A biológia tanításának elmélete I.
előadás, 1 + 0 óra
Tematika1. előadás (II. 11.): A biológia tantárgy tervezése. A
tankönyvek helye a tervezési folyamatban.2. előadás (II. 18.): A tankönyv fogalma, fajtái,
elemzése. A tankönyvek és segédkönyvek használata.3. előadás (II. 25): Órajellegek, óratípusok. Az
ellenőrzés és értékelés fogalma, fajtái, jellemzői és tervezése.4. előadás (III.4.): Az írásbeli ellenőrzés.5. előadás (III. 11.): A szóbeli ellenőrzés.6. előadás (III. 18.): Szervezeti formák: frontális és
nem frontális oktatás.
A tanterv
Az a pedagógiai dokumentum, amely szűkebb vagy tágabb közmegegyezés alapján az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél- és követelményrendszert és műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. Ennek keretében hagyományosan meghatározza a tanítandó tantárgyakat, azok követelményrendszerét, óraszámait, évfolyamok közötti elrendezését iskolatípusok szerint.
A tantervek rövid története Magyarországon• Középkor: iskolai ill. tanári szinten történik• XVIII. sz.: az állam igényt kezd formálni a az iskolákban folyó
oktatás meghatározására• 1777-1905: tananyagtervek („sillabuszok”) – a tanítandó
tárgyak rendszere és tartalmuk• 1905: első népiskolai tanterv – már a nevelési kérdésekkel is
foglalkozik (nevelési-oktatási terv)• 1978: folyamatterv (curriculum) – részletes utasítások
módszerekre, ellenőrzésre vonatkozóan is• 1995: Nemzeti alaptanterv (keretjellegű) + helyi tantervek• 2001: Kerettanterv (kevésbé keretjellegű!)• 2003 Kerettantervek (minisztériumi és egyedileg akkreditált)• 2013 Központi adagoló tantervek (amelyeket továbbra is
kerettantervnek neveznek)
A tantervek felosztása• Műfaj szerint: – adagoló: tananyagterv, nevelési-oktatási terv,
folyamatterv (curriculum) – keretjellegű
• Típus szerint: központi – helyi
• Szerkezet szerint: koncentrikus – lineáris – spirális • Megvalósulás szerint:
deklarált – értelmezett – megvalósított – rejtett
Az iskolai munka tervezése a mai szabályozók rendszerében
NAT:
1995-ös: bevezetve 1998-tól
Probléma: tananyag 50-70 %-át szabta meg a
6., 8., 10 és 12. évfolyam kimeneti követelményeivel
2003-as: felmenő rendszerben lépett életbe
2004. szeptember 1-jétől az 1. évfolyamon
- laza keretszabályozó, már csak kulcskompetenciákat határoz meg
- 2007-től EU kulcskompetenciákkal egészült ki
NAT
• 2012: új NAT (újra hangsúlyt kapnak a konkrét tartalmi elemek)
NAT 2012 idézet:
Kulcskompetenciák (EU ajánlás alapján 2007-től, a 2012-es változat is átveszi)
Anyanyelvi kommunikációIdegen nyelvi kommunikációMatematikai kompetenciaTermészettudományos kompetenciaDigitális kompetenciaA hatékony, önálló tanulásSzociális és állampolgári kompetenciaKezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaEsztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A 2003-as NAT szerkezete (Ember a természetben műv. ter., részlet)
1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam
Evolúciós szemlélet
A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban).
Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése.
Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája.
A darwini evolúciós elképzelés lényegének megértése értelmezése az öröklődés jelenségeivel szoros kapcsolatban. Az evolúciós felfogás alkalmazása vitákban, az élővilág alakulásával kapcsolatos jelenségek magyarázatában, problémamegoldások során. Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. Ismerkedés a biotechnológia eredményeivel és problémáival. Bioetikai kérdések felvetése, viták, saját álláspont formálása
A 2012-es Nat szerkezete (Biológia 1. változat)
A kerettantervek 2013-tól
Bővebben: kerettanterv.ofi.hu
Általános iskola 5-8. A, B
Gimnázium 9-12. A, B és Emelt(Gimnázium 7-12 A, B és Emelt)
(Gimnázium 5-12 A, B és Emelt) – az előzőekből állnak össze, eltérés csak az emelt 7-8. tananyaga
Szakközépiskola
Szakiskola
Az OM kerettantervben javasolt óraszámok biológiából (2013-ig)
2004-től az egészségtan modul megszűnt, tartalmilag a biológiába integrálódott. A tárgy neve innentől „Biológia és egészségtan”.
Kötelező minimális óraszámok 2013-tól
Témakörök, tartalmak az 2012-es kerettantervben
Évfolyam Témakör
7-8. A biomok élővilága (csak itt)Az élőlények rendszerezése (csak itt)A növényi és állati sejt és szervezet Az emberi szervezet felépítése és működése
Gimn.
10.
Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia A Föld benépesítői:a növények gombák és állatokKapcsolatok az élő és élettelen között – ÖkológiaÉrthetjük őket? - Az állatok viselkedése
Másfélmillió lépés Magyarországon
Gimn. 11-12.Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt felépítése és működése Ételek és életek – A táplálkozás Jó a levegő? – A légzés Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Erő és ügyesség ‑ mozgás és testalkat Elválaszt és összeköt ‑ A bőr Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszer A vérünkben van? – A hormonális szabályozás Harcolj vagy fuss! ‑ Az idegrendszer Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei Megfejthető üzenetek ‑ Molekuláris genetika Új kezdetek ‑ Szaporodás, szexualitás Az élet lehetőségei, Kibontakozás ‑ a biológiai evolúció Az ember egyéni és társas viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság
2013-ig a szakközépiskolákban mindegyik szakirány esetén kell biológiát tanulni a diákoknak, a 9-10. évfolyamon összesen legalább 74 órában (Ez vagy heti 2 órát jelent 1 éven át, vagy heti 1-1 órát 2 éven keresztül.) A 11-12. évfolyamokon a szakközépiskola dönthette el, hogy a fizika, kémia, biológia, földrajz vagy informatika tárgyak melyikét tanítja tovább, a többi nem kötelező.
2013-tól: 10-11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 órában írja elő a kerettanterv a tárgyat
A kerettanterv
A kerettanterv2013-ig a szakiskolákban az iskola profiljának megfelelően :– a „természetismeret és egészségtan” nevű integrált tantárgyat tanítják a 9-10. évfolyamon heti 3-3 órában, - vagy választhatják a különálló tantárgyak rendszerét. Ez utóbbi esetben a „biológia és egészségtan” a 9. évfolyamon 1,5, a 10. évfolyamon pedig 1 órát kap hetente (amennyiben egyenlő arányban osztják szét a természettudományos órák között a rendelkezésre álló időkeretet).
2013-tól a 9-11. évfolyamon heti 1-1 óra „Természetismeret” tantárgy az előírás
ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK:2005-től közép és emelt szinten
(ld. a Biológia tanításának elmélete II. kurzus anyagában ill. www.oktatas.hu)
A helyi tanterv meghatározza:• az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a
kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
• az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
• az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,• az iskolai beszámoltatás, az ismeretek
számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
• moduláris oktatás esetén az egyes modulok
értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
• a középszintű érettségi vizsga témaköreit,• a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges
módszereket,• az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét,
korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,
• az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait is.
A tanmenet (minta)Óraszám, dátum
Témakör Óratípus, módszerek
Elérendő célok
Szemléltetés, taneszközök
26. óra
(XII. 4.)
Az emberi szív
Új ismeretet feldolgozó óra,
Frontális magyarázat
A szívbillentyűk működésének megértése, a szív betegségeinek ismerete, megelőzése
Makett, videofilm, számítógépes animáció
27. óra
(XII. 7.)
Az emberi vér
Vegyes óra,
Frontális és csoportmun-ka
A vér összetevőinek és funkcióinak ismerete, a vércsoportok
jelentősége
Táblavázlat, mikroszkóp
A tanmenetek készítésének elvei
• Évi összóraszám (elvi) : a tárgy heti óraszáma x 37
• Évi összóraszám (gyakorlati) : az elvi óraszám max. 90%-a
• Ajánlott arányok: 2/3 új anyag feldolgozás 1/3 gyakorlás, összefoglalás, ellenőrzés
• Ajánlott témazárók száma: a tárgy heti óraszáma /félév
Az óratervezet (minta)részletesen ld. a gyakorlatokon
Idő Elvégzendő tananyag
Tevékenység, módszer
Szemléltetés
A TANKÖNYVEK
1. Történeti visszatekintés
Comenius (1592-1671): Orbis sensualium pictus
„Oda kell hatnunk, hogy a tudást ne könyvekből, hanem az égboltozatról, a termőföldről, a tölgyekről, a bükkről nyerjék szemlélés útján tanulóink… csak bőséges szemlélet szül helyes képzeteket és fogalmakat, mert különben visszaesünk a régmúlt tévedéseibe.”
Ratio Educationis (1777) “Annak érdekében, hogy a tanításnak és tanulásnak
(…) a rendje mindenütt megvalósítható legyen, s hogy ne keletkezzék zavar az oktatás különbözőségéből, ki kell jelölni azokat a könyveket, amelyeket a tanítóknak használniuk kell a tananyag feldolgozása során (…) amelyeket úgy kell megszerkeszteni, hogy ne legyen se túl bő, se hiányos, hanem az előadások számára kiszabott idő alatt kellően elvégezhető legyen, hogy rend uralkodjék mind általában az egész műben, mind pedig az egyes részekben.”
2. A tankönyvek fogalma, fajtái
Jogi értelemben tankönyv az a szerzői jogvédelem alá eső alkotás, amelyet az adott országban (régióban) az illetékes minisztérium (bizottság) tankönyvként
jóváhagy.
Pedagógiai-didaktikai szempontból tankönyv az az ismerethordozó, amely
oktatási intézmények és tantárgyak tantervében meghatározott tananyagot közvetít didaktikus feldolgozásban, a
tanulók fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációval, az ismeretátadás mellett készségeket, képességeket is
fejlesztve.
A tankönyvek típusai formai-kivitelezési szempontból
1. analóg
(nyomtatott könyv, könyvsorozat, füzet),
2. elektronikus
(film,videofilm,hangszalag),
3. digitalizált
(CD vagy Internet alapú)
A tankönyvek típusai funkcionális felosztás szerint
1.Leíró, közlőtankönyvek
2.Ismeretfeldolgozó
tankönyvek
3.Programozotttankönyvek
4.Panoráma-tankönyvek
a) tárolótankönyvek
a) részbenmunkáltatótankönyvek
b) átadótankönyvek
b) munkáltatótankönyvek
c) minimun-tankönyvek
c) munkatankönyvek
Ősi változatai akatekizmusok,mai formái aCD-ROM-ok
Gyűjteményesmunkák,
egymássalvitatkozórészekkel
3. A tankönyvválasztásról általában
A tankönyvválasztás jogi alapja
“19.§ (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (…) a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.”
4. A biológiatanár tankönyvválasztásáról
A tankönyvelemzés szempontjai
I. TARTALMI SZEMPONTOK– Didaktikai-szakdidaktikai– Pedagógiai-nevelési– Szakmai-tudományos– Nyelvi-stiláris
II. FORMAI SZEMPONTOK
I. TARTALMI SZEMPONTOK
Didaktikai-szakdidaktikai szempontok• 1. Taníthatóság• 2. Tanulhatóság• 3. Tantervi egyezőség• 4. Szakmódszertani kimunkáltság• 5. Logikai-rendszerszemléleti megfelelőség
•
•
Pedagógiai-nevelési szempontok
• 6. Gyermeklélektani szempontok
• 7. Motiválás
• 8. Nevelőerő
Szakmai-tudományos szempontok
• 9. Szakmai megbízhatóság
• 10. Szakmai újszerűség
Nyelvi-stiláris szempontok
• 11. Nyelvi és vizuális kommunikációs
követelmények
• 12. Műfaji kritériumok
• 13. Újszerűség, eredetiség
• 14. Életszerűség
II. FORMAI SZEMPONTOK
• 15. Ábrák, szemléltetés
• 16. Esztétikum
• 17. Egészségügyi szempontok
• 18. Könyvészeti szempontok
1. A taníthatóság
Alkalmas-e a tankönyv – a mennyiség és minőség tekintetében
egyaránt – az adott iskolában, az adott tanulócsoportban a biológia
tantárgy egy tanévre szóló tananyagának megtanítására?
2. A tanulhatóság
Alkalmas-e a könyv egyéni, önálló tanulásra: milyen a tagolása,
alkalmaz-e kiemeléseket, elkülönülnek-e benne a minimum- és
a többletkövetelmények?
3. A tantervi egyezőség
Megfelel-e a tankönyv a az adott iskola(típus) tantervi, helyi tantervi előírásainak, figyelembe veszi-e az
érettségi követelményeket?
4. Szakmódszertani kimunkáltság
Kellően magyarázza, szemlélteti-e az anyagot?
Magyarázatot kapnak-e a tanulók az új fogalmakról, általuk ismeretlen
kifejezésekről?
5. Logikai-rendszerszemléleti szempontok
Megfelelő-e a fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza-e az
egyes tananyagrészeket, egyenletesek, arányosak-e a
fejezetek?
6. Gyermeklélektani szempontok
Megfelel-e az adott életkorú gyermek átlagos fejlettségi szintjének,
teherbírásának?
7. Motiválás
Felkelti-e az érdeklődést, szövegei, ábrái kedvet ébresztenek-e a
tanuláshoz?
8. NevelőerőKihasználja-e teljes körűen a
biológiatanításban rejlő nevelési lehetőségeket (a környezettudatos
viselkedés kialakítása, a globális és nemzeti természeti értékek ismerete,
óvása, a biológiai sokféleség jelentősége, a bioetika, egészség-
megóvási, életviteli stratégiák, fogyasztáskritika stb)?
9. Szakmai megbízhatóság
Ismeretanyaga kellően kiérlelt és pontos-e?
10. Szakmai újszerűség
Követi-e, beépíti-e az újabb tudományos eredményeket?
11. Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények
Érthető-e a szöveg és az ábraanyag? Összhangban vannak-e egymással? Megfelelőek-e a tanulóknak szóló
utasítások?
Előfordulnak-e benne helyesírási és nyelvhelyességi hibák?
12. Műfaji kritériumok
A könyv megfelel-e a tankönyv műfaji követelményeinek? Melyik
tankönyvtípusba tartozik és mennyire tudja annak előnyeit kihasználni?
Van-e előzménye, lesz-e folytatása? Szükség van-e hozzá más tanítási
segédletre (munkafüzet, feladatgyűjtemény, praktikum)? Ez
javítja vagy rontja felhasználhatóságát?
13. Újszerűség, eredetiség
Eltér-e az eddig használt tankönyvektől?
Ad-e többet, jobbat, mást?
14. Életszerűség
Utal-e a tananyag gyakorlati hasznára, a mindennapi élettel való
kapcsolatára?
15. Ábrák, szemléltetés
Megfelelő-e az ábrák, képek, rajzok száma, mérete, kidolgozottsága,
színalkalmazása?
16. Esztétikum
Milyen a külső megjelenése és a belső elrendezése?
17. Egészségügyi követelmények
Tekintettel van-e az olvasáshigiéniai szempontokra (betűtípus, betűméret)?
18. Könyvészeti szempontok
Milyen a formátuma, vastagsága, a borító keménysége illetve a fűzési
vagy kötési eljárás?
4. A tankönyvek használata
A tankönyvhasználat indokai Tankönyvhasználat nélkül a kompetenciáknak csak egy szűkebb
köre fejleszthető, és bizonyosan háttérbe szorulnak az alábbi területek:
• Írott szöveg olvasása, értelmezése.
• Olvasott szöveg ismétlése, reprodukálása, tömörítése.
• Szóelemzés, szómagyarázat, szóelrendezés.
• Az írott szöveg (és ábra) melletti alternatív megoldások megfogalmazása, bizonyítása.
• Ábrák, diagramok értelmezése, szöveggel való egyeztetése, elemzése.
• Szövegkritika, szövegkorrekció.
A tankönyvhasználat hibái
• „bifláztatás”
• felolvasás, felolvastatás
• feladni a könyvet, miután az óra mással telt
Ezek a módszerek azért nem célravezetők, mert a tanulókat „magukra hagyják” a tankönyvvel. A sikeres tankönyvhasználat elsajátíttatása mindig tanári támogatást, követést, irányítást igényel!
Tankönyvhasználati módszerek
• „rávezető” módszerek: széljegyzetek, tételmondat keresés és reflektálás.
• vázlat/ágrajz/táblázat/fürtábra kitöltése szöveg alapján
• Tömörítési/bővítési feladat• kérdések a szöveg elolvasása előtt • kérdések megfogalmaztatása a tankönyvi
szöveghez• intenzív tanítási-tanulási módszer (Demeter-
Lénárd)