Download pdf - A Fekete Lovag

Transcript

  • HUNYADY JZSEF

    A FEKETE LOVAG

    TRTNELMI REGNYMRA FERENC KNYVKIAD

    BUDAPEST, 1976

  • SZNYI GYULArajzaival

    A cmlaprajzWRTZ DM

    mve

    Harmadik kiads

    HUNYADY JZSEF, 1959ISBN 963 11 0525 3

    Kertemben nylt piros rzsm,rnyktart szp ciprusfm,Jszug kegyes violm,Egszsggel, des Annm!

    Aranyszn fnyes haja,Szpen zengedez szava,Piroslik rzsa-orcja,Kinek gerjed bennem lngja.

    Tndklik, mint fnyes gyva,Nagy szpsggel ki van rakva,Hozzd vagyok mr kapcsolta,Gynyrsges rzsafa.

    Azrt szvem, ts ezekben,Lgy lland szerelemben,Vgnlkl val rmben,Maradj meg holtig hsgben.

    (Egykor virgnek)

  • ELS FEJEZET

    amelyben megismerkednk trtnetnk hsvel, Ksgergvel, a szerencsefival, s megtudjuk: mit mvelt a beste, ebellette pogny Dunaszentandrsnl. Nemklnben azt

    is: miknt bnt el a dics frfi, a nagy Hunyadi Jnos, a pokolbl szalajtott kontyosokkal

    Deleln ll a jliusi nap.Sugarai fergeteges, pusztt nylzporknt zdulnak a fldre.Szikrzik az gbolt, akr egy risi lapt parzs.A Duna partjn a fehrre fakult homok gni ltszik.Csend van, feneketlen nagy csend.

    Mintha vasrnap volna, mikor is a falu tenyrnyi bajusz, ezst gombokkal cicomlt lajbij brja krljr, s ennen kezvel csapja meg, aki munkval mern megszentsgtelenteni az r megszentelt napjt.

    A naphullskor s hajnalonta olyan lrms ndas most alltan piheg. A sr ndrengeteg: milliom aszsrga, zrg drda a rengeteg Ister szlbe dfkdve.

    Levele se zizzen, bugja se kondul. A mindig csiricsr kedv, gabancos bundj ndiverbhad kittott csrrel, alltan ltgeti nyelvt a bugk al sztt fszke mlyn.

    Ha egy jtkos potyka felkarikzik az jult sima vzbl, akkort csattan ezst teste a csndben, akrha klyk-villm csapott volna valamelyik aggszakll, parti fzfarisba. Aztn olyankor megint hrom ms hal lkdik a magasba, megkvncsiskodva: mi volt az?!

    Valahol messzi htul Dunaszentandrs falva lapt, s izzad a knikulban.

    Ha ugyan rillik a bszke nv: falu, erre az egynhny, avas ndkonty, falb, agyaggal kivert szoknyj, rongyos kis viskra?! Hiszen mg temploma sincsen. Ha vente egyszer, Pter-Pl tjn kitved hozzjuk az irdatlan messzi Szmederev vrbl a pap, egy gcsrts vn fz alatt morogja el a missa latin igit, amelyekbl rva kukkot sem rtenek a cserzett arc, szjas hs halszok.

    Az is igaz, tisztelendsge se annyira a miszhetnk okbl j Dunaszentandrsra, inkbb, hogy az vi prbrt meg a decimt behajtsa. Derk, kvr ember a nap, s hat blvny-ggs fejedelmi lovas ksri feneketlen bendj, fzgakbl eszkblt trszekert. Mondhat: akkora alkalmatossg az az ktelen nagy szekr, hogy akr egsz Dunaszentandrst szrstl-brstl felrakodhatn re a szentatya. De nki nem kell az a pr kkadt kunyh, meg fld al bv izik: inkbb a viskk kontybl, a kmnylyukbl leakaszthat, blhrra meg fzvesszre tztt, barns pirosra fstlt zletes halak csbtjk. A dvr, a keszeg, a potyka. Istvn kirly regnlsa ta jussa ez a mindenkori szmederevi aptplbnosnak, hogy a nagy trszekr fstlt halat megvegye Dunaszentandrs halsznpein, ldott esztendnknt.

    Hanem most a fzfa-bazilika is res. A ravatalforma fldasztal, amelye e a pap szokta tenni a kenyeret meg a bort, amg Istennek udvarolvn trdet-fejet hajt eltte - repedezett, oszladoz, gazzal kivert. Majd meg kell cserfahajas agyaggal tapasztani, ha erre zrg megint a papi szekr.

    Csak a kcsagapa csorog lezrt szemmel, fl lbon a fszkk kzepn, amelyet a pap r parancsra hossz gajmos bottal minden Pter-Plkor le kell pirglni, s a fa rcsks, repecskes, dorozms trzst vzzel-kefvel tisztra siklni, mert az oktalan llatok mindig lerondtjk. m lehet, hogy a gysznyi esz, kecses, hfehr

  • madrkltemny - honvgyat rez, mert vente elpuszttott fszkt tavaszonta ismt jra rakja.

    Szeret itt lni, ezen a tjon, annak legmagasabb pontjn, ahonnan a szemkzti magyar parton ll Kvin vra tornyt is lthatja pldul az az rdgfik Ksgerg, ha kedve szottyan ide felmszni. S melyik nap nem kerekedik kedve a jkts, markos kis legnynek frge evet mdjra ide felsurranni?! Volt id, amikor a kisebbecske falubeli gyerekek mind tdultak utna, s neki jlesett, hogyha csak pisszentett is - teljestettk akaratt.

    Most mr nagyobbacska, orra alatt valami kis aranypihe is srgll, s elpirul, ha asszonynp rajta felejti tekintett. Mr nem szveli trsait, s egyedl kszlja a ndast, a vizet, apja rebzza a varsk s ms halveszthelyek hajnali megvizitlst. Svrogja a magnyt. Ez az utols szabad esztendeje, aztn az apja flvteti a halszbokorba, s akkor... Isten veled magnos, nma brndozs, lomkpek szvgetse! Derekt meggrbti, vllt elrehzza, markt megkrgesti a kemny evezlapt meg a hl vizes ktele.

    Ht lni kell az alkalommal. Gutattten pilledez az rnyk vlt hvsben a falu. Hamar fel a gmtoronyba, ott mindig lengedez a fa koronja, a vz partjn sohasem ll meg teljesen a leveg. Selymes ujjval vgigsimogatja a legnyke megizzadt, gyngyz orcjt. Bel-l a knyelmes, megszokott, legfels gvillba. Feje kiltszik a gallyak bozontjbl. Kapaszkodnia sem kell, gysem esik le. De ha mgis le tallna kalimplni: alant puha fvny vrja. Hajszla sem grbl meg. Szrakozottan majszolja az inge blbl elhalszott darab gyrkt, s szeme a vzen t idesejl prkban kkell messzesget vallatja.

    Mi van ott? Kvinnek vra, Kevi, ahogy a halszok mondjk. Kv meredt teknsbka. thallik a vz felett, amikor estelente takarodt parancsol a dob az rll kirlyi katonknak. Ha ugyan a kirly felsgt uraljk azok a meggyvrs dolomny vitzek s nem a holls urat, Hunyadi Jnos nagysgt, ahogy azt egyszer az desapjtl hallotta.

    Ksgerg azt az iszonytat nagy urat mg egyszer sem ltta. Az apja is csak egy zben, amikor Anno Domini 1444, Szent Jakab Havnak 22-ik napjn pecstes paranccsal flrendeltk ket Szmederevba, ahol is a nagy r hadt kellett ltalszlltaniuk a Dunn. Persze, a trk ellen. Mg a gyerekember flt is megttte, hogy amikor a halszok kztt az eget nyaldos ndtz mellett guggolt: egyre csak Jnos r nevt hallotta. Mst gyszlvn - soha. Legfljebb Korgyi Jnos rt vagy Rozgonyi Lrinct. Azt a szt nem rtette, hogy Guberntor, de valami nagy dolgot jelenthetett, hisz gy hallatszik a sz, mintha az g torka gurgulzna kt villmlobbans kztt.

    Kvin...

    s azon tl?!gig r hegyek gaskodnak, jl lthat, ha tiszta id jrja.Erdly...Vajdahunyad, a Guberntor sasfszke, amelyrl legends hrek

    jrnak. Beszlik, hogy klnb s nagyobb s szebb, mint Budn, a Friss Palota, a kirly r vra. Ha egyszer oda lyukadhatnk! - fohszkodik Ksgerg szomoran, de nem engedi sok bnkdni sebes szrnyon szll kpzelete. s

    Erdlyen tl mi van?! Arra, amerre a nap alhanyatlik?! Onnan j a Duna... Annak a partjn ll valahol Buda vra, szkesfvros... Egyszer egy kbor dek vetdtt Dunaszentandrsra, az mondta gy, innt tudja. s azt is, hogy... tejjel-mzzel foly Knan terl el arra... A Duna meg a Tisza kze... Vadsz-halsz paradicsom... rideg gulyk... kondk... szilaj mnesek... Ahol mg g fel tartja htt egy-egy kvr, fekete fld ormny, ottan t kblvel fizet

  • holdanknt a bza...Ha egyszer azt a tjat megcsavaroghatn!...De ht... mikor s hogyan?!Szegny, nincstelen jobbgylegnyke ezzel nem szmolhat. Lent a

    Duna-part homokjn hasal az apja ladikja, gasfkon szrad a nagy szem hl, a varsa, a pksz kosr... Vrjk szegny fejt.

    No, Gerg, te is m! Ht nem legrdl egy knnycsepp a selymes pilli all? Lm, vgigfut pirosbarna orcjnak mezejn?!

    Mg csak most hajnallik a komnak, de mr az lett siratja. Hogy majd olyan lete lesz neki is, mint volt az apjnak. Viszi a ladikot, hzza a hlt, a kifogott hal javt meg elveszi a szmederevi kptalan meg a macsi bn. Lesz felesge, tucat gyerek-e, akikre majd rhagyja a ladikot meg a hlt, s akiket megtant varst fonni, vejszt lltani, harcst fogni, kuttyogtatval, a viza tjt elllni, halat fstlni, szni, hallevest fzni, igazi, rc bogrcshalat, eh!...

    Az az tkozott dek, az! Az trta fl Ksgerg szvt a bolondos histriival! Az beszlte teli a fejt, hogy a vilg nem r vget Kevinl, folytatdik tl a Dunn is, st csak ott kezddik mg el igazn!... De jjjn erre mg egy! gy htba veri a nehz evezlapttal, hogy attl koldul majd az a bikfic egsz letre... t ugyan bkn hagyjk! Senki se zaklassa fel tbb effle balga beszddel! Mit?! Mg hogy... tl a Dunn kezddik az let?!

    Haj, lm, gy jrt, mint a kiskutya, amelyik bekapta a farkincjt, aztn prg, prg krbe, vilg csfsgra.

    Dhsen rgott bel a fagba, hogy megingott rajta a fszek, s a tojsain kuporg tndri kcsag-nyst ktsgbeesett jajveszkelssel, csattog szrnyakkal rebbent a levegbe.

    Ksgerg vizsla tekintettel pillant utna, merre kerl egyet a megriadt madr?!

    S akkor kicsi hja, hogy al nem kalimpl!Akrha rmes lmot ltna!A Duna partszeglyein krs-krl - temrdek trk!Mind rellkodik villog fegyvert szorongatva Dunaszentandrsra!

    Kezkben lobog szurkos kaln...Ksgergnek els pillanatban mg a llegzete is elll.Hny trk? Szz? Ezer? s mit akar?Hah! Timurdzsk, az j viddini bg szrny ravasz!Lecsap Dunaszentandrsra, felperzseli a kcos kis falut, mindenkit

    levg, hogy hrmondja se maradjon a portyzsnak, aztn fel, b a partra hzott ladikokba, este t Kvinbe... Kmei gy mondtk: teli van lssel, fegyverrel, arannyal... A vr hadinpe megyen drga pnzrt Anatliba rabszolgnak, az asszonynp meg a bg r hrembe... S ki tudja? Ha elesik Kvin, tn megnylik az t Temesbe..., Szrnybe..., Krassba... Egy-kt napos portya... pp elg, hogy ez az istentelen, nyugtalan szphi np megszvja magt vrrel, arannyal, kalanddal, majd bkn visszatrnek, lszen nyughatsuk, s... radsul Edirnben tapsolni fog a Fnyesorcj Padisah: megleckztettk a Guberntort, borsot trtek a Hadak Villmnak orra al... Reszketve nyszt majd Szibinyni Jank, akit minden igazhit muzulmn szinte rmre mielbb tasztson a Gyehenna hetedik bugyrba Allah!...

    S ha az a legnyke az g-bazilika tetejn amolyan hamar orravre-elered portka volna - sikerlne is a terve Timurdzsk bgnek. De Ksgerg nem olyan. Megkapaszkodik az gvillban, s ahogy a torkn

  • kifr, teljes erejvel kiltja:- desapm!Anyja ugrik ki elszr a kunyhbl. Egy szakllas nylvessz

    tveri a mellt. Meg se nyikkan, gy omlik a kunyhbl ordtva kiszkken ura karjba. Az regebb Gerg rzi: valami meleg folyik a karjra, mellre. S ltja: fennakadt a szeme, szrnyethalt az asszony. Pattan, hogy a visk oldalnak tmasztott csklyt felragadja, s iszony bosszt lljon felesge gyilkosn.

    Akkor zdul a falura a trk dz rohamozssal. Ha rongyba lenne bugyollva a lovaik patja, akkor se trhetnnek a szegny halszok letre zajtalanabbul: halovny huppogssal pufog lbul a puha, forr vastag homokban.

    t miatynkig, ha tart az egyenltlen tusa. Halszflkbl j, hogyha szz verekszik ktsgbeesett acsarkodssal, pogny meg t turma legalbb. Flezer vlt, szemt forgatva vijjog, pokolbli stn. Aztn mind lovon, kezkben dzsida meg jatagn. s a kunyhk ndtetejt harsogva habzsolja a lng. Lobbot vet az ing a vn Gerg htn, amikor nekiveti, hogy biztosabban dfhesse azt a pokolfajzatot a kt marokra kapott csklyval. g a szerencstlen kis falu, mintha disznt przslnnek, gig csap a lngja. Vastagon, komoran emelkedik flfel a fstje, pernyje, mintha egy lthatatlan ris hatalmas fekete strat vert volna Dunaszentandrs fl.

    A gyszos lepel eltakar minden. Akrha az a lthatatlan ris nem akarn, hogy Ksgerg lssa, hogyan pusztul el a szlfaluja...

    gy lkg a szve, amg lekszldik a frl, akr a markba szortott kis tks verb oldala. A knny csorog az arcn. Anyja meghalt. Apjt mg ltta: elkeseredetten hadonszott a szakllas csklyval, kt bsz kontyost is lerntott a lovrl, aztn a fst eltakarta...

    Rogyadoz trddel vnszorog a forr homokban. jfekete hullmos haja a, homlokba lg, Retteg, s nmn fohszkodik: brcsak ne az vrn, amit szve sejt... Anym - asszonyanym... - remegi a reszket ajka, s a fojtogat fsttl fuldokolva botorkl tovbb...

    Elszr megdbben, amikor a viskjukat lngban llva ltja. Eltte valami fekete halom, kimered belle az apja csklyja. Moccan a lba, hogy fjdalmas ordtssal reboruljon, m abban a minutumban omlik al pattog zsartnokviharban a ndtet, csak az izz clpk gaskodnak, el, miknt lndzss rk, vigyzzk elevenen megslt testvreit, halott apjt-anyjt.

    Fordul, hogy elfutna. Sivt brpnyva csap le r. Aki re dobta, megrntja a pnyva vgt, Ksgerg elzuhan. A leskeld trk nma vigyorgssal d aclabrakot a lova vkonynak. Megugrik a remeg horpasz, teli szgy, kecses paripa, s a legnykt maga utn sznkztatva a forr porban, kivgtat a falubl.

    A Dunaszentandrst krllel ndrengeteg szln gylekezik az t trk turma. Megcsfoltk ket a ktsgbeesett halszok, magyarosan. Hetvenegynhny selyembugyogs szphi fekszik arcra borulva az g falu vrlucskos, koromszutykos porban.

    Az ocsd Ksgergt talpra rngatja foglyulejtje. Egy csapott vll, flszem aga. A meskben ilyen volt Drumo, amellyel a legnykt kiskorban desanyja ijesztegette, ha csintalankodott. Maga mell hzza, s ggsen cskra nyjtja neki gyrkkel telirakott kezt. Ksgerg az ezsttel kivert nyeregkpt bmulja. Teszi, mintha nem ltn a gyrs vrcsekarmokat. Amikor az aga kveteldzn az orrnak koccantja, villan egyet a kis magyar szeme: tn ppen ez lte meg anymat! - s vadul belharap. Az aga marka a jatagn markolatra csap, de gondol egyet, s a vzilbr korbcs nyelre csszik a tenyere. Amikor t, a kilencg szerszmot maga fel rntja: belemar a korbcs Ksgerg eleven hsba, s lehntja a brt

  • a htrl, akr halpikkelyt a ks foka.Az aga kegyes, az engedetlenked ifj gyaur csak hrom tst kap.

    m a pnyva hurkt a legnykn hagyja, fut hurokkal, s sarkantyt ad megint az almsderesnek. getni kezd, Ksgerg pedig szaladni, utna. Ha a szegny klyk csak cseppet is lasst, a hurok a nyakra szorul, a szerencstlen menten megfullad.

    Huppog a lba a forr homokban, majd tzeges lp csattog meztelen talpa alatt, mert befordulnak a nd kz vgott csapsba.

    Mita szalad?!t percenete? Flrja?Ki tudja?Krtte mg hsz falujabli - rab caplat, a langyos srban.A szve mr kiugrik a torkn, de fut tovbb, mert rzi: az

    letrt szalad. g a hta. Vastag vszoninge nyers hsba ragad, ha csak moccan is, juls krnykezi meg: gy rzi, Belzebub legnyei stgetik a lapockjt.

    Vgl is lassul a l futsa, nem gyzi szusszal az rtatlan pra, hiszen trdig sllyed karcs lba szra a bzl dgvnyba.

    Fellki az gnek karjt az len kocog Timurdzsk bg s az esztelenl lohol menet megtorpan. nagysga bosszsan sszevont szemlddel pillant vgig a dombocska htrl megfogyatkozott csapatn. A lovasok mgtt hsz rab piheg. reg s fiatal, frfi s n, ahogy katoni szeszlye ppen kvnta.

    Megrte a portya?!Meg. Ezek az orctlanok az tkozott Jank hadait hurcoltk ltal a

    Dunn, s a kifogott hallal az erdlyi vajda seregt tplltk. Ladikjaikat besszaggatott fenkkel belsllyesztettk a Dunba. Bemutatkozsnak ennyi: is elegend, gondolja Timurdzsk megelgedetten.

    Most rkezett nemrg Edirnbl, a Padisah kegynek jelekppen szles zld selyemv villogott enyhe pocakjn.

    Fatime, a hga, a szultn hetedik felesge a hromszztizennyolc kztt: mindennap ltja a nagyurat. Mg nhny ilyen diadalt beleduruzsol felsges szrs flbe, s... Timurdzsk mr a bolgr szandzsk ura... Onnan mr csak egy ugrs Rumlia beglerbgi szke! Ha pedig... odatehetn egy Tesszliban cizelllt aranytlon az tkozott Jank fejt is a trn lpcsjre, tn... mg pasa is lehetne belle, nagyvezr s... az apsa Edirne kapudzsi-bgje: let-hall ura, taln mg... a szultni zld turbn is illene alacsony, homlokra... Murd mr oly reg: s Fatime gyes: egy kis ztelen por a faragott vegkehelybe...

    Elgedetten huziglta hsz szl bajuszt, hogy mennl elbb lerjen a mellre: az a frfi ke, ha mr egyszer nem n elg ersen a szaklla. Agi llegzet-visszafojtva lestk az Edirnbl rkezett ifj hatalmassg titokzatosan mosolyg orcjt. Klnsen Kherim, a minden hjjal megkent szphi-aga. gy ltta: magassga rejtelmes tekintett az rabjn pihenteti. Hm. Ilyen nyomorult, tizent v krli gyaur klyket d mg eleget Allah, ez a befolysos fiatal ember pedig: a kedves embert magval ragadhatja a magasba, mint stks az uszlyt. Megragadja ht Ksgergt, s a bg el ldtja.

    Az meg titkos merengsbl felriadva meredten rebmul a nylnk, szlesvll, jfekete haj, mersz tekintet fira.

    lla akaratosan szegl elre. Haja szertekuszlva, szeme al stt karikk szakadva, inge megtpzva, nyakbl a meztelen mellre blhrral akasztva zld k lg, hitvny lomba foglalt zld k. pp akr a flhold. Ksgerg apja a fi szletsnapjn zskmnyolt ris viza gyomrban tallta. Szerencsek. Olyasmi, amit a trkk

  • talizmnnak mondanak. Mita ez Ksgerg nyakban lg, gy hvjk kelmt: a szerencsefia. Volt mr, hogy elcsente tle, s zsebre vgta valamelyik cimborja. Msnapra a Duna elnyelte, de a forg lejjebb kidobta a tolvaj tetemt. S gy a k megint visszakerlt Ksgerg nyakba. Duhaj zsivny is letpte mr a nyakbl, aki a falut sarcolta. Vihar trt ki, s az els tzes mennyk agyoncsapta az orctlant.

    Zld k! Flhold! Micsoda? Muzulmnok talizmnja gyaur klyk nyakban?! - villan t Timurdzsk agyn a gondolat, s moccan a keze, hogy leszaktsa. Ksgerg megltja, inkbb megsejti a pogny r gondolatt, s majdnem flkacag. Leakasztja amulettjt, s felje nyjtja.

    A vkony bajusz urasg meglepetten fogadja. Morog valamit a kre trkl, s a tulajdon nyakba akasztja. Ksgerg szeme csillogni kezd a visszafojtott kacagstl, mint kt gi csillag. Megnyvadsz, bitang! - gondolja, s tncolni kerekedik kedve. Timurdzsk ujj a int - Ez a gyaur fatty az n rabom! Vigytek a stramba! Mert a figyelmes Kherim aga nma szemvillansval mr llttatta a bborveres vszonpalott. Varzslk ezek az anatliaiak. ll a gynyr stor. Ngy sarkn kt-kt janicsr, kivont jatagnnal. Ht lb magas, torzonborz fickk, valahonnan a gallipoli iskolbl valk. A repl sznyogot kettvgjk borotvales szerszmukkal. A bg nyugton alhat: senki sem fogja megzavarni lmt. Br elbb... Kherim aga grt valamit. Gynyrsget, amit h katoni szmra tartogat minden igaz trk istene: Allah... Dbrgnek a hosszks dobok, csrgnek, csngenek az aranylemezbl kalaplt csimpolyk, kecsesen prgnek a stor kzepre bortott vastag, arabeszkes sznyegen a hremhlgyek... Kis id mltn ott gzlg illatozva a rizses hs, a pilf, veretes ezsttlakon... Kherim aga akkor hrmat tapsol. Egy flmeztelen arab surran be nesztelen prducgetssel. Hat loptk van nla, a vgk bedugva.

    Szjhoz emeli Timurdzsk, megzleli, s... rgtn rzi: bor! Hukk! Allah tiltja! De a gigja kvnja! Mit tegyen?

    - Igyl, nagyr! Ugye jz ez a tbori szrbet? Nyugodtan ihatsz: megknltak, s nem ltod, mit iszol! Allah nem fogja bndl felrni... - susogja Kherim, ravaszul lestve szemt...

    Mire felj a hold, Timurdzsk a harmadik loptk Szrnyi bort puszttja. Virgos a kedve, egytt ddolja a dallamot a hromhr hegedvel, s szeme igzetten ksri Leila tnct.

    - lomszp ez a tbori szolglat! Elbb is radhattam volna a fejemet - dnnygi kapatosan, s ciheldik, hogy rszegen cskot cuppantson Leila forr orcjra.

    Akkor drdl elszr az g.Timurdzsk visszatottyan selyemprnjra. Kelet fel bkol

    babonsan, ahol Mohamed csontjai porladoznak, s ahol flkl a nap. Milyen nagy a fnyessg. Tn maga Allah szllt le a fldre haragjban, amirt bort mertek inni az igazhitek.

    Mr gyerekkorban sem szerette a v ihart. Szoba sarkba bjt elle, s reszketett. Hogyne! Ilyenkor a gonosz dvek kiszabadulnak a gyehennbl, s tzes nyilakkal az igazhit moszlimokra vadsznak. Akit felksznt cikz aranygerelyk, az mg abban a minutumban megcskolja Allah kntse szeglyt... Ah!... Micsoda pokoli vihar tombol odaknt a szabadban!... Csattog a mindensg, akrha risok cintnyroznnak... gy ltszik: a szphik rosszul ktttk meg a lovaikat. Mind-mind elszabadulhatott, hiszen itt dobognak... Barmok!... Holnap hallra korbcsoltatom mindahnyat!... Mg legzoljk a stramat!...

    Abban a szempillantsban rogyott fejre a vszon-mindensg.Egy stormerevt cdrusgerenda alakjban jelentkezett a nagy

  • remnyekre jogosult Timurdzsk bg letben a vratlan szerencse. A vakszemen sjtott bg eszmletlenl fordult dvnja mell, s finom, puha ldtollakkal blelt prni elbortottk, mint a tisztelk koszori a ravatalt.

    A szultn hetedik felesgnek a btyja rkig ott hevert alltan a puha prnk oltalmban. Kzben tzgott feje fltt a veszett vihar, s nki - a haja szla sem grblt meg.

    Ksgerg egyszerre srt s nevetett heves izgalmban.A bg szekern kuporgott, s hallgatta boldogan, hogyan durrogtatja

    a leffeg ponyvt a szlet vihar.A nagy turbn kocsis reszketve bjt be mellje.Allah! Haragszik Allahu! - drmgte viszolyogva, s sebes

    kzmozgssal szrta a szlemeket a homlokra, a szjra meg a mellre.

    Amikor megpillantotta a nmn kuncog Ksgergt, megmarkolta a legnyke grabanct, s kildtotta a vszonpajtbl

    - Eridj, s vigyzz a lovakra! A fejeddel lakolsz, ha valami bajuk esik!...

    A legnyke szinte vidman huppant a szekr mell.Sttben is gy ltott, akr a hiz.A lovak a ndas szlre voltak kicsapva. Kt cveket vertek le,

    amelyen karikk voltak, abba hossz vastag szjat fztek, s ahhoz ktettk a lovak kantrszrt. Ltta, a vihar szelre az rk a ndasba hzdtak, les handzsrjukkal j darabon kikanyartottk a ndat, aztn ami a krnyken llva maradt, annak a tetejt szjjal sszecsomztk, s ksz is volt az alkalmi stor. Bebjtak fogvacogva, s vrtk, hogy elmljk a fejk fll az gi veszedelem. Mindegyik pogny flte a vihart.

    Ksgerg mg napkzben ltta: Hamid, a vn kocsis az lsnek hasznlt ndkvbe dugta a jatagnjt, mintha ostor volna. Visszasurrant rte, s kihzta. Titokban meg tapogatta a fegyver lt. Akr a beretva! A lovakhoz surrant. Egy suhintssal elnyisszantotta a vastag szjcsomt: a lovak kantrszra egyszeriben lecsszott rla. A nyugtalankod telivr paripk magasra tartott fejjel tstnt nekiiramodtak a villmokkal terhes jszakinak. Mire mind az tszz lovat elszabadtotta, a frissiben szletett mnes eleje mr a Duna-partra rt. gy zgott a vihar, hogy a ndstrakba bjt rk semmit sem hallottak. Uccu, vesd el magad, Ksgerg nyakba szedte a lbt, s a lovak utn nyargalt. Tudta, a vz szln megllnak, elszr a szomjukat oltjk, aztn patikkal a partot kaplva, mg meg nem vilgosodik, bkn maradnak.

    Amikor a vzhez kzel rt, Ksgerg hallotta: furcsn csobog a Duna.

    gy zajul a vz, akrha...Nem mert hinni a flnek, a bksen csorg paripk kztt a vz

    szlhez surrant.Jl sejtette a szokatlan lrma okt.Turbnos lovasok sztattak t a Dunn.Turbnosok? Odatrl? - nyilallt a ktsg a legnyke szvbe.Aztn hangtalan kacagssal felkacagott. Mint amikor a harcsa a

    mlyben bekapta az klmnyi horogcsombkot. Megvan, fogva van, ezt az ris mg nem tudja, de a halsz mr igen.

    Kvin fell csak - magyarok lopakodhatnak a Dunn ltal. Bizonnyal meglttk Dunaszentandrs lngjt, s a tls parton ksrtk nyomon a trk portyt, s most, hla a hirtelen nyrji zivatarnak - annak

  • oltalmban rajtacsapnak a letborozott pognyon.Aha!

    - A Krisztusmrijt! - horrkan egy turbnos vitz, akit orrba vgott a meneteles partra kikapaszkod lova a fejvel:

    Csrg a lszerszm, a lovak zajos rzkdssal frcsklik le magukrl a bundjukba ivdott vizet.

    - Hah, te! - drmgi halkan egy slyombajsz lovas.Annak is malomkerknyi turbn a fejn. Akr glyafszek a kmny

    tetejn, gy illik a fejre. Hej, csak cscsos sveg val arra. Akr a mohcsi busk: nem illik rejuk a pogny gnya. A bajuszkirly fl lbra ll, berzeng lovnak dnti a htt s egyms utn nti ki a vizet a csizmjbl. Aztn a b, de csupa lucsok selyembugyogja kt szrt facsargatja, mintha jobbgy mosasszony volna. Feszegeti a jz nevets Ksgerg oldalt, kis hja: megpukkad. Aztn - nem brja tovbb: a csutakozd mell illan zajtalan, s megszlal.

    - J estt, nagysgos uram!Kirepl hvelybl a kardja, s a hegye nekiszegezdik Ksgerg

    torknak:- Ki vagy?

    - Ksgerg! - nyel s nyg egyet a megszeppent legnyke, aki nem kszlt fel effle fogadtatsra, inkbb hitte, stlan trfjtl menten visszaugrat a nagy bajusz a habokba: - llok az rnak szolglatjra.

    - Csak egy csr legny - sgja a kettejket szemvillants alatt gyrbe fog huszroknak, s visszasuttyantja pengjt tokjba, s vltozik kegyetlen fenyeget hangja melenget lgyra: - Elhurcoltak, fiam?

    A legnyknek egyszerre megmelegszik a szve tjka. Ilyen melegen soha, mg az desapja sem szltotta. Egy nagy, forr, krges tenyr simogatja vgig a hajt, az arct, s vgezetl megllapodik a vlln. A legnyke majdnem leroskad a slya alatt.

    - Hvalsi vagy?!- Szentandrsi, uram.- Megdltk a faludat? Sok ember elpuszttottak?- Az apmat, az anymat... A testvreimre... rszakadt az g

    kunyh parazsa... Senkim sem maradt...- , te boldogtalan!... - shajtott mlyrl jvt a slyomszrny-

    bajusz. - Ht lehet ebben az orszgban tisztessges embernek egy percenetig nyugovsa? Eskszm, mg a kezem emelni tudom - irtom a pognyt!...

    Ksgergnek srhatnkja tmadt a boldogsgtl. Micsoda ember! Micsoda szavak! Micsoda emszt lng csapkod ki belle! Szinte fnyleni kezd krtte az jszakai!

    - Te eresztetted szabadjra a lovakat?! - krdezte tle utoljra. - Okosabb vagy, mint sok szamr generlis... - csapott a vllra bcszra. - Reggel mg ltlak, fiam!

    s elnyeli az j, a trk meg a magyar lovak sokasga.A tbortzeket eloltotta a pogny, nehogy zsartnokot mind vilgg

    sodorja a vihar: nem akartk magukra gyjtani a ndast. A sok vi korhadt szrnak egy szikra elg, s menten lngra lobban krnyl a hatr. gy aztn csak a tbor ngy sarkn s a bg stra krl sziszegett a vont szlben egy-egy nagyokat lobban szurkos fklya.

    Ksgerg meglepetve ltja: az lruhs had elkanyarodik a part oltalmban, nem tart egyenest a trk tbornak. Megfutamodnnak?! -

  • rebben t agyn a baljs gondolat, de elhessegeti hamar. Fortly! Cselt vetnek a pognynak!

    S visszalopakodik a tborba. Ltni akarja a csodt.Nem sok vrat magra.A ndas vgsn dobog el az lruhs lovashad.- Dur! Ki szin?!... llj!... Ki vagy?! - csattan az rk kiltsa.Felelnek azok, trkl, akr a vzfolys. Vgvriak. Tbb vtizede

    mr, hogy Jnos r zsoldjban a kontyos ellen harcolnak. Elg kutyahitt tereltek mr fel Erdlybe, nem csoda, ha a nyelv rejuk ragadt.

    Az j csapat bgje erskdik, hogy Edirnbl rkezett, tokba zrt fermnt mutogat, hogy azt szemlyesen a szultntl kapta, hogy a bg rnak ltaladja. De mz akkor ott zsiveg krtte a csapata, s szrevtlen krlfogjk a nagy strat. Mikor a bajszos leszll a lovrl s fl lba a fldn, a vszonpalota - sszeroskad. Khintsre ngy ks egyszerre mind a ngy tartktelt elvgja. Tbb ks egyszerre tall utat az rll janicsrok mellbe. Hrdlve, habos tajtkot tr szjjal, nmn sszerogynak.

    A tisztjk meg a fermnnal az rk basijt sjtja hallra. No, furcsa egy fermn az! Hszfontos tollas bot, pergamen gurigba csavarva...

    A bg sszeomlott strnak vendgei hallravltan rikoltoznak. Arra riad fl az t pogny turma tszz katonja, azon szerencsseknek kivtelvel, akik mr Dunaszentandrs homokjban borultak arcra Allah eltt, hla a halszcsklyknak, evezknek.

    A kvini vitzek iszony mszrlst csapnak, mert ez, amit itt mvelnek, nem ms. Bvik ki a storajtn a muzulmn elrehajtott nyakkal, lezuhan r a kard, s megrvidti egy fejjel. A buzognyt nem nagyon szeretik, mert az mgis zajt csap. Puffan ugyebr, noha annak, akit eltallnak j tollas botjukkal, mg arra sincsen rkezse, hogy azt mondja:

    - Jaj...Otthagyta fogt egy szlig a pogny a nd kzt.Kherim bg lapult csak sokig csndben a stor romjai alatt. S

    amikor ellt a nygs, a buffogs, sziszegs, akkor bjt el, olyan vatosan, mint tavalyi brbl a vedl kgy.

    A tbbit mr a huszrok hossz szr lndzsikkal mind agyondfltk, ahol mozgott valami, odaszrtak.

    Ksgerg a jatagnt szorongatva ott settenkedett, hogy megint csak szerencss talizmnjt Timurdzsk aga tetemrl visszakaparinthassa.

    ppen emeln a szakadt vszonlebernyeget, amikor foga kzt egy villog handzsrral - elbvik ppen a flszem, csapott vll stnfajzat aga. Az, aki a pnyvt rvetette. Az, aki megkorbcsolta. Az, aki Dunaszentandrstl idig futatta. Nyakn a futhurokkal. Az, aki taln az desapjt is lemszrolta.

    Ksgerg lecsukja a szemt, s az tsbe minden erejt, bosszsgt beladva, odavg, ahol Kherim aga tarkjt gyantja.

    Szmtsa bevlt. Az aga feje ziben elvlt a nyaktl. Mg nhny minutumig ngykzlb llva maradt, st. Kicsit odbb is mszott. Csak azutn hasalt r a koma a szrs tavalyi ndtorsra.

    Percig sem rezte: Megltem! Inkbb azt: Bosszt lltam! Csak egy kicsinyt melygett a gyomra a vr sr szagtl s veressgtl.

    Pirkad a hajnal.A kvini, mihldi vitzek a ndasban gazdtlanul bklsz s

  • nyertez trk paripkat hajkursszk. Mindegyikk legalbb tz aranyr drga jszg. Szlhgta lb, hollfekete mnek. No, nagy a legnyek boldogsga. Hiszen van olyan is kzttk, aki egyszerre hrom arabus telivr csdrt futtat maga utn ktlre vonvn.

    Ksgerg, akr egy vijjog vrcse a vadkacsafikra, lecsap a fldre, s flmarkolja a gazdtlan hever zld kves flholdat. Mg meg is cskolja, amikor megint a sajt nyakba akasztja.

    - Brcsak a szultn vett volna el tlem! - drmgi a bmul huszrok fle hallatra, akik persze nem rtik Ksgerg vajkos mormogst. Csak nzik ezt a pelyhedz ll, szerencss kis surbankt, aki elevenen megszta a kegyetlen pognyok iszony mszrlst. Hny esztends lehet? A jfle tudja. Olyanok ezek a szegny jobbgyivadkok, hogy az ember els ltsra nem is tudja megmondani rluk. Sovnyak, vkony csontak. Pap ezeket nem rja be bibliba vagy rgi urbriumtraktus htra, csatos nagyknyvbe. Az csak rflnek dukl, aki meg tudja fizetni a bodzalbl srtett sr tnta rt. Ezek gy szletnek s hullnak el, mint mezn a brnyok vagy az oktalan madrfikk. Ki is trdnk ezekkel?

    Ugyan! Mi gondja vlk brkinek is? Elegend, hogyha megszletnek, szaporodnak, s becslettel szolgljk fldesurukat. Bezzeg a stor romjai alatt szunnyad Timurdzsk bg szleinek csaldfjt hetedziglen tudjk a szultni rdekok! Ha lemegy a nap, vatosan elbvik majd, s hazalopakodik a messzi Szfiba...

    Trombitlnak. A lovasok elhajtottk mr a trk turbnt, a selyembugyogt. Friss szl jr a nd kzt, s meggyvrs dolmnyuk kurta id mltn meg is szrad. Dalisak, szpek, kackisak: Ksgerg rajtuk felejti szemt, s megfjdul a szve.

    Lm, vonulnak katons sorokban, a Dunnak, hogy visszasztassanak. Ezek odatrl valk, ahov a frl ltni: Tl a Dunrl. Arra van Erdly. Arrl j a Duna. Valahol annak a partjn ll Buda: a csodk vilga. ll Hamid elrvult szekernek bakjn a fi, s szgyen ide, szgyen oda - egyszerre keserves srsra falad.

    A slyomszrny-bajusz vitz hollszn, fehr csizmcsks prszkl mnje pp a vzbe tapod, egy pillanat mg, s a kt kvr tml htn mr a tlpart fel repti a Duna rja.

    Felti a fejt, meghallja a Gerg zokogst.Rstelkedve vgtat vissza. Vitzei meghkkenten llnak. Ugyan mit

    akarhat?

    - Fiam, fiacskm, fiam - drmgi meghatdva. Gyere ide, fiam... - s nzi prs szemmel. Lm, a nagy gondban majdnem hogy itt hagyta szegny rvt. Oly sudr a fick, mint a jl sarjadt hegyi feny. Araszos a vlla. Kt szeme - br most teli knnyel - okosan csillog s firtat, az lla elrefeszl, izmos s hossz a karja: ezt az risten is katonnak teremtette. Senkije sincsen a vilgon. A pogny hnyta kardlre apjt-anyjt.

    - No, fiam? Volna- kedved bellni hozzm katonnak?! Jobb dolgod lenne, mint volt szegny apdnak... - s felje nyjtja risi markt.

    Ksgerg szeme megcsillan, s belcsap. Akkort durran a paroljuk, akr egy milni puska.

    - Lovagolni tudsz-?Blint. Lovat, dolmnyt, csizmt kap.- Aprdom leszel. Ahol n vagyok, mindig ott a helyed: J lesz-,

    fiam?

    Blint. A slyomszrny-bajsz nem veszteget tbb szt. Elrergtat. Ksgerg utna. Mintha az rnyka volna. Egy duzmadt kp mord rc get mellette, annak odasgja, krdve:

  • - Btymuram? n meg... kivel parolztam?Annak kerekre nylik a szeme. Majd lehanyatlik a lovrl. Olyan

    mlysges muls terl el napsztta orcjn, mintha azt krdezte volna tle a legnyke: Merrl kel fl a nap?! Gyanakodva sandt re oldalvst tbbszr is: ugratja ez a tprty, vagy... Lehetsges lenne: igazn nem tudn?!

    Erre gondol, az utbbira, amikor nagy-nagy htattal oda susogja:- A... vajda r nagysgval. Hunyadi Jnos rral!...Az mr kacagsig tetszik a mahomet latornak, hogy szavtl

    Ksgerg gy elspad, akrha valaki a sejtelmesen susog ndas szlbl a htba eresztett volna egy szakllas nylvesszt.

    - Hunyadi... Jnos... rral?! - hebegi hallra vlt fehren, s izz csodlattal bmul a kopogs, hepehups rossz ton is dlcegen lovagol Jnos r htn ide-oda verdes farkasml kpnyegre. Nem akar ja hinni, ami trtnt. Aprdom leszel. Ahol n vagyok, mindig ott a helyed. J lesz-e, fiam?!... Aprdom... s... fiam.

    szre sem veszi: a nagy boldogsgtl csndes radssal csorogni kezdenek a knnyek az orra menti rokban...

  • MSODIK FEJEZET

    amelyben Ksgerg megismerkedik Hunyad vrval, megbartkozik a tlkorr rfival, Hunyadi Mtyssal

    Ksgerg sosem hitte volna, hogy ilyen nagy a vilg! Mg soha letben nem jutott tl szlfaluja hatrn, legfljebb a messzi fldet megjrt reg halszok mesjt. Hallgatta estelente a ropog-szikrz ndtz krl, akik 1396-ban Zsigmond kirllyal Galambcot is elrtk, s voltak egyszer-ktszer Belgrd vrosban is.

    Egyszer Sebestyn dek egy pergamencskot mutatott Ksgergnek a kushad szabad tz kihuny lngjainl. Azt mondta r: carta geografica, melyet rg megholt rmai katonk rajzoltak, hogy tudjk a jrst Dciban. A legnyke csak beszopta titkon als ajkt, s hangtalanul mulatott a kirlyi cseld roppant buzglkodsn, aki mindegyre azt akarta megmagyarzni, hogy az a kk giliszta a lap aljn a Duna lenne, s azok a fekete pttyk - melyek hasonlatosak azon pontocskkhoz, minket a szemtelen legyek raknak a szradni kitett vizahlyagokra -, azok pedig: az apraja falvak, a nagyja pedig - vrosok lennnek. Ama barnsszrke ppok pedig gng nagy hegyek.

    Ksgerg suttyomban igen jl mulatott a huncut dekon: Hisz a kt tenyervel beborthatn, vagy a kalapjval eltakarhatn azt a semmi kis cskot, ht akkor?!... Hogyan lehetne arra felbrzolni a Dunt?! Mg akkor se, ha alacsony a vzlls, s szabad szemmel is ltni lehet a fenken lustlkod, korhadt fatrzsforma ris, pettyes harcskat. Ht ha mg bmblve rohan az r, s j, ha a szmederovi sokszg vr tizenngy bstyjnak foka tltszik a hullmok tarajban?! Ht mg egy valsgos hegy mikppen szorulhatna r arra az kombkomos micsodra?!

    Egyrszt azt nem hitte el a frnya kart-nak Ksgerg, hogy a vilg lenne rajta, majd meg abban ktelkedett a hetedik napi kalandos utazs utn -, hogy... az mg mindig a vilg, ahol jrnak?

    Szabad- csodlkoznunk rajta, lelkendezsn, gyanakvsnKvin utn a Duna meredlyes partjn nyargaltak, majd flkaptattak

    a gjai dombhtra. Ksgergnek szeme-szja ttva maradt a Deliblti-puszta homoktengernek lttn. Trdig sppedtek bel a knyesen nyihog paripk. Msztak csak, akr az oktberi lgy a ksei napstsben a kunyh faln. Incselkedett vlk a dlibb, harangsz, majd meg birkabgs, itatni hajtott barmok bks bgse hallatszott a leveggen t, amely ll nap gy gyrztt, mint amikor a kunyhban tzet rakott anyja a bogrcs al, s gyrket krendett a forr leveg: mintha forrs bugyogott volna fl a kunyh kontybl.

    Elepedt a szomjsgtl. Majd megtbolyodott, mert gy ltta: karnyjtsnyira eltte kristlytiszta viz tenger fodrozdik, melynek szeglyn mellket kanonokos mltsggal kidlleszt, ndszllb gmek jrnak-kelnek. Azt megrteni egy vzparti gyereknek: ez nem igazi vz, ez csak az gi jtka - keserves lecke volt, mondhat. Az ers birkzs a maga vgyakozsval meg a nyugtalanul ficnkol lovval, ers prbra tette. Megrtenie, hogy vz pedig nincs. Se patak, se kt, se forrs. Hogy errefel mg es sem esett, emberemlkezet ta!

    - Nyughass mr te, te... kelektya! - drmgtt mellette bosszsan a duzmadt kp, mordizom rc vitz: - Csalka jtk ez, nem ms: Ez itt a... Pokol Tornca!... s odanyjtotta a finak boros tmljt: - Igyl!...

    Majd meg a szomjsg gytrelmt megtetzte a hirtelen kereked fekete szlvsz, amely mirid homokszemet cipelt lyukas tenyerben, s gonoszul az emberek arcba, szjba, szembe, flbe vgta, amit hozott. Csikorgott a foguk alatt, s belrakdott a lovak orrlyukba, szjba, meg az emberekbe is.

  • Mg a finom szna sem zlett nkik, amit a lomha trszekerek hurcoltak a hadak utn.

    Ostorozsnl is rosszabb volt a sebeket t homokzivatart elviselni.

    Akkor lett knnyebb az let, mikor Gaja utn egyszerre kongani kezdett alattuk az t, s a lovak patkja szikrt rgott. Ksgerg nem rtette, csupn azt ltta: oly magasn jrnak, mintha valami tltsre bukkantak volna. Oly szles volt az a furcsa, fvel bentt oldal part, hogy ts sorokban doboghatott rajta Jnos r hrom turmja.

    Ahhoz a jsgos szv, de mord brzat rc huszrhoz fanyaladott, aki a homoksivatagban a tmljvel knlta:

    - Kend tudja, hogy mifle ton vagy tflen jrunk?Golubn megrntotta a vllt.- Mondjk..., ez a rmai snc volna. Hogy mg igen rgen Traianus

    csszrk hnyattk. Kihtt nci, csak az a madrforma nyelvk maradt meg, amit a keresztyn ppk beszlnek. Meg a dekok. S uraimk itt-ott, ha nem akarjk, hogy a szegny np rtse a szavukat. Csak ez maradt meg bellk. s az a kbe vjt t a hegy oldalban, a Duna felett. Olyan keskeny az, akr egy szp lny dereka. Amikor arra jr az ember, be kell bagyullni rongyba az llat patjt, gy csszik. Mg gy is csak a szentllek risten irgalma tartja fent az tonjrt, hogy a Duna rvnybe ne kalimpljon lovastul.

    - Ht... tekegyelmedk arrafel is jrnak? krdezte tikkadt-izgatottan a legnyke a mogorva rdl. Golubnnak jlesett, hogy okosabb valakinl, s magyarzhat, ht szvesen lttte tovbb a szavakat

    - Jrunk ht. Mindig aszerint, hogy mikor s hol addik dolga Jnos rnak. Olyankor az ember leteszi a kemencepadkra a pklaptot Hunyadban, s megyen a holls lobog utn. Aszerint, hogy honnan jn a bestye kontyosa. Mert az a bds pogny mindig rsen ll, akr az gon a grbedt ht hiz, s lesi, mikor vetheti magt Erdlyre. Ha jn, akkor menni kell m, hkm! Tzn-vzen ltal! - forrsodott meg a drmg rc medve hangja, s mg a br is feltzelt ferde pofacsontjn. Rtenyerelt a kardja markolatra, s krbevillant a szeme, mintha brmely minutumban rejuk ronthatna egy dz trk portya valamelyik zsombkos mgl.

    De nem jtt el pogny a Berzava meg a Temes mocsarbl. Hiszen tjt sem ismerte, s ha ismerte volna is: a mocsarat csak a bocskoros ndi emberek tudjk megjrni, zsombikrl zsombikra ugorva, akar a szcske. Mg k se szvesen csinljk, hiszen tudjk: a kutuk, zsombikok alatt olyan mly a lp, hogy a hrom let is megt ndszllal sem rik el a fenekt. Jaj annak, aki a ndtorsrl belhmbrdik a vzbe, amely teli van hnrral, dgvnnyal. Az atyaristen se menti ki belle. Ht akkor hogy tudna ltalhaladni a mocsron trk lovas horda?! Lovas np csak a mocsr rnjn gzolhat keresztl, ha ugyan a pksz vagy a ridegpsztor megmutatja nki: merre menjen a tiszta tn ltal?

    Ezt meg Ksgerg hadarja el Golubnnak, s ettl meg a mahomet rc katonnak koppan a mellre az lla. Az istenfjt!... Ez a fick mg tn tizent-tizenhat tavaszt, ha ltott, aztn... hogyan tudja a mocsarat. Rna... Tiszta t... Zsombik... Kutu!...

    Jnos r kilt r- Golubn! Nyitva maradt a szd!...- Csak igen! - hebeg a zordon rc, tgra meresztve kt tavaszkk

    szemt. - Ez a pttm mitugrsz... gy elmondta nkem a vizet, hogy...

  • , lm, halszivadkkal szerencsltetett meg minket a Fortuna! - kacsintott Hunyadi Ksgergre. - Ha mondanm: nagyon megkvntam, taln mg harcst is foghatnl?!...

    - Mi sem knnyebb annl! - kiltotta az rmtl elkbul fi. - Nagysgos uram, adj mellm egy turmt!

    S Jnos r mr nem tncolhatott vissza. Egy turmt? Ennek a kcosnak?! De ha mr kimondta: harcsra tmadt ehetnkje... Cseppet aggdssal, cseppet kedveszegetten intett az ujjval Cserei Lukcsnak.

    Kivlt a megtorldott sokadalombl a meggyveres dolmnyos szguld csapat. Trelmetlenl topogtak a rvid szrra fogott paripk.

    Ksgerg szve a torkban dombrolt.Szeme Hunyadi tekintett kereste, s amikor megtallta sarkantyt

    adott szeld almsderesnek. A tanult katonal kiltt nylvesszknt iramlott arra, amerre a kt kemny gyerekkar kormnyozta.

    A sr ndrengeteg kztt hirtelen trult meg egy rna. Szles mezejn srga vzirzsa hnyta hsos szirmt: Ksgerg szeme a kapujt kutatta. Szletett vzen jr szeme azonnal megltta: le van tapodva a f, a parti bokrok ga letredezett, mert az otromba baromtestek nekitrleszkedtek, s most megsrgult, zrgre megaszott levllel csngtek al. Csorda vonult itt, nem is olyan rgen. Akkor pedig jrhat a rna!

    Magasra csapott a vz, amikor lova belcsobbant, s mgtte vizet fogott a szz vidm prszkl paripa.

    Tn tszz lbnyira egy bujazld kutu-sziget hromles ndasa hajladozott hvogatan. A ndas koszorja kzepn sr selyemfvel bentt dombtet magaslott, mint a ferences bart feje tetejre nyrott tonzra.

    Alig rgtattak fl, a kis rdgfik mr megint fellkte a kezt, s azzal - visszazubogott a rna rvnyl vizbe a szp lovascsapat, amerrl jtt.

    - Kapkodjk kelmedk! - rikkantotta vidman, s a rna megbolydult tkrre mutatott. A flkavart vzmez vadul bugyborkolt, mintha risok raktak volna tzet alja. mult s bmult a parton a hadinp, mert annyi halat, amennyi a rnn fladta magt, tn ember mg nem ltott! Pklaptnyi aranyhas, ritkapnz pontyok, karvastagsg bajszos cignyhalak, piros szrny keszegek, durbincsok, sgrek. De Ksgerg csak kuporodott a nyeregben, kt marokra fogva a kprl leakasztott slyos tollas botot: a halak kirlyt vrta, aki mindig megjelenik behajtani az t illet adt, ha birodalmban kitr az effle forradalom. Cserei Lukcs a drdjval aratott, kihajolt a nyergbl, nevetett, dftt, s mr ott ficnkolt fegyvere hegyn egy-egy behemt vzi nagyr.

    s Ksgerg arca elspadt az rmtl: megjtt, akit vrt!Jtt kelme, akrha kidlt fatrzs szott volna a vzen: bizonnyal

    lent hagyta tg koronjt valamelyik zsombik alatt- Ha bajusza nekikoccant egy halnak, kittotta irdatlan pofjt, s szemvillans alatt feneketlen gyomrba rekkentette ldozatt. Jtt s falt. gy szokott mindig, csordajrs utn. Olyankor j nki, nem kell a fenken lapulnia, bajuszval cspolva vrvn, hogy hozzkocdjk valami kvncsi kvr dvr vagy pomps z menyhal-fik.

    A hal aprajhoz hozz sem kapott, a nagyjt kedvelte, az tlti a bendt, az veszi el akr egy htre is a harcsakirlytl a zabls gondjt!...

    Ksgerg csittn paskolta a halszagtl berzeng paripja nyakt: Csigavr, hkm! Csak mg egy icipici cseppet lgy mr trelemmel, azutn - mi kvetkeznk, meglsd!

  • Melljk rt a harcsakirly. A legnyke megemelte tollas botjt, s durr! Mint amikor a szultn zenekarban megdrdl a nagydob - akkort kondult a vn harcsa tarjagos koponyja. A l cimpjra freccsent hses, barna vre. risi kopoltyit ktoldalt arasznyira kitrta, mintha pajzsot tartott volna maga mell: ne bnthassk. Kt krfarok vastag bajusza vadul csapkodott, korbcsolta a vrhabos tajtkot, amit maga kr trt halltusjban. Egyik szra a l hasa al cspett, amitl az llat megbokrosodott, s kitrt a part fel. pp akkor, amikor Ksgerg gyes mozdulattal tverte tollas botjt a harcsakirly ttott kopoltyjn. Az irgalmatlan tstl nem mlt ki azonnal a stni szrnyeteg, csak elkbult. A tollas bot oda volt ktve horgas brszjjal a l kpjhoz, s most a derk llat teljes erejvel trtetett a kzeli part irnt. Hzta maga utn a tehetetlen vzi bestit. Mikor a l patja szilrd fldet fogott, a hal megelevenedett, s akkort rntott a lovon, hogy az rgvest hanyatt vgdott. Ksgerg az utols pillanatban fordult le a htrl. Nem lett baja a hsges llatnak, mert a hasa alatt elpattant a heveder, s a nyereg szles vben a harcsa krl rvnyl vzbe replt.

    Csak a marjt vagdosta meg keveset a parti ss ezer meg ezer les kardja.

    - Megyen a hal! - rikoltotta az izgalomtl lngba borult Jnos r.Golubn minutt se ttovzott: rptben elkapta kt medvekarjval

    az orra eltt elsuhan nyerget, s most meg rntott akkort a vergd halon, hogy a bestia teste f lhosszig kisznkzott a vzbl, mlyen feltrva a partot: Erdnyi ndat aratott le farknak egyetlen iszony csapsval. Hat egyszer embert jtszva vitt volna vissza mlybe a vzi-bihal, de nem gy Golubnt. Ha a rc vitz egyszer megvetette lbt, ht vz fakadt alla, akkor se moccant. Mondjk: mr medvt is hallra szortott a kt karjval. Trdig belsppedt a porba a tusban. Egy kicsit engedett, majd egy nagyot rntott. Csinlta hromszor. Akkor mr gy dlt a vr a harcsakirlybl, akrha dzsbl ntttk volna. De brta vitzl. Hanem a szjfonat nem llta, elpattant.

    A hal hengergett, csszott vissza a habok kz, mint egy kidnttt szlfa. Golubn mr mindent pirosnak ltott, s a fle is gett a haragtl, mert a parton megkacagtk furcsa birkzst. Rvetette magt a harcsra, megragadta a kopoltyjn tvert tollas botot, s pattansig feszl derkkal flrngatta flig, aztn forogni kezdett vele. A harcsa meg lassan flemelkedett a fldrl, kaszlta a ndat, mint egy vzimalom kereke. A levegben szott tehetetlenl. Golubn nyakn ujjnyi vastagon duzzadtak az erek a rettenetes erprbtl, le volt sunyva a szeme, de ltott. Ltta, egy reves aggszakll fzfa hajlik mla reg koldusknt a vz fl. Eleresztette a szrnyeteg halat, amely gy nekicsapdott a vn fnak, hogy az gykerestl kifordult a laza lpi fldhl. Hanem a harcsa tbb mr nem moccant. Csak a bajusza rngott mg egyet-kettt. Azutn mr az se.

    Golubn ott llt, s gy zihlt a mellkasa, mintha kisebb szl kerekedett volna.

    - Az apd irgalmt! - rikkantott Hunyadi boldogan, hogy ilyen ersjnos katonja van, s hozztrtetett a herseg torsn t, s gy megszortotta Golubn kezt, hogy a vr is majd kiserkedt a rc vitznek az ujja bgyn. Aztn a tarsolyba markolt, s egy tucat csilingel aranyat nyomott a mord huszr tenyerbe:

    - Ember vagy magadrt, vitz! - mondta, s ment a kimlt vzi glemet csodlni. Ngy markos vitz is alig tudta flemelni kimlt tetemt. Mg egy hamis izmaelita mrlegn is megttte volna a ngy bcsi mzst. Mind a hromszz vitznek jutott a gyomrba a tetembl egy-kt finom falat.

    Mire Jnos r odart. Ksgerg mr ott guggolt a vizek ura mellett, s beretvates, hossz pengj ksvel szertemszrolta.

  • Elszr a fejt kanyartotta le, aztn kihastotta a belt. gy buzglkodott, oly szakavatottan, akr egy j bllr a hzott rtnnyal.

    - Hallod-e, fkomadta? - csodlkozott a legnykre. - lltad a szavad, te..., vzi generlis! Kifogtad a kedvemre val halat a lpbl. Az Isten is megld rte, de... meglsd, nem maradok n se adsod...

    *

    Dva fell trtek be az Egregy vlgybe.Mr amikor Bujtur falu hatrt elhagytk, Ksgerg megltta Hunyad

    vra hegytetn meredez tornyait. A szve is megcsikkant, amikor a huny nap aranyban megcsillant a Hmes-torony karcs, sznes klndzsja.

    Mg a paripk is szaporbban kapkodtk a lbukat, mert reztk, hazafel viszik gazdikat, s ket is vrta az ismers istll, amelynek tele jszlai mellett, nagyokat dobbantva, vgre kifjhatjk magukbl a hossz t minden fradalmt.

    A vr kilenc tornyinak hegye, akrha vrbe s aranyba mrtottk volna: lngolt az alkonyi nap parazstl.

    Annyira nzte a gynyr vrat, hogy szre sem vette a gynge porfelht, amely a vr tvben eredt, s mind erre szguldott. Csak amikor mr flsikett patacsattogssal elejbk ugrattak, Ksgerg akkor figyelmezett fl rjuk.

    - Lszl! Fiam! Lacusom, te!... - trta szt Jnos r a karjt, s egy sugr, dali legny rppent hozz. Oly meleg volt nagysga hangja, amilyennek Ksgerg a hossz ton egyszer sem hallotta. Vlla szles, dereka karcs, magas a homloka, rozsdabarna haja a vllra omlik, mint egy vastag brsonyfggny, orcja rzsapiros, akr a lnykk, bajusza vkony, finom szl szke. Az ilyen deli csnos legnyrt bolondulnak m a lenyok. Ksgerg tancstalanul nzett hol Jnos rra, hol meg a dali sudr ifj emberre. Ha nem nagysga mondja, ugyan ki nem tallja soha, hogy a fia volna! Cseppet sem formzza. Mg leginkbb a szeme tn. Az igen, az ppolyan mosolygs s haragos villm egyszerre.

    A csatbl megtrt vitzek krlajnrozzk a fiatal urat, kedvt keresik, s boldog, akivel kezet rz. Cserei Lukcs kapitny uramat nagyon szereti Lszl. Mst se lt, mst se hall, csak a szguldk kapitnyt. Hiba, ez gy van, minden gyerek az els tantmestert rajongja. Mrpedig megvan az oka r, hisz a villog tekintet, varkocsbajusz, deresed halntk, bronzbrra huszrtiszt kapatta r a kardforgatsra, drdahajtsra, nyllvsre. Tle ered minden haditudomnya. Az els trk lesre is Lukcs uram rptette az ifj sast. Ht persze hogy imdja akr az Istent. Amikor elmesli nki a harcsakirlyt, Lacus rfi megugratja rte a derk Golubnt:

    - , te medve! Ht volt szved elpuszttani azon szegny rtatlan llatot?! A Krisztusmridat. Mihly! Leszel te mg nkem kapitnyom, de akkor reszkessen a pogny!... Ugye azt is falhoz vgod?!

    - Belit kiszaggatom! Vrig a fldbe mindet betaposom! - csikortja ssze vadul Golubn a vakt fehr fogt, mint egy dhtett szelindek, mely vres hst zabl.

    Kacagnak a huszrok.A szkl vlgy torkban feljk iramodik a vr. Vagy a paripk

    csapnak t egyszerre szlsebes vgtba?!Ksgerg belbvik a l nyakba. Sebestyn dek a lovagls

    tudomnyra is megtantotta Dunaszentandrson, a Duna fvenyn. A l derk. Lovasa nemklnben. gy aztn nem csoda, hogy elsknt dobban lba az Egregy hdjra. Flig klyk, flig legny, piheknny gazdjt gy rpti, ahogyan csak lmban tud suhanni az ember.

  • A l tud ja az utat, mersz vben kanyarodik el az szaki s keleti oldal mellett, s fordul a dli falak fel. Ksgerg se lt - se hall, izgalmban elprsodik a szeme bogara.

    Hirtelen hatalmas lrma fakad. Megkondul a Buzogny-bstya mzsnyi harangja, ris, fekete-fehr fstfelleget rgnak a vrfalakon vaktltssel eldrren mozsarak s szakllas gyk, azutn vijjog ezst vrcsk ujjongsval felharsannak a Kapu-bstya keskeny kerengjn a krtk s harsonk. Boldog rmmel dvzlik a vr porfelleg rvnybe burkoldzva rkez urt.

    Min kavarods kerekedik, midn a porbl nem Jnos r jfekete csdre bukkan el, hanem egy almsderes kanca, s nyergben egy ttott szjal, tgra meredt szemmel bmul, spadt legnyke ll. m bdult izgalmban nem lt a kapu eltt s a szles csipks, bstys falakon feltdult sokadalombl egy emberfit sem, szeme csak a falakat issza, a tornyokra figyel. mennyivel szebbek, nagyobbak s msok, mint a szmederevi vr morcos nyolcszglete, vagy a kvini kkp, hogy az tkzben ltott Temesvr nyomorsgos fldhnyssncairl ne is beszljnk!

    A boldogan bmszkod legnykt flresodorjk a bezdul hadak, a vrbl kitdul otthoni npek: majdhogy az Egregy habosan sisterg vizbe zuhan, paripstul. Mikor mindenki leszll a lovrl, is lekszldik a nyeregbl. pp hogy csak fogja a kanca kantrszrt, s knnyekkel kszkdve, repes szvvel csorog tovbb. Kicsit kinyjtja a kezt, s ujjhegyt nekirteti a sokmzss kockakvekbl sszertt Kapu-bstya falnak. Igaz ht, itt van, ltja, nem lom. Beteljeslt, amirl annyi szpet reglt nki az a kedves kirlyi cseld: Sebestyn dek. Elg, ha hrmat lp, s bent van a legends hr Hunyad vrban.

    Egy zmk, kockaforma fick trtet t a tmegen, tjbl kt knykkel, trddel mindenbit durvn szertetasziglva. A csndes htatba merlt Ksgerg azt sem ltja, hogy a npek flsszel ugrlnak el a mlyvavrs gnyba bjt vrsszke, bodor haj, nagy orr fick ell.

    Ksgerg mla htattal csorog. Egyszerre megrngatja valaki gorombn a dolmnya szlt. Rekedt, fojtott indulattl vibrl hang reccsen r:

    - H, te fick!Nem is hallja, kicsit odbb farol.- Tenked ugatok! Te merted megelzni apmat?!Abban a pillanatban iszony fjdalom nyilall Ksgerg

    spcsontjba.A meglepett legnyke elregrbed szgel knjban. Akkor kemny

    klcsaps csattan el az lln. Elnyaklik hangtalan. les, gonosz kacags frdik a dobhrtyjba, sszerndul a megbntott, meggyalzott fi. sszehzdik fektben a fldn, ahogy Dunaszent-andrson szokott, amikor nla nagyobbakkal kellett megverekednie. Aztn aclrugknt kipattan, s feje egy messzirl rptett slyos buzogny erejvel frdik a tmad gyomrba. s a kt, sok evez- s hlhzstl kemnytett kle jr, akr a csphadar, s az orvul rtmad legnyke tlkorrbl megered a vr. De jfle anyagbl gyrhattk a nagy orrt, mert ocsdik lassan, s sunyt szemmel az aranyos vrl elkandikl tr markolatra fondik izzad tenyere. Lassan csusszan ki tokjbl a penge, egy minutum, s az a bolond - Ksgergbe vgja. Akkor flelmetes er mind a kettjket magasba ragadja s megrzza, mintha csupn vaksi macskaklykek vagy nyomorult nylfiak lennnek

    - H, tn mandragoraltl bolondultatok? - drgi Golubn.pp jkor, Jnos r kirvendezvn magt rasszonyval, j kis

  • aprdjt kommendln Szilgyi Erzsbet kegyeibe, s lm, nincs sehol az a gzengz. Hov tekergett el, gondolja bosszsan Hunyadi, ht nem tudja, hogy az aprdnak jban s rosszban mindtig ura oldaln a helye?! Br... j mg a fi, s bizonnyal a vrat csodlni mehetett. Tnik a mly s les rnc Hunyadi homlokbl. Rosszkor. Golubn akkor penderti elbe a kt imposztort.

    - Mtys fiam! - drdl Jnos r haragos gknt a nagy orrra, s Ksgerg elspad. Szvbe tzes flelem nyilall: ht ez is a vrr fia volt, aki t megtpzta, s akit oly kemnyen elagyabugylt?! - Ahelyett hogy apd dvzlnd, verekedssel duhajkodol?! - s nzi, hogy Erzsbet csipks kzikendjvel itatgatja a msodik fikja orrbl szivrg sr stt vrpatakot.

    - kezdte! - ordtja haragosan Mtys: - Mikor megdorgltam, hogy tged megelztt, kezet emelt rem!

    - Nem igaz! - kiltja felhborodottan a halszlegnyke.- Szgyentelen! Gyalzatos! - toppant a vrrn indulatosan, hogy

    megcsendl a sok drga aranycicoma a nyakn, tornyolt hajn, karjn s ruhjn. - Sohasem hazudik ez a kis rtatlan! - s a szepegst mmel, vrz orr imposztor fit guggolva a keblre vonja. - Hogy is hazudhatna, hiszen nki folyik az orra vre!

    Mellette ll sugr Lszl fia, s Ksgerg indulatnak tzes fellegn ltal is jl ltja: mennyire zig-vrig az desanyjt formzza.

    - Ugyan, des asszonyanym! - mondja a foga kzt fojtottan, hogy a krnylll szjtti cseldsg ne hallja: - Ismerhetn mr annyira ezt a himpellrt, hogy ez... mindent kicsikar magnak a vilgon?!... telt, italt, gnyt, jtkot, igazsgot...

    - Akkor is! - csattant a nagyasszony elsszlttjre: - Prfi az n kis csemetmet ne bntsa, mert tstnt az Egregy vizbe hajttatom a bstya fokrl...

    Jnos r teszen igazsgot:- Ki kezdte el, ki sem, n nem bnom. Bizonyos, rkezsem napjn a

    kedvemet szegttek: egynapi ristom leszen kenyren s vzen mind a ketttknek bntetse!...

    Azzal asszonyba karolt, aki titkolt dohogssal, foga kzt szitkokat mormolva, m nagy engedelmessggel kvette urt s

    parancsoljt. Erzsbet csak akkor engeszteldtt meg, amikor a hossz szekrkaravn belltott Hunyad udvarba, s a

    sereglajstromoz rdekok leszmoltk kezbe, a Dunaszentandrs alatt szerzett gazdag trk prdt.

    *

    , nem gy gondolta Ksgerg a vrral val tallkozst. Hogy a legels dolog, amivel megismerkedik: Hunyad brtne legyen! Elmondhatatlan szenvedett a legnyke, aki addig az lett kora hajnaltl ks jszakig a napfnyben tlttte a parton vagy a vzen, de mg dibdb kunyhjuk ndfalnak rsein t jjel is lthatta a csillagos eget. gy rezte magt, mint aki eltvedt a mesebeli fekete erdben. Mint a rabsgba esett prduc. Azzal kezdte bntetst, hogy nyugtalan sietsggel krltapogatta a brtne falt.

    Hajszlnyi rs sincs rajta- sehol! rva fnysugr se szrdhet be rajta sehonnan! Az ajt arasznyi vastag tfa pall, ngyujjnyi vasakkal megpntolva, akkora lakat lg rajta kvl, akr egy ritk. Mg Golubn se tudn letni rla...

    Amikor ktsgtelenl megbizonyosodott, hogy maradktalanul bezrtk, klvel zuhogtatni kezdte a roppant tlgyfa alkotmnyt. Annyit rt el, hogy valahonnan irdatlan messzesgbl hatalmas hang dndlt r:

  • - Nyughassl, adta csibsz, mert bjvk egy fustllyal, s igen elporollak!

    Mg az is gy hallatszott, akrha a magas ghl hangzott volna.Akkor srva fakadt, s zokogva leroskadt a cella kzepre.Vergdtt, akr egy szrnyaszegett madr, kit kalitkba csuktak.

    Lassan nyugodott meg, csitult el rvsa.Cincogst hallott a dohos szagok srjbl. Mintha csak valaki

    csfoldna vle: Patkny! - rebbent t agyn. Gyllte ezt az aljas, moh, fktelen, orctlan llatot, amely reggelre annyiszor elrgta az apja hljt, s a vzben les fogaival kimarta varsjuk vesszejt, hogy hozz frkzhessen, s elpusztthassa a halzskmnyukat. Ha megkapta, az evezlapttal menten agyoncsapta. S most ssze van lakatolva azzal az undort llattal! Hogy vinnyog a beste, akrha rezn, hogy mennyire utlja!...

    s haragudott titkos fjssal vegyesen Jnos rra, amirt vgig sem hallgatta jogos igazt, s ama csirkefog Mtys fia miatt t hvsre ttette. Ht ennyire igaztalan volna?! Ennyire megkapja a csalka ltszat? Ht... mg Hunyad vrban sincsen igazsg?! De, aztn eszbe jutott szegny desanyja, aki ha gyerekei ricsajozst meghallotta, kirontott a kunyhbl, s a csepeg fzkanllal mind a kilenc testvrjt megcsapta, nehogy a bajkever vletlenl megssza az igazsgszolgltatst.

    Lehet, hogy elszenderedett a penszes szalmra borulva. Arra kanta fl a fejt, hogy valaki szlongatja. Lehunyta jra a szemt, mert azt hitte: csak lmodja.

    De nem! Megint csak megszlalt a rekedtes hang:- Hej, te! Te lomszuszk! Te vilg lustja!Nem felelt. Ez a... tlkorr gazember hangja! Fordulj fel!

    Fellem kiablhatsz! n raszm, naphosszat elldgltem a csnak farban, nmn nzve a zsinrra akasztott tfahj dugt: kstolhatja- mr a harcsa a horogra kttt csirkebelet?! n elbrom a magnyt!

    - Hej, te legny! Hogyha... megszlalnl?! Nem j m ez a settsg, a dohszag, nem szeretek n egyedl lenni vinnyog patknyok kzt!

    Ah! Lm, ez a bitang klz sem szenvedheti az ristomot! Lm csak, te sem vagy ms, mint a tbbi ktg, pedig... igen nagy r ivadka vagy!

    Mg mindig nem vlaszolt. Pukkadj meg, mint a felfvdott Tehn. Trden rgtl, llamat ttted, kllel!

    Akkor dhdtt sziszegs hallatszott, ahogy a szarvasvipera beszl a Deliblti-puszta homokbucki kztt. Jobb is, hogy nem rtette, mert Mtys rfi csnya gorombasgokat hadart, olyan sebesen, ahogy egy elszabadult szlmalom kallja szrja a lisztet.

    Ksgerg hangtalan nevette a tlkorr mrgt.Azutn panaszos nyszrgst hallott. Lm, eltrt a mcsese a

    goromba portknak! Noht ilyen hamar kitelt a trelem meg a btorsg?

    - Mi kell, te... te vilgcsfja? - sznta meg vgl is.Mtys megknnyebblten szusszantott. Utlta s flte szve

    mlybl a sttsget, de apja szigor akaratval mg kemny termszet desanyja sem mert szembeszeglni, s ezt a rettenetes ristomot mindenkppen el kellett szenvednie. Csakhogy vgre trsat tallt, hogy Ksgerg megszlalt. A falbl kijrt egy nagy kocka. Mtys annak a helyn t susogott, kiablt, ahogy jtt. Ezt a titkot rfisga a mr brtnt szenvedett aprdoktl tudta, s ezrt lt

  • vele.

    - Jer ide, pajts. Nyjtsad a kezed. Ocsmnyul bntam veled. Tudom. Mr megbntam.

    Furcsa, de szintn hangzott. Ilyen volt ez a Mtys. Sokszor lhetetlen, akaratos, hallatlanul makacs s pimasz, mskor meg elcseppent kis hjn, oly jsgos volt. De az a temrdek nagy esze minden szavban ott szikrzott. Ezrt rt el az letben mindent, amit akart.

    Odalpegetett a lyukhoz a halszivadk, s kitapogatta az rfi kezt, s derekasan megszortotta. Mtys felszisszent haragosan, azutn felkacagott.

    - Most mr elhiszem, hogy te ttted agyon a harcsakirlyt. Az apd Krisztust, te..., te bivaly!

    - Az apm se bntsd, mert... pozdorjv trlek, ha... kiszabadulok!

    Mtys rezhette, tlszaladt a clon, s valami sebbe nylt bele akaratlan. Szeppenten kussolt, s megvrta, hogy Ksgerg elmondja: - Szegny apmuramat... Dunaszentandrson... levgta a pogny! Nincsen mr nnkem, aki enni adjon, vagy... maghoz szortson...

    Azt rezte Ksgerg: igen megszortja Mtys az vt mind a kt kezvel, s a keze fejre valami meleg csppen. Sr... No nzd csak... Elszr agyonvg, azutn... megsiratja apumat! Mg ilyet ki ltott?! S nki is megereszkedett valami a torkban.

    - Mi a neved, fi?- Ksgerg.

    - Te... Akarod-, hogy... legynk..., legynk... srig j bartok?!

    A legnyke rblintott, de Mtys ezt nem ltta, csak azt rezte, a kezt megszortja a krges, kemny marok.

    Hallgattak, akrha megrstelltk volna mind a ketten elrzkenylsket.

    - Sajnlom, hogy ilyen volt az els napod a vrban.- Temiattad.

    - Fjlalom. Igazn. De majd... n mutogatom meg tenked cserbe minden zegt-zugt! - fogadkozott Mtys, majd izgatottan folytatta: - Nagy m! risi! Majd megltod! Nagyobb s kesebb, akr a budai kirlyi vr, a Friss Palota! n tudom m, hogy mikor plt! Anno Domini 1330-ban rakatta Kroly kirly, amidn belbukott a szerencstlen havasfldi hadjratba. Az n nagyapm 1409-ben kapta meg Castrum Hunod-ot, ott lg most is a Lovagteremben a doncis levl. Rajta a kirlyi pecst. Akkora, akr egy szzesztends teknsbka pnclja. Rajta vagyon Sigismundus felsge manuproprija. Karmazsin betkkel rajta ll: Nos, Sigismondus Rex et Imperator Hungariae, Transsylvaniae, Croatiae, Podoliae, Serviae, etcetera... Vagyis hogy ajndkozza Buthi Vajk regapmnak, mivel j miles aulae volt, hv s kezes, szorgos kirlyi vitz. A nevnk is innen ered, ezrt hvjk az apmat Hunyadi Jnosnak! De ht hol van az mr, az a szirti kecskel? - ggskdtt joggal Mtys: - Most az udvarunk is nagyobb, mint akkor volt az egsz vr! Majd megldd! Lszl btymuram pp most ttte el a huszadik vt, janurius havban. Nos, amikor kelme szletett, akkor fogott hozz tpteni a vrat apmuram. Majd megldd, holnap, ha innt kiszabadulunk, hogy micsods!? Az egsz orszgban, de tn a fldkereksgen sem akad mlt prja. - s szabadulsuk pillanatig magyarzta lzas bszkesggel: ez hol van, az milyen, s hajtogatta: Majd megldd!

    Ksgerg mindinkbb elkeseredett s elszomorodott:

  • - Mirt csukatott b minket az a j Jnos r! Mr e sok szpsget sorra lthatnm!

    - Ne haragudj apmuramra! kegyelme szigor, de igazsgos. Nemcsak a vrnak, nki magnak sincs prja. nrm se neheztelj. Majd n holnap megmondom nekije, hogy... n kezdtem... Csak ne haragudj mr, no!!

    A halszlegnyke lmlkodott. Ht gy igazodjk el az ember az rfle gondolkodsn!

    Zrmbltek az ajtn a goromba lakattal. Lm. Mtys rfi ll nap szval tartotta. Nincs az a pap vagy piaci rus, aki klnbl rten a mdjt. Aztn mg j, ha mr betlttte a tizennegyedik vt ez a tlkorr...

    - Kifel, klykek! - drgtt rejuk a rezes orr, galambfehr porkolb, kinek a hasn tn szz kulcs is csrgtt nagy karikn. Oly kvr volt, hogy az eskvje ta nem ltta a csizmjt, mert eltakarta szeme ell hordnyi hasa.

    Mtys kzen fogta Ksgergt, s hrmasval ugrlva a fokokat, felrohantak a kong falpcsn a szikrz napfnyben izz macskakves vrudvarra.

    Sttsghez szokott szemk kprzott. Szdelegve lltak a kivsott kkszbn, a k ajtflfba kapaszkodva. Nem! Ilyen csodlatosan mg sosem sttt a nap! s ilyen ze sem volt mg soha a szabad levegnek! Mint a mzsr, olyan des! s az udvar ezernyi napfnytl szikrz macskakvvel olyan, mint valami ris aranyl vz, melyen szivrvnyosan fnylenek a nap pikkelyei.

    Kacagva csobbantak bele az aranytengerbe.

    *

    Mtys gy falt a refektrium kecskelb asztalnl, mint egy hkopp farkas, amely egy egsz tlen t nem evett. Ksgerg csak mdjval eszegetett, minden falatot alaposan megrgott, gy tantotta az apja: nem szabad hirtelen nekiesni az evsnek, nehogy megfekdje a gyomrt a nagy hirtelen bnyelt tmny tel. Meg aztn a legtbb fogstl azt sem tudta mi lehet?! Megszokta otthon a hajdint, a harmatkst, a klest, a finom slt vagy ftt gyknybndt meg a szz- s ezerfle halat, lvel avagy parzson, tepsiben, nyrson stve. Itt meg hsok, fzelkek, sznjtsz mrtsok, stemnyek.

    Leginkbb a foszls hfehr bzakenyr zlett kelmnek, mely odahaza olyan ritka volt Dunaszentandrson, akr karcsonyi kalcs.

    Csak akkor csillant meg a szeme, amikor lhtk egy slt libt tettek elejbk nnn sisterg zsrjban, fnyes ezsttlban. Nyelt egyet, most jt fal is: a libt szerette, maga fogyta volt mindig a Duna szln, a ndasban. Odaszott kzjk a vz alatt, felnylt, ahol porzott a vz a szrnyasok lbcsapsaitl, s lerntotta ket a mlybe. Egy mozdulattal kitekerte a kapldz vadld nyakt, aztn az vbe fzte, s ha kellett, megkapott mg egyet. Kt kvr gnrral btelt a nagy csald. Az anyja ppilyen rzsaszn ropogsra sttte.

    Hanem Mtys gonoszul csillan szemmel lecsapott a tlra, hajlkony pengj szilziai ksvel lekanyartotta a libamadr mindkt dobverjt, s irigyen a maga tnyrjra tette. Moh brzattal beleharapott egyikbe, br mr a fln csordult ki a sok zsros tel, s a msikat is gy szorongatta, mintha el akarn venni tle valaki. Arra is kittotta a szjt, erltette, de nem tudott mr beleharapni. Nem frt bel tbb. Akkor hallotta meg: Ksgerg hangosan nyelt, megnyeldekeltette a veszett kvnkozs. Mintha ftyol hullott volna is Mtys szemrl, megrezzent, kialudt szeme bogarban a srga lng, szinte bocsnatkr mozdulattal nyjtotta a dunaszentandrsi legnyke fel:

    - Egyl, pajts!

  • De Ksgergben feltmadt a srtdttsg ggje.- Ksznm, rfi! Nincs mr ehetnkem! Torkig eltellettem...- Te! - csattant fl Mtys, s megint flparzslott a szeme. -

    Parancsolom, megedd!

    - Csukass megint ristomba, n - akkor se!llt mr mind a kett. A zmk, tlkorr rfi meg a sugr

    jobbgylegnyke. sszefondott a szemk sugara, mint kt les penge.- Te! - mondta kisvrtatva Mtys, de sokkal halkabban. Aztn

    megint, mg halkabban, s vgl mr nevetve. s thajolt az asztal felett, megmarkolta Ksgerg vllt, s megrzta nagy ervel. - A szakramentumodat, fi! Ember vagy a javbl! Els cseldnk vagy, aki nemet mert mondani nekem!...

    *

    Ksgerg szeppent htattal kvette a szeszlyes csikknt vihncol Mtyst a hossz, boltves, magas, visszhangz folyoskon. Irigyelte az rfit, hogy ilyen alaposan ismerte ebben a roppant krengetegben a jrst. A halszlegnyke egyre attl reszketett: otthagyja valamelyik elhagyott szegletben, s tbb sohasem tall ki a napvilgra. Borzaszt furcsa rzs tlttte el a szvt, gy rezte, hogy befalaztk. Hogy feneketlen ktba vetettk. Hogy nki - aki eddig vilg letben mindig csak ing, susog s knny nd s ss kztt jrt, valamelyik gonosz szellem - aki az rvnyek mlyn ordt jszaknknt! - a vllra rakta ezt a kifaragott hegyet. A hosszks, keskeny ablakok is oly magasan voltak, hogy az lomkarikba foglalt mriavegen t behull sugrnyalb is elenyszett, mieltt mg fldet rt.

    Topogva botorklt a sebesen iraml rfi utn. Ksgerg rezte: trelmetlen Mtys. Egyszer a dunaszentandrsi fi megllt, s megbmult egy rozettsan faragott, ktszrnyas, arasznyi vastag ajtt.

    Egyszer tmjnszag csapta meg a legnyke orr t. A napfny kk-ezst gnys, cseppet kancsal, sovny asszonyra hullott, aki flt mozdulattal lelte maghoz fekete kp kicsinyt. Ksgerg halkan odaszelt Mtysnak:

    - rfi! Lbujjhegyen!- Mirt, te?- Szoptat. Ne zavarjuk!...A tlkorr hangosan flkacagott.- Bolond! Ez csak kp. Piktor csinlta. Mriaszzanya.Maghoz hzta a rebbeg legnykt, s mohn frta tekintett a

    szembe. Vizsglta, firtatta, mint azokat a furcsa, klns szn s figurj lepkket szokta, amelyeket Gligor ap, az erdbli vn cssz hozott neki estelente, kedveskedsbl.

    - Nem igaz. Csak jtszdol velem. Lehet olyan ember, mg fsttt kpet ne ltott volna?

    Hirtelen csapott t ms szra. Ksgerg flhez hajolt:- Jer velem! Most... mutatok nked msmilyen asszonynpet... Pszt!

    Csak... mindig lbujjhegyen jrjl!Fellopakodtak az emeletre a keleti szrnyon.Forr, nyirkos tenyere gy szortotta Ksgerg csukljt, mint

    valami tzes bilincs. Az emeletrl pedig a padlsra surrantak.- Pajts! llj ngykzlb... De mg... - lehelte oly forrn, hogy

    sttte Ksgerg flt a hangja -... a llegzeted is tartztasd!...

  • Mssz utnam!...A dunaszentandrsi fi llegzet-visszafojtva igyekezett a gazda

    utn. Oly stt volt, hogy a sajt kezt sem ltta. Pkhlk csapdtak az arcukba, s meleg, kesernys porszag csavarta az orrukat. Ksgerg majd megfulladt a flledt forrsgtl. Halk kis motoszklst hallott. Knny reccsensflt, majd fojtott szitkozdst. Aztn alulrl hirtelen keskeny fnycsk frdott a padls j szakjba, mint egy aranypengj tr.

    - Ltod? - zihlta Mtys: - Ltod? Milyen gynyrek?!... Hol van az a piktor, aki festeni tud ilyen madonnkat?...

    Ksgerg elrehajolt.Odalent lenyok frdtek hatalmas dzskban. Boldogan doromboltak,

    s szabad kacagssal lveztk a forr vz ldst, mint az erd tisztsn porban burukkolva jtszd galambok. A dunaszentandrsi fi kis hjn eljult. ilyet mg sohasem ltott. Gynyrsgesek s egytl egyig csupa izgalmas sejtelem... Szentandrson az volt a szoks: lenygyerek sohasem frdtt a Dunban vagy csak elbjva, hogy mg az gi madr sem ltta.

    - Ltod? - szinte mekegett az izgalomtl Mtys: - Minden szombat estvlen... itt az n tanym... Akkor csutakoljk le magukrl a vrbli ncseldek a szutykot... Ha asszonyanym... valaha is megtudn: kitekern a nyakam!... , be gynyrek!

    Ksgerg kba kppel bmult, de alig ltott valamit, mert az izgatott rfi minduntalan eltasztotta akaratlan a vllval. Amint trden llva hol jobbrl, hol balrl kerltek a lyuk mell, akkora porfelleg kavargott krlttk, akrha szilaj paripk ltal tovaragadott ngyesfogat hint robogott volna ltal a padlson.

    Ksgerg akkort prsszentett, hogy majd lerogyott alatta a mestergerenda. Tmadt odalent veszett sivalkods, ijedt sikoltozs! Mintha a legendabli szatrok trtek volna az erdei tiszts forrsban frdz kecses nimfkra! Mtys fktelenl tombolt s nyertett, akr egy karmbl szabadult harmadf csik. Vgre valamelyik cseld szbe kapott, s elfjta a mcset, s egyiptomi settsg szakadt a fered szlra.

    - llat! Barom! kr! - sziszegett Mtys s toporzkolt.Ksgerg regember korban sem tudta volna megmondani: hogyan

    keveredtek le a padlsrl. Gnyjukon, arcukon kvren lt a kosz. gy nztek egymsra, mint kt ismeretlen, aki csak most tallkozott. Aztn bizalmasan, mint akiknek immron kzs titkuk van - egymsra kacagtak. Egy ebdlszobba osontak, s az nkancsbl vizet szvn a szjukba, majd tenyerkbe bukdosva, knyesked macska mdjra megtisztlkodtak.

    Aztn Mtys belkarolt Ksgergbe, s a nyugati szrny fel vonta a folyosk labirintusban. Bbskodva, v szeretettel, mintha csak a btyja volna ennek a... gymoltalannak.

    Egy hatalmas ajt eltt megllt. Csupa kocka: s minden kockban mosolyg angyalka. Emberfej magassgban a Hunyadiak cmernek aranybl vert pajzsa. Az egyiken egy holl, szjban olajg. A karma levgott szerecsenfbe vjva. Fent a jobb sarokban flhold kunkorodik, blben szikrz tg csillag.

    - Ez a mi si cmernk, ldd-?! Ezt mg... Buthi Vajk nagyapm hozta valahonnan Besszarbibl a Castrum Hunodba! fnyesedett meg egyszerre Mtys klnben rdes hangja.

    Mert akrki irigyk akrmit is beszl, ez a cmer a Hunyadi-csald ri eredetnek sforrsa, bizonysga! Cmere csak rnak van! - szokta volt mondogatni cseppet dlyfsen asszonyanyja, a Szilgyi-csaldbl szrmaz Erzsbet, kiknek cmerben egy kszli zerge tncol, magas hegycscson. s asszonyanyja mg mst is szokott mondogatni, ksza

  • szbeszdet, knny fuvallatknt tovalibben legendkat. Hogy azt beszlik az erdlyi cserfeskatk: a nagy nmet-rmai csszr, Zsigmond erre jrt volna egy zben medvevadszaton, s megsebezte szegnyt a zskmnyul ejtett vrengz vadllat, s egy erdei kunyhban egy szegny reg favg gynyr lenya polta vissza az letbe. Azutn, amikor elment vissza s Buda vrba, egy gyrt hagyott ott bizonyssul, amelynek pecstmezejben egy rva holl lt, s csrben arany gyrt tartott. De mieltt elutazott volna, poljt frjhez adta egy senki kis olh kenzkhez, Buthi Vajkhoz. gy aztn az a hr jrja, hogy... Hunyadi Jnos Zsigmond csszr termszetes gyereke.

    A msik szbeszd pedig Nagy Lajost lltja az apja apjnak, valami mzesmzos mesbe gyazva, sebeslst, pol apct lltvn a favg lenynak helybe.

    Mindegy az. Mtys szemhja ilyenkor mindig sszeszklt, vad lng buggyant ki rajta, s szerette volna kst belevgni a csrogba, s rordtani, kegyetlen, jjel tmad vrmedvt is messzire ijeszt hangon: Nem igaz! Hazudsz! Nem volt zabigyerek az apm! Sokszor megkrdezte mr az desapjt is:

    - Ki volt az n regapm?- Buthi Vajk.- Akkor... mirt hvnak minket Hunyadinak, ha...- Szamr gyerek, te! Az n megboldogult desapm oly rettent

    kitn vitz volt, hogy Hunyad vrval ajndkozta meg rette a kirly felsge.

    - Melyik kirly, apm?- Ht... a Zsigmond nagysga!- Aha, aha! s... Vajk regapm - hol, merre szletett?!- A jfle tudja! Valahol Besszarbiban. Ldd-, milyen furcsa,

    n sosem krdeztem tle, s sosem mondta.- s... megengedj, des apmuram! De... hogy hvtk n

    ddregapmat?!...- Ezt se tudta megmondani apm, mert... karon l csecsszop volt,

    amikor egy trk ellen vvott csatbl nem jtt vissza az apja, s t a rokonok lktk fl egy ponyvs szekrre, mert a nyakban lgott ez a mi holls cmernk s errl tudtk, az vrk. Nem ismerte szegny apm az apjt. Azt se tudta, apr termet volt-e vagy ris. Hogy jl forgatta-e a kardot, vagy...

    - Az n ddregapm csak j vitz lehetett! kiltott dhtl lesen Mtys, s pici klvel rzuhintott az ebdlszla asztalra, hogy csak gy zengett.

    - Az apd Krisztust! - nevetett Jnos r, s lbe kapta, s sszevissza cskolgatta fiacskjt, akibe ilyen komisz nagy termszet szorult. Majd utoljra mg egyszer megnyugtatta:

    - Egyet tanulj meg, des fiam! Soha senki eltt sem kell szgyenkezned a szrmazsod miatt! Ez a mi csaldunk gy magyarzta apm is meg tbb tuds dek is, amikor Itliban jrtam Visconti nagysga zsoldjban, de Budnak vrban is - bolgr-trk eredet! A mi nemessgnkhz semmi, de semmi kze se csszrnak, se kirlynak, se ppnak! Senkinek sem tartozol kezet cskolni rte! Ha valaki pedig csfoldni, ungorkodni merne vled ennek miatta, ht... tgy gy vle, mint Buthi Vajk regapd a megvadult bikval! Kinek is baljval megragadta szarvt, majd jobbjval gy homlokon zuhintotta, hogy lettelenl rogyott ssze szegny pra! Vagy msszor is, mikor nzte, hogy Hunyad vra alatt az Egregy-parti malom molnra hogyan gyetlenkedik az elkopott k cserlsvel, negyedmagval. Odament, rjuk frmedt tisztessggel, elzavarvn ket, egyedl zkkentette

  • fel a barom nagy kportkt a rdjra!Ilyenkor mindkt finak ragyogott a szeme. Csak Erzsbet, a

    felesge nem tellett el rgi dicssgk szikrz fnyvel. Mg mit nem! Nagyapa, aki bikkat csapdos agyon, s malomkveket emel a helyre! Ph! Az is valami?! De hiszen azt se tudjk, hogy hvtk a ddregapdat! Htha valaki csak a nyakba kanyartotta azt a kis holls amulettet? s akkor? Akkor... knnyen lehet, hogy... besszarb kecskepsztorok voltatok, vagy... olh favgk, vagy... bolgr nadrgosok: valami kis ispn szolakjai, akik a prbrt meg kilencedet hajkurszttok ki a jobbgyokbl!... Erzsbetnek ez az egy dolog fjt, az ura szrmazsnak bizonytalansga.

    *

    A gynyren kifaragott ajt msik szrnyn megint ms cmer. Ngy mezben kt-kt kirlyi koronrt gaskod, kilttt nyelv srkny, br az is meglehet, hogy oroszln. Legfell strucctollas lovagi sisak, annak tvben sokg aranykorona.

    - Azt nzed? - horgadt le egyszerre Mtys elbbi forr lelkesedse. - Csak nzzed is. Van sok nznival rajta! Az az j Hunyadi-cmer, a hres! Mert azt... a klyk kirly adta! Evvel trlte ki apm szemt, amikor - Bcs vros piacn a lbai el rkre letette a guberntorplct!

    - Letette? Hiszen... Sebestyn dek minden levelben... guberntor uramozta! Minden- levelben s protokollumban...

    Mtys idegesen legyintett:- Rajta ragadt! Erdlyben mai napig is mindenki vagy nagysgos

    vajda rnak vagy guberntor uramnak szltja apmat! Pedig... se guberntor mr, se vajda...

    A tlkorr rfi gnyos-keseren biggyesztette le szgletes ajkt. Ilyenkor mindig a torkra forradt a sz. Most meg klnsen, mert - hogy mondja el ennek a bivalyborj mdjra rtatlan ficknak, hogy - a lemonds elfogadsa a kirlyka ltal stt megalztats... De kimondani nem szvesen mondta. Csak megrzta gorombn a fejt, hogy szertereplt vastag csepszl, kondor haja:

    - Szrke madr lett az n apmuram, te fi! Hanem sz kzben mr megint gonosz-ggsen fllngolt az arca:

    - De, olyan madr, aki, ha akarja, ht az egsz rengeteget a szrnya al vgja! - Nevetett: - Madr az n apm, de sasmadr! Mgpedig kirlyi! Nincs nla nagyobb s gazdagabb r szles e hazban! A fl orszg az v! Ha csak egy cseppet is akarn, a msik fele is az v lehetne! Akr mr holnap!

    Egyszerre elkomorodott az arca

    - De ht... az n apmuram... nem akarja a hatalmat. csak a... bkessget htja. - Fojtottan, majdnem dhs bosszsggal csengett a hangja: - mr mind elnyerte, amit letben akart. Volt mr vekig minden magyarok ura. Szultn, csszr, ppa rettegte hatalmt. Csak ppen sunyta le a szemt, hogy Ksgerg meg ne lssa flelmetesen fortyog indulatt: - a... a szent koront Visegrdon, a... ldafiban hagyta... Nem akarta a fejre tenni, nem akarta!... - drmgte olyan felems hangon, hogy Ksgerg nem tudott elmenni rajta: gylli-e ht rette az apjaurt, vagy csudlja?!

    s nem mondta tovbb titkos gondolatt, hogy... ha r lett volna bzva az a szp, sokcscsk aranypnt, bizony a fejbe nyomta volna. Tiltakozs ide vagy oda. S aki ellene merte volna ttani a szjt, annak - elcsapatta volna a fejt!

    De ht... okos ember sohasem mondja ki rgvest minden gondolatt.- Trld meg a lbad, mert... ahov most belpsz... ez a hely... -

    hegyesedett meg a tlkorr rfi hangja: - Ez a... szentegyhz a

  • vrban. Ez az orszghza!...s bszke mozdulattal a tenyerbe csapott hrmat.A jeladsra flpattant az ajt mindkt szrnya, s Ksgergnek a

    kvetkez pillanatban szeme-szja elllt a csodlkozstl. Csak llt ott, mint rekken jliusi forrlbban a nd kzt a lg szrny gm, amely annyira elpilledt, hogy nem tud felszllni sem...

    Az elbb jrt a kpolnban, de az... semmi se volt ehhez nyolcszor-tzszer is elfrt volna ebben a csodlatos teremben.

    Kzptt t karcs, fekete mrvnyoszlop llott, amelyeknek mindegyikbl nyolc-nyolc kgerenda sarjadt, s kecses vben hajolt a homlyba vesz mennyezet fel.

    Ksgerg pldtlan izgalmban csaknem flnevetett.Akrha a kmvesek - vagy kicsodk - a tk virgt csinltk volna

    ki, de kbl!

    De annyira elrestellette magt, mintha az Istenrl mondott volna valami ocsmnysgot!

    Nem, ezt nem ember csinlta! Ilyet nem tud emberfia! Ez... ez lett valahogy... Bizonnyal varzslk!... vajkos igkkel... Valaki itt megllt..., leszrt t kvesszt, s az aztn... kihajtott..., gazott, leveledzett s... gy lett ez a bbjos terem... Akkora, de akkora..., az ember elvsz benne...

    Hogy csillog a padlja! Aprcska fehr meg veres kavicsokkal vagyon kirakva... Nem, ilyet nem tud az reg Duna sem!... Hej, hogy volt trelme ennyit elbabrlni rajta valakinek... s... lm, minden oszlop mellett egy kertett mez, benne az gaskod srknyos-korons, holls cmer!... A fal felett, az oszlopsor kt oldaln vastag, ezerszn sznyegcsk szalad, mint ndas a Duna kt partjn... s... nagy, veresfenybl, cseresznyefbl, rzsafbl eszkblt csupa csipke faportkk. Telirakva mindegyik roskadsig hlyagos veg, ezst meg arany serleggel, pohrral, mves szp bokllyal... Ksgerg nyelve duzzadtan szjpadlshoz tapadt, mintha egsz halat falt volna b, amely se t-, se tova... Mg nem ivott soha msbl, mint kivjt loptkbl, mely a foly partjn termett a ss kztt, a fzfkra futva... Olthatatlan szomjsg lepte meg, eltikkadt egszen... Innia kell most tstnt, mert klnben meghal... itt nyomban...

    Micsoda tndri kprzat jtszik vle?!s a falakon a meskbl ellopott sznes fonalakbl sztt krpitok

    csngenek mltsgos redkben: t meg ltal szve arany s ezst szllal... Olyan slyosak, hogy Ksgergnek verni kezd a szve ijedtben: most mindjrt leszakadnak!... s az ablakok eltt, pihen srfs pillangknt vrtarany szvet, biznci broktfggnyk!... Jaj, a srs a torkt fojtogatja!... A fal szabad mezin gynyrsges kpek!... Le kell itt trdelni, arcra borulva, srva fohszkodni az egek urhoz, amirt ezt a csodt megpillanthatta...

    A szemkzti oldalon, ltja, mikor kicsit fordulni merszel jult htatban, egy hfehr, mrvnybl kiszabott kandall peremn fekv oroszlnok vicsorgatnak... Akrha ris fehr haj szna szembe vle a sosem ltott sznek folyjn... Fl erd is elghet fekete gyomrban, egyetlen estelen!...

    , jaj, hov tvedt? Sebestyn dek keleti mesibe? , csak el ne tnjn ez az lom, ez a vajkos varzslat!...

    Krmeit tenyere hsba vjja: bren van-, vagy csak gonosz tndrek jtszanak a szemvel?!

    Amikor felst a fjs a tarkjba, akkor lehhent egyet, s a homlokt simogatja, mintha fjna.

    - Ide fut ssze Erdly, ha fttyent nekik apmuram! - mondja

  • furcsn Mtys. Gg s bmulat izzik egyszerre a hangjban, sejtetvn: pedig igazn rengetegszer ltta, mg t is megkapja a lovagterem fnyz pompja. - gy nzd meg, pajtsom, ebben a szlban vgta apmuram a hercegi nyaklncot ppa szentsge kvetnek az arcba!

    Ksgerg htradobban. Szvig sjtott a tlkorr rfi szava. A szmederevi apt r ezerszer elmondta az aggszakll fzfa alatt: E vilg legfbb fejedelme a ppa szentsge, mivel Krisztus urunknak fldi helytartja! Nkije korons csszrok s kirlyok alzattal a fldig hajolva hdolnak!... Ha pedig szentsge ekkora nagy ember, akkor bizonnyal, akit a maga kpben kld el kvetsgbe ilyen kis orszgba, azzal senki teremtett emberfia ilyen gorombn nem bnhat. Fllentesz, koma! Adod itt a nagyot, pedig... ez... nincs hazugsg nlkl!...

    m Mtys rfi akkor mr ott ll az egyik falat elbort brokt mellett, s mutatja:

    - Itt szaktotta b ezt a drga kamukaselymet a lnc.Nzd meg a falat, itt az arany nyoma... Apmuram az Istennek sem

    engedi bvarrni ezt a boldogtalan lyukat. Akarja, hogy mindig lssa, s ha ravasz ppai rkk nla fondorkodnak, hadd figyelmeztesse 1448-ra, a vilgraszl rigmezei gyalzatra. - Mondja, mondja, krdezetlen: - Akkor indult hadba apm, Murd szultnt akarta kiseprzni a Balknyrl.

    Ers szvetsget kttt Szkander bg szkipetr fejedelemmel. Tucatszm kldte a pecstes knyrgst a Vatiknba: Sanctissimus Pter! Porba hullt fregknt fetrengek eltted. Krisztusrt, szegny kis Magyarorszgrt vonulok hadba az istentelen pogny kontyosok ellen, segts meg engem, pnzzel, fegyverrel, hadakkal! Azt hiszed, seglte?! - biggyedt le fityml-gnyosan az rfi szja szle: - Hercegi cmet kldtt neki s egy hitvny arany nyaklncot! Apmuram legszebb lma omlott ssze. Csodlkozol-e ht, hogy a nyaklncot a legtus r orcjba vgta?! - Homloka sszerncoldott, durva vons, koravn arcra fekete vonsok suvadtak, elmondhatatlan keser s kevly harag rzta: - Tudom is, hogy mirt csinlta ilyen grny mdjra a ppa? Mert... valaha szentsge vatikni kvet volt Frigyes csszr bcsi udvarban, s... a tprdtt Piccolomini rnak mindennl fontosabb, hogy a rt szakll kjzernak kedvbe jrjon, mint a vilg politikja. Flnek apmuramtl, az ers Magyarorszgtl, s ezrt egy teken vzben elrekkentennek bennnket! Leckt akart adni Hunyadi Jnosnak a ppa r! Sikerlt! Huszonngyezer magyar, cseh, rc s romn vitz vre szrad szentsge lelkn... Bmulsz, honnan tudom mindezt? Van nnekem tuds magiszterem, atyai rokonom, Vitz Jnos. Nagyvrad episcopusa! nla jrok n oskolba...

    Megint ugrott egyet az esze kereke, odahagyta Carvajal bboros-kvet kemny megalztatsnak histrijt, s mr a tanulssal volt baja.

    - Mg kt kurta ht, s anym megint elhajt Nagyvradra, mivel megj Bcsbl Jnos pspk btym. El kell mennem, pedig... olyan szvesen jrnm apmurammal a hadak tjt. - Trfs ktsgbeesssel fordtotta ki mindkt tenyert, akr a kufrok, ha emberkre talltak az alkuvsban: - De ht mit csinljak?! Apmuram katont Lacus btymbl akar, bellem meg ernek erejvel papot fabrikl. Ha... Vitz Jnos btym obsitot veszen n lszek helyette a Partium ppja. - Ismt felfstlgtt a gg a hangjban: - Meglehet..., azutn pedig nemsokra Estrigoniumban Magyarorszgnak hercegprmsa?!... - Ismt csak megkushadt bszkesge, s tpreng aggodalommal mormolta: - Az reg rdg, de nem m n, aki csuht akar!...

    Megint belkarolt bizalmasan, s lassan megindult vele a pomps termen t. Ksgerg zg fllel hallgatta, hallgatta, s minl beljebb jutottak orszg hz-ban, annl inkbb rezte, hogy nevetsges kis

  • trpv kushad. Hogy a tekns rezheti gy magt kemny pncljban: rentt, belle soha tbb ki nem bjhat. Abban kell lnie s elpusztulnia.

    Mtys a kszbn mg megllt, s mosolygs fennhjzssal visszapillantott jra a ragyog, csupa fny s csupa pompa lovagszlba. Kuncogva sugdosta:

    - Aztn itt volt az is, hogy apmuram Paolo Santini talin mvsz uram terveit bogarszta, aki akkor ppen az emeletet hzta fel a vrra. Nzi, nzi egy darabig, aztn a bajszba mosolyog: Maestro caro! Odaadn egy minutumra a rajzirnjt?! Signore Santini megdbbent, megrettensben beszvta ktfell az orcjt: tudta, a padrone, hibt tallt a tervben. Hol ht a hiba, nagysgos uram?! Apm nem felelt, csak erlyes vonssal thzta az ebdlszlt egyszer erre, aztn meg arra. No, mit gondolsz, mirt csinlta?!

    Ksgerg rtetlenl vltogatta a lbt. Csordultig volt a szve, a lelke a temrdek mindenfle ltvnnyal, tapasztalattal. Csak a vllt vonogatta.

    A tlkorr rfi kemnyen a lapockja kz vgott az klvel, s kedves harsogssal hadarta:

    - , te rva jszg! Bezzeg Signore Santini azonnal tudta, s knyrgve instlt elnzsrt! Ht ha egyszer nincs hely hol kiadni az telt, minek legyen olyan, ahol az ember befalja?! Ezrt van Hunyad vrban nem csupn orszghz, kpolna, rhza, de mg dancsker is, ahol az ember megszabadulhat attl, ami - szorongatja!... Vigyzz, rajta ne kapjanak, hogy valamk szgletben, sarokban vgezed kis vagy nagy dolgodat, mert hajls mogyorplcval hlljk meg a pribkek tudatlansgodat!...

    s kacagva elszaladt.

  • HARMADIK FEJEZET

    amelyben Ksgerg megismerkedik Boromissza Gbris rfival Hunyadi f-f aprdjval s annak gyehenna tzre val szolgjval, a ppos Malakissal. Ami mg ennl is nagyobb baj: ifji letben elszr retall a szerelem, s soha tbb el nem hagyja. Itt

    kezddik a mi ifj bartunk keserves klvrija

    Nehz az lete a szegny rvnak, mg akkor is, ha prtfogoljk. Ht mg ha valakinek Hunyadi Jnos a patrnusa, akinek - br leksznt minden tisztsgrl, mgis egy egsz orszg gondja nyomja a vllt. J, az igaz, hogy Ksgerg aprdja lett nagysgnak, m ez sok-sok tanulssal jr. Oly sokkal, hogy az ember nem is hinn taln.

    Ismernie kell a vrban minden szokst. rtenie kell a betvetshez, olvasshoz, a latin nyelvhez, a lovaglshoz, fegyverforgatshoz, az udvari mdihoz. Meg kell tanulnia azt a bonyolult tudomnyt, hogy brmifle feladatot is bznak r: kifogstalanul tudja megoldani.

    A tanuls mestersge aszerint knny vagy nehz, hogy milyen frfi az, aki az embert tantja. Ha nagykp, ha a hzelgst szereti, ha brmifle okbl kivtelez a tantvnyval - megette a fene azt a tanulst meg a tantst.

    Amikor azt hitte Ksgerg, megadta nki az risten a j, knny ri letet, akkor szakadt a nyakba a baj.

    Elment Mtys rfi Nagyvradra. Neki pedig Nagyenyedi Koczogh kos uramhoz, Hunyadi f-f ispnjhoz kellett mennie audiencira. Derk, deresed fej ember volt kelme, recseg, szigor hanggal, vajpuha aranyszvvel. A harmadik minutumban a szeme mr elrulta az igazi szndkt. lett kt dolog tlttte be, Jnos r gyeinek s Annuska lenya boldogssnak legjobb sfrja kvnt lenni mindenkoron. Aggodalomra nem volt semmi oka, mert Jnos r meggrte neki, amikor a felesge, Borbndi Johanna meghalt: Annuskt tisztessggel frfihez adja, lesz a nsznagya, s gondoskodik ill hozomnyrl: Lm, Anncsknak j a dolga: nagysga elszerezte a kolozsvri apcaklastrom iskoljba, s ott tanulja az asszonyi tudomnyt. Hmzst, varrst, viselkedst, a hz szptst, a gazdasszonykodst s mg egy kevs latint is.

    Nagyenyedi Koczogh kos uram rezidencija a vrpalota els emeletn volt. Ott trnolt egy hossz, kecskelb asztal mgtt, egy vnsgesen vn, faragott oroszlnfejes szkben. Az az asztal az sszedlsig teli volt rakn urbriumszerzdsekkel, birtokleltrakkal, advekkel, a skamark, rz-, vas- s aranybnyk elszmolsval. Mg amikor beszlt is valakivel, mindig azokban pcs-krszett. Taln belepusztult volna, ha valaki reparancsol: hagyja tstnt abba. lete volt a munka. Hossz, kiss suta borzsz bajusza zvegy emberhez illn a mellre csngtt, mert semmit sem trdtt bajuszktssel, kenssel s egyb vilgi hvsgokkal.

    - No, amice, kidorbzoltad magad? Jl elverted az idd a kisebbik rfival? Recte? Ideje, frter, hogy a vrban hasznodat is lssuk. Reggelizs utn elmgy, s jelentkezel Boromissza Gbris rnl, Jnos r vrbli f-f aprdjnl, gondjaira bzlak. Ha becslettel vgzed a dolgodat, j sorod lesz nla. Eridj, s becsld meg magad.

    Ksgerg esetlenl bkolt a fejvel, de mr a lba sszeakadt. kos r arcra a der fnye csillant. A fejt csvlta:

    - Ejnye, ejnye, puer! n oda konkludlok, vn szamr vagy te mr a tanulsra. Inkbb Jnos r is adhatott volna mestersgre, mint aprdsgra.

    A dunaszentandrsi finak elszorult a szve. Mit nem mondasz, uram?! Kegyelmed is igazn jl adja! Mg hogy mestersgre, mikor nkem minden vgyam, hogy Jnos urat szolgljam!? Taln a flbe kerlt ennek a frnak, hogy leselkedtek a fered lnyokra, s most

  • rajta megtorolja?! Hogy az a rzlb arkangyal!...s ment Boromissza Gbris f-f aprdhoz. Az ebdl utn volt az

    aprdok szllsa. Jnos r sokat adott kisszolgaira, kikbl ksbb leghvebb familiris tisztjei, fullajtrjai, fegyverhordozi, katoni s diplomati addtak. Mert akibe talentum szorult, azt Itliba kldte univerzitsra, mivel Itlia volt az igazi szerelme Hunyadi Jnosnak. Szmra onnan eredt minden szpnek s jnak a forrsa. Kt vet tlttt Milnban Visconti hercegnek zsoldjban, tezer magyar lovassal: Zsigmond rendba adta ket szrstl-brstl egy szekrderk aranyrt a talin nagyrnak. Jnos r ott sztta magba javarszt a haditudomnyt, s azt is ltta: hogy bnt a blcs herceg az aprdjaival, hogyan lt, milyen palott pttetett magnak. Maestro Paolo Santinit is onnan hozta, az varzsolta ezt a kacsalbon forg palott s vrat az Egregy partjn gaskod sziklra.

    Benyitott egy kis szobba. Sehol senki. Megllt, nem ment tovbb. Vrta, hogy szltsk. Mgis sszerezzent, amikor desks mekegssel recsattant egy furcsa hang:

    - Ki fia-borja vagy, s mit akarsz?Nem ltott senkit. Csak a hang.Fekete krpit bortotta krs-krl a szobt. Hol itt, hol ott

    remegett, meg, mintha valaki bujklna mgtte. Mintha csak hallgatdznnak: hogyan s mit vlaszolgat.

    - Boromissza Gbris rfit keresem...- Nem rfit: urat! Mi jratban jttl? Ki kldtt? Tisztelt

    apjaura?!- Poklot! kos r! s ne jtszdjl vlem, mert... elrncigllak

    a krpit mgl, s gy eldngetlek, akr a ktfenek dobot.- ! - hrdlt fl bosszsan a hang. - Meguntad az leted, pimasz

    tah? - Sziszegsbe csapott t, mintha csak a tlkorr rfitl tanulta volna: - Ltom, te mg nem ismersz... Malakis vagyok, Boromissza r szvbli bartja!

    - Ott egyen meg a fene, ahol vagy - drmgte Ksgerg bosszsan, s sarkon penderedett, hogy visszamegy kos rhoz s megmondja, itten vle csak komdiznak.

    m az ajt tjn, a krpit nylsbl hossz, vkony penge meredt vele szembe. Kicsi krt rajzolt a hegye a legny orra krl.

    - Durcskodol, senkihzi?!- Senkihzi vagy magad! - dobbantott Ksgerg az iszony srts

    hallatn, hogy por szllt fl a talpa all a kpadlbl.- Malakis? Malakis!... - hangzott gyengn a msik szobbl: - Mi

    ez az ostoba lrma?!Hirtelen sztvlt a krpit. A kardtl nem ijedt meg Ksgerg, de

    az elbukkan brzattl visszatorpant. Tojsfej ppos alak ugrott vele szembe, mint stt zugbl a megszortott macska. Egyik szeme lejjebb volt vagy msfl ujjnyival. A szja valahogy az orra alatt kezddtt, s a vge majd a fle tjn volt. Akrha valami pokoli csatban ketthastottk volna, s a felcser rosszul csirizelte ssze jra. s a brbl nem tkztt egy rva szll szakll sem, s lilapros volt, mintha durransig befttt kandall ell ugrott volna talpra. Se szemldke, se szempillja, s ha akarja, percekig meg sem rezzen a szemhja, ezt Ksgerg ksbb tapasztalta.

    Nmn tnt el, mint ahogy az ember tlpi a sajt rnykt.Ksgergnek vibrlt a szeme, furcsa, bolondos rzs markolszta a

    szvt. Legszvesebben sarkon fordult volna, s vilgg szalad, meg sem ll Dunaszentandrsig.

  • De hussant a krpit, s jra megjelent a ppos, akit Malakisnak hvtak, pilltlan szemvel majd tfrta a halszlegnyt, s a vlla fltt a nyitva hagyott ajtra bktt. S mikor Ksgerg elrehajolva vatosan megindult, orvul belrgott a tomporba, hogy a legny majd az orrn sikankzott t a msik szobba. Alig brt megllni a lbn.

    Itt meg csupa bbor krpit lgott al a falakrl, nehz s fnyes, fonalakbl szve, kuncog szatrfejekkel telehmezve, aranyszlakkal. Padlaja vilgos, mzsrga juharfa. A szegletben ris, alacsony keveset, megrakva puha tollal s tengeri fvel kitmtt prnkkal.

    A tetejkben fekdt valaki bzavirgkk dolomnyban, meggyveres nadrgban, rncos szr kordovny csizmban.

    Ksgerg szeme csak lassan szokta meg s flhomlyt, amelybl nehezen bontakozott ki a trgyak alakja.

    Halovny kacags szremlett a s


Recommended

Baker Betty-A fekete ember karavánja
Baker Betty-A fekete ember karavánja Documents
A Fekete Bolygo Testverei
A Fekete Bolygo Testverei Documents
Emilio Salgari - A Fekete Kalóz.doc
Emilio Salgari - A Fekete Kalóz.doc Documents
EMLÉKEIM A SZOMSZÉDOMRÓL, FEKETE JANCSIRÓL
EMLÉKEIM A SZOMSZÉDOMRÓL, FEKETE JANCSIRÓL Entertainment & Humor
Rejtő A fekete kapitány
Rejtő A fekete kapitány Documents
A fekete berkenyétől a húsos somig
A fekete berkenyétől a húsos somig Documents
Fáj a szívem egy fekete csikóértFája szívem egy fekete ... · Fáj a szívem egy fekete csikóértFája szívem egy fekete csikóért Gyűjtemény a lóalakot megjelenítő
Fáj a szívem egy fekete csikóértFája szívem egy fekete ... · Fáj a szívem egy fekete csikóértFája szívem egy fekete csikóért Gyűjtemény a lóalakot megjelenítő Documents
ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁI.mek.oszk.hu/04900/04991/pdf/bajza2.pdfIlyenek : A fekete lovag, Kámór. Emezt szerzője be nem fejezte ugyan, de alakító és elbeszélő tehetségének
ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁI.mek.oszk.hu/04900/04991/pdf/bajza2.pdfIlyenek : A fekete lovag, Kámór. Emezt szerzője be nem fejezte ugyan, de alakító és elbeszélő tehetségének Documents
Gabriel McLoad - A Fekete Lovag Legendája
Gabriel McLoad - A Fekete Lovag Legendája Documents
Emilio Salgari - A Fekete Kalóz
Emilio Salgari - A Fekete Kalóz Documents
Hunyady József - A Fekete Lovag
Hunyady József - A Fekete Lovag Documents
Lovag Arlow Gusztáv Kardvívás
Lovag Arlow Gusztáv Kardvívás Documents
A Fekete Nyíl
A Fekete Nyíl Documents
A TELJESSÉG FELÉ · Weöres Sándor: A teljesség felé 3 Fekete trilógia, I. 21 Fekete trilógia, II. 21 Fekete trilógia, III. 21 Jóslás az egyéniség alá süllyedésről
A TELJESSÉG FELÉ · Weöres Sándor: A teljesség felé 3 Fekete trilógia, I. 21 Fekete trilógia, II. 21 Fekete trilógia, III. 21 Jóslás az egyéniség alá süllyedésről Documents
pázmánysuli · Web viewELSŐ FÉLIDŐ: Madárfaj – Ruhadarab – Férfinév – Csipike lakótársa: Rettenetes … Úr – Fekete álarcos lovag –Mesebeli hely – Bútordarab
pázmánysuli · Web viewELSŐ FÉLIDŐ: Madárfaj – Ruhadarab – Férfinév – Csipike lakótársa: Rettenetes … Úr – Fekete álarcos lovag –Mesebeli hely – Bútordarab Documents
Számold meg a fekete pontokat!
Számold meg a fekete pontokat! Documents
A Ródoszi Lovag
A Ródoszi Lovag Documents
A Lovag, mint kaszt - Krónikák.hukronikak.hu/wp-content/uploads/2013/11/Ynev-lovagjai.pdfA Lovag, mint kaszt A lovagok hivatottak képviselni azokat az olykor véres múltba vesző
A Lovag, mint kaszt - Krónikák.hukronikak.hu/wp-content/uploads/2013/11/Ynev-lovagjai.pdfA Lovag, mint kaszt A lovagok hivatottak képviselni azokat az olykor véres múltba vesző Documents