A karbonsavak
Készítette: Tóth Tünde
Legfontosabb tudnivalók
Oxigén tartalmú szerves vegyületek. Egy van több karboxilcsoportot tartalmaznak.
Karboxilcsoport -> egy karbonil- és egy hidroxilcsoport
Savas jellegű vegyületek, proton leadására képesek.
A dikarbonsavak: Oxálsav és borostyánkősav
Oxálsav (sóskasav, etán-disav)
Két bázisú, organikus sav Fehér, kristályos vegyület Savary fedezte fel 1773-ban Kémiai képlete: H2C2O4 Előfordul: sóskában, spenótban és az állati vizeletben is Kalciumsója a vesekő alkotója
Borostyánkősav (butándisav)
Szilárd halmazállapotú, színtelen, szagtalan kristály Először Agricola állította elő 1550-ben Kémiai képlete: C4H6O4
Gyúlékony, korrozív Ízfokozóként és savanyúságot szabályozó anyagként
alkalmazzák
A hidrokarboxilsavak: Tejsav, citromsav, almasav borkősav
és piroszőlősav
Tejsav (dihidroxi-propánsav) Carl Wilhelm Scheele izolálta először 1780-ban Piroszőlősavból keletkezik a tejsav, mozgás hatására Kémiai képlete: C3H6O3
Előfordulás: savanyú káposztában, tejtermékekben, joghurtokban, kefirekben, sajtokban
Gyógyszerészetben intravénás folyadékpótlóként használják
Környezetbarát műanyag készíthető belőle Antioxidánsként, savanyúságot szabályozó anyagként,
vagy tartósítószerként alkalmazzák (E270)
Citromsav (oxi-trikarbalilsav)
Három bázisú szerves sav Scheele állította először elő 1784-ben Kémiai képlete: C6H8O7
Előfordulásuk: ribiszkében, vörösberkenyében, cseresznyében, málnában, szamócában, szederben, tamarindában; különösen a citrom különféle fajtáiban
Félig érett citromból állítják elő Antioxidánsként savanyúságot-szabályozó anyagként,
valamint ízesítőszerként alkalmazzák(E330)
Almasav
Színtelen, savanykás ízű, szerves dikarbonsav Higroszkópos vegyület, jól oldódik vízben és alkoholban Scheele állította elő először 1785-ben Kémiai képlete: C4H6O5
Megtalálható a zöldalmában, cseresznyében, szilvában és barackban is
Az édesiparban használják fel, de almasav tartalmú ételek túlzott fogyasztása szájirritációt okozhat
Borkősav (régebben szőlősav)
Szerves sav, szobahőmérsékleten atmoszférikus nyomás alatt fehér kristályokat alkot
Előfordul szőlőben, tamarinduszban és borban Kémiai képlete: C4H6O6
Antioxidánsként és savanyúságot szabályozó anyagként használják
Vizes oldata feloldja a vasat és az alumíniumot
Piroszőlősav
Színtelen, ecetsav szagú folyadék A borkősav hőbomlási származéka Jól oldódik vízben Oxidációja során ecetsav és szén-dioxid keletkezik Kémiai képlete: C3H4O3
Aromás karbonsavak: Benzoesav, szalicilsav és
aminosav
Benzoesav
Legegyszerűbb aromás karbonsav Neve a benzoegyantából ered Tartósítószerként alkalmazzák az élelmiszeriparban
(E210) Először Nostradamus állította elő 1556-ban Kémiai képlete: C7H6O2
Túlzott fogyasztása állatoknál halált okozhat (macskáknál 300g/testsúly g)
Szalicilsav (béta hidroxisav)
Színtelen kristályos anyag Vízben nehezen oldódik Természetben növényi hormonként található meg Rokonvegyülete az acetilszalicilsav, melyet az Aspirin
gyártása során használnak Kozmetikai szerekben használják pl: tyúkszemtapasz,
sampon 1763 óta lázcsillapításra is használják Kémiai képlete: C7H6O3
Aminosav (amino-karbonsav)
Molekulájában amino csoport és karboxil csoport is található
Élő szervezetben 25 féle aminosav található Louis-Nicolas Vauquelin és Pierre Jean Robiquet izoláltak
először 1806-ban Puffer anyag Fehérjék hidrolízisével aminosavak állíthatóak elő
+Darázscsípésre ecetet
A darázscsípés váladéka lúgos kémhatású ezért azt savas kémhatású anyaggal kell semlegesíteni. Pl.: citromlé (citromsav), ecet (ecetsav).
Források
http://www.bebikkicsikesnagyok.hu www.wikipedia.hu
Köszönöm a figyelmet! ☺