-1-
A SEVESO irányelv és kapcsolatos hazai jogi szabályozók aktuális
változásai
Bali Péter tű. őrnagy
Pécel, 2014. január 21.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-2-
Bevezető – Az előadás témái
Előadás tartalma:
1. A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek
2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai
-3-
Bevezető – Az előadás témái
Előadás tartalma:
1. A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek
2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai
-4-
Seveso II módosítás okai
1. A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE)
2. Az előző irányelv nem volt részletes a végrehajtásra vonatkozóan.3. Továbbá tisztázni/javítani bizonyos részeket
– A nyilvánosság tájékoztatása– Hatósági ellenőrzés– Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban– Az igazságszolgáltatáshoz való jog
• DE! a Seveso II irányelv filozófiája megmaradt.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-5-
Seveso III
• Első olvasati megállapodás 2012. március 27.
• Elfogadva 2012. július 4.
• Kihirdetve 2012. július 24. ) • (OJ L 197/1)
• Letölthető magyarul is: http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503
• Jogerőre emelkedett 2012. augusztus 13.
• Hazai jogrendbe történő illesztés 2015. május 31. • Végrehajtás 2015. június 1-től
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-6-
Néhány példa
Kivételek– Kiegészítés a föld alatti hulladéktárolókkal;– Kiegészítés a gáz föld alatti, nyílt tengeri helyszíneken történő
tárolásával; – Szigorítás a kizárólag szállítással közvetlenül kapcsolatos ideiglenes
tárolás kivételben;
UGYANAKKOR beleveszi:A szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolást.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-7-
Meghatározások– Az eddigiekhez képest finomítás/újítás történt a különböző
eljárási folyamatnak megfelelő üzem kifejezés használatában (új üzem, egyéb üzem stb.)
EGYÉB– NINCS többé lehetőség nemzeti szinten felmentés
alkalmazására. Az Európai Bizottsághoz kell benyújtani ilyen kérelmet.
– Egyértelművé teszi, hogy a Súlyos baleset megelőzési tervét írásban kell benyújtani a hatósághoz.
– Dominóhatásról szóló cikk bővítése, többek között a dominóhatás további vizsgálatát lehet kérni hiánypótlás vagy hatósági ellenőrzés során.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-8-
• EGYÉB– Kiemelve, hogy a biztonsági jelentés kizárólag felső küszöbértékű
veszélyes üzemektől kérhető.
– Kiterjeszti a szabályozást az alsó küszöbértékű üzemekre is.
– Egyértelművé teszi, hogy a településrendezési tervezés során megfelelő biztonsági távolság legyen betartva.
– Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban, igazságszolgáltatáshoz való jog az Aarhusi Egyezmény alapján.
– Az V. mellékletben felsorolt információk a nyilvánosság számára állandóan elérhetőek legyenek.
– Hatósági ellenőrzés részletesebb.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-9-
Az Irányelv hatálya – az 1. számú melléklet
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-10-
Nagy változás
1. Táblázat – veszélyes anyag kategóriák
„H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK
„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK
2. Táblázat – Megnevezett veszélyes anyagok
48 darab
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-11-
„H” szakasz – Egészségi veszélyek
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-12-
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 1.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-13-
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 2.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-14-
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 3.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-15-
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 4.
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-16-
„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-17-
Új nevesített veszélyes anyagok14 új
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-18-
Új nevesített veszélyes anyagok
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-19-
Új nevesített veszélyes anyagok
Módosítás:
• 2,4 és 2,6 toluol-diizocianát
• Karcinogének kiegészítve 5% határértékkel keverékekre
• Petróleum termékek kibővítve a nehéz fűtőolajokkal és az alternatív tüzelőanyagokkal
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
-20-
Bevezető – Az előadás témái
Előadás tartalma:
1. A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek
2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai
-21-
Fogalmak pontosítása: -Külső védelmi terv fogalma kiegészült a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozóan
-Küszöbérték alatti üzem fogalma kiegészült az alsó küszöbérték negyedét elérő mennyiséggel (csak a meghaladó mennyiség volt meghatározva)
-Veszélyes anyag fogalma kiegészült a „ hulladékokkal” a rendelet analógiájára
-Veszélyes tevékenység fogalom egyszerűsítése (az „ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység” szövegrész helyett veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység )
Törvény IV fejezetének hatálya nem terjed ki:
a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására.
a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra
Hatóság megnevezése a törvény minden rendelkezésében „IPARBIZTONSÁGI HATÓSÁG” –ra változott.
Törvényi módosítások – I.
-22-
Településrendezési tervvel kapcsolatban: •településszerkezeti terv fogalom került alkalmazásra•A településszerkezeti terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli.
A Kat. IV. fejezetével kapcsolatos hatósági eljárások hatálya a településszerkezeti terv módosításának költségviselésére nem terjed ki.
Szankcionálási intézkedés pontosítása:Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.
Törvényi módosítások – II.
-23-
Veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos baleset, illetve üzemzavar bejelentési rendszer egyszerűsödött. Üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni. (a polgármestert és a MVB elnökét a katasztrófavédelem tájékoztatja)
Biztonsági dokumentáció felülvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie (nem csak bejelenteni a hatóságnak) az üzemeltetőnek a veszélyes tevékenység ismételt folytatása, a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatás, valamint a veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése esetén.
Törvényi módosítások – III.
-24-
2015. június 1–i hatálybalépéssel a SEVESO III irányelv hazai jogrendbe való átültetéséhez szükséges törvényi módosítások:
1. Fogalom meghatározások módosítása:• Üzemeltető • Veszélyes anyag • Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény • Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem • Veszélyes anyagok jelenléte
2. A törvény IV. fejezetének hatálya.
3. Üzemeltetőt terhelő bejelentési, biztonsági dokumentáció felülvizsgálati kötelezettség esetei.
4. Dominóhatásban érintettek körének meghatározása hatósági ellenőrzés tapasztalatai alapján is lehetséges.
5. Hatósági ellenőrzések céljainak kibővítése a súlyos balesetek kivizsgálásával.
Törvényi módosítások – IV.
-25-
Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmának pontosítása: (veszélyes anyag jelen van, jelen lehet)
Hatósági felügyeleti tevékenyég kiterjesztése: belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatásának ellenőrzésére, vizsgálatára,
Ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása!
Az üzemeltető a biztonsági dokumentációban foglaltak szerint köteles működni.
A kormányrendeletben szabályozott eljárások ügyintézési határideje első- és másodfokon megegyeznek.
Biztonsági jelentés és biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg benyújtandó katasztrófavédelmi engedély kérelem kötelező tartalmi elemeinek kibővítése: a BE, BJ készítő szakértő aláírásával, valamint a veszélyes ipari
védelmi ügyintéző nevével, címével, elérhetőségével és aláírásával.
Rendeleti módosítások – I.
-26-
Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje a hatóság által elfogadott mértékben csökken.
Új üzemeltetői kötelezettség: Naprakész nyilvántartás vezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani.
Új hatósági ellenőrzési jogosultság: A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.
Rendeleti módosítások – II.
-27-
Közmeghallgatás nélkül lefolytatott eljárásokban a polgármesterhez érkezett BE-vel és BJ-vel kapcsolatos észrevételeket a hatóság a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
KVT életbe léptetése nem a polgármester, hanem a hatóság feladata: A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar bekövetkezésekor szükség esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
Lakosság tájékoztató kiadványt a veszélyeztetett területen élő (1 %-os sérülés) lakosságnak és a közintézményeknek kell eljuttatni.
A „mérgezőek” és „nagyon mérgezőek” veszélyességi osztályok megnevezésének cseréje „mérgező és nagyon mérgező anyagok és készítmények” veszélyességi osztályra.
Rendeleti módosítások – III.
-28-
A lakosság tájékoztatásával és a KVT-vel kapcsolatos módosítások: - A KVT hirdetményi közzétételének szabályozása: A rendelet 10. melléklet kiegészül egy új 7. ponttal A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma:a) a külső védelmi terv hol és milyen időpontokban tekinthető meg;b) arról szóló felhívás, hogy a megadott határidőig a külső védelmi tervvel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni.
Településrendezési tervezéssel kapcsolatban történő pontosítások: A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján azok feltételek nélküli elfogadásával egyidejűleg a katasztrófavédelmi engedélyben kerül kijelölésre a veszélyességi övezet határai. A rendeletben pontosításra kerültek a településszerkezeti elemek így a veszélyességi övezetet a településszerkezeti tervben kell majd feltüntetni.
Rendeleti módosítások – IV.
-29-
Küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos eljárások pontosítása: Szétválasztásra került az üzemazonosítási és a veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás.
SKET készítési kritériumok pontosítása: 34. § (1)c) veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.
Rendeleti módosítások – V.
-30-
SKET készítése alóli felmentés lehetőségének kiegészítése: 34. § (3)a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, ésb) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés eseténba) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,bb) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,bc) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, ésbd) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.
Rendeleti módosítások – VI.
-31-
SKET benyújtási kritériumok kiegészítése: 35. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.
(1a) Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.
Rendeleti módosítások – VII.
-32-
SKET nélküli felülvizsgálati kritériumai: A katasztrófavédelmi engedélyt háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében a hatóság üzemazonosítási eljárást folytat le.
SKET soros felülvizsgálatát háromévenként el kell végezni.
SKET valóságtartalmi és hatósági ellenőrzésére vonatkozó kibővítés: A SKET valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti. Háromévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.
Az üzemeltető a SKET gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a hatóság területi szerve részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld.
A hatóság háromévente legalább egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatását, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Ha a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét
Rendeleti módosítások – VIII.
-33-
Átmeneti rendelkezés módosítása: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének értelmében a szabályozásba bekerülnek a nehéz fűtőolajok „Kőolaj termékek” mint nevesített veszélyes anyagokhoz 2500/25000 tonna.
A nehéz fűtőolajok miatt e rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2014. április 30-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetők 2014. április 30-ig elvégzik a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 11. § és 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálatát
Rendeleti módosítások – IX.
-34-
Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat
A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került.
Üzemazonosítási adatszolgáltatás B/1. adatlap 1. pontjának kiegészítése: Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:
Rendeleti módosítások – X.
-35-
A rendelet 5. mellékletében a külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatoknál: a küszöbérték alatti üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.
A rendelet 7. melléklet 5.3. pontjában meghatározott „ a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés minősítésének szempontjai” kiegészült a SKET elfogadhatósági kritériumok meghatározásával:
5.3.3. Halálos hatást jelent: a) tűzhatás tekintetében:
aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus, ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy
meghaladó veszélyes anyag koncentráció, ac) 1 %-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási
valószínűség; b) mérgezési hatás tekintetében:
ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,
bb) 1 %-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám
Rendeleti módosítások – XI.
-36-
A rendelet 7. melléklet SKET vizsgálata és minősítése, elfogadhatóság feltételei egy újabb ponttal egészül ki: (A BVT gyakorlatnál már ismert szempontok alapján)
5.5.5. A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a gyakorlat során a súlyos káresemény elhárítási tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné.
Rendelet 7. mellékletében a veszélyes ipari védelmi ügyintéző feladatainak kiegészítése:Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken
Rendeleti módosítások – XII.
-37-
Rendelet 7. melléklet 6.1 pont b) alpontja megváltoztatása: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés, és a lehetséges súlyos baleset következményeinek értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság által elfogadott szoftvert alkalmazni
A rendelet 8. mellékletben meghatározott BVT tartalmi és formai követelményei kiegészültek a SKET tartalmi követelményeinél (5. melléklet) leírtak analógiájára.
Rendelet 12. melléklet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bejelentésének kötelező tartalmi elemeinek pontosítása:
Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,
Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése, tulajdonsága (R-mondatok, halmazállapota) és mennyisége.
Rendeleti módosítások – XIII.
-38-
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG