5 1
5 2
Támasztószövetek Szerkesztette: Vizkievicz András
A chordaszövet A gerinces állatok egyedfejlődése során megjelenő gerinchúrt chordaszövet építi fel. A chordaszövet körül kollagén és rugalmas rostokból álló chordahüvely található. A chordasejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, citoplazmájuk telt, feszes, amely biztosítja, hogy a gerinchúr hajlítás-rugalmas vázat alkosson. E primitív támasztószövet
az elő- és a fejgerinchúrosok állandó jellegű tengelyváza, a gerincesek egyedfejlődése során pedig átmenetileg megjelenő tengelyváz, melyet
a porcos, ill. a csontos gerincoszlop vált fel.
A porcszövet A porcszövet sejtekből és sejtközötti állományból áll. A porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállományban szigetszerűen, kisebb-nagyobb távolságra egymástól.
Az alapállomány
fehérje-szénhidrát jellegű ragasztóanyagból (chondroitin-szulfátból), és kötőszöveti rostokból áll.
A porcot - az ízületi porc kivételével - erekben, idegekben gazdag porchártya borítja. Mivel vérerek hiányoznak a porcszövetből, így táplálása diffúzió útján történik a porchártya felől. A porcszövet tápanyag és oxigén ellátottsága gyenge, ezért anyagcseréje lassú, sérülés esetén regenerációra nem képes. A különböző porcféleségeket eltérő rosttartalmuk alapján különítjük el. Az üvegporc kékesfehéren áttetsző porcszövet. A sejtközötti állományában a kollagén rostok nem tüntethetők fel.
5 3
A porcsejtek termelik a sejtközötti állományt. Az üvegporc belső szerkezetéből adódik a nagyfokú nyomásszilárdsága. Idősebb szervezetben az üvegporc amúgy is rossz táplálékellátottsága a víztartalom csökkenése miatt tovább romlik, a porcsejtek egy része elpusztul, s az alapállományba mészsók rakódhatnak bele. Üvegporc építi fel:
a légutak porcait, az ízületi porcokat, a porcos halak vázát, a gerincesek embrionális vázát.
A rostos porcokban a rostok fénymikroszkópban is jól láthatók. A rostok túlsúlyától függően megkülönböztetünk:
a) rugalmas rostos porcot, amely a fülkagylóban, a legkisebb hörgőágakban fordul elő.
b) kollagén rostos porcot, mely a csigolyák közti porckorongban, a szeméremcsontok közötti porcban található.
5 4
A csontszövet Az állati szervezet legkeményebb szövete, a csontos halaktól kezdve minden gerinces állat belső vázának az alapanyaga. A csontszövetet összetétel szerint:
szerves és szervetlen állományra,
felépítés szerint:
sejtekre és sejtközötti állományra oszthatjuk.
A szerves állományt:
csontsejtek, kollagén rostok, és szénhidráttartalmú fehérje kötőanyag
építik fel. A szervetlen állományt a sejtközötti állomány szervetlen sói alkotják:
Ca5(PO4)3 X, ahol X= F, OH (apatitok), CaCO3.
A test Ca-tartalmának 90%-a a csontokban van. A szerves állomány a csontok rugalmasságát a szervetlen állomány a csontok szilárdságát biztosítja.
A szervetlen állományt sósavas kezeléssel eltávolíthatjuk, ekkor a csontok gumiszerűen hajlíthatók lesznek.
A szerves állományt égetéssel távolíthatjuk el, ekkor a csontok elvesztve rugalmasságukat ridegek és törékenyek lesznek.
A csontszövet lehet:
fonatos, ill.
lemezes szerkezetű. A fonatos csontszövet megtalálható:
halak, kétéltűek vázában, a többi gerinces embrionális vázában.
A fonatos csontszövetben az orsó alakú, finom nyúlványokkal rendelkező csontsejtek között hajfonatszerűen csavarodó kollagén rostok futnak a szilárd sejtközötti állományban. A lemezes csontszövet koncentrikus felépítésű ún. oszteonokból épül fel. Egy oszteon kb. 10 mm magas henger, melynek közepén a centrális csatornában (Havers-féle csatorna) vérér fut. Az oszteonban a nyúlványos csontsejtek összekapcsolódva koncentrikus körökbe rendeződnek. A sejtek között az alapállomány szintén körkörösen rendeződött lemezei futnak, amelyet szervetlen sók, kollagén rostok és szerves kötőanyag épít fel. A központi vérereket, amelyek a csont hossztengelyével párhuzamosan futnak, sugárirányba futó csatornákban (Volkmann-féle
csatornák) haladó erek kötik össze.
5 5
A csontszövet ilyen módon vérerekkel átszőtt, élénk anyagcseréjű szövet.
A csontszövet felületét az ún. csonthártya borítja, amely sok rostot tartalmazó kötőszövetes lemez. A csonthártyában futnak a csontszövetet ellátó erek és idegek. A csonthártya belső rétege az ún. kambium réteg, amelyben csontképző sejtek helyezkednek el, innen indul a sérült csont regenerációja. A csont regenerációja során kezdetben a szöveti folytonosságot egy kötőszövetes heg biztosítja, amely először fonatos csontszövetté alakul, majd ez lemezes csontszövetté épül át. A csontszövet az egész élet folyamán mindig az aktuális terhelésnek megfelelően épül fel, azaz, ha pl. öregedéskor a test súlypontja eltolódik, azt a csont belső szerkezetének megváltozása követi. A folyamat során ún. csontfaló sejtek csöveket fúrnak a csontszövetbe, amelyeket csontépítő sejtek koncentrikus lemezekkel bélelik ki.