15
Pannon Egyetem BTK Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont Szerkesztette " Ohidy Andrea - Edward Terhart - Zsolnai József Pápa,2008

Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

  • Upload
    pkszk

  • View
    20

  • Download
    4

Embed Size (px)

DESCRIPTION

In: Tanárkép és tanárképzés. A tanárképzés perspektívái Németországban és Magyarországon. Szerk. Óhidy Anna, Ewald Terhart, Zsolnai József. Pápa, Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont, 2008. - 127-130. p.

Citation preview

Page 1: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Pannon Egyetem BTKNeveléstudományi Intézet

Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont

Szerkesztette"Ohidy Andrea - Edward Terhart -

Zsolnai József

Pápa,2008

Page 2: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Tanárkép és tanárképzésA tanárképzés perspektívái Németországban és Magyarországon

Szerkesztette"Ohidy Andrea

Ewald TerhartZsolnai Józse!

Pápa2008

Page 3: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Pannon EgyetemBölcsészettudományi KarNeveléstudományi Intézet

Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont

A német szövegeket fordította:Langerné Buchwald Judit

A fordításokat szakmailag ellenőrizteÓhidy Andrea

A fordítások alapjául szolgáló mű:Andrea Óhidy - Ewald Terhart - József Zsolnai (Hrsg.):

Lehrerbild und Lehrerbildunkg. Praxis und Perspektiven der Lehrerausbildung inDeutschland und Ungarn.

VS Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden 2007.

A magyar változat szerkesztőjePaksi Lászlo

Nyomdai előkészítésMikro-Borgisz Bt.

© Óhidy Andrea, Ewald Terhart, Zsolnai József, 2008.

ISBN 978-963-9696-35-8

Page 4: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Tartalomjegyzék

Hans Peter Schiff: Előszó 7A szerkesztők előszava 9

1.PEDAGÓGUS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON ÉS NÉMETORSZÁGBAN

Öhidy Andrea: A magyar oktatási rendszer 15Zsolnai Józse!" A magyar pedagógusképzés nyitott kérdései 39Öhidy Andrea: A német oktatásügy 61

Ewald Terhart: A tanárképzés szerkezeti problémái Németországban 87Bikics Gabriella: Tanárképzés Németországban és Magyarországon 107

II. A TANÁRKÉP VÁLTOZÁSAI

Poór Zoltán: Pedagógusképzés és -továbbképzés a változópedagógusszerepek tükrében 119

Zsolnai Józse!" Az ÉrtékközvetÍtő és Képességfejlesztő program l27Kiss Éva - Zsolnai Józse!" Az Értékközvetítő és képességfejlesztő

pedagógia pedagógusképe 131Hermann Giesecke: Jó tanárok - rossz tanárok 143Hartmut von Hentig: A bielefeldi Laborschule 151Wiltrud Döpp: A bielefeldi Laborschule pedagógusképe 157Dietrich Lemke: A tanárkép változásai Németországban és

Magyarországon 167 .

Ill. A PEDAGÓGUS KÉPZÉS GYAKORLATKÖZELISÉGELáczi Márta: Gyakorlati képzés a tanító szakon 175Fábiánné Kocsi Lenke: Személyesség - tevékenységközpontúság -

kompetenciák. A pedagógiai tárgyak oktatásának önfejlesztésre épülő -metodikája 185

Andreas Bergheim: Megjegyzések a gyakorlati szakaszhoz azészak-rajna-vesztfáliai tanárképzés első fázisában 197

Franz-Josef Bölting - Stephan Thomas: A gyakorló tanítás mint amunkába állást megelőző képzési szakasz 211

Volker Möhle: Tanítási gyakorlat a magyar és a német tanárképzésben 227

5

Page 5: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

IV. LEHETŐSÉGEK ÉS PERSPEKTÍVÁK A TANÁRKÉPZÉS BOLOGNA-RENDSZERHEZ ALAKÍTÁSÁBANKerstin Wedekiimper: Az európai felsőoktatási tér megteremtése. Az európai

oktatási miniszterek közös bolognai nyilatkozata és annak hatásai 235Barkó Endre: Reflexiók a tanárképzés egységes szerkezeténekkialakítására a bolognai kétciklusú képzési szerkezet szerint 253Mátyási Mária: Helyzetkép a magyarországi pedagógusképzésról a

Bologna-folyamatban 269Dagmar Hiinsel: Minőségjavítás helyett szerkezeti romlás? Integrált

gyógypedagógiai Bachelor- és Masterképzés a Bielefeldi Egyetemen 283Dietrich Lemke: Bologna - az európai egyetem kezdete és vége 292Tusa Cecília: A Bologna-folyamat megvalósulása anémet és a magyar

felsőoktatásban 311

A KÖTET SZERZŐI 317FÜGGELÉK 323

6

Page 6: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Előszó

A tanárképzés állandóan változik. Jelenleg a Bologna-nyilatkozaton nyugvó, azegységes európai felsőoktatási térség megvalósítására irányuló fáradozások meg-követelik a tanárképzés átalakítását. Ez megteremti az Európai Unióban az össze-hasonlítható és kompatibilis tanárképzés kialakításának lehetőséget. Ebben az eset-ben nem a kialakult struktúrák egyengetéséről van szó, hanem az egymással valópárbeszédről és az egymás megértésében létrehozott magas szintű tanárképzésről.

.Tanárkép és tanárképzés - a tanárképzés gyakorlata és perspektívái Németor-szágban és Magyarországon " címmel a Bielefeldi Egyetemen megrendezett konfe-reneia képezi e kötet alapját. A konferencia és a publikáció a képzés területén meg-élt két nemzet együttműködésének sikeres kifejezése. A könyv tárgyilagosan szólkét EU-tagállam tanárképzéséről, amelyek az oktatás terü1etén szorosan kapcsolód-nak egymáshoz és történelmi hasonlóságokra épülnek. Ebben az értelemben logi-kus, hogy az új kihívásokkal, a tanárképzés Bologna-folyamtathoz való igazításá-val közösen birkóznak meg. Az Önök előtt lévő könyv kitűnő kiindulópont ehhez.

Mindkét ország szerzői bemutatják az egyes oktatási rendszerek és a tanárképváltozását, illetve beszámolnak a tanárképzés gyakorlatáról.

Jövőbe mutatóan tárgyalják az átalakítás esélyeit és határait.Ezért ez a könyv útmutató, amely mind a szakmai körök, mind pedig az okta-

táspolitikai kérdésekkel foglalkozó általános publikum számára is érdekes..Tanárkép és tanárképzés - a tanárképzés gyakorlata és perspektívái Német-

országban és Magyarországon " című könyv magyar kiadása kedvező lehetőségszámomra, hogy gratuláljak a szerzőknek a kiegyensúlyozott és érdekes műhöz -kiváltképp pedig Óhidy Andreának, akinek a konferencia megszervezése is kö-szönhető.

Budapest, 2007. november

Hans Peter SchiffA Német Köztársaság magyarországi nagykövete

7

Page 7: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

A szerkesztó'k előszava

A tanárképzés területén Európa szerte olyan átfogó reformok kerülnek napjaink-ban megvalósításra, amelyek szoros összefüggésben vannak a Bologna-nyilatko-zattal. A reformok középpontjában az európai felsőoktatási régió harmonizálásaáll. A szerkezeti változtatás oknak hozzá kell járulniuk a felsőoktatás minőségénekjavításához. Ennek fényében 2006. március 31-én szakemberek vitatták meg aBielefeldi Egyetemen" Tanárkép és tanárképzés - gyakorlat és perspektívák Né-metországban és Magyarországon " címmel megrendezett konferencián anémetés magyar fejlődési irányvonalakat.

A kötet felépítése ennek a konferenciának a szerkezetére és tematikájára épül.Magyar és német szakemberek segítségével mutatja be a konferencia témáit, min-denek előtt a tanárkép változásait, a tanárképzés gyakorlati oldalát, valamint ezekújraalakításának lehetőségeit és esélyeit a Bologna-nyilatkozat értelmében.

Ezzel hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország és Németország példájánkeresztül átláthatóvá váljanak a régi és az új EU-tagországok közötti hasonlóságokés különbségek; ezzel is megkönnyítve az együttélést és egymás megértését az Eu-rópai Unión belül.

A cél az, hogy ezeket az eltérő aspektusokat Magyarországon és Németország-ban összehasonlító szemléletmóddal mutassuk be. A könyv összeköttetést teremta két ország között azzal, hogy hozzáférhetővé teszi a tanárképzés témáját érintőnémet tudományos értekezéseket a magyar szakmai közönség számára. A kötetmind a magyar, mind a német szakmai közönséghez kell, hogy szóljon.

Húsz neves magyar és német szerző tárja elénk a tanárképzés fontos kérdéseitérintő gondolatait. Ahogy a hozzászólások eltérő hosszúságából és stílusából islátható, a szerzők szabad kezet kaptak a szövegek megalkotásánál. A hozzászólá-sok a szerzők személyes felfogását tükrözik, nem az őket alkalmazó intézménye-két, sem pedig a szerkesztőkét.

A kötet négy tematikus fejezetre tagolódik. Az első fejezet anémet és a magyaroktatási és tanárképzési rendszer lényeges vonásait mutatja be.

Óhidy Andrea szövegei a magyar és anémet oktatásügyet tárják elénk. Ezek atovábbi tanulmányok megértését segítő háttér-információként is értelmezhetők.Zsolnai József, aki többek között az Országos Közoktatási Intézetet alapította, va-lamint kidolgozta a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs programot (NYIK), és azÉrtékközvetítő és képességfejlesztő programot (ÉKP), az egységes pedagóguskép-zés bevezetése mellett száll síkra. Ewald Terhart - aki az 1998-ban a Kultuszmi-

9

Page 8: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

A szerkesztők előszava

nisztérium Konferenciáján életre hívott" Tanárképzés Németországban" nevű bi-zottságot vezette - anémet tanárképzés problémáit és azok megoldási lehetősége-it mutatja be napjainkban. A fejezet végén Bikics Gabriella a két ország tanárkép-zésének hasonlóságait és eltéréseit foglalja össze.

A második fejezet a tanárkép változásával foglalkozik Magyarországon és Né-metországban a Bielefeldi Laborschule és Zsolnai Értékközvetítő és képességfej-lesztő program példája alapján. Poór Zoltán és Hermann Giesecke a magyar és né-met tanárok ideálképét tárják fel előttünk. Az "alapító atyák", Zsolnai József ésHartmut von Hentig rövid bevezetője után Kiss Éva és Zsolnai József azÉrtékközvetítő és képességfejlesztő program, míg Wiltrud Döpp a Bielefeldi La-borschule tanárképét mutatja be. A fejezet végén Dietrich Lemke hasonlítja összeegymással a két elképzelést.

A harmadik fejezet témája a tanítási gyakorlat szerepe a tanárképzésben.Fábiánné Kocsis Lenke és Andreas Bergheim mutatják be a magyar és németegyetemi szintű tanárképzésnek ezt az aspektusát. Láczi Márta, továbbá Franz-Josef Bölting és Stephan Thomas a gyakorlati képzési szakasz szerkezetét, előnye-it és legfontosabb problémáit mutatják be nekünk. Volker Möhle ezt a két modellthasonlítja össze egymással.

Az utolsó témablokk a Bologna-nyilatkozatot alapul véve elemzi az aktuálisfejlődési tendenciákat a tanárképzésben. Kerstin Wedekiimper a Bologna-folyamatlegfontosabb célkitűzéseit mutatja be. Barkó Endre megvitatja, hogy milyen mér-tékben lehet összeegyeztetni az oktatáspolitikai célkitűzéseket az egységes tanár-képzésseI. Mátyási Mária végigköveti, hogy milyen hatást gyakorolt a Bologna-folyamat Magyarországon a pedagógusképzésre. Azután Dagmar Hdnsel mutat bea .bielefeldi modell" alapján egy nagyon konkrét reakciót a nyilatkozatra.Dietrich Lemke a Bologna-ellenzők legfontosabb kritikai észrevételeit foglaljaössze. Végül Tusa Cecilia tárgyalja a változásokat összehasonlító nézőpontból. Akönyv a 2006. március 31-én a Bielefeldi Egyetemen" Tanárkép és tanárképzés -gyakorlat és perspektívák Németországban és Magyarországon " címmel megren-dezett konferencia üdvözlő szavaival ér véget.

Ezen a helyen szeretnénk köszönetet mondani a veszprémi Pannon EgyetemNeveléstudományi Intézetének a projekt anyagi támogatásáért. A konferencia meg-szervezésében nyújtott értékes segítségéért pedig köszönetet mondunk Dr. KirályAttilának, a Magyar Köztársaság egykori követének, Prof Dr. Dieter Timmer-mann-nak, a Bielefeldi Egyetem rektorának, Dr. Hans-Martin Kruckis-nak, a saj-tóosztály vezetőjének, valamint Volker Möhle-nek a Bielefeldi Egyetem Tanár-képzési Centrum vezetőjének és Kerstin Wedekiimper-nek. Különösen köszönetteltartozunk a Pedagógiai Kar dékánj ának, Prof Dr. Uwe Sandernek: nélküle sem akonferencia, sem a kötet nem jött volna létre. Továbbá nagyon köszönjük a szer-

10

Page 9: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

A szerkesztők előszava

bi- zők együttműködését, értékes támogatását és tartalmas javaslataikat. Köszönettelge- tartozunk továbbá a fordító, Langerné Buchwald Judit nehéz munkájáért. Óhidyép- Andreának és Paksi Lászlónak pedig köszönjük, hogy fáradhatatlan korrektori

munkájukkal, a szövegek szerkesztésével és a nyomtatás előkészítésével támogat-~é- ták a könyv magyarországi megjelenését.ej- .Tanárkép és tanárképzés - gyakorlat és perspektívák Magyarországon és Né-ié- metországban" című könyv német és magyar részről egyaránt életre kívánja hív-és ni a tanárképzést érintő tudományos vitát. A mű a kezdő lökést szeretné megadniaz ahhoz, hogy az itt felvetett témákat továbbgondoljuk és nemzetközi kontextusbaa- helyezzük.w

Pápa, Bielefeld és Münster, 2007. novembern. A szerkesztőket,-

lt

s

II

Page 10: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Az Értékközvetítő és képességfejlesztő programZsolnai Józse!

Alapinformációk az Értékközvetítő és képességfejlesztő programról

AzÉrtékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) és a hozzá kimunkált peda-gógia 30 éves kutató-fejlesztő munka eredménye. A program előzménye az 1971-ben Kaposvárott kezdődő ún. Helyesejtési kísérlet, amelyből a Nyelvi, irodalmi,kommunikáciás nevelési program (NYIK) nőtt ki, és vált az első alternatív tantár-gyi programmá 1985-ben.

A Nyelvi, irodalmi és kommunikációs program akciókutatás és evalvációku-tatás eredményeként született meg közel másfél évtizedes munka során Somogy,Tolna, Veszprém megye, valamint a főváros iskoláiban. Eredményeire építve kez-dődött 1980-ban a Gazsó Ferenc által alapított Oktatáskutató Intézetben a "Képes-ségfejlesztés hazai lehetőségeit feltáró akciókutatás". Ebből - a fővárosban és afőváros környékén (Halásztelken és Törökbálinton) folyó, az iskolai élet egészétátfogó, a kultúra teljességét "tanulási tárgyként" kezelő - akciókutatásból születettmegaz iskolai szervezetfejlesztés, valamint a pedagógiai innováció összekapcsol-hatóságát is tisztázni szándékozó iskolai modellkísérlet Törökbálinton 1985-ben.

A törökbálinti kísérleti intézmény 12 évfolyamos, többfunkciójú (általános is-kola, gimnázium, szakközépiskola, valamint gyakorlóiskola) intézményként mű-ködött 1999. július I-ig. Itt működött az Értékközvetítő és képességfejlesztő prog-ram és iskolamodell eredményeit innováló (tankönyv- és taneszközkiadással, to-vábbképzéssel, kutatással foglalkozó) ÉKP Korpont. Innen történt a magyarorszá-giés a szlovákiai Nyelvi, irodalmi és kommunikáciás program és Értékközvetítő ésképességfejlesztő program iskolahálózatának működtetése. Itt derült ki, hogy minda Nyelvi, irodalmi és kommunikáciás program tantárgyi program, mind azÉrtékközvetítő és képességfejlesztő program és iskolamodell versenyképes a Nyu-gat-Európából Magyarországra importált alternatív pedagógiákkal, de versenyké-pes az egyházi iskolákkal is, és természetszerűen megfelel azoknak a kihívások-nak is, amelyeket a mindenkori oktatáspolitika fogalmaz meg a magyarországiközoktatási rendszerrel - benne a pedagógus-továbbképzéssel -, valamint a peda-gógusképzéssel kapcsolatban. Ebben a kísérleti intézményben formálódott isme-retrendszerré az Értékközvetítő és képességfejlesztő program pedagógiája (Zsol-nai 2005), és itt formálódott a magyarországi pedagógusképzés szakmai kritikája

127

Page 11: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Zsolnai Józse!

és koncepciója is (KOCSIS-ZSOLNAI1995). Ez utóbbi jegyében folyt Jászberény-ben, Sárospatakon, Pécsett, és folyik Pápán a Nyelvi, irodalmi és kommunikációsprogram és az Értékközvetítő és képességfejlesztő program eredményeire épülőpedagógusképzés radikális reformja részben akciókutatás (Jászberény, Sárospa-tak), részben összehasonlító pedagógiai kutatás és programfejlesztés keretei között(Pápa).

Az Értékközvetítő és képességfejlesztő programinnovációjának főbb szakaszai

Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program K+F+I stratégiára épülö kimunkálá-sa és elterjesztése időben egymástól jól elhatárolható szakaszokra oszlik. A kutatás-történeti szakaszokat a kutatási terv legitimációjától a fejlesztési produktumok bevá-lásának, hatékonyságának vizsgálatáig terjedő időszakokban határozhatjuk meg. Azinnovációs szakaszok aszerint különültek el, hogya K+F tevékenységek során szü-letett programcsomagok újabb kipróbálása mely időpontban, mely iskolákban, osz-tályokban került sor. A K+F szakaszt akciákutatási szakasznak, az innovációs sza-kaszt (tehát a második kipróbálástól számított időszakot) "in vivo", tehát valóságosiskolai körülmények közötti szakasznak is nevezhetjük. Ezen szempontokat figye-lembe véve az Értékközvetítő és képességfejlesztő program innovációjának történe-te a következőképpen szakaszolható:

1985-1990 AZ Értékközvetítő és képességfejlesztő program innovációja akutatás árnyékában, de már a gazdasági és társadalmi reformokadta lehetőségek között: az 1985-ös Közoktatási törvény életbelépésétől a rendszerváltásig.

1990-1995 Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program innovációja aNAT kihirdetéséig

1995-2000 Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program innovációja a ke-rettantervek kihirdetéséig

2001-től Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program innovációja azalkalmazási engedély kiadása után az Értékközvetítő ésképességfejlesztő program (és benne a Nyelvi, irodalmi és kom-munikációs program) pedagógiai rendszerként és iskolahálózat-ként létezik. A "pedagógiai rendszer" kategórianevet a hatálybanlévő Közoktatási törvény elismeri és használja.

128

Page 12: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program mint pedagógiai rendszer

A "pedagógiai rendszer" kategórianév a mindenkori oktatásügy minőségi megújí-tásának, minőségbiztosításának azon törekvéseit foglalja egységes rendszerbe,amelyeket egy adott oktatáspolitika (valamint kormánypolitika) preferál az okta-tási rendszerben cselekvően és szerepszerűen közreműködők érdekeit szem előtttartva. Egy-egy oktatáspolitikai koncepció realizálásához többféle pedagógiairendszer működtetése, életre hívása indokolt.

A pedagógiai rendszerek - durva közelítés ben - magukba foglalnak:1. egy koherens pedagógiai háttérkutatást,2. több tucatnyi - alkotást feltételező - pedagógiai-szakmai tevékenységet

(tantervfejlesztés, tankönyvírás, mérési és értékelési eszközök kidolgozásastb.), illetve

3. azok produktumait: tanterveket, taneszközöket, mérési, értékelési, vizsgáz-tatási apparátusát, továbbá

4. kivitelező szervezeteket (tankönyvkiadók, -kereskedők, fenntartók, iskolákstb.),

5. azok menedzselését, valamint6. a rendszerekben közreműködő szakemberek és7. más kliensek (tanulók, szülők, fenntartók) pedagógiai kompetenciáját,

amely kompetencia tudásban, képességben és attitűdben ölt testet.Egy adott oktatási nagyrendszer teljesítményét a benne működtetett, alkalma-

zott,jóváhagyott pedagógiai rendszerek - mint működő rendszerek - a) reálfolya-matai, tevékenységláncai (pl. a tanulás mint kultúraelsajátítás, szocializálódás, per-szonalizálódás), b) irányítási és c) információs folyamatai, valamint d) minő-ségbiztositási, e) ellenőrzési, f) elemzési, g) értékelési, h) vizsgáztatási folya-matai garantálják. Az oktatási nagyrendszer, valamint az oktatási szervezetekjobbí-tásának, a megszületett teljesítmények karbantartásának és fokozásának elemi felté-tele i) a pedagógiai rendszerek teljesítményének regisztrálása, és j) a teljesítmé-nyek adatbázisban való rögzítése. Mindezeken túl része a pedagógiai rendszernekk) a pedagógusszakma professzionalizációja, azaz a pedagógus-továbbképzés, és apedagágusképzés, valamint az oktatásügyben érintett klientúra pedagógiai kultúrá-jánakfelülvizsgálata és gazdagítása, 1) végül elengedhetetlen eleme a pedagógiairendszernek a működését biztosító háttértudás bövítése és karbantartása kutatással.

Egy vélhetően hatékony pedagógiai rendszer kimunkálása közel 30-féle teen-dőcsoportot feltételez, és egyben azok koordinációját is igényli. Nem véletlen,hogyMagyarországon viszonylag kis számú pedagógiai rendszer született. A pe-dagógiai rendszerek egyik nagy "átka", hogy a rendszer egészét a kívülállók ki-sebb-nagyobb - más-más érdekeltségű és felkészültségű - csoportjai .részrend-

129

Page 13: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Zsolnai Józse!

szerekre" kívánják szétszedni, vagy akár még a részrendszerekből (pl. pedagógus-továbbképzés, tantervkészítés, tankönyvkiadás stb.) is elemeket ragadnak ki, és aztegy általuk ismert részrendszerhez akarják hasonlítani, azzal akarják összevetni,"összemérni" úgy, hogya "vizsgált rendszertagot" kontextusából szakítják ki, ígyelőfordulhat például, hogy egy olvasáskutató adott esetben egy Értékközvetítő ésképességfejlesztő programos olvasókönyv vagy olvasástanulási metódus alapjánmond elismerő vagy elutasító véleményt az Értékközvetítő és képességfejlesztőprogramról mint egészről.

Bízva abban, hogy a pedagógiai rendszerek fontosak a magyar oktatás- és ne-velésügy jelene és jövője számára, megemlítjük - mintegy az előzőekben mondot-tak összefoglalása és konkretizálásaként -, hogy az Értékközvetítő és képességfej-lesztő program működő rendszer, hiszen

a) létezik iskolahálázatkéni,b) pedagógiai programcsomagként,c) élő kutatásként és fejlesztésként,d) jelen van a tankönyvpiacon,e) van önálló, a PAT által akkreditált továbbképzési rendszere - külön a

Nyelvi, irodalmi és kommunikációs programra, külön az Értékközvetítő ésképességfejlesztő programra

f) van a pedagógus szakvizsgára felkészítő - a felsőoktatás keretei között mű-ködő - szakirányú továbbképzése (14-féle)

g) van - a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs program és az Értékközvetíto ésképességfejlesztő program praxisából kinövő, akkreditációra benyújtott -önálló pedagógusképzési koncepciója - külön az akkreditált iskolarendszerűfelsőfokú szakképzésre, és külön a főiskolai és az egyetemi szintű képzésre,

h) az Értékközvetítő és képességfejlesztő programnak van publikált pedagó-giai filozófiája, neveléstana, didaktikája, a Nyelvi, irodalmi és kommuniká-ciós programra kimunkált tantárgypedagógiája,

i) létezik az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és a Nyelvi, irodal-mi és kommunikációs program kutatásból kinőtt, valamint a pedagóguskép-zés-kutatás eredményeire épülő jelsőoktatáspedagógiai koncepciója,

j) és rendelkezésre áll, akkreditálásra kész - az előző a)-l) pontokban ismer-tetett részkoncepciók eredményeit integráló - PhD program is a hazai tan-tárgypedagógiák kutatásához; a tudományos utánpótlás biztosításához.

Kocsis Mihály-Zsolnai József (1997): Kritika és koncepció a magyarországi pedagógusképzés és-továbbképzés megújűásához. Pécs, JPTE Tanárképző Intézet.

Zsolnai József (1995): Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Budapest, Tárogató Kiadó.

Irodalom

130

Page 14: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

Kiadja a Pannon Egyetem NeveléstudományiIntézete Pápa, 8500 Pápa, Mézeskalács u. 2/A.

A kiadásért felel az Intézet igazgatója,Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási MáriaNyomdai előkészítés Mikro-Borgisz Bt.Nyomta és kötötte OOK-Press Nyomda

VeszprémFelelős vezető Szathmáry Attila

ISBN 978-963-9696-35-8

Page 15: Zsolnai József: Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program

I9 789639 696358

ISBN 978-963-9696-35-8