MUNKAANYAG
A követelmĂ©nymodul megnevezĂ©se: ĂltalĂĄnos gĂ©pĂ©szeti technolĂłgiai feladatok I. (szerelĆ)
Palotainé Békési Katalin
MƱszaki ĂĄbrĂĄzolĂĄs IV. TƱrĂ©sek-illesztĂ©sek, felĂŒleti Ă©rdessĂ©g
A követelmĂ©nymodul szĂĄma: 0111-06 A tartalomelem azonosĂtĂł szĂĄma Ă©s cĂ©lcsoportja: SzT-004-30
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
1
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
ESETFELVETĂS-MUNKAHELYZET
A megmunkĂĄlt munkadarabok, gĂ©palkatrĂ©szek felĂŒletei csak lĂĄtszĂłlag simĂĄk. A valĂłsĂĄgban a felĂŒletĂŒkön a megmunkĂĄlĂĄsok sorĂĄn kĂŒlönfĂ©le egyenetlensĂ©gek keletkeznek. Ennek oka lehet a szerszĂĄmok Ă©lĂ©nek pontatlansĂĄga, kopĂĄsa, rossz technolĂłgiai paramĂ©terekbĆl, rezgĂ©sbĆl, lengĂ©sbĆl adĂłdĂł hibĂĄk. Az alĂĄbbi ĂĄbrĂĄkon kĂ©zi reszelĆvel megmunkĂĄlt felĂŒletetek lĂĄthatĂłk. A felĂŒleteken jĂłl megkĂŒlönböztethetĆ a megmunkĂĄlĂĄs irĂĄnya, minĆsĂ©ge, a megmunkĂĄlĂł eszköz minĆsĂ©ge. Mindezek meghatĂĄrozzĂĄk az elkĂ©szĂŒlt munkadarab felĂŒleti minĆsĂ©gĂ©t.
1. ĂĄbra MegmunkĂĄlĂĄsi nyomok
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
2
2. ĂĄbra MegmunkĂĄlĂĄsi nyomok
A munkadarabok, gĂ©palkatrĂ©szek felĂŒleti minĆsĂ©ge hatĂĄssal van a mĂ©ret Ă©s alakpontossĂĄgra is. Amennyiben a mĂ©ret Ă©s alakpontossĂĄgra nem figyelĂŒnk, rosszul mƱködĆ, vagy akĂĄr nem mƱködĆ szerkezet is lehet a gyĂĄrtĂĄs eredmĂ©nye!
Fontos tehĂĄt a megfelelĆ felĂŒleti minĆsĂ©g elĆĂĄllĂtĂĄsa, anĂ©lkĂŒl, hogy fölösleges többletköltsĂ©ggel a szĂŒksĂ©gtelenĂŒl sima felĂŒletet ĂĄllĂtanĂĄnk elĆ.
A "Szakmai informĂĄciĂłtartalmat" a következĆ kĂ©rdĂ©sekre figyelve olvassa vĂ©gig:
- MiĂ©rt fontos a tĂĄrgyak, munkadarabok, szerkezeti elemek felĂŒleti Ă©rdessĂ©ge? - MitĆl fĂŒgg a tĂĄrgyak, munkadarabok, szerkezeti elemek felĂŒleti Ă©rdessĂ©ge? - Milyen tulajdonsĂĄgai vannak a vizsgĂĄlt felĂŒletnek? - Milyen mĂ©rĆszĂĄmokat alkalmazunk az Ă©rdessĂ©g meghatĂĄrozĂĄsĂĄra? - Milyen lehetĆsĂ©gek vannak az Ă©rdessĂ©g Ă©rtĂ©keinek jelölĂ©sĂ©re a mƱszaki rajzokon? - Hol helyezkedhet el a tƱrĂ©smezĆ? - KĂ©t alkatrĂ©szt hogy tudunk egymĂĄshoz illeszteni?
SZAKMAI INFORMĂCIĂTARTALOM
FELĂLETI ĂRDESSĂG
1. A felĂŒleti Ă©rdessĂ©g jelentĆsĂ©ge
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
3
- A gĂ©pek mƱködĂ©se sorĂĄn a gĂ©pelemek egymĂĄshoz kĂ©pest gyakran elmozdulnak, miközben a felĂŒletek egymĂĄson elcsĂșsznak. A mozgĂĄs, sĂșrlĂłdĂĄs következtĂ©ben kopĂĄs, melegedĂ©s jön lĂ©tre. MinĂ©l simĂĄbb a felĂŒlet, annĂĄl kevĂ©sbĂ© kopnak, Ă©s melegszenek a gĂ©pelemek.
- Az illeszkedĆ gĂ©pelemek, mint a tengely Ă©s csapĂĄgy mĂ©retpontossĂĄgĂĄt befolyĂĄsolja a felĂŒleti Ă©rdessĂ©g, ezĂ©rt ezeket elĆĂrt felĂŒletƱre kell megmunkĂĄlni.
- Vannak tĂĄrgyak, amelyek kĂŒlsĆ megjelenĂ©sĂ©nek igen nagy szerepe van a mƱködĂ©se sorĂĄn, ezeknĂ©l a felĂŒleti minĆsĂ©get kĂŒlönös gonddal kell kialakĂtani, fĂ©nyesĂtĂ©ssel, vagy Ă©ppen utĂłlagos Ă©rdesĂtĂ©ssel, recĂ©zĂ©ssel.
- A felĂŒletminĆsĂ©g meghatĂĄrozĂĄsakor figyelembe kell venni, hogy a felĂŒlettel szembeni tĂșlzott igĂ©nyek rontjĂĄk a gazdasĂĄgossĂĄgot, ĂĄttĂ©tĂ©telesen hatĂĄssal vannak a környezetvĂ©delemre is.
2. A felĂŒleti Ă©rdessĂ©ggel kapcsolatos alapfogalmak
Az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzat az Ă©rdessĂ©g geometriai jellemzĆit tartalmazza
Sorrend A geometriai jellemzĆ neve A geometriai jellemzĆ lĂ©trejöttĂ©nek oka
A geometriai jellemzĆ
mĂ©rtĂ©kĂ©nek megĂĄllapĂtĂĄsa
A nagyĂtĂĄs nagysĂĄgrendje
1.
AlakeltĂ©rĂ©s SĂkalapĂșsĂĄg-eltĂ©rĂ©s Köralak eltĂ©rĂ©s HengeressĂ©g eltĂ©rĂ©s KĂșpossĂĄg stb.
MunkagĂ©p, szerszĂĄm Ă©s munkadarab kopĂĄsa vagy deformĂĄciĂłja, befogĂĄsi hibĂĄk, elhĂșzĂłdĂĄsok stb.
2. HullĂĄmossĂĄg
Munkagép, szerszåm és munkadarab lengése, rezgése, szerszåm excentrikus befogåsa, munkadarab, szerszåm alakeltérése
Hossz- és szögmérés Makro geometria
3. ĂrdessĂ©g barĂĄzdĂĄk
ForgĂĄcsolĂĄsi jellemzĆk: elĆtolĂĄs, fogĂĄsmĂ©lysĂ©g, forgĂĄcsolĂĄsi sebessĂ©g, szerszĂĄm Ă©lgeometriĂĄja
4. A barĂĄzdĂĄk felĂŒletĂ©n levĆ: RovĂĄtkĂĄk RepedĂ©sek stb.
5. KristĂĄlyszerkezeti vĂĄltozĂĄsok
A munkadarab anyaga, szerszåm anyaga, kenés, hƱtés stb. Elektrokémiai folyamatok, maratås, korrózió stb.
Geometriai vagy fizikai felĂŒletvizsgĂĄlat
Mikro geometria
6. Mikro érdesség Fizikai és kémiai hatåsok, abszorpció, térråcs zavarok stb.
Fizikai mérések (ultramikroszkópia) Szubmikrogeometria
A felĂŒleti Ă©rdessĂ©g meghatĂĄrozĂĄsĂĄhoz tartozĂł fogalmak:
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
4
Az Ă©rdessĂ©g a munkadarab felĂŒletĂ©n lĂ©vĆ kistĂ©rközƱ jellegzetes mintĂĄzatot mutatĂł ismĂ©tlĆdĆ szabĂĄlytalansĂĄg.
- NĂ©vleges felĂŒlet
Az alkatrĂ©sz mƱszaki rajzĂĄn ĂĄbrĂĄzolt Ă©s a mĂ©retekkel meghatĂĄrozott felĂŒletei. Ezek mĂ©rtani ideĂĄlis elmĂ©leti felĂŒletek, melyek a gyakorlatban nem valĂłsĂthatĂłak meg, a tĆlĂŒk valĂł eltĂ©rĂ©s mĂ©rtĂ©ke azonban igen fontos.
3. ĂĄbra. NĂ©vleges felĂŒlet
- ValĂłsĂĄgos felĂŒlet
A testet hatĂĄrolĂł tĂ©nyleges felĂŒlet, amely kĂŒlönfĂ©le gyĂĄrtĂĄsi egyenetlensĂ©gek miatt eltĂ©r a nĂ©vleges felĂŒlettĆl. JellemzĆje a valĂłsĂĄgos profil, amelyet többnyire a felĂŒlet mintĂĄzatĂĄra merĆleges sĂkkal kĂ©pezĂŒnk.
4. ĂĄbra. ValĂłsĂĄgos profil Ă©s valĂłsĂĄgos felĂŒlet
- Ăszlelt felĂŒlet
A merĂ©ssel meghatĂĄrozott felĂŒlet, amely, a kĂŒlönfĂ©le mĂ©rĂ©si pontatlansĂĄgok miatt eltĂ©r a valĂłsĂĄgos felĂŒlettĆl, lehetĆsĂ©g szerint minĂ©l kisebb mĂ©rtĂ©kben. A profilt az ideĂĄlis geometriai felĂŒletre merĆleges sĂk metszi ki a munkadarabbĂłl.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
5
5. ĂĄbra. Ăszlelt profil Ă©s valĂłsĂĄgos
profil
6. åbra. Az érdesség mérés eredménye
3. Az Ă©rdessĂ©gi jellemzĆk meghatĂĄrozĂĄsa
A felĂŒleti Ă©rdessĂ©g a munkadarab felĂŒletĂ©n lĂ©vĆ, a felĂŒlet mĂ©rtani jellegƱ egyenetlensĂ©geinek a megmunkĂĄlĂĄsbĂłl eredĆ jellegzetes mintĂĄzatot mutatĂł kis tĂ©rközƱ rĂ©sze.
Az Ă©rdessĂ©g meghatĂĄrozĂĄsĂĄra kĂŒlönbözĆ mĂłdszerek alakultak ki.
Ra ĂĄtlagos felĂŒleti Ă©rdessĂ©g: az Ă©szlelt profil pontjainak a közĂ©pvonaltĂłl mĂ©rt ĂĄtlagos tĂĄvolsĂĄga az alaphossz tartomĂĄnyban.
Rz egyenetlensĂ©g magassĂĄgot: az alaphosszon belĂŒl Ă©szlelt öt legmagasabb Ă©s öt legalacsonyabb pontjĂĄnak a közĂ©pvonaltĂłl mĂ©rt tĂĄvolsĂĄg.
Az åtlagos érdesség és az egyenetlenség magassåg értékeit az alåbbi tåblåzatok tartalmazzåk.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
6
Ătlagos Ă©rdessĂ©g Ra, ÎŒm
400 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,05 0,025 0,012
320 160 80 40 20 10 5 2,5 1,25 0,63 0,32 0,16 0,08 0,04 0,02 0,01
250 125 63 32 16 8 4 2 1 0,5 0,25 0,125 0,063 0,032 0,016 0,008
EgyenetlensĂ©g magassĂĄg Rz, ÎŒm
1600 800 400 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2
0,1 0,05 0,025
1250 630 320 160 80 40 20 10 5 2,5 1,25 0,63 0,32 0,16 0,08 0,04
1000 500 250 125 63 32 16 8 4 2 1 0,5 0,25 0,125 0,063 0,032
A két érték közötti arånyszåm: Ra:Rz = 1:4
4. A felĂŒleti Ă©rdessĂ©g rajzi jelölĂ©se
Az érdesség jelölésének alapjelei
7. ĂĄbra. Az Ă©rdessĂ©gi alapjel Ă©s fĆbb mĂ©retei
8. ĂĄbra. Kötetlen megmunkĂĄlĂĄssal kĂ©szĂŒlt felĂŒlet Ă©rdessĂ©gi alapjele
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
7
9. ĂĄbra. ForgĂĄcsolĂĄssal kĂ©szĂtendĆ felĂŒlet Ă©rdessĂ©gi alapjele:
10. ĂĄbra. Nem forgĂĄcsolĂł eljĂĄrĂĄssal kĂ©szĂŒlt felĂŒlet Ă©rdessĂ©gi alapjele:
Az Ă©rdessĂ©gi jelölĂ©sek alapjelei utalnak a technolĂłgiĂĄra, amellyel a felĂŒletet elĆ kell ĂĄllĂtani. Ez is arra utal, hogy a technolĂłgia Ă©s a vele elĂ©rhetĆ felĂŒleti Ă©rdessĂ©g összefĂŒggĂ©sben van egymĂĄssal. Az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzat ezeket az összefĂŒggĂ©seket tartalmazza.
ĂrdessĂ©gi fokozatszĂĄm
N01 N0 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12
Ătlagos felĂŒleti Ă©rdessĂ©g, Ra, ÎŒm
MegmunkĂĄlĂĄsi eljĂĄrĂĄs
0,006 0,012 0,025 0,05 0,1 0,2 0,4 0,8 1,6 3,2 6,3 12,5 25 50
ĂntĂ©s homokformĂĄba
Kokillaöntés
KovĂĄcsolĂĄs
HĂșzĂĄs
HosszesztergĂĄlĂĄs
SĂkesztergĂĄlĂĄs
GyalulĂĄs
MarĂĄs
FĂșrĂĄs
Dörzsårazås
KöszörĂŒlĂ©s
FĂ©nyesĂtĂ©s
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
8
DörzsköszörĂŒlĂ©s
TĂŒkrösĂtĂ©s
Az érdességi fokozatszåm N01-12-ig a képen låtható etalonon låtható.
11. ĂĄbra. FelĂŒleti Ă©rdessĂ©g mintĂĄk fadobozban
12. åbra. Ra 1,6-os érdesség minta
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
9
13. ĂĄbra. FelĂŒleti Ă©rdessĂ©g mintĂĄk
Gyakran elĆfordul, hogy az Ă©rdessĂ©g Ă©rtĂ©kĂ©n Ă©s az alkalmazandĂł technolĂłgia jellegĂ©n kĂvĂŒl mĂĄs elĆĂrĂĄsokat is meg kell adni az Ă©rdessĂ©gi jelen. Ezeket a kiegĂ©szĂtĂ©seket az ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł mĂłdon kell megadni.
14. ĂĄbra. Az összetett Ă©rdessĂ©gi utasĂtĂĄsok jelölĂ©se
5. Az érdességi jelek elhelyezése a mƱszaki rajzon
Az Ă©rdessĂ©gi jelek a rajzon valĂł megadĂĄsĂĄnak egyik fontos szabĂĄlya, hogy az olvasĂĄsi irĂĄny a mĂ©retmegadĂĄsnak, Ă©s a rajz olvasĂĄsi irĂĄnyĂĄnak megfelelĆ legyen.
Az Ă©rdessĂ©gi jel megadĂĄsĂĄnak mĂĄsik fontos szabĂĄlya, hogy egyĂ©rtelmƱ legyen a vele meghatĂĄrozott felĂŒlet, a jel csĂșcsa a munkadarab anyagĂĄra mutasson. Ăgy a rajzjel megadhatĂł:
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
10
- A felĂŒlet kontĂșrvonalĂĄn - A felĂŒletre mutatĂł nyĂlhegyben vĂ©gzĆdĆ mutatĂłvonalon - A felĂŒlet mĂ©retĂ©hez tartozĂł mĂ©retsegĂ©dvonalon - A felĂŒlet mĂ©retĂ©hez tartozĂł mĂ©retvonalon
15. åbra. Az érdesség jelének alkalmazåsa a mƱszaki rajzokon
ElĆfordul, hogy a munkadarab minden felĂŒletĂ©re ugyanaz a felĂŒleti Ă©rdessĂ©gi elĆĂrĂĄs vonatkozik. Ebben az esetben az Ă©rdessĂ©gi jelet csak egyszer kell megadni a rajzlap jobb felsĆ sarkĂĄban, az ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł mĂłdon. Ez kiemelt Ă©rdessĂ©gi jel.
16. åbra. Kiemelt érdességi jelek alkalmazåsa
A munkadarabok elĆĂĄllĂtĂĄsakor gyakori, hogy a felĂŒletekre vonatkozik egy ĂĄltalĂĄnos Ă©rdessĂ©gi elĆĂrĂĄs, de vannak olyan felĂŒletek, amelyek a mƱködĂ©s szempontjĂĄbĂłl fontosabbak, simĂĄbb felĂŒletet igĂ©nyelnek. Ebben az esetben a rajzlapon a kiemelt Ă©rdessĂ©gi jel mellett, Ă©s az adott felĂŒleten ezt jelölni kell.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
11
17. åbra. Kiemelt érdességi jelek alkalmazåsa
18. åbra. Kiemelt érdességi jelek alkalmazåsa
TĆ°RĂSEK Az egyedi, Ă©s a sorozatgyĂĄrtĂĄskor, kĂ©zi Ă©s korszerƱ gĂ©pi eljĂĄrĂĄsokkal kĂ©szĂŒlt munkadarabok hosszmĂ©reteinek ellenĆrzĂ©sekor mindig tapasztalunk mĂ©reteltĂ©rĂ©st a munkadarabok között. Az eltĂ©rĂ©s mĂ©rtĂ©ke kĂŒlönbözĆ, oka többfĂ©le lehet. SzigorĂș megközelĂtĂ©sben az elkĂ©szĂŒlt munkadarabok egyike sem felel meg a követelmĂ©nyeknek, mert egyik sem pontos mĂ©retƱ. TermĂ©szetesen a gyakorlatban ez nem Ăgy van, mivel a gyĂĄrtmĂĄnyok többsĂ©ge a mĂ©reteltĂ©rĂ©s ellenĂ©re tökĂ©letesen megfelel a mƱködĂ©si követelmĂ©nyeknek.
Annak megĂĄllapĂtĂĄsa, hogy a mĂ©reteltĂ©rĂ©s mekkora Ă©s milyen jellegƱ lehet, a tervezĆ feladata. A tervezĆ ĂĄltal elĆĂrt megengedett mĂ©reteltĂ©rĂ©s adatainak pontos leĂrĂĄsa sorĂĄn alkalmazni kell a mƱszaki rajzok kĂ©szĂtĂ©sekor alkalmazandĂł egysĂ©ges jelkĂ©prendszert. Az egysĂ©ges jelkĂ©prendszer alkalmazĂĄsa fontos, mert ez teszi lehetĆvĂ© a mƱszaki rajzok egysĂ©ges Ă©rtelmezĂ©sĂ©t.
1. HossztƱrések alapfogalmai
A mƱszaki rajzokon ĂĄbrĂĄzolt tĂĄrgyak azonosĂtĂĄsĂĄhoz, tĂĄrgyak elvĂĄrt mĂ©reteit adjuk meg. Ezeket a mĂ©reteket nĂ©vleges mĂ©retnek nevezzĂŒk.
A tƱrésezett mérettel kapcsolatos alapfogalmak:
N - Névleges méret, a rajzon megadott méret
TM - TĂ©nyleges mĂ©ret, az a mĂ©ret, amire a tĂĄrgy elkĂ©szĂŒl
FH - FelsĆ hatĂĄrmĂ©ret, az a legnagyobb mĂ©ret, amely mĂ©g jĂł mĂ©retnek szĂĄmĂt
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
12
AH - AlsĂł hatĂĄrmĂ©ret, a legkisebb mĂ©ret, amely mĂ©g jĂł mĂ©retnek szĂĄmĂt
T - TƱrĂ©smezĆ nagysĂĄga, a mĂ©retszĂłrĂłdĂĄs nagysĂĄga, a felsĆ Ă©s az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret közötti kĂŒlönbsĂ©g (FH - AH)
FE - FelsĆ hatĂĄreltĂ©rĂ©s: a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret Ă©s a nĂ©vleges mĂ©ret közötti tĂĄvolsĂĄg.
AE - Alsó hatåreltérés az alsó hatårméret és a névleges méret közötti tåvolsåg
E - AlapeltĂ©rĂ©s a tƱrĂ©smezĆ alapvonalhoz viszonyĂtott helyzetĂ©t hatĂĄrozza meg. Akkora, amekkora a nĂ©vleges mĂ©ret Ă©s a tƱrĂ©smezĆ legkisebb tĂĄvolsĂĄga.
19. åbra. A tƱrésezett méretekkel kapcsolatos alapfogalmak
A tƱrĂ©smezĆ alapeltĂ©rĂ©s ĂĄltal meghatĂĄrozott elhelyezkedĂ©se a nĂ©vleges mĂ©rethez kĂ©pest többfĂ©le lehet.
Az alĂĄbbi ĂĄbrĂĄn a tƱrĂ©smezĆ elhelyezkedĂ©si lehetĆsĂ©gei lĂĄthatĂłk.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
13
EE=0
E E
E
1. 2. 3. 4. 5. 6.
20. ĂĄbra. TƱrĂ©smezĆ elhelyezkedĂ©si lehetĆsĂ©gei a nĂ©vleges mĂ©rethez kĂ©pest
Az ĂĄbrĂĄbĂłl lĂĄthatĂł, hogy a tƱrĂ©smezĆ elhelyezkedĂ©se miatt:
1. Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret lehet nagyobb, mint a nĂ©vleges mĂ©ret 2. Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret egybe eshet a nĂ©vleges mĂ©rettel 3. Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret lehet kisebb, a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret lehet nagyobb, mint a nĂ©vleges
mĂ©ret 4. Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret lehet ugyanannyival kisebb, a mint amennyivel a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret
nagyobb, mint a nĂ©vleges mĂ©ret 5. A felsĆ hatĂĄrmĂ©ret egybe eshet a nĂ©vleges mĂ©rettel 6. A felsĆ hatĂĄrmĂ©ret lehet kisebb, mint a nĂ©vleges mĂ©ret
2. A hossztƱrések fajtåi
A hossztƱrések lehetnek
- EgyszerƱen kĂ©t pont közötti tĂĄvolsĂĄg tƱrĂ©se - Körök ĂĄtmĂ©rĆinek tƱrĂ©se - LekerekĂtĂ©sek sugarainak tƱrĂ©se - ĂltompĂtĂĄsok mĂ©reteinek tƱrĂ©se
A hossztƱrĂ©seket elĆĂrhatjuk
- JelölĂ©s nĂ©lkĂŒl
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
14
A jelölĂ©s nĂ©lkĂŒli tƱrĂ©sek elĆĂrĂĄsait szabvĂĄny tartalmazza. A rajzon csak a nĂ©vleges mĂ©retet kell feltĂŒntetni. AlkalmazĂĄsa munkadarabnak csak arra a mĂ©retĂ©re vonatkozhat, mely a mƱködĂ©s szempontjĂĄbĂłl lĂ©nyegtelen. A jelöletlen tƱrĂ©sekre valĂł utalĂĄst a feliratmezĆben kell feltĂŒntetni, az utalĂĄsnak tartalmaznia kell a szabvĂĄnyszĂĄmot, valamint az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzat szerinti minĆsĂ©gi osztĂĄly jelĂ©t. PĂ©ldĂĄul: MSZ ISO 2768-f
Az alåbbi tåblåzat a jelöletlen tƱrések értékeit tartalmazza.
Pontossågi osztåly Névleges méretsorozat és eltérések
jel név 0,5-3-ig 3 felett 6-ig
6 felett 30-ig
30 felett 120-ig
120 felett
400-ig
400 felett
1000-ig
1000 felett
2000-ig
2000 felett
4000-ig
f Finom ±0,05 ±0,05 ±0,1 ±0,15 ±0,2 ±0,3 ±0,5 -
m Közepes ±0,1 ±0,01 ±0,2 ±0,3 ±0,5 ±0,8 ±1,2 ±2
c Durva ±0,2 ±0,3 ±0,5 ±0,8 ±1,2 ±2 ±3 ±4
v Nagyon durva ±0,5 ±1 ±1,5 ±2,5 ±4 ±6 ±8
- Szåmértékekkel
A szåmértékkel való megadås többféle lehet
1. Az alåbbi åbrån az alapméret mögött szåmértékkel megadott tƱrés alkalmazåsa låtható.
80+0,1+0,25 80±0.25
21. åbra. TƱrés megadåsa szåmértékkel
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
15
2. Az alåbbi åbrån a hatårméretek megadåsåval megadott tƱrés alkalmazåsa låtható
80,0180,25
22. åbra. TƱrések megadåsa hatårmértekkel
3. Az alĂĄbbi ĂĄbrĂĄn a tƱrĂ©s megadĂĄsa egyirĂĄnyĂș hatĂĄrolĂĄssal lĂĄthatĂł
80.01 min
23. ĂĄbra. TƱrĂ©sek megadĂĄsa egyirĂĄnyĂș behatĂĄrolĂĄssal
- ISO tƱrésjelekkel
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
16
Az ISO tƱrĂ©sjelekkel valĂł megadĂĄsa a tƱrĂ©seknek bĆvebb magyarĂĄzatot kĂvĂĄn. MegĂ©rtĂ©sĂ©hez meg kell ismernĂŒnk az ISO tƱrĂ©sek rendszerĂ©t.
3. TƱrések és illesztések ISO rendszere
A tƱrések ISO rendszerének alapja tƱrésfokozatok és tƱrésnagysågok tåblåzata
A tƱrĂ©sek ISO rendszerĂ©nek alapja tƱrĂ©sfokozatok Ă©s tƱrĂ©snagysĂĄgok tĂĄblĂĄzata. A tƱrĂ©sfokozatok jele: IT (International Toleranz). A tĂĄblĂĄzat a tƱrĂ©smezĆk nagysĂĄgĂĄt tartalmazza. A tƱrĂ©smezĆk nagysĂĄga fĂŒgg a tƱrt mĂ©rettĆl, valamint a tƱrĂ©sfokozat nagysĂĄgĂĄtĂłl. Ez Ă©rthetĆ, hiszen egy több mĂ©teres acĂ©lrĂșd tƱrĂ©se Ă©s egy öt mm ĂĄtmĂ©rĆjƱ mƱszertengely tƱrĂ©se nem lehet egyforma, nyilvĂĄn a nagyobb mĂ©ret nagyobb tƱrĂ©smezĆt enged meg. ĂrthetĆ ez, hiszen az alkatrĂ©szek mƱködĂ©si körĂŒlmĂ©nyei sem azonosak. Gyakran elĆfordul, hogy egy alkatrĂ©sznek kĂŒlönbözĆ tƱrĂ©sosztĂĄlyba tartozĂł mĂ©retei vannak. PĂ©ldakĂ©nt emlĂthetjĂŒk a tengelyeket, melyek egyes tengelyszakaszai pontos mĂ©retet kĂvĂĄnĂł csapĂĄgyakat hordoznak, mĂĄs tengelyszakaszai teherviselĆ szereppel rendelkeznek, mĂ©retĂŒk pontossĂĄga nem befolyĂĄsolja a gĂ©pszerkezet mƱködĂ©sĂ©t.
Az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzat a tƱrĂ©sfokozatok Ă©s a mĂ©retcsoportok fĂŒggvĂ©nyĂ©ben a tƱrĂ©s nagysĂĄgokat tartalmazza.
Fokozatok IT1 IT2 IT3 IT4 IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 IT13 IT14 IT15 IT16 IT17
Méret Szabvånyos tƱrésnagysågok
Felett -ig ÎŒm mm
3 0,8 1,2 2 3 4 86 10 14 25 40 60 0,1 0,14 0,25 0,4 0,6 1
3 6 1 1,5 2,5 4 5 8 12 16 30 48 75 0,12 0,18 0,3 0,48 0,75 1,2
6 10 1 1,5 2,5 4 6 9 15 22 36 58 90 0,15 0,22 0,36 0,58 0,9 1,5
10 18 1,2 2 3 5 8 11 18 27 43 70 110 0,18 0,27 0,43 0,7 1,1 1,8
18 30 1,5 2,5 4 6 9 13 21 33 52 84 130 0,21 0,33 0,52 0,64 1,3 2,1
30 50 1,5 2,5 4 7 11 16 25 39 62 100 160 0,25 0,39 0,62 1 1,6 2,5
50 80 2 3 5 8 13 19 30 46 74 120 190 0,3 0,46 0,74 1,2 1,9 3
80 120 2,5 4 6 10 15 22 35 54 87 140 220 0,35 0,54 0,87 1,4 2,2 3,5
120 180 3,5 5 8 12 18 25 40 63 100 160 250 0,4 0,63 1 1,6 2,5 4
180 250 4,5 7 10 14 20 29 46 72 115 185 290 0,46 0,72 1,15 1,85 2,9 4,6
250 315 6 8 12 16 23 32 52 81 130 210 320 0,52 0,81 1,3 2,1 3,2 5,2
315 400 7 9 13 18 25 36 57 89 140 230 360 0,57 0,89 1,4 2,3 3,6 5,7
400 500 8 10 15 20 27 40 63 97 155 250 400 0,63 0,97 1,55 2,5 4 6,3
500 630 9 11 16 22 32 44 70 110 175 280 440 0,7 1,1 1,75 2,8 4,4 7
630 800 10 13 18 25 36 50 80 125 200 320 500 0,8 1,25 2 3,2 5 8
800 1000 11 15 21 28 40 56 90 140 230 360 560 0,9 1,4 2,3 3,6 5,6 9
1000 1250 13 18 24 33 47 66 105 165 260 420 660 1,05 1,65 2,6 4,2 6,6 10,5
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
17
1250 1600 15 21 29 39 55 78 125 195 310 500 780 1,25 1,95 3,1 5 7,8 12,5
1600 2000 18 25 35 46 65 92 150 230 370 600 920 1,5 2,3 3,7 6 9,2 15
2000 2500 22 30 41 55 78 110 175 280 440 700 1100 1,75 2,8 4,4 7 11 17,5
2500 3150 26 36 50 68 96 135 210 330 540 860 1350 2,1 3,3 5,4 8,6 13,5 21
Az alĂĄbbi ĂĄbrĂĄkon a csaptƱrĂ©sek Ă©s a lyuktƱrĂ©sek elhelyezkedĂ©se Ă©s a betƱjelzĂ©sĂŒk lĂĄthatĂł.
EE=0
EE E
A-G H J JS P-ZCFE=AEAH=N
24. ĂĄbra. LyuktƱrĂ©sek elhelyezkedĂ©se Ă©s betƱjelzĂ©sĂŒk
E=0E E
E
h j js k
E
a-g m-zc
E
FH=N FE=A
25. ĂĄbra. CsaptƱrĂ©sek elhelyezkedĂ©se Ă©s betƱjelzĂ©sĂŒk
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
18
A tƱrések ISO rendszerében tƱréssel ellåtott hosszméretek méretszåm utån megadott betƱ és szåm jelentése:
- A betƱ a tƱrĂ©smezĆ elhelyezkedĂ©sĂ©t, Ăgy az alapeltĂ©rĂ©s elhelyezkedĂ©sĂ©t hatĂĄrozza meg.
- A kisbetƱ csapmĂ©retre vonatkozik. CsapmĂ©reten mindig kĂŒlsĆ mĂ©retet Ă©rtĂŒnk, a tĂĄrgy alakjĂĄtĂłl fĂŒggetlenĂŒl.
- A nagybetƱ mindig lyukmĂ©retre vonatkozik. LyukmĂ©reten belsĆ mĂ©retet Ă©rtĂŒnk, a tĂĄrgy alakjĂĄtĂłl fĂŒggetlenĂŒl.
- A szĂĄm a tƱrĂ©sfokozat szĂĄma, minĂ©l nagyobb, annĂĄl nagyobb tƱrĂ©smezĆ tartozik ugyanakkora mĂ©rethez.
PĂ©ldĂĄk: h7 a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret egybeesik a nĂ©vleges mĂ©rettel, vagyis az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret 0, Ă©s a 7-es tƱrĂ©sfokozatba tartozik.
H7 az alsó hatårméret megegyezik a névleges mérettel, vagyis az alsó hatåreltérés 0, és a 7-es tƱrésfokozatba tartozik.
VisszatĂ©rve a tƱrĂ©sek rajzon valĂł megadĂĄsĂĄra, az ISO tƱrĂ©sek rendszerĂ©ben megadott mĂ©rettƱrĂ©sek rajzon valĂł jelölĂ©sĂ©nek szabĂĄlyai a következĆk:
1. A méretszåm utån a tƱrés alapeltérésének jellegét meghatårozó betƱjelzést, valamint a tƱrésfokozat szåmåt kell megadni az alåbbi åbra szerint.
80f8 80F7
26. åbra. ISO szerinti tƱrés megadåsa a rajzon
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
19
2. EbbĆl nem derĂŒl ki a tƱrĂ©s nagysĂĄga, ezĂ©rt minden esetben le kell rajzolni Ă©s ki kell tölteni a tƱrĂ©stĂĄblĂĄzatot is, melynek tartalmaznia kell a tƱrĂ©sek eltĂ©rĂ©seit is, amelyeket tĂĄblĂĄzatokbĂłl kell megĂĄllapĂtani. Az alĂĄbbi rajzon lĂĄthatĂł a tƱrĂ©stĂĄblĂĄzat, melyet a szövegmezĆ felett kell elhelyezni. A tƱrĂ©stĂĄblĂĄzat mĂ©rete egy mĂ©retre vonatkozĂłan 30x10 mm legyen.
27. åbra. ISO szerinti tƱrés megadåsa a rajzon
Mindezek ismertében, valamint a csapok és a lyukak alapeltéréseit magåba foglaló tåblåzatok birtokåban ki tudjuk tölteni az alåbbi tåblåzatot.
A tƱrésezett méret, és a tƱrés jele
TƱrĂ©smezĆ T ÎŒm
AlapeltĂ©rĂ©s E ÎŒm
AlsĂł eltĂ©rĂ©s AE ÎŒm
FelsĆ eltĂ©rĂ©s FE ÎŒm
Alsó hatårméret
AH ÎŒm
FelsĆ hatĂĄrmĂ©ret
FH ÎŒm
Ă 50 F6 16 -25 41 -25 49,959 49,975
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
20
28. åbra. Az à 50f8-as tƱrés
- A tƱrĂ©sezett mĂ©ret, Ă©s a tƱrĂ©s jele: Ă 50 f6 - Az Ă50mm-es mĂ©ret kĂŒlsĆ, csap mĂ©ret, mivel a tƱrĂ©smezĆ elhelyezkedĂ©sĂ©t jelzĆ f
betƱ kisbetƱ. A tƱrĂ©si osztĂĄly IT6, amit az f betƱ utĂĄn Ărt szĂĄm jelez. - A tĂĄblĂĄzatban a keresett 50 mm a
30-50-es mĂ©retcsoportban talĂĄlhatĂł, a hozzĂĄ tartozĂł tƱrĂ©smezĆ, T az IT6-os oszlopban 16 ÎŒm.
50-80 mm-es mĂ©retcsoportban is megtalĂĄlhatĂł, itt a hozzĂĄ tartozĂł tƱrĂ©smezĆ az IT6-os oszlopban 19 ÎŒm.
Ezekben az esetekben mindig a szƱkebb tƱrĂ©st kell vĂĄlasztani, tehĂĄt a tƱrĂ©smezĆ T=16 ÎŒm.
- Az alapeltĂ©rĂ©s, E a csapokra vonatkozĂł alapeltĂ©rĂ©sek tĂĄblĂĄzatĂĄbĂłl a 30-50-es mĂ©ret sorĂĄnak Ă©s a f6 oszlop talĂĄlkozĂĄsĂĄnĂĄl E=-25 ÎŒm.
- Az alsĂł hatĂĄreltĂ©rĂ©s az alapeltĂ©rĂ©s Ă©s a tƱrĂ©smezĆ Ă¶sszege, AE=E+T=41 ÎŒm. - A felsĆ hatĂĄreltĂ©rĂ©s ebben az esetben megegyezik az alapeltĂ©rĂ©ssel, FE=-25 ÎŒm. - Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret a nĂ©vleges mĂ©ret Ă©s az alsĂł hatĂĄreltĂ©rĂ©s közötti kĂŒlönbsĂ©g,
AH=N-AE=49,959 - A felsĆ hatĂĄrmĂ©ret a nĂ©vleges mĂ©ret Ă©s a felsĆ hatĂĄreltĂ©rĂ©s közötti kĂŒlönbsĂ©g, FH=N-
FE=49,959
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
21
ĂsszefĂŒggĂ©s a tƱrĂ©snagysĂĄg Ă©s a felĂŒleti Ă©rdessĂ©g között
Az alkatrĂ©szek mĂ©retpontossĂĄgĂĄt mindig az igĂ©nyeknek megfelelĆen kell elĆĂrni. a felĂŒleti minĆsĂ©g ĂĄltal elĆĂrt egyenetlensĂ©gek pedig nem kerĂŒlhetnek tƱrĂ©smezĆn kĂvĂŒlre. EzĂ©rt kell a tƱrĂ©sezett mĂ©reteknek felĂŒleti minĆsĂ©get is elĆĂrni. Az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzat az Ra, ĂĄtlagos Ă©rdessĂ©g összefĂŒggĂ©sĂ©t tartalmazza.
TƱrésfokozatok Méret
IT1 IT2 IT3 IT4 IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 IT13 IT14 IT15 IT16
Felett -ig Ătlagos Ă©rdessĂ©g, Ra, ”,
3 12,5
3 6 0,4 0,8 1,6 6,3 6,3 25
6 10
10 18
0,4 1,6 3,2 6,3 12,5
18 30
0,1 0,2 0,8 25
30 50
12,5
50 80 0
0,4
0,8 1,6 3,2 12,5 50
80 120
120 180
0,4 0,8 6,3 25
180 250
0,4
1,6 3,2 12,5
250 315
315 400
0,8
50
400 500
0,8 0,8
1,6
1,6
1,6
3,2
3,2
6,3
6,3
12,5
25
25
25
50
100
100
ILLESZTĂSEK A szakmai informĂĄciĂłtartalomban eddig az alkatrĂ©szek felĂŒletĂ©nek minĆsĂ©gĂ©rĆl, valamint mĂ©retĂ©nek pontossĂĄgĂĄrĂłl volt szĂł. MindkĂ©t tĂ©mĂĄban egy önĂĄllĂł alkatrĂ©szrĆl, megmunkĂĄlt tĂĄrgyrĂłl beszĂ©ltĂŒnk. A gyakorlatban is elĆfordul, hogy egy tĂĄrgy a felhasznĂĄlĂĄs sorĂĄn önĂĄllĂłan "mƱködik", de gyakrabban összeszerelve, egymĂĄshoz illeszkedve kell megfelelniĂŒk az elvĂĄrĂĄsoknak.
Az alĂĄbbi ĂĄbrĂĄn összeszerelve lĂĄthatĂł tengely, agy, csapĂĄgy, Ă©s egy rögzĂtĆgyƱrƱ. A megfelelĆ mƱködĂ©shez minden alkatrĂ©sz illeszkedĆ felĂŒletĂ©nek pontos mĂ©rettel Ă©s felĂŒleti minĆsĂ©ggel kell elkĂ©szĂŒlnie.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
22
Tengely
AgyCsapĂĄgyRögzĂtĂ”gyĂ»rĂ»
RögzĂtĂ”gyĂ»rĂ»
29. ĂĄbra. IlleszkedĆ alkatrĂ©szek
A szabvĂĄnyos alkatrĂ©szeknek, a csapĂĄgyaknak Ă©s a rögzĂtĆgyƱrƱknek, melyek kereskedelmi forgalomban kaphatĂłk, utĂĄnmunkĂĄlĂĄs Ă©s vĂĄlogatĂĄs nĂ©lkĂŒl szerelhetĆknek, illeszthetĆknek kell lennie. Ez csak akkor valĂłsĂthatĂł meg, ha az elĆĂrt tƱrĂ©sen belĂŒl van a tĂ©nyleges mĂ©ret.
Az illeszkedés, illesztés mindig két alkatrész között valósul meg. A két alkatrésnek azonos a névleges mérete, valamint az
- egyiknek kĂŒlsĆ mĂ©rete illeszkedik, ez a csap - a mĂĄsiknak belsĆ mĂ©rete illeszkedik, ez a lyuk
Az illesztĂ©sek megĂ©rtĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges alapfogalmak:
1. Jåték: akkor keletkezik, ha a csap mérete kisebb a lyuk méreténél
2. Fedés akkor keletkezik, ha csap mérete nagyobb a lyuk méreténél
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
23
30. åbra. Jåték és fedés åbråzolåsa
JĂTĂ
K
FEDĂ
S
31. åbra. Jåték és fedés
Az illesztendĆ elemek egymĂĄshoz viszonyĂtott mĂ©rete szerint az illesztĂ©sek lehetnek
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
24
- Laza illesztĂ©sek, amelyben a lyuk Ă©s a csap között minden tƱrĂ©sen belĂŒli mĂ©ret esetĂ©n jĂĄtĂ©k keletkezik.
- SzilĂĄrd illesztĂ©s, amelyben a lyuk Ă©s a csap között minden tƱrĂ©sen belĂŒli mĂ©ret esetĂ©n fedĂ©s keletkezik.
- Ătmeneti illesztĂ©s, amelyben a lyuk Ă©s a csap között a tƱrĂ©sen belĂŒli mĂ©retek esetĂ©n keletkezhet jĂĄtĂ©k Ă©s keletkezhet fedĂ©s is.
TANULĂSIRĂNYĂTĂ
1. Szerezzen megfelelĆ informĂĄciĂłt a âSzakmai informĂĄciĂłtartalomâ ĂĄttanulmĂĄnyozĂĄsĂĄval!
2. Szakmai ismereteinek ellenĆrzĂ©se cĂ©ljĂĄbĂłl oldja meg az âĂnellenĆrzĆ feladatokâ fejezetben talĂĄlhatĂł elmĂ©leti feladatsort! HasonlĂtsa össze az Ăn vĂĄlaszait Ă©s a âMegoldĂĄsokâ fejezetben megadott megoldĂĄsokat. Ha eltĂ©rĂ©st tapasztal, ismĂ©telten olvassa el a âSzakmai informĂĄciĂł tartalom" cĂmƱ fejezetet!
3. Jelölje a felĂŒleti Ă©rdessĂ©get az alĂĄbbi, bordĂĄstengelyt ĂĄbrĂĄzolĂł rajzon. Az Ă©rdessĂ©gi jeleket a minden tƱrĂ©sezett mĂ©retƱ felĂŒleten jelölje!
32. ĂĄbra. ĂrdessĂ©gi jelek alkalmazĂĄsa (tanulĂĄsirĂĄnyĂtĂłhoz)
4. KĂ©szĂtsen tƱrĂ©stĂĄblĂĄzatot a szabvĂĄnyos tƱrĂ©sek szĂĄmĂĄra!
3. KĂ©szĂtsen mƱszaki rajzokat, gyakorolja a felĂŒleti Ă©rdessĂ©g Ă©s a tƱrĂ©sek megadĂĄsĂĄt!
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
25
4. Töltse ki az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzatot. A tĂĄblĂĄzat kitöltĂ©sĂ©hez hasznĂĄlja segĂtsĂ©gkĂ©nt a mintafeladatot! Az eredmĂ©nyeket egyeztesse csoporttĂĄrsaival!
A tƱrésezett méret, és a tƱrés jele
TƱrĂ©smezĆ T ÎŒm
AlapeltĂ©rĂ©s E ÎŒm
AlsĂł eltĂ©rĂ©s AE ÎŒm
FelsĆ eltĂ©rĂ©s FE ÎŒm
Alsó hatårméret
AH ÎŒm
FelsĆ hatĂĄrmĂ©ret
FH ÎŒm
80f6
30g5
45h5
90js6
30k5
E8
F7
F8
G7
H7
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
26
ĂNELLENĆRZĆ FELADATOK
1. feladat
Ărja le a munkadarabok Ă©rdessĂ©gĂ©nek jelentĆsĂ©gĂ©t
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
2. feladat
Mit nevezĂŒnk Ă©rdessĂ©gnek?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
3. feladat
Mi az åtlagos érdesség?
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
27
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
4. feladat
Mi az egyenetlenség magassåg?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
5. feladat
Rajzolja le az érdesség jelölésének alapjeleit, ismertesse alkalmazåsukat!
6. feladat
Ărja a tƱrĂ©ssel kapcsolatos alapfogalmakat, Ărja a betƱjelölĂ©sek utĂĄn a jelentĂ©sĂŒket
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
28
N - ______________________________________________________________________________________
TM-______________________________________________________________________________________
FH- ______________________________________________________________________________________
AH- ______________________________________________________________________________________
T- _______________________________________________________________________________________
FE- ______________________________________________________________________________________
AE- ______________________________________________________________________________________
7. feladat
Az ISO tƱrĂ©si elĆĂrĂĄsok rendszerĂ©ben mi hatĂĄrozza meg a tƱrĂ©smezĆ nagysĂĄgĂĄt?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
8. feladat
Ărja le, hol helyezkedhet el a tƱrĂ©smezĆ a nĂ©vleges mĂ©rethez kĂ©pest!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
9. feladat
Ismertesse az ISO tƱrések mƱszaki rajzokon való megadåsi módjåt!
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
29
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
10. feladat
Ismertesse a jåték és a fedés fogalmåt?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
11. feladat
Ismertesse a laza, a szilård és az åtmeneti illesztés fogalmåt!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
30
MEGOLDĂSOK
1. feladat
- A mozgĂĄs, sĂșrlĂłdĂĄs következtĂ©ben kopĂĄs, melegedĂ©s jön lĂ©tre. MinĂ©l simĂĄbb a felĂŒlet, annĂĄl kevĂ©sbĂ© kopnak, Ă©s melegszenek a gĂ©pelemek.
- A mĂ©retpontossĂĄgĂĄt befolyĂĄsolja a felĂŒleti Ă©rdessĂ©g. - Vannak tĂĄrgyak, amelyek kĂŒlsĆ megjelenĂ©sĂ©nek igen nagy szerepe van a mƱködĂ©se
sorĂĄn, ezeknĂ©l a felĂŒleti minĆsĂ©get kĂŒlönös gonddal kell kialakĂtani, fĂ©nyesĂtĂ©ssel, vagy Ă©ppen utĂłlagos Ă©rdesĂtĂ©ssel, recĂ©zĂ©ssel.
- A felĂŒletminĆsĂ©g meghatĂĄrozĂĄsakor figyelembe kell venni, hogy a felĂŒlettel szembeni tĂșlzott igĂ©nyek rontjĂĄk a gazdasĂĄgossĂĄgot.
2. feladat
Mit nevezĂŒnk Ă©rdessĂ©gnek?
Az Ă©rdessĂ©g a munkadarab felĂŒletĂ©n lĂ©vĆ kistĂ©rközƱ jellegzetes mintĂĄzatot mutatĂł ismĂ©tlĆdĆ szabĂĄlytalansĂĄg.
3. feladat
Mi az åtlagos érdesség?
Ra ĂĄtlagos felĂŒleti Ă©rdessĂ©g: az Ă©szlelt profil pontjainak a közĂ©pvonaltĂłl mĂ©rt ĂĄtlagos tĂĄvolsĂĄga az alaphossz tartomĂĄnyban.
4. feladat
Mi az egyenetlenség magassåg?
Rz egyenetlensĂ©g magassĂĄgot: az alaphosszon belĂŒl Ă©szlelt öt legmagasabb Ă©s öt legalacsonyabb pontjĂĄnak a közĂ©pvonaltĂłl mĂ©rt tĂĄvolsĂĄg.
5. feladat
Rajzolja le az érdesség jelölésének alapjeleit, ismertesse alkalmazåsukat!
33. ĂĄbra. Kötetlen megmunkĂĄlĂĄssal kĂ©szĂŒlt felĂŒlet Ă©rdessĂ©gi alapjele
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
31
34. ĂĄbra. ForgĂĄcsolĂĄssal kĂ©szĂtendĆ felĂŒlet Ă©rdessĂ©gi alapjele
:
35. ĂĄbra. Nem forgĂĄcsolĂł eljĂĄrĂĄssal kĂ©szĂŒlt felĂŒlet Ă©rdessĂ©gi alapjele:
6. feladat
Ărja a tƱrĂ©ssel kapcsolatos alapfogalmakat, Ărja a betƱjelölĂ©sek utĂĄn a jelentĂ©sĂŒket
N - Névleges méret, a rajzon megadott méret
TM - TĂ©nyleges mĂ©ret, az a mĂ©ret, amire a tĂĄrgy elkĂ©szĂŒl
FH - FelsĆ hatĂĄrmĂ©ret, a legnagyobb mĂ©ret, amely mĂ©g jĂł mĂ©retnek szĂĄmĂt
AH - AlsĂł hatĂĄrmĂ©ret, az legkisebb mĂ©ret, amely mĂ©g jĂł mĂ©retnek szĂĄmĂt
T - TƱrĂ©smezĆ nagysĂĄga, a mĂ©retszĂłrĂłdĂĄs nagysĂĄga, a felsĆ Ă©s az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret közötti kĂŒlönbsĂ©g (FH - AH)
FE - FelsĆ hatĂĄreltĂ©rĂ©s: a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret Ă©s a nĂ©vleges mĂ©ret közötti tĂĄvolsĂĄg.
AE - Alsó hatåreltérés az alsó hatårméret és a névleges méret közötti tåvolsåg
7. feladat
Az ISO tƱrĂ©si elĆĂrĂĄsok rendszerĂ©ben mi hatĂĄrozza meg a tƱrĂ©smezĆ nagysĂĄgĂĄt?
A tƱrĂ©smezĆk nagysĂĄga fĂŒgg a tƱrt mĂ©rettĆl, valamint a tƱrĂ©sfokozat nagysĂĄgĂĄtĂłl.
8. feladat
Ărja le, hol helyezkedhet el a tƱrĂ©smezĆ a nĂ©vleges mĂ©rethez kĂ©pest!
- Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret lehet nagyobb, mint a nĂ©vleges mĂ©ret. - Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret egybe eshet a nĂ©vleges mĂ©rettel. - Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret lehet kisebb, a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret lehet nagyobb, mint a nĂ©vleges
méret.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
32
- Az alsĂł hatĂĄrmĂ©ret lehet ugyanannyival kisebb, a mint amennyivel a felsĆ hatĂĄrmĂ©ret nagyobb, mint a nĂ©vleges mĂ©ret
- A felsĆ hatĂĄrmĂ©ret egybe eshet a nĂ©vleges mĂ©rettel - A felsĆ hatĂĄrmĂ©ret lehet kisebb, mint a nĂ©vleges mĂ©ret
9. feladat
Ismertesse az ISO tƱrések mƱszaki rajzokon való megadåsi módjåt!
A mĂ©retszĂĄm utĂĄn a tƱrĂ©s alapeltĂ©rĂ©sĂ©nek jellegĂ©t meghatĂĄrozĂł betƱjelzĂ©st, valamint a tƱrĂ©sfokozat szĂĄmĂĄt kell megadni. Minden esetben le kell rajzolni Ă©s ki kell tölteni a tƱrĂ©stĂĄblĂĄzatot is, melynek tartalmaznia kell a tƱrĂ©sek eltĂ©rĂ©seit is, amelyeket tĂĄblĂĄzatokbĂłl kell megĂĄllapĂtani.
10. feladat
Ismertesse a jåték és a fedés fogalmåt?
1. Jåték: akkor keletkezik, ha a csap mérete kisebb a lyuk méreténél
2. Fedés akkor keletkezik, ha csap mérete nagyobb a lyuk méreténél
11. feladat
Ismertesse a laza, a szilård és az åtmeneti illesztés fogalmåt!
- Laza illesztĂ©sek, amelyben a lyuk Ă©s a csap között minden tƱrĂ©sen belĂŒli mĂ©ret esetĂ©n jĂĄtĂ©k keletkezik.
- SzilĂĄrd illesztĂ©s, amelyben a lyuk Ă©s a csap között minden tƱrĂ©sen belĂŒli mĂ©ret esetĂ©n fedĂ©s keletkezik.
- Ătmeneti illesztĂ©s, amelyben a lyuk Ă©s a csap között a tƱrĂ©sen belĂŒli mĂ©retek esetĂ©n keletkezhet jĂĄtĂ©k Ă©s keletkezhet fedĂ©s is.
MUNKAANYAG
MĆ°SZAKI ĂBRĂZOLĂS IV. TĆ°RĂSEK, ILLESZTĂSEK, FELĂLETI ĂRDESSĂG
33
IRODALOMJEGYZĂK
FELHASZNĂLT IRODALOM Fenyvessyi Tibor: A mƱszaki rajz szabvĂĄnyos elĆĂrĂĄsai. OktatĂĄsi segĂ©dlet. Dunakeszi 2003
Fenyvessyi Tibor: A mƱszaki rajz alapjai. Géprajzi ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Tankönyvmester Kiadó, 2001
Ocskó Gyula- Seres Ferenc: Gépipari szakrajz. MƱszaki könyvkiadó. Budapest, 1994
AJĂNLOTT IRODALOM FĂłris Tibor: A mƱszaki rajz alapjai. SĂkmĂ©rtan. Nemzeti TankönyvkiadĂł. Tankönyvmester KiadĂł 2007
Ocskó Gyula- Seres Ferenc: Gépipari szakrajz. MƱszaki könyvkiadó. Budapest, 1994
Fenyvessyi Tibor: A mƱszaki rajz alapjai. Géprajzi ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Tankönyvmester Kiadó, 2001
MUNKAANYAG
A(z) 0111-06 modul 004-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasznĂĄlhatĂł az alĂĄbbi szakkĂ©pesĂtĂ©sekhez:
A szakkĂ©pesĂtĂ©s OKJ azonosĂtĂł szĂĄma: A szakkĂ©pesĂtĂ©s megnevezĂ©se 54 582 01 0000 00 00 ĂpĂŒletgĂ©pĂ©sz technikus 31 582 09 0010 31 01 EnergiahasznosĂtĂł berendezĂ©s szerelĆje 31 582 09 0010 31 02 GĂĄzfogyasztĂłberendezĂ©s- Ă©s csĆhĂĄlĂłzat-szerelĆ 31 582 09 0010 31 03 KözpontifƱtĂ©s- Ă©s csĆhĂĄlĂłzat-szerelĆ 31 582 09 0010 31 04 VĂzvezetĂ©k- Ă©s vĂzkĂ©szĂŒlĂ©k-szerelĆ 31 521 06 0000 00 00 Finommechanikai gĂ©pkarbantartĂł, gĂ©pbeĂĄllĂtĂł 52 522 09 0000 00 00 GĂĄz- Ă©s tĂŒzelĂ©stechnikai mƱszerĂ©sz 31 521 10 1000 00 00 GĂ©plakatos 31 521 10 0100 31 01 GĂ©pbeĂĄllĂtĂł 31 521 15 0000 00 00 KĂ©ses, köszörƱs, kulcsmĂĄsolĂł 31 521 15 0100 31 01 GĂ©pi gravĂrozĂł 31 521 15 0100 31 02 KulcsmĂĄsolĂł 31 522 03 0000 00 00 LĂ©gtechnikai rendszerszerelĆ 54 525 02 0010 54 01 ErdĆgazdasĂĄgi gĂ©pĂ©sztechnikus 54 525 02 0010 54 02 MezĆgazdasĂĄgi gĂ©pĂ©sztechnikus 52 725 03 0000 00 00 Optikai mƱszerĂ©sz 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos 31 521 24 0100 31 01 Lemezlakatos 33 524 01 1000 00 00 Vegyi- Ă©s kalorikusgĂ©p szerelĆ Ă©s karbantartĂł 31 525 03 1000 00 00 KarosszĂ©rialakatos 31 861 02 1000 00 00 BiztonsĂĄgtechnikai szerelĆ, kezelĆ 31 861 02 0100 31 02 Mechanikus vagyonvĂ©delmi rendszerszerelĆ 54 525 01 0000 00 00 ĂpĂtĆ- Ă©s anyagmozgatĂł-gĂ©pĂ©sz technikus 31 521 03 0000 00 00 ĂpĂtĆ- Ă©s szĂĄllĂtĂłgĂ©p-szerelĆ
A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozåsåhoz ajånlott óraszåm:
24 Ăłra
MUNKAANYAG
A kiadvĂĄny az Ăj MagyarorszĂĄg FejlesztĂ©si Terv TĂMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 âA kĂ©pzĂ©s minĆsĂ©gĂ©nek Ă©s tartalmĂĄnak
fejlesztĂ©seâ keretĂ©ben kĂ©szĂŒlt. A projekt az EurĂłpai UniĂł tĂĄmogatĂĄsĂĄval, az EurĂłpai SzociĂĄlis Alap
tĂĄrsfinanszĂrozĂĄsĂĄval valĂłsul meg.
Kiadja a Nemzeti SzakkĂ©pzĂ©si Ă©s FelnĆttkĂ©pzĂ©si IntĂ©zet 1085 Budapest, Baross u. 52.
Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063
FelelĆs kiadĂł: Nagy LĂĄszlĂł fĆigazgatĂł