AA
KKEERREEKKEERRDDŐŐ ÓÓVVOODDAA
SSAAJJÁÁTT ÓÓVVOODDAAII PPRROOGGRRAAMMJJAA
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
2
„A gyermekek úgy éreznek,
ítélnek és cselekednek,
miként azt azoktól látják,
akiket szeretnek és becsülnek.”
(dr. Wlassics Gyula vallási és
közoktatási miniszter, 1896)
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
3
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 4
1.1. Az óvoda jellemző adatai ...................................................................................... 4
1.2. Helyzetkép: személyi és tárgyi feltételek .............................................................. 4
2. ÓVODAI PROGRAMUNK NEVELÉSRENDSZERE ................................................................. 6
2.1. Óvodánk nevelésfilozófiája .................................................................................... 6
2.2. Óvodánk célja ......................................................................................................... 7
2.3. Óvodánk funkciója .................................................................................................. 7
2.4. Óvodánk gyermekvédelmi feladatai ................................................................... 7
2.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ..................................... 10
3. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FELADATAI ......................................................... 13
3.1. Egészséges életmódra nevelés ............................................................................ 13
3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció ............................................................................... 18
3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés ............................................................................. 22
4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................ 25
4.1. Játék ........................................................................................................................ 25
4.2. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................. 27
4.3. Tanulás ..................................................................................................................... 29
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................ 32
5.1. A külső világ tevékenység megismerése ............................................................ 32
5.2. Mese, vers ............................................................................................................... 36
5.3. Ének, zene, énekes játék ...................................................................................... 38
5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................. 40
5.5. Mozgás .................................................................................................................... 42
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ................................................................................. 45
8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI .................................................................. 47
9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................... 48
10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS ........................................................................................ 51
11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………………………………...51
FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................... 52
MELLÉKLET…………………………………………………………………………………………….54
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
4
1. BEVEZETÉS
1.1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI
Neve: Kerekerdő Óvoda
Címe: 1097. Budapest, Vágóhíd u. 35-37.
Fenntartója: Budapest Főváros IX.kerület
Ferencváros Önkormányzatának
Polgármesteri Hivatala
Budapest, Bakáts tér 14.
Vezetője: Szencz Mátyásné
1.2. HELYZETKÉP: SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK
Intézményünk Budapesten, Közép-Ferencvárosban található. Két
épületrészen, 4000 m2-en, 382 férőhelyet biztosít az ide járó gyermekek
számára. Csoportszobáink, mosdó- és öltözőhelyiségeink tágasak, világosak,
meleg, otthonos légkört sugároznak. Uszodánk a gyermekek vízhez
szoktatását, az úszás alapjainak elsajátítását, betegségek megelőzését,
rendellenes testi fejlődés korrekcióját biztosítja. Mindkét épületben található
tornaszoba, gazdag mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelve. Zenetermünk
légköre zenei eszközökkel, hangszerekkel gazdagon felszerelve kiváló
lehetőséget kínál a gyermekeknek zenei képességeik fejlődésére, élmények
szerzésére. Kézműves műhelyünkben megismerhetik a népi kismesterségek
technikáit. 9000 m2 alapterületű parkosított udvarunkat a gyermekek által is
gondozott konyha és virágoskert, sziklakert díszíti.
Az óvodánkat választó családok összetétele heterogén. Folyamatosan
nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Jelen vannak a polgári értékeket
képviselő értelmiségi és vállalkozó családok is. Az eltérő értékeket képviselő,
az óvodánkba járó nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó családokkal szoros,
együttműködő kapcsolatra törekszünk.
Személyi feltételek
Óvodánkban valamennyi pedagógus főiskolai végzettséggel, és
speciális szakmai képzettséggel rendelkezik. Dajkáink 98%-a
szakképzett;
Óvodánk ad helyet a gazdasági egységnek is, amely több kerületi
intézmény gazdasági feladatát látja el;
Az ügyviteli teendőket óvodatitkár és könyvelő végzi;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
5
Uszodánkban szakképzett úszásoktató foglalkozik a gyermekekkel;
Az óvoda zökkenőmentes műszaki működéséről, kertünk
ápoltságáról szakképzett kolléga gondoskodnak.
Valamennyien folyamatosan képezzük magunkat, törekszünk
módszertani, szakmai kultúránk, tudásunk fejlesztésére programunk
eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében.
Tárgyi feltételek
Óvodánk berendezési tárgyai, felszereltsége praktikus, esztétikus.
Előnyben részesítjük a természetes anyagokból készült használati és
dísztárgyakat.
Játékainkat az életkornak megfelelően, biztonság, tartósság,
célszerűség, tudatosság alapján vásároljuk, készítjük. Sporteszköz-
állományunk korszerű, gazdag, a sokoldalú testi fejlődést szolgálja.
Szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük; gazdag módszertani,
pedagógiai, pszichológiai, közoktatásügyi könyvkínálat segíti az
óvodapedagógusi, vezetői munkát.
Fejlett technológiánkkal (számítógép, fénymásoló, Internet, stb.)
lépést tudunk tartani a XXI. század kihívásaival. Az elektronikus
formában történő pedagógiai dokumentációk bevezetése
érdekében internettel ellátott számítógépek állnak a pedagógusok
rendelkezésére.
A dolgozók mentálhigiénéjének karbantartása érdekében „kondi
szobát” alakítottunk ki. A sporteszközök mellett masszőr végzettségű
úszó oktató kollégánk masszőr- szolgáltatásokat nyújt.
Gazdag hangszerkészletünkkel saját nemzeti értékeink mellett más
népek kultúráját, zenei módszereit is közvetíteni tudjuk a gyermekek
felé.
Udvarunk az EU-s szabványoknak megfelelő játékeszközökkel van
felszerelve
A népi kultúra átörökítéséhez szükséges mesterségbeli szerszámok,
anyagok, berendezések megtalálhatóak óvodánkban.
A környezetünk gondozásához, tágabb környezetünk megismeréséhez
szükséges költségeket pályázatok útján igyekszünk megteremteni.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
6
2. ÓVODAI PROGRAMUNK NEVELÉSRENDSZERE
2.1. ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIÁJA
A gyermekek nevelésében a családi nevelés döntő tényező, hiszen
egész életen át tartó szokásokat, magatartásformákat alakít ki. A különböző
kultúrájú családok eltérő módon viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a
családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi
életen belül. Óvodánk a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs
erőteret hoz létre, melyben tudatosan alakítjuk, segítjük, kombináljuk nevelő
hatásainkat.
Hiszünk abban, hogy 3 éves kortól az iskolába lépésig érzelmileg és
értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása
szempontjából. Programunk az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi
fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A cselekvéssel szerzett
tapasztalatok, érzelemmel dús élmények hatnak a felnövekvő egyén
cselekedeteire. A kisgyermek ismeretei bővülésével később érti meg,
dolgozza fel, amit kapott és közben van hova visszakapcsolnia azokat.
Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre
késztetik. Gyermekközpontú nevelésünk ezáltal gyermeki tartást, önállóságot,
s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és
önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek.
Célunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni és
életkori sajátosságaira építve tudatosan átörökíteni, közvetíteni az örök
emberi értékeket. A gyermeknek a játék – mint fő tevékenységi forma –
örömet és boldogságérzetet ad, melyben jól ötvözhető a természetszeretet, a
néphagyomány-ápolás és a művészeti nevelés.
Az „ünnepelni tudás” képességének alakításával szeretnénk elérni,
hogy gyermekeink átérezzék az ünnepnapok „másságát”, a bensőséges
összetartozás élményét.
Nagycsaládias hangulatban, szerető, gondoskodó, befogadó és
toleráns felnőttek jelenlétével biztosítjuk a gyermek számára személyiségük
szabad kibontakozásának lehetőségét, valamint a szülői ház nevelésének
folytatását, segítését.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
7
2.2. ÓVODÁNK CÉLJA
Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemgazdag óvodai élet
szervezése, ahol a természetszeretet, a hagyomány és a művészet
személyiségformáló erejével elősegítjük óvodás gyermekeink
magyarságtudatának alapozást.
2.3. ÓVODÁNK FUNKCIÓJA
– Óvó-védő: szeretetteljes légkörben, a gyermekek fejlődését,
fejlesztését segítő tevékenységekkel, megfelelő környezet és
eszközök biztosításával, a spontán kíváncsiságra, gyermeki
önállóságra és belső aktivitásra támaszkodva nevelünk.
– Szociális: nevelésünk eredményeként a szociálisan egészségesen
fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító fogadására,
fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre
felnőttel és gyermektársaival egyaránt.
– Nevelő és személyiségfejlesztő: óvodai nevelésünk
gyermekközpontú. A gyermeki személyiség kibontakoztatását
tapasztalatszerzésen alapuló, megfelelő időtartamú,
párhuzamosan végezhető tevékenységek segítségével biztosítjuk.
– Értékmegőrző: nyitottá tesszük a gyermekeket elsősorban saját
nemzeti kultúrájuk értékeinek befogadására. Különböző nemzeti,
etnikai, vallási kisebbséghez tartozó gyermekeink kultúráját,
szokásait tiszteletben tartjuk, lehetőség szerint megismertetjük a
többiekkel.
2.4. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI
„Szent kincs a gyermek
teste, lelke,
szeretni kell azt melegen,
és fölnevelni féltő gonddal,
hogy tiszta, jó, erős legyen.”
(Szemlei Ferenc)
A gyermekeknek joga van a törvények adta védelemre, gondozásra
és nevelésre, szeretetre és megértése, gyermeki voltának elismerésére és
képességeinek kibontakozására. A családdal együttműködve, a gyermekek
személyiségét tiszteletben tartva törekszünk megelőzni, kiküszöbölni a
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
8
fejlődésüket hátráltató tényezőket, feltárjuk annak okait, megvédjük őket a
testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, ellensúlyozzuk a veszélyeztető hatásukat.
A prevenció érdekében a következő értékeket kívánjuk közvetíteni a
nevelés folyamatában:
1. Etikai értékek- derűs, szeretetteljes légkör megteremtése:
- szeretetteljes kapcsolat alakítása gyermek-gyermek, gyermek-óvodai
dolgozó és gyermek-család között
- modellértékű, megfelelő szociális érzékenységgel rendelkező peda-
gógus /elfogadás, tapintat, őszinteség, derű, megértés, tisztelet/
Ebben a légkörben érvényesülhet a gyermekek szabadsága, érzelmi biz-
tonsága, önkéntessége, kíváncsisága, a javukat szolgáló korlátok – nor-
mák, szabályok – között. Ezáltal formálhatjuk magatartásukat, alakíthatjuk
erkölcsi szokásaikat.
2. Az élet tisztelete, védelme:
Az önellátó, egészségvédő képességek kialakításhoz a testi szükségletek
kielégítése: higiéné, táplálkozás, mozgás, életritmus, öltözködés, edzés
Ezáltal a lelki szükségletek kielégítését is elősegítjük: stressz mentes élet-
vitelt, érzelmi biztonságot, nyugalmat.
3. Kognitív értékek:
A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve olyan változatos te-
vékenységeket kínálunk, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet-
nek a természeti és társadalmi környezetükről.
Alapja: pedagógus műveltsége, szaktudása, hitelessége
4. Kommunikációs értékek
Az anyanyelv az egyik legfontosabb értékhordozó. A szép magyar be-
széd mellett nonverbális jelzéseink is segítik a megértést, az értékek be-
fogadását.
Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek
védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.
Célunk: hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családok segítése,
prevenció
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
9
Feladatunk:
– Bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a szülőkkel;
– óvodások befogadásának elősegítése, zökkenőmentes beillesz-
kedésének biztosítása;
– a gyermekek és családok – lehetőségekhez képest – minél jobb
megismerése;
– szülői, gyermeki jogok és érvényesítésük ismertetése (törvények,
szabályzatok);
– tehetséggondozás, felzárkóztatás;
– egyénre szabott tervezés, nyomon követés (személyiség lap);
– a családok felvilágosítása támogatási lehetőségekről, az ezzel
kapcsolatos jogszabályokról /jogok, kötelezettségek/;
– együttműködés, segítő kapcsolat kiépítése az óvodai
gyermekvédelmi felelőssel, Nevelési Tanácsadóval, Gyámható-
sággal, Gyermekjóléti Szolgálattal;
– gyermekbalesetek megelőzése.
Feladataink a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek problémáinak felismerése, kezelése érdekében:
– hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába
járásának elősegítése;
– problémákat okozó tünetek felismerése, szükség esetén szakember
keresése;
– hátrányok kompenzálása: tervkészítés, felzárkóztatás;
– a gyermekek rendszeres óvodalátogatásának és hiányzásának
figyelemmel követése, szükséges intézkedések megtétele;
– hiányzással kapcsolatos adatszolgáltatás a jegyző felé /HHH/;
– családok szociális helyzetének megfelelően javaslattétel
támogatásokhoz;
– családgondozási munkában való részvétel;
– titoktartási kötelezettség betartása (gyermek adatainak védelme).
Óvodánkban gyermekvédelmi felelős képviseli a gyermekek érdekeit,
szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti a gyermeki jogok,
érdekek érvényesülését. Együttműködik a családokkal, a pedagógusokkal, a
gyermekvédelmi szervekkel annak érdekében, hogy az óvoda kiküszöbölje a
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
10
veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi, lelki,
erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat, segítse
a családokat jogaik érvényesítésében, ill. eljárjon minden, a gyermek
védelme érdekében szükséges ügyekben.
Gyermekvédelmi felelős feladatai:
– gyermekvédelmi tevékenység összehangolása az óvónők között:
éves terv készítése;
feladatterv készítése;
jogszabályváltozások figyelemmel kísérése, kollégák
tájékoztatása;
óvónők felderítő tevékenységének segítése;
javaslattétel segélyezéshez;
– nyilvántartás gyermekvédelmi esetekről (intézkedés, eredmény);
– szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadó-
óráról, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények hatás-
köréről;
– hatékony együttműködés a kerületi gyermekvédelmi felelőssel,
Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhatósággal, Nevelési Tanácsadó-
val, rendőrséggel, szakemberekkel.
Munkájában a tapintat, meggyőzés, megértés, határozottság,
következetesség, törvényesség és méltányosság vezérli.
2.5. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE
„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj,
ami lehetőséget ad az apró mag számára,
hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes.”
(Thomas Gordon)
Az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint a sajátos nevelési
igényű gyermekek (valamilyen területen enyhe fokban sérült: látás, hallás,
mozgás, beszéd, értelmi) együttes nevelése, beilleszkedése, fejlesztése
egészségesen fejlődő társaival együtt.
Óvodánkban teljes integráció valósul meg, vagyis az óvodai nevelés
teljes ideje alatt a sajátos nevelési igényű gyermekek az épek csoportjában
tartózkodnak. Tapasztalatunk, hogy a gyermekek elfogadják a
„különbözőséget”, ahogy az óvónő beszél, játszik, ahogy megérinti, fogja a
kezét, úgy fogják, úgy fogadják el a gyermekek is és ezen keresztül a szülők is.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
11
A sajátos nevelési igényű gyermekek kisebb-nagyobb nehézségekkel
küzdenek a társadalmi beilleszkedés terén.
Pedagógiai törekvésünk célja, hogy hozzásegítsük a gyermekeket
korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódáshoz, és ezen keresztül a
társadalmi beilleszkedéshez. Ez a meghatározó szocializációs terep az óvoda.
Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésünk során
figyelembe kell vennünk egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre
ez fokozottan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő lemaradásuk mértéke,
másrészt az is változó, hogy az elmaradás mely területeket érint jobban,
melyeket kevésbé.
Fontos elvünk a másik ember olyannak való elfogadása, amilyen. A
kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása, a gyermekek egyéni
különbözőségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és
elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.
Intézményünk fogadja a táplálkozási problémákkal küzdő
gyermekeket. Orvosi javaslatra megfelelő étrendet biztosítunk.
Célunk: esélyteremtés az életbe való beilleszkedéshez.: olyan
alapvető életvezetési képességek elsajátíttatása,k amelyek szükségesek a
közösségen belüli viszonylag önálló, illetve önálló élet eléréséhez
Feladatunk:
- kíváncsiságra, érdeklődésre, alkotási vágyra történő építkezés;
- a gyermek számára optimális tanulási teljesítményvágy kialakítás
/ számára örömet okozó tevékenység/;
- differenciálás: az egyes gyermek egyéni szükségleteihez igazított
fejlesztési folyamat biztosítása;
- erősségek, gyengeségek feltérképezése, erősségekre való
építkezés;
- gyermekhez legjobban igazodó eljárások, módszerek alkalmazása;
- szülő és óvoda szoros együttműködése a beilleszkedés segítésében;
- önkiszolgálásra, önállóságra szoktatás, ösztönzés;
- diagnózisra épülő sokoldalú képességfejlesztés;
- , akaraterő, alkalmazkodó képesség erősítése;
- türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt nyújtó pedagógusi attitűd;
- cselekvésbe ágyazott fejlesztés, nevelés;
- kellő idő, alakalom biztosítása;
- nagy mennyiségű, változatos ingerek biztosítása a tapasztalati és
ismeretkör bővítése érdekében;
- alapmozgások kialakítása, fejlesztése;
- önkiszolgálás készségének fejlesztése;
- kognitív funkciók fejlesztése;
- eltérő terhelhetőség figyelembe vétele.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
12
Programunk: -átfogó, mert kiterjed a felmérésre, tervezésre, fejlesztési
program elkészítésére, szolgáltatások koordinálására,
- családra és közösségre építő: támogatjuk a szülői sze-
repet, a családi szokások beépülnek a gyermek készség-
fejlesztésébe
Befogadó intézményként kötelességünk:
- felvételi naplóban feltüntetni a szakértői bizottság nevét, címét,
szakvélemény számát, kiállítás keltét, felülvizsgálat időpontját
- minden év június 30-ig meg kell küldeni az illetékes bizottság részére
annak a gyermeknek a nevét, akinek felülvizsgálata a következő
nevelési évben esedékes
- intézményváltozás jelzése a szakértői bizottság felé
Szülőkkel való kapcsolattartás:
- szülők lelki segítése /a racionális elfogadás kialakulásának
támogatása/
- szülő-gyermek kommunikációjának támogatása
Gyógypedagógussal való kapcsolattartás:
- megismertetés a fogadó pedagógussal
- tájékozódás a gyógypedagógus segítő szerepéről
- a gyermek erős és gyenge oldalának közös elemzése
- közös tervezés a fogadó pedagógus feladatait illetően
- pedagógus hospitálási lehetőségének biztosítása a fejlesztésben
- gyógypedagógus hospitálási lehetőségének biztosítása
A gyermek csoportba való beilleszkedésének segítése:
- csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermek természetes kezelése
- segítségnyújtás lehetőségeinek megismertetése a csoporttársakkal
- fogyatékos gyermek erősségeinek észrevetetése a többi gyermekkel
Elvárások a gyógypedagógustól:
- együtt működik és konzultál a pedagógussal
- nyomon követi a gyermek fejlődését
- kapcsolatot tart a szülőkkel
- koordinálja a rehabilitációs foglalkozáson résztvevő más
szakemberek munkáját /pl. logopédus, pszichológus/
A pedagógus fejlesztési terve:
- szervesen illeszkedik a saját nevelési programba
- a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít
- a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
13
- az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos,
Következetes
- elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét
- az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához
kapcsolódik
Feltételek megléte
Az épület, a gyermekek élettere /csoportszoba, öltöző, mosdó/
egyenlőre nem alkalmas arra, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket
fogadjunk /pl. ajtók akadálymentesítése, jobb és bal oldali kapaszkodó
gyermekmosdó és wc mellé, stb.
Mindennek felülvizsgálata és megvalósítása szüksége a fenntartó
részéről, a törvényi előírásoknak megfelelően.
/Melléklet: Eszközjegyzék/
3. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FELADATAI
3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS
„Én alig hiszem, hogy a test,
még ha egészséges is, a maga kiválóságával
jóvá tudná tenni a lelket.
Fordítva: a jó lélek tudja csak a testet
a maga erényével a lehető legjobbá tenni.”
(Szokratész)
Célunk: a gyermek szükségleteinek kielégítése, mely hozzájárul
egészségük védelméhez, jó közérzetükhöz és megteremti a nevelési hatások
kedvező érvényesülésének feltételeit.
Hagyományaink
Nyúldombi vigasságok
/kerületi szervezés, óvodai részvétel/
Zöldpont vetélkedő
/óvodai szervezés, kerületi rendezvény/
1.) Egészséges környezet
Célunk: az otthonosság, komfortosság kialakításával a testi-lelki
harmónia megteremtése.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
14
Feladatunk:
– esztétikai hatásban gazdag élettér kialakítása, karbantartása;
– anyagok, tárgyak újrahasznosítása;
– környezetvédelmi szokások kialakítása;
– környezeti higiénia igényének kialakítása;
– felszerelés, bútorzat állandó tisztántartása;
– rendszeres, alapos takarítás;
– balesetveszély megelőzése;
– családok bevonása díszítésbe, barkácsolásba a gyermekekkel
együtt.
Feltételek megléte
Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészségre
nevelés hatékonyságát. Óvodánk bútorzata, helyiségei, felszerelése az
óvodáskorra méretezettek. A csoporttokban elegendő hely és jó minőségű,
többnyire természetes alapanyagú felszerelés áll a gyermekek
rendelkezésére.
2.) Táplálkozás
Célunk: az egészséges táplálkozáshoz szükséges feltételek meg-
teremtése.
Feladatunk:
– kultúrált étkezés, viselkedés kialakítása, illemszabályok elsajátít-
tatása;
– ízlésformálás /terítés, étkezés/;
– a gyermek étkezési szokásainak, kedvelt ételeinek, érzékeny-
ségének, esetleges undorának ismerete;
– megfelelő idő biztosítása az étkezéshez;
– szükség szerint különleges étkezés biztosítása, körültekintő
megszervezése;
– étkezésben jelentkező különbözőség elfogadtatása a társakkal;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
15
– vitaminnap szervezése;
– folyadékpótláshoz szükséges eszközök biztosítása.
Feltételek megléte
A háromszori étkezéshez az ételt készen kapjuk. A HACCP alapján
biztosítjuk az élelmezésügyi előírások betartatását. Napi és heti rendünk
szerves része a vitaminnap, mellyel gazdagítjuk a táplálkozás vitaminbevitelét.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– étkezés közben kultúráltan viselkednek;
– igénylik az asztal esztétikus rendjét;
– helyesen fogják és használják az evőeszközöket;
– természetes testtartással ülnek;
– a konyhai eszközöket biztonsággal használják.
3.) Testápolás
Célunk: a gyermekek egészségének védelme, rendszeres, szükség
szerinti tisztálkodás, tisztaságigény kialakítása.
Feladatunk:
– a gyermekek késztetése szükségleteik, kívánságaik jelzésére, kifeje-
zésére;
– esztétikus, ápolt külső igényének kialakítása;
– tisztaságigény kialakítása;
– intimitás biztosítása (függönnyel eltakart WC);
– a családok meggyőzése a mindennapos tisztálkodás és az otthoni
fogápolás fontosságáról.
Feltételek megléte
A mosdóhelyiségekben jelekkel ellátott tisztálkodási és fogápolási
eszközök állnak rendelkezésre. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök
segítségével kontrollálhatják a gyermekek jól ápoltságukat.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
16
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– önállóan tisztálkodnak, fésülködnek;
– vigyáznak a mosdóhelyiség rendjére, tisztaságára;
– tisztálkodási eszközeiket rendezetten tartják a helyén;
– igényük az rendszeres testápolás.
4.) Öltözködés
Célunk: az öltözködés műveleteinek, sorrendjének elsajátíttatása,
időjárás elleni védelem, ízlés, önállóság fejlesztése.
Feladatunk:
– megfelelő időkeret biztosítása az öltözködés gyakorlásához,
mozdulatok, fogások elsajátításához;
– rendezett, esztétikus külső igényének kialakítása;
– időjárás és öltözködés ok-okozati összefüggéseinek megláttatása,
belsővé válásának segítése;
– családok meggyőzése (naponta tiszta fehérnemű, célszerű a tiszta
gyermeki önállósággal, óvodai élettel összhangban levő öltözék).
Feltételek megléte
Minden gyermekcsoportnak saját öltözőhelyisége van, ahol a
gyermekeknek saját jellel ellátott polca, cipőtárolója van.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– önállóan, megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek;
– ruhájukat összehajtogatva teszik a helyére;
– cipőjüket önállóan bekötik;
– ha fáznak, ha melegük van, segítenek magukon;
– észreveszik és javítják rendezetlen öltözéküket.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
17
5.) Levegőzés
Célunk: a szabadban tartózkodás igényének felkeltése, szabad
mozgás feltételeinek megteremtése, a gyermekek edzése, ezzel a
betegségek megelőzése
Feladatunk:
– szabad mozgás biztosítása a gyermekek számára;
– választható mozgásos játékok szervezése;
– megfelelő mennyiségű és minőségű homokozó, játék és sportesz-
köz biztosítása;
– udvari mászó eszközök karbantartása;
– télen szánkózás, csúszkálás megszervezése;
– zöld terület pótlása, gondozása.
Feltételek megléte
Az óvoda udvara biztosítja a szabad mozgás, változatos
tevékenységek lehetőségét. Sok a zöld terület, napfény és árnyék egyaránt
biztosított a szabadban való tartózkodásra. Valamennyi homokozó felett
korszerű árnyékoló van, mely a nap állásához igazítva minden szögben
állítható.
6.) Pihenés, alvás
Célunk: a szervezet nyugalmi állapotba hozatalával az egészséges
testi és lelki fejlődés elősegítése a gyermekek szükségleteinek
figyelembevételével.
Feladatunk:
– megfelelő feltételek biztosítása;
– zavaró belső és külső ingerek megszüntetése;
– kellemes, nyugodt légkör biztosítása;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
18
– fektetők és ágyneműk folyamatos tisztántartása;
– fényszűrés, pihenés alatti levegőcsere;
– a pihenés nyugalmának megteremtése mesével, zenével;
– alvási szokások tiszteletben tartása;
– a szülők figyelmének felhívása a szükségletekből fakadó napi
alvásigényre.
Feltételek megléte
A gyermekeknek jellel ellátott ágyneműjük és óvodai fektetőjük van.
Az ágyakat napközben ágytartó szekrényben tároljuk.
3.2. ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ
„Engem ne emeljen a magasba senki,
Ha nem tud addig tartani,
Míg tényleg megnövök.
Guggoljon ide mellém,
Ha nem csak hallani –
De érteni akar
Hogy közel legyen a szívdobogásunk.”
(Birtalan Ferenc)
Az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását,
ezért arra törekszünk, hogy a gyermekeket óvodánkban érzelmi biztonság,
derűs, szeretetteljes légkör vegye körül.
Az óvodás gyermekben igen erős az érzelmi kötődés személyekhez,
tárgyakhoz, helyzetekhez. Az óvónő, mint modell, alapjaiban érinti érzelmeit.
A köztünk és a gyermekek között létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére
gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Érzelmi kapcsolat szükséges
ahhoz is, hogy elvárásainkat megértse, befogadja.
A társadalmi és egyéni értékek alakulása a nevelés folyamatában
szokástól szokásig vezet: az érzelmeken vezet az akarati cselekvéseken át az
értékes erkölcsi szokásokhoz, normákhoz. A gyermek így megtanul igazodni a
változó világhoz, képessé válik az „új” szeretetére, a feladatok, döntések
megfogalmazására, elfogadására.
A morális fejlődés alapja az érzelem: egészséges erkölcs nem jöhet
létre megfelelő érzelmi fejlettség nélkül. A szocializáció során feladatunk olyan
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
19
normák, illemszabályok állítása a gyermekek, illetve gyermekközösség elé,
melyek közvetve a felnőtt világba való beilleszkedést célozza. A szociális
tanulás során biztosítjuk a belső motívumok (meggyőződés formálása, akarati
tulajdonságok fejlesztése) alakítását a cselekvésben.
Célunk: szeretettel teli, derűs, otthonos légkör megteremtése, melyben
a gyermekek boldognak érezhetik magukat.
Feladatunk:
– óvónő, dajka és gyermek harmonikus, bensőséges kapcsolatának
erősítése;
– a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet;
– pozitív viselkedési formák alakítása – egyén és csoport, egyén és
egyén között – együttműködésre építve;
– pozitív minta adása;
– pozitív értékelés;
– nemzeti ünnepeinkhez való pozitív viszony alakítása;
– családi értékek tiszteltben tartása;
– jellemformálás, akarati tulajdonságok fejlesztése;
– viselkedéskultúra alakítása:
- pozitív minta: az óvoda valamennyi dolgozója részéről
- modell értékű bánásmód, viselkedés, kommunikáció.
Érzelmi biztonság megteremtésének színterei:
1.) Ünnepek
Az ünnepek – az érzelmi nevelés sajátos színterei – a mindennapoktól
eltérő közösségi események.
Ha a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, az ünnep napján a
gyermekeket körülvevő felnőttek magatartása, és a környezet jelzései
(ünnepek jelképei) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a
gyermekekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok
másságát, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az „ünnepelni
tudás” képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a család
szemléletmódjára, bevonva őket a készülődésbe, ünneplésbe.
Ünnepnapokon az egész óvoda „ünnepi ruhát” ölt. Esztétikai
érzékformáló hatást nyújt az óvónők, társak látványa, és az összhangot
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
20
tükröző feldíszített csoportszobák, óvoda. Az ünnepnapok másságából
fakadó ünnepi viselet ízlésformáló, hangulatfokozó élmény. A gyermek
megtanulja, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik. Az élmény
nemcsak az összetartozás élményét erősíti, hanem az esztétikus környezet,
öltözködés iránti igény is megalapozódik.
Hagyományaink: a gyermeki élet ünnepei:
Advent, adventi készülődés
Mikulás
Karácsonyi készülődés, Karácsony
48-as forradalom és szabadságharc
Anyák napja
Évzáró ünnepély
Kerekerdei vigasságok – családi nap
Születésnap és/vagy névnap
/óvodai szervezés és rendezés/
Óvodás Gála
/kerületi szervezés, óvodai részvétel/
Feladok:
- ünnepelni tudás képességének alakítása;
- ízlésformálás viselkedési, öltözködési, és díszítési mintaadással;
- családok bevonása az előkészületekbe, ünneplésbe.
2.) Családlátogatás
Az óvodába kerülő gyermek magával hozza a családban kialakult
szokásokat, értékeket, viselkedést. Ennek mielőbbi megismerésére törekszünk,
az óvodás gyermek együtt nevelése érdekében. Gyermekvédelmi intézkedés,
ill. szülői igény esetén tervezünk családlátogatást.
Célunk: a család számára oldott, megszokott környezetben történő
beszélgetés, melynek során a gyermek neveléséhez, egészséges fejlődésének
elősegítéséhez, személyiségi jogainak védelméhez nélkülözhetetlen
információkhoz juthatunk.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
21
Feladataink:
– előítéletektől mentes közeledés a családokhoz;
– segítőkész tájékoztatás, tanácsadás;
– jegyzet készítése;
– óvónői diszkréció.
3.) Ismerkedési délután
Az óvodába lépés előtti héten ismerkedési alkalmat szervezünk az új
gyermekeknek a leendő csoportszobában. Szeretettel és felkészülten várjuk a
gyermekeket és szülőket. Együtt játszva, tevékenykedve megismerhetik
leendő környezetüket, az óvónők pedig információkat szerezhetnek a
gyermekek képességszintjéről, a társa kapcsolatteremtés szintjéről, érzelmi
megnyilvánulásairól, beszédkészségéről, a szülő-gyermek kapcsolatáról,
otthoni szokásokról, az óvodával kapcsolatos elvárásokról.
Célunk: érzelmi biztonság feltételeinek megalapozása, a szülői bizalom
megszerzése, a családtól való elválás megkönnyítése.
Feladatunk:
– tárgyi feltételek megteremtése;
– szeretetteljes, oldott légkör kialakítása;
– meglepetés készítése az új gyermekeknek;
– információk gyűjtése a családról, gyermekről.
4.) Beszoktatás
A gyermek óvodai beilleszkedésének elősegítése nagyfokú tapintatot,
türelmet igénylő feladat. Az óvodába lépést megelőzi az első szülői értekezlet
júniusban. Ekkor a szülő ismerkedik az óvoda programjával, az óvoda
adottságaival, tájékozódik arról, hogy gyermekének milyen lehetőségei
vannak a zökkenőmentes beilleszkedéshez.
Célunk: a gyermek az anyától, a családtól való elszakadást
zökkenőmentesen élje meg, s a szülő érezze, hogy gyermeke a legjobb
helyen van.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
22
Feladatunk:
– gondos felkészülés, ennek dokumentálása a beszoktatási tervben;
– szeretetteljes fogadás, ismétlődő tevékenységek szervezése a
biztonságérzet kialakulásához.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– szeret óvodába járni;
– ismeri a viselkedés alapvető szabályait;
– tisztelettudóan viselkedik a felnőttekkel, vigyáz saját és mások
munkájának eredményeire;
– ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit;
– képes kívánságait elhalasztani, módosítani, ha erre szükség van;
– konfliktus-helyzetekben képes társaival megoldást találni;
– figyelmesen meghallgatja a felnőttek és társai mondanivalóját,
kérését;
– ki tudja mutatni és képes közölni érzelmeit adott helyzetben az
óvodai szabályoknak megfelelően.
3.3. ANYANYELVI és ÉRTELMI NEVELÉS
„A szó ékszer.
Édes, ékes, békességes
Anyám szava gyöngyös, fényes
Átadom, mint éket, ékszert.
Izzon, égjen, ha beszélek!”
(Kiss Dénes)
Az anyanyelvi és értelmi nevelés áthatja az egész óvodai életet, a
szocializáció rendszerét. Óvodai nevelésünk során aktív cselekedtetéssel
fejlesztjük az értelmi képességeket. A gyermek a differenciált bánásmód
hatására jut el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére.
A gyermek beszédtanulását befolyásolja idegrendszere, a családi, bölcsődei
és óvodai környezete. Az óvodába lépő gyermekek különböző szintű
„anyanyelv-ismeret”-tel rendelkeznek.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek felnőtté válva tiszteljék, ápolják
magyarságuk legfőbb kifejezőjét, szeressék a magyar nyelvet, a hazaszeretet
egyik talpkövét.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
23
Célunk: oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek
természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, aktív
cselekedtetéssel eljut a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig,
fogalomalkotásig
Feladatunk:
- beszédészlelés, beszédértés fejlesztése;
- kommunikációs képességek fejlesztése;
– beszédaktivitás fokozása;
– kognitív képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, stb., kreativitás/
– beszédhibák felismerése, megfelelő mintaadás;
– logopédiai szolgáltatás működtetése;
– beszélő magatartás kibontakoztatása;
– spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése;
– játékba ágyazott, változatos cselekvésen alapuló
tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése;
– családokkal való együttműködés;
– óvónők és nem pedagógus munkakörben dolgozók megfelelő
beszédkultúrája.
Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti
a gyermek:
– önbizalmának fejlődését;
– szociális kapcsolatainak alakulását;
– a zökkenőmentes iskolai tanulás megkezdését.
Feltételek megléte:
Gyermekeink „beszédes”, nyitott légkörben nevelkednek. Már
óvodába lépéstől arra késztetjük őket, hogy egymás szemébe nézve,
türelmesen és figyelmesen hallgassák végig a beszélőtárs mondanivalóját,
tanulják meg és gyakorolják a társalgási beszélgetés szabályait. A
kommunikációs készségek fejlesztésére tudatosan felhasználjuk a játékot. A
napi tevékenységek során törekszünk arra, hogy természetes
beszédszituációkat hozzunk létre, ahol a gyermekek beszélhetnek,
feloldódhatnak és a gátlásosabbak is megszólalhatnak.
Tudatosan és tervszerűen gyűjtjük az anyanyelvi játékokat.
Kommunikáció során a magatartás esztétikumát is elősegítjük: az
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
24
illemszabályokat, a helyes viselkedést és a társas együttlét szabályait a
mindennapi megvalósítás során gyakoroljuk.
A családi nevelésre építünk, ezért szoros kapcsolatépítésre törekszünk
(családlátogatás, fogadó óra, szülői értekezlet, egyéni beszélgetések).
Az együttnevelés érdekében javasoljuk, hogy otthon:
– a magyar anyanyelv sajátosságainak megfelelően beszéljenek;
– minél többet beszélgessenek gyermekeinkkel;
– érdeklődjenek a gyermekeket érintő dolgok iránt;
– ne hagyjanak megválaszolatlan kérdéseket;
– biztosítsanak közös élményeket.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– a spontán és szervezett tevékenységekben aktívan vesznek részt;
– alakulóban van problémafelismerő és megoldó képességük;
– képes fogalmi gondolkodásra;
– képesek figyelmüket összpontosítani;
– bátran beszélnek;
– élményeiket összefüggően képesek elmondani;
– beszédészlelésük, beszédértésük fejlett;
– gazdag szókinccsel rendelkeznek;
– türelemmel meghallgatják egymást;
– a nyelvi kifejezőeszközöket tudják variálni;
– érthetően, tisztán artikulálnak;
– folyamatosan kommunikálnak, kifejező metakommunikációs
jelzéseket alkalmazva;
– változatos mondatszerkezeteket, mondatfajtákat használnak;
– megfelelő hangerővel, hangsúlyozással, tempóval beszélnek,
megérezve a magyar nyelv sajátosságait;
– értik, használják a névmásokat, a névutókat, a jelen, múlt és a jövő
időt.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
25
4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI
4.1. JÁTÉK
„Mindenben van jogom, hát játszom
Föntről gyereknek, lentről embernek látszom.”
(Ratkó J.)
A játék az óvodáskorú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő,
mással nem helyettesíthető, önkéntes tevékenysége, kreativitást fejlesztő ,
élményt adó tevékenység. A játék fejlődésével összefüggnek a gyermeki
pszichikum alapvető változásai, a fejlődés egészének tükre. Benne tükröződik
a mozgás, a szocializáció és a kognitív képességek fejlődése. A szabad játék
során lehetősége nyílik a gyermeknek a tapasztalatszerzésre. Életük
kellemesebb mozzanatait újra átélhetik, kielégítetlen vágyaik
beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódhatnak. A
feszültségoldás és az ebből fakadó öröm segíti lelki békéjük megteremtésété,
belső harmóniájuk, nyugalmuk kialakulásáért. A játékban társas
magatartásokat, szokásokat tanulnak meg /együttműködés, alkalmazkodás,
problémák közös megoldása/, anyanyelvüket is egyre árnyaltabban,
gazdagabban használják. Azzal, hogy a játék során kielégítjük igényeiket,
szükségleteiket, az egyre fejlettebb szintű játék lehetőségét biztosítjuk
/empátia, magabiztosság, önbecsülés, másik elismerése/. A játékban
megtanulják a társadalmi érintkezés kultúránkban kialakult formáit.
A játékban megismerhetjük a gyermekek adottságait, jellemvonásait,
ismereteik gyarapodását, mindennapi élményeik feldolgozását, társas
kapcsolataikat, érzelmeiket.
Célunk: boldog, derűs, vidám, félelemmentes légkör biztosításával a
szabad, önfeledt játék, együtt játszás feltételeinek megteremtése.
Feladatunk:
– esztétikus játékkörnyezet, ízlésformáló játékok biztosítása;
– a gyermeki önállóság tiszteletben tartása, a szabad játék védelme;
– feltételek biztosítása /hely, idő, eszköz, környezet/;
– változatos ötletek, helyzetek, lehetőség biztosítása;
– állandó élményszerzési lehetőség biztosítása;
– egyszerű, teljesíthető szabályok kialakítása;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
26
– társas kapcsolatok alakítása;
– kreatív személyiségvonások kialakítása;
– beszédkészség, metakommunikáció fejlesztése;
– népi játékeszközök készítése;
– újra hasznosítható és fantáziaébresztő anyagok gyűjtése,
felhasználása;
– értelmi képességek fejlesztése.
Gyakori játékfajták: gyakorló-, szerep-, konstruáló, szabályjáték
Feltételek megléte
A napirendben a legtöbb időt a játék kapja. A csoportszobákat úgy
alakítottuk ki, hogy valamennyi játékfajtához megfelelő hely, légkör, eszköz és
bútor álljon a gyermekek rendelkezésére.
Játék-eszköztárunk gazdag, folyamatosan bővítjük, fejlesztjük készen
vásárolt, illetve közösen készített kiegészítőkkel. Játékaink nagy része
természetes alapanyagú, esztétikus, tartós, kreativitást fokozó.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– örömmel, elmélyülten játszanak;
– társas kapcsolataikban együttműködők;
– elfogadják társaik ötleteit, tiszteletben tartják a másik játékát;
– betartják a szabályokat, elviselik a kudarcot;
– logikai gondolkodásuk fejlett, képesek bonyolultabb szabály-
játékok eljátszására is;
– önállóan képesek játékaikhoz eszközöket készíteni;
– képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre;
– szabálytudatuk fejlett, ehhez kialakult erkölcsi tulajdonságokkal
rendelkeznek (becsületesség, kitartás, türelem);
– metakommunikációs jelzéseikkel képesek utánozni a megsze-
mélyesített egyént szerepjátékukban.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
27
4.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
„Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent
amire képes, önállóan el is végezhessen.”
(Rudolf Steince)
A gyermeki munka végzése során fontos tulajdonságokat fejlesztünk:
kitartást, céltudatosságot, önállóságot, felelősségérzetet, fegyelmezettséget.
A munka a gyermekeket erőfeszítésre készteti, sokoldalúan hat a motoros
képességek fejlődésére. Sokszínű tapasztalatokat szereznek környezetükről, az
anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A munka eredményét a
gyermekek maguk is látják, élvezik. Átélik az eredményes, jól végzett munka
örömét, büszkeségét, sikerélményét.
Célunk: az életre való felkészítés; a gyermeki munka megkedvel-
tetésén keresztül a saját magukért és társaikért végzett tevékenység
megbecsülésére, a munka szeretetére nevelés.
Feladatunk:
– munka iránti tisztelet, eredmény megbecsülésének, fontosságának,
hasznosságának tudati megalapozása;
– munkakészségek, szokások kialakítása;
– önálló munkavégzés lehetőségének megteremtése;
– munkafajták fokozatos bevezetése;
– a munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása;
– balesetvédelmi szempontnak megfelelő gyermek méretű
szerszámok, eszközök biztosítása;
– óvónő és nem pedagógus munkakörben dolgozók részéről minta
adása (rendszeresség, következetesség, alaposság);
– szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése;
– növény, állat, kert gondozása;
– folyamatos, konkrét, reális fejlesztő értékelés;
– társas kapcsolatok alakítása.
Munkafajták
1. Önkiszolgálás: a gyermekek saját magukkal kapcsolatos
tevékenysége. Fokozatosan elvárjuk az aktív részvételt, majd
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
28
később a teljes önállóságot, az egyéni fejlődési ütemnek
megfelelően.
2. Naposság: a naposi funkció gyakorlása során olyan munkát
végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életében. A naposság
feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel, ezért ezt
a munkafajtát középső csoportos kortól, illetve a gyermekek egyéni
fejlettségéhez mérten végeznek. Az egyes munkafázisokat
fokozatosan vezetjük be, egyéni segítségnyújtással.
3. Kerti munka: óvodánk udvarán található konyhakert, sziklakert,
virágágyás, fás és füves terület. Ezek gondozásába rendszeresen
bevonjuk a gyermekeket (pl. udvartakarítás, homokgereblyézés,
szemétgyűjtés). A gyermekek munkájuk gyümölcseként gyönyör-
ködhetnek környezetük rendezettségében, tisztaságában,
szépségében.
4. Alkalomszerű megbízatások: az óvoda és a csoport életében
adódó olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermekek
alkalomszerűen végeznek. Ezen munkák egy része időről időre
szabályosan ismétlődik, másik részük spontán adódik. Ezeket a
munkákat szükségletekből, a munka jellegétől, a körülményektől
függően a csoport vagy egyes gyermekek végzik.
Feltételek megléte
A gyermekcsoportokban napos táblák találhatók, melyeken kifüg-
gesztjük a megválasztott napos jelét. A ruházat tisztántartására napos
kötények szolgálnak. A naposok végzik az étkezéssel kapcsolatos teendőket
(terítés, asztalok leszedése), az asztalok környékének tisztántartását (söprés).
Mindehhez, életkorhoz méretezett munkaeszközöket használnak. Segítenek a
tanuláshoz szükséges eszközök előkészítésében, kiosztásában, helyre-
rakásában.
A kerti munkához sok és jó minőségű kerti szerszámokkal rendelkezünk.
A gyermekek segítenek a játékok javításában, üzeneteket továbbítanak,
tárgyakat kérnek, átadnak.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– szívesen és önként vállalnak munkát;
– megbízatásaikat kitartóan, alaposan, felelősséggel végzik;
– a munkaeszközöket rendeltetésszerűen, biztonsággal használják;
– szívesen díszítik, szépítik, rendezik környezetüket;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
29
– igényük saját maguk és környezetük rendezettsége, tisztasága,
ennek érdekében önállóan tevékenykednek;
– alakul kötelességteljesítő képességük;
– ismerik a munkavégzés fogásait;
– a naposi munkát megfelelő feladattudattal, osztott figyelemmel,
igényességgel végzik;
– szívesen tevékenykednek a közösség érdekében örömszerzés
céljából, illetve segítő szándékkal;
– a szelektív hulladékgyűjtés igényévé vált;
– az eredmény ösztönzi a gyermeket.
4.3. TANULÁS
„Amit hallok – elfelejtem
Amit látok – megismerem
Amit csinálok megtanulom.”
(kínai bölcsesség)
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos,
spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész
óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált
környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógusok által kezdeményezett
tevékenységi és szervezeti formában valósul meg. valósul meg.
A tanulás feltétele a gyermek megismerési vágya, cselekvő aktivitása,
a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének
biztosítása.
A tanulás nagymértékben befolyásolja a gyermekek világképének
alakulását. Hatására tapasztalataik rendeződnek: pontosabbá válik
észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabbá lesz figyelmük, gazdagodik
fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák
felismerésére, megoldására.
Célunk: a tapasztalatszerzés útjának biztosításával a gyermeki
személyiség kibontakoztatása úgy, hogy a játék külső késztetésre folyamatos
szándékos, megtanulni akaró, akaraterőt mozgósító tevékenységbe menjen
át.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
30
Feladatunk:
– tudatos, tervszerű felkészülés;
– a gyermek egyéni fejlettségének megfelelő feladatadás;
– a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése;
– a tanuláshoz szükséges motiváló, esztétikus, elsősorban természetes
alapanyagú eszközök készítése, beszerzése;
– természet kincseinek felhasználása;
– felfedezés örömének biztosítása;
– személyre szabott pozitív értékelés;
– differenciált értékeléssel a gyermek önértékelésének fejlesztése.
Lehetséges tanulási formák az óvodában
1.) Spontán játékos tapasztalatszerzés
– önálló tapasztalatszerzés;
– önállóság, a belső és külső világ birtokbavétele;
– utánzás, modellkövetés;
– cselekvéses tanulás;
– szociális magatartásformák és kulturális értékek elsajátítása.
2.) Kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás
– óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
– cselekvéses tanulás;
– gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
– gyakorlati problémamegoldás.
3.) Kötött tanulás
– a részvétel kötelező;
– problémahelyzet-teremtés, gyakorlati problémamegoldás;
– játékos problémamegoldások.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
31
Életkortól függő szervezett tanulás
3-4 évesek
A szabad játékban megvalósuló spontán tanulási forma
elsődlegességét meghagyva élünk a kezdeményezett tevékenységek
lehetőségével.
4-5 évesek
A spontán tanulás mellett biztosítjuk a kezdeményezett
tevékenységeken való részvétel lehetőségét irányított megfigyelésen,
tapasztalatszerzésen keresztül.
5-6-7 évesek
A spontán tanulási formák, valamint a kezdeményezett
tevékenységek mellett alkalmanként kötött tevékenységeket is szervezünk.
A gyermeki fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
– érzékelésük, észlelésük differenciálódik;
– megjelennek akarati tulajdonságaik: kitartás, önállóság,
céltudatosság;
– kialakul a szándékos figyelmük, rendelkeznek a felidézés, a bevésés
és a fogalmi gondolkodás képességével;
– önálló megfigyeléseket végeznek, a jelenségeket változásukban is
felismerik;
– logikus gondolkodásuk fejlett, következtetnek, ítéletet alkotnak;
– felfedezik az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat;
– képesek az önálló feladatvégzésre, kialakulóban van feladat-
tudatuk, szabálytudatuk;
– társas kapcsolataikra az együttműködés jellemző;
– ellenőrzik saját tevékenységüket, ismerik értékeiket;
– az eszközökre vigyáznak, megfelelően használják azokat;
– élményeiket, tapasztalataikat önállóan, érthetően elmondják;
– beszédük fejlett, képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
32
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI
5.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
„A világot nem őseinktől örököltük,
Hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
(Környezetvédelmi Konferencia, 1992)
Környezeti nevelés
A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben
születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős
közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a
természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási
vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a
tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.
Gyermekeink léte, jövője függ attól, hogy milyen szemlélettel,
értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak
természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alapozására, alakítására
törekszünk. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban
vannak. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok
„közelsége” és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi
többletet jelent a gyermekeknek. A séták, kirándulások, tevékenységek a
megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is
szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést
eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként
jelenik meg.
Óvodai hagyományainkat az évszakok köré rendeztük. Ennek a
folytonosságnak a lényege: mindennek eljön az ideje, amire minden évben
ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál bennük,
cselekvésre késztet. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot,
megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermekek életében, erősödik bennük
a valahová tartozás érzése.
Környezetismeret
- család – óvoda – lakóhely
- testrészek, egészségvédelem
- természeti változások, jellemzők
- évszakok megfigyelése, összefüggések, napszakok
- növény- és állatvilág, természetsarok
- közlekedés
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
33
A természettel összefüggő hagyományok:
Takarítási világnap /szeptember 23./
Szüret /őszi betakarítás/
Állatok világnapja /október 4./
Tökhét
Víz napja /március 22./
Föld napja /április 22./
Madarak és fák napja /május 10./
/óvodai szervezés és rendezés/
Környezetvédelem /föld, levegő, víz, élővilág/
A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük
megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során
megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. A
sokoldalú megfigyelések, óvó-védő tevékenységek eredményeként érzelmi
alapon jutnak el a belátáshoz, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell.
Környezetalakítás /környezetesztétika, udvar, konyhakert/
Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet
jelent. A gyermekek szívesen részt vesznek a csoportszoba rendjének
helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti dekorálásokban,
díszítésekben. Az udvaron, kertben segítenek, a csoportszobai élősarokban,
természetsarokban aktívan tevékenykednek.
Célunk: a természeti környezet iránt érzékeny, a társadalmi
környezethez sokoldalúan alkalmazkodni tudó, a közvetlen környezetét
tevékenyen befolyásolni, védeni képes gyermekek nevelése.
Ehhez három feltétel szükséges: - közvetlen tapasztalás
- érzelmi kötődés
- megfigyelési folyamat
Feladatunk:
– óvoda és tágabb környezet megismertetése;
– folyamatos és alkalomszerű megfigyelések, tapasztalatszerzés
biztosítása;
– a természet iránti érzékeny, pozitív szemléletű óvónői modell;
– hazánk művészeti, természeti nevezetességeinek megismertetése;
– a magyar állat- és növényvilág megismertetése;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
34
– környezetükért felelős életvitel megalapozása;
– környezet- és természetbarát szemléletmód alakítása;
– harmonikus, esztétikus környezet kialakítása, gondozása.
Környezetünk mennyiségi, formai és téri viszonyai
A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek
tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és
mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika.
Célunk: a környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli
összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása, lehetőség szerint
természetes környezetben.
Feladatunk:
– matematikai tartalmú felfedezések lehetőségének biztosítása;
– ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása;
– logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség fejlesztése.
Feltételek megléte
A folyamatos alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük, hogy a
gyermekek maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, a helyszínen, a
természetben, élőben figyelhetünk meg /kirándulások, séták/.
Ezen alkalmakkor felfedeztetjük a környező világ matematikai
összefüggéseit.
Udvarunkban a gyermekek konyhakertet gondoznak, ahol
megtanulják, hogy a növényeknek gondozásra, óvásra, és a természetet
éltető erőire /nap, csapadék/ van szükségük. A munkafolyamatok során
megtapasztalják, hogy az elvetett mag hogyan válik kifejlett növénnyé, és a
természet körforgása révén az abból nyert mag újra növeszthető. A kerti
munka által az évszakok váltakozásához kötött munkafázisokat is megismeri.
Közvetlen környezetünk védelme érdekében őszi és tavaszi
nagytakarítást szervezünk az udvaron.
Épületen belül szelektív hulladékgyűjtők találhatók. A szétválogatott
hulladékot séták alkalmával az utcai központi szelektív hulladékgyűjtőbe viszik
a gyermekek.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
35
Játék-, eszköz- illetve használati tárgyak készítéséhez újrahasznosítjuk a
felhasználható hulladékot.
A csoportszobákban a mesterséges környezetben nevelhető élő
állatok, növények életmódját, viselkedését, táplálkozását figyelhetik meg. A
séták, udvari élet, kerti munka, élősarok gondozása átéléses élményt biztosít.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről;
– ismerik a helyi hagyományokat, magyar népszokásokat;
– ismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés
alapvető szabályait;
– a társadalmi és természeti környezetet megbecsülő, óvó, tisztelő
magatartásformákkal, szokásokkal rendelkeznek;
– felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat;
– képesek mennyigések megállapítására, összehasonlítására, cso-
portosítására, becslésére;
– matematikai tartalmú ismereteiket tevékenységekben
alkalmazzák;
– meg tudnak nevezni hazai növényeket, állatfajtákat, táji
nevezetességeket;
– ismerik lakóhelyük főbb nevezetességeit;
– felismerik nemzetünk zászlaját, címerét;
– térbeli tájékozódásuk alakulóban van;
– képesek ok-okozati összefüggések megértésére;
– matematikai ismereteiket tevékenységekben alkalmazzák;
– képesek önálló véleményalkotásra.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
36
5.2. MESE, VERS
„Minél jobban érted a másikat,
annál könnyebben szereted,
S minél könnyebben értenek téged
annál jobban fognak szeretni.”
(Montágh Imre)
Óvodánkban művészi értékű – elsősorban magyar – gyermekirodalmi
alkotásokkal ismertetjük meg óvodásainkat, melyek pozitív életszemléletet
formálnak, nyelvi fordulatai, népi kifejezései, néprajzi ismereteket közvetítenek.
A népmesék pozitív jellemvonásokat alakítanak (bátor, igazságos, kitartó,
hűséges). A gyermekeknek belső tartást, a jó utáni vágyakozás érzetét adják.
A népi mondókák, szólások, népi jóslások hiteles megfigyeléseket közvetítenek
a természeti és társadalmi környezetről, egyben nemes érzelmeket keltenek
(gyengédség, lelki finomság, kultúrált beszéd és magatartás).
A kortárs mesék, elbeszélések, meseregények az emberhez kötődő
humánus értékek megismerését teszik lehetővé.
Az irodalmi alkotások dramatizálása során fejlődik a gyermekek
produktív fantáziája /szerep-adta lehetőségek – mimika, gesztus,
jellemformálás/ és reproduktív készségük /beszédkészség – szöveg előadása/.
A bábjátékban rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre, tevékenységre
inspirálja a gyermekeket. A báb kedvezően motiválja a megismerő
tevékenységet, érdeklődést. A gyermek bábjátéka során következtethetünk a
gyermekek érzelmi, értelmi világára, vágyaira, indulataira, szorongásaira.
Az ismétlések, a dramatikus játékok, a bábozások lehetőséget
nyújtanak az irodalmi élmény újra átélésre, az önálló, fantáziadús alkotásra.
Célunk: művészi értékű irodalmi alkotásokkal a gyermeki személyiség
sokoldalú formálása. Olvasásra nevelés.
Feladatunk:
– népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése;
– élménynyújtás, élő előadás;
– művészi értékű anyagkiválasztás;
– művészeti nevelés (szép iránti fogékonyság felébresztése, esztétikai
érzelmek gazdagítása);
– erkölcsi érzelmek formálása, erkölcsi értékek közvetítése;
– humor és vicc eszköz tárának használata;
– értelmi képességek fejlesztése;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
37
– anyanyelvi nevelés: a nyelv játékából fakadó ritmus- és
hangzásélmény biztosítása;
– mese-, versalkotás és –mondás örömszerző élményének
megteremtése;
– belső képalkotás fejlesztése (kevés eszköz használata).
Hagyományunk:
A magyar kultúra napja – Kerekerdei mesemondó találkozó
/január 22./
/óvodai szervezés, kerületi rendezvény/
Feltételek megléte
Az irodalmi élménynyújtást kötetlen formában szervezzük az erre
kialakított helyen, délelőtt és délután folyamán bármikor, amikor a hangulat,
a tevékenység, aktivitás lehetővé teszi. Más tevékenységekhez, fejlesztési
célokhoz is kapcsoljuk az irodalomhallgatást, felidézést érzelmi töltés céljából.
Az élményszerzés során kevés eszközt használunk, inkább
támaszkodunk az óvónői előadás nyújtotta élményre, a gyermeki fantáziára,
a beleélés képességére. Pihenés előtt minden nap mesélünk a
gyermekeknek. Ilyenkor az anyagkiválasztás szempontja: az alváshoz
szükséges nyugalom, hangulat, és szorongásoldás megteremtése.
Lehetőség van az élményfeldolgozás különböző formáira. A
dramatizálás eszközeit szabadon használhatják a gyermekek játékidőben. A
bábok (életkorhoz igazodó bábfajták) bábtartókon találhatók.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– kérik, várják a mesemondást;
– megszilárdultak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a
figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes
jelei;
– össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, mese-
regények szálait (szövegértés);
– kedvelt időtöltésük az ismert mesei motívumok bábozása,
dramatizálása, ábrázolása;
– ismernek magyar közmondásokat, szólásokat, szállóigéket;
– vigyáznak a könyvekre, eszközökre;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
38
– szívesen mondogatnak hangulatukhoz kötődő verseket, mondó-
kákat;
– bátran, örömmel alkotnak saját mesét, mondókát, akár verset is;
– ismernek népmesei, népi kifejezéseket.
5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK
„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud,
Játékot, zenét, örömöt.
Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá.
Az a szellemi táplálék válik javára,
amit megkíván.”
(Kodály Zoltán)
A közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a
dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.
A művészi értékű gyermekdalok, a népi játékok és mondókák, az élő
énekes és hangszeres rendezvények felébresztik a gyermek zenei
érdeklődését, zenei képességeik, kreativitásuk megalapozásához.
Hangsúlyozzuk a népi gyermekjátékok értékközvetítő szerepét: a nyelvi- és
szokáshagyomány közvetítését. A természettel való szoros együttélésből
eredő népi dalos játékokkal, mondókákkal olyan együttjátszásokat teremtünk,
amelyekben a gyermekek önkéntesen, lelkesen, magukat adva vesznek részt,
így szinte öntudatlanul ízlelgetik népi hagyományaink sajátosan magyar
jellegzetességeit. A művészeti nevelésen belül lehetőség nyílik a gyermek
számára más népek zenei kultúrájának megismerésére (Orff zenepedagógia,
óvodánkba járó más nemzetiségű gyermekek).
Célunk: az éneklés megszerettetése, zenei alkotó kedv alakítása
elsősorban népzenei örökségünk, és a klasszikus és kortárs zenei alkotások
megismerésén keresztül.
Hagyományaink
Budapesti Zenei Fesztivál
/fővárosi szervezés, óvodai részvétel/
Zenei világnap /október 1./
/óvodai szervezés és rendezés/
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
39
Feladatunk:
– megfelelő zenei és érzelmi légkör megteremtése;
– ének-zene-ritmus-mozgás egységének megalapozása;
– zenei anyanyelv alakítása;
– ölbeli játékok, népi gyermekdalok, népdalok, kortárs és klasszikus
művészeti alkotások gyűjtése éneklés és zenehallgatás céljából;
– zenei képességek fejlesztése;
– mozgásfejlesztés;
– esztétikus mozgáskultúra alakítása;
– zenei eszközök és hangszerek megismertetése, használata;
– természetes és újrahasznosított anyagokból hangszerek készítése
óvónő és gyermek által;
– zenei alkotókészség fejlesztése;
– népi kultúra értékeinek közvetítése.
Feltétel megléte
Óvodánk gazdag hangszerkészlettel rendelkezik. A népi hangszerek
egy részét felnőtt és a gyermekek készítik. Zenetermünkben gazdag
hangszerkészlet áll a gyermekek és óvónők rendelkezésére elsősorban
magyar és mellette alternatív zenei élmények megteremtésére, zenei
képességek fejlesztésére. Az óvodában, gyermekcsoportokban
megtalálhatók a népi hangszerek /pl. köcsögduda, citera, nádsíp, stb./ és
klasszikus hangszerek (furulya, klarinét, gitár).
CD-készletünk főleg a magyar népi és klasszikus, a kortárs
gyermekdalok köréből válogattuk. De megtalálhatók a világ klasszikus és ma
élő nagyjainak zeneművei is, melyekkel a zenehallgatás, a tánc, a
rendezvények, egyéb tevékenységek hangulatát emeljük, a gyermekek zenei
ízlését formáljuk.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
– tisztán, életkoruknak megfelelő hangmagassággal énekelnek;
– szívesen hallgatják, játszák saját népük és más népek dalait,
játékait;
– hallás- és ritmusérzékük életkornak megfelelően fejlett;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
40
– önállóan, zenei érzékkel használják az egyszerűbb ütő- és
ritmushangszereket;
– ismerik, használják és készítik az egyszerűbb népi hangszereket
(dióhéjpengető);
– egyszerűbb játékos néptánc mozgásokat ismernek, esztétikusan és
jókedvvel járják;
– önálló játékszervezésre képesek;
– zenei képességeik életkornak megfelelően fejlettek.
5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
„Szeretném, …ha a gombnyomkodás, távvezérlés
korában is lennének gyerekek és vidám felnőttek,
akik örvendezve vennék tudomásul, milyen
érdekességeket képes csinálni a két kezük.”
(Csókos Varga Györgyi)
A vizuális nevelés rendszerébe tartozó tevékenységi forma szerves
része az óvodai nevelés rendszerének, mely a gyermek aktív alkotó
cselekedetei által valósul meg. Eszköze a látási, mozgási, tapintási
információkra támaszkodó érzékletes tapasztalatszerzés, melyben a dolgok
láthatótulajdonságaira, a térbeli, formai, színbeli jelenségekre, s ezek esztétikai
viszonyaira irányul.
A tevékenységek során alakítjuk a gyermekek vizuális ismereteit:
élmények, tapasztalatok, fantázia megjelenítésének gazdagítását, képi-
plasztikai komponáló képességét.
Arra törekszünk, hogy a gyermekek ábrázolása maradjon meg
zömében spontán tevékenység, mely teljes szabadsággal épül be a többi
tevékenységbe.
A gyermekek tevékenységi vágyának kielégítését kívánjuk
megvalósítani - meleg, oldott felnőtt-gyermek kapcsolattal
- sokféle anyag, technika biztosításával
- ötletadással
A változatos, jó minőségű eszközökkel segítjük az önkifejezést,
emelhetjük az elkészült művek esztétikai értékét.
Fontosnak tartjuk a szülőföld múltjának, hagyományainak
megismertetését., mely közelebb hozza a gyermekeket az értékeke
megbecsüléséhez. A népi kultúra tárgyai a gyermekek érzelmeit áthatva
épülnek be ízlésvilágukba. Az anyagok, termések gyűjtésével, azok
felhasználásával képet alkothatnak arról, hogy a természeti környezet
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
41
alkotásra késztető anyagokat kínál, és olyan örök értékeket hordoz, amelyet
már elődeinknek is nyújtott. Ezáltal a gyermekek nyitottan, védőn és
cselekvésre készen fordulnak környezetük felé.
Célunk: az élmények biztosításával sokszínű alkotó tevékenység
kibontakoztatása.
Feladatunk:
biztosítjuk:
– az érzelemgazdag élményeket;
– az alkotó tevékenység feltételeit;
– a minőségi, esztétikus, biztonságos eszközöket;
– a gyermeki munkában kifejeződő szubjektív esztétikai
értékek meglátását;
– a művészetek iránt való fogékonyság és esztétikai értékelő
képesség fejlesztését;
– népi kultúra közvetítését;
– részletekre való odafigyelést (eszközök esztétikus elhelye-
zése, rendet szolgáló szokások kialakítása, megkezdett
munkák befejezésére ösztönzés);
- eszközök használatával különböző anyagokkal, a rajzolás,
mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel
és eljárásaival való megismertetés.
esztétikai érzékenységre, nyitottságra, kreativitásra alapozva fej-
lesztjük:
- a tér-forma-szín képzetet;
- az alapvető képi kifejező eszközöket, ábrázolásmódot;
- a vizuális képességeket;
- a mozgást.
Feltételek megléte
Az óvoda, a csoportszobák esztétikusan vannak berendezve, díszítve.
A változatos anyagokat, eszközöket nyitott polcon tároljuk, melyekkel a
gyermekek szabadidőben bármikor alkothatnak.
Sétákat, múzeumlátogatásokat szervezünk, ahol lehetőség nyílik a
gyönyörködésre, rácsodálkozásokra, ízlésformálásra, a magyar és más népek
kulturális értékeinek megismerésére. A természetben szervezett sétákon
változatos „kincseket” gyűjtögetünk, melyeket a különböző tevékenységek
során felhasználunk.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
42
Kézműves műhelyünkben kiváló lehetőség nyílik a népi kismesterségek
megismerésére, a technikák gyakorlására. Eszközeink: égetőkemence,
korongozó, formázó eszközök, szövőkeret, ráma, stb. Anyagaink: természet
adta kincsek, agyag, gyöngy, csuhéj, stb.
A gyermeki és felnőtt alkotások az óvodai „Kerekerdő Galéria”
gyűjteményét gyarapítjuk.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
– nyitottak esztétikai élmények befogadására;
– biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit;
– képesek színeket felismerni, megnevezni, azonosítani, meg-
különböztetni;
– képesek a színek hangulati hatásainak felfedezésére, érzékel-
tetésére;
– formaábrázolásuk változatos: legfontosabb megkülönböztető
jegyek, jellemző formák hangsúlyozása;
– emberábrázolásukban megjelennek a részletek, a legegyszerűbb
mozgások jelzése;
– fokozott önállósággal alkalmazzák az ismert népi és egyéb vizuális
technikákat;
– önállóan díszítenek tárgyakat;
– nyitottak a modern technikák iránt;
– ismerik a népi mesterségek eszközeit, anyagait, fogásait.
5.5. MOZGÁS „A szépség törvényei szerint megformált
mozdulat, nemcsak külső hatásában
harmonikus, hanem belső harmóniát is teremt,
visszahat a művelőjére, a testben és lélekben
finomít és kultúrál.’
(Berczik Sára)
1.) Mozgás, testnevelés
A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes
szükséglete. Arra törekszünk, hogy sokrétűen elégítsük ki a gyermek
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
43
mozgásigényét. Tudatosan segítjük a mozgás és az észlelési funkciók
összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék és a
ritmusérzék fejlesztésér, mint minden összerendezett mozgás alapjára. A
mozgás jelen van az óvodai élet minden területén.
A mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza
a teljesítő képességét. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását,
a mozgásszervek fejlődését. Alakítja a mozgásszokásokat, és a játéktudat
szintjét. A mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési
készséget, leszoktat az önzésről. A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az
egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyermek kitartása, koncentráló- és
állóképessége.
A gyermek mozgásán keresztül ismeri meg a világot. A
mozgásfejlesztés tartalma bővül a népi sportjátékok nyújtotta
mozgásformákkal, melyeknek igazi terepe az udvar (szembekötősdik,
ugróiskola, stb.).
Célunk: a gyermeki szervezet egészséges fejlődésének elősegítése,
természetes mozgáskedvének megőrzése.
Feladatunk:
– egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele;
– mozgásigény kielégítése;
– testi képességek és fizikai erőnlét differenciált fejlesztése;
– helyes testtartás kialakítása;
– koordinált mozgás alakulásának elősegítése;
– fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakítása;
– az óvoda belső és külső helyi adottságainak kihasználása a
mozgás érdekében;
– társa figyelés ösztönzése;
– kifejező mozgások fejlesztése (improvizációs, alkotó, értelmi, érzelmi
tartalmak kifejező képessége).
A mozgáslehetőség területei
– szabad, spontán mozgás: a gyermek állandó belső késztetést érez
a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Maga
választja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett
mozgásos játékban a gyermek önként vesz részt
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
44
– szervezett testnevelés: tartalmát a természetes emberi mozgások,
járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, egyensúlyozások,
mozgásos játékok alkotják:
1. mindennapos testnevelés
2. kötött testnevelés
Feltételek megléte
Óvodánk mozgásfejlesztő eszközök tekintetében kiválóan felszerelt.
Mindkét épületben tornaszobával rendelkezünk. Az eszközkészletet és helyi
adottságokat is figyelembe véve tervezzük a mozgásanyagot. A testnevelési
foglalkozások minden csoportban kötöttek. Tavasztól őszig gyakran tartjuk a
foglalkozásokat a szabadban.
2.) Vízhez szoktatás
A vízhez szoktatás során hangsúlyozzuk a vízbiztonság megszerzését, a
víz megszerettetését és a spontán aktivitás kialakítását.
A vízhez szoktatás lazán irányított uszodai játékokból és egyszerű
mozgások gyakorlásából áll, amit a gyermekek csoportban, úszóoktató
segítségével hajtanak végre.
A megfelelően megválasztott eszközökkel sok olyan mozgás
kialakítását tesszük lehetővé, ahol a gyermekek utánzással, szabályok
elfogadásával egyszerűbb, majd fokozatosan bonyolultabbá váló mozgások
kivitelezését végezhetik.
Célunk: egészséges, edzett, úszásérett gyermekek nevelése.
Feladatunk:
– képességek fejlesztése (fizikai, pszichikai, szociális);
– megfelelő eszközök biztosítása;
– higiéniai feltételek megteremtése, betartása;
– úszóoktató szakmai rátermettsége, felkészültsége;
– szervezési feladatok (uszoda használatának beosztása, gyermek-
kíséret, öltözés, szárítás, felnőtt felügyelet).
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
45
Feltételek megléte
Óvodánk az óvodás életkornak megfelelő uszodával rendelkezik.
Életünket úgy szervezzük, hogy valamennyi gyermekcsoport számára
optimális időt biztosítsunk a víz megszerettetésére, vízhez szoktatására. A
gyermekek (otthonról hozott) úszófelszereléssel rendelkeznek. Szakképzett
úszóoktató foglalkozik a gyermekekkel.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
– rendelkeznek az iskolába lépéshez szükséges testi képességekkel;
– igényük a rendszeres mozgás;
– mozgásuk összerendezett, megfelelő ritmusú;
– kialakulóban van a személyi zóna ismerete;
– képesek a térben tájékozódni;
– ismerik, és biztosan használják a kézi szereket;
– képesek társaikra figyelni;
– megértik az egyszerűbb vezényszavakat;
– vízben biztonsággal, örömmel mozognak;
– képesek a víz alá merülni, egyszerűbb úszómozdulattal néhány
tempót megtenni;
– uszodai viselkedésüket bátor, de fegyelmezett magatartás jellemzi.
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
NAPIREND
A kisgyermek óvodába lépéséig a családban kialakult napirend
szerint él. Az óvodában töltött időt a családok napirendjének, a gyermek
egyéni szükségleteinek figyelembevételével tervezzük.
Alapelvek:
1. Minden csoportnak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően
kell alakítania saját napirendjét a többi csoporttal egyeztetve,
életkoronként más-más pihenési idővel.
2. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A
tevékenységekre szánt időtartamot az óvoda nyitvatartási idejének
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
46
megfelelően tervezzük, figyelembe véve a tevékenységek közti
harmonikus arányok alakítását.
A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek
a gyermekekben.
A nyári időszakban az év közben már kialakított szabályok és szokások
megtartásával, kötetlen formában változatos tevékenységeket biztosítunk.
Lehetőség szerint növeljük a játék és a szabadban való tartózkodás idejét.
Célunk: megfelelő óvodai életritmus, szokásrendszer kialakítása, mely
a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés alapvető feltétele.
Feladataink:
– biztosítani a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét;
– az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek
megfelelő váltakozás;
– a tevékenységek szervezése oly módon, hogy a legtöbb időt
játékkal töltsék a gyermekek;
– a várakozási idő kiküszöbölése;
– családi attitűd alakítása (esti televízió-nézés káros hatása, hétvégi
napirend ajánlása, délutáni pihenés fontossága).
HETIREND
A hetirend biztosítja a tevékenységek tervezhetőségét,
rendszerességét.
A hetirend összeállításánál figyelembe vesszük:
– a tevékenységek tartalmának összeilleszthetőségét;
– megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált
tevékenységek tervezését, szervezését;
– a tevékenységekhez kialakított helyiségek használatának
beosztását a csoportok között („A” épület: uszoda, tornaterem,
kézműves műhely; „B” épület: zeneterem, tornaterem, uszoda,
mozgásfejlesztő szoba);
– a két egymás mellett lévő csoport tevékenységének összehango-
lását;
– a gyermekek szabad játékát, hangulatát, kreativitását.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
47
8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI
Nevelőmunkánk hatékonysága és eredményessége érdekében
pedagógiai dokumentumaink és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
közötti összhangra törekszünk.
1.) Működési terv
Tartalmazza:
– a helyzetfeltárást (az előző év elemzését, értékelését);
– az új nevelési év feladatait (pedagógiai feladatokat, gyermek-
védelmi feladatokat, munkaközösségi tevékenységet, felelősi
rendszer megtervezését);
– a kapcsolattartást (külső és belső kapcsolatok, közélet);
– a nevelőmunka ellenőrzését, elemzését, értékelését;
– a tanügy-igazgatási feladatokat;
– a nevelőtestületi értekezletet, és egyéb szolgáltatásokat.
2.) Csoportnapló
Tartalmazza:
– a gyermekcsoportok szokás- és szabályrendszerét;
– az eseménytervet (ünnepek, kirándulások, sportprogramok,
rendezvények);
– az évszakoknak megfelelően a tevékenységi tervet;
– az összevont csoportok nyári életét;
– az időszakos értékelést és a további feladatokat, illetve az év végi
éves értékelést.
3.) Felvételi és mulasztási napló
Tartalmazza:
– a gyermekek személyi adatait;
– a felvétel és beíratás időpontját;
– a hiányzások számát.
4.) A gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztésének nyomon köve-
tése
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
48
Tartalmazza:
– az anamnézist;
– az óvónők megfigyeléseit a gyermekről;
– a fejlesztés várható menetét.
Fontosnak tartjuk a szakmai dokumentumok felelősségteljes, pontos
naprakész vezetését, figyelemmel követését, megvalósítását, folyamatos
fejlesztését. Biztosítjuk az adatok védelmét és bizalmas kezelését.
A szülők a gyermekkel kapcsolatos pedagógiai történésekről csak az
óvodapedagógustól kaphatnak felvilágosítást!
9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE
1.) Óvoda-Fenntartó-Oktatási Kulturális és Sport Iroda kapcsolata
Célunk: óvodánk zökkenőmentes működésének biztosítása.
Feladataink:
– kölcsönös, korrekt információátadás;
– naprakész feladatellátás.
2.) Óvoda-bölcsőde kapcsolata
Célunk: bölcsődéből óvodába való zökkenőmentes váltás biztosítása.
Feladataink:
– kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a kerületi bölcsődékkel.
3.) Óvoda-óvoda kapcsolata
Célunk: a pedagógiai információáramlás biztosítása.
Feladataink:
– a továbbképzések szervezése, lebonyolítása;
– részvétel más intézmények szakmai rendezvényein;
– az EU-s pályázatok figyelemmel kísérése.
4.) Óvoda-család kapcsolata
Célunk: a kiegyensúlyozott partnerkapcsolatra törekvés.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
49
Feladataink:
– a nevelési módszerek összehangolása a gyermekek egészséges
fejlődésének érdekében;
– nyitott, kölcsönös, kompromisszumkész kapcsolat ápolása.
Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat
programunkból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják. Folyamatosan
tájékozódunk a szülők elégedettségéről, véleményéről, elvárásairól, és az
ésszerű ötleteket beépítjük minőségfejlesztő munkánkba.
Az együttműködés formái:
– szülői értekezlet;
– fogadóóra;
– óvodai ünnepek;
– kirándulások (alkalmanként felkért szülőkkel tájmegismerés,
hagyományápoló ismeretszerzés);
– szülői fórum;
– nyílt nap vagy videofelvétel (a szülők lehetőséget kapnak a
nevelés folyamatába való betekintésre).
5.) Óvoda-iskola kapcsolata
Célunk: az óvodából az iskolába való zökkenőmentes váltás
biztosítása.
Feladataink:
– lehetőség biztosítása a tanítónők részére az óvodai nevelésbe való
betekintésre;
– szülői értekezlet szervezése tanköteles korú gyermekek szüleinek
(iskolára való alkalmasság szempontjai, iskolák bemutatkozása);
– nagycsoportosok részére iskolai órák látogatásának szervezése.
6.) További szakmai kapcsolatok
– Pedagógiai koordinátor: pedagógiai munka segítése;
– Kerületi mentorok: nevelési területeken szakmai tanácsadás,
gyakorlati bemutatók;
– Nevelési Tanácsadó: magatartási és tanulási problémákkal küzdő
gyermekek, nevelési gondokkal küzdő családok és pedagógusok
segítése;
– Logopédus;
– Szakértői Bizottság;
– Gyermekjóléti Szolgálat;
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
50
– Gyámügyi Hivatal;
– Szakorvosi ellátás;
– Óvoda orvosa, védőnője;
– Kulturális intézmények: természetvédelmi területek, múzeumok,
színházak, hangversenyek.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
51
10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS
1. A saját óvodai program a módosított Óvodai nevelés országos
alapprogramja alapján változott, mely a fenntartó jóváhagyása után
2010. szeptember 1-vel lép hatályba.
A saját óvodai program felülvizsgálata 4 évente történik.
A saját óvodai program módosítása:
- törvényi, jogszabályi változások
- fenntartói feladatváltozás
- minőségfejlesztési eredmények
- nevelőtestületi kezdeményezésre /50%+1fő szándéka alapján/
- személyi, tárgyi feltételek változása során történik
2. A saját óvodai program hiteles másolata bármikor megtekinthető a
vezetői irodában.
11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A Kerekerdő Óvoda nevelőtestülete 2010. március 8-án elfogadta a saját
óvodai programot.
……………………………………….
óvodavezető
A Kerekerdő Óvoda szülői közössége 2010. március 4-én véleményezte a saját
óvodai programot.
…………………………………………
Szülői közösség képviselője
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
52
FELHASZNÁLT IRODALOM
1.) 1993. évi többször módosított törvény a közoktatásról
Magyar Közlöny 89.sz.
2.) Módosított 137/1996.(VII.28). Kormányrendelet az Óvodai nevelés
Országos alapprogramjáról
3.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazga-
tásról.
OKKER, Bp, 1997.
4.) Egyezmény a gyermekek jogairól
ENSZ Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp, 1990.
5.) Babik Ildikó: Zenei játékok óvodások számára
OVIZUÁL, Bp, 2003.
6.) Balogh Tibor: Lélek és játék
Akadémiai Kiadó, Bp, 1991.
7.) Dr. Buchernáné-Faustné: Néphagyományőrzés az óvodában
HOGYF EDITO Kft., Bp, 1998.
8.) Dr. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában
OKKER, Bp, 2000.
9.) Dr. Dankó Ervinné: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban
Flaccus Kiadó, Bp, 2003.
10.) Dr. Fejes Erzsébet: Mesélő természet
Alex-typo Kiadó, Bp, 1994.
11.) Dr. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék
CALIBRA, Bp, 1993.
12.) Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana
Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1997.
13.) Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai
OKKER, Bp, 1998.
14.) Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája
OKKER, Bp, 1999.
15.) Dr. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata
Fővárosi Egészségnevelési Központ, Bp, 1981.
16.) Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások
Planétás Kiadó, Bp, 1997.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
53
17.) Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában
FER-co Kft., Bp, 1991.
18.) Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában
Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1992.
19.) ZÖLD OVI
Tisza Klub Környezetvédő Szervezet Szolnok, 1997.
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
54
Melléklet
ESZKÖZJEGYZÉK
A törvény által meghatározott alapeszközökkel felszerelt óvodánk.
Eszközök, felszerelések mennyiség megjegyzés
csoportszoba 12
tornaszoba 2
logopédiai-, egyéni
fejlesztő szoba
1-1 épületenként
játszóudvar 9000m2
óvodavezetői iroda 1
gazdasági iroda 2
óvodatitkári iroda 1
nevelői szoba 1
könyvtárszoba 1
felnőtt öltöző 1-1 épületenként
felnőtt WC 3-3 épületenként
gyermeköltöző 12
gyermek mosdó 12
konyha 1-1 épületenként
moslék tároló 1-1 épületenként
csoportszoba
óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1
gyermekszék gyermeklétszám szerint 1
gyermek asztal gyermeklétszám figyelembe
vételével
fényvédő függöny ablakonként 1
szőnyeg csoportonként minimum 1nagy,
1 kicsi
játéktartó szekrény és
polc
1 beépített szekrény minden
csoportban
fektető tároló beépített szekrényben
ágyszámnak megfelelő
mennyiség
felnőtt asztal 20
felnőtt szék 60
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
55
edény és evőeszköz
tároló szekrény
1 csoportonként/beépített
szekrényben vagy külön
játszó udvar
kerti pad 12
babaház 4
homokozó 12
takaróponyva 12
mozgásfejlődést segítő
eszközök 2
udvar részenként legalább
irodák
íróasztal 5
szék 5
telefon 2-3 épületenként
fax 2 B épületben
számítógép 2-6 épületenként
nyomtató 3
iratszekrény 4
gyermeköltöző, mosdó
öltöző szekrény 1 gyermekenként
öltözőpad gyermeklétszám figyelembe-
vételével
törülköző tartó 1 gyermeklétszám figyelembe-
vételével
fogmosó-pohár tartó
polc
gyermekenként
fali tükör 1-1 mosdónként
fésűtartó 1 csoportonként
törülköző 2-2 felnőtt és gyermeklétszám szerint
abrosz 2 asztalonként
takaró gyermeklétszám figyelembe-
vételével
felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök
mosógép 2
centrifuga 1
vasaló 1
vasalóállvány 1
szárító állvány 2
takarító eszközök 1-1 csoportonként
kerti munkaeszközök 1-1 ásó, kapa, gereblye,seprű
hűtőgép 1-1 épületenként
porszívó 1-1 2 csoportra
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
56
játékok, játékeszközök
mozgásos-,szerep-
,konstruáló-
,szabályjátékok,
dramatizálás,bábozás,
népi kismesterségek
eszköze
30%
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának, óvodai
nevelési programnak
megfelelően
ének, zene, énekes
játékok eszközei
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának
megfelelően
értelmi képességeket és
a kreativitást fejlesztő
eszközök
30%
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának
megfelelően
anyanyelvi fejlesztő
játékok, könyvek 30%
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának
megfelelően
ábrázoló tevékenység
eszköze
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának
megfelelően
környezetünk
megismerése
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának, óvodai
nevelési programnak
megfelelően
munka jellegű
tevékenységek
gyermekcsoportonként a
gyermekek létszámának
megfelelően
nevelőmunkát segítő egyéb eszközök
televízió 1
CD-s magnó 1 2 csoportonként
diavetítő 1-1 épületenként
vetítővászon 1-1 épületenként
étel-mintavétel készlet 1-1
mentőláda 1-1
gyógyszerszekrény 1-1
munkaruha 2-2 váltás felnőttenként
védőruha 1-1 vízforgató kezelőnek, dajkának
tűzoltó készülék
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
57
Testi fogyatékos gyermekek befogadásához, fejlesztéséhez a
következő berendezési tárgyak, eszközök beszerzése szükséges.
eszköz neve mennyiség megjegyzés
Bútorzat
gyermekszék gyermek-
létszám
szerint 1
mozgássérült, látás-, és értelmi
fogyatékos esetén állítható
magasságú, lábtartóval és
ülőkével
gyermekasztal gyermek-
létszám
szerint 1
mozgássérült, látás-,és értelmi
fogyatékos esetén állítható
magasságú, dönthető lapú,
peremes, egyszemélyes
óvodai fektető gyermek-
létszám
szerint 1
mozgássérült esetén kemény
ágybetétek, decubitus matrac
egyéni szükséglet szerint. Látás-,
és értelmi fogyatékos esetén
védőszegély /rács/
Szárazföldi mozgásfejlesztő eszközök:
tatami szőnyeg 1
egyensúlyozó tárcsa
kapaszkodóval
1
billenő talp 1
ülőlabda 2
roll labda 1
ultrakönnyű labda 1
tüskelabda 4
masszírozó henger 4
szivacslabda 4
babzsák 5
rugalmas karika 6
csörgő labda 1
súlylabda 2
fejlesztő játékok
érzékelő párnácska 1
kalapáló játék 2
végtelen hurok 1
speciális olló 5
hurkos marokolló /bal ill.
jobbkezes /
1-1
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
58
Vízi mozgásfejlesztő eszközök
vízi járda 2
úszódeszka 5
szivacs játék 10
úszógumi 5
labda 5
tornakarika 5
Speciális feladataink ellátásához a következő eszközökkel
rendelkezünk:
megnevezés mennyiség megjegyzés
Kézműves műhely
égetőkemence; 1 A épület
elektromos korongozó; 1 A épület
kis méretű szövőkeret 30 A épület
nagy méretű felvetős
szövőkeret
3 A épület
hímzőkeret 20 A épület
agyagformázó
szerszámok
20 A épület
Tornatermi felszerelés
bordásfal 5+10 épületenként A+B
zsámolyok 6+6 A+B
padok 4+5 A+B
karikák 10+20 A+B
kötelek 12
óriás labdák 15
gólyalábak 2-8 pár A+B
focikapuk 1-1 pár A+B
kosárlabda palánkok 3 pár
magasugróléc 1-1 épületenként
gördeszkák 7
Uszoda
úszódeszkák 12 A épület
labdák 3 fogyóeszköz
hajszárítók 4 A épület
KKEERREEKKEERRDDŐŐ
59
Hangszerek
harangjáték 4 B épület
hanglapok 25
nagydob 1 B épület
alt xilofon 1 B épület
hangszerkészlet (xilofon) 6 B épület
üstdob+ütő 1
csörgőkarika 2
száncsengő 8
triangulum 10
castanyetta 3
agogó fa+fém 2
rumbafa 2 pár
xilofonlapok
(szétszedhető)
1
békasor+állvány 1
basszus metalofon
rumba csörgő 3 pár
kolomp 4
különböző cintányér 7 pár + 2 álló
kínai fadob 3
szoprán xilofon 1
kéthangú fadob 2
harangjáték – alt 1
csörgődob 3
cabasa 2
harangsor 1
gíró 2
Fejlesztő sporteszközök
tramboline 1+3 A+B épület
Wesco készlet 1 B épület
rugós deszka 3 B épület
bady roll 3+5 A+B épület
greiswald tornaszer 1 B épület
henger sárga-kék + tartó 1 B épület
Bola kiegészítő
tornakészlet
1 pár B épület