A romantika a klasszicizmust követő stílusirányzat, az utolsó egységes korstílus, mely több
művészeti-és tudományágban együttesen éreztette hatását.
A szó jelentése: roman = regény (francia) és romantic (regényes) angol
Szakaszai:
o a 18. század vége – preromantika
o a 19. század első fele – virágkor
o A 19. század második fele –késő romantika - együtt él a későbarokk, a rokokó, a klasszicista, a
realista, a naturalista irányzatokkal.
o A romantika végét Eugéne Delacroix halálának időpontjával azonosítják. (1863)
o Tudatos szembefordulás a
klasszicista mértéktartással
o Kiábrándulás, illúzióvesztés
o Eredetiség
o Múlt felé fordulás
o Egzotikum
o A népi kultúra felfedezése
o Az antikvitás helyett a
középkor – a gótika
felelevenítése
o A felvilágosodás
o A liberalizmus
o A nacionalizmus
o A romantika először a irodalomban
jelentkezett a klasszicizmussal együtt,
azzal kölcsönhatásban.
o A romantika irodalmának egyik fő
ismérve a klasszicizmus-ellenesség.
o Központi témái:
a szabadság,
az egyén,
az önkifejezés
o Reményvesztettség < – > felfokozott
életöröm
o Eszményítés
o Szövevényes cselekmény
o Patetikus hang – irónia
o Műfajok
- Vezető műfaj a regény (történelmi,-
kaland és detektívregény)
- Drámai költemény, dal, elégia
o A romantika filozófiájának
megalapozói: Fichte és Schelling
o A romantika előfutárai: Hölderlin,
Novalis
o Német romantikus írók, költők:
Hoffmann, Kleist, Grimm
testvérek, Hauff, HeineHölderlin Novalis
Grimm testvérek KleistHeine
o Preromantika: William Blake
o Első generáció:
Wordsworth, Taylor,
Coleridge
o Második generáció: Byron,
Walter Scott, Shelley, Mary
Shelley, John Keats
o Romantika és realizmus
határán: Brontë nővérek
Charlotte, Emily és
Anne Brontë
Walter Scott
Mary Shelley
John Keats
o Madame de Stäel
o Victor Hugo
o Lamartine
Madame de Stäel
Victor Hugo
Lamartine
o Puskin
o Lermontov
Puskin
Lermontov
o A Francia Forradalom kitörése után
hirtelen virágzott fel a színházi élet.
o Az Alkotmányozó Gyűlés 1791.
január 13-án megszüntette a királyi
cenzúrát, eltörölte a színházi
privilégiumokat és kimondta az
előadások szabadságát.
o Rövid időn belül közel ötven drámai
és zenés színház nyílt meg Párizsban.
o Funkciójukat vesztették azonban az
addig népszerű vásári
bábszínházak, hiszen korábbi
arisztokrácia ellenes gúnyrajzuk már
nem volt aktuális.
o Napóleon az 1807. július 29-i
rendeletével nyolc színház kivételével
minden párizsi színházat bezáratott.
o Megmaradt négy szubvencionált
(anyagilag támogatott ) színház
- Comédie Francaise
- Théátre de L Impératrice
- Opéra
- Opéra Comique
o Négy magánszínház
A melodráma
o A forradalom kitörése után jelentkezik
o Szemlélete, formája és stílusa teljesen elüt
klasszicista elődeitől.
A műfaj jellemzői:
o Lényeges szerepet játszott benne a zene,
a tánc (balett) és a látványosság.
o Színészi játék tekintetében a korábbi
harsány vásári komédia elemeit örökítette
át.
o Sok mindent örökölt a vígjátékból és a
vásári színjátszásból.
A műfaj legjelentősebb képviselője:
Guilbert de Pixérécourt
(1774 - 1844 )
120 darabot írt, melyek összesen 30 ezer
előadást értek meg.
Legsikeresebb darabjai:
o Coelina vagy a titok gyermeke (300 előadás)
o Asszony, akinek két férje van (451 előadás)
A romantikus dráma
o A romantikus dráma kialakulását
Franciaországban külföldi hatások
segítették.
o Schiller és Goethe drámái
Napóleon bukása után jutottak el
Párizsba
o Angol vendégtársulatok fellépései
o A romantikus dramaturgia minden
tekintetben szembe helyezkedik a
klasszicista drámával.
A romantikus dráma jellemzői:
o a modern történelem eseményeit dolgozza fel
o a véres és megrázó eseményeket nem elbeszélik, hanem megmutatják
o precízen törekszik a történelmi hűségre (ruhák, díszlet, kellékek, stb. )
o sokkal több monológot alkalmaz mint a klasszikus dráma
Victor Hugo
(1802 - 1885 )
Cromwell (1827)
Hernani (1830)
Alexandre Dumas
(1803 - 1870 )
II. Henrik és udvara (1830)
Antony (1831)
Alfred Musset
1810-1857
Velencei éj
(1834)
Francois-René Molé (1734 – 1802)
Francois-Joseph Talma(1763 - 1826 )
Mlle George
(1787 - 1867 )
o Hatások: a gótika ésa távolkeleti építészet (a gót
stílus formái felélednek
- keleti, bizánci, mór és román
stíluselemek keverednek)
o A romantikus építészet a középkori
formákat szolgaian másolja, gyakran
alkalmaz a kőarchitektúra helyett,
annak formáját utánzó
vasszerkezetet, ami ellentmond a
gótika felfogásának.
o Oldott alaprajzú, szándékosan
aszimmetrikus, a középkor
hangulatát idéző épületeivel
kényelemre, lakályosságra törekszik,
a merev kényszer helyett a
rendeltetés, a használat is fontos
szempont.
További jellemzők:
o új épülettípusok: pályaudvarok,
áruházak, bankok, gyárak,
tőzsdepaloták, kiállítási csarnokok
o vasszerkezetek, üvegcsarnokok,
öntöttvas, rácsok, hengerelt acél
o új szempont a fényigényesség
o az elhanyagolt középkori épületek
helyreállítása, kastélyok, várak
restaurálása
o a parkművészetet felhasználják az
épület keltette hatás fokozására
Horace Walpole
Stawberry Hill nevű
kastélya - a romantikus
építészet első nagy alkotása.
o Egyéni alkotói kifejezésmód
o A természet és az érzelmek
változékonysága
o Menekülés a múltba
o Emberábrázolás: a barokk
kifejezésmódokhoz közelítenek: újra
megjelenik az átlós elrendezés, a
színesség, és a világos-sötét kontraszt.
Mészsziklák a Rügenenen, 1818
A Medusa tutaja (1818)
A szabadság géniusza
diadalra vezeti a népet (1830)
Tengerpart, vitorlások, 1824
The Grand Canal, Venice, 1834
o A romantika szobrászatában
a szimbolikus alakok a szabadságért,
nemzeti ügyért harcolnak.
o A művészetbe betör a politikai szándék.
o A reprezentáció igénye a formák
kiüresedéséhez vezet.
o A tartalommal szemben a külsődleges
forma lesz az elsődleges.
o Emlékműkultusz: a csoportos
kompozíciókban a fő- és mellékalakok
egyaránt fontosak, egységet alkotnak.
Jean-Baptiste Carpeaux:
A tánc
Marsiellaise
o A romantika ugyan olyan gyökeres
változásokat hozott a zenében is, mint az
irodalom és a színház területén.
o A francia romantikus opera általában
történeti tárgyú volt, hatalmas kórust és
táncapparátust mozgatott, nagy zenei
effektusokra épített és erőteljes hangulatú
hatáselemekre törekedett.
Korai romantika (1800 – 1830)
o Schubert dalai
o Weber (a nemzeti opera )
o Rossini operái
A romantika virágkora (1830 –
1850)
o Mendelssohn első nagy operái
Késői romantika (1850 – 1890)
o Mahler, Puccini, R. Strauss
o Debussy
Rossini
Puccini
o 1855. július 5-én új színház nyílt
Párizsban, a Bouffes Parisien
o A nyitó előadás: Jean-Jacques
Offenbach három
egyfelvonásosa - hatalmas siker
o 112 operettet írt
o Legismertebbek: Hoffmann
meséi, Eljegyzés lámpafénynél,
Szép Heléna
Jean-Jacques Offenbach
(1819 – 1880)
o Franciaország – Napóleon kora (19.
század eleje)
o A klasszicizmushoz képest
egyszerűbb formák a
bútorművészetben
o Díszítések: ókori egyiptomi, görög,
római (szfinksz, krokodil, lótuszlevél,
oroszlánfej, hal)
o Anyagok: rózsafa, elefántcsont,
gyöngyház, teknőspáncél
o Vevők: az arisztokrácia mellett a
polgárság is
o A ruhadivatot a romantika gondolatköre határozta meg, és jól
illeszkedett a polgári életfeltételekhez.
o Női viselet: fűzött derék, abroncsszoknya, vállkendő.
o Férfi öltözet: feltűnés nélküli, elegáns. (frakk, szalonkabát, cilinder)
o Megkülönböztettek nappali és társasági viseletet, nyári és téli ruhákat,
és ezeknek megfelelő anyagokat és színeket.
o Az öltözködés demokratizálódott, nem vált el olyan mereven az
arisztokraták és a polgárok viselete, mint addig.
o A férfidivat központja London.
o A női divat központja Párizs.