Hosszú távú klíma- és energiapolitikai
trendekFeiler József
Tartalom
• Klíma és energia trendek• Szakpolitika az Európai Unióban• A magyar klíma- és energiapolitika…• Mit jelent ez nekünk?
Klíma és energia trendek
Arktikus tengeri jég olvadása
Műhold adatok kezdete
Az éves arktikus nyári tengeri jég kiterjedés 3.5-4.1% arányban csökkent évtizedenként az 1979-2012 közötti időszakban
7
8
2012
Klímaváltozás és jet stream
• Csökkenő hőmérséklet különbség az egyenlítő és a sarkok között – a csökkenő hőmérséklet különbség lassabb és még inkább meanderező jet stream-et jelent
• A tropopausa (a troposzférát és sztratoszférát elválasztó réteg) növekvő magassága
Klíma és energiapolitika – a fő kihívások
A megújuló energia gyors költségcsökkenést mutatotott A
technológiák fokozatosan vesenyképessé vállnak
A pénzügyi válság hatásaiCsökkenés a magánbefektetésekben,
kemény finanszírozási feltételek
Növekvő kereslet-> emelkedő árak
2030-ra a világgazdaság megduplázódik és az energia kereslet
1/3-al nő
Fukushima
Egyes országok leépítik a
nukleáris termelő kapacitást
Pala gázUS olaj és gáz termelés
Nemhagyonmányos gáz
Hagyományosl gázNem hagyományos olaj
Hagyományos olajl
Energia megtakarítás és megújuló energia termelés növeli az energiabiztonságot
Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013 – New Policies ScenarioImport arány: import/keresletExport arány: export/termelés
Az IEA előrevetíti az EU’s import függőségét…
Energia igény súlypontok…
Kína a növekvő energia kereslet fő motorja a jelenlegi évtizedben, de a 2020-as években India veszi át a helyét mint a növekéedés fő forrása
Primer energia igény, 2030 (Mtoe) Részesedés a globális növekedésből 2012-2035
A teljes primer energia igény növekedése
A megújulók arányának növekedése csak 75%-ra csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok arányát 82%-ról a globális energia forrásokon belül
Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013
A megúló áramtermelés növekedése
(2011-2035)
Energia kapcsolatú CO2 kibocsátások alakulása
Kibocsátás csökkentés 2020-ra, költségek nélkül
Potenciális CO2 kibocsátások a biztos fosszilis tüzelőanyag forrásokból 2050-ig
Szakpolitika az Európai Unióban
Üvegházhatású gáz célok csökkentése 20%-al
A megújulók részesedésének 20%-al
való növelése
Csökkenés 2012-ben: -18%
2020 Célok
2020 Projekció
Arány 2011-ben:12.7%
2020 Projekció
2020 Prrojekció
Klíma és energia – hol áll az EU?
Előrehaladás a 2020-as célok eléréséért…
Az energia felhasználás 20%-al való csökkentése
Az EU villany és gázárak éves emelkedése (2008-2012)
Lakosság – villany ár Lakosság – gáz ár Közület – villany ár Közület – gáz ár
A 2030-as keretrendszer főbb elemei
-20 % Üvegházhatású gáz csökkentés
-40 % Üvegházhatású
gáz kibocsátások
20% Megújuló energia
20 % Energia
hatékonyság
27 % Megújuló energia
Felülvizsgálat2014
2020
2030 Új kulcs indikátorok
Új irányítási rendszer
Miért kell az új keretrendszer?
Üvegházhatású gáz kibocsátás költséghatékony csökkentése
Az energia ellátás biztonsága
Versenyképes energia, új növekedés és állások
EU Hozzájárulás a 2015
megállapodáshoz
Fő kihívások
• Mindenképp emelkednek: öregedő energia rendszerek megújítása, emelkedő fosszilis tüzelőanyag árak, meglévő szakpolitikáknak való megfelelés
Energia árak
• A tüzelőanyag költségektől való elmozdulás a beruházások irányába, további 38 mrd euró beruházás évente a 2011-2030 közötti idászakban a refernecia forgatókönyvhöz képest
További beruházások a 2030 keretrendszer megvalósítására
• Future discussion will have to be centred on how to ensure an equitable burden sharing affordable for all
Tagállamok közötti különbségek
Német energia rendszer átalakítási célok
2020 2030 2040 2050
Klíma Üvegházhatásó gázok (vs. 1990)
-40 % - 55% -70 % -80 tól -95%
Megújuló energia
Részarány a elektromos
áramon belül
35% 50% 65% 80%
Teljes arány (teljes
végfelhasznánás
18% 30% 45% 60%
Hatékonyság Primér energiafelhaszná
lás
-20% -50%
Elektromos áram fogyasztás
- 10 % -25%
Épületek energia felhasználása
20 % hő igény 80% primér energia
Besides of rel. high electricity prices, Germany is not suffering economically
Németország: Köszönjük szépen, jól vagyunk!
Magyar energia és klímapolitika
Energiastratégia 2030• A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-
ig. • A megadott forgatókönyvek túlnyomórészt az atomenergia további
bővülését irányozzák elő• Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a
jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását• Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban
egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben• A megújuló alapú elektromos energia terén legoptimistább forgatókönyv
szerint is csak 35%-os részarányt tudunk elérni Magyarországon 2050-re• Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű közvetlen áramtermelésre való
felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt• CCS terén ambiciózus a terv• Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza
HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050
- A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva
- A nukleáris hozzájárulás 5,4 Mt
- CCS hozzájárulás 1.5 Mt
Kapacitás mix – eltérő forgatókönyvek mentén
2010 2020 2030 2040 2050 2010 2020 2030 2040 2050 2010 2020 2030 2040 2050 2010 2020 2030 2040 2050Reference Diversified Nuclear Renewable
0
5,000
10,000
15,000
20,000
25,000
30,000
2,000.02,000.04,000.0
2,000.02,000.02,000.02,000.04,000.0
2,000.02,000.02,000.02,000.03,600.03,200.03,200.02,000.02,000.02,000.0
1,561.5840.0
500.0
500.0 500.01,561.5840.0
500.0
500.0 500.01,561.5840.0 1,561.5840.0
2,286.72,885.72,714.45,822.5
7,253.62,286.72,885.7
2,721.75,609.46,468.92,286.72,885.7
3,524.43,828.15,032.12,286.72,885.74,742.4
7,373.78,317.9
2,402.11,156.7
626.61,037.1
1,013.8
2,402.11,156.7
624.11,016.5
956.2
2,402.11,156.7
786.11,296.41,176.4
2,402.11,156.7
597.8805.8
1,434.9667.21,114.9
2,218.9
3,113.6
4,084.1
667.21,114.9
2,259.9
3,705.1
6,145.7
667.21,114.9
2,488.74,490.9
9,299.8
667.21,114.9
2,681.9
5,213.1
15,404.8
Nuclear Coal Coal CCS CCGT CCGT CCS OCGT RES
GW
Forrás: KMPL-REKK elemzés
Szén-dioxid kibocsátási forgatókönyvek – energia szektor dekarbonizáció
2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 20500.0
2.0
4.0
6.0
8.0
10.0
12.0
14.0
16.0
18.0
20.0
ReferenceDiversifiedNuclearRenewable
mill
ion
tC
O2
/ye
ar
Forrás: KMPL-REKK elemzés
Nukleáris forgatókönyv
Erőmű típusok karbon lábnyoma:• Szénerőmű 960 gCO2e/kWh• Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh• Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh • Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh• Szélerőmű 10 gCO2e/kWh
A Paks 2 beruházás költségmegtérülése csak magas karbon árak mellett valósulhat megA Paks 1 és Paks 2 párhuzamos működési időszakában problematikus a mélyvölgyi áramtermelés – a mélyvölgyi fogyasztás/tárolás növeléséhez a közlekedés és épület szektor villamosítása szükséges (dekarbonizáció)
Mit jelent ez nekünk?
Összegzés
• A klímaváltozás miatt át kell gondolni az épületek (és települések) tervezési koncepcióját:
• Alkalmazkodás – szélsőségek erősödése• Kibocsátás csökkentés – alacsony energia lábnyom az építésben és fenntartásban
• Energia árak várható emelkedése is az alacsony energiás épületállomány irányába mutat
• Az EU 2014-ben felülvizsgálja az energiahatékonyság terén elért eredményeket – várhatóan szigorítások
• Haza tervezés – nem konlúzív és eltér a gyakorlati szakpolitikai/támogatási keretrendszertől
• Nukleáris forgatókönyv csak erőteljes dekarbonizáció mellett értelmezhető – mikor fordul a szakpolitika?