addig, amíg a hatóság maga is megállapítja, hogy mely szakhatóságokat kell bevonni az eljárásba. Az ügyfél terhei csökkentése érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a hatóság valamennyi hatóság tekintetében egy hiánypótlási felhívásban, azaz egyetlen végzésben hívja fel az elmaradt illeték, díj megfizetésére

Az ügyfél így egyetlen végzésből megtudhatja, hogy mely szakhatóságokkal szemben mekkora fizetési kötelezettség terheli, nem okoz szükségtelen terhet a több különálló hivatalos irat átvétele, illetve a fizetési kötelezettségek külön-külön való teljesítése. Az ügyfél a szakhatósági eljárásért fizetendő illetékek, díjak ismeretében dönthet arról is, hogy folytatni kívánja-e az eljárást, vagy inkább – ha túl magasnak találja a fizetendő összeget – a kérelem visszavonása mellett határoz

Ha az eljárás kérelemre indult, és az ügyfél nem tesz eleget a szakhatóság hiánypótlási felhívásának, erről a szakhatóság értesíti a megkereső hatóságot, és a megkereső hatóság megszünteti az eljárást. A szakhatóság nem szüntetheti meg az eljárást, mivel az ügyféllel nem ő, hanem a megkereső hatóság van jogviszonyban

Szakhatósági közreműködés jogszerű mellőzéseA Ket.-novella szerint nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

A nyolc munkanap egyben a szakhatóságok bevonásának határidejeként is tekinthető. Mivel ha nyolc napon belül nem utasítják el a kérelmet, akkor az ügy folytatódik, és ha törvény vagy kormányrendelet előírja, hogy szakhatóság megkeresése szükséges, akkor a hatóság köteles ezt megtenni. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy nyolc napon belül döntés szülessen a kérelemről, és azután megindulhasson a szakhatóság eljárása a hatóság eljárásával párhuzamosan, és emiatt ne húzódjon el az ügy

76

Szakhatósági állásfoglalás módosításaA Ket.-novella szerint ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.

Az új Ket. szövege alapján csak jogszabálysértés esetén van lehetőség a módosításra (visszavonásra nem), illetve más a módosításra nyitva álló határidő is.Ket.-ben a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig van erre lehetőség.jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalás esetén a hatósági határozat is jogszabálysértő lesz. Ezt csak a hatósági határozat elleni fellebbezésben lehet orvosolni. Ahhoz, hogy ezt elkerüljék, az új szabályok lehetőséget adnak a szakhatóságnak az idejében felismert jogszabálysértés orvoslására saját hatáskörben.

A szakhatósági állásfoglalás módosításának egyik másik – más eljárási szakaszban meghatározott – esetét szabályozza a Ket.-novella akkor, amikor rögzíti, hogy az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak, és a szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja.

ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatjaHa nem jogszabálysértő a szakhatósági állásfoglalás, a szakhatóság azt akkor is módosíthatja, de ebben az esetben már meg van kötve a módosítás iránya: csak a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően

A módosított szakhatósági állásfoglalás szintén köti a hatóságot, így a hatóság a módosított szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően köteles módosítani a döntését.A korábbi szabályozás nem tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan hogy az első fokú szakhatósági határozatot mely szerv bírálja el. Ket.-novella a helyzet rendezése érdekében kimondja, hogy a másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú szakhatósági állásfoglalást.Jogszabályi kijelölés hiányában a másodfokú hatóság hatáskörébe tartozik a szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés tárgyában való döntés.

Előzetes szakhatósági hozzájárulásA Ket.-novella: ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett –az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, meghatározott időpontig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Az új törvény egyértelművé teszi, hogy a Ket. alapján önmagában nincs eljárási kötelezettsége a szakhatóságnak, ha az ügyfél az eljárás megindítása előtt fordul hozzá szakhatósági állásfoglalás miatt

Felelősség a hatóság-szakhatóság együttműködésbenA Ket.-novella szerint ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket.

77

Ezzel szemben, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket. A szakhatóságnál is keletkezhetnek költségek amiatt, hogy a hatóság nem vette figyelembe a szakhatósági eljárást

Egyeztetési kötelezettség a szakhatósági eljárásban

Ket.-novella pontosítja az egyeztetési kötelezettséget a hatóságok és a szakhatóság, továbbá a szakhatóságok közöttHa a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással – egészben vagy részben – ellentétes egyedi előírást állapítanak meg, vagy ilyen feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukróla hatóság erre irányuló felhívásától számított öt munkanapon belül egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal.

Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túlléptea hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított öt munkanapon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt.A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása, vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt.

Szakhatósági eljárási jogkörökha a szakhatóságnak olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely ideiglenes biztosítási intézkedést, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, az eljárás megszüntetését, az eljárás felfüggesztését vagy az eljárás akadályozása jogkövetkezményeinek alkalmazását teszi szükségessé, erről haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot. A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására

Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Ha a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított öt munkanapon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz – a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – átteszi, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett a megkeresés szerinti ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelemről – az előzetes szakhatósági hozzájárulás kivételével – korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki, haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást („ítélt dolog”).ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

78

Hallgatólagos szakhatósági hozzájárulás

A Ket.-novellaelismeri a hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazását a szakhatóság hallgatása esetén is. Eszerint ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

A szakhatósági közreműködésre vonatkozó egyéb szabályok

Az eljárás megindításával összefüggésben bővült a kérelmező ügyfélnek szóló értesítés

fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy kérelme alapján a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezik.

Szakértő

A Ket.-novella pontosabb megfogalmazásban fenntartja a Ket. eredeti koncepcióját, amely szerint nem a konkrét ügy ügyintézőjénél, hanem a hatóság egész szervezetén belül hiányoznia kell a szakértelemnek ahhoz, hogy szakértő kirendelésének legyen helye. Ha valamely kérdést illetően szakhatóságot kell megkeresni, a hatóság a szakhatósági állásfoglaláshoz kötve lesz, ezen a téren további tisztázandó szakkérdés nem lehetséges. A Ket.-novella kategorikusan úgy rendelkezik, hogy nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. E szabály is része annak a koncepciónak, amely az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentését célozza. E szabály nem akadálya annak, hogy az ügyfél kérje a szakértő kirendelését, ilyen bizonyítási indítványt terjesszen elő.

A Ket.-novella koncepciója szerint – ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét

igazságügyi tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki a hatóság. Vagyis azt kell figyelembe venni, hogy ágazati szabály meghatároz-e speciális szakértői igénybevételt

Az Isztv. felsorolja, hogy igazságügyi szakértői tevékenységet az erre feljogosított természetes személy (az igazságügyi szakértő), a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, az e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény, külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet és kivételesen eseti szakértő végezhet.

igazságügyi szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező más természetes személy vagy szervezet (eseti szakértő) is igénybe vehető. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire is az Isztv. rendelkezéseit kell alkalmazni, az eseti szakértő is igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőnek minősül.

A Ket.-novella egyértelművé teszi, hogy a hatósági kirendelés alapján a szakértő köteles eljárni az Isztv.-ben foglalt kivételekkel. A módosítás értelmében a Ket. nem szabályozza külön, milyen esetekben és hány napon belül kérheti a szakértő, hogy a kirendelés alól mentsék fel, vagy miként kérheti a szakvélemény elkészítésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását, mivel erről az Isztv. részletesen rendelkezik, akárcsak a szakértő titoktartási kötelezettségéről.

79

, ha a szakértő által készített vélemény homályos vagy hiányos. Ilyen esetben a szakértő köteles a szükséges felvilágosítást megadni a hatóság felhívására. Ha lényeges szakkérdésben van eltérés, a hatóság másik szakértőt rendel ki a tisztázatlan kérdések megválaszolására, vagyis arra, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza.

Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a szakértői eljárás időtartamára a szakhatóságra irányadó rendelkezések irányadók.

Tolmács vagy nyelvi szakértő

60. § (1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.(2) Ha a közigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, jeltolmácsot kell alkalmazni.(3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.(4) A hatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás tisztázásához - ha az más módon nem lehetséges - az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személyt tolmácsként vehet igénybe. A tolmácsként igénybe vett személyt tájékoztatni kell a tolmács jogairól és kötelezettségeiről, és ennek tényét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

80

19B A tényállás tisztázása (50., 50/A., 50/B., 50/C., 50/D.§). Az ügyfél nyilatkozata (51.§).

A tényállás tisztázása

Általános kérdések:A hatósági eljárás célja, a jogerős döntés megszületése, minden esetben szükségessé teszi a tényállás pontos megállapítását. Ez azt jelenti, hogy az eljáró szervnek meg kell vizsgálnia a jogilag releváns tényeket és körülményeket, majd ezeket össze kell vetnie a jogszabályok rendelkezéseivel. Jogilag releváns tények és körülmények: azok a tények és körülmények, melyeket a meghozandó döntéshez lehet kapcsolni, és egyidejűleg a döntés megalapozását szolgáló jogszabály elemeihez is kapcsolhatók.A tényállás tisztázásának a hatósági eljárásban kettős funkciója van: ennek során történik a jogilag releváns tények megállapítása, továbbá ez teszi lehetővé, hogy az ügyfél és az eljárásban részt vevő más személy vagy személyek jogaikat érvényesíthessék.A tényállás tisztázása kétfél módon történhet: Bizonyítási eljárással: a tényállás tisztázása csak bizonyítási eljárás lefolytatásával lehetségesBizonyítási eljárás nélkül: a jogilag releváns tényeket külön bizonyítási eljárás nélkül is meg lehet állapítani. A tényállás tisztázása bizonyítás nélkül történik, ha: a tények, adatok és körülmények köztudomásúak vagy amelyekről a hatóságnak hivatalos tudomása van. cáfolhatatlan vélelem esetén: jogszabály alapján egy valószínű tényt valósnak kell tekinteni. ellenérdekű felek esetében nem kell azt az állítást bizonyítani, amit a másik fél nem von kétségbe.Bizonyítási eljárás funkciója: hogy az eljáró szerv a megállapított tények és körülmények valódiságáról meggyőződjön – ez bizonyítékok beszerzését és értékelését teszi szükségessé.

Attól függően, hogy a jogszabályok az egyes döntések meghozatalával kapcsolatban milyen mértékben határozzák meg a beszerzendő és megvizsgálandó bizonyítékok körét, a bizonyítási rendszer lehet: szabad ► eljáró hatóság belátásra van bízva, milyen bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében; kötött ► jogszabályok tételesen meghatározzák, hogy az eljáró szervnek döntése meghozatala előtt milyen bizonyítékokat kell beszereznie és megvizsgálnia.A hatósági eljárásban mind a kétféle bizonyítási rendszer előfordul.

A tényállás tisztázása és a bizonyítási teher a KETbenA hatóság a határozathozatalhoz szükséges tényállást köteles tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Törvény vagy kormányrendelet együttműködésre kötelezheti az azonos hatáskörű, a hatásterületen illetékességgel rendelkező hatóságokat a tényállás tisztázása érdekében. A tényállás tisztázása tehát az eljáró szerv kötelezettsége, melyet az ügyfelekre nem háríthat át. Amennyiben a tényállás tisztázására bizonyítási eljáráson keresztül került sor, felmerül a kérdés, hogy í bizonyítási kötelezettség kit terhel: az eljáró szervet vagy az ügyfelet? A bizonyítási teher a hatósági eljárásban eltérően alakul attól függően, hogy az eljárás hivatalból vagy kérelemre indult.

81

Hivatalból indult eljárás: tekintettel arra, hogy az eljárás célja általában valamely kötelezettség megállapítása, a bizonyítási teher egyértelműen a hatóságot terheli. Az eljáró szerv általában nem kötelezheti az ügyfelet olyan tények és körülmények bizonyítására, melyek az érdekei ellen szólnak. Az ügyfelet ilyenkor az ellenbizonyítás joga illeti megKérelemre indult eljárás: az eljárás célja az ügyfél jogának vagy jogos érdekének a védelme és megállapítása, ezért a bizonyítási teher az ügyfél oldalán van. Ilyenkor a hatóságot az ellenbizonyítás joga illeti meg, vagyis hivatalból köteles vizsgálni az ügyfél által bizonyítani kívánt tények és körülmények valódiságát. Amennyiben ellenérdekű ügyfelek szerepelnek a kérelemre indult eljárásban, a bizonyítási teher mindkét felet terheli. Másrészt mindkét felet megilleti az ellenbizonyítás joga is.

Nem bizonyítandó tények:A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Hivatalosan ismertnek az olyan tény minősíthető, mely az eljáró szerv rendelkezésére álló iratokból, nyilvántartásokból megállapítható, továbbá amelyről a szerv vezetőjének vagy ügyintézőjének munkaköri beosztásánál fogva hivatalos tudomása van. Köztudomású pedig az olyan tény, mely széles körben ismert.

A szabad bizonyítás elve a KET-ben:Az eljárási törvény a szabad bizonyítási rendszer elvét követve csupán példálózva sorolja fel a bizonyítékokat. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. Ebből következik, hogy a bizonyítási eszköz egyéb más bizonyíték is lehet. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Ezzel a rendelkezéssel a törvény a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét rögzíti. Az eljáró hatóság képviselőjének kell elbírálni a valódiság vagy valótlanság valószínűségét. Ebben a kérdésben tehát, ha nem egyértelműek a bizonyítékok, mérlegelésre van mód, a mérlegelés pedig a döntés tartalmára is kihatással van. A jogalkotó itt arra utal, hogy a bizonyítási eljárás és a meghozandó döntés között igen szoros az összefüggés.Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (lefoglalás), ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem köteles a dolog átadására az, aki tanúként nem hallgatható meg. Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja. A lefoglalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon, ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen. Az irat birtokosának kérelmére és költségére - ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti - a lefoglalt iratról hiteles másolatot kell kiadni. A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha

az elrendelésének oka megszűnt, a hatóság az eljárást megszüntette, vagy az ügy érdemében döntést hozott.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges lefoglalt dolgot öt munkanapon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták.

82

Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat át kell adni a megkeresett szervnek. Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot lefoglalták, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki. Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a dolog kiadása helyett a hatóság jogszabályban meghatározott módon jár el.Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei a lefoglalt dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik.Az ügyfélnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.A hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséről dönt, ha a lefoglalt dolog gyors romlásnak van kitéve, vagy huzamos tárolásra alkalmatlan, illetve ha a lefoglalt dolog

kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,

értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a hatóság felhívásától számított három munkanapon belül a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényét. Az értékesítésből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép.

Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége

A nyilatkozattétel joga: Az eljárási törvény az alapelvek között biztosítja az ügyfelek számára a nyilatkozattételi jogot, az ügyfélnek tehát joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Az ügyfél az eljárásban kétféle nyilatkozatot tehet: nyilatkozhat ténybeli kérdésekben és jogkérdésekben.A garanciális kérdések mellett az ügyféli nyilatkozat jogát az is indokolja, hogy az ügyfél rendelkezik rendszerint a legtöbb információval az ügy elbírálása szempontjából. A nyilatkozattételi jog gyakorlásának szempontjából a KET különbséget tesz a kérelemre és a hivatalból indult eljárások között. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ilyenkor az ügyfélnek érdeke, hogy nyilatkozatot tegyen, a hatóságnak pedig kötelezettsége a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.A hivatalból indult eljárások esetében az eljárás célja rendszerint kötelezettség megállapítása, ezért az ügyfél jogosult arra is, hogy az érdekeivel ellentétes nyilatkozatot megtagadja. Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló

83

felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.Adatközlési kötelezettséget személyes adat tekintetében csak törvény írhat elő, másrészt felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól – az államtitok és a szolgálati titok kivételével – arra az esetre, ha az adatszolgáltatást törvény vagy kormányrendelet írta elő.A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha

a) nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,

b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.A törvény kifejezetten felhívja az eljáró szervek figyelmét arra, hogy az ügyfeleket a szükséges tájékoztatással kötelesek ellátni, továbbá kötelesek az ügyfelet jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. A tájékoztatási kötelezettség az eljárás minden szakaszában az eljáró szervet terheli.

Igazmondási kötelezettség:A nyilatkozattételt az ügyfél a törvény értelmében megtagadhatja, azonban ha úgy döntött, hogy él ezzel a jogával, akkor csak a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tehet. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a jogszabályon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének jogszabályban foglalt ok hiányában nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható. A három feltétel (más tudomás, valótlan tény állítása, a ténynek az ügy szempontjából fennálló jelentősége) fennállását a pénzbírság kiszabása előtt az eljáró hatóságnak kell bizonyítania.

Adatkérés korlátozása:A törvény szerint az ügyfelet olyan adat korlátozására nem lehet felhívni, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adat beszerzése iránt az eljáró szervnek hivatalból kell intézkednie. Személyes adatok esetében erre csak akkor van lehetőség, ha az adattovábbítást az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi, vagy az ügyfél saját személyes adata tekintetében ezt kéri. Ha az ügyfél azt kéri, hogy az eljáró szerv szerezze be más hatóságtól az ügyben szükséges adatokat, ezt a kérelmét írásba kell foglalni, és ha az adatszolgáltatás illeték- , vagy igazgatási szolgáltatási díj köteles, akkor ezt az eljáró hatóságnál kell megfizetni.

84

20/B. Tanú és hatósági tanú. A tárgyalás és közmeghallgatás. Az eljárás akadályozásának következményei.

Bizonyítási eszköz a tanúval történő bizonyítás is. Tanúnak azt a személyt tekintjük, aki az általa észlelt tényről vagy körülményről az eljáró szervet tájékoztatja. a Tanú általában az általa közvetlenül észlelt tényekről vagy körülményről tájékoztatja a hatóságot. A tanúságtétel állampolgárági kötelezettség.3 részkötelezettséget foglal magába:1. megjelenési kötelezettség2. vallomástételi kötelezettség3. igazmondási kötelezettségA tanúként megidézett személy köteles megjelenni a hatóság előtt a tanúkihallgatás helyén és idején. Onnan a hatóság engedélye nélkül nem távozhat el. Köteles a valóságnak megfelelően nyilatkozni.

Tanúmeghallgatás:A tanú meghallgatása tárgyaláson, vagy tárgyaláson kívül történhet. Ket.: 54.§ (3) Ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.54.§(1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát.A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.(az elfogultság, esetleges baráti vagy haragos viszony még nem indok a tanúvallomás megtagadására. ilyenkor a hatóság mérlegeli a tanú vallomását milyenmértékben veszi figyelembe a döntés meghozatalánál. )A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.A tanúvallomás megtételében lényeges befolyásoló tényező lehet, ha a tanú ismeri, hallja, hogy a másik tanú, szakértő hogyan nyilatkozott. Ezért:Ket.: 54. § (2) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.Egyes esetekben egymás jelenlétében történik a tanúk meghallgatása ez a szembesítés. Ilyenkor mindkét tanúnak ugyan arról a körülményről kell elmondania nyilatkozatát. (6) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését.

Tanúvédelem:39/A. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendelheti a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.

Tanúzást kizáró okok:A törvény meghatározza, mely esetekben nem lehet tanúként meghallgatni azt a személyt aki az adott tényről vagy körülményről tudomással bír. Vannak abszolút kizáró okok:Ket.: 53.§ (3) Tanúként nem hallgatható mega) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

85

b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől.A tanúnak tehát alkalmasnak kell lennie arra, hogy az általa észlelt tényekről megfelelően tájékoztassa a hatóságot. Az eljáró szerv mérlegelésén múlik, hogy kit tart alkalmasnak a tanúságtételre. Relatív kizáró okok: a tanúként meghallgatott személy mérlegelheti hogy kíván e vallomást tenni.(4) A tanúvallomás megtagadható, haa) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagyb) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.(5) Nem használható fel bizonyítékként a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (4) bekezdésben meghatározott jogára. (6) Törvényben meghatározott esetek kivételével a diplomáciai mentességben részesülő személy nem köteles tanúvallomást tenni.

Hatósági tanúA Ket.-novella lényegesen bővíti a hatósági tanúra vonatkozó rendelkezéseket, ennek mindenekelőtt az az elnagyoltság az oka, ahogyan a Ket. a hatósági tanú intézményét kezelte. A magánszférához való jog védelme érdekében a jogalkotónak a közigazgatási hatósági eljárásokban is pontosan meg kell határoznia a hatósági tanú jogait, valamint azt, hogy milyen kötelezettségek, elsőként titoktartási kötelezettség terheli. E szabályokat pótolta most a Ket.-novella a Ket. 55. §-ának módosításával. A hatósági tanú alkalmazásának új esetei olyan eljárási cselekmények, amelyek adott esetben komoly beavatkozást jelenthetnek az érintett személy magánszférájába, illetve amelyeknél nagy jelentőségű, hogy a hatóság eljárása során észlelteket egy „külső” személy, a hatósági tanú igazolja. Megfelelő garanciának minősül az eljárás lefolytatásának hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel útján történő dokumentálása, ilyenkor nem szükséges, hogy hatósági tanú is igazolja az általa észlelt események pontos jegyzőkönyvbe foglalását. Egyértelművé válik, hogy a hatósági tanút is titoktartási kötelezettség terheli, amelyekről csak felmentés esetén nyilatkozhat. Nincs akadálya annak, hogy hatósági tanú alkalmazására az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésénél is sor kerülhessen. Arra is utalunk, hogy a hatósági tanúra az egyébként a tanúra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell eszerint a hatósági tanú oldalanként írja alá a jegyzőkönyvet. A Ket. a hatósági tanú kötelező alkalmazását rendeli el a kényszerrel elrendelt szemle esetében. Ket.: 55. § (1) A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe.(2) Nem alkalmazható hatósági tanú, ha az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül. (3) A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. (4) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.(5) Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.(6) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú az eljárási cselekményre észrevételt tehet, és a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint jogosult költségtérítésre.

86

(7) A hatósági tanút a tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.A tárgyalás és a közmeghallgatás

A tárgyalás szükségessége:Tárgyalásra a hatósági eljárásban általában akkor kerül sor, ha szükséges a felek együttes meghallgatása, illetve törvény azt előírja.Ket.: 62. § (1) A hatóság tárgyalást tart, ha -ezt jogszabály előírja, vagy- a tényállás tisztázásához, illetve- az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

A tárgyalás rendje:Ket.: 62.§ (2) A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja:1. az ügyfelet (ügyfeleket), 2. a tanút,3. a szakértőt,4. a hatósági közvetítőt, és5. megszemlélheti a szemletárgyat.Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését.A tárgyaláson a (2) bekezdésben foglaltakon kívül bárki részt vehet, akinek a részvételét az ügyfelek nem kifogásolják. = a hatósági tárgyalás főszabályként nyilvános. Ugyan akkor: a hatóság védett adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében is kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot.(5) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja.

Közmeghallgatás:A sokügyfeles eljárások során a viták hatékony rendezése érdekében a Ket.-novella akként rendelkezik, hogy ha több mint ötven ügyfél vagy több mint öt ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt az eljárásban, akkor kötelező közmeghallgatást tartani. A Ket.-novella vélelmezi, hogy a sokügyfeles eljárás során a szembenálló érdekek képviselete nehézkes, az érdekek egyeztetésére pedig a közmeghallgatás lehet alkalmas fórum. A hatályos szabályok a közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvre az általános, a Ket. 39. §-ában foglalt szabályok alkalmazását rendelik, a fennálló szabályozás azonban nincs tekintettel a közmeghallgatás azon specialitására, hogy azon akár több mint száz személy is részt vehet, akiknek aláírása a jegyzőkönyvön nem elvárható, de felesleges is. Az egyéb sajátosságokra is tekintettel a 63. § (3) bekezdése pontosan meghatározza, mit kell a közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia. Ha írásos jegyzőkönyv helyett hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül, akkor ennek a felvételnek a közmeghallgatás lefolytatásának, az elhangzottak rögzítésén túl tartalmaznia kell: 1. a hatóság megnevezését, 2. az ügyintéző nevét,3. az ügy tárgyát és4. az ügyiratszámot, valamint

87

5. a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló információt.

Ket.: 63. § (1) A hatóság közmeghallgatást tart, haa) ezt jogszabály előírja,b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, vagyc) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. (2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - öt munkanappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottakról a hatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazzaa) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,b) a közmeghallgatás helyét és időpontját,c) a közmeghallgatáson elhangzottak összefoglalását, valamintd) a jegyzőkönyv készítésének időpontját, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. (4) A közmeghallgatás lefolytatásáról készített hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (3) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.Az eljárás akadályozásának következményei:Az ügyfelet, tanút, szakértőt, hatósági közvetítőt, szemletárgy birtokosát a közigazgatási hatósággal szemben együttműködési kötelezettség terheli. az eljárások gyors és szakszerű lezárása érdekében. A Ket.-novella az eljárási bírság kapcsán egyrészt a „vétkes” szövegrész helyébe a „felróható” szöveget iktatja be. Jelentősebb módosítás a 61. § (5)-(6) bekezdésének elhagyása. A többletköltségek megfizetésére való kötelezés az eljárási költségek közötti szabályozásra való tekintettel történt meg [Ket. 156. § (5) bekezdés Ket.: 61. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.(3) Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.(4) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi:a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbác) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

88

21/B. A határozat és végzés.

A határozat

Fogalma:Tartalmilag: az eljáró szerv akaratának kifejezésére szolgáló érdemi döntés.Formailag: az érdemi döntés megjelenített formája.A hatósági szerv határozatait meg kell különböztetnünk az úgynevezett határozat jellegű

okiratoktól. Ezek döntést nem tartalmaznak, azonban bizonyos szempontokból határozatnak tekintendők. Pl.: hatósági bizonyítvány.

Fajtái:A határozatok többféleképpen osztályozhatók:

Tartalmuk szerint:- jogot biztosító,- kötelezettséget megállapító,- jogvitát eldöntő,- szankciót alkalmazó határozat.

A határozatnak a kérelemhez való viszonya szempontjából:- teljes határozat,- részhatározat,- kiegészítő határozat.

A határozat speciális fajtája a „hallgatással hozott” határozat. Az eljárási törvény egészen kivételesen lehetővé teszi, hogy az ügyfél kérelmére, jog megszerzésére indult eljárásban, jogszabályban meghatározott esetben a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, feltéve, hogy nincs ellenérdekű fél. Az így megszerzett jogot az ügy irataira fel kell jegyezni.

Formai szempontból:- alakszerű és- nem alakszerű határozatok.Az alakszerű határozat lehet részletes vagy egyszerűsített. A részletes határozat tartalmazza mindazt a tartalmi kelléket, melyet a törvény a határozattal szemben előír, az egyszerűsített pedig csupán ezek egy részét.

A határozat alaki kellékei:Az alakszerű részletes határozat kellékeit a törvény meghatározza:

a bevezető részben az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,

az ügy tárgyának megjelölését, a rendelkező részben a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat

lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,

a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére

történő megfizetésre vonatkozó döntést, az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,

89

az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,

a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,

a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a

mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,

a szakhatósági állásfoglalás indokolását, az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése

esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be, vagy hogy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. § alkalmazásának van helye,

azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő

utalást, a záró részben a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának

nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,

a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

Az egyszerűsített határozatnak az a lényege, hogy nem tartalmazza valamennyi elemet a felsoroltak közül.

Mellőzhető a határozat indoklása és a jogorvoslatról való tájékoztatás a kérelemnek helyt adó elsőfokú határozat esetében, amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél.

Egyszerűbb tartalommal adható ki az egyezséget tartalmazó határozat is, mivel ebben az esetben sem szükséges a határozatot külön indokolni.

Az indokolás akkor is mellőzhető, ha a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral járó helyzethez vezetne. Ilyenkor az indokolást az ügyfélnek 5 napon belül kell megküldeni.

A nem alakszerű határozatok esetében a döntés megjelenési formája nagyobb mértékben tér el az alakszerű részletes határozattól. Fajtái:

jegyzőkönyvbe foglalt, ügyiratra feljegyzett és okiratba foglalt határozat.

Minden más esetben a határozatot külön íven kell megszövegezni, részletes vagy egyszerű formában, pl.:

ha a határozatot jegyzőkönyvbe foglalták vagy az ügyiratra feljegyezték, ha a határozatot kézbesítés útján vagy elektronikus úton közlik, illetőleg ha az

ügyfél kérelmére a kihirdetett határozatot neki megküldik.

90

A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha: az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának

mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul;

a jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele; a hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja.

Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben vagy az ügyfél hozzájárulása alapján sor kerülhet informatikai eszközzel végzett automatizált egyedi döntésre is. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha azt a törvény vagy a kormányrendelet megengedi, és az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.

A végzés

A végzés eljárási kérdésekben születik, ezért a törvény szerint a végzések formailag egyszerűbb szerkezetet igényelnek.

A végzések olyan eljárási kérdésekben születnek, amelyeknek lényeges kihatásuk van az érdemi döntésre is. Végzés születik pl. az eljárás megszüntetése, az ügyintéző kizárása és az eljárási bírságok kiszabása ügyében.

A végzések kisebb része ellen az eljárási törvény megengedi a külön fellebbezés benyújtását, más esetekben azonban a végzés ellen csak az érdemi határozat ellen alkalmazott jogorvoslatban lehet fellépni. Fellebbezni lehet pl. az eljárást felfüggesztő, megszüntető vagy az eljárási bírságot kiszabó végzésekkel szemben.

A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell: az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá

az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, az ügy tárgyának megjelölését, a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának

helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére

történő megfizetésre vonatkozó döntést, az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön

dönt, a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes

teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,

a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,

a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, valamint

91

a döntés részletes indokolását, ezen belül: - a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket;- azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta;- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást;

kizárólag ez eljárást megszüntető végzésnek kell tartalmaznia az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be;

ideiglenes intézkedésről szóló végzés indokolásában ismertetni kell az ideiglenes intézkedés szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket és körülményeket, valamint a felmerült költséget, feltéve, hogy a költség megtérítésére az ideiglenesen intézkedő hatóság igényt tart.

Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés hozható, amely nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indokolás, valamint a kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját meghatározó végzésből is.

Az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani.

A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy abból ne legyen levonható következtetés annak a személynek a kilétére vonatkozóan, akinek a természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését rendelték el.

A döntést külön dokumentumban kell megszövegezni, jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön dokumentumban kell megszövegezni a döntést, ha azt kézbesítés útján vagy elektronikus úton közlik, vagy ha a szóban közölt döntés kézbesítését az ügyfél kéri.

Egy dokumentumba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy dokumentumba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.

Jogszabály elrendelheti, hogy a hatóság a döntését az erre a célra rendszeresített formátumban, a jogszabályban meghatározott adattartalommal adja

22/B. Az egyezség és a hatósági szerződés tételes jogi szabályozása.A döntés közlése és nyilvános közzététele.

92

Az egyezség:A hatósági ügyek gyors és eredményes lezárására akkor kerülhet sor, ha az eljárás során a felek között megfelelő együttműködés jön létre. Az egyezséget nem az eljáró szerv vagy az ügyfél kötik, hanem az ügyfelek.Egyezség ügyfél és ügyfél között jöhet létre, hiszen az ügyfél és hatóság között létrejövő „egyezség” esetében hatósági szerződést kell kötni.Az egyezség favorizált döntési mód, az ágazati szabályok bizonyos esetekben elrendelik, hogy az egyezség létrehozását meg kell kísérelni. Az egyezség megkötését kötelezővé azonban egyik esetben sem teszik. Ha a felek között az egyezség létrejött, azt a hatóság egyszerűsített határozattal jóváhagyja.Egyezségi kísérletKet.: 64. § (1) Ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. Egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi.(2) Ha az egyezségi kísérlet eredményes, a 75. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, eredménytelenség esetében a hatóság folytatja az eljárást.

Ket.: 75. §Az egyezség akkor hagyható jóvá, ha:

1. megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek,2. nem sérti a közérdeket, más jogát vagy jogos érdekét,3. tartalmazza a teljesítési határidőt és az eljárási költség viselésére vonatkozó megállapodást is.Az egyezséget jóváhagyó döntés ellen az ügyfél sem a fellebbezés, sem a bírósági felülvizsgálat lehetőségével nem élhet. Ugyanakkor a Ket.-novella rögzíti, hogy az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az egyezség visszavonása iránt kérelmet terjesszen elő, melynek következményeként a hatóság visszavonja a határozatát és lefolytatja az eljárást. Visszavonásnak az egyezséget jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül van helye. Ezt a sajátos jogorvoslati lehetőséget az egyezség kettős jellege indokolja, amely egyszerre funkcionál közigazgatási határozatként hatóság és ügyfél viszonyában, valamint az ügyfelek közötti megegyezésként. Emellett fontos kiemelni, hogy a fellebbezés lehetősége csak az ügyfelek részéről kizárt, az eljárás egyéb résztvevői a rájuk vonatkozó rendelkezések ellen (pl. a szakértő a megállapított szakértői díjjal szemben) fellebbezést terjeszthetnek elő.A hatósági szerződés:A mellérendeltségi kapcsolatok felerősödnek a közigazgatás világában. A hatósági szerződés lényege, hogy a hatóság és az ügyfél, a közérdek és az ügyfél számára is előnyös megoldás érdekében írásban szerződést köthet.

hatósági szerződés: a Ket. vezette be, a közigazgatási szerződés egyik típusaJellemzi: mellérendeltség: a hatóság és az ügyfél között egy olyan írásbeli szerződés jön létre –tv-ben meghatározott ügycsoport tekintetében- ami mind az ügyfél, mind a közérdek számára előnyös.Területei: külföldi tapasztalatok alapján: településfejlesztés- és rendezés, építésügyi igazgatás és környezet védelem.

Szerződés megkötése:Ket.: 76. § (1) Ha jogszabály lehetővé teszi:

93

1. az elsőfokú hatóság a 2. hatáskörébe tartozó ügynek3. a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében4. határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet.(2) Hatósági szerződés csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat.(3) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés jogkövetkezményének.

Szakhatóság hozzájárulása: (4) Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatóság állásfoglalásában meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.(6) Jogszabály előírhatja, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő hatóság felügyeleti szervének hozzájárulása. A hozzájárulást az eljáró hatóság szerzi be.(7) A hatósági ügynek szerződéssel való lezárására az ügyintézési határidő szabályai az irányadóak.

Szerződés módosítása:77. § (1) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, vagy a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy megszüntetése.

Szerződésszegés:(2) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.(3) Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A döntés közlése és nyilvános közzétételeA hatóság döntése akkor képes joghatás kiváltására, ha közölték valamennyi érintettel, akikre nézve a döntés valamilyen rendelkezés tartalmaz.

78. § (1) A határozatot közölni kell1. az ügyféllel és azzal, 2. akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, 3. az ügyben eljárt szakhatósággal és4. a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel

94

(2) A végzést az ügyféllel és azzal kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

A Ket.-novella az ügyfelek érdekében az ügyintézési határidő szabályozásánál kimondja: a hatóságnak a 22 munkanapos ügyintézési határidőn belül kell a döntést meghoznia, és gondoskodnia kell a döntés közléséről is (a 22napos határidőn belül). Ez nem jelenti azt, hogy a döntés közlésének teljesülnie kell az ügyintézési határidőn belül, a hatóságnak csak a szükséges intézkedéseket kell megtennie (pl. a döntés postára adásával, a hirdetmény kifüggesztésével). A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt1. írásban vagy 2. szóban közölték, vagy 3. személyesen átadták. 1) és (2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére a szóban közölt döntést öt munkanapon belül írásban meg kell küldeni a számáraA hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A közlés napjának pontos ismerete garanciális jellegű, hiszen maga a tudomásszerzés – vagy az arra vonatkozó vélelem – váltja ki a határozatban foglalt joghatásokat. Ekkor veszi kezdetét a teljesítési határidő, innentől kell számolni a jogorvoslathoz való jog beálltának időpontját.1. A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg. Amennyiben szakhatóság is részt vett az eljárásban, a döntést neki is kézbesíteni kell. Jogszabályi előírás alapján a közlési kötelezettség további hatóság vagy állami szerv részére fennállhat.2. A végzést közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A közlési kötelezettséget nem automatikusan valamely eljárási pozíció határozza meg, hanem az, hogy a végzés az adott személyre nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg. Ágazati jogszabály tehát csak kiegészítéseket állapíthat meg arra nézve, hogy mely személlyel vagy szervvel kell közölni az egyes döntéseket, a Ket.-ben felsorolt esetek a garanciális minimumot állapítják meg. Maga a Ket. e garancia alól kivételt is enged, amely szerint ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a döntést csak az ügyiratra kell feljegyezni, azt nem kell közölni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személlyel. Ilyen esetben a hatóság kérelemre külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről. E kivételes eset a hatóság jogszerű hallgatására vonatkozó új rendelkezések sorába illeszkedik, célja a formalitások lehető legnagyobb mértékű csökkentése, jellemzően az olyan ügyekben, amelyek ha nem is alakíthatók át egyszerű bejelentési eljárássá, mivel a hatóságnak tartalmilag döntést kell hoznia a kérelem tudomásul vételéről, a döntéssel kapcsolatos egyéb teendők azonban a minimálisra korlátozhatók az ügyfelek jogainak csorbítása nélkül.Közlési módokA Ket.-novella az eljárás egyszerűsítése és modernizálása jegyében módosította a kapcsolattartásról szóló szabályokat, ennek általános szabályai a II/A. Fejezetben, a döntés közlésére vonatkozó speciális szabályok pedig a 78-81. §-ban találhatók. A módosítás szerint a hatóság döntését a következő módokon közölheti:1. postai úton, 2. telefaxon, 3. személyesen átadott irat útján, 4. kézbesítési meghatalmazott útján,

95

5. a hatóság kézbesítője útján, 6. kézbesítési ügygondnok útján, 7. hirdetményi úton, 8. A Ket.-ben meghatározott elektronikus úton, azaz a központi rendszeren keresztül. Ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy a döntés átvételét öt munkanapon belül nem igazolja vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli vele a döntést. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Törvény ettől eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének szabályait.9. valamint személyesen szóban.Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, illetve ha törvény úgy rendelkezik, a hatóság bármilyen módon (pl. telefonon is) tarthat kapcsolatot az ügyféllel, tehát bármilyen módon közölheti döntését. A döntést öt munkanapon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napjaMivel a telefax útján történő kézbesítésnél a kézbesítés ténye és időpontja nem bizonyítható, ezért a törvény korlátozza az ilyen kézbesítés lehetőségét: telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult.A Ket.-novella további eljárásgyorsító eszközként lehetővé teszi, hogy a hatóság az ügyfelet 1. rövid szöveges üzenetben (sms-ben), 2. telefonon vagy 3. (az írásbeliség követelményének meg nem felelő) elektronikus levélben (e-mail) értesítse a döntés meghozataláról és arról, hogy azt három munkanapon belül átveheti a hatóságnál. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a döntés az említett eszközök útján is közölhető, viszont a személyes átvétel mind az ügyfélnek, mind a hatóságnak előnyös lehet (nincs szükség postázásra, gyorsabban eljut az ügyfélhez). Az átvétel igazolásaképpen – a szóbeli közléssel megegyező módon – az átvétel tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel, azaz a Ket. 78. § (1)-(2) bekezdés alapján a közlésre jogosulttal (vagy képviselőjével) alá kell íratni. Ha az sms-ben, telefonon vagy e-mailben történt figyelemfelhívást követően nem veszik át a döntést, a hatóság haladéktalanul intézkedik az írásbeli közlés iránt.79. § (1) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.(2) Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. (5) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

Hirdetményi közlés, döntések nyilvános közzétételeA Ket. alapján hirdetményi közlésnek van helye, ha

96

1. az ügyfél lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és az új lakcím kiderítésére tett kísérlet nem járt eredménnyel,2. jogutódlás következett be, és a jogutód nem ismert,3. az ügyfél nem nevezett meg kézbesítési meghatalmazottat,4. az egyéb közlési módok alkalmazása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy előre eredménytelennek mutatkozik,5. Hirdetményi úton történő közlésnek van helye a hatásterületen élő és a ket. alapján ügyfélnek minősülő szervezetek esetén, ideértve, ha az ügyfelek körét vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani.A Ket.-novella a Pp. rendelkezéseire is tekintettel bővíti a hirdetményi közlés eseteit. Ha az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, nincs magyarországi képviselője, amennyiben a hatóság és ügyfél nem elektronikus úton tart kapcsolatot, kötelező magyarországi lakcímmel rendelkező kézbesítési meghatalmazottat megneveznie. Amennyiben ez nem történik meg, az alapján a megfontolás alapján, hogy a külföldön élő ügyféllel való kapcsolattartás költségei a hatóságot nem terhelhetik, a döntést hirdetményi úton kell kézbesíteni. A hirdetményi közlés „eredményességét” kívánja elősegíteni az, hogy október 1-jétől a hirdetményt – a hatásterületen fekvő önkormányzaté mellett – annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, amelyik 1. az ügyfél lakcíme, 2. az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy3. a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerint illetékes lenne. A Ket.-novella a kizárás vagy mulasztás folytán kijelölt hatóság által lefolytatott eljárás tekintetében is egyértelműen rendezi a hirdetményi közlés helyét.(2) A hirdetménynek tartalmaznia kella) a kifüggesztés napját,b) az eljáró hatóság megnevezését,c) az ügy számát és tárgyát,d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, illetőleg székhelyét, továbbáe) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti.

A Ket.-novella elrendeli egyes, a köz szempontjából kiemelt jelentőségű, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat nyilvános közzétételét [Ket. 80/A. §]. A közzétételi kötelezettség a közérdek védelmét, ezen belül a közrend, közbiztonság, a közfeladatot ellátó szervek, a természeti erőforrások, különleges jogok feletti rendelkezés kontrollját biztosítja. A szabályozás fenntartja a lehetőséget a jogalkotó számára, hogy törvényben további közzétételi kötelezettséget írjon elő. A közzétételre a hirdetményi közlés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkező rész mellett az indokolás vagy az indokolás kivonata is közzétehető. A személyes adatok védelmének természetesen ebben az esetben is érvényesülnie kell, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a személyes adatokat a hatóság megismerhetetlenné teszi.Kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnokA Ket.-novella szabálya alapján az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával kézbesítési meghatalmazottat nevezni, ha az ügyfél1. nem rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy székhellyel,2. nem nevezett meg képviselőt, és3. elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.A Ket. meghatározza azokat az eseteket, amikor az eljáró hatóság kézbesítési ügygondnokot rendelhet ki. Ezekben az esetekben a kirendelés lehetősége a hirdetményi kézbesítés kiváltását

97

szolgálja. A cél annak elkerülése, hogy az ügyfél a kötelezettséget megállapító vagy alapvető jogot elvonó döntésről a hirdetményi úton történő közlésben rejlő „bizonytalanságok” miatt nem szerez tudomást.A kézbesítési ügygondnok kirendelésének lehetőségét szűkítő módosítás egyik célja, hogy a kézbesítési ügygondnok eljárásához és a postai kézbesítéshez kötődő kézbesítési vélelmek kollízióját elkerülje, azaz a Ket.-novella a sikertelen postai kézbesítéshez kötődő kézbesítési vélelemnek „elsőbbséget” biztosít; ha ez beállt, akkor nincs helye kézbesítési ügygondnok kijelölésének. Másrészt a Ket. 81. §-a eddig csak a határozat közlése esetén tette lehetővé a kézbesítési ügygondnok igénybevételét, azonban mivel kötelezettséget végzés is állapíthat meg – végzés és határozat esetén is rendelhet ki a hatóság ügygondnokot. (4) Ha a kézbesítési ügygondnok eljárása nem járt sikerrel, a döntést azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított tizedik munkanapon. (5) Sikeres kézbesítés esetén a kézbesítési ügygondnok a sikeres kézbesítés napjáról és az ügyfél tartózkodási helyéről haladéktalanul értesíti az őt kirendelő hatóságot.

23/B A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás. A hatósági ellenőrzés

98

Közös szabályokA hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban a Ket. egészét az V. Fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A Ket.-novella kiegészíti ezt a szabályt azzal, hogy a hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban a Ket. teljes egészében szubszidiárius, a Ket. csak akkor alkalmazható, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet az adott ügyre vonatkozó eltérő szabályt nem tartalmaz.

A hatósági igazolvány és a hatósági bizonyítvány kiadása, továbbá a hatósági nyilvántartással kapcsolatos hatósági tevékenység jogi természetét tekintve hatósági döntésnek minősül, ami a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján érdemi döntés esetében határozat, minden más kérdésben végzés. Amennyiben a hatóság a kérelemre indult eljárásban nem ad helyt a kérelemnek, azaz nem adja ki a bizonyítványt, igazolványt, elutasítja a nyilvántartásba történő bejegyzést, ez irányú döntéséről a hatóság alakszerű határozatot hoz.

Közös szabály továbbá, hogy a hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás adattartalmát és a kiállítás vagy bejegyzés módját jogszabály határozza meg. Értelemszerűen a hatósági bizonyítvány esetén az adattartalmat az ügyfél kérelme is meghatározhatja.

A Ket.-novella által megállapított 82. § (5) bekezdésében kimondja, hogy a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindításáról nem kell értesíteni az ügyfelet. A módosítás célja a hatóságot terhelő felesleges adminisztratív kötelezettségek csökkentése, mivel ezen eljárásokban az értesítés nem garanciális jelentőségű.

A hatósági bizonyítvány.

A Ket.-novella módosítása következtében a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hatóság köteles eljárni.

Nem szükséges, hogy jogszabály külön előírja a kiadás lehetőségét, mint a hatósági igazolványnál, vagy hogy az ügyfél külön igazolja a bizonyítvány kiadásának a szükségességét. Hatósági bizonyítvány kiadása kivételes esetekben hivatalból is lehetséges.

A Ket.-novellának megfelelően tehát a kérelem csak akkor tagadható meg: 1. ha az jogszabályba ütközik, 2. vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását

kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik3. vagy a hatóság a kért adattal, ténnyel nem rendelkezik. Október 1-

jétől hatályos módosítás ennek megfelelően az is, hogy ezentúl nem kötelező tartalmi eleme a hatósági bizonyítványnak, hogy milyen célból, milyen szerv eljárásában történő felhasználásra állította ki a hatóság. Más kérdés, hogy a 82. § (5) bekezdése utal a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásra, célszerű, ha legalább a jegyzőkönyvben szerepel e cél.

99

Ket.:83.§ (2.) A hatósági bizonyítvány kiadására a 21. §-ban meghatározott hatóságok, továbbá az a hatóság is illetékes, amelynek

a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt,

b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,

c) nyilvántartása az adatot tartalmazza.

Az új Ket. áttér a határidők munkanapokban történő számítására, ezért a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban a korábbi nyolcnapos ügyintézési határidő öt munkanapra változik (jogszabály ettől eltérő határidőt állapíthat meg).

A hatósági bizonyítvány egyik rendeltetése, hogy az más hatósági eljárásokban, bíróságok vagy más állami szervek előtt folyó eljárásokban bizonyítékként használható fel. A Ket. megdönthető vélelmet fogalmaz meg, amikor kimondja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalmát ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni. A törvényi vélelem három esetben dőlhet meg: 1. a valótlanságot az ellenérdekű ügyfél bizonyítja a felhasználási cél szerinti

eljárásban,2. az a hatóság állapítja meg, amely előtt a felhasználás célja szerinti eljárás folyik; 3. vagy az a hatóság, amely a hatósági igazolvány kiadása iránti eljárásban határoz.A törvényes vélelem megdöntése esetén

a Ket. szerint az eljárás a következő: ha a valótlanságot az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, mely a felhasználási cél szerinti eljárásban dönt, a feltárt bizonyítékok ismertetésével együtt tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot. Ha a kiállító hatóság e tájékoztatás alapján vagy egyébként hivatalból megállapítja a tartalom valótlanságát, akkor köteles a hatósági bizonyítványt hivatalból kijavítani, visszavonni vagy módosítani és erről határozatot hozni. A kiállító hatóság az előbbiekről hozott határozatot a felhasználási cél szerinti hatóságnak is megküldi.

A hatósági bizonyítvány természetéhez, gyakorlati alkalmazhatóságához tartozik, hogy azt vagy meghatározott időtartamig (pl. hatósági erkölcsi bizonyítvány) vagy egyetlen alkalommal lehet felhasználni (ellentétben a hatósági igazolvánnyal, mely a benne foglaltak rendszeres igazolására szolgál).

Egyrészt – ahogy az fentebb már szerepelt – ezentúl a hatóság nem csak akkor köteles eljárni, ha ezt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti, másrészt a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadási okai részben megszűntek, részben megváltoztak, a megmaradó okok átkerültek a 84.§ (2) bekezdésből a 83.§ (8) bekezdésbe.

Hatósági igazolvány pl. útlevél, személyi igazolvány

Olyan közokirat, amelyet a hatóság 1. törvényben, 2. kormányrendeletben vagy 3. önkormányzati rendeletben meghatározott esetben és

módon

100

kérelemre vagy hivatalból állít ki az ügyfél jogainak vagy adatainak rendszeres igazolása céljából.

speciális eljárási szabályok:Kiadása általában hivatalból történik, de egyes esetekben az ügyfél kérelmére (pl.: útlevél). A kiadáshoz szükséges valamilyen objektív vagy szubjektív feltétel bekövetkezése. pl.: gépjármű vezetői engedély kiadásához kell, a megfelelő életkor betöltése, orvosi vélemény és a sikeres vizsga.

A Ket. nem rendelkezik sem speciális illetékességi okokról, sem határidőkről. Az adott igazolvány típusra vonatkozó jogszabály rendezi az illetékességi okokat, határidőket, de az igazolványba csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető.Ez azt jelenti, hogy hatósági igazolványt kizárólag törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet alapján lehet kiadni, de az igazolvány adattartamát már bármely jogszabály megállapíthatja.A hatósági igazolványba foglaltakat –ellenkező bizonyításig- mindenki köteles elfogadni ha valamely ellenőrzésre jogosult hivatalos személy megállapítja a bejegyzés valótlanságát vagy hamisságát, akkor elkobozza az igazolványt, de arról átvételi elismervényt ad. A hamis igazolványt továbbítja az azt kiállító szervhez és megteszi a további lépéseket pl. feljelentést tesz.

A hatósági nyilvántartás- csak jsz-ban meghatározott adatokat lehet nyilvántartani- tv., vagy tv. felhatalmazása alapján ÖK-i rendelet írhatja elő a személyes adatok

nyilvántartását- nyilvántartott hibás adatot hivatalból köteles kijavítani és erről az érintetteket

értesíti

Hatósági bizonyítvány és igazolvány összehasonlítása:Közös vonások:

1. mindkettőt hatóság állítja ki 2. kiállítás kérelemre vagy hivatalból történik 3. mindkettő határozat jellegű közokirat4. alakszerű határozatot kell hozni mindkét esetben a kiadás

megtagadásárólKülönbségek:

1. A hatósági bizonyítvány kiadását bármely jogszabály előírhatja, míg a hatósági igazolvány csak a Ket.-ben nevesített jogszabálytípusok rendelkezése alapján állítható ki.

2. A hatósági bizonyítvány bármely tény, állapot, adat igazolására szolgálhat, míg a hatósági igazolvány kizárólag az ügyfélre vonatkozó adatokat, vagy jogokat igazolja.

3. A hatósági bizonyítvány kizárólag adatokat, tényeket, igazol, tehát közvetlenül nem biztosít jogokat az ügyfél számára, míg a hatósági igazolvány jogokat, jogosítványokat is igazolhat, pl.: útlevél feljogosít a határ átlépésére.

4. A hatósági bizonyítvány alkalmi felhasználásra (tipikusan egyszeri felhasználásra), míg a hatósági igazolvány az ügyfél adatainak, jogainak rendszeres igazolására szolgál.

101

A hatósági nyilvántartás

A hatósági nyilvántartás a közigazgatási hatóságok által kezelt közhiteles adatbázis=az abban foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításig mindeki köteles elfogadni, mely a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazza. Az adattár kezelésére, a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységre jogszabály kötelezheti a hatóságot. A Ket.-novella kiveszi a személyes adatok kezelésére vonatkozó részt a 86.§-ból, mivel az felesleges ismétlése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek.

A Ket.-novella újítása, hogy a hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre nem kell alkalmazni a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá, hogy a döntés a bejegyzés napjától jogerős. A módosítás célja a hatóságok terheinek csökkentése. Ilyen hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés például a bűnügyi nyilvántartásba való bejegyzés.

A Ket.-novella pontosítja és módosítja azt a rendelkezést is, amely a bejegyzések hivatalból történő korrigálására vonatkozik. A hatóság hivatalból köteles a nyilvántartással kapcsolatos következő feladatokat elvégezni: a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibásat javítani, az elmulasztottat pótolni.

A Ket.-novella ahhoz a módosításhoz kapcsolódóan, hogy a hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés esetén nem kell alkalmazni a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket, kimondja, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő kezdete az az időpont, amikor a bejegyzés vagy a mulasztás az ügyfél tudomására jut, mivel az ügyfél nem értesül automatikusan a bejegyzésről vagy annak elmaradásáról.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél illeték vagy díj lerovása mellett a nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet

Hatósági ellenőrzésA Ket. a tárgyi hatálya szerint közigazgatási hatósági ügy többek között minden olyan ügy, ahol a hatóság hatósági ellenőrzést végez. A hatósági ellenőrzés szabályait a Ket. VI. fejezete határozza meg. A hatósági ellenőrzésre is vonatkoznak a közigazgatási eljárási törvény alapelvekről, hatáskörről, illetékességről, képviseletről, kizárásról stb. szóló rendelkezései. Az ágazati jogszabályok a Ket.-től eltérő részletességgel állapíthatják meg az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket (pl.: az adóigazgatási eljárás).

A Ket. hatályát meghatározó rendelkezések közül a 14. §-ban találhatók hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok is. Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben és a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásban a hatósági ellenőrzésre, illetve utóbbi eljárásban a helyszíni ellenőrzésre és a szemlére törvény a Ket. rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.

A hatósági ellenőrzés joghoz kötöttsége:A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatóság nem végezhet

102

csak úgy általában ellenőrzést, csak és kizárólag a feladatkörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében járhat el.

Ellenőrzési jogosítványok:A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban,1. személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását,2. iratok bemutatását kérheti, és3. egyéb tájékoztatást kérhet, vagy4. helyszíni ellenőrzést tart. 5. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és

folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, táv-adatszolgáltatás útján is történhet.

A helyszíni ellenőrzés lefolytatására, az ügyfél értesítésére és a helyszíni ellenőrzés akadályozására e törvénynek a szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(Szemle)56. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.

(2) Szemlét: 1. a hatóság ügyintézője, 2. a hatóság által kirendelt szakértő,

3. jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet.

A szemletárgy birtokosát vagy a szemlével érintett személyt előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét.Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.Ha a szemle megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné annak eredményességét, a hatóság a szemle befejezésekor átadja vagy haladéktalanul megküldi a szemletárgy birtokosának a jegyzőkönyv egy példányát. Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető.A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Jogszabály előírhatja, hogy a szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. Kivéve ha ez veszélyeztetné az eljárás sikerét. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.Közrendvédelmi okból a szemle haladéktalanul megtartható

A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe:

1. beléphet,

103

2. ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat,

3. a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet,

4. a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

Ha a szemlét a hatóság informatikai eszköz útján végzi, hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz.A szemletárgy birtokosa az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól.57/B. § (1) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.(2) Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja.(3) A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.(4) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Ehhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. Tehát mindezek a szabályok vonatkoznak a hatósági ellenőrzés megtartására is.A szemle szabályainál találhatóak a közös rendelkezések, ezeket kell alkalmazni a helyszíni ellenőrzésnél is.

Az új Ket értelmében a helyszíni ellenőrzés során nem kell jegyzőkönyvet felvenni, ha jogsértés nem történt. Ilyenkor elég ha a hatóság hivatalos feljegyzést készít. A hivatalos feljegyzést az ügyfél kérelme esetén megküldi a hatóság. Azonban ha a hatóság jogsértést tapasztal, vagy nem kíván a hatósági feljegyzés lehetőségével élni, a helyszíni ellenőrzésről, a megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél nyilatkozatairól jegyzőkönyvet készít, melyet kötelezően közölnie kell az ügyféllel (a helyszínen vagy öt munkanapon belül megküldve).

A Ket.-novella további újításként beiktatta a kérelemre lefolytatott hatósági ellenőrzés kapcsán a hatóság értesítési kötelezettségét az ügyfél felé: az eljárás befejezésekor a hatóság köteles megküldeni a jegyzőkönyvet vagy a hivatalos feljegyzést (tehát a közlési kötelezettség független attól, hogy történt-e jogsértés).

94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, az ügyfél jogsértéséta) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére,b) hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi azt az intézkedést, amelynek megtételére jogszabály az adott eljárásban feljogosítja,c) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

104

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot huszonkét munkanapon belül tájékoztatni.

24/BA jogorvoslat fogalma. A Ket. jogorvoslati rendszerének sajátosságai. Jogerő a közigazgatási eljárásban.

A jogorvoslás alkotmányos alapjai

105

A jogorvoslathoz való jog olyan alapjog, amely mindenkit megillet, akinek jogát vagy jogos érdekét a bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés érinti. A jogorvoslathoz való jog tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági döntésekre terjed ki. Tartalmát tekintve az érdemi határozatok esetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét biztosítja. 1. A törvény egyfelől az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének rendelkezésére

álló jogorvoslati eszközöket, 2. másfelől a hivatalból alkalmazható döntés-felülvizsgálati módokat foglalja magában.

Ez az összetett jogorvoslási rendszer juttatja érvényre a jogbiztonságot és a törvényességet, és lehetővé teszi a téves jogszabály-értelmezésből vagy más okból eredő hibás döntések megfelelő korrigálását. A fellebbezési jog és a bírósági felülvizsgálat joga azonban nem abszolút jogok, a Ket., valamint a Pp. XX. fejezete határozza meg e jogorvoslatok alkalmazási feltételeit a közigazgatás szervezetrendszerén belül és a közigazgatási bíróság előtti eljárásban.

A közigazgatási jogorvoslás rendszere

A közigazgatási aktusok felülvizsgálatára sor kerülhet 1. kérelemre, illetőleg2. hivatalból.

A Ket. a „Jogorvoslatok” címet viselő fejezetében a jogorvoslati eljárások három csoportját szabályozta: 1. az ügyfél kérelmére lefolytatott jogorvoslati eljárásokat,2. a hivatalból lefolytatott döntés-felülvizsgálati eljárásokat, illetve

mind az ügyfél kérelmére, mind hivatalból lefolytatható nem érdemi jogorvoslási módokat.

A hivatalból lefolytatható döntés- felülvizsgálati eljárást is a jogorvoslati eljárások típusai közé sorolja, holott annak célja nem a hatósági döntéssel érintett személy jogvédelmének biztosítása, hanem az, hogy a jogszabálysértő döntéseket felülvizsgálják, és a jogszabályoknak megfelelő döntések szülessenek. A Ket.-novella a fogalmi pontatlanság kiküszöbölése érdekében módosítja a VII. fejezet címét, a „Jogorvoslatok és döntés-felülvizsgálat” kifejezést használva összefoglalóan akként rendelkezik, hogy az ebben a fejezetben szabályozott eljárásokban a Ket. rendelkezéseit a fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Itt csak visszautalunk arra, hogy a Ket.-novella a hatóság döntéseiről szóló fejezetben rendelkezik a kijavításról, kiegészítésről.

Az ügyfél kérelme alapján az ügyféli jogorvoslatok körébe az alábbi eljárások tartoznak:

1. a fellebbezési eljárás (98-108. §), 1

2. a bírósági felülvizsgálat (109-111. §), 2

106

3. az újrafelvételi eljárás (112. §).

Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára: 1. a döntést hozó hatóság saját hatáskörben indított eljárás keretében (114.§),

2. a felügyeleti eljárás keretében (115- 116. §),

3. az Alkotmánybíróság határozata alapján (117.§),

4. az ügyészi intézkedés nyomán (118-120. §).

Alapvető kérdés, hogy a közigazgatási hatóság egyes döntései (határozat, végzés) ellen a jogorvoslati lehetőség önállóan vagy csak járulékosan gyakorolható-e. Vagyis a közigazgatási hatóság határozatai mellet a végzések ellen is lehet e fellebbezést benyújtani.A közigazgatási hatóság határozata ellen a törvényben megállapított módokon és feltételekkel önálló jogorvoslatnak van helye (azaz az ügy érdemében hozott döntése ellen). Tehát a közigazgatási hatóság másik döntési formája, a közigazgatási végzés esetében főszabályként a jogorvoslat járulékos jellegű, vagyis a végzés elleni jogorvoslati kérelem a határozat elleni jogorvoslati kérelembe beépítve terjeszthető elő.

Ket.: 96. § A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Végzés ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi; erre maga a Ket. határoz meg néhány esetet (pl. az eljárást megszüntető végzés vagy az eljárási bírság kérdésében hozott végzés a. Ket.-novella nem változtat azon a koncepcionális megfontoláson, hogy a közigazgatási határozat esetében általánosan, míg a közigazgatási végzés esetében csak akkor teszi lehetővé az önálló jogorvoslat benyújtását, ha azt törvény (akár a Ket., akár más törvény) kifejezetten megengedi. (A Ket. 109. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási jogorvoslatot ki kell meríteni a bírósági felülvizsgálat előtt. A Pp. 332/A. § b) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.

A kérelemre indult jogorvoslati eljárások

Fórumrendszer a kérelemre indult jogorvoslati eljárásokbanAz ügyfél kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásokban a Ket. alapján az eljárás lefolytatására a:

1. megtámadott döntést hozó szerv,

2. a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, valamint

3. a közigazgatási ügyben eljáró bíróság jogosult, illetve kötelezett.

A fellebbezések elbírálása tekintetében alapelv a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. Nincs alkotmányos kényszer a jogorvoslat közigazgatási úton történő

107

biztosítására, de ha ezt megteszi a törvényalkotó, annak meg kell felelnie minimális alkotmányos követelményeknek.

1. az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv (szervnek minősül különösen a központi államigazgatási szerv központi, területi és helyi szerve, a szerv jogi személyiségétől vagy annak hiányától függetlenül),

2. a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője az első fokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét akkor sem utasíthatja, ha erre egyébként külön jogszabály alapján hatásköre van.

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést:

1. a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére jogosult hatóság,

2. vagy új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító szerv bírálja el.

A fellebbezés rendes jogorvoslati eszköz, mert minden első fokú döntés ellen igénybe vehető A jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van

A bírósági felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati eszköz, mert a jogerős és végrehajtható közigazgatási döntés ellen vehető igénybe, amelyben az ügyfél a rendes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint az ügyet a közigazgatási szervezetrendszeren kívüli bíróság dönti el. A keresetnek a jogerős döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bírósági felülvizsgálat a közigazgatási hatósági ügyekben általános, minden ügyben van rá lehetőség. A bírói felülvizsgálat során a bírót köti a kereseti kérelem. A bíróság hatásköre alapvetően arra terjed ki, hogy a hibás közigazgatási döntést megsemmisítse. (nem változtathatja meg.)

Az újrafelvételi kérelem rendkívüli jogorvoslati eszköz a közigazgatási szakban jogerőre emelkedett, végrehajtható határozat felülvizsgálata iránt. Az újrafelvételi eljárást az alapozza meg, hogy szükségessé válik az eljárás során már fennálló de el nem bírált ténynek, adatnak, bizonyítéknak a jogerő beálltát követő figyelembe vétele. Nem fellebbviteli jogorvoslat. A kérelem elbírálása az első fokon eljárt szer hatáskörébe tartozik. Csak akkor vezet határozat módosításához, ha az újrafelvételi eljárás során a határozatot az ügyfél javára kell megváltoztatni.

A felügyeleti szerv jogaiA felügyeleti szerv a felügyelt közigazgatási szervet, amely illetékes és hatáskörrel rendelkezik az eljárás megindítására utasíthatja. Mulasztás esetén utasítja a felügyelt szervet az eljárás lefolytatására. Elbírálja a kizáró okokat. Felügyeleti eljárást folytathat le.

Államigazgatási hatósági ügyekAz államigazgatási hatósági ügyekben a fórumrendszer vertikális a felügyeleti jogokat az eljáró szerv irányító szerve gyakorolja. Pl.: városi földhivatal felett a megyei földhivatal.

108

Önkormányzati hatósági ügynek minősülnek mindazok a hatósági jogkörök, amelyekben a 1. helyi képviselő-testület (közgyűlés) 2. vagy átruházott hatáskörben más önkormányzati szerv, továbbá3. a polgármester önálló hatáskörben hozza meg

az elsőfokú közigazgatási hatósági határozatot. A képviselő-testület (közgyűlés) önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek; az ilyen határozatok felülvizsgálata jogszabálysértésre való hivatkozással a bíróságtól kérhető. A polgármester önálló hatáskörben hozott, illetve az önkormányzat valamely szerve (pl. bizottság, részönkormányzat) által átruházott hatáskörben hozott döntéseivel szemben benyújtott fellebbezés elbírálása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik.

A helyi önkormányzatokhoz telepített államigazgatási hatósági ügyekben törvény vagy kormányrendelet alapján a:

1. jegyző,2. főjegyző,3. körjegyző, illetőleg kivételesen4. a polgármester, főpolgármester,5. a megyei közgyűlés elnöke,6. a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, valamint7. a hatósági igazgatási társulás járhat el első fokon.

Valamennyi esetben az elsőfokú hatósági határozat elleni fellebbezés elbírálására főszabályként a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult. Ettől azonban törvényben vagy kormányrendeletben el lehet térni (pl. ilyenek a települési önkormányzati jegyző által gyakorolt elsőfokú közlekedési hatósági jogkörök, amelyek vonatkozásában a fellebbezés elbírálására jogosult szerv nem a regionális államigazgatási hivatal, hanem a megyei/fővárosi közlekedési felügyelet).

Köztestületi önkormányzat esetén a hatáskörében eljárva hozott elsőfokú hatósági határozat elleni fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv bírálja el. Ilyen szerv hiányában az első fokú döntést hozó köztestület döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ilyen szabályozásokat találhatunk például a Magyar Építész Kamaránál, a Magyar Ügyvédi Kamaránál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál vagy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaránál.

Ha törvény vagy kormányrendelet a nem hatósági feladat ellátására létrehozott egyéb szervezetet vagy személyt jogosít fel hatósági jogkör gyakorlására, akkor törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására.

A bírósági felülvizsgálat iránt benyújtott keresetek elbírálása körében pedig értelemszerűen a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróság jogosult, illetve köteles az eljárás lefolytatására.

A jogerő a közigazgatási eljárásbanA jogerőCélja a jogbiztonság, kiszámíthatóság és a törvényesség.

109

Alaki jogerő: a határozat megtámadhatatlansága, vagyis rendes jogorvoslattal vagy fellebbezéssel nem támadható meg.

Jogerős a határozat, ha 1. az I. fokú döntés ellenhatáridőn belül nem fellebbeztek vagy

2. a fellebbezést a tv. kizárja,3. a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták, i4. illetve ha a fellebbezés lehetőségét kimerítették.

Anyagi jogerő: a határozat megváltoztathatatlansága, vagyis a sem a Közigazgatási szerv, sem a bíróság nem változtathatja, vagy semmisítheti meg. Vagyis ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett ugyanazon felek között nincs helye új eljárásnak.

Anyagi jogerő korlátozása- Azokban az ügyekben, amelyek a Közigazgatási szakaszban lezárultak (ügyfél

nem élt a keresetindítás jogával) az anyagi jogerő csak korlátozottan érvényesül.- Tv-sértés esetén a jogerős és Vh-andó döntésmódosítás, visszavonás vagy

felügyeleti eljárás során hivatalból felülvizsgálható. A már végrehajtott határozat esetén újrafelvételi kérelem során visszavonás vagy módosítás történhet.

- Szűkíti továbbá az anyagi jogerőt az ügyészi óvás joga, mert a 3 éven belül benyújtott ügyészi óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinthet.

- Az anyagi jogerőt kizárja a Kormánynak az aktus felülvizsgálati joga, hogy az alárendelt szervek (önkormányzati szervek tekintetében NEM) által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít vagy megváltoztat, amely tv-be ütközik. (Alk.)

- AB határozata

25/B. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. A döntés visszavonása vagy módosítása. Az újrafelvételi eljárás.

110

A döntés kijavítása és kiegészítéseA Ket. helytelenül a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eszközök között szabályozta a kijavítás és kiegészítés jogintézményeit, holott ezek nem minősülnek jogorvoslati eszköznek.Ezért a Ket.-novella mindezek alapján a hatóság döntéseiről szóló fejezetben szabályozza a kijavítás és kiegészítés jogintézményét.

Kijavítás és kiegészítés esetében tehát hiányzik a jogorvoslat két alapvető jellegzetessége: a vitatott döntés és a magasabb szintű fórum eljárása. Kiegészítés esetében is csak a kiegészítő döntéssel szemben van helye jogorvoslatnak. A törvény módosítja a kijavítás szabályait, kimondja, hogy a döntés kijavítása nem a hatóság mérlegelésén múlik, hanem: 1. a hiba kérelemre történő vagy

2. hivatalbóli észlelése esetén kötelező azt kijavítania (nem csupán „kijavíthatja”). Mivel kijavítás esetén nincs helye jogorvoslatnak, valamennyi típusú hiba csak akkor javítható ki, ha

1. az nem hat ki az ügy érdemére, 2. az eljárási költség mértékére vagy3. a költségviselési kötelezettségre.

Meg kell említeni, hogy a Ket. korábban külön kezelte a döntés kicserélését. Ez az elkülönítés nem indokolt, hiszen a hatóság, a kijavításhoz, és a kiegészítéshez kapcsolódó reálcselekményeket végzett ez esetben is. Tehát nem önálló döntésfajtáról volt szó.

Kijavítás:81/A. § (1) Ha a döntésben:

1. név2. szám3. vagy más elírás 4. illetve számítási hiba van,

a hatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja ha: 1. az nem hat ki az ügy érdemére,2. az eljárási költség mértékére vagy3. a költségviselési kötelezettségre.

A kijavítást a hatósága) a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzéssel,b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagyc) kijavító döntés meghozatalával teljesíti.

A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Kiegészítés81/B. § (1) Ha döntésből

1. jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik,

111

2. vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés,

a hatóság a döntést kiegészíti.

Nincs helye a döntés kiegészítésének, haa) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagyb) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

A kiegészítést a hatóság1. önálló kiegészítő döntéssel, e ténynek a döntés eredeti példányára és

kiadmányaira történő feljegyzésével vagy2. a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést

egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésévelteljesíti.

A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.

A döntés visszavonása vagy módosításaA Ket. a döntés visszavonását vagy módosítását a hivatalbóli döntés felülvizsgálati eljárások között szabályozza.

A döntés módosítása és visszavonása114. § (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy

1. a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, 2. a felügyeleti szerv vagy3. a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által

el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.

E rendelkezésből következik, hogy törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján a felügyeleti szerv és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság más-más hatóság is lehet

A döntés módosítására vagy visszavonására a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Kivéve, ha az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indult az eljárás.

Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését.

(3) A döntést nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.Kivéve, ha

1. a hatósági nyilvántartásba, illetve2. a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint3. az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása iránt indították az

eljárást.

A döntés módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti.

112

A döntés ügyészi intézkedés nyomán történő módosítására vagy visszavonására a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvénynek az ügyészi törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályai az irányadóak.

A hatóság döntésének semmisségi ok alapján történő visszavonására a semmisség szabályait kell alkalmazni (121. § rendelkezéseit).

Tágabb értelemben véve hivatalbóli döntés-felülvizsgálatnak, minősül A Ket. 44. § (7) bekezdése értelmében: „Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását

1. a hatóság határozatának, vagy

2. eljárást megszüntető végzésének

jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.” Annak érdekében, hogy a szakhatóság „önellenőrzése” ne vezessen az eljárás elhúzásához, a szakhatósági állásfoglalás módosítására csak egy alkalommal, jogszabálysértés orvoslása céljából kerülhet sor, a szakhatóságnak pedig viselnie kell az ezzel a módosítással okozott költségeket is.

A tágabb értelemben vett döntés-felülvizsgálatok kategóriájába tartozik a döntés visszavonásának az az esete is: „ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja.”

A hatóság az eljárást megszünteti, haaz eljárás kérelemre indult, és az ügyfél kérelmét visszavonta,kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy, ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét.

Az újrafelvételi eljárásAz újrafelvételi eljárás rendkívüli jogorvoslat. Benyújtásának csak kivételesen, jogszabály által megkívánt feltételek fennállása esetén van helye. Újrafelvételi kérelmet közigazgatási szakban jogerőre emelkedett, határozattal lezárt ügyben lehet benyújtani.Tehát csak határozat ellen nyújtható be végzés esetében nem. Benyújtásának nem feltétele a rendes jogorvoslat kimerülése.

112. § (1)Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására: 1. a határozat meghozatala előtt már meglévő,

2. az eljárásban még el nem bírált és3. az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más

bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

113

1. az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,

2. az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,

3. a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,4. azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben

önkormányzati rendelet kizárja.

(3) Törvény, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel a 6 hónapos határidőnél hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő határidőt is meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti.Tehát megállapítható egy 6 hónapos szubjektív és egy 3 éves objektív határidő.

Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el.Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot:

1. módosíthatja, 2. visszavonhatja, vagy3. az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat.

E döntés ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme.Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről.

Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének - részben vagy egészben - nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig a kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, valamint az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről.

A Ket.-novella alapján egyértelművé válik, hogy a másodfokon jogerőssé vált határozatot is felülvizsgálhatja az elsőfokú hatóság az újrafelvételi eljárás keretében.

A Ket.-novella az újrafelvételi kérelemnek helyt adó döntés joghatása tekintetében akként rendelkezik, hogy az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot.

26/B. A fellebbezés

114

A fellebbezés

(kérelemre induló jogorvoslati eljárás)A fellebbezés – mint rendes jogorvoslat – a közigazgatási eljárások alapvető s ebből fakadóan leggyakrabban alkalmazott jogorvoslati formája. Fellebbezésre csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor.

A Ket.-novella a határozat mellett az eljárás befejezésének másik esetét, az eljárást megszüntető döntést is nevesíti.

Az eljárás megszüntetése esetén önállóan nem fellebbezhető végzések ellen semmilyen jogorvoslattal nem élhettek az arra egyébként jogosultak.

Határozat esetén a fellebbezés mindig önálló, míg a végzések esetében a fellebbezés főszabályként járulékos jelleggel vehető igénybe.

Az ügyfél fellebbezési jogosultsága általános, azaz főszabályként minden elsőfokú határozat ellenében fellebbezéssel élhet.

Nem nyújtható be fellebbezés viszont az alábbi esetekben:

1. ha az ügyben azt törvény kizárja

2. ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,

3. valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben (például a közúti közlekedési előéleti pontrendszerbe való bejegyzés vagy a bűnügyi nyilvántartásba való bejegyzés esetén),

4. ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,

5. törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta.

A kiemelt esetekben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

A hatósági végzések körében – akár az első fokú eljárás, akár a jogorvoslati eljárás során hozott – első fokú végzések fellebbezhetőek meg. Főszabályként csak járulékos formában támadható meg az ügyfél által sérelmezett döntés, azaz csak az ügyet első fokon lezáró hatósági határozat elleni fellebbezésben lehet egyúttal a végzés ellen is fellebbezni. E főszabály alól azonban lényeges kivételek léteznek, amely körben a végzések önállóan, azaz az eljárást lezáró határozattól függetlenül megtámadhatóak. A Ket.-novella ezt a felsorolást több elemmel is bővítette. Az alábbi végzésekkel szemben lehet önállóan is fellebbezni:

1. ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzés,

2. kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés,

115

3. az eljárást felfüggesztő végzés,

4. az eljárást megszüntető végzés,

5. a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés,

6. a hatóságnak a rá irányadó ügyintézési határidő felróható túllépéséből származó és az ügyfél részére történő illeték- vagy díjvisszafizetésről rendelkező végzés ellen,

7. a természetes személyazonosító adatok zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó végzés,

8. az eljárási bírságot kiszabó végzés,

9. a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen,

10. mindazon végzések esetében, ahol törvény megengedi,

11. az eljárás egyéb résztvevőjére (szakértő, tanú, stb.) önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen,

12. iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés ellen.

A fellebbezési jog gyakorlása nincs meghatározott jogcímhez kötve: az ügyfélnek annyit kell mindössze állítania, hogy az adott határozatban foglaltak a jogát vagy jogos érdekét sértik. Következésképpen az ügyfél bármely okra való hivatkozással nyújthat be fellebbezési kérelmet, amely okra tekintettel a közigazgatási határozatot sérelmesnek tartja. Így például hivatkozhat a hatósági határozat célszerűtlenségére, méltánytalan voltára éppúgy, mint jogszabálysértésre vagy akár eljárási szabálytalanságokra. A fellebbezésben megjelölt ok önmagában is elégséges a másodfokú eljárás megindításához, azaz kérelmét az ügyfél nem köteles külön megindokolni.

A Ket.-novella alapján a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló időtartam a közigazgatási hatóság döntésének közlésétől számított tíz munkanap. Ettől az általános fellebbezési határidőtől eltérő (akár rövidebb, akár hosszabb) fellebbezési határidőt csupán törvény vagy kormányrendelet jogosult megállapítani.

A Ket. 104. § (2) bekezdése a határidőn túl benyújtott és a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezések érdemi vizsgálat nélküli elutasításával kapcsolatos eljárásról rendelkezett. A hatályos szabályozás szerint az eljárást a fellebbezés elbírálására jogosult szerv folytatja le. A tárgyalt esetben másodfokú hatóság által hozott első fokú végzés születik, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani. A jogorvoslati eljárás így szükségképpen a másodfokú hatóság első fokú döntése felett a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz – tipikusan a miniszterhez – kerül. A „harmadfokú” szerv tehermentesítését szolgálja az a módosítás, amely a döntés jogát az elsőfokú szervhez telepíti. A tartalmi változtatással összhangban a rendelkezés az első fokú döntést hozó hatóságnak a fellebbezési kérelemmel kapcsolatos teendőiről szóló szabályok közé, a 102. § (3) bekezdésébe került. A Ket.-novella

116

értelmében nem a Ket. 30. §-ában foglalt összes, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításául szolgáló ok tartozik az első fokú döntést hozó hatóság hatáskörébe, hanem csak az egyszerű megítélésű ügyek:

1. a fellebbezési kérelem elkésettsége,

2. ha fellebbezésre nem jogosult terjeszt elő fellebbezést, továbbá

3. az önállóan nem fellebbezhető végzés elleni fellebbezés.

A fellebbezési kérelem elkésettségét illetően a Ket.-novella összhangban van a mulasztási igazolás szabályaival, amely szerint a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Így egységes a koncepció a tekintetben, hogy akár nyújt be igazolási kérelmet a fellebbező, akár nem, a fellebbezési határidő elmulasztása az elsőfokú döntést hozó hatóság hatáskörébe tartozik. Bár a Ket.-novella az összes kérelmet illetően lehetővé teszi a Ket. 30. §-ában, hogy a hatóság azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa, ha nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik, indokolt a fellebbezési kérelem kapcsán külön utalni a jogosulatlan előterjesztésre. Az önállóan nem fellebbezhető végzés elleni fellebbezés olyan egyszerű megítélésű ügy, amely esetén szükségtelen a másodfokú döntést hozó hatóságot terhelni és az iratokat felterjeszteni a döntéshozatal érdekében.

Az elkésett fellebbezésre visszatérve: tisztázatlan volt, mi a teendője a hatóságnak, ha a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújt be a fellebbezésre jogosult. A Ket. 66. § (5) bekezdése értelmében a határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A Ket.-novella egyértelművé teszi, hogy a felterjesztésnek az igazolási kérelmet elbíráló végzés jogerőssé válását követő öt munkanapon belül van helye. A Ket.-novella kezeli azt a gyakorlatban felmerült problémát, hogy ha az ügyfél csak a fellebbezési eljárásban, a fellebbezési kérelemmel együtt kérelmez költségmentességet, akkor az első- vagy másodfokú hatóság hatáskörébe tartozik-e a kérdés eldöntése. A Ket.-novella egyértelműen rögzíti, hogy az első fokú döntést hozó hatóság dönt ebben a kérdésben.

A Ket. a tévesen benyújtott fellebbezési kérelemmel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy elkésettség okán a fellebbezés nem utasítható el, ha az ügyfél a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál, azaz a másodfokú döntést hozó hatóságnál terjeszti elő.

A Ket.-novella tisztázza, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére, amely az általános szabályok szerint jár el, azaz a fellebbezést megvizsgálja és saját hatáskörben kiegészíti, kijavítja, visszavonja vagy módosítja a megtámadott döntést, megküldi a szakhatóságnak stb. Az elsőfokú hatóságnak mindezekre öt munkanap áll rendelkezésre.

A Ket.-novella kötelezővé teszi a fellebbezés valamennyi, az elsőfokú eljárásban részt vevő szakhatóságnak való megküldését, továbbá ezzel összhangban külön biztosítja a szakhatóságoknak, hogy a fellebbezés nyomán jogszabálysértő állásfoglalásukat módosítsák. A szakhatóságok bevonását illetően azonban nem hosszabbodik meg az eljárás, hiszen a fellebbezést az ügy irataival öt munkanapon belül fel kell terjeszteni a másodfokú hatósághoz,

117

A fellebbezés benyújtásának jogi hatásaA fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók, és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A Ket.-novella tisztázza azt is, hogy a végzések elleni fellebbezésnek is halasztó hatálya van. Ugyanakkor a közigazgatási döntés jogerőre emelkedésének fellebbezés miatti elmaradása nem jár minden esetben együtt a döntés egésze vagy egy része végrehajtásának halasztó hatályával. Vannak ugyanis olyan esetek, amelyekben bizonyos tényezők a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot igénylik. Ezen esetkörök az alábbiak:

1. a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította [101. § (1) bekezdése],

2. az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetésről, pénzbeli ellátásról rendelkező határozatot az ügyfél többletigény indokával támadta meg [101. § (2) bekezdése].

Az elsőfokú döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha az alábbiakban felsorolt okok közül bármelyik fennáll:

1. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges (pl. egy lakóházban bekövetkezett gázrobbanás vagy függőfolyosó megroggyanása esetén szükségessé váló kiürítést elrendelő határozat),

2. nemzetbiztonsági érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges (pl. veszélyes árut szállító jármű útvonalát kijelölő határozat),

3. a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna (pl. valamely környezeti elemet súlyosan szennyező tevékenységet megtiltó határozat),

4. a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik (pl. alkoholista szülők gyermekének állami gondozásba vételét elrendelő határozat),

5. azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi,

6. a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

A Ket.-novella az önállóan fellebbezhető végzésekkel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezeléséről rendelkező, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezés esetén pedig a döntés meg nem támadott részei tekintetében beáll a részjogerő, vagyis ezek a rendelkezések végrehajthatóvá válnak.

A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapjánA Ket. megkülönbözteti a közigazgatási hatósági döntések fellebbezési kérelem következtében történő módosítását, illetve visszavonását. Ezekben az esetekben az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést – a törvényi főszabálytól eltérően – nem terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, így a fellebbezést nem a fellebbezési eljárásra

118

irányadó szabályok szerint intézik el, hanem helyette az első fokon eljárt hatóság saját hatáskörében eljárva hozza meg új döntését.

A saját hatáskörben történő döntés módosítására vagy visszavonására akkor kerülhet sor, ha a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Visszautalunk arra, hogy a fellebbezés alapján a szakhatóságnak is lehetősége van arra, hogy a szakhatósági állásfoglalását módosítsa, ha az jogszabályt sért, vagy ha a szakhatóság a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Ezekben az esetekben a hatóság a módosított szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően módosítja a döntését. A Ket.-novella alapján a visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt.

A fellebbezési eljárásHa az elsőfokú közigazgatási hatóság a benyújtott fellebbezés alapján nem élt a döntés visszavonásának vagy módosításának jogával, akkor a fellebbezésről a fellebbezési eljárás keretében a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság dönt.

A közigazgatási eljárásokban általában nem érvényesül a kérelemhez kötöttség; azaz a fellebbezés elbírálására jogosult szerv az ügyfél által sérelmezett közigazgatási döntést, valamint az első fokon lefolytatott eljárást egészében vizsgálja meg. Ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz (teljes felülbírálat elve).

A Ket.-novella kimondja, hogy a másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú szakhatósági állásfoglalást. A másodfokú szakhatóságot a szakhatósági hatáskörről rendelkező törvény vagy kormányrendelet állapítja meg. Jogszabályi kijelölés hiányában a másodfokú hatóság hatáskörébe tartozik a szakhatósági állásfoglalással szembeni fellebbezés elbírálása.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezési eljárás lefolytatásának eredményeként többféle döntést hozhat, döntési lehetőségei az alábbiak:

1. az elsőfokú döntést helybenhagyja, ha az első fokú döntést hozó hatóság döntését jogszerűnek, megalapozottnak tartja;

2. az elsőfokú döntést megváltoztatja, ekkor a másodfokú hatóság reformatórius jogkörében eljárva az ügyféli fellebbezésben foglaltakat (vagy azok egy részét) akceptálva hozza meg döntését, illetőleg a fellebbezési kérelem tartalmától függetlenül változtatja meg az elsőfokú hatósági döntést;

3. az elsőfokú döntést megsemmisíti, ez esetben a másodfokú hatóság kasszációs jogkörében eljárva lényegében az eredeti (az első fokú eljárás előtti) állapotot állítja vissza;

4. az elsőfokú döntést megsemmisíti és ezzel egyidejűleg az első fokon eljárt szervet új eljárás (az ún. megismételt eljárás) lefolytatására kötelezi, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárást maga végzi el, ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy

119

egyébként a tényállás további tisztázása szükséges. Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben az első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóság a másodfokú határozatban (ideértve nemcsak a rendelkező részt, hanem a határozat indokolását is) foglaltakhoz kötve van.

A Ket.-novella egyértelművé teszi, hogy ha másodfokú döntést hozó hatóság az első fokú döntést megsemmisíti és új eljárás lefolytatásáról rendelkezik, akkor nem az ügy érdemében határoz, ennek megfelelően a döntését végzés formájában hozza. A Ket. a megismételt eljárás lefolytatásáról rendelkező végzés ellen nem biztosít önálló fellebbezési lehetőséget és bírósági felülvizsgálat sem vehető igénybe. A gyakorlatban ugyanis előfordult, hogy az elsőfokú hatóság már megkezdte az új eljárást, mialatt az ügyfél számára még nyitva állt a keresetindítási határidő, illetve megindult közben a bírósági eljárás is.

A másodfokú eljárásban is tehát a Ket. 71. § (1) bekezdésében foglalt főszabálynak kell érvényesülnie, azaz a hatóság az ügy érdemében határozattal, minden egyéb kérdésben végzéssel dönt. Ebből a szabályból is az következik, hogy mivel az új eljárásra utasítás esetén a hatóság nem dönt az ügy érdemében, döntése határozat formáját nem öltheti.

A) Jogorvoslati eljárások kérelem alapján

Fellebbezés

98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti.(3) Önálló fellebbezésnek van helye pl.: 1.) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

2.) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,3.) az eljárást megszüntető4.) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,5.) az eljárási bírságot kiszabó,6.) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet

elutasító,első fokú végzés ellen.

Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.

A másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre is ezek a szabályok az irányadóak.

99. § (1) A fellebbezést a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni.

120

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek1. ha az ügyben törvény azt kizárja, =de bírósági felülvizsgálat

megengedett2. az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,3. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek

vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben = de bírósági felülvizsgálat megengedett

4. ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,

5. ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta = de bírósági felülvizsgálat megengedett

101. § (1) A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést végrehajthatónak nyilvánította.A határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást tartalmaz.

(3) A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha1. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros

következményeinek enyhítése miatt szükséges,2. nemzetbiztonsági érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos

közrendvédelmi okból szükséges,3. a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,4. a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,5. azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, lehetővé teszi.

102. § (1) A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el.A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés elleni fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

121

A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján

103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.(2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.(3) Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatja.

Fellebbezési eljárás

104. § (3) A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(4) A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.

105. § (1) A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg.

(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához1. nincs elég adat, vagy2. az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy3. egyébként a tényállás további tisztázása szükséges,

a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(3) Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.(4) A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság106. § (1) Azokban a hatósági ügyekben, ahol törvény alapján fellebbezésnek van helye, az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv.107. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.(3) A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv bírálja el.

122

27/B A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata. A közigazgatási bíráskodás

A közigazgatási bíráskodás intézményeA bírói felülvizsgálat intézménye szorosan kapcsolódott a közigazgatás törvényeknek való alárendeléséhez. A bírósági eljárásban az érdekelt és a közigazgatási hatóság egyaránt az ügyfél helyzetébe kerül.

A közigazgatási bíráskodás intézményrendszerében egyesíthetők a jogorvoslati kérelmek és egyéb jogorvoslati módok ► előnyei

érdekeltek kérelmére eljárási alanyi jog keletkezik a bírósági felülvizsgálatra az ügy nem a közigazgatás rendjén kerül felülvizsgálatra, ennek révén az ügy független bíróság elé kerül, melynek döntését államigazgatási,

sőt kormányzati szervek sem befolyásolhatják az érdekelt és a közigazgatási szerv az ügyfél helyzetébe kerül

A felülvizsgálhatóság nem teljes körű, mert az erre vonatkozó jogalkotást több ellenérv akadályozza

a bírói ellenőrzés fékezi az államigazgatási gyorsaságát, ezzel eredményességét a bíróságoknál nincs meg a kellő igazgatási szakértelem általánossá tétele, kiterjesztése a bíróságok elhatalmasodásával járhat, sőt

tapasztalatok alapján jár isA széles körű felülvizsgálatból a törvényesség megszilárdítására és az állampolgári jogok védelmére nézve származó előnyök jóval lényegesebbek, mint a hátrányok. A fejlett országokban intézményesítve van.

szervezeti keretek, szervezeti rendi megoldások:-francia modell

a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát végző szervek a közigazgatási szervezetrendszer elemei

nagyfokú függetlenség jellemzi ezeket átfogó reform 1953-ban

területileg közigazgatási törvényszékek szervezése (1. fokú közigazgatási bíróságok)

Államtanács (fellebbviteli bíróság) második reform 1989-ben: közigazgatási fellebbviteli bíróságok felállítása

(Államtanács túlterheltsége miatt)-német modell

önálló, a rendes bíróságoktól leválasztott különbíróságok, látják el a közigazgatási bíróságok feladatait.

Szövetségi Közigazgatási Bíróság (+Pénzügyi, Munkaügyi, Szociális) tagállamokban: is közigazgatási felsőbíróság, kerületi közigazgatási bíróságok jogegységesítés céljából létrehozták a Legfelső Bíróságok Közös Tanácsa (legfelső

bíróságok elnökei + 4 bíró) hazánkban 1949-ig hasonló működött

-angolszász megoldás a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata rendes bíróságok hatáskörébe

tartozik II. világháború után eredeti tisztaságában nem őrizték meg sehol, számos kvázi

judiciális szervet létesítettek kiemelkedő szerepük van az adminisztratív tribunáloknak

123

-vegyes rendszer (Olaszország, Belgium) az előző háromból legalább kettőnek az elemit egyesítik rendes bíróságok mellett más bírósági jellegű szervezetek is eljárnak államtanács intézménye létezik náluk léteznek egyéb közigazgatási jogszolgáltatást végző szervek is

a felülvizsgálati jogkör terjedelmének meghatározására kialakult megoldások- generalis clausula határozza meg a felülvizsgálható államigazgatási határozatok körét (legtöbb garancia itt van)- negatív taxáció ► nem megengedett ügyek, amikben nem lehet bírósági felülvizsgálat

kormányzati aktusok a kvázi judiciális szervek döntései mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén (a korlátozás a mérlegelés helyességére

terjed ki) ahol AB működik, általában kirekesztik a normakontrollt ahol önálló közigazgatási bíráskodás van, ott ennek hatásköréből kiveszik a rendes

bíróságokhoz tartozó eseteket politikai megfontolások miatt

- pozitív taxáció ► jogszabály felsorolja az ügyeket (tételes jogilag szilárd alapot biztosít, volt szocilaista országokban ez van)

a felülvizsgálat jog szűkebb vagy tágabb volta és a megtámadás jogalapja - korlátozott felülvizsgálat ► a bíróság megállapíthatja a törvénysértést és megsemmisítheti a döntést- teljes felülvizsgálat ► kiterjed az aktus megváltoztatására is- intézménynek két irányban történő továbbfejlesztése

közigazgatás hallgatása elleni fellépés normakontroll

- közigazgatás hallgatása elleni fellépés nem cselekvés egyenértékű lehet a határozat elutasításával, erre tekintettel pert

lehet kezdeményezni (Fro.) maga a hallgatás a bírósági felülvizsgálat jogalapja (No.) “halmozott” mulasztás a felülvizsgálat jogalapja, tehát ezt a másodfok nem

cselekvése teremti (Ausztria) ha nincs felettes szerv, vagy az nem teljesíti intézkedési vagy eljárási kötelességét,

akkor a megyei bíróság a fél kérelmére, nem peres eljárásban kötelezi a szervet az eljárás lefolytatására; fellebbezési eljárásban is alkalmazható (Mo.)

- normakontrollA felülvizsgálat kiterjedhet a közvetlen (általában a rendeleti jogalkotás körében) vagy közvetett (egyedi jogesethez kapcsolódóan) normakontrollra.Jogsértés esetén semmisség megállapítása, és ott ahol AB működik, ennek közvetlen hatása van a közigazgatási bíróságok normakontrolljára.

a magyar szabályozás XIX. sz.: legelőször a pénzügyi közigazgatási bíróság jött létre (1883). Majd létrehozták a Közigazgatási Bíróságot (1896), ebbe épült a pénzügyi, pozitív taxáció, szűk terjedelmű felülvizsgálat jellemezte1949-től Áe.: csak néhány ügycsoportban lehetett bírósághoz fordulni, de jelentősége abban volt, hogy külön fejezetben intézményesítette a bírósági felülvizsgálatot

124

1981-es Áe. módosítás: „Jogszabálysértés miatt az ügyfél a bíróságtól az államigazgatási szerv határozatainak felülvizsgálatát kérheti, ha a határozat az ügyfélnek az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogát megvonja vagy korlátozza, illetve az ügyfélre ilyen kötelezettséget állapít meg.” – elmozdulás a generális clausula irányába1989: alkotmánymódosítás, AB fellépése felgyorsította a fejlődési folyamatot: „A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét” (Alk.) ® ellentétes az MT rendelet + kimondta, hogy kizárt annak lehetősége, hogy törvényi felhatalmazás alapján e tárgykörben alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezzen ®1990: az AB megsemmisítette a fenti szakaszt és a vonatkozó MT. rendeletet1991: a bíróságokról szóló törvényt, a Pp.-t és Áe.-t módosító törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről

általánossá tette az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát ezen túl is jelentősen kiterjesztette a bírói felülvizsgálatot

A Ket megalkotása után egy érdemi rendelkezése van hatályban, mely szerint a Pp. az ÁI-i jelző helyébe a KI-i kifejezés lép, mellyel általánossá vált a KI-i határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetősége.

Bírósági felülvizsgálat

A Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálataA Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára kétféleképpen kerülhet sor.1) az ügyfél kifejezetten a bíróságtól kér jogorvoslatot, ekkor a bíróság közvetlen (direkt)

felülvizsgálatra jogosult2) ha a bíróság nem a fél kérelmére, hanem az előtte fekvő (polgári vagy büntető) ügy

eldönthetősége végett bocsátkozik a Közigazgatási határozat felülvizsgálatában. Ez a közvetett (indirekt) felülvizsgálat.

3) Ezektől meg kell különböztetni, amikor az eljárást valamilyen ügyfajtában Közigazgatási szerv folytatja le, de az ügyben döntési jogosultsága csak bizonyos határig terjed, s azon túl a döntés bírósági hatáskörbe tartozik.

Közvetlen (direkt bírósági felülvizsgálat)109. § (1) Bírósági felülvizsgált határozat esetében

- az ügyfél, - illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb

résztvevője- a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát- a határozat közlésétől számított harminc napon belül hivatkozással kérheti - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól - a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja.

Bírósági felülvizsgálat végzés esetében.(2)Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye,

- az ügyfél, - továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb

résztvevője- jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti - a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát- a végzés közlésétől számított harminc napon belül.

125

Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg.Ha a végzést:

- miniszter,- autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy- ha a végzést központi államigazgatási szerv vezetője hozta, - vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a- határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.

A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül.

A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés törvény szerint kizárt.

Ha bírósági felülvizsgálatot folytatnak le:- az első fokú döntést hozó hatóság - az ügy iratainak felterjesztésével, illetve- a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát

vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a felülvizsgálatot kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti.

110. § (1) A keresetlevél, illetve a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti.A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.

(3) Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat1. a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít

meg2. jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja,3. a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi

szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg.

111. § (1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. (Kivéve, ha az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályt sértettek meg.)AB hat.: a döntés tv-ességének és nem a célszerűségének vizsgálatára terjed ki a felülvizsgálat

Törvény rendelkezhet úgy is, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja.Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.

126

A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.

A közvetett (indirekt) bírósági felülvizsgálat Mind polgári peres, mind büntető ügyekben előfordulhat, hogy a bíróság döntése azon múlik, hogy az ügyben korábban meghozott közigazgatási határozatot hibásnak vagy hibátlannak találja-e.Az indirekt felülvizsgálatot el kell határolni a közigazgatási határozat megtámadása iránti pertől, amelyben a kereset arra irányul, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot semmisítse meg.

A közvetett bírósági felülvizsgálat esetében is a bíróság jogosult megváltoztatni a hibás közigazgatási döntést, hiszen a hibás döntés a bíróságot nem korlátozhatja.

Mi történjék akkor, ha a bíróság hibásnak ítéli a határozatot? megoldások

bíróság az eljárás felfüggesztése mellett a határozatot hozó szervnek szignalizál

bíróság felszólítja a szervet a hibás határozat orvoslására bíróság döntését a hibás határozat figyelmen kívül hagyása mellett hozza

meg bíróság kimondja döntésében a határozat hibás voltát, ami a közigazgatási

szervet is köti. ► ekkor két megoldás lehet a hibás döntés megszüntetése érdekében: bíróság megsemmisíti a hibás közigazgatási döntést bíróság kötelezi a közigazgatási szervet a hibás döntés

megsemmisítésre utolsó megoldás tűnik a legjobbnak

nem lesz két ellentmondó döntés e határozat nyomán rögtön jogot nyerhet vagy kötelezettség terheli a felet

közigazgatási perek szabályozása szerintem már nem tartozik is. Amúgy Tk. 508. oldal.

127

28/B. A felügyeleti eljárás és felügyeleti szervek. A határozat felülvizsgálata az alkotmánybíróság határozata alapján.

Felügyeleti eljárás

115. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján

1. megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,2. gyakorolja a felügyeleti jogkört. (felügyelt szerv döntését megváltoztathatja,

megsemmisíthetiHa a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot.A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,

1. ha azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta2. semmisségi ok esetén ha az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát

sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt3. semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát

sértené,4. kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés - jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb,

- a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,

5. azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

Felügyeleti szerv

116. § Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az a hatóság jár el, amely a fellebbezés elbírálására jogosult vagy jogosult volna.

A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján

Ha az Alkotmánybíróság helyt ad az alkotmányjogi panasznak és az alkotmányellenes jogszabály alkalmazását visszamenőlegesen tiltja meg és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor az alkotmányellenes jogszabályon alapuló határozatot hozó hatóság felügyeleti szerve a határozatot megváltoztatja, vagy megsemmisíti.

Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem, csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé, ugyan így kell eljárni az alkotmányellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is.

A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül jár el.

Ha az alkotmányellenes közigazgatási határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv, és a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték, a perindítási határidő az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

128

Felügyeleti eljárás és felügyeleti szervA közigazgatási hatóság e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát. Ez az alapelvi rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését is felülvizsgálhatja.

A Ket. 115. § (2) bekezdésének 2009. október 1-jétől hatályos szövege értelmében pedig: „Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot.”

A módosítás indoka az: (mint a határozat hivatalból történő módosítása, illetve visszavonása esetén) ha a felügyeleti szerv a döntésről azt állapítja meg, hogy az jogszabálysértő, akkor nemcsak lehetősége, hanem kifejezetten kötelessége is – a felülvizsgált döntés fajtájától függően határozatában vagy végzésében – megsemmisíteni vagy megváltoztatni azt, szükség esetén pedig új eljárásra utasítani az elsőfokú döntést hozó hatóságot

Ha a felügyeleti szerv az elsőfokú döntését megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az elsőfokú döntést hozó hatóságot, akkor az erre irányuló döntése nem határozatban, hanem végzésben történik.

A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a megsemmisített, megváltoztatott döntést hozó hatóságnak:

- határozatban kell intézkedni- a döntéssel,- döntés teljesítésével - vagy végrehajtásával kialakult helyzet rendezéséről és- a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.

A módosítás egyik célja annak kiemelése volt, hogy a felügyeleti szerv a felügyeleti intézkedés keretében nemcsak megsemmisítheti, hanem meg is változtathatja a döntést. A jogszabálysértő döntés nyomán kialakult helyzetről pedig a megváltoztatott döntés esetén is rendelkezni kell a határozatban.

A módosítás másik indoka, hogy mivel a restitutív határozat is elsőfokú határozatnak minősül, a jogorvoslatot külön lehetővé tenni nem kell, hiszen az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.

2009. október 1-jétől hatályos szövege értelmében pedig: „Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az a hatóság jár el, amely a fellebbezés elbírálására jogosult vagy jogosult volna.”

A 116. § (1) bekezdése a továbbiakban nem minden jogszabály, hanem csak törvény és kormányrendelet számára teszi lehetővé, hogy a fellebbezés elbírálására egyébként jogosult hatósághoz képest eltérően jelölje ki azt a szervet, amely felügyeleti szervként eljárhat. Az új normaszöveg utolsó fordulata révén egyértelművé válik, hogy ha az adott hatóság döntése elleni fellebbezés kizárt.

129

A Ket. 20. § (2) bekezdésének 2009. október 1-jétől hatályos szövege értelmében pedig: „Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát és – az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.

Ket. 33. § (1) bekezdés harmadik mondatából, mely szerint ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse.

A Ket. újdonságként a felügyeleti szerv eljárása és a hallgatás-beleegyezés szabályának összefüggésére figyelemmel kiemeli, hogy:

- nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha - az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, - és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,

Hatóság vagy szakhatóság rendelkezhet úgy, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 71.§ (2)

Változások történtek az önkormányzati hatósági döntések felülvizsgálatával kapcsolatban is. A Ket. 20. § (5) bekezdése 2009. október 1-jétől akként módosul, hogy:

- megváltozik a szerv megjelölése, vagyis a „közigazgatási hivatal” megnevezés helyett a normaszöveg a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” megnevezést használja,

- a mulasztó önkormányzati tisztségviselőnek, illetve testületnek a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívását követően legkésőbb huszonkét munkanap alatt kell lefolytatnia az eljárást.

Az új normaszöveg figyelemmel van arra is, hogy az eljárás nem szükségképpen határozattal zárul, mivel a hatóság például eljárást megszüntető végzést is hozhat.

A Ket. 20. § (8) bekezdésének 2009. október 1-től hatályos szövege értelmében pedig: „A felügyeleti szerv az intézkedésről, valamint az eljáró hatóság kijelöléséről az ügyfelet értesíti. Továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást követően, a kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.

A közigazgatási hivatal felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.”

A Ket.-novella úgy rendelkezik a Ket. 20. § (8) bekezdésében, hogy a felhívást intéző regionális államigazgatási hivatal értesíti az ügyfelet a felhívás megtételéről, az értesítés pedig kitér arra is, hogy ha az önkormányzati hatóság továbbra sem jár el, az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.

A Ket. 33. § (6) értelmében „A fellebbezés elbírálására jogosult- hatóság és- a felügyeleti szerv eljárása esetén- az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a fellebbezés elbírálására

jogosult hatósághoz, illetve a felügyeleti szervhez érkezésekor kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.”

130

Ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse.

A Ket. új 33/A. §-a új intézményt vezet be az ügyfélbarát közigazgatás koncepciójának jegyében. A Ket. 33/A. § (1) bekezdésének értelmében ugyanis ha:

- a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt- az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi,- köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy

díjnak megfelelő összeget, ha: - az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő

kétszeresét - az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által

megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.

A Ket. 45. § (3)-(4) bekezdésének 2009. október 1-jétől hatályos szövege értelmében, ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított öt munkanapon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt.

A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt.

A Ket. 45. § új (3) bekezdése kiemeli továbbá, hogy a felügyeleti eljárás kezdeményezése az eljárás felfüggesztése mellett történik.

2009. október 1-jétől a felügyeleti szerv közvetlenül is jogosult lesz felfüggeszteni a végrehajtást.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az elektronikus tájékoztatás kapcsán is tartalmaz a Ket.-novella a felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezést, amennyiben a 164. § (3) bekezdése előírja, hogy a hatóság a teljesítményének és hatékonyságának mérésére ügyforgalmi statisztikát készít, amely a felügyeleti intézkedések számát is tartalmazza.

A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapjánSzükséges volt rögzíteni, hogy amennyiben a hatóság úgy dönt, hogy új eljárásra kell utasítani az elsőfokú döntést hozó hatóságot, akkor az erre, valamint ezzel párhuzamosan az elsőfokú döntés megsemmisítésére vonatkozó döntése nem határozatban, hanem végzésben történik.

131

EZT A JEGYZETET MI CSINÁLTUK by ÁBRAHÁM PETRA és Polai Richárd…

Bocsi az elhasznált lapért….

Wu Tang 4EVA

132

29B A végrehajtható döntések. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása.

A végrehajtás fogalma, elrendelése

Fogalma

A végrehajtási eljárás az eljárás viszonylag önálló szakasza. Biztosítja a végrehajtható határozatok gyakorlati érvényesülését, a döntés rendelkezéseinek megvalósulását. Nem minden közigazgatási hatósági ügyben kerül sor végrehajtási eljárásra – a jogot megállapító határozatok esetén fogalmilag kizárt. A kötelezettséget előíró döntéseknél pedig, ha az ügyfél önként, saját akaratából veti alá magát a határozat rendelkezéseinek, teljesíti a határozatban előírtakat, illetőleg tűri a rendelkezések gyakorlati megvalósítását, nincs szükség végrehajtási eljárásra. A végrehajtási eljárásra, a végrehajtás elrendelésére akkor kerül sor, ha az ügyfél a határozat rendelkezéseinek a teljesítési határidőn belül nem tesz eleget, ezért a határozat előírásainak érvényesítéséhez állami kényszereszközök alkalmazására van szükség (ultima ratio=végső megoldás).

A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni

a) a hatóság döntésében megállapított,

b) a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt,

c) a hatósági szerződésben vállalt, illetve a szerződés megszegése esetén a szerződés alapján az ügyfél által igénybe vett támogatás és egyéb kedvezmény visszatérítése iránti és,

d) a jogsegély keretében a külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatában foglalt

kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

Jogi szabályozás

KET VIII. fejezete

Ha valamely kérdésről a KET nem rendelkezik: bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. (53.) törvény (Vht) szabályait kell alkalmazni.

A végrehajtásban közreműködő rendőr eljárása során a rendőrségről szóló 1993. évi XXXIV. (34.) törvényben meghatározott szabályok alapján intézkedhet.

Külföldi közigazgatási hatóság hatósági ügyben hozott határozatának végrehajtására nemzetközi egyezmény, az EU jogi aktusa vagy viszonosság esetén a határozatot kibocsátó vagy a külföldi jog szerint a végrehajtásra hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság megkeresésére kerülhet sor. A külföldi határozatok végrehajtása során a közigazgatási határozatok végrehajtását szabályozó hazai jogszabályok szerint kell eljárni, ha nemzetközi egyezmény, vagy az EU jogi aktusa másként nem rendelkezik.

A végrehajtás elrendelése

133

Általános szabályként a jogerős döntés végrehajtása rendelhető el akkor, ha a teljesítési határidő eredménytelenül telt el.

Az elsőfokú döntés jogerőssé válik:

a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy

c) a fellebbezés - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - e törvény rendelkezései szerint kizárt.

A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.

Hivatalból indult eljárásban az elsőfokú hatóság vizsgálja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét követő öt munkanapon belül hatósági ellenőrzést tart.

Ha az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló adatok vagy a jogosult igazolása alapján megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt,

a) a jogosult kérelmére elrendeli a végrehajtást,

b) hivatalból elrendeli a végrehajtást, ha az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, vagy

c) hivatalból elrendelheti a végrehajtást, ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél a végrehajtás megindítására irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna.

Az elsőfokú hatóság az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon belül dönt a végrehajtás foganatosításáról. Az erről szóló végzést a hatóság közli a jogosulttal, a kötelezettel és a végrehajtást foganatosító szervvel; a végzés a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon válik jogerőssé. Ha a végrehajtást elrendelő hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv azonos, a végrehajtás foganatosításáról nem kell külön végzést hozni, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon belül meg kell kezdeni.

A végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés tartalmazza:

a) a végrehajtási eljárásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát,

b) az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat és

c) pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén a késedelmi pótlék mértékét.

A végzés ellen a kötelezett kifogással élhet akkor, ha igazolja, hogy a végzés közlésekor kötelezettségét már teljesítette.

Ha a végrehajtás elrendelésére a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt kerül sor, a végzés ellen az ügyfél bírósághoz fordulhat. A keresetnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

A nem jogerős döntés végrehajtásának akkor van helye, ha az első fokon eljárt hatóság a döntésnek a fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtását rendelte el. Ebben az esetben a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról a döntést tartalmazó határozatban vagy külön végzésben kell rendelkezni.

134

A végrehajtás foganatosítása

Azoknak az eljárási cselekményeknek az elvégzését jelenti, amelyeket a végrehajtható döntés teljesítése, a teljesítés kikényszerítése érdekében biztosít a KET az eljáró hatóság számára. A végrehajtás tárgyát képező kötelezettségek és a hatóság rendelkezésére álló kényszerítő eszközök különbsége alapján a végrehajtásnak 3 módját szabályozza a törvény:

Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása;

Meghatározott cselekmény végrehajtása;

Meghatározott ingóság kiadása.

Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtást az elsőfokú hatóság foganatosítja.

A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni.

Törvény vagy kormányrendelet elrendelheti, hogy ha nem az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, akkor a döntés végrehajtását a végrehajtást foganatosító szerv az elsőfokú hatóság bevonásával foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtást foganatosító szerv nem rendelkezik.

A végrehajtható döntések

A hatóság döntése végrehajtható, ha

a) pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül telt el,

b) a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget - a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül - megszegte,

c) a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el,

d) a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett.

Végrehajtás

A közigazgatási és bírósági végrehajtás viszonya

A Ket úgy rendelkezik, hogy a végrehajtásra a Ket. eltérő rendelkezése hiányában a Vht. alkalmazandó.

A Ket. csak a bírósági és a közigazgatási végrehajtási eljárás alapjaiban eltérő elemeit (elsősorban a végrehajtás elrendelését, felfüggesztését, a jogorvoslati rendszert)

135

szabályozza a Vht.-tól eltérően, a külön szabályozást nem igénylő kérdésben viszont a Ket. kifejezetten visszautal a Vht. alkalmazására.

A végrehajtható okirat és döntés

A végrehajtás alapja a jogerős döntés. Erre figyelemmel a normaszöveg arról rendelkezik, hogy végrehajtható okiraton a végrehajtható döntést kell érteni. A Ket.-novella egyértelművé teszi, hogy az eljárási költségek:

- előlegezése és

- viselése, valamint

- az eljárási bírság kiszabása

a Ket. rendelkezései szerint történik, és nem a Vht. az irányadó.

Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Ket. egyértelműen meghatározza a végrehajtható döntések négy csoportját, és ezeknél egyenként a végrehajthatóvá válás időpontját.

A Ket. 128. § (3) alapján a fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság a kérelmet érdemi vizsgáló nélkül elutasító, az eljárást megszüntető első fokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé.

A Ket.-novella a továbbiakban együttesen, a jogerő szabályai között rendelkezik a részjogerőről.

A Ket.-novella pontosította a részjogerő beállásával kapcsolatos rendelkezéseket azzal, hogy a részjogerő nem a döntés „egyes”, hanem kifejezetten a fellebbezéssel nem érintett rendelkezései vonatkozásában áll be.

A végrehajtás elrendelése és foganatosítása

A végrehajtást elrendelő döntés nem iktatható ki, mint a hatósági eljárás egy új szakaszának kezdő eleme, ha a végrehajtás foganatosításáról rendelkező hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv egybeesik (mint ahogy a törvényből ez következik), akkor már az első végrehajtási cselekmény foganatosításáról szóló végzés tölti be a végrehajtás foganatosításáról rendelkező döntés szerepét, egyedül ez ellen nyújthat be fellebbezést az arra jogosult.

A végrehajtás foganatosításáról szóló végzés ellen a Ket.-novella a továbbiakban is önálló jogorvoslatot biztosít tehát, és a fellebbezési okokat sem korlátozza, de nyomatékosítja, hogy a fellebbezésnek megalapozottnak kell lennie és az alapul fekvő bizonyítékok is csatolandók. A fellebbezésnek ugyanakkor nincs halasztó hatálya, így a végzésben foglalt végrehajtási cselekmény foganatosításának, a végrehajtás megkezdésének sincs akadálya.

A Ket.-novella egyértelművé tette továbbá, hogy a hatóság mikor köteles és mikor jogosult megindítani az eljárást. Ennek során három esetet különböztet meg a törvény.

Hivatalból rendeli el a végrehajtási eljárást a hatóság, ha:

- az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, és

- hatósági ellenőrzéssel megállapította, hogy

- a teljesítésre nem az előírásoknak megfelelően került sor.

136

Hatósági ellenőrzés alapján az eljárást a hatóság hivatalból jogosult lefolytatni, ha:

- a kérelemre indult eljárásban az ügyfél a végrehajtás megindítására irányuló kérelmet nem terjesztett elő,

- azonban a hatóság az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna (!).

Végül a jogosult kérelmére rendeli el a hatóság a végrehajtást, ha:

- a jogosult igazolja, hogy

- a teljesítésre nem az előírásoknak megfelelően került sor.

A végrehajtás elrendelésének határideje a teljesítés elmaradásának megállapításától számított öt munkanap.

A jogalkalmazás könnyítését célozza az a módosítás, hogy a döntésben nem a már felmerült késedelmi pótlék összegét, hanem mértékét kell meghatározni, hiszen a késedelmi pótlék összege a teljesítésig folyamatosan emelkedni fog.

A végrehajtást jellemzően az elsőfokú hatóság foganatosítja.

Önálló bírósági végrehajtóval való szerződéskötésre valamennyi hatósági ügy és végrehajtandó kötelezettség vonatkozásában van lehetőség.

137

30/B. A pénzfizetési kötelezettség végrehajtása.

132. § A pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban- a biztosítási intézkedés során lefoglalt,

1. pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, 2. ha ez az összeg a követelést nem vagy csak részben fedezi, a

kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget,

3. vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni.

135. § (1) Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy:- a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és hogy- rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy- a határidőre való teljesítés számára aránytalan nehézséget jelentene, - kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv- a jogosult meghallgatása után- fizetési kedvezményt engedélyezhet, ha- azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz- a végrehajtást elrendelő hatóság előzetesen hozzájárult.

A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként:- a késedelmi pótlék is elengedhető vagy- mérsékelhető, - akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett.- A késedelmi pótlék elengedéséhez, mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása

szükséges.

A fizetési kedvezményt megállapító végzés esetén a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel.

136. § (1) Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható.Elsősorban az a vagyontárgy vonható végrehajtás alá, amelyre biztosítási intézkedést rendeltek el.

Pénzfizetési kötelezettség teljesítése céljából ingatlan-végrehajtás elrendelésének van helye, ha:

- a pénzfizetési kötelezettség teljesítéséhez a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva nyújtana fedezetet, és

- az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege legalább százezer forint.

Ha a kötelezettnek nincs a lakóhelyéül szolgáló ingatlanán kívül egyéb ingatlana:- a kötelezett lakóhelyéül használt ingatlan akkor vonható végrehajtás alá, ha: - az ingatlan értéke az egymillió forintot eléri, vagy

138

- ennél kisebb érték esetén a kötelezettség összege az ingatlan értékével arányban áll.

Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének nincs helye és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen volt:

- a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát - a jogosult javára a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai összegéig - jelzálogjoggal terheli meg.

Az ingatlanügyi hatóság - a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére - a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

Vht.: szabályozása

Végrehajtói letiltás

58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

.59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.

A levonás közös szabályai

61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, (adó, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az így csökkentett összegből legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. (3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

139

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig

terjedhet.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehet levonni.(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet

levonni.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

68. § A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból

69. § (1) A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2) A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.

Késedelmi pótlékÚj jogintézmény. Abban az esetben ha a kötelezett a pénzfizetési kötelességét nem teljesítette határidőben, a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy kedvezményt vissza kell fizetnie vagy ha a tv. ezt elrendeli. Különös méltánylást érdemlő esetben a késedelmi pótlék összege mérsékelhető vagy mellőzhető. Nem természetes személy ezt akkor kérheti, ha bizonyítja, hogy megtett tőle elvárhatóan mindent a teljesítés érdekében és a teljesítés neki fel nem róható okból hiúsult meg.

140

31/B. Meghatározott cselekmény végrehajtása. Meghatározott ingóság kiadása.

Meghatározott cselekmény végrehajtása

140. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv

1. a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti,

2. feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt- a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezze vagy mással elvégeztesse,

3. a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,

4. ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.

5. a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

141. § (1) Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek - egy százaléka

- az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg,- a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa- a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet.

Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

142. § (1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.A végrehajtást foganatosító szerv a fizetési kedvezmény szabályainak alkalmazásával a kötelezettnek - részletekben történő teljesítést engedélyezhet vagy- halasztást engedélyezhet a teljesítésre.

Meghatározott ingóság kiadása

A végrehajtást foganatosító szerv a fizetési kedvezmény szabályainak megfelelő alkalmazásával halasztást engedhet a kötelezettnek a teljesítésre.

Vht.:Közös szabályok

172. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, megfelelő határidő kitűzésével - felhívja az önkéntes teljesítésre.

(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.

141

173. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt a helyszínen ellenőrzi.

(2) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

174. § A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így:a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére

kötelezheti,b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett

költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,

c) a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.175. § (1) Ha a kötelezett jogi személy, a 174. § c) pontjában említett pénzbírságot mind

a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.176. § Ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.

Meghatározott ingóság kiadása

178. § (1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt részére átadja.

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.

(3) Ha a kötelezett a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.

(4) Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nincs jelen, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell részére kézbesíteni.

179. § (1) Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy az ingóság bármely okból nem lelhető fel, a végrehajtó - szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával - az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja.

(2) Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította.

(3) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.

Mivel a végrehajtási cselekmények, valamint azok foganatosítása a közigazgatási és a bírósági végrehajtásban is hasonló jellegű, a Ket. csak a bírósági és a közigazgatási végrehajtási eljárás alapjaiban eltérő elemeit szabályozza a Vht.-tól különbözően; a külön szabályozást nem igénylő kérdésben viszont kifejezetten visszautal a Vht. további alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtást foganatosító szervnek a Vht. közvetlen alkalmazásával kell eljárnia a például a munkabérből letiltás esetén. Az egyes végrehajtási

142

cselekmények szabályainál azonban vannak olyan módosítások, amelyekre mindenképpen szükséges egyenként kitérni.

A Ket. a Vht.-tól eltérően szabályozta a pénzforgalmi végrehajtás szabályait, ezt az eltérést a Ket.-novella megszüntette.

A Vht. Ket.-novella elfogadása után megalkotott új szabályai alapján [80. §, 81. § és 82/A. §] a végrehajtást elrendelő hatóság átutalási végzéssel lesz jogosult a pénzforgalmi számlán kezelt összeg végrehajtására.

A végrehajtást foganatosító szerv pedig hatósági átutalási megbízással intézkedik a bankszámlán kezelt összeg végrehajtása iránt akkor is, ha nem pénzforgalmi bankszámláról van szó.

A Ket.-novella a végrehajtás gyorsítása érdekében nevesíti a biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a fokozatosság elvének rögzítésekor. Ez a vagyon már kikerült a kötelezett rendelkezése alól, különösebb végrehajtási cselekmények foganatosítása nélkül is végrehajtás alá vonható. A kötelezett oldaláról a szabályozás előnye abban jelentkezik, hogy további pénzeszközt (akár munkabért, akár pénzügyi intézménynél kezelt összeget) már nem vonnak el tőle. Ha a hatóság biztosítási intézkedést nem rendelt el, vagy a kötelezettség mértéke azt meghaladja, a fokozatosság elve szerint kell a végrehajtást folytatni.

A fizetési kedvezmény szabályainak egységesítése

A végrehajtás során indokolt kifejezetten rögzíteni, hogy a fizetési kedvezmény engedélyezésére csak akkor van lehetőség, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek nem felróható, hiszen egyrészt a kötelezettnek az önkéntes teljesítésre már lehetősége volt, másrészt méltánylást érdemel az ellenérdekű ügyfél érdeke és a közérdek is. A Ket. rendelkezik arról is, hogy fizetési kedvezmény engedélyezése esetén további végrehajtási cselekmény nem foganatosítható a kötelezettel szemben (az eddig elvégzett cselekmények hatályosságának megőrzése mellett), és erre az időszakra késedelmi pótlék sem számítható fel vele szemben. A késedelmi pótlék azonban visszamenőleg számítandó fel abban az esetben, ha a kötelezett a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget.

A meghatározott cselekmény elvégzésére irányuló végrehajtás gyorsítását szolgálja, hogy a végrehajtási szakaszban a hatóságnak az eljárási bírság kiszabása során nem kell vizsgálnia a fél jövedelmi viszonyait, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen szabad mérlegelésre nyílna lehetőség: továbbra is vizsgálni kell a jogsértés súlyát, a felróhatóságot, valamint a korábbi eljárási szabálysértéseket is.

A Ket. sajátos jogintézménye a Vht.-hoz képest, hogy a végrehajtást foganatosító szerv (tipikusan közigazgatási hatóság) maga is elvégeztetheti a kötelezett költségére és veszélyére a meghatározott cselekményt. Az eljárási bírságot a Ket. szintén külön szabályozza, azzal nem egyeztethető össze, hogy a Vht. alapján legfeljebb 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki.

A Ket.-novella a cselekmény jellegére is tekintettel a meghatározott cselekmény végrehajtásánál is biztosította a részletekben történő teljesítés és a teljesítésre adott halasztás engedélyezését. Ebben az esetben a fizetési kedvezmény szabályainak megfelelő alkalmazásával kell eljárnia a hatóságnak, azaz ugyanazon körülményeket kell vizsgálnia és

143

be kell szereznie a hatóság, illetve az ellenérdekű fél hozzájárulását pl. a teljesítés elhalasztásához.

Mivel általános szabállyá vált az, hogy a hatóság a – tényleges cselekményeket leszámítva – döntésben rendelkezik, állapít meg jogot, kötelezettséget, valamint a kifogás szabályozása okán a végzéshozatalra és a jogorvoslatra történő utalás feleslegessé vált.

A meghatározott ingóság kiadása során a Vht. szinte teljes mértékben alkalmazható, a Ket. fizetési kedvezményre vonatkozó szabályainak egységes alkalmazása érdekében azonban ennél a végrehajtási cselekménynél is célszerű kedvezményt biztosítani, ami értelemszerűen csak a halasztás lehet.

144

32B Az elektronikus ügyintézés.

Az írásbeli kapcsolattartás egyik eleme az elektronikus úton történő kapcsolattartás, amely kapcsolattartás kizárólag akkor minősül írásbelinek, ha

1. ügyfélkapun és

2. a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül valósul meg.

A Ket.-novella az elektronikus kapcsolattartást teljes mértékben a központi rendszerre szabja. A Ket.-novella által bevezetett elektronikus levél (gyakorlatilag az egyszerű e-mail) nem tekinthető tehát írásbeli elektronikus kapcsolattartásnak.

A Ket szerint ha:- az ügyfél - legalább fokozott biztonságú aláírással rendelkezik, - a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva- a központi rendszeren keresztül vagy- közvetlenül a hatósághoz benyújtható.

A hatóság az azonosításhoz az aláírás érvényességét, valamint az érintett hitelesítés-szolgáltatónál az aláíró természetes azonosítóit ellenőrizheti..

A hitelesítés-szolgáltató:- elektronikus aláírás közigazgatási felhasználása esetén- az ügyintéző hatóság megkeresésére - elvégzi a viszontazonosítást, és- az adatok egyezését vagy az eltérés tényét a megkereső

hatósággal közli. A Ket úgy rendelkezik, hogy a természetes személy ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét – ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs – központi rendszer biztosítja. A központi rendszer működtetéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős.

A Ket.-novella 28/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy írásbeli az elektronikus kapcsolattartás, ha

1. az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak,

2. a hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.

Az ügyfél jogosult fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentumot küldeni, ezt azonban nem közvetlenül a hatóságnak küldi, hanem a központi rendszernek, amely az azonosítást elvégzi és az iratot a hatóságnak továbbítja.

A központi rendszeren keresztül történő továbbítás megfelelő garanciát jelent a hatóság azonosítására is.

Ahol tehát a Ket.-novella az elektronikus úton való kapcsolattartásról rendelkezik, az alatt a Ket.-novella 28/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, tehát az írásbeliség követelményének eleget tevő forma értendő. Az ettől eltérő elektronikus forma, az ügyfélkapus azonosítás nélkül elküldött elektronikus levél a Ket. alkalmazásában

145

nem minősül írásbeli elektronikus kapcsolattartásnak a közigazgatási hatósági eljárásban.

Az E-közszolgáltatási törvény elfogadásával a Ket.-nek és a Ket.-novellának az ügyfélkapun történő elektronikus kapcsolattartásra és az ezzel szemben támasztott technikai követelményekre vonatkozó szabályai kiüresedtek, fölöslegesek és zavaró jogrendszerbeli ismétlésnek tekinthetők.

Ügyfélkapu (E közszolgálati törvény 16.§)

Az E-közszolgáltatási törvény III. Fejezete az Azonosítás alcím alatt szabályozza az ügyfélkapu létesítésére és a kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályok azon részét, amelyek törvényi szintet igényelnek. Az ügyfélkapura vonatkozó, törvényi szintet nem igénylő kérdések szabályozására a Kormány kapott felhatalmazást, amely felhatalmazás kiegészül az elektronikus kapcsolattartás új rendszerének végrehajtási szabályaival. E szabályozás révén a közigazgatás képes lesz a technikai fejlődésre gyorsan reagálni, hiszen a szabályozás megváltoztatásához törvény módosítására nem lesz szükség, és az új, biztonságos elektronikus kapcsolattartási forma bevezetése, a részletszabályok változtatása kormányrendeleti szinten is megoldható.

Az Ügyfélkapu létesítése

1. személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél vagy a körzeti központi feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél, valamint

2. kormányrendeletben meghatározott hiteles azonosításra alkalmas elektronikus úton

kezdeményezhető.

Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek a személyazonosságát igazolnia kell, és a természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát meg kell adnia. Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek egyidejűleg közölnie kell elektronikus levélcímét is, amely nélkül ügyfélkapu nem létesíthető. Az ügyfélkapun keresztül a szolgáltatást nyújtó szervezettel kapcsolatba lépő személytől az ügyfélkapus azonosításon túl más azonosító nem kérhető, ez azonban nem érinti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban meghatározott adatok átadásának a kötelezettségét.

Az ügyfélkaput létrehozó szerv – amennyiben az nem a Kormány által adatkezelésre kijelölt szervezet – továbbítja az ügyfélkaput létesítő által megadott adatokat, továbbá felhasználói nevét és jelszavát az adatkezelésre kijelölt szerv részére, amely az igénybevevő ügyfélkapus azonosítása céljából kezeli az adatokat. Az ügyfélkaput létrehozó szerv – amennyiben az nem maga az adatkezelésre kijelölt szervezet – az adattovábbítást követően az adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul törli saját nyilvántartásából.

Az adatkezelésről [E-közszolgáltatási törvény 16. § (5)-(9) bekezdés]

Az adatkezelésre kijelölt szervezet az azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, valamint a kezelt adatok aktualizálása, adatváltozások korrekcióját szolgáló kapcsolatfelvétel céljából – a név, születési név, anyja neve, születési hely és idő adatok megadásával – adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.

146

Az adatkezelésre kijelölt szervezet az azonosítási tevékenység során az adatokat kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására, valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz szükséges üzenetek továbbítására használhatja fel.

Sikeres azonosítás esetén az adatkezelésre kijelölt szerv az elektronikus közszolgáltatást nyújtó adatkezelésre jogosult szerv számára az azonosított személy nevét, elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető ügyfél-azonosító kódot továbbíthatja.

Az ügyfélkapu létesítése során, illetve elektronikus közszolgáltatás igénybevételének egyetlen formájához sem képezhető univerzálisan használható állampolgári azonosító kód.

Hivatali kapu [E-közszolgáltatási törvény 25. §]

A hatóság a Ket.-novella 28/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek és a hatóságnak. Az E-közszolgáltatási törvény szervezeteknek nyújtott szolgáltatásai közé tartozik a hivatali kapu biztosítása.

A hivatali kapu a központi rendszerhez csatlakozott szervezetek számára biztosítja a számukra küldött, illetve általuk küldött iratokhoz való naplózott hozzáférést. A hivatali kapun át iratok fogadása, illetve küldése a megfelelően azonosított és erre felhatalmazott személyek által, illetve automatikus módon történhet.

A csatlakozott szervezetek számára a központi rendszer szervezeti postafiókot biztosít. A szervezeti postafiók csak az átvételig terjedő tárolásra biztosít lehetőséget. hivatali kapu a központi elektronikus szolgáltató rendszernek az a pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz.

Képviselet az elektronikus kapcsolattartásban [E-közszolgáltatási törvény 17. §]

Az igénybevevő képviseletében természetes személy az ügyfélkapu használatával akkor járhat el, ha a képviseleti jogosultságát igazolta.

Ha az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője képviselő útján jár el, a képviseleti jogosultság ellenőrzése minden esetben a szolgáltatást nyújtó szervezet feladata, amiben a központi rendszer az igénybevevő felhatalmazása alapján közreműködhet.

A képviseleti jogosultság igazolása, illetve ellenőrzése történhet

1. külön törvényben meghatározott közhiteles nyilvántartás alapján;

2. a meghatalmazás céljára rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és az erre vonatkozó, külön jogszabály szerinti eljárásrendben történő közlésével;

3. az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezethez külön úton eljuttatott, a külön jogszabály alapján hiteles meghatalmazással.

Összegezve:

1. A Ket.-novella meghatározza a kapcsolattartás két formáját, ami írásbeli és szóbeli lehet.

2. A módosítás megállapítja, kizárólag az a kapcsolattartás tekinthető elektronikus és írásbeli kapcsolattartásnak, ami a központi rendszeren keresztül történik. Egyéb elektronikus eszközök igénybe vétele (telefon, sms, elektronikus levél) kizárólag tájékoztatáskérés és -nyújtás esetén történhet.

147

3. A választható kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság közül választ.

4. Az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, kötelezően azonban ezt csak törvény írhatja elő.

5. A hatóság 2011. január 1-jével kötelezően elektronikus úton tart kapcsolatot a hatósággal.

6. A hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.

7. Az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak.

Egyes eljárásjogi kérdések az elektronikus kapcsolattartásban

Elektronikus űrlap

A Ket.-novella új fogalomként vezeti be az elektronikus irat fogalmát, az elektronikus dokumentum helyett. Az elektronikus úton benyújtott kérelmekkel kapcsolatban ki kell emelni a Ket. megállapított 34. § (3) bekezdését, ami arról rendelkezik, hogy jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezővé teszi, és a kérelmet elektronikus formanyomtatványon vagy szoftver használatával kell benyújtani, az elektronikus formanyomtatvány kitölthető és letölthető, valamint a szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

Határidő-számítás és kézbesítési szabályok elektronikus irat esetén

A Ket.-novella szerint az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. A hatóság és az ügyfél is határidőben teljesíti tehát kötelezettségét, ha határidőben a központi rendszeren keresztül elküldi az iratot. A Ket.-novella megerősíti a Ket. 65. § (1) bekezdésében foglalt szabályt, hogy a határidőbe nem számít bele a közlésnek a napja, a határidő a következő munkanapon kezdődik.

A Ket.-novella 78. § (7) bekezdése szabályozza, ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és az, akivel a döntést közölték a döntés átvételét öt munkanapon belül nem igazolja vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli vele azt. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Törvény ettől eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének szabályait.

Felhívjuk arra a figyelmet, hogy a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény (E-kézbesítési törvény) 6. §-a a Ket.-novella 78. § (7) bekezdését – az elektronikus irat kézbesítési vélelmére vonatkozó szabállyal kapcsolatban – felülírta. Az E-kézbesítési törvény szerint ugyanis ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

Üzemzavar

Az üzemzavarra vonatkozó szabályozás szorosan kötődik az éppen alkalmazott technológiához, és mivel adatvédelmi vagy más szempontok sem indokolják a törvényi szintű szabályozást, az üzemzavar részletes szabályait célszerű alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni. Ennélfogva a Ket. 163. §-a hatályát veszti, azzal, hogy az üzemzavar definíciója

148

bekerült a Ket. értelmező rendelkezései közé. Ennek alapján üzemzavar: az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós meghibásodása, valamint karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását [Ket. 172. § p) pont]. Az üzemzavar az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

Összegezve:

1. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be.

2. A határidő-számítás szabályai között rögzíti – az ügyfél szempontjából is – garanciálisan a Ket.-novella, hogy az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

3. Az üzemzavar az ügyintézési határidőbe nem számít bele; az üzemzavar részletes szabályait célszerű alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni, ezért a Ket. 163. §-a hatályát veszti.

Elektronikus tájékoztatás

Az elektronikus tájékoztatásra vonatkozó szabályok átfogó módosítására azért volt szükség, hogy a Ket. és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) az elektronikus tájékoztatásra vonatkozóan harmonizáljon egymással, és a Ket. ne ismételje meg az Eitv. szabályait, csak az azon túli vagy attól eltérő követelményeket fogalmazzon meg.

Az Eitv. világosan meghatározza, hogy mely hatóságoknak miként, mely honlapon kell a közzétételi listákon szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat közzétenniük.

Így saját honlapját kell használnia a:

1. központi államigazgatási szerveknek a kormánybizottság kivételével, továbbá

2. az országos kamarának, valamint a regionális államigazgatási hivatalnak.

3. Más hatóságok viszont közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek.

A Ket. több adatot is a honlapon közzéteendő adatnak minősít, így például az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők nevét, hivatali elérhetőségét, az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejét. A módosítás a közérdekű adatok szélesebb körű megismerése érdekében szigorítja a közzétételi kötelezettséget, hogy az információk garanciális jellege miatt, valamint a szolgáltató közigazgatás fejlesztése érdekében minden hatóságnak a honlapon tájékoztatást kell nyújtania az ügyintézési határidőről, az ügyfelet megillető jogokról és kötelezettségekről, valamint az illetékek és díjak mértékéről és befizetésük módjáról.

A Ket. 164. § (2) bekezdése alapján a hatóság (közreműködő hatóság) által nyújtott elektronikus tájékoztatás tartalmazza:

149

1. az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők nevét, hivatali elérhetőségét vagy az ezzel kapcsolatban felvilágosítást adó ügyfélszolgálat elérhetőségét,

2. az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejét,

3. az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről szóló tájékoztatást,

4. az illetékek és díjak – ideértve a szakhatósági eljárásért fizetendő illetékek és díjak – meghatározását, valamint a lerovásuk, befizetésük módjáról szóló tájékoztatást,

5. az ügyek intézése során az elektronikus kapcsolattartásról, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételeiről, az eljárás megindításához szükséges kérelem és más beadvány, nyomtatvány, űrlap, informatikai alkalmazás elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról szóló tájékoztatást,

6. az elektronikus kapcsolattartáshoz az ügyfélkapu létesítéséről szóló tájékoztatást és

7. az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról szóló tájékoztatást.

A Ket.-novella 164. § (3) bekezdés módosítása határozza meg azt, hogy melyek ezek a mutatók, amelyeket a hatóságnak negyedévente közzé kell tennie: ügycsoportonként és összesítve is tartalmazza az összes ügy számát, ezen belül az első fokon jogerőre emelkedett határozatok számát, a jogorvoslat során megváltoztatott határozatok számát, a határidőn túl intézett ügyek számát, ügyenként az ügyintézési határidő túllépésének mértékét, a hatósággal szemben benyújtott kártérítési igények számát, a felügyeleti intézkedések, valamint az ügyintézési határidő túllépése miatt a hatóság vezetőjével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárások számát.

Kapcsolattartás elektronikus úton

(2) Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.

(3) Az ügyfél köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja.

(5) A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett.

(6) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél a számára elektronikus úton elküldött irat átvételét öt munkanapon belül nem igazolja vissza, a hatóság a továbbiakban más írásbeli formában tart az ügyféllel kapcsolatot.

150

33/B. Az igazgatás és közigazgatás fogalma.

Korábban a közigazgatást kizárólag jogi képződménynek tekintették. A közigazgatás jogon kívüli elemeinek nem tulajdonítottak jelentőséget. E felfogás szerint a közigazgatás nem volt más mint, a szervezeteket, feladatokat, hatáskört működést megállapító jogszabályok összessége.Azonban a közigazgatásnak vannak jogon kívül eső elemei is. A közigazgatás megfogalmazásához az igazgatás definiálásán keresztül juthatunk el.

Az igazgatás fogalma: A társadalomban létező szervezetek igazgatás nélkül nem tudnak létezni. Az igazgatás biztosítja e szervezetek tevékenységéhez nélkülözhetetlen személyi és dologi feltételeket. Az igazgatás az alaptevékenység közvetlen kiszolgálását végzi, ezért közvetlenül a szerven belül hat. Ez azt jelenti, hogy az igazgatást végző szervezet része az igazgatott szervezetnek. Vagyis az igazgatási tevékenység is része a szervezet tevékenységének. Az igazgatás lényegéhez úgy juthatunk közelebb, ha vizsgáljuk az:

- igazgatás alanyát= aki igazgat- igazgatás tárgyát= akiket igazgatnak - az igazgatás célját- tevékenység tartalmát

A nagyobb szervezetekben az igazgatás alanya és tárgya általában elkülönül egymástól. Kisebb szervezetekben azonban az igazgatást végző nem csak igazgat, hanem maga is részt vesz az alaptevékenységek ellátásában.

Célnak leggyakrabban az eredményességet, a hatékonyságot és a gazdaságosságot jelölik meg.

Álláspontunk szerint az igazgatásnak létezik sajátos célja is. Ez a szervezet folyamatos működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításában jelölhető meg.

Az igazgatás tartalmi elemeinek kimunkálásában Henri Fayol alkotott jelentőset. Őt igazgatási alapfunkciót különböztetett meg:

1. tervezés2. szervezés 3. utasítás 4. koordináció 5. ellenőrzés.

A hazai szakirodalomban nem alakult ki általánosan elfogadott felfogás az igazgatás tartalmi elemeiről. Az igazgatás általunk ismertetett tartalmi elemei:

1. tájékozódás, információszerzés, feldolgozás, elemzés2. tervezés3. munkamegosztás4. koordináció (a munkamegosztás és koordináció az igazgatás tartalmának

központi elemei)5. végrehajtás és ennek ellenőrzése.

151

Igazgatni annyit jelent mint szervezni. Az igazgatási folyamat legfontosabb eleme a döntés az igazgatás a döntésig terjed, illetve a döntést követi. A döntést a vezetés/irányítás határozza meg.Vezetés és irányításA vezetés az igazgatás csúcsán helyezkedik el, része az igazgatásnak, ezért része a szervezetnek is. Meghatározó szerepe a döntési kompetenciában fejeződik ki. A döntés végrehajtásának megszervezése szintén az igazgatásra hárul. (minden döntés annyit ér amennyit végrehajtanak belőle). Az irányítás jellegét tekintve hasonlít a vezetéshez. Lényeges különbség azonban a vezetés és irányítás között abban van, hogy a vezetés szerven belül realizálódik, az irányítás, pedig szervek közötti relációban fejti ki hatását. A külső kapcsolat lehet horizontális és vertikális. Ábra jegyzet 10. old. Az irányítás általában közvetlenül a vezetésen keresztül fejti ki hatását. Az irányító a vezetővel van közvetlen kapcsolatban. Lényeges hogy hogyan oszlik meg a döntési kompetencia az irányítás és vezetés között.A döntéshez több oldalról közelíthetünk. A döntés jelenthet: problémamegoldást, a környezetre, a célokra, és az elérni kívánt eredményre figyelemmel. Szokásos a centralizáció és decentralizáció eszközeként megragadni. A döntés lehet:

- stratégiai, vagy taktikai- normatív vagy egyedi- a szerv jogállása szerint állami, vagy nem állami- testületi vagy egyedi vezetés alatt álló szervtől származó- hatása szerint lehet jogi és nem jogi - a döntéshozó hierarchiában elfoglalt helye szerint: elsőfokú, másodfokú- az eljárási rend szerint ügydöntő vagy eljárási döntés.

A közigazgatás fogalma: A polgári demokráciák kialakulásával a feudális rendőrállam helyére a jogilag szabályozott közigazgatás lépett.Kezdetben az alkotmányhoz való viszonyon keresztül akarták megragadni a közigazgatás lényegét. Államhatalmi ágak megosztásának elve: ábra 12 oldal.A magunk részéről a közigazgatás meghatározásához két szempontból közelítünk.Vizsgáljuk a közigazgatást:

- mint igazgatást és- mint állami tevékenységet

A közigazgatás, mint igazgatásA közigazgatás szervezeti és működési szempontból elsősorban igazgatás. Sajátossága, hogy az állam a közigazgatási tevékenységet döntően az e célból létesített szervein keresztül végzi. Alanyi pozícióban a közigazgatási szervek vannak. A közigazgatás alaptevékenysége az igazgatás. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásban kétféle igazgatás létezik.

1. a belső igazgatás a közigazgatási szervezetrendszeren belüli kapcsolatokat, igazgatási viszonyokat foglalja magába.

2. külső igazgatás: a szervezeti rendszeren kívülre ható, a társadalom tagjaira és szervezeteire irányuló igazgatási tevékenység.

A belső igazgatás jellegét tekintve nem tér el egyéb szervezetek igazgatásától.A külső igazgatás az alaptevékenységgel azonos, a közigazgatásnak a társadalom irányába kifejtett működését jelenti.

152

De megkel jegyezni, hogy az állami szervezetben belső igazgatást minden állami szerv végez (pl.: Országgyűlés, bírói, ügyészi szervezet) ez a feladatellátás nem minősül azonban közigazgatási tevékenységnek.Valamint közigazgatási tevékenységet a közigazgatási szerveken kívül más szervek (pl.: kamarák, intézetek és magányszemélyek is végezhetnek.A közigazgatás elsősorban a települési és területi egységeken keresztül jut el az emberekhez és a szervezetekhez. A közszolgáltatások döntő többsége: oktatás, egészségügy, szociális ellátás túlnyomó része szintén településeken vehető igénybe, ott kel biztosítani a közrendet és a közbiztonságot, ott lehet beszerezni a különböző hatósági engedélyeket.A közigazgatás külső igazgatásának a célja a közigazgatás funkcióihoz kapcsolódik. A közigazgatási szervezet a funkciók és a funkciókra épülő feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. A közigazgatás tartalmi elemei is megegyeznek az igazgatás tartalmi elemeivel. A közigazgatásnak is tartalmi eleme az információszerzés és feldolgozás, a feladat ellátásának megtervezése, az elvégzendő teendők szervezeten belüli felosztása, az ehhez kötődő koordináció, végül a döntés végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése. A döntést a közigazgatásban is a vezetés és irányítás hozza.

A közigazgatás, mint állami tevékenység: A közigazgatás a hatalmi ágak rendszerében a végrehajtó hatalmon belül helyezkedik el. A közigazgatás állami jellegét hagyományosan a végrehajtó, rendelkező funkció ellátásával szokás jellemezni. Ez a megközelítés azonban ma már túlhaladottnak tekinthető. Egyrészt nem minden közigazgatási szerv gyakorol közhatalmat. Jogalkotó hatáskörrel a közigazgatási szervek döntő többsége nem rendelkezik. Valamint hatósági jogalkalmazást sem végez minden közigazgatási szerv. Másrészt a közhatalom gyakorlása, nem fedi le teljes egészében a közigazgatási szervek tevékenységét. A közigazgatási tevékenységnek az a sajátossága, hogy jogilag szabályozott mederben folyik. A szabályozás mértéke és mélysége azonban jelentsen eltérő.A közigazgatás állami jellegére döntő befolyással van az hogy az állami szervek rendszerében milyen szerepet tölt be.

Az igazgatás fogalma. Az igazgatás, vezetés és irányítás egymáshoz való viszonya. I. Az igazgatás fogalmaFogalmi elemek

fogalma: az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangjátkizárólag emberek közötti viszonylatban érvényesülő emberi tevékenységa célkitűzés kulcsfontosságúm ennek hiányában értelme kiüresedika koordináció kapcsolja össze a célkitűzést és az annak megvalósításáért végzett fő tevékenységi elemeketszükséges a célkiűzés eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása is

3. Igazgatás és szervezés

a) viszonyuk

a szervezés tágabb értelemben szinonim fogalom az igazgatással

153

szűkebb értelemben: az igazgatáson belül helyezhető el, a döntés végrehajtásának a megszervezését jelenti

b) viszonyukra vonatkozó nézetek

szinonim fogalmak (Szamel Lajos) vagy a különbség hangsúlyozása (Szentpéteri István)Fayol: az igazgatás a tágabb, ennek egyik tevékenységi eleme a szervezés (többi: tervezés, parancsolás, koordináció, ellenőrzés)Kovács István: az a társadalmi tevékenység, amely megteremti meghatározott feladatok megvalósításának feltételeit és egyben a maga speciális eszközeivel biztosítja is e feladatok megvalósítását az annak teljesítésére jogosítottak és kötelezettek általAbban az értelemben szinonim fogalmak, hogy mindkettő valamely jövőbeli eredmény elérését célozza, ehhez megteremti a feltételeket és gondoskodik a megvalósulásáról

Igazgatás fogalma: mindig valamely szervezethez kötődő, az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját

II. Az igazgatás alanya és tárgya1. Szervezeti elkülönülésük

Elvileg egybeeshet, ilyenkor a társadalmi önigazgatás tiszta formában érvényesül, ez azonban csak kivételesen fordul előAz alanyok már az államiság kezdetei előtt elkülönültekAz elkülönülési folyamat két végpontja között több fázis figyelhető meg Elkülönül az igazgatást végzők személye, de ők ugyanúgy végzik a szervezet

főtevékenységét, mint a szervezet többi tagja (pl.: céhrendszerű ipari termelés) Már létrejön a kizárólag csak igazgatással foglalkozók szervezete (pl.: egyszerűbb

üzemek) Kialakulnak a csak igazgatással foglalkozó, önállósult szervezet, melyek az igazgatás

egyes részfunkcióira specializálódnak (pl.: adatbankok)

2. Alany

A modern társadalmakban már erősen differenciálódott (horizontálisan és vertikálisanHorizontálisan: nagy irányító szervezeti rendszerek Politikai pártok, állami szervek, társadalmi szervek rendszere Államigazgatási, magánigazgatási és társadalmi önigazgatási szervek alanya és tárgya:

az alany (aki igazgat) és a tárgy (akit igazgatnak) is csak (emberek egy csoportja, igazgatás kifejtésének kerete) szervezet lehet

alany: a modern társadalmakban már erősen differenciálódott horizontálisan

o 3 nagy irányító szervezeti rendszer jött létre politikai pártok

o állami szerveko társadalmi szervek

munkaszervek igazgatási szférájának differenc.o államigazgatási szerveko magánigazgatási szervek

154

o társadalmi önigazgatási szervek az állami szervek rendszerében elkülönülnek az államhatalmi

ágak szervezetrendszereio törvényhozóio végrehajtóio igazságszolgáltatási

vertikálisan: megtalálhatóak az egyes elkülönülési fázisokban lévő szervezetek valamennyi típusa

3. TárgyA modern társadalomban az egész államilag szervezett társadalom, annak szervezetei és szervezetrendszerei

III. Az igazgatás tartalma

1. Felfogások H. Fayol: az igazgatás tervezésből, szervezésből,

parancsolásból, koordinálásból és ellenőrzésből áll ► hatással van szinte valamennyi későbbi nézetre

L. Gulick és L. Urwick (1937) szerint az igazgatás elemei: tervezés, szervezés, személyzeti tevékenység, irányítás, koordinálás, tájékozódás, pénzügyek ► az angol kezdőbetűkből POSDCORB-rendszer, kiemelik a személyzeti és a pénzügyi terület

Ivancsics: információ szerzéstől a végrehajtás végéig tarto információ (szerzés, feldolgozás, rendszerezés)o tervezés vagy előrelátáso feladatok felosztása, munkamegosztás► koordináció

= szervezési tevékenység► igazgatás = szervezéso döntés előkészítés, döntés

döntés nem az igazgatás tartalmi eleme az igazgatás a döntésig terjed és azt követi

o végrehajtáso végrehajtás ellenőrzése, elemzése

az igazgatás alapvető szakaszai célkitűzés cél megvalósítását előkészítő szakasz kivitelező szakasz

2. Szakaszai

Célkitűzés cél:

igazgatás rendeltetése, hogy biztosítsa a működés zavartalan feltételeit lehet cél (többféle megközelítés):

eredményesség hatékonyság gazdaságosság lex minimi elv: kis ráfordítás, nagy eredmény

Előkészítő szakasz

155

Igaz

gatá

si c

iklu

s

kivitelező szakasz folyamatának gondolati úton való megtervezése lehetséges megoldások értékelése állásfoglalás a kivitelezés követendő útját illetően ehhez információgyűjtés, feldolgozás, értékelésKivitelező szakasz Előkészítő szakaszban hozott döntés végrehajtása, a döntés esetleges korrekciója Személyi és tárgyi feltételek biztosítása Feladatok elosztása Munka koordinációja Ellenőrzés

3. Az igazgatási ciklusA cél szempontjából lehet egyszeri lefutású ismétlődő (körforgás): ha a döntést vagy a végrehajtást korrigálni kell, vagy ha maga a

célkitűzés folyamatos főtevékenységet feltételez

a) célkitűzés: Az összes elem ennek megvalósítását szolgáljab) információgyűjtés és feldolgozás

az információk különböző csatornákon keresztül kerülnek az igazgatási személyzetheznem különíthető el élesen a tervezéstől (újabb és újabb megoldások merülhetnek fel)

c) tervezésa lehetséges kivitelezési alternatívák feltárása és kidolgozásabonyolult szellemi tevékenységa várható eredményt állandóan ütköztetni kell a célkitűzéssel

d) döntésa ciklus központ eleme: előkészítő szakasz ennek meghozatalát szolgálja, a kivitelező szakasz pedig ennek végrehajtásátaz igazgatási szervezet vezetője hozza meg, a felelősséget is ő vállalja érte

e) végrehajtásennek érdekében a döntést először utasítássá kell formálni, majd közölni kell az érdekeltekkelszemélyi és tárgyi feltételek megszervezéseha a végrehajtó szervezet rendelkezésre áll, gondoskodni kell a munkamegosztásról

f) koordinációa munkamegosztás szükségszerű követelményeegyetlen ciklusból sem maradhat el

g) ellenőrzészáró fázisegy újabb ciklus kiinduló pontja is lehetlényege: végrehajtás folyamatának és eredményének egybevetése a célkitűzésselszerepe továbbá a végrehajtás információkkal segítése

156

IV. Az igazgatás, a vezetés és az irányítás kapcsolata (ábra: Tk. 27. o.)1. Vezetés

Elkülönül az igazgatáson belüla munkamegosztás hatására egyes igazgatási funkciók önállósulnak (célmeghatározás, döntések), az ilyet végzők az egyéb igazgatást végzőkkel szemben meghatározott pozícióba kerülnek, kialakul a vezetésfő funkciója: hatás gyakorlása az igazgatási szervezetre: „igazgatás igazgatása”a szervezet és annak igazgatása keretében helyezkedik elitt is szükség van koordináló, szervező tevékenységrevezetés

o mindig az igazgatás csúcsán helyezkedik elo mozgatja az igazgatást► fő funkciója, hasson a szervezet működésére►

szokás az „igazgatás igazgatása”-nak nevezni o döntési kompetenciák kellenek

2. Irányításközvetlenül a vezetésre és azon keresztül az igazgatási szervezetre gyakorol hatást, és nem a főtevékenységet végző szervezetre„vezetés igazgatása”szervezetre kívülről ható igazgatásirányítás

o általában a vezetésen keresztül érvényesül► a „vezetés igazgatása”o szervezetre kívülről ható igazgatást jelent

A közigazgatás meghatározása.

I. Közjog – magánjog kapcsolata1. Általában

Valamely állam teljes joga alapvetően két jogtestből áll (duális struktúra).A közigazgatási feladatrendszer, a közigazgatási jog a közjoghoz tartozik.

2. A két jogviszony különbözőségeSzervezeti és cselekvési formákban: Az állami szervezetek cselekvéseit a közhatalom meglétének okából téríti el a hagyományos cselekvési formáktól (végrehajtó, rendelkező tevékenységre való feljogosítottság).Eljárási és illetékességi szabályokban: Markáns biztosítékokkal körülvett, erőteljesebb szankciórendszer jellemzi, mely büntetéssel fenyeget (pénzbírság, fizikai kényszer alkalmazása). Meghatározott szervek járhatnak csak el. JoghatásokbanAlakító jogok nagy érvényesülési tere a közjogban, szemben a magánjoggalEgyik fél közhatalmi pozícióban van

III. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerébenKiindulópont: egy sajátos, elkülönült hatalmi ágat reprezentálVizsgálni kell viszonyát a hatalmi ágakkal

1. TörvényhozásNincs hierarchikus alá-fölérendeltségi viszonyUgyanakkor létezik és érvényesül közigazgatás bizonyos függősége Kormány felelőssége az Ogy. felé Ogy. ellenőrző tevékenysége (Ogy. plenáris ülései és bizottságai)Kiemelkedő szerepe van a közigazgatásnak a parlamenti döntések előkészítésében

157

Meghatározó szerep a törvényhozói döntések végrehajtásában

2. ÁllamfőA parlementáris kormányzati rendszerekben az államfő tevékenysége nem része a végrehajtó hatalomnak, hanem önálló, sajátos állami tevékenységfajta

3. IgazságszolgáltatásA kapcsolatot alapvetően és elsődlegesen alkotmányos szinten is rögzített, a közigazgatási döntések törvényességi szempontú általános bírói felülvizsgálatának intézménye biztosítjaA bíróságok döntései a közigazgatási szervekre kötelezőek

IV. A közigazgatás sajátosságai1. Sajátos igazgatás

A társadalomban létező legnagyobb szakigazgatási rendszerTevékenysége kiterjed az egész társadalomraA politikai hatalomnak alárendelt, a politikai hatalom céljait, feladatait valósítja megUgyan akkor relatív autonómia jellemzi a politikai hatalom relációjábanA társadalom igazgatását közhatalommal látja elA jogállamiság szigorú követelményeinek érvényesüléseA jogrendszer elkülönült ága, a közigazgatási jog szabályozza

2. Irányzatok a meghatározásbanPozitív meghatározás

1. Alanyi vagy formális iskola: hatalmi ágak kialakult rendszerét vette alapul vagyis közigazgatás mindaz a tevékenység amit a közigazgatás lát el.

2. Materiális iskola: tartalmi meghatározás, az állami tevékenység alanyai alapján nem lehet különbséget tenni

Negatív meghatározás A közigazgatás alanyi és tartalmi szempontból nem határozható meg Nincsenek egységes rendezőelvek A közigazgatási jogtudomány klasszikusainak nagy része ide tartozottÖsszetett irányzat (mi is ezt követjük) lásd lejjebb a 4 es pont. Igazgatás szerepének figyelembe vétele Elkülönült állami tevékenység elemzése Ez a nézet tekinthető ma általánosnak

3. Vitatott kérdések az állami tevékenységek elhatárolásában(Ezért nehéz elhatárolni a jogalkotást, végrehajtást, igazságszolgáltatást)

A kormányzati tevékenység, mint elkülönült állami tevékenység léte már a XIX. században kimutatásra kerültA közvetlen igazgatási tevékenység nem tartozik a kormányzati tevékenység körébeA közigazgatás a törvényhozó testületekhez hasonlóan jogszabályokat alkotA közigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenységet is végeznek, mely tartalmában megegyezik a bíróságok által végzett jogalkalmazással

4. Komplex állami tevékenység= ez az összetett irányzat!!!!A közigazgatás az állam feladatainak tényleges megvalósítása, az állam cselekvése, tehát tekinthető végrehajtásnak illetve kormányzati döntés-előkészítésnek

158

Közszolgáltatást végeznekJelentős részben közhatalommal végzett igazgatás, mely kifejeződik a közigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységébenEllát olyan igazgatási tevékenységet is, ahol nem jelentkezik az állam közhatalmi minősége: közvetlen igazgatás, ilyen értelemben az állam szervezetirányító centrumaként is funkcionál (Kelsen)A jogállamiság keretei között szigorúan a jognak alávetett tevékenység (jogszerűségét szervezeti és jogi garanciák biztosítják)Tevékenysége, közhatalmi szerepe szükségszerűvé tette az elkülönült közigazgatási jog kialakulásátFeladatai ellátására elkülönült közigazgatási szervezeti rendszer jön létre, mely plurális jellegű Államigazgatási szervek Területi, helyi önkormányzatok Köztestületi önkormányzatok Közjogi személyiségű közintézetek, közalapítványok, stb.Hivatásos közigazgatási személyzet

V. Közigazgatás rendeltetéseKét fő feladat: döntés-előkészítés (globális és stratégiai) és végrehajtásAlapvető kritérium a teljesítmény és az eredményesség a jog korlátai közöttNemcsak a szakértői szervezet szerepét tölti be, hanem a társadalom különféle szervezeteivel egyezteti a döntések tervezetét, megkísérli a konszenzus létrehozatalát is: kommunikációs csatorna a társadalom és az állam között (konzultatív testületek létrehozása)Az államszervezet egészének funkcionálásával kapcsolatos egyes igazgatási szervezési feladatok ellátása, ezek közül kiemelkednek a költségvetési, gazdálkodási feladatokÁllami feladatok tényleges ellátását szolgálja

VI. A közigazgatás tevékenységfajtái1. Közhatalmi tevékenységeka) jogalkotás

Elsődlegesen a parlament funkciójaKorlátait az alkotmányok és más törvények határozzák meg, biztosítva a törvények primátusátA kormány és a miniszterek jogszabály kiadásához felhatalmazásra van szükség, a kormánynak van eredeti jogalkotó hatásköre is

b) hatósági jogalkalmazásA közfeladatok megvalósításának jogi eszközeKiterjed a társadalom tevékenységének szinte minden területéreAlapismérveiben megegyezik a bírói jogalkalmazással, de vannak lányeges különbségek isFőszabályként a közigazgatási jog és a pénzügyi jog szabályait alkalmazzákA funkció többrétű A társadalomnak a szabályozás alá vont tevékenységi területeit determinálják Állampolgárok jogainak megvalósítása olyan esetekben is, amikor különféle anyagi és

más javakat a hatósági jogalkalmazás keretében biztosítanak a társadalom tagjainak Meghatározott nyilvántartások és információs rendszerek működtetése Kvázi bíráskodó hatáskör Szervezetek törvényességi felügyelete

159

34.B. A közigazgatás-tudomány kialakulása és főbb irányzatai.

A közigazgatás tudomány több egymással szoros összefüggésben álló tudományágak rendszere. E tudományágakat az köti össze, hogy azonos a tárgyuk, tehát valamennyi a közigazgatást vizsgálja. A fő közigazgatás-tudományok közé hagyományosan 3 tudományág sorolható:

1. közigazgatástan2. közigazgatási jogtudomány3. közigazgatási politikatudomány

Először a közigazgatással, mint a végrehajtó hatalom részével kezdtek el foglalkozni.Korábban is voltak olyan tudományos munkák, amelyek érintették az államigazgatást-közigazgatást, de ezek inkább a politikatudományok vagy az alkotmányjog körébe tartoztak

A közigazgatás tani irányzat: a közigazgatás működését, szervezetét a tények, és a tapasztalatok alapján vizsgálja. Arra a keresi a választ vajon milyen a közigazgatás. A közigazgatástan a közigazgatás valós állapotát igyekszik feltárni.

A közigazgatási jogtudomány: normatív tudományág. Vagyis a jogi szabályozáson, jogi normákon keresztül vizsgálja a közigazgatást. Ez az irányzat ara a kérdésre keresi a választ milyennek kellene lennie a közigazgatásnak.

A közigazgatási politikatudomány irányzata: az államvezetés és a közigazgatás kapcsolatrendszerét vizsgálja.

A közigazgatás tudományok között találunk úgynevezett kiegészítő tudományokat is. A kiegészítő tudományok tárgya nem kifejezetten a közigazgatás, de vizsgálódásaik gyakran érintik a közigazgatást: pl.: jogtörténet, szociológia, politológia.

A modern közigazgatás tudományok kialakulása a 18. századra tehető, amikor egyes állami tisztségviselők azon fáradoztak, hogy az uralkodó bevételeit növeljék. A bevételek növeléséhez az is hozzátartozott, hogy megvizsgálták azokat az állami szerveket, amelyek a bevételek realizálásában közreműködtek. Ez a kezdetleges közigazgatás tudomány volt a kameralisztika.

RendészettudományA XX. Század elejéig a közigazgatás fő feladata a közbiztonság és a közrend fenntartása volt. A közigazgatás ebben az időszakban egyet jelentett a rendészettel. A korai tudományág ami ezt a kezdetleges közigazgatást vizsgálta a rendészettudomány volt. A kameralisztika után a pénzügyi nézőpontot felváltja a rendészeti nézőpont, ily módon megtörtént az első lépés az önálló közigazgatás tudomány kialakulása fel. Az abszolút államban arendészet volt az uralkodó korlátlan hatalmának jogi megfelelője. Az abszolút államot ezért rendőrállamnak is nevezték. általános értelemben a rendészet fogalma akár a kényszer eszközeivel is a közjót szolgálni. A rendészet nem jogszabályokon alapult hanem az általában vett közhatalmon. A rendészeti tevékenység a rendőrség által realizálódótt, és lényegéhez 3 fogalmi elem sorolható:

- a közösség meghatározott állapota - intézkedések és szabályok kibocsátása- meghatározott eszközök igénybevétele az eljárás keretei között.

160

Lorenz Von Stein szerint a rendészet funkcionális értelemben a közveszélyek elhárítását jelenti. Szervezeti értelemben a rendészet része a közigazgatásnak. Stein a rendészetet két fő ágra osztotta:

1. biztonsági rendészet, amelynek feladata a közveszély elhárítása 2. igazgatásrendészet, amely egyes meghatározott veszélyek ellen véd.

A XX. Századtól a rendészeti tevékenység jogi jellegét kezdték el hangsúlyozni. Egyre fontosabbá vált, hogy a rendészeti tevékenységet kifejtő szervek kizárólag jogszabályi keretek között járhattak el. Rendészet alatt a következőket értjük:

- a rendészet állami, közigazgatási tevékenység is. - a rendészeti tevékenység jogilag szabályozott= minden rendészeti aktus visszavezethető egy anyagi vagy eljárási normára.- a rendészet célja a jogi rendet fenyegető veszélyek elhárítása.- a rendészet szükséges velejárója az arányos, célszerű, szükséges kényszer.

Szervezeti értelemben a rendészet az államszervezet (végrehajtó hatalom) alrendszere.

Európai kontinentális közigazgatás tudomány:XIX. században megjelent kizárólag a közigazgatást vizsgáló közigazgatástan. A közigazgatástan a közigazgatás működését, tényleges állapotát kutatta, az ismereteket rendszerezte.

A közigazgatástani irányzat legnagyobb alakja Lorenz von Stein volt. A közigazgatástan elterjedt egész Európában német területekről kiindulva. a polgári forradalmakat követően a polgári átalakulás lényeges kívánalma volt, hogy a közigazgatás szervezete és működése kerüljön be a jogi szabályozás tárgyai közé. A jogalkotók hozzáláttak a közigazgatásra vonatkozó joganyag összeállításához. Idővel szerteágazó joganyag jött létre, amely lehetővé tette a közigazgatási jogtudomány kialakulását. lényege: a közigazgatás tudományos művelése úgy eredményes, ha minden

társadalomtudomány a közigazgatással foglalkozik saját nézőpontjából, ebből kialakul egy rendszer, amelynek középpontjában a közigazgatás áll - a többi tudomány szolgáló szerepet tölt be (hierarchiát feltételezett)

ha sikerül komplexen művelni, akkor eredményei átültethetők a gyakorlatba, s ez a közigazgatás alkalmas lesz mindenféle konfliktus kezelésére, képes lesz a társadalmi problémákat megoldani, ezért az állami lét szempontjából meghatározó szerepű

szociológia, mint módszer, és mint tudomány beemelése a közigazgatás viszonyainak vizsgálatába (Mon a szociológia a 70-es évek végéig száműzött volt, Hegedűs András tette helyre a közigazgatásban)

összehasonlító módszer beemelése a közigazgatási viszonyok vizsgálatába II. vh. után reneszánszát éli Magyarországra Concha Győző közvetítette, kicsi hatékonysággal; oka: a közigazgatás

jogi irányzata kezdett akkor terjedni Az irányzat pozitívumai

a közigazgatás többoldalú vizsgálata, hangsúlyt kap a közigazgatás nem jogi része is elkezdte kialakítani a közigazgatásra vonatkozó tudományos tanokat, először

alkalmazta az összehasonlítási módszertant (az egyes államok közigazgatási rendszereit vetette össze)

megkezdte az ágazati tanok kimunkálását (közigazgatás szerepe a közoktatásban, szegényügyben, gazdasági életben stb.)

Kritika:

161

a közigazgatás centrumba állítása túlzás, nincs mindenható közigazgatás, szerepe mindig korlátozott

az irányzat egyre kevesebb hangsúlyt ad a jogi elemeknek => egyoldalúság sokan normativista irányzatnak tekintik, sokan a közigazgatási szociológia

megalapozásának, mások dogmatistának tartják

A közigazgatás jogtudomány úgynevezett normatív tudományág.Képviselői a közigazgatásra vonatkozó joganyagot rendszerezik, jogintézményeket magyaráznak, jogi fogalmakat alkotnak, jogi dogmatika. Vagyis a közigazgatást a jogszabályokon keresztül közelítik meg. Kiemelkedő alakja: Otto Mayer. Jellemzői:

alanyi jogok aktustan alapjai jogvédelmi eszközök felelősségi rendszer kidolgozása definíciókra törekvés

Közigazgatási jogi pozitivizmus rendszeres leíró közigazgatási jogtan (leír, magyaráz, sorba rak) képviselői: Csiky Kálmán, Boncz Ferenc, Fésűs György a közigazgatási jog tudományos művelését kezdte el jellemzője a francia, majd német joghatás; Anglia sokáig tagadta létjogosultságát (ok:

meghatározó jelentőségű a parlament) kiindulópontja: a polgári átalakulás miatt megváltozott a társadalom tagjainak az

államhoz való viszonya: az alattvalókból polgárok lettek olyan jogrendszerre törekszik, amely védi a polgárt, vagyonát és a közéletben való

szereplését biztosítja a jogrendszeren belül ki kell alakítani egy normarendszert, mely biztosítja a polgárok

jogainak érvényesítését, s az államhatalom nem korlátozhat rendezni kell az állam és a polgárok jogait, meg kell húzni az állami beavatkozás határait,

az esetleges túlkapások esetére pedig a jogorvoslat lehetőségeket => a közigazgatás törvény alá rendelése

Az irányzat pozitívumai: a figyelmet a jog szerepére irányítja; a közigazgatás jogi rendezetlensége a társadalmi

fejlődést gátolja megindul a közigazgatási jog kialakulásának folyamata, az állampolgári jogok és

kötelezettségek szabályozása is hangsúlyt kap megerősödésekor sokat foglalkozott az eljárásjogi tevékenységgel, megkezdődött az

eljárásjogi szabályozás is kialakította a közigazgatási jog dogmatikáját

Kritika: a jogi szerepkör túlhangsúlyozása; elterelte a figyelmet a közigazgatás egyéb

sajátosságairól, összetevőiről a közigazgatást kizárólag jogi tényezőnek tekintette, jogon kívüli elemekkel nem

foglalkozott, eredményei egysíkúak később elismerte ezeket, de továbbra sem foglalkozott velük egyes szerzők azonosították a közigazgatási joggal; ezek a feldolgozások a

közigazgatás egészéről megbízható képet nem tudtak nyújtani Magyarországra mintegy kétszáz éves késéssel érkezett megAmerikai közigazgatás tudomány

162

Mivel az USA polgári államként jött létre, a törvények fontosságát nem is kellet hangsúlyozni. Erős volt az állam és a közigazgatási szervek bírói kontrollja. Az USA-ban a közigazgatás a XX. Század elején került a tudományos vizsgálódás előterébe. Ez az időszak volt az amikor az USA ipari termelése jelentősen megnőtt. Az újabb és újabb ipari technologiák egyre nagyobb hatásfokkal működő üzemek létrejöttéhez vezettek. A vállalatirányítási ismereteket a közigazgatás vonatkozásában is elkezdték vizsgálni. Ez az amerikai közigazgatás tudományok egyik irányzata a úgynevezett scientific management, vagy üzemszerezési irányzat. Ezen irányzat képviselői: Taylor, Fayol, Wilson. Azt vallották, hogy a közigazgatás lényeges tulajdonságaiban megegyezik a magánigazgatással, ez pedig azt jelenti, hogy a magánigazgatásban alkalmazott módszereket át kell ültetni a közigazgatásba. a jogra kevés figyelmet fordítottak, a hangsúlyt az eredményre és a hatékonyságra helyezték

A második világháborút megelőző közigazgatás tudománynak még egy jelentős irányzata jelent meg ez az úgynevezett poltical science vagy politikatudományi irányzat. Ez az irányzat a politika és a közigazgatás kapcsolatát vizsgálta. Képviselői: Wilson, Willoughby, Goodrow azt hirdették, hogy a politikát és a közigazgatást külön kell választani. A politikának az a funkciója, hogy kijelölje a közigazgatás működésének céljait, a végrehajtás viszont a közigazgatás feladata. Ezeket a funkciókat el kell határolni egymástól, azaz a közigazgatás nem befolyásolhatja a politikát. És a politika sem szól bele, hogy a közigazgatás hogyan hajtja végre a kitűzött célokat.

New Public Management:Az 1970 es évektől az állami szerepvállalás egyre nagyobb méreteket öltött a foglalkoztatásban, a gazdaságban, a társadalmi javak újraelosztásában. Eredetileg 3 országban (Anglia, Ausztrália, Új-Zéland) létrejött közigazgatási koncepcióváltást, modernizációt nevezték New Public Management-nek. Az NPM fogalma alatt olyan tanok rendszere bontakozik ki, amely gazdasági kategóriáknak és megoldásoknak az álllami intézményrensdszerre való kiterjesztését tartalmazza. Az NPM tehát valós folyamatok eszközeinek, céljainak és tapasztalatainak tudományos igényű rendszerezése, a tpasztalatok új elgondolásokkal és elméletekkel való kiegészítése. Az NPM nem közigazgatási tudományág, inkább egy mozgalom, amelynek célja a hatékony közigazgatás megteremtése. Az NPM a jogszabályi környezetre kevés figyelmet szentel. A jognak csak azt a szerepet szánja, hogy az jelölje ki azokat a kereteket, amyleyekben at új szemléletű közigazgatás megvalósulhat. Az NPM alkalmazása szempontjából alapfeltétel a demokrácia és a jogállamiság. Az NPM szerint a közigazgatás egy komplex szervezet ami ugyan olyan jegyej alapján működik, mint más szervezetek. Ezért a közigazgatásban is lehetséges a racionális vezetés megvalósítása. A közigazgatás igazi problémája a jogállamban a hatékonyság hiánya. A közigazgatás akkor lehet hatékony mechanizmus ha annak céljait pontosan meghatározzák. A magánigazgatás eszközeinek legalább egy része átültethető a közigazgatásba. Az irányzat követői megállapítják, hogy a verseny nagyobb eredményességhez és hatékonysághoz vezet mint a tervezésé s irányítás. Az NPM- ben a politikai vezetésé a döntés joga. A közigazgatás optimális esetben tehát depolitizáltan működik és ügyfélorientált. NPM módszerei:

- A közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése. - privatizáció- a közigazgatási egységek önállóságának növelése- Piaci versenyhez hasonló körülmények kialakítása

163

- a közigazgatás minőségének javítása- ügyfélorientált közigazgatás- közigazgatás és politika elválasztása.

NPM bírálatai: a magánigazgatásban vannak olyan folyamatok amelyek a közigazgatásban értelmezhetetlenek, pl .: profit, kereslet kínálat viszonya. Nehezen illeszthető be a management szemléletbe a közjó vagy a közérdek kategóriája. Továbbá a magánigazgatás és a közigazgatás eltérő környezetben működik (piac, demokrácia). A két rendszernek alapvetően más a célja. A magánigazgatás célja a költségminimálás mellet a profitmaximalizálás, míg a közigazgatás célja a közfeladatok hiánytalan ellátása. A közigazgatásban a jogi eszközök az elsődlegesek, a magánigazgatásban ezek háttérbe szorulnak.

4. Politikatudományi irányzat politológia és hatása a közigazgatásra a kormány bírálatából indul ki; szerintük a kormány hatékonysága rossz, mert a konkrét

megoldások kimunkálása tudományosan nem megoldott => a politika és a közigazgatás szétválasztására van szükség

a közigazgatás legyen a törvény alá rendelt, de független; hivatásos közszolgálattal kell igazgatni

a közigazgatás a politikai döntések végrehajtásának színtere, de a döntések végrehajtásába a politika ne avatkozzon be

5. Magatartáskutatási irányzatok középpontban az emberi magatartás Simon nevéhez fűződik erre ható tényezőket vizsgálja személyzeti munkában is van szerepe ma is élő irányzat magatartásvizsgálatokra helyezte a hangsúlyt a szervezet működésénél vizsgálni kell, hogy a tagjai milyen környezetbe kerülnek,

milyenek a kapcsolataik, milyen eszközökkel rendelkeznek a központban a szervezet egyedei vannak vizsgálandó, hogy az egységes működésért mit tud tenni a vezetés, hogyan lehet annak

hatékonyságát növelni, milyen megoldások alkalmazhatók erőteljesen teret hódít a közigazgatásban, mert felismerte az emberi tényezők

jelentőségét, fontosnak tartotta az egyén azonosulását a szervezettel

7. Mai amerikai irányzatok a korábbi irányzatok élednek újjá a tudományos munkaszervezés változik: a matematika alkalmazása sorra kerül a

közigazgatásban is a tervezések modellezése az operációkutatás eredményeit használja (területfejlesztésben

jelentős) politikatudományi irányzat újjáéledése: nem a politikai-közigazgatás szétválasztása,

hanem kapcsolatuk vizsgálata, értékelése fontos a közigazgatás nem lehet politikamentes; a kérdés a politikai determináltság pszichológiai jellegű közigazgatási kutatások: az emberek kiválasztásában, a

hatékonyságban jelentős, gyakorlati alkalmazása is széleskörű összehasonlító közigazgatás: egyre fontosabb, nem puszta módszer, van elmélete is, ez a

közigazgatási fejlesztési koncepció kialakításához járul hozzá, a modellezés itt is fontos

164

Magyar közigazgatás tudománySokáig jellemző volt az erőteljes osztrák hatás és közvetítés, ezért elsőként a jogi irányzat alakult ki, amely jelentősebb eredményeket a XX. sz. elején hozott. Mire a közigazgatástani irányzat eljutott Magyarországra (Concha Győző közvetítésével), Európa más részein már leáldozóban volt, Magyarországon pedig nem sok teret kapott a közigazgatás jogi irányzatának erős dominanciája miattA hazai közigazgatástudomány 1867 után kezdett el kibontakozni. A megkésettség arra vezetető vissza, hogy Magyarországnak nem volt megfelelő közigazgatási rendszere, így nem volt igazi tárgya sem a közigazgatás-tudománynak. Elmaradottak voltak a hazai társadalmi, gazdasági viszonyok. A kiegyezést követően a hazai közigazgatás kiépítéséhez hiányzott az elméleti alap. A magyar közigazgatás-tudományban végig domináns maradt a közigazgatási jogtudományi irányzat. Az 1870-es évektől a XX. Század elejéig a rendszerző munkák jelenítették meg a magyar közigazgatás tudományt. Ebben az időszakban jelentős művek: Boncz Ferenc összegyűjtötte a hatályos joganyagot. A hazai közigazgatási jogi dogmatika legnagyobb alakja Tomcsányi Móric vizsgálta a közigazgatás vagyoni felelősségét, írt a jogerő problematikájáról. A dogmatika jellegű munkák mellet születtek politikai jellegű művek is: Grünwald Béla 3 kötetes kézikönyvet készített a törvényhatósági közigazgatásról. Choncha Győző Politika című művének második kötete a közigazgatástan címet viselte.

Magyary Zoltán: egyetemi tanár 1932-től a Magyar Közigazgatás-tudományi intézet igazgatója. 1930-31 között a közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosa. De javaslatai közül mindössze a közigazgatási szakvizsga bevezetése valósult meg.A legradikálisabb módszernek azt tekintette, ha kirekesztik az állami feladatok köréből azt, ami nélkülözhető, azokat amelyek ellátása kevésbé indokolt, vagy azokat ahol a piac elve jobban működik. A bizottságok helyett jobbnak tartotta az egyéni hatáskörök megállapítását.Magyary iskola négy területet művelt:

1. közigazgatás jogtudomány2. közigazgatási szociológia és politika3. közigazgatással kapcsolatos szervezéstudomány 4. összehasonlító közigazgatás tudomány.

Szocialista államigazgatás tudomány: Magyarországon nem kívánt sem a közigazgatási jogi dogmatikával, sem a közigazgatástannal foglalkozni. Elutasította az amerikai üzemgazdasági-szervezés irányzatot.

35/B. A közigazgatási jogviszony típusai, különös tekintettel a hatósági jogviszonyra.

165

I. A jogviszony fogalma

A jog fogalmába beletartozik a jogviszony is, mert a jog a jogviszonyon keresztül érvényesül, hatását ezen keresztül tudja kifejteni.Absztrakt értelemben: a jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszonyKonkrét értelemben: meghatározott, konkrét jogalanyok közötti, jogilag szabályozott kapcsolat, melynek keletkezését, tartalmát, tárgyát a jog szabályozza

Közigazgatási jogviszony: olyan konkrét jogalanyok közötti társadalmi viszony, melyet a közigazgatási jog szabályoz. Jogviszonyok a közigazgatási szervek jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége során jönnek létre. a jog érvényesülése nemcsak jogviszonyon keresztül valósulhat meg pl. önkéntes

jogkövetés nem keletkeztet jogviszonyt a jogviszony mindig konkrét viszony, körülhatárolható szervek és személyek között jön

létre, de ez csak a hatósági jogviszonyokra vonatkozik teljesen- A közigazgatási tevékenység során nemcsak közigazgatási jogviszonyok jönnek létre:

Polgári jogi jogviszonyok Olyan jogviszonyok, melyeknek jogági hovatartozásuk a magyar jogrendben nem

tisztázott Közszolgálati jogviszonyok (máshol közigazgatási jogviszonyokhoz tartozik, nálunk a

munkajoghoz tartozik) Vegyes jellegű jogviszonyok (pl. társadalombiztosítás – megítélésük nem egységes)

A közigazgatási jogviszony egyik alanya a közigazgatási szerv. Jogalanyi pozícióba csak az a szerv vagy személy kerülhet aki rendelkezik jogképességgel. Általános és relatív jogképesség között tehetünk különbséget. Általános jogképesség: természetes személy vagy szerv rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek alapján jogok illethetik, illetve kötelezettségek terhelhetik. A közigazgatási szervek általános jogképességének feltétele:

-jogszabályban meghatározott rendben jöjjenek létre-más szervtől elkülönült szervezettel rendelkezik-más szervtől elhatárolt hatásköre van.

A természetes személy születésétől fogva rendelkezik jogképességgel. A közigazgatási szerv relatív jogképessége azt jelenti, hogy adott ügyben illetékességi területén hatáskörrel rendelkezik.

II. A közigazgatási jogviszony típusai

1. milyen közigazgatási tevékenység során jönnek létre

a) hatósági jogviszonyok- A közigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenysége során jönnek létre, amikor e szervek

közhatalom birtokában egyoldalúan döntenek a jogviszony másik oldalán álló alanyok ügyeiben, jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, nyilvántartást vezetnek, eldöntik a jogalanyok közötti jogvitát

- Akkor is létrejönnek, ha a közigazgatási szervek hatósági felügyeleti tevékenységük során érvényesítik a közigazgatási jog normáit

Hatósági jogkört gyakorolhat:1. államigazgatási szerv

166

2. helyi önkorm. képviselő testülete, polgármester, képviselő testület bizottsága, települési részönkormányzat

3. hatósági igazgatási társulás4. jegyző, polgármesteri hivatal ügyintézője5. kvázi közigazgatási szerv

Hatósági jogkört csak jogszabály állapíthat meg. A hatósági jogviszony másik oldalán jogalanyi pozícióban lehet:

1. természetes személy2. jogi személy3. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

A hatósági jogviszony keretében a hatóság az ügyfelet érintő -jogot vagy kötelezettséget állapít meg-adatot, tényt, jogosultságot igazol- hatósági nyilvántartást vezet-hatósági ellenőrzést végez-hatósági felügyeletet gyakorol

b) irányítási-felügyeleti jogviszonyok= hierarchikus jogviszonyok- A közigazgatási szervek szervezetirányító tevékenysége során jönnek létre

c) együttműködési, koordinációs jogviszonyok- A közigazgatási szervek a másik oldalon álló jogalanyokkal való megállapodás,

konszenzus alapján oldják meg közfeladataikat

2. a jogviszony alanyai közötti kapcsolatok alapján

a) szuprematív jogviszonyok (hatalmi jogviszonyok)- Ezekben a közigazgatási szerv hatalmi helyzetben van a jogviszony másik oldalán álló

jogalanyokkal szemben.- Ide tartoznak a hatósági jogviszonyok

A közigazgatási szervek közhatalom birtokában hozzák döntéseiket Ez ügybeni alávetetettséget nem jelent, eljárásjog adta jogokkal rendelkezik az ügyfél

- Irányítási-felügyeleti jogviszonyok is ide tartoznak A közigazgatási szerv igazgatási hatalmat, illetve fenntartó, tulajdonosi hatalmat

gyakorol

b) mellérendeltségi jogviszonyok- együttműködési, koordinációs jogviszonyok tartoznak ide, ahol a jogalanyok közötti

kapcsolat az érdekek kölcsönös egyeztetésén alapul

3. Aszerint hogy milyen normák realizálódnak a jogviszonyban

a) anyagi jogviszonyok- a jogviszony elemeit (alanyok, jogképesség, keletkezés feltételei, módosítás, tartalom)

anyagi jogi normák szabályozzák

b) eljárási jogviszonyok

167

- a jogviszonyban a közigazgatási eljárásjog normái realizálódnak- létrejötte alapvetően a hatósági jogviszonyok körében jellemző, itt az eljárásjogi

jogviszonyok megelőzik az anyagi jogviszonyokat

4. jogviszony időtartama szerint

a) egyszeri, időleges (eljárási jogviszonyok)b) állandó, folyamatos, tartós (irányítási, hatósági jogviszonyok)

III. A közigazgatási jogviszony alanyaiA közigazgatási jogviszonyok általában két oldalúak. 1. közigazgatási szerv- szükségszerű alany- e pozícióban állhat közigazgatási szervnek nem minősülő szervezet is, ha jogszabály a

közigazgatási feladat ellátását és a szükséges jogosítványokat más szervre ruházza (kvázi közigazgatási szerv)

2. másik oldal- hatósági jogviszonyokban: ügyfél (lehet magánszemély, jogi személy, jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet)- irányítási jogviszonyokban: alárendelt államigazgatási szervek, fegyveres és rendészeti

szervek, állami és önkormányzati fenntartású közintézetek- mellérendeltségi, együttműködési jogviszonyok: létrejöhet közigazgatási szervek között,

közigazgatási szerv és más szerv vagy magánszemély, magánszemélyek között

3. jogképesség- jogalannyá válás feltételeáltalános jogképesség

valamely szerv vagy személy jogok és kötelezettsége hordozója lehet a közigazgatási szervek akkor rendelkeznek ezzel, ha a szervet a jogban meghatározott

törvényes rendben hozták létre, és felruházták közigazgatási jogkörrel- relatív vagy konkrét jogképesség

a jogalanyok rendelkeznek mindazokkal a jogban előírt feltételekkel, amelyek alapján egy konkrét jogviszonyban jogalanyok, jogok és kötelezettségek címzettjei lehetnek

a közigazgatási szervnek, hogy ezzel rendelkezzen, az adott ügyben hatáskör és illetékesség szükséges

- közigazgatási szerveknél a jogalanyiságnak nem feltétele a jogi személyiségRelatív jogképesség feltételeit meghatározni nem lehet, azt mindig a konkrét jogviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg. A hatósági jogviszonyokban: ügyfélképességnek nevezik.

IV. A közigazgatási jogviszony tartalma és tárgya1. Tartalma- A jogalanyok jogainak és kötelezettségeinek összessége- közigazgatási jogviszonyok tartalmát általában jogszabályok határozzák meg, illetve

szerepet kapnak a közigazgatási szervek egyedi aktusai is- a jogi szabályozás erőssége jogviszonyonként különböző:

168

hatósági jogviszonyok: garanciális jelentőségű mind az anyagi, mind az eljárási jogviszonyoknál a jogszabályi meghatározás.

irányítási-felügyeleti jogviszonyok: a jog általában keret jellegű, sommás szabályozást ad; akkor részletesebb, ha a jogalkotó valamely szakmai, szervi ügyben nagyobb önállóságot kíván biztosítani

együttműködési jogviszony: nagy szabadság az alanyoknak, a jogszabály csak a közérdek védelmében feltétlenül szükséges tartalmat határozza meg

2. Tárgya- az az emberi magatartás, amire a jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei

irányulnak- lehet aktív cselekvés vagy cselekvéstől való tartózkodás

V. Keletkezés, módosítás, megszűnésA közigazgatási jogviszony releváns jogi tények következtében keletkezik, módosul, vagy szűnik meg. a közigazgatási jogszabály hipotézisében meghatározott jogi tények beálltával jön létre.

Egyik álláspont szerint a jogi tények valamennyi fajtája keletkeztethet közigazgatási jogviszonyt, (születés, halál időmúlás) míg a másik felfogás szerint csak az emberi magatartások keletkeztethetnek közigazgatási jogviszonyt, ezek közül is csak kifejezetten jogi hatás kiváltására, jogviszony keletkeztetésére, módosítására, megszüntetésére irányuló magatartás.

Fajtái:1. események: emberi cselekedettől függetlenül keletkeznek2. emberi cselekedetek: jogszerűek vagy jogellenesek3. jogi események vagy aktusok: tudatosan jogviszonyok létrehozására, módosítására ill.

megszüntetésére irányulnak; lehetnek: az államigazgatási szervek anyagi vagy eljárásjogi jogviszonyokat

keletkeztető aktusai, melyek az irányítási vagy a jogalkalmazási tevékenység során keletkeznek

a jogalanyok nyilatkozatai által keletkezneka hatósági jogviszonynál döntő jelentőségű, hogy ki indítja az eljárást: ügyfél: jog megszerzésére irányul, joga van az elsőfokú döntés meghozataláig kérni az

eljárás megszüntetését, a közigazgatási szerv ezt egy kivétellel köteles megengedni (ha az eljárás hivatalból is megindítható lenne)

hivatalból indul: kötelezettség megállapítására irányul, az eljárás megindításával, folytatásával kapcsolatban ilyen jogai nincsenek az ügyfélnek

- eltérő álláspontok ezek közigazgatási jogviszonyra gyakorolt hatásukat illetően:

az összes többi jogi tény szerepe csak abban van, hogy kiváltják a közigazgatás cselekvését, melynek jogi formája az az aktus, mely a jogviszonyt létrehozza

legnagyobb szerepük a közigazgatási szervek aktusainak vanDE: más állami szervek aktusai is jogi tényként funkcionálhatnak (ügyészi

óvás, bírósági határozat) hatósági jogviszonyokban az ügyfél jognyilatkozata is lehet jogi tény együttműködési jogviszonyokban a jogalanyok egybehangzó

akaratnyilatkozata hozza létre a jogviszonyt

169

36/B A közigazgatás intézményrendszere

A közigazgatás intézményrendszerét a közigazgatás rendeltetése határozza meg.A közigazgatás az álam igazgatása. A közigazgatás alá van rednelve a politikai hatalomnak, de érvényesül relatív autonómiája. Az állam közigazgatása egy tagolt intézményrendszer útján valósul meg. Az intézmény legáltalánosabb értelemben az emberek közötti kapcsolatok strabil, tartós, szabályozott formája. Az intézmények rendszerint szervezetek. De egyes közigazgatási intézmények esetében hiányozhat a szervezet is.

A közigazgatás intézményrendszere önálló, de egymással kapcsolatban álló különböző állami funkciók megvalósítására létrejött közigazgatási szervek összessége

1. Általában szűk értelemben

Egyrészt a közigazgatási szervek rendszere (kormánynak alárendelt államigazgatás, és területi-helyi önkormányzatok alkotják)

Másrészt közintézmények (köztestületi önkormányzatok, közalapítványok, közjogi személyiségű közintézetek)

tág értelemben fentieken túl magában foglalja az olyan állami feladatokat ellátó szervezeteket,

melyeket az állam kötelezően vállal, és amelyekről a közigazgatási rendszer útján gondoskodik

tényleges, operatív állami tevékenység a rendvédelem, honvédelem terén gazdálkodnak, gazdasági közszolgáltatásokat nyújtanak a humán szféra közszolgáltatásait nyújtják a határok nem vonhatók meg pontosan

A közigazgatási rendszer határai az egyes elkülönült hatalmi ágak kezében állami igazgatási szervek működnek, pl.:

Ogy Hivatal, KE Hivatala, bíróságok igazgatási, hivatali szervezete az adott államszerv rendeltetésszerű tevékenységéhez kapcsolódó professzionális

igazgatási tevékenységet látnak el a közigazgatás az állam igazgatása, integrált szakigazgatási rendszere, mely az állam

egészére kiterjed

2. Az intézményrendszert alakító tényezőkA közigazgatási intézményrendszer tagolásának alapkérdése a pluralitás. a XIX. század 2. felétől az autonóm alakulatok kialakulását több tényező motiváltaa közigazgatás intézményrendszerét meghatározó tényezők a:

1. Demokrácia kiterjesztése az állam az érdekeltekre bízta a közfeladatok ellátását funkcionális vagy szakmai tagsági elven alapuló önkormányzatok alakultak ki a Max Weber-i bürokratikus hivatali modell mellett szerepet kaptak különböző testületek hatalmi ágak létrehozása – súlyok, ellensúlyok létrehozása

2. Kooperáció – a közigazgatási intézményrendszert közvetlenül meghatározó tényező.

170

együttműködés az állam, valamint azon szervezetek között, amelyekre közvetlenül kihatnak a közigazgatásra

modern közigazgatási rendszerekben a közigazgatás és a társadalom között közvetítő szervek bonyolult láncolata, mechanizmusa alakult ki

ezek gyakran vegyes szervezetek: félállami, féltársadalmi szervek Európában a mezőgazdaság irányításában figyelhető meg e mechanizmus

3. Alkotmányos jogok garantálása Pl. egyetemi igazgatás – tanszabadság, mit alkotmányos jog Közmédia igazgatása – szólásszabadság, sajtószabadság

4. Jogszerűség érvényesítése Több esetben igényelheti a közigazgatás jogalkalmazó tevékenysége területén az

autonóm vagy kvázi autonóm jogi státust Pl. versenyfelügyelet

5. Depolitizálás Alapvető követelmény a modern társadalomban Jelenthet pl. egy kormánytól független jogi pozíciót az államigazgatási szervnek, vagy

közalapítványokat

6. Szakmai, technikai követelmények

A magyar rendszera magyar közigazgatási rendszerben is a közigazgatási feladatokat elsődlegesen két nagy alrendszer látja el:

az államigazgatási alrendszer az önkormányzati alrendszer

emellett a magyar közigazgatási rendszer intézményei közé tartoznak:- a területi és helyi önkormányzatok, - köztestületi önkormányzatok,- a közjogi személyiségű közintézetek és- a közalapítványok

a rendszerváltás után kialakult intézményrendszer lényegi vonásaiban megegyezik az európai intézményrendszerrel, alaptípusait illetően a német megoldáshoz áll a legközelebb

1990-ben létrejött az új típusú területi önkormányzati rendszer, amely a városok, községe, megyék, főváros lakosságának garantálja az önkormányzáshoz való jogot

a Ptk. 1993-as módosítása bevezette a közjogi személyiség intézményét a magyar jogba, létrehozta a közalapítványt mint közjogi személyiséget ill. a közigazgatási intézményt

a köztestületek egy része 1991 előtt is működött (pl. MTA) 1993-től a főiskolák, egyetemek az új szabályozással közjogi személyiségű közintézetek

lettek közigazgatás szervezési alapelvei: a jogalkotónak mérlegelnie kell, hogy a közigazgatási

feladatokat milyen típusú illetve szintű szervekhez telepíti, ebben segítenek a szervezési alapelvek: centralizáció decentralizáció dekoncentráció hivatásos közszolgálat

171

hierarchia integráció

II. Az intézményrendszer tagolása

1. A tagolás általános elvei közigazgatási feladatok a közigazgatás szerveinek önállósulása, a kvázi autonóm vagy autonóm státus kialakulása elsődleges intézmény az államigazgatás alapintézmény továbbá a területi-helyi önkormányzat a tagoltság és a sokrétűség miatt a határok elcsúsznak

2. A közjogi személy problematikája mint jogi kategória a XIX. század végén alakult ki az európai jogrendszerekben előtte alakult ki a fiskus, mint az állam jogi személyisége, benne az állam, mint az állami

vagyon önállósult jogalanya szerepel, nem mint közhatalom megjelenése az állam közjogi személyiségének elismerése mellett az államigazgatási

alrendszertől elkülönült közigazgatási intézményeknek is közjogi személyiséget adott (területi-helyi önkormányzatok, köztestületi önkormányzatok, közintézetek)

közjogi személyiség kifejezi az államhoz való viszonyt a magánjog alanyaként teljes körű jogi személyiséggel rendelkezik (önálló, államtól

elkülönült vagyon is; lehetővé teszi, hogy a közfeladatokat az állami, és az egyes intézmények a magánjog eszközeivel is elláthassanak)

a jogképesség, a jogalanyiság elismerését jelenti részjogképesség, hiszen az állam vele együtt megadja feladat-és hatáskört is, mely erős

korlát nem minden szerv rendelkezik közjogi személyiséggel

Európai jogrendszerekben az államigazgatás szervei nem rendelkeznek, nincs polgári jogi személyiségük sem (szemben a magyarral)

Közigazgatási jogi személyeknek is szokták nevezni A problémakör az elmúlt fél évszázadban erősen vitatott volt

Közjog-magánjog határainak elmosódása Minden jogág megteremti a maga jogalanyiságára vonatkozó elméletét Jogi személyek komplexitásának hangsúlyozása Elfogadott ma már a közigazgatási jogi személy fogalma A modern társadalmakban is megtartják kategóriáját, mint az intézményrendszer

pluralizálódásának jogi alapját

III. A magyar szervezetrendszer

Államigazgatás Önkormányzati igazgatásKözpontiKormány (ME + miniszterek)Minisztériumok Központi HivatalokOrszágos hatáskörű szervek (Kormány, minisztérium alatt is lehet)Területi

172

Dekoncentrált szervek (oszh-k, minisztériumok alatt is lehet)

Megyei önkormányzatKözgyűlés + elnökFőjegyző vezeti a hivatalt

Megyei / Fővárosi Közigazgatási Hivatal (közvetlenül a Kormány alatt)

→ Önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

HelyiHelyi államigazgatási szervekdeko szervek helyi szerveijegyző

Települési önkormányzatKépviselőtestületPolgármesterJegyző

Összehasonlítás- felülről létrehozott közigazgatási szervek - alulról, választással létrehozott szervek- feladat és hatáskör is felülről - önálló feladat és hatáskör, ezek törvénnyel sem

vonhatók el- hierarchia elve (irányítás, felügyelet, utasításadás) - mellérendeltségi viszony- egyszemélyi vezetés és felelősség- mindig központi költségvetésből működnek - saját bevételekkel gazdálkodik

IV. Az egyes szervek

1. A kormány a kormány miniszterelnökből, valamint tárcát vezető és a tárca nélküli miniszterekből áll a tárca nélküli miniszterek ellátják a rájuk bízott szakfeladatokat, valamint ügyelnek

egyes központi szerveket a kormány a közigazgatás csúcsán elhelyezkedő közigazgatási szerv kormányzati feladatokat lát el, valamint a közigazgatási szervek tevékenységét irányítja,

igazgatja és koordinálja a közigazgatás irányítása körében gondoskodik az államigazgatás feladatok

végrehajtásáról, ezért az Országgyűlésnek felelős, emiatt néhány többletjogosítvánnyal rendelkezik a többi államigazgatási szervhez képest:

irányítja a minisztériumokat és az alárendelt államigazgatási szerveket szervezetalakítási jog: államigazgatási szerveket hozhat létre államigazgatási feladatok

ellátására, minisztériumok kivételével ez bármilyen szerv lehet aktus felülvizsgálati jog: az alárendelt államigazgatás szervek határozatait, intézkedéseit,

utasításait megsemmisítheti illetve megváltoztathatja, de csak törvénysértés esetén; jogszabályokra ez a jog nem terjed ki

2. A kormányt segítő szervek ide tartozik a Miniszterelnöki Hivatal, a kormánybizottságok, a kormánybiztosok, a

kabinetek és a tanácsadó szervek a MEH részben a kormány mint testület tevékenységét segíti, részben pedig önálló

feladatokat lát el a kormány hivatali szerve, a miniszterelnök munkaszerve előkészítő, szervező, igazgatási és koordinációs feladatai vannak Magyar Közlöny és Határozatok Tára szerkesztése kormány működéséhez szükséges feltételek biztosítása kormánybizottságot - az Alkotmányban biztosított jog alapján - a kormány alakíthat

egyes kiemelt feladatok ellátására

173

a kormány döntéselőkészítő, javaslattevő, koordináló, a kormány által átruházott körben döntéshozó szervei

kormánybiztost szintén adott kiemelt feladat irányítására lehet kinevezni a kabinet döntés-előkészítő és koordinatív funkcióval rendelkező, a kormány tagjaiból

álló testület (jelenleg négy kabinet működik a kormány mellett: kormánykabinet, gazdasági kabinet, nemzetbiztonsági kabinet, az európai integrációs ügyek kabinetje)

a tanácsadó szervek száma és funkciója a kormány előtt álló feladatokhoz igazodik pl. Gyermek- s Ifjúsági Koordinációs Tanács, Országos Bűnmegelőzési Tanács

szakértői és egyéb bizottságok pl. Magyar Ösztöndíj Bizottság, Széchenyi-díj Bizottság

3. A minisztériumok feladatuk az államigazgatás egyes ágainak vezetése, valamint az alárendelt szervek

irányítása törvény hozza létre őket, felépítésük hierarchikus, élükön a miniszter áll, ő a

minisztérium munkájának egyszemélyi irányítója ágazati feladatok végrehajtása, koordinációja, irányelvek, rendeletek, szakmai normatívák

kiadása, egyedi hatósági feladatok tartoznak a minisztériumok államigazgatás feladatai közé

4. Az országos hatáskörű szervek a kormány irányítja munkájukat, kijelölt tagja felügyeli az ellátandó feladat jellegétől függően egyes országos hatáskörű szervek nem

rendelkeznek alárendelt szervekkel pl. Országos Találmányi Hivatal, míg mások területi-helyi szintig építik ki alárendelt szerveiket pl. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

5. Speciális központi szervek elsősorban az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal tartozik ide:

jelegüket tekintve államigazgatási feladatot látnak el, de a létesítő jogszabály rendelkezései szerint nem sorolhatók a fenti kategóriákba

6. Területi államigazgatási szervek - dekoncentrált szervek az állam terület szerinti szerveződésének egyik eredménye a közigazgatás területi és helyi

szintű szervezeteinek kialakulása napjainkban az ún. „miniállamok” kivételével valamennyi országban található területi

beosztás az állam területi beosztása mindenkor alapvetően meghatározza a közigazgatási

szervezetrendszer tagolódását is a területi szervek illetékességi területe vagy az állam hivatalos területi beosztásával

megegyező vagy attól eltérő földrajzi területre korlátozódik a hivatalos területi beosztást az Alkotmány rögzíti; ennek alapján megkülönböztetünk

megyéket, a fővárost, városokat és községeket; főváros kerületekre tagozódik, a városokban kerületek alakíthatók

általános hatáskörű dekoncentrált szervek: közigazgatási hivatalok; különös hatáskörűek: minden más

többnyire egyszemélyes vezetés alatt állnak, elnevezésük változó megkülönböztetünk hatósági és szolgáltató dekoncentrált szerveket másik csoportosítás: felügyeleti és egyéb feladatkörű szervek többnyire egy-egy megyére terjed ki illetékességi körük

174

kivételek a megyei szinthez képest két irányban: a megyénél nagyobb vagy kisebb illetékességi területen

több megyére kiterjedő dekoncentrált szervek: ún. területközi szervek; ezek illetékességi területének kialakítása az ellátandó szakfeladat speciális jellegére tekintettel tér el az állam hivatalos területi beosztásától pl. Környezetvédelmi Igazgatóság, nemzeti parkok, Vízügyi Igazgatóság

7. Helyi államigazgatási szervek a megyén belül kiépült dekoncetrált szervek: helyi kirendeltségek, viszonylag kevés pl.

földhivatalok, munkaügyi központ kirendeltségei az államigazgatási szervek többnyire nem épülnek ki helyi szintig, ezért kénytelen az

állam államigazgatási feladatokat önkormányzatokhoz telepíteni

8. Önkormányzatok területi önkormányzatok települési önkormányzatok

V. Az államigazgatás szervek

az államigazgatás alrendszert alkotó államigazgatás szervek az államigazgatás olyan elkülönült szervezetei, amelyek a jogszabályban meghatározott hatásköröket, közigazgatási jogosítványokat önállóan gyakorolnak, ezért felelősséggel tartoznak, más államigazgatási szervektől elkülönült szervezettel rendelkeznek, élén a felelős vezetővel, amely a hatáskörök és közigazgatási jogosítványok címzettje

rendszerint a felettes szervek által megállapított költségvetéssel rendelkeznek, többnyire jogi személynek minősülnek

az államigazgatási szervezeti rendszer alapvető modellje a bürokratikus hivatali szervezet struktúrája, de a modern korban ettől eltérő államigazgatási szervek is létrejöttek

az államigazgatási alrendszer alapvető sajátossága az, hogy szigorúan hierarchikus rendszer, amelynek élén a kormány áll

az államigazgatás szerveknek is alapvető ismérve a legalább viszonylagos önállóság, továbbá tevékenységének, szervezetének olyan alapvető sajátossága, amely a bürokratikus szervezeti modelltől megkülönbözteti

alapvető követelmények a megfelelő szervezeti konstrukció kialakításához: participáció, érdekeltek bevonása az államigazgatási feladatok megoldásába a kvázi bíráskodó tevékenységnek megfelelő kvázi autonóm vagy autonóm jogi státus

kialakítása az államigazgatási tevékenység depolitizálása a szakmai tevékenységet ellátó szerveknek megfelelő sajátos szervezeti forma és

önállóság kialakítása szervezeti és gazdasági hatékonyság többnyire testületi forma

e sajátos szervtípusok (Magyar példával): konzultatív testületek: különösen jelentősek a kormányzati tevékenységhez kapcsolódó

testületek, pl. érdekegyeztető tanácsok, javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő jogosítványaikat önállóan gyakorolják

döntési jogkörrel rendelkező sajátos államigazgatás szervek: e szervezetekhez végrehajtó államigazgatási szervezet is kapcsolódik, paritásos elven működnek (Pl.: Munkaerő-piaci Alap Irányító testülete)

175

autonóm jogi státusú szervek: nem tartoznak a kormány által irányított hierarchikus államigazgatás szervek közé, de államigazgatás feladatot látnak el, ennek megfelelő hatáskörökkel (Pl. ORTT, Közbeszerzési Tanács, Versenyhivatal, OIT)

kvázi autonóm testületek: döntésük közvetlenül köti a jogalanyokat, e tekintetben autonómak, egyébként egyes kormányzati, miniszteriális döntések előkészítését szolgálják (Pl. Magyar Akkreditációs Bizottság, Országos Tudományos Kutatási Alapprogram Bizottsága)

szakigazgatási intézmények: államigazgatási tevékenység jelentős szakmai tevékenységgel párosul (Pl. ÁNTSZ)

szakértői típusú szervezetek: államigazgatási szervek, szolgáltatásaik piaci szolgáltatások (Pl. minőségellenőrző, minőségtanúsító intézetek )

fegyveres testületek, rendészeti szervek állami gazdálkodási, vagyonkezelői tevékenységet végző szervek: államigazgatás

hivatali szervezeti formában működnek (Pl. Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyoni Igazgatóság)

37.B A köztestületi önkormányzatok

176

A köztestület magyarországi története a XIX. Század második felére nyúlik vissza. A Második VH-t követően fokozatosan kikerült a magyar jogrendből a köztestület fogalma. A Ptk. 1993-as módosítása intézményesítette újra.

A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagsághoz, illetve a tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. E közfeladatok sokrétűek lehetnek, ide tartozik adott köztestület tagjainak, tagságának érdekképviselete, valamint bizonyos belső szabályok meghatározása. A köztestületek jogi személyiséggel rendelkeznek. Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amit köztestületi önkormányzat köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatás útján érvényesítheti. Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestületi önkormányzat láthat el illetve, hogy meghatározott tevékenység pl.: közjegyzői, ügyvédi, csak köztestület tagjaként folytatható. Vagyis bizonyos törvényben meghatározott foglalkozások gyakorlása csak akkor lehet törvényes, ha azt köztestület tagjaként végzik. (kötelező tagság). Azoknak a köztestületeknek az esetében, ahol a kötelező tagság érvényesül a köztestület hatósági jogalkalmazást is végezhet. Ez azt jelenti, hogy a köztestület tagjai részére kötelező és kikényszeríthető egyedi döntéseket hozhat. Köztestületek:

-Magyar Tudományos Akadémia-hegyközségek-Kamarák

A Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület. A tudomány művelésével, támogatásával és képviseltével kapcsolatos közfeladatokat lát el.

Hegyközség: egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz űződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás, minőség, és érdekvédelmére létrehozott köztestület. Szőlészeti és Borászati tevékenység borvidéki településen csak hegyközség tagjaként folytatható.

A kamara valamely gazdasági tevékenység, foglalkozás, vagy hivatás gyakorlóinak szakmai közössége. A kamaráknak két típusa létezik:

- a gazdasági és a - szakmai kamarák.

Köztestületek tehát önkormányzattal rendelkeznek. Ez az autonómia, pedig kifejeződik abban, hogy:

- a köztestület tagsága törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét,- választja meg vezetőit, és vezető testületeit valamint - feladatukat önállóan látják el.

A köztestület működése feletti törvényességi felügyeletben több állami szerv (bíróság, ügyészség, Állami Számvevőszék) is közreműködik.

A közalapítvány az alapítvány különleges típusa. 2006 augusztusától Magyarországon új közalapítványt már nem lehet létrehozni, de a meglevők még működhetnek. A közalapítványok jogszabályban meghatározott közfeladatokat láthatnak el. Jogi személyiséggel rendelkeznek. Feladatukat önállóan látják el, tevékenységükre az alapító nem gyakorolhat meghatározó befolyást. Működésük törvényességi felügyelet alatt történik. E törvényességi felügyelet hasonló rendszerű, mint a köztestületek esetében.

177

(Közintézet, köztestület, közalapítvány)

A köztestületi önkormányzatok jellemzőiAz önkormányzat minden ismérvével jellemezhetőek, így minősíthetőek a közönkormányzatok egyik típusának.

a köztestületi önkormányzatok különbsége a területi és helyi önkormányzatoktól (ÖK)- Míg az önkormányzat a közigazgatás alapintézménye, alkotmány által

szabályozott intézmény tehát nincs alternatívája- addig a köztestületi önkormányzat, mint jogintézmény ugyan nem mellőzhető,

de az állam maga választja meg, hogy egy adott közfeladat ellátására köztestületi önkormányzatot alapít, vagy más formában gondoskodik róla.

- Míg az önkormányzatok univerzális jellegűek- Addig a köztestületi önkormányzatok rendszerint egy-egy közfeladat ellátásról

gondoskodnak.

- Míg a köztestületi önkormányzatok tagsági elven alapulnak, tagjaik önkormányzataként működnek, személyegyesülések (többségükben kényszertársulások)

- addig az önkormányzatok területi elven szerveződnekA köztestületi önkormányzatok más közintézményektől alapvetően abban különböznek, hogy teljes körű önkormányzatisággal rendelkeznek.

A köztestületi önkormányzatok funkciói és autonómiája.Alapvető rendeltetése:

1. a tagsághoz vagy a tagsága tevékenységéhez kapcsolódó, meghatározott - elsősorban igazgatási jellegű - feladatok ellátása.

2. Autonóm módon intézi saját ügyeit, gazdálkodik saját vagyonával3. Ellátja a tagok összességének érdekképviseletét4. Köztestületi önkormányzatokat törvény létesíti5. Az állami felügyelet erőssége, intenzitása a közfeladat jellegéhez igazodik

A köztestületek fajtái (sokféle létezik, négy emelhető ki)o szociális önkormányzatok

pld. társadalombiztosítás, betegbiztosítási pénztárak, nyugdíjbiztosítók, segélyegyletek.

meghatározó szerepet töltenek be a legtöbb állambano kamarák

valamely hivatás, foglalkozás alapján szerveződik meghatározó a tagokat reguláló, ellenőrző, érdekképviseleti szerepkör léteznek

szakmai (hivatásrendi) gazdasági (ipari, kézműves, mezőgazdasági, …)

o (német jogterületen) az egyetemek fiktív értelemben vett egyetemi polgároknak, mint tagoknak a

köztestületei magába foglal egy intézeti struktúrát is, amely mint közintézet is

megjelenik a közjogban

178

o gazdasági tevékenységet is ellátó köztestületi önkormányzatok pld. vízi társulások, erdőtársaságok, vadászati társaságok Németországban pld. a gátőri társulások

A köztestületi önkormányzatok magyar szabályozásao mint szervtípust a Ptk. 1993. évi módosítása intézményesítetteo a Ptk. szabályainak egy része megfelelő, más részük azonban nagyon szűk

értelmezésen alapul► az egyes köztestületekre vonatkozó törvények szabályozásai több helyen jelentősen eltérnek (pld.a nyilvántartott tagság ► nem mindig lehetséges)

Köztestületek fajtái: (öt)1. szakmai kamarák

több mint húsz féle létezik legtöbbjük kényszertársulás pld. orvosi, ügyvédi, gyógyszerész, állatorvosi, közjegyzői

2. gazdasági kamarák először 1994-ben szabályozták 1999-től nem kötelező a tagsági viszony

3. Magyar Tudományos Akadémia4. államigazgatás gazdasági igazgatási feladatkörét részben vagy

egészben átvevő köztestületek Magyar Szabványügyi testület laboratóriumok, a tanúsító, az ellenőrző szervezetek

Nemzetközi Akkreditáló Testülete hegyközségek (komoly hatósági jogkörök, szőlő és bor

termelés, értékesítés, felvásárlás) 5. Sportigazgatás

Magyar Olimpiai Bizottság sportági szakszövetségek országos szövetségei

o köztestületek néhány jellemzője a tagok önkormányzata (tagság általában kötelező) közfeladatot látnak el► szükségképpen közhatalmi jogosítványok önkormányzatiság

törvény létesíti, szüneti meg vezetőket maguk választják tagok a törvénysértő döntéseket megtámadhatják

kötődnek a közigazgatás egyéb szerveihez, felettük nem irányítás, hanem felügyelet, ami megoszlik a különböző állami szervek között

államigazgatási szervek ügyészség bíróság gazdálkodást az Állami Számvevőszék ellenőrzi

önállóan gazdálkodik, tulajdonjog alanya lehet állami felügyelet

első sorban törvényességi felügyelet egyes esetekben igen szűk körű► pld. MTA elnökének

megválasztásához a Köztársasági Elnök jóváhagyása szükséges, éves beszámoló az Országgyűlés előtt

179

a legtöbb esetben a helyi önkormányzatok felügyeletéhez hasonló szabályok, a felügyeleti szervek

o államigazgatási szerveko ügyészségo bíróság

Köztestületi önkormányzatok

a) általában jelentős szerepet töltenek be mint a funkcionális decentralizáció intézményei a területi-helyi önkormányzatoktól eltérően:

nem univerzális szerepkörűek, hanem meghatározott funkció ellátására hivatottak, az önkormányzat nem a területi, helyi közösséget, hanem a köztestület tagjait illeti

meg mint jogintézmény nem mellőzhető, de az állam maga választja meg, hogy egy adott

közfeladat létesítésére ilyet alapít-e vagy sem létrejöttük alapja a participáció, a tagsági viszonyon alapulnak, tagjaik

önkormányzataként működnek többségükben személyegyesülések

több típusa van, 4 különösen jelentős szociális önkormányzatok kamara egyetemek (német jogterületen) gazdasági tevékenységet is ellát köztestületi önkormányzatok (Hollandiában a

polderek) közjogi személy

b) MagyarországonPtk. 65. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező

szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.

(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.

az érdekképviseletek által hatékonyabban ellátható önigazgatást valósít meg, az állami tevékenység decentralizálásának eredménye

törvény hozza létre törvény által meghatározott feladatra: olyan közfeladatot látnak el, amelyet az államnak - ha az adott feladatra nem hoznának létre köztestületi önkormányzatot - az államigazgatási szervek útján kéne ellátnia

törvény is szünteti meg, szabályozza működésüket, közigazgatási feladataikat, jogosítványaikat

önállóan gazdálkodnak, vagyonnal rendelkeznek az önkéntesség nem fogalmi elem: Ptk. 65. § (4). Törvény előírhatja, hogy valamely

közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható

állami felügyelet alatt állnak, ez többnyire törvényességi felügyelet

180

a köztestületre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

fajtái szakmai kamarák (több mint 20, kényszertársulás, felvétel közhatalmi jogosítvány, Áe.

jogorvoslata vehető igénybe,) gazdasági kamarák (1994-ben szabályozták először, 1999-ben megszüntették a

kötelező tagsági viszonyt, közfeladatok csökkentése, legfontosabb feladatuk az érdekképviselet és a választott bíráskodás szervezése)

MTA (önkéntes tagság, tevékenységéről külön törvény) Az államigazgatás gazdasági igazgatási feladatkörét részben vagy egészben átvevő

köztestületek (Magyar Szabványügyi Testület, Nemzeti Akkreditáló Testület, laboratóriumok – önkéntes és delegált tagság)

Hegyközség (a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel foglalkozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, házi szőlőbirtokosok alakíthatnak, kényszertársulás, országos: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)

Nemzeti-helyi kisebbségi önkormányzatok (sajátos) MOB és sportági szakszövetségek a sportigazgatásban Önkéntes tűzoltóságok

Jellemzők Tagsági viszony (önkéntes vagy kötelező) Közfeladatok (közhatalmi jogosítványok birtokában) Önkormányzatiság (törvény hozza létre és szünteti meg) Igazgatási szervek, eljárás (államigazgatási ügyekben eljáró önkormányzati szervet

meghatározó törvényi rendelkezéseknek különös jelentősége van) Gazdálkodás, tulajdon (államháztartási törvény keretei között önállóan gazdálkodik,

tulajdonjog alanya lehet, vagyona lehet állami tulajdonban is)Állami felügyelet (elsősorban törvényességi)

38/B. A közalapítványok. A közjogi személyiségű közintézetek.

közintézmények: közintézet, köztestület és a közalapítványközalapítvány

181

A közalapítvány az alapítvány különleges típusa. 2006 augusztusától Magyarországon új közalapítványt már nem lehet létrehozni, de a meglevők még működhetnek. A közalapítvány, mint közjogi személy az 1993. évi Ptk. módosítás létesítette. Ezt megelőzően sok állami szerv és önkormányzat hozott létre alapítványt (de, nem volt lehetőség a közpénzek felhasználásának megfelelő ellenőrzésére)közalapítvány funkciójaA közalapítvány a közigazgatási feladat ellátásának szervezeti kerete. Az alapítvány egyik vállfaja, amelynél nem a személyegyesülés, hanem a vagyonközösség adja a jogi személyiség alapját.Autonóm jogi státussal bír, elkülönül az államtól, államigazgatási rendszertől. A közalapítványra eltérő rendelkezés hiányában az alapítványra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Főként ott alkalmazzák, ahol a közalapítvány, mint tulajdonos, mint vagyonkezelő látja el feladatátNégyféle állami szerv hozhatja létre: országgyűlés, kormány, helyi önkormányzat képviselő testülete, kisebbségi önkormányzat. Ezek a szervek kizárólag közalapítvány létrehozására jogosultak.

A közalapítvány által ellátandó közfeladat olyan állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítására jönnek létre,

amelynek ellátására a jogszabály az államot vagy az önkormányzatot kötelezi. Vagyis alkotmányon, törvényen alapuló közfeladat.

Közfeladatnak minősülhet olyan feladat is amelyről a kormány vagy helyi-területi önkormányzat alkotott jogszabályt (fakultatív feladatot is elláthat közalapítvány)

fontos kritérium: a közfeladatot a szervnek tartósan, folyamatosan kell ellátnia közhatalmi jogosítványok gyakorlása nem tartozik ide► hatósági tevékenységet

nem láthat el többségük a humán szférával kapcsolatos közfeladatokat lát el (kultúra, közoktatás,

művészet, közművelődés, szociális, gyermekvédelmi, …) közalapítvány létesítés e A közalapítvány az alapítvány különleges típusa. 2006 augusztusától Magyarországon új közalapítványt már nem lehet létrehozni, de a meglevők még működhetnek.

közalapítvány megszűnés e Az alapító kérelmére bíróság törli nem peres eljárásban.

o közfeladat ellátására való igény megszűnto közfeladat ellátása más formában hatékonyabban, jobban megoldható o A megszűnt közalapítvány vagyonából először a hitelezőket kell kielégítenio ami marad, az az alapítót illeti, aki köteles azt a megszűnt alapítványhoz

hasonló célra fordítaniközalapítvány szervezete

az alapító okiratba tartalmazza a: kezelő szervet (kuratórium) kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet (pld. felügyelő bizottság)

könyvvizsgáló szükség esetén igazgatási feladatokat ellátó szerv

közalapítvány gazdálkodásaa közfeladat ellátása érdekében valamilyen vagyon tulajdonosként kell, hogy kezeljen.

182

általában alacsony induló tőkével hozták létre (nincs törvényi minimum. Bíróság vizsgálta elég volt-e a közfeladat megvalósításához) Általában ennek a hozadékának a meghatározott százaléka használható csak fel

általában rendszeres, folyamatos költségvetési támogatást kapnakközalapítvány állami felügyelet e

ellenőrzésben rendszerint döntő befolyást gyakorol az alapító, mivel meghatározhatja a kuratórium összetételét. illetve részt vehet az ellenőrző szerv létrehozásában.

törvényességi felügyelet► ügyészség (folyamatosan figyelemmel kíséri a törvényes a működést), ha törvénysértést tapasztal a bírósághoz fordulhat.

gazdálkodás felügyelete: Állami Számvevőszék

Közjogi személyiségű közintézetekA magyar jog a közintézetek között speciális jogállást biztosít az egyetemeknek és főiskoláknak. Az egyetemek és a főiskolák önkormányzattal, illetve jogi személyiséggel rendelkező intézmények, amelyek megvalósítják a felsőoktatás feladatát.A felsőoktatási intézmények oktatási kutatási szervezeti és működési gazdálkodási autonómiája kiterjed:

- önálló gazdálkodásra - képzési rendszer, szervezet kialakítására, megalkossa szabályzatait- oktatási kutatási módszer kiválasztására- intézményben alkalmazottak szabad megválasztására.- intézmény vezetőinek pályázati rendszerben való kiválasztására

Felsőoktatási intézmény alapíthat önállóan, vagy más jogosulttal együttesen:1. magyar állam, helyi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat2. Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy3. Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet4. Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány.

Az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja.Felsőoktatási intézményként az az intézmény működhet, amelyet felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől megkapta az állami elismerést

A felsőoktatási intézmény működését akkor kezdheti meg ha:- nyilvántartásba vétele megtörtént- a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta- Országgyűlés döntött az állami elismerésről.

A felsőoktatási intézmény legfőbb döntést hozó és döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektorA szenátus határozza meg a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát. Ebben minden olyan kérdés szabályozható, amelyről jogszabály nem rendelkezik.

A gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában a rendelkezésre bocsátott források, eszközök, közpénz, közvagyon hatékony és felelős használatát segítő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő és e döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő testület. Állami alapítású felsőoktatási intézményben a gazdasági tanácsot kötelező létrehozni, egyéb alapítású intézményben létrehozható.

183

A felsőoktatási intézmény rektora vezeti és képviseli az intézményt. E jogkörében eljár mindazon ügyekben, amelyet jogszabály, vagy szervezeti és működési szabályzat, vagy kollektív szerződés nem utal köztestület, vagy más személy vagy testület hatáskörébe.

Felsőoktatási intézményben a vezetői megbízatások adhatóak ki:- rektor- rektor helyettes- főigazgató- dékán- gazdasági főigazgató- igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője.

Az Országgyűlés meghatározza a felsőoktatás rendszere működésének elveit, a felsőoktatás fejlesztésének irányait, az ehhez szükséges állami hozzájárulást.

A Magyar Köztársaság elnöke megbízza és felmenti az egyetem rektorát, valamint kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat.

A Magyar Köztársaság kormánya:-benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat és az Országgyűlési határozati javaslatokat. A felsőoktatás középtávú (6 évre szóló) fejlesztési tervét.-határozatban megállapítja az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatók létszámát-ösztöndíjat alapíthat-

A Magyar Köztársaság miniszterelnöke megbízza és felmenti a főiskola rektorát, kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt, megbízza és felmenti a Magyar felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnökét és tagjait.

Az oktatási miniszter ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását. A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a felsőoktatási intézmények tevékenysége felett. Valamint a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartóinak tevékenysége felett. A törvényességi ellenőrzés keretében a miniszter vizsgálja hogy:

- az egyetem vagy főiskola működése megfelel e a jogszabályi feltételeknek. - a nem állami felsőoktatási intézmény a működési engedélyben foglaltaknak

megfelelően működik e. A miniszter a törvényességi ellenőrzés keretében felhívja a felsőoktatási intézményt, illetve fenntartót hogy a kötelezettségének tegyen eleget. Amennyiben határidőn belül nem történik megfelelő intézkedés a miniszter kezdeményezheti a mulasztás bírósági megállapítását.A bíróság megállapíthatja hogy fenn állnak-e a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.A miniszter a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát.

közjogi személyiségű közintézetek ismérvei:

o a közintézmények sajátos formájao közjogi személyiségből fakadó autonómia

184

o állami felügyeleto használói vannak (a köztestületnek tagjai vannak)o technokratikus szervezet (a köztestület demokratikus) o a szakmai autonómia kerül előtérbeo alapvetően közszolgáltatási szervo különbségek adódnak a közintézetek között abban, hogy milyen közfeladatot

látnak elfunkció k

o fontos szerep a kulturális szférábano kiemelendő az egyetemo több országban a média, kulturális támogatások igazgatására hoznak létreo jelentősek a szociális jellegű intézeteko gazdasági szférában is alkalmazzák

magyar szabályozáso egyetemek, főiskolák ► felsőoktatási törvény szabályozzao két típus (finanszírozásban nincs különbség)

o állami (OGY hozta létre)o állam által elismert nem állami

o szakmailag önállóako önkormányzattal rendelkezneko törvény keretei között szervezetüket maguk alakítják ki

o karok (Kormány létesíti ► nem államinál Kormány ismeri elo egyetemen működhet főiskolai kar, fordítva nemo szakokat az oktatási miniszter létesít, vagy ismer elo karon belüli egységek

klinika (szolgáltatás és oktatás is folyik) tanszék intézet

o egyetemet rektor, többkarú főiskolát főiskolai rektor, főiskolát főigazgató vezeti

o kell egy gazdasági igazgató iso intézményi tanács ► senatuso hallgatói részvétel az intézmény vezetésébeno autonómia

o szervezeti és működési rend meghatározásao oktatók kiválasztása és vezetők megválasztásao felvételi rend kialakításao tanterv, tananyag megválasztásao gazdasági önállóságo nincs fölöttük szakmai irányítás, csak törvényességi felügyeleto rektort és egyetemi tanárt Köztársasági Elnök nevezi ki

o új felsőoktatási törvény ► vezetés, irányítás reformja ► szakmai és gazdálkodási (miniszter által delegált tagokkal management) vezetés szétválasztása ► folyamatos változás

39/B. A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása, szervezeti formája. A közigazgatás szervezeti rendszerét meghatározó tényezők.

185

Közigazgatási szerv fogalmaA közigazgatási szerv a közigazgatás legkisebb önálló egysége. Lényege az önállóság. A közigazgatási szerv önállósága három részelemből tevődik össze.

- szervezeti önállóság- funkcionális önállóság- gazdasági önállóság

A szervezeti önállóság azt jelenti, hogy a közigazgatási szerv személyi és tárgyi adottságaiban elkülönül más állami, közigazgatási szervektől. A funkcionális önállóság abban fejeződik ki, hogy a közigazgatási szerv önállóan köteles ellátni feladat és hatáskörét. A közigazgatási szerv feladat és hatáskörét jogszabály állapítja meg. Illetve feladat és hatásköröket csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet elvonni.A közigazgatási szervek önállóan gazdálkodhatnak. De ez a gazdasági önállóság nem egyforma. Meghatározzák a pénzügyi erőforrások.

Közigazgatási szerv jogképességeA közigazgatási szervek rendelkeznek úgynevezett közigazgatási jogképességgel. Ez nem azonos a polgári jogi jogképességgel. A közigazgatási jogképesség azt jelenti, hogy a közigazgatási szerv közigazgatási jogviszonyok alanya lehet. Tehát a közigazgatási jogban meghatározott jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik. A polgári jogi jogképesség ezzel szemben azt jelenti, hogy az adott személy vagyoni, vagy személyiségi jogok vagy kötelezettségek alanya lehet. A közigazgatási szerv polgári jogi jogképességének előfeltétele, hogy rendelkezzen jogi személyiséggel.

A közigazgatási jogképesség keletkezésének előfeltételei:1. A közigazgatási szerv előírt jogrendben jöjjön létre2. Feladat meghatározása (a létesítő szerv meghatározza a közigazgatási szerv

feladatkörét)3. A hatáskör megállapítása. (a létesítő szerv meghatározza azokat az

eszközöket, amelyeket a közigazgatási szerv feladatának ellátásához igénybe vehet.

4. Illetékesség meghatározása.(a szerv működési területének kijelölése.)Ez a 4 tulajdonság a döntési jogosítványokkal rendelkező közigazgatási szerv tulajdonsága is. De vannak közigazgatási szervek, amelyek nem rendelkeznek döntési önállósággal pl.: tanácsadó testületek.

Közigazgatási szerv létrehozásaA közigazgatási szervek létrehozása történhet:

- jogszabály általi intézményesítéssel és- létesítéssel

Magyarországon közigazgatási szerveket az Országgyűlés és a Kormány hozhat létre. Utóbbinak azonban lényegesen szűkebb a szervezetalakítási joga.Az Országgyűlés hozza létre a legfontosabb közigazgatási szerveket: a kormányt, minisztériumokat, központi irányítású területi, helyi államigazgatási szerveket.A kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá vonni és e célból államigazgatási szervet létrehozhat. A legfontosabb közigazgatási szervek (kormány, önkormányzatok) az alkotmányból merítik létük jogalapját.

186

A létrehozástól meg kell különböztetni a megalakítást. A megalakítás a létrehozáson túli aktus. A választott közigazgatási szerveknél szükséges, mivel megbízatásuk meghatározott időre szól (pl.: közgyűlés alakuló ülése)

A közigazgatási szervek szervezeti formája a hivatal. A hivatal bürokratikus szervezeti forma. Tulajdonságai: - egyszemélyi vezetés alatt áll

- a hivatal belső szervezete tagolt, feladatcsoportok szerint- a hivatalon belül hierarchikus kapcsolatok jellemzőek- működéshez szükséges anyagi fedezetet állami vagy

önkormányzati költségvetésből, jogszabályban biztosított egyéb bevételekből biztosítják.

A hivatal, mint szervezeti forma azokra a közigazgatási szervekre jellemző, amelyek hatóági jogkörben is eljárhatnak.

Közigazgatási szervek csoportosítása:Egyszemélyi vagy testületi vezetés alatt állnak. Egyszemélyi vezetés előnyei:

- gyorsaság, rugalmasság, - teret enged az egyéni képességek kibontakozásának- felelősség könnyebben megállapítható

hátrányai:- nagyobb a lehetőség a visszaélésekre- szubjektivizmus - a vezetőt a szűk holdudvar elzárhatja a szervezettől

A testületi szervek feladat és hatáskörébe elvi politikai kérdések eldöntését, stratégiák kialakítását célszerű telepíteni. Testületi vezetés alatt álló szervek esetében fontos a jó előkészítés.Testületi vezetés előnyei:

- kollektív tapasztalat, bölcsesség- elfogultság kizárható- demokratikus döntéshozatal érvényesül- megakadályozhatja hatalmi torzulásokat

hátrányai:- kevésbé gyors és alkalmazkodó a döntéshozatal- egyéni felelősség érvényesítése nehéz - a döntés joga a döntés előkészítők kezébe kerülhet- a folyamatos döntéshozatal elterelheti a figyelmet a döntések

végrehajtásáróla közigazgatási szervek a szervezetrendszerben való elhelyezkedésük szerint lehetnek:

- központi szervek - területi szervek- helyi (települési) szervek

Feladat és hatáskör alapján megkülönböztethetünk általános és speciális feladatokat ellátó közigazgatási szerveket.

A közigazgatás szervezetét meghatározó tényezők:A modern demokráciában a közigazgatás szervezetét három elv határozza meg:

187

1. demokrácia2. jogállamiság3. hatalmi ágak elválasztása

A demokrácia értelmében a nép a hatalom birtokosa, hatalmát közvetve vagy közvetlenül gyakorol.A jogállamiság azt jelenti, hogy a közigazgatás szervezetét és működését, döntéseit jogszabályok határozzák meg (törvényesség elve).A hatalommegosztás elve alapján a közigazgatás a végrehajtó hatalomhoz tartozik, de szoros kapcsolatban áll a törvényhozással és az igazságszolgáltatással is. Ezeken kívül még számos tényező van hatással a közigazgatás szervezetére:

- társadalmi, gazdasági fejlettség- politikai viszonyok változása- nemzetközi kapcsolatok alakulása- történelmi előzmények, hagyományok- földrajzi adottságok

Elvként jelenik meg a modern államban az átláthatóság, célszerűség, gazdaságosság és a racionalitás következményei.Adott ország közigazgatásának meg kell felelnie bizonyos politikai és társadalmi elvárásoknak. Magyari Zoltán szerint ezek az alábbiak:

- centralizáció- decentralizáció- hierarchia- integráció- hivatásos közszolgálat

Centralizáció olyan központi szerv létesítése, amelynek az összes alsó és összekötő szervek alá vannak rendelve és amely, ily módon az egész közigazgatási szervezettel rendelkezni tud.A centralizációnak két típusát különböztethetjük meg:

- Politikai centralizáció: a jog és törvények egységét jelenti. Politikailag centralizált az ország ha az összes területi egysége azonos jogszabályok hatálya alatt áll- Adminisztratív centralizáció: azt jelenti, hogy egység uralkodik a közügyek intézésében és a jogszabályok végrehajtásában. Illetve az ügyeket felsőbb ellenőrzés alá rendelt szervek végzik el.

A parlamentális demokráciában a kormány áll a centralizáció csúcsán. Ugyan akkor a közigazgatás központi szervei képtelenek ellátni egymagukban az összes közigazgatási feladatot. Szükség van munkamegosztásra. Ez a munkamegosztás két szervezési elv mentén történhet:

- Decentralizáció: a feladatokat olyan szervekhez telepítik, amelyek a központi szervekkel nem állnak alá fölérendeltségi viszonyban, tehát önállóak.

- Dekoncentráció: (szétcsoportosítás) akkor válik szükségessé, ha adott ügyek mennyiségük miatt a központban már nem intézhetőek, túl távol van a döntéshozatal az emberektől, de elintézésük önkormányzatokra sem bízható mert pl.: különleges szakértelmet igényelnek. Ezért ellátásukat a központtal alá fölérendeltségi viszonyban álló szervekre hárítják.

Továbbá a munkamegosztás lehet

188

- minőségi: feladat szerinti tagolást jelent, elkülönülnek a külüggyel, belüggyel, honvédelemmel, pénzügyekkel foglalkozó közigazgatási szervek és lehet

- mennyiségi: területi tagolódást jelent: központi szerbek, területi szervek, helyi szervek jönnek létre.

A hierarchia, mint szervezési elv alá-fölérendeltséget, vagy tekintélyérvényesülést jelent.

Az integráció az a szervezési elv amely ugyan azon fokon álló közigazgatási szervek egymáshoz való viszonyát szabályozza, és a köztük lévő összhangot van hivatva biztosítani.

A közigazgatás szervezetrendszere két alrendszerből tevődik össze:- az államigazgatási alrendszer és az - önkormányzati igazgatási alrendszer

Ugyan akkor az integráció elve alapján a két alrendszer nem bontja meg a közigazgatás egységét. Ugyan is mindkét alrendszer célja a közigazgatási feladatok folyamatos ellátása. A hivatásos közszolgálat fő vonása, hogy az alkalmazottnak nem csak a munkaerejét, hanem az egész egyéniségét igénybe veszi.

189

40/B. A közigazgatás szervezeti rendszere. (központi, területi és helyi szervek rendszere)

A tétel jogszabályi alapja a 2006. évi LVII. törvény, ami 2010.01.01-módosul.

a közigazgatás szervezeti rendszere vizsgálatánál a szerv hatáskörének jellegére, szerv típusára, a terület szerinti tagolásra és az így létrejött kapcsolatokra kell összpontosítaniSzervek hatáskörét vizsgálva két csoport különböztethető meg

o általános hatáskörű szervek- hatáskörük valamennyi közigazgatási feladatra kiterjed- általában központi és területi szinteken hozzák létre őket- általában testületi szervként működnek - pld. Kormány, megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok, területi és helyi

önkormányzatoko különös hatáskörű szervek

- feladatkörük egy-egy meghatározott közigazgatási szakterülethez kapcsolódó feladatra korlátozódik

- munkamegosztás, szakosodás► szakértelem- pld. minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, országos hatáskörű

szervek, központi hivatalokTerületi tagozódás szerint megkülönböztetünk

1. központi szervek- illetékességi területe az egész államra kiterjed- pld. Kormány, minisztériumok

2. területi szervek- az állam általános területi beosztásával megegyező► megye, főváros

(kerületekre tagolt), város (lehet kerületre tagolt) község - állam általános területi beosztásától eltérő földrajzi területek►

3. területközi szervek: szakfeladat speciális jellegéhez igazodó illetékességi terület

4. helyi szervek

szervek közötti kapcsolat szempontjából az irányítási, felügyeleti, ellenőrzési kapcsolat leheta. közvetett b. közvetlen

A központi szervek rendszere (központi államigazgatási szervek)A közigazgatást szervezeti szempontból az jellemzi, hogy alkotóelemei egységes rendszert alkotnak.A feladatok ellátására két alrendszer hivatott:

- az államigazgatás és a helyi önkormányzati közigazgatás. A szervezet alakítást mindkét esetben, döntő mértékben a feladat és hatáskörmegosztás befolyásolja. Az államigazgatási szerveket különböző szempontok szerint tipizálhatjuk:

1. Feladat és hatáskör szempontjából megkülönböztetünk általános hatáskörű (pl.: kormány, közigazgatási hivatal) és különös hatáskörű (pl.: minisztérium, regionális munkaügyi központ) államigazgatási szerveket.

2. Az államigazgatási szervek többsége hivatali szervezeti formában egyszemélyi vezetés alatt működik (pl.: minisztérium, központi hivatal, Országos Rendőr-főkapitányság). Vannak azonban testületként funkcionáló államigazgatási

190

szervek (pl.: Kormány, Országos Rádió és Televízió Testület, regionális fejlesztési tanács)

3. Illetékességi szempontból különbséget teszünk központi és területi államigazgatási szervek között.

Kiemelendő az államigazgatási szervekre jellemző hierarchia, ami alá fölé rendeltségi viszonyokban nyilvánul meg.

A központi államigazgatási szervek és háttérintézményeik elszaporodása átláthatatlanná tette a rendszert. Az egymást váltó kormányok és minisztériumok szervezetalakítási jogukkal élve áttekinthetetlen rendszert hoztak létre. Ezért vált szükségessé a Státusztörvény elfogadása = közigazgatási szervezeti törvény. (2006. évi LVII. törvény. Kszt.) A Kszt. Szerint központi államigazgatási szerv:

- Kormány- kormánybizottságok- Miniszterelnöki Hivatal- minisztériumok- autonóm államigazgatási szervek- kormányhivatalok- központi hivatalok- rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.

A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok lényege három pontban foglalható össze:

1. Egyszemélyi vezetés alatt állnak (ettől eltérően csak törvény rendelkezhet)

2. Jogszabályban a központi államigazgatási szervnek címzett hatáskört a szerv vezetője gyakorolja.

3. a Kszt. Meghatározza a kiadmányozási jog átruházásának szabályait. A szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában lehet átruházni. Méghozzá a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy vezetői megbízással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre, aki a szerv vezetője nevében jár el.

A kormányA kormány testületi szervként működő, általános hatáskörű központi államigazgatási szerv. Amely az államigazgatási szervezetrendszer csúcsán helyezkedik el, és széleskörű jogalkotó hatáskörrel rendelkezik. (Kancellária típusú kormánymodell)A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, és a kormányprogram elfogadásáról az Országgyűlés szavaz.A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, (menti fel).A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. Működéséért az Országgyűlésnek felelős. És munkájáról rendszeresen köteles beszámolni. A Kormány tagjai a Kormánynak és az országgyűlésnek felelősek. A kormányt az Alkotmány széleskörű feladat és hatáskörrel ruházza fel. Kormány a végrehajtó hatalom csúcsszerve. Közpolitikát alkot. Ennek keretében:

- védi az alkotmányos rendet

191

- természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait.

- Biztosítja a törvények végrehajtását- Gondoskodik a társadalmi gazdasági tervek kidolgozásáról, megvalósításáról- Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatai, biztosítja

az ehhez szükséges feltételeket.- Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét,

gondoskodik az ehhez szükséges anyagi feltételekről.- közreműködik a külpolitika meghatározásában.

A Kormány mint az államigazgatás legfelsőbb szintű szerve.- irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkáját, koordinálja tevékenységüket.-az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja, és erre külön szerveket létesíthet-biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését-irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését. Az alárendelt szervek jogszabálynak nem minősülő döntéseit, ha azok törvénybe ütköznek megsemmisítheti, megváltoztathatja.

A kormány munkáját közvetlenül segítő szervekA kormány testületi szerv. Ezért a döntések előkészítésében, végrehajtásában ellenőrzésében részt vesznek a kormányzati szervek. A kormány kabineteket hozhat létre kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, nemzetbiztonsági ügyekben. A kabinetek a Kormány ülése előtt alakítják ki állásfoglalásaikat. Ügydöntő hatáskört részükre csak törvény állapíthat meg. A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek.

A kormány mellet működik: -Gazdasági Kabinet-Nemzetbiztonsági Kabinet-Társadalompolitikai Kabinet-Fejlesztési Kabinet -Kormánykabinet

A kormánybizottságokat az Alkotmány intézményesíti: a Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. E testületeket a Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozta létre. A Kormánybizottságok tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek.A kormány egyéb javaslattevő, véleményező, vagy tanácsadó tevékenységet végző testületeket is létrehozhat.A kormánybiztost egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására a Kormány határozatával nevezi ki meghatározott időre, de legfeljebb két évre. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

A Miniszterelnöki HivatalA Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vezeti. A Hivatal közreműködik a Kormány társadalmi – gazdasági stratégiáinak kialakításában. A kormány a miniszterelnök döntéseinek megfelelően gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról, és összhangjának biztosításáról. A Hivatal ellátja a Kormány testületi működésével kapcsolatos

192

feladatokat. A miniszterelnöki Hivatalra a minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A minisztériumok A minisztériumok az államigazgatási szervek hierarchikus rendszerében a legfelsőbb szint (Kormány) alatt helyezkednek el. Az Alkotmány kimondja, hogy a minisztériumok felsorolását a Magyar Köztársaságban külön törvény tartalmazza. 2006.évi LV törvény alapján jelenleg 12 minisztérium működik. A minisztériumok jogállása a következőkkel jellemezhető:

- központi államigazgatási szerv - a kormány alárendeltségében működik- a miniszter munkaszervezete- a Kormány irányítása alatt áll- különös hatáskörű államigazgatási szerv (Kszt. 28.§ 1.bek)

Az Alkotmány rendelkezéseiből az következik, hogy minisztériumot az Országgyűlés hozhat létre, szüntethet meg. A döntés elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének szavazata szükséges. (Kormánynak általában nem okoz gondot a szervezet megváltoztatása).

A minisztériumok általános feladatai-jogalkotásban való részvétel-ágazati stratégiaalkotás-irányító, felügyeleti tevékenység-ágazati információs rendszer működtetése-hatósági jogalkalmazás-nemzetközi kapcsolatok ápolása-civilszervezetekkel, társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való kapcsolattartás.

A miniszterekről az Alkotmány a következőképpen rendelkezik: - a jogszabályok rendelkezéseinek és a kormány határozatainak megfelelően

vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágát- irányítják az alájuk rendelt szerveket

A tárca nélküli miniszterek a Kormány által meghatározott feladatokat látják el. A kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeleteket alkothatnak, amelyek nem lehetnek ellentétesek törvénnyel és kormányrendelettel.

Autonóm államigazgatási szervekEzek a szervek nem épülnek be az államigazgatás hierarchikus szervezeti rendszerébe.Létesítésük különböző okokra vezethető vissza: pl.: adott tevékenység hatékonyabb ellátása.

A Kszt három autonóm államigazgatási szervet sorol fel a központi államigazgatási szervek között. 1. A Közbeszerzések Tanácsa

-az Országgyűlés felügyelete alatt álló-önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv-feladatkörében eljárva általános hatáskörrel rendelkezik.

A tanácsot a közbeszerzési célok érvényesítése érdekében hozta létre az Országgyűlés.

2. Gazdasági Versenyhivatal-törvény által létrehozott

193

-központi költségvetési szerv-feladatait csak törvényben lehet meghatározni-hatósági jogkörrel rendelkezik

A gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmával kapcsolatos feladatokat, verseny felügyeleti teendőket látja el.

3. Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)-autonóm központi államigazgatási szerv -a Testület tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük körében nem utasíthatóak-az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy.

Az intézmény gyökerei az Alkotmányból erednekAz autonóm államigazgatási szervek közös sajátosságai a következők:

-intézményesítésük törvényi szintű szabályozáson alapul-alaptevékenységük döntően államigazgatási feladatok ellátására irányul-hatósági jogkörrel is rendelkeznek- a kormány irányító tevékenységén kívül esnek.-gazdasági önállóságuknak megvannak a garanciái.

A kormányhivatalok:A kormányhivatal jogállását tekintve a minisztérium és a központi hivatal között elhelyezkedő államigazgatási szerv.A kormányhivatal:

-törvény által létrehozott-kormány biztosítása alatt működő-a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló-központi államigazgatási szerv. (Kszt 71.§)

A miniszter felügyeleti hatáskörében eljárva-törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletet alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben.-előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására-képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

A kormányhivatal részleges önállóságát juttatja kifejezésre, hogy a kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. Területi szervekkel csak akkor rendelkezik ha a létrehozó törvény erre lehetőséget ad.Kormányhivatal formájában működő központi államigazgatási szervek:

-Központi Statisztikai Hivatal-Nemzeti Hírközlési Hatóság-Pénzügyi szervezetek Állami Felügyelete-Magyar Energia Hivatal-Országos Atomenergia Hivatal-Magyar Szabadalmi HivatalEgészségbiztosítási Felügyelet

Központi hivatalokA Kszt. szerint központi hivatal

-kormányrendelet által létrehozott-miniszter irányítása alatt működő-központi államigazgatási szerv

A miniszter tehát nem hozhat létre központi hivatalt. Területi szervet akkor hozhat létre ha erre kormányrendelet kifejezetten feljogosítja.

194

Rendvédelmi Szervek Országos parancsnokságaiNem azonos jogállású szervek tartoznak ide.

-Országos Rendőr-főkapitányság-Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság-Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága-Büntetés végrehajtás Országos Parancsnoksága

-polgári nemzetbiztonsági szolgálatok élükön főigazgatóval

Területi államigazgatási szervekA kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányítja.A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki.A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a közvetlenül a szerv vezetője által vezetett:

- szervezeti egységekből, továbbá - ágazati szakigazgatási szervekből és- kirendeltségekből állhat.

(központi irányítás alatt álló területi szervek)Az ide sorolható államigazgatási szervek jogállása nem azonos. Önállóságuk mértéke differenciáltA területi államigazgatás megszervezése két feladat megoldását jelenti.

-területi tagozódás kialakítását-az ellátandó államigazgatási feladatok és hatáskörök meghatározását

Az államigazgatási feladatok feloszthatók központi és területi feladatokra. (Eszerint ami nem központi az területi)Az államigazgatási feldatok ellátása esetében tehát különböztetünk:

- központi- területi vagy középszint- települési vagy helyi (alapszint) között

Szervezeti oldalról közelítve központi és területi államigazgatási szervekről beszélhetünk.(települési szinten nem működnek olyan államigazgatási szervek, amelyek illetékessége csak az adott településre terjedne ki.)Az Alkotmány szerint: a Magyar Köztársaság területe Fővárosra, megyékre, városokra, és községekre tagozódik. Eszerint az országban egy területi szint létezik a megye. Időközben azonban egyre nagyobb fontosságra tett szert az Alkotmányban nem szereplő két területi egység a régió és a kistérség. Régió: - a megyénél nagyobb területi egység

-jogszabály által intézményesített-az egymással határos régiók az ország teljes területét lefedik.

Az Országgyűlés területfejlesztési szempontból az ország 19 megyéjét és a fővárost 7 tervezési stratégiai régióba sorolta be.

A megyék történelmi képződmények, de a megyei szinten állátott közigazgatási feladatok nem ezer évesek.

A kistérség, területfejlesztési-statisztikai egység, földrajzilag összefüggő területi egység.

195

-amelyet a hozzásorolt települések teljes közigazgatási területe alkot.-amelyek határai a települések közigazgatási határai által meghatározottak.

A kistérségek területe teljes egészében, ismétlésmentesen lefedi az ország területét, illeszkedik a régió, a megye és a többi kistérség határaihoz.

Területi egységként szokás jelölni a különböző hatósági tevékenységek ellátására kijelölt körzeteket pl:. gyámügy, építésügy. Itt kiemelendő az egyre fontosabb Okmányirodák rendszere.

A területi államigazgatási szervek hálózatát rendszertelenség jellemzi.Regionális illetékességű 17 (régió itt tervezési statisztikai régiót jelent)Megyei illetékességű 10 db,Speciális illetékességű: 6 db. Pl.: Nemzeti Park Igazgatóság, Bányakapitányság, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Irodája.

A területi államigazgatási szervek rendszerében említést kell tenni a közigazgatási hivatalokról, amelyek a Kormány területi szerveként a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést gyakorolják, és ellátnak további államigazgatási feladatokat is.Jelenleg státuszuk bizonytalan, az Alkotmánybíróság ugyanis a rájuk vonatkozó szabályozás egy részét megsemmisítette. Területi szinten elsősorban régióban, megyében, számos olyan államigazgatási feladatot ellátó szerv van amelyek nem illeszkednem az államigazgatási szervek rendszerébe. Pl.: Regionális egészségügyi Tanács, Regionális Szociálpolitikai Tanács, Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Ezeket a szerveket atipikus, vagy nem tipikus államigazgatási szerveknek nevezzük. Az atipikus államigazgatási szervek területi szervként működnek.

A regionális államigazgatási hivatal jogállása

A regionális államigazgatási hivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.A hivatalt hivatalvezető vezeti.A hivatalt az önkormányzati miniszter irányítja.(Pl.: Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak a hivatal szervezeti egységeként Szombathelyen és Zalaegerszegen kirendeltsége működik.A hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek a következők:

a) szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására,

b) az állami főépítész az állami főépítészi feladatok ellátására,c) az építésfelügyelő az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására.(2) A szakigazgatási szervek feladat- és hatáskörét kormányrendelet határozza meg.

A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesítheti.

A hivatal szervezeti és működési szabályzatát az önkormányzati miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértésével normatív utasításban adja ki.A hivatalvezető véleményező, egyeztető fórumként regionális államigazgatási kollégiumot (2) A kollégium elnöke a hivatalvezető, tagjai a hivatalvezető-helyettes, a kirendeltségvezetők, a szakigazgatási szervek vezetői, továbbá a központi hivataloknak és a

196

kormányhivataloknak a hivatal illetékességi területén székhellyel rendelkező területi szerveinek a vezetői.

A hivatal feladataia) közigazgatási hatósági jogkört gyakorol,b) felügyeleti jogkörében jár el,c) választási eljárással kapcsolatos feladatokat lát el,d) törvényességi felügyeletet gyakorol a működési területén székhellyel rendelkező

területfejlesztési intézmények felett,f) végzi a közigazgatási informatikai rendszerek üzemeltetésével összefüggő ügyviteli és

informatikai feladatokat,g) ellátja a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának

ellenőrzését, ellátja a közszolgálati nyilvántartás vezetésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat,

h) helyi lakásügyi szervként jár el,i) képzési, továbbképzési, vizsgaszervezési és vizsgáztatási feladatokat lát el,j) szabálysértési eljárás során méltányossági jogkört gyakorol,

A hivatala) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi

összehangolásáról,b) ügyfélszolgálatot működtethet,c) kezdeményezheti a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati

rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez,

Államigazgatási feladatok ellátása települési szinten Szakmai, gazdaságossági, és hatékonysági szempontok nem teszik indokolttá, hogy az államigazgatási szervezeti rendszer a települések szintjéig kiépüljön. Különböző érdekek, azonban azt indokolják, hogy az államigazgatási ügyek egy részét a lakossághoz közel, lehetőleg helyben intézzék. A települési önkormányzat szervezetén belül a jegyző és a körjegyző széleskörű államigazgatási feladat és hatáskörrel rendelkezik.A polgármesteri hivatal és körjegyzőség a feladat ellátásához szakmai hátteret biztosít, ügyeket döntésre előkészít, részt vesz a döntések végrehajtásában, és a végrehajtás ellenőrzésében. Hatáskörrel azonban nem rendelkezik.A polgármester részt vesz törvényben vagy kormányrendeletben előírt esetekben és ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában, és végrehajtásában. Továbbá törvény vagy kormányrendelet kivételesen hatósági jogkörrel ruházhatja fel. A polgármesteri hivatal ügyintézőjének szintén kivételesen törvény, vagy kormányrendelet hatósági jogkört állapíthat meg. Pl.: anyakönyvvezető.Valamint az érintett képviselő testületek államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.

197

41/B. A kormány tevékenysége és feladatai. A kormány hatásköre, különös tekintettel az államigazgatás legfelsőbb szintű irányítására.

A kormányzati tevékenység két oldalról közelíthető megTárgyi oldalról

-arra keresi a választ, milyen állami tevékenység minősül kormányzati tevékenységnek tágabb értelemben: a kormányzati tevékenység a társadalomirányítás

legjelentősebb, legátfogóbb területeként jellemezhető szűkebb értelemben: a kormányzati tevékenység az állami tevékenység

sajátos alakzata, mert meghatározza a legalapvetőbb állami feladatokat, célokat, ezek eszközeit, megvalósítás ütemét.

o alanyi oldalról arra keresi a választ, mely szervek végeznek kormányzati

tevékenységetA kormányzati tevékenység alanyai: parlament, államfő, kormány. A minisztériumok tevékenysége kétarcú. Kormányzati és nem kormányzati tevékenységet is ellátnak. A minisztériumok a kormány alárendeltségében, egy meghatározott ágazat, vagy funkció keretei között végzik tevékenységüket. Nem minősíthető kormányzati tevékenységnek a miniszter igazgatási ágazatot irányító tevékenysége.

A Kormány fogalma:A közigazgatás csúcsán elhelyezkedő, kormányzati tevékenységet végző, a közigazgatási szervek tevékenységét irányító, igazgató, koordináló testületi szerv. Az államigazgatási szervek az (közvetlen vagy közvetett) alárendeltségében működnek.

o kormányzati feladatokat lát el, valamint a közigazgatási szervek tevékenységét irányítja, igazgatja és koordinálja

o a kormány miniszterelnökből, valamint tárcát vezető és a tárca nélküli miniszterekből áll. A tárca nélküli miniszterek ellátják a rájuk bízott szakfeladatokat, valamint felügyelnek egyes központi szerveket.

A kormány főbb feladatai (elsődlegesen az Alkotmány határozza meg)2006. évi LVII. törvény 3. § (1) A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve.A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe.A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.

1. védi az alkotmányos rendet2. védi és biztosítja az állampolgárok jogait3. társadalmi és gazdasági tervek kidolgozása, végrehajtásukról gondoskodás4. vészhelyzetben a szükséges intézkedések megtétele5. külpolitika meghatározása6. közrend és közbiztonság védelme7. biztosítja a törvények végrehajtását8. irányítja, összehangolja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt

kormányhivatalok tevékenységét.9. biztosítja az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését közvetve, elsősorban a

közigazgatási hivatalok útján10. meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét

198

11. irányítja a fegyveres erők, honvédség, rendőrség, határőrség működését

A Kormány hatásköre1. jogalkotó hatáskör (eredeti és származékos is)

Rendelet alkothat törvények végrehajtására, ez tehát végrehajtási jogalkotás vagy saját hatáskörben. Ez a hatásköre azonban körülhatárolt. Korlátja a kizárólagos jogalkotási hatáskörök.Határozat: alárendelt szervek működését szabályozza

Két fontos jogosítvány az államigazgatással kapcsolatban

2. szervezetalapítási jog-az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá vonhatja és erre külön szervethozhat létre. Korlátja: minisztériumot nem hozhat létre

3. aktus felülvizsgálati jogjogszabály kivételével az alárendelt szervek által hozott bármely határozatot vagy intézkedést megsemmisít vagy megváltoztat, amely jogszabályba ütközik

A magyar alkotmányos szabályozás az 1989-1990-es alkotmányreformot követően a minisztertanácsi típusú kormánymodellről a kancellária típusú modell felé mozdult el

A Kormány feladat- és hatásköre

1. A Kormány feladat- és hatáskörének általános jellemzőiA végrehajtó hatalmat megjelenítő Kormány feladat- és hatásköre rendkívül komplex és átfogó, ezért kimerítő felsorolása nem is lehetséges. A Kormány hatásköre tulajdonképpen kiterjed mindarra, amit az Alkotmány nem utal kifejezetten más állami szervek hatáskörébe. Ez az alaptörvényben úgy jelenik meg, hogy míg minden más alkotmányos és kormányzati szerv hatáskörét konkrétan és kimerítően meghatározza az Alkotmány, a Kormány számára csak általános irányítási és szervezési feladatokat jelöl meg, illetve - más szervekkel közös feladatok esetén - hatáskörmegosztási szabályokat rögzít. A Kormány legfontosabb feladatait és hatásköri jogosítványait rögzítő alkotmányi szabályozás nem taxatív jellegű, mivel maga az alaptörvény is úgy fogalmaz, hogy a Kormány a felsoroltakon kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

Az Országgyűlésnek tehát joga van arra, hogy folyamatosan állapíthasson meg feladat- és hatásköröket a Kormány számára. Természetesen a parlamentnek csak a hatalommegosztás alkotmányi szabályait betartva van erre lehetősége.

2. A Kormány konkrét feladat- és hatásköreA Kormánynak az alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörét áttekintve államszervi jellegének kettőssége figyelhető meg: egyrészt a kormányzati tevékenység körébe tartozó, másrészt az általános végrehajtó-rendelkező és szervező tevékenységet jelentő alkotmányi előírások különböztethetők meg.

A kormányzati tevékenységben való közreműködés körébe tartozik1. az Alkotmány végrehajtása, valamint az ehhez szükséges törvényjavaslatoknak az

Országgyűlés elé terjesztése. Ide sorolható az a rendelkezés is, hogy a Kormány védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait.

199

2. Elsősorban kormányzati funkció gyakorlásának minősíthető az a tevékenység is, amely szerint a Kormány biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, és gondoskodik megvalósulásukról. E hatásköri szabály a kormányzás stratégiai jellegű döntéselőkészítését fogalmazza meg, amely a társadalom irányításának lényeges elemét képezi, de utal ezek végrehajtásának folyamatára is.

3. Ugyancsak kormányzati tevékenység a törvények előkészítése, mint komplex, jelentős összefüggések feltárását és előzetes eldöntését igénylő feladat, továbbá azok a funkciók, amelyek túlmennek a közigazgatási szervezet legfelső irányításából adódó feladatokon. A Kormánynak egyébként az Alkotmányban biztosított önálló törvénykezdeményezési joga is van, amely egyben feladatként is megjelenik.

4. A Kormány közreműködik a külpolitika meghatározásában, és a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, de törvényhozói hatáskörbe tartozó nemzetközi szerződést nem köthet.

5. A Kormány képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben.

6. Kormányzati tevékenység jelenik meg a Kormány általi jogszabály-alkotásban - a kormányrendelet alkotásában, amelyet az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki, és ebben a keretben maga dönthet arról, hogy mely társadalmi viszonyokat von jogi szabályozás alá. Ebben az esetben tehát nem végrehajtási rendelet kiadásáról van szó.

Az általános végrehajtó-rendelkező és szervező tevékenység területén a Kormány feladat- és hatásköre jóval szélesebb, és tulajdonképpen felöleli a kormányzati végrehajtó hatalom teljes tevékenységét, illetőleg ennek irányítását és szervezését. Ennek az alapvető szabályait meghatározó alkotmányi rendelkezések tág lehetőséget nyitnak a Kormány ezirányú hatásköreinek kiterjesztésére. A parlamenti döntések keretei között a Kormány saját aktusaival fenntarthat magának egyes hatásköröket az államigazgatás területén, illetve saját hatásköréből bizonyos jogosítványokat más szervek (pl. kormánybizottságok, kabinetek, minisztériumok) számára átadhat. A végrehajtórendelkező és szervező tevékenység körében a Kormány az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

ba) A Kormány az e körbe tartozó normaalkotó tevékenysége során - törvényi felhatalmazás alapján - végrehajtási rendeleteket adhat ki, továbbá az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sorolható normatív határozatot is hozhat.

bb) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. Eszerint a Kormánynak széleskörű közvetlen felügyeleti joga van az államigazgatásra vonatkozóan, és - az alkotmányi vagy törvényi szabályozás körébe nem tartozó - államigazgatási szervet a Kormány létrehozhat, megszűntethet, összevonhat más államigazgatási szervvel, illetve az államigazgatási szervezetben elfoglalt helyét megváltoztathatja. Az Alkotmány külön nevesíti a kormánybizottságok létrehozásának lehetőségét, de a Kormány – a szervezeti autonómiájából következően - egyéb, a tevékenységét segítő szerveket - kabinetet, kollégiumot, tanácsadó testületet stb. - is létrehozhat.

bc) A Kormány az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. A kasszációs (megsemmisítési) és a reformatórius (megsemmisítési és megváltoztatási) jog a Kormányt az alárendelt szervek vonatkozásában illeti meg, és csak akkor, ha e szervek határozata és

200

intézkedése törvénysértő. Ha a Kormány jogszabályok esetében alkotmányellenességet észlel, az Alkotmánybírósághoz fordulhat utólagos normakontrollt indítványozva.

bd) A Kormány legfontosabb irányítási-szervezési feladatait az Alkotmány külön is megjelöli:- A Kormány biztosítja a törvények végrehajtását. Ez az általános jellegű feladat-meghatározás természetesen rendkívül összetett és az egyes törvények sajátosságaihoz igazodó tevékenység végzését feltételezi, de egyúttal kifejezésre juttatja a Kormánynak a végrehajtásban betöltött kulcsszerepét. A törvényi rendelkezések valóra váltása nem csak az érvényesülésük biztosítását jelenti, hanem az esetleges szabályozási korrekciókkal összefüggő módosítási javaslatok parlament elé terjesztését is.

A hatásköri szabályok között indokolt megemlíteni a Kormány - Alkotmányban biztosított - kezdeményezési jogosítványait is. Eszerint a Kormány kezdeményezheti az Országgyűlés rendkívüli ülésre történő összehívását, a parlament zárt ülésének tartását, valamint mérlegelésen alapuló népszavazást. Ezen túlmenően a Kormányt széleskörű kezdeményezési jog illeti meg az alkotmánybírósági eljárásokkal kapcsolatban is.A Kormány irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket. A Kormány által végzendő kormányzati összehangoló funkció kiterjed a célkitűzések tartalmi és időbeli egyeztetésére, az arányok és ütem megállapítására, a célok és a megvalósításukat előmozdító eszközök egyeztetett kidolgozására.

A kormány hatásköre, különös tekintettel az államigazgatás legfelsőbb szintű irányítására.

A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetőleg a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.A szakállamtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek felelősséggel tartozik.

A KormánykabinetekKormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben állásfoglalásra jogosultkabineteket hozhat létre.A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ügydöntő jogkörrel nem rendelkezik.

A kormánybizottságokA Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre.A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek.

A kormánybiztosA Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki.

201

A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása az államtitkári vagy a szakállamtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.

A miniszter és a minisztériumA minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg.A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

Az államtitkár feladatköreAz államtitkár a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a miniszter teljes jogkörű helyettese. Egy minisztériumban két államtitkár működhet.

A szakállamtitkárA szakállamtitkár a Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a szakállamtitkár tevékenységét az államtitkár irányítja.

KormányhivatalA kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására, képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

A központi hivtalA központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.

A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveA Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányítja.A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét a szervet irányító miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

202

42/B. A miniszterek és a minisztériumok.

A különös hatáskörű központi közigazgatási szervek fő típusa a minisztérium 1848. évi III. tc. hozta létre ► ez a mai értelemben vett kormány volt: miniszterelnök + 8 ügyosztály vezető miniszterA kiegyezés után alakult ki a szakosított miniszteri struktúra (már nem kormányt jelent)1949. évi XX. tv.: meghatározta a miniszterek feladatait és felsorolta a minisztériumokat ► ez utóbbi 1950 módosult: „külön törvény sorolja fel”

Az alkotmányi szabályozás közvetett: nem definiálja a minisztérium fogalmát, arra csak a Kormány és a minisztériumokat vezető miniszterek jogállásból lehet következtetniA minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekbenA tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

A minisztériumok főbb feladatait jogszabály vagy kormány határozat rögzíti.1. kormány-előterjesztések előkészítése és Kormány döntéseinek végrehajtása2. jogszabály előkészítési és jogalkotási feladatok3. ágazati stratégiaalkotás4. irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok: a miniszter mint kijelölt kormánytag

felügyelete alatt állnak kormányhivatalok, központi hivatalok, területi és települési államigazgatási szervek

5. egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök. A miniszterek irányítási jogkörükben ellenőrizhetik az alájuk rendelt szervek munkájának, szakszerűségét, jogszerűségét, célszerűségét.

6. információs szolgáltató feladatok7. nemzetközi kapcsolatok szervezése8. civil kapcsolatok kiépítése

a minisztériumi szervezet és működés alapvető jellemzőio két meghatározó jogszabály

a miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) o a minisztérium vezetésében megkülönböztetünk

politikai változó elemek: miniszter, államtitkár, szakállamtitkár miniszteri kabinetfőnök, kabinetek politikai tanácsadói és főtanácsadói

szakmai állandó elemek az összes köztisztviselő vezető posztok: főosztályvezetők, osztályvezetők

203

minisztérium vezetői és szervezeti egységeio minisztero államtitkár, szakállamtitkároko főosztályok, osztályoko ügyfélszolgálati egységek

belső szervezet szabályozásao meghatározó jelentősége van a szervezeti és működési szabályzatoknako feladatok és hatáskörök folyamatos korszerűsítésért az államtitkár felelo szervezeti egységenként ügyrendek és a köztisztviselőknek munkaköri leírások

II. A miniszterek és a minisztériumok

A minisztériumok élén álló miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg. A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.

A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki, tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság segíti. A tárca nélküli miniszterek száma nem haladhatja meg a minisztériumot vezető miniszterek száma egyötödének egész részét.

Amikor a miniszter feladatai ellátásában ideiglenesen akadályoztatva van, a feladatok különböző jellegére tekintettel differenciált helyettesítési rend érvényesül, mivel a célszerűségi szempontokat, illetőleg a Kormány, valamint a minisztériumok megfelelő képviseletének biztosítását össze kell hangolni a megfelelő szintű helyettesítés követelményével. A minisztert akadályoztatása esetén főszabályként az államtitkár helyettesíti. Kivételesen- egyfelől a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén és az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti;- másfelől az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.A tárca nélküli minisztert a miniszterelnök által rendeletben kijelölt másik miniszter, az Országgyűlés bizottsága ülésén a titkársága állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert az általa rendeletben kijelölt államtitkár, az Országgyűlés bizottsága ülésén a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

204

A miniszterek a feladatuk ellátása körében szintén adhatnak ki rendeleteket, amelyek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. Ezeket a rendeleteket is a hivatalos lapban kell kihirdetni. A miniszterek - a jogalkotásról szóló törvény alapján - jogszabályban meghatározott irányítási jogkörükben a közvetlen irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhatnak ki. Ugyancsak megilleti őket az irányelv és a tájékoztató kiadásának joga is.

205

43/B. A területi államigazgatási szervek. (A közigazgatási hivatalok kivételével)(Ivancsics Fábián 2007 -es jegyzet)

központi irányítás alatt álló területi szervek)Az ide sorolható államigazgatási szervek jogállása nem azonos. Önállóságuk mértéke differenciáltA területi államigazgatás megszervezése két feladat megoldását jelenti.

-területi tagozódás kialakítását-az ellátandó államigazgatási feladatok és hatáskörök meghatározását

Az államigazgatási feladatok feloszthatók központi és területi feladatokra. (Eszerint ami nem központi az területi)Az államigazgatási feldatok ellátása esetében tehát különböztetünk:

- központi- területi vagy középszint- települési vagy helyi (alapszint) között

Szervezeti oldalról közelítve központi és területi államigazgatási szervekről beszélhetünk.(települési szinten nem működnek olyan államigazgatási szervek, amelyek illetékessége csak az adott településre terjedne ki.)Az Alkotmány szerint: a Magyar Köztársaság területe Fővárosra, megyékre, városokra, és községekre tagozódik. Eszerint az országban egy területi szint létezik a megye. Időközben azonban egyre nagyobb fontosságra tett szert az Alkotmányban nem szereplő két területi egység a régió és a kistérség. Régió: - a megyénél nagyobb területi egység

-jogszabály által intézményesített-az egymással határos régiók az ország teljes területét lefedik.

Az Országgyűlés területfejlesztési szempontból az ország 19 megyéjét és a fővárost 7 tervezési stratégiai régióba sorolta be.

A megyék történelmi képződmények, de a megyei szinten állátott közigazgatási feladatok nem ezer évesek.

A kistérség, területfejlesztési-statisztikai egység, földrajzilag összefüggő területi egység.-amelyet a hozzásorolt települések teljes közigazgatási területe alkot.-amelyek határai a települések közigazgatási határai által meghatározottak.

A kistérségek területe teljes egészében, ismétlésmentesen lefedi az ország területét, illeszkedik a régió, a megye és a többi kistérség határaihoz.

Területi egységként szokás jelölni a különböző hatósági tevékenységek ellátására kijelölt körzeteket pl:. gyámügy, építésügy. Itt kiemelendő az egyre fontosabb Okmányirodák rendszere.

A területi államigazgatási szervek hálózatát rendszertelenség jellemzi.Regionális illetékességű 17 (régió itt tervezési statisztikai régiót jelent)Megyei illetékességű 10 db,Speciális illetékességű: 6 db. Pl.: Nemzeti Park Igazgatóság, Bányakapitányság, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Irodája.

A területi államigazgatási szervek rendszerében említést kell tenni a közigazgatási hivatalokról, amelyek a Kormány területi szerveként a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést gyakorolják, és ellátnak további államigazgatási feladatokat is.

206

Jelenleg státuszuk bizonytalan, az Alkotmánybíróság ugyanis a rájuk vonatkozó szabályozás egy részét megsemmisítette. Területi szinten elsősorban régióban, megyében, számos olyan államigazgatási feladatot ellátó szerv van amelyek nem illeszkednem az államigazgatási szervek rendszerébe. Pl.: Regionális egészségügyi Tanács, Regionális Szociálpolitikai Tanács, Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Ezeket a szerveket atipikus, vagy nem tipikus államigazgatási szerveknek nevezzük. Az atipikus államigazgatási szervek területi szervként működnek.

A regionális államigazgatási hivatal jogállása

A regionális államigazgatási hivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.A hivatalt hivatalvezető vezeti.A hivatalt az önkormányzati miniszter irányítja.(Pl.: Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak a hivatal szervezeti egységeként Szombathelyen és Zalaegerszegen kirendeltsége működik.A hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek a következők:

a) szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására,

b) az állami főépítész az állami főépítészi feladatok ellátására,c) az építésfelügyelő az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására.(2) A szakigazgatási szervek feladat- és hatáskörét kormányrendelet határozza meg.

A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesítheti.

A hivatal szervezeti és működési szabályzatát az önkormányzati miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértésével normatív utasításban adja ki.A hivatalvezető véleményező, egyeztető fórumként regionális államigazgatási kollégiumot (2) A kollégium elnöke a hivatalvezető, tagjai a hivatalvezető-helyettes, a kirendeltségvezetők, a szakigazgatási szervek vezetői, továbbá a központi hivataloknak és a kormányhivataloknak a hivatal illetékességi területén székhellyel rendelkező területi szerveinek a vezető

idáig a 2008 as Fábián féle jegyzet. A többi a 2006 os Ficzere könyv

a középszint általános kérdései1. Általában

1867 után sok területi államigazgatási szervet hoztak létre, előtte az ide tartozó feladatokat a vármegye látta el

módszerek: volt vármegyétől elvettek feladatokat újonnan keletkező feladatokat dekoncentrált szervekhez telepítettek önkormányzatok feletti ellenőrzést, felügyeletet személyzeti jogosítványok központosítása

1950 után a tanácsok megszervezésével egyidejűleg a dekoncentrált szervek többsége eltűnt, beépültek a tanácsrendszerbe, szakigazgatási szervekként működtek tovább

kialakulásuk és számuk gyors növekedése 1990-től jellemző, az önkormányzati rendszer kiépítésével egyidejűleg

207

sokan a dekoncentrált szervekben az önkormányzati jogok csorbítását látták, az önkormányzati rendszer elleni támadásként fogták fel őket, ugyanis a területi államigazgatási feladatok jórészét ide telepítették kialakulásuk okai: a megye szerepe és hatásköre: 1990-től a megyei önkormányzatok hatásköre csökkent

(tanácsrendszerre való reflexió), kevés feladat- és hatáskört telepítettek erre a szintre; a megye hierarchikusan nincs az önkormányzatok felett - a megyétől elvett, ellátandó feladatokra hozták létre a dekoncentrált szerveket

ágazati törekvések, ágazati minisztériumok igénye: az államigazgatási szervek az önkormányzatokat nem irányíthatják, nem utasíthatják, nem telepíthetnek rájuk feladat- és hatásköröket; a minisztériumok saját területi szervei a dekoncentrált szervek, minden minisztérium alatt megtalálhatók, változó számban

minden közigazgatási rendszerben megtalálhatók, nem az önkormányzatok alternatívái, egymás mellett léteznek

elnevezés centrális irányítású szerv elnevezés nem megfelelő, nem utal a működésre a dekoncentrált szerv elnevezés a területi államigazgatási szerv jellegére utaló

elnevezés szétpontosítás: a központi államigazgatási feladatokat leosztják, szétosztják a területi

szervek között; két fajtája: decentralizáció: önkormányzatokhoz történik a feladat- és hatáskörtelepítés; helyi

közüggyé minősítés, politikai decentralizáció dekoncentráció: a területi államigazgatási szervek kapják a feladatokat, nem válik

helyi közüggyé, adminisztratív decentralizáció; munkamegosztás jellegű, utasítható szervek

o a közigazgatásban általában két közigazgatási szervtípus van jelen: államigazgatási szervek

fentről lefelé szervezettek felépítése hierarchikus, jellemzője az egyszemélyi felelős

vezetés, a hatáskörök gyakorlásában pedig a dekoncentráció végrehajtó, zömében egyedi hatósági jogalkalmazó funkciót

ellátó szervek önkormányzati igazgatási szervek

elsősorban települési szinten működnek képviselőtestület irányítja tv-ben garantált, el nem vonható feladat- és hatásköre van egymással és az államig. szervekkel nem állnak hierarchikus

viszonybano feladat- és hatáskör elhatárolás ► az államigazgatási és önkormányzati

közigazgatási szervek közötti feladat- és hatásköri elhatárolás kialakulása hosszú folyamat eredménye

o közigazgatás egységét reprezentálja, hogy települési szinten többnyire az önkormányzati és államigazgatási feladatokat egy szervezeten belül látják el

o a ’70-es évek óta szerepük csökkenő tendenciát mutat

a központi alárendeltségű (dekoncentrált) területi szervek két fő csoportja o általános hatáskörű területi államigazgatási szerv o az ágazati feladatokat ellátó területi államigazgatási szervek

az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv (EZ LEHET NEM KELL!!!!!)

208

o megyei (fővárosi) közig. hivatalok ► 1996-ban váltak a kormány területi szerveivé

o a hivatal vezetője a miniszterelnök nevezi ki, a MEH-et vezető miniszter és a

belügyminiszter javaslatára koordinációs jogkörében (többek között):

gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,

fővárosi – megyei államig. kollégium létrehozásáról a közig. korszerűsítésével kapcsolatos feladatok és a területi

államig. szervek ügyfélfogadási rendszerének összehangolásáról tájékoztatást kérhet: a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe

tartozó területi államig. szervek vezetőitől megyei koordinációs értekezletet hívhat össze: több ágazatot

érintő feladatellátás előmozdítására a hivatalvezető koordinációs feladatait segíti a megyei

államigazgatási kollégium létrehozhatja:

a területi államig. szervek közös ellátó és kiszolgáló szervezetét közös ügyfélszolgálati és információs irodát közös informatikai hálózatot és továbbképzési szervezetet

ellenőrzési jogkörében: főként az Áe., a Ktv. és az adatvédelemről szóló tv.

érvényesülését vizsgálja jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez az irányító

miniszternél

az ágazati feladatokat ellátó területi államigazgatási szerveko főbb jellemzők

államig feladatokat látnak el területi egységekben működnek (pl: megye) területi kötődésük gyenge, erős a centrumhoz való kapcsolódásuk egyszemélyi vezetés alatt működnek hatáskörük nem általános, ált. egy-egy ágazatra terjed ki

o létesítés hatályos Alkotmány „hallgat” a dekoncentrált szervekről ► csak

áttételes utalás OGY + kormány létesíthet a gyakorlatban a következő jogforrások hoztak létre: törvény, törvény

felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet, törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet, kormányrendelet, kormányrendelet felhatalmazása alapján kiadott alapján kiadott miniszteri rendelet

o feladat- és hatáskör főbb államigazgatási tevékenységfajták

hatósági jogalkalmazás

209

előforduló gyakoriság alapján sorrendben: hatósági felügyelet, aktus jellegű cselekmények, felügyeleti jogkör nélküli hatósági ellenőrzés, hatósági nyilvántartások vezetése

információgyűjtés és szolgáltatás szervezési, elemzési tevékenység egyéb

o fajtái a feladatkör szerint felügyeleti típusú (pl: ÁNTSZ szervei) egyéb feladatkörű szervek (pl: földhivatal, APEH)

o működési területük általában a területi szintig kiépített rendszer néhány ágazatban városi szinten is, ált. a megyei szerv

kirendeltségeként általában a területi beosztás szerinti területi egységekben működnek, de

vannak területközi szervek is (pl: környezetvédelmi felügyelőség)

o irányítás vezetőjét általában a miniszter nevezi ki az irányító központi szerv ált. az SZMSZ-en keresztül biztosítja

magának a befolyásolás lehetőségét (miniszter v. orsz. hatáskörű szerv vezetője hagyja jóvá vagy állapítja meg az SZMSZ-t)

a szervek hatósági tevékenysége feletti felügyelete az irányító szervet illeti meg ► jogszabálysértő aktusok megsemmisítése, megváltoztatása ► gyakorlatban alig funkcionál

Előnyeik szakértelem jelenléte adott feladatoknál helyi, térségi függetlenség: nem választott szervek, a lakosságnak nem felelősek, jobban

megvalósulhat a pártatlanság országosan egységes szervezetrendszer, egységes eljárási szabályok anyagi lehetőségek, jobb anyagi-technikai háttérHátrányaik hiányzik a lakossági kontroll megnő az ügyintézés során a távolság időigényes, költséges ügyintézés

települési szinto helyi szinten egy szervezet keretében államigazgatási és önkormányzati

funkciók ellátásao oka: nincs minden szakigazgatásnak külön tagolt szervezete helyi szinten is,

felesleges és költséges lenne / és az önkormányzat sem láthat el minden közig. hatáskört saját önkormányzati hatáskörében

o községi és városi jegyző (fő- körjegyző): az önkormányzat döntéseit előkészíti és végrehajtó önkormányzati funkciót lát el és általános első fokú államigazgatási hatóságként működik

o ha egy ágazatnak nincs külön dekoncentrált szerve, 1. fokon a jegyző, 2. fokon a megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jár el

210

44/B. A helyi önkormányzatok szabályozása az alkotmányban. A helyi önkormányzatok alapjogai, különös tekintettel a kötelező feladatokra.

Az önkormányzás történeti változásai- nincs 1-2 mondatba sűríthető tudományos definíció az önkormányzat

fogalmának meghatározására- jelentéstartalom középpontjában: helyi demokrácia, átfogó felelősség, helyi

önállóság áll.

Valamennyi önkormányzat közös törekvése saját ügyek, saját jogon való intézése, eldöntése központi és a helyi szervek közötti elfogadható mértékű

munkamegosztás kialakítása átfogó, egységes szabályozás

Hosszú fejlődési folyamat eredményeként alakultak ki első lépcső: középkor földesúrtól független városi önkormányzat és

nemesi rendi önkormányzat. polgári forradalmak után az önkormányzatok elvesztik védelmi és

igazságszolgáltatási funkciójukat, az állam rájuk is kiterjeszti főhatalmát► hatalommegosztás

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint a helyi önkormányzás:- a helyi igazgatási szervek- jogszabályi kereteken belüli jogát effektív lehetőségét jelenti- a közügyek jelentős részének- saját hatáskörében és a lakosságérdekében történő szabályozása és igazgatása

terén.

A helyi önkormányzás alapelemei a magyar szabályozásban

a magyar Alkotmány a helyi önkormányzás fogalmát:a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megillető (kollektív) jogként definiálja.

- A polgárokat érintő helyi közügyek önálló- demokratikus intézése,- helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása

két önkormányzati jelentéstartalom az Ötv-ben kollektív alany► választópolgárok közössége közösség által választott képviselőkből álló testület

A magyar önkormányzat fogalmának három alapeleme van1. helyi demokrácia ami megvalósulhat közvettet és közvetlen módon:

közvetett módon: választópolgárok szabadon választhatják meg a képviselőket a képviselő-testületbeközvetlen demokrácia: a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés, közmeghallgatás, különböző lakossági fórumok

Alkotmány: 44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

211

(2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.(3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

2. átfogó felelősséga helyi önkormányzat a helyi közügyek döntő többségének megvalósításával foglalkozhatEz lehet:

- kötelező (teljes felelősséggel tartozik az önkormányzat, teljesítenie kell.)- és fakultatív (amit felvállal) feladatok► fakultatív feladatok megoldása nem

előzheti meg a kötelezőt. helyi közügy: amelyet helyben keletkezése, a helyi lakosság érintettsége, valamint a közérdekűségre tekintettel a jogalkotó annak nyilvánít.

Ötv: helyi közügy: - a lakosság közszolgáltatással való ellátása- a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása- ezekhez kapcsolódó anyagi és személyi feltételek megteremtése

3. helyi önállóságA helyi önkormányzatiság központi eleme. Az önállóság erősíti a kezdeményezőkészséget

a helyi önkormányzat önállóan, szabadon igazgathatja (a törvény keretei között), a hatáskörébe tartozó közügyeket► döntését bíróság vagy alkotmánybíróság csak jogszabálysértés esetén bírálhatja fölülegyedi ügyekben önként vállalhatja olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébehelyi önállóság egyik biztosítéka: OGY a kötelezően ellátandó feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az anyagi feltételekről is gondoskodik.

Önkormányzati alapjogok

Alkotmány: 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.

- A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. - Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben

részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.Önkormányzati alapjogok:44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,

4. törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,5. törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,

212

6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

7. a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

8. szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

Az alapjogok minden települési és megyei önkormányzatot megilletnek a törvény keretei között! Az alapjogok tehát csak törvényi korlátok között értelmezhetőek.AB határozatokban kimondták: az Alkotmányban meghatározott alapjogok a jogalkotóval szemben is védelemben részesítik az önkormányzatokat.Az önkormányzati autonómiát biztosító Alkotmányos szabályozás lényeges tartalmi elemei törvénnyel sem korlátozhatóak. Az önkormányzás nemcsak jog hanem kötelesség is.A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

Az önkormányzás határai ► a helyi közügy- az Alkotmány az alapjogok nevesítése mellett az önkormányzás határait is kijelöli- az Ötv. az Alkotmány felhatalmazása alapján további kereteket állapít meg- a kereteken belül a helyi önkormányzás nem más, mint a választópolgárok

közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása

- az önkormányzás tartalmának középpontjában a helyi közügy áll- helyi közügy (Ötv. 1§ (2) bekezdés)

lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlását mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi

megteremtését Helyi közügy csak kivételesen és csak törvény által utalható más szervezet feladat- és hatáskörébe.Alkotmány:44/B. §(1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester.

A képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi

felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.

(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

213

45/B. Települések és területi egységek (kistérség=2004. évi CVII. törvény, régió). A területszervezési ügyek. A területszervezési eljárás közös szabályai. A várossá nyilvánítás.

(Ivancsics Fábián 2007- es jegyzet)

I. A települések és a területi egységek szabályozása az Ötv-ben. Régiók és kistérségek.

a települési és területi közigazgatás megszervezésének egyik kiindulópontja a települési és területi egységek státusának jogi definiálása ► két út járható

o a szabályozás minden települést azonos jogállásúnak tekinto különböző szempontok alapján a jogalkotó differenciál ► eltérő jogállás

történetileg a falu-város megkülönböztetés volt a leggyakoribb a települések szempontjából

Alkotmány helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései is az ország területi tagozódásával kezdődnek ► Alk. 41.§ ► Ötv. megismétli ► azért lényeges, mert az önkormányzás joga a települések és megyék polgárainak közösségét illeti meg ► előzőekből megállapítható, hogy az ország településhálózata közvetlenül kihat a közigazgatásra

a tanácsrendszert követő törvényi változások közül a települések jogállását illetően a következők emelhetők ki

o a helyi igazgatás körében a települések kerültek a centrumbao eltűntek a települések jogállásában korábban meglevő különbségeko megnövekedett a szabad elhatározáson alapuló mellérendeltségi kapcsolatok

jelentősége ► felértékelődtek a társulásoko lehetővé vált a lakosság részvétele a települést érintő döntések

kezdeményezésében és meghozatalában történetileg két területi egység jött létre megye és járás

o megye: gyökerei I. (Szent) István uralkodása idejére nyúlnak visszao járás: a XIII. századtól kezdve a megyék fokozatosan alakították ki (a

tanácsrendszer két évtizedét - 1950-1971 – leszámítva a járásokban testületi szervek nem működtek) ► majd a ’70-es években a városkörnyéki igazgatási modell vált általánossá

jelenleg az ország fővárosra és 19 megyére osztott ► területi beosztást érintő döntési lehetőségek

o település más megyéhez csatolása feltétel: másik megyével határos település kezdeményezés

települési önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel hozott határozatával

részletezni kell: átcsatolás indokai, várható előnyök érintett megyei önkormányzatok közgyűlései állást foglalnak döntés: Országgyűlés

o új megye létesítése ► területcsatolás rendelkezéseit kell alkalmaznio az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése ráirányította a figyelmet a

megyétől eltérő területi tagozódásokra ► régiók, kistérségek területfejlesztési és területrendezési szempontból a hatályos

szabályozás (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5.§) kétféle régiót különböztet meg

tervezési-statisztikai régió (5.§ e) pont ea) alpont)

214

o több megyére és a fővárosra terjed kio az érintett megyék közigazgatási határával határolto egybefüggő tervezési illetve statisztikai egység

fejlesztési régió (5.§ e) pont eb) alpont)o egy vagy több megyére kiterjedő (fővárosra, annak

meghatározott részére)o társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból

együtt kezelendő megyékben és a tervezési-statisztikai (nagy) régiókban

megyei/regionális területfejlesztési tanácsok működnek, kiemelt térségekben térségi fejlesztési tanács létesíthető (12-16.§)

kistérség (5.§ h) pont) területi egység egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással

határos települések összessége városkörnyék (5.§ g) pont)

kistérség egyik fajtája városközpontú kistérség

települési önkormányzatok képviselő-testületei területfejlesztési társulást hozhatnak létre (10.§)

o növekszik a körzetközpont jegyzőjének meghatározott térségekre kiterjedő hatósági jogköre (pld. okmányirodák, vagy kiemelt építéshatósági ügyekben) ► felfogható egyfajta városkörnyéki igazgatásnak

o Ötv. 60.§: a városban működő és a községekre is kiterjedő illetékességű állami szervek illetékességi területét összehangoltan és a lakosság számára kedvező módon kell kialakítani

IDEA-programo Medgyessy-kormány: Integráció Decentralizáció Esélyegyenlőség Autonómiao három területre koncentrál (regionális szintet erősíteni)

területfejlesztés államigazgatás önkormányzati régiók ► 2006-ra regionális választást tervezett

cél, hogy a kistérség a közigazgatás általános színterévé váljono jelenleg 3178 önkormányzat van ► elaprózott, sok feladat végrehajtása

csorbát szenvedo Kormányoldal megpróbálta bevezetni a kötelező többcélú kistérségi társulást

felosztotta az országot 168 kistérségre ellenzék nem szavazta meg a kötelező megoldást ► másnap a

kormányoldal benyújtott egy módosítást az önkéntességre alapítva ► KE ► AB: eljárási okból alkotmányellenesnek mondta ki

o OGY megalkotta a törvényt (2004.évi CVII. törvény) ► két kormány rendelet a kistérségekről

kistérségek szervezeti működésről (244/2003. (XII.18.) Korm. rend.) kistérség: területfejlesztési statisztikai egység, amely a

közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.

földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések közigazgatási határai teljes közigazgatási területe

215

alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak

egy település csak egy kistérségbe tartozhat ► befedik az egész országot

többcélú kistérségi társulások támogatásáról (65/2004. (IV.15.) Korm. rend.)

többcélú kistérségi társulás: a 244/2003. Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül

o a bevállalt a rendeletben felsorolt feladatok (pld. oktatás, egészségügy, könyvtár, települési hulladékgyűjtés) közül legalább hármat

o minden önkormányzat részt vesz benneo 80-120 millió forint többletforrás igényelhet

alacsonyabb összegű támogatást kap az a többcélú kistérségi is, amelynek legalább a kistérséghez tartozó önkormányzatok legalább fele tagja

többcélú kistérségi társuláselőször kb. 70 kistérség alakult ► ma 90 van

II. A területszervezési ügyek.

a területszervezésről ma már törvény rendelkezik (a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény – Tsztv.)

területszervezéso általános szabályoko speciális szabályok

Tsztv. szerint az állami terület tagozódását érintő településszervezési ügyek a következők (1.§)

a) település átcsatolása másik megyéhez,b) új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,c) településegyesítés,d) várossá nyilvánítás,e) területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,f) megyei jogú várossá nyilvánítás,g) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,h) a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása,i) fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,j) települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása.

III. A területszervezési ügyek közös szabályai

o végső döntési hatáskör szempontjából az ügyek Országgyűlés hatáskörébe tartoznak

216

belügyminiszternek a kezdeményezést minden év április 30-ig kell eljuttatni (3.§) a belügyminiszter előterjesztése (augusztus 30-ig) alapján a Kormány nyújtja be

(szeptember 30-ig) a helyi illetve saját kezdeményezést főszabály: döntést évente egyszer (OGY képviselő választás és általános önkormányzati

választás évének kivételével) (2.§), december 31-ig kell hozni Köztársasági Elnök hatáskörébe tartoznak belügyminiszternek a kezdeményezést minden év április 30-ig kell eljuttatni (4.§) belügyminiszter nyújtja be (november 30-ig) a javaslatot főszabály: döntést évente egyszer (OGY képviselő választás és általános önkormányzati

választás évének kivételével) (4.§), december 31-ig kell hozni

o előírás az előkészítő bizottság létrehozása és az állampolgárok részvételeo (5. §) a területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett önkormányzat területén

helyi kisebbségi önkormányzat működik - a polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét, és erről a képviselő-testületet tájékoztatja.

o a helyi szintről indulva sok „grádicson” megy keresztül ► fontos szerep a BM-neko a kezdeményezést a (fő)polgármester terjeszti előo a megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjén keresztül kell felterjeszteni a

belügyminiszternek ► (6.§) közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi az eljárás törvényességét értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeknek teljesítését majd érkezéstől 8 napon belül véleményével együtt továbbítja a belügyminiszterneko a néprészvétel ereje a meghatározó ► testületek nem dönthetnek ellentétesen

IV. A várossá nyilvánítás szabályai

o nincs lakosságszámhoz kötve ► jelenleg kb. 280 város van Magyarországon

o Ötv. 59. § ► a nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja ► a képviselő-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé

o a nagyközségi képviselő-testületének értékelést kell készíteni a fejlettségéről és a térségi szerepéről (Tsztv. 15. §), melynek főbb szempontjai (9 db.)

a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,

népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői, gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi,

szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői,

a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői,

217

a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,

településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői,

intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,

szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,

az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.

o önkormányzat január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez a kezdeményezést (Tsztv. 16. §) ► az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető ► felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit

o a belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel ► a bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának időtartamára szól (Tsztv. 17. §)

o a belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek ► a Köztársasági Elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi

o a belügyminiszternek egyúttal tájékoztatni kell a Köztársasági Elnököt azokról az előterjesztésekről is, amelyeket nem terjesztett fel (erről az érintett képviselő-testületeket is tájékoztatja – indokolással)

o ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését

218

46/B A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének telepítési rendje. A települési önkormányzatok feladat- és hatásköre.

I. A feladat-és hatáskör telepítés rendszere

Jogforrásoko alkotmány (alapozás: önkormányzati alapjogok meghatározása, bírói védelem)o Ötv. (meghatározás rendszere, szoros kapcsolat az önkormányzati jogok és a

feladat-és hatáskörök között)o hatásköri törvény (1991. évi XX. törvény)o jogalkotás – folyamatosan telepít hatásköröket az önkormányzatokhozo önkormányzatok saját elhatározásuk alapján vállalhatnak feladatokat

A hatáskörtelepítés rendező elveia) a jogalkotó a feladat- és hatáskör telepítés szabályozását hozzákapcsolja a helyi közügy

intézéséhez helyi közügy önálló intézése: a helyi közügy határainak meghatározása

nem lehetséges, ezért a jogalkotó azt határozza meg, hogy a helyi közügyekben való önálló eljárás hogyan korlátozható

o a helyi önkormányzat mindent vállalhat, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe

o törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szerv feladat-és hatáskörébe

b) az Ötv.-ben megjelenő feladat- és hatáskör-telepítés főbb sajátosságai az ún. erős helyi önkormányzatok kialakítása volt a cél:

minél több közszolgáltatásról az önkormányzatok gondoskodjanak, a helyi közügyek minél szélesebb körét fogják át ill. a lehetőségekhez képest a feladatokat, hatásköröket alapszintre kell telepíteni

Ötv.►feladat és hatáskör telepítés, hatáskör gyakorlás módjáról és átruházásáról rendelkezik (irreális lenne az Ötv-be építeni az összes feladat- és hatáskört)

két lépcsős szabályozás először a helyi önkormányzatok feladat- és

hatáskörtelepítésének elemi szabályait határozza meg 2. fokozat: kettéválik: települési és megyei

önkormányzatok feladat- és hatásköri szabályait határozza meg

A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre 2 részből tevődik össze:

kötelezően ellátandó feladatok: csak törvény írhatja elő, Ogy. biztosítja az anyagi fedezetet, ez nem csak költségvetési előirányzatból oldható meg (pl. helyi adók kivetésének lehetősége); nagyobb lakosú és teljesítő képességű önkormányzat részére több is megállapítható

219

szabadon vállalt feladat-és hatáskörök (korlátai): amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és ami nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását

A feladat-és hatáskörgyakorlás alapkérdéseio Címzettek

főszabályként a képviselő-testület a címzett kivételesen törvény a polgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére is

telepíthet közvetlenül önkormányzati feladat-és hatáskörto A feladat-és hatáskörök gyakorlása

a képviselő-testület a feladatok elvégzéséről 4-féle módon gondoskodhat: szervei és a jegyző (leggyakrabban) a feladatok egy részét – különösen a közszolgáltatások területén – a

képviselő-testület által alapított intézmények (pl: közintézetek) teljesítik társulások (egyre nagyobb szerepet kap) más szervek, magánszemélyek bekapcsolásaa hatáskörök gyakorlásának szabályozása ennél jóval szigorúbb adott a lehetőség a helyi népszavazás széles körben történő

alkalmazására (gyakorlatban bőven vannak korlátok) lehetőség a feladat-és hatáskör egy részének átruházására

A hatáskör-átruházás kérdéseiközponti kérdés, hogy melyiket tartsa meg, illetve melyeket ruházza áta helyi körülmények befolyásolják, de támpontokat megfogalmazhat: képviselő-testület meghatározó szerepének biztosítása ügyek súlya, jellege, gyakorisága személyi következményeinek szem előtt tartása túlsúlyos döntési pontok elkerülése gazdaságosság, hatékonyság, stb.

a) át nem ruházható hatáskörök(a) a rendeletalkotás;(b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által

hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;(c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő

címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;(d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló

beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;

(e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

(f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

(g) intézmény alapítása;(h) közterület elnevezése, emlékműállítás;(i) eljárás kezdeményezése az AB-nál;(j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;(k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről,

ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

220

(l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

(m)amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal(n) speciális eset: a helyi kisebbségi önkormányzat testületére nem ruházható rá hatósági

és közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő hatáskör

b) hatáskör átruházás lehetőségeA képviselőtestület egyes hatásköreit

polgármesterrea bizottságairaa részönkormányzat testületérehelyi kisebbségi önkormányzat testületére

törvényben maghatározottak szerint átruházhatja.bővítés várható: társulások, jegyző

c) döntési hatáskörök: azaz önkormányzati döntést hozhat:saját jogon helyi népszavazás képviselő-testület törvény alapján kivételesen a (fő)polgármester és a megyei közgyűlés elnökea képviselő-testület felhatalmazása alapján bizottság részönkormányzat testülete helyi kisebbségi önkormányzat testülete polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke)

► Következtetésekalpolgármester és tanácsnok nem lehet hatáskör címzettjea testület nem csak a szerveinek adhat hatáskört (kisebbségi nem az!!)a polgármesterre telepítendő hatáskörök bővítendők operativitás több kötődés a testülethez (régen a hivatalhoz kötődött jobban)testület jogosítványai utasításadás, hatáskör visszavonása bizottság döntésének felülvizsgálata

► A feladat- és hatáskörök telepítése Ötv.(1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és

hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.

(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként

221

vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

6. § (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe.

II. A települési önkormányzatok feladat- és hatásköre.

(Az „alapkérdések”-ig szorgalmi bevezető)Feladatkör

a jogalkotó a közigazgatás körében a feladat meghatározásával jelöli ki a szerv rendeltetését, esetleg az elérendő célokata teendők egyfajta laza foglalata, amely a feladat ellátásában való részvételt, a munkamegosztást határozza meg

Hatáskörjogok és kötelezettségek összessége, amelyek a szerv rendelkezik illetve amelyek a szervet kötikmegjelöli pontosan a teendőket, akár irányításról, akár felügyeletről van szó, akár hatósági tevékenységrőlnem eljárási kérdés, anyagi jogi probléma, de van eljárási vetülete: pl. a hatáskörgyakorlás, hatáskör hiányának megállapításanem szabadon választott gyakorlat a hatáskör, hanem jog és kötelezettség, ellenkező esetben az adott közigazgatási szerv nem teljesíti rendeltetését

Hatósági jogköra hatáskör jól körülhatárolható formája; közhatalmi jogosítványokat telepítő, hatósági fellépést biztosító jogkörökahhoz, hogy a szerv felléphessen, tudja teljesíteni rendeltetését, több feltétel szükséges: hatáskör személyi feltételek testület létrehozása infrastruktúra a működéshez a feladat jellegéhez igazodó egyéb feltételek biztosításaa feladat és a hatáskör között megfelelő összhangnak kell lennieha megtörtént a feladat kijelölése, az ellátásához szükséges hatáskörök illessék meg a szervet, de több és ne kevesebba tételes jogi szabályozásban a feladat- és hatáskör szétválasztás gyakran nem történik meg

A települési önkormányzatok feladataiKötelező feladatok

lehetőség a differenciálásra (település nagysága, lakosságszám,.. szerint)

ezek azok az alapvető feladatok, melyek megszervezése nélkül egyetlen település sem szerezheti meg az önkormányzáshoz való jogot

a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról,

222

az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről

Szabadon vállalt feladatok► A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

a településfejlesztés, a településrendezés az épített és természeti környezet védelme a lakásgazdálkodás a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás a köztemető fenntartása a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés a köztisztaság és településtisztaság biztosítása gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás

megoldásában az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a

szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás

a közösségi tér biztosítása közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

ezek közül a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el

► feladatvállalás módjaa) új feladatok vállalásab) feladatok átvétele meghatározott körben és szabályok szerint ► 2

lehetőség a kisebb lakosságszámú település önkormányzat vállalhatja a

nagyobb lakosú önkormányzat részére kötelezően előírt feladat megszervezését

a körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító intézmény székhelye szerinti település a megyei önkormányzat egyetértésével átvállalhatja az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását

► megyei jogú városok feladatai ► státuszából erednek a sajátosságok, a közgyűlés hatáskörei 2 részből állnak:

- települési önkormányzatokat megillető feladat-és hatáskörök- saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzatiakat is („megfelelő eltérésekkel”)

► feladat-és hatáskör megosztás a fővárosi és kerületi önkormányzatok között ► a hatáskör megosztást 3 tényező befolyásolja:

mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzat települési önkormányzat (alapjogaikban egyenlőek)a főváros önkormányzata kétszintű, ezek együttesen alkotják a fővárosi önkormányzati rendszert

223

a fővárosnak az országban különleges szerepe és sajátos helyzete van

► fővárosi önkormányzat:azon kötelező és szabadon vállalható feladat-és hatásköröket látja el, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, illetve amelyek a különleges szerepkörhöz kapcsolódnakÖtv. 15 pontban határozza meg a feladat-és hatáskört, ezt további törvények bővítették, ehhez igazodik a fővárosi közgyűlés rendeletalkotási joga

► kerületi önkormányzatok:a törvény keretei között önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat-és hatásköröketÖtv. szerinti kötelező feladatai: óvodai nevelés általános iskolai nevelés és oktatás egészségügyi és szociális alapellátás egészséges ivóvíz biztosítása helyi közutak fenntartása gondoskodás a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről

► feladat-ás hatáskörök átadása és átvételea kerületi képviselő-testület működési területén vagy a képviselő-testületek társulás keretében több területre kiterjedően - a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján – átvállalhatják a fővárosi önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás megszervezéséta közgyűlés - szintén megállapodás alapján – feladat-és hatásköröket adhat a kerületi önkormányzatoknak, ehhez köteles biztosítani az anyagi fedezetet

224

47/B A helyi önkormányzat szervezete. Az államigazgatási feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása az önkormányzati szervezetben.

I. A helyi önkormányzat szervezete Szervezetalakítási jog

Alkotmány a helyi képviselőtestület alapjogaként biztosítja a szervezet és a működési rend

önálló kialakításának jogát röviden rendelkezik a főbb szervtípusokról

a képviselő-testület elnöke a polgármester a testület bizottságot választhat és hivatalt hoz létre

Ötv. Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzat kötelező

szervtípusait települési önkormányzat képviselő testületének át nem ruházható hatáskörébe

tartozik a szervezeti és működési szabályzat elfogadása

Képviselő testület meghatározó szerep a szervezeti rendszeren belül ► önkormányzás joga a

településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illeti ► képviselő testületbe választanak képviselőket közvetlen választással

képviselők jogállása joga és kötelessége az ülésen szavazati joggal részt venni ülések időtartamára munkahelyéről eltávozhat köteles vagyonnyilatkozatot adni joga van a polgármestertől és a hivatal ügyintézőjétől felvilágosítást kérni tagja lehet bizottságnak jogosult tiszteltdíjra

testületi szerv, döntéseit testületként hozza meg határozat (normatív) rendelet

ülés polgármester vezeti általában nyilvános (zárt lehet pld. meghatározott személyi ügyek, vagyonnal

rendelkezés, pályázat elbírálás) döntéseit főszabályként nyílt szavazással hozza meg

határozatképesség ► a képviselők több mint fele jelen van javaslat elfogadása ► jelen lévő képviselők több mint felének igen

szavazata minősített többség ►megválasztott képviselők több mint felének igen

szavazata évente legalább egyszer közmeghallgatást tart főbb szervei ► bizottságok, polgármester, részönkormányzat testülete,

polgármesteri hivatal

Bizottságok a képviselő-testület legfontosabb szervei ► lehet állandó és ad hoc

225

e területen is a képviselő-testület meghatározó súlya érvényesül meghatározza a bizottsági szervezetet megválasztja a bizottság tagjait bizottság részére feladatokat határozhat meg és döntési jogot adhat szmsz-ben meghatározhatja a bizottságok működésének alapvető szabályait

kétezernél több lakosú településen a pénzügyi bizottság létrehozása kötelező testületbe mandátumot szerzett kisebbségi képviselők kezdeményezésére

kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságot alakítanak tevékenység

előkészítik a testület döntéseit (testület meghatározza mely előterjesztést nyújt be a bizottság és melyet lehet véleményével benyújtani)

szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását képviselő-testület átruházhat hatáskört ► köteles a bizottság a testület útmutatása

szerint eljárni ► bármikor visszavonható tagok ► elnöke (nem lehet polgármester) és több mint fele a települési képviselők

közül

Településrészi önkormányzatok (részönkormányzat) település (szerkezeti) sajátosságai tehetik indokolttá létrehozását tulajdonképpen a bizottság egyik típusa, a képviselő-testület egyik szerve ►

képviselő testület az szmsz-ben hozhatja létre vezetője települési képviselő ► tagjai: települési képviselők (részönkormányzat

több mint fele a településrész képviselője) és más polgárok nem tagadható meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházás

egyesítéssel létrejött településrésztől külterületi lakott helytől üdülőterülettől, ha lakossága eléri a település állandó lakosságának

egynegyedét

Polgármester (másik tételben is lesz!) közvetlenül választják, szavazati joggal tagja a képviselő-testületnek megbízatása az új polgármester megbízatásáig tart fontos feladatai

az ülések vezetése a képviselő-testület egyes feladatokat átruházhat jegyzővel közösen meghatározzák a polgármesteri hivatal félfogadási rendjét kivételesen lehetnek államigazgatási feladatai (polgári védelem, katasztrófa

védelem) ún. vétójog ► képviselőtestület döntését ugyanabban az ügyben legfeljebb

egyszer újratárgyalásra visszaküldheti kezdeményezésére össze kell hívni a bizottságot

felfüggesztheti a döntés végrehajtását felette a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja polgármester lehet

főállású társadalmi megbízatású

összeférhetetlenségi szabályok (Ötv.) külön-külön a főállásúra és a társadalmi megbízatásúra gazdasági jellegűek egy része kiterjed a hozzátartozókra is megválasztásától számított 30 napon belül köteles megszüntetni

226

egyéb (kinevezésen kívüli) munkáltatói jogokat gyakorol ► alpolgármester, önkormányzati intézmények vezetői, jegyző, vonatkozásában

nem szerve a képviselő-testületnek az alpolgármester ► segíti a polgármester munkáját polgármester javaslatára a képviselő-testület választja (akár többet is) ► titkos

szavazással nincs önálló feladat- és hatásköre, hatáskört csak helyettesítés esetén

gyakorolhat helyettesíti a polgármestert 3000 lakosnál kisebb településen nem lehet választani

Jegyző (másik tételben is lesz!) megbízatás kifejezetten szakmai jellegű, a polgármesteri hivatal vezetője képviselő-testület nevezi ki pályázat alapján ► képesítési feltételek (községi

képviselő-testület felmentést adhat, ha már megkezdte a tanulmányait) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori végzettség legalább két éves szakmai gyakorlat ma már kell közigazgatási szakvizsga is

feladatai vezeti a hivatalt, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben gondoskodik az ÖK működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyeket polgármester által átadott hatósági ügyekben dönt tanácskozási joggal részt vesz a képviselő testület (vezeti a jegyzőkönyvet) és a

bizottságok ülésein jelzési kötelezettség ► a különböző testületek döntéseinél jogszabálysértést észlel

Aljegyző (másik tételben is lesz!) 1994 óta létezik ► feladata a jegyző helyettesítése (ugyanolyan képesítés)► csak

1 lehet képviselő-testület határozatlan időre nevezi ki (községben kinevezhet)

Körjegyzőség Ötv.ben nevesített társulási forma

1000-nél kisebb lakosú települések igazgatási feladatainak ellátásra, ha egy megyén belül vannak és egymással határosak

1000-nél több, de 2000-nél kevesebb lakosú község is részt vehet a társulásban székhely lehet 2000-nél nagyobb lélekszámú település is

körjegyző kinevezéséhez az önkormányzati képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű hozzájárulása szükséges

közigazgatási hivatal vezetője is kijelölheti a körjegyzőség tagjait ► fellebbezés BM

körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni

Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület munkaszervezete ► polgármester irányítja, jegyző vezeti egységes, önálló hatáskörrel nem rendelkező hivatal ► nincsenek önálló feladat-

és hatáskörei feladatai

önkormányzat működéséhez kapcsolódó államigazgatási ügyek döntésre előkészítése

227

előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület döntéseit Eltérések a megyei jogú város önkormányzati szervezetében

testület elnevezése közgyűlés létrehozhat kerületeket és kerületi hivatalokat

a hivatalt a közgyűlés által kinevezett elöljáró vezeti létrehozhat kerületi képviselő-testületet

egyeztető testületet hoz létre a megyei közgyűléssel megyei önkormányzat szervezete

tagjait közvetlenül választják a megye polgárai (megyei jogú városok nem szavaznak)

tagjai sorából titkos szavazással elnököt és alelnököt választ bizottságokat választhat ► kötelező a pénzügyi bizottság munkáját hivatal segíti ► vezetője a főjegyző (jogi doktor vagy okleveles

közgazda) feladatai döntően körzeti jellegű közszolgáltatási (elsősorban intézmény

fenntartási) jellegűek Fővárosi önkormányzat

fővárosi közgyűlés képviselőit és a főpolgármestert is közvetlenül választják polgármester helyettesítésére a közgyűlés alpolgármestereket választ hivatal élén főjegyző

II. Államigazgatási feladatok ellátása a képviselő-testület szervei által

államigazgatási jogkör címzettjei a következők lehetnek alap: törvény és kormányrendelet államigazgatási feladatot és hatósági hatáskört

telepíthet a jegyzőhöz és a főjegyzőhöz törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben

- honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi ügyekben – a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi végrehajtásának irányításában

törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet – kivételesen – lehetővé teheti, hogy a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke is gyakoroljon államigazgatási jogköröket

kivételesen törvény vagy kormányrendelet a polgármesteri hivatal ügyintézőjét is feljogosíthatja

megyei jogú város polgármestere egyes hatósági jogköreit átruházhatja a kerületi hivatal vezetőjének (elöljáró)

a fentiek által lefolytatott eljárást követően fellebbezni lehet ► főszabály szerint a másodfok a megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetője

fővárosi önkormányzat sajátos helyzet több kerületre, ill. főváros egészére kiterjedő hatósági igazgatási társulások

hozhatók létre törvény v. kormányrendelet egyes hatósági ügyeket a főpolgármester hatáskörébe

utalhat törvény v. kormányrendelet főjegyzőt elsőfokú hatósági jogkörrel ruházhatják fel a

főváros, illetve az ország egész területére törvény v. kormányrendelet előírhat kötelező társulást másodfokú eljárás minden esetben a fővárosi közigazgatási hivatal

228

48.B. A kormányhivatalok és a központi hivatalok.

A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösena) javaslatot tesz a kormányhivatal vezetőjének és helyettesének kinevezésére,b) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,c) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.Szervezetét a szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a miniszterelnök jóváhagyását követően a kormányhivatalt felügyelő miniszter normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék. A kormányhivatal létszámkeretét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. Szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki. A központi hivatal létszámkeretét az irányító miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott normatív utasításban határozza meg.

A kormányhivatalok

71. § (1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.

(2) A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen

a)b) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a

kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,

c) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.(3) A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.(4) A kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - fejezeti jogosítványokkal

felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(5) A kormányhivatal tevékenységéről - a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint -beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.

72. § (1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a miniszterelnök jóváhagyását követően - normatív

229

utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot a kormányhivatal honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(3)(4) A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt

létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt

felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetőjének helyettesét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel.

(6) A kormányhivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(7) A kormányhivatal vezetőjének helyettese - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szakállamtitkári illetményre jogosult.

(8) Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérően nem rendelkezik, a testület elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra, a testület tagjai szakállamtitkári illetményre jogosultak.

(9) A kormányhivatalra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - e törvény 66-70. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

A központi hivatal

73. § (1) A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.

(2) A központi hivatal - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az őt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

74. § (1) A központi hivatal szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot a központi hivatal vagy az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(3)(4) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt

létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.(5) A központi hivatal vezetőjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a központi

hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.(6) A központi hivatalra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény 66-70. §-

ait megfelelően alkalmazni kell.

230

49.B. A képviselőtestület működése. A helyi jogalkotás

a képviselőtestület működéseo az önkormányzati szervezeti rendszeren belül meghatározó szerepe van ►

önkormányzás joga a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illeti meg

o tagjait közvetlenül választjáko ülések formái

testületi szerv, döntéseit testületként hozza meg határozat (normatív) rendelet

alakuló ülés két kritérium ► eskü és tiszteletdíjak megállapítása általában megválasztják az alpolgármestert is nem alkot szmsz-t, csak innen 6 hónapon belül felül kell

vizsgálni azt rendes ülés

amit a munkaterv tartalmaz évente legalább 6 ülés előírt évente legalább egyszer közmeghallgatás ► sajátos testületi

ülés rendkívüli ülés

ami nincs benne a munkatervben szmsz-ben szabályozni kell

ünnepi üléso ülései nyilvánosak, a polgármester vezeti ► zárt ülést meghatározott személyi

ügyekben tart, ha az érintett a nyilvános ülés tartásába nem egyezik beleo határozatait, rendeleteit főszabályként nyílt szavazással hozza ► zárt ülésen

titkos szavazást is tarthat ► aki személyesen vagy hozzátartozója révén az adott ügyben érintett, a döntéshozatalból kizárható

o határozatképesség előfeltétele: képviselők több mint fele jelen vano javaslat elfogadása

általában a jelenlévő képviselők fele +egynek igen szavazata minősített többség ► Ötv. vagy szmsz határozza meg: megválasztott

képviselők több mint felének szavazatao szervei

bizottságok polgármester részönkormányzat testülete polgármesteri hivatal

A helyi jogalkotás

I. Fejlődés saját magatartási szabályait egy meghatározott helyen élő közösség maga hatékonyabban

alkothatja meg ® az államiság megjelenésével jelent meg az igény, hogy ne csak központi, hanem közösségi szinten is szülessenek szabályok ® jogkönyvek megjelenése

Werbőczy: statútum-alkotási jog szabályrendelet-alkotási jog (1945 előtt)

231

a rendeletalkotási jog szorosan összefügg a mögötte álló önkormányzati rendszerrel: a főispán korlátlan fennhatósága miatt az önkormányzásnak már csak a keretei léteznek

széles szabályozási kör erősen kapcsolódik a központi jogszabályokhoz, végrehajtási karakter, kevés eredeti

szabályozási tárgy az állami felügyelet a törvényességi felügyeleten kívül célszerűségi felügyeletre is

kiterjed a községi rendeletekre erősebb korlátozás, mint a városiakra jogorvoslat lehetősége: a rendelet kihirdetése és hatálybalépése közötti időben az

érdekeltek fellebbezhettek a szabályrendeletek jogi szabályozása szintenként történt tanácsrendszer a tanácsok a központi akarat végrehajtói, etatista államberendezkedés a központi jogalkotás erősödése, a helyi szint visszaszorulása

kb. 17000 tanácsi rendelet született, a legkülönbözőbb tárgykörökben

II. Önkormányzati rendeletalkotás ► a helyi rendeletalkotás alapjai ► önkormányzati rendelet: az önkormányzatok képviselőtestületei „önkormányzati rendelet” elnevezéssel helyi jogszabályt alkotnak és határozatot hoznak ► tágabb értelemben önkormányzati döntés a polgármester döntései is

a) Alkotmány: több rendelkezése utal a helyi rendeletalkotás lehetőségére- pl. rögzíti, hogy az önkormányzat – a tv. keretei közt – megállapítja a helyi adók

fajtáit és mértékét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthata. Ötv.: „A képviselő-testület a tv. által nem szabályozott helyi társ-i viszonyok

rendezésére, továbbá a tv. felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot” ► 4 esetben utal a helyi rendeletalkotás lehetőségér ► a képviselő-testület rendeletben állapíthatja meg:1) tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg a települési

képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a biz. tagjainak, a tanácsnoknak2) döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja,

hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságainak3) helyi népszavazás, népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás

rendjét4) meghatározott vagyontárgy v. vagyonrész elidegenítését, megterhelését,

vállalkozásba való bevitelét, ill. más célú hasznosítását rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti

b) Más törvények: is kifejezetten biztatnak a helyi jogszabályok alkotására- pl: szoc. ellátásról és igazgatásról szóló, helyi adókról szóló tv.

► ma az önkormányzati rendeletek száma 65e körülire tehető, melyek tárgyuk szerint az alábbi csoportokba helyezhetők:

- címek, elismerések, kitüntetések- helyi szolgáltatások- közterület-használat, építésügy, lakásügy, vízügy- környezet- természetvédelem- üdülőhelyi ügyek- helyi adók, adójellegű kötelezettségek- állattartás

232

- rendészeti ügyek► eljárási kérdések ► helyi rendelet alkotását a települési képviselők, az önk-i bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a település társ-i – érdekképviseleti – más civil szervezeteinek vezetői, a részönkormányzatok, és a kisebbségi önkormányzatok testületei kezdeményezhetik.a) elveket, szempontokat állapíthat meg: a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek

előkészítésénélb) tervezet elkészítése: a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes munkatársai (osztálya,

irodája)- megbízható ezzel: a tárgy szerint illetékes önk-i bizottság, ideiglenes bizottság,

külső szakértő is- rábízható: az érdekelt szakmai szervek ügyintézőiből alakult munkabizottságra is,

ha kis terjedelmű, rövid idő alatt elkészíthetőc) a tervezetet a jegyző – véleményével együtt a megvitatás céljából a tárgy szerint érintett

bizottság elé terjeszti- a polgármester egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt –

közmeghallgatásra bocsát- a közmeghallgatást igénylő ügyeket az SZMSZ sorolja fel részletesen (pl:

költségvetés)- közszemlére szükséges bocsátani: a lakosság széles jogait, kötelességeit érintő

önk-i rendelet tervezetétd) a jegyző – esetleg indoklásával együtt – a képviselő testület elé terjeszti a tervezetet

- egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben mégsem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira

- a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, aláíró: polg.mester + jegyző

e) kihirdetés: a képviselő-testület hivatalos lapjában ill. a helyben szokásos módon- ahol van hivatalos lapja az önkormányzatnak: ott a kihirdetés abban történik

(időpontja: a megjelenés ideje)- ahol nincs hivatalos lap: a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni a

polg.mesteri hivatal hirdetőtábláján és a település közforgalmú épületeiben (műv.ház, könyvtár, iskola, orvos)

- a jegyző gondoskodik róla hogy az érintett szervezetek, személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről

- a jegyző a felelős szintén: hogy a hatályos rendeletek időszakonként gyűjteményes formában megjelenjenek és akár ker-i forgalomban is megvásárolhatók legyenek

f) végrehajtása: a végrehajtásra kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról

- a jegyző gondoskodik a hatályos önk-i rendeletek felülvizsgálatáról- az önk-i rendeletek törvényességéért elsősorban a jegyző a felelős ® ő a tv-esség

belső biztosítékakülső garanciák: megyei közig. hivatal vezetője: ha határidőn belül a címzett nem intézkedik a törvényesség megszüntetéséről, akkor a hivatal vezetője az AB-nél kezdeményezheti a tv-sértőnek ítélet helyi rendelet felülvizsgálatát, megsemmisítését

III. A helyi jogalkotás korlátai

233

a helyi rendelet magasabb szintű jogforrásba nem ütközhet (érvénytelenségi ok) – miniszteri rendelet nem szabályozhatja a helyi önkormányzati ügyeket, így az ezzel ellentétes önkormányzati rendelet érvényesÖtv. 98. § (3) A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében

vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzata) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,b) döntései (rendelete, határozata),c) bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

Ötv. 99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését; az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a rendeletet a közigazgatási hivatalra vonatkozó szabályozás ötv (1990. évi LXV. Törvény 98. §)

IV. Fejlesztés

a szabályozási tárgykörök kialakításában figyelembe kell venni a nyugati demokráciák tapasztalatait

Németország: az állam mintarendeletek kiadásával segíti az önkormányzatokat: községi vagyon, helyi közlekedés, közterületek, helyi tervezés, lakásügy, rendőrség, tűzvédelem, házassági-anyakönyvi tanácsadás, iskola-egészségügy

Anglia: hajléktalanok, városkép kialakítása, szegénynegyedek, uszodák, parkok, szórakozóhelyek, buszmegállók

Franciaország: alkohol és kábítószer elleni küzdelem, repülőterek fenntartása, közegészségügy

a magyar szabályozás bővítése: önkormányzati vagyon és tulajdon kezelése, szociális igazgatás, műszaki igazgatás, rendészeti igazgatás, helyi adóztatás, közterület-használat, kitüntetések, elismerések

234

50.B. A polgármester, alpolgármester, a jegyző jogállása, feladat és hatásköre. A képviselő testület hivatala. A körjegyzőség.

I. A polgármester a polgármester

o az Ötv. 1994-es módosításánál a törvényalkotó újrafogalmazta a polgármester szerepét

o általánossá tette a polgármester közvetlen választását, szigorította az összeférhetetlenségi eseteket, erősítette a polgármester önkormányzati szerepkörét hatásköreinek bővítésével is

o a polgármester és a hivatal viszonyában változás: a hivatalt is a képviselőtestület irányítja, a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, de meghatározott körben a polgármester egyes munkáltatói jogok gyakorlását beleegyezéséhez kötheti

a polgármester jogállása Alkotmány:

o a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják ® a polgármester (főpolgármestert) közvetlenül választják

o a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.o a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról

szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását ® feloszlás / feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti

o a helyi képviselőtestület elnöke a polgármestero a polgármester az önkormányzati feladatain kívül tv. vagy törvényi

felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat

Ötv.:o a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület

határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő

o a polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.o a polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat,

munkabérét a jogszabály keretei között határozza mego az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős

a polgármesteri tisztség ellátása történhet főállásban (3000-nél több lakosú teleülés) vagy társadalmi megbízatásban

o megbízatásban: erről a polgármester jelölt nyilatkozik, választópolgárok a választáskor döntenek

o módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg

a társadalmi megbízatású polgármestero foglalkoztatási jogviszony nem keletkezik a képviselőtestülettelo részére nem illetmény, hanem tiszteletdíj állapítható mego mások az összeférhetetlenségi szabályok

235

összeférhetetlenség (Ötv.) A polgármester nem lehet:

köztársasági elnök / AB tagja az állampolgári jogok / a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok OGY-i biztosa az ÁSZ elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a kormány tagja; államtitkár, helyettes államtitkár a fővárosi, megyei közig. hivatal vezetője és köztisztviselője; az Állami

Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és más alkalmazottja bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja; közigazgatási szerv olyan köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott

önkormányzatot érintő ügyek tartoznak; más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más képviselő-testület

tagja; az önkormányzatnál intézményvezető, ill. olyan közalkalmazott, aki a vezetői

megbízást a képviselő-testülettől kapja A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a

gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja

► a főállású polgármester a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi

tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt (kivéve: OGY-i képviselői) nem létesíthet

a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazd-i társaság vezető - szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője

az összeférhetetlenségi okot a megválasztástól, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni

ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget a képviselő-testület 2-féle döntést hozhat:

a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenséget dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé

teszi

► a polgármester feladataia) A képviselő-testülettel és a bizottságokkal kapcsolatban:

- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit- elnöke a képviselő-testületnek, aláírja (jegyzővel együtt) az önk-i

rendeleteket, ülésekről készült jegyzőkönyvet- a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja- eljár a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyekben- kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, ha önkormányzati

érdeket sértőnek találja- segíti a települési képviselők munkáját, testületi ülésen a kért felvilágosítást

köteles megadni- indítványára a képviselő-testület bizottságát össze kell hívni

236

- a bizottság döntését felülvizsgálhatja, felfüggesztheti (® ha ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit)

b) Polgármesteri hivatal irányítása- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal

feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az

önkormányzati intézményvezetők tekintetében.► a polgármester felelősségre vonása

- a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület keresetet nyújthat be a polgármester ellen a bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében (egyidejűleg kérheti a felfüggesztését is)

► a polgármesteri tisztség megszűnése az új polgármester megválasztásával új község alakulása esetén az új polgármester megválasztásával

(időközi választás esetén) képviselő testület feloszlatásával (OGY határozat alapján) halálával lemondással az összeférhetetlenség kimondásával a polgármester jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő

megállapításával választójoga elvesztésével tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség

jogerős megállapításával ha az eskü letételét megtagadja

II. Alpolgármester- a képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos

szavazással alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére ► nincs önálló feladat- és hatásköre

- megbízatása a megválasztásával kezdődik és az új képviselő-testület alakuló üléséig tart (ha nem választják meg képviselőnek, akkor megszűnik)

- a polgármester irányításával látja el feladataitlehet főállású vagy társadalmi megbízatású ►3000-nél kevesebb lakosú községben nem lehet főállású alpolgármester

III. Jegyző

a polgármesteri hivatal vezetője, s mint ilyen, megbízatása kifejezetten szakmai alapú és ez a körülmény döntő hatással van a jogállására isaz önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője, ezért jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy szakmailag képzett, közigazgatási gyakorlattal bíró személy legyena jegyző megbízatása nem igazodik az önkormányzati választási ciklushoz

237

ennek megfelelően nem választás, hanem kinevezés útján nyeri el a tisztséget:Ötv. 36. § (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

a kinevezés joga a képviselőtestület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozik, egyúttal a közszolgálati jogviszony megszüntetésének a jogát is magában foglaljaa jegyző köztisztviselőa kinevezés feltételei: általános: büntetlen előélet, cselekvőképesség és magyar állampolgárság speciális feltételek:

Ktv. 8. § (1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé az nevezhető ki, akia) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik, ésb) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételévela) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt képesítési feltételek alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentési időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik.b) az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.(3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, akia) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazda képesítéssel rendelkezik, ésb) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

a jegyző nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működikfeladatai:

Ötv. 36. § (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyzőa) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.(4) A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.Alk. 44/B § (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

238

Aljegyző: 1994-es Ötv. módosítás intézményesítette e státust, községben lehet, máshol kell ilyet kinevezni

Fővárosban főjegyző

IV. A polgármesteri hivatal

38. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

a szabályozás nagyon rövid, a polgármesteri hivatal kettős szerepkört tölt bea hivatal dolgozói köztisztviselői, tekintetükben a jegyző látja el a munkáltatói feladatokataz Ötv. a testület hivatala megjelölést használja: ez lehet a megyei közgyűlés hivatala, a körjegyzőség és a társult képviselő-testület hivatala is értendőbelső struktúra kialakításában, létszám meghatározásában csak pénzügyi kondíciók korlátozzákfőszabályként gyakorolja a munkáltatói jogokat a köztisztviselők tekintetébenkinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízáshoz, ennek visszavonásához és a jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben az ő egyetértése szükségesközségi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóitalapvető teendői: ellátja az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat,

az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő törzskari funkciókat, valamint a belső munkaszervezési teendőket

előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett

ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásáról

a hivatal egységes szakapparátusként működik, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne alakíthasson ki belső szervezeti egységeket

V. A körjegyzőség

az önkormányzati rendszer kialakítása azt (is) jelentette, hogy minden községnek saját képviselőtestülete, polgármestere, önálló költségvetése, vagyona vansem gazdasági, sem szakmai indokok nem teszik azonban lehetővé, hogy minden községnek önálló hivatala legyen, ennek fenntartására számos község nem képesezért teszi lehetővé, ajánlja az Ötv., hogy az 1000-nél kevesebb lakosú községek közös hivatalt, körjegyzőséget tartsanak fenn

38. § (2) A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a körjegyzőség látja el.(3) Ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az

239

érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.(2) Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.(3) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni.40. § (1) Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.(2) A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását (jegyző feladatai).(3) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.(4) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.(5) A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani.(6) A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

240

51.B. A társulási megállapodások típusai. A többcélú kistérségi társulások. A társulások szabályozása az Ötv.-ben. A kistérségi fejlesztési tanács.

A társulási megállapodások típusai. A többcélú kistérségi társulások.

társuláshoz való jog ► Helyi Önkormányzatok Európai Chartája: a helyi szervek joga, hogy feladataik megvalósítása során együttműködjenek más helyi szervekkel

három szintről célszerű megközelítenio Alkotmány ► az alapjogok között rendelkezik róla: 44/A. § (1) h) pont - a

helyi képviselő-testület szabadon társulhat más képviselő-testülettelo Ötv. (helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény)

a társulást a részt vevő képviselő-testületek megállapodása hozza létre (képviselő-testületek át nem ruházható hatásköre)

típusai hatósági igazgatási társulás intézményi társulás egy fejezetben találhatók közös képviselő testület körjegyzőség (Ötv. 39.§ - komplex hatósági igazgatási társulás)

o 1000 fő alatt kötelező (aki el tudja látni annak nem kötelező)

o 2000 fő alattiak csatlakozhatnako Társulási tv. (Ttv. - helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

szóló 1997. évi CXXXV. törvény) önkormányzatok társulásának részletes szabályai ► főszabályok

önkéntes és szabad elhatározás egyenjogúság tiszteletben tartása kölcsönös előnyök és arányos teherviselés írásbeli megállapodás

társulás négy típusa képviselő testület más képviselő testülettel megállapodhat (7.§)

o egyik megbízza a másik képviselő testületet feladat ellátással

két vagy több képviselő testület megállapodhat (8.§)o közös feladatellátáso intézmény, szervezet közös alapítása, fenntartásao munkavállaló közös foglalkoztatása

létrehozhatnak egy közös önálló döntéshozó szervezetet a fenti teendők ellátására ► Társulási Tanács (9-14.§)

jogi személyiséggel rendelkező társulás (16-18.§) együttműködésről csak egy szakasz szól ► 19.§ meg kell állapodni ► székhely, anyagi hozzájárulás aránya

+ más törvények területfejlesztési törvény többcélú kistérségi társulásról szóló törvény

társulások fajtái feladataik alapjáno önkormányzati feladatok ellátásárao államigazgatási feladatok ellátására

241

}

o településfejlesztési önkormányzati társulás.Ötv.

1. SzabályozásÖtv. 41. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak az Ötv.-ben foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését.(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.(3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja.(4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

1990 óta a társulás jogi személy az Ötv. immár lehetővé teszi az önkormányzati hatáskör átruházását társulásra, ennek

érdekében kiegészült az Ötv., és az önkormányzati döntéshozók között szerepel a társulás is

az Ötv. kimondja, hogy a képviselőtestület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja

a képviselőtestület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását

2. A társulás alanyai települési önkormányzat és a megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzatok részben egymással ill. a települési önkormányzattal társulást

hozhatnak létre

Ötv. 10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

3. A társulás tárgya Bármely feladat, amelyet vagy a törvény hatáskörileg oda telepít vagy az önkormányzat

felvállal

4. Társulási jog ahol a törvényhozó a feladat- és hatáskörtelepítést nem differenciálta, rábízta a

településekre, de kiderült, hogy önállóan nem tudja hatékonyan ellátni az önkormányzat képviselőtestülete saját maga vállal fel feladatokat és erre hoz létre

társulást, de: a társulási szabadság és a társulási viszony létrehozása nem sértheti az önkormányzati

alapjogokat hatékonyság a lakosságot érintő szolgáltatások minőségileg jobbak, elérhetőbbek, hatékonyabbak

legyenek

242

kényszertársulás nincs, a társulási kedvet a kormányzat szervezeti és pénzügyi eszközökkel tudja befolyásolni, növelni

a szabad társulás azt jelenti, hogy bármilyen társulást létrehozhatnak, de ha az önkormányzatok olyan társulást hoznak létre, amelyet törvény mond ki, kötelező a törvényi normák figyelembevétele

5. Alkotmányos garanciák képviselőtestület nem ruházhatja át nyilvános ülésen döntenek róla minősített többséggel

6. Társulás formái

a) Hatósági igazgatási társulás a polgár lakóhelyén kell gondoskodni a gyakran, nagyobb számban előforduló ügyek

helyi intézéséről a bonyolultabb, nagyobb szakismeretet igénylő ügyeknél kevésbé a helyben történő

ügyintézés fontos, hanem a törvényesség, szakszerűség, gyorsaságÖtv. 42. § (1) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági

ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:a) a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét,b) a társulásban intézendő ügyek megjelölését,c) a társulás vezetőjének és alkalmazottainak kinevezési módját, a munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét, a költségek viselésének arányát,d) a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait,e) a társulás működési területén a helyszíni ügyintézés rendjét.(3) A megállapodást meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki tizenöt napon belül tehet törvényességi észrevételt. a gyakorlatban általában két fajtájuk jött létre:

a társulás előkészíti, ténybelileg, szakmailag, jogilag megalapozza a döntést, tervezetet készít az egyedi hatósági ügy elbírálására, de magát a döntést a települési önkormányzat jegyzője hozza

az előkészítés és a döntés is a társulásban történik, a döntéshozó a hatósági jogkör gyakorlása során a kiadmányozási joggal a társulási megállapodásban megbízott települési önkormányzat jegyzője – a döntés tervezetét egyeztetik az ügyfél települési önkormányzatának jegyzőjével

b) Intézményi (fenntartó és/vagy –irányító) társulás az önkormányzat az alapfeladataira nem köteles intézményt fenntartani, csak

feladatellátásra köteles (pár kivételtől eltekintve), de ha több feladatra szükséges intézményt fenntartani, erre megállapodást köthetÖtv. 43. § (1) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet,

illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.(2) A megállapodásban meg kell határozni:a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,b) az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát,

243

c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját,d) a megállapodás felmondásának a feltételeit. szükségképpen jöttek létre a községi közös tanácsok megszűnése miatt a megszűnt közös tanácsok által fenntartott közös intézmények jó része nem volt

természetben megosztható, így a továbbiakban is közösen tartják fenn az érintett önkormányzatok

új intézményi társulások is létrejöttek, főként a közoktatási törvény új rendelkezései és a költségvetési támogatás következtében

c) Társult Képviselő-testület (közös képviselőtestület) 500 főnél kevesebb lakosú településen lehet indokolt, de általában nem élnek ezzel a

lehetőséggel arra kínál lehetőséget, hogy a települési önkormányzatok a feladataik jelentős részét

integráltan, gazdaságilag, szakmailag a leghatékonyabban lássák el, minden intézményük közös fenntartásával

e mellett gazdasági, szakmai érvek egyaránt szólnak ugyanakkor a kizárólag az adott települést érintő ügyekben a település saját

képviselőtestülete dönt önállóan

Ötv. 44. § (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat.(2) Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik.(3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt.(4) A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére.(5) Társult testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül.(6) A társult képviselő-testület, ha megfelel a feltételeknek, e szabályok szerint körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését vállalhatja.VI. 1997. évi 135. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésérőlA társulási megállapodást felmondani a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

d) Körjegyzőség komplex hatósági, igazgatás társulás minden hatósági ügyet rábíznak: önkormányzati és államigazgatási ügyeket a törvény csak látszólag teszi kötelezővé az 1000 főnél kisebb lakosú települések

vonatkozásában, mivel lehetséges, hogy az ilyen település jegyzőt, hivatalt állít(

tovább bontja azt Ötv.-t, kiteljesíti, a társulások jogi erejére más megközelítést alkalmaz

244

Ttv. 1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik. elvi jelentősége van a helyi önkormányzati társulások alapelvei törvénybe iktatásának

(Ttv. 2. §) az alapelveknek át kell hatniuk a társulási megállapodások tartalmát és iránymutató

szerepük van a vitás kérdések megoldásánál a feladatellátás biztonsága érdekében a társulási megállapodásoknál kötelező az

írásbeliség amíg az Ötv. a társulási formákat állapítja meg, addig a külön törvény a társulási típusok

tartalmi, formai kellékeit rendezi

1. megbízáson alapuló társulás (Ttv. 7. §)

2. közös intézményfenntartás, foglalkoztatás (Ttv. 8.§)

3. társulási tanács (Ttv. 9. §-14. §)

4. jogi személyiségű társulás (Ttv. 16. §-18.§)

5. együttműködés (Ttv. 19. §))

VII. Területfejlesztési törvény

ez alapján is létrejöhet társulási forma – a területfejlesztés intézményeinek alsó színtereebben a keretben kidolgozható, egyeztethető az adott térség fejlesztésének programja, pályázatok alapján anyagi eszközök nyerhetők az elmaradottság csökkentéséhez, a térségi feladatok megoldására

A többcélú kistérségi társulások o az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése ráirányította a figyelmet a

megyétől eltérő területi tagozódásokra ► régiók, kistérségek területfejlesztési és területrendezési szempontból a hatályos

szabályozás (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5.§) kétféle régiót különböztet meg

tervezési-statisztikai régió (5.§ e) pont ea) alpont)o több megyére és a fővárosra terjed kio az érintett megyék közigazgatási határával határolto egybefüggő tervezési illetve statisztikai egység

fejlesztési régió (5.§ e) pont eb) alpont)o egy vagy több megyére kiterjedő (fővárosra, annak

meghatározott részére)o társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból

együtt kezelendő megyékben és a tervezési-statisztikai (nagy) régiókban

megyei/regionális területfejlesztési tanácsok működnek, kiemelt térségekben térségi fejlesztési tanács létesíthető (12-16.§)

kistérség (5.§ h) pont) területi egység egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással

határos települések összessége

245

városkörnyék (5.§ g) pont) kistérség egyik fajtája városközpontú kistérség

települési önkormányzatok képviselő-testületei területfejlesztési társulást hozhatnak létre (10.§)

o növekszik a körzetközpont jegyzőjének meghatározott térségekre kiterjedő hatósági jogköre (pld. okmányirodák, vagy kiemelt építéshatósági ügyekben) ► felfogható egyfajta városkörnyéki igazgatásnak

o Ötv. 60.§: a városban működő és a községekre is kiterjedő illetékességű állami szervek illetékességi területét összehangoltan és a lakosság számára kedvező módon kell kialakítani

IDEA-programo Medgyessy-kormány: Integráció Decentralizáció Esélyegyenlőség Autonómiao három területre koncentrál (regionális szintet erősíteni)

területfejlesztés államigazgatás önkormányzati régiók ► 2006-ra regionális választást tervezett

cél, hogy a kistérség a közigazgatás általános színterévé váljono jelenleg 3178 önkormányzat van ► elaprózott, sok feladat végrehajtása

csorbát szenvedo Kormányoldal megpróbálta bevezetni a kötelező többcélú kistérségi társulást

felosztotta az országot 168 kistérségre ellenzék nem szavazta meg a kötelező megoldást ► másnap a

kormányoldal benyújtott egy módosítást az önkéntességre alapítva ► KE ► AB: eljárási okból alkotmányellenesnek mondta ki

o OGY megalkotta a törvényt (2004.évi CVII. törvény) ► két kormány rendelet a kistérségekről

kistérségek szervezeti működésről (244/2003. (XII.18.) Korm. rend.) kistérség: területfejlesztési statisztikai egység, amely a

közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.

földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések közigazgatási határai teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak

egy település csak egy kistérségbe tartozhat ► befedik az egész országot

többcélú kistérségi társulások támogatásáról (65/2004. (IV.15.) Korm. rend.)

többcélú kistérségi társulás: a 244/2003. Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül

o a bevállalt a rendeletben felsorolt feladatok (pld. oktatás, egészségügy, könyvtár, települési hulladékgyűjtés) közül legalább hármat

o minden önkormányzat részt vesz benneo 80-120 millió forint többletforrás igényelhet

alacsonyabb összegű támogatást kap az a többcélú kistérségi is, amelynek legalább a kistérséghez tartozó önkormányzatok legalább fele tagja

246

többcélú kistérségi társuláselőször kb. 70 kistérség alakult ► ma 90 van

A társulások szabályozása az Ötv-ben. A kistérségi fejlesztési tanács. társuláshoz való jog ► Helyi Önkormányzatok Európai Chartája: a helyi szervek joga,

hogy feladataik megvalósítása során együttműködjenek más helyi szervekkel

három szintről célszerű megközelítenio Alkotmány ► az alapjogok között rendelkezik róla: 44/A. § (1) h) pont - a

helyi képviselő-testület szabadon társulhat más képviselő-testülettelo Ötv. (helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény)

a társulást a részt vevő képviselő-testületek megállapodása hozza létre (képviselő-testületek át nem ruházható hatásköre)

típusai hatósági igazgatási társulás intézményi társulás egy fejezetben találhatók közös képviselő testület körjegyzőség (Ötv. 39.§ - komplex hatósági igazgatási társulás)

o 1000 fő alatt kötelező (aki el tudja látni annak nem kötelező)

o 2000 fő alattiak csatlakozhatnako Társulási tv. (Ttv. - helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

szóló 1997. évi CXXXV. törvény) önkormányzatok társulásának részletes szabályai ► főszabályok

+ más törvények területfejlesztési törvény ► 1996. évi XXI. törvény többcélú kistérségi társulásról szóló törvény

társulások fajtái feladataik alapjáno önkormányzati feladatok ellátásárao államigazgatási feladatok ellátásárao településfejlesztési önkormányzati társulás

► Kistérségi fejlesztési tanács

területfejlesztési és területrendezési szempontból a hatályos szabályozás (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Ttv.)

Ttv. 5.§ h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység ► a kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz ► minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik

kistérségi fejlesztési tanács létrehozásao a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi

területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik (Ttv. 10/A. §)

o a kistérségi fejlesztési tanács jogi személy ► illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága veszi nyilvántartásba

247

}

o székhelye külön jogszabály állapítja mego törvényességi felügyelet: a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási

hivatal vezetője a ► meghatározott kistérség esetében törvényességi ellenőrzést is gyakorol.

a települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti a település másik kistérségbe történő átsorolását (10/B. §)

a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik o a helyi önkormányzatokkal, o az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, o a kistérségben működő állami szervekkel, o az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel

a kistérségi fejlesztési tanács összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit ► ennek keretében például

o vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait;

o kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;

o pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;o véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra

benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban ► feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel;

o megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására;

o véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról;

o közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

o forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;

o képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben;o koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben

érdekelt - szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;

o pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;

o munkaszervezetet működtetheto véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;

tagok ► a kistérségi fejlesztési tanács munkájábana) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere;b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt

248

a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője, a megyei területfejlesztési tanács képviselője, a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és

munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője, az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi

szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője, társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy

képviselője, a megyei közigazgatási hivatal képviselője, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője;

c) meghívottként ► gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint d) Konzultációs jog ► társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat

kistérségi fejlesztési tanács az alakuló ülésen a polgármester tagok közül elnököt választ ► képviseli a kistérségi fejlesztési tanácsot

a tanács szervezeti és működési szabályzatot alkot

ahol a települések száma több mint huszonöt, a kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjaiból öt-kilenctagú elnökséget választ

kistérségi fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáróla) a települési önkormányzat polgármestere az önkormányzat képviselő-testületének,b) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezeténekrendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni

10/G. § (1) Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás működik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával

249

52.B. A megyei jogú városok önkormányzata. A főváros kétszintű önkormányzatának sajátosságai.

a helyi önkormányzat szervezete szervezetalakítási jog

Alkotmány a helyi képviselő testület alapjogaként biztosítja a szervezet és a működési rend

önálló kialakításának jogát röviden rendelkezik a főbb szervtípusokról

a képviselő-testület elnöke a polgármester a testület bizottságot választhat és hivatalt hoz létre

Ötv. Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzat kötelező

szervtípusait települési önkormányzat képviselő testületének át nem ruházható hatáskörébe

tartozik a szervezeti és működési szabályzat elfogadása a megyei jogú város önkormányzata (Ötv. VI. fejezet ► Ötv. 61 - 61/A. §))

két forma az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az ötvenezernél nagyobb

lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja a megyeszékhely város megyei jogú.

a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is

a megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője (közgyűlés nevezi ki) az

elöljáró ► a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket

a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre

a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a

megyei közgyűlés választja bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város

polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15

napon belül össze kell hívnia főváros kétszintű önkormányzata (Ötv. VII. fejezet ► Ötv. 62 - 68/D. §)

általános szabályok a főváros önkormányzatára - a fővárosnak az országban betöltött különleges

szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel – az Ötv. rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

a főváros önkormányzata kétszintű (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros önkormányzata

250

a főváros kerületeinek önkormányzatai a főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés (ülésén az szmsz-ben

meghatározott módon, tanácskozási joggal részt vehet a kerületi képviselő-testület megbízott küldötte)

a kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak ►a fővárosi közgyűlés - tagjai sorából titkos szavazással - főpolgármester-helyetteseket választhat

a fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti ► a fővárosi közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet

a kerületi képviselő-testület városrészi önkormányzatot hozhat létre. (több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot ► a fővárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgárok helyi népszavazása emellett foglal állást

a fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a egyes intézmények vezetőinek választását, kinevezését, megbízását (lásd. Ötv. 9.§)

a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása a főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és

hatáskörű települési önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzat - törvény keretei között - önállóan

gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket ► működési területén köteles gondoskodni óvodai nevelésről, általános iskolai nevelésről és oktatásról egészségügyi és a szociális alapellátásról az egészséges ivóvízellátásról helyi közutak fenntartásáról nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről

a fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek (rendelet alkotási jog illeti meg) a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez

kapcsolódnak e körben rendeletalkotási jog illeti meg a fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen

meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét

ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati

feladatainak ellátásáról gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-,

távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról

251

közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában

gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét

kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről

ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási

rendszerét megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok

ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a

vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a

városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket

ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat

közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is

meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról

gondoskodik az egy kerületet meghaladó nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról

fővárosi információs rendszert működtet

társulások a fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon

társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros

környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére

a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a

kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást

adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra ► nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével

a főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek ► kerületi polgármester a kerületi képviselő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek.

252

kerületi képviselő-testület rendeletét - amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki - a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a főpolgármesternek

az államigazgatási feladatok gyakorlása törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi

kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyekben a

főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel

fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el

törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére ► elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását

53.B. A megyei önkormányzat szerepe a területi igazgatásban.

253

(a régió nem kell)általában a megyéről

Magyarországon a területi tagozódás alapegysége a megye a megye szerepe a szubszidiárius: az önkormányzati rendszer település centrikus, a

megyei önkormányzat ezért ott jön számításba, ahol a települések nem tudják ellátni feladataikat ill. a térségi középfokú ellátások, szolgáltatások biztosításánál

az önkormányzati rendszer kiépítésekor nagyfokú megyeellenesség volt tapasztalható; sem 1990-ben, sem 1994-ben nem kapott érdemi hatásköröket, de egyre inkább részesei a közigazgatásnak

döntően körzeti jellegű közszolgáltatási teendői vannak (pl: intézmények fenntartása)

Feladat- és hatáskör

► kötelező feladatok főszabály: köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására

települési önkormányzat nem kötelezhető2 feladatkör: a megye egészére vagy nagy részére kiterjedő körzeti jellegű közszolgáltatások

biztosítása olyan körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezése, ahol a szolgáltatást igénybe vevők

többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik

Kötelező feladatként gondoskodik különösen:a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény

szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja;- a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a

történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról;- a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai

tanácsadásról és szolgáltatásokról;- a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok

érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról,

a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról;

- az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja,

- a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról;- a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; - gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;

c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról,

- a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról;

- közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában,

- részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.

254

► szabadon vállalható feladatokszabadon vállalhat közfeladatokat, melynek korlátai:

a) a kötelező feladatok teljesítése meg kell előzze a szabadon vállalt feladatok elvégzésétb) más szerv kizárólagos feladatköre nem vállalható átc) a települések érdekei nem szenvedhetnek sérelmet

EU csatlakozás kapcsán a megyétől eltérő területi tagozódás – regionalizáció

regiók tervezési-statisztikai (nagy) régió

több megyére és a fővárosra terjed ki az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő

tervezési, illetve statisztikai területi egység fejlesztési régió

egy vagy több megyére és a fővárosra kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt

kezelendő területi egység

A regionalizmus szerepe

A regionalizmus az államszervezésben a területi elv érvényesítését jelenti úgy, hogy az ezen az alapon megalapított intézményeket az autonómia bizonyos foka illeti meg. Európában nagy hagyományai vannak a régiós struktúrának. Az integrációval összefüggésben a legutóbbi időkig hangsúlyos volt „a régiók Európája” gondolat, ami a nemzetek fölötti szint sajátos partnerét látta az állami kereteket különös módon lazítani képes területi egységekben. Az elvet az Unió intézményrendszere számos ponton megjeleníti és érvényesíti a képviselet, a költségvetési elosztás vagy akár a lobbizás működésében. Manapság az „egyesült Európa”, illetve a „nemzetek Európája” koncepciók közötti vita hevében talán kevésbé hangsúlyos a területi autonómiák szempontja, ez azonban nem jelenti azt, hogy e fejlődési fázist egyszerűen ki lehetne hagyni.

Magyarországon a megyerendszer tradíciója meghatározó. Sok évszázados, számos változást megélt intézményről van szó. Az ország egyes területein a lakosság körében megyei azonosságtudat is kialakult. Ennek intenzitása különböző, Pest megyében például nem túl jelentős és egyáltalán nem egységes, de kétségkívül, ahol létező a hagyomány, abban mindig van összetartó erő. A rendszerváltás során a megyei szerveződés jelentősége hatalmi és intézményi szempontból csökkent, reakcióképpen a szocializmus idején betöltött erőteljes újraelosztó és az egypártrendszer politikai decentrumának pozíciójára.

A megyék mellett a régiók éppen csak megalakításra kerültek. 1996-ban, majd 1998-ban területfejlesztési funkcióra jöttek létre több megyét átfogó, korlátozott feladatokat ellátó térszervezeti formák. Saját képviselettel, önkormányzati jogokkal nem rendelkeznek. A térségi fejlesztési célú erőforrások egy részének felhasználására jogosultak, elsősorban a települések közötti különbségek enyhítése céljából. A döntésre jogosult területfejlesztési tanácsok delegációs eleven épülnek föl, elsősorban a központi kormányzat és az önkormányzatok képviselőiből. A testületek, a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszerrel képesek ellátni az Európai Unió regionális politikájának közvetítésével kapcsolatos feladatokat, minimumszinten megfelelnek a területi intézményrendszerrel szemben támasztott elvárásoknak. Tervezési-statisztikai egységként elfogadást nyertek, mégpedig a költségvetési

255

elosztás szempontjából pillanatnyilag legfontosabb, ún. NUTS-2 szintjén. Távol állnak viszont az autonómia-elv érvényesítésének képességétől.

Jelenleg 7 területfejlesztési régió működik Magyarországon, melyek a következők: Közép-Magyarország: Budapest főváros és Pest megye Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Sopron, Vas és Zala megye Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye

A területfejlesztési régiók nem metszenek át megyehatárokat. Nem változott meg tehát ezzel a megyék közötti aránytalanság és a határvonalak merev hagyománya. A tagolás részben idéz tájegységeket, kivéve a Közép-Dunántúlt, ahol ilyen típusú összetartozás nem fedezhető föl.

Fejlettségi színvonalát tekintve a közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP). Ez a szint csaknem eléri a legnagyobb mértékű uniós támogatásra szóló jogosultság fölső küszöbét. Jóval alacsonyabb ez az átlag az ország keleti felébe eső három régióban. Az nyugati országrész előnye a régiók gazdasági „teljesítménye” között is érzékelhető, amennyiben az átlagos GDP termelésében második helyen a nyugat-dunántúli régió áll.

A hazai megoldás kapcsán több irányból is kihívásokkal kell szembenéznünk. Az önkormányzati rendszer 1990. évi reformja alapvetően a településeket érintette. Mára megérett a helyzet a középszintű térségi szerepek újraértelmezésére. A helyi közigazgatás reformjának második lépcsőjében a településeket meghaladó területi szintek és az ott célszerűen ellátható közösségi funkciókör megreformálása van soron. Akárcsak 1990-ben, most sem pusztán szervezetalakításról van szó. Az új önkormányzatok létrehozásának együtt kell járnia a közfeladatok, a források, az igazgatási megoldások és gyakorlatok alapvető megújításával, aminek hatása az egész helyi és központi közigazgatásra kiterjed. Az átalakítástól várható előnyöket röviden az alábbi pontokban foglalhatjuk össze. Az Európai Unió integrációs aktivitásának a mezőgazdaságon kívüli másik fontos iránya a területi politika, amelyiknek alapvető célja a strukturális, azaz a társadalmi és gazdasági szerkezeti okokra visszavezethető különbségek csökkentése. Ennek egységei a hazai értelmezés szerinti megyéknél nagyobb egységet átfogó régiók. E politika címzettjeként jobb, ha önkormányzati jogokkal és ehhez mért megfelelő intézményrendszerrel állhatunk fel. Az érdekérvényesítés, a forráselosztásban való részvétel esélyei minden bizonnyal kedvezőbbek ott, ahol választott intézményrendszert építenek ki.

A célszerűen integrált középszinttől remélhető a kis kapacitású községi önkormányzatok szolgáltatásszervezési pozíciójának javítása. (Ebben a kistérségi formációk gazdagításának szintén nagy szerepe lehet.) Ugyanakkor a nagytérség egésze versenyképesebb lehet, ha létrehozunk a strukturális problémák és esélyek megfogalmazására, kezelésére már alkalmas nagyságrendű szerkezeteket.

A központi hatalom ésszerű decentralizációja tovább erősíthető. A közösségi feladatok közül különösen a következő területek jönnek szóba. A hálózati infrastruktúra fejlesztésében,

256

amiben a kormányzat bizonyos mértékben mindig szerepet vállal, a funkciók egy része nagyrégiós léptékében célszerűbben szervezhető. A környezetgazdálkodás, a hálózatos szolgáltatások szervezésének egyes közfeladatai racionálisan idetelepíthetők a túlságosan távoli országos szervektől. Országrészeket ellátó közszolgáltató intézmények (regionális kórházak. közgyűjtemények stb.) működtetése ugyancsak decentralizálható.

A helyi önkormányzati rendszer hiányzó erős középszintje hozható létre. A mai megyerendszerből „kilógnak” legnagyobb városaink, amelyek intézményesen nem részei a körülöttük lévő megyének; megyei joggal felruházva közigazgatásilag mesterségesen ki vannak szakítva környezetüktől. Budapest pedig hagyományosan külön test közigazgatási szempontból, holott a valóságban ezernyi szállal kötődik a megyehatárokat minden tekintetben átlépő tágas térségeihez. Nagy méretű, erős önkormányzati jogosítványokkal rendelkező régiókkal helyreállítható a területi struktúra célszerűen koordinált integrációja úgy, hogy a települések eddig elért önállósága sem csorbul.

A közfeladatok szervezésének egyes reformjai ugyancsak kötődnek az újraértelmezett regionális rendszerhez. Az egészségügy napirendre kerülő átalakítása során például szóba jöhetnek aggregát nagytérségi szerepek. Az ellátásszervezésnek minden kétséget kizáróan vannak csak ilyen léptékben értelmezhető feladatai. Ugyanez a szempont finanszírozási, illetve társadalombiztosítási oldalról is joggal vetődhet föl.

Elvek

A fenti szempontokból kiindulva, a közigazgatásra és a közfeladatok ellátásának szervezésére nézve olyan szakmai-politikai prioritások határozandók meg, amikhez rendelkezésre áll a szükséges kormányzati támogatás. Ezeket tekintjük majd a továbbiakban a javaslat kiindulópontjaiként. A motiváló kormányzati szándék prioritásainak rendszere az alábbiak szerint állítható föl.

a) A magyar helyi közigazgatási rendszernek szüksége van településen kívüli, erős önkormányzati szintre. Elsősorban azért, mert vannak olyan nagytérségi feladatok, amelyeket általánosan választott testületek által hozott döntések alapján, decentralizált módon célszerű megoldani. A program célja ennek a közigazgatás-szervezési megoldásnak az intézményi és eszközrendszeri kereteit megteremteni.

b) A települési és a központi szint között a következő középszintek kialakítása és szükség szerinti újraértelmezése valósul meg. A kistérségekben (NUTS-4) erősödnek az integrációs megoldások, a települési önkormányzatok önállóságának megtartása mellett. Megyei szinten (NUTS-3) a jelenlegi választott szerv helyébe intézményirányító feladatokat ellátó testület lép. A régiókban (NUTS-2) a mai területfejlesztési funkción kívül a területi kormányzási feladatok széles köre kerül ellátásra.

c) Regionális szinten területi önkormányzatok alapítása szükséges. A regionális önkormányzat általános választásokon megválasztott testület vezetése alatt álló közhatalmi szerv, amelyik saját hatáskörrel és költségvetéssel, azon belül önálló bevételi forrásokkal is rendelkezik. A régiók szerepet kapnak az Európai Unió strukturális forrásaiból elnyert támogatások felhasználásában és elosztásában.

257

d) Az önkormányzati rendszer területi szintje perspektivikusan semmiképpen ne kettőződjön meg. A megyei területpolitikai vonzatú hatáskörök mind a megyei önkormányzattól, mind a területfejlesztési tanácstól regionális szintre kerülnek. Más feladatok ellátásának azonban a megye továbbra is kerete lehet. A meglévő identitás kifejezésének feladására sincs szükség, annak védelmét, megőrzését a koncepció szem előtt tartja.

e) A regionális hatáskörök másik (nagyobbik) részét a központi kormányzati szintről adják át. A megfelelő nagyságrendű regionális szervek ugyanis képesek lesznek a mai területi kapacitásokkal nem kezelhető közfeladatok ellátására. Mindehhez szükség van a forrásallokáció egész helyi-területi rendszerének revíziójára. Hasonlóképpen fontos ez alkalomból az önkormányzatiság egészének bizonyos karbantartása. A regionalizálás tehát nem képzelhető el a rendszer változatlan szerkezetének mintegy megfejelésével, hanem csakis komplex reform részeként.

f) A regionális reformnak alapvető része a főváros helyzetének, területi szerepének kezelése. Két értelemben is: Egyrészt ebben a léptékben Budapest hagyományos „antipólus-jellege” csökkenthető. Az ország fejnehéz városszerkezetét lassan kiválthatja az országos és a regionális központok közötti harmonikusabb együttműködés. Csökkenthető a vidéki városokkal és általában a vidékkel szembeni kontraszt. A regionális fejlődésnek ez egyik alapvetően előtérbe állítandó folyamata lehet. Másfelől, a főváros saját térségével maga is új intézményes kapcsolati rendbe ágyazódik, aminek közigazgatási eszközrendszer változatos formái alkalmazásában kell kifejeződnie.

g) A régiók jelenlegi lehatárolását az átalakítás első szakaszában adottnak vesszük. A jelenlegi határok mellett is lehet lépéseket tenni a regionális intézményrendszer kialakítása érdekében. Egy későbbi fázisban, a már működő új intézményrendszer keretei között kerülhet majd sor területszervezési értelemben vett regionalizálás végrehajtására.

h) A program menetrendje szerint a kormánynak és a parlamentnek legkésőbb 2004 nyaráig döntési helyzetbe kell kerülnie ahhoz, hogy az esetleges átalakításhoz rendelkezésre álljon a szükséges előkészítési idő. Ez esetben az új területi rendszer a következő ciklus elején működésbe léphet, továbbá az EU következő tervezési időszakának, 2007. január elsejétől kezdődően, már a megreformált területi rendszerrel vághatunk neki. A felkészülési idő rendelkezésre állása szempontjából még kedvezőbb lenne, ha 2005-ben az új rendszerhez illeszkedő keretek között, előrehozott helyi választásokra kerül sor. Addig is, mindenképpen kérdés, mit lehet már a jelenlegi ciklusban is megtenni, ami elősegítheti a területi intézményrendszer fejlődését. Az átmenetre (2006 végéig) szóló intézkedések lehetnek a jövőnek szólóak vagy sürgősségiek. A strukturális alapok fogadó intézményrendszerének kialakítása biztosan nem várhat, hiszen már rögtön a csatlakozás után működnie kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy perspektivikusan is a mai gyorsreagálású – esetleg éppen kialakítás alatt álló – megoldásokra kellene építeni a területi intézményrendszer fejlesztésének stratégiáját. A legjobb megoldás persze az, ha a már napi aktualitású döntések a távlatilag kívánatos megoldásokra figyelemmel, azokat megalapozva és nem keresztezve születnek meg

54.B. A helyi önkormányzatok vagyona. A helyi önkormányzatok bevételei. Az önkormányzatok gazdálkodása. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése.

258

A helyi önkormányzat vagyona. A helyi önkormányzatok bevételei.

Az önkormányzatok vagyona önkormányzati vagyon: az önkormányzati tulajdon és az önkormányzatok megillető

vagyon értékű jogok, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják (minden olyan dolog tartozhat ide, amely az állami tulajdonnak nem kizárólagos tárgya, pl: ásvány

a vagyon elemei összetevői a vagyontárgy jellege szerint

ingatlan vagyon: közterületi utak, középületek ingó vagyon: hivatali és intézményi berendezések, gépjárművek pénz és értékpapír: számláján lévő pénzeszköz, betét, részvény váltó vállalkozási vagyon: saját vállalkozások vagyona, más vállalkozásban

tulajdoni hányad származása szerint

államtól átvett vagyon az önkormányzatok által vásárolt vagyon más személytől, szervtől átvett vagyon (ajándék, öröklés, csere)

a vagyonhoz jutás részben automatikus, a törvény erejénél fogva, pl. az önkormányzat közigazgatási

területén lévő ingatlanok, erdők, vizek, közművek, intézményi vagyon stb. részben a vagyontörvény alapján államigazgatás eljárás keretében zajlik,

államigazgatás határozatban, vagyonátadó bizottságok segítségével - nem minden területen történhet meg pl. gázközművek

felelős vagyonkezelés az önkormányzatok vagyonukkal a törvények keretei között szabadon

rendelkeznek, elidegeníthetik, megterhelhetik, és vállalkozási tevékenységet folytathatnak velük

a szabad rendelkezés korlátai: a tulajdonnal mindig a képviselőtestület rendelkezik, ez át nem ruházható jog az önkormányzati vagyont elsősorban a kötelező közfeladatok ellátására kell

felhasználni, ezt követően finanszírozhatók az önként vállalt közfeladatok és a fennmaradó vagyon használható vállalkozásra

a vagyonkezelés alapja a megbízható vagyonnyilvántartás, vezetését törvény külön is előírja a vagyon kezelését az önkormányzat az alábbi módokon oldhatja meg:

egységes hivatal keretében (ha a vagyon nem jelentős) külön hivatali egység szervezésével (vagyonkezelési csoport) saját vállalkozás vagy intézmény létrehozásával (pl: vagyonkezelő kft.) külső vállalkozás megbízásával, szerződéses alapon az önkormányzati intézmények maguk végzik

helyi önkormányzatok vagyona jogi természete szempontjából két részre osztható ► törzsvagyon és forgalomképes vagyon (vagyonnal való rendelkezés joga alapján)

törzsvagyon: korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkezhet vele az önkormányzat hosszú távú fennállását, működését szolgálja törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely

közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja

259

a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani, a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni

külön előírás teszi kötelezővé az ingatlanvagyon-kataszter elkészítését a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon lehet:

forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít

korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók (törvényben vagy önkormányzati rendeletben)

forgalomképes (vállalkozási) vagyon: a fennmaradó vagyon, mely vállalkozásba vihető

az önkormányzati vagyon mobilizálásának lehetőségei, vállalkozások támogatása az Alkotmány a saját felelősségre történő vállalkozást az alapjogok köré sorolja ►

de az önkormányzatnak nem feladata és nem célja, a vállalkozás csak eszköz a közfeladatok ellátásához

az önkormányzatnak legyen írott vagyonkezelési koncepciója legalább egy ciklusra, mely megkíméli az ötletszerű, kapkodó döntésektől

jól bevált módszerei a nélkülözhető vagyon elidegenítése, ingatlanok bérbeadása, pénz: kamatoztatása, értékpapírba fektetése új mód a koncesszió (közszolgáltatásra szolgáló vagyontárgy „bérbeadása” díj

fejében) a vállalkozási jog korlátai

nem vihet vállalkozásba törzsvagyont nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását nem vállalhat olyan mértékű felelősséget, amely meghaladja vállalkozásba vitt

tőkéje mértékét (pl. nem lehet Bt. beltagja) a vagyonhasznosítás csak a köz érdekében, a nyilvánosság előtt, a jó gazda

gondosságával történhet

vállalkozásbarát önkormányzati magatartás segítségével úgy oldhatók meg helyi feladatok, hogy nem szükséges az

önkormányzat részvétele a gazdasági folyamatokban, így megszűnhet az önkormányzat vállalkozási kényszere

előnye munkahelyteremtés jövőbeni adófizetői bázis kialakítása ellátási színvonal javítása

eszközei munkahelyteremtés ösztönzése helyi adókedvezmények önkormányzati ingatlanok kedvezményes tulajdonba és bérbeadása vállalkozásfejlesztési közalapítványok, tanácsadó szervezetek felállítása,

támogatása települési, kistérségi fejlesztési koncepció és tervek készítése segítségnyújtás vállalkozásfejlesztési pályázatok elkészítéséhez, a pályázatok

rangsorolása és támogatása a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknál

260

az önkormányzatok bevételei

költségvetés rendeleti formában fogadják el, és hozzák nyilvánosságra két alkalommal történő testületi megtárgyalását törvény írja elő, két tárgyalás

között közmeghallgatás formájában kell kikérni a lakosság véleményét bevétel-orientált, a tervezett bevételek határozzák meg a tervezhető kiadásokat a központi költségvetés a Magyar Államkincstáron keresztül, a területi

államháztartási hivatalokon keresztül finanszírozza az önkormányzatokat

bevétel három formája

saját bevételek helyi adók

vagyoni típusú (építményadó, telekadó) kommunális típusú (lakossági kommunális adó, idegenforgalmi adó) jövedelemteremtő tevékenységhez kötődő (iparűzési adó)

a vállalkozási bevételek az önkormányzati vagyon hozadéka (pl. kamat, osztalék) az illetékbevételek külön törvényben meghatározott hányada

a környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság meghatározott összege a vadászati jog értékesítéséből származó bevételek az átvett pénzeszközök (pl: alapítványoktól) egyéb bevételek (pl. térítési díjak)

átengedett központi adók személyi jövedelemadó (politikai alku – bizonytalanság - ha nem ér el

bizonyos összeget, az állam erre kiegészíti) gépjárműadó (az alapösszeg megosztott bevétel, de az önkormányzat az

alapösszeg max. kétszeresére emelheti az adót, a megemelt rész saját bevétel lesz)

állami támogatások (5 típus)

normatív költségvetési hozzájárulás alanyi jogon jár év közben nem csökkenthető mértékű szabad felhasználású (pl: lakosságszám alapján kapja)

felhasználási kötelezettséggel járó támogatások: céltámogatás: pályázat alapján nyerhető el, a célok évente változhatnak

(pl: csatornázás) címzett támogatás: a céltámogatási körben nem támogatható

beruházásokra igényelhető (vízgazdálkodás, egészségügy, szociális, oktatási és kulturális feladatok)

kiegészítő állami támogatás: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak, ha vis maior idézte elő ezt a helyzetet vagy forráshiányosnak minősíthetők, pályázható

261

központosított előirányzat: fedezet a költségvetési törvény elfogadásakor még kidolgozatlan önkormányzati feladatok megvalósítására

Az önkormányzatok gazdálkodása. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése.

az önkormányzatok gazdálkodása

gazdasági önállóságának alapjai az önkormányzati tulajdon léte és egyenjogúsága más tulajdonformákkal a normatív állami támogatás, mely kötöttség nélkül felhasználható és év közben

nem csökkenthető saját bevételek beszedésének lehetővé tétele (különösen a helyi adóztatás joga) kötelező feladatokhoz igazodó finanszírozás önkormányzat szabadsága saját költségvetésének és zárszámadásának elfogadására megfelelő mechanizmusok kiépítése az önhibájukon kívül válsághelyzetbe került

önkormányzatok megsegítésére

az önkormányzatok bevételei költségvetés

rendeleti formában fogadják el, és hozzák nyilvánosságra két alkalommal történő testületi megtárgyalását törvény írja elő, két tárgyalás

között közmeghallgatás formájában kell kikérni a lakosság véleményét bevétel-orientált, a tervezett bevételek határozzák meg a tervezhető kiadásokat a központi költségvetés a Magyar Államkincstáron keresztül, a területi

államháztartási hivatalokon keresztül finanszírozza az önkormányzatokat bevétel három formája

saját bevételek helyi adók

vagyoni típusú (építményadó, telekadó) kommunális típusú (lakossági kommunális adó, idegenforgalmi adó) jövedelemteremtő tevékenységhez kötődő (iparűzési adó)

a vállalkozási bevételek az önkormányzati vagyon hozadéka (pl. kamat, osztalék) az illetékbevételek külön törvényben meghatározott hányada

a környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság meghatározott összege a vadászati jog értékesítéséből származó bevételek az átvett pénzeszközök (pl: alapítványoktól) egyéb bevételek (pl. térítési díjak)

átengedett központi adók személyi jövedelemadó (politikai alku – bizonytalanság - ha nem ér el

bizonyos összeget, az állam erre kiegészíti) gépjárműadó (az alapösszeg megosztott bevétel, de az önkormányzat az

alapösszeg max. kétszeresére emelheti az adót, a megemelt rész saját bevétel lesz)

állami támogatások (5 típus)

262

normatív költségvetési hozzájárulás alanyi jogon jár év közben nem csökkenthető mértékű szabad felhasználású (pl: lakosságszám alapján kapja)

felhasználási kötelezettséggel járó támogatások: céltámogatás: pályázat alapján nyerhető el, a célok évente

változhatnak (pl: csatornázás) címzett támogatás: a céltámogatási körben nem támogatható

beruházásokra igényelhető (vízgazdálkodás, egészségügy, szociális, oktatási és kulturális feladatok)

kiegészítő állami támogatás: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak, ha vis maior idézte elő ezt a helyzetet vagy forráshiányosnak minősíthetők, pályázható

központosított előirányzat: fedezet a költségvetési törvény elfogadásakor még kidolgozatlan önkormányzati feladatok megvalósítására

a gazdálkodás ellenőrzése felelősség

képviselőtestület: a gazdálkodás biztonságáért polgármester: a szabályszerűségéért jegyző a jogszerűségéért

az önkormányzatok gazdálkodása külső és belső ellenőrzéssel kísérhető figyelemmel külső ► ÁSZ belső

belső ellenőr (jogszabályban előírt képesítés) képviselőtestület pénzügyi bizottsága végzi

az adósságrendezési eljárás (1996. évi XXV. törvény szabályozza az eljárást) cél

fizetőképesség helyreállítása hitelezők követelésének vagyonarányos kielégítése a kötelező feladatok ellátásának folyamatos biztosítása

mikor: ha 60 napon belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek elrendelés

az adósságrendezést a bíróság rendeli el egyúttal pénzügyi gondnokot rendel ki

főbb mozzanatai hitelezők nyilvános felhívása adósságrendezési bizottság megalakítása

elnöke a pénzügyi gondnok tagok ► polgármester, jegyző, pénzügyi bizottság elnöke, egy önkormányzati

képviselő válság-költségvetési rendelet elkészítése reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítése sikertelen egyezség esetén a vagyon bírósági felosztása a hitelezők között

következmények önkormányzat gazdasági mozgástere beszűkül csökken a gazdálkodási szabadság akár teljes forgalomképes vagyona értékesítésre kerülhet

263

55/B. Az államigazgatási (közigazgatási) hivatal jogállása. A hivatal vezetőjének koordinációs és ellenőrzési feladatai.

A közigazgatási hivatal

Hatályos szabályozás az Ötv-ben (2009 november)98.§ (2) A közigazgatási hivatal

1. ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

264

2. ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket.

3. a törvényességi ellenőrzés során, az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél;

4. feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

(3) A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat

a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,b) döntései (rendelete, határozata),c) bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre, azokra a helyi önkormányzat, illetve szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának,b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak

van helye.

99. § (1) A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatalt tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal kezdeményezheti:

a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;

b) a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát;c) a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület

tisztségviselője felelősségének megállapítását.(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, illetve a

polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését kérni kell a bíróságtól.

a közigazgatási hivatal „története” 1990 ► az Ötv. megalkotásakor kellett egy olyan szervezetet létrehozni, amely az

önkormányzati rendszer felett a törvényességi-ellenőrzési feladatokat gyakorolja ill. a dekoncentrált szervekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat ► 1994-ig az ún. köztársasági megbízottak és hivatalaik működtek jogelődjeként, majd felváltotta őket a közigazgatási hivatal

1994-96 ► BM alá tartoztak 1996-99 ► kettős irányítás, de a MeH-hez kapcsolódás erősebb 1999-től ► elsősorban a BM, másodsorban a MeH alatt működnek

a közigazgatási hivatal jogállása

265

a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei tevékenységük nem szektorális ► nem ágazathoz kapcsolódik többi dekoncentrált szervhez képest kiemelt pozícióban vannak

kapcsolódási pontot jelent a közig. 2 nagy alrendszere, az önkormányzati igazgatás és az államigazgatás között

a területi államigazgatási szervek a Hivatalvezető koordinációs és ellenőrző jogkörébe tartoznak (bár ez igen szűk)

a közigazgatási hivatal felépítése két fő részből áll

hivatalvezető vezetése alatt álló szervezeti egységek ágazati szakigazgatási szervek (pl: megyei gyámhivatal)

szakigazgatási szervek megtartják szervezeti és szakmai önállóságukat a szakigazgatási szervvé változott területi államigazgatási szerv jogutódja a

közigazgatási hivatal mindkettő egy költségvetésből gazdálkodik.

feladatok hivatallal kapcsolatos jogosítványok (belső feladatok)

vezeti a hivatalt gondoskodik a szakigazgatási szervek feladatainak ellátásáról előkészíti az SZMSZ-t a területi államig. szervek vezetői: javaslatot tesz, jutalmaz, felelősségre von

kifelé ható feladatok helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos feladatok

képviselő-testület + bizottságai, részönkormányzat, polgármester, kisebbségi települési önk. testülete

szervezet, működés, döntéshozatal, döntés jogszabályoknak megfelel-e nem terjed ki: munkaügyi v. közszolgálati jogviszonyból származó vita,

mérlegeléssel hozott döntés (csak törvényességi szempontból) a Kormány által ide utalt feladatok koordinációs, ellenőrző, informatikai feladatok (külön pontban!!) képzési, továbbképzési szervező feladatok

a hivatalvezető jogállása pályázat alapján miniszterelnök bízza meg ► megbízást is ő vonja vissza javaslatot a megbízásra a MEH-et vezető miniszter és a belügyminiszter együtt tesz munkáltatói jogokat a belügyminiszter gyakorolja köztisztviselő helyettesi államtitkári illetményre és juttatásra jogosult állam és jogtudományi végzettség, jogi vagy közigazgatási szakvizsga szükséges

Hivatalvezető koordinációs, ellenőrző, informatikai feladatai

koordinációs jogkör (pl.) gondoskodik a több ágazatot is érintő kormányzati döntések végrehajtásáról, ennek

összehangolásáról

266

létrehozza és működteti a megyei államigazgatási kollégiumot a hivatalvezető véleményező és koordinációs tevékenységét elősegítő testülete tagjai

szakigazgatási szervek vezetői területi államigazgatási szervek vezetői hivatalvezető által kijelölt egyéb belső szervezeti egységének vezetői

összehangolja a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos területi feladatokat

ellenőrző jogkör gondoskodik a területi ellenőrzési rendszer megszervezéséről és működtetéséről ellenőrzi a dekoncentrált szervek alábbi tevékenységeit:

hatósági tevékenység ügyiratkezelés, adatok nyilvántartása és védelme informatikai programok jogtisztasága

jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez az adott miniszternél

a hivatalvezető helyettes hivatalvezető munkáját segíti helyettesíti távollétében hivatalvezető javaslatára belügyminiszter bízza meg

irányítás többcsatornás irányítás a Kormány irányító tevékenységét a belügyminiszter közreműködésével végzi

a szakmai irányítás a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos teendőkre is kiterjed

a miniszterek szakmai irányítást és felügyeletet gyakorolnak a szakigazgatási szervek felett

267

56/B. Az irányítás fogalma és eszközrendszere. Az irányítás és felügyelet elhatárolása. Az irányítás és felügyelet tételes jogi szabályozása.

A közigazgatás irányító tevékenységének sajátosságai Az igazgatás vezetés irányítás és felügyelet viszonyát illetően a mindennapi gyakorlatban és a tudományban a nézetek igen sokfélék. A társadalomban végbemenő változások befolyásolják a közigazgatásban az irányítás és felügyelet tartalmának az alakulását Az 1950 es évek elején a vállalatokra és intézetekre kiterjedő irányítás jogi oldalról nézve semmiben sem tért el az államigazgatási szervezeti rendszeren belüli irányítástól. Meghatározó szerepe volt az alá és fölérendeltségi viszonynak és ere épült rá az un. korlátlan irányítás.Jogilag pontosan definiált irányítás nincsen és szükségessége sem támasztható alá, mivel az irányításnak nevezhető cselekvés a jogrendszer más fogalmaival meghatározható (felügyelet, jogalkotás, jogalkalmazás, hierarchia)A közigazgatás területén a szervek közötti kapcsolatban létezik egy olyan viszonyrendszer, amely az alá-fölé rendeltség keretében az alárendelt szerv tevékenységét befolyásolja (esetenkét meghatározza) tovább menve szervezeti alá-fölé rendeltség nélkül is létrejönnek irányítási viszonyok. Az egyes irányítási és felügyeleti tevékenységek tartalmában jelentősek az eltérések. A hatáskifejtés különböző területekre vonatkozik és eltérő intenzitású. Jogi oldalról mind az irányításnak mind, pedig a felügyeletnek a tartalma megragadható

A közigazgatásban az irányítás mindig szorosan kapcsolódott az alá fölé rendeltséghez. Magyary Zoltán: a hierarchia olyan viszony, amelyben a felsőbb szervnek az alsóbbal szemben parancsolási joga van, az alárendelt szerv, pedig a felsőbbel szemben engedelmességi kötelességgel és felelőséggel tartozik. A szakirodalomban megfogalmazódott azaz álláspont, hogy az alá-fölé rendeltségen alapuló irányítás mellet létezik az irányításnak egy olyan formája, amely nem hierarchikus. Ilyen esetbe az iránytó nem szervezetet hanem tevékenységet irányít.

Az irányítás a jogviszonyok egyik fajtája amelyben a jogalanyok között hierarchikus kapcsolat jön létre. Adott irányítási jogviszonyban az alanyi kör mindig egyértelműen meghatározható.

A jogviszony tartós és folyamatos kapcsolattartást eredményez. Ez az egyik lényeges különbség az irányítási és hatósági jogviszony között. Az irányítás az irányított szerv tevékenységét alapvetően befolyásolhatja, az irányító szerv hatáskörét a jogi szabályozás alapozza meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az irányítás kizárólag a jogi eszközök igénybe vételével valósul meg, Az irányítás tárgya, amire kiterjedhet a szervi (szervezeti) és szakirányú (szakmai) tevékenység lehet.

Az irányítás eszközei két csoportba sorolhatók:1. Jogi 2. És nem jogi eszközök között különböztethetünk

Az utóbbiak körébe tartoznak a különböző anyagi és erkölcsi ösztönzők, elismerések, a szakismeretek gyarapításának biztosítása továbbképzés.

268

A jogi eszközök körében különbséget kell tenni a normatív (általános) és egyedi eszközök (beavatkozások) között. A normatívák körében meghatározó szerepe a jogszabályoknak van. Meg kell említeni az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek felhasználását. Jogszabályokon és a törvényben meghatározott állami irányítás egyéb jogi eszközein túl az irányítás más normatív módjai elfogadhatatlanok. A jogalkotásról szóló törvény megjelenése előtt elszaporodtak az irányítás informális eszközei. (leirat, körlevél) az állam központi szervei csak a törvény által meghatározott hatáskörben formában és eljárás mellet bocsáthatnak ki jogi iránymutatásokat. Garanciális szabályok mellőzésével meghozott minisztériumi, és egyéb központi szervektől származó leirat stb. sérti az Alkotmányt.

Sajátos helyet foglalnak el az eszköztárban a jogalkotási törvényben intézményesített jogi iránymutatások ( irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) ezek egy része közvetve vagy közvetlenül az irányítást is szolgálja,Szólni kell az irányított szerv szervezeti és működési szabályzatának elkészítésével kapcsolatos irányítási jogokról. Lehetséges megoldás, hogy a szabályzatot az irányító határozza meg, más esetben jóváhagyás, vagy törvényességi kontroll illeti meg az irányítót vagy a felügyeletet gyakorló szervet.

A gyakoribb egyedi irányítási eszközök:

1. az irányító szervet megilletheti a szerv létesítésének(alapításának) átszervezésének és megszüntetésének a joga

2. a konkrét egyedi ügyben adott utasítás a kibocsátása alkalmas az irányító akaratának (hatalmának) a legkövetkezetesebb érvényesítésére. Ugyan akkor az irányított szerv önállóságát korlátozhatja.

3. a konkrét ügyekben való döntésekhez két csoportja ismeretes. Az egyik az irányított szervi viszonyaiban hozott döntések, a másik szakmai ügyekben hozott egyedi aktusok.

4. az irányítót általában megilleti az aktus felülvizsgálati jog.5. az egyedi eszközök körében szinte általánosnak tekinthető a beszámoltatási jog illetve

a jelentéstételi kötelezettség. 6. megemlítjük az irányító szerv által végzett ellenőrzéseket, az esetek jelentős részében

az irányításhoz teljes körű ellenőrzési jog kapcsolódik

Az államigazgatási szervek irányításának tételes jogi szabályozása.Áttörést a rendszerváltoztatást követően a közigazgatási szervezeti rendszer kiépítése hozott Sztv. szabályozza az említett tevékenységeket a következő módon:

1. államigazgatási szerv irányítása2. vezetői tevékenység irányítása3. államigazgatási szerv felügyelete

Az államigazgatási szerv irányítása. E törvény hatálya az autonóm államigazgatási szervek kivételével a központi államigazgatási szervekre, valamint a kormány tagjaira, az államtitkárokra és a szakállamtitkárokra terjed ki. A következő szakasz azonban a szervi hatályt kiterjeszti: e szerint a hatály minden államigazgatási szerv irányítására kiterjed. ( ha törvény eltérően nem rendelkezik)A területi államigazgatási szervek irányító tevékenységére is.

269

Az Sztv. felülírja a korábbi jogszabályokat.Az irányítási eszközök:

1. az államigazgatási szerv alapításának, átszerezésének (más szervvel való egyesítés, szétválasztás, és alapító okirat módosítás) valamint a szerv megszüntetésének a jogát kell megemlíteni. Különbséget kell tenni a szerv intézményesítése és létrehozása között.

2. az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogok (kinevezés, felmentés, és az egyéb munkáltatói jogok) teljes egészében az irányító szervet illetik meg

3. az irányított szerv tevékenységének az ellenőrzése lényegében mindenre kiterjed. A törvény törvényességi, pénzügyi, eredményességi, és hatékonysági ellenőrzési jogkört kreált.

4. a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának joga szintén irányítási eszköz.5. az államigazgatási szerv nem hatósági jogkörében hozott döntésének

megsemmisítése, és szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás minden korlátozás nélkül megilleti az irányító szervet.

6. Jelentőségét tekintve a felsorolás élére kívánkozna az irányított szerv költségvetési előirányzatának és létszámkeretének a meghatározása.

7. Az államigazgatási szerv döntésének előzetes vagy utólagos jóváhagyását bármely jogszabályban ki lehet kötni

8. gyakorlatilag az egyedi utasítás kibocsátásának joga is korlátlan9. végül a beszámolóra, vagy jelentéstételre való kötelezés zárja az irányítási jogok

sorát. Ide tartoznak az állami irányítás egyéb jogi eszközei is.Ha a törvény kivételt nem tesz az irányító hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

A vezetői tevékenység irányítása.Állami vezető, vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányításán következő hatáskörök együttesét kell említeni:

1. egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására. 2. vezető tevékenységének ellenőrzése3. jelentéstételre vagy beszámolásra való kötelezés

A szervezet irányításának, és a vezetői tevékenység irányításának az elhatárolását az Sztv a következőképpen világítja meg.Az állami vezető vagy államigazgatási szerv szervezeti egység vezetője tevékenységének irányítását elkülöníti az államigazgatási szerv irányításának fogalmától, mivel az egyik esetben egy egész szervezet, míg a másik esetben csak egy vezető tevékenységének befolyásolásáról van szó.

Az Sztv. Szempontjából állami vezetőnek minősül: a miniszterelnök, a miniszter az államtitkár és a szakállamtitkár.Az államigazgatási szervek szervezeti egységeinek a körülhatárolása nehezebb feladat. Kivéve a minisztériumot: a minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik

Irányítási viszonyok a helyi önkormányzatokban:A helyi önkormányzatok között nincs, azaz nem jön létre irányítási jogviszony.

270

Ez azt jelenti:1. a központi állami szervek nem irányítják a helyi önkormányzatokat. Sietünk

azonban leszögezni, hogy önálló hatalmi ágnak sem tekintjük a helyi önkormányzatokat.

2. a területi és települési önkormányzatok között nem jön létre hierarchikus viszony.

Az Országgyűlés, különösen a törvényalkotáson keresztül gyakorol hatást a helyi önkormányzatokra. Az így létrejövő kapcsolatot azonban nem tekintjük irányításnak.A fentiekhez hasonlóan nem minősülnek irányítási jogosítványoknak a köztársasági elnök helyi önkormányzatokkal kapcsolatos hatáskörei (döntés területszervezési ügyekben, köztársasági biztos kinevezése)A kormány szerepét az Alkotmány világosan kijelöli. Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.

A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők. Alapvetően azonos jogállás eleve kizárja a hierarchikus kapcsolatokat. A megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony. Adott helyi önkormányzat szervezetében azonban már fellelhetők irányítási viszonyok. A helyi önkormányzás joga a választó polgárok közösségét illeti meg, akik részben közvetlenül, részben közvetett módon az általuk megválasztott képviselő testület (közgyűlés) útján gyakorolják a hatáskört.Az irányítási jogviszonyok az Alkotmányból erednek. A képviselő testület alapjoga, hogy a törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. A képviselő testület hatásköréből ezt a jogát nem ruházhatja át. A képviselő testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.

A képviselő testület további irányító jogosítványai:1. szervei részére feladatot határozhat meg2. egyes hatásköreit (az át nem ruházható hatáskörök kivételével) a polgármesterre, a

bizottságaira, és a részönkormányzat testületére átruházhatja.3. az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

A polgármesteri hivatal irányításáról külön rendelkezik a törvényalkotó. A polgármester a képviselő testület döntései szerint, és a saját önkormányzati jogkörében irányítja hivatalt.

A felügyeletről általában:A felügyelet a közigazgatásban gyűjtőfogalom.Nincs egységes értelmezése az irányítás és felügyelet közötti jogviszonynak. Az irányítás mindig létrehoz egyfajta hierarchiát. A felügyelethez viszonyítva, pedig többletjogosítványokkal rendelkezik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az irányítás magába foglalja, elnyeli a felügyeletet. Létezik azonban hierarchián kívüli felügyelet is. (pl.: ügyész törvényességi felügyelete.)

A/ A különböző felügyeletek lényegesen eltérő tartalmú jogviszonyokat hoznak létre pl.: a törvényességi felügyeletek alig hasonlíthatók össze a pénzügyi szervezetek állami felügyeletével.

271

B/ nem lehet egyértelmű választóvonalat húzni az irányítás és az egyes felügyeleti fajták közé. Döntő szerepe annak van, hogy az irányításnak illetve felügyeletnek elnevezett hatáskifejtés mire terjed ki. (szervi és vagy szakmai tevékenységre) és milyen eszközök igénybevételével valósul meg..

Nincs olyan felügyeleti fajta, amelynek eredményes és hatékony gyakorlása kizárólag jogi eszközök alkalmazásával biztosítható lenne. A felügyelt szerv tájékoztatása konzultációs lehetőség biztosítása, tanácsadás, képzések, továbbképzések szervezése stb. egyre inkább beletartoznak az egyes felügyeleti tevékenységekbe

Az államigazgatási szervek felügyeleti tevékenysége nem egynemű működést jelent, hanem különböző felügyeleti fajták alakultak ki (felügyeleti tevékenységet nemcsak államigazgatási szervek látnak el -létezik bírói, ügyészi és kvázi hatóságok által ellátott felügyelet is.)

A felügyelet tételes jogi szabályozása:A hatályos szabályozás átfogó rendelkezéseit a korábban már hivatkozott Sztv. tartalmazza. A törvényalkotó abból kiindulva, hogy a felügyelet szűkebb körben biztosít beavatkozást, mint az irányítás, a következőképpen rendelkezik:Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában az irányítási eszközök közül a korában felsorolt hatáskörök együttesét kell érteni. Nevezetesen:

1. Az államigazgatási szerv létesítését, átszervezését, megszüntetését2. a felügyelt szerv tevékenységének teljes körű ellenőrzését.3. kizárólagos jogszabálysértés esetén az SZMSZ jóváhagyásának megtagadását4. a felügyelt szerv jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítését, szükség esetén új

eljárás lefolytatására való utasítását.

A fentiek kiegészülnek a kifejezetten ezekhez kapcsolódó jelentéstételre, vagy beszámolóra való kötelezés jogával. Azonban a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadására, valamint döntés megsemmisítésére kizárólag jogszabálysértés esetén van lehetőség.

Álláspontunk szerint az államigazgatási szerv létesítése átszervezése stb. nehezen gyömöszölhető be a felügyeleti jogkörök körébe.A hatályos szabályozásban megfigyelhető az irányítás és felügyelet intézményének egymáshoz való közelítése.

Eddig az én kidolgozásom a 2007 es Ivancsics –Fábián jegyzet alapján. A hivatkozott jogszabályokat nem módosították. Ami ez után jön az a korábbi kidolgozása valakinek. Fábián Tanár úr emailben azt válaszolta, hogy elég a jegyzet de azért a könyvet is olvassam el. Magyarul elég a jegyzet…

272

a közigazgatás horizontálisan és vertikálisan differenciált, sokarcú szervezetrendszer, ahol a vizsgálódás középpontjában a szervezetközi és a szerven belüli viszonyok állnak

a viszonyrendszer leírására leggyakrabban használt fogalmak hierarchia ► szervezeti alá-fölérendeltség irányítás vezetés felügyelet ellenőrzés

vezetés és irányítás viszonya ► kétféle nézet

szinonim fogalmak

két fogalom közti különbözőséget hangsúlyozza (Szamel Lajos) az irányítás a szervezetrendszer részét képező (külső szinten elhelyezkedő) szervek

közti viszony leírására szolgál a vezetés az adott szerven belüli viszonyrendszert fejez ki

hierarchia és irányítás viszonya ► kétféle nézet

az irányítás kizárólag hierarchikus ► az irányítási viszonyok egyben alá- fölérendeltséget is jelentenek (Magyary, Szamel, Madarász) ► érveket Ivancsics foglalta össze az irányítás és hierarchia azonosítása teremti meg a jogtudományi oldalról való

megközelítés lehetőségét erőltetett a szervezet és tevékenység szétválasztása jogi oldalról nézve az irányítási hatáskör mindig létrehoz egyfajta alá-

fölérendeltséget

megkülönbözteti a közigazgatást mint szervezetet a közigazgatástól mint tevékenységtől (funkció) ► elismer ún. hierarchián kívüli irányítást is ► így az irányítási viszonyban lévő 2 szerv közt nem feltétlen van hierarchia

az irányítás

az irányító (irányítás alanya) és az irányított (irányítás tárgya) meghatározott célból fennálló viszonya. Szervezetek közti olyan hatalmi viszony, miben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol (= irányítás szociológiai fogalma).

irányított tevékenységek

szervezeti tevékenység fajtákra (minden szervnél megtalálhatóak) ► szervezeti irányítás szervezet létrehozása, átszervezése, megszüntetése személyzeti feladatok (létszám meghatározása, kinevezés, bérrendszer

kialakítása, munkaügyek)

273

működés dologi feltételnek biztosítása (költségvetés, üzemeltetési fa., pénzügyek )

belső szervezeti struktúra kialakítása működési rend (eljárás) meghatározása szervezetfejlesztéssel kapcsolatos teendők segédtevékenység. (kommunikációs rendszer működtetése)

szakmai tevékenység ► (minden szervnél mást jelent) ► szakmai irányítás

az irányítás eszközei jogi eszközök ► kodifikált, jogszabályban rögzített eszközök ► irányításról csak

akkor beszélhetünk, ha az irányító államigazgatási szervnek jogszabályok biztosítják azokat a jogi eszközöket, amelyekkel megvalósítható a szociológiai értelemben vett irányítás

szabályozási jog ► normatív eszközök ► 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról ► a szabályozásra az irányítónak kétféle lehetősége van

jogszabály alkotás állami irányítás egyéb jogi eszközei

normatív utasítás (egyszemélyi vezető) ► nagyon elszaporodott, ezért két korlátot állít a jogalkotási törvény

a miniszter csak jogszabályban megállapított irányítási hatáskör keretében adhat ki utasítást

ez csak a közvetlen alárendelt szervre vonatkozhat normatív határozat (testület hozza)

konkrét utasítás a legerősebb irányítási eszköz a szervezeti irányításban nincs érdemi ► csak eljárási jellegű utasítás adható korlátlan utasítási jog ► megszünteti az irányított önálló szervezeti létének

jogi alapját, ebben az esetben nincs szó jogviszonyról a szervezeti irányítás keretei között erősen korlátozott ► a szakmai viszonyok

befolyásolásának eszköze inkább

konkrét ügyben való döntés olyan egyedi aktus, mely elsősorban az irányított szervezeti viszonyaira hat tartalom szerint lehet

jogosító, tiltó, kötelező gazdálkodást / létszámgazdálkodást érintőek

hatáskörmegosztásból származó döntések irányító és irányított között javaslattétel az irányítói döntéshez (irányított részéről) irányított döntéstervezetének irányítói véleményezése irányított szerv döntéséhez való előzetes irányítói hozzájárulás irányított döntésének utólagos jóváhagyása

aktus-felülvizsgálat az irányított döntéseinek utólagos felülvizsgálása jellemzésére három paramétert szokás használni

kezdeményezés módja hivatalból az irányító

274

lehet kezdeményező az aktus címzettje, érintettje is a felülvizsgálati jog terjedelme ► a felülvizsgálat okától függ

törvényességi hiba esetén: korlátozott aktus-felülvizsgálati jog, csak törvényességi kontroll

célszerűségi kontroll: szélesebb jogkör megtehető intézkedések

kasszációs jog ► aktus-felülvizsgálat eredményeképp megsemmisítheti aktust

reformatórius jog ► megváltoztatási jog (erősebb, mert új aktust is alkothat)

ellenőrzés mintegy előfeltétele az irányítás többi eszköze alkalmazhatóságának célja ► információszerzés, formái sokfélék lehetnek, pld.

átfogó vagy speciális vizsgálatok lefolytatása adatok kérése, rendszeres vagy ad hoc jelentések kérése, beszámoltatás helyszíni ellenőrzés)

nem jogi eszközök olyan ráhatás, mely nem jogi formában valósul meg felsorolhatatlanok, sokfélék ► pld. ösztönző-rendszer, jutalmazás, …

Az irányítás és felügyelet elhatárolása. Felügyeletfajták és felügyeleti eszközök.

a közigazgatás horizontálisan és vertikálisan differenciált, sokarcú szervezetrendszer, ahol a vizsgálódás középpontjában a szervezetközi és a szerven belüli viszonyok állnak

a viszonyrendszer leírására leggyakrabban használt fogalmak hierarchia ► szervezeti alá-fölérendeltség irányítás vezetés felügyelet ellenőrzés

az irányítás az irányító (irányítás alanya) és az irányított (irányítás tárgya) meghatározott célból

fennálló viszonya. Szervezetek közti olyan hatalmi viszony, miben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol (= irányítás szociológiai fogalma).

irányított tevékenységek szervezeti tevékenység fajtákra (minden szervnél megtalálhatóak) ► szervezeti

irányítás ► pld. szervezet létrehozása, átszervezése, megszüntetése, személyzeti feladatok, működés dologi feltételnek biztosítása, belső szervezeti struktúra kialakítása, működési rend (eljárás) meghatározása, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos teendők, segédtevékenységek

szakmai tevékenység ► (minden szervnél mást jelent) ► szakmai irányítás az irányítás eszközei

jogi eszközök ► kodifikált, jogszabályban rögzített eszközök ► irányításról csak akkor beszélhetünk, ha az irányító államigazgatási szervnek jogszabályok biztosítják azokat a jogi eszközöket, amelyekkel megvalósítható a szociológiai értelemben vett irányítás

275

szabályozási jog ► normatív eszközök ► 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról ► a szabályozásra az irányítónak kétféle lehetősége van ► jogszabály alkotás és állami irányítás egyéb jogi eszközei (normatív utasítás és normatív határozat

konkrét utasítás konkrét ügyben való döntés aktus-felülvizsgálat ellenőrzés

nem jogi eszközök

a felügyelet fogalma a közigazgatási jogtudományban

1945 előtt a magyar közigazgatás-tudományi irodalom a problémakört elhanyagolta

II. világháború utáni különböző vélemények közös elemei az irányítás magában foglalja a felügyeletet az irányítás komplex jogi és nem jogi elemeket is tartalmaz, a felügyelet

viszont jogi kategória Irányítás-felügyelet elhatárolása ► melyik a tágabb fogalom?

hagyományos álláspont a felügyelet a tágabb fogalom, mely az irányítást magában foglalja Szamel Lajos külön monográfiát szentelt a témának

van irányítási jog nélküli felügyeleti jogkör, viszont a felügyeleti jog nélküli irányítás elképzelhetetlen

ún. hierarchián kívüli felügyelet típusai ügyészi felügyelet egyesületek feletti államigazgatási felügyelet speciális felügyelet (pld. közegészségügyi) szakfelügyelet

a felügyelet differentia specificája a jogi szabályozottság mindkettő függő viszony leírására szolgál

irányítás: abszolút, minden részletre kiterjedő függőséget jelent, de jogi szabályozásra alkalmatlan

felügyelet: csak a függőség fő pontjait meghatározó viszony, jogviszony, mert a felügyelt szerv belső szféráját nem érinti

van ellentétes álláspont is ► irányítás a tágabb fogalom a felügyelet, mint állami tevékenység

felügyelet, mint jogintézmény elhelyezése nem érdektelen ► magyar szakirodalom nem tárgyalja ► szóba jöhető jogintézmények

felügyelet és jogalkotás Lorenz von Stein (1893)

az állami főfelügyeletet külön „hatalmi ágként” fogta fel rendeltetése, hogy az önkormányzatok és az állam egységét biztosítsa állami főfelügyeletnek jogalkotói jogosítvány is

Heinrich Triepel (1917) különbséget tesz a törvényhozás törvényhozó és a központi

közigazgatás rendeletalkotó tevékenysége között

276

a felügyelet rendeltetése a felügyelt meghatározott irányba hozása vagy tartása

amíg a felügyelet előre meghatározott szempontok alapján alakítja tevékenységét (utólag, az iránytól való eltérés után lép működésbe), addig a jogalkotás a jövőre nézve határozza meg a jogalanyok magatartását

felügyelet és jogalkalmazás a századforduló óta a közigazgatási jogászok a felügyeletet nem a

jogalkotás, hanem a végrehajtáshoz sorolják (lásd fentebb) nézetkülönbségek

a közigazgatás és a bíróság feladata-e a felügyelet? felügyelet és jogalkalmazás azonos –e?

újabb irodalom ► államigazgatási felügyelet mint tevékenység tehát egyfajta jogalkalmazás, mégpedig államigazgatási jogalkalmazás, ami nem esik egybe a bírói jogalkalmazással

különbség az eszközrendszerben is bírósság ► döntés felügyelő hatóság eszközeit már Triepel is két csoportra osztotta ►

megfigyelő és kijavító

ellenőrzés és felügyelet elhatárolása

mind az ellenőrzés, mint a felügyelet mint jogviszony többféle formában fordul elő, aszerint kik a konkrét jogalanyok és mi a cél (rendeltetés) és a tartalom (jogosítványok)

ellenőrzési jogviszony általános tartalma információk szerzése az ellenőrzöttről és az ehhez szükséges

jogosítványok szimmetrikus ► nem jár együtt ellenőrzött viszonyainak befolyásolási jogával

a felügyelet annyival több, hogy nemcsak információkat szerezhet a felügyeltről, hanem annak tevékenységét, jogi aktusait is befolyásolhatja aszimmetrikus jogviszony aktív (felügyelő) és passzív (felügyelt) alannyal

felügyeletfajták kategorizálásának viszonylag nagy irodalma van pld. Kaltenbach 1991

a felügyelet jogalanyok szerint a szövetségi államokban a szövetségi felügyelet a tagállamok felett önkormányzatok feletti állami felügyelet (pld. kamarák feletti felügyelet) gazdálkodási (gazdasági) felügyelet (pld. vállalatok, bankok felett) állampolgárok, szervezetek egyes tevékenységének felügyelete (pld.

hatósági felügyelet)

a felügyelet tárgya szerint lehet

277

pénzügyi szakfelügyelet (bizonyos tevékenységekkel kapcsolatos szakmai előírások

betartásának felügyelete) speciális felügyeletek

a felügyelet jogalapja szerint törvényességi ► csak a cselekvés jogszerűsége szerint célszerűségi

a felügyeleti eszközök uralkodó felfogás szerint két nagy csoport

segítő és helyreigazító eszközök információkérés tanácsadás kifogásolás illetve aktus-felülvizsgálat jóváhagyás (engedélyezés)

helyettesítő eszközök aktus pótlása (mulasztás orvoslása) állami megbízott alkalmazása önkormányzat feloszlatása

fontos következtetés ► a modern közigazgatási felügyelet intézménye – szemben a nálunk megszokott tradicionális felfogással – kevésbé represszív, szankcionáló jellegű, mint inkább a felügyelt zavartalan működése szakmai feltételeinek biztosításában érdekelt ► az általa használt eszközök többnyire segítő, ritkábban helyreigazító és csak kivételesen a felügyelt önállóságát megszüntető, helyettesítő eszközök (Kaltenbach, 1991)

Az irányítás jogi és nem jogi eszközei.

I. A jogforrásokról általában

nem csak a közigazgatásra jellemző rendszer de vannak sajátosságai: állami irányítás egyéb jogi eszközei, dilemmák

jogforrás legáltalánosabban a jog megjelenési formája jogforrás az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek

eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget kapnak

jellemzői csak állami szerv jogosult rá b) csak annak az adott jogforrásnak kibocsátására jogosult, amelyre felhatalmazták c) kötelező jelleg d) harmónia a többlépcsős jogalkotásnak megfelelően e) tárgyi kényszer

jogszabály érvényességi feltételei: arra feljogosított szerv

278

a számára kötelezően előírt eljárási szabályoknak megfelelően kell, hogy kiadja nem ütközhet magasabb szintű jogforrásba arra meghatározott rendben és formában ki legyen hirdetve

jogforrások csoportosítása: írott és íratlan eredeti (az Alkotmány megemlíti) és származékos kényszerítő és megengedő konstitutív és regulatív rendes és rendkívüli központi és helyi egyedi és testületi külső és belső érvényes és hatályos

vannak-e a közigazgatási jognak speciális jogforrásai? - nincsenek => a Magyar Köztársaság jogforrásai forrásai a közigazgatási jognak is, függetlenül attól, hogy azokat közigazgatási szervek alkották-e, da vannak sajátosságok

ugyanakkor vannak a közigazgatás világára különösen jellemző formák a jogforrási rendszer a következőktől függ:

államszerkezet (összetett v. egyszerű) állam belső területi egységei ill. ezek kompetenciái államszervezet felépítése, kormányzati rendszer, hatalommegosztási súlypontok,

jogalkotási jogkörök államfelfogás (pl. loberális: az állam szolgáltató jellegű => az állam jogalkotási

rendszere szűkebb) hatalommegosztás elve (szubszidiaritás, centralizáció/decentralizáció) adott történelmi korban milyen a jog ereje a társadalmi viszonyok szabályozásában

II. Jogszabályok

törvény Alkotmány van a legelső helyen 2/3-os, egyszerű többséges

tvr. ET adta ki, most már nem adnak ki ilyet (1989. évi XXXI. tv.) legalább törvénynek kell hatályon kívül helyeznie

KE rendelete nem mindenki tartja jogforrásnak rendkívüli szituációhoz kötött Alk. 19/C. § (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli

intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja

Honvédelmi Tanács rendelete törvény erejű jogforrás súlyosan veszélyeztető szükséghelyzethez kötött Alk. 19/B. § (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények

alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem

279

függesztheti fel. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja

MT rendelet / Korm. rendelet testület jogköre miniszterelnök jogköre (saját nevében, saját helyettesítés rendjét szokták így

szabályozni) miniszteri rendeletek (kormány tagjai adják ki)

Államtitkári rendelkezés (politikai, közigazgatási, címzetes, helyettes át.) jelenleg nincs jogalkotási joguk régről maradt miniszteri rendeletnek kell hatályon kívül helyezni

önkormányzati rendelet (ahol testület van)

III. Az állami irányítás jogi eszközei

nem rendelkeznek olyan erővel, mint a jogszabályok állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem fogalmazhatnak meg ÁB felülvizsgálat tárgyai (gond akkor van, ha nem olyan elnevezés alatt adják ki, mint

amiről szól. pl. határozmány, közlemény

1. határozat

az állami és önkormányzati munka vitelének hosszabb távra szóló meghatározását adják Országgyűlés, Kormány, helyi önkormányzatok képviselő testületei adhatnak ki Az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a

feladatkörükbe tartozó terveket állapítják meg Az Országgyűlés és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben

való közzétételét Az önkormányzatok és az önkormányzat szervei határozataikat a hivatalos lapjukban,

illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé

2. utasítás

történetileg két fajtája alakult ki jogi rendelet: olyan tartalmú normatíva volt, amely vonatkozhatott állampolgárokra,

az egységes jogrendszer része volt, új jogot nem keletkeztethetett, hanem a meglévőt részletezte

közigazgatási rendelet: a mai normatív utasítás, csak az igazgatási szervezeten belül hatott, az akaratérvényesítés egyik leghatékonyabb eszköze volt, a közigazgatás területén leginkább az állami szervek relációjában és a rendészeti igazgatásban jelentős

hosszú időn keresztül elszaporodtak, a jogalkotásról szóló törvény azonban korlátozta őket; két korlát: egyszemélyi vezető jogosult kiadására: a miniszter és az országos hatáskörű szerv

vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó

szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki kihirdetni nem kell őket, csak arról kell gondoskodni, hogy róluk a címzettek közvetlenül

tudomást szerezhessenek, th. a minisztérium, ohsz hivatalos lapjában kell közzétenni

280

3. statisztikai közlemény

A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni

4. MNB elnökének jegybanki rendelkezése

A pénzintézeti tevékenység, illetőleg a pénzforgalom körében állapít meg szabályokat Az MNB elnöke a külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként a

pénzügyi intézményekre és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyekre, valamint a befektetési szolgáltatókra és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az elszámolóházakra kötelező előírásokat adhat ki

Alkotmányos alapok: AZ MNB feladata külön törvényben maghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzetei fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása

a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed. Az ilyen jegybanki rendelkezést az igazságügyminiszterrel egyetértésben kell kiadni és a Magyar Közlönyben kell közzétenni

5. jogi iránymutatás

irányelv az Országgyűlés és a Kormány bocsát ki általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és

a társadalmi élet fontos kérdéseiben a Magyar Közlönyben közzétehető

elvi állásfoglalás Országgyűlés és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti ki a Magyar Közlönyben közzé kell tenni

tájékoztató A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős

szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető

6. bankfelügyeleti rendelkezés (közlemény)

IV. Dilemmák szokásjog (a közigazgatási jogban nincs) állami szervek gyakorlatából előálló jog AB határozat

mindenkire kötelező, LB-re is negatív jogalkotás eredménye

281

pozitív jogtételt nem formázhat meg, kiv. alkotmányos követelményekre való hivatkozás

LB jogegységi döntés

V. Az állami irányítás nem jogi eszközei az irányítási tevékenység során olyan eszközök is használatosak, melyek jogszabályban

nem rögzítettek, de alkalmasak irányítói hatás kifejtésére; ezek az irányítás nem jogi eszközei

minden olyan eszköz szóba jöhet, amely hatás kifejtésére alkalmas - számuk felsorolhatatlan pl. képzés, továbbképzés, tapasztalatcsere, jutalmazás, premizálás - nem jogi formában valósul meg a beavatkozás

*** ?tavalyról?

konkrét utasítás a legerősebb irányítási eszköz, jogi szabályozáshoz kötött azonban: az egyedi utasításnak

mindig kell, hogy legyen jogszabályi alapja jogorvoslati lehetőség ellene általában nincs, legfeljebb felterjesztési jogot javasolnak, ill.

indoklási kötelezettség alkalmazása kétségessé teszi az önállóság érvényesülését, különösen ha nincsenek

korlátai

konkrét ügyekben való döntés elsősorban az irányított szervezeti viszonyaira hat ezek tartalmukat tekintve jogosító, tiltó vagy kötelező aktusok csak jogi szabályozás teheti lehetővé lehet: hozzájárulás, utólagos jóváhagyás, javaslattétel, véleményezés

aktus felülvizsgálat az irányított egyedi döntéseinek valamilyen szempontból való utólagos felülvizsgálata kérdéses, hogy törvényességi vagy célszerűségi szempontból is legyen-e a szervnek ilyen

joga terjedelme: az irányító az aktus felülvizsgálata szempontjából kétféle döntést hozhat:

kasszatórius vagy reformatórius

ellenőrzés ténymegállapítás, információk beszerzése és elemzése a jogi szabályozás szerepe abban van, hogy meghatározza az ellenőrzés területeit,

eszközeit és az eljárást

személyzeti ügyekben való döntés hatás kifejtésére alkalmas jogosítványok vezető kinevezése munkáltatói jogok illetmény megállapítása fegyelmi megállapítása

282

57/B. A személyzeti politika. A közszolgálati jogviszony hatályos szabályozása

A személyzeti politika azoknak az elveknek az összességét jelenti, amelyek valamely apparátus személyzetének kiválasztására, teljesítményének értékelésére, és felelősségi rendszerére vonatkoznak.

a közszolgálat működtethető zárt (karrier-) rendszerben

hivatásos, szakképzett személyzetet foglalkoztatnak.

283

általános munkaviszonyban dolgozókhoz képest előjogok illetik meg őket: elmozdíthatatlanság (csak fegyelmi úton vagy büntetőbírói ítélet által), garantált előmenetelhez való jog

ugyanakkor különös kötelességek is terhelik őket. Feladataikat akár személyes érdekeik félre tételével is kötelesek ellátni

munkaviszonyt nem magánjogi szerződés, hanem közjogi-közigazgatási jogi jellegű aktus (kinevezés, választás) létesíti

munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek nem alku és megegyezés tárgyai, hanem azokat jogi normák írják elő

nyílt rendszerben jellemzői értelemszerűen a zárttal ellentétesek szélsőséges változata volt az USA-ban a „zsákmányrendszer”, amelyben a

választásokon győztes pártnak módjában állt híveit közületi állásokkal jutalmazni minden szervezetrendszer teljesítménye sok tényezőtől függ ► első hely a személyzeti

összetétel ► mindenkor az érdeklődés homlokterében állt a személyzeti politika a személyzeti politika

fogalma: szervezet tagjainak kiválasztása, képesítésére, előmeneteli és illetmény-rendszerére teljesítményértékelésére (minősítésére), illetve felelősségi rendszerére vonatkozó szabályok

fejlődéstörténete gyökerei az ókorra nyúlnak vissza ► Kína (mandarinok mellé kerestek

szakembert ► vizsga) Anglia ► személyiség-vizsgálatok

Magyarország XIX. sz. végén a pénzügyi szolgálati szabályzat mellékletének voltak már ilyen

jegyei ’30-as évek ► vizsgálatok a munkahelyi körülmények (világítás, falak színe,

…) hatása a köztisztviselők munkavégzésére ► komoly hatás, a „környezet fegyelmez”

II. világháború után a politika uralta a személyzeti politikát. A szocialista viszonyok között nem lehetett különbséget tenni állami és egyéb munkaviszonyok között. Az 1951-es munka törvénykönyve az állami közszolgálati jogviszonyt az általános munkajogi jogviszonnyal.

’50-’56 ► párthűség, semmi szakmaiság 1956 ► a forradalom „viselkedésre” ösztönző hatása ► óvatosságra intett 1957 ► új rendszer, eszköz a legalitás igazolásához 1962 ► „mesterhármas”

politikai megbízhatóság szakmai alkalmasság vezetői rátermettség

rendszerváltás utánÚj munka törvénykönyvet alkottak, ami csak a versenyszférában lévő munkaviszonyokat szabályozta, a közszolgálati munkaviszonyokat egységesen és külön törvényben kell rendezni. A közszolgálati munkaviszonyt az 1992. évi 23. törvény a köztisztviselők jogállásáról szabályozza.

284

Az ún. közszolgálati jogviszony kikerült a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv. ► Mt.) szabályozási köréből ► köztisztviselők jogállásról (1992. évi XXIII. tv. ► Ktv. ► Mt. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a Kjt. kifejezetten elrendeli) A közalkalmazottak jogállásról (1992. évi. XXXIII. tv. ► Kjt. ► Mt-hez képest lex specialis, azaz amiben nem rendelkezik az Mt. az irányadó) szóló törvények ► szükséges lenne egy egységes közszolgálati kódex

igény az új szabályozásra a közszolgálat egészének együtt kell munkálkodnia a közfeladatok

elvégzésén akadály a két nagy érdekcsoportra bomlás

Az álalmi szolgálati munkaviszony a Ktv szerint közszolgálati, a Kjt szerint közalkalmazotti jogviszony. A magunk részéről az egységes állami szolgálati (közszolgálati) kódex megalkotása lenne kívánatos. Ennek a tananyagnak a tárgya a közigazgatás személyzete, ezért a Ktv-re leszünk tekintettel, mivel ez a közigazgatás személyzeti jogának alaptörvénye.

a közszolgálati jogviszony hatályos szabályozása ► Ktv. fontos a köztisztviselői és közalkalmazotti kör szétválasztása

köztisztviselő mindig az állam nevében jár el tevékenysége kifelé irányul kötelező erejű döntést hozhat

közalkalmazott szolgáltatást nyújt nem kötelező az igénybevevőre „a munka világához” tartozik

Szervi hatály Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok

és területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

kiterjed néhány nem közigazgatási szervre is, amely közigazgatási feladatokat is ellát, pld. Köztársasági Elnök Hivatala, Országgyűlés Hivatala, MTA Tikársága, …

személyi hatálya Ktv meghatározás szerint köztisztviselő a felsorolt szervek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza. Felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

285

közszolgálati jogviszony ► az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségképpen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg ► nem terjed ki a miniszterelnökre, miniszterekre és politikai államtitkárokra

A közszolgálati jogviszony létesítése

Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, közigazgatási versenyvizsgával, és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel.

Központi államigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat.

Pályázat:Közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható vezetői kinevezés, vezetői megbízás a közigazgatási szervnél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek.

Köztisztviselői jogviszony keletkezése:A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott feladat elvégzéséhez vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.

Köztisztviselői jogviszony megszűnése:A közszolgálati jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;b) a köztisztviselő halálával;c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel;e) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve

ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével;f) a 70. életév betöltésével;g) a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási

állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint.

A közszolgálati jogviszony megszüntethető:a) a felek közös megegyezésével;b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó

jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez;c) lemondással;

286

d) felmentéssel;e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A köztisztviselőt felmentése esetén végkielégítés illeti meg.

Összeférhetetlenség

21. § (1) Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.

(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

(3) Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a Közigazgatási Eljárási Szakértői Bizottság tevékenységében való részvételre.

(5) Másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.

(6) A köztisztviselőa) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely

hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;

c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

21/A. §22. § (1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben

törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.

287

58/B. A kiválasztási rendszer. A köztisztviselői jogok és kötelességek. Az előmeneteli és illetményrendszer

A személyzet kiválasztási rendszere 3 összetevő eredője:1. kiválasztási módszerek2. közszolgálati jogviszony létesítésének általános és különös jogi feltételei3. közszolgálati jogviszony létesítésének és megszűnésének jogi formái

a kiválasztási rendszer összetevői

288

módszerek felvételi vizsga személyiségkutató megbeszélés illetve személyiségvizsgálat gyakornoki rendszer pályázati rendszer ún. belső előléptetés rendszere

Jogviszony létesítésének általános és különös jogi feltételei

közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei

általános jogi feltételei állampolgársági jogviszony cselekvőképesség büntetlen előélet legalább középiskolai végzettség egészségi állapot hozzátartozói együttalkalmazás tilalma

különös (speciális) jogi feltételek erkölcsi kifogástalanság fontos és bizalmas munkaköröknél Nemzetbiztonság vizsgálat („C típusú”) bizonyos munkaköröknél szakképesítés, nyelvismeret, vagyonnyilatkozat,

gyakorlati idő központi közigazgatási szervnél felsőfokú végzettségű pályakezdő

köztisztviselő csak akkor alkalmazható, ha van nyelvvizsgája Főjegyzővé az nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi doktori vagy

okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, és közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

közszolgálati jogviszony létesítésének és megszűnésének jogi formái

Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

létesítés kinevezés választás szerződés

A Ktv. szerint a közszolgálati jogviszony kinevezéssel, és annak elfogadásával, határozatlan időre létesül. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

megszűnés törvény erejénél fogva

kinevezésben foglalt idő lejártával halál törvényben meghatározott egyéb esetekben

289

}törzsfeltételek

hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel 70. életév betöltésével

megszüntethető közös megegyezés áthelyezés► közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt

rendező jogszabály hatálya alá tartozó szervhez lemondás – nincs indoklási kötelezettség, el kell fogadni. felmentés► kapcsolódik hozzá a végkielégítés

létszámcsökkentés OGY, Korm., ÖK képviselő-testülete, országos főhatóság

rendeli el megszűnik a beosztás átszervezés nyugdíjasnak minősül

közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése feladatai ellátásra alkalmatlanná válik

azonnali hatállyal próbaidő alatt

a köztisztviselői jogok és kötelességek

a köztisztviselői életpálya a Ktv. a köztisztviselői jogviszony tartalmát, a köztisztviselőket megillető jogokat

és kötelességeket a köztisztviselői életpálya címszó alatt foglalja össze a közszolgálat fogalma is utal a mindkét felet terhelő különleges jogokra és

kötelességekre

a köztisztviselői jogok előmenetelhez illetményhez álláshoz való jog (elmozdíthatatlanság ► bírói ítélet vagy fegyelmi nélkül

elbocsátás tilalma), áthelyezhetetlenség hozzájárulás hiányában ún. ellátási jog munkakörhöz való jog► hátrányos következmény nélkül megtagadható olyan

feladat elvégzése, amely nem tartozik a munkaköréhez fokozott büntetőjogi védelem

a köztisztviselői kötelességek a sokszínűség miatt kimerítő felsorolás lehetetlen néhány, a nemzetközi standard-nek megfelelő kötelesség

hűség közszolgálat teljes odaadással ellátása törvényesség megtartása utasításnak való engedelmesség

Ktv. az ún. mérsékelt engedelmesség elvéből kiindulva szabályoz jogszabály és utasítás ütközése esetén a jogszabálynak kell érvényesülnie

megközelíthetetlenség► befolyástól mentesség hivatali (szolgálati) titok megtartása információszolgáltatási kötelezettsége köztisztviselőhöz méltó magatartás tanúsítása

290

meg kell szüntetni

vezető beosztású tisztségviselők vagyonnyilatkozata ► korrupció ellenes harc

Az előmeneteli és illetményrendszer.

az előmeneteli rendszer

fogalma► két részből áll az alkalmazott (munkavállaló) által befutható szakmai életpálya nem a munkáltató

eseti döntéseitől függ ► szakaszait jogszabály előre rendezi az alkalmazottnak alanyi joga a pályán való előrehaladás, ha a jogszabályban

foglalt követelményeknek megfelel► pályafutáshoz (karrierhez) való jog

fajtái tisztán automatikus rendszer► az idő múlása pusztán előmenetelt kiváltó ok tisztán érdemeken alapuló rendszer► tulajdonképpen nem is előmeneteli

rendszer► két típus nincs jogszabályban rögzített életpálya nem alanyi jog az előrelépés

vegyes rendszer► ez érvényesül napjainkban ► az automatikus előrelépés intézményesült, az érdemek szerinti szisztéma egyes elemeivel kombinálva

a Ktv. előmeneteli rendszere automatikus előmeneteli rendszer, de nem rekesztette ki az érdemeken alapuló

előrelépést sem kétféle köztisztviselői pályafutás

felsőfokú végzettségű köztisztviselő pályafutása öt ún. besorolási fokozat (fogalmazó, tanácsos, vezető-tanácsos,

főtanácsos, vezető-főtanácsos

A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőa) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,b) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,d) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,e) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos

besorolást kap.

várakozási idő► adott fokozatban ledolgozandó idő középiskolai végzettségű köztisztviselő pályafutása► három besorolási

fokozat előadó ► két év gyakornoki idő után főelőadó ► tizenkét év közszolgálati jogviszony után főmunkatárs ► harmincegy év közszolgálati jogviszony után

közös szabályok: pályakezdő csak gyakornoki besorolást kaphat az előrelépéshez a várakozási idő elteltén túl szükséges, hogy a

köztisztviselő legalább „alkalmas” minősítést kapjon közigazgatási alapvizsgát kell tenni felsőfokú végzettség megszerzésekor – ha egyéb feltételeknek megfelel –

át kell sorolni

291

mód van a soron kívüli előléptetésre ► „kiválóan alkalmas” minősítés is kell

várakozási idő legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha „kevésbé alkalmas” a minősítése

címek adományozásalényege: hogy az érintet köztisztviselő részben kikerül az előmenetel általános szabályai alól

felgyorsul az előremenetel adható ► címzetes tanácsos, főtanácsos, vezető-tanácsos, főmunkatárs

vezetői megbízás► felsőfokú végzettség és jogi vagy közigazgatási szakvizsga

főtisztviselői kar köztisztviselői munka összkormányzati szemléletének erősítésére ► 2001-ben miniszterelnök nevezi ki, pályázat és munkáltató véleménye alapján maximum 300 fő

az illetményrendszer illetmény ► alanyi jogon járó, törvényben meghatározott munkabér

közszolgálati illetményrendszerek fajtái alsó-és felsőhatáros illetményrendszer

munkakörökhöz meghatározott minimum, amit el kell érnie a közalkalmazott illetményének, de nem haladhatja meg az ugyanitt megadott maximumot ► két fajta egy munkakörhöz egy minimum és maximum érték egy munkakörhöz több fokozat

egyéniesítés ► mód arra, hogy a magasabb végzettségű, kvalifikáltabb munkát végzők magasabb alapilletményt kapjanak

gyakran egészítik ki kórpótlékos rendszerrel előnyös azoknak, akik karrierrendszerű közösségi szolgálatban vannak, hosszú

az egyes állomások között a várakozási idő, vagy már nincs előmeneteli lehetőség, de még huzamosabb ideig szolgálatban maradnak

folyamatos előrelépésen alapuló korcsoportos illetményrendszer fix összegű alapilletmény ► munkakör és szolgálati időtől függő korcsoport

kombinációja ► korcsoportokon belül fizetési fokozatok ugyanazon munkakörben eltöltött meghatározott idő után magasabb

korcsoportba lép ► ezzel nő az illetménye nincs kórpótlék ha a korcsoportok között az illetmény nagyságában számottevő különbség van

és az egyes várakozási idők nem túl hosszúak, ez a szolid, megbízható teljesítmény nyújtó munkaerő számára kedvező

rangfokozaton és beosztáson alapuló illetményrendszer két összetevőnek jut szerep

a hivatali rang (fogalmazó, tanácsos, …) ► általában ez az illetmény kisebbik hányada

292

tényleges beosztás hivatali rangban megszabott várakozási idő általában meghatározzák, hogy milyen beosztás, milyen ranghoz van kötve,

illetve mi lehet adott rangú köztisztviselő minimális beosztása főleg a fegyveres és rendészeti szerveknél alkalmazzák

az illetményrendszer korrekciós eszközei fontosabb formái

illetménypótlékok (kórpótlék, vezetői pótlék, nyelvpótlék, veszélyességi pótlék, …)

személyi fizetés prémiumok, jutalmak

a Ktv. illetményrendszere a folyamatos előrelépésen alapuló korcsoportos illetményrendszerhez áll a

legközelebb alapilletményeket nem fix összegben állapítja meg, hanem függővé teszi a minden

évben az állami költségvetésben megállapított ún. illetményalaptól köztisztviselőt besorolási osztályba, azon belül fizetési fokozatba kell sorolni ►

szorzószámok tartoznak hozzá (Ktv. melléklet) első besorolási osztály► felsőfokú iskolai végzettség ► 17 fizetési fokozat második besorolási osztály ► középiskolai végzetség ► 17 fizetési fokozat harmadik besorolási osztály ► 6 fizetési fokozat

alapilletményt a szorzószám és az illetményalap szorzata adja Ktv. az alapilletményen túl rendelkezik még

illetménykiegészítés ► az alkalmazó szerv szintjéhez igazodik illetménypótlék ► idegennyelv-tudási, éjszakai, … ún. 13. havi illetmény ► egyéb juttatások ► jubileumi jutalom, érkezési utalvány, ruházati

költségtérítés, … jutalom, elismerés

59/B. A minősítési rendszer. A közigazgatás személyzetének felelősségi rendszere.

A minősítési rendszer

a minősítés és minősítési rendszer fogalma

minősítés = a szervezetben dolgozók képességeinek, teljesítésének és magatartásának tényekre alapozott értékelése, melynek alapján meg lehet ítélni, hogy a minősített az adott beosztásban megfelelő-e, illetve, hogy indokolt-e őt magasabb beosztásba helyezni, más feladattal megbízni vagy a szervezetből alkalmatlansága miatt eltávolítani

minősítési rendszer = azon személyzeti politikai elveknek és az őket visszatükröző szabályoknak a foglalata, melyek valamely szervezetben foglalkoztatottak minősítésének formáját és tartalmát meghatározzák

293

a minősítési rendszer változásai

első próbálkozások első kísérlet a minősítés intézményesítésére a hadseregek tették meg alacsony

színvonalon, kevés sikerrel (csak a hivatásos tiszti állományra vonatkozott) később nagy állami közüzemeknél (posta, vasút), majd a közszolgálatban, ám ott

roppant gyéren funkcionálnak XX. század első felétől a nagyvállalatok dolgozták ki, csak saját szervezetükön

belül

közszolgálati minősítési rendszerek Magyarországon I. világháború előtt: minősítési táblázatok alapján működött (Pü-i Közlöny, 1884.

évf. 7. szám) ► 6 szempont alapján kellett minősíteni az alkalmazottat II. világháború után elrendelték a minősítések tartalmát illetően a szabad és

egyben titkos rendszer alkalmazását ► maga az alkalmazott sem ismerte minősítését

1956. után MT határozatokban csak némely alapelvet fogalmaztak meg, részletesebb szabályok miniszteri normatív utasításokban

1990. munkaügyi törvényhozás a Munka Törvénykönyve: minősítési rendszert nem tartalmaz, meghagyja a

munkáltatónak (az értékelést nem tiltotta meg szervezeten belül) Kjt.: munkavégzés cím alatt néhány jogtételt rögzít csak, rendjének megállapítását

miniszteri feladat-és hatáskörbe utalja Ktv. 34-36. §: minősítési rendszert teremt a köztisztviselőkre

294

a Ktv. minősítési rendszere

cél és gyakoriság cél ► a köztisztviselő szakmai teljesítésének megítélése, a teljesítményt

befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése

gyakoriság ► legalább 4 évente minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt köztisztviselő írásbeli kérelmére

a minősítői hatáskör a minősítési hatáskör gyakorlására hivatott► a szervezet vezetője ezt átruházhatja a hivatali szervezet vezető beosztású köztisztviselőjére

az alsóbb vezető köteles a minősítést közvetlen felettesének bemutatni, csak ezt követően ismertetheti a minősítettel

testületi vezetésű szerv esetén, ha a kinevezés a testület hatásköre, az alapvető munkáltatói jogok nem ruházhatók át, de a minősítés joga igen (tisztségviselőre, hivatali vezetőre)

a minősítési rendszer szabadsága szabad rendszer

a minősítő jogszabályi kötöttség nélkül maga határozza meg, hogy a minősítésben mire tér ki

lehet, hogy azonos feladatkörben foglalkoztatottak minősítése más szempontok szerint alakul

alkalmatlan az összehasonlításra, rendeletetésüket elvesztik kötött

a minősítés kötelező tartalmi minimumát jogszabály határozza meg, az előírtak közül egy sem mellőzhető

a minősítő köteles a minősített alkalmasságáról összefoglaló értékelést adni a Ktv. vegyes rendszere

a „Minősítési lap” határozza meg a minősítés kötelező tartalmi elemeit a minősítő a munkaköri követelményekhez igazodó további szempontokat

is értékelhet a minősítési lap taralma

személyazonosító adatok meghatározott feltételek és feladatok, melyek teljesítését meg kell ítélni kötelező tartalmi minimum: 10 szempont (szakmai ismeret és jártasság,

elemző képesség, ítélő képesség, pontosság, írásbeli kifejezőkészség, szóbeli kifejezőkészség, felelősségérzet, hivatástudat, kapcsolatteremtő és fenntartó készség, szorgalom, igyekezet), vezetőnél további 2 (vezetett csoport munkájának színvonala, szervezettsége)

5 féle értékelés ► kiváló, átlag feletti, átlagos, átlag alatti, nem kielégítő

indoklás: adat- vagy szövegszerűen információkat lehet csatolni minősített alkalmassága: kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé

alkalmas, alkalmatlan a minősítési rendszer nyíltsága (3 fokozat)

abszolút titkosság► csak a minősítő ismeri / abból információk semmilyen célra nem szolgáltathatók ► mindenhol elutasították

295

abszolút nyílt rendszer► nyilvános minősítés, de elutasították a személyiségi jogok védelme és a titokvédelmi szabályokba ütközés miatt

viszonylag nyílt rendszer► Ktv. is ezt alkalmazza a minősítettel meg kell ismertetni, aki észrevételt tehet, kifogással élhet információkat kell szolgáltatni az olyan hivatalos szervek számára megismerés tényét a minősített aláírásával igazolja ► aláíráskor 1 példányt

kap

a minősítés jogi hatása a köztisztviselő alanyi joga► magasabb besorolási fokozatba sorolás legalább

„alkalmas” minősítés esetén (ha más feltételeknek is megfelel „kiválóan alkalmas” minősítés csak a lehetőségét biztosítja a várakozási

idő előtti magasabb fokozatba sorolásnak „kevésbé alkalmas” minősítés esetén nem kötelező, hanem megengedett a

várakozási idő meghosszabbításao a minősített köztisztviselő a minősítés átvett példányát érdekeinek

védelmében egészben vagy részben felhasználhatja (és az illetékes szerv azt hivatalos eljárásban közokiratnak fogadja el)

o a minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek, és a ténymegállapítások, illetve az értékelés között nem lehet ellentét ► ehhez két eszköz

a minősítő az alkalmasság megítélését köteles indokolni a minősített alanyi joga, hogy hibás, valótlan vagy

személyiségi jogát sértő ténymegállapítás megsemmisítését a bíróságtól kérheti

a teljesítményértékelés 2001. évi módosítás vezette be a minősítést végző készíti évente alapját a szerv vezetője által meghatározott kiemelt célok képezik ezek alapján írásban rögzíti a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket majd év végéig ehhez mérve értékeli a teljesítményét eredményét figyelembe veszik a minősítésnél

A közigazgatás személyzetének felelősségi rendszere

a felelősségi rendszer fogalma a felelősség jogi értelemben jogellenes kötelességszegés, amelyet jogszabály

szankcióval fenyeget, azaz megtorlását előírja, vagy legalábbis lehetővé teszi a felelősségre vonásban realizálódik - feltételei:

a magatartás, amely kiváltja a szankció, amely ehhez a magatartáshoz kapcsolódik a felelősségre vonási eljárás, melynek fő kérdései a fórumrendszer és az

alkalmazandó jogági szabályok jogi felelősségi rendszer: adott államban az intézményesített felelősségi formák

(egymáshoz többféleképp kapcsolódó) összessége. a közigazgatási alkalmazottak felelősségre vonásának (felelősségének) formái

alkotmányjogi büntetőjogi munkajogi

296

fegyelmi anyagi vagy kártérítési

az alkotmányjogi felelősség a politikai felelősség egyik változata és egyben jogi felelősségi forma az államhatalmi ágak elválasztása elvének jegyében azzal a célzattal keletkezett, hogy

a végrehajtó hatalom csúcsán álló személyek csak különleges eljárásban, különleges fórum előtt és az általánostól legalább részben eltérő anyagi jogi jogszabályok szerint legyenek

hivatalos ténykedésükért felelősségre vonhatók a Ktv. alkotmányjogi felelősséget kimondó szabályt nem tartalmaz ► e tárgykörbe

eső szabályozást találhatunk az Alkotmányban a köztársasági elnökre (III. fejezet) , a kormány tagjaira és az államtitkárokra vonatkozóan (VII. fejezet)

a büntetőjogi felelősség a hivatalos személy fogalma

büntetőjogi felelősségéről a Ktv. nem szól, de ez a felelősségi forma a Btk.-ban foglaltak szerint létezik és lényeges része a köztisztviselői felelősségi rendszernek

a köztisztviselőt a hivatali működésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség a Btk. szerint hivatalos személyként terheli

a Btk. a hivatalos személyeket taxációval (137.§) határozza meg (egyértelműen meghatározva, mint pld. köztársasági elnök, mások definiálva szerepelnek benne, mint pld. a helyi önkormányzati képviselő testület tagjai)► közigazgatási szervezetrendszerben működők közül hivatalos személy miniszterelnök, a kormány tagja, a politikai államtitkár az államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél szolgálatot

teljesítő személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik

a kvázi államigazgatási szervek egyes alkalmazottai fontosabb bűncselekmény csoportok

hivatali bűncselekmények ► elkövetőjük csak hivatalos személy lehet ► jelentős ezek közül hivatali visszaélés ► az a hivatalos személy vétkes, aki azért hogy joghátrányt

okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével visszaél

az egyéb hivatali bűncselekmények ► bántalmazás, kényszervallatás ► elkövetője a gyakorlatban csak igen kivételesen lehet a Ktv. hatálya alá tartozó személy

az olyan bűncselekmények, amelyek súlyosabban büntetendők akkor, ha hivatalos személy követte el őket vesztegetés (legelterjedtebb) ► olyan hivatalos személy aki működésével

kapcsolatosan előnyt kér vagy előnyt ill. ennek ígéretét elfogadja, ill. az előny kérőjével v. elfogadójával egyetért

befolyással való üzérkedés ► aki arra hivatkozással hogy hivatalost személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér v. elfogad

közokirat-hamisítás ► hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, közokirat tartalmát meghamisítja v. lényeges tényt hamisan foglal közokiratba

a fegyelmi felelősség (munkajogi)

297

intézményesítésének oka a közszolgálat rendjéhez különleges érdekek fűződnek, s ennek megfelelően

felelősségi rendszerét új felelősségi formával kell kiegészíteni a közszolgálatot teljesítők kötelességszegése akkor is szankcionálható legyen, ha

az nem büntetőjogilag büntetendő magatartás ► fegyelmi felelősség megalkotása szerepet játszott a közszolgálat tekintélyének megteremtése és megóvása a

közvélemény előtt a jogintézmény rendeltetése

szankcionáló jellege a kiszabható fegyelmi büntetések fokozataiból lehet feltételezni, hogy e

felelősségre vonás egyaránt represszív és preventív célzatú, s preventív hatása két irányú: az érintett köztisztviselőt és a szerv egész személyi állományát érintheti

a fegyelmi vétség Ktv. a fegyelmi vétség általános definícióját nyújtja ► fegyelmi vétséget követ el

a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi

a fegyelmi jogkör gyakorlójának nincs joga mérlegelni a kötelességszegés súlyát: a fegyelmi eljárást minden vétkes kötelességszegés alapos gyanúja esetén

kötelező megindítani (tekintet nélkül annak minőségére, okozott kárra, stb.) DE: enyhe gondatlanságból fakadó, csekély súlyú kötelességszegés esetén

figyelmeztetéssel is elintézheti a fegyelmi büntetések

a megrovás; az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; 13. havi illetmény megvonása; az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal; az e törvény szerinti címtől való megfosztás vezetői megbízás visszavonása; hivatalvesztés. egy fegyelmi ügyben csak egyféle fegyelmi büntetésnek van helye (kivéve: juttatás

megvonása ► ez mással is összevonható) a fegyelmi büntetés hatálya

a köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetésről köteles számot adni felesleges, hisz ezt hivatalból nyilván kell tartani a megrováshoz nem tapad számadási kötelezettség külön juttatás, címtől megfosztás, vezetői megbízás: 2 év / hivatalvesztésnél 3 év

a fegyelmi eljárás a fegyelmi jogkör gyakorlása

azt a hatáskört ill. annak gyakorlását jelenti, amelynek birtokában az illetékes szerv a fegyelmi ügyet határozatával lezárja ► tágabb értelemben e hatáskör része az eljárás megindítása is

a fegyelmi jogkör gyakorlója a kollektív ügydöntő szerv ► 3 tagú fegyelmi tanács

nem állandó szerv, esetenként kell létrehozni elnöke ► a munkáltatói jogkör mindenkori gyakorlója, akinek kizárólagos

joga a tanács 2 tagjának felkérése az eljárás alá vonttal legalább azonos beosztású ill. megbízatású köztisztviselők közül

fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelessége

298

relatív elévülés ► nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap

abszolút elévülés ► nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt

ezt követően vagy ezzel egyidejűleg vizsgálóbiztost kell kijelölni ► magasabb besorolású, ennek hiányában vezető beosztású ktv. közül

15 napon belül vizsgálatot kell lefolytatni (egyszer hosszabbítható) a vizsgálóbiztos joga hogy javaslatot tegyen a munkáltatói jogkör gyakorlója

felé: a ktv. felmentésére és fegyelmi büntetéssel sújtására joga továbbá: hogy javaslatot tegyen a ktv. felfüggesztésére (munkavégzési

tilalmat jelent, de tartamára illetmény jár, melynek 50%-a visszatartható) az eljárás lefolytatása (vizsgálati és tárgyalási szak), bizonyítás

vizsgálati szak a vizsgálóbiztos közli hogy mely kötelességszegés miatt indult az eljárás,

mik a bizonyítékok érintett ktv. joga ► ügy iratainak megtekintése, észrevételt tehet,

védekezését előterjesztheti, bizonyítást javasolhat tárgyalási szak

tárgyalás kitűzése ► munkáltató időpontja ► a vizsgálóbiztos előterjesztésének átvételétől számított 8

napon belül (feleknek min. 48 órával előtte értesülniük kell róla) ► ha az ügy nem tisztázható ► 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani

a tárgyaláson is helye van bizonyításnak bizonyítási eszköz lehet: tanú meghallgatása, iratok beszerzése, szakértő,

szemle határozat

zárt ülésen, szótöbbséggel kell meghozni (határozat fajtája nem szabályozott) a határozat tartalmára: kézenfekvő a közig. eljárási szabályok alkalmazása

jogorvoslat csak a marasztalt köztisztviselő élhet vele ► munkaügyi bíróságnál támadható

meg végrehajtásáról nem a fegyelmi tanács, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlója

gondoskodik

a kártérítési felelősség a Ktv. kárfelelősségi szabályai csak a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályaival

együtt értelmezhetők felelősség a munkáltatónak okozott kárért

Mt. ► a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik

a munkavállalónak bizonyítási lehetősége van, de bizonyítási terhe nincs (a munkáltatónak kell bizonyítania a vétkességet, a kár bekövetkeztét, mértékét, az okozati összefüggést)

mértéke szándékos károkozás ► teljes kártérítés gondatlan károkozás ► a köztisztviselő 3 havi illetménye erejéig ha a közig.

szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt

299

vétkességre tekintet nélkül, teljes kárfelelősséget visel az olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, és amelyet állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel ► mentesül ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok okozta vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította

ha többen okozták vétkességük arányában megőrzésre átadott dolog esetén illetményük arányában szándékosan okozták ► egyetemleges a felelősség

nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, mely a szerv közrehatásának következtében állt elő

a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a polgári jogi elévülési szabályok szerinti határidőn belül indítható meg

közigazgatási jogkörben okozott kár 3. személynek okozott kárért (Ptk.) a munkáltató a felelős, ha a kárt az alkalmazott

a munkaviszonyával összefüggésben okozta államigazgatási jogkörben okozott kár esetén ► csak akkor kell a felelősséget

megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal elhárítható nem volt, vagy a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket kimerítette

erkölcsi felelősség etikai vétséget követ el ► aki az etikai szabályokat vétkesen megszegi (2001. óta) e szabályokat a belügyminiszter ajánlás formájában teszi közzé, kiadásához az

érdekegyeztető fórumoknak egyetértési joga van büntetések

szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés javaslat a vezetői megbízás visszavonására elmarasztalás kihirdetése a szerv köztisztviselői között

etikai bizottság folytatja le az eljárást

60/B. A közigazgatási jogi szankció fogalma. A szankció fajtái. A szabálysértés miatt alkalmazható jogi következmények. (2010.01.01. jén változik de a tételt nem érinti a változás)

a közigazgatási jogi szankció fogalma

300

a jogszabályban arra feljogosított államigazgatási szerveknek megfelelő eljárásban hozott, hátrányt okozó aktusa,

amely mindig a címzett jogellenes magatartására reagál (a jogsértésre), és rendelkezik az állami közhatalommal való kikényszerítés lehetőségével a közigazgatási jogi szankció fogalmi elemei

1) jogsértés ► a szankció alkalmazás mindig jogsértéshez kapcsolódik jogsértésnek minősül

mind az anyagi jogi, mind az eljárásjogi normák megsértése jogsértésnek minősül a hatósági határozatokban foglalt kötelezettségek

megsértése is, hisz a hatósági határozat az anyagi vagy eljárási normán alapul

csak akkor követi szankcionálás, ha az államigazgatás ellenőrzi a címzettek magatartását, és az ellenőrzés során észleli a jogsértést

2) hátrány okozása► csak azon intézkedések minősülnek szankciónak, melyek hátrányosak a címzettre a közigazgatási aktusok a címzettre gyakorolt hatásuk szerint

favorábilis (a címzettre kedvező)► ki vannak zárva a szankciók közül onerózus (címzettre hátrányos)► csak azok minősülnek szankciónak,

melyek jogellenes magatartásra reagálnak tehát minden szankció hátrány, de nem minden hátrány szankció a címzettre hátrányos, de szankciónak nem minősülő aktusokkal kapcsolatban

felmerül a közigazgatás kártalanítási kötelezettsége (pl. kisajátítás) vagyoni hátrány okozása► bírság, bizonyos gazdaságilag előnyös

tevékenységektől való eltiltás, intézmények bezárása, elkobzás, tárgyak megsemmisítés

címzett személyét érintő hátrány okozása megrovástól, figyelmeztetéstől a személyi szabadság megvonásáig széles a

skála pl: bizonyos tevékenységtől eltiltás, korlátozás

3) kényszer a szankció fontos eleme, hogy: törvényes eszközökkel, akár állami közhatalom

közreműködésével kikényszerítheti a címzettet a jogszerű magatartásra kilátásba helyezett szankció: generális prevenciós hatása van► ez csak

tételezett szankció, nem járul hozzá kikényszerítés realizált szankció: a jogsértést követően az adott címzettre konkretizált

szankció ténylegessé akkor válik ez az elem, amikor a fenyegetés sem tudja rábírni a

címzettet a jogszerű magatartás tanúsítására: a közigazgatásnak törvényes lehetősége van a jogsértő megbüntetésére, és arra, hogy végső fokon akár fizikai eszközökkel kikényszerítse a jogsértőt jogszerű magatartás tanúsítására

személyes szabadság korlátozása► legerősebb eszköz fizikai kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei► rendőrségi törvény,

szabálysértési törvény más eszközök: pl: letiltás, lefoglalás

4) a szankció alkalmazására jogosult szervek

301

meg kell felelniük a hatósági tevékenység feltételrendszerét jelentő garanciális követelményeknek

csak jogszabályban feljogosított szerv csak a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén csak a jogszabály által meghatározott szankció kiszabására van lehetősége alkalmazása során biztosítani kell a megfelelő jogorvoslati lehetőségeket

a szankció fajai1. Anyagi és eljárásjogi szankció (milyen jogi norma megsértésre reagál a szankció?)

Anyagi Eljárásjogi- A kötelezettségeket, korlátozásokat, tilalmakat tartalmazó normák megsértői szankcionálja

- Az eljárások rendjét zavarókkal szemben lép fel

- Köre sokkal szélesebb: Bírságok, jogok és kedvezmények elvesztése, stb.

- Legnagyobb részét az Áe. tartalmazza: eljárásjogi bírságok, itt is lehet személyes szabadság korlátozása, stb.

- Eljárási szankciók ide tartoznak, de az Áe. szabályozza. A határozat után születnek, az anyagi jogok realizálódását szolgálják

2. Szubjektív és objektív (elkövető tudati viszonya a jogsértéshez)

Szubjektív Objektív- A szankcionáláshoz legalább a gondatlanságot megköveteli a jog, sokszor a szándékosság is megállapítható

- Kiszabásukhoz elég a jogsértés megállapítása, ennek ténye önmagában megalapozza az alkalmazás lehetőségét (1960-as évektől kezdtek kialakulni Mo-n)

- Ez a gyakoribb, a közigazgatási jogi szankciót össze szokták keverni az államigazgatási felelősség kifejezéssel

- Ezek gyakran előre kiszámítható, jogszabályban rögzített módon az elkövetés gyakoriságával egyenes arányban nőnek

- Tipikus: szabálysértés - Nem enged mérlegelést a szankció kiszabását illetően, a jogsértés megállapításával egyidejűleg ki kell szabni

3. Represszív és nem represszív (szankció célja)

Represszív Nem represszív- Itt nagyrészt nem elég a reparáció (eredeti állapot helyreállítása – pl. a földvédelemben azért előfordul) a jogág céljainak eléréséhez

- Elsődleges célja nem a speciális prevenció és represszió, hanem a jogszabályban megjelenő állami cél megvalósítása

- célszerű nem a hagyományos magánjogi szembeállítást venni

- Jogsértés kiküszöbölhetősége szerint lehet a jogszerű magatartás kikényszerítése, illetve a további jogsértéstől eltiltás úgy, hogy a korábbit nem lehet meg nem történtté tenni

anyagi és eljárásjogi szankció (milyen jogi norma megsértésre reagál a szankció?)

302

1) anyagi: a kötelezettségeket, korlátozásokat, tilalmakat tartalmazó normák megsértőit► szankcionálja ►köre sokkal szélesebb, mint az eljárási: bírságok, jogok és kedvezmények elvesztése, stb.

2) eljárásjogi► az eljárások rendjét zavarókkal szemben lép fel► nagyobb részét az Áe. tartalmazza: eljárásjogi bírságok, itt is lehet személyes szabadság korlátozása, stb.

3) végrehajtási szankció► a határozat után születik, a határozatban foglalt jogok és kötelezettségek realizálását szolgálják (® anyagi jogi szankciónak tekintendők)

szubjektív és objektív (elkövető tudati viszonya a jogsértéshez)1) szubjektív: akkor ha a szankcionáláshoz legalább a gondatlanságot megköveteli a

jog ► tipikus ilyen: a szabálysértési szankció2) objektív: kiszabásukhoz elég a jogsértés megállapítása (nem kell a gondatlanság

megállapítása), ennek ténye önmagában megalapozza az alkalmazás lehetőségét gyakran előre kiszámítható, jogszabályban rögzített módon az elkövetés

gyakoriságával egyenes arányban nőnek nem enged mérlegelést a szankció kiszabását illetően, a jogsértés

megállapításával egyidejűleg ki kell szabni természetes személy és szervezet ellen is kiszabható

represszív és nem represszív (szankció célja)1) represszív: itt nagyrészt nem elég a reparáció (eredeti állapot helyreállítása ) a

jogág céljainak eléréséhez2) nem represszív: elsődleges célja nem a speciális prevenció és represszió, hanem a

jogszabályban megjelenő állami cél megvalósítása► a jogsértés kiküszöbölhetősége szerint lehet a jogszerű magatartás kikényszerítése, ill. a további jogsértéstől eltiltás

Speciális anyagi jogi szankciók1) szabálysértési jog kialakulásával párhuzamosan alakultak ki, majd terjedtek el2) legfontosabb csoportjai:

bírságok felügyeleti (ÁNTSZ, fogyasztóvédelem, munkavédelem, PSZÁF) ágazati (ágazati törvények kialakították a sajátjukat, pl.

környezetvédelemben 7 féle) köztestületek, kamarák saját tagjaira kiszabható bírságai (ált.: minimálbér

szorzója) személyhez kapcsolódó

megrovás figyelmeztetés biztos kinevezése a szervezethez

igazgatási korlátozások engedélyek visszavonása szervezetek működésének felfüggesztése tagsági viszony felfüggesztése címzett eltiltása bizonyos tevékenységtől, stb.

szabálysértések1) csak részben államigazgatási jogi szankciók

303

2) a tényállások nagy része dekriminalizáció következtében került az államigazgatási jogba

3) más részük az államigazgatási jog megsértéséért való felelősség egyik legjelentősebb eleme

4) újraszabályozás elméleti lehetőségei jogterületek szétválasztásával a kis bűncselekmények visszaemelése a

büntetőjogba jogterület kettősségének elismerése alapján megfelelő garanciarendszer

kiépítésével alkalmassá váljon a szabálysértési jog az alkotmányos jogok védelmére is

5) utóbbi eredményeként ► 1999. évi LXIX. törvény és a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet a szabálysértéseket a bűncselekményeknél kisebb társadalomra veszélyességű

jogsértések szankciójaként rendezte az eljárás garanciái kiszélesedtek a büntetőjog és a közigazgatási jog határán álló szankciórendszer

a szabálysértés miatt alkalmazható jogi következmények

büntetések 1) elzárás2) pénzbírság

intézkedések (büntetés mellett illetve helyett)1) járművezetéstől eltiltás2) elkobzás 3) figyelmeztetés4) sportrendezvényről, sportlétesítményből kitiltás

büntetések1) elzárás► garanciák beépítésére volt szükség (alkotmányos alapjogot – a

személyi szabadságot korlátozza) kizárólag törvény állapíthatja meg az ezzel fenyegetett szabálysértések

körét► egyes tulajdon elleni szabálysértések, rendzavarás, tiltott kéjelgés, veszélyes fenyegetés

csak vagylagosan alkalmazható tartama főszabályként 1-60 napig terjedhet, halmazat esetén maximum 90

nap► tartamába be kell számítani az őrizet idejét és a 4 órán túli előállítások idejét

elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik, csak tárgyalásos eljárásban szabható ki nincs helye elzárásnak a következő személyek ellen

az eljárás alá vont személy fiatalkorú terhesség 4. hónapját elérő nő 16 évet be nem töltött gyerekét egyedül nevelő szülő aki kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül, ill. kórházi kezelése válik

szükségessé aki fogyatékos vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozóról egyedül

gondoskodik

2) pénzbírság

304

államnak fizetendő vagyoni hátrány összege

összege 3000 -150 000 Ft-ig terjedhet ha önkormányzati rendelet statuálta, akkor a maximális összeg 30 000 Ft

lehet egyéni mérlegelés lehetősége + speciális maximumokkal fejezhető ki a

társadalomra veszélyesség foka meg nem fizetése esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai szerint vagy

adók módjára kell behajtani ha ezekkel nem sikerül► közérdekű munkára illetőleg elzárásra kell

átváltoztatni egynapi közérdekű munkának 5 000 Ft pénzbírság felel meg az elzárás ez esetben egy – 60 nap lehet, egy napi elzárás 1000- 3000 Ft

beszámítása nincs helye átváltoztatásnak (elzárásra):

az eljárás alá vont személy fiatalkorú csak akkor, ha önálló jövedelme vagy megfelelő jövedelme van

terhesség 4. hónapját elérő nő 16 évet be nem töltött gyerekét egyedül nevelő szülő aki kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül, ill. kórházi kezelése válik

szükségessé aki fogyatékos vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozóról egyedül

gondoskodik

intézkedések a helyszíni birság a törvényben nincs benne nemtom hogy még létezik a kiutasítást pedig kivették a törvényból.

1) helyszíni bírság ????????????? a pénzbírság speciális fajtája, kiszabását nem előzi meg eljárás tetten ért elkövető sújtható vele, kiv.: gépjárművezető ellen csekk is –

távollétében is ► üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni

lehetséges az elzárásra átváltoztatás kizárt a helyszínen kiszabására jogosult

a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos tűzoltóság; a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott

ügyintézője; a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a

természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő;

a 35. § a)-h) pontjaiban felsorolt szervek részéről eljáró személy; a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és az állat-egészségügyi és

élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint a hatósági minőség-ellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója;

a közlekedési felügyelet ellenőre. összege ötszáz forinttól tízezer forintig terjedhet

2) a járművezetéstől eltiltás

305

a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak

megszegésével követte el► visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé

legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év► tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az engedélyt a jogsértő cselekménnyel összefüggésben elvették, illetve bevonták

3) elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható

felelősségre, illetve a hatóság mellőzte a felelősségre vonást. az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll kötelező elkobozni a dolgot

amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti

amely a szabálysértés útján jött létre amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a

tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést

meghatározó jsz. az elkobzást kötelezővé teszi el lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették,

amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi

arányossági szabály: az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene számára

nincs helye ha a cselekmény elkövetése óta 2 év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgynak birtoklása jogellenes.

4. Figyelmeztetés ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is tekintettel kellő visszatartó hatás várható ettől az intézkedéstől

5. Sportrendezvényről kitiltás sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatti kitiltás a

sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből tartama 6 hónap – 2 év.

III. A büntetéskiszabás

tettarányosság elveSztv. 23. § A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek. Halmazat: egy vagy több cselekménnyel egyszerre több szabálysértést valósít meg, és

ezeket egy eljárásban bírálják el

306

Mérsékelt kumuláció: a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított büntetés felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes cselekményekre megállapított felső határok összegét

Hátrányos következmények alóli mentesülés: jogerőre emelkedéstől számított 2 év A végrehajthatóság elévüléséig nyilvántartja a felelősségre vont elkövetők adataitAdatok kiszolgáltatása csak a jogszabály által felhatalmazott hatóságok számára engedi meg.

61/B. A szabálysértési hatóság és bíróság előtti eljárás szabálysértési ügyekben. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban.

A szabálysértési hatóság előtti eljárás

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA • A szabálysértési eljárás- feljelentés, illetőleg - a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indul-

hat meg. A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban

307

tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság

a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére, meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve más, tanúként számba jöhető személyeket;b) szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve a szaktanácsadót;c) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez be;d) más szerveket adatok közlésére hív fel.

Az ismeretlen helyen lévő eljárás alá vont személy, tanú, szakértő lakó-, illetőleg tartózkodási helyének megállapítása céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervét vagy az utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi szervét kell meg-keresni.

AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha

a) a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el;

b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont

személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény;

c) az eljárás alá vont személy meghalt;d) a felelősséget kizáró ok áll fenn;e) a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták;f) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi ál -lamigazgatási határozat állapított meg;g) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak;h) az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást.

Ha az eljárás megszüntetését követően az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési időn belül az eljárás folytatásának van helye.

A KÁRTÉRÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSA Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.Mivel a szabálysértési eljárás alapvető célja nem a keletkezett károk reparálása, a kártérítés megállapítása nem kötelező a szabálysértési hatóság számára. A kártérítés megállapítása mellőzhető, ha az eljárás befejezését jelentősen késleltetné. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

PANASZ A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁSBAN • A szabálysértési hatóságnak a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására, a lefoglalásra és a rendbírságra

308

vonatkozó határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, illetve az eljárást megszüntető határozattal szemben a sértett a határozat közlésétől számított nyolc napon belül szóban vagy írásban panaszt tehet.A panaszt a szabálysértési hatóság megvizsgálja, és amennyiben a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg.Az ügyész a panaszt nyolc napon belül elbírálja és

a) a panaszt mint alaptalant elutasítja, vagyb) a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.

A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATA Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, figyelmeztetést, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, illetőleg elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg.

A KIFOGÁS INTÉZÉSÉNEK SZABÁLYAI A pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a kártérítést illetően a sértett is az elmarasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be.A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni. A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja vagy a kifogást tevő javára módosíthatja. Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át.Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja. E határozattal szemben a közléstől számított három napon belül az illetékes ügyészségen panaszt lehet előterjeszteni.Ha a kifogás érvényes, és a szabálysértési hatóság a határozatot nem vonta vissza, illetve nem módosította a kifogást tevő javára, a kifogás beérkezését követő nyolc napon belül az iratokat a további eljárás lefolytatása céljából megküldi az illetékes helyi bíróságnak.Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat jogerőssé válik.

A FELETTES KÖZIGAZGATÁSI SZERV JOGKÖRE A szabálysértési ügyekben a közigazgatási jogorvoslat megszűnt, ugyanakkor a felettes szerveknek joguk van arra, hogy törvényességi ellenőrzési jogkörükben a szabálysértési hatóságok tevékenységének törvényessége felett őrködjenek. Ennek érdekében a felettes közigazgatási szerv:

a) a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér;b) törvényességi ellenőrzést tart;c) az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre;d) ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, az illetékes ügyészhez fordul.

AZ ÜGYÉSZI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

309

Az ügyész az Sztv.-ben szabályozott eltérésekkel gyakorolja az ügyészségről szóló jogszabályokban meghatározott törvényességi felügyeleti jogait a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata (intézkedése) felett.A szabálysértési ügyben óvást nyújthat be. A benyújtott óvásnak a kifogásolt határozat (intézkedés) végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye. Ha a szabálysértési hatóság az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést nyolc napon belül hatályon kívül helyezi vagy módosítja, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíti.Ha a szabálysértési hatóság az óvással nem ért egyet, a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és az észrevételeivel együtt az óvás elbírálásától számított nyolc napon belül az ügyész egyidejű értesítése mellett a bíróságnak megküldi. A bíróság harminc napon belül az iratok vizsgálata alapján az óvásnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a bíróság az óvásnak helyt ad, a szabálysértési hatóságot az óvásban indítványozott eljárás lefolytatására kötelezi.

A bíróság előtti eljárás

A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. Az elsőfokú bíróság jogkörét a bírósági titkár is gyakorolhatja, de tárgyalás tartására nem jogosult. A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságot a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a szabálysértési hatóság határozata nem köti.A bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.Ha a kifogás kizárólag az elkobzásra, a kártérítésre vagy az eljárási költségre vonatkozik, a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz.

INTÉZKEDÉSEK A KIFOGÁS ALAPJÁN A bíróság a kifogás beérkezését követően nyolc napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e

a) az ügy áttételének,b) az eljárás felfüggesztésének,c) az eljárás megszüntetésének,

és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha:

a) a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta;b) a szabálysértési hatóság nem a hatáskörében járt el, illetőleg a hatáskörét túl-

lépte.

A KIFOGÁS ELINTÉZÉSEA bíróság a kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el.A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát

a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan;b) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett a

310

kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartására irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

A sértett kizárólag kártérítést érdemben elbíráló rendelkezéssel kapcsolatban kérheti tárgyalás tartását. Ha a tárgyalás tartását kizárólag a sértett kérte, a bíróság - a kérelem megalapozottsága esetén - a kártérítésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a kártérítés megállapítását mellőzi.

A SZABÁLYSÉRTÉSI TÁRGYALÁS SZABÁLYAIA bíróság nyilvános tárgyalást tart, ha kérik. A bíróság a tárgyalásra idézi az eljárás alá vont személyt, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja. Egyéb esetekben az eljárás alá vont személyt értesíti. Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható. Erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell.A tárgyalás tartása iránti kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható. Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. Az eljárás alá vont személy a szabálysértési tárgyaláson védőjével is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező. A bíróság a szabálysértési hatóságot, a védőt és a sértettet a tárgyalásról értesíti. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.A tárgyalást és a nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza határozatát, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet.

AZ ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT • A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétől függően hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

Ha a bíróság megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viseléséről.Ha az eljárás alá vont személy vagy a védő kizárólag az elkobzásra vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ezekben a kérdésekben határoz. A határozat a közlés napján válik jogerőssé.A PERÚJÍTÁS , A szabálysértési ügyek súlya nem indokolja, hogy rendes perorvoslattal élhessenek az eljárás résztvevői, csupán azokban az esetekben (az önálló elzárással is sújtható cselekményekben), ahol a bíróság kizárólagos fórumként jár el. Ezért a bírósági végzést követően csak ún. rendkívüli perorvoslatra van lehetőség perújítás formájában. A perújítás esetkörét pontosan meghatározza a törvény. A perújítási kérelmet benyújthatja az elkövető, a védő - kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja -, a fiatalkorú törvényes képviselője, gondozója.A perújítási eljárás során a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni.

Kényszerintézkedések

1. A feltartóztatás és az előállítás

311

A törvény 4 cél érdekében teszi lehetővé a személyi szabadság korlátozását:1. a szabálysértés megszakítása2. az azonnali felelősségre vonás lehetősége3. bizonyíték beszerzése4. az eljárás alá vont személy kilétének megállapítása.Az előállítás időtartama az Rtv-ben meghatározottakhoz igazodik. Az előállító szervnek

az előállítás okát illetően tájékoztatási kötelezettsége van, s annak tényéről az érintett számára igazolást kell adnia.

A rendőrség a szabálysértési hatóság, a bíróság, vagy az egészségügyi szerv elé állíthatja azt,

aki a szabálysértést az abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatja akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható akitől szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat

céljából vérvétel szükséges.Az eljáró hatóság az előállítással a személyi szabadságot csak az előállítás céljának

eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja nem valósult meg, ezt az időtartamot a hatóság vezetője 1 alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdetétől kell számítani.

2. A szabálysértési őrizet A rendőrség

elzárással is sújtható szabálysértés esetén, tettenérés esetén, gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából az eljárás alá vont személyt őrizetbe

veheti.A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb 72 óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban azonnal szabadon kell bocsátani, ha az őrizet tartama alatt a bíróság nem folytatott le gyorsított eljárást vagy nem szabott ki elzárást. Ha az elzárást kiszabó határozat nem emelkedett jogerőre, és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, elzárással is sújtható szabálysértést követne el, a bíróság a szabálysértési őrizet tartamát a másodfokú határozat meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja. Az őrizet tartama a foganatosítástól számított 10 napot ez esetben sem haladhatja meg.A szabálysértési őrizet tartamát meghosszabbító határozattal szemben az eljárás alá vont személy és védője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A megyei bíróság a fellebbezést az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.Az őrizetet meghosszabbító határozattal szemben önálló jogorvoslatnak van helye, s azt a másodfokú bíróság az elsőfokú érdemi határozattal együtt bírálja el.A szabálysértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót a rendőrség haladéktalanul értesíti, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt kell értesíteni.

3. Az elővezetés A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt

vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján (vám- és pénzügyőrség előtt folyamatban lévő eljárásban a vám-

312

és pénzügyőrség útján) elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útbaindítással is foganatosítható.

Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megjelölt határnapon nem jelenik meg és a pénzbírságot sem fizeti meg, a szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el. Amennyiben az eljárás alá vont személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja, akkor szabadon kell engedni.

A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés az ügyész jóváhagyásával hajtható végre. Az elővezetés költségeit az elővezetett – külön jogszabályban megállapítottak szerint – köteles megtéríteni.

4. A ruházat, csomag és jármű átvizsgálása Átvizsgálható az olyan személynek a ruházata, csomagja, illetőleg a helyszínen lévő

járműve, akiről alaposan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, továbbá ha az átvizsgálásra a lefoglalás érdekében van szükség. Az átvizsgálás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át. A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgált személlyel azonos nemű személy végezheti.

Az átvizsgálás foganatosítására a rendőrség, illetőleg a hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében a vám- és pénzügyőrség (és korábban a határőrség), továbbá külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértés miatt eljáró más szerv jogosult.

5. A lefoglalás A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely

- tárgyi bizonyítási eszköz- a törvény értelmében elkobozható

A szabálysértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, aminek birtoklása jogszabályba ütközikPostai küldeményeket és táviratokat amíg a címzettnek nem kézbesítették csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A szabálysértési hatóság a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodikA gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesítheti. Ha a külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetőleg az eljárási költség fedezetéhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait lefoglalhatja. A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot átvizsgálás útján megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.A lefoglalást meg kell szüntetni, mihelyt arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, illetve az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták.Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolgot részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szabálysértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, illetve értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét.Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.

6. A rendbírság

313

A szabálysértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabása elleni panasznak halasztó hatálya van. A rendbírság legalacsonyabb összege 500, legmagasabb összege a szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban 5000 Ft, a bírósági eljárásban 50.000 Ft.

62/B. A szociális igazgatás fogalma, alapelvei, a szociális ellátások rendszere.

A közösségek életfeltételei meghatározzák az egyén életfeltételeit is. Az átlagnál jobb körülmények az államot elvonásra inspirálják, az átlag alatt élők megsegítésére ösztönzik. A legliberálisabb be nem avatkozó államokban is él a társadalmi szolidaritás.

A deprivációEbből a szóból indult ki a szociális igazgatás. Társadalmilag hátrányos helyzetet jelent► azt jelenti, hogy a szükségletek kielégítése, az életmód, a társadalom többségnél rosszabb.

314

Ismerjük a halmozottan hátrányos helyzetűek fogalmát is, amikor a deprivációs tényezők egymással együtthatásban vannak

a depriváció okait sokféleképpen csoportosítják, de a legáltalánosabban elfogadott a következő hármas csoportosítás fizikai, biológiai► pld. az életkor, fogyatékosság, betegség társadalmi► a települési viszonyok, pl. válságövezet, bizonyos népcsoporthoz

tartozás vegyes okok► a társadalmi és az egyéni okok együtt találhatók meg► pld.

bűnözés a depriváció vezetett oda, hogy kialakult a szociálpolitika

A szociálpolitika fogalma1. pragmatikus fogalom

nem definiálnak meg fogalmat, csak ismérveket állapítanak meg, majd leírják a jelenséget.

lényeges ismérvek alapján határozható meg szociálpolitikánál meghatározó az állam szabályozó és újraelosztó szerepe az esélyegyenlőséget és az állampolgárok jólétét szolgálja szociálpolitikának hívják, de egyéni szükségleteket elégít ki a piaci mechanizmusokat részben vagy egészben ki kell kapcsolni a

rendszerből leírható a jelenség:

ingyenes egészségügyi ellátás – szolidáris elven működő biztosítási rendszer. ingyenes közoktatás – az oktatás az állam egyik legnagyobb költségű szociális

jelleget is felmutató szolgáltatása. Jövedelemhelyettesítő és pótló ellátások. = pénzbeli ellátások, segélyek

tartoznak ide. Személyes közreműködésen alapuló szociális ellátások = ezek szociális

szolgáltatások. Tevőleges segítségnyújtás. foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások► megváltozott

munkaképességűek támogatása. 2. funkcionális megközelítés

- a szociálpolitikát társadalmi funkciója oldaláról kell megközelíteni- a szociálpolitika funkciója: zökkenőmentes beilleszkedés elősegítése,

beilleszkedési zavarok csökkentése- konfliktus megelőzés, kezelés

3. strukturalista fogalom- a szociálpolitika végső soron egy a polgár és állam közötti társadalmi harc

következményeként alakult ki

A szociális igazgatás alapelvei

A szociális célok megvalósítása elképzelhetetlen a tevékenységre vonatkozó szakmai elképzelések, országos és helyi szociálpolitika kidolgozása nélkül.

1. univerzalitás elve: - valamilyen ellátás alanyi jogon jár, tehát mindenki, vagy egy jól körülhatárolt

csoport minden tagja részesül ellátásban, anélkül, hogy személyes

315

körülményeit vizsgálnák. Alkalmazása során a legnagyobb nehézség a célcsoport meghatározása.

- ezt a fajta ellátást vagy nagyon jó anyagi helyzetben lévő államok favorizálhatják, mivel nagyon drága.

- ugyan akkor a szinte teljesen hiányzó bizonyítási szakasz miatt az eljárás maga olcsó.

- Magyarországon a családi pótlék tartozik ebbe a kategóriába

2. szelektivitás elve- a törvényben, mint rászorultság elve jelenik meg, szokás nevezni egyéni

kiválasztás elvének is- bonyolult bizonyítási eljárással történik a kiválasztás. Az egyének, családok

életkörülményei (depriváció) indokolják e a segítségnyújtást.- Előnye hogy olcsóbb az ellátás és igazságosabb, mert csak a rászorulók

részesülnek ellátásban. - Hátránya a bonyolult bizonyítási eljárás.

3. településen belüli normativitás elve- Az alapelvet kizárólag a helyi szociálpolitikára tudjuk alkalmazni. Kisebb

közösségekben könnyebb meghatározni a rászorultság szintjét.- Kijelöljük a lakosság bizonyos csoportjait, illetve élethelyzeteket, amelyek

önkormányzati segítséget igényelnek. - Ezt követően már az alanyi jogúság elve alapján történik az ellátás, azaz

meghatározott élethelyzetben lévők külön bizonyítási eljárás nélkül automatikusan részesülnek ellátásban. (születés, halál, életkor). Tehát a rászorultsági elv és az univerzalitás elvének összekapcsolása.

- a döntési jog átruházható a polgármesterre vagy bizottsági hatáskörbe.

4. szegregáció (elkülönítés) elve- ez azt jelenti, hogy a rászorultakat kivesszük megszokott környezetükből, és

egy művi környezetbe helyezzük el őket, (árvák, idősek, betegek).- ez a fajta ellátás költséges, embertelen, és sokszor alkalmatlanná válnak az

elhelyezettek a szegregált környezetből való visszailleszkedésbe.

5. integráció elve- A szegregáció ellentéte, egyúttal párja. - saját környezetében próbálunk ellátást biztosítani valakinek- azt is jelenti, hogy a létező gondozási vagy támogatási formák közül

felértékelődik a személyes gondoskodás, és ennek is a házi gondoskodás formája.

6. családban gondoskodás elve- Napjainkban egyre inkább a család válik a szociálpolitika alapjává.- A családot mint társadalmi alapegységet több deprivációs tényező is érintheti. - Cél a család életkörülményeinek javítása. A családban való gondoskodás elvét

a komlpexitás és a felelősség megosztása elvével tudjuk teljesé tenni. - Ugyan akkor továbbra is vannak akik nem élnek családban. Náluk a

felnőtt védelem, vagy gyermekvédelem eszközei lesznek rányadóak.

316

7. komplexitás elve- a pénzbeli, természetbeli, és a személyes segítségnyújtást felhasználó

ellátásokat, komplexen, együttesen kell alkalmazni

8. felelősség megosztás elve- az egyén felel saját magáért, a család felel a tagjaiért. A kisebb közösség,

település felel a környezetében lévő emberekért. Az önkormányzatnak meg van a felelőssége. Az állam felel az állampolgáraiért, és mindazoknak a szervezeteknek, amiknek a tevékenysége ebbe az irányba mutat, egyházak, karitatív szervezetek, szociális vállalkozások, azok is egy bizonyos körben felelősséggel tartoznak.

9. Progresszivitás elve- lényege hogy az alapellátás hangsúlyozása mellett progresszíven egymásra

épülő rendszerek jöjjenek létre. Ezáltal elkerülhető, hogy bármilyen probléma megoldására a legdrágább intézményeket vegyük figyelembe.

10. Egyenlő hozzáférés elve.- Magába foglalja a területi kiegyenlítés és a szolgáltatás szervezés elveit.

Lényege, hogy az ország bármely területén élő személy másokkal azonos feltételekkel (ellátási színvonal, térítési díj) jusson intézményi ellátáshoz.

A szociálpolitika alanyaiA szociálpolitika alanyai azok, akik deprivációs helyzetbe kerülnek, de lényegében demográfiai alapon szoktuk meghatározni a szociálpolitika alanyait. A klasszikus felosztás szerint van:

- gyermek és ifjúságvédelem► ide tartoznak a 18 év alattiak- felnőtt védelem- aktív korúak,

inaktív korúak► aki nyugdíjban van, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte

A szociális ellátások rendszere1993 évi III. törvény

A törvény célja a szociális biztonság megteremtése, és meghatározza az egyes szociális ellátásokat, a szociális igazgatás hatósági és intézményi kereteit. Az egyén rászorultsága alapján részesíthető ellátásban. A törvény meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

A szociális igazgatás szervei:A szociális igazgatás az államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyek intézéséből és az ellátó intézmények fenntartásából áll. Az intézményirányítás és fenntartás az önkormányzati képviselő testületek feladata. A települések mindegyike köteles bizonyos alapellátási feladatok megvalósítására. Ez történhet társulási formában is (többcélú kistérségi társulás).Az önkormányzati szociális hatósági ügyekben a képviselő testület és a polgármester saját jogán, míg a bizottságok, és a részönkormányzatok átadott hatáskörben járnak el.

317

Az államigazgatási hatósági ügyekben első fokon a jegyző, másodfokon a Regionális Államigazgatási Hivatal szakigazgatási szerve a Szociális és Gyámhivatal jár el.

A szociális ellátás különös illetékességi szabályai A Ket-től való eltérést a humanizmus, a személy helyzetre való gyors reagálás szükségessége indokolja.

- Hajléktalanok esetében az a szerv jár el amelynek illetékességi területét a hajléktalan tartózkodási helyéül megjelöli.

- Illetékesség és hatáskör hiányában is biztosítani kell a rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést és szállást, ha ennek hiánya életét, testi épségét veszélyeztetné.

- az eljárási határidőt a szerv vezetője csak 15 nappal hosszabíthatja meg.- a szociális ellátások illeték és költségmentesek.

A törvény hatálya

a törvény nem öleli fel a szociális igazgatás egész területét a szabályozás kétlépcsős:

kódex keretjogszabály, amelyet az önkormányzatok kötelesek kitölteni tartalommal

a törvény a kétlépcsős szabályozásban a minimumot adja meg, felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy e felett szabályozzanak

Személyi hatályMagyarországon élő

a) magyar állampolgárokra,b) bevándoroltakra és letelepedettekre,c) hontalanokra,d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

Tárgyi hatály - e törvény meghatározza

a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit

a jogosultság feltételeit, annak megállapítását a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, tovább a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét.

A törvény rendszere1. Pénzbeli ellátásokSztv. 25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

Rászorultsági elven járA jegyző állapíthatja meg:

318

időskorúak járadéka rendelkezésre állási támogatás rendszeres szociális segélyt aktív korúak ellátása ápolási díjA települési önkormányzat képviselő testülete állapítja meg: lakásfenntartási támogatás ápolási díj átmeneti segély temetési segély

2. Természetbeni ellátások(egyes pénzbeli támogatások részben vagy egészben természetben is nyújthatók) lakásfenntartási támogatás átmeneti segély temetési segély köztemetés közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság adósságkezelési szolgáltatás energiafelhasználási támogatás

3. Szociális szolgáltatásoka) alapellátások étkeztetés falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások pszichátriai és szenvedélybetegek részére támogató szolgáltatás utcai szociális munka nappali ellátás

b) szakosított ellátási formák ápolást, gondozást nyújtó intézmények rehabilitációs intézmények nappali ellátást nyújtó intézmények átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények lakóotthonok egyéb speciális szociális intézményEgyes ellátási formák1. Pénzbeli ellátások

a) időskorúak járadéka (jegyző állapítja meg) a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére

nyújtott támogatás jogosult: az a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy,

akinek havi jövedelme, valamint

319

saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme

nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló 75 évesnél fiatalabb ügyfél esetén 95%-át 75 évnél idősebbnél 130%-át.

A járadék összege a feltételektől függően a nyugdíjminimum 80-150%-a nem állapítható meg, ill. a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy

előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.

b) aktív korúak ellátása (jegyző állapítja meg)- A nyugdíjkorhatárt el nem ért személynek és családjának. Ha a családban az egy főre jutó

havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 90%-át.- További feltétele hogy a jogosult

munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül

- Akinek megállapították az aktív korúak ellátására való jogosultságot az vagy rendelkezésre állási támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben fog részesülni.

- A rendelkezésre állási támogatásban részesülő köteles magát álláskeresőként regisztráltatni, bekapcsolódni a közfoglalkoztatásba.

- A közfoglalkoztatás formái a közmunka, közhasznú munka, és a közcélú munka.- Ha az aktívkorú személy, aki egészségkárosodott, betöltötte 55. évét, vagy 14 év alatti

gyermek otthoni neveléséről maga gondoskodik rendszeres szociális segélyt kap.

c) lakásfenntartási támogatás (az önkormányzat adja)- Az a személy vagy család jogosult, aki enélkül nem képes a lakhatáshoz kapcsolódó

rendszeres kiadásait fedezni. - Normatív lakásfenntartási támogatás jár egy évre annak, akinek családjában az egy főre

jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 20%-át meghaladja. Az elismert havi költség az elismert lakásnagyság, és az elismert költség szorzata. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy jogosult lakásfenntartásra. Az önkormányzat saját költségére rendelettel a normatív támogatásnál enyhébb feltételekkel rendelkezők részére is megállapíthat lakásfenntartási támogatást saját költségvetése terhére.

d) ápolási díj (jegyző határozata alapján)- Ápolási díjban részesül, aki súlyosan fogyatékos, vagy 18 év alatti tartósan beteg

hozzátartozóját otthon ápolja. Az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 100%-a, fokozott ápolási igényű ápolt esetében a 130%-a. Az önkormányzat képviselő testülete rendeletben meghatározott esetben ápolási díjban részesítheti a 18 életévét betöltött tartós beteg hozzátartozót is. Legalább a nyugdíjminimum 80%-a erejéig.

e) átmeneti segély (képviselő testület állapítja meg)- a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került vagy tartósan, időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő személynek. Kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.- elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk,

illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak

320

f) temetési segély - Adható az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel és összegben a

temetésről gondoskodónak. - a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek

10%-ánál,

A települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt

köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját,

2) Természetbeni ellátások(részben egyes pénzbeli ellátások: pl.: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély módosult változatai, ha félő hogy a pénzbeli ellátás nem rendeltetésének megfelelően hasznosul.)Önálló csak természetben nyújtott ellátási formák:

a) köztemetés Köztemetésben részesíthető az elhalt, ha nincs vagy nem lelhető fel a temetésre köteles személy, vagy nem hajlandó a temettetésre. A költségek hagyatéki terhet képeznek, és megtérítendőek, ha a temetésre egyébként köteles személyt fellelik.

b) közgyógyellátásA rászoruló részére egészségi állapota megőrzéséhez, helyreállításához szükséges költségekhez való hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvány birtokosa a külön jogszabályban meghatározott gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, gyógyászati ellátásokat kaphat ingyenesen. A gyógyszerkeret egyéni gyógyszerkeretből, és eseti keretből áll. A közgyógyellátási igazolvány alanyi jogon, vagy normatív alapon jár, önkormányzati rendelet állapítja meg a jogosultság feltételeit. Alanyi jogon jár az igazolvány bizonyos szociális ellátásokhoz kötődően, vagy ha a jogosult havi gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum 10%-át és az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum alatt marad. A települési önkormányzat méltányossági közgyógyellátást vezethet be, a törvénynél kedvezőbb feltételekkel (jövedelehatár 150%-200%-a) a közgyógyellátásról való jogosultságról a jegyző dönt. De az igazolványt az egészségbiztosítási szerv állítja ki.

c) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (jegyző állapítja meg) Akinek nincs ilyen jogosultsága biztosítási alapon. Családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 120%-át (egyedülállónál 150%-át) és nincs vagyona.

d) adósságkezelési szolgáltatás.A rászorultak részére nyújtott lakhatást segítő ellátás. A képviselőtestület azt részesítheti benne, akinek 50.000 Ft-nál nagyobb adóssága van több mint 6 hónapja. Vagy tartozása miatt a közüzemi szolgáltatást kikapcsolták. Az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem és a lakás nagysága nem haladja meg az önkormányzati rendelet foglalt mértéket. Az adósság kezelés időtartama 18 hónap. (hiteltartozásnál kivételesen 60 hónap), mely egy ízben meghosszabbítható. Az adósságkezelés tanácsadásból, és adósságcsökkentési támogatásból áll. (hitelezőhöz utalva legfeljebb a tartozás 75%-a. A támogatás feltétele, hogy az adós maga is teljesítsen.

321

e) energiafelhasználási támogatásA kincstár által külön jogszabályban szabályozottak szerint gáz és távhőszolgáltatáshoz nyújtott támogatás.

3. Szociális szolgáltatásokA szociális szolgáltatások feltételezik az állam, vagy önkormányzat intézménye, dolgozója személyes közreműködését a rászorulók ellátásában. A személyes gondoskodás alapszolgáltatás, vagy szakosított ellátás formájában szervezhető meg.

A) Alapszolgáltatások

a) Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Célja falvakban, tanyákon, külterületeken élők megsegítése a közszolgáltatásokhoz való hozzájárulás és szükséglet kielégítése terén. Az önkormányzat rendeletben szabályozza a falugondnok tevékenységét, aki erről falugyűlésen számol be. Az önkormányzatnak a feladat ellátásához szállítójárművel kell rendelkeznie.

b) ÉtkeztetésAz étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, ingyen, vagy térítés ellenében, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

c) Házi segítségnyújtásA rászorultat saját otthonában részesítik gondozásban, ápolásban. A szakápolási feladatokat külön szervezet, az otthonápolási szolgálat láthatja el.

d) Családsegítés Szociális, vagy mentálhigéniás problémák, krízishelyzet megoldását szolgáló tanácsadás, segélyezése kezdeményezése, egyéni és csoportos terápia, családi kapcsolaterősítés.

e) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás módszereit és eszközeit kombinálják a diszpécseri szolgálat által észlelhető telefonos segélyhívó rendszerrel. Igénybevételére egyedülálló 65 év feletti, vagy súlyosan fogyatékos, esetleg pszichiátriai beteg jogosult

f) Közösségi ellátások a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek részére.Életvitel, segítség tanácsadás

h) Támogató szolgáltatás A fogyatékos személy életének megkönnyítése érdekében. Pl.: szállítás, foglalkoztatás, jeltolmácsolás

i) Utcai Szociális munkaSegítik a hajléktalanok életesélyeinek javítását.

322

j) Nappali ellátásNappali ellátásban részesülhet a hajléktalan személy, vagy 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy életkoruk miatt önmaguk ellátására csak részben képes személyek. A nappali ellátás része az étkeztetés megszervezése is.

Minden települési önkormányzat köteles egyedül, feladat ellátási megállapodással, vagy társulásban megszervezni az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, és a szolgáltatók által biztosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Kétezer lakos felett családsegítéstHáromezer lakos felett idősek nappali ellátását. Tízezer lakos felett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, teljes körű nappali ellátást Harmincezer lakos felett átmeneti elhelyezést.Ötvenezer lakos felett utcai szociális munkát kell szervezni.

B) szakosított ellátásokA szakosított ellátási formák igénybevételére akkor kerül sor, ha életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapellátás keretében már nem tudnak megfelelően gondoskodni. Ezen a ponton a szociálpolitika az integráció elvéről átvált a szegregáció elvére. Azokat a szakosított intézmények amiket nem az önkormányzat tart fenn a megyék és a főváros tarja fenn.

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való

ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona

b) a rehabilitációs intézmény A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását,

illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény

a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

c) a nappali ellátást nyújtó intézmény elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni

tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésér

nappali ellátást nyújtó intézmény az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

323

ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosítanak a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével

típusai különösen az időskorúak gondozóháza; a fogyatékosok gondozóháza; pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona; a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása.

e) a lakóotthon olyan 8-12 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény, amely az

ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít

típusai a pszichiátriai betegek lakóotthona, a fogyatékos személyek lakóotthona.

A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki önmaga ellátására részben képes és lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá

irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem

f) egyéb speciális szociális intézmény

324

63/B. Az egészségügyi igazgatás szervezete, a betegek jogai és kötelességei, ajogérvényesítés eszközei

Az egészségügy szervezete

1. Az állami szervek egészségügyi feladataiAz Eütv. és a vonatkozó egyéb jogszabályok az egészségügy szervezésével és irányításával az alábbi szerveket bízzák meg:

- Országgyűlés- Kormány- Miniszter- Egészségügyi államigazgatási szerv- Helyi önkormányzatok- Egészségügyi szolgáltatók fenntartói- Egészségbiztosítási szervek- Regionális egészségügyi tanács

a)Az Országgyűlés az egészségügy működését meghatározó törvényeken, a költségvetés biztosításán és a nemzeti egészségfejlesztési program (NEP) elfogadásán keresztül irányítja az egészségügyet. A NEP előkészítéséért a miniszter felelős.A NEP-et az egyéb középtávú fejlesztési tervekkel össze kell hangolni. Kitér a lakosság egészségügyi állapotára, az ellátás fejlesztésére, ennek forrásaira.

b)A kormány elsősorban direkt és indirekt jogszabály előkészítői vagy jogalkotói munkát végez az egészségügy irányítása vonatkozásában. Ezen túlmenően irányítja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását. Meghatározza az egészséget támogató kormányzati politika összetevőit, nemzetközi szerződésekből adódó feladatokat lát el. Teljesíti a törvényben előírt állami kártérítési és kártalanítási kötelezettséget. Valamint irányítja a katasztrófa elhárítást. A kormány felügyeli az egészségbiztosítás szerveinek törvényességét. A Kormány tevékenységét, a nemzeti egészségügyi tanács segíti elemző értékelő javaslattevő, véleményező tevékenységével.

c)Az egészségügyért felelős miniszter látja el az ágazat közvetlen irányítását. Ennek keretében a kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, közvetíti továbbá a kormánypolitikát, de egyúttal maga az ágazat szakmai irányítója és ágazati jogalkotó is.Az országos intézetek esetében intézményfenntartói jogokat gyakorol. Munkáját az egészségügyi tudományos tanács, egyes szakmai kollégiumok, valamint az országos intézetek segítik.

d)Az egészségügy államigazgatási szerve szerepét a miniszter által irányított Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) látja el mint dekoncentrált államigazgatási szerv. A szolgálat élén, az országos tiszti-főorvos áll, munkáját a helyettes országos tiszti-főorvos, az országos tiszti főorvosi hivatal igazgatója, és gazdasági vezetője valamint az országos tiszti-főgyógyszerész segítik.

325

Az ÁNTSZ fő feladatai:- közegészségügyi és járványügyi felügyelet- népegészségügyi tevékenység- környezet-és település-egészségügyi tevékenység- szakhatósági tevékenység

Az ÁNTSZ-hez 10 országos intézet, és 7 regionális intézet tartozik. A regionális intézetek élén a regionális tiszti-főorvos áll, aki irányítja a kistérségi illetve fővárosi kerületi intézeteket.

e)Az egészségügy egészségbiztosítási szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az OEP a miniszter irányítása alatt álló de önállóan gazdálkodó központi hivatal, melynek élén a miniszter által javasolt, és a miniszterelnök által kinevezett főigazgató áll. Az OEP igazgatási szervei a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak, valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság.Az OEP tevékenységének központi eleme az ellátás finanszírozása.

f)az Egészségbiztosítási Felügyelet a miniszter irányítása alatt álló kormányhivatal. Élén az elnök áll. Ellenőrzi az OEP által finanszírozott szolgáltatások szakmai színvonalát, a pénzeszközök felhasználását, védi továbbá a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit.

g)A regionális Egészségügyi Tanács koordinálja az egészségügyi szolgáltatók, fenntartók és a lakosság érdekeit. Kiemelkedő szerepe van az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat elosztásában.

2. Az önkormányzatok egészségügyi feladataia) Alapellátások

Az egészségügyi alapellátás körében a települési önkormányzat gondoskodik: - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról- fogorvosi alapellátásról- az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról- az iskola – egészségügyi ellátásról, védőnői ellátásról

A települési önkormányzat képviselő testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában, vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást, illetve fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését.

Alapellátások:a) Háziorvoslás

A háziorvosi szolgálatok létrejöttével egy időben került bevezetésre a szabad orvosválasztás intézménye, amelynek alapján minden magyar állampolgár szabadon megválaszthatja háziorvosát. Az orvosválasztáshoz kapcsolódott a teljesítmény-arányú finanszírozás.Az Ötv. értelmében az önkormányzatok joga, kötelessége és lehetősége a körzetek létesítése, valamint a körzethatárok módosítása. 1993-ban lett jogszabályi alapja annak, hogy a háziorvos, illetve házi gyermekorvos vállalkozás formájában lássa el területi kötelezettségét. Folyamatosan léptek át közalkalmazotti jogviszonyból magánvállalkozásba, különböző társasági formákba az egyes praxisok. A vállalkozó háziorvossal megbízási szerződést köt a helyi önkormányzat a területi ellátásra, ezt követően kerül sor a finanszírozási szerződés megkötésére.Az önkormányzat köteles az ellátás tárgyi feltételeit biztosítani (rendelő, felszerelés).

326

b) Fogorvosi alapellátásA helyi önkormányzat feladata itt is a körzetek megállapítása. A területi ellátási kötelezettséget vállaló fogorvosi szolgálat működtetője, és a szolgálat székhelye szerint illetékes OEP között létrejött szerződés alapján történik az ellátás. A fogorvosi szolgálatban is megvalósult a funkcionális privatizáció. Az önkormányzatok többsége általában a feladatellátással megbízza az egészségügyi intézményt, vagy a fogorvosi szolgálatot működtető másik önkormányzatot és hozzájárul a társadalombiztosítási finanszírozáshoz.

c) Ügyeleti, védőnői, iskola-egészségügyi ellátásÜgyeleti rendszer sürgősségi esetekben az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Úgy kell megszervezni az ellátást, hogy a napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, az azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, fekvőbeteg gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, biztosított legyen. Az ügyeleti ellátás tárgyi feltételeinek biztosítása önkormányzati feladat.

Fogorvosi ügyeleti ellátás – hétvégi fogászati ügyeleti ellátás megyeszékhelyen, megyei jogú városban szervezhető.

A körzeti védőnői szolgálat célja az egészségügyi alapellátás részeként a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint megelőzés érdekében végzett egészségnevelés.

Járóbeteg – fekvőbeteg szakellátásA fenntartó biztosítja a szolgáltatás nyújtásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az intézmény működőképességét. Az ingatlanok felújítása, karbantartása önkormányzati feladat. Ugyan csak az önkormányzat biztosítja a működési feltételeket (minimális műszerezettséget)

Népjóléti miniszter rendelet rendelkezik az otthoni szakápolásról. A szakápolási szolgálat kialakításának egyik fő célja a drága korház centrikus ellátás megváltoztatása. A másik fő cél az, hogy ápolás hiánya miatt lehetőleg ne kerüljön korházba az a beteg, akit otthonában is ellehet látni. Finanszírozási szerződéskötésre jogosult mindazon természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vállalja az otthoni szakápolás igénybevételére jogosult egyén otthonában végzendő szakápolást.

Településtisztasági üzemeltetési feladatok.Az Ötv, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (Eütv.), illetve egyéb finanszírozással kapcsolatos jogszabályok tartalmazzák a települési önkormányzat egészségüggyel kapcsolatos feladatait. A települési önkormányzat környezet és település egészségügyi feladatai körében gondoskodik köztisztasági, és településtisztasági feladatok ellátásáról, ennek keretében biztosítja a rágcsálómentességet. A település egészségügyi feladatok magukba foglalják a köztisztaság fenntartását, a zöld területek kialakítását és fenntartását, a kéményseprési és tüzeléstechnikai feladatok ellátását, a temetők fenntartását, és a településtisztaság biztosítását.

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő feladatokat az önkormányzat rendeletében határozhatja meg. Amennyiben a településen működik intézményes szemétszállítás az ingatlantulajdonosok számára kötelezővé tehető.

327

A képviselő testületnek kell gondoskodnia a belterületen lévő közutak, terek, járdák, hozzájuk kapcsolódó műtárgyak zöldterületek, parkok, piacok területén keletkezett szemét eltakarításáról, e területek portalanításáról, síkosság elleni védekezésről. Meg kell oldania a belterületi árkok, csatornák tisztán tartását, a csapadék és a szennyvíz elvezetését.

A kéményseprési feladatok ellátásáról a megyei, megyei jogú városi, és a fővárosi közgyűlés gondoskodik, saját vállalat fenntartásával. E tevékenység célja a tűzvédelmi előírások, és követelmények betartatása, és a tűzesetek megelőzése.

Az önkormányzatok kötelező feladata a településen belüli temetkezések biztosítása. A temetőt egyházak, vállalkozók, vagy települések közösen is fenntarthatják. A temető fenntartója ugyan akkor köteles megkülönböztetés nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

A településen kötelező a szennyvizek és a folyékony hulladék elszállítása, kezelése, ártalmatlanítása. A település köteles a folyékony hulladékot ártalommentesen elhelyezni. Az önkormányzat dönt a tároló vagy feldolgozó telep kijelöléséről, a gyógyiszap, és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, gyógyiszap, és gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról. Engedélyezi továbbá az erre irányuló tevékenységeket.

A betegek jogai és kötelezettségeiA betegjogok szabályozásaA betegjogok a tételes jogban önálló jogszabályként vagy az egészségügyi alapjogszabály (kódex) részeként esetleg több jogszabályban szétválasztva jelenhetnek meg. A betegek több jogág együttes felhasználásával védhetőek (közigazgatási jog, alkotmányjog, polgárjog, büntetőjog)Az Eütv. már külön fejezetet (II.) szentel a kérdésnek és céljaival, alapelveivel is segíti a jogérvényesítést.

A betegek jogai az Eütv. szerint.- az egészségügyi ellátásához való jog

megfelelő és 24 órán át hozzáférhető ellátást takar. E jog az egyenlő bánásmód elvárásán alapul és részelemét képezi a szabad orvosválasztás joga, a más orvos általi felülvizsgálat, és a jogilag szabályozott várólisták felállítása.

- Az emberi méltósághoz való jog részeleme hogy a betegen csak a szükséges beavatkozások végezhetőek el, jogai csak az egészségügyi szempontból indokolt mértékben és ideig korlátozhatóak, személyes szabadsága pedig csak sürgős szükség, élet vagy testi épség veszélye esetén.Tilos a kínzó, embertelen megalázó, büntető intézkedés, az indokolatlan várakoztatás, a ruházat indokolatlan szeméremsértő eltávolítása.

- A kapcsolattartás joga a beteg másokat és a házirendet nem zavaró módon gyakorolhatja. E jog eleme a súlyos állapotú beteg, vagy kiskorú mellett tartózkodás joga és a vallási jellegű kapcsolattartás, valamint a saját ruha, és bizonyos személyes tárgyak használatának joga.

- A gyógyintézet elhagyásának jogaHa a beteg cselekvőképes, és az elhagyással nem veszélyezteti mások életét korlátlanul megilleti. Szándékát be kell jelentenie.

328

- A tájékoztatáshoz való jogKeretében a beteg jogosult a gyógyító ellátásokról, gyógyszerekről, betegségéről, gyógyulási és életesélyeiről folyamatos tájékoztatás, vagy kérdéseire választ kapni.

- Az önrendelkezéshez való jogCsak törvény alapján korlátozható. A beteg dönthet az ellátás, kezelés igénybevételéről, visszautasításáról. Hozzájárulását szóban, írásban, ráutaló magatartással is megteheti. A beleegyezés visszavonható, de az alapos ok nélküli visszavonás a költségek megtérítésével ját.

- Az ellátás visszautasításának jogaA törvény külön szabályozza. E jog az önrendelkezéshez való jog egyik lényeges eleme.

- Az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogaA tájékoztatáshoz való jog egyik eleme. A törvény külön részletezi.

- Az orvosi titoktartási jogAz orvos titoktartási kötelezettségén keresztül valósul meg, melynek megszegése munkajogi és kártérítési következményekkel járhat.

A betegek kötelességei- A szolgáltatás igénybevételekor be kell tartani a vonatkozó jogszabályokat, és a

szolgáltató működési rendjét, házirendjét.- Köteles együttműködni az ellátókkal, tájékoztatás adni egészségügyi állapotáról,

korábbi betegségeiről, gyógyszerekről, kockázati tényezőkről. Pl.: gyógyszeralergia. Saját betegségének olyan körülményeiről, amely mások életét, testi épségét veszélyezteti (fertőzés). A miniszteri rendeletben meghatározott fertőző betegségek esetén megfertőzőiről, valamint azokról akiket megfertőzhetett.

- gyógyszereléssel kapcsolatos rendelkezéseket be kell tartani. - Köteles jogszabályi előírásra térítési díjat fizetni.- Köteles közölni jogszabályban előírt adatait. - A beteg és hozzátartozója köteles más betegek, és az egészségügyi dolgozók jogait

tiszteletben tartani.

Betegek jogainak érvényesítéseA betegjogok érvényesülésének előfeltétele, hogy a beteg és hozzátartozói korrekt tájékoztatást kapjanak e jogokról, és érvényesítésükről, valamint házirendről.

- A panaszeljárásHa a jogok megsértése felmerül, panasz tehető magánál a szolgáltatónál, vagy fenntartójánál. A kivizsgálásra max 30 nap áll rendelkezésre, és az intézmény szabályzata szerint folyik. Vizsgálat megkezdéséről a panaszost írásban kell tájékoztatni. Előfordulhat, hogy szükséges rendőrségi, ügyészségi eljárás kezdeményezése. A pénzügyekről nyilvántartás kell vezetni. És az iratokat 5 évig kell őrizni.

- A betegjogi képviselőFeladatai:

- betegek megismertetése jogaikkal, ezek védelme, érvényesítése.- Egészségügyi dokumentáció megismerhetővé tétele- Írásbeli meghatalmazás alapján panasz benyújtása, a beteg képviselete.- Egészségügyi dolgozók felvilágosítása a betegek jogairól, és azok

intézményen belüli érvényesítéséről- Betegek képviselete a pszichiátriai kezelést elrendelő bírósági eljárásban.

329

Az ÁNTSZ Regionális Intézetéhez tartozik képviseleti tevékenységében azonban nem utasítható. A képviselők munkáját az országos tiszti-főorvoshoz kapcsolódó 7 tagú Betegjogi Koordinációs Tanács segíti.

- Közvetítői tanácsJelentős szerepet szánt a jogalkotó a betegek és a szolgáltatók közt felmerült jogviták peren kívüli megoldásában, a közvetítői eljárás bevezetésének. A 2002. évi LV törvény szabályai szerint mind a beteg mind a szolgáltató kezdeményezheti az eljárást. Az eljárásban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett névjegyzékről a vitában álló felek által választott közvetítő, vagy közvetítők vesznek részt.

- A betegek jogvédelmének egyéb eszközeiAmennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával kapcsolatban éri joghátrány, az eljárást az Egészségbiztosítási Felügyelet folytatja le. Végső megoldásként a jogainak sérelmét vélelmező beteg bírósághoz fordulhat.

330

64/B. A településrendezési jog és az építésrendészet alapintézményei.

III. Az építésügyi igazgatás jogi szabályozása

Az építésügyi igazgatási tevékenység során több jogág szabályai alkalmazandóakEzek közül jelentős a polgári jog (tulajdon formák, szerződések), földjog (ingatlan-nyilvántartás), pénzügyi jog (hitelfeltételek), de az építésügyi igazgatás „anyajoga" a közigazgatási jog. Az építési igazgatás közigazgatási jogi szabályai jellemzően két csoportra: központi jogszabályok és önkormányzati rendeletek oszthatóak.

A központi jogszabályok részben törvények, részben rendeletek. A törvények közül kiemelkedik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban: Étv.) A tárgyba illő végrehajtási--rendeletek legfontosabbika az Étv. általános végrehajtási rendelete a 253/1997. (XII.20.) Korm.

A helyi szintű (önkormányzati rendeletek) jogalkotás két eszköze a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat. Valamely épület felépítése elképzelhetetlen e központi szabályok együttes alkalmazása és betartása nélkül.

A településrendezés céljaA települési tervezés egyik legfontosabb eleme az építési törvény által szabályozott településrendezési tervezés, mely beleilleszkedik a hosszú (stratégiai 12-20 év közép (taktikai-3 7 év) és rövid távú (operatív 1-2 év) települési tervek sorába.

A település rendezés célja a település rendezett térbeli, fizikai és időbeli működésének és fejlesztésének prognosztizálása és vezénylése a jogi keretek meghatározásával és a meglevő értékek védelmével.

2. A településrendezés alapdokumentumai

A településrendezés az alábbi fontos dokumentumok (tervek) egymásra épülésén, megalkotásán alapul. A településfejlesztés alapdokumentumai:- a településfejlesztési koncepció,- a településszerkezeti terv,- a szabályozási terv,- a helyi építési szabályzat .a) A településfejlesztési koncepcióA településfejt koncepció önkormányzati határozat, mely időben megelőzi az első településfejlesztési tervezést és megalapozza a rendezési terveket. Csak az önkormányzat szerveire kötelező településpolitikai dokumentum. Alkotóelemei a település é környezetének leírása, a változások prognosztizálása és a fejlődési tervez irányainak bemutatása.Kitér a természeti, művi adottságokra, társadalmi, gazdasági, környezeti szempontokra és az ezekre reagáló intézményrendszerre

b) A településszerkezeti terv

331

A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit, irányait, a településrészek felhasználásának módját, a műszaki infrastruktúra elhelyezkedését és fejlesztését. A településszerkezeti terv önkormányzati határozat, és mindig a település egészére szól - rajzból és szöveges részből áll, és legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.Tartalmazza a bel és külterületeket, beépítendő és be nem építendő területeket, a köz te rü le t ek és magánterületek arányát, infrastruktúra hálózatot, védett és védőterületeket, terület rehabilitációt, egyes területek funkcióváltását, a felhasználását gátló tényezőket.A településszerkezeti terv elfogadása időben mindig megelőzi a szabályozási tervét._c) Szabályozási tervA szabályozási tervet a település szerkezeti tervével együtt nevezzük rendezési tervnek.A szabályozási terv tartalmilag ugyanazokat a kérdésköröket érinti, mint a település-szerkezeti terv, de ezt rendeleti (jogszabályi) és csupán rajzos (térkép) formában teszi. Nem kell az egész települést érintenie, készülhet minimum telektömbnyi méretre is. A rajznak minden telekre és az egyes telkek rendeltetésére is kiterjedőnek kell lennie.d) Helyi Építési SzabályzatA helyi építési szabályzat a rendezési tervnek a lefordítása a jog nyelvére, önkormányzati rendeleti formában. A rendezési tervek szöveges és térképi előírásainak alátámasztása. Részletes építési előírásokat, feltételeket, értékvédelmet, a sajátos jogintézmények alkalmazási feltételeit tartalmazza. A szabályozási terv a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi. A fővárosra és több település közös rendezésére a törvény külön, szabályokat ír elő.

3. A településrendezés sajátos jogi eszközeiA jogalkotó a település-rendezés betarthatóságát sajátos jogi eszközökkel biztosítja:- építésjogi követelmények

Ha egy adott területre a nincs helyi előírás, úgy a törvény előírja a környezethez illeszkedés mellett az egyéb általános elvárásokat is.

- tilalmakA rendezési tervek betartása érdekében változtatási, -telekalakítási és építési tilalom rendelhető el.- telekalakításCsak telekalakítási terv és jogerős telekalakítási engedély alapján jöhet létre építési telek. Építmény csak építési telken valósítható meg.- elővásárlási jog A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a rendezési tervekben meghatározott célok érdekében. - kisajátításkülön jogszabályban szabályozott eszköz a közérdekből szükséges feladat-

megvalósításához, idegen ingatlanok megszerzésével, kártalanítás mellett. A Regionális Á1lamigazgatási Hivatal vezetőjenek hatásköre.- kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzésA kisajátítás privilegizált változata, a cél a rendezési tervben szabályozott telkek megközelíthetővé tétele (feltárása), mivel építési teleknek közterületi csatlakozással ke11rendelkeznie. A Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjének hatásköre.- útépítési és közművesítési hozzájárulásA rendezési tervben előírt közutak, közművek építési költségeinek legfeljebb 90%-a az érintett lakókra terhelhető, önkormányzati rendelettel.- településrendezési kötelezésekBeépítési, helyrehozatali, beültetési kötelezettség rendelhető el.

332

- kártalanítási szabályokHa helyi építési szabályzat, vagy a szabályozási terv megváltoztatja, vagy korlátozza egy ingatlan használatát és ebből kár származik, az önkormányzatot a Regionális Államigazgatási Hivatal kártalanításra kötelezheti.- településrendezési szerződésAz önkormányzat és az ingatlan tulajdonos (haszonélvező) kölcsönös előnyökön alapuló szerződése, településrendezési célok érvényesítésére.

4. Településrendezési eljárás

A településrendezés bonyolult eljárási szabályok szerint folyó időigényes, sokszereplős folyamat. Központi szereplői:

- az önkormányzat képviselő testülete és a polgármester, mint döntéshozók, - a megfelelő végzettségű építész mint szakértő- Az eljárás szakmai közreműködője a jegyző és hivatala, a regionális tervtanács, a

regionális főépítész és az érintett szakhatóságok.A település rendezés első lépése az elhatározás: mely területet, milyen céllal és várható hatással von rendezés alá a testület. Az elhatározást tudatni kell a lakossággal, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel. Ugyancsak véleményt kell kérni - erre 30 nap áll rendelkezésre - az érintett államigazgatási szervektől és szomszédos önkormányzatoktól. Az _eltérő vélemények tisztázására a-2olgármestee egyeztető tárgyalást hív össze. Rögzítik az el nem fogadott véleményeket, és beépítik az elfogadottakat a tervezetbe, majd egy hónapra a helyben szokásos módon közzéteszik a terv tervezetét.Az egy hónap leteltével az anyag az állami főépítészhez (fővárosi és kerületi önkormányzat, vagy megyei jogú város esetében miniszter) kerül 30 (illetve 90) napra, akinek véleményét_a testülettel ismertetni kell.Az elfogadott rendezési tervet és helyi építési szabályzatot a helyben szokásos módon kell kihirdetni és minden egyedi ügyben kötelező alkalmazni.

V. Építésrendészet

1. Az építésrendészet fogalma

A XIX. Század elejéig az egész közigazgatást rendészeti tevékenységnek tekintették, módszerei (előírás, engedélyezés, tiltás, ellenőrzés, szankció) és a szolgáltató, szakági tevékenységének hiánya miatt rendészeti jelleget mutatott. Az állam fokozódó szerepvállalásával, a rendészeti igazgatás ma már a közigazgatás egyik ágazata, de rendészeti jellegű tevékenységet más ágazatokban is végeznek

2. Engedélyek az építésrendészetben

a) telekalakítási engedély - a telekalakításról szóló 85/2000. (M.S.) FVM. Rendelet, és a 37/2007. (XI.13.) ÖTM rendelet szabályai szerint.

b) építési munkák engedélyezés építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez,

333

c) Használtba vételi engedély szükséges a tényleges használat megkezdése előtt, minden engedélyköteles építmény elkészültekor. Az engedélyhez az e lő í r t szakható-ságok (pl. tűzoltóság, ÁNTSZ), közüzemű szolgáltatók nyilatkozata szükséges. A hatóság a használatba vételt véglegesen vagy ideiglenesen megengedi, megtiltja, feltételhez kötheti

d) Fennmaradási engedély: ha az épületet tervtől eltérően építették meg de megfelel a jogszabályoknak (É-tv. 35. §) vagy megfelelővé tehető, a hatóság építésügyi bírság kiszabása mellett, kérelemre fennmaradási engedélyt ad. A fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, amennyiben teljesen kész az épület és nem kell további engedélyköteles munkát végezni. Az engedély nélküli bontást a hatóság bírság kiszabása mellett határozatával veszi tudomásul. Bírság kiszabására, a hatóság_ tudomására jutásától_számított_1 éven belül, de az épület befejezésétől számított 10 éven belül van lehetőség.

e) Elvi építési engedély: az építési engedély megkérése előtt az építtető á telek beépíthetőségével, te1epu1estérképpel építészeti kialakítással kapcsolatban előzetes nyilatkozatot, azaz elvi építési engedélyt kérhet a hatóságtól., mely egy évig köti azt.A-határidő egy évvel meghosszabbítható. Elvi építési engedély alapján nem folytatható építési munka, de kérhető összevont építésügyi hatósági engedély, Az építési engedély akkor adható ki, ha a tervet megfelelő jogosítványokkal rendelkező tervező készítette, megfelel e központi és helyi jogszabályoknak, építésjogi követelményeknek, az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek, a telekalakítás szabályainak.Az építési munka csak jogerős-építési engedély _alapján végezhető (melynek része a záradékolt tervdokumentáció is)

3. Építésügyi hatósági ellenőrzés

A rendészeti típusú igazgatási tevékenység szükségszerű eleme a folyamatos és ismétlődő helyszíni ellenőrzések rendszere. Az építési engedélyek kiadásának már előfeltétele az ellenőrzés, de az építés egész menetét is időszakosan kontrolálja az I. fokú építési hatóság. Záró ellenőrzés előzi meg a használatbavételi engedély kiadását is. A Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, amiket az Étv. kiegészít.Az ellenőrzés területei:

- engedélyezési tervek megléte és alkalmazása,- az építmény szerkezeteinek megfelelő megvalósítása.- felelős műszaki vezető megfelelősége- állékonysági, biztonsági, élet- és egészségvédelmi, köz és vagyonbiztonsági előírások betartása

Az érintettek (tulajdonos, haszonélvező, építtető, kivitelező) köteles az ellenőrzést tűrni. Az építési hatóság társhatóságokat is bevonhat az ellenőrzésbe, és szükség esetén alkalmanként 30 napra leállíthatja az építkezést. Az építésügyi hatság, ellenőrzése nyomán tapasztalt hiányosságokra építéshatósági kötelezéssel élhet, vagy építési bírságot szab ki fennmaradási engedély alapján.

334

Az építési hatóság elrendelheti:- a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetését.- az. építési munka megszüntetését az eredeti állapot helyreállítását vagy az engedélyeknek megfelelő állapot kialakítását.- műszaki követelményeknek meg nem felelő termék kicserélését,- épület felújítását- telek bekerítését, kertépítést és egyéb településkép védelmi munkálatokat,- környezeti károk megszüntetését- el kell rendelni az épület átalakítását, lebontását, ha az élet köz és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

Építésfelügyeleti tevékenységÉpítésfelügyeleti hatóság (Regionális államigazgatási Hivatal) részben felügyeli az első fokú építési hatóság tevékenységét, részben általános szakmai jellegű beavatkozási hatáskört jelent az építési folyamatokba. Az építés felügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzést végez intézkedést tesz és vezeti a hatáskörébe utalt nyilvántartásokat. Az építés felügyeleti ellenőrzés célja az építményekre, építési termékekre, módszerekre, és eljárásokra vonatkozó előírások betartatása. Ellenőrzik a tervezők, kivitelezők, műszaki vezetők képesítését, építési napló vezetését. Az építés felügyeleti hatóság is megtilthatja az építés folytatását és maga tesz intézkedést, vagy értesíti az I. fokú építési hatóságot. Szükség esetén építés felügyeleti bírságot szab ki.

Az építésrendészeti igazgatásban résztvevő szervek

Az elsőfokú építési hatóság a városi, valamint a ormányrendeletben kijelölt községi jegyző és körjegyző. A jegyző eljár valamennyi alábbi engedélyfajta esetében:

- elvi építési engedély, - telekalakítási engedély,- építési engedély, vagy bejelentés tudomásul vétele- összevont építési hatósági engedély- bontási engedély, bontás tudomásul vétele- használatba vételi engedély- fennmaradási engedély

Ugyancsak a jegyző ad ki telekalakítási engedélyeket:- telekcsoport újrafelosztása- telekfelosztás- telekegyesítés- telekhatár rendezés

A jegyző az elsőfokú építésihatósági ellenőrzés jogosítottja is. Jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy A regionális Államigazgatási hivatal vezetője kivételesen elsőfokú hatóságként jár el. A kormány általános másodfokú építési hatóságkánt a Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét jelölte ki. Azokban az ügyekben ahol a hivatalvezető első fokon jár el, másodfokon az építésügyért felelős miniszter dönt.

335

Az építésügyi hatósági eljárások különös szabályai

Az építésügyi hatósági eljárás alapvetően a Ket. szabályai szerint folyik, azzal, hogy a Ket. által megengedett területeken az ágazati sajátosságoknak megfelelő külön eljárási szabályokat alkothat miniszter.

Az építésügyi hatósági eljárás jelentősebb különös szabályai:- az eljárások többsége jellemzően jogszabályban meghatározott

formanyomtatvánnyal, mint kérelemmel indul- a hirdetményi közzététel szempontjából a 25-nél több ügyfél minősül jelentős

számúnak.- Szakhatósági állásfoglalások szinte minden ügyben szükségesek- Az építésügyi hatóság külön jogi előírás esetén előzetes tervtanácsi véleményt

szerez be- A szakértői bizonyítás leggyakrabban építésügyi műszaki szakértő,

vagy építésügyi igazgatási szakértő bevonásával folyik, 25-né1- több ügyfél esetén hatósági közvetítő is igénybe vehető.

- Az építési ügyintézési határidő többféle eljárásban is meghaladhatja a szokásos 22 munkanapot és elérheti a 60-90 napot is.

- A helyszíni szemle csak külön térvényi előírás esetén mellőzhető az eljárás során.

- A határozat mindig pontosan meghatározza az engedélytípust. Egyszerűsített határozat csak a kérelemnek megfelelő és külön kikötést sem tartalmazó engedélyezéskor adható ki.

- Az engedély érvényességi ideje a jogerőssé és végrehajthatóvá válástól számított 2 év. (Elvi és telekalakítási engedély esetében 1 év.) A 2 évet határidő meghosszabbítható, s ha ezen idő alatt megkezdték az építési munkát 5 éven belül kell használatbavételre alkalmassá tenni az épületet.

336

65/B Az anyakönyvi igazgatás alapelvei, különös eljárási szabályai.

Alapelvek Az anyakönyvek vezetése kizárólagos állami feladat. Teljesség elve: az anyakönyv elvileg minden pillanatban, mind személyi (valamennyi

magyar területen élő személy, állampolgárságtól függetlenül), mind tárgyi (valamennyi anyakönyvi eseményre, azaz születésre, halálra, házasságra) vonatkozásban teljes.

Egységesség elve: miután az állam feladata az anyakönyvezés, ezt egységesen képzett személyzettel (anyakönyvi szakvizsga), egységes nyomtatvány- és eszközkészlettel, egységes jogi irányítás és felügyelet (anyakönyvi irányelvek, tájékoztatók) mellett végzik.

Folyamatosság elve: 1895 óta az anyakönyvezés megszakítás nélkül folyik. Azóta gyűjtik és rendszerezik az adatokat. Az utólagos bejegyzéseknek köszönhetően a nyilvántartás mindig élő (pl.: a születési anyakönyvbe visszajegyzik a halálesetet).

Bejelentési és bejegyzési elv: a jogszabály pontosan rögzíti, hogy kinek milyen sorrendben kell bejelenteni, s a hatóságnak haladéktalanul bejegyezni az adatváltozásokat, eseményeket.

Közhitelűség elve: az anyakönyvbe jegyzett adatokat az ellenkező bizonyításig valósnak kell elfogadni. Nem sérti a közhitelűség elvét, ha abba jogszabályi felhatalmazással „valótlan” adatot jegyeztek be (fikció: képzelt személy szülőként történő bejegyzése, vélelem: holtnak nyilvánítás).

Deklarativitás elve: az anyakönyv nem konstitutív (jogalapító) nyilvántartás, csak nyilvántartja (deklarálja) a más létrejött jogot (pl. a házasság nem a bejegyzéssel jön létre).

A nyilvánosság kizárásának elve: az anyakönyvbe csak azok tekinthetnek be, akiket a jogszabály erre feljogosít. A saját adatait mindenki közhitelű anyakönyvi kivonatból ismerheti meg.

A jogi szabályozásról általábanAz anyakönyv természetes személyek adatait tartja nyilván. A jogi szabályozás kialakulását nagymértékben befolyásolta az ENSZ Statisztikai

Bizottságának állásfoglalása, amely abba az irányba kívánta ösztönözni az egyes részes államokat, hogy alakítsanak ki népesség-nyilvántartási rendszert. Ennek hazánk is eleget tett. A nemzetközi elvárás eredményeképpen alakult ki a személyek nyilvántartásának kettős rendszere, amelyet egyrészről az anyakönyvi nyilvántartás, másrészről pedig az állami népesség-nyilvántartás alkot.

Az anyakönyvi igazgatásra irányadók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket) rendelkezései, a speciális szabályokat az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (At) és a végrehajtására kibocsátott 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (Ar) tartalmazza. Lényeges még az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet.

Az anyakönyvezés kétféle hatósági tevékenységet foglal magában: a nyilvántartás-vezetést és az adatigazolást. Mindkét ügy a Ket. Tárgyi hatálya alá tartozik, ennél fogva két esetben nyílik lehetőség különös eljárási szabályok megalkotására: egyrészt ha a Ket. megengedi a szabályaitól való eltérést, másrészt pedig lehet a Ket. Szabályaival összhangban álló kiegészítő rendelkezéseket alkotni.

A speciális rendelkezések kiegészítő jellegűek, igazodnak az anyakönyvi eljárás specifikumaihoz, az alapelvek érvényre juttatását hivatottak biztosítani.

337

Az anyakönyvezési eljárás különös eljárási szabályai Hatásköri szabályok

Az anyakönyvi eljárás különös eljárási szabályainak vizsgálatát az anyakönyvvezető fogalmának, jogállásának meghatározásával indokolt kezdeni. Az At. szerint első fokon a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv, míg másodfokon a Regionális Államigazgatási Hivatal jár el felettes szervként. Amennyiben a Regionális Államigazgatási Hivatal jár el első fokon, másodfokon az érintett miniszter vesz részt az eljárásban.

Anyakönyvvezetőként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező köztisztviselője és jegyzője járhat el, meghatározott esetekben ezeket a feladatokat a képesítési követelményeknek megfelelő polgármester is elláthatja. Képesítési feltételek hiányában is közreműködhet a polgármester névadási, házasságkötési, valamint polgári gyászszertartás levezetésében, de az anyakönyvbe bejegyzést nem tehet.

A jogszabályban előírt képesítési követelmények anyakönyvi szakvizsga teljesítése által szerezhetők meg a köztisztviselő és a polgármester számára. A szakvizsgát – amely szóbeli és írásbeli részből áll – a Regionális Államigazgatási Hivatal bonyolítja le.

A jogszabály külön rendelkezik az ún. helyettesítő anyakönyvvezetőről. Erre akkor kerülhet sor, ha a településen az anyakönyvvezető akadályoztatása miatt nem láthatók el az érintett feladatok, továbbá településrész kiválása és új településsé alakulása esetén, ameddig nem jön létre az új települési önkormányzat polgármesteri hivatala. A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése a Regionális Államigazgatási Hivatal feladata. A jogalkotó a hazai anyakönyvezési feladatok elvégzésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt jelölte ki.

Illetékességi szabályok A Ket. illetékességi szabályai másodlagos rendelkezéseknek tekintendőek, azok

alkalmazására csak olyan esetekben kerül sor, amikor nincs különös eljárási szabály.Az Avtv. értelmében a születést és a halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi,

amelynek illetékességi területén az esemény történt, míg a házasságkötésre vonatkozóan az illetékességet a házasulandók vagy a házasulandók egyikének bejelentése alapozza meg.

Magyar állampolgár külföldön történt személyállapot-változását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezi, továbbá szintén ez a szerv jogosult a magyar állampolgár által örökbefogadott nem magyar állampolgár külföldön történt születését, valamint a magyar bíróság által holtnak nyilvánított külföldi állampolgárnak a halálesetét anyakönyvezni.

Bejelentés A születést és a halálesetet észlelőknek bejelentési kötelezettsége van. A bejelentéssel

egyidejűleg a bejelentő köteles azokat az iratokat rendelkezésre bocsátani, amelyek az anyakönyvezésre szükségesek.

A születést az orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. Az intézetben történ születés és haláleset bejelentésére az intézet vezetője, míg az intézeten kívüli születést a szülők, továbbá a szülésnél közreműködő orvos köteles. Az intézeten kívüli halálesetet az elhalt hozzátartozója, illetve az köteles bejelenteni, aki arról tudomást szerzett. A bejelentést születés és haláleset tekintetében az eseményt követő munkanapon, míg az orvos közreműködése nélkül intézeten kívül történt születés esetében 8 munkanapon belül kell megtenni.

338

Indokolt végezetül szólni a hivatalból történő anyakönyvezésről, amelyre akkor kerül sor, ha nincs bejelentésre kötelezett vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. A bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértésnek minősül.

Okirat és személyes nyilatkozat Az anyakönyvezési eljárásban nem érvényesül a szabad bizonyítási rendszer, hiszen az

At. meghatározza, hogy az anyakönyvi bejegyzés alapjául szolgáló tényeket alapvetően okirattal – közokirattal vagy magánokirattal – kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással, a nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötéséhez szükséges tanúsítványt pedig diplomáciai felülhitelesítéssel együtt kell bemutatni.

Személyes nyilatkozat akkor alkalmazható, ha az okirat külföldről nem szerezhető be. Ha a bemutatott adatok helyessége iránt kétség merül fel, az ügyfél kötelezhető anyakönyvi kivonat bemutatására.

Az anyakönyvezés elhalasztása Az általános eljárási szabályokhoz képest szintén eltérést jelent az eljárás

elhalasztásának jogintézménye. Erre egyrészt akkor kerülhet sor, ha születés vagy haláleset bejelentése a szükséges adatokat tévesen vagy hiányosan tartalmazza és a hiányt előreláthatólag pótolni lehet, másrészt pedig akkor, ha az adatokat nem igazolták. A fenti esetekben az anyakönyvvezető az adatok pótlásáról hivatalból intézkedik, a bejelentőnek pedig igazolást köteles adni az elhalasztás tényéről.

Az eljárást legfeljebb 30 napra lehet elhalasztani, a határidő eredménytelen eltelte után az anyakönyvezést a rendelkezésre álló adatok alapján kell megtenni.

Az állampolgárság vizsgálata Miután a személyes adatok vonatkozásában kiemelkedő jelentősége van az

állampolgárság dokumentálásának, a szabályozás egyértelműen kimondja, hogy az anyakönyvi eljárásban vizsgálni kell az állampolgárságot. Ennek érdekében az At. részletesen meghatározza, hogy a magyar, a külföldi állampolgárság, valamint a hontalanság milyen okiratokkal igazolhatók. Ha ezeket az adatokat megfelelően nem igazolják, a születési és a halotti anyakönyvben az „állampolgársága ismeretlen” bejegyzést kell feltüntetni.

339

66/B Gyermek és ifjúságvédelem kialakulása, a gyermekvédelmi ellátások rendszere.

A gyermekvédelem kialakulása és történeteA hazai gyermekvédelem első írásos megjelenése Szent István király I. törvényében

található, amelyben rögzítették az özvegyek és a vagyonos árvák védelmét. A középkorban egyházi menhelyek adtak megfelelő ellátást az öregeknek, a betegeknek és az árváknak. Az első árvaházakat a 18. században alapították.

Az első – 1997-ig egyetlen egységes – gyermekvédelmi törvényt 1901-ben fogadták el. Megalkotása Széll Kálmán miniszterelnök nevéhez fűződik. A törvény alapgondolata az ún. telepek létesítésén alapuló nevelés volt. Az állami gondozásba vett gyerekek számára a községekben telepeket alapítottak. A menhelyekről a gyermekeket a telepeken él nevelőszülőkhöz helyezték ki. A családokat telepfelügyelők látogatták.

A második világháború után az egyházak és a társadalmi szervezetek gyermekmentő tevékenysége a háborúban elárvult, szegény gyerekekre irányult. Majd 1950-ben felszámolták az addigi – döntően nevelőszülőkre épülő – rendszert, helyette (általában vidéki kastélyokban) csecsemőotthonokat alakítottak ki.

Az 1952-ben hatályba lépő Családjogi törvény eltörölte az elhagyott gyermek fogalmat, és helyette bevezette az állami gondozott gyermek kifejezést, az elhagyottság helyett a veszélyeztetettséget vette figyelembe, az állami gondozás időtartamát kiterjesztette a gyermek 18 éves koráig.

1957-ben hozták létre a „szocialista gyermekvédelem szimbólumává” vált Fóti Gyermekvárost, ahol a gyermekek 3-18 éves korukig – intézetváltás nélkül – testvéreikkel együtt nevelkedhettek. 1963-ban alakult meg a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, amelynek keretei között nagyméretű – nem gyermekvédelmi célú – nevelőotthonok létesültek.

A 20. század második felében a gyermekvédelemnek nem volt önálló törvényi szabályozása. A gyermek- és ifjúságvédelem rendelkezéseit az 1974. évi I. Csjt. novella emelte be a törvénybe. Az állami gondoskodással kapcsolatos rendelkezések az 1986. évi Csjt. novellával kerültek a törvénybe.

A nyolcvanas évek végétől a hatósági gyermekvédelem helyett a tágabb értelemben vett gyermekvédelem elfogadása került előtérbe. A társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint egyházi és más polgári kezdeményezések megelőző tevékenységről és családgondozásról, családvédelemről szólnak.

A gyermekvédelmi ellátások rendszereA gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre épül: Alapellátások Szakellátások Hatósági intézkedések A bűnelkövető fiatalkorúak „ügyei”Az alapellátás célja, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét

és családban történő nevelését elősegítse. Az alapellátás a megelőzésre irányul, célja tehát, hogy a gyermek veszélyeztető körülményektől mentesen, saját családjában nevelkedhessen. Az alapellátás pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátás formájában valósulhat meg. Az alapellátások biztosítása a települési önkormányzat által ellátandó feladat. Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső ellátást nyújtó intézményben (vagy személynél) kell biztosítani.

A szakellátás célja elsősorban a családjából bármely okból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A szakellátások mindig személyes gondoskodást nyújtó ellátások. A szakellátások biztosítása a megyei/fővárosi önkormányzatok kötelező feladata.

340

A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedéseket hoz a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal, ha a szülő nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, azok megtételéhez nem járul hozzá, vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más alapellátást igénybe vegye. A hatósági intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni:

A veszélyeztetettség jellegét és okait A gyermek személyiségét és családi körülményeit Az intézkedés várható hatásait Valamint a gyermeknek a saját családjában történő nevelkedéséhez fűződő jogát.A gyermekvédelmi rendszer részét képezi A bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve oda előzetes letartóztatásba

helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, továbbá A fiatalkorúak pártfogó felügyelete azzal, hogy mindkét feladatról külön törvény

rendelkezik.

Az alapellátásokPénzbeli ellátások2006-ban változások következtek be: az új családtámogatási rendszer az ún. rendszeres

gyermekvédelmi támogatás összegét beépítette az alanyi jogon járó családi pótlékba.A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a gyermek jogosult a

gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, kétszeri pénzbeli támogatásra, illetve egyéb kedvezményekre (pl.: ingyenes tankönyvellátás, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek kötelező felvétele az óvodába, költségtérítéses képzésre felvett halmozottan hátrányos helyzetű hallgató tandíjköltségeit az állam átvállalja ). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – a jegyző állapítja meg, egy év időtartamra. A jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható addig az időpintig, ameddig a gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének – felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló gyermek esetén 25. életévének – betöltéséig.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A jogosultságot a jegyző állapítja meg határozatlan időre, azzal, hogy a feltételek fennállását évente felülvizsgálja. A támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 százaléka. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás csak pénzben nyújtható.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg a képviselőtestület, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak (pl.: betegség, iskoláztatás, válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartása).

A rendkívüli támogatás mértékét, a jogosultság feltételeit, a kérelem benyújtásának részletes szabályait, a jövedelem számításánál irányadó időszakot a képviselőtestület rendeletben határozza meg. Feltételként azonban nem határozhatók meg olyan körülmények, melyek következtében a létfenntartásukat veszélyeztető helyzetbe került vagy létfenntartási gondokkal küzdő családok gyermekei ellátatlanul maradnának. A rendkívüli gyermekvédelmi

341

támogatás természetbeni ellátás formájában (pl.: gyermek étkezésének biztosítása, tanszerellátás) is nyújtható.

A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan

külföldi bíróság (vagy más hatóság) által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermekek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján végre kell hajtani, és

Gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá A gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek

részére a szükséges tartást nyújtani, Feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.A gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyámhivatal a fizetésre kötelezett személy

rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. A megelőlegezésre csak átmeneti behajthatatlanság esetén kerülhet sor.

Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább 3 éves időtartamú folyamatos nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg és készpénze, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A vagyonba az árvaellátásból és keresményből származó megtakarítást nem lehet beszámítani.

A támogatás a fiatal felnőtt részben vagy egészben tulajdonába kerülő Építési telek, lakás, családi ház vásárlására, építésére, továbbá a Fentiek lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, Bérleti díj kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, Államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, hitelintézeti kölcsön

egyösszegű törlesztésérehasználható fel.A támogatást a gyámhivatal állapítja meg. A jogosult a támogatás felhasználása során

köteles az utógondozójával együttműködni. A támogatás mértékét a nevelésben eltöltött évek és a jogosult vagyonának értéke alapján állapítják meg. Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra a gyámhivatal jogosult – ötévi időtartamra – elidegenítési tilalmat bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az önkormányzat más kedvezőbb formákat, egyéb juttatásokat is nyújthat.

Természetben nyújtott ellátásokA rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

a képviselőtestület döntése alapján – különösen a jegyző által védelembe vett gyermek számára – természetbeni ellátás formájában is adható.

Természetbeni ellátásnak minősül az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, az étkezési térítések díjkedvezménye, a tandíj, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének az átvállalása.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a

képviselőtestület rendeletet alkot. A személyes gondoskodást az önkormányzatok, az önkormányzattal kötött szerződés alapján természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek biztosítják.

342

A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes. Ha a gyermek védelme azért nem biztosított, mert az ellátást (önként) nem vette igénybe, a törvény az ellátás kötelező igénybevételét rendeli el.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét A helyi önkormányzat képviselőtestületének határozata, A települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata, Az átmeneti gondozást nyújtó intézmény vezetőjének az intézkedése alapozza

meg.Az ellátás megszűnik a határozott idő elteltével, a jogosultsági feltételek megszűnésével.

Az önkéntesen igénybe vett ellátás esetén a megszüntetést a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti.

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a gyermek

Testi és lelki egészségét Családban történő nevelkedését Veszélyeztetettségének megelőzését, illetve A családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja.Az önkormányzatok gyermekjóléti feladataik ellátása során a gyermekjóléti szolgálatra

támaszkodhatnak. A szolgálat dolgozói közalkalmazottak, az általuk nyújtott szolgáltatások ingyenesek. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, így különösen:

Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

Meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,

Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésére vizsgálja az örökbefogadni

szándékozók körülményeit, Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helységeket.A települési önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él (és

a megyei jogú város) köteles gyermekjóléti központot működtetni. Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként működő gyermekjóléti szolgálat, amely általános szolgáltatási feladatain túl egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, így különösen:

Utcai és lakótelepi szociális munkát, Kapcsolattartási ügyeletet, Kórházi szociális munkát, Készenléti szolgálatot biztosít.A gyermek napközbeni ellátása a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali

felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és nevelését jelenti, amely megszervezhető:

Bölcsődében, hetes bölcsődében (3 éven aluli gyermek számára) Családi napköziben (olyan gyermekek számára, akik bölcsődei és óvodai ellátásban

nem részesülnek, illetve iskolai oktatásban részesülők számára az iskola nyitvatartási idején kívül)

Házi gyermekfelügyelet keretében (ha a gyermek állandó agy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem tudja megoldani)

Óvodában (3-6 éves korig)

343

Iskolai napköziben (iskolai oktatásban részesülő gyermek számára) Napközis táborban Alternatív napközbeni ellátás formájában (10 év feletti, iskolai napközis ellátásban ,

különösen csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermek számára)A gyermek átmeneti gondozását kell biztosítani, ha a szülő a gyermek nevelését a

családban valamely okból nem tudja megoldani. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek teljes körű ellátásáról (étkezés, ruházat, lakhatás, gondozás, nevelés) kell gondoskodni. Az átmeneti gondozás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

Az átmeneti gondozás történhet: Helyettes szülő saját háztartásában (legfeljebb 5 gyermek – saját gyermekekkel

együtt) Gyermekek átmeneti otthonában (ha a gyermek átmenetileg ellátás és felügyelet

nélkül marad; gyermekotthonban: 12-40, lakásotthonban legfeljebb: 12 gyermek) Családok átmeneti otthonában (ha a szülő és a gyermek lakhatása nem biztosított és

emiatt a gyermeket el kellene választani szülőjétől; 12-40 fő együttesen)

SzakellátásokOtthont nyújtó ellátásOtthont nyújtó ellátást kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az

átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek számára.Teljes körű ellátásról van szó, amelynek elő kell segítenie a gyermek családi

környezetbe való visszahelyezését, vagy az örökbefogadását. Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges, illetve speciális ellátást kell biztosítani az arra rászorult gyermekek számára.

Otthont nyújtó ellátást biztosíthat A nevelőszülő A gyermekotthon, vagy A fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona.

Utógondozói ellátásA fiatal felnőtt számára a gyámhivatal rendel el utógondozói ellátást, amelynek célja

teljes körű ellátás, és az önálló élet megkezdéséhez szükséges tanácsadás, illetve segítségnyújtás a társadalomba való beilleszkedéshez.

Utógondozói ellátást biztosíthat a nevelőszülő, a gyermekotthon, az utógondozó otthon, vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett ún. külső férőhely.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásA területi ( megyei illetve fővárosi önkormányzati) gyermekvédelmi szakszolgálat

(TEGYESZ) Szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez, Közreműködik a gyermek (átmeneti és tartós) nevelésbe vétele során, Közreműködik az örökbefogadási eljárások lebonyolításában, Javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító

nevelőszülőre, gyermekotthonra, Működteti a nevelőszülői hálózatot, az eseti gondnoki és hivatásos gyámi

hálózatot, Az ideiglenes elhelyezést biztosító otthonokat, a külső férőhelyeket.

344

Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági intézkedések)Védelembe vételHa a gyermek veszélyeztetett és ezt az alapellátás(ok) önkéntes igénybevételével nem

lehet megszüntetni, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése családi környezetben mégis biztosítható, a jegyző védelembe veszi.

A jegyző a védelembe vétellel egyidejűleg kirendeli a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, aki a gyermek számára egyéni gondozási-nevelési tervet készít. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

Családba fogadásCsaládba fogadás esetén a gyermeket a szülő által megnevezett család átmenetileg

befogadja, gondozza, neveli. Erre a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt kerülhet sor.

A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá, ha azt a szülő kéri, az a gyermek érdekében áll, és a családba fogadó szülő ezt vállalja, valamint személyisége és körülményei alapján alkalmas erre. A családba fogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel.

Ideiglenes hatályú elhelyezésA jegyző, a gyámhivatal, vagy más ún. beutaló szerv (rendőrség, ügyészség, bíróság,

büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka) ideiglenesen helyezi el a gyermeket, ha Felügyelet nélkül maradt, vagy Fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.

Veszélyeztetettségi okok: súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

Ideiglenesen lehet elhelyezni a gyermeket a nevelést vállaló különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál illetve személynél, ha erre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben.

A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezés elrendelésétől számított 30 napon belül megszünteti azt, ha az okok nem állnak fenn, vagy elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, illetve 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

Nevelésbe vételA gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi

környezet veszélyezteti, és az alapellátásokkal vagy a védelembe vétellel nem szüntethető meg, a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha A szülő (vagy mindkét szülő) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, A szülő (vagy mindkét szülő) elhalálozott, A gyermek ismeretlen szülőktől származik és nincs kirendelt gyámja, Ha a szülő a gyermek örökbefogadásához hozzájárult, feltéve, hogy a gyermek

ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél.Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket nevelőszülőknél, vagy ha ez nem

lehetséges gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni és számára hivatásos gyámot kell kirendelni. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbevétel fennállásának szükségességét évente – 3 éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja. A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel.

345

Nevelési felügyeletHa az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapotának

zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére veszélyt jelent, és ezt csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve csak a számára kijelölt helyiségekben tartózkodhat. A korlátozás elrendeléséről haladéktalanul értesíteni kell a gyermekjogi képviselőt, a TEGYESZ által működtetett gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint az illetékes gyámhivatalt. Speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezheti a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha valószínűsíthető, hogy a személyes szabadság korlátozás 48 órát meghaladóan szükséges.

A gyámhivatal – hivatalból vagy kérelemre – az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha

A gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére veszélyt jelenthet vagy jelent,

Feltéve hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.

A nevelési felügyelet nem haladhatja meg a 2 hónapot. Céljának elősegítése érdekében a gyámhivatal elrendelheti, hogy

A gyermek a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjon, Hozzátartozóival kapcsolatát csak meghatározott módon gyakorolhassa, A (hivatásos) gyám egyetértésével gyógykezelésnek vesse alá magát.A gyámhivatal a határozathozatala előtt meghallgatja a gyermeket, a törvényes

képviselőt, a gyermekjogi képviselőt, a gyermekotthon vezetőjét, továbbá beszerzi a szakértői bizottság véleményét, amelytől csak kivételesen indokolt esetben térhet el. A gyámhivatal a határozatát megküldi a bíróságnak, amely nemperes eljárásban dönt a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság érdemi határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

346