3. elıadásKRISTÁLYTANI ALAPOK
KRISTÁLYFORMA
A kristályforma a kristálylapok azon csoportjátjelenti, melyeket a szimmetria megkövetel.Minden egyes kristályforma független!
Tehát a kristálylapok száma, melyek egy formáhoztartoznak a szimmetria által van meghatározva.
Ha egy kristályon semmiféle szimmetriaelem nemtalálható, úgy egyetlen lapja sem ismétlıdik.Ebben az esetben minden egyes kristálylap egyönálló, független kristályforma. Ennek a nevepedion.
NYÍLT ÉS ZÁRT FORMÁK
A nyílt formák lapjai a teret teljesen nem zárják be.
A zárt formák lapjai a teret körös-körül bezárják. A nyíltformák önmagukban nem szerepelhetnek, más formákkalkell kombinálódniuk, hogy a teret bezáró kristálylétrejöhessen.
Több egyszerő forma által együttesen felépített kristályalakneve kombináció.
EGYSZERŐ, NYÍLT FORMÁK
Pedion: egyetlen lapból álló forma. Nincs egyetlenszimmetriaeleme sem.
Véglap (pinakoid): olyan két lapból álló forma, ahol azegybevágó lapok párhuzamosak egymással(szimmetriaeleme fıként i, esetenként m, 2).
Dóma: két egymáshoz háztetıszerően hajló lap a tükörsík (m)szerint tartozik össze.
Szfenoid: ékszerően hajló két lap a poláros digír (2) szerinttartozik össze.
PRIZMÁK
PRIZMÁKAzok a nyílt, több lapú formák,
melyek lapjai egymással
párhuzamos élekben metszıdnek.
Szimmetriaelemei gírek
és tükörsíkok.
PIRAMISOKAzok a nyílt, több lapú formák, melyek lapjai nem
párhuzamosak egymással, hanem egy pontban (a
csúcsban) találkoznak. Szimmetriaelemei gírek és m.
DIPIRAMISOKAzok a zárt, több lapú formák, ahol a piramisok jellemzı
szimmetriaelemei mellett vízszintes tükörsíkok is vannak.
TRAPEZOÉDEREK
Azok a zárt formák, melyek általános négyszög alakú
lapokból állnak, zegzugosan futó középélekkel. Vízszintes
tükörsíkjuk nincs.
SZKALENOÉDEREK ésROMBOÉDEREK
Szkalenoéderek: azok a zárt formák, melyek általános
háromszög alakú lapokból állnak, zegzugosan futó
középélekkel.
Romboéderek: azok a zárt formák, melyeket hat egybevágó,
rombusz alakú alakú lap határol, zegzugosan futó
középélekkel.
DISZFENOIDOKHa két szfenoidot egymáshoz képest 90 fokkal elforgatunk,
négy lapú zárt formát, a diszfenoidot kapjuk meg. Csak
rombos és tetragonális diszfenoid ismert.
A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZERGYAKORIBB FORMÁI
1. hexaéder (kocka): hat egybevágó négyzetlap határolja. A kristálytanitengelyek két szemben lévı lap közepén lépnek ki.
2. oktaéder: nyolc egyenlı oldalú háromszög határolja. A kristálytanitengelyek a szemben fekvı csúcsokat kötik össze.
3. rombdodekaéder: tizenkét egybevágó rombuszlap határolja(rombtizenkettıs). A kristálytani tengelyek a négy él alkotta csúcsokonlépnek ki.
4. tetrakiszhexaéder: huszonnégy egyenlıszárú háromszög határolja.Minden kockalap helyén 4-4 db.
A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZERGYAKORIBB FORMÁI
1. deltoidikozitetraéder: 24 deltoid alakú lap határolja(deltoidhuszonnégyes).
2. triakiszoktaéder: 24 egyenlıszárú háromszög határolja.
3. hexakiszoktaéder: 48 általános háromszög alakú laphatárolja (negyvennyolcas). Minden oktaéderlap helyén6-6 db.
4. tetraéder: négy egyenlı oldalú háromszög határolja.
A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZERGYAKORIBB FORMÁI
1. pentagondodekaéder: 12 szimmetrikus ötszög alakú lap
határolja (ötszögtizenkettıs).
2. triakisztetraéder: 12 egyenlıszárú háromszög alkotta
forma.
3. deltoiddodekaéder: 12 deltoid alakú lap határolja
(deltoidtizenkettıs).
KRISTÁLYKOMBINÁCIÓKHa a kristályon több forma együttesen jelenik meg, akkor
több forma kombinációjáról beszélünk. Az alacsonyabb
szimmetriával rendelkezı kristályrendszerekben csak a
kombinációk képezhetnek zárt formákat.
c) két prizma, d) két prizma
és két véglap kombinációjahexaéder (fehér), oktaéder (sárga)
és rombdodekaéder (kék) kombinációja
HABITUS ÉS TERMET
A kristály termetét az uralkodó, a legjobban kifejlıdött
forma szabja meg.
A kristály habitusát (alkatát) a kristályon megtalálható
összes forma együttesen alkotja.
kvarc: prizmás (a-b), dipiramisos (c)
és romboéderes (d) kristályok magnezit: nyúlt és zömök
prizmás (a-b), táblás (c) és
romboéderes (d) kristályok
HABITUS ÉS TERMET
izometrikus
prizmás, tős
táblás
HABITUS ÉS TERMET
tős prizmás
izometrikus táblás
A KRISTÁLYOK ÖSSZENÖVÉSEA kristályok összenövése lehet szabályos vagy szabálytalan.
Akkor szabályos, ha bizonyos törvényszerőség szerintnınek össze. Ha nem így történik – ami a leggyakoribbeset – akkor az összenövés szabálytalan.
A szabályos összenövés két típusa:
• Párhuzamos összenövés: ha az egyenértékő lapok, élek,csúcsok egymással párhuzamosak. Ennek egyik esete azorientált összenövés.
• Ikerösszenövés: ha két hasonló mérető kristály úgy nıössze, hogy egy sík (ikersík) szerint tükrözve, egyzónatengely (ikertengely) körül 180 fokkal elforgatva,vagy egy pont körüli inverzióval kerül fedésbe. Ha azikersíkot vagy ikertengelyt meghatározzuk, akkoregyúttal megadjuk az ásványra jellemzı ikertörvényt. Azígy összenıtt kristályok az ikrek vagy ikerkristályok,tehát meghatározott törvényszerőségő összenövések.
PÁRHUZAMOS ÖSSZENÖVÉSEK
kvarc (jogarkvarc) kvarc barit
kalcit gipsz
IKERÖSSZENÖVÉSEKKontakt (érintkezési) ikrek: ha az iker egyedei az
összenövési lapon érintkeznek egymással. Létrejöttük úgy
képzelhetı el, mintha egy kristályt kettévágnánk, és az
egyik felét 180 fokkal elforgatnánk.
gipsz, fecskefark
alakú iker
spinelliker kvarc, japáni iker
gipsz, fecskefark alakú
iker
IKERÖSSZENÖVÉSEKPenetrációs (átnövési) ikrek: ha az iker két egyede
egymáson teljesen keresztül nı.
sztaurolit (keresztkı)
pirit, vaskeresztiker
ortoklász,
karlsbadi iker
IKERÖSSZENÖVÉSEKPoliszintetikus (többszörös) ikrek: ha az ikerkristály
nemcsak kettı, de három vagy annál több egyedbıl áll.
Ha az összenövési síkok egymással párhuzamosak, akkor
poliszintetikus, lemezes ikrek képzıdnek (bal oldali rajz).
Ha az ikerkomplexum egyedei ugyanannak a formának más-
más lapja szerint alkotják az ikerösszenövést – tehát az
egyedek egymással nem párhuzamosak – úgy győrős vagycsillag alakú ikrek keletkeznek (jobb oldali rajz).
albit krizoberill
SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSEK:AGGREGÁTUMOK vagy HALMAZOK
vaskos-tömeges földes
rostos sugaras
szemcsés
SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSEK:AGGREGÁTUMOK vagy HALMAZOK
leveles gömbös
cseppköves dendrites
KÜLÖNBÖZİ ANYAGÚ KRISTÁLYOKSZABÁLYOS ÖSSZENÖVÉSE: EPITAXIA
Két (vagy több) különbözı anyagú kristály szabályos
(legtöbbször orientált) összenövése az epitaxia. Ez tehát
olyan összenövés, ahol a korábban képzıdött kristály
elhelyezkedését a korábban kivált kristály szerkezete
mintegy irányítja.
KÜLÖNBÖZİ ANYAGÚ KRISTÁLYOKSZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSE: KİZETEK
Ha különbözı anyagú kristályok (vagy rosszul kristályos, üvegszerő
elegyrészek) szabálytalanul nınek össze: ez a jelenség jellemzi
alapvetıen a kızeteket.
Azonban a kızetek között számos olyan típus létezik, melyeknél a
kızetalkotó ásványok megjelenésében több-kevesebb szabályszerőség
mutatkozik. A kızetalkotó ásványok egymáshoz viszonyított
elhelyezkedése, mérete, alakja stb. határozza meg a kızetekszövetét.